MOLNÁR FERENC VÍZGAZDÁLKODÁS TESZTEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSOK PETRISZK TISZK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MOLNÁR FERENC VÍZGAZDÁLKODÁS TESZTEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSOK PETRISZK TISZK"

Átírás

1 MOLNÁR FERENC VÍZGAZDÁLKODÁS TESZTEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSOK PETRISZK TISZK 2012

2 ELŐSZÓ A jegyzet a környezetvédő technikus hallgatók számára készült. Az I. rész a vízgazdálkodás alapfogalmait tárolja. Megadja a fogalmak, mennyiségek, mértékegységek definícióját. Magyarázatokkal szolgál a tesztek megoldásához. A tesztek rámutatnak a fontos azonosságokra, különbségekre, jellemző tulajdonságokra és elősegítik az adott tananyagrész feldolgozását és rögzítését. A II. rész a hidrológiai számításokat mutatja be. Foglalkozik a szabadfelszínű vízmorgásokkal: a csatornák vízszállításával, méretezésével és a műtárgyak (zsilipek, bukók, kutak, a vízben úszó testek) jellemzőivel. A III. rész a hidraulikai számításokat foglalja össze. Foglalkozik a csőben nyomás hatására áramló folyadékok tulajdonságaival. A számtani feladatok fejezetei rövid elméleti összefoglalóval kezdődnek. Rögzítjük a legfontosabb ismeretelemeket: a fogalmakat, mennyiségeket, mértékegységeket és összefüggéseket. Ezeket félkövér betűkkel kiemeljük. Megadunk kidolgozott mintapéldákat, amelyek bemutatják a megoldás lépéseit, algoritmusát, esetenként magyarázatokkal kiegészítve. megadunk olyan feladatokat, ahol csak a megoldás lépéseit közöljük: ezek a feladatok átvezetnek az önálló munkához. Több esetben megfogalmazzuk, hogy mit miért és hogyan kell kiszámolni. A válaszokat dőlt betűvel szedjük. A mintapéldák tanulmányozása és a feladatok megoldása elősegíti a számolási készség fejlesztését és a jártasságok kialakítását a számítások körében. Elmélyítik az elméleti ismereteket, konkrét adatokat (méretek, teljesítmények, hozamok stb.) szolgáltatnak. csakis mérték és szám szerinti számítások alapján hatolhatunk valóban a különböző tételek mélyére, és néhány példa kiszámításának árán megkapjuk jutalmul azt, hogy a tételt nagyobb érdeklődéssel olvassuk el és könnyebben emlékezetünkben tartjuk. /Wartha Vince/ 2

3 I. RÉSZ VÍZGAZDÁLKODÁS TESZTEK 1. Vízháztartás 2. A vízfolyások alaktana 3. Vízállás, vízmélység 4. Jellemző vízállások 5. Felszín alatti vizek 6. A felszíni víz biológiai minősége 7. A vízhozam mérése 8. A csapadék intenzitása, hozama 9. A csapadék lefolyása 3

4 1. VÍZHÁZTARTÁS A VÍZKÉSZLET a felszíni és a felszín alatti vizek összege. A vízkészlet változását a vízháztartási egyenlettel fejezzük ki. A VÍZHÁZTARTÁSI EGYENLET CS = P + B + L +T CS a kiválasztott területre lehullott csapadék, P az elpárolgó csapadék, B a talajba beszivárgó csapadék, L az adott területről lefolyó csapadék, T a felszínen tárolt csapadék mennyisége. Csapadékos évben nagyobb a lehullott csapadék, mint az elpárolgó csapadék mennyisége: CS > P, nő a vízkészlet. Aszályos évben a csapadék kevés, a párolgás intenzív, a vízkészlet csökken. A vízháztartási egyenlet egy kiválasztott területre és általában egy hidrológiai évre írja le a vízkészlet változását. A hidrológiai év december 1-től november 30-ig tart. Azért választották ezeket az időpontokat, mert a felszíni és a felszín alatti vízkészlet december elejétől fokozatosan feltöltődik, majd november végéig (nyáron és ősszel) csökken. A/ A CSAPADÉK A csapadék mennyisége, h adott idő alatt 1 m 2 felületre lehullott csapadék mm magassága. A csapadék intenzitása, I mm/s időegység alatt lehullott csapadék magassága. A csapadékhozam, q dm 3 /s m 2 időegység alatt, egységnyi felületre lehullott csapadék térfogata. 4

5 B/ A PÁROLGÁS A csapadék párolog a levegőben (esés közben), a burkolt felületeken (tető, aszfalt ), a növények levelein át és a talaj csatornáiból, pórusaiból. A párolgás mértéke függ - a levegő és a talaj hőmérsékletétől, - a levegő páratartalmától, - a légáramlatok (szél, feláramlás) sebességétől. C/ A BESZIVÁRGÁS Mértékét elsősorban a talaj vízáteresztő képessége határozza meg. Vízzáró talajok: nagy agyagtartalmú talajok Félig vízzáró talajok: kisebb agyagtartalmú talajok Vízáteresztő talajok: kavicsos, homokos talajtípusok. Befolyásolja még: - a talaj tömörsége, - a víztartó réteg vastagsága, víztartalma, - a növénytakaró fajtája, gyökérzete, - a települések burkolt felületének aránya. A beszivárgási kapacitás, Bk megadja, hogy a víz milyen hosszú utat tesz meg a talajban időegység alatt. Mértékegysége: m/s (m/h, m/a). D/ A LEFOLYÁS A víz először a természetes vápákban gyűlik össze. A vápák olyan természetes mélyedések, barázdák, amelyek összegyűjtik és levezetik a vizet a völgyek felé. A víz ezután a természetes vagy mesterséges árkokba, csatornákba, patakokba, folyókba jut. A vízgyűjtő terület az a terület, ahonnan a csapadékból lefolyó víz összegyülekezik a vízelvezető rendszeren egy célszerűen kiválasztott keresztmetszetig. A vízválasztó vonalak a vízgyűjtő terület határait jelölik ki: - hegyvidéken a hegyek gerincvonala, - sík vidéken a mesterséges tereptárgyak, pl. árvízvédelmi gátak, autópályák. 5

6 Az összegyülekezési idő, t az az időtartam, amely alatt a lefolyó víz a vízgyűjtő terület legtávolabbi pontjából eljut a vízelvezető meder kijelölt keresztmetszetéig. Az összegyülekezési idő két időtartam összege: - lefolyási idő a nyílt terepen és - a vízlevezető medrekben. A vízhozam, Q a vízlevezető meder kijelölt keresztmetszetén időegység alatt átáramlott víz térfogata. Mértékegysége: m 3 /s, (m 3 /h). A fajlagos vízhozam, q egységnyi vízgyűjtő területről időegység alatt lefolyt víz térfogata. Mértékegysége: m 3 /km 2 s, (dm 3 /m 2 s, dm 3 /ha s) E/ TÁROLÁS Nedvesítési tározás a különböző felületeken megkötött vékony vízréteg. (Tetőcserép, aszfalt stb.: 1-2 mm, növényzet: 5-10 mm) Medertározás a medrekben mozgó víztömeg a lefolyás időszakában FELADAT Jelölje meg a jó választ! (Több válasz is jó lehet) 1. A vízkészlet _ a/ a folyók és a tavak vizének összege, b/ a kutakkal kitermelhető víz, c/ a felszíni és a felszín alatti víz együtt, d/ a kutak és források vízhozama. 2. Mitől függ a lehullott csapadék párolgása? _ a/ a levegő és a talaj hőmérsékletétől, b/ a levegő páratartalmától, c/ a szél sebességétől, d/ az eső időtartamától. 6

7 3. Mi befolyásolja a csapadék beszivárgását? _ a/ a csapadék szennyezőinek koncentrációja, b/ a talaj vízáteresztő képessége, c/ a burkolt felületek aránya, d/ a növénytakaró fajtája. 4. Az összegyülekezési idő függ: _ a/ a leghosszabb lefolyási út hosszától. b/ a vízgyűjtő terület kiterjedésétől. c/ a leghosszabb lefolyási út lejtésétől. d/ a csapadék lehullásának idejétől. 5. Az összegyülekezési idő: _ a/ számítható, ha a csapadék intenzitását osztjuk a csapadék mennyiségével b/ az az időtartam, amely alatt az adott vízgyűjtő terület legtávolabbi pontjáról is a vizsgált szelvénybe jut a lefolyó víz c/ a csapadékhullás időtartama befolyásolja d/ valamely vízgyűjtő terület lefolyásának, főként nagyvízi lefolyásának fontos jellemzője 6. Mi a befogadó? a/ A vízgyűjtőterület határa, ahonnan a vizek már két különböző befogadóba folynak le. b/ A vízgyűjtőterület legmélyebb részein lévő időszakos vagy állandó vízfolyás, ahová a vízgyűjtőterületről az összes víz lefolyik. c/ A vízgyűjtőterületeket elválasztó mély terepalakulatok. d/ Vápák FELADAT Írja a megnevezések mellé a megfelelő fogalom betűjelét! 1. A/ Lefolyás B/ Beszivárgás C/ Mindkettő D/ Egyik sem 1. A víz természetes körforgásának eleme _ 2. Nagy vízáteresztő képességű talajoknál nő a mértéke _ 7

8 3. A felszíni vízkészletet növeli _ 4. Liziméterrel mérhető _ 5. A talaj vízáteresztő képessége határozza meg _ 6. A települések burkolt felülete csökkenti _ 7. Jellemzője az összegyülekezési idő _ 8. A felszín alatti vízkészletet növeli _ 9. A növényzet csökkenti _ 10. Mértékét a fajlagos vízhozammal adjuk meg _ 11. A folyamat részesei a vápák _ 12. Mértékegysége a m/s (m/h) _ 1.3. FELADAT Nevezze meg a vízháztartási egyenlet betűit! CS = P + B + L + T 1. CS 2. P _ 3. B _ 4. L _ 5. T _ 1.4. FELADAT Jelölje meg a jó választ! (Több válasz is jó lehet.) 1. A vízháztartási egyenlet: _ a/ egy hidrológiai évre vonatkozik. b/ megadja, hogy a lehullott csapadék milyen folyamatokban vesz részt. c/ CS P = B + L + T alakra átrendezve a baloldal a vízkészletet növelő és csökkentő, a jobb oldal a vízkészletet jellemző tényezőket tartalmazza. d/ a felszín alatti vízkészlet mennyiségének változását írja le. 8

9 2. A vízgyűjtő terület: _ a/ a hegy gerincvonalától a völgyig terjed. b/ ahonnan a csapadékból lefolyó víz összegyülekezik a vízlevezető meder egy kiválasztott keresztmetszetéig, c/ a nagyobb vízhozamú folyók jobb és bal partja az ártér határáig. d/ a mellékfolyók által átszegdelt terület. 3. A vízválasztó vonalak _ a/ a vízgyűjtő terület határait jelölik ki. b/ a hegyek gerincvonala. c/ mesterséges tereptárgyak is lehetnek (árvízvédelmi gátak, autópályák stb.). d/ nagyobb vízhozamú folyók FELADAT Töltse ki a táblázatot! Mennyiség Jel Mértékegység A csapadék mennyisége A csapadék intenzitása A csapadékhozam A beszivárgási kapacitás A folyók vízhozama A vízgyűjtő terület fajlagos vízhozama Q q 9

10 2. A VÍZFOLYÁSOK ALAKATANA 2.1. FELADAT Az ábra egy meder keresztmetszetét mutatja. Nevezze meg a számokkal jelölt részeket! M A meder: természetes vagy mesterséges mélyedés, ahol a víz folyik. A kisvízi meder: amit a folyóvíz kis vízálláskor is megtölt. A középvízi meder: amit a folyóvíz közepes vízálláskor tölt meg. A víz felszíne nem emelkedik a partélek (3) fölé. A közepes árvíz: a vízszint a partélek fölött van. Védelmet a nyári gát (5) nyújt. A legnagyobb árvíz: kitölti a magas part (8) és az árvízvédelmi töltés (7) közötti területet. A hullámtér: a középvízi meder partjától az árvízvédelmi töltésig és a magaspartig tart. Az árvízi meder, a középvízi meder és a hullámtér együtt. A mentesített terület: az árvízvédelmi töltés jobb oldalán van. Az ártér: az árvízi meder és a védett terület együtt. 10

11 Írja a számok mellé a megfelelő megnevezéseket! FELADAT Írja a számok (megnevezések) mellé a megfelelő betűket (fogalmak)! 1. Közepes árvíz 2. Legnagyobb árvíz 3. Hullámtér 4. Ártér a/ A magaspart és az árvízvédelmi töltés közötti területet tölti ki. (Az árvízi medret tölti fel.) b/ A középvízi meder partéle fölött, a nyári gát koronája alatt tetőzik. c/ Az árvízi meder és a védett terület együtt. d/ A középvízi meder partéle és az árvízvédelmi töltés között helyezkedik el. 1. _ 2. _ 3. _ 4. _ 2.3. FELADAT A rajz egy vízfolyást ábrázol felülnézetben. Nevezze meg a számokkal jelölt részeket! M A vízfolyás irányában állva megkülönböztetünk jobb partot és bal partot. A vízfolyás tengelyvonala minden szelvényben egyforma távolságra van a jobb- és a bal parttól. A vízfolyás sodorvonala a legnagyobb áramlási sebességek pontjait összekötő vonal. Nem esik egybe a középvonallal. A vízfolyás közepe felől nézve megkülönböztetünk 11

12 homorú partot és domború partot. A homorú part mentén nagyobb a víz áramlási sebessége, alámossa a partot, ezért szakadó partnak is hívjuk. A domború part mentén kisebb a víz sebessége, lerakja a hordalékot, ezért lankás partszakasz alakul ki. Örvények vagy forgók keletkeznek, ha a mederben akadályok vannak FELADAT Jelölje meg az összetartozó párokat! A/ A homorú part mentén _ B/ A domború part mentén _ 1. nagyobb a víz sebessége 2. lerakja a hordalékot 3. alámossa a partot 4. kisebb a víz sebessége 5. szakadó partnak is hívjuk 6. kevésbé meredek 2.5. FELADAT Jelölje meg a jó választ! (Több válasz is jó lehet.) 1. Hol található egy természetes vízfolyás sodorvonala? a/ mindig a vízfolyás középvonalában b/ a legmélyebb mederszakaszban, kanyarokban a homorú part felé tolódva c/ a legnagyobb sebességű pontokat összekötő vonal, kanyarokban a domború part felé tolódva d/ a legnagyobb sebességű pontokat összekötő vonal, a kanyarokban a homorú part felé tolódva 2. A homorú partot a/ szakadó partnak is nevezik. b/ magaspartnak is nevezik. 12

13 c/ hordalék lerakásról ismerjük fel. 3. Egy természetes vízfolyás domború partja a/ meredek, alámosott szakadó part. b/ feltöltődő, lassan, fokozatosan mélyülő part. c/ mindig a bal part. d/ mindig a jobb part. 4. A szakadó part mindig: a/ a bal parton alakul ki b/az inflexiós pontnál alakul ki c/ a domború parton található d/ a homorú parton található 5. A sodorvonal: _ a/ a vízfolyás szimmetriatengelye b/ a kanyarulatokban a homorú parthoz közeledik c/ soha nem metszi a tengelyvonalat d/ a vízfolyás legnagyobb sebességű pontjait összekötő vonal 2.6. FELADAT Töltse ki a táblázatot! A vízfolyás három szakaszának jellemzői Felső szakasz Középső szakasz Alsó szakasz A mederfenék lejtése A víz energiája (sebessége) A hordalék mozgása A meder mérete, alakja széles, sekély M Felsőszakasz jellegű vízfolyás: A nagy fenéklejtés miatt a víznek nagy a mozgási energiája, így a meder anyagát képes megmozdítani és szállítani, lebegtetett vagy görgetett hordalék formájában. A vízfolyás viszonylag keskeny, mély V alakú meder keletkezik. Középszakasz jellegű vízfolyás: A fenéklejtés kisebb, min a felső szakaszon, de 13

14 akkora az áramló víz mozgási energiája, hogy a lerakott és elszállított hordalék egyensúlyban van, egyensúlyi meder alakul ki. A meder alakja csészeszerű, kisebb vízmélységgel, mint a felső szakaszon. Alsószakasz jellegű vízfolyás: Itt a kis lejtés miatt a víz mozgási energiája annyira lecsökken, hogy a felsőbb szakaszokról hozott hordalékát lerakja és feltölti a medret. Ágakra is szakadhat a vízfolyás, a torkolatok környéke alsószakasz jellegű FELADAT A keresztszelvény szelvényszáma A keresztszelvény (keresztmetszet) a vízfolyás medrének a sodorvonalra merőleges metszete. A keresztszelvények távolságát és számát a torkolattól számítjuk felfelé, a forrás felé. A szelvényszám első számjegye az 1000 métereket, a következő három számjegy a métereket fejezi ki, pl.: a torkolat keresztszelvénye: m-re a torkolattól: m-re a torkolattól: m-re a torkolattól: A/ FELADAT Számítsa ki a vízfelszín lejtését két vízmérce között! Az alsó vízmérce szelvényszáma , a vízállás h1 = 350 cm A felső vízmérce szelvényszáma , a vízállás h2 = 420 cm A vízmércék 0 pontja azonos magasságban van. A vízszint lejtése I = h/l A vízállás különbség h = 420 cm 350 cm = 70 cm A vízmércék távolsága L = 8100 m 5200 m = 2900 m A felszín lejtése: I = h/l = 0,7 m/2900 m = 0,00024 A lejtés: I = 0,00024 = 0,24 14

15 B/ FELADAT Olajfolt úszik a víz felületén. Mennyi idő alatt ér el a torkolatig? ADATOK a folyó vízhozama: Q = 65 m 3 /s a meder átlagos keresztmetszete: A = 130 m 2 az olajszennyezés helye: szelvény Ki kell számítani az áramlás sebességét és a megtett úthoz tartozó időt. a/ Az áramlás sebessége A térfogatáram: Q = va m 3 /s => v = Q/A m/s v = b/ A megtett út a szelvényig: l = A lefolyás időtartama: t = út/sebesség t = l/v = Az olajfolt lefolyásának időtartama _ óra. 15

16 3. VÍZÁLLÁS, VÍZMÉLYSÉG A vízállás a vízfolyás vagy állóvíz vízszintjének magassága a lapvízmérce 0 pontjától mérve. A lapvízmérce 0 pontjának helyzetét célszerű úgy megválasztani, hogy a legkisebb vízállásnál is alacsonyabb szintre kerüljön. Telepítésekor meg kell határozni a 0 pont tengerszint feletti (abszolút) magasságát. Az álló lapvízmércét dm-es (10 cm-es) mezőkre osztjuk be, minden dm-en 2-2 cm-es fekete-fehér beosztással, és a dm-ek számát írjuk fel. A leolvasáskor ezt 10-zel kell megszorozni, hogy a vízállást cm-ben kapjuk meg. A fekvő lapvízmércét adott rézsűhajlással fektetjük a folyó partjára (töltésére). A beosztást úgy kell meghatározni, hogy az 2 cm függőleges vízszintváltozást mutasson. A vízállás nem egyenlő a vízmélységgel. A vízmélység a medencefenék és a vízszint közötti távolság, amit cm-ben adunk meg. A vízmélység a keresztmetszet különböző helyén eltérő érték. Az álló vízmércét a 3.1. ábrán, a fekvő és a többtagú vízmércét a 3.2. ábrán tanulmányozhatjuk. 16

17 3.1.ábra Az álló lapvízmérce Álló lapvízmérce A vízmércét dm-es (10 cm-es) mezőkre osztjuk fel. Minden mezőben 2-2 cm-es fekete-fehér beosztást alkalmazunk. Így 3 fekete és 2 fehér beosztás ad 10 cm-t. A dm-ek számát írjuk a lapra. Leolvasáskor ezt meg kell szorozni 10-zel, hogy a vízállást cm-ben kapjuk meg. A 26-os szám 260 cm-t jelent. A jelölt vízállás 267 cm. PÉLDA Olvassa le a bejelölt vízállásokat! Vízállások: cm = 320 cm = 4 cm 2. _ cm cm A vízszint a vízmérce 0 szintje alatt van 3 cm-rel. Célszerű a vízmércét úgy rögzíteni, hogy a 0 szintje a legkisebb vízszint alatt legyen: ekkor nem kapunk negatív vízállást. 17

18 3.2.ábra A fekvő és a többtagú lapvízmérce Fekvő lapvízmérce (1) A fekvő vízmércét adott rézsűhajlással fektetjük le a folyó partjára és a töltésre. A beosztást úgy kell meghatározni, hogy az 2 cm függőleges vízszintváltozást mutasson. Rézsűhajlás 1:1 (ρ=1) az a = 2 cm, a b is 2 cm A Pitagorasz tételből: l = Többtagú lapvízmérce (1) 18

19 3.1. PÉLDA Fekvő lapvízmérce beosztása A csatorna töltésének rézsűhajlása ρ = 2. Erre fektetünk egy fekvő vízmércét. Milyen beosztást kell alkalmazni, hogy 2 cm-es függőleges vízszintváltozást mutasson? MEGOLDÁS A rézsűhajlás ρ = 2. A függőleges és a vízszintes távolság aránya 1:2, a vízszintes a függőleges kétszerese. Az a függőleges vízszintváltozás 2 cm, a b vízszintes 2 2 = 4 cm. l = = = 4,47 cm A fekvő vízmércén 4,47 cm széles fekete-fehér beosztásokat kell készíteni. Egy beosztás jelent 2 cm vízszintváltozást. MEGJEGYZÉS A b értékét az a szorzat adja: 2 2 = 4 l = = = 4,47 cm 3.2. FELADAT Határozza meg egy = 1,5 rézsűhajlású fekvő vízmérce beosztását, hogy 2 cm függőleges vízszintváltozást mutasson! 3.3. FELADAT Határozza meg a 45 -os rézsűn elhelyezett, fekvő vízmércén egy beosztás értékét cm-ben, hogy 2 cm függőleges vízszintváltozást mutasson! 3.4. FELADAT Jelölje meg a jó választ! 1. A vízmélység _ a/ a meder keresztszelvény minden pontjában azonos érték. b/ a meder keresztszelvény minden pontjában más lehet. c/ mérésére vízmércét alkalmazunk. 19

20 2. Mi a vízmélység? _ a/ A vízmérce nulla beosztása és a vízszint közötti függőleges távolság. b/ A keresztszelvényben mért legnagyobb vízmélység. c/ A keresztszelvényben az észleléskor mért legnagyobb vízmélység. d/ A vízszint és a mederfenék közötti függőleges távolság. 3. A vízállás _ a/ a vízfelszín távolsága a mederfenéktől. b/ a vízfelszín távolsága a vízmérce 0 pontjától. c/ a keresztszelvény minden pontjában más és más érték. d/ a keresztszelvény minden pontjában azonos érték. 4. A vízállás, a vízfolyás vagy állóvíz vízszintjének magassága: _ a/ a vízmérce szelvényében, a mederfenékhez képest b/ a vízmérce szelvényében, a vízmérce 0 pontjától mérve c/ a vízmérce szelvényében, a legmélyebb ponton mérve 5. A vízállás mérésére alkalmas eszköz: _ a/ ombrométer b/ higrométer c/ vízmérce 6. Mennyi a 45 -os rézsűn elhelyezett fekvő vízmércén egy beosztás értéke? _ a/ = 1,4 cm b/ 2 cm c/ cm d/ 2 cm vízálláskülönbségnek megfelelő hosszúságú beosztás 20

21 3.5. FELADAT Írja az állítások mellé a megfelelő fogalom betűjelét! A/ vízmélység B/ vízállás C/ mindkettő D/ egyik sem 1. A vízfelszín és a mederfenék közötti függőleges távolság _ 2. A hidrometria fogalmi körébe tartozik _ 3. A vízmérce 0 pontja és a mederfenék közötti függőleges távolság _ 4. A vízmérce 0 pontja és a vízszint közötti függőleges távolság _ 5. Értéke egy adott keresztszelvényben és egy adott időpontban állandó _ 6. Mért értékeit a hidrográfia dolgozza fel _ 7. Mérőeszköze a lapvízmérce is lehet _ 8. Mérőeszköze a regisztráló vízmérce is lehet _ 21

22 4. A JELLEMZŐ VÍZÁLLÁSOK Egy vízfolyás adott keresztmetszeténél megadhatjuk - a kis-, nagy- és közép-vízállást egy vizsgált időszakon belül (pl. egy adott évben), - a legkisebb és legnagyobb vízállást a mérés kezdetétől számítva. KV KISVÍZ: egy vizsgált időszakon belül mért legalacsonyabb vízállás (pl. 1 év alatt) NV NAGYVÍZ: egy vizsgált időszakon belül mért legnagyobb vízállás KÖV KÖZÉPVÍZ: egy vizsgát időszak valamennyi mért vízállásainak számtani középértéke (pl. Nagymaros KÖV 1951 = 211 cm, 1951-ben minden nap reggel 7 órakor mért vízállások átlaga) KKV KÖZEPES KISVÍZ: hosszabb időszak kisvizeinek (KV) számtani középértéke (pl. 10 év alatt) KNV KÖZEPES NAGYVÍZ: hosszabb időszak nagyvizeinek (NV) számtani középértéke LKV LEGKISEBB VÍZ: a mérés kezdetétől észlelt legkisebb vízállás (A valaha mért legkisebb.) LNV LEGNAGYOBB VÍZ: a mérés kezdetétől észlelt legnagyobb vízállás (A valaha mért legnagyobb.) KQ KISVÍZHOZAM: a legkisebb vízhozam adott időszakon belül NQ NAGYVÍZHOZAM: a legnagyobb vízhozam adott időszakon belül KÖQ KÖZÉPVÍZHOZAM: a vízhozamok számtani középértéke a vizsgált időszakon belül LKQ LEGKISEBB VÍZHOZAM: a legkisebb vízhozam a mérés kezdete óta LNQ LEGNAGYOBB VÍZHOZAM: a legnagyobb vízhozam a mérés kezdete óta A jellemző vízállások jelét bekeretezzük: - folytonos vonallal jeges észleléskor, - szaggatott vonallal jégzajlás időszakában. A vízjáték a legnagyobb víz és a legkisebb víz különbsége: LNV LKV. A vízjáték eltér a folyó egymást követő vízmércéinél, mert eltérnek a meder adatai. 22

23 100-zal. A vízfok (hidrográd, Hgr) a napi vízállás és a legkisebb vízállás különbsége osztva a vízjátékkal és szorozva PÉLDA A napi vízállás 328 cm, a legkisebb vízállás 51cm, a legnagyobb vízállás 845 cm 4.1. FELADAT Jelölje meg a jó választ! _ 1. Mit fejez ki a jellemző vízállások megnevezésében a legnagyobb és a legkisebb szó, és a jelben az L betű? a/ A vizsgált időszak alatt mért érték. b/ Hosszabb időszak alatt mért érték. c/ A mérés kezdetétől eltelt idő alatt mért érték. 2. Mit fejez ki a jellemző vízállások megnevezésében a középvíz (nem a közepes!) szó? _ a/ Hosszabb időszak kisvizeinek számtani középértéke. b/ Hosszabb időszak nagyvizeinek számtani középértéke. c/ A vizsgált időszak valamennyi mért vízállásainak számtani középértéke FELADAT Jelölje meg a megfelelő párokat! 1. Kisvíz a/ NV 1._c_ 2. Legkisebb víz b/ LNV 2. _ 3. Nagyvíz c/ KV 3. _ 4. Legnagyobb víz d/ LKV 4. _ 5. Középvíz e/ KÖV 5. _ 6. Közepes kisvíz f/ KNV 6. _ 7. Közepes nagyvíz g/ KKV 7. _ 23

24 4.3. FELADAT Hogyan számítható ki a maximális vízjáték értéke? a/ NV - KVB b/ LKV - LNV c/ LNV - LKV d/ KNV - KKV A vízjáték: _ 4.4. FELADAT A rajz egy vízmércét ábrázol. Olvassa le a jelölt vízállást! A jelölt vízállás: _ Nevezze meg az alábbi jellemző vízállásokat és adja meg a fogalmi meghatározásukat! LKV _ NV _ KÖV _ 4.5. FELADAT Nevezze meg a jellemző vízállásokat és adja meg a fogalmi meghatározásukat! LNV _ KV _ KKV _ KNV _ 24

25 4.6. FELADAT Egy folyó adott vízmércéjén leolvasott napi vízállás H n = 215 cm. A legnagyobb vízállás 620 cm, a legkisebb vízállás 120 cm volt. Számítsa ki - a vízjátékot: LNV LKV cm _ - a vízfokot _ 4.7. FELADAT Mekkora a hidrográd (vízfok), ha - a vízmércén valaha mért legnagyobb vízállás 518 cm - a vízmércén valaha mért legkisebb vízállás -10 cm - a mért napi vízállás 116 cm 25

26 5. FELSZÍN ALATTI VIZEK A talajban víztartó (vízadó) és vízzáró (nem vízadó) rétegek ismétlődnek. A RÉTEGVÍZ a szemcsés víztartó rétegekben található. A víztartó rétegek egymás alatt helyezkednek el, a vízzáró rétegekkel elválasztva, gyakran több ezer méter mélységig. A TALAJVÍZ a felszín alatt, az első vízzáró réteg felett, az első víztartó rétegben található rétegvíz. Mennyiségét meghatározza - a talajba beszivárgó csapadék - és a párolgás a talaj szintje felett, a talaj pórusain (kapillárisain) át. A talajvíz szintje általában követi a talaj felszínét. Dombvidéken lejt és a talajvíz mozog a völgy felé. A HASADÉKVÍZ a talaj nagyobb repedéseiben, hasadékaiban, a gravitáció hatására áramló víz. A mészkő és dolomit kőzetek oldódnak a vízben, a hasadékok üregekké, barlangokká öblösödnek. A KARSZTVÍZ a dolomit és mészkő kőzetek járatait tölti ki. Különleges, nagy oldott sótartalmú, kemény és hideg hasadékvíz. Karsztforrás: ahol a karsztvíz a felszínre kerül. Nyílt karszt: a mészkő vagy dolomit kőzet a levegővel érintkezik. Fedett karszt: a karsztos víztartó réteget valamilyen vízzáró réteg fedi. Sekély karszt: a víz viszonylag rövid úton a felszínre juthat, a forrás hozamát a csapadékviszonyok határozzák meg. Mély karszt: a víztároló képessége nagy és összefüggő, nagyobb kiterjedésű vízszintje van. Nagyobb üregekben, barlangokban alakul ki. 26

27 AZ ARTÉZI VÍZ két vízzáró réteg között, nyomás alatt álló rétegvíz. A víztartó rétegbe fúrt kutakkal feltárható. Ha a felfelé mutató rétegnyomás nagyobb, mint a kutakban kialakuló vízoszlop lefelé ható hidrosztatikai nyomása, a víz a felszín fölé emelkedik. Pozitív artézi kút: a vizet a rétegnyomás a felszínre juttatja. Negatív artézi kút: a víz az eredeti víztartó réteg fölé emelkedik, de nem éri el a felszínt. Ezt a szubartézi vizet szivattyúval kell kiemelni. A HÉVÍZ a 30 C-nál melegebb rétegvíz. A hévizek egy része ásványi összetétele miatt alkalmas pl. a mozgásszervi megbetegedések (reuma, ízületi problémák ) gyógyítására. A gyógyvízzé minősítés függ a víz minőségi mutatóitól és a gyógyító környezet kialakításától (gyógyfürdők ). A geotermikus gradiens megadja, hogy a föld hőmérséklete hány méterenként nő 1 C-kal. Átlagos középértéke 33m. A Dél-Alföldi térségben m. A FORRÁS VIZE valamilyen rétegvíz, amely természetes úton a felszínre jut. A forrástaglalás: a források vizét összegyűjtő, elvezető és védő műtárgy. 27

28 5.1.ábra A felső víztartó réteg szerkezete A felső zóna háromfázisú: talaj - víz - levegő. A víz (pára) és a levegő a talajszemcsék közötti csatornákban (kapillárisokban) található. A talajvíz párolgása függ a talaj hőmérsékletétől, a levegő páratartalmától és a légáramlatok sebességétől. A talajvizet fogyasztja a növényzet is: részben beépíti a sejtjeibe, részben elpárologtatja a levelek felületén (evapotranspiráció). Az alsó zóna kétfázisú: talaj - víz. A pórusokat teljesen kitölti a talajvíz. A felszíntől adott mélységben kialakul a talajvíz szintje. Ez a réteg táplálja talajvízzel a felső párolgási zónát a kapillárisokon át (mint a közlekedő edényekben). A talajvizet a beszivárgó csapadék pótolja. A talajvíz szintje változik az évszakkal. Más a csapadékos és az aszályos években. 28

29 5.1. FELADAT Jelölje meg a jó választ! 1. A rétegvíz: _ a/ a vízzáró rétegekben található b/ felszíni víz c/ a szemcsés víztartó rétegekben található d/ mélységi víz 2. A talajvíz: _ a/ felszíni rétegvíz b/ az első vízzáró réteg és a talaj felszíne között található felszínalatti víz c/ az első vízzáró réteg alatt található rétegvíz d/ felszíne követi a talaj felszínét 3. A karsztvíz: _ a/ magas hőmérsékletű rétegvíz b/ nagy keménységű felszínalatti rétegvíz c/ nagy keménységű felszíni víz d/ mészkő és dolomit kőzetek hasadékaiban található rétegvíz 4. Az artézi víz: _ a/ a rétegvizek közé tartozik b/ egy különleges talajvízféleség c/ nyomással rendelkezik a vízadó rétegben d/ 32 C-nál nagyobb hőmérséklettel rendelkezik a vízadó rétegekben 5. A hévíz: _ a/ mélységi víz b/ rétegvíz c/ hőmérséklete 30 C-nál nagyobb d/ mennyisége függ a csapadéktól 6. Mi az artézi víz legjellemzőbb tulajdonsága? _ a/ nyomással rendelkezik b/ magas a hőmérséklete c/ gáztartalmú d/ nagyon kemény víz 29

30 5.2. FELADAT Írja az állítások mellé a fogalom betűjelét! I. A/ talajvíz B/ karsztvíz C/ mindkettő D/ egyik sem 1. Felszín alatti víz _ 2. Mélyebb rétegekben összefüggő felülete van _ 3. Az első vízzáró réteg feletti víz _ 4. Hasadékvíz _ 5. Legtöbbször a mészkőhegységek barlangjaiban található _ 6. Mennyisége függ a csapadék mennyiségétől _ 7. Általában nagyon kemény és hideg víz _ 8. Hőmérséklete 30 C-nál nagyobb _ II. A/ artézi víz B/ hévíz C/ mindkettő D/ egyik sem 1. A felszín alatti vízkészlethez tartozik _ 2. Nyomással rendelkező talajvízfajta _ 3. Leggyakrabban a mészkőhegységek barlangjaiban található _ 4. Hőmérséklete 30 C-nál nagyobb _ 5. Az első vízzáró réteg felett található _ 6. Mennyisége változik az évszakokkal _ 7. Rétegvíz _ 8. Nagyrészük gyógyító hatású _ 30

31 5.3. FELADAT Válaszoljon a talajvizet érintő kérdésekre! Tanulmányozza az 5.1. ábrát! 1. Hány zónára osztjuk a felső víztartó réteget? _ 2. A felső zóna fázisai: _ 3. Az alsó zóna fázisai: _ 4. Melyik a párolgási zóna? _ 5. Mitől függ a párolgás mértéke? a/ b/ c/ 6. Hogyan jut a talajvíz a felső zónába? _ 7. Hol alakul ki a talajvízszint? _ (A felső vagy az alsó zónában?) 8. Hogyan változik a talajvíz szintje az évszakokkal? a/ Mikor nagyobb? _ b/ Mikor kisebb? _ 9. Milyen folyamatok határozzák meg a talajvíz szintjét? a/ b/ c/ 10. A kapilláris zónában milyen irányú a vízszivárgás? _ a/ Felfelé mozog a víz a kapilláris zónában. b/ Lefelé mozog a víz a kapilláris zónában. c/ Közel vízszintes a vízmozgás iránya. d/ A vízmozgás különböző irányú lehet a kapilláris zónában. 31

32 6. A FELSZÍNI VÍZ BIOLÓGIAI MINŐSÉGE 6.1. FELADAT Írja az állítások mellé a megfelelő fogalom betűjelét! A/ trofitás B/ szaprobitás C/ halobitás D/ toxicitás 1. A víz biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai jellemzőinek összessége _ 2. Algaszámból is meghatározhatjuk _ 3. A vízi ökoszisztéma szerves anyag lebontó képessége _ 4. A víz szerves anyag termelésének mértéke _ 5. Konduktométerrel határozzuk meg _ 6. KOI és BOI méréssel is meghatározhatjuk _ 7. A víz mérgezőképessége _ 8. Függ a vízgyűjtő terület és a meder geológiai tulajdonságaitól _ 9. Klorofil-tartalomból is meghatározhatjuk _ 10. Vizsgálata teszt élőlényekkel is megtörténhet _ M A biológiai vízminőség jellemzői négy tulajdonság-csoportba sorolható. 1. halobitás 2. trofitás 3. szaprobitás 4. toxicitás A HALOBITÁS a víz biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai tulajdonságait jelenti. A halobitást a víz oldott összes sótartalmával és a víz vezetőképességével fejezzük ki. A víz sókat old ki a vízgyűjtő terület és a meder talajából a lefolyás során. Az édesvíz (limnikus víz) összes oldott sótartalma maximum 500 mg/dm 3 lehet. A TROFITÁS a vízi ökoszisztéma szervesanyag-termelő képessége. 32

33 A szerves anyag termelés alapja a fotoszintézis. Feltétele - az elegendő napfény, - a megfelelő hőmérséklet, - szervetlen növényi tápanyag (NPK-nitrogén, foszfor, kálium), - klorofiltartalmú alga vagy vízinövény társulás. A növekvő trofitással együtt nő - az oldott oxigén mennyisége, - a zavarosság mértéke, - az összes foszfor, nitrogén és kálium tartalom, - és az algaszám. Az algaszám alapján megkülönböztetünk - oligotrofikus vizet (növényi tápanyagokban szegény, kis algaszám), - mezotrofikus vizet (kedvező algaszám), - eutrofikus vizet (növényi tápanyagban dús, nagy algaszám). Az eutrofizáció a növényi tápanyag mennyiségének növekedését jelenti, ami az algák és a vízinövények elszaporodásához vezet. A SZAPROBITÁS a vízi élővilág szerves anyag lebontó képessége. A lebontáshoz bomlóképes szerves anyag, megfelelő mikroorganizmusok és oxigén kell. A lebontás a víz oldott oxigén koncentrációját csökkenti. A víz szaprobitás fokára az oldott oxigéntartalom ad felvilágosítást. Ha a szervesanyag terhelés meghaladja a lebontó képességet, a víz öntisztulási folyamata lassul. A trofitás és a szaprobitás a vízi élővilág két ellentétes folyamata. Az a szerencsés állapot, ha egyensúlyban vannak. A TOXICITÁS a víz mérgezőképességét fejezi ki. A vízben oldott mérgező anyagok (arzén, nitrát stb.) okozzák. A toxicitás mértékét különböző biológiai tesztekkel határozzuk meg. 33

34 6.2. FELADAT Írja az állítások mellé a megfelelő fogalom betűjelét! I. A/ Halobitás B/ Trofitás C/ Szaprobitás D/ Toxicitás 1. A vízi élővilág szervesanyag-termelő képessége _ 2. A víz mérgezőképessége _ 3. A vízi élővilág szerves anyag lebontó képessége _ 4. A víz biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai tulajdonsága _ II. A/ Halobitás B/ Trofitás C/ Mindkettő D/ Egyik sem 1. Értéke függ a vízgyűjtő geológiai adottságaitól _ 2. A fizikai vízminőség alapja _ 3. Algaszámmal is meghatározhatjuk _ 4. Alapja a fotoszintézis _ 5. Mértéke megállapításánál 9 fokozatot különböztetünk meg _ 6. Vezetőképesség méréssel határozzuk meg _ 7. Növeli a zavarosság mértékét _ 8. Az édesvízben kisebb _ 6.3. FELADAT Jelölje meg a jó válaszokat! (Több jó válasz is lehet.) 1. Halobitás _ a/ A vezetőképesség mérésével határozzuk meg. b/ Jellemzője a klorofil tartalom. c/ Függ a vízgyűjtő terület és a meder talajától. d/mértékét kifejezi a BOI 5. 34

35 2. Trofitás _ a/ Jellemzője a víz oldott sótartalma. b/ Alapja a fotoszintézis. c/ Jellemzője az algaszám. d/ A folyamatban részt vesznek a baktériumok. 3. Szaprobitás _ a/ Csökkenti a víz oldott oxigéntartalmát. b/ A folyamat részesei a mikroorganizmusok. c/ Ellentétes folyamata a trofitás. d/ Az értékét konduktométerrel mérjük. 4. Toxicitás _ a/ A víz mérgezőképességét fejezi ki. b/ A KOI mérésével határozzuk meg. c/ Szerepe van a szerves anyagok lebontásában. d/ Biológiai tesztekkel határozzuk meg FELADAT Írja az állítások mellé a megfelelő fogalom betűjelét! 1. TOC _ 2. BOI 5 _ 3. KOI _ A/ Biológiai oxigénigény: a mikroorganizmusok által lebontható oldott szerves anyag aerob oxidációjához szükséges oxigén mennyisége. B/ Az oldott szerves anyag összes széntartalma. C/ Kémiai oxigénigény: oxidáló szerekkel lebontható oldott szervetlen és szerves anyag oxidációjához szükséges oxigén mennyisége. M A felszíni vizekben és a szennyvizekben sokféle oldott szerves vegyület (fehérjék, szénhidrátok ) találhatók. Ezek egy része biológiai úton, mikroorganizmusok közreműködésével lebonthatók, másik részüket csak erélyes oxidálószerek bontják el. A biológiai lebontás jelenti a felszíni vizek öntisztulását. Ez a folyamat felhasználja a víz oldott oxigéntartalmának egy részét. Ha nagy az oldott szerves 35

36 anyag koncentrációja, az oldott oxigén mennyiségének csökkenése veszélyezteti a vizekben élő állatok életfeltételeit. A sokféle szerves vegyület koncentrációjának megadása helyett célszerű meghatározni az oxigénnek azt a mennyiségét, amely a lebontáshoz kell. A BIOLÓGIAI OXIGÉNIGÉNY BOI 5, BOI 20 a mikroorganizmusok által lebontható oldott szerves anyag aerob oxidációjához szükséges oxigén mennyisége. Mértékegysége: mg O 2 /dm 3. Öt vagy 20 nap alatt felhasznált oxigén mennyiségét határozzuk meg. A KÉMIAI OXIGÉNIGÉNY, KOI az oxidáló szerekkel lebontható oldott szerves és szervetlen anyag oxidációjához szükséges oxigén mennyisége. Mértékegysége: mg O 2 /dm 3. Az oxidáló szer kálim-dikromát (K 2 Cr 2 O 2 ) vagy kálium-permanganát (KMnO 4 ). A TELJES SZERVES SZÉNTARTALOM, TOC (total organic carbon) az oldott szerves vegyület összes széntartalma FELADAT Jelölje meg a helyes sorrendet a vízben oldott szerves anyag koncentrációját kifejező mennyiségek között! _ 1. KOI < BOI 5 < BOI 20 < TOC 2. BOI 5 < BOI 20 < KOI < TOC 3. BOI 20 < BOI 5 < KOI < TOC 4. TOC < BOI 5 < BOI 20 < KOI 6.6. FELADAT Írja be az állítások mellé a megfelelő fogalom betűjelét! A/ TOC B/ BOI C/ KOI D/ Mindegyik E/ Egyik sem 1. Az oxidáló szerekkel lebontható oldott szerves anyag mennyiségét fejezi ki. _ 2. Vezetőképesség mérésével határozzuk meg. _ 36

37 3. Az oldott szerves anyag összes széntartalma. _ 4. Biológiai úton lebontható oldott szerves anyag mennyiségét fejezi ki. _ 5. Az oldott szerves anyag mennyiségére jellemző. _ 6. Öt vagy 20 nap időtartam alatt vizsgáljuk. _ 7. Kálium-dikromáttal vagy kálium-permanganáttal határozzuk meg. _ 8. A folyamatot mikroorganizmusok végzik. _ 9. Egy adott szennyezett vízmintában értéke a legnagyobb. _ 10. Függ a vízgyűjtő terület és a meder ásványi összetételétől. _ 6.7. FELADAT Jelölje meg a jó választ! (Több jó válasz is lehet.) 1. A halobitás _ a/ a szervetlen kémiai tulajdonságok összessége. b/ a vizek szervesanyag-lebontását jelenti. c/ a vízgyűjtő geológiai adottságai határozzák meg. d/ mértékére algaszám meghatározással következtetünk. 2. A víz nagy szerves anyag tartalmára utal, _ a/ ha nagy az oxigénfogyasztása. b/ ha ózonnal tisztították. c/ ha nagy a BOI5 értéke. d/ ha nagy az oldott oxigéntartalma. 3. Az eutrofizálódás okai _ a/ Növényi tápanyagok feldúsulása. b/ Szervetlen nitrogén- és foszforvegyületek feldúsulása a vízben. c/ Szennyvízterhelés. d/ A vízgyűjtő területen alkalmazott helytelen műtrágyázás. 4. A vizek öntisztuló képessége _ a/ Az aerob baktériumok anyagcseréjének eredménye. b/ Zöld növények szerves anyag fogyasztásának eredménye. c/ Az oldott oxigén oxidáló hatásának eredménye. d/ Anaerob baktériumok anyagcseréjének eredménye. 5. A víz vas- és mangán-ion tartalma: _ a/egészségre nem ártalmas, de kicsapódva esztétikai vízminőségi problémákat okoz 37

38 b/ a levegő oxigénjének hatására mérgező csapadékot képez c/ csapadéka lerakódásokat okoz a vízhálózatban d/ korróziót okozhat a víztárolókban 6. Az ivóvíz nitrát szennyeződése _ a/ A csecsemőkre életveszélyes. b/ Methemoglobinémia képződéséhez vezet. c/ Kommunális szennyvizekből és mezőgazdasági tevékenységekből származik. d/ Felnőtt szervezetben bélrendszeri daganatokat okoz FELADAT Írja az állítások mellé a megfelelő fogalom betűjelét! A/ Heterotróf szervezetek B/ Autotróf szervezetek C/ Mindkettő D/ Egyik sem 1. Szerves anyagot lebontó szervezetek. _ 2. Szervetlen növényi tápanyagokat állítanak elő. _ 3. Szerves anyagot előállító szervezetek. _ 4. A napfény energiáját hasznosítják. _ 5. Mikroorganizmusok. _ 6. Befolyásolják a víz fizikai tulajdonságait. _ 7. Növelik a víz trofitás fokát. _ 8. Növelik az eutrofizációt. _ 9. Növelik a víz szaprofitás fokát. _ M A heterotróf szervezetek a szerves anyagokat lebontják, nitrogént, foszfort, káliumot állítanak elő. Nő a növényi tápanyagok koncentrációja, a víz termőképessége. Az autotróf szervezetek szerves anyagokat állítanak elő szén-dioxid felhasználásával fotoszintézis útján. eutrofizáció: növényi tápanyagdúsulás (elnövényesedés) trofitás: termőképesség szaprobitás: a szerves anyag lebontó képesség 38

39 7. A VÍZHOZAM MÉRÉSE A VÍZHOZAM, Q a vízfolyás kiválasztott keresztmetszetén időegység alatt átfolyó víz térfogata. Mértékegysége: m 3 /s, dm 3 /s (m 3 /h) A FAJLAGOS VÍZHOZAM, q a keresztszelvényen átfolyó víz térfogatának és a szelvényhez tartozó vízgyűjtő terület nagyságának hányadosa. Mértékegysége: m 3 /s km 2, dm 3 /ha (dm 3 /m 2 ) A fajlagos vízhozam megmutatja, hogy az egységnyi vízgyűjtő területről (km 2, ha, m 2 ) egységnyi idő alatt (s, min, h) mennyi víz folyik le (m 3, dm 3 ). A lehullott csapadéknak csak egy része folyik le, mert egy másik része beszivárog a talajba. A közvetett vízhozamméréshez meg kell határoznia keresztszelvény felületét (A, m 2 ) és az áramlás sebességét (v k, m/s). A vízhozam: Q = v k A m 3 /s A közvetlen vízhozammérés több módszerrel lehetséges KÖBÖZÉS Kisebb vízhozamok mérésekor alkalmazzuk, ha a víz egy csövön vagy csatornán egy vízsugárban folyik ki. A méréshez kell egy l-es vödör és egy stopper FELADAT Vízhozammérés köbözéssel ADATOK A 10 l-es vödör megtelt 20 s alatt. V = 10 l, t = 20 s A vízhozam: Q = V/t = 10 l/20 s = 0,5 l/s 39

40 7.2. FELADAT Vízhozammérés köbözéssel ADATOK 10 s alatt 12 l víz folyt ki a csatornából. t = 10 s, V = 12 l Számítsa ki a vízhozamot: Q = 7.2. HÍGULÁSOS VÍZHOZAMMÉRÉS A módszer elve: a folyóvízhez ismert koncentrációjú jelzőfolyadékot adunk, meghatározott térfogatárammal, amely a folyás irányában elkeveredik és felhígul. A jelzés helyétől távolabb mintát veszünk és meghatározzuk a koncentrációt. A folyamat anyagmérlege: c 1 q = c 2 (q + Q) c 1 a jelzőfolyadék koncentrációja, g/dm 3 c 2 a folyóból vett minta koncentrációja, g/dm 3 q a jelzőfolyadék adagolásának térfogatárama, dm 3 /s Az anyagmérlegben csak a folyó vízhozama ismeretlen. dm 3 /s Az anyagmérlegben a szorzat az időegység alatt beadagolt jelzőanyag tömegét adja meg: g/dm 3 dm 3 /s = g/s. Ez az anyagmennyiség nem vész el, át kell áramlania a mintavétel szelvényén is, nagyobb térfogatban felhígulva. Ha a mérőfolyadék térfogatárama elhanyagolható a folyó vízhozamához képest, az anyagmérleg egyszerűsíthető: Q => alkalmazzuk. A módszert általában sekély vizű vagy nagyobb sebességű vízfolyásoknál 40

41 7.3. FELADAT Hígulásos vízhozammérés Határozza meg egy patak vízhozamát! A patakhoz 100 dm 3 jelzőfolyadékot adunk 30 perc alatt egy adagoló edényből. A koncentráció 20 %. A patakból vett minta koncentrációja 4 %. ADATOK c 1 = 20 % = 0,2 c 2 = 4 % = 0,04 V = 100 dm 3 t = 30 min = 1800 s MEGOLDÁS Az anyagmérleg: c 1 q = c 2 (q + Q) A jelzőfolyadék térfogatárama: Q = V/t = 100 dm 3 /1800 s = 0,055 dm 3 /s A patak vízhozama: 0,2695 dm 3 /s A vízhozam: 0,2695 dm 3 /s = ,2 dm 3 /h = 36,97 m 3 /s 7.4. FELADAT Hígulásos vízhozammérés A patakhoz 60 dm 3 jelzőfolyadékot adunk 15 perc alatt, amelynek a koncentrációja 20 %. Az elkeveredés távolságában vett minta koncentrációja 3 %. Számítsa ki a patak vízhozamát dm 3 /s, dm 3 /h és m 3 /h mértékegységben! 7.3. VÍZHOZAMMÉRÉS MÉRŐBUKÓVAL A mérőbukó a szabad felszínű vízfolyás medrébe keresztbe beépített fal, amelyen a víz csak átbukással áramolhat tovább. A víz különböző profilú szelvényen bukhat át. Elterjedtek a Bazin- és a Thomson-féle mérőbukók. A vízhozamot a mérőbukóhoz tartozó képlettel számítjuk ki. Bazin bukó Thomson bukó Q = 0,666µb Q = 0,533µtg 41

42 h az átbukó vízsugár magassága (m), b a bukóprofil szélessége, α a hajlásszög, µ a vízhozamtényező, amit a mérőbukó hitelesítésekor kell meghatározni. A mérőbukókat általában a nagyobb esésű, kisebb szélességű folyószakaszon telepítjük. A hordozható változatot a 7.1. ábra mutatja be ábra Vízhozam mérése mérőbukóval Hordozható Bazin-féle bukó (1) A mérőbukó fémlemezből készül (általában 4 mm vastag alumínium lemezből), telepített vagy hordozható kivitelben. A bukót merőlegesen kell elhelyezni az áramlás irányára. Gondoskodni kell arról, hogy a bukó és a meder érintkezésénél a víz ne juthasson át. A bukó visszaduzzasztja a vizet. A h értékét felvízi oldalon telepített vízmércével is meghatározhatjuk. A bukónyílás koronája éles szélű, hogy az átbukó vízsugár ne tapadjon az alvízi oldalhoz. Az alvíz szintje a bukónyílás koronája alatt legyen. 42

43 7.5. FELADAT Vízhozammérés Thomson mérőbukóval Határozza meg egy 2 m széles csatorna vízhozamát! Telepítsen egy hordozható Thomson mérőbukót és olvassa le a bukónyíláson átfolyó vízsugár magasságát! ADATOK A bukónyílás hajlásszöge: α = 90 A vízhozamtényező: µ = 0,6 Az átbukó vízsugár magassága: h = 0,1 m MEGOLDÁS A vízhozam: Q = 0,533µtg m 3 /s tg, = = 1 Q = 0,533 = 4,479 m 3 /s Q = 0, m 3 /s = 16,1 m 3 /h 7.6. FELADAT Vízhozammérés Thomson mérőbukóval A csatorna vízhozamát Thomson bukóval határozzuk meg. Adja meg a vízhozamot m 3 /s, dm 3 /s és m 3 /h egységben! ADATOK A bukónyílás hajlásszöge: 90 A vízhozamtényező: 0,6 Az átbukó vízsugár magassága: 15 cm 7.4. DANAIDÁS VÍZHOZAMMÉRÉS A danaida mérőedény alján egy ismert keresztmetszetű kifolyónyílás van. Ha a befolyó és a kifolyó víz térfogatárama egyenlő, a víz egy adott szinten beáll a mérőedényben. Ha megnő a befolyó víz térfogatárama, emelkedik a vízszint, ezért megnő a víz 43

44 hidrosztatikai nyomása és a kifolyó víz térfogatárama is. A víz egy új, nagyobb szinten újra beáll. A danaida mérőedényben a víz szintje a térfogatáram függvénye, ezért alkalmas a vízhozam mérésére. A vízhozam: Q = µa m 3 /s h a víz szintje a mérőedényben (m), A a kifolyónyílás keresztmetszete (m 2 ), µ a vízhozamtényező, ami a kifolyónyílás kialakításától függ (a mérőedény hitelesítésekor lehet meghatározni) FELADAT Danaidás vízhozammérés A danaida mérőedény kifolyónyílásának átmérője 100 mm. Az állandósult vízszint 30 cm. A vízhozamtényező 0,9. Határozza meg a csatorna vízhozamát! ADATOK d = 100 mm = 0,1 m, h = 30 cm = 0,3 m µ = 0,9 MEGOLDÁS A kifolyónyílás keresztmetszete: A vízhozam: Q = µa = 0,9 m 3 /s Q = 0,017 m 3 /s = 17 dm 3 /s 7.7. FELADAT Danaidás vízhozammérés A 7.7. feladatban alkalmazott danaida mérőedényben a vízszint 40 cm-re növekedett. Számítsa ki a megnövekedett vízhozamot! 44

45 7.5.VÍZHOZAMMÉRÉS MÉRŐCSATORNÁVAL A mérőcsatorna leszűkíti az áramlás útját, a víz a kisebb keresztmetszeten felgyorsul. A visszaduzzasztott felvíz szintje független az alvíz szintjétől. Elegendő csak a felvíz vízmélységét megmérni. A vízhozam: µ a vízhozamtényező h a felvíz vízmélysége b a szűkítés szélessége A mérőcsatornákat általában a kisebb lejtésű vízfolyásoknál alkalmazzuk: előnyösebb, mint a bukóél, mert rövidebb a visszaduzzasztás szakasza. Leggyakrabban a Ventúri csatornát alkalmazzuk, amely konfúzor (1), torok (2), és diffúzor (3) szakaszokból áll. A négyszög keresztmetszetű torokkal készített Ventúri csatorna a Parshall csatorna FELADAT Vízhozammérés Ventúri csatornával A Ventúri csatornában a torok szélessége b = 0,5 m. A felvíz vízmélysége: h = 1,5 m A vízhozamtényező: µ = 0,8 Számítsa ki a vízhozamot! m 3 /s 7.9. FELADAT Vízhozammérés Ventúri csatornával A 7.8. feladatban alkalmazott Ventúri csatorna a megnövekedett vízhozam miatt a felvíz mélységét 2 m-re növeli. µ = 0,8, b = 0,5 m, h = 2 m Számítsa ki a vízhozamot! 45

46 7.10. FELADAT Jelölje meg a jó választ! (Több válasz is jó lehet.) 1. A vízhozam _ a/ mérése történhet köbözéssel. b/ mértékegysége m 2 /s. c/ a vizsgált keresztszelvényben időegység alatt átfolyt vízmennyiség. d/ számítása a összefüggéssel történik. 2. A közvetett vízhozammérés _ a/ végrehajtható mérőbukóval. b/ a danadidás mérés. c/ része a sebességmérés. d/ része a keresztszelvény felületének meghatározása. 3. Milyen eszközökre van szükségünk a köbözéssel történő vízhozzammérés végrehajtásához? _ a/ Ismert térfogatú mérőedényre. b/ Stopperórára. c/ Kifolyó nyílással ellátott mérőedényre. d/ Ismert koncentrációjú mérőoldatra. 4. Milyen eszközre van szükségünk a danaidás vízhozam mérés végrehajtásához? a/ Ismert térfogatú mérőedény b/ Stopperóra c/ Kifolyó nyílással ellátott mérőedény d/ Ismert koncentrációjú mérőoldat 5. A vízállást mérhetjük: _ a/ álló vízmércével, b/ fekvő vízmércével, c/ regisztráló (rajzoló) vízmércével, d/ köbözéssel. 6. Mire van szükség a hígításos vízhozam méréshez? _ a/ Ismert koncentrációjú mérőoldat. b/ Kifolyó nyílással rendelkező mérőedény. c/ A folyóból vett vízminta. d/ A koncentrációt mérő műszer. 46

47 7.11. FELADAT Írja a kifejezések mellé a fogalom betűjelét! A/ Vízállás B/ Vízhozam C/ Mindkettő D/ Egyik sem 1. Mérési adatainak rendszerezése, feldolgozása a hidrográfia (vízrajz) szakterülete _ 2. Mérési eljárásai közvetlen és közvett mérési csoportokba sorolhatók _ 3. Mérése a célnak megfelelően kialakított bukóval is történhet _ 4. Mérésnél széles hullámtér esetén a szelvényben két mérőeszközt is el kell helyezni 5. Liziméterrel mérhető _ 6. Ombrométerrel méterrel _ 7. Rajzoló vízmércével mérhető _ 8. Mértékegysége a m 3 /s _ 9. A v k A szorzattal kiszámítható _ 10. Fekvő vízmércével is mérhető _ 47

48 8. A CSAPADÉK INTENZITÁSA, HOZAMA A/ MENNYISÉGEK, MÉRTÉKEGYSÉGEK - CSAPADÉKMAGASSÁG, h a leesett vízréteg magassága. Mértékegysége: mm - CSAPADÉKINTENZITÁS, i időegység alatt leesett csapadékmagasság. i = h/t mm/s, mm/h, mm/d, mm/a - CSAPADÉKHOZAM, Q adott felületre egységnyi idő alatt leesett víz térfogata. Q = ia m 2 => m 3 /s A - az eső által áztatott terület, m 2 - FAJLAGOS CSAPADÉKHOZAM, q egységnyi felületre egységnyi idő alatt leesett víz térfogata. q = Q/A => m 3 /s km 2, m 3 /s ha - CSAPADÉKTÉRFOGAT, V adott felületen, adott magasságú víz térfogata. V = ha m m 2 = m 3 A CSAPADÉK MÉRÉSE A csapadékmérő eszközök két típusa: - nem regisztráló csapadékmérő (ombrométer) - regisztráló csapadékmérő (ombrográf) súlymérésen alapuló csapadékíró, úszós csapadékíró A csapadékmérés két típusát a 8.1. ábra mutatja be. 48

49 8.1.ábra Csapadékmérők Csapadékmérő ombrométer Csapadékíró ombrográf A csapadékmérőben a fémből készült gyűjtőedény fogja fel a csapadékot. Az összegyűjtött vizet naponta általában egyszer (reggel 7 órakor) öntjük a mérőhengerbe, amellyel tizedmilliméter pontossággal olvashatjuk le a csapadék magasságát. Hó alakjában lehullott csapadék esetében a csapadékmérőt meleg helyiségbe visszük és megvárjuk, míg a hó elolvad. A csapadékíró úszót, rajzoló szerkezetet és óraművet tartalmaz. A forgó hengerre naponta vagy hetente egy adatlapot erősítünk, amelyről leolvashatjuk a csapadék magasságát és időtartamát, és meghatározhatjuk a csapadék eloszlását az idő függvényében, a csapadék hevességét. 49

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM T /1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

4-6 melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek

4-6 melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 4-6 melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek 1) Digitális regisztrálás ellenőrzési naplója kutakhoz

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 009. május. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A felhőzet megfigyelése

A felhőzet megfigyelése TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Hogyan kell U csöves manométerrel nyomást mérni? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás

MUNKAANYAG. Szabó László. Hogyan kell U csöves manométerrel nyomást mérni? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás Szabó László Hogyan kell U csöves manométerrel nyomást mérni? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás A követelménymodul száma: 699-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-0

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

jéggé szilárdult víz (krioszféra) az Antarktisz és Grönland jegében sokszorosan több víz van, mint a szárazföldek, összes tavában és folyójában

jéggé szilárdult víz (krioszféra) az Antarktisz és Grönland jegében sokszorosan több víz van, mint a szárazföldek, összes tavában és folyójában VÍZ ÉS A KÖRNYEZET - természeti erőforrás, a bioszféra egyik eleme - az élő szervezetek 70-80 %-át adják (az ember testében átlagosan 67 % víz van) - egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik magas

Részletesebben

II. RÉSZ HIDROLÓGIAI SZÁMÍTÁSOK 1. A CSATORNÁK VÍZSZÁLLÍTÁSA 2. A CSATORNÁK MÉRETEZÉSE 3. A FOLYADÉKOK KIFOLYÁSA TARTÁLYOKBÓL 4. A ZSILIPEK VÍZHOZAMA

II. RÉSZ HIDROLÓGIAI SZÁMÍTÁSOK 1. A CSATORNÁK VÍZSZÁLLÍTÁSA 2. A CSATORNÁK MÉRETEZÉSE 3. A FOLYADÉKOK KIFOLYÁSA TARTÁLYOKBÓL 4. A ZSILIPEK VÍZHOZAMA II. RÉSZ HIDROLÓGIAI SZÁMÍTÁSOK 1. A CSATORNÁK VÍZSZÁLLÍTÁSA 2. A CSATORNÁK MÉRETEZÉSE 3. A FOLYADÉKOK KIFOLYÁSA TARTÁLYOKBÓL 4. A ZSILIPEK VÍZHOZAMA 5. A BUKÓÉLEK VÍZHOZAMA 6. AZ ÚSZÁS 7. A KUTAK VÍZHOZAMA

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint

Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint TÁMOP-3.1.4-08/-009-0011 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint Vasvár, 010.

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A tételhez segédeszköz nem használható.

A tételhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a szakmai és vizsgakövetelmények 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulok témaköreinek mindegyikét

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6

Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6 Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6 2003. Próba 14. Egy hajó a Csendes-óceán egy szigetéről elindulva 40 perc alatt 24 km-t haladt észak felé, majd az eredeti haladási irányhoz képest 65 -ot nyugat

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Műszaki Irányelvek

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Műszaki Irányelvek Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Műszaki Irányelvek BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS Csapadékvíz elvezető hálózat 556.12:532.54 MI-10-455/2 1988 G 21 Urban drainage. Hydraulic sizing of urban storm

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

Műtárgytípusok. - híd - áteresz - bujtató 2. Eséscsökkentő műtárgyak. - fenéklépcső - fenékborda - surrantó 3. Befogadót védő műtárgyak

Műtárgytípusok. - híd - áteresz - bujtató 2. Eséscsökkentő műtárgyak. - fenéklépcső - fenékborda - surrantó 3. Befogadót védő műtárgyak Műtárgyak Műtárgytípusok 1. Keresztezési műtárgyak - híd - áteresz - bujtató 2. Eséscsökkentő műtárgyak - fenéklépcső - fenékborda - surrantó 3. Befogadót védő műtárgyak - gereb - merülőfal - olajfogó

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam

DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam Bor Pál Fizikaverseny 2012/2013-as tanév DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam Versenyző neve:.. Figyelj arra, hogy ezen kívül még két helyen (a belső lapokon erre kijelölt téglalapokban) fel kell írnod

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 1221 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Fogalma. bar - ban is kifejezhetjük (1 bar = 10 5 Pa 1 atm.). A barométereket millibar (mb) beosztású skálával kell ellátni.

Fogalma. bar - ban is kifejezhetjük (1 bar = 10 5 Pa 1 atm.). A barométereket millibar (mb) beosztású skálával kell ellátni. A légnyomás mérése Fogalma A légnyomáson a talajfelszín vagy a légkör adott magasságában, a vonatkoztatás helyétől a légkör felső határáig terjedő függőleges légoszlop felületegységre ható súlyát értjük.

Részletesebben

Permetezőgépek folyadékfogyasztásának mérése és beállítása A permetezés anyagszükséglete

Permetezőgépek folyadékfogyasztásának mérése és beállítása A permetezés anyagszükséglete Permetezőgépek folyadékfogyasztásának mérése és beállítása A permetezés anyagszükséglete Hatásos permetezés csak akkor végezhető, ha pontosan ismert a felületegységre kiszórt folyadékmennyiség. Ugyanis

Részletesebben

A BEDOLGOZOTT FRISS BETON LEVEGŐTARTALMA

A BEDOLGOZOTT FRISS BETON LEVEGŐTARTALMA A BEDOLGOZOTT FRISS BETON LEVEGŐTARTALA 1 A friss beton levegőtartalmának meghatározása testsűrűségmérés eredményéből számítással 2 A levegőtartalom tervezett értéke: V 1000 cement adalékanyag levegő -

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Érettségi feladatok: Síkgeometria 1/6

Érettségi feladatok: Síkgeometria 1/6 Érettségi feladatok: Síkgeometria 1/6 2005. május 10. 4. Döntse el, hogy a következő állítások közül melyik igaz és melyik hamis! A: A háromszög köré írható kör középpontja mindig valamelyik súlyvonalra

Részletesebben

3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság

3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság 1. A geodézia tárgya és a földmûvek, mûtárgyak kitûzése A földméréstan (geodézia) a Föld fizikai felszínén illetve a felszín alatt lévõ természetes és mesterséges alakzatok méreteinek és helyének meghatározásával,

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS. Mérési feladatok

NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS. Mérési feladatok Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék Készítette:... kurzus Elfogadva: Dátum:...év...hó...nap NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS Mérési feladatok 1. Csővezetékben áramló levegő nyomásveszteségének mérése U-csöves

Részletesebben

Nagyesésű vízturbina

Nagyesésű vízturbina Nagyesésű vízturbina A nagyesésű vízturbina, ahogy a neve is mutatja, nagy esésű vízfolyásokra telepíthető. Ebben az esetben a víz áramlási sebessége nagy, így elegendő viszonylag kisebb mennyiségű víz

Részletesebben

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Nagykunsági-főcsatorna keleti ág 1.2. A víztest VOR kódja: AEP835 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Nagykunsági-főcsatorna keleti ág 1.4. A víztest

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja. Terepi jegyzőkönyvek

4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja. Terepi jegyzőkönyvek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek 1) Digitális regisztrálás ellenőrzési naplója kutakhoz 2) Észlelési

Részletesebben

Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére. Határtalanul pályázat záródokumentuma

Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére. Határtalanul pályázat záródokumentuma Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére Határtalanul pályázat záródokumentuma Vizsgált folyóink eredete Az Olt a Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. A kristályos

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!

Részletesebben

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A

Részletesebben

Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek

Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek 2013. 11.19. Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek csoportosítása szögeik szerint (hegyes-,

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ORSZÁGOS SZAKMAI TANULMÁNYI

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

Hidrogeológia alapfogalmak. www.hidrotanszek.hu

Hidrogeológia alapfogalmak. www.hidrotanszek.hu Hidrogeológia alapfogalmak www.hidrotanszek.hu Követelmények Minden gyakorlaton részt kell venni Minden gyakorlatról jegyzőkönyvet kell készíteni Zárthelyit csak az írhat aki minden jegyzőkönyvet leadott

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Gyakorló feladatok Egyenletes mozgások

Gyakorló feladatok Egyenletes mozgások Gyakorló feladatok Egyenletes mozgások 1. Egy hajó 18 km-t halad északra 36 km/h állandó sebességgel, majd 24 km-t nyugatra 54 km/h állandó sebességgel. Mekkora az elmozdulás, a megtett út, és az egész

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS 9. évfolyam Első félév 1. Ismertesse a terepi munka szabályait. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével 2. A laboratórium rendje, szabályai b. tűz és baleset

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

1.2 Általában a települési csapadékvíz elvezetési programokról, és alapelveiről

1.2 Általában a települési csapadékvíz elvezetési programokról, és alapelveiről 1. ELŐZMÉNYEK, A TERVEZÉS TÁRGYA 1.1 A tervezés tárgya, a feladat ismertetése: Budaörs Város Önkormányzata Budaörs Frankhegy Közműtervezés KÉ-23143 (KÉ-23802)számú egyszerűsített közbeszerzési eljárás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben