DIGITÁLIS SZABADIDŐ TÉRKÉP JOGI KISOKOS. Jogi szolgáltatás beszerzése az EKOP projekt keretében.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DIGITÁLIS SZABADIDŐ TÉRKÉP JOGI KISOKOS. Jogi szolgáltatás beszerzése az EKOP 1.1.4 2013-2013- 0001 projekt keretében."

Átírás

1 DIGITÁLIS SZABADIDŐ TÉRKÉP JOGI KISOKOS Jogi szolgáltatás beszerzése az EKOP projekt keretében.

2 Tartalom I. Lovas Jármód Közlekedési Szabályok Balesetvédelmi Szabályok Kárfelelősségi Szabályok Szabálysértési Alakzatok... 9 II. Kenus Jármód Általános Fogalmak Közlekedési Szabályok Balesetvédelmi Szabályok Szabálysértési Alakzatok III. Vitorlás Jármód Általános Fogalom Meghatározások Hajótípusok Fény- és hangjelzések Egyéb fogalmak Közlekedési szabályok A hajó legénysége Kötelező okmányok, látási viszonyoknak megfelelő közlekedés, fényjelzések Hajók találkozása Egyéb közlekedési szabályok A vízszennyezés megelőzése és a hajón keletkezett hulladék eltávolítása Balesetvédelmi szabályok Sport- és egyéb vízirendezvény Kishajókra és csónakokra vonatkozó biztonsági előírások Kárfelelősségi szabályok

3 I. Lovas Jármód 1. Közlekedési Szabályok A jogszabályok megtartása elengedhetetlen feltétel a túrázás során, de a biztonságos, és szabályszerű lovas természetjáráshoz szükség van a lovaglás írott, és íratlan szabályainak ismeretére és betartására is. Az erdőben üdülés, sportolás és kirándulás céljából lóval, valamint az erdészeti feltáró hálózat részein sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó főszabály szerint tűrni köteles. A szabály alól kivételt képez, ha jogszabály korlátozza a bejárhatóságot, vagy az arra jogosult a látogatás korlátozását elrendelte. Az országszerte leggyakrabban érvényesülő korlátozás a vadászati idény miatt lezárt erdőterületek, mezők, mely korlátozásokról előzetesen érdemes érdeklődni az adott vadásztársaságnál. Ezen felül természetvédelmi, környezetvédelmi okokból számos terület kerül lezárásra a lovas turizmus elől. Nem állami, illetve nem helyi önkormányzati tulajdonú erdőben az erdészeti feltáró hálózat részein kívül lovagolni tilos, kivéve, ha az erdő tulajdonosa az erdő nem állami, illetve nem helyi önkormányzati tulajdoni jellegét megfelelően nem jelezte. Tiltó tábla hiányában tehát az erdő a tulajdoni viszonyoktól függetlenül szabadon bejárható lóháton, a tiltás ellenére történő behatolás azonban szabálysértést, vagy akár bűncselekményt is megvalósíthat. További fontos közlekedési szabály az, hogy erdőben abban az esetben lehet a megjelölt turistaúton kerékpározni és lovagolni, a megjelölt kerékpáros úton lovagolni, ha az együttes használat lehetősége jelzéssel az adott turistaúton vagy kerékpáros úton megjelölésre került. Az együttes használatot az erdészeti hatóság engedélyezi, ha az a látogatók életét és testi épségét nem veszélyezteti. Együttes használatú útvonalak esetén fokozottan kell figyelni a baleset megelőzésre, a lovas és kerékpáros turizmus békés egymás melletti jelenlétének biztosítására. Az együttes használatú utak esetén ritka a kerékpárosok és a lovasok közötti összetűzés, hiszen a szilárd útburkolatú utakon a lovas mindig csak lépésben halad, valamint a kedvezőtlen burkolatról az első lehetőségnél letér. Kerékpárosként fontos odafigyelni arra, hogy hátulról közelítve csengetéssel ne zavarjuk meg a ló nyugalmát, hanem a lehető legnagyobb ívben kerülve, a sebességet csökkentve haladjunk el a lovas és lova mellett. 2

4 Az imént említett kivétellel, a megjelölt turista- vagy kerékpáros út keresztezése esetén a lovas az úton kizárólag lépésben haladhat át. Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból lóval nem vehető igénybe az olyan terület, amely frissen lett erdősítve, és a facsemeték átlagos magassága a két métert még nem haladja meg. Úgyszintén nem lovagolható be szabadon az erdőrezervátum magánterülete. Kiépített parkerdei utat lovaglás céljára kizárólag az erre a célra kijelölt és bejelentett szakaszon lehet igénybe venni. Fenti speciális, a lovas természetjárásra vonatkozó szabályokon túlmenően természetesen minden esetben meg kell tartani a KRESZ előírásait, valamint a magánutakon kitáblázott, adott területre érvényes szabályokat is. A közlekedési szabályok figyelembevétele és betartása elengedhetetlen a lovasok számára. A KRESZ meghatározza, hogy vezető az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). Tehát akár van jogosítványa a lovasnak, lovat hajtónak, akár nincs, jogilag "sofőrnek" számít, és a KRESZ minden pontja érvényes rá. Az autóshoz hasonlóan meg lehet bírságolni, ha áthajtja az állatokat a piroson, vagy nem adja meg az elsőbbséget jobbkéz-szabály esetén. A szabály nem ismerete nem mentesít a következmények alól. Bár jelenleg nem jellemző az, hogy lovasokat közúti ellenőrzésnek vessen alá a hatóság, de a baleset megelőzés érdekében elengedhetetlen, hogy a KRESZ szabályai megtartásra kerüljenek, különös tekintettel az alkoholfogyasztás teljes tilalmára (zéró tolerancia). Fontos kérdés, hogy az úttest melyik oldalán szabad lovagolni. Az általános jobbra tarts szabály alapján a KRESZ szorosan az úttest jobb széléhez húzódni rendeli a hajtott (vezetett) állatot, így a hátaslovat is, továbbá meghatározza, hogy "vezető az a személy, aki (...) állatot hajt (vezet)." Tehát az állatot hajtó (vezető) személy nem gyalogos, hanem vezető, ezért rá nem alkalmazható a lakott területen kívüli "gyalogos balra tarts"-előírás. Tehát az állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illetőleg vezetni; ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, illetőleg az útpadkára kell lehúzódni. Az úttesten állatot csak olyan személy hajthat vagy vezethet, aki azt biztonságosan irányítani, koordinálni képes. Több ló vezetése, hajtása esetén annyi segítő szükséges, hogy az előbbi 3

5 feltétel teljesüljön. Ők lakott területen kívül, illetve éjszaka és rossz látási viszonyok között fényvisszaverő mellényt kell, hogy viseljenek. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az első állat bal oldalán fehér vagy sárga, az utolsó állat bal oldalán piros, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni. Tilos főútvonalon állatot hajtani, illetőleg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre. További tilalomként érvényesül az, hogy tilos állati erővel vont jármű bal oldalához és más járműhöz állatot, valamint állati erővel vont jármű után kettőnél több állatot kötni. Tilos állatot az úton őrizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elindulni ne tudjon, út közelében - magánterületen is - csak oly módon szabad tartani, hogy az útra ne juthasson. Amennyiben a lovak mégis kiszabadulnak és a közlekedés biztonságát veszélyeztetik, a lótartónak értesítenie kell a rendőrséget, akik segítséget tudnak nyújtani az állatok biztonságos befogásához. Lovak úton történő átterelése esetén a fenti szabályok betartása mellett különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az állatok a lehető legkevesebb időt töltsék az úttesten. Minden segítő és a lehető legtöbb ló legyen ellátva valamilyen fényvisszaverő kiegészítővel. Úttesten való áthaladásnál a forgalmat mindkét irányból zárja le egy-egy fényvisszaverő ruházatot viselő, megfelelően kivilágított segítő. Ehhez zseblámpát, vagy tárcsát is használhatnak. Fontos, hogy a forgalmat a lovaktól megfelelő távolságban állítsák le, nehogy egy megriadt állat nekiugorjon egy autónak, és a gépkocsi vezetőjének is legyen ideje reagálni. Vasúti átjárón állatokat csak kisebb - legfeljebb 10 állatból álló - csoportokban szabad áthajtani. A terelésnél szem előtt kell tartani, hogy a ló csordaállat és menekülő állat egyben. Nem célszerű gépkocsival, és kifejezetten tilos kerékpárral terelni, vagy vezetni őket. A legbiztonságosabb a domináns egyedeket kézen, vagy lóhátról vezetni, a többieket pedig utánuk hajtani. 4

6 2. Balesetvédelmi Szabályok Mi a baleset? Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Magyarországon a legtöbb lovasbaleset közúton történik személygépjárművek és lovak ütközése miatt. Ennek elsődleges kiváltó oka az, hogy az autósok túlnyomó többsége nem ismeri a jármódok találkozására vonatkozó közlekedési szabályokat. Kürt használata lovas előzésénél tilos, valamint az előzésnél a lehető legnagyobb mértékben ki kell térni, ezzel elkerülve a ló elragadását (ijedtségét). A lovasbalesetek legnagyobb része elkerülhető megfelelő hozzáállással, előrelátással, lankadatlan figyelemmel és rendszeres gyakorlással. A lóval való foglalkozás állandóan önelemzést kíván az embertől. A balesetek többsége emberi hibából, az óvatosság hiányából adódik! Úgy kell a lóval foglalkozni, lovagolni, hogy az nyugodt maradjon, a munkával kapcsolatban kellemes érzésre emlékezzen. A halálos kimenetelű balesetek egy része elkerülhető lenne azzal, ha nem csak lovassport, hanem lovas túrázás esetében is kötelező lenne a három ponton rögzített kobak, valamint a gerincvédő használata. Az állásban lévő ló bármikor kirúghat, ezért megközelítése közben folyamatosan figyelni kell a viselkedését. Szabadban tartott lovat mindig oldalról, vagy féloldalasan kell megközelíteni. Indulás előtt az istállóban az állásban lévő ló figyelmét megközelítés előtt megszólítással kell felkelteni, majd a kontaktus kialakítása után egyik oldalról a másikra kell átléptetni, végül határozott mozdulattal mellé lépni. Nyugodt lovat kötőfékkel és kötőfékszárral, türelmetlen, élénk lovat kantárral érdemes vezetni. A ló mellett fokozottan kell figyelni arra, hogy lovas vállmagasságban tartózkodjon az állat mellett, hiszen ellenkező esetben a ló könnyen rátaposhat az őt vezető személy lábára. A lovakat egyenként kell az istállóból kivezetni. Kivezetéskor a folyosó közepén célszerű haladni, több ló esetében az állatok között három méter követési távolságot kell tartani. A ló vezetésekor a kötőfékszárat, illetve kantárszárat a ló álla alatt cm-re kell megfogni, amennyiben a ló nem kíván előremenni, az állatot valamelyik oldal irányába kell megindítani, majd továbbvezetni. Ha ezen módszer alkalmazásával sem akar megindulni, akkor segítő közreműködésével hátulról kell előrefele hajtani. 5

7 Előfordulhat, hogy vezetéskor a ló vágtázni, ágaskodni kezd, ilyenkor a lovat azonnal meg kell állítani, majd a szemkontaktus kerülése mellett a szárak erélyes előre és felfele lökésével, és a zabla szájpadlásra ültetésével az állatot meg kell fegyelmezni. A lovasbalesetek többsége nem lóról esés következménye; legkiszolgáltatottabb helyzetben a ló közelében álló ember van. A leggyakoribb veszélyforrás az, hogy a ló rálép az ember lábára. Emiatt fontos, hogy a lovas (ha nincs csizmája) kemény felsőrészű bakancsot hordjon. Mezítláb, papucsban, szandálban elkerülendő a ló megközelítése. Némelyik ló elülső lábával "kapál", így eltalálhatja az előtte álló állatot vagy személyt. Ez különösen kisgyermekekre veszélyes, ezért kisgyermek még felnőtt kíséretével se menjenek ló közelébe. A megijedt ló félreugrik, menekülni próbál. Eközben ha nem veszi észre, fellökheti a mellette álló embert. Ennek elkerülése végett indokolt a ló elölről vagy baloldalról való megközelítése. A ló mellett legfeljebb két ember legyen, mert az állat nyugalmát megzavarhatja ha körülállják. A lovon ülőt a lóról esés és a lóval bukás veszélyeztetheti. Mindkét esetben a láb kengyelbe szorulása jelenti a legnagyobb veszélyt. Ezért: alkalmatlan a lovaglásra a túl széles (a kengyel szélességét elérő) cipő, csizma. Ugyanígy a túl magas, pántos, kapcsos, tépőzáras cipő, és nem megfelelő a túlságosan mélyen barázdált cipőtalp sem. Gyakran előfordul, hogy "összerúgnak" a lovak. Ez a lovon ülőre is veszélyes; ilyenkor el kell kerülni, hogy a lovak farral egymás mögé kerüljenek. Csoportos lovaglás esetén mindig földes talajú helyen, több lovas esetén rendezett sorban, egyszerre történjen a lóra ülés, illetve a lóról leszállás. Tilos az istállóban lóra ülni, lóra üléskor, lóról szálláskor pedig mindig megfelelő távolság legyen a lovasok között. A lóról szállás mindig a kijáratnak, illetve az istállóajtónak háttal történjen. Csoportos lovaglás előtt mindig meg kell győződni arról, hogy a lovasok létszáma ne haladja meg a 25 főt, hiszen már 20 személlyel számolva is több mint 60 méter hosszúságúra nő a csoport, így a túravezetőnek jelentősen csökkennek az esélyei arra, hogy a túrát zökkenőmentesen bonyolítsa le. A túravezető személye is figyelmet érdemlő szempont, mivel a szakképesítés nem jelenti egyben a szükséges szakmai tapasztalat meglétét. Csak referenciával rendelkező, többéves szakmai tapasztalattal rendelkező túravezetővel szabad csoportos lovastúrára indulni. 6

8 Lóról eséskor minden lovasnak meg kell állnia, míg az elszabadult lovat megfogják. Ha munka közben a lovas egyensúlyát veszítve a tehetetlenségi erő hatására esik le, a ló megáll. Ha a ló szándékosan dobja le lovasát, a szárat azonnal el kell engedni, mert a ló el akar szabadulni. Ilyenkor a földön fekvő lovasát vonszolja, sőt a földön fekvő ember felé rúghat! A leesés okai a következők lehetnek: nem megfelelő egyensúly (okai: helytelen ülés, felhúzott sarkak, bizonytalan tartás, félelem) a ló zavarás miatti engedetlensége (okai: lóban valamilyen fájdalom, határozatlanság, félelem) a ló megijed egy hirtelen mozdulattól, vagy mástól (okai: félelem tárgytól, színtől, környezettől, hirtelen mozdulat a lovastól, felreppenő madarak, váratlan, hangos zajok, gyors mozdulatok) a ló bakol (okai: a ló jókedve, istállógőz) a ló ágaskodik (okai: fájdalom, félelem, ijedés) A lószerszámba beakadó ékszer súlyos balesetet okozhat, ezért lovaglás közben gyűrű és nyaklánc viselése szigorúan tilos. Lóról eséskor rágógumi, cukorka, bármiféle élelmiszer a lovas torkán akadhat, ezért lovon enni, rágógumizni szigorúan tilos! Éhségérzettől gyötrődő ló nyugtalanul és agresszívan viselkedhet. Ha a ló nem legelhet, illetve nem fogyaszthat szénát egész nap, illetve ha napi négyszeri etetésnél kevesebbszer történik etetése, az éhségérzet nyugtalanságot gerjeszthet az állatban, és ezáltal megnő a balesetek kockázata. Terepre csak gyakorlott lovasok menjenek és lehetőség szerint semmiképpen sem egyedül. Csoportos lovagláskor elengedhetetlen bizonyos szabályok betartása. Ilyen szabály például az, hogy az éllovast nem szabad megelőzni és a követési és egymás melletti távolságot mindig meg kell tartani, hiszen az egymásra rúgó lovak rúgása a lovast is érheti. Terepen mindig egyenes vonalon kell lovagolni, a lovaglótársak útvonalának keresztezése rendkívüli baleseti kockázatokat hordoz magában. Csoportos lovalásnál megengedett az egymás mellett, kettes oszlopokban, vagyis a laza formációban való haladás, figyelmet kell fordítani azonban arra, 7

9 hogy vannak egymással összeférhetetlen lovak, amelyek egymás mellé kerülve magatartásbeli kiingásokat tanúsíthatnak. Hidak, átereszek, útkereszteződések, átjárók előtt indokolt lassítani. és alakzat rendezése után meggyőződni az áthaladás biztonságáról. Terepakadályok között vagy mellett elhaladó ló nem veszi figyelembe a lovas méreteit, ezért el kell kerülni a szűk helyeket, valamint az út fölé belógó ágakat. A lovardai szabályok betartása különösen fontos. Ha több lovas lovagol egy időben a lovardában, a,,balra hajts" érvényes, vagyis a szembejövő lovasoknak a jobb keze találkozik. A lovardában a leggyorsabban haladó lovas halad a külső patanyomon, a lassabban haladó a belső patanyomon. Azonos patanyomon történő lovagolás esetén legalább három méter távolságot kell tartani. Ahogy az már korábban megjegyzésre került a ló csordaállat! Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a lovak társas lények, társaik (ill. az ember) közelségében érzik biztonságban magukat. Egyedül viselkedésük megváltozhat, nyugtalanná válhatnak. A ménesben rangsor uralkodik. Vannak alá és fölérendelt egyedek. A rangsor vonatkozik az ember- ló kapcsolatra is, melynek élén az ember kell, hogy álljon, melyre következetes bánásmóddal és bizalmi kapcsolat kiépítésével nyílik lehetőség az ember számára. 3. Kárfelelősségi Szabályok Általánosságban elmondható, hogy a törvény tiltja a jogellenes károkozást, vagyis, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A felelősség alól a károkozó csak úgy mentesülhet, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Amennyiben többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges. Lovastúrázás kapcsán több viszonylatban merülhet fel kárfelelősség; nem csak a lovas által a belovagolt területben, mint magántulajdonban okozott károk vonatkozásában, hanem a lovas és a ló (és felszerelése) tulajdonosának relációjában is. Csoportosan szervezett túrák esetében leggyakrabban a lovakat a túra szervezője bocsátja a lovas rendelkezésére, mely lovakra biztosítással rendelkezik. A lónak okozott sérülés, mint kár a lovast terheli abban az esetben, 8

10 ha saját felróható magatartásával (pl.: túravezető engedélye nélkül letér a kijelölt ösvényről) okozta a balesetet. A leggyakrabban okozott lovas károk közlekedési balesetek során merülnek fel, ezen túlmenően gyakori még a hasznosított agrárterületeken okozott ún. tiprási kár, amelyért az elszabadult, elragadott ló tulajdonosa tartozik helytállni. A Természetvédelmi törvény szerint, aki a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó természetvédelmi bírságot köteles fizetni. Fontos megjegyezni, hogy a környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség alól. Fontos megjegyezni, hogy a környezetvédelmi bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, így államilag kikényszeríthetőek. 4. Szabálysértési Alakzatok Ha valaki védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el. Ezen szabálysértés miatt a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr és helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr közvetlenül is szabhat ki helyszíni bírságot. Ahogy az a korábbiakban említésre került, a lovas a KRESZ szempontjából sofőrnek minősül, így a közlekedési szabálysértéseket lóval is elkövethetőek. Aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz, szabálysértést követ el. Természetvédelmi szabálysértést az követi el az, aki természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi előírásokat más módon megszegi. 9

11 E szabálysértés elkövetője százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Szabálysértés miatt helyszíni bírságot szabhat ki a rendőrség, illetve meghatározott esetekben a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr, a mezőőr. Aki a természeti területek a védett természeti területek és értékek, az erdő, valamint a vadállomány őrzésével, védelmével kapcsolatban erdészeti és vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, az erdészeti szakszemélyzet tagja, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, az erdővédelmi szolgálat tagja, a mezőőr, illetve a halászati őr jogszabályban előírt felhívásának nem tesz eleget, vagy intézkedését akadályozza, szabálysértést követ el. Természetvédelmi szabálysértést követ el, aki a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, b) természeti területen beleértve a védett természeti, Natura 2000 területet is a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak, c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar. Ezekben az esetekben a szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot. 10

12 Ahogy előbbiekben kifejtésre került, a szabálysértések szankcionálása helyszíni bírság formájában akár azonnali is lehet. A természetvédelmi őr tulajdon elleni szabálysértés, természetvédelmi szabálysértés, csendháborítás, köztisztasági szabálysértés, kutyával veszélyeztetés, erdőrendészeti szabálysértés, erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása, vízszennyezés szabálysértések esetén jogosult helyszíni bírság kiszabására. A helyszíni bírság összege 5.000, - Ft-tól ,- Ft-ig terjedhet. Alkalmazhatja az eset, a cselekmény megítélésétől függően a helyszíni idézést, és feljelentést is. A természetvédelmi szabálysértés forintig terjedő pénzbírsággal büntethető, de egyéb szankciók (pl.: elkobzás) is alkalmazható a szabálysértés elkövetőjével szemben II. Kenus Jármód 1. Általános Fogalmak A kenuval történő túrázás során az alábbi fogalmakkal érdemes tisztában lenni. Vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű hajónak, csónaknak nem minősülő vízi jármű. Ebbe a kategóriába tartozik a kajak, a kilbót, valamint a kenu is. Menetben levő: a hajó, úszó testek köteléke vagy úszómű, amikor nem áll közvetlenül vagy egyéb módon horgonyon vagy a parthoz kikötve, illetve nincs zátonyon fennakadva; az ilyen hajó, úszó testek köteléke vagy az úszómű tekintetében a megáll kifejezés, a parthoz viszonyított megállást jelenti. Biztonságos sebesség: olyan sebesség, amelynél a hajó vagy a kötelék biztonságosan közlekedhet, műveletezhet, továbbá az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belül megállhat Viziút: a hajózás részére megnyitott természetes vagy mesterséges felszíni víz. Találkozás: amikor két hajó egymáshoz viszonyított ellentétes vagy közel ellentétes irányban halad. 11

13 2. Közlekedési Szabályok A hajó kezelés egyszerű szabályai: 1. Te mindig legyél a víz felett! 2. Az összes veled együtt evező embertársad (nem is beszélve a házikedvencekről) is legyen a víz felett. 3. A hajó amiben ülsz pedig lehetőség szerint legyen közted és a víz között. Ennyi. a többi megy magától Kenuval történő vízitúrázás során a betartandó normák egy részét jogszabályok, más részét a vizitársadalmak által, az együttélés során kialakított etikai szabályok alkotják. Ezek betartása nem csak a józan ész diktálta óvatosság kérdése, hanem mindenki számára kötelező normatív, illetőleg etikai alapon. A közúti közlekedéssel párhuzamot vonva; a vízben fürdőző személy olyan, mint a közúton a gyalogos, a kenuzók pedig a kerékpárosok. Magyarország kenuval legjobban bejárható vizei javarészt hajózási útvonalon húzódnak végig, így a folyami vízitúrázás során elengedhetetlen a víziközlekedési jelzőtáblák legalább alapszintű ismerete. Ezek a táblák határozzák meg a víz közlekedési szabályait, és ezáltal a vízen megjelenő közlekedési eszközök menetirányát, így ismeretük hiányában a túrázó váratlan, és balesetveszélyes szituációkba keveredhet. A legfontosabb jelzések az alábbiak. Áthaladni tilos (általános jelzés) Táblák vagy vörös fények 12

14 vagy vörös zászlók Két egymás felett elhelyezett tábla, fény, illetve lobogó a tartós tilalmat jelzi Kedvtelési célú vízijárművek közlekedése tilos A nyíllal jelölt irányban köteles haladni A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni 13

15 A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalán köteles haladni A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalán köteles haladni 14

16 A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni Ajánlott átjáró a) mindkét irányban 15

17 b) csak a megadott irányban (az ellenkező irányban az áthaladás tilos) Ajánlatos a jelzett területen maradni (hídnyíláson és duzzasztómű nyílásán való áthaladásnál) Ajánlott haladási irány: a nyíllal jelzett irányban az állandó fénytől a villanó fény felé 16

18 Duzzasztómű Nem szabadon közlekedő komp Szabadon közlekedő komp 17

19 Fordítóhely A tilalom vagy az egyirányú közlekedés feloldása, illetve a korlátozás vége Ivóvíz vételezőhely 18

20 Távbeszélő állomás Kedvtelési célú hajók közlekedése engedélyezett 19

21 Kedvtelési célú kishajók nagy sebességű közlekedése engedélyezett Ahogy a fentiekben említésre került, a túrakenuzásra vonatkoznak olyan előírások is, amelyeket a törvényalkotó a szabadidős tevékenység biztonságossá tétele érdekében jogszabályi szintre emelt. Ilyen szigorú szabályozási körbe tartoznak a kenu vezetőjére vonatkozó előírások is. Mindenekelőtt tisztázni kell azt, hogy több személy kenuban tartózkodása esetén ki minősül a kenu vezetőjének. Ezt a személyt aki a kijelöléssel értelemszerűen a kenu kormányosa is lesz egyben - az együtt túrázni kívánóknak kell meghatározniuk azzal, hogy kenu vezetésére csak olyan személy jelölhető ki, aki az alábbi feltételeknek megfelel. Kenut az vezethet, aki a) a 14. életévét több személy hajóban tartózkodása esetén a 16. életévét betöltötte, b) úszni tud, c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, és d) ismeri a Hajózási Szabályzat rendelkezéseit, valamint az igénybe vett vízterület sajátosságait. e) nem áll a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt, szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol vagy más hasonlóan ható szer (például kábítószer, gyógyszer, ezek kombinációja) f) nem mutatja látható jeleit a fáradtságának. 20

22 Aki a fentieknek nem felel meg, egyedül nem szállhat vízre a kenuval. Az e) és f) pontban foglaltakat mindazokra alkalmazni kell, akik a kenu evezésében részt vesznek. A kenu vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni. A kenu vezetője gondoskodik továbbá az alábbi eszközök meglétéről: a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően, b) evező - a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db, c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs - 1 db, d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc - 5 fm, e) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten jól látható helyen, tartósan rögzített tábla, f) egy elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud; a biztonságos üzemelés feltétele tartalék izzó megléte vagy olyan fényforrás, amelyben több, egymástól függetlenül működőképes izzó vagy világító dióda (LED) van, továbbá tartalék áramforrás megléte a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban. Vízen levő kenuban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb valamennyi személy köteles mentőmellényt viselni. A mentőmellényt nem viselők számára is rendelkezése kell állnia mentőmellénynek. Tekintettel arra, hogy a túrakenuzás szinte minden esetben csoportosan történik, úgy fontos tisztázni a túravezető szerepét, és a személyével kapcsolatos elvárásokat, valamint a csoportos vízitúrázásra vonatkozó speciális szabályokat. Ahogy arra több vízisportokat a tevékenységi körében tudható civil szervezet vezetője rámutatatott, a jelenlegi szabályozás legnagyobb hiányossága az, hogy a vízitúra vezetőjével szemben nem követel meg érvényes vízijártassági vizsgát, vagy más fent már idézett követelményeken túli speciális alkalmasságot. Szervezett, csoportosan haladó evezős vízijárművek részvételével zajló vízitúra tíznél több evezős vízijármű részvétele esetén vízi túravezető vezetésével bonyolítható le. Ezen vízitúra 21

23 elindulását, túravezetőjének személyét és a tervezett útvonalat a túravezető az indulást megelőzően köteles bejelenteni a területileg illetékes vízirendészeti szervnek. A vízitúra vezetőjének vízijárművét U kódlobogójával kell megjelölni. A lobogó (oldalélének) mérete legkevesebb 0,3 m és az helyettesíthető azonos megjelenésű táblával. Vízitúra korlátozott látási viszonyok között nem folytatható. A vízitúrán résztvevő járművek a vízitúra vezetőjének járművétől legfeljebb annyira távolodhatnak el, hogy a túravezetőnek a) minden résztvevő járműre folyamatos rálátása van, és b) a segítségnyújtáshoz vagy beavatkozáshoz 2 percnél több idő nem szükséges. A vízitúra vezetője jogosult a túra résztvevőinek közlekedési magatartására vonatkozó utasítást adni, amelyet a résztvevők kötelesek végrehajtani. A túravezető tehát törvényi felhatalmazással bír a nem kívánatos magatartások elhárítására. Ahogy azt a vízitársadalomban közismert és köztiszteletben álló személyiségnek, Pándi Lászlónak tulajdonított mondás tartja: A vízen nincs demokrácia. Szintén írott és íratlan szabályok rendezik a vízen kenuk és más vízi közlekedési járművek találkozásakor előálló közlekedési szituációkat. A gépi erővel hajtott kishajók, csónakok (kenu is) és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és a bal oldaluk felől kell egymást elkerülniük. Nagyhajóval történő találkozáskor kenuval tilos a) a menetben lévő nagyhajó útvonalát a nagyhajó haladási irányában 1000 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, b) a menetben lévő, két gyors, percenként szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajó (jellemzően: szárnyas hajó) útvonalát a gyorsjáratú hajó haladási irányában 1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, és c) a fentieket hátulról 60 m-nél, oldalról feltéve, hogy a víziút méretei ezt lehetővé teszik 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni. 22

24 Fürdőzővel történő találkozás esetén a vízben tartózkodó személyt kenuval legalább 10 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a kenu és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízijármű között maradjon, a közeledő kenu tehát ne kerüljön a fürdőző és a számára biztonságot jelentő objektum közelebbi part vagy kísérő vízijármű közé. A vízben tartózkodót a kenu közeledésére szükség esetén kiáltással is figyelmeztetni kell, és a vízijármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében. Fürdésre kijelölt vízterületen vízijárművel közlekedni tilos, kivéve, ha a telephelye erre a vízterületre esik, de ilyen esetben is lehetőség szerint a kenuról leszállva, azt a vízben tolva kell áthaladni a fürdőzésre kijelölt területen. A vízitúrázás természetesen nem csak sport, hanem kedvtelési célú időtöltés, melynek során a túrázók gyakran megállnak fürdőzni. Ilyenkor fontos szabály az, hogy fürdés céljából a vízijárművet csak a vezető engedélyével szabad elhagyni, és a vízijárművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell mentésre készenlétben -, amíg az nincs teljes biztonságban. A fürdőzés szabályai egyébként vonatkoznak a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, holtágak) és állóvizek (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizére (a továbbiakban együtt: szabad vizek). Fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve kijelölt fürdőhelynek minősülnek. Kifejezetten tilos fürdeni: hajóútban a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra egészségre ártalmas vizekben éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz (120 cm) határáig 23

25 ahol azt tiltó tábla jelzi (60 X 30 cm méretű fehér alapú kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló és átlósan 3 cm széles piros csíkkal áthúzott tábla, alatta a tábla hatályára vonatkozó értelemszerű nyilakkal) Tilos fürdeni az alábbiak 100 m-es körzetében: hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területe Továbbá tilos fürdeni az alábbiak 300 m-es körzetében: vízlépcsők és vízi munkák Hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet a szabad vizekben. 3. Balesetvédelmi Szabályok Mint az már korábban bemutatásra került, a vízitúra akkor élvezetes és biztonságos egyszerre, ha megfelelő vízi ismeretekkel rendelkeznek mind a túra résztvevői, mind a vízitúra vezetői. A baleset megelőzésének legjobb módja tehát az, hogy a körültekintő előzetes szervezésen túl a vízen is normakövető, szabályszerű legyen a közlekedés. Az előzetes tervezésnél talán a legfontosabb elvárás az, hogy a vízitúra helyszíne, és nehézségi foka igazodjon a részvevők tapasztalatához, evezési ismereteihez, és úszás tudásához. Elengedhetetlen az, hogy a túra résztvevői közül valaki ideális esetben nem csak a túravezető rendelkezzen olyan egészségügyi ismeretekkel, amely egy vízi baleset káros, adott esetben végzetes következményeinek elhárításához szükséges. A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. 24

26 Alábbiakban az alapszintű újraélesztés algoritmusa kerül összefoglalásra, amelynek tanulmányozása minden kezdő vízitúrázó számára javasolt. Első lépésként mindig törekedni kell a baleset helyszínének biztosítására, vagyis a további veszélyek elhárítására, a biztonságos közeg kialakítására, a bámészkodók, hozzátartozók elküldésére, ezáltal a levegő, szabad terület biztosítására. Ezután, következő lépésként meg kell vizsgálni, hogy a balesetet szenvedett személy eszméleténél van e. Ehhez a földön fekvő személy mellé térdelve, a váll gyengéd megrázása után a balesetre vonatkozó kérdések feltétele szükséges. Amennyiben a személy eszméleténél van, úgy döntést kell arról hozni, hogy indokolt e az ellátása, vagy szükséges e mentő hívása. Kétség esetén ilyen helyzetekben mindig a kedvezőtlenebb lehetőséget kell alapul venni, és figyelemmel kell lenni arra, hogy makacs, vagy túlontúl büszke jellem esetén gyakran előfordul, hogy a balesetet szenvedett személy visszautasítja a segítséget. Amennyiben a személy a feltett kérdésekre nem válaszol, úgy eszméletlennek kell tekinteni. Az újraélesztési folyamat során szükség lehet segítségre, így a jelenlévő embereke közül lehetőség szerint szakképzett segítséget kell kérni. Ezután a folyamat a légzésvizsgálattal folytatódik, egyik kézzel az állat kell megtámasztani a száj összezárása nélkül másik kézzel pedig a koponyatetőt, majd a fejet hátrahajtva biztosítani a szabad légutakat. Ezután a fejet a mellkas felé fordítva, és az arc fölé pár centiméterre hajolva kell legalább 10 másodpercig vizsgálni a légzést. A légzés meglétére a mellkas süllyedéséből és emelkedéséből, a levegő kifújásából (hang és érzés az arcon) lehet következtetni. Amennyiben a légzést csak látni lehet, de hallani és érezni nem, úgy idegen test okozta elzáródás van a légutakban. Amennyiben van légzés, úgy az eszméletlen személyt stabil oldalfekvésbe kell helyezni, és haladéktalanul értesíteni a mentőket, majd a mentő megérkezéséig percenként ellenőrizni a légzést. Az újraélesztés a kéz párnás részét a mellkas közepére kell helyezni, úgy hogy az a szegycsont és kulcscsontok találkozása közti szakasz felénél, a két bordaív találkozása közti mélyedésben, a mellbimbók vonalában legyen, majd a hátán fekvő személy mellé kell térdelni úgy az újraélesztő személy két keze a két lába közötti távolság felének a vonalában legyen. Ezután a mellkas fölé kell hajolni úgy, hogy a kinyújtott kéz merőleges legyen a balesetet szenvedett személy mellkasára. 25

27 A megfelelő póz felvételével alkalom nyílik a szívkompresszió kifejtésére. A felső kézzel fel kell feszíteni az alsó kezet úgy, hogy a tenyérnek csak a párnás része maradjon a mellkason, majd nyújtott csiklóból, nyújtott könyökkel vállból kell elkezdeni 30 szívkompressziót, 4-5 cm mélyen lenyomva mellkast, 100 nyomás/perc sebességgel hangosan számolva. Az egységes ritmus miatt csak a kerek tízeseket szabad kimondani. 30 szívkompresszió után 2 befújás szükséges. A fejet hátra kell hajtani a szabad légutak biztosításához. Az eszméletlen személynek kb. 500 ml levegőt kell a tüdejébe juttatni az alsó száj felső szájhoz való illesztése után a teljes egészében bekapott orron keresztül. A két befújás között a fejet a mellkas irányába kell fordítani, hogy a süllyedő mellkast látni lehessen, valamint alkalom nyíljon friss levegő vételezéséhez a második befújáshoz. Az utolsó szívkompresszió és az első befújás, valamint az első befújás és a második befújás között egységesen egy másodperc telhet el. A második befújás után újra kell kezdeni a szívkompressziót. Négy ciklus után (tehát 4*30 szívkompresszió és 2 befújás után meg kell állni 10 másodpercre a légzés ellenőrzése céljából. Az újraélesztést mindaddig kell folytatni, amíg szakszerű segítség nem érkezik, amíg vissza nem tér a bajbajutott normál légzése, vagy a teljes kimerülésig. 4. Szabálysértési Alakzatok Csónak és vízi sporteszköz használatára vonatkozó szabályok megszegése esetén a helyszíni bírság , - Ft, eljárás esetén , - Ft. Vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni. III. Vitorlás Jármód 1. Általános Fogalom Meghatározások 26

28 1.1 Hajótípusok Hajó: belvízi hajó (beleértve a kishajót és kompot), továbbá az úszómunkagép és a tengeri hajó. Vitorlás hajó: minden, csak vitorlával haladó hajó; a vitorlával haladó és egyidejűleg saját gépi hajtóberendezését is használó hajót géphajónak kell tekinteni. Géphajó: minden saját gépi berendezésével hajtott hajó, kivéve azokat a hajókat, amelyeknél a motort csak korlátozott mértékű helyváltoztatásra (kikötőben vagy be- és kirakodó helyen), illetve azok vontatásakor vagy tolásakor a műveletképesség növelésére használják. Gyorsjáratú hajó: az a géphajó - a kishajók kivételével -, amely képes a vízfelszínhez viszonyított 40 km/h-t meghaladó sebességgel közlekedni. Személyhajó: 12 főnél több utas szállítására épített és felszerelt kabinos vagy egynapos utakra szolgáló termes hajó. Kishajó: az a hajó, amelynek hajótesten a kormány és az orrsudár nélkül mért hossza a 20 m-t nem éri el, kivéve a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására épített vagy felszerelt hajót, továbbá kivéve azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték, valamint a kompot és a tolt bárkát; Motoros vízi sporteszköz: sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, amelynek hossza nem éri el a 4 métert, elsődleges meghajtását vízsugárszivattyúval ellátott belső égésű motor biztosítja, és amelynek rendeltetésszerű működtetését a hajótesten - és nem annak belsejében - ülő, álló vagy térdelő személy vagy személyek végzik, például waterbob, waterscooter, jetbike, jetski és más hasonló vízijármű. 1.2 Fény- és hangjelzések Villanó fény és gyors villanó fény: olyan fények, amelyeknél a ritmikus villanás száma percenként vagy percenként Rövid hang: kb. 1 másodperc időtartamú hang, hosszú hang - kb. 4 másodperc időtartamú hang, amikor a két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc. Nagyon rövid hangok sorozata: a legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, kb. 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozat. 27

29 Háromtónusú hangjelzés: három, egymást követő, különböző magasságú, összesen kb. 2 másodperc időtartamú, háromszor ismétlődő jelzés; a hangok frekvenciájának Hz tartományban kell lennie, a legmagasabb és a legalacsonyabb hang közötti különbségnek pedig legalább két egész hangközt kell kitennie; minden három hangból álló sorozatnak a legmélyebb hangon kell kezdődnie és a legmagasabb hangon kell befejeződnie. Harangkongatás: egy kettős harangütés. 1.3 Egyéb fogalmak Úszómű: rendeltetésszerűen helyhez kötött úszó létesítmény, mint például fürdőhajó, úszódokk, kikötőponton, csónakház Úszó testek köteléke: tutaj, továbbá helyváltoztatásra szolgáló és hajónak, vagy úszóműnek nem tekinthető egyéb létesítmény, kötelék vagy tárgyak Veszteglő: a hajó, kishajó, csónak, úszó testek köteléke vagy úszómű, amikor közvetlenül vagy egyéb módon horgonyon vagy a parthoz, stéghez vagy úszóműhöz kikötve áll Menetben levő: a hajó, úszó testek köteléke vagy úszómű, amikor nem áll közvetlenül vagy egyéb módon horgonyon vagy a parthoz kikötve, illetve nincs zátonyon fennakadva; az ilyen hajó, úszó testek köteléke vagy az úszómű tekintetében a megáll kifejezés, a parthoz viszonyított megállást jelenti Biztonságos sebesség: olyan sebesség, amelynél a hajó vagy a kötelék biztonságosan közlekedhet, műveletezhet, továbbá az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belül megállhat Víziút: a hajózás részére megnyitott természetes vagy mesterséges felszíni víz Hajóút: a vízi útnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitűzött része Hegymenet: a forrás felé haladást jelenti; csatornákon az irányt az illetékes hatóság állapítja meg az A pont felől B pont felé haladó irány kifejezés használatával Völgymenet: hegymenettel ellentétes irányban való haladást jelenti; csatornákon az irányt az illetékes hatóság állapítja meg az A pont felől B pont felé haladó irány kifejezés használatával 28

30 Előzés: amikor a hajó (előző hajó) más hajót (előzendő hajót) hátulról, annak bordasíkjához viszonyított értéket meghaladó szögben megközelít és megelőz, Keresztezés: amikor két hajó az a) és c) pontban foglaltaktól eltérően közelíti meg egymást, Találkozás: amikor két hajó egymáshoz viszonyított ellentétes vagy közel ellentétes irányban halad. 2. Közlekedési szabályok 2.1 A hajó legénysége Minden hajót ehhez szükséges képesítéssel rendelkező személynek kell vezetnie, ez a személy a hajó vezetője, akinek a hajózás ideje alatt végig a hajón kell tartózkodnia. A hajó vezetése közben a vezető kimerült, ittas vagy bódult állapotban nem lehet. Fontos megjegyezni, hogy a hajó vezetőjének a legénységben betöltött ragjától függetlenül minősül az a személy, aki a hajót kormányozza. A vízirendészet, köszönhetően az elmúlt években tapasztalható infrastruktúrális fejlődésnek, egyre gyakrabban képes ellenőrizni a Hajózási Szabályzatba foglalt követelmények betartását. A személyzet tagjai kötelesek végrehajtani a hajó vezetőjének - annak hatáskörében adott utasításait, valamint a hajón tartózkodó minden más személy köteles végrehajtani a hajó vezetőjének a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adott utasításait. A személyzet szolgálatban lévő tagjai, továbbá a fedélzeten tartózkodó más, a hajó vezetésében ideiglenesen részt vevő személyek, kimerült vagy bódult állapotban nem lehetnek. A hajónak mindenkor biztonságos sebességgel kell haladnia. A hajó vezetőjének meg kell tennie a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi elővigyázatossági intézkedést, hogy elkerülje az emberéletet fenyegető veszélyhelyzeteket, a hajókban vagy úszó testek kötelékeiben, partban és a hajóútban vagy annak közvetlen közelében lévő bármilyen műtárgyban, illetve berendezésben okozott kárt, a hajózás akadályozását, és a személyzet tagjainak és a hajón, továbbá az ahhoz felcsatolt bárkákon tartózkodó személyeknek, a kikötői és partfali berendezésekben és a környezetben okozott károkat. 29

31 Menetben a kormánynál legalább egy 16 éves kort betöltött képesített személynek kell tartózkodnia. A hajó biztonságos vezetéséhez a kormánynál lévő személy részére biztosítani kell, hogy a kormányállásba érkező vagy onnan kiinduló minden információt és parancsot megkaphasson, illetve továbbadhasson. Ehhez számára a hangjelzéseknek hallhatóaknak kell lenniük és megfelelő kilátással kell rendelkeznie valamennyi irányban. Rendkívüli körülmények esetében a hajó vezetőjének tájékoztatására a hajón külön figyelőállást vagy hangjelzés vételére szolgáló állást kell létesíteni. 2.2 Kötelező okmányok, látási viszonyoknak megfelelő közlekedés, fényjelzések Kishajóval való közlekedés esetén az alábbi okmányok kötelezőek: a) hajóbizonyítvány, b) személyzettel rendelkező hajókon: a hajóvezető hajóvezetői bizonyítványa, követelik meg a hajónaplót, c) rádiótelefon-kezelői bizonyítvány a vonatkozó nemzetközi és regionális megállapodások szerint, d) frekvencia-kiosztási bizonyítvány, ha ez előírt, e) gázzal üzemeltetett készülékek bizonylatai, f) hordozható tűzoltó készülékek és beépített tűzoltó berendezések ellenőrzési bizonylatai, g) a kötelező felelősségbiztosítási kötvény, ha ez előírt. Fontos odafigyelni arra, hogy a hajó vezetője mindig megfelelően felmérje a látási viszonyokat, hiszen eltérőek a hajózás közlekedési szabályai tiszta időben megfelelő látási viszonyok mellett, és a beláthatóságot csökkentő tényezők, így például sűrű köd, sötétség esetén. Ha a látási viszonyok ezt megkövetelik, az éjszakára előírt jelzéseket kiegészítőleg nappal is viselni kell. Ebben az esetben az alábbi fényjelzések segítségével kell biztosítani a hajó láthatóságát: 30

32 1. árbocfény - olyan 225 látószögű, folyamatosan világító erős fehér fény, amely a hajó orra felől nézve a bordasíktól hátrafelé mindkét oldalon legfeljebb 22 30' szögig látható; 2. oldalfények - a jobb oldalon egy olyan közepesen erős zöld fény és a bal oldalon egy olyan közepesen erős vörös fény, amelyek folyamatosan világítanak és ' látószögűek, a hajó orra felől nézve a bordasíktól hátrafelé legfeljebb 22 30' szögig láthatók; 3. farfény - olyan 135 látószögű, folyamatosan világító erős vagy szokásos erősségű fehér fény, amely a hajó fara felől nézve mindkét oldal felé 67 30' szögig látható; 4. minden oldalról látható fény látószögben megszakítás nélkül kibocsátott fény; 5. magasság - a merülési jel szerinti legnagyobb merülés síkja feletti magasság, illetve merülési jelekkel nem rendelkező hajóknál a merülésvonal síkja feletti magasság. Ha az előírt jelzőfény nem működik, azt haladéktalanul tartalék jelzőfénnyel kell helyettesíteni. Amennyiben az előírt jelzőfény erős, akkor a tartalék jelzőfény közepesen erős lehet, amikor pedig az előírt jelzőfény közepesen erős, akkor a tartalékjelzőfény a szokásos lehet. A meghibásodott jelzőfény kijavítását a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni. Menetben lévő vitorlás hajónak viselnie kell éjszaka: a) oldalfényeket azonos magasságban, a hajó legszélesebb részén a hajó hossztengelyére merőleges azonos síkban, legalább 1 m-rel az árbocfény mögött és az alatt legalább 1 m-rel; ezeket a jelzőfényeket a hajó belső oldala felől úgy kell takarni, hogy a zöld fény bal oldalról, a vörös fény jobb oldalról ne legyen látható, azonban ezek a jelzőfények közepesen erős fények helyett szokásos fények lehetnek; b) egy farfényt a hajó hátsó részén, a hajó hossztengelyében. Ezeken az említett jelzőfényeken kívül a vitorlás hajó viselhet éjszaka két egymás felett elhelyezkedő, minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erős fényt, amelyek közül a felső jelzőfény vörös, az alsó zöld. Ezeket a jelzőfényeket megfelelő helyen, az árboccsúcson vagy az árboc felső részén, egymástól legalább 1 m távolságban kell elhelyezni. 31

33 Vitorlás hajó oldalfények, amelyek közepesen erős fények helyett szokásos fények lehetnek, farfény és választás szerint két egymás felett elhelyezett minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erős fény, amelyek közül a felső vörös az alsó zöld. Vitorlával haladó és egyidejűleg gépi csúcsával lefelé fordított fekete hajtását használó hajó oldalfények, kúp, amelyek közepesen erős fények helyett szokásos fények lehetnek, egy farfény és egy árbócfény. Vitorlás kishajó oldalfények, amelyek szokásosak lehetnek, nem pedig közepesen erősek egymás mellett vagy egy lámpatestben a hajó orrán vagy annak közelében elhelyezve, farfény vagy oldalfények, amelyek szokásosak lehetnek, nem pedig közepesen erősek, továbbá farfény, egy lámpatestben az árboc csúcsán vagy annak közelében elhelyezve. A tábla és lobogó téglalap alakú. A tábla, lobogó és a lengő színezése nem lehet sem fakult, sem szennyezett, valamint méretüknek elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a jó láthatóságot. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha a) a tábla és lobogó hossza, illetve szélessége legalább 1 m, kishajóknál pedig 0,60 m; b) a lengő hossza legalább 1 m és szélessége az alapnál legalább 0,50 m. Áthaladási elsőbbséget élvező hajó, amelynek az illetékes hatóság azokon a helyeken, amelyeken az áthaladás rendjét szabályozza, viselni köteles nappal a hajó mellső részén olyan kellő magasságra felvont egy vörös lengőt, hogy az jól látható legyen. A gyorsjáratú hajónak valamennyi más hajó számára - a kishajók kivételével - biztosítania kell annak menetiránya megtartásához és műveletei végzéséhez szükséges teret, továbbá nem követelheti, hogy az neki kitérjen. 32

34 A találkozás vagy az előzés csak akkor engedhető meg, ha a hajóút szélessége - valamennyi helyi körülményt és más hajók mozgását is figyelembe véve - kétséget kizáróan elegendő az egyidejű áthaladáshoz. Találkozásnál vagy előzésnél az összeütközés minden veszélyét kizáró irányban haladó hajók nem változtathatják meg sem menetirányukat, sem menetsebességüket úgy, hogy ezzel az összeütközés veszélyét idézzék elő. Ha a hajó vezetője összeütközés veszélyét észleli, a hajónak egy nagyon rövid hangokból álló sorozatot kell leadnia. Ha két egymást keresztező hajó olyan irányban halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre, az a hajó, amelyik a másik hajót a saját jobb oldala felől látja, köteles a másik hajó útjából kitérni, és ha a körülmények lehetővé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó előtt. Ugyanakkor a hajóút jobb oldalán haladó hajó nem változtathatja meg a menetirányát. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kishajóra más hajók viszonylatában. Ha két vitorlás hajó olyan egymást keresztező útvonalon halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre - az egyiknek ki kell térnie az alábbiak szerint: a) ha a hajók különböző oldalszéllel haladnak, a baloldali széllel haladó köteles a másik útjából kitérni, b) ha a hajók azonos oldalszéllel haladnak, a szél felőli oldalon lévő köteles a szél alatt haladó útjából kitérni, c) ha a szelet balról kapó hajó a másik hajót a szél felőli oldalon látja és nem tudja meghatározni, hogy az milyen széllel halad, köteles annak útjából kitérni. Ugyanakkor az a hajó, amelyik a hajóút jobb oldalán halad, menetirányát nem változtathatja meg. Magyarországon a hajók ütközésének leggyakrabban előforduló okai: figyelmetlenség tapasztalatlanság ittasság alább bemutatott elkerülési szabályok hiányos ismerete. 33

Tájékoztató csónakok közlekedéséről

Tájékoztató csónakok közlekedéséről Tájékoztató csónakok közlekedéséről A víziközlekedést meghatároz rozó jogszabályok A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, A víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet, a

Részletesebben

Menetben a kormánynál legalább egy 16 éves kort betöltött képesített személynek kell tartózkodnia.

Menetben a kormánynál legalább egy 16 éves kort betöltött képesített személynek kell tartózkodnia. motoros vízi sporteszköz: sport- és szabadidõs célokat szolgáló vízi jármû, amelynek hossza nem éri el a 4 métert, elsõdleges meghajtását vízsugárszivattyúval ellátott belsõ égésû motor biztosítja, és

Részletesebben

57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről

57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. (2) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a

Részletesebben

57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet. a víziközlekedés rendjéről. 1. melléklet az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelethez HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT I.

57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet. a víziközlekedés rendjéről. 1. melléklet az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelethez HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT I. 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. (2) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a

Részletesebben

A nemzeti fejlesztési miniszter 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelete a víziközlekedés rendjérõl HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT

A nemzeti fejlesztési miniszter 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelete a víziközlekedés rendjérõl HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 137. szám 32953 A nemzeti fejlesztési miniszter 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelete a víziközlekedés rendjérõl A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. (2)

Részletesebben

Hol és hogyan közlekedhetünk kerékpárral és segédmotoros kerékpárral:

Hol és hogyan közlekedhetünk kerékpárral és segédmotoros kerékpárral: Hol és hogyan közlekedhetünk kerékpárral és segédmotoros kerékpárral: (a hatályos KRESZ KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 54. ) (1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy

Részletesebben

A nemzeti fejlesztési miniszter 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelete a víziközlekedés rendjérõl HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT

A nemzeti fejlesztési miniszter 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelete a víziközlekedés rendjérõl HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 137. szám 32953 A nemzeti fejlesztési miniszter 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelete a víziközlekedés rendjérõl A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. (2) bekezdés p)

Részletesebben

Kedvtelési célú kishajó-vezetői tanfolyam

Kedvtelési célú kishajó-vezetői tanfolyam Hajózási hatóság által akkreditált Kedvtelési célú kishajó-vezetői tanfolyam Engedélyszám: ND/KA/A/NS/2329/1/2009. 2010. április Képesítés Legfeljebb 20 méter hosszú, korlátlan gépteljesítményű kedvtelési

Részletesebben

57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről

57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. (2) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a

Részletesebben

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet. a vízi közlekedés rendjéről

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet. a vízi közlekedés rendjéről A 2009. március 24-étől hatályos szöveg! 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet a vízi közlekedés rendjéről A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. -a (2) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet. a vízi közlekedés rendjéről

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet. a vízi közlekedés rendjéről 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet a vízi közlekedés rendjéről A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. -a (2) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel egyetértésben

Részletesebben

1. oldal, összesen: 128. 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet. a vízi közlekedés rendjéről

1. oldal, összesen: 128. 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet. a vízi közlekedés rendjéről 1. oldal, összesen: 128 A jogszabály mai napon hatályos állapota 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet a vízi közlekedés rendjéről A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. -a (2) bekezdésének p)

Részletesebben

18. Útburkolati jelek

18. Útburkolati jelek 18. Útburkolati jelek (1) Az útburkolati jelek: a) úttest szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos az útkereszteződésnél szaggatott vonal; b) 146 terelővonal: hosszirányú egy vagy [olyan útszakaszon,

Részletesebben

Tematika és vizsgakérdés minták

Tematika és vizsgakérdés minták Tematika és vizsgakérdés minták Képesítés: Belvízi kedvtelési célú kisgéphajó-vezető és vitorlás kishajó-vezető A hajóút-kitűzés jelzései Vizsgatárgy: Hajózási Szabályzat * Milyen jelzésekkel jelzi a HSZ

Részletesebben

Hajózási Szabályzat. a) hajó - belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszó munkagép és a tengeri hajó;

Hajózási Szabályzat. a) hajó - belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszó munkagép és a tengeri hajó; Hajózási Szabályzat 1. fejezet - Általános rendelkezések 1.01 cikk Fogalom meghatározások A Szabályzat alkalmazásában: a) hajó - belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszó munkagép és

Részletesebben

A pontrendszer hatálya alá tartozó egyéb szabálysértések

A pontrendszer hatálya alá tartozó egyéb szabálysértések A pontrendszer hatálya alá tartozó egyéb szabálysértések Járművezetés az eltiltás tartama alatt [a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 15/A. (1) bek.] Az elsőbbség és az előzés szabályainak

Részletesebben

Évszakváltás a közlekedésben

Évszakváltás a közlekedésben Évszakváltás a közlekedésben A közlekedésben a téli időszak tudatos felkészülést igényel. Megváltoznak az út- és látási viszonyok, amelyekhez a gyalogosoknak és a járművezetőknek egyaránt alkalmazkodniuk

Részletesebben

1. Alapelvek a közlekedésben

1. Alapelvek a közlekedésben 1. Alapelvek a közlekedésben 1. Mit jelent a közlekedésben a bizalmi elv? a) Számíthat arra, hogy a KRESZ minden helyzetben és helyen pontosan szabályozza a közlekedésben részt vevők jogait és kötelességeit.

Részletesebben

A kerékpárosokra vonatkozó fontosabb KRESZ szabályok

A kerékpárosokra vonatkozó fontosabb KRESZ szabályok A kerékpárosokra vonatkozó fontosabb KRESZ szabályok Jelen összefoglalás csak a fontosabb szabályokat tartalmazza. A kerékpár a KRESZ értelmében jármű, tehát a vezetéséhez ugyanazok a feltételek szükségesek,

Részletesebben

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák 17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák (1) A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők: a) 113 Kijelölt gyalogos-átkelőhely (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt

Részletesebben

Vass Tibor TENGERI HAJÓK. Jacht Akadémia 1997

Vass Tibor TENGERI HAJÓK. Jacht Akadémia 1997 Vass Tibor TENGERI HAJÓK JELZÉSEI Jacht Akadémia 1997 1 Géphajók 2 7 m-nél rövidebb és 7 csomónál lassabb géphajó bármilyen zajkeltő eszköz. Ha lehet, akkor viseljen oldallámpákat is! 3 50 m-nél rövidebb

Részletesebben

1. A hajózási képesítésekről szóló 15/2001. ( IV. 27.) KöViM rendelet módosításáról

1. A hajózási képesítésekről szóló 15/2001. ( IV. 27.) KöViM rendelet módosításáról Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának 1 A nemzeti fejlesztési miniszter /2013. ( ) NFM rendelete a hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV.

Részletesebben

A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével. Mocsári Tibor főmérnök

A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével. Mocsári Tibor főmérnök A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével Mocsári Tibor főmérnök 2010. szeptember Kerékpáros Vasúti ájárók Közlekedésbiztonsági forgalombiztonsága Nap - NKH - KKK, szakmai

Részletesebben

nyi.eu www.ennyi.eu www.ennyi.eu www.ennyi.eu www.ennyi.eu www.ennyi.eu www

nyi.eu www.ennyi.eu www.ennyi.eu www.ennyi.eu www.ennyi.eu www.ennyi.eu www A Kaposvári Rendőrkapitányság bűn-, és baleset-megelőzési szolgálata a közlekedési jogsértésekkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatja a lakosságot Gépjárművezetőknek A rendőri intézkedés során a hatóság

Részletesebben

a Kormány /2012. (.) Korm. rendelete

a Kormány /2012. (.) Korm. rendelete 1 Melléklet a BM/855/201 számú kormány-előterjesztéshez a Kormány /201 (.) Korm. rendelete az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó helyszíni bírság, illetve a szabálysértési eljárás során

Részletesebben

Változott a Hajózási Szabályzat

Változott a Hajózási Szabályzat Változott a Hajózási Szabályzat Mint ismeretes a víziközlekedésről szóló, 39/2003 KÖVIM rendeletet, a nemzeti fejlesztési miniszter 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelete váltotta, melynek melléklete a HSZ.

Részletesebben

Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák

Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák Autópálya Autópálya Autóút Autóút Főútvonal Főútvonal Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák Elsőbbségadás kötelező Állj! Elsőbbségadás kötelező A szembejövő

Részletesebben

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák Autópálya Autópálya Autópálya. kilométerre...km...km...km Autóút Autóút. Kilométerre Autóút Autóút. Kilométerre Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák

Részletesebben

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet. az egyes szabálysértésekről. I. Fejezet A KÖZREND ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK. I. Cím

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet. az egyes szabálysértésekről. I. Fejezet A KÖZREND ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK. I. Cím A jogszabály mai napon hatályos állapota 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. -ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány

Részletesebben

13. Utasítást adó jelzőtáblák

13. Utasítást adó jelzőtáblák 13. Utasítást adó jelzőtáblák (1) 47 Az utasítást adó jelzőtáblák: a) 48 Kötelező haladási irány (17 19. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban

Részletesebben

A KRESZ mozgáskorlátozottakra vonatkozó rendelkezései

A KRESZ mozgáskorlátozottakra vonatkozó rendelkezései A KRESZ mozgáskorlátozottakra vonatkozó rendelkezései A mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése 51/A. A 13. (1) bekezdésének g/1. és i/1. pontjában, a 14. (13) bekezdésében, a 17. (1) bekezdésének

Részletesebben

Bejárható Magyarország Program Vitorlás - jármód

Bejárható Magyarország Program Vitorlás - jármód Bejárható Magyarország Program Vitorlás - jármód Dr. Dénes Kálmán Bemutatkozás Dr. Dénes Kálmán 1997. ZMNE - Műszaki tiszti és építőmérnöki végzettség; 2001. BMGE - Okleveles építőmérnöki végzettség; 2011.

Részletesebben

KRESZ Táblák 1. E táblával jelölt úton haladva elsõbbséget fogsz kapni a betorkolló útról érkezõ jármûvek vezetõitõl.

KRESZ Táblák 1. E táblával jelölt úton haladva elsõbbséget fogsz kapni a betorkolló útról érkezõ jármûvek vezetõitõl. Útvonaltípust jelzõ táblák KRESZ Táblák 1. Elsõbbséged van a betorkolló útról, illetve autóúton a keresztezõ útról érkezõkkel szemben. A táblával jelzett helyen nem kell számítanod sem kerékpárosokra,

Részletesebben

második kiegészít ő ajánlás a

második kiegészít ő ajánlás a T/10680/19. szám 1 v, IIC..,.sx...x.,.. ~~ c. x,.x 111...:.é.: :.aüix : :ié~éésémtééxééé 3.e.. : eéülygu&ii!m Wi Aéééé 2Z, ORSZAGGYÜLES HIVATALA Érkezett : 3, 3it Az Országgyűlé s Mez őgazdasági bizottságának

Részletesebben

FÜRDŐHELYI RENDTARTÁS

FÜRDŐHELYI RENDTARTÁS FÜRDŐHELYI RENDTARTÁS A Balatonudvari Fizető Strand rendjéről és szolgáltatásairól Üdvözöljük Önöket a Balatonudvari Fizető Strandfürdő Vendégeiként! STRANDUNK FIZETŐ STRAND! Üzemeltető és tulajdonos:

Részletesebben

Módosítások a segédmotoros kerékpárral közlekedőkre vonatkozó közlekedési szabályokban 2006 2011.

Módosítások a segédmotoros kerékpárral közlekedőkre vonatkozó közlekedési szabályokban 2006 2011. Módosítások a segédmotoros kerékpárral közlekedőkre vonatkozó közlekedési szabályokban 2006 2011. 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól II. RÉSZ Közúti jelzések A rendőr

Részletesebben

63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet

63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 63/201 (IV. ) Korm. rendelet az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési

Részletesebben

13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet

13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2012.01.01-től hatályos szöveg! a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról

Részletesebben

16. Veszélyt jelző táblák

16. Veszélyt jelző táblák 16. Veszélyt jelző táblák (1) A veszélyt jelző táblák: a) Veszélyes útkanyarulat balra (64. ábra), Veszélyes útkanyarulat jobbra (65. ábra); 64. ábra 65. ábra b) Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok ;

Részletesebben

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer. LAKOSSÁGI HÍRLEVÉL 2013. július BUDAPEST

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer. LAKOSSÁGI HÍRLEVÉL 2013. július BUDAPEST Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési ELBIR Itt a strandidő! Újra itt a nyár, és meleg az idő! szól a népszerű sláger, ami nem jelent mást, hogy a szünidő beköszöntével egyidejűleg megkezdődött végre nálunk

Részletesebben

99/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet

99/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. (3) bekezdés a) pont 20. és 21. alpontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Módosult a KRESZ: nagyobb védelem a gyermekeknek! (ORFK)

Módosult a KRESZ: nagyobb védelem a gyermekeknek! (ORFK) Módosult a KRESZ: nagyobb védelem a gyermekeknek! (ORFK) 2013. május 1-jei hatállyal módosult a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, azaz a KRESZ. A változásokat

Részletesebben

A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2014. február 20., 24. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2: Petrovics László polgármester

A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2014. február 20., 24. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2: Petrovics László polgármester ELŐTERJESZTÉS 7. (GVB 4.) Nagymaros Város Önkormányzatának az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelete alapján A napirendet tárgyaló ülés dátuma:

Részletesebben

Vízi Etikai Kódex CÍM: KÉSZÍTETTE: Klemencz Henrik MEGBÍZTA: DR-VTSZ FONTOSABB MÓDOSÍTÁSOK IDŐPONTJA: KÉZI ERŐVEL HAJTOTT VÍZI JÁRMŰVEK HASZNÁLÓINAK

Vízi Etikai Kódex CÍM: KÉSZÍTETTE: Klemencz Henrik MEGBÍZTA: DR-VTSZ FONTOSABB MÓDOSÍTÁSOK IDŐPONTJA: KÉZI ERŐVEL HAJTOTT VÍZI JÁRMŰVEK HASZNÁLÓINAK CÍM: Vízi Etikai Kódex KÉZI ERŐVEL HAJTOTT VÍZI JÁRMŰVEK HASZNÁLÓINAK KÉSZÍTETTE: MEGBÍZTA: Klemencz Henrik DR-VTSZ FONTOSABB MÓDOSÍTÁSOK IDŐPONTJA: 12-05-16, 2012.06.13, 2012.06.19, 2012.08.18, 2012.09.04

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK A KÖZÚTI FORGALOMBAN - GÖDÖLLŐ

MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK A KÖZÚTI FORGALOMBAN - GÖDÖLLŐ - GÖDÖLLŐ 2011. MÁRCIUS 24. Fontosabb jogszabályok FONTOSABB JOGSZABÁLYOK 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 5/1990.(IV.12.) KöHÉM (ER) rendelet a közúti járművek

Részletesebben

A Kkt. 20. (1) bekezdés k) pontjának módosítása és a (4a) bekezdéssel történő kiegészítése 2011. július 1-jén lép hatályba.

A Kkt. 20. (1) bekezdés k) pontjának módosítása és a (4a) bekezdéssel történő kiegészítése 2011. július 1-jén lép hatályba. Sajtóközlemény a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2011. július 1. napján hatályba lépő rendelkezéseiről és az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításokról Az Országgyűlés 2010. december 20-án

Részletesebben

Tematika és vizsgakérdés minták

Tematika és vizsgakérdés minták --------------------------------------------- www.tesztvizsga.hu ------------------------------------------ Tematika és vizsgakérdés minták Vizsgatárgy: Hajózási Szabályzat V. szint Általános közlekedési

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzatának 13/2012(XI. 01) önkormányzati rendelete

Mágocs Város Önkormányzatának 13/2012(XI. 01) önkormányzati rendelete Mágocs Város Önkormányzatának 13/2012(XI. 01) önkormányzati rendelete az egyes tiltott, közösségellenes magatartásról.. Mágocs Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

FORGALMI UTASÍTÁSA. Jóváhagyta: Aba Botond vezérigazgató, életbe léptette a 9/VU/1999. sz. utasításával. Érvényes: 1999.

FORGALMI UTASÍTÁSA. Jóváhagyta: Aba Botond vezérigazgató, életbe léptette a 9/VU/1999. sz. utasításával. Érvényes: 1999. BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI ZRT. A BUDAPESTI HELYI KÖZFORGALMÚ AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS FORGALMI UTASÍTÁSA Jóváhagyta: Aba Botond vezérigazgató, életbe léptette a 9/VU/1999. sz. utasításával Érvényes: 1999. október

Részletesebben

SZOLGÁLATI SZABÁLYZATA

SZOLGÁLATI SZABÁLYZATA Országos Polgárőr Szövetség SZOLGÁLATI SZABÁLYZATA 2016. ELFOGADVA: AZ OPSZ 2012. MÁRCIUS 23-AI ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉN HOZOTT, ELN/ 6/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL MÓDOSÍTVA: AZ OPSZ 2016. FEBRUÁR 19-EI ELNÖKSÉGI

Részletesebben

2. Van-e különbség a kerékpáros alkalmassága tekintetében a főútvonalon, illetve a mellékutakon történő kerékpározás során? o a. igen o b.

2. Van-e különbség a kerékpáros alkalmassága tekintetében a főútvonalon, illetve a mellékutakon történő kerékpározás során? o a. igen o b. Megldásk. 1.számú tesztlap 1. Melyik felszerelés kötelező a biztnságs kerékpárzáshz? (Több jó válasz is lehet!) a. baseballsapka b. helyesen beállíttt bukósisak c. lámpák és macskaszem d. láthatósági mellény

Részletesebben

KRESZ és közútkezelés

KRESZ és közútkezelés KRESZ és közútkezelés Forgalmász napok Sopron 2013. június 12-13. Nagy Zoltán osztályvezető Magyar Közút NZRT. telefon: 819-9133 e-mail:nagy.zoltan@kozut.hu A józan paraszti ész hiánya minden területen

Részletesebben

A egyéb járművekre vonatkozó 2011-ben hatályos közlekedési szabályok. 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

A egyéb járművekre vonatkozó 2011-ben hatályos közlekedési szabályok. 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól A egyéb járművekre vonatkozó 2011-ben hatályos közlekedési szabályok 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi

Részletesebben

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése Forgalmász napok Sopron, 2013. június 12-13. Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése Vincze Tibor vin@trenecon.hu 1 2013.06.24. Tartalom 1. Miként látjuk a kerékpárost? 2. Kívánatos

Részletesebben

Ennek kapcsán 1992. november 24 én megalakult az Országos Baleset megelőzési Bizottság, majd sora egymás után a megyei és

Ennek kapcsán 1992. november 24 én megalakult az Országos Baleset megelőzési Bizottság, majd sora egymás után a megyei és Veszprém, 2013. április 17. Gradvolt Szilveszter r. őrnagy Pécs VBB. Titkára I. Pécs Városi Baleset megelőzési Bizottság bemutatása Aközlekedésről szóló 1988. évi I. tv. a közlekedési propaganda tevékenységet

Részletesebben

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról 1. A rendszámmal kapcsolatos rendelkezések pontosítása (A rendelet 5. változásai) (1) A közlekedésben olyan

Részletesebben

(A végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelettel egységes szerkezetben.)

(A végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelettel egységes szerkezetben.) 1988. évi I. TÖRVÉNY a közúti közlekedésről (A végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelettel egységes szerkezetben.) [A vastag betűs szöveg az 1988: I. törvény (a továbbiakban Tv.), a vékony

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete az 1995. évi LIII. tv. 46. (1) c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete az 1995. évi LIII. tv. 46. (1) c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: Dunapataj Nagyközség Képviselő-testületének 16/2004. (IV.29).Ök. sz. rendelete a Szelidi-tó használatának rendjéről, az idényjellegű strandfürdők üzemeltetéséről és környezetvédelméről (egységes szerkezetben)

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GKM/14390/10/2007 a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003 (VI 13) GKM rendelet módosítása Budapest, 2007 október Készítette: dr Vass Ödön Látta: dr Bozzay Erika főosztályvezető,

Részletesebben

A belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól

A belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól A belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet. az egyes szabálysértésekrıl

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet. az egyes szabálysértésekrıl 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekrıl A szabálysértésekrıl szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. -ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következıket rendeli el: I. Fejezet

Részletesebben

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet. a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet. a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról A Kormány a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. 2. pontjában, a 15. tekintetében a közigazgatási

Részletesebben

FELADATLAP. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésre nevelési programjának megvalósítása 3-4. ÉVFOLYAMOSOK RÉSZÉRE TANÁRI PÉLDÁNY

FELADATLAP. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésre nevelési programjának megvalósítása 3-4. ÉVFOLYAMOSOK RÉSZÉRE TANÁRI PÉLDÁNY FELADATLAP 3-4. ÉVFOLYAMOSOK RÉSZÉRE TANÁRI PÉLDÁNY A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésre nevelési programjának megvalósítása A közúti közlekedés biztonságát szolgáló köznevelési intézményi nevelési

Részletesebben

Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testület. 9/2003.(V.10.) rendelet. a fizető parkolók működéséről és igénybevételük rendjéről 1..

Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testület. 9/2003.(V.10.) rendelet. a fizető parkolók működéséről és igénybevételük rendjéről 1.. Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testület 9/2003.(V.10.) rendelet a fizető parkolók működéséről és igénybevételük rendjéről 1.. Területi hatály (1) Az Önkormányzati rendelet hatálya a község közigazgatási

Részletesebben

Általános követelmények a kép tartalmával és minőségével kapcsolatban

Általános követelmények a kép tartalmával és minőségével kapcsolatban Általános követelmények a kép tartalmával és minőségével kapcsolatban A következő követelmények egyrészt azért fontosak, hogy megfelelően dokumentálják az eseményeket (bizonyítékként felhasználóak legyenek),

Részletesebben

Rendőri karjelzések, fényjelző készülékek

Rendőri karjelzések, fényjelző készülékek Rendőri karjelzések, fényjelző készülékek 1. Ön a kormánykerékkel ábrázolt gépkocsit vezeti. Haladhat-e egyenesen tovább az útkereszteződésben ennél a jelzésnél? 2. Ön a kormánykerékkel ábrázolt gépkocsit

Részletesebben

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések Kommunikációs terv Összeállította a Tisza-tó Fejlesztési Kft. I. Együttműködési megállapodás aláírása A Tisza-tó működtetői és működésében érdekelt szervezetek között megkötendő Együttműködési Megállapodás

Részletesebben

GYERMEK- BIZTONSÁG A KÖZLEKEDÉSBEN KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁGOK

GYERMEK- BIZTONSÁG A KÖZLEKEDÉSBEN KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁGOK KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁGOK GYERMEK- BIZTONSÁG A KÖZLEKEDÉSBEN Az élet számos területén figyelünk gyermekeinkre, óvjuk biztonságukat. Miért ne tennénk ezt a közlekedésben is? A gyermekeket testfelépítésük miatt

Részletesebben

A rendőrség és az ORFK-OBB szerepe a gyermekek és a kerékpárosok közlekedésbiztonságának fejlesztésében

A rendőrség és az ORFK-OBB szerepe a gyermekek és a kerékpárosok közlekedésbiztonságának fejlesztésében Kiss Csaba r. alezredes ORFK- Autópálya-felügyeletei és Balesetmegelőzési Osztály vezetője, ORFK OBB főtitkára A rendőrség és az ORFK-OBB szerepe a gyermekek és a kerékpárosok közlekedésbiztonságának fejlesztésében

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Zákány Község Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2004/XII.1./ önkormányzati rendelete Az 5/2007(IV.17.), a 7/2008(IV.29.) a 12/2010.(XII.31.) és az 1/2011.(I.12.) rendeletekkel módosított, a temetőkről

Részletesebben

Melléklet a 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelethez

Melléklet a 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelethez 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

12/2004. (IV.24.) Orosházi Önkormányzati rendelet

12/2004. (IV.24.) Orosházi Önkormányzati rendelet 12/2004. (IV.24.) Orosházi Önkormányzati rendelet a fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről egységes szerkezetben a módosítására kiadott 19/2004. (VII.15.) Orosházi Önkormányzati

Részletesebben

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre. Bugyi Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 22/2012. (X.24.) rendelete Az avar- és kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkentésének szabályairól.

Részletesebben

SZEZONRA FEL! KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁGOK SZEZONNYITÓ KERÉKPÁROS KISOKOS

SZEZONRA FEL! KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁGOK SZEZONNYITÓ KERÉKPÁROS KISOKOS SZEZONRA FEL! KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁGOK SZEZONNYITÓ KERÉKPÁROS KISOKOS HOGYAN KÉSZÍTSD FEL A KERÉK- PÁRODAT TAVASZRA? Mosd le, töröld át a vázat, és nézd meg az alkatrészeket! Győződj meg róla, hogy nincs-e

Részletesebben

BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 21/2004. (IV. 30.) R E N D E L E T E (1)-(3)

BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 21/2004. (IV. 30.) R E N D E L E T E (1)-(3) BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 21/2004. (IV. 30.) R E N D E L E T E (1)-(3) A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáról és a fizetendő díjakról

Részletesebben

Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője

Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője megváltozik a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések köre; bizonyos esetekben a bírság kiszabására

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. november 30-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. november 30-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. november 30-i ülésére Tárgy: A közterületek használatáról szóló rendelet megalkotásának előkészítése Előadó: dr. Árpásy Tamás jegyző Előterjesztés

Részletesebben

Néhány hasznos információ egyéni utazók részére

Néhány hasznos információ egyéni utazók részére Néhány hasznos információ egyéni utazók részére Ausztria Országúton, lakott területen kívül 100 km/h Éjjel (22-05 óra között) az A10, az A13 és az A14 autópályán azonban csak max. 110 km/h Vannak továbbá

Részletesebben

A csoportot képviselő, illetve kiskorú látogatókat kísérő személy nyilatkozata. Anyja neve:... Születési hely és idő:...

A csoportot képviselő, illetve kiskorú látogatókat kísérő személy nyilatkozata. Anyja neve:... Születési hely és idő:... A csoportot képviselő, illetve kiskorú látogatókat kísérő személy nyilatkozata a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (6000 Kecskemét, Mercedes út 1.) kecskeméti gyárában történő gyárlátogatáson önkéntes

Részletesebben

A-Veszélyt jelző táblák

A-Veszélyt jelző táblák A-Veszélyt jelző táblák A-001 Veszélyes útkanyarulat balra A-002 Veszélyes útkanyarulat jobbra A-003 Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok, az első útkanyarulat balra A-004 Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok,

Részletesebben

Pomucz Tamás edző, oktató Vitorlás oktatók I. szakmai konferenciája Tihany, 2014. Június 5-6

Pomucz Tamás edző, oktató Vitorlás oktatók I. szakmai konferenciája Tihany, 2014. Június 5-6 Pomucz Tamás edző, oktató Vitorlás oktatók I. szakmai konferenciája Tihany, 2014. Június 5-6 1. Csoportok kialakítása, mozgatása, biztonság 2. Motorossal manőverezés, helyezkedés, mentés, vontatás 3. Meteorológiai

Részletesebben

13. Gyalogos közlekedés

13. Gyalogos közlekedés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI TANSZÉK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA 1. Tantárgykód: NGB_ET009_1 13. Gyalogos közlekedés Dr. Kálmán László egyetemi adjunktus Győr, 2014. január

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

A Bejárható Magyarország Program és a kerettantervek. Dr. Kaposi József. főigazgató. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI)

A Bejárható Magyarország Program és a kerettantervek. Dr. Kaposi József. főigazgató. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) A Bejárható Magyarország Program és a kerettantervek Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Budapest, 2014. február 19. A Nemzeti alaptanterv Több a Nemzeti alaptantervben

Részletesebben

Magyar Jacht Akadémia

Magyar Jacht Akadémia KÖZLEKEDÉSI FŐFELÜGYELET KÖZÚTI, VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI FŐOSZTÁLY HAJÓZÁSI ÉS TENGERÉSZETI OSZTÁLY A víziközlekedésről szóló 2000. évi 42. törvény 56. -nak megfelelően az alábbi tájékoztatást teszem közzé.

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 17/2014. (IX. 30.) önkormányzati rendelete

SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 17/2014. (IX. 30.) önkormányzati rendelete SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2014. (IX. 30.) önkormányzati rendelete Sárospatak város kül- és belterületének Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról Sárospatak

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

A hulladékkezelési közszolgáltatásról

A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló község Önkormányzatának 6/2002. (XII. 04.) számú rendelete A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

I. A közúti közlekedéssel kapcsolatos alapvető ismeretek

I. A közúti közlekedéssel kapcsolatos alapvető ismeretek 1 HERMAN OTTÓ ÁLT. ISK. és BUDAÖRSI LOGOPÉDIAI INT. KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK tantárgyi követelmények a 8. évfolyamos tanulók részére A tantárgy célja, hogy az általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók

Részletesebben

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2013. (III.06.) önkormányzati rendelete

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2013. (III.06.) önkormányzati rendelete Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2013. (III.06.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről (Egységes

Részletesebben

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT Csanytelek Önkormányzat.Munkavédelmi Szabályzat CSANYTELEK KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL Csanytelek Volentér János tér 2 Csanyteleki Napköziotthonos Óvoda, Csanytelek Kossuth u. 12. Csanytelek Önkormányzat,

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. 2012-067-5 vasúti baleset Budapest, Nagykőrösi út 2012. február 1. 3-as viszonylatú villamos

ZÁRÓJELENTÉS. 2012-067-5 vasúti baleset Budapest, Nagykőrösi út 2012. február 1. 3-as viszonylatú villamos ZÁRÓJELENTÉS 2012-067-5 vasúti baleset Budapest, Nagykőrösi út 2012. február 1. 3-as viszonylatú villamos A szakmai vizsgálat célja a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Vállalati vízi jármű felelősségbiztosítás

Különös biztosítási feltételek Vállalati vízi jármű felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek Vállalati vízi jármű felelősségbiztosítás 1/7 AHE-43236 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. Fogalmak... 3 1.2. A biztosítási esemény... 4 1.3. Biztosított...

Részletesebben

Hegyikerékpáros illemtan a természetben

Hegyikerékpáros illemtan a természetben Hegyikerékpáros illemtan a természetben Útmutató hegyikerékpáros sportolók, egyesületek és versenyszervezők részére a terepen alkalmazandó szabályok és irányelvek betartásához 1. Bevezető Ezen útmutató

Részletesebben

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen: 1. Az engedélyezés tárgya

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen: 1. Az engedélyezés tárgya 2015. március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), mely új rendelkezéseket tartalmaz a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen

Részletesebben

T-01/2015. Tel: 30/677-6080. Kelt:

T-01/2015. Tel: 30/677-6080. Kelt: Terv megnevezése: Celica 2004 Mérnöki Szolgáltató Kft. Tervszám: T-01/2015 Kiskőrös-Kalocsa 153 sz. vasútvonal 98+13 vkm, 5309 sz. út 0+893 km terelőút kiépítésének engedélyezési terve és a vasúti átjáró

Részletesebben

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól I. RÉSZ. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya.

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól I. RÉSZ. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya. A jogszabály mai napon hatályos állapota 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos

Részletesebben

Természetvédelmi törvények összefoglalása

Természetvédelmi törvények összefoglalása Természetvédelmi törvények összefoglalása Írta: Frpeter 2008.04.29. 08:01 Kategória: Egyéb cikkek Az erdőtörvényből és a természet védelméről szóló törvényből megpróbáltam kimazsolázni a számunkra fontos

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú, behajtási tilalommal érintett közterületekre gépjárművel történő behajtás engedélyezésének

Részletesebben