DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS"

Átírás

1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Radon és leánytermékei okozta sugárterhelés vizsgálata barlangban, épületekben Szerző: Szeiler Gábor Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Készült: Radiokémiai és Radioökológiai Intézet Pannon Egyetem Veszprém 2012

2 Radon és leánytermékei okozta sugárterhelés vizsgálata barlangban, épületekben Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében *a Pannon Egyetem Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskolájához tartozóan.* Írta: Szeiler Gábor **Készült a Pannon Egyetem... iskolája/ programja/alprogramja keretében Témavezető: Dr. Somlai János Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás)** A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem. (aláírás) Bíráló neve:......) igen /nem. (aláírás) ***Bíráló neve:......) igen /nem. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el Veszprém/Keszthely,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... Az EDT elnöke 3

3 Tartalomjegyzék Bevezetés célok Irodalmi rész A lakosság sugárterhelése A természetes eredetű sugárterhelés Földkérgi eredetű (primordiális) sugárterhelés A radontól származó sugárterhelés Radon A radon legfontosabb tulajdonságai Talaj mint radonforrás Radon az épületekben A radon egészségügyi hatása Determinisztikus hatás Sztochasztikus hatás Hatás összefoglalás Szabályozások Nemzetközi szabályozások Magyarországi szabályozás Radon felmérések rövid áttekintése Radon előfordulása barlangokban A barlangok osztályozása Hegyláb típusú barlangok Tapolcai Tavasbarlang A települések bemutatása Bakonycsernye leírása Nádasdladány leírása Ajka leírása Radon és bomlástermékei koncentrációjának meghatározása A radon mérési módjai A radon mérése közvetlen módon A radon mérése közvetett módon Radon mérési módszerek Pillanatnyi mintavételes mérési módszer Folyamatos mérési módszer Integrális mérési módszer Alkalmazható detektorok Szcintillációs rendszer Ionizációs kamra Félvezető detektoros rendszer Szilárdtest-nyomdetektor Leányelem mérési módszerek Folyamatos mérési módszer Pillanatnyi mintavétel mérési módszer Gamma dózisteljesítmény mérése Számítási meghatározások Egyensúlyi ekvivalens koncentráció számítása Egyensúlyi faktor számítása

4 Az egyes évszakos átlagból az éves átlagos koncentráció szorzófaktorokkal való becslése Kísérleti rész Vizsgálati helyszínek ismertetése Bakonycsernye Nádasdladány Ajka A Tapolcai Tavasbarlang Alkalmazott mérési eszközök, módszerek Radim 2P,Radim 3 radon monitorok Pylon WLx radon leánytermék mérő Automess környezeti dózisteljesítmény mérő Szilárdtest nyomdetektor integrális radonkoncentráció mérésére Radonkoncentráció személyi dozimetria eszköze Alphaguard PRQ 2000 radon monitor Mérőeszközök kalibrálása Számítási módszerek Szilárdtest nyomdetektoros mérés esetén számolt radon aktivitás koncentráció számítása Radon és leányelemeitől származó sugárterhelés számítása Sugárterhelés számítás gamma dózisteljesítményből Eredmények ismertetése Radonkoncentráció évszakos változása Bakonycsernye Nádasdladány Ajka A csoport Ajka B csoport (salakos lakások) Összegzés Szellőztetési vizsgálatok A szellőztetés, mint radon csökkentő beavatkozás hatásossága Összegzés Barlangi radonkoncentráció változása, dolgozók sugárterhelése Barlangi mérések Összegzés Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézisek Theses Mellékletek Köszönetnyilvánítás

5 Kivonat A szerző doktori munkája során elemzett három magyarországi település 182 lakásának éves radon aktivitás koncentráció átlagát, illetve az évszakos változását, valamint meghatározta a lakásokban a gamma dózisteljesítményt. A mért adatokból becsülte a radontól származó lekötött effektív dózist, illetve a gammasugárzástól származó effektív dózis eloszlását. E mellett vizsgálta számos lakás napszaki radonkoncentráció változásait is. Munkája során figyelembe vette a vonatkozó nemzetközi ajánlásokat, EU-beli és a magyarországi szabályozásokat, a bennük található ajánlások, mérési eljárások és saját mérési eredmények figyelembevételével meghatározta az évszakos korrekciós faktorok és az éves átlagok viszonyát. A nemzetközi irodalomban használatos évszakos korrekciós faktorok használhatóságát igazolta olyan lakásoknál, amelyek építéséhez bizonyíthatóan nem használtak salak építőanyagot. Ezzel szemben a vizsgált 192 lakás közül 25 magas rádium tartalmú salakot építőanyagként tartalmazó lakás esetén ezek a korrekciós faktorok nem használhatóak, évszakos arányuk az éves átlaghoz viszonyítva nem olyan hullámzó, egész évben kiegyenlítettnek tekinthető. Vizsgálta egy bizonyítottan salakot tartalmazó lakásban, hogy a szellőzés, mint radon aktivitás csökkentési mód, hatásosabb az eddig véltnél. Megfelelő szellőztetési gyakoriságot választva mind a radon aktivitáskoncentráció, másrészt az egyensúlyi faktor is csökkenthető, melynek eredményeképpen a sugárterhelést meghatározó EEC is jelentősen csökken. Meghatározta azt az optimális szellőztetési gyakoriságot, amelynél az EEC kellően alacsony és a szellőztetés miatti energia veszteség sem magas. A dolgozat harmadik feladata egy barlangi környezetben történő radonkoncentráció mérés, és az ott dolgozók sugárterhelésének becslése volt, a 16/2000 (VI.8.) EüM rendeletben meghatározott szabályozás szerint. Mérési eredmények alapján meghatározta, hogy a barlangban dolgozók esetén átlagosan 10 msv/év a sugárterhelés, ami néhány személynél meghaladja a 20 msv/év dóziskorlátot is, illetve hogy szoros összefüggés van az éves átlagos légtéri radonkoncentrációból és a személyi doziméterekkel mért radonkoncentrációból becsült lekötött éves effektív dózis között. Továbbá megállapításra került, hogy az éves átlagos radonkoncentráció, illetve a szabadban mért éves átlagos hőmérséklet és nyomás között nincs egyértelmű korreláció. 6

6 Abstact In his work the author analysed the annual radon activity concentration average of 182 dwellings in three Hungarian settlements, their seasonal changes; and also gamma dose rate measurement was performed. Based on the results the bound effective dose originating from radon and the effective dose originating from gamma radiation were evaluated. Taking the relevant international recommendations and Hungarian regulations into account the relationship between the seasonal correction factors and the annual average were identified for dwellings with building material containing coal slag and not containing coal slag. In a dwelling built using building material containing slag the efficiency of ventilation as a way of reducing radon activity was surveyed. With the appropriate frequency of ventilation both radon activity concentration and the equilibrium factor can be reduced, therefore, EEC specifying radiation dose also considerably decreases. The third task was the measurement of radon concentration in a cave and assessing the radiation dose of those working there according to the regulations set out by the decree No. 16/2000 (VI.8.) of the Ministry of Health. Based on the measurement results it was found that the radiation dose of the workers in the case was 10 msv/year on average, also exceeding the dose limit 20 msv/year in case of some persons. Abriss In der Dissertation wurden der Jahresdurchschnitt und die saisonale Änderung der Radonaktivitätskonzentration von 192 Wohnungen in drei ungarländischen Siedlungen untersucht. Weiterhin wurden Messungen von Gamma-Dosisleistung durchgeführt. Aus den Ergebnissen wurden die von Radon stammende Folgedosis bzw. die von der Gammastrahlung stammende effektive Dosis geschätzt. Mit der Berücksichtigung der darauf bezogenen internationalen Empfehlungen und der ungarländischen Regelungen wurde die Beziehung zwischen den saisonalen Korrektionsfaktoren und dem Jahresdurchschnitt im Falle von Wohnungen bestimmt, die mit und ohne Kohlenschlacke gebaut worden waren. Es wurde in einer Wohnung, die Schlacke als Baumaterial enthielt, untersucht, wie wirksam die Lüftung als Reduzierungsmöglichkeit für die Radonaktivität ist. Bei der häufigen Belüftung kann sowohl die Radonaktivitätskonzentration als auch der Gleichgewichtsfaktor reduziert werden. 7

7 Dadurch wird auch die gleichgewichtsäquivalente Konzentration (EEC), die die Strahlenbelastung bestimmt, bedeutend reduziert. Drittens wurden die Messung der Radonkonzentration in einer Höhlenumgebung und die Schätzung der Strahlenbelastung der dort arbeitenden Menschen laut der in 16/2000 (VI. 8.) EüM (Ministerium für Gesundheit) Verordnung bestimmten Regelung durchgeführt. Es wurde anhand von Messergebnissen festgelegt, dass die Strahlenbelastung im Falle von in der Höhle arbeitenden Menschen durchschnittlich 10 msv/jahr, was bei einigen Personen auch die Dosisgrenze von 20 msv/jahr übersteigt. 8

8 Bevezetés célok A természetes eredetű sugárterhelés két fő forrása a földkérgi radioizotópoktól származó külső gamma dózis, illetve a sugárterhelés több mint felét kitevő radon (és leánytermékei) Ráadásul ezek az értékek különleges esetekben nagymértékben eltérhetnek az átlagtól jelentős sugárterhelés többletet okozva mind a lakosság, mind az alkalmazottak körében. Napjainkban egyre szigorodó ajánlások születnek meg a nemzetközi sugárvédelmi szervezeteknél, hogy megelőzzék az extrém sugárterhelést. Megállapítást nyert (WHO 2009 kiadványa), hogy a tüdőrákos megbetegedéseknél a radon a 2. helyet foglalja el, mint kiváltó ok. Ezért mind a munkahelyeken, mind lakóépületekben célszerű un. cselekvési szinteket megállapítani. Az ICRP ajánlásában szereplő cselekvési szint betartása esetén is azonban 100-szor nagyobb sugárterhelést kaphatunk a lakásunkban, mint amennyit egy atomerőmű környezetében élő lakos az atomerőműtől. Hazánkban sajnos a radonkoncentrációra vonatkozó szabályozás még csak munkahelyekre vonatkozik. Így előfordul, hogy valaki nagyobb sugárterhelést kaphat a saját lakásában, mint amekkora a dolgozóra vonatkozó korlát a sugárveszélyes munkahelyen. Mindez alátámasztja a mérések, szabályozások, illetve a radonkoncentrációt csökkentő beavatkozások vizsgálatának, kidolgozásának jogosultságát. Munkám során ilyen helyeken kialakuló radonkoncentráció és gammadózisteljesítmény értékeket mértem, illetve vizsgáltam a szellőztetés gyakoriságának hatását a sugárterhelés csökkentése szempontjából. Célom egyrészt azt igazolni, hogy a magas rádiumtartalmú ajkai szenek eltüzelése során keletkezett salak építkezéseken történt felhasználása sok esetben jelentős sugárterhelés többletet okoz az épületekben lakóknál a normál építőanyagból készült házak lakóihoz viszonyítva. Vizsgáltam a radonkoncentráció csökkentési lehetőségei közül a legegyszerűbbnek tűnő módszert, azaz a gyakori szellőztetés hatását. A korábban a szakirodalomban leggyakoribb mérések mellett én nem csak a radonkoncentráció változását határoztam meg, hanem a tényleges sugárterhelést okozó leánytermékek koncentrációváltozását is. 9

9 Földalatti munkahelyeken is magas radonkoncentráció alakulhat ki, így bányákban, barlangokban különösen fontos lehet a radonkoncentráció és az ott dolgozók radon és leánytermékeitől származó sugárterhelés meghatározása. Munkám során részletesen a Tapolcai Tavasbarlangban végeztem erre vonatkozó méréseket. 10

10 1. Irodalmi rész 1.1. A lakosság sugárterhelése A bioszféra így az ember már a Föld keletkezése óta mindig és mindenhol ki van téve különböző mértékű sugárzásnak. Az ember tevékenysége következtében napjainkban ez a sugárzás a természetes komponenseken kívül mesterséges forrásból is származhat. Egyes estekben technológiai sugárterhelésről is beszélhetünk, amely természetes radionuklidtól származik ugyan, de az ember kiszélesedett mozgástere, lakókörnyezetének, életkörülményeinek átalakulása révén jelentkezik. Az embert érő természetes és mesterséges sugárzásokat ismerteti az 1. táblázat. 1. táblázat: Az embert érő sugárzások megoszlása [1.] Komponens Évi effektív dózis (msv) Természetes források Kozmikus sugárzás 0,38 Kozmogén radioizotópok 0,02 Terresztrális (földkérgi) sugárzás 2,00 külső 0,46 belső 1,54 Ebből radon és leányelemei 1,30 Összes természetes 2,40 Mesterséges források Orvosi alkalmazások (röntgen, stb.) kb. 0,43 Egyéb (TV nézés, repülőút) kb. 0,10 Atomenergia 0,01 Kutatás, oktatás 0,01 Atomfegyver kísérletek 0,01 Nukleáris balesetek (Csernobil) 0,02 Összes mesterséges 0,60 Mindösszesen 3,00 A táblázat alapján a természetes és mesterséges eredetű sugárforrásokból származó expozíció népességgel súlyozott világátlaga 3 msv/év, ebből 2,4 msv/év-et, több mint 11

11 70 %-ot tesz ki a természetes sugárterhelés. A természetes források az utóbbi évtizedekben újra a figyelem középpontjába kerültek, a természetes komponens nagy aránya miatt, ezenkívül úgy tűnik, hogy a korábban mért értékek nem helytállóak, a valódi dózis magasabb, illetve erősen idő- és helyfüggő. Egyes források hatása kevésbé, másoké erősen ingadozik a földrajzi elhelyezkedés, az időjárás, illetve talajviszonyok szerint így a világ különböző részein jelentősen eltérő értékeket kaphatunk, ezek szórása akár többszörös is lehet. Svédországban pl., a gránitos kőzetek nagymértékű előfordulása miatt, az összes sugárterhelés a világátlagnak akár a kétszeresét is elérheti. [2., 3.] Választott témám szempontjából fontos, hogy a természetes sugárterhelés több mint felét a radon és bomlástermékei teszik ki. A radon-problémával az utóbbi évtizedben kezdtek behatóbban foglalkozni A természetes eredetű sugárterhelés A természetben előforduló sugárzásból származó sugárterhelést nevezzük természetes eredetű sugárterhelésnek. Több forrása lehetséges, így a kozmikus sugárzások, illetve a kozmikus sugárzás és a légkör atomjai között lejátszódó kölcsönhatás során keletkező kozmogén radionuklidok, továbbá a föld kialakulásakor már jelen lévő, de hosszú felezési idejük miatt máig le nem bomlott földkérgi eredetű (primordiális) radioizotópok és ezek bomlástermékei által okozott sugárterhelések. A természetes eredetű sugárzást háttérsugárzásnak is nevezik, s értékét nagymértékben befolyásolják a környezeti tényezők. Részletesen a földkérgi eredetű radionuklidokkal és azon belül a radonnal foglalkozom munkám során, így ezt a két forrást a továbbiakban bővebben kifejtem Földkérgi eredetű (primordiális) sugárterhelés Ma már csak azok a természetes radioizotópok és bomlástermékeik találhatók meg a Földön, melyeknek felezési ideje összemérhető a Föld korával. Dózisterhelés szempontjából az alapvető primordiális radionuklidok a 40 K, 232 Th és 238 U. A 87 Rb és 235 U csak másodlagosak. A 232 Th és 238 U bomlási sorában található radioizotópok többsége dozimetriai szempontból jelentős. Számos helyen monitorozzák a természetes 12

12 eredetű radioizotópokból származó gamma-sugárzás okozta sugárterhelést. A vizsgált országokban, az átlagérték szabadban, 1 m magasságban: 24 és 160 ngy/h között változik. Népességgel súlyozott világátlag 59 ngy/h. A gamma dózisteljesítmény nagy része a 238 U sorban a 214 Pb és a 214 Bi, míg a 232 Th sorban a 208 Tl és a 228 Ac radioizotópoktól származik. A Föld felszíni külső dózishoz a 30 cm-nél mélyebben fekvő kőzetek radionuklidjai már alapvetően nem járulnak hozzá. A 238 U, 232 Th és 40 K átlagos koncentrációja a talajban 33, 45 illetve 420 Bq/kg. A magas 226 Ra, 232 Th és bomlástermékeit tartalmazó ásványok miatt a világ néhány helyén a levegőben mért dózisteljesítmény jóval magasabb az átlagosnál (pl. India, Irak, Szudán). Egyes helyeken ngy/h. A terresztriális gamma-sugárzásból származó külső sugárterhelés népességgel súlyozott világátlaga 0,48 msv. Gyerekek és csecsemők esetén ez az érték 10 ill. 30%-kal magasabb. Belső sugárterhelés szempontjából - a külön tárgyalt 222 Rn izotópot nem tekintve a táplálékláncban mindig előforduló 40 K a legjelentősebb. A légzéssel és élelemfogyasztással a szervezetbe kerülő földkérgi radionuklidok okozta belső effektív dózis 0,29 msv, amelyből 0,17 msv a 40 K-tól, 0,12 msv a 238 U és 232 Th radionuklidtól, és leányelemeitől származik. [4., 5.] A radontól származó sugárterhelés Mivel a természetes sugárterhelés több mint a fele (1,3 msv/év) a 222 Rn-tól származik, ez az izotóp külön figyelmet érdemel. A talajból kiáramló radon a szabadban gyorsan felhígul, de zárt terekben (lakások, munkahelyek) feldúsulhat. Lakásokban mérhető évi átlagos radon-koncentráció világátlaga 40 Bq/m 3, szabadban 5-10 Bq/m 3. [4.] 1.2. Radon A radon legfontosabb tulajdonságai A radon színtelen, szagtalan gáz, forráspontja -62 C, olvadáspontja -71 C, így szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. A természetben előforduló egyik legnehezebb 13

13 gáz, a VIII. főcsoportban található nemesgázok egyike, rendszáma 86. Csak radioaktív izotópjai ismertek 204-től 224-ig terjedő tömegszámokkal. Lezárt külső elektronhéjának köszönhetően nem (vagy kevésbé) képes kémiai kötést kialakítani más elemekkel. Így könnyen és nagy távolságokra képes migrálni keletkezési helyétől. A természetben előforduló három radioaktív bomlási sor mindegyikében megtalálható egy-egy izotópja (2. táblázat). 2. táblázat: A legfontosabb bomlási sorokban található radon izotópok adatai [6.] Bomlási sor 238 U Rádium anyaelem 226 Ra 1622 év Felezési idő leányelem Felezési idő Potenciális alfa-energia a rövidéletű bomlási sorban 222 Rn (radon) 3,8 nap 19,2 MeV 232 Th 235 U 224 Ra 3,6 nap 223 Ra 11,7 nap 220 Rn (toron) 55,6 mp. 20,9 MeV 219 Rn (aktinon) 3,9 mp. 20,8 MeV Az emberiség sugárterhelése szempontjából az 238 U bomlási sorához tartozó 222 Rn a legjelentősebb, mert relatíve hosszabb felezési ideje lehetővé teszi a talaj felső rétegéből való kijutását, ami feldúsulva a légtérben a lakosság természetes eredetű sugárterhelésének több mint felét okozza. (1. ábra) 1. ábra: A 238 U bomlási sora [7.] 14

14 Meg kell említeni azonban a tórium radioaktív bomlása során keletkező 220 Rn hatását is, ám ennek az izotópnak a sugárterheléshez való hozzájárulása csak akkor jelentős, ha a légtér közeli talaj felső rétegében magas a 232 Th koncentráció. (2.ábra) 2. ábra: A 232 Th bomlási sora [7.] A harmadik izotóp a 219 Rn. (3.ábra) Az ettől származó sugárterhelés jelentéktelen, mivel alacsony felezési idejének köszönhetően már a keletkezése helyén elbomlik, ezért nem képes a talajból kidiffundálni, valamint a talaj 235 U tartalmának csekély volta miatt ( 235 U/ 238 U=0,00725). 15

15 7, év 235 U 25,52 óra 231 Th 3, év 231 Pa 18,7 nap alfa bomlás 21,77 év 237 Ac 227 Th béta - bomlás 11,43 nap 21,8 perc 223 Fr 223 Ra 219 Rn 1, mp 215 Po 36,1 perc 211 Pb 3,96 mp 10-4 mp 215 At 2,17 perc 211 Bi 4,77 perc 207 Tl 0,52 mp 211 Po 207 Pb 3. ábra: A 235 U bomlási sora [7.] Dolgozatom témája a 222 Rn meghatározása különböző zárt légterekben, ezért a további megnevezés erre az izotópra vonatkozik. Összefoglalva a következő táblázat tartalmazza a radon fő fizikai tulajdonságait. (3. táblázat) 3. táblázat: A radon fizikai tulajdonságai [8.] Rendszám 86 Tömegszám Elektronkonfiguráció (Xe) 4f 4 5d 10 6s 2 6p 6 Ionizációs potenciál (ev) 10,7 Olvadáspont ( C) -71 Forráspont ( C) -62 Sűrűség (kg/m 3 ) gáz ( C-on, 760 Hgmm) 9,73 folyadék (-62 C) Oldhatóság vízben 20 C-on (m 3 /m 3 víz) 0,23 Levegőre von. relatív oldhatósága vér 0,5 zsírok 16 Szorpciós koefficiens (m 3 /kg) szén (20 C) 2-6 gránit 10-4 kvarc

16 A radon a kőzetekben, talajban lévő rádiumból keletkezik, mennyiségét ezért elsősorban az anyag 226 Ra aktivitás-koncentrációja határozza meg, és csak úgy képes a felszínre, vagy a nagyobb földalatti terekbe jutni, ha ki tud lépni a kristályok és a talaj szemcséinek pórusai közé. [9.] A radon alfa-bomlással keletkezik a 226 Ra-ból: γ Ra 86 Rn 2He (1) 226 Rádium bomlásakor a szilárd fázisban keletkező radon egy része kerül csak ki a pórustérbe vagy becsapódik a szemközti szemcsébe a visszalökődés miatt, a többi része a szilárd fázisban marad, és ott bomlik tovább. Ezek után a radon mozgását két fizikai folyamat határozza meg: a diffúzió, mely a koncentrációkülönbségen alapul, a pórusokat kitöltő közeg (folyadék, gáz) mozgása, amely magával viszi a radont (konvekció). Ezt a pórustérbe kerülést nevezzük emanációnak (ε). ε = pórustérbe kijutott radon/kőzetekben keletkezett radon (2) Az emanációt befolyásoló tényezők a következők (elsősorban talaj minőségi paraméterek) : Szemcseméret Porozitás Nedvességtartalom Sűrűség Ra-eloszlás A légtérbe kiáramló radon fluxusa (exhaláció) az egységnyi felületen, egységnyi idő alatt kiáramló radon aktivitása. Az exhaláció mértékegysége Bq/m 2 s. [9.] Az exhalációt közvetlenül és közvetve befolyásoló tényezők: a pórusközti tér radon-koncentrációja, a talaj gázáteresztő képessége, a talaj nedvességtartalma, 17

17 a talaj szemcseszerkezete, az emanációs tényező, a napszak, az évszak, az időjárási viszonyok, árapály effektus. Látható, hogy a rádium jelenléte adott területen még nem feltétlenül jelenti a légtéri radon-koncentráció megnövekedését, hiszen ez függ az emanációtól és exhalációtól, amit igen sok más tényező befolyásol. [9., 6.] Mivel a radon a talajban és a kőzetekben található rádiumból keletkezik, az atmoszférába jutó radon legnagyobb része a talajból származik. A másik, bár kevésbé jelentős forrás a talajvíz. Amint az a 4. táblázatból kitűnik, az egyéb radon források szinte elhanyagolhatóan kis százalékban járulnak hozzá a koncentrációhoz. 4. táblázat: A légköri radon forrásai [2.] Forrás Atmoszférába kerül (Bq/év) Százalékos megoszlás Talaj 7,4x % Talajvíz 1,85x ,7 % Óceánok 1,11x ,18 % Foszfát maradványok 1,11x ,12 % Urán gyártás salakanyaga 7,4x ,079% Szén maradványok 7,4x ,00079 % Természetes gáz 3,7x , % Szénégetés 3.7x , % Talaj mint radonforrás Az atmoszférába jutó radon közel 80 %-a föld felső rétegeiből származik. A 222 Rn különösen laza talaj esetén, akár 1-3 méter mélységből is kiáramolhat. Különböző méréseket végeztek a radon, toron koncentráció mélység összefüggésének vizsgálatára, úgy találták, hogy vertikális gradiens figyelhető meg, a talajgáz radon, toron koncentrációjának maximuma 1 méternél található. Mennyiségét a 224 Ra és 226 Ra határozza meg, és mivel e 18

18 két izotóp az uránból és a tóriumból keletkezik, ez utóbbiak aktivitáskoncentrációja határozza meg. Az urán, tórium a legtöbb kőzetben jelen vannak, általában nyomnyi, néhány g/t mennyiségben. A tórium általában 3-szor nagyobb koncentrációban található meg, de nagyfokú eltérések lehetnek. Meghatározó e tekintetben a kőzet típusa és kémiai összetétele. Üledékes kőzetekben, mészkőben és homokkőben általában kicsi a koncentráció, hasonlóképpen bázikus vulkáni kőzetekhez. Ezzel ellentétben a savas vulkáni kőzetekben nagyobb mennyiség található, néhány ásványban pedig különösképpen feldúsulhat. A Föld magjához közeledve az U és Th mennyisége a mélység függvényében csökken. A radon a kőzetszemcsékben elhelyezkedő rádiumatomokból alfa bomlással keletkezik, majd az energia- és lendület megmaradás törvényei szerint visszalökődik. A visszalökődött radon atom kinetikus energiája 86 kev, átlagos úthossza kőzetszemcsében nm, vízben 100 nm, levegőben 63 m. 5. táblázat: A radon előfordulása (zárójelben extrém magas értékek szerepelnek) [2.] Előfordulási hely Aktivitás-koncentráció (kbq/m 3 ) Talajban 1 méterre 5,0-22,0 Szabad levegőn (Szárazföld felett) (Óceán felett) Földgázokban Vizekben Zárt helységekben 0,002-0,5 (100) Uránbányákban Szénbányákban 0,2-0,5 Egyéb ércbányákban 0, Radonos fürdőkben 0,37-4,44 (55) Alagutakban 0,1-2, Radon az épületekben A szabad levegőn mérhető radonkoncentráció általában olyan alacsony értékű, hogy problémát nem okoz, zárt térben, különösen bizonyos építőanyagokból épült házakban, ill. pincehelységekben azonban feldúsulhat. Az első beltéri radon méréssorozatot 1956-ban közölték, amely magas radonszinteket mutatott ki néhány 19

19 olyan házban, amelyet nagy rádiumtartalmú agyagpalát tartalmazó betonból építettek. [10.] A csaknem 20 évvel későbbi, több ország lakásaiban végzett radon-felmérések kimutatták, hogy a lakásokban a radonszint rendkívül széles tartományokban mozog, néhány Bq/m 3 -től egészen Bq/m 3 -ig terjedhet, a szabadban mért értékeknél általában %-kal magasabb. A radon többféle módon juthat az ember környezetében található zárt terekbe: Radon kiáramlás a talaj felső rétegéből, ha kijutott a pórusközi térbe A magas rádiumtartalmú építőanyagokból Szellőzés révén a külső levegőből is kerülhet beáramlás során Radon felszabadulás vezetékes földgáz és ivóvízrendszerből A legjelentősebb hányadot az első két kijutási forrás jelenti, amit a 4. ábra és a 6. táblázat mutat be. 4. ábra: A lakóhelyi radon különböző forrásai 6. táblázat: Radon források átlagos megoszlása az épületen belül [11.] Radonforrás Földgáz Víz Külső levegő Építőanyag + talaj %-os megoszlás 3,9 5, ,9 20

20 Egyes építőanyagok (pl. salakok) rádium koncentrációja is magas értéket érhet el, s az ezek felhasználása során a légtérbe jutó radon szintén nem elhanyagolható. Az építőanyagok szerepe kettős: egyrészt sugárforrást jelenthetnek, másrészt a külső sugárzást leárnyékolhatják. A masszív, téglából, kőből, betonból készült házak a külső sugárzást hatásosan elnyelik és az épületben várható dózisteljesítményt - egyebek mellett - az építőanyagokban lévő természetes eredetű radioizotópok koncentrációja határozza meg. Melegítés vagy a fajlagos felület növelésének hatására, pl. zuhanyozáskor a vízben oldott radon egy része diffúzióval a légtérbe kerül, kismértékben megnövelve ezzel a sugárterhelést. A felhasználásra kerülő vizek radonkoncentrációjának világátlaga 10 3 Bq/m 3. A főzésre felhasznált földgáz égéstermékei a benne található radonnal együtt a levegőbe kerülhetnek, ezáltal növelve a radon aktivitáskoncentrációt. 2.] A radon egészségügyi hatása A radon egészségkárosító hatása nem annyira a radon, hanem elsősorban a rövidéletű bomlástermékeinek belégzése révén jelentkezik. A belélegzett radon nagy része ugyanis a kilégzés során el is távozik a szervezetből, ám a keletkező bomlástermékek a levegő aeroszol részecskéire abszorbeálódhatnak. Ezek a radon bomlásából keletkező polónium, ólom, bizmut izotópok, melyek közös jellemzői, hogy radioaktívak és felezési idejük fél óránál rövidebb. Ezek a fématomok tapadnak hozzá a levegő apró porszemcséihez, majd ezekkel együtt lélegezzük be őket. A porszemcsék egy része a tüdőben, elsősorban az elágazásoknál megtapad és az aeroszolokhoz tapadt és itt elbomló leányelemek által kibocsátott alfa és/vagy béta sugárzások a tüdő hámsejtjeit károsítják. A tüdő egyes sejtjei eltérő mértékben érzékenyek. A hörgők elágazásainál megtapadt részecskék például a hörgőhám rendkívül érzékeny osztódó sejtrétegét, illetve a kiválasztó sejteket és ezek sejtmagjait bombázzák alfarészecskékkel. A bomlástermékek belégzéséből eredő sugárterhelés megnöveli a tüdőrák kialakulásának valószínűségét, mely az esetek túlnyomó többségében halálos 21

21 kimenetelű. A tüdőrák kialakulásának megnövekedett kockázatát alátámasztja a betegség rendkívül gyakori előfordulása az urán- szén- és ércbányászok körében, valamint számtalan állatkísérlet. Tapasztalatok alapján a néhány 100 msv effektív dózisnál nagyobb radon sugárterhelés esetén a tüdőrák kialakulásának valószínűsége arányosan növekszik a sugárterhelés mértékével. A radon kockázatát tovább fokozhatja a dohányzás. A cigaretta és a radon egymás hatását kölcsönösen felerősítik. A rák kialakulásának esélye akár 1500 %-kal is növekedhet. Ennek oka, hogy a füst képes megkötni a radon leánytermékeit és akár több órán át levegőben tartani. A radon és cigarettafüst halálos párosa minden jelenlévőre egyformán veszélyes, nemcsak a dohányzóra. [12., 13.] A szervezet más részeibe a tüdőből a véráramon keresztül juthat el a radon illetve a nem kötött leányelemek, így tehát tulajdonképpen az egész szervezet szennyeződhet. A belégzésen kívül súlyos ártó hatása lehet még a magas radon tartalmú ivóvizek elfogyasztásának, mely szintén jól becsülhető sugárdózist jelent a gyomor számára. Ezenkívül a bőrfelületet szennyező radon bomlástermékei a bőrhám osztódó sejtjeit károsíthatják. 14., 15., 10. Az ionizációs sugárzásoknak, alapvetően kétfajta biológiai hatása lehetséges: sztochasztikus, illetve determinisztikus hatás Determinisztikus hatás A determinisztikus hatások csak nagy dózisoknál lép fel, ilyen jellegű sugárterhelés a radon esetén csak nagyon extrém körülmények között léphet fel, így ezzel itt nem foglalkozom Sztochasztikus hatás Sztochasztikus hatásoknak nevezzük azokat a hatásokat, amelyek valószínűségi jellegűek. Tehát adott dózis esetén megmondható a sztochasztikus hatások fellépésének valószínűsége, vagy gyakorisága egy nagyobb népesség esetén, de soha nem mondható 22

22 meg, hogy konkrétan kinél lépett fel az adott hatás a sugárzás miatt. Ezek a hatások ugyanis többlet sugárzásnak nem kitett populációban is gyakran előfordulnak. 5. ábra: A sztochasztikus hatás súlyosságának függése a dózistól [16.] Az átlagos természetes háttérsugárzás (kb. 2,4 msv) nagyságánál kisebb többletterhelés is megnövelheti a sztochasztikus hatásokat - a daganatokat és örökletes károsodásokat. A radon sztochasztikus hatását először uránbányászok körében ismerték fel, akik több ezer Bq/m 3 aktivitású levegőt lélegeztek be a bányában. A tapasztalatok szerint 500 Bq/m 3 aktivitású munkahely 0,3 %-kal növelte a tüdőrák kockázatát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1988-ban megállapította a radonnak és bomlástermékeinek rákkeltő hatását. Több nemzetközi tanulmány szerint Bq/m 3 radonkoncentráció felett egyértelműen kimutatható a kockázat növekedése. [17.] Hatás összefoglalás Fontos és mindeddig megválaszolatlan kérdés, hogy alacsony dózisok esetén létezik-e egy küszöbszint, mely alatt a sugárzásnak nem tulajdoníthatunk káros hatást, vagy pedig minden sugárzási szint, a mértékével arányos kockázati tényezőt jelent. Más szóval, lehet-e extrapolálni a magasabb dózisoknál tapasztalható egészségügyi kockázatot egészen a 0 szintig. Ha így teszünk, akkor ugyan a maximális biztonságot 23

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól

Részletesebben

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer

Részletesebben

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam

Részletesebben

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat

Részletesebben

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai

Részletesebben

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

FIZIKA. Radioaktív sugárzás Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos

Részletesebben

XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.

XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Radon Cselekvési Terv az EU BSS tükrében Homoki Zsolt Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi

Részletesebben

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi régióban Völgyesi Péter V. évf. környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Nagy Hedvig

Részletesebben

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz

Részletesebben

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Radon a felszín alatti vizekben

Radon a felszín alatti vizekben Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1

Részletesebben

A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE

A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE Magyar Zsuzsanna Környezettudomány Msc Diplomamunka védés Témavezető: Horváth Ákos CÉLKITŰZÉS Radon-, rádium és urán koncentrációjának

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának

Részletesebben

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000

Részletesebben

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN SZABÓ KATALIN ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezetők: Szabó Csaba, ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum

Részletesebben

LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem

LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem SE FOK Sugárvédelem, 2010/2011 LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat 1 Sugárterhelések osztályozásának szempontjai - Sugárforrás

Részletesebben

FIZIKA. Atommag fizika

FIZIKA. Atommag fizika Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2

Részletesebben

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez. Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem

Részletesebben

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS AZ ÉVI ÁTLAGOS RADON-KONCENTRÁCIÓ ÉS A SUGÁRTERHELÉS MEGHATÁROZÁSA KÜLÖNBÖZŐ MUNKATERÜLETEKEN Szerző: Kávási Norbert Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Somlai János

Részletesebben

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1 MTA Energiatudományi

Részletesebben

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ugron Ágota 1, Fülöp Nándor 1, Szabó Gyula 1, Adamecz Pál 2, Déri Zsolt 3, Jobbágy Benedek

Részletesebben

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi

Részletesebben

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Nívódíj pályázat - a pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Deme Sándor 1, C. Szabó István 2, Pázmándi

Részletesebben

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4 99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás

Részletesebben

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,

Részletesebben

50 év a sugárvédelem szolgálatában

50 év a sugárvédelem szolgálatában Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fehér István, Andrási Andor, Deme Sándor 50 év a sugárvédelem szolgálatában XXXV. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2010. április

Részletesebben

A hazai vízművek NORM-os felmérése

A hazai vízművek NORM-os felmérése A hazai vízművek NORM-os felmérése Juhász László, Motoc Anna Mária, Ugron Ágota OSSKI Boguslaw Michalik GIG, Katowice Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Értelmezés NORM: Naturally Occurring Radioactive

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN dr. Ballay László OSSKI-AMOSSO A DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA FELVETÉSE SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSEK: DÓZISTELJESÍTMÉNY MÉRÉSEK A helyszínen csak a dózisteljesítmény

Részletesebben

A sugárzás biológiai hatásai

A sugárzás biológiai hatásai A sugárzás biológiai hatásai Dózisegységek Besugárzó dózis - C/kg Elnyelt dózis - J/kg=gray (Gy) 1 Gy=100 rad Levegőben átlagos ionizációs energiája 53,9*10-19 J. Az elektron töltése 1,6*10-19 C, tehát

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Sugáregészségügyi Fõosztály

Részletesebben

A levegõ radonkoncentrációjának meghatározása

A levegõ radonkoncentrációjának meghatározása A leegõ radonkoncentrációjának meghatározása 1. Beezetés A mérési gyakorlat során a leegõ aeroszol részeihez kötõdött röid felezési idejû radon bomlástermékek alfasugárzásának mérése alapján a leányelemek

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Témavezető: DR. SOMLAI JÁNOS egyetemi docens

Témavezető: DR. SOMLAI JÁNOS egyetemi docens ÉPÍTŐANYAGOK RADONEMANÁCIÓJÁT ÉS EXHALÁCIÓJÁT BEFOLYÁSOLÓ PARAMÉTEREK MEGHATÁROZÁSA Szerző: SAS ZOLTÁN Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető: DR. SOMLAI JÁNOS egyetemi docens Pannon Egyetem

Részletesebben

Kis dózis, nagy dilemma

Kis dózis, nagy dilemma Kis dózis, nagy dilemma Farkas Árpád, Balásházy Imre, Madas Balázs Gergely, Szőke István XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2012. április 24-26. Hajdúszoboszló Mi számít kis dózisnak? Atombomba

Részletesebben

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2011. május 3-5. A munka résztvevői

Részletesebben

1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata

1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata 1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata A méréseknél β-szcintillációs detektorokat alkalmazunk. A β-szcintillációs detektorok alapvetően két fő részre oszthatók, a sugárzás hatására

Részletesebben

Természetes eredetû sugárzások vizsgálata az úrkúti

Természetes eredetû sugárzások vizsgálata az úrkúti Természetes eredetû sugárzások vizsgálata az úrkúti mangánércbányában KÁVÁSI NORBERT okl. környezetmérnök SOMLAI JÁNOS okl. vegyészmérnök KOVÁCS TIBOR okl.vegyészmérnök (Veszprémi Egyetem, Radiokémiai

Részletesebben

Háttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás

Háttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás A sugáregészségtan célkitűzése A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok A sugáregészségtan célja az ionizáló és nemionizáló sugárzások hatásának megismerése az emberi szervezetben - annak érdekében, hogy

Részletesebben

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Rell Péter, Osváth Szabolcs és Kövendiné Kónyi Júlia Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató

Részletesebben

Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán

Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán Baricza Ágnes ELTE TTK, Környezettudomány M. Sc. 1 évf. Témavezető: Szabó Csaba, Ph. D. TDK, 2010. november 26. Bevezetés A

Részletesebben

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és

Részletesebben

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó

Részletesebben

Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens

Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens detektorokkal Petrányi János Fejlesztési igazgató / Nukleáris Divízió vezető Gamma ZRt. Tartalom Felületi szennyezettség

Részletesebben

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN Janovics R. 1, Kern Z. 2, L. Wacker 3, Barnabás I. 4, Molnár M. 1 1 MTA-ATOMKI HEKAL, Debrecen janovics@atomki.hu 2 MTA GKI Budapest,

Részletesebben

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres

Részletesebben

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

1. Bevezetés. Mérésleí rás. A magkémia alapjai laboratóriumi gyakorlat

1. Bevezetés. Mérésleí rás. A magkémia alapjai laboratóriumi gyakorlat A természetes háttérsugárzás Mérésleí rás Az ionizáló sugárzások mindenütt jelen vannak környezetünkben, így testünk folyamatos sugárzásnak van kitéve. Ennek az ún. természetes háttérsugárzásnak az intnzitása

Részletesebben

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság Sugár- és környezetvédelem Környezetbiztonság Sugárözönben élünk A Föld mindenkori élővilágának együtt kellett, és ma is együtt kell élnie azzal a természetes és mesterséges sugárzási környezettel, amelyet

Részletesebben

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi

Részletesebben

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag

Részletesebben

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Zagyvai Péter 1, Környei József 2, Kocsonya András 1, Földi Anikó 1, Bodor Károly 1, Zagyvai Márton 1 1 2 Izotóp Intézet Kft. MTA Környezetvédelmi Szolgálat 1 Radiojód

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1.1. A különböző szférákban előforduló radioaktív izotópok A környezetünkben előforduló radioaktivitás származhat természetes és mesterséges (antropogén)

Részletesebben

ÁSVÁNY- ÉS TERMÁLVIZEK TERÁPIÁS ALKALMAZÁSA ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ DÓZISOK

ÁSVÁNY- ÉS TERMÁLVIZEK TERÁPIÁS ALKALMAZÁSA ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ DÓZISOK A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) ÁSVÁNY- ÉS TERMÁLVIZEK TERÁPIÁS ALKALMAZÁSA ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ DÓZISOK Mócsy Ildikó 1, Néda Tamás, Szacsvai Kinga 'SAPIENTIA Erdélyi

Részletesebben

Azbeszt. Pekár Mihály BME- VBK

Azbeszt. Pekár Mihály BME- VBK Azbeszt Pekár Mihály BME- VBK Mi is az azbeszt? Az azbeszt gyűjtőfogalom a természetben előforduló ásványi anyagok egy speciális csoportjára Három legjobban elterjedt típusa: Krizotil, fehér azbeszt: Mg

Részletesebben

Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós

Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Emlékeztető Radioaktív sugárzások keletkezése, típusai A Z A Z α-bomlás» α-sugárzás A Z 4 X X + 2 X A Z 4 2 X 4

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN

CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN Beleznai Péter ELFT XXXVIII. Sugárvédelmi Tanfolyam Hajdúszoboszló 2013.04.23-25 Bevezetés: Környezeti minták gyűjtése az EK Telephelyen (talaj, gomba,

Részletesebben

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes

Részletesebben

ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN

ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN Őszi Radiokémiai Napok 2014 Balatonszárszó, 2014. október 13 15. ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN Begy R-Cs., Simon H., Kelemen Sz., Reizer E., Steopoaie I. Környezettudomány és Környezetmernöki

Részletesebben

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Fő feladat: radionuklidok aktivitáskoncentrációjának és az ebből származó dózisok számítása vízi terjedés

Részletesebben

Nagy Sándor: RADIONUKLIDOK ELVÁLASZTÁSA Leírás a Vegyész MSc Nukleáris analitikai labor 2. méréséhez

Nagy Sándor: RADIONUKLIDOK ELVÁLASZTÁSA Leírás a Vegyész MSc Nukleáris analitikai labor 2. méréséhez Bevezető Nagy Sándor: RADIONUKLIDOK ELVÁLASZTÁSA Leírás a Vegyész MSc Nukleáris analitikai labor 2. méréséhez A Függelékben két eredeti angol nyelvű szemelvényt olvashatunk néhány elválasztási módszer

Részletesebben

Radonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata

Radonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata Radonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata Nagy Hedvig Éva környezettudomány szak V. évfolyam Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Hangterjedés szabad térben

Hangterjedés szabad térben Hangterjeés szaba térben Bevezetés Hangszint általában csökken a terjeés során. Okai: geometriai, elnyelőés, fölfelület hatása, növényzet és épületek. Ha a hangterjeés több mint 100 méteren történik, a

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre 1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre Az ember állandóan ki van téve a különböző természetes, vagy mesterséges eredetű ionizáló sugárzások hatásának. Ez a szervezetet érő sugárterhelés

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek

Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek Radioizotópok orvosi, gyógyszerészi alkalmazása Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek Dr. Voszka István Az alkalmazás alapja:- A radioaktív izotóp ugyanúgy viselkedik a szervezetben, mint stabil

Részletesebben

GÁZTŰZHELYEK HATÁSA A BELSŐ KÖRNYEZETRE Dr. Kajtár László Ph.D. Leitner Anita

GÁZTŰZHELYEK HATÁSA A BELSŐ KÖRNYEZETRE Dr. Kajtár László Ph.D. Leitner Anita GÁZTŰZHELYEK HATÁSA A BELSŐ KÖRNYEZETRE Dr. Kajtár László Ph.D. Leitner Anita Egyetemi Docens okl.gm. Ph.D. hallgató BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÜLETGÉPÉSZETI TANSZÉK Témakörök

Részletesebben

TERRESZTRIÁLIS RADIOAKTIVITÁS MAGYARORSZÁGI VÁLYOGBAN ÉS VÁLYOGHÁZAKBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TORONRA ( 220 RN) Szabó Zsuzsanna

TERRESZTRIÁLIS RADIOAKTIVITÁS MAGYARORSZÁGI VÁLYOGBAN ÉS VÁLYOGHÁZAKBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TORONRA ( 220 RN) Szabó Zsuzsanna . BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * TERRESZTRIÁLIS RADIOAKTIVITÁS MAGYARORSZÁGI VÁLYOGBAN ÉS VÁLYOGHÁZAKBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TORONRA ( 220 RN) készítette Szabó Zsuzsanna Litoszféra Fluidum Kutató Labor

Részletesebben

1. Radon mérések. 1.1 Nyomdetektoros mérések a tapolcai Tavas-barlangban

1. Radon mérések. 1.1 Nyomdetektoros mérések a tapolcai Tavas-barlangban A Veszprémi Egyetem Radiokémia Tanszék Radioökológia Munkacsoportjának és a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Szövetsége Veszprém Megyei Búvárklubjának 23-as kutatómunkája és annak eredményei a tapolcai

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997 NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSI ELJÁRÁSOK A SEMMELWEIS EGYETEMEN

SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSI ELJÁRÁSOK A SEMMELWEIS EGYETEMEN SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSI ELJÁRÁSOK A SEMMELWEIS EGYETEMEN 1 Kári Béla, 2 Zagyvai Péter, 3 Kanyár Béla 1 Semmelweis Egyetem ÁOK Radiológia és Onkoterápiás Klinika / Nukleáris Medicina Tanszék 2 Budapesti Műszaki

Részletesebben

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő

Részletesebben

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Modern Fizika Labor Fizika BSC Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben