Fogalma. pont), a hiperszöveges és a hipermediális rendszerek

Átírás

1 WEB

2 Fogalma A világháló (World Wide Web) az interneten működő, egymással hiperlinkekkel (hivatkozásokkal) összekötött dokumentumok rendszere. Hiperhivatkozás, (link, élő kapocs, kapcsolódási pont), a hiperszöveges és a hipermediális rendszerek elemeit, objektumait összekötő eszköz. Értelmezéséhez böngészőprogramra van szükség. A hiperszöveg (hipertext) egy nemlineáris, sokközpontú, digitális közegben hálózatosan épülő, nyitott vagy zárt (szöveg)rendszer. A hiperszöveg kiterjesztése a hipermédia, amikor a szöveg pl.: audiovizuális és egyéb elemekkel bővül. A hipermédia a rendszer multimédiális jellegét hangsúlyozza a hipertext szövegközpontúságával szemben.

3 A hypertext olyan interaktív dokumentum, mely linkeket biztosít az olvasónak a szövegek közti átjárhatóság céljából. Ezeken a linkeken tovább lehet haladni más szövegek felé. A világhálón a hypertextek HTML (hypertext markup language) nyelven vannak rögzítve.

4 A rendszert (a webet) böngészőprogram segítségével lehet elérni, amely képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, a weblapokat (honlapokat). A felhasználó a weblapokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le a webszerverről, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek.

5 Története A Web alapelveit Tim Berners-Lee, a CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa dolgozta ki 1989-ben. Eredeti célja a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás volt. Az alapötlet egy globális információs hálózat létrehozása volt a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hipertext képességeinek ötvözésével április 30-án a CERN bejelentette, hogy a web mindenki számára szabad és ingyenes nincs szerzői jogdíj. Még ugyanebben az évben elindult az első magyarországi webszerver, a

6 Első magyar webszerver

7

8 CERN

9

10 WEB atyja Sir Timothy John Berners-Lee, a HTML, a HTTP és több hasonló protokoll kifejlesztője és a World Wide Web Consortium vezetője, azé a cégé, mely a Web további fejlődését irányítja.

11 A web szabványai A Uniform Resource Locator (URL), leírja, milyen egyedi címmel (hol van az oldal) kell rendelkeznie az egyes weboldalaknak. A hipertext átviteli protokoll (Hyper Text Transfer Protocol, HTTP), megadja, hogyan küld egymásnak információt a böngésző és a webkiszolgáló. A hipertext leíró nyelv (Hyper Text Markup Language, HTML), az információkódolás eljárása, mellyel az oldal sokféle eszközön megjeleníthetővé válik. CSS stílusok leírását biztosító nyelv; HTML kiegészítője. Berners-Lee jelenleg a World Wide Web Consortiumnál dolgozik, amely ezeket a szabványokat fejleszti és karbantartja, valamint továbbiakat is, melyekkel a számítógépek hatékonyan tudnak információkat tárolni és küldeni.

12 URI Az URI (Uniform Resource Identifier, egységes erőforrás-azonosító) egy rövid karaktersorozat, amelyet egy webes erőforrás azonosítására használunk. Az URI az erőforrást kétféleképp azonosíthatja: hely szerint (URL) vagy név szerint (URN). Az URL olyan URI, amely azzal határozza meg az erőforrást, hogy hogyan és hol lehet azt elérni. Az URN-re példa lehet a következő: urn:isbn: Ez egy olyan URI, amely egy könyvet azonosít az ISBNadata alapján. Ezzel az URN-nel azonosítottuk a könyvet anélkül, hogy bármit mondtunk volna a helyéről vagy az elérhetőségéről.

13 URL A webcím, más néven URL (egységes erőforrás helyazonosító), az interneten megtalálható egyes erőforrások (például szövegek, képek) szabványosított címe. A webcím egyetlen címben összefoglalja a dokumentum megtalálásához szükséges négy alapvető információt: a protokollt, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk; a szóban forgó gép (webszerver) vagy tartomány nevét; a hálózati port számát, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen, webszerveren; a fájlhoz vezető elérési utat a célgépen, webszerveren belül.

14 URL példa Ennek részei: A http a használandó protokoll. A protokoll neve után kettőspont (:) írandó. A hu.wikipedia.org a célgép tartományneve. Ez elé két perjel (//) írandó. (Emögött valójában egy IP cím áll.) A 80 a célgép azon hálózati portszáma, amin kérésünket várja; ez elé kettőspont (:) írandó. Ezt a részt gyakran teljesen elhagyhatjuk, például esetünkben a http protokoll alapértelmezett portszáma a 80. A /wiki a kért elérési út a célgépen. Ez a rész mindig a perjellel (/) kezdődik.

15 A webcímek egyéb részeket is tartalmazhatnak, http esetében például az elérési út után, egy kérdőjel (?) mögé helyezve keresési kérdés szerepelhet: Az elérési út után, attól egy kettős kereszttel (#) elválasztva szerepelhet a hiperszöveg egy részére hivatkozó azonosító:

16 URL rövidítése - TinyURL

17 HTTP A HTTP (Hyper Text Transfer Protocol) egy információátviteli protokoll elosztott, kollaboratív, hipermédiás, információs rendszerekhez. A HTTP egy kérés-válasz alapú protokoll kliens (böngésző) és szerver (webszerver) között. Tim Berners-Lee és csapata alkották meg, jelenlegi verziója (1.1) 1999-ben jött létre.

18 HTTP kérés: böngészőtől szerver felé Egy HTTP kérés első sora mindig,,metódus ERŐFORRÁS VERZIÓ" alakú, például így: GET /images/logo.gif HTTP/1.1 Ezt a sort követheti tetszőleges számú header sor,,header: ÉRTÉK" alakban, például így: Accept: text/plain,text/html Accept-Language: en A header sorok végét egy üres sor jelzi, melyet az opcionális üzenettest követ.

19 HTTP protokoll 8 féle metódust definiál. A metódusok a megadott erőforráson végzendő műveletet határozzák meg. Pl.: GET A megadott erőforrás letöltését kezdeményezi. POST Feldolgozandó adatot küld fel a szerverre. Például HTML űrlap tartalmát. Az adatot az üzenettest tartalmazza. PUT Feltölti a megadott erőforrást. DELETE Törli a megadott erőforrást.

20 HTTP válasz: szervertől a böngésző felé A HTTP válasz első sora a státuszsor, amely,,verzió STÁTUSZKÓD INDOKLÁS" alakú. A státuszkód egy három számjegyű szám, az indoklás egy üzenet valamilyen emberi nyelven, pl.: HTTP/ OK HTTP/ Not Found A státuszkódok jelentését az RFC 2616 tartalmazza részletesen.

21 A státuszsor után header sorok következhetnek a HTTP kérésnél látott módon,,headernév: ÉRTÉK" alakban. Például így: Date: Mon, 23 May :38:34 GMT Server: Apache/ (Unix) (Red-Hat/Linux) Last-Modified: Wed, 08 Jan :11:55 GMT Accept-Ranges: bytes Content-Length: 438 Content-Type: text/html; charset=utf-8

22

23 A HTTP egy állapot nélküli protokoll: a szervernek nem kell nyilvántartania felhasználói információkat az egyes kérések kiszolgálása között. A HTTP eredetileg nem arra készült, hogy felhasználók jelentkezzenek be rajta keresztül szerverekre és ott munkamenetet indítsanak. Történetileg azonban úgy alakult, hogy a HTTP terjedt el széles körben más, felhasználói bejelentkezést támogató protokollok helyett, ami arra kényszerítette a webfejlesztőket, hogy a HTTP-t mintegy megerőszakolva, kerülőutakon járva tárolják a felhasználók munkamenetállapotait. Egy tipikus megoldás cookie-kban tárolni a felhasználói állapotot.

24 Biztonságos HTTP - HTTPS A HTTPS séma szintaktikailag megegyezik a http-sémával, de jelzi a böngészőnek, hogy használni kell az SSL/TSL titkosító réteget az adatforgalom védelme érdekében. Az SSL különösen célszerű a HTTP esetében, mert akkor is nyújt némi védelmet, ha csak a kommunikáció egyik oldala hitelesített. Az internetes HTTP-tranzakciók esetében jellemzően csak a szerveroldal hitelesített.

25 HTML A HTML (Hyper Text Markup Language = hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, melyet weboldalak szoftver független tárolásához, készítéséhez fejlesztettek ki, és mára internetes szabvánnyá vált a W3C (World Wide Web Consortium) támogatásával. Az aktuális változata a 4.01, mely az SGML általános jelölőnyelv egy konkrét alkalmazása, már kész a HTML5 is, de még csak vázlat.

26 HTML általában szöveges állományokban található meg olyan számítógépeken, melyek az internethez kapcsolódnak. Ezek az állományok tartalmazzák azokat az információkat, amelyek a megjelenítő programnak (böngészők) leírják, hogyan kell megjeleníteni illetve feldolgozni az adott állomány tartalmát. Megjelenítő program lehet pl.: egy webböngésző program.

27 Négyfajta szimbólum (leíró elem) található meg a HTML-ben: strukturális elemek, amelyek leírják az adott szöveg helyét, elrendezését az oldal szerkezetében, például <h1>téma 1</h1> mint első szintű címsor (alcím). prezentációs szimbólumok, amelyek leírják, hogy az adott szöveg hogyan nézzen ki: például <b>vastag</b> vastag kinézetet eredményez. (Ez a forma azonban ma már elavultnak számít, helyette a CSS használata javasolt, ugyanis a legújabb irányelv szerint szét kell választani a tartalmat (amit a HTML kódol) és a formát (amit CSS-ben szokás kódolni), és ezáltal mindenki számára elérhetővé tehetőek a weblapok: felolvasó gépeknek, amit a gyengén látók használnak, szöveges böngészőknek, és nyomtatóbarát verziót is könnyebb készíteni.) hiperszöveg (hypertext) elemek, amelyek segítségével kapcsolat létesíthető a dokumentum egyes elemei és más dokumentumok között (például a <a href=" a Wikipedia szót mint egy kapcsolatot a megadott URL-hez jeleníti meg) eszköz elemek, amelyek segítségével gombok, listák, beviteli mezők hozhatók létre.

28 Egy HTML állomány három fő részre bontható: A Dokumentum Típus Definíció az állomány legelején, ami a használni kívánt DTD-t adja meg, pl: <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" " a HTML fejléc <head>, ami technikai és dokumentációs adatokat tartalmaz, amelyeket az internet böngésző nem jelenít meg, tehát átlag felhasználó ezeket nem látja és a HTML törzs <body>, amely a megjelenítendő információkat tartalmazza.

29

30 Egy HTML dokumentum alapértelmezésként ISO , azaz nyugat-európai kódolást használ. Gyakran előforduló hiba, hogy nincs beállítva a charset paraméter a fejléc content attribútumában, annak ellenére, hogy a dokumentum nem nyugat-európai kódolású szöveget tartalmaz. Akármilyen kódolást használ is egy HTML dokumentum, bármilyen Unicode karakter megjeleníthető a szövegben annak UCS kódjával &# és ; jelek között. Például a magyar kis ő betű UCS kódja a decimális 337 (vagy hexadecimális 151), ezért függetlenül a használt kódolástól, a HTML dokumentumban elhelyezett ő vagy ő mindig az ő betűt fogja megjeleníteni.

31 HTML 5 HTML5 a következő, jelentősen átdolgozott változata a HTML-nek, a web fő jelölőnyelvének. Egyik fő tervezési célja, hogy a webes alkalmazásokhoz ne legyen szükség pluginek (pl. Adobe Flash) telepítésére. HTML5-ben lehetőség van audio és zenefájlok beillesztésére, erre a célra külön tagek vannak (<audio>, <video>). Továbbá létezik egy <canvas> tag, amely egy vászon. Erre Javascript segítségével lehet rajzolni, vagy képet beilleszteni. A HTML5-ből kivették az elrendezés megadó tulajdonságokat. Ezeket CSS-ben kell megadni.

32 HTML5-ben megvalósított 3D Naprendszer com/b/ie/archive/ 2011/05/06/galacti c-building-a-3dsolar-system-withhtml5.aspx com/testdrive/vie ws/sitemap/

33 CSS A CSS (Cascading Style Sheets) egy stílusleíró nyelv, mely a HTML típusú strukturált dokumentumok megjelenését írja le. A CSS-t a weblapok szerkesztői és olvasói egyaránt használhatják, hogy átállítsák vele a lapok színét, betűtípusait, elrendezését, és más megjelenéshez kapcsolódó elemeit. A tervezése során a legfontosabb szempont az volt, hogy elkülönítsék a dokumentumok struktúráját (melyet HTML-ben lehet megadni) a dokumentum megjelenésétől (melyet CSS-sel lehet megadni).

34

35 homepage, weblap, honlap Statikus csak HTML, fixen tárolt állományokból áll Dinamikus valamilyen programnyelven (pl.: php) megírt alkalmazásokból épülnek fel a honlapok; a webszerveren fut egy programnyelv értelmező és egy adatbázismotor, a kettő együttműködése állítja elő a böngésző által kért tartalmat

36 Web 2.0 Előfeltétele: növekvő sávszélesség, internet penetráció. Közösségi térré vált a web: közösségi portálok, megosztók (kép, hang, videó). Jelentősen megnőtt a kommunikáció a felhasználók között a weben keresztül (chat, skype). A felhasználó is tartalom előállító lett (blog, wiki, twitter, közösségi oldalak, komment), interaktivitás. Internet része lett a globális gazdaságnak (online vásárlás, bankolás). E-ügyintézés, e-kormányzás, e-napló. Felhő, felhő alapú alkalmazások a web is platform.

37

38 Szemantikus (jelentésközpontú) web A szemantikus web lényege, hogy az interneten található információkat a keresőrendszerek ne csupán felszínesen, hanem valódi, jelentésüket értelmezett tartalomként kezeljék (szövegen túl a képeket is). Ehhez metainformációkat kell kapcsolni az internetes erőforrásokhoz, amik alapján a keresőnek képesnek kell lennie következtetéseket is levonni. Gépek, programok mintázat-felismerésének közelítése az emberéhez (ontológiák), jelentés egyértelműsítés, mondat értelmezés, kontextusban értelmezés nyelvtechnol%C3%B3giai-kerekasztal.html

39 Böngészők - ma IE 9 Firefox Chrome Opera Safari Tudásuk Plug-in-ekkel bővíthető.

40

41

42