Tematika A web története Kliens-szerver modell Web alapismeretek Fejlesztési eszközök. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tematika A web története Kliens-szerver modell Web alapismeretek Fejlesztési eszközök. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda"

Átírás

1 Web programozás - 1.Előadás Pál László Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda tanév, II. Félév

2 Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek 5 Fejlesztési eszközök

3 Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek 5 Fejlesztési eszközök

4 Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek 5 Fejlesztési eszközök

5 Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek 5 Fejlesztési eszközök

6 Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek 5 Fejlesztési eszközök

7 Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás

8 Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás

9 Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás

10 Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás

11 Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás

12 Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás

13 Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás

14 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:

15 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:

16 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:

17 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:

18 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:

19 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:

20 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:

21 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:

22 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:

23 Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: Fejlesztői forrás: Web-fejlesztés portál:

24 Könyvészet és dokumentáció Előadások, labor feladatok, egyéb dokumentációk megtalálhatók az alábbi linken:

25 Vizsgakövetelmények Felmérési mód: kollokvium Projekt: 50% (védés - 11.hét (Labor)) Dolgozat: 20% (11. hét (Előadás)) Teszt: 20% (10.hét vagy 11.hét (Labor)) Jelenlét előadás: 10%

26 Vizsgakövetelmények Felmérési mód: kollokvium Projekt: 50% (védés - 11.hét (Labor)) Dolgozat: 20% (11. hét (Előadás)) Teszt: 20% (10.hét vagy 11.hét (Labor)) Jelenlét előadás: 10%

27 Vizsgakövetelmények Felmérési mód: kollokvium Projekt: 50% (védés - 11.hét (Labor)) Dolgozat: 20% (11. hét (Előadás)) Teszt: 20% (10.hét vagy 11.hét (Labor)) Jelenlét előadás: 10%

28 Vizsgakövetelmények Felmérési mód: kollokvium Projekt: 50% (védés - 11.hét (Labor)) Dolgozat: 20% (11. hét (Előadás)) Teszt: 20% (10.hét vagy 11.hét (Labor)) Jelenlét előadás: 10%

29 Vizsgakövetelmények Felmérési mód: kollokvium Projekt: 50% (védés - 11.hét (Labor)) Dolgozat: 20% (11. hét (Előadás)) Teszt: 20% (10.hét vagy 11.hét (Labor)) Jelenlét előadás: 10%

30 Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása kezdetben négy csomópont 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) 1972-ben megszületett az első program

31 Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása kezdetben négy csomópont 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) 1972-ben megszületett az első program

32 Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása kezdetben négy csomópont 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) 1972-ben megszületett az első program

33 Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása kezdetben négy csomópont 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) 1972-ben megszületett az első program

34 Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása kezdetben négy csomópont 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) 1972-ben megszületett az első program

35 Az ARPANET képekben

36 Az internet története 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) az Internet kialakulása 1983: a MILNET (Military Network; amerikai katonai hálózat) leválása további hálózatok kapcsolódása 1990: az ARPANET megszűnik az Internet további fejlődése 1990-es évek a World Wide Web kialakulása alkalmazások számának robbanásszerű növekedése 1990-es évek vége az Internet globalizálódása az Internet popularizálódása

37 Az internet története 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) az Internet kialakulása 1983: a MILNET (Military Network; amerikai katonai hálózat) leválása további hálózatok kapcsolódása 1990: az ARPANET megszűnik az Internet további fejlődése 1990-es évek a World Wide Web kialakulása alkalmazások számának robbanásszerű növekedése 1990-es évek vége az Internet globalizálódása az Internet popularizálódása

38 Az internet története 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) az Internet kialakulása 1983: a MILNET (Military Network; amerikai katonai hálózat) leválása további hálózatok kapcsolódása 1990: az ARPANET megszűnik az Internet további fejlődése 1990-es évek a World Wide Web kialakulása alkalmazások számának robbanásszerű növekedése 1990-es évek vége az Internet globalizálódása az Internet popularizálódása

39 Az internet története 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) az Internet kialakulása 1983: a MILNET (Military Network; amerikai katonai hálózat) leválása további hálózatok kapcsolódása 1990: az ARPANET megszűnik az Internet további fejlődése 1990-es évek a World Wide Web kialakulása alkalmazások számának robbanásszerű növekedése 1990-es évek vége az Internet globalizálódása az Internet popularizálódása

40 Tematika A web to rte nete Az internet ha lo zata Kliens-szerver modell Web alapismeretek Fejleszte si eszko zo k

41 Az internet működése A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok formájában valósul meg. Ezek a csomagok tartalmazzák a feladó és a címzett adatait, de az útirány mindig az adott helyzettől (például az útvonal terheltségétől) függően, az egyes hálózati csomópontokhoz érkezve dől el.

42 Az internet működése A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok formájában valósul meg. Ezek a csomagok tartalmazzák a feladó és a címzett adatait, de az útirány mindig az adott helyzettől (például az útvonal terheltségétől) függően, az egyes hálózati csomópontokhoz érkezve dől el.

43 Az internet működése Az internet által összekapcsolt gépek kommunikációs nyelve a TCP/IP(Transmission Control Protocol/Internet Protocol) protokoll. Számítógépek azonosítása: minden internetre kapcsolódó számítógép egy egyedi számot kap. Ezt a számot IP-címnek nevezzük. Az IP szám egy 32 jegyű kettes számrendszerbeli szám. Hogy könnyebben lehessen kezelni, 4 db 8 bites részre bontják

44 Az internet működése Az internet által összekapcsolt gépek kommunikációs nyelve a TCP/IP(Transmission Control Protocol/Internet Protocol) protokoll. Számítógépek azonosítása: minden internetre kapcsolódó számítógép egy egyedi számot kap. Ezt a számot IP-címnek nevezzük. Az IP szám egy 32 jegyű kettes számrendszerbeli szám. Hogy könnyebben lehessen kezelni, 4 db 8 bites részre bontják

45 Az internet működése Az internet által összekapcsolt gépek kommunikációs nyelve a TCP/IP(Transmission Control Protocol/Internet Protocol) protokoll. Számítógépek azonosítása: minden internetre kapcsolódó számítógép egy egyedi számot kap. Ezt a számot IP-címnek nevezzük. Az IP szám egy 32 jegyű kettes számrendszerbeli szám. Hogy könnyebben lehessen kezelni, 4 db 8 bites részre bontják

46 Az internet működése Tartománynév (Domain name) A tartománynév (angolosan domainnév, illetve doménnév) egy számítógép egyedi neve. A tartománynevek csupán címkék melyeket a nehezen megjegyezhető IP-címek helyett használhatunk. A doménnevek végződésük alapján alapvetően két nagy csoportba oszthatók: nemzetközi fődomének (.com,.net,.org) és nemzeti domének (.hu,.ro,.fr,.jp stb.). A tartománynevek rendszerének felépítése hierarchikus Amennyiben a domén mögött internetes tartalom (honlap) van, a doménhez tartozó, tárhelyen lévő kezdőlapot (index.html vagy index.php stb.) a szerver kiszolgálója elküldi a világháló segítségével a böngésző számítógépére.

47 Az internet működése DNS rendszer Ahhoz, hogy a domain név alapján az IP cím (vagy fordítva: az IP cím alapján egy domain név) megállapítható legyen, szükség van a DNS szerverekre.

48 A világháló A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással összekötött dokumentumok rendszere A felhasználó a dokumentumokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek A rendszer háló -jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk

49 A világháló A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással összekötött dokumentumok rendszere A felhasználó a dokumentumokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek A rendszer háló -jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk

50 A világháló A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással összekötött dokumentumok rendszere A felhasználó a dokumentumokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek A rendszer háló -jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk

51 A világháló A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással összekötött dokumentumok rendszere A felhasználó a dokumentumokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek A rendszer háló -jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk

52 A wikipedia hiperhivatkozásai

53 A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes

54 A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes

55 A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes

56 A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes

57 A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes

58 A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes

59 A web története A WWW komponensei: Weboldal, weblap(html nyelven) - dokumentumok, amelyek hiperhivatkozásokat tartalmaznak Webszerver - weboldalak elérése Webböngésző (kliens program, browser) - információ lekérése A WWW elterjedése: az NCSA továbbfejlesztette a rendszert, így lehetőség adódott képek, grafikák átvitelére is. Hipermédia rendszer: hipertextbe ágyazva lehetőség van hang megszólaltatására, állókép megjelenítésére illetve mozgókép bejátszására is NCSA Mosaic az Illinois-i Egyetemen működő NCSA (National Center for Supercomputing Applications) által kibocsátott első ingyenes böngésző Egy éven belül már kb. 2 millióan használták

60 A web története A WWW komponensei: Weboldal, weblap(html nyelven) - dokumentumok, amelyek hiperhivatkozásokat tartalmaznak Webszerver - weboldalak elérése Webböngésző (kliens program, browser) - információ lekérése A WWW elterjedése: az NCSA továbbfejlesztette a rendszert, így lehetőség adódott képek, grafikák átvitelére is. Hipermédia rendszer: hipertextbe ágyazva lehetőség van hang megszólaltatására, állókép megjelenítésére illetve mozgókép bejátszására is NCSA Mosaic az Illinois-i Egyetemen működő NCSA (National Center for Supercomputing Applications) által kibocsátott első ingyenes böngésző Egy éven belül már kb. 2 millióan használták

61 A web története A WWW komponensei: Weboldal, weblap(html nyelven) - dokumentumok, amelyek hiperhivatkozásokat tartalmaznak Webszerver - weboldalak elérése Webböngésző (kliens program, browser) - információ lekérése A WWW elterjedése: az NCSA továbbfejlesztette a rendszert, így lehetőség adódott képek, grafikák átvitelére is. Hipermédia rendszer: hipertextbe ágyazva lehetőség van hang megszólaltatására, állókép megjelenítésére illetve mozgókép bejátszására is NCSA Mosaic az Illinois-i Egyetemen működő NCSA (National Center for Supercomputing Applications) által kibocsátott első ingyenes böngésző Egy éven belül már kb. 2 millióan használták

62 A web története A WWW elterjedése: Ezt követően drasztikusan megnőtt a böngészők száma ( böngészők háborúja ) Lynx (1993, Kansas), szöveges terminálokra Netscape Navigator (1994 december - Marc Andreessen, Jim Clark) Microsoft Internet Explorer (1995, később nagyon népszerű) Mozilla (2002, nyílt forráskódú), Firefox (2004), Opera (1994, Norvégia), Chrome ( Google)stb. Kis böngésző statisztika:

63 A web története A WWW elterjedése: Ezt követően drasztikusan megnőtt a böngészők száma ( böngészők háborúja ) Lynx (1993, Kansas), szöveges terminálokra Netscape Navigator (1994 december - Marc Andreessen, Jim Clark) Microsoft Internet Explorer (1995, később nagyon népszerű) Mozilla (2002, nyílt forráskódú), Firefox (2004), Opera (1994, Norvégia), Chrome ( Google)stb. Kis böngésző statisztika:

64 A web története A WWW elterjedése: Ezt követően drasztikusan megnőtt a böngészők száma ( böngészők háborúja ) Lynx (1993, Kansas), szöveges terminálokra Netscape Navigator (1994 december - Marc Andreessen, Jim Clark) Microsoft Internet Explorer (1995, később nagyon népszerű) Mozilla (2002, nyílt forráskódú), Firefox (2004), Opera (1994, Norvégia), Chrome ( Google)stb. Kis böngésző statisztika:

65 A web története

66 Webes szabványok Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala:

67 Webes szabványok Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala:

68 Webes szabványok Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala:

69 Webes szabványok Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala:

70 Webes szabványok Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala:

71 Webes szabványok Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala:

72 Webes szabványok Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala:

73 Webes szabványok WaSP-ot (Web Standards Project) megalakítása a professzionális webfejlesztők és webdesignerek egy csoportja által Az ötlet alapjában az volt, hogy a W3C dokumentumait szabványnak nevezzék ajánlások helyett, így talán sikerülhet meggyőzni a Microsoftot és a Netscape-et arról, hogy támogassák őket ban Dave Shea elindította a CSS Zen Garden oldalt

74 Webes szabványok WaSP-ot (Web Standards Project) megalakítása a professzionális webfejlesztők és webdesignerek egy csoportja által Az ötlet alapjában az volt, hogy a W3C dokumentumait szabványnak nevezzék ajánlások helyett, így talán sikerülhet meggyőzni a Microsoftot és a Netscape-et arról, hogy támogassák őket ban Dave Shea elindította a CSS Zen Garden oldalt

75 Webes szabványok WaSP-ot (Web Standards Project) megalakítása a professzionális webfejlesztők és webdesignerek egy csoportja által Az ötlet alapjában az volt, hogy a W3C dokumentumait szabványnak nevezzék ajánlások helyett, így talán sikerülhet meggyőzni a Microsoftot és a Netscape-et arról, hogy támogassák őket ban Dave Shea elindította a CSS Zen Garden oldalt

76 Webes szabványok WaSP-ot (Web Standards Project) megalakítása a professzionális webfejlesztők és webdesignerek egy csoportja által Az ötlet alapjában az volt, hogy a W3C dokumentumait szabványnak nevezzék ajánlások helyett, így talán sikerülhet meggyőzni a Microsoftot és a Netscape-et arról, hogy támogassák őket ban Dave Shea elindította a CSS Zen Garden oldalt

77 Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik

78 Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik

79 Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik

80 Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik

81 Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik

82 Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik

83 Egy weboldal lekérése

84 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.

85 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.

86 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.

87 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.

88 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.

89 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.

90 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.

91 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.

92 Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.

93 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva

94 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva

95 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva

96 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva

97 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva

98 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva

99 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva

100 Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva

101 URL példák protokol: http tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: nincs protokol: http tartománynév: kpi.sapientia.ro portszám: 8080 elérési útvonal: kpi/index.jsp https://www.orange.ro/contul-meu protokol: https tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: contul-meu

102 URL példák protokol: http tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: nincs protokol: http tartománynév: kpi.sapientia.ro portszám: 8080 elérési útvonal: kpi/index.jsp https://www.orange.ro/contul-meu protokol: https tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: contul-meu

103 URL példák protokol: http tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: nincs protokol: http tartománynév: kpi.sapientia.ro portszám: 8080 elérési útvonal: kpi/index.jsp https://www.orange.ro/contul-meu protokol: https tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: contul-meu

104 URL példák protokol: http tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: nincs protokol: http tartománynév: kpi.sapientia.ro portszám: 8080 elérési útvonal: kpi/index.jsp https://www.orange.ro/contul-meu protokol: https tartománynév: portszám: alapértelmezett elérési útvonal: contul-meu

105 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot

106 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot

107 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot

108 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot

109 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot

110 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot

111 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot

112 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot

113 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot

114 A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot

115 A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT

116 A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT

117 A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT

118 A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT

119 A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT

120 A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT

WEB TECHNOLÓGIÁK. Dr. Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014-2015 tanév, II. Félév

WEB TECHNOLÓGIÁK. Dr. Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014-2015 tanév, II. Félév WEB TECHNOLÓGIÁK 1.ELŐADÁS Dr. Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014-2015 tanév, II. Félév Előadás tematika 1.Előadás: Bevezetés 2. Előadás: A HTML alapjai 3. Előadás: 4. Előadás: 5. Előadás: 6.

Részletesebben

Web programoz as 2009 2010

Web programoz as 2009 2010 Web programozás 2009 2010 Áttekintés A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Áttekintés: miről lesz szó (kurzus/labor/vizsga)

Részletesebben

Web programozás. Internet vs. web. Internet: Az Internet nyújtotta néhány alapszolgáltatás:

Web programozás. Internet vs. web. Internet: Az Internet nyújtotta néhány alapszolgáltatás: Áttekintés Web programozás 2011 2012 Mi a web? / A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Miről lesz szó... (kurzus/labor/vizsga)

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

Hálózat. Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük.

Hálózat. Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük. Hálózat Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük. Az hálózatok kiterjedés szerinti csoportosításánál az Internetet a Globális hálózatok közé soroltuk. Az Internet története

Részletesebben

Olyan eszközre van szükség, amelynél a webszerkesztés folyamatát a fejlesztő, nem pedig a program vezérli

Olyan eszközre van szükség, amelynél a webszerkesztés folyamatát a fejlesztő, nem pedig a program vezérli Fejlesztőeszközök Olyan eszközre van szükség, amelynél a webszerkesztés folyamatát a fejlesztő, nem pedig a program vezérli Szerkesztők 2 alapvető szolgáltatása: kódszínezés, kódkiegészítés Alapvetően

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

Alapfogalmak, WWW, HTTP

Alapfogalmak, WWW, HTTP Alapfogalmak, WWW, HTTP WEB technológiák Dr. Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2015 Dr. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Alapfogalmak, WWW, HTTP 2015 1 / 34 Tartalomjegyzék Hálózati Alapfogalmak Internet 1 Hálózati

Részletesebben

Internettel kapcsolatos fogalmak

Internettel kapcsolatos fogalmak Internettel kapcsolatos fogalmak Mi az Internet? Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat, amely telefonvonalak és más vezetékek segítségével sok ezernyi számítógépet köt össze. Az internetet

Részletesebben

Fogalma. pont), a hiperszöveges és a hipermediális rendszerek

Fogalma. pont), a hiperszöveges és a hipermediális rendszerek WEB Fogalma A világháló (World Wide Web) az interneten működő, egymással hiperlinkekkel (hivatkozásokkal) összekötött dokumentumok rendszere. Hiperhivatkozás, (link, élő kapocs, kapcsolódási pont), a hiperszöveges

Részletesebben

Internet programozása. 1. előadás

Internet programozása. 1. előadás Internet programozása 1. előadás Áttekintés 1. Mi a PHP? 2. A PHP fejlődése 3. A PHP 4 újdonságai 4. Miért pont PHP? 5. A programfejlesztés eszközei 1. Mi a PHP? Egy makrókészlet volt, amely személyes

Részletesebben

Web programozás I. tantárgyi információk

Web programozás I. tantárgyi információk Web programozás I. tantárgyi információk Nagy Gusztáv honlap: http://nagygusztav.hu jegyzet e-mail: nagy.gusztav@gamf.kefo.hu tantárgy honlapja: http://webprog.hu/ tantárgyi hírek (nem ETR kurzusfórum!)

Részletesebben

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők Web alapok Az Internet, számítógépes hálózatok világhálózata, amely behálózza az egész földet. Az internet főbb szolgáltatásai: web (www, alapja a kliens/szerver modell) elektronikus levelezés (e-mail)

Részletesebben

Informatika 10. évf. Internet és kommunikáció I. 2011. május 12. Készítette: Gráf Tímea Internet Az Internet egymással összekötte- tésben álló, sokszor nem kompatibilis hálózatok összessége. 2 1 WWW 3

Részletesebben

Bevezetés Működési elv AJAX keretrendszerek AJAX

Bevezetés Működési elv AJAX keretrendszerek AJAX AJAX Áttekintés Bevezetés Működési elv AJAX-ot támogató keretrendszerek Áttekintés Bevezetés Működési elv AJAX-ot támogató keretrendszerek Áttekintés Bevezetés Működési elv AJAX-ot támogató keretrendszerek

Részletesebben

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq q HTML szerkesztés elmélet jegyzet 2010. április 4. Sallai András 2010 Készült az Oktatásért Közalapítvány támogatásával. Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Tartalom 1. Az SGML nyelv...

Részletesebben

A Detektortól a Végső Ábrákig

A Detektortól a Végső Ábrákig A Detektortól a Végső Ábrákig Az adatok feldolgozása Ifj. Krasznahorkay Attila A Madártávlat Létrehozzuk az érdekes reakciókat (Barna Dániel előadása) 2 A Madártávlat Létrehozzuk az érdekes Érzékeljük

Részletesebben

Web-fejlesztés NGM_IN002_1

Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Rich Internet Applications RIA Vékony-kliens generált (statikus) HTML megjelenítése szerver oldali feldolgozással szinkron oldal megjelenítéssel RIA desktop alkalmazások funkcionalitása

Részletesebben

A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája

A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája...1 A kliens-szerver funkcionalitások megoszlása...1 A böngésző mint web kliens...1 Web szerver (kiszolgáló)

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Alkalmazott Informatikai Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA dr.dudás László 28./0. Hálózatok 2

Alkalmazott Informatikai Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA dr.dudás László 28./0. Hálózatok 2 Alkalmazott Informatikai Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA dr.dudás László 28./0. Hálózatok 2 Az Internet-elérés megosztása A Telnet, SSH Az FTP (File Transfer Program, Protocol) A World Wide Web (WWW) Az Internet

Részletesebben

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete 21. tétel 1 / 6 AZ INTERNET FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A világháló szerver-kliens architektúra szerint működik. A kliens egy olyan számítógép, amely hozzáfér egy (távoli) szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11.

Részletesebben

Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft

Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft Flash és PHP kommunikáció Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft A lehetőségek FlashVars External Interface Loadvars XML SOAP Socket AMF AMFphp PHPObject Flash Vars Flash verziótól függetlenül

Részletesebben

Földmérési és Távérzékelési Intézet

Földmérési és Távérzékelési Intézet Ta p a s z ta l a to k é s g ya ko r l a t i m e g o l d á s o k a W M S s zo l gá l tatá s b a n Földmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.13. WMS Szolgáltatások célja A technikai fejlődéshez igazodva

Részletesebben

Az internet kialakulása

Az internet kialakulása Az internet kialakulása Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elõdjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és a fejlesztõ intézmény

Részletesebben

Programok befejezése Fájl menü kilépés vagy Jobb felső sarokban X-re kattintás (bal egérgomb)

Programok befejezése Fájl menü kilépés vagy Jobb felső sarokban X-re kattintás (bal egérgomb) 1 Számítógép bekapcsolása Monitor bekapcsolása Számítógép bekapcsolása Felhasználó kiválasztása (többfelhasználós rendszerben) Jelszó beírása (ha szükséges) Programok indítása Asztalon lévő ikon kettős

Részletesebben

Zimbra levelező rendszer

Zimbra levelező rendszer Zimbra levelező rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Email... 5 Társalgás, nézetek, és keresés...

Részletesebben

ECDL Információ és kommunikáció

ECDL Információ és kommunikáció 1. rész: Információ 7.1 Az internet 7.1.1 Fogalmak és szakkifejezések 7.1.2 Biztonsági megfontolások 7.1.3 Első lépések a webböngésző használatában 7.1.4 A beállítások elévégzése 7.1.1.1 Az internet és

Részletesebben

TUDNIVALÓK A WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUSRÓL

TUDNIVALÓK A WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUSRÓL TUDNIVALÓK A WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUSRÓL http://bit.ly/a1lhps Abonyi-Tóth Andor Egyetemi tanársegéd 1117, Budapest XI. kerület, Pázmány Péter sétány 1/C, 2.404 Tel: (1) 372-2500/8466 http://abonyita.inf.elte.hu

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Óravázlat az ECDL hálózatos változatához 7. modul Információ és kommunikáció Krea Kft. 1034 Budapest, Szőlő u 21. Tel/fax: 250-5570 / 387-2557 E-mail: krea@krea.hu A vázlatot összeállította: Pintyőke László

Részletesebben

TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7

TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7 TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7 1. FELADAT 1. Továbbküldés esetén milyen előtaggal egészül ki az e-mail tárgysora? Jelölje a helyes választ (válaszokat)! [1 pont] a) From: b) Fw: c) To: d) Vá: 2. Melyik

Részletesebben

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Tartalomjegyzék 1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Géptől gépig... 11 Számok a gépeknek... 13 Nevek az embereknek... 14 Programok egymás

Részletesebben

GIS fejlesztés Web platformra nyílt forráskódú ingyenes eszközökkel

GIS fejlesztés Web platformra nyílt forráskódú ingyenes eszközökkel Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Magyar Tudomány Ünnepe 2007 A térinformatika mindenkié GIS fejlesztés Web platformra nyílt forráskódú ingyenes eszközökkel Kottyán László adjunktus Tartalom

Részletesebben

HÁLÓZATI BEÁLLÍTÁS. Videorögzítőkhöz

HÁLÓZATI BEÁLLÍTÁS. Videorögzítőkhöz I BEÁLLÍTÁS Videorögzítőkhöz Kérjük olvassa át figyelmesen ezt az útmutatót a készülék használata előtt és tartsa meg jövőben felhasználás céljára. Fenntartjuk a jogot a kézikönyv tartalmának bármikor

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Óravázlat az ECDL oktatócsomaghoz 7. modul Információ és kommunikáció Krea Kft. 1034 Budapest, Szőlő u 21. Tel/fax: 250-5570 / 387-2557 E-mail: krea@krea.hu A vázlatot összeállította: Pintyőke László Lektorálta:

Részletesebben

Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell

Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell A nyolcvanas években a személyi számítógépek (PC) robbanásszeren kezdtek elterjedni, de már az első számítógépek megjelenése után

Részletesebben

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV SZEGED VÁROS KÖZLEKEDÉSE 1.00 verzió Dátum: 2012.02.29. Tartalom 1. Rendszerigény... 3 2. Bevezető... 3 3. Az alkalmazás indítása... 3 4. Az oldal felépítése... 4 4.1. Főképernyő...

Részletesebben

DLNA- beállítási útmutató

DLNA- beállítási útmutató MAGYAR DLNA- beállítási útmutató LAN hálózati csatlakozáshoz Tapasztalja meg a valóságot AQUOS LCD-TV 2011 tavasz/nyár Oldal - 1 - LE820 - LE822 - LE814 - LE824 - LE914 - LE925 Tartalom: 1. A PC előkészítése

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK MIT NEVEZÜNK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATNAK? Egymással összekapcsolt számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó perifériák, valamint a gépeken futó hálózati szoftverek együttese. A hálózat elemei:

Részletesebben

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV SCHEDULEDETAIL KEZELÉSI ÚTMUTATÓ (DEBRECEN VÁROS KÖZLEKEDÉSE) 1.00 verzió Dátum: 2013.09.05

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV SCHEDULEDETAIL KEZELÉSI ÚTMUTATÓ (DEBRECEN VÁROS KÖZLEKEDÉSE) 1.00 verzió Dátum: 2013.09.05 FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV (DEBRECEN VÁROS KÖZLEKEDÉSE) 1.00 verzió Dátum: 2013.09.05 Tartalom 1. Rendszerigény... 3 2. Bevezető... 3 3. Az alkalmazás indítása... 3 4. Az oldal felépítése... 4 4.1. Főképernyő...

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ A Windows névfeloldási szolgáltatásai Jaszper Ildikó jaszper.ildiko@stud.u-szeged.hu Jaszper.Ildiko@posta.hu Budapest, 2007. május 19. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Névfeloldás...

Részletesebben

Szolgáltatás Orientált Architektúra és több felhasználós adatbázis használata OKF keretein belül. Beke Dániel

Szolgáltatás Orientált Architektúra és több felhasználós adatbázis használata OKF keretein belül. Beke Dániel Szolgáltatás Orientált Architektúra és több felhasználós adatbázis használata OKF keretein belül Beke Dániel Alap Architektúrák ESRI építőelemek Gazdag (vastag) Kliens Alkalmazások Web Alkalmazások Szolgáltatások

Részletesebben

A WEB programozása - Bevezetés. 2010. őszi félév Dr. Gál Tibor

A WEB programozása - Bevezetés. 2010. őszi félév Dr. Gál Tibor A WEB Programozása Dr. Gál Tibor Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék Általános információ Kommunikáció az előadóval Iroda: V2. épület, IV. emelet 454. szoba Tel: 2835 email: gal@aut.bme.hu

Részletesebben

Flex: csak rugalmasan!

Flex: csak rugalmasan! Flex: csak rugalmasan! Kiss-Tóth Marcell http://kiss-toth.hu marcell@kiss-toth.hu Magyarországi Web Konferencia 2006 2006. március 18. tartalom bevezető Adobe Flex alternatív technológiák bevezető az Internetnek

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 8. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Domain Name System Mire való? IP címek helyett könnyen megjegyezhető nevek használata. (Pl. a böngésző címsorában)

Részletesebben

Fogalom A számítógép-hálózat független számítógépek valamilyen adatátviteli technológiával összekapcsolt rendszere. Előnyei Erőforrás-megosztás: a hálózatban az erőforrásokat - pl. nyomtatót, adatokat

Részletesebben

NMT szivattyú csatlakoztatása számítógéphez vagy helyi LAN hálózathoz

NMT szivattyú csatlakoztatása számítógéphez vagy helyi LAN hálózathoz NMT szivattyú csatlakoztatása számítógéphez vagy helyi LAN hálózathoz Mire van szükség? Internet böngészővel ellátott számítógép vagy más készülék közvetlen csatlakozásához szükséges: (Chrome, Internet

Részletesebben

WEBSZERKESZTÉS ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK

WEBSZERKESZTÉS ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK ECDL Webszerkesztés, syllabus 2.0 WEBSZERKESZTÉS ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK 1. Mi az FTP? a) Az FTP a multimédiás dokumentumok leíró nyelve. b) Az FTP a weboldalon lévő kattintható elem, amellyel egy másik

Részletesebben

1. Mi az internet? Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat. 2. Az alábbiak közül melyik tartománynév (domain)? -.sk szervezeti típusú:.org 3.

1. Mi az internet? Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat. 2. Az alábbiak közül melyik tartománynév (domain)? -.sk szervezeti típusú:.org 3. 1. Mi az internet? Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat. 2. Az alábbiak közül melyik tartománynév (domain)? -.sk szervezeti típusú:.org 3. Mely tényezők határozzák meg egy weboldal hitelességét?

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek

Számítógépes alapismeretek Számítógépes alapismeretek 5. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Programtervező Informatikus BSc 2008 / Budapest

Részletesebben

Online alapismeretek Syllabus 1.0 A syllabus célja 2014 ECDL Alapítvány Jogi nyilatkozat A modul célja

Online alapismeretek Syllabus 1.0 A syllabus célja 2014 ECDL Alapítvány Jogi nyilatkozat A modul célja Online alapismeretek Syllabus 1.0 A syllabus célja Az alábbiakban ismertetjük az Online alapismeretek modul követelményeit, amely a modulvizsga alapját is képezi. 2014 ECDL Alapítvány A syllabus az ECDL

Részletesebben

2012. november 4. IX. előadás: Statikus és dinamikus weboldalak, adatbázisok

2012. november 4. IX. előadás: Statikus és dinamikus weboldalak, adatbázisok IX. előadás: Statikus és dinamikus weboldalak, adatbázisok 2012. november 4. Előző óra tartalmából Az internet működését meghatározó TCP/IP protokollstruktúra rétegesen épül fel Fizikai & adatkapcsolati,

Részletesebben

Web technológiák. Barabás Péter, Általános Informatikai Tanszék, Miskolci Egyetem. Barabás Péter Web technológiák 1

Web technológiák. Barabás Péter, Általános Informatikai Tanszék, Miskolci Egyetem. Barabás Péter Web technológiák 1 Web technológiák Barabás Péter, Általános Informatikai Tanszék, Miskolci Egyetem Barabás Péter Web technológiák 1 Témakörök 1 2 HTTP/1.1 HTML4 3 Thi CSS is an example text. Go ahead and replace it 4 JavaScript,

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. ajánlása

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. ajánlása A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ajánlása az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére az elektronikus adatok hozzáférhetetlenné tételének megfelelő hatékonyságú eljárásairól (verziószám: 1.2.)

Részletesebben

Nyilvántartási Rendszer

Nyilvántartási Rendszer Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,

Részletesebben

Webtárhely létrehozása a WWW.freeweb.hu helyen. Lépések Teendő 1. Böngészőbe beírni: www.freeweb.hu. 2. Jobb oldalon regisztrálni (tárhelyigénylés).

Webtárhely létrehozása a WWW.freeweb.hu helyen. Lépések Teendő 1. Böngészőbe beírni: www.freeweb.hu. 2. Jobb oldalon regisztrálni (tárhelyigénylés). Lépések Teendő 1. Böngészőbe beírni: www.freeweb.hu Kép 2. Jobb oldalon regisztrálni (tárhelyigénylés). 3. 4. Értelemszerűen kitölteni a regisztrációs lapot, és elküldeni. 5. Postafiókomra érkező levélben

Részletesebben

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter HTTP FTP (File Transzfer Protokoll) Információ csere két gép között, TCP/IP-t használva Nemt úl könnyű, egyszerűbb módszer kellett az információ megosztásra Kiegészítés:

Részletesebben

A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások

A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások HTE INFOKOM 2014 konferencia és kiállítás Kecskemét, 2014. okt. 8-10. A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások Dr. Abos Imre egyetemi docens abos@tmit.bme.hu BME Távközlési és Médiainformatikai

Részletesebben

Web-fejlesztés NGM_IN002_1

Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Szindikálás, aggregálás - RSS, Atom Tartalom betáplálás Gyakran frissül! webszájtok Új felhasználói igények el!fizetési igény az új tartalomra a tartalom újrafelhasználása eltér!

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Bemutató anyag. Flash dinamikus weboldal adminisztrációs felület. Flash-Com Számítástechnikai Kft. 2012. Minden jog fenntartva!

Bemutató anyag. Flash dinamikus weboldal adminisztrációs felület. Flash-Com Számítástechnikai Kft. 2012. Minden jog fenntartva! Bemutató anyag Flash dinamikus weboldal adminisztrációs felület Flash-Com Számítástechnikai Kft. 2012. Minden jog fenntartva! Testreszabott weboldalhoz egyéni adminisztrációs felület Mivel minden igény

Részletesebben

DI-604 Express Ethernetwork Szélessávú Router. Ethernet (CAT5 UTP/Egyenes) kábel. 5V 2A váltóáram adapter

DI-604 Express Ethernetwork Szélessávú Router. Ethernet (CAT5 UTP/Egyenes) kábel. 5V 2A váltóáram adapter Ez a termék a bármely mai ismert web böngészővel (pl. Internet Explorer 5x vagy Netscape Navigator 4x) beállítható. DI-604 Express EtherNetwork Szélessávú Router Előfeltételek 1. Amennyiben ezt a routert

Részletesebben

web works hungary Rövid technikai tájékoztató a webhosting szolgáltatásról. (PLESK - 195.70.38.53 szerver)

web works hungary Rövid technikai tájékoztató a webhosting szolgáltatásról. (PLESK - 195.70.38.53 szerver) web works hungary Rövid technikai tájékoztató a webhosting szolgáltatásról. (PLESK - 195.70.38.53 szerver) Vezérlőpult A webhosting szolgáltatáshoz a világ egyik vezető vezérlőpultját biztosítjuk. A vezérlőpult

Részletesebben

Mozgásvizsgálati mérések internetes megjelenítése. Zemkó Szonja - Dr. Siki Zoltán

Mozgásvizsgálati mérések internetes megjelenítése. Zemkó Szonja - Dr. Siki Zoltán Mozgásvizsgálati mérések internetes megjelenítése Zemkó Szonja - Dr. Siki Zoltán Áttekintés Az ötlet megszületése Nyílt szabványok és nyílforrású szoftverek A rendszer komponensei Bemutató Az ötlet megszületése

Részletesebben

Portforward beállítási segítség

Portforward beállítási segítség Portforward beállítási segítség Portforwardra olykor lehet szükségünk, hogyha otthonról érjünk el olyan weboldalakat melyek egyébként csak az ELTE hálózatából tölthetőek le, illetve csak Magyarországról

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység A

Gyakorlati vizsgatevékenység A Gyakorlati vizsgatevékenység A Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés

Részletesebben

PROFIT HOLDING Hungary Zrt. WEB üzletág

PROFIT HOLDING Hungary Zrt. WEB üzletág PROFIT HOLDING Hungary Zrt. WEB üzletág SZOLGÁLTATÁSOK és HIVATALOS ÁRLISTÁI 1. WEB szolgáltatások 1.1 Honlap szoftver Internetes honlap működtetésére alkalmas NetID v3.0 rendszerben működő szoftver rendelkezésre

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 15. Térképszerverek alkalmazása mashup webtérképezés Történet Csoportosítás Térképszerverek (nyílt

Részletesebben

Bevezetés az informatikába előadás. Számítógép-hálózat. Vállalati hálózatok (folyt.) Vállalati hálózatok. Bevezetés. Mire használjuk?

Bevezetés az informatikába előadás. Számítógép-hálózat. Vállalati hálózatok (folyt.) Vállalati hálózatok. Bevezetés. Mire használjuk? Bevezetés az informatikába előadás Számítógép-hálózatok Hálózati hardver Hálózati szoftver Internet Bevezetés A XX. század az információ technológiák gyors fejlődésének százada. Egybeolvadnak a távközlési,

Részletesebben

Alkalmazás rétegbeli protokollok:

Alkalmazás rétegbeli protokollok: Alkalmazás rétegbeli protokollok: Általában az alkalmazásban implementálják, igazodnak az alkalmazás igényeihez és logikájához, ezért többé kevésbé eltérnek egymástól. Bizonyos fokú szabványosítás viszont

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

HTML ALAPOK. Abonyi-Tóth Andor, ELTE IK

HTML ALAPOK. Abonyi-Tóth Andor, ELTE IK HTML ALAPOK Abonyi-Tóth Andor, ELTE IK Fontos szabványok HTTP protokoll Protokoll = szabályrendszer HTTP HyperText Transfer Protocol (Hiperszöveg Átviteli Protokoll) a webböngésző (kliens) adatokat kérhet

Részletesebben

Kövér betűk (bold) 1-es fejléc

Kövér betűk (bold) 1-es fejléc A HTML Stuktúra Amint a bevezetőben olvashattuk, minden HTML formátumú szövegfájl a utasítással kezdődik és a záró utasítással végződik. A dokumentumot a fejlécelemek vezetik be, melyek

Részletesebben

Felhasználói réteg. Számítógépes Hálózatok 2012. Domain Name System (DNS) Email (RFC 821/822) Domain Name System

Felhasználói réteg. Számítógépes Hálózatok 2012. Domain Name System (DNS) Email (RFC 821/822) Domain Name System Felhasználói réteg Domain Name System Számítógépes Hálózatok 2012 12. Felhasználói réteg email, http, P2P Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks A forgalom

Részletesebben

Összesítés. Látogatások száma Oldalak Találatok Adatmennyiség. 11682 (11.08 Oldalak/Látogatás)

Összesítés. Látogatások száma Oldalak Találatok Adatmennyiség. 11682 (11.08 Oldalak/Látogatás) Utolsó frissítés: Jan 28-13:23 Statisztikai időszak: Jan OK Összesítés Statisztikai Hónap Jan időszak Első látogatás Jan 01-01:20 Utolsó látogatás Jan 28-12:55 Egyedi látogató Látogatások száma Oldalak

Részletesebben

IP beállítások 3. gyakorlat - Soproni Péter 2009. tavasz Számítógép-hálózatok gyakorlat 1 Bemutató során használt beálltások Windows IP-cím: 192.168.246.100 (változtatás után: 192.168.246.101) Alhálózati

Részletesebben

Elnevezési rendszerek. 7. előadás

Elnevezési rendszerek. 7. előadás Elnevezési rendszerek 7. előadás Nevek, azonosítók és címek Nevek erőforrások megosztása, entitások egyértelmű azonosítása, helyek megjelölése, stb. Nevek feloldása névszolgáltató rendszer Kapcsolódási

Részletesebben

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II.

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II. Elektronikus levelek Az informatikai biztonság alapjai II. Készítette: Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.bmf.hu Miről lesz szó? Elektronikus levelek felépítése egyszerű szövegű levél felépítése

Részletesebben

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Tartalomjegyzék - Tartalomkezelő rendszerek Miért jó a CMS alapú website? CMS rendszerek - Mi szükséges ezen CMS-ekhez? - Információ építészet

Részletesebben

Kommunikáció Androidon Mobilinternet Wifi

Kommunikáció Androidon Mobilinternet Wifi OE-NIK 2012. március 24. Sicz-Mesziár János sicz-mesziar.janos@ nik.uni-obuda.hu Kommunikáció Androidon Mobilinternet Wifi Kommunikációs eszközök Androidon Wi-Fi Ma már minimum: a / b / g szabványok, újabbakon

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység B

Gyakorlati vizsgatevékenység B Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés

Részletesebben

HÁLÓZATI HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

HÁLÓZATI HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ HÁLÓZATI HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Nyomtatási napló tárolása hálózaton 0 verzió HUN A megjegyzések definíciója A Használati útmutatóban következetesen az alábbi szimbólumot használjuk: A megjegyzésekből azt

Részletesebben

Kalumet Számlázó. Termék leírás

Kalumet Számlázó. Termék leírás Kalumet Számlázó Termék leírás Rendszerünk potenciális felhasználói Olyan vállalkozások, akiknél fontos cél, szempont, ügyfeleik kiemelt szintű kiszolgálása. Akik szeretnék, hogy a tevékenységeik, ügyfél

Részletesebben

A HTTP-vel lehetõségünk van multimédiás elemek továbbítására is.

A HTTP-vel lehetõségünk van multimédiás elemek továbbítására is. WWW (World Wide Web) A World Wide Web az internet egyik legnépszerûbb szolgáltatása. A WWW szervereken HTML oldalakon találhatjuk meg az információkat. A HTML (HyperText Markup Language) egy dokumentumleíró

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Elnevezési rendszerek. A névtér elosztása (2) 4. előadás. A névfeloldás implementálása (1) A névfeloldás implementálása (2)

Elnevezési rendszerek. A névtér elosztása (2) 4. előadás. A névfeloldás implementálása (1) A névfeloldás implementálása (2) 6. előadás A névtér elosztása (1) Elnevezési rendszerek 2. rész A DNS-névtér felosztása (három rétegre), amely az interneten keresztül elérhető állományokat is tartalmaz. A névtér elosztása (2) A névfeloldás

Részletesebben

Ez a felhasználói útmutató a következő modellekre vonatkozik:

Ez a felhasználói útmutató a következő modellekre vonatkozik: AirPrint útmutató Ez a felhasználói útmutató a következő modellekre vonatkozik: HL-L850CDN/L8350CDW/L8350CDWT/L900CDW/L900CDWT DCP-L8400CDN/L8450CDW MFC-L8600CDW/L8650CDW/L8850CDW/L9550CDW A verzió HUN

Részletesebben

DSD. A W3C Magyar Iroda Akadálymentesítési Törekvései Pataki Máté, Kovács László

DSD. A W3C Magyar Iroda Akadálymentesítési Törekvései Pataki Máté, Kovács László A W3C Magyar Iroda Akadálymentesítési Törekvései Pataki Máté, Kovács László A World Wide web Consortium (W3C) Hogy kihasználhassuk a Web nyújtotta összes lehetőséget... A webszabványok fejlesztésének semleges

Részletesebben

AST_v3\ 7. Az alkalmazási réteg A DNS

AST_v3\ 7. Az alkalmazási réteg A DNS AST_v3\ 7. Az alkalmazási réteg Az alkalmazási réteg alatt elhelyezkedő rétegek a felhasználó számára láthatatlan, érzékelhetetlen módon végzik a dolgukat, így a felhasználó már csak az általa az alkalmazási

Részletesebben

ELOSZTOTT DIGITÁLIS KÖNYVTÁRI PROJEKT EURÓPÁBAN

ELOSZTOTT DIGITÁLIS KÖNYVTÁRI PROJEKT EURÓPÁBAN ELOSZTOTT DIGITÁLIS KÖNYVTÁRI PROJEKT EURÓPÁBAN Kovács László, laszlo.kovacs@sztaki.hu Micsik András, micsik@sztaki.hu MTA SZTAKI, Elosztott Rendszerek Osztály Abstract The member institutes of ERCIM (European

Részletesebben

Internetes fogalomtár 1.0

Internetes fogalomtár 1.0 Internetes fogalomtár 1.0 A Magyar Reklámszövetség Internet Tagozatának ajánlása Jelen dokumkentum célja, hogy az internet marketingben legtöbbet használt fogalmakat, kifejezéseket közérthetõ módon elmagyarázza

Részletesebben

Alapfogalmak. Biztonság. Biztonsági támadások Biztonsági célok

Alapfogalmak. Biztonság. Biztonsági támadások Biztonsági célok Alapfogalmak Biztonság Biztonsági támadások Biztonsági célok Biztonsági szolgáltatások Védelmi módszerek Hálózati fenyegetettség Biztonságos kommunikáció Kriptográfia SSL/TSL IPSec Támadási folyamatok

Részletesebben

Google Cloud Print útmutató

Google Cloud Print útmutató Google Cloud Print útmutató A verzió HUN Megjegyzések meghatározása Ebben a Használati útmutatóban a megjegyzéseket végig a következő módon használjuk: A Megjegyzések útmutatással szolgálnak a különböző

Részletesebben

Gyakorló 9. feladat megoldási útmutató

Gyakorló 9. feladat megoldási útmutató Gyakorló 9. feladat megoldási útmutató 1. Minek a leírása a következő? Aktív hálózati hardver eszközök (pl.: routerek) és szoftverek segítségével létrehozott biztonsági rendszer két hálózat (jellemzően

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,

Részletesebben

Statisztikai alap kia.hu (2009) - main

Statisztikai alap kia.hu (2009) - main Statisztikai alap kia.hu () - main https://admin.foek.hu/stats-cgi/awstats.pl?month=all&year=&output=main&con... Page 1 of 6 Utolsó frissítés: 2010 Jan 04-06:32 Statisztikai idıszak: - Év - 6 6 OK Statisztikai

Részletesebben

Internetes böngésző fejlesztése a mobil OO világban

Internetes böngésző fejlesztése a mobil OO világban Internetes böngésző fejlesztése a mobil OO világban Novák György és Pári Csaba Témavezető: Bátfai Norbert Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézet Kitűzött cél A PC-s világban megszokotthoz

Részletesebben

ENTERPRISE PORTAL. Egy modern portál esetén

ENTERPRISE PORTAL. Egy modern portál esetén ENTERPRISE PORTAL ENTERPRISE PORTAL OpenSource eszközök alkalmazásával robosztus, költséghatékony web portálok kialakítására van lehetőség. Igény esetén piacvezető, licenc díjas termékek is alkalmazhatók.

Részletesebben