A TERRORIZMUS ÉS A JOG A TERRORIZMUS MEGHATÁROZÁSA. Dr. Havasi Zoltán r. dandártábornok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TERRORIZMUS ÉS A JOG A TERRORIZMUS MEGHATÁROZÁSA. Dr. Havasi Zoltán r. dandártábornok"

Átírás

1 Dr. Havasi Zoltán r. dandártábornok A TERRORIZMUS ÉS A JOG A TERRORIZMUS MEGHATÁROZÁSA A terrorizmus, mint gyujtofogalom értelmezése nem mindig zavarmentes. A témával foglalkozó szakemberek a fogalom tekintetében bizonytalanok. A terror kifejezésének latin eredete van (terror oris, m.= ijedtség, rémület, rémhír). Az idok során jelentése változott, napjainkban az eroszakot, fenyegetést, félelmet és borzalmat testesíti meg. Az alapveto eroszakhoz képest a terror specializálódott módszereiben eldurvult és ke gyetlen formában jelentkezik. A terror egyéni és csoportos lehet. A terrorizmus tömör meghatározása nehéz tekintettel arra, hogy egymástól körülményeiben különbözo, céljait, eredményeit és módszereit tekintve is eltéro cselekedetek sokaságával állunk szemben. A terror és a terrorizmus mögött mindig valamilyen leszámolási, visszacsapási, megfélemlítési szándék húzódik meg és ehhez elengedhetetlenül társul egy politikai, ideológiai vagy vallási eszme, amely az eroszak legitimációjául szolgál. A terrorizmus rejtett szándéka ennek megfeleloen sokkal inkább irányulhat a hatalom megszerzésére, semmint a kiszemelt (vagy éppen véle tlenül kiválasztott) célpont megsemmisítésére. Mindez nem más, mint sajátos eszköz, melynek alkalmazása nem indokolja az elérni kívánt célt. Azonban azt is elmondhatjuk, hogy a terrorszervezet egyegy csoportjának tevékenysége olykor öncélúvá is válhat, pl. a társak kiszabadítására irányuló különbözo akciók, ekkor már az igazi cél feledésbe merülhet. A háttérben mindig áll egy szervezet, amely az akciókat me gszervezi, irányítja és logisztikai hátteret biztosít. Az új típusú terrorizmus illetve terrorcselekmények általános ismertetojegyeként vehetjük a fegyveres jelleget, a nagy nyilvánosság igénylését (pl.: elektronikus médiák, élo televízió közvetítés) továbbá a nagy számú túszejtés, eroszak és fenyegetés. Napjaink terroristáit a jól szervezett professzionális csapatmunka, a jele n- tos anyagi bázis és a mély konspiráció jellemzi. A számítástechnika robbaná s- szeru fejlodése, az Internet a terroristák számára is hatékonyabb információ-

2 szerzési lehetoséget, határok nélküli gyorsabb kapcsolattartást és sok esetben névtelenséget, azaz nehezebb felfedhetoséget biztosít. A terroristák felisme r- ték az információs társadalom kínálta lehetoségeket és messzemenoen hasznosítják azokat. Változtak a terrortámadások eszközei is. A terrorcselekmények bárhol, bármikor, bárki ellen és bármilyen módon végrehajtható. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS (EURÓPA) A terrorizmus és a jog tekintetében és ennek viszonyának megértéséhez viszsza kell nyúlni a történelembe. Az elso klasszikus értelemben vett terrorcselekményt l855-ben követték el Franciaországban III. Napóleon császár ellen. Az elkövetok Belgiumba menekültek, azonban kiadatásukra nem került sor, mivel a belga hatóságok álláspontja szerint olyan politikai buncsele kményt követtek el, amelyre a kiadatás nem vonatkozik. Ennek ellenére 1866-ban Belgiumban olyan törvényt hoztak, amelynek értelmében a külföldi uralkodók és családtagjaik ellen elkövetett merénylet nem tekintheto politikai buncselekménynek, ezért a kiadatás vonatkozásában a köztörvényes bunözokre vonatkozó tételek léptek életbe. Ez a törvény Belga Merényleti Záradék néven került be a nemzetközi jog történetébe. A következo állomás a két világháború közötti idoszakra esik, amikor is 1927 és 1935 között a Nemzetközi Büntetojogi Egyesület több alkalommal és aspektusból foglalkozott a kérdéssel. Brüsszelben 1930-ban megtartott tanácskozások alkalmával foglalkoztak eloször jogi szövegben a terrorizmus kifejezéssel. Párizsban 1931-ben, Madridban l934-ben és Koppenhágában 1935-ben fogadták el és ajánlották állá s- foglalásukat a nemzetközi törvényekben történo alkalmazásra. Egy átfogó nemzetközi egyezmény elfogadásának gondolata azonban csak 1934-ben, a Nemzetek Szövetségének ülésén vetodött föl. Egy bizottságot állítottak föl, amelynek feladata egy nemzetközi konvenció kidolgozása, amely alkalmas a politikai terrorizmus céljából elkövetett buncselekmények üldözésére és megfelelo szankcionálására. A több éven keresztül folyó bizottsági tevékenység 1937 novemberében zárult, egy összehívott kormányközi értekezleten, ahol két egyezményt és egy záróközleményt fogadtak el. Említésre érdemes, hogy az elso terrorizmussal kapcsolatos definíció itt jelent meg, amely az I. cikkely 2. bekezdése szerint: A terrorcselekmény kifejezés a jelen megállapodásban olyan bunös cselekményeket jelent, amely valamely állam ellen irányulnak és céljuk, hogy meghatározott személyeknél, személyek csoportjánál, vagy a közösség körében terrort idézzenek elo. 2

3 Az egyezmény sajnos nem lépett életbe, mert a szerzodo felek közül há r- man nem írták alá. A második konvenció, amely Nemzetközi Büntetobíróság felállításáról és szervezetérol szól ugyancsak nem lépett életbe, mivel a meghatározott határidoig ratifikációs okmányokat nem helyezték letétbe. Ennek ellenére mindkét egyezmény nagyon jelentos a terrorizmus elleni harc történetében, amely azt jelenti, hogy az államok a terrorizmust már nem csak nemzeti, hanem globális problémaként értelmezték, és próbálták kezelni a jelenséget. A nemzetközi kitekintés vonatkozásában elsosorban az ENSZ és az Európai országok törekvései számottevoek. Az ENSZ Alapokmánya október 24-én lépett hatályba, már konkrétan foglalkozik a terrorizmussal. A ratifikáló államok tekintetében egyértelmu tiltás jelenik meg a terrorcselekményekben való részvételt, vagy ösztönzést illetoen. Az 1954-ben elfogadott ENSZ Kódex e tevékenységeket a nemzetközi buncselekmények kategóriájába sorolta, azonban az elkövetkezo hidegháborús idoszak megnehezítette a probléma nemzetközi szintu kezelését. Az USA javaslatára 1972-ben került a közgyulés napirendjére a terrorizmussal kapcsolatos kérdés. A közgyulés határozata alapján létrehozott bizottság vizsgálta a problémát, amely foglalkozott a terrorizmus ideológiai, politikai okaival, valamint a terrorizmus elleni küzdelem lehetoségeivel. Az ENSZ fennállásának 50. évfordulóján a terrorizmus elleni küzdelmet a szervezet egyik fo feladataként jelölték meg. A különbözo javaslatok és határozatok ellenére sem sikerült egyetemes érvényu nemzetközi egyezményt alkotni és a terrorizmus fogalmát meghatározni. Az ENSZ égisze alatt folytatott küzdelem azonban ha globálisan nem is sikerült megoldást találni a probléma kezelésére sikeresnek minosítheto, hiszen több nemzetközi egyezményt dolgoztak ki és fogadtak el, így többek között a nemzetközi polgári légi közlekedés biztonságát veszélyezteto csele k- ményekkel szembeni fellépésre. Ezt az egyezményt 1947-ben Chicagóban 44 ország írta alá, amelyhez Magyarország 1969-ben csatlakozott. Ebben a kérdéskörben még három nemzetközi megállapodás született. Fontos állomás az december 11-én elfogadott egyezmény, a nemzetközileg védett személyek beleértve a diplomatákat is ellen elkövetett buncsele kmények megelozésérol és megbüntetésérol. 3

4 A következo ENSZ égisze alatt elfogadott dokumentum december 18-án aláírt túszszedés elleni egyezmény, valamint az december 15-én elfogadott egyezmény a terrorista bombatámadások visszaszorításáról. Meg kell említenünk az ENSZ keretein kívül a világ hét legfejlettebb ipari állama és Oroszország párizsi értekezletét, amely alkalmával 25. pontból álló intézkedéscsomagot fogadtak el. Ebben a terroristák által használt pénz és fegyver források, valamint szabad mozgásának korlátozását, megakadályozását, valamint az érintett országok megfelelo szintu információ cseréjét irányozták elo. A terrorizmus pénzügyi finanszírozásának megakadályozása érdekében szigorúbb ellenorzést vezettek be azon kulturális szociális és jótékonysági szervezetek vonatkozásában, amelyek fedoszervként muködhetnek. Természetesen Európában is számos törekvés indult el különbözo szervezetek vonatkozásában, a terrorizmussal kapcsolatos problémák kezelése érdekében. Európa a terrorizmus vonatkozásában számos vonzó lehetoséget biztosított és biztosít. Az európai geopolitikai helyzet a kultúrák találkozása és más számos biztonsági kockázatot jelento tényezo, olyan speciális regionális együttmuködési formák bevezetését indukálták, amely hatékony lehet a me g- elozésben. A regionális együttmuködés elso kényszeru idopontja 1950-re datálódik, amikor az Európa Tanács tagállamai egyezményben fejezték ki aggodalmukat a terrorizmussal kapcsolatosan. Az elkövetkezo években növekvo terrorizmus újra középpontba helyezte a problémát. A tanács 1972-ben szakértoi bizottságot hozott létre a terrorizmus jogi kérdéseinek ellenorzésére és vizsgálatára. Az Európa Tanács büntetojogi kérdésekkel foglalkozó Európai Bizottsága a nemzetközi terrorizmus ellen, a büntetojogi intézkedések irányelvének me g- fogalmazására dokumentumot készített. Az egyezményt 1977-ben írták alá. Az aláírók vonatkozásában a tagállamok között jogsegélyt biztosít, valamint kölcsönösen érvényes kiadatási kötelezettséget ír elo. A Nemzeti Büntetojogi törvényi szabályozás azonban jó néhány esetben ezt nem teszi lehetové. Konvenciót a Magyar Köztársaság az évi XCIII. törvénnyel hirdette ki. Az Európai Gazdasági Közösség 1983-ban hozott létre egy munkacsoportot, amely rendori oldalról felelt az együttmuködés összehangolásáért. A Maastrichti Szerzodés K. 3. cikkelye alapján az Európa Tanács július 20-án elfogadta az Europol (Európai Rendori Hivatal) felállításáról szóló egyezményt. A szervezet a hagyományos bunüldözési feladatok mellett a terrorizmussal kapcsolatos felderítés, mege lozés vonatkozásában is illetékes. 4

5 Említést érdemel még az november 23-án EU Tanács által elfogadott un. La Gomera Nyilatkozat. Ebben a demokráciát, az emberi jogok szabad gyakorlását valamint a gazdasági és társadalmi fejlodést fenyegeto tényezonek tekinti a terrorizmust. Természetesen a szeptember 11-i események után még inkább más megvilágításba került a terrorizmussal kapcsolatos kérdéskör. Várhatóan az elkövetkezendo idoszakban több hatékony nemzetközi egyezmény fog születni az együttmuködés, a felderítés és a hatékony megelozés érdekében. A világnak már elég nagy tapasztalata van a terrorizmus ellen vívott harc területén. A tapasztalatok és az ebbol levont következtetések összegzésével ki kell alakítani egy egységes és hatékony antiterrorista harcmodort illetve fellépést, valamint stratégia részletes kidolgozása. MAGYARORSZÁG ÉS A TERRORIZMUS A Magyar Köztársaság külpolitikai koncepciójából adódóan széles köru ne m- zetközi kapcsolatokkal rendelkezik, ennek megfeleloen országunkban jelen vannak a külföldi politikai, gazdasági illetve egyéb érdekeltségek személyiségei, objektumai többek között olyanok is, amelyek a különbözo terrorszervezetek elso számú célpontjai lehetnek. A terrorszervezetekhez kapcsolódó személyek tudatában vannak Magya r- ország politikai nyitottságából eredo liberálisnak tekintheto idege nforgalmi, idegenrendészeti és határforgalmi rendszerével, így azt kihasználva különösebb kockázat nélkül utazhatnak át vagy rövidebb, hosszabb ideig tartózkodhatnak az országban. Ez a körülmény jelentos biztonsági, kockázati tényezot jelenthet. Szerencsére Magyarország és Közép-Európa nagy része egyenlore a béke szigete maradt. Itt nem jelentkezett áldozatokkal járó politikai terrorizmus. Mindez nem jelenti azt, hogy nem lettek volna politikusok (az üzletemberek és a maffia vezér alakjai) ellen elkövetett robbantások, sot robbantás sorozatok az országban. Ezek sajátossága, hogy az ilyen cselekményeket irányítók, szervezok és végrehajtók nem vállalják nyilvánosan a felelosséget a politikai, és az un. gazdasági terrorizmus esetében sem. Magyarországon a terrorizmushoz kötheto és arra emlékezteto események is elofordultak: 1973-ban Nógrád megyében is követtek el terrorizmushoz kapcsolódó buncselekményt, nevezetesen Balassagyarmaton, ahol egy testvérpár 5

6 a helyi gimnáziumban több leányt fegyverrel túszul ejtett és követelésekkel léptek elo ( pénz, repülogép, szabad elvonulás ) ben Budapesten a Kolumbiai Nagykövetség ellen intéztek támadást, egy kolumbiai drogbáró megbízása alapján. A 90-es évek elején Budapesten a Ferihegyi úton, az Oroszországból kivándorló zsidók ellen követettek el bombamerényletet. Magyar politikusok ellen elkövetett robbantás sorozat ( Torgyán József, Szájer József házaiban károkat okozó potenciálisan emberéletre is veszélyes robbantásokért senki sem vállalta a felelosséget ). Robbantásos merényletek, gyilkosságok, leszámolás üzleti és bunözo csoportok között, a Fenyo gyilkosság, az Aranykéz utcai robbantás és számos más bombamerényletes leszámolás és fegyveres kivégzés, eszközeiben hasonló a politikai terrorizmushoz. Ám nem elsosorban politikai ideológiai célú cselekményekrol van szó, hanem rivális érde k- csoportok közötti fegyveres harcról. Zavart emberek robbantásai, emlékezetesek azok az élelmiszerboltban un. ketchupos dobozba töltött robbanószerrel végzett robbantások, amelyeket egy esztergomi fiatalember követett el. Ennek azonban semmi köze a politikai terrorizmushoz. Meg kell említeni azon kémia iránt érdeklodo és kísérletezo fiatalokat, akik az Internetrol szerezték a bombakészítési recepteket, ám az általuk készített bomba ido elott felrobbant és sérüléseket, sot halált okozott. Bár a felhasznált technológia terrorizmusra is alkalmas lehet, e szerencsétlenül járt fiataloknak semmi közük a terrorizmushoz. HAZAI SZABÁLYOZÁS A hazai jogi szabályozás kérdését illetoen, úgy gondolom aktuálisan a rendszerváltást követo helyzetet kell elemezni annak megértéséhez, hogy a magyar jogi gondolkodás és politikai akarat hogyan érvényesül, milyen tende nciái vannak. Itt meg kell említenünk azt a jelentést, amelyet az EU Tanács Jogügyi és Emberi Jogi Bizottság készített 1977-ben. A jelentés az európai demokratikus intézményrendszerek és a terrorizmus elleni küzdelem megerosítését eleme z- te. Megállapította, hogy Európában a terrortevékenység felerosödött, a terror új formát öltött, jellege megváltozott. Ez különösen érvényes egyes közép és kelet európai országokra. A terrortevékenység nemzetközi jellegének erosödését tapasztalták, amelynek következtében az EU Tanács egyes országaiban is komoly pénz- 6

7 ügyi, logisztikai, háttér rajzolódott ki. A hagyományos rendori és igazságügyi együttmuködés keretei nem alkalmasak a jelenség visszaszorítására. Többek között feladatként jelölték meg nemzetközileg elfogadott és egységesen értelmezett jogi normák megalkotásának szükségességét. A terrorizmus indítékában, tartalmában és céljában más, mint a köztörvényes bunözés. Az ellene való harc is speciális módszereket igényel, mert nem csak a köznyugalmat, közbiztonságot veszélyezteti, hanem a nemzet biztons á- gára is negatív hatással van. A Nemzetbiztonsági Törvény 5. c. bek. a Nemzetbiztonsági Hivatal feladatkörébe utalja a terrorelhárító tevékenységet. E szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal felderítése elhárítja a külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit. Az évi XXXIV. törvény szerint a rendorséghez érkezo terror jellegu információk esetén a rendorség jogosult és köteles eljárni. Szintén a törvény és más jogszabályok rendelkeznek a rendorség terrorelhárító szolgálatával kapcsolatban, amely azonban csak a konkrét terror jellegu cselekmények és terroristák felszámolására vonatkozik. A terror lehet egyéni és csoportos. Ezért rendkívül fontos tisztázni a fogalmat, amely a terrorcselekmény (terror-buncselekménnyel) kapcsolatos. A terrorcselekmény olyan buncselekmény fajtákat jelöl, amelyek majdnem minden állam büntetojog rendszerében önálló tényállásként fogalmazhatók meg. Ennek kapcsán fontos szempont a Nemzetközi Jogi Szerzodések kompetenciája. A Magyar Büntetojog a terrorcselekményeket köztörvényes buntettként jelöli meg, amit bárki bármely természetes személy elkövethet anélkül, hogy valójában terrorista szervezethez tartozna. Fontos megjegyezni, hogy a terror-buncselekmények rendelkeznek két olyan elkülönítheto specifikációval, amely a többi köztörvényes buncselekményhez képest eltéro. Nevezetesen ez a motívum (célzat) és az elkövetési mód. A Btk-ban a XV. fejezet közrend elleni buncselekmények keretében tárgyalja a terrorjellegu buncselekményeket. A közrend a Magyar Köztársaság Alkotmányában és egyéb jogszabályokban meghatározott törvényes rend, valamint a társadalmi együttélés normáinak megfelelo állami és társadalmi viszonyok rendjét jelenti. A közbiztonság jogilag szabályozott olyan közállapot, a társadalmi együttélésnek olyan tényleges helyzete, amelyben biztosított, hogy az álla mpolgárok, állampolgári közösségek életét, testi épségét, muködését és vagyonát ne érhesse jogosulatlan támadás. 7

8 A közbiztonság elleni buncselekmények kategóriáján belül a Btk ban meghatározott terrorcselekmény az alábbi megfogalmazásban jelenik meg: Aki mást személyi szabadságától megfoszt, vagy jelentos anyagi javakat kerít hatalmába, és a személy szabadonbocsátását, illetoleg a javak sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy társadalmi szervezethez intézett követelé s teljesítésétol teszi függové. A terrorcselekménynek a Btk-ban történo pönalizálása azért vált szüks é- gessé, mert az utóbbi években a szervezett bunözés a kényszerítésnek és a zsarolá snak, a korábban ismerteknél minoségileg új formáját hozza létre. A másik, Btk-ban meghatározott terrorcselekmény a légi jármu hatalomba kerítése. A terrorcselekmények komplex jogi tárgyú buncselekmények, amelye knek elsodlegesen a jog védte érdeke az állami szervek, társadalmi szervezetek zavartalan kényszertol mentes muködését jelenti, mint a közbiztonság ala pveto feltételét. A bünteto anyagi jog tartalmával kapcsolatosan érdemes tárgyalnunk a terrorisztikus jellegu cselekményekrol is. Az ilyen jellegu buncselekmények, figyelemmel a tényállásban szabályozott egyéb körülményekre is, nem fele lnek meg a terrorcselekmény fogalmának, illetve ismérveinek annak ellenére, hogy a gyakorlatban az elkövetési magatartások sokszor terror jellegu jegyeket is hordoznak. Ilyen lehet pl. a Btk A. -ában meghatározott emberrablás, a Btk ban meghatározott közveszélyokozás, a Btk ában meghatározott közérdeku üzemek muködésének megzavarása, a Btk ában szereplo visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel valamint a Btk ban megjelölt emberölés és testi sértés minosített esetei (népirtás, rombolás stb.). A JÖVO ÚTJAI A jelen tanulmány alapgondolatában foglalt jogi szabályozás megfelelo vizsgálata elkerülhetetlen azon lehetoségek vonatkozásában, amely a jövo jogi me g- oldásait érinti. Természetesen itt elsosorban arra gondolok, hogy olyan ne m- zetközi, európai jogi normák kidolgozásáról, elfogadásáról van szó, amely hatékony eszköze lehet a terrorizmus elleni hétköznapi küzdele mnek A kormány szeptember elején hozta meg azokat a szükséges intézkedéseket, ame ly a szervezett bunözés valamint a terrorizmus elleni küzdelem jövobeni feladatait foglalja össze. 8

9 Jelentos lépés lehet a terrorizmus fogalmának egységes meghatározása, valamint az ehhez kapcsolódóan a személyek közvetlen átadásának lehetos é- ge az államok között. A kerethatározat a részes államok vonatkozásában elsosorban az anyagi jogi szabályokra lehet és lesz kihatással. A jelenleg irányadó nemzetközi egyezmények már nyilvánvalóan nem képezhetik a jogalkotás tárgyát. Ezért szükséges újragondolni a jele nlegi szabályozást, ideértve mind a hatályos, mind pedig azokat a javaslatokat, amelyeket a kormány szeptember elején nyújtott be a Magyar Országgyulésnek. A kerethatározat foglalkozik a terrorizmus elleni küzdelem mellett, a terrorizmus bázisát jelento pénzmosás megakadályozásával. A törvény elvágja azokat a lehetoségeket, amelyek a terrorizmus háttérintézményeként eddig megjelentek. A Magyar Kormány csatlakozott az európai államok és kormányok nyilatkozatához. Ebben teljes mértékben támoga tja a terrorizmussal szembeni nemzetközi fellépés hatékonyságának növelését. Egy európai tárcaközi bizottság koordinálja azon intézkedések körét, amely e feladatok végrehajtását egy intézkedési tervben biztosítja. E keretben kell kidolgozni és elfogadni a büntetotörvénykönyveknek az új terrorizmusra vonatkozó tényállását. Az új terror-buncselekmények nevesítésében az alábbi tényállások vehetok figyelembe: emberölés, testisértés, közlekedésbiztonsága elleni buncselekmények, közveszélyokozás, közérdeku üzem muködésének me gzavarása, légi jármu hatalomba kerítése, robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaélés, lofegyverrel, loszerrel visszaélés, visszaélés radioaktív anyagokkal, közveszéllyel fenyegetés, környezetkárosítás, természetkárosítás, lopás, rablás, zs a- rolás, és rongálás. Lényeges szempont, hogy a kerethatározat terrorcselekménynek tekinti a buncselekmények bármelyikével való fenyegetést, ha a lakosság megfélemlítése, valamely állam gazdasági, politikai, társadalmi struktúrájának lerombolására, alapveto megváltoztatására irányul. A fogalom meghatározás lényeges elemei közé tartozik a több mint két személybol álló, egyszerre létesült strukturált szervezet, amely terrorista cselekmények elkövetése céljából összeha n- goltan jár el, szervezkedik. Az intézkedési tervben jogi együttmuködés cím alatt szerepel a nyomozószervek közötti büntetoügyekben folytatott nemzetközi együttmuködésrol és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló új törvény kidolgozásának felgyorsítása. Ezt a feladatot a szeptember 8-i kormányhatározat 4. pontja alapján Magyarországon a Belügyminisztérium végzi, júniusáig. 9

10 Fontos szempont annak figyelembevétele, hogy a büntetojog a maga eszközrendszerével csak arra képes, hogy támogassa az állam erejét. A társadalmak és az állam védekezokészsége igazából azon múlik, hogy a büntetojogon kívül beépítheto mechanizmusok hogyan muködnek a megelozésben és a felderítésben. RENDVÉDELMI SZERVEK FELADATAI NEMZETBIZTONSÁGI HIVATAL Az évi CXXV. törvény felsorolja a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Szolgálatait, meghatározza feladat- és hatáskörüket, megszabja a kormányzati és parlamenti ellenorzésük rendszerét. A törvény a kétpólusú ne m- zetbiztonsági szervezetnek megfeleloen tartalmazza a polgári nemzetbiztonsági illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok szerinti elkülönítést. A nemzetbiztonsági szakszolgálat azon szervezetek háttérintézménye, amelyek a titkos információgyujtés különleges eszközeinek és módszereinek alkalmazására jogosultak. A nemzetbiztonsági szolgálatról szóló évi CXXV. törvény 5. -ában meghatározza a Nemzetbiztonsági Hivatal fo feladatait. A terrorizmus elleni harcban a Nemzetbiztonsági Hivatal felderíti és elhárítja a megváltozott biztonságpolitikai környezetben jelentkezo kockázatokat, és maradéktalanul eleget tesz Magyarország NATO tagságából adódó szövetségi kötelezettségeinek. Az NBH folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli az eseményeket, és ennek megfeleloen a döntéshozó szerveket ellátja a szükséges információkkal. Aktív információcserét folytat a nemzetbiztonsági társszolgálatokkal, a hazai rendvédelmi szervekkel és a külföldi partner szolgálatokkal. A feladatok végrehajtására kidolgozott tervekkel rendelkezik. A törvény a terrorizmussal kapcsolatos információk gyujtését, felderítését és elhárítását a Nemzetbiztonsági Hivatal hatáskörébe utalja, függetlenül az abban résztvevok vallásától, nyelvi, nemzeti és etnikai hovatartozásától. Továbbá feladata a terrorizmussal összefüggo jelenségek figyelemmel kísérése, az esetleges veszélyek megelozése. 10

11 HATÁRORSÉG A Határorség terrorizmus elleni fellépését alapvetoen az évi XXXII. törvény a határorizetrol és a Határorségrol, valamint nemzetközi szerzodések és megállapodások szabályozzák. Hor tv. 2.. az államhatár orzése és védelme a fegyveres erok feladata, a Határorség kettos rendeltetésu sajátos jogállású és szervezetu szerv, amely a haza katonai védelmét, a fegyveres erokre a határrendészeti feladatait az e törvény rendelkezései, valamint a rá vonatkozó más törvények és jogszabályok alapján hajtja végre. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és az egyéb szervezett bunözés elleni küzdelemben történo együttmuködésrol szóló megállapodása ala pján, a szerzodo felek a terrorizmus elleni harcban ismereteket és adatokat cserélnek: a tervezett vagy az elkövetett terrorakciókról a résztvevo személye k- rol, a végrehajtás módjáról és a végrehajtás során használt eszközökrol, azokról a terrorista csoportosulásokról illetve azok tagjairól, amelyek a cselekmé nyeket a másik fél országának területén szervezik, végrehajtják vagy már végrehajtották, annak hátrányára és érdekei ellen. Kicserélik továbbá azon ismereteiket és adataikat, amelyek a terrorizmus elleni harcban és leküzdéséhez szükségesek. Ez alapján minden határforgalmi kirendeltségen készítettek egy tervet a terrorizmus és más eroszakos cselekmények megakadályozására és felszámolására. Ez a terv közös tevékenységet takar, egyben szerves részét képezi a Határforgalmi Kirendeltség Rendjének. A Határor Igazgatóság Bevetési Osztálya és az alárendeltségébe tartozó szervek, különbözo együttmuködési megállapodások alapján együttmuködnek terrorcselekmények felszámolásában. VÁM- ÉS PÉNZÜGYORSÉG A Vám és Pénzügyorség alapveto feladatait a vámtörvény, a jövedéki és a büntetoeljárásról szóló törvény határozza meg. A Vám- és Pénzügyorség országos hatásköru államigazgatási szerv. Jogszabályszeru tevékenységét a pénzügyminiszter felügyelete mellett végzi. Pénzügyi igazgatási szervként a hatósági feladatokat ellátja, biztosítja az állami bevételeket és eközben a rendészeti igazgatás eszközeit használva, idegenrendészeti, bunügyi, közbiztonsági és vagyonbiztonsági rendészeti tevékenységet is végez. A szervezet rendvé- 11

12 delmi szervként történo meghatározását a Rendorségrol szóló évi XXXIV. törvény 94.. adja. A feladatokat tekintve a Vám- és Pénzügyorség munkájában a rendvédelem egyre nagyobb szerepet játszik. A közbiztonság jelen állapotát, a közterületen mind gyakrabban megjeleno intézkedési kényszer adja. A rendvédelmi feladatok ellátása során szorosan együttmuködik a különbözo rendvédelmi szervekkel a jogsértések megelozése, felderítése érdekében. KATASZTRÓFAVÉDELEM A BM Országos Katasztrófavédelmi Foigazgatóság figyelemmel kíséri és segíti a tuzesetet, közvetlen tuz- vagy robbanásveszélyes helyzetet eloidézo buncselekmények, továbbá hatáskörébe tartozó egyéb események (különösen katasztrófák és a terület kiürítése) alatt vagy azokkal összefüggésben elkövetett buncselekményekkel kapcsolatos jelenségeket, és az ezzel kapcsolatos információkat továbbítja az illetékes rendészeti szerveknek. A terror buncselekmények megelozése érdekében szélesköru együttmuködést folytat a társszervekkel. Konkrét feladatrendszerrel nem rendelkezik, habár az új típusú és új harcmodorral rendelkezo terrorizmus céljainak elérése érdekében, biológiai fegyverek bevetésétol sem riad vissza, így fel kell készülni a környezet szennyezésére (ivóvíz ellátását szolgáló víztárolók, vezetékrendszerek stb.). BUNTETÉSVÉGREHAJTÁS A BV OPK intézkedéseket tett a terrorista személyek és a szervezetek tagjainak az ország területére bejutásának megakadályozása, illetve a területen történo átutazásának megakadályozása céljából. A BV Intézet személyi állományának feladatául szabták meg, hogy az ilyen személyek intézetbe történo bejutásának megelozésére és megakadályozására, azonnalos intézkedéseket kell tenni és a tudomásukra jutott ezzel ka p- csolatos információt továbbítani kell. Külön szabályozásra került a szabadságvesztés végrehajtása alatt álló, és a terrorcselekményt elköveto személyekkel szembeni teendok. A feladatok egységes végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és az országos rendorfokapitány 2/2002. (VIII.23.) BVOP-ORFK együttes intézkedést adott ki a 6/2001. (IK.12.) IM-BM együttes utasítás végrehajtásáról. 12

13 SZERVEZETT BUNÖZÉS ELLENI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT (Nem rendészeti szerv, hanem országos hatáskörrel muködo önálló központi hivatal.) A Központ a Kormánynak van alárendelve és a évi CXXVI. törvényben meghatározott buncselekmények felderítésében (tíz szervezet) együttmuködo szervek, szervezett bunözés elleni tevékenységét támogató, koordináló önálló hivatal. Fo cél a szervezett bunözés elleni küzdelem eredményességének növelése, a buncselekmények felderítésében feladatot ellátó állami szervek együttmuködésének hatékonyabbá tétele, a párhuzamos felderítések észlelése és feltárása. A központ kezeli többek között a terrorisztikus buncselekményekkel összefüggo információkat, adatokat. A RENDORI PREVENCIÓ ÁLTALÁBAN A RENDORI PREVENCIÓRÓL A Rendorségi Törvény egyik alapfeladatának tekinti a rendorségi bunmegelozési tevékenységet. E feladat végrehajtása tekintetében országos szervezet keretében belül muködik. Bunmegelozési egységek teljesítenek szolgálatot az ORFK területi és helyi szervek körében. Természetesen a bunmegelozési szervezetek elsosorban a bunügyi jellegu közbiztonságot, közrendet veszélyezteto és a Btk-ban pönalizát buncselekmények megelozése vonatkozásában teljesítenek speciális feladatokat. A hivatkozott Rtv. biztosítja azt a lehetoséget is, hogy a lakosság biztonságérzetének növelése érdekében a rendori szervek területi és helyi szinten is un. közbiztonsági- és bunmegelozési bizottságokat hozzanak létre. A bunmegelozési és közbiztonsági bizottságok különbözo munkacsoportokban tevékenykedhetnek, helyi sajátosságokat is figyelembevéve így pl. falvak biztonságáért, városok biztonságáért, etnikai és kisebbségvédelmi gyermek, és ifjúságvédelmi stb. munkacsoportok kertében. A bunmegelozés jellegébol fakadóan projekt feladatokra épül. A szeptember 11-i események megrázták a magyar közvéleményt is, a polgárok biztonsághoz fuzodo igénye jobban felértékelodött. Ez természetes 13

14 is, hiszen a terrorizmus a lakosság nagyobb, szélesebb körét is érintheti. Figyelemre méltó körülmény, hogy az elemzések azt mutatják, a terrorcselekmények elkövetoi a lakosság között hosszú idon keresztül normális élettérben és rendben muködnek. Ugyanakkor számos apró jel figyelmeztethet arra, hogy egy-egy adott személy vagy csoport körül nincs minden rendben. A bunmegelozési proje ktek tekintetében a jövoben ki kell dolgozni és fel kell készülni, készíteni a lakosságot a potenciális elkövetok és hozzátartozó személyek kiszurésére. Ennek egyik módja lehet, hogy a rendorség ezeken a csatornákon keresztül több információval látja el a lakosság széles rétegeit. Általános igény a rendori munka polgárközelségének igénye, amely ebben a tekintetben még inkább realizálható. Természetesen ez a munka komoly együtt gondolkodást és munkát igényel, a társadalom számos képviselojével. Az általam említett szervezeti rendszer alkalmas lehet a terrorizmus és nem utolsó sorban a bunözés elleni harc háború frontjának kiszélesítésére. A terrorizmus elleni hatékony prevenció csak a tudomány eddig elért sikerein és a jövo lehetoségén alapulva biztosíthatja a biztonságos világot. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG SPECIÁLIS RENDORI SZOLGÁLATAINAK SZERVEZETE, FELADATAI A MEGELOZÉSBEN A Magyar Köztársaság Rendorsége, mint törvény végrehajtó a kormányzati szervekkel együttmuködve, a terrorellenes feladatokkal felruházott más állami szervekkel támaszkodva az állampolgárok és szervezeteik önkéntes segítségére együtt minden törvényes eszközzel és módon megelozi, megakadályozza és megszakítja a terrorizmus vagy terrorizmussal összefüggo minden megjelenési formát, amely a Magyar Köztársaság, annak állampolg árai, illetve a törvényesen hazánkban muködo és tartózkodó külföldi szervezetek és állampolgárai ellen irányul. A korábbi idoszakban a terror fenyegetettség globális és regionális folyamatok által meghatározott nemzetközi és hazai társadalmi jelenségek hatásaként jelentkezo terror fenyegetettség megelozése, felderítése és az egyéb szervekkel történo zavartalan együttmuködés érdekében az ORFK Vezetoje 19/1992. intézkedésében elrendelte a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottság létrehozását és annak muködését. Az intézkedés részletesen szabályozza, hogy a terrorcselekmények esetén a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottság 14

15 milyen összetételben muködik. Segítség, tanácsadási és javaslattételi jogkörében intézkedéseket tesz a terrorral összefüggo jelenségek felszámolására. A Magyar Köztársaság Rendorségérol szóló évi XXXIV. tv bek. g. pontjában meghatározza és kiemelten kezeli a terror vagy terror jellegu buncselekményekkel kapcsolatos titkos információgyujtést. A már említett Rtv bek. kimondja hogy: A terrorcselekmény felderítése a rendorség hatáskörébe tartozik, ha a feljelentés a rendorséghez érkezett, illetve arról a rendorség szerzett tudomást. A Nemzetbiztonsági Szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény 5.. kifejezetten feladatul szabja a szolgálatoknak ezt a tevékenységet. A terrorcselekményeket végrehajtó vagy erre készülo személyek, csoportosulások kapcsolódása a nemzetközi szervezett bunözéshez számos esetben bebizonyosodott. A rendorségnek ezért szüksége van egy olyan szervezetre, amelynek alapveto feladata a már említett jogszabályhelyek alapján a terrorelhárítás és az extrémizmus elleni küzdelem, amely foleg az operatív felderíto tevékenységre vonatkozik. Az európai államok rendorségeinél létezik egy olyan operatív megelozo terrorelhárító egység, amely a terror buncselekményekkel kapcsolatos megelozését és felderítését végzi. A Magyar Köztársaságnak eddig 32 állammal van kétoldalú egyezménye, illetve megállapodása a terrorizmus eleni harcban történo együttmuködésrol, amelyet kormányrendeletek is szabályoznak. A korábbi rendeletek tartalo m- mal való megtöltésére van hivatva az, hogy a Országos Rendor-fokapitányság Bunügyi Foigazgatóság Szervezett Bunözés Elleni Igazgatóság keretén belül megalakult a Terrorizmus és a Nemzetközi Bunözés Elleni Osztály. Feladatai közé tartozik többek között, a hazai terrorcselekmények értékelése, a hozzá kapcsolódó felderítések összegzése, adatbázisok létrehozása. Fontos feladatként jelentkezik, a bunüldözo szervek és a titkos szolgálatok közötti információáramlás biztosítása. Különösen fontos a Nemzetbiztonsági Hivatallal való együttmuködés. Természetesen ezen felül minden olyan szervvel, intézménnyel és az álla m- polgárokkal történo együttmuködés kialakítására van szükség, amely hozzájárulhat a lakosság szubjektív biztonságérzetének a javításához is. NEBEK (Nemzetközi Bunügyi Együttmuködési Központ) feladata A rendorség nemzetközi bunüldözési együttmuködésbol fakadó operatív feladatait az ORFK. SZBEI valamint a NEBEK utján látja el. A NEBEK feladatkörében ellátja a nemzetközi körözéssel kapcsolatos feladatokat, valamint 15

16 teljesíti az Interpol és Europol tagságból adódó kötelezettségeket. A NEBEK egy fontos intézmény, amelyen keresztül a megalakítandó terrorfelderíto szolgálat információkat adatokat továbbíthat, illetve kérhet az Interpol valamint az Europol felé. A Magyar Rendorség társulási szerzodést írt alá az Europollal, amelyben teljes köru kötelezettséget vállaltunk. Terrorelhárító Szolgálat A 7/2001. (V.21.) ORFK. Utasítás szabályozza a Készenléti Rendorség Különleges Szolgálatok Parancsnoksága Terrorelhárító Szolgálatának bevetési rendjét. A Terrorelhárító Szolgálat a Készenléti Rendorség keretén belül muködik. Az állománya és szervezete speciális kiképzésben részesült külön tekintettel arra, hogy a terrorcselekmények vagy terrorisztikus módszerekkel elkövetett köztörvényes buncselekmények elkövetoivel szemben szakszeruen és eredményesen lépjen fel. Feladatkörébe tartozik az ilyen jellegu buncselekmények konkrét elkövetésének megakadályozása, megelozése, és felszámolása, azonban ez csak fizikai értelemben jelenik meg. A szolgálat speciális felszereltséggel, és a hozzátartozó kiképzéssel, eszközökkel és módszerekkel rendelkezik a fenti fela datok végrehajtására. A megelozés és a felderítés vonatkozásában nem rendelkezik feladat- és hatáskörrel, hiszen a már megtörtént vagy elokészületben lévo buncselekmények (terrorcselekmények) tetteseinek adott esetben fizikai ártalmatlanná tételüket kell végrehajtaniuk. A TESZ kizárólagos hatáskörébe tartozó buncselekmények: terrorcselekmény; légi jármu hatalomba kerítése; emberrablás; súlyos veszélyhelyzet kialakulása esetén a fegyveres és felfegyverkezett ön és közveszélyes személyek megfékezése. A lakosság biztonságérzetének növelése szempontjából azonban fontos tényezoként kell megemlíteni, hiszen a nyílt jellegébol következoen számos esetben különbözo rendezvényeken, bemutatókon vesz részt, ahol megfelelo módon interpretálja a lakosság és a polgárok közössége felé, elhivatottságát, felkészültségét, a súlyos buncselekmények elkövetoinek kézre kerítése érdekében. Az ORFK Kommunikációs Igazgatóság egyik feladataként jelentkezik a szolgálat elektronikus és írott médiákban való megjelenítése és tevékenységének részleges ismertetése a megelozés céljából. 16

17 Ha egy ország ilyen jellegu terrorelhárító egysége profi módon felkészült rendorökbol áll és ehhez kapcsolódóan megfelelo technikai ellátottsággal, felszereltséggel rendelkezik, visszatartó ero lehet a terrorcselekmények elkövetését fontolgatók vagy szervezok körében. ORFK Repülotéri Biztonsági Szolgálat A Közbiztonsági Foigazgatóság alárendeltségében muködik, a nemzetközi és belföldi polgári repülést veszélyezteto jogellenes buncselekmények megelozésével, felderítésével és koordinálásával megbízott szervezet. Feladatrendszerén belül a terrorcselekmények megelozése érdekében kiemelkedo jelentoséggel bírnak: utasbiztonsági ellenorzés; küldemények biztonsági ellenorzése; megerosített biztosítás; rendkívüli biztonsági intézkedések és korlátozások; együttmuködés társszervekkel a feladatok ellátásában. A megyei rendor-fokapitányságok és helyi szervek feladatuk és hatáskörük alapján közremuködnek a terrorizmussal összefüggo információ gyujtésében és azok haladéktalan továbbításában az illetékesek felé. Korábbi idoszakban a megyei rendor-fokapitányságok rendelkeztek beavatkozó alosztályokkal, akik részére fo feladatként a terrorcselekmények elkövetoinek elfogása, illetve fizikai ártalmatlanná tétele volt a feladat. NEMZETKÖZI RENDORI EGYÜTTMUKÖDÉS LEHETOSÉGEI A terrorizmus elleni harc vonatkozásában a nemzetközi rendori szervezeteknek számos feladata van, amely komoly koordinációt igényel a szervezetektol. Nem érintem az Európán kívüli rendori szervezetek feladatkörét és lehetoségeit, a téma tárgyalása kapcsán. INTERPOL Az Interpol az egyik legrégebben muködo nemzetközi rendori szervezet, amely az elmúlt évtizedekben hatékonyan muködött közre a határokon átnyúló bunözés leküzdése érdekében. Az Interpol nagyrészt adminisztratív alapokon 17

18 muködo szervezet, amely szorosan együttmuködik az Europollal még ha a gyökerei, jogi keretei és hatáskörei el is térnek egymástól. Az Interpol célja, hogy valamennyi bunügyi rendorség között leheto le g- szélesebb kölcsönös segítségnyújt ás az Interpol alapszabály II. cikkelye a III. cikkely korlátai, valamint a különbözo országokban hatályos jogszabályok keretei között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szellemében történo biztosítása és támogatása, illetve a köztörvényes buncsele kmények me g- elozéséhez, visszaszorításához hatékonyan hozzájáruló, valamennyi intézmény kiépítése és fejlesztése. Az Interpol a szeptember 11-i terrortámadás után tartotta 70. közgyulését szeptember között Budapesten. A közgyulésen kinyilvánították, hogy a terrorizmus komoly veszélyt jelent a nemzetközi közösségre. A terrorizmussal való fenyegetettség világméretuvé vált és egyre több áldozatot követel. A terrorista csoportok az informatikai bunözés lehetoségét kihasználva szervezik és tervezik meg a buncselekmények végrehajtását felhasználva az internetes lehetoséget. A lofegyverek és a hagyományos robbanóanyagok továbbra is a terrorizmus eszközei, de nem zárhatók ki a kémiai, biológiai sugárzó nukleáris anyagok tömegpusztító hatását. A növekvo terrorizmus veszélyére a folyamatosan zajló illegális fegyver és robbanóanyag kereskedelemre, az antigloba -lizációs megmozdulások résztvevo által elkövetett cselekményeknek, az extrémista környezetvédo csoportok jelentette kihívásokra adandó válaszként jött létre a Terrorizmus és Közbiztonsági elnevezésu aligazgatóság. Az új szervezeti egység feladata, minoségi idoszeru szaktudást, gyakorlatot és nyomozati támogatottságot nyújtani a tárgyalt jelenségekrol. Az elmúlt években a következo projektekben vett részt az Interpol. 3M projekt (Men, Money, Materials) Ennek a tervnek az elso része a GIA Iszlám hadsereg finanszírozási és támogató rendszerét vizsgálta meg márciusában, megalakításra került egy munkacsoport, amely me g- vizsgálta az Észak-afrikai terrorista csoportok finanszírozási metódusait. Tömegpusztító fegyverek Ez egy folyamatban lévo program, amely elsosorban a sugárzó anyagokra valamint a kémiai és biológiai fegyverekre fókuszál. Részt vesz benne a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség, amely gyakorlati kurzusokat szervez és képzési programokat indít. 18

19 Ugyancsak folyamatban van a rendorség és határorség számára az ügynökség által készített referencia anyag kiadása. Polgári repülésbiztonság Az Interpol rendelkezésére áll a polgári repülésbiztonságga l kapcsolatos szisztematikusan gyujtött adatbázis. Szoros munkakapcsolat alakult ki számos nemzetközi polgári repülési szervezettel. Interpol lofegyver és robbanóanyag követo rendszer (IWETS) Folyamatban lévo projekt, amely egy az egész világra kiterjedo automatizált lofegyver és robbanóanyag relációjú információs adatbázis létrehozására irányul. Adatbázisa: világszerte eltulajdonított lofegyverek, bombázások és robbanóanyagok, lofegyver és loszer referencia, muveleti gyorsjelentés összesíto a lofegyverrel és robbanóanyaggal kapcsolatos bunügyekben és ehhez kapcsolódó elemzés. Az aligazgatóság jövobeni elképzelése között szerepel: Az Interpol lofegyver és robbanóanyag követo rendszer (IWETS) adatbázis egyszerubb hozzáférhetoségének biztosítása, a nyomozó hatóságok támogatása. Kapitalizmus és globalizáció ellenes csoportok és tevékenységük, ehhez kapcsolódó programalkotás, adatgyujtés, eseményfigyelo rendszer, tájékoztató rendszer kialakítása megteremtése, Tanulmány a közép-ázsiai terrorizmusról. A vallási Ortodoxok és növekvo szerepük, hatásuk feltárása a közép-ázsiai országokban. Tengeri bunözés. Konferencia szervezése a tengereken elkövetett bunözések kérdésében. EUROPOL A nemzetközi szervezett bunözés erosödése kapcsán az 1980-as években a nemzetközi rendori együttmuködés erosítése vált szükségessé Európában. A Római Szerzodés szelleméhez kapcsolódóan az un. TREVI országok (Terrorizmus, Radikalismus, Extremizmus, Violence Internationale) egy közös adatbázist hoztak létre, majd megállapodás született egy nemzetközi kábítószer- 19

20 kereskedelem és szervezett bunözés elleni európai bunügyi egység felállításáról ben az Európa Tanács döntést hozott az Europolról, majd 1995-ben született meg az Europol-konvenció, az Európai Rendorségi Hivatal létrehozásáról. Magyarország az elocsatlakozási megállapodásban vállalta az Europollal megvalósuló intézményes együttmuködés kialakítását. Csatlakoztunk a szervezett bunözés és a rendori együttmuködés terén az unión belül létrehozott intézményekhez, amelynek következtébe n a folyama t- ban lévo jogalkotási munkákat már eurokonform szabályoknak kell alárendelni. Europol feladatai Olyan információcsere elosegítése, amely a terrorizmussal kapcsolatos információk gyors átadását is lehetové teszi. Ebben a vonatkozásban az operatív (titkos) adatok megszerzése egyeztetése, és elemzése tartozik. A hatáskörébe tartozó buncselekmények elkövetoinek illetve gyanúsítottjainak és elitélt személyeknek adatai, valamint azonosításukat segíto információi. Ugyanígy ebbe az adatbázisba tartoznak azon potenciális személyek, akik várhatóan hatáskörbe tartozó buncselekményeket kívánnak elkövetni. Ugya n- így az alkalmazott és használt eszközrendszer, valamint minden olyan adat, amely a felderítést segíti elo. Az Europol hatáskörébe tartozó buncselekmények között szerepelnek a személy elleni terrorisztikus buncselekmények, valamint bármely buncsele k- ményhez kapcsolódó pénzmosás, és egyéb buncselekmények köre is. Az Europol és az Interpol közötti együttmuködési megállapodás eloirányozza a szervezett bunözés és kábítószer, pénzügyi bunözés és csúcstechnológiákhoz kapcsolódó bunözés, közbiztonság és a terrorizmus, emberkereskedelem, szökésben lévo bunelkövetok, területeire való figyelem központos ítást, valamint ezen célkituzések érdekében olyan projekte k bevezetése, amely hatékonyan járulhat hozzá ezen területeken folyó megelozo, felderíto munka eredményes végzéséhez. Az Interpol és az Europol az általunk már említett Budapesten tartott 70. Interpol Közgyulésen elfogadott együttmuködési megállapodás ala pján több konkrét projektet tervezett bevezetni a közbiztonság és a terrorizmus együttmuködési vonulaton belül. Ebben Magyarország rendori eroi teljes jogú tagként vesznek részt. Az EU tagállamai, valamint Svájc és Norvégia egy munkacsoportot alakított (PWGT Police Working Group on Terrorism) Ez a munkacsoport kimon- 20

A TERRORIZMUS ÉS A JOG A TERRORIZMUS MEGHATÁROZÁSA. Dr. Havasi Zoltán r. dandártábornok

A TERRORIZMUS ÉS A JOG A TERRORIZMUS MEGHATÁROZÁSA. Dr. Havasi Zoltán r. dandártábornok Dr. Havasi Zoltán r. dandártábornok A TERRORIZMUS ÉS A JOG A TERRORIZMUS MEGHATÁROZÁSA A terrorizmus, mint gyűjtőfogalom értelmezése nem mindig zavarmentes. A témával foglalkozó szakemberek a fogalom tekintetében

Részletesebben

A rendészeti szervek általános jellemzése

A rendészeti szervek általános jellemzése A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

/2012. ( ) Korm. rendelet

/2012. ( ) Korm. rendelet 1 /2012. ( ) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet valamint a

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás. a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás. a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás Szám: 5-1/59/2007. TÜK a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. -a (3) bekezdésének a) pontja alapján, a Rendőrség gazdaságvédelmi

Részletesebben

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be.

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be. 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként négy országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

A rendőrség szolgálati tagozódása, szolgálati formák 2016_01

A rendőrség szolgálati tagozódása, szolgálati formák 2016_01 A rendőrség szolgálati tagozódása, szolgálati formák 2016_01 Szolgálati ágak A rendőrség szolgálati tagozódása szolgálatok szakszolgálatok Szolgálati ágak a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési bűnügyi

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Szám: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött, a ORSZÁGOS valamint, a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között 2011 B u d a p e s t 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben,

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények 160. Emberölés 161. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Részletesebben

TERRORIZMUS ÉS A HATÁRORSÉG

TERRORIZMUS ÉS A HATÁRORSÉG Zán Krisztina Horpácsi Ferenc TERRORIZMUS ÉS A HATÁRORSÉG A világ valamennyi állama, államszövetsége igyekszik megfogalmazni az o- kat a kockázati tényezoket, veszélyeket, melyek biztonságát fenyegetik.

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Kiemelt célkitűzések A polgárok szubjektív biztonságérzetét befolyásoló jogsértésekkel szembeni fellépés; Időskorúak

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött az ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG valamint a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között. 2007. Budapest A katasztrófák elleni védekezés

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A VESZPRÉM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA

A VESZPRÉM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA Szám: A VESZPRÉM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2009. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA Készült: az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998 (XII.30.) Korm. rendelet 2. 18. pontja

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.

Részletesebben

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados Kuti Rajmund tűzoltó százados KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A terrorizmus kezelése napjaink állandó problémája. Az elmúlt években a világ több pontján bekövetkezett

Részletesebben

Szervezett bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Szervezett bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Szervezett bűnözés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A szervezett bűnözés jellemzői profit-orientált magas fokú szervezettség és konspiráció magasan képzett szakemberek részvétele csúcstechnika igénybevétele

Részletesebben

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 3300 Eger, Eszterházy tér2. Telefon: (36) 522-111/11-95, BM: 31/11-95 A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési

Részletesebben

A Munkaanyag nem tekinthető a Minisztérium álláspontjának. A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete

A Munkaanyag nem tekinthető a Minisztérium álláspontjának. A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete 1 TERVEZET! A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv gazdasági rendszerének átalakításával összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról

Részletesebben

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2.

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2. 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

2006 A VEGYI ANYAGOK SZABÁLYOZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÖRVÉNYI ESZKÖZÖK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. 4.2.6. Táblázat / 1. Biztosított források 2

2006 A VEGYI ANYAGOK SZABÁLYOZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÖRVÉNYI ESZKÖZÖK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. 4.2.6. Táblázat / 1. Biztosított források 2 4.2.6. Táblázat / 1. 1. 1998. évi L. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény 2.

Részletesebben

I/1. melléklet. Az MKEH szakmai feladatai, a folyamatban lévő ügyek leírása (határidővel, felelőssel együtt) Felelős (csak főo.

I/1. melléklet. Az MKEH szakmai feladatai, a folyamatban lévő ügyek leírása (határidővel, felelőssel együtt) Felelős (csak főo. Az MKEH szakmai feladatai, a folyamatban lévő ügyek leírása (vel, felelőssel együtt) 1. Kereskedelem politikai feladatok A Hivatal a közös kereskedelempolitika végrehajtásában részt vevő kijelölt nemzeti

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 4. (OR. en) 12874/16 ADD 4 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 3. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári

Részletesebben

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001)

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) 1. A nemzetbiztonsági tevékenység helye, szerepe, aránya a nemzeti védelmi

Részletesebben

T/3408. számú. törvényjavaslat

T/3408. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3408. számú törvényjavaslat a Magyarország és a Szlovák Köztársaság közötti, a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés Pozsonyban, 2006. október

Részletesebben

Pest Megye Közgyűlésének 17/1999. (XI. 19.) Pm. sz. rendelete A Pest Megye Biztonságos Települése Cím alapításáról és adományozása rendjéről

Pest Megye Közgyűlésének 17/1999. (XI. 19.) Pm. sz. rendelete A Pest Megye Biztonságos Települése Cím alapításáról és adományozása rendjéről Pest Megye Közgyűlésének 17/1999. (XI. 19.) Pm. sz. rendelete A Pest Megye Biztonságos Települése Cím alapításáról és adományozása rendjéről A bűnmegelőzés és az áldozattá válás megelőzése elsősorban állami,

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

A Kormány.../2006 (..) Korm. rendelete

A Kormány.../2006 (..) Korm. rendelete A Kormány../2006 (..) Korm. rendelete az állami repülések céljára szolgáló repülőtereken történő ideiglenes határnyitás egyszerűsített eljárási szabályairól A Kormány az Észak-atlanti Szerződés tagállamai

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN

TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN Németh József hőr. alezredes TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN Az Amszterdami Szerződéssel szorosabb együttműködés kezdődött az Unió bel- és igazságügy

Részletesebben

A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2006. I. FÉLÉVI JOGALKOTÁSI PROGRAMJA

A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2006. I. FÉLÉVI JOGALKOTÁSI PROGRAMJA A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2006. I. FÉLÉVI JOGALKOTÁSI PROGRAMJA I. KORMÁNYELŐTERJESZTÉSEK 1. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény és a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX.

Részletesebben

A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása

A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása Footer Text 2/28/2016 1 Nemzetbiztonsági szolgálatok Footer Text 2/28/2016 2 Nemzetbiztonsági szolgálatok Alaptörvény 1995. évi CXXV. Törvény a nemzetbiztonsági

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.2.2. COM(2016) 50 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz A közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak Cselekvési terv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5435-4/2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról Budapest, 2006. november Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület!

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület! Ügyszám: 14050/1058/2013. ált. RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY Cím: 7500 Nagyatád Zrínyi u.7. / Pf.:14. Tel :82/553-210 / BM: 03-23/55-11 E-mail: nagyatadrk@somogy.police.hu T Á J É K

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 25. (01.12) (OR. en) 17555/11 ENFOPOL 416 JAIEX 125

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 25. (01.12) (OR. en) 17555/11 ENFOPOL 416 JAIEX 125 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. november 25. (01.12) (OR. en) 17555/11 ENFOPOL 416 JAIEX 125 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága /

Részletesebben

Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015.

Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015. 1 Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 215. VI. Hogyan minősíti összességében a településen végzett rendőri tevékenységet? kérdésre adott válaszok megoszlása (értékelési skála 1 5) 211 2,96% 18,65%

Részletesebben

A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE

A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE A rendőrség gazdaságvédelmi szervezete Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Gazdaságvédelmi és Pénzhamisítás Megyei Rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

A Rendőrség feladatai

A Rendőrség feladatai A Rendőrség feladatai A Magyar Köztársaság Rendőrségének elsődleges feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A Rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el, illetve kiemelendő,

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó SOPRONI RENDŐRKAPITÁNYSÁG V E Z E T Ő J E H-9400 Sopron, Lackner Kristóf utca 5. Telefon/Telefax: 0036-99-314-048 BM Telefon: (21)-46-40, (21)-46-41, BM Telefax: (21)-46-07 E-mail: sopronrk@gyor.police.hu

Részletesebben

Terrorfenyegetettséggel kapcsolatos előadás résztvevőinek a köszöntése

Terrorfenyegetettséggel kapcsolatos előadás résztvevőinek a köszöntése 1/7 Terrorfenyegetettséggel kapcsolatos előadás résztvevőinek a köszöntése 2015.06.24. Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a terrorizmussal kapcsolatos tájékoztató és felkészítő előadáson - ezen

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének február 14-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének február 14-i ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. február 14-i ülésére Tárgy: Dombóvári Polgárőrség Önvédelmi Egyesület beszámolója a 2010. évi tevékenységéről Előterjesztő:

Részletesebben

Az új magyar adó- és vámigazgatás

Az új magyar adó- és vámigazgatás Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék Állam- és jog kodifikációs kihívások napjainkban 2012. május 30. Az új magyar adó- és vámigazgatás dr. Gyenge

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós, 2001.

9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós, 2001. 9.2 Az MK Nemzetbiztonsági Stratégiájának vázlata (Várhalmi Miklós, 2001.) 9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós,

Részletesebben

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának 29/2007. (IX. 19.) rendelete az önálló közterület-felügyeletről

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának 29/2007. (IX. 19.) rendelete az önálló közterület-felügyeletről Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának 29/2007. (IX. 19.) rendelete az önálló közterület-felügyeletről Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testülete a Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok )

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) Közrendvédelmi ismeretek tantárgy Nagy Attila r.alezredes tantárgyfelelős A 9. évfolyam tantárgyaihoz tartozó, 1.3.2. Fegyveres szervek alapismeretek

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12714. számú törvényjavaslat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról Előadó: Dr. Pintér Sándor

Részletesebben

ORFK Tájékoztató (OT) 2009/8. szám Budapest, március 18. ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék

ORFK Tájékoztató (OT) 2009/8. szám Budapest, március 18. ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék 2009/8. szám Budapest, 2009. március 18. Szám: 10012/2009. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Utasítások: 1. 14/2009. (OT 8.) ORFK utasítás a közterületek

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter

A gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM/ /2008 A gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter /2008.

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia Korrupciós cselekmények testületi megjelenési formái 1. tényleges ellenszolgáltatás igénylése

Részletesebben

A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság alapokmánya

A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság alapokmánya BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG GAZDASÁGI SZERVEK Békéscsaba Bartók Béla út 1-3. 5601 Pf. 124. Tel.: 66/523-700 Fax.: 66/523-741, 523-701, 33/24-85 A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság alapokmánya 1.

Részletesebben

15412/16 anp/kf 1 DGD 1C

15412/16 anp/kf 1 DGD 1C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. december 12. (OR. en) 15412/16 ENFOPOL 484 ENV 791 ENFOCUSTOM 235 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. december 8. Címzett: a delegációk

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete Biztonság: - létbiztonság; - közbiztonság; - anyagi biztonság; - magántulajdon; A biztonság A "biztonság" szó latin megfelelője

Részletesebben

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A kezdetek. 1999: a kormány elkötelezi magát az áldozatok teljesebb körű védelme mellett (1074/1999.

Részletesebben

AKCS EU KÖZÖS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS. Politikai Ügyek Bizottsága JELENTÉSTERVEZET

AKCS EU KÖZÖS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS. Politikai Ügyek Bizottsága JELENTÉSTERVEZET AKCS EU KÖZÖS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS Politikai Ügyek Bizottsága 30.10.2013 JELENTÉSTERVEZET a terrorizmus világméretű terjedéséről: az internet és a közösségi hálózatok szerepe Társelőadók: Moses Y. Kollie

Részletesebben

A RENDŐRSÉG TERRORELHÁRÍTÓ MUNKÁJA A NEMZETKÖZI ÉS HAZAI JOGI SZABÁLYZÓK TÜKRÉBEN

A RENDŐRSÉG TERRORELHÁRÍTÓ MUNKÁJA A NEMZETKÖZI ÉS HAZAI JOGI SZABÁLYZÓK TÜKRÉBEN Majer Milán r. százados A RENDŐRSÉG TERRORELHÁRÍTÓ MUNKÁJA A NEMZETKÖZI ÉS HAZAI JOGI SZABÁLYZÓK TÜKRÉBEN Alábbi cikkemben ismertetni kívánom a magyar rendőrség terror ellenes munkájának jogi szabályzóit,

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1 EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1 Ezt az elfogatóparancsot az illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés,

Részletesebben

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,

Részletesebben

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével. XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog

Részletesebben

Az átszervezés területi feladatai

Az átszervezés területi feladatai 1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság

Részletesebben

Miként előző számunkban ígéretet tettem, most a titkosszolgálatok lőfegyver-használatával kapcsolatos szabályok kerülnek ismertetésre és elemzésre.

Miként előző számunkban ígéretet tettem, most a titkosszolgálatok lőfegyver-használatával kapcsolatos szabályok kerülnek ismertetésre és elemzésre. 2000/augusztus (28. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) Jog & Fegyver Miként előző számunkban ígéretet tettem, most a titkosszolgálatok lőfegyver-használatával kapcsolatos szabályok

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

T/1762. számú törvényjavaslat

T/1762. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ORSZÁGA 1 L L Érkezett : 2014 OKT 2 7. T/1762. számú törvényjavaslat az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint

Részletesebben

Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért. Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK

Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért. Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK KIK VAGYUNK? civil szervezetek és 3 egyéni szakember (MTA JTI, ELTE Á JK) MIT CSINÁLUNK ÁLTALÁBAN?

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

Előbbi intézmények felett a fejezeti felügyeleti jogokat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter látja el.

Előbbi intézmények felett a fejezeti felügyeleti jogokat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter látja el. 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A X. Miniszterelnökség fejezeten belül a cím alcímként három országos hatáskörű központi szerv (Nemzetbiztonsági Hivatal, Információs Hivatal és Nemzetbiztonsági

Részletesebben

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE A közgyűlési határozatokról Az Őrmester Vagyonvédelmi Nyrt. (1142 Budapest, Ógyalla tér 8-9.) 2011. október 10-én 10.00 órakor éves rendkívüli közgyűlést tartott.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG Szám: 06050/4825/2013 Ált. SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 6600 Szentes, Kossuth L. utca 43. Pf.: 42. Telefon: 63/561-311, Fax: 63/561-330 BM telefon: 33/42-80 BM fax: 33/42-49 E-mail: baloghi@csongrad.police.hu

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként három országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban

Részletesebben