A Kulcs Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Átírás

1 A../2012. számú Igazgatósági Határozat. A Kulcs Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Szabályzat a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról Kibocsátó: a Társaság Igazgatósága Hatályos: alapítástól Lezárva: március 5.

2 1. A Szabályzat célja A pénzmosás megelőzéséről és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) alapján a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek (a továbbiakban: pénzügyi szolgáltatók) valamint a biztosítási, biztosításközvetítői, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást végző jogi személyek belső szabályzatot készítenek annak érdekében, hogy alkalmazottaik a Pmt-ben meghatározott bejelentési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, képesek legyenek felismerni a szokatlan, a pénzmosás gyanús eseteket. A jelen belső Szabályzat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSzÁF) által elkészített Mintaszabályzatok alapján került kidolgozásra. A Szabályzat a pénzmosás és terrorizmus finanszírozási tevékenység jobb és biztosabb felismerése érdekében a Társaság tényleges tevékenységi körén kívül eső, a pénzmosással és terrorizmus finanszírozással kapcsolatos általános körülmények, előírások ismertetését is tartalmazza. A pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatok végzése során e szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni. 2. A Szabályzat alanyi hatálya A szabályzat alanyi hatálya kiterjed a Kulcs Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: Társaság és KF), így annak minden részvényesére, tisztségviselőjére, főállású munkavállalójára, illetve minden kiszervezett tevékenységet végző, de a Társaság érdekkörében eljáró személyre. 3. A Szabályzat tárgyi hatálya a pénzmosás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos belső eljárásrend meghatározására a jogszabályi előírásoknak megfelelően, ügyfél-azonosítással kapcsolatos fogalmak definiálására, a munkatársak rendszeres képzésére / továbbképzésére az ügyfélazonosítási feladatokkal kapcsolatosan, az ügyfél-azonosítással és a különböző jelentéstételi kötelezettségekkel kapcsolatos dokumentum-sablonok alkalmazására. 4. A Szabályzattal kapcsolatban lévő törvényi szabályozás A Szabályzat elkészítésénél, illetve alkalmazásánál a következő jogszabályokat kell figyelembe venni: A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (Gt.), 2. oldal

3 a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló szerint évi CXII. törvény (Hpt.), a Munka Törvénykönyvről szóló évi XXII. törvény (Mt.), a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.). 5. A Szabályzattal kapcsolatban álló Társasági szabályzatok A Szabályzat elkészítésénél, illetve alkalmazásánál a következő dokumentumokat kell figyelembe venni: a Társaság Szervezeti és Működési szabályzata a Társaság Alapszabálya 3. oldal

4 I. Alapfogalmak I./1. A pénzmosásról A Btk (1) bekezdése szerint a pénzmosás tényállása: Aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. magyarázata szerint dolgon az önálló testi tárgyakon kívül a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. A pénzmosás tényállásának tehát három, Btk.-ban meghatározott feltétele: a dolog (általában pénz) szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származzon, célzat: a dolog eredetének leplezése (kivéve a gondatlan elkövetés esetét, lásd részletesen lejjebb), gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználása, illetve a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankművelet végzése. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást üzletszerűen, különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, hivatalos személyként, ügyvédként követik el. Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, és gondatlanságból nem tud a dolog eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Gondatlan elkövetés esetén a büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, illetőleg pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, vagy hivatalos személyként követik el. Aki a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki az említett bejelentési kötelezettségének gondatlanságból nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. 4. oldal

5 I./2. Terrorizmus finanszírozása A terrorizmus finanszírozása a Btk. alapján bűncselekmény, ugyanolyan bűncselekmény, mint a terrorizmus maga. Felismerésében a nehézséget az okozza, hogy mind legális, mind illegális forrásból eredő eszközök felhasználhatók a terrorizmus finanszírozására. A legmegfelelőbb ellenszer a pénzügyi szektor részéről a KYC (Know Your Customer Ismerd ügyfeled) és CDD (Customer Due Diligence - Légy körültekintő ügyfeleddel) elvek szigorú betartása lehet. Az Európai Bizottság egy olyan elektronikus adatbázist alakított ki, amely tartalmazza azoknak a természetes személyeknek és csoportoknak a lényeges adatait, amelyek/akik az Európai Unió pénzügyi szankciói alá tartoznak. Az adatbázist a Bizottság rendszeresen aktualizálja (e-ctfsl) A terrorizmus, illetve egyéb a közösség alapelveivel ellentétes tevékenység folytatása miatt alkalmazott uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos listákon szereplő személyek és szervezetek számára nem nyújtható szolgáltatás és számláikat zárolni kell. A zárolásról a közösségi rendeletek értelmében bejelentést kel tenni a PM-nek, mint illetékes hatóságnak. Az ENSZ Biztonsági Tanács 1267 Bizottsága, továbbá a sz. Elnöki rendeletben az USA elnöke által közzétett listákon szereplő személyek és szervezetek tranzakcióinak megalapozott gyanúja esetén s Btk. 269 (8) bek. alapján a szolgáltató haladéktalanul bejelentést tesz az VPOP-nak. A PSZÁF honlapján, ill. a oldalon szereplő terrorista listákon lévő személyekkel és szervezetekkel kapcsolatban fokozottan ellenőrizni kell, hogy kerültünk-e kapcsolatban velük számláikat, eszközeiket zárolni kell. Részükre szolgáltatás bejövő átutalások jóváírása és kp- befizetés kivételével nem nyújtható. II. A Törvény által előírt azonosítási kötelezettség II./1. Alapfogalmak Ügyfél az a személy, aki a szolgáltatóval a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybe vételére szerződést köt (rendszeres ügyfél), illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad (alkalmi ügyfél). Lényeges kiemelni, hogy a Társaság Ügyfelei az engedményezők, így az engedményezéssel a Társasághoz került adósok nem tekintendők pénzügyi szolgáltatás alanyainak akkor sem, amikor a követelés kiegyenlítésére részletfizetési szerződést kötünk. Üzleti kapcsolat az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony. 5. oldal

6 Ügyleti megbízásnak minősül az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony. Azonosításnak minősül a Pmt. 7. (2)-(3) bekezdésében, továbbá a Pmt. 8. (2)- (4) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése. Azonosítás során a szolgáltató meggyőződik az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságáról és azokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély. Személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a Pmt. 7. (4)- (6) bekezdésében meghatározottak szerinti okiratokkal történő, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a Pmt. 8. (5) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvántartásban történő ellenőrzése. Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak. Azt a természetes személyt is tényleges tulajdonosnak tekintjük, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, valamint az a természetes személy, aki jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek tagja, illetve részvényese és jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői, vagy felügyelő bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával./ptk. 685/B. (2)/ Alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, továbbá akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, az országgyűlési képviselő, a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja, a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja. Közeli hozzátartozó a Ptk ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen 6. oldal

7 ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, illetve bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre. Európai Unió, az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség együttesen. Európai Unió tagállama, az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam. Harmadik országnak kell tekintetni az Európai Unión kívüli államot. Levelezőbanki szolgáltatásnak minősül valamely hitelintézet más hitelintézet számára történő számla vezetése pénzforgalmi szolgáltatási megbízás teljesítése vagy pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenység teljesítése céljából. Fiktív banknak tekinthető az a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szolgáltató, amely tevékenységét nem a székhely szerinti országban végzi és az összevont alapú felügyelet nem terjed ki rá. A fiktív bankokkal összefüggő rendelkezések levelezőbanki kapcsolatra értendők. Pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szervezeti egysége. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ből eredő kötelezettségeként fogadja és feldolgozza a szolgáltató által küldött bejelentéseket, az ügylet felfüggesztése esetén ellenőrzési feladatait ellátja, adatot kér a szolgáltatótól, más hatóságtól, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán a évi CLXXX. törvény alapján elvégzi a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosítását ellátó szerv feladatait. A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal, a pénzügyi információs egységként működő hatóság nem-nyomozati feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda látja el (továbbiakban pénzügyi információs egységként működő hatóság). II./2. Ténylegesen összefüggő több ügyleti megbízás Ugyanazon ügyfél által ugyanannál a pénzügyi szolgáltatónál, vagy annak bármelyik szervezeti egységénél (telephelyénél, fióktelepénél) több alkalommal, egy vagy több egymást követő banki munkanapon adott, hárommillió-hatszázezer forint értékhatár alatti készpénzmozgással járó megbízás kezdeményezése, illetve erre irányuló ügylet kötése, ha azok együttes értéke eléri, vagy meghaladja a kétmillió forintot. A törvény értelmében a pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyfelét saját ügyfél szerződéskötéskor írásban is azonosítja, mégpedig azoknak az adatoknak rögzítésével, melyeket a Pmt. 5. (1) bekezdése határoz meg. Azoknak az ügyfeleknek az azonosítására, amelyekkel a pénzügyi szolgáltató szerződést nem kötött, akkor kerül sor, amikor az általuk kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen, vélhetően összefüggő megbízások a két millió forint összeghatárt elérik, meghaladják. Az azonosító adatokat lehet a finanszírozási kérelem dokumentumon, illetve a szerződésen szerepeltetni, vagy azokat külön (elektronikus) nyomtatványon tárolni. 7. oldal

8 Az adatok rögzítése (az 1. / 1. sz. mellékletben szereplő adatokkal) mind papíralapú mind elektronikus azonosítási adatlapon történhet, amely becsatolható az ügyfél dossziéba, illetve az azonosítási adatlapok külön regiszterben is tarthatók. Nem lehet eltekinteni az 1. / 1. számú mellékletben foglalt Azonosítási adatlap kitöltésétől, ha a tranzakciót folytató személy, vagy az általa képviselt harmadik fél nem ügyfele a pénzügyi szolgáltatónak. Amennyiben a pénzügyi szolgáltató az adott ügyfelet már azonosította, és az adatok ily módon rendelkezésére állnak, nem kell újabb adatlapot kitölteni. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél azonosító adatait, ha azokban nincs változás elegendő egyetlen alkalommal rögzíteni, kivéve, ha felmerül annak gyanúja, hogy az adatok nem felelnek meg a valóságnak. A Pmt. ügyfél-azonosításra vonatkozó előírásait a Társaság egységes szövegű hirdetményben az ügyfélfogadásra kijelölt helyiségekben közzéteszi a zökkenőmentes ügyintézés érdekében. A hirdetmény szövegezése: A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvényben megfogalmazottak értelmében kötelező az ügyfél-azonosítás a jogszabályban meghatározott esetekben, így különösen ügyfélkapcsolat létesítésekor, illetve a 3,6 millió Ft összeghatárt elérő, vagy meghaladó készpénzes ügyletekben. Kérjük, készítse elő személyi azonosító okmányait az ügyintézés megkönnyítése érdekében. Köszönjük. A szolgáltató köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a kétmillió forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetve valutában) lebonyolított ügyleti megbízások esetén az ügyfél azonosítása során rögzítésre került adatokat. Az azonosítási adatok / adatlap kitöltéséért, továbbá a bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a felelős személy részére való megküldéséért az az alkalmazott felel, aki a kérdéses tranzakciót bonyolította, szerződést kötötte. Amennyiben az alkalmazott a tranzakciót a későbbiekben megfogalmazott ismérvek alapján, vagy egyébként szokatlannak ítéli, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul köteles megküldeni a bejelentésért felelős személynek. Az alkalmazott a bejelentésről vezetőjét tájékoztatja, akire a továbbiakban ugyanazok a titoktartási szabályok vonatkoznak, mint a bejelentési folyamat többi résztvevőjére. A bejelentésért felelős személy a szolgáltató vezető beosztású alkalmazottja lehet. A bejelentési kötelezettség belső eljárási rendjét a Szabályzat úgy határozza meg, hogy a bejelentésért felelős személy, vagy annak a Szabályzatban meghatározott helyettese a Társaság alkalmazottai számára a munkaidő alatt állandóan rendelkezésre áll és a bejelentést képes továbbítani az VPOP-nak. II./3. A Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése Az ügyfél átvilágítás Ügyfél-átvilágításnak minősül, a Pmt. 6. -ban meghatározott esetben a ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése. Ennek értelmében a szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor és ha a korábban rögzített ügyfél- 8. oldal

9 azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságára vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. Az azonosító adatokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón. A Társaság az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek említett eseteiben azonosítja az ügyfelet és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi, valamit azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja. Ezen túlmenően rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot (monitoring). A Társaság ezen ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon jogosult meghatározni. Ezzel összefüggésben a Pmt. az ügyfél azonosítására, a tényleges tulajdonos azonosítására, valamint az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítés esetében minimum és maximum adatkört határoz meg. Ennek értelmében a Társaság legalább azoknak az adatoknak rögzítésével azonosítja az ügyfelet, melyeket a Pmt. 7. (2) bekezdése határoz meg, a tényleges tulajdonos esetében legalább azoknak az adatoknak a rögzítésével, melyet a Pmt. 8. (2) bekezdése, üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás esetében, amit a Pmt. 9. (1) bekezdése határoz meg (minimum adatkör). Emellett a Társaság az ügyfél tekintetében a Pmt. 7. (3) bekezdésében, a tényleges tulajdonos vonatkozásában a Pmt. 8. (3) bekezdésében, az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás esetében a Pmt. 9. (2) bekezdésében meghatározott további adatokat is rögzítheti (maximum adatkör). A maximum adatkört abban az esetben rögzíti a Társaság, amennyiben ezen adatokra az ügyfél, az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy az üzleti megbízás jellege és összege, vagy az ügyfél körülményei alapján és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, megakadályozása érdekében a belső szabályzatban meghatározottak szerint szükség van. (továbbiakban kockázatérzékenységi alapon történő ügyfél-átvilágítás). Amennyiben a Társaság nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a szolgáltató köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, illetve köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. A Pmt. a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bizonyos ügyfelek és ügyletek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégezni, azonban minden esetben kötelező az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének az elvégzése. A Pmt. a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő bizonyos ügyfelek és ügyletek vonatkozásában fokozott ügyfélátvilágítás alkalmazását írja elő. Fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazása esetén a 9. oldal

10 Pmt.-ben meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés elvégzése kötelező és ezek mellett kerül sor további intézkedések végrehajtására. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére vonatkozó monitoring tevékenységen kívül nem kell ismételten elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket abban az esetben, ha a Társaság az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már alkalmazta, és az érintett ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát a személyazonosság igazoló ellenőrzésére vonatkozó eljárás során megállapította, és a megadott adatokban nem történt változás. A Társaság jogosult elfogadni a Magyar Köztársaság területén, illetve az Európai Unió más tagállamában, valamint a törvényben meghatározott vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmazó harmadik országban tevékenységet folytató, a Pmt. 1. (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott szolgáltatók - kivéve a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltatók - által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeit, mely abban az esetben is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal. A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor, mivel a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az ügyfél-átvilágítást olyan szolgáltató végezte el, amely tevékenységét harmadik országban folytatja, akkor ezen szolgáltatónak a Pmt. 18. (6) bekezdése szerinti követelményeknek kell megfelelnie, azaz kötelező szakmai nyilvántartásban kell szerepelni és a törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfélátvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is a Pmt.- ben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő. Az ügyfél annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, a képviselő átvilágítását el kell végezni az alábbi esetekben: az üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor, illetve a hárommillió-hatszázezer forintot elérő, vagy meghaladó ügyleti megbízás teljesítésekor; pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az előző pontokban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. az egymással ténylegesen, vagy vélelmezhetően összefüggő, több ügyleti megbízás esetén, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot az összeghatár átlépését előidéző ügyleti megbízás alkalmával Azoknál a jogi személyeknél, amelyek működését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyezi és felügyeli, az azonosítási kötelezettséget teljesítettnek lehet tekinteni. 10. oldal

11 II./4. Ügyfél-átvilágítás természetes személy esetén Természetes személy esetén a Társaság legalább a következő adatokat köteles írásban rögzíteni (minimum adatkör): családi és utónevét (születéskori nevét) állampolgárságát lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel, ha nincs cím, akkor lakcím nélküli megjelölést) és az azonosító okmánya(i) számát(it), annak(azok) típusát(ait) Külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján kell a fenti adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet (ha van) dokumentálni. A Társaság a fent meghatározott adatokon kívül az azonosítás során az alábbi adatokat rögzíti minden azonosításkor (maximum adatkör): születési hely, idő anyja neve A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Társaság köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását: Természetes személy esetén: magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya A diákigazolvány a személyes adatok rögzítéséhez, illetve a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez nem fogadható el. A személyazonosság igazoló ellenőrzése Természetes személyek esetén: A személyazonosság igazoló ellenőrzését főszabály szerint az ügyfélátvilágítás során bemutatott dokumentumok alapján kell elvégezni. Amennyiben az ügyfél ettől eltérő, Pmt. szerinti más azonosító okmánnyal jelenik meg, az okmányban és a rendszerekben lévő adatok valamint a fénykép alapján kell meggyőződni a személyazonosságról (pl.: személyi igazolvány és lakcímkártya alapján történt az ügyfél-átvilágítás, de az ügyfél útlevéllel jelenik meg) Amennyiben az ellenőrzés során nem merül fel kétely az ügyfél személyazonosságával kapcsolatban, akkor az ellenőrzés elfogadható. Kétség felmerülése esetén a kijelölt személyt haladéktalanul értesíteni kell telefonon! A Társaság köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is. Az ügyintéző ezen felül köteles mindent megtenni annak 11. oldal

12 érdekében, hogy az ügyfélkapcsolat létesítése során a nyilvánvalóan hamis okmányok használata elkerülhető legyen. Amennyiben olyan ügyfél jelenik meg, akinél felmerül a gyanú, hogy gyanús a bemutatott okmánya, a Társaság megtagadja az üzleti kapcsolat létesítését. A Társaság köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör): üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét A Társaság ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör): a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is. II./5. Ügyfél-átvilágítás jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén A Társaság az azonosítás érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör): a neve és rövidített neve székhelye és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe cégjegyzékszáma vagy egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma. Egyéni vállalkozó esetén az Ügyfélkapun történő regisztráció során kapott nyilvántartási szám is elfogadható. A Társaság a fent meghatározott adatokon kívül az azonosítás során mivel, a Társaság által nyújtott szolgáltatások jellege miatt, az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás visszakereshető azonosításához a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében erre szükség van az alábbi adatokat rögzíti minden azonosításkor (maximum adatkör): a főtevékenység képviseletre jogosultak neve és beosztása kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai 12. oldal

13 Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) az II/4. pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően a Társaság az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg, hogy 1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént. Egyéni vállalkozói igazolvány, vagy hatósági bizonyítvány, vagy a nyilvántartásba vételi igazolás is elfogadható. E mellett egyéni vállalkozók esetében a KEKH honlapján az egyéni vállalkozó adószámát, nyilvántartási számát vagy személyi igazolványának számát beütve leellenőrizendő, hogy a vállalkozó valóban létezik-e. 2. más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént 3. külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént 4. cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) Külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása szükséges. A fenti dokumentumokat a Társaság angol és német nyelven befogadja, egyéb más nyelven írottakat csak az Országos Fordító Iroda hiteles fordításával együtt fogadja el. Amennyiben az ügygazda nem tudja értelmezni az angol vagy német nyelvű dokumentumot, továbbítania kell azt egy arra képes személynek. A 4. pontban meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént és a Társaság köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. A jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását követően a Társaság elvégezi a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is. A személyazonosság igazoló ellenőrzésénél köteles ellenőrizni az azonosság igazolására bemutatott okirat érvényességét. Amennyiben valamelyik adat az elfogadott okmányban nem szerepel, vagy az ügyfél lakcímkártyával nem rendelkezik, akkor ezt dokumentálni kell. A Társaság köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör): üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét 13. oldal

14 A Társaság ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör): a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is. A szolgáltató nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha ügyfele olyan országban bejegyzett (Pmt. 1. (1) bek. A)e) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató, melynek jogszabályai megfelelnek a pénzügyi rendszer pénzmosási célra történő felhasználásának megakadályozásáról szóló 91/308/EGK irányelv rendelkezéseinek. Azon Országok listáját (NCCT _ non cooperative countries and territories), amelyek jogszabályai nem felelnek meg fenti irányelv rendelkezéseinek, a pénzügyminiszter rendeletben teszi közzé Nem kell azonosítani azokat a jogi személyeket, amelyek működését a PSZÁF engedélyezi és felügyeli, mert e szolgáltatóknál az azonosítási kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni. Az FATF által nem együttműködőnek minősített országok listája elérhető a ,00.html címen. Az adatvédelmi törvény előírásai szerint az ügyfél azonosítására szolgáló okmányokról fénymásolat készítése csak az ügyfél írásbeli hozzájárulásával tehető meg, amelyet (amelyeket) a szerződés, illetve a tranzakció iratanyagai között kell elhelyezni. Az ügyfél hozzájárulását adja, hogy önként és befolyásmentesen hozzájárul okmánya lemásolásához, valamint a fénymásolt iraton a dátumot feltünteti és aláírja. Az a körülmény, hogy az ügyfél nem járul hozzá okmányai fénymásolásához, önmagában nem akadályozhatja az ügyleti kapcsolat létrejöttét, illetve a szerződéskötés meghiúsulását nem eredményezheti. Az okmányokról készített fénymásolat nem helyettesítheti az ügyfél azonosítás elvégzését, ezért az ügyfél adatait a számítógépes adatbázisban és szükség szerint az azonosítási adatlapon is rögzíteni kell. II./6. Tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése Amennyiben az ügyleti megbízást az ügyfél harmadik személy számára kívánja bonyolítani, úgy az ügyletben szereplő minden fél személyazonosságát, illetve azonosító adatait meg kell állapítani. Az azonosítás során az ügyfél köteles a pénzügyi szolgáltató részére arra a személyre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tenni, akinek a nevében, illetőleg javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás (megbízás) alapján, vagy anélkül eljár (tényleges tulajdonos). Az azonosítás során a pénzügyi szolgáltató köteles ügyfelét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti-e. A nyilatkozat szerepelhet ismételten, az azonosítási adatokhoz hasonlóan a szerződésben, illetve arról készülhet külön formanyomtatvány, a követelmény az, hogy az ügyfél büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozzon. A Társaság a fentiek alapján a hozzá benyújtott finanszírozási kérelmen, illetve a szerződéses 14. oldal

15 dokumentációban tünteti fel a tényleges tulajdonosi nyilatkozatot. A szerződés előkészítése és megkötése során, az ügyfél saját nevében tett szerződéses nyilatkozata alapján, illetve a saját nevében történő eljárás ügyfél általi megjelölésével a Társaság úgy tekinti, hogy az adott ügyfél a saját nevében jár el. Amennyiben az ügyfél a szolgáltató részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia (minimum adatkör): tényleges tulajdonos neve lakcíme állampolgársága A pénzügyi szolgáltató a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosának ezen három adatát elkérheti abban az esetben, amennyiben az adatok a bemutatott dokumentumokból nem állapíthatók meg. A Társaság kockázatérzékenységi alapon az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör): az azonosító okmány típusa és száma külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely születési hely és idő anyja neve Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy azonosítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást a pénzügyi szolgáltató nem teljesítheti, az ügyféllel nem léphet üzleti kapcsolatba. Amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása alatt kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a pénzügyi szolgáltató az ügyfelet nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha pénzmosás gyanúja miatt bejelentést tett és a felszólítás akadályozná a rendőrségi eljárást. Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul a pénzügyi szolgáltatót értesíteni. E tényt a pénzügyi szolgáltató a szerződési feltételek között szerepelteti. II/7. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás A Pmt a értelmében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. Ebben az esetben kizárólag az üzleti kapcsolatot köteles figyelemmel kísérni, és az üzleti kapcsolatos köteles figyelemmel kísérni, és biztosítania kell az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok naprakészségét. Az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégeznie. 15. oldal

16 Az ügyfél beazonosíthatósága, valamint az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok visszakereshetősége és naprakészségének biztosítása érdekében az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alá eső ügyfeleknek legalább a minimum adatkörként meghatározott adatait (szűkebb adatkör) rögzíteni kell II/5 pontban írt okmányok alapján. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alá eső ügyfelek képviselőit és rendelkezésre jogosultjait azonban teljes körűen azonosítani kell, de a képviselőtől nem kell (céges) tényleges tulajdonosi nyilatkozatot kérni (nem kell a cég nevében a tényleges tulajdonos személyére vonatkozóan nyilatkoztatni). A Társaság egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működő ügyfél tevékenységét az Európai Unió területén végzi. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat abban az esetben is, ha olyan harmadik országban székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységet folytató szolgáltatónak minősül, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll. A Társaság egyszerűsített átvilágítási eljárást folytathat, amennyiben az ügyfél olyan társaság amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak. Továbbá amennyiben az ügyfél a Pmt. alkalmazásában felügyeletet ellátó szervnek minősül, így a PSzÁF, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Nemzeti Adó és Vámhivatal, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda, ügyvédek esetében az a kamara, melynek az ügyvéd a tagja, közjegyzők esetében az a kamara, melynek a közjegyző a tagja. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazza a Társaság, ha ügyfele központi államigazgatási szerv, valamint helyi önkormányzat, továbbá az Európai Közösség intézménye, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank. 16. oldal

17 II/8. Fokozott ügyfél-átvilágítás A pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek esetén a Társaság köteles fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazni. A Társaság a következő négy esetben köteles előírni a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását: 1. Az ügyfél nem jelent meg személyesen azonosítás céljából 2. Harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő, határon átnyúló levelezőbanki kapcsolat létesítése 3. Más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő személyekkel üzleti kapcsolat létesítése, részükre ügyleti megbízás teljesítése 4. Pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében II/9. Az ügyfél-átvilágítás az ügyfél személyes megjelenése hiányában A Társaság az azonosítás során, mind a belföldön, mind a külföldön tartózkodó távollévő ügyfél vonatkozásában az ügyfél-azonosítás esetére meghatározott maximum adatkört köteles rögzíteni az alábbiak szerint: Természetes személy esetén a II/4 pontban meghatározott maximum adatkör; Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a II/5 pontban meghatározott maximum adatkör. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a Társaság részére benyújtani az ügyfél-azonosítás során a II/4, illetve a II/5 pontokban előírt okirat(ok) hiteles másolatát is. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy a magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja. Az ellenőrzés során elfogadható az a másolat is, melyet az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. Az ügyfél személyes megjelenésének hiányában történő ügyfél-átvilágítás során a Társaság ügyintézője az azonosításhoz szükséges okiratok (dokumentumok) hiteles másolata alapján rögzíti az ügyfél valamennyi maximum adatkörbe tartozó adatát. Az ügyfél személyes megjelenésének hiányában történő ügyfél-átvilágítás esetén az ilyen módon történt konkrét azonosítási esetről a Társaság ügyintézője haladéktalanul tájékoztatja a kijelölt személyt, az ilyen módon történt ügyfélátvilágítás dokumentálása érdekében. 17. oldal

18 II/10. Külföldi kiemelt közszereplők átvilágítása Ha az azonosítás során az ügyfél dokumentumaiból az állapítható meg, hogy külföldi lakóhellyel rendelkezik, az ügyintéző köteles az ügyfelet minden esetben írásban nyilatkoztatni arról, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben. A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfelet minden egyéb körülmény vizsgálata nélkül kötelező a fentiekről nyilatkoztatni. Külföldi kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítéséhez, az ügyleti megbízás teljesítéséhez a Társaság Vezérigazgatójának előzetes, írásbeli jóváhagyása szükséges. Amennyiben a szolgáltató a nyilatkozat valódiságát kétségesnek tartja köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Amennyiben a nyilatkozattal kapcsolatban bármilyen kétség merül fel a Társaság ügyintézője köteles a kijelölt személy állásfoglalását bekérni. Amennyiben a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél úgy nyilatkozik, hogy külföldi kiemelt közszereplőnek minősül, az ilyen módon történt konkrét azonosítási esetről a Társaság ügyintézője az ügyfél által kitöltött nyilatkozat beszkennelt változatának megküldésével haladéktalanul tájékoztatja a kijelölt személyt, ezen körülmény dokumentálása érdekében, valamint intézkedik a Társaság ügyvezetése (Vezérigazgatója) felé a fentiek szerinti jóváhagyás beszerzése érdekében. Külföldi kiemelt közszereplő esetén a Társaság valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést elvégzi, azaz a bemutatott azonosító okmány alapján a maximum adatkört rögzíti, elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését, azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja, rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. II/11. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések A Pmt. lehetővé teszi a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadását, azonban az ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli. A Társaság jogosult elfogadni a Magyar Köztársaság területén, illetve az Európai Unió más tagállamában, valamint a törvényben meghatározott vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmazó harmadik országban tevékenységet folytató, a Pmt. 1. (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott szolgáltatók - kivéve a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltatók - által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeit, mely abban az esetben is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal. 18. oldal

19 A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor, mivel a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az ügyfél-átvilágítást olyan szolgáltató végezte el, amely tevékenységét harmadik országban folytatja, akkor ezen szolgáltatónak a Pmt. 18. (6) bekezdése szerinti követelményeknek kell megfelelnie, azaz kötelező szakmai nyilvántartásban kell szerepelni és a törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfélátvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is a Pmt.- ben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő. Amennyiben a harmadik országban működő szolgáltató teljesíti a fent megjelölt követelményeket, akkor a Társaság erről tájékoztatja a PSzÁF ot. A más szolgáltató által elvégzett átvilágítás elfogadása esetén az ilyen módon történt konkrét azonosítási esetről a Társaság ügyintézője haladéktalanul tájékoztatja a kijelölt személyt, az ilyen módon történt ügyfél-átvilágítás dokumentálása érdekében. II./12. Az üzleti kapcsolatra és ügyleti megbízásra vonatkozó és kapcsolódó legfontosabb adatok A törvény alapján, rögzíteni kell az üzleti kapcsolatra és ügyleti megbízásra vonatkozó legfontosabb adatokat is. Ennek során figyelembe kell venni a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására kiadott 1/2004 sz. a PSZÁF ajánlásban, az Ismerd ügyfeled eljárásban foglaltakat. II./13. Az ügyfél-azonosítás belső eljárási rendje Az azonosító adatok rögzítésére alapvetően formanyomtatványon (1. / 1. számú melléklet) kerül sor, azonban, amennyiben a Törvény által meghatározott azonosító adatok részét képezik a szerződésnek, illetve a szerződéses dokumentációnak, külön adatlap kitöltésére nincs szükség. Ugyanez a kitétel igaz akkor is, ha a rendelkezésre álló számítógépes adatbázisból ezek az adatok elérhetőek, azaz ebben az esetben sem kell kitölteni külön adatlapot. Természetesen nem lehet eltekinteni az adatlap kitöltésétől, ha a tranzakciót folytató személy, vagy az általa képviselt harmadik fél nem ügyfele a Társaságnak, vagy a Társaságnak nem áll rendelkezésére olyan szoftver, amely alkalmas az ügyféladatok fenti módon történő tárolására és lehívására, vagy a Társaság tranzakciót bonyolító szervezeti egységének nincs online kapcsolata a központi adatbázisával, ezért nem lehetséges annak azonnali megállapítása, hogy az ügyfél azonosítva volt-e már korábban. Ha az adatbázisban rögzített adatok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, akkor az azonosítás során nem kell adatlapot kitölteni, viszont a rendszerben rögzíteni kell a tranzakció tényét. Amennyiben a Társaság az adott ügyfelet már azonosította, és az adatok ily módon rendelkezésére állnak, a további tranzakciók során az ügyfél azonosításaként a 19. oldal