Szabályzat. - a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról.

Átírás

1 Szabályzat - a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról. Jóváhagyta: a 3/8/2011. sz. határozatával a Takarékszövetkezet igazgatósága Kiadásának időpontja: március 9. Hatályba lépésének időpontja: március 9.

2 1 A szabályzat célja A pénzmosás fogalma ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK A PMT. ÁLTAL ELŐÍRT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG Ügyfél-átvilágítás természetes személy esetén Ügyfél-átvilágítás jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén Tényleges tulajdonos személyére tett nyilatkozat Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás Fokozott ügyfél-átvilágítás Az ügyfél-átvilágítás az ügyfél személyes megjelenése hiányában Ügyfél-átvilágítás levelezőbanki kapcsolat esetén Külföldi kiemelt közszereplők átvilágítása Ügyfél-átvilágítás pénzváltás esetén Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG Pénzmosás-gyanús esemény jelentése...17 Bejelentés tartalma (formanyomtatvány alapján, 4. számú melléklet): Tranzakció felfüggesztése A Takarékszövetkezet alkalmazottainak kötelezettségei, jogai és feladatai a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló tevékenységben Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló, a fizetési megbízások feldolgozását végző ügyintézők A kijelölt személy Belső ellenőrzés TITOKVÉDELMI SZABÁLYOK FELFEDÉS TILALMA SZŰRŐRENDSZER NYILVÁNTARTÁS Az egyes területekre vonatkozó konkrét feladatok ) Fizetési Fogalom ) Számlavezetés és Átutalás ) Értékkezelés ) Hitelezés ) Betételhelyezési tevékenységhez kapcsolódó azonosítások ) Minden érintettre vonatkozik: KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS AZ IRATOK MEGŐRZÉSÉNEK KÖTELEZETTSÉGE Záró rendelkezések MELLÉKLETEK Nyilvántartás...45 Anti-Money Laundering Questionnaire...46 II. Risk Assessment Does the FI have a risk focused assessment of its customer base? Does the FI identify the categories of customers whose transactions and banking activities are routine and usual? Does the FI determine the appropriate level of enhanced due diligence necessary for those categories of customers that the FI has reason to believe pose a heightened risk of illicit activities at or through the FI?...46 V. Transaction Monitoring...48

3 A szabályzat vonatkozik: A Hodász-Porcsalma Takarékszövetkezet. - a továbbiakban Takarékszövetkezet - valamennyi szervezeti egységére, és a Takarékszövetkezet megbízásából, a Takarékszövetkezet javára, nevében, felelősségére és kockázatára pénzügyi és/vagy kiegészítő pénzügyi és/vagy befektetési és/vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató (Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 12.a) pontja illetve (Bszt 111 ) valamint a Takarékszövetkezeti ügynökökre, a továbbiakban a Takarékszövetkezet és a Takarékszövetkezet nevében bármilyen a vagy b típusú ügynöki tevékenységet folytató szervezetre. Hivatkozások évi LXXXIII. tv. a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről, évi IV. tv. a Büntető Törvénykönyvről, évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, évi LXV tv. az államtitokról és a szolgálati titokról, évi CXII. tv. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, PSZÁF ajánlás A terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról 1781/2006 (2006. november 15.) számú Európa Parlament és Tanács rendelete a pénzeszközök átutalását kísérő megbízói információkról évi CXXXVI. Tv. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról évi CXXXVIII. tv. a befektetési és vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól. 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) alapján a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a pénzügyi intézménynek nem minősülő, pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) valamint a befektetési szolgáltatást, és kiegészítő befektetési szolgáltatást végzők, valamint a befektetési alapkezelők (a továbbiakban: befektetési szolgáltatók) amennyiben a Magyar köztársaság területén pénzátutalási tevékenység végzésére jogosultak - kötelesek belső szabályzatot készíteni, illetve szabályzatukat a mintaszabályzat megjelenése után haladéktalanul aktualizálni annak érdekében, hogy alkalmazottjaik a Pmt-ben meghatározott bejelentési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, képesek legyenek felismerni a szokatlan, a pénzmosás gyanús eseteket. 2 A PÉNZMOSÁS FOGALMA A pénzmosás minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett bűncselekményből származó - pénz eredetének azonosíthatóságát és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. A bűncselekményből származó jövedelem jellemző módon jelentős összeg, hiszen kisebb összegek eredetét nem kell bonyolult pénzügyi manőverekkel legalizálni. A pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény. Mindig meg kell, hogy megelőzze valamilyen, a Büntető Törvénykönyvbe (a továbbiakban: Btk.) ütköző tevékenység, amelynek a jövedelmét legalizálni, tisztára mosni próbálják. A jövedelmet így lehet "beforgatni" a legális gazdaság szférájába. A Btk. (az évi IV. törvény) 303. (1) bekezdése szerint a pénzmosás tényállása:

4 Aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. Magyarázata szerint dolgon az önálló testi tárgyakon kívül a vagyoni jogokat megtestesítő olyan okiratokat, dematerizált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, - illetve a dematerizált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. A pénzmosás tényállásának tehát három, Btk-ban meghatározott konjunktív feltétele: 1. A dolog (általában pénz) szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származzon, 2. célzat: a dolog eredetének leplezése (kivéve a gondatlan elkövetés esetét, 3. gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználása, illetve a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankművelet végzése. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást üzletszerűen, különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, hivatalos személyként, ügyvédként követik el. Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az FATF (Financial Action Task Force) által pénzmosás megelőzése és megakadályozása tekintetében nem együttműködőnek minősített országok (NCCT - Non-Cooperative Countries and Territories) listája elérhető a ml internetcímen. Terrorizmus finanszírozása A terrorizmus finanszírozása a Btk. alapján bűncselekmény, ugyanolyan bűncselekmény, mint a terrorizmus maga. Felismerésében a nehézséget az okozza, hogy mind legális, mind illegális forrásból eredő eszközök felhasználhatók a terrorizmus finanszírozására. A legmegfelelőbb ellenszer a pénzügyi szektor részéről az Ismerd ügyfeled és Légy körültekintő ügyfeleddel elvek szigorú betartása lehet. A PSZÁF honlapján, illetve a oldalon szereplő terrorista listákon vagy a oldalon található személyekkel és szervezetekkel történő szerződéskötésekkel kapcsolatban fokozottabb figyelemmel kell eljárni. Amennyiben szerepel az említett listák valamelyikén, és pénzmosás gyanúja merül fel az adott személlyel kapcsolatban, úgy bejelentést kell róla tenni. Minden esetben, amikor a World Compliance listáján szereplő személyt azonosít bármelyik, a Takarékszövetkezetben dolgozó ügyintéző, erről értesíteni kell a Kijelölt személyt vagy helyettesét. 3 ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség (A Pmt. alkalmazásában).

5 Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a szabályzat kiadásának időpontjában Norvégia, Izland, Lichtenstein). Harmadik országnak kell tekintetni az Európai Unión kívüli államot. Ügyfélnek minősül, aki a szolgáltatóval az 1. (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerződést köt, illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad. Üzleti kapcsolatnak minősül az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony. Ügyleti megbízásnak minősül az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony. Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak minősülnek azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást. Pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ad megbízást az ügyfél. Ügyfél-átvilágításnak minősül, a Pmt 6. -ban meghatározott esetben a ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése. Ennek értelmében a szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfélátvilágításra még nem került sor, vagy ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságára vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. Az azonosító adatokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón. Azonosításnak minősül a Pmt. 7. (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 8. (2)-(4) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély. Személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a Pmt. 7. (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti okiratokkal történő, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. (5) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvántartásban történő ellenőrzése. Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak. Azt a természetes személyt is tényleges tulajdonosnak tekintjük, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt

6 százalékával, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, valamint az a természetes személy, aki jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek tagja, illetve részvényese és jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői, vagy felügyelő bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával./ptk. 685/B. (2)/ Alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, továbbá akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, az országgyűlési képviselő, a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja, a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelőtestületének tagja. Közeli hozzátartozó a Ptk ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, illetve bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre. Levelezőbanki szolgáltatásnak minősül valamely hitelintézet más hitelintézet számára történő számla vezetése pénzforgalmi szolgáltatási megbízás teljesítése vagy pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenység teljesítése céljából. Fiktív banknak tekinthető az a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szolgáltató, amely tevékenységét nem a székhely szerinti országban végzi és az összevont alapú felügyelet nem terjed ki rá. A fiktív bankokkal összefüggő rendelkezések levelezőbanki kapcsolatra értendők. Pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a vámhatóság 314/2006.(XII.23.) Korm. rendeletben meghatározott szervezeti egysége. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ből eredő kötelezettségeként fogadja és feldolgozza a szolgáltató által küldött bejelentéseket, az ügylet felfüggesztése esetén ellenőrzési feladatait ellátja, adatot kér a szolgáltatótól, más hatóságtól, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán a évi CLXXX. törvény alapján elvégzi a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosítását ellátó szerv feladatait. A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatait a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, a pénzügyi információs egységként működő hatóság nem nyomozati feladatait a Pénzügyi Információs Osztály látja el (továbbiakban pénzügyi információs egységként működő hatóság).

7 4 A PMT. ÁLTAL ELŐÍRT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG A Takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az üzleti kapcsolat létesítésekor köteles alkalmazni. Azoknak az ügyfeleknek az átvilágítására, amelyekkel a Takarékszövetkezet nem létesített üzleti kapcsolatot, akkor kerül sor, amikor az általuk kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen összefüggő megbízások a hárommillió-hatszázezer forint összeghatárt elérik, meghaladják, illetve pénzváltás esetén a tranzakció értéke az ötszázezer forintot eléri, meghaladja. A Takarékszövetkezet átvilágítja az ügyfelét pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha átvilágítására még nem került sor. A Takarékszövetkezet abban az esetben is köteles elvégezni az ügyfél-átvilágítást, ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. Hárommillió-hatszázezer forint értéket meghaladó ügyleti megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, illetve üzleti kapcsolat olyan ügyféllel létesíthető, akinek átvilágítását végrehajtotta a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek említett eseteiben azonosítja az ügyfelet és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi, valamit azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja. Ezen túlmenően rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot (monitoring). A Takarékszövetkezet ezen ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon jogosult meghatározni. (továbbiakban kockázatérzékenységi alapon történő ügyfél átvilágítás). A Pmt. által meghatározott maximum adatkör megegyezik azzal az adatkörrel, amellyel a Takarékszövetkezet a törvény hatálybalépésekor már meglévő ügyfelek esetében rendelkezik. A meglévő ügyfelek ilyen adataira nincs visszamenő hatály, nincs törlési kötelezettség. Az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az új ügyfelek esetében kell alkalmazni. Amennyiben a Takarékszövetkezet nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a szolgáltató köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján, bankszámlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, illetve köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. A Pmt. a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bizonyos ügyfelek, és ügyletek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégezni, azonban minden esetben kötelező az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének az elvégzése. A Pmt. a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő bizonyos ügyfelek, és ügyletek vonatkozásában fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő. Fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazása esetén a Pmt.-ben meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés elvégzése kötelező és ezek mellett kerül sor további intézkedések végrehajtására. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére vonatkozó monitoring tevékenységen kívül, nem kell ismételten elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket abban az esetben, ha a Takarékszövetkezet az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már alkalmazta, és az érintett ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a

8 képviselő személyazonosságát a személyazonosság igazoló ellenőrzésére vonatkozó eljárás során megállapította, és a megadott adatokban nem történt változás. Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Takarékszövetkezetet értesíteni. E kötelezettséget a Takarékszövetkezet a szerződési feltételek között szerepelteti január 1-jét követően a Takarékszövetkezet megtagadja az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyféllel a Pmt. hatályba lépése (2007. december 15.) előtt lépett üzleti kapcsolatba és az ügyfél a szolgáltatónál átvilágítás céljából személyesen, vagy képviselő útján nem jelent meg és az ügyfél vonatkozásában a Pmt. által meghatározott ügyfélátvilágítás eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésére. Amennyiben a Takarékszövetkezet által vezetett számla terhére és javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor ide nem értve a természeténél fogva többéves futamidejű ügyleteket a szolgáltató 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfelét az adataiban időközben esetlegesen bekövetkezett változások közlésére. Amennyiben az ügyfél adataiban változás következik be és azt az ügyfél az előírtak szerint írásban nem közli a szolgáltatóval, úgy a szolgáltató az adatokban való változást rögzíti az ügyfél személyes megjelenésekor. A szabályzat által megfogalmazott esetekben az ügyféllel kapcsolatba kerülő ügyintézőnek el kell végeznie az ügyfél átvilágítását. A Takarékszövetkezet az ügyfél átvilágítás során azonosított adatokat az 1/A2, számú mellékletben szereplő azonosítási adatlapon rögzíti. Az azonosító adatok rögzítésére alapvetően formanyomtatványon kerül sor (1./A2 sz. melléklet) de minden esetben szükséges a számítógépes adatbázis feltöltése, illetve módosítása is. A már azonosított természetes személyek, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, mint ügyfelek hiányzó adatait az Azonosítási Adatlapon (amennyiben az korábban felvételre került) pótolni kell, az ügyfél legelső megjelenésekor. Az hiányos adatok pótlását az informatikai rendszerben is el kell végezni. Az azonosítás során az ügyfél köteles a Takarékszövetkezet részére arra a személyre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tenni, akinek a nevében, illetőleg javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás (megbízás) alapján, vagy anélkül eljár (tényleges tulajdonos). Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja vagy azonosítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást a Takarékszövetkezet nem teljesíti, az ügyféllel nem lép üzleti kapcsolatba. Amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása alatt kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyfelet nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha pénzmosás gyanúja miatt bejelentést tett és a felszólítás akadályozná a rendőrségi eljárást. Az azonosítási adatok rögzítéséért, az adatlap kitöltéséért és a nyilatkozat felvételéért, továbbá a bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére való megküldéséért az az alkalmazott felel, aki az érintett kérdéses tranzakciót bonyolította, szerződést (személyesen) kötötte. Az alkalmazott, amennyiben a tranzakció vonatkozásában a későbbiekben megfogalmazott ismérvek alapján, vagy egyébként pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul megküldi a bejelentésre kijelölt személynek.

9 4.1. Ügyfél-átvilágítás természetes személy esetén A Takarékszövetkezet - az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillióhatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, illetve pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor és ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel - köteles azonosítani az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Eseti ügyfelek vonatkozásában a Takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítást a készpénz be/kifizetéskor teljesíti. Természetes személy esetén az ügyfél azonosítását végző munkatárs a következő adatokat köteles írásban rögzíteni családi és utónevét (születéskori nevét) állampolgárságát lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel, ha nincs cím, akkor lakcím nélküli megjelölést) és az azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait) - születési hely, idő anyja neve Külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján kell a fenti adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet (ha van) dokumentálni. Mivel az ügyfélről az esetleges bejelentést a felsorolt adatkör ismeretében tudja a Takarékszövetkezet szabályszerűen megtenni valamint a KHR rendszerbe történő továbbításhoz szintén szükség van a születési hely, idő és anyja neve adatokra ezért az egyszerűsített azonosítás fejezetnél felsorolt minden ügyfél azonosításakor a maximum adatkör bekérése szükséges. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Takarékszövetkezet köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását: Természetes személy esetén: magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa. A Takarékszövetkezet köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is. A Takarékszövetkezet köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör): üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét A Takarékszövetkezet ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör): a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján

10 rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is Ügyfél-átvilágítás jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén A Takarékszövetkezet az azonosítás érdekében legalább a következő adatokat rögzíti: a neve és rövidített neve székhelye és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe cégjegyzékszáma vagy egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma a főtevékenység képviseletre jogosultak neve és beosztása kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai Mivel az ügyfélről az esetleges bejelentést a fő tevékenység és a képviseletre jogosultak adatainak ismeretében tudja szabályszerűen megtenni a Takarékszövetkezet ezért a minimum adatkör mellé ezeket az adatokat minden esetben, mikor azonosításra kerül sor, rögzíteni kell. Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) a IV.1. pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően a Takarékszövetkezet az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg, hogy: 1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta 2. más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént 3. Magyarországon nem bejegyzett külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént. 4. cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). 5. Off-shore cég esetén tárgyév március 31-ig be kell nyújtani a tárgyévben kelt Certificate of Good Standing (vagy egyenértékű tartalmú) okiratot, amely igazolja a cég tényleges és jogszerű működését. Magyarországon nem bejegyzett külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása szükséges. Az ügyfélátvilágítás elvégzése során a Bank a Magyarországon nem bejegyzett külföldi jogi személytől, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezettől, a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot,, off-shore cégek esetében a Certificate of Good Standing (vagy egyenértékű tartalmú) okiratot kizárólag hiteles magyar fordítással fogadja el. A 3. pontban meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént és a Takarékszövetkezet köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. A jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását követően a Takarékszövetkezet elvégzi a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem

11 rendelkező szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is. A személyazonosság igazoló ellenőrzésénél köteles ellenőrizni az azonosság igazolására bemutatott okirat érvényességét. Amennyiben valamelyik adat az elfogadott okmányban nem szerepel, vagy az ügyfél lakcímkártyával nem rendelkezik, akkor ezt dokumentálni kell. A Takarékszövetkezet köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör): üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. A Takarékszövetkezet ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör): a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is. Külföldi lakhellyel rendelkező ügyfél esetén arról is nyilatkoznia kell az ügyfélnek, hogy saját országában Ő politikai közszereplőnek minősül-e.(3. számú melléklet) Természetes személy esetében függetlenül attól, hogy a papíralapú nyilvántartásban rendelkezésre állnak-e a Pmt. által előírt adatok, a számítógépes rendszerek adatbázisában azokat maradéktalanul ki kell tölteni. Amennyiben a Takarékszövetkezet az adott ügyfelet már azonosította és az adatok ily módon rendelkezésére állnak, a további tranzakciók során az ügyfél azonosításaként a személyazonosság megállapítása megtörténik, ahogy erre egyébként is minden tranzakcióban sor kerül. Erről nem kell újabb adatlapot kitölteni. Amennyiben a Takarékszövetkezet ügyfele a Takarékszövetkezet különböző kirendeltségeiben hajtja végre tranzakcióit - jellemző pénzmosási folyamat az azonosításra akkor is a számlavezető kirendeltségben rögzített adatok szolgálhatnak, ha azok a számítógépes rendszeren a tranzakciót ténylegesen lebonyolító fiók részére is elérhetőek, és itt is elegendő a személyazonosság megállapítását elvégezni. Ilyen esetben az esetleges bejelentést az a kirendeltség teszi meg, amely a gyanús tranzakciót észlelte, utalva a több helyszínen lefolytatott ügyletekre. A kitöltött, ill. kinyomtatott adatlapok és az azonosítási adatok adathordozóinak tárolási módjára és őrzésére vonatkozóan az Informatikai Biztonsági Szabályzatban lefektetettek szerint kell eljárni és azokat tűzbiztos szekrényben kell őrizni január 1-jét követően a Takarékszövetkezet megtagadja az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyféllel a Pmt. hatályba lépése (2007. december 15.) előtt lépett üzleti kapcsolatba és az ügyfél a szolgáltatónál átvilágítás céljából személyesen, vagy képviselő útján nem jelent meg és az ügyfél vonatkozásában a Pmt. által meghatározott ügyfélátvilágítás eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésére Tényleges tulajdonos személyére tett nyilatkozat A Takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítás során köteles ügyfelét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti-e. Amennyiben az ügyfél a szolgáltató részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia (minimum adatkör):

12 tényleges tulajdonos neve, születéskori neve lakcíme, állampolgársága. A Takarékszövetkezet az olyan tényleges tulajdonosokról, akik nem az EU állampolgárai és fokozott ügyfél átvilágítás alá esnek, további adatokat is kér (maximum adatkör): az azonosító okmány típusa és száma, külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely, születési hely és idő, anyja neve. A nyilatkozat az Azonosítási Adatlapon szerepel, követelmény, hogy az ügyfél büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozzon. A nyilatkozat kitöltésekor az ügyfél az alábbi lehetőségek közül választhat: 1.) természetes személyként saját magam nevében és érdekében járok el. 2.) természetes személyként az alábbi személy(ek) nevében vagy érdekében járok el. 3.) az általam képviselt jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet saját nevében és érdekében jár el. 4.) az általam képviselt jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet az alábbi személy(ek) nevében vagy érdekében jár el. Amennyiben az ügyfél nyilatkozata szerint saját nevében jár el, az azonosítás során megadott adatok elégségesek, további adatok megadása nem szükséges. Amennyiben az ügyfél nyilatkozata szerint természetes személyként, vagy az általa képviselt jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet nevében és érdekében eljárva más személy(ek) nevében vagy érdekében jár el, a tényleges tulajdonos fogalma alatt minden esetben természetes személyt kell érteni. E természetes személy/személyek adatait kell a nyilatkozatban szerepeltetni. Előfordulhat az az eset, amikor a jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben tulajdoni hányaddal bíró természetes személyek magas száma miatt egyik természetes személy tulajdoni hányada sem éri el a huszonöt százalékot. Ez esetben a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek nincs a Pmt. értelmezése szerinti tényleges tulajdonosa. Ebben és csakis ebben az esetben fogadható el az ügyféltől olyan tartalmú nyilatkozat, hogy az általa képviselt jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet saját nevében és érdekében jár el. Ebben az esetben az azonosítás során - a jogi személyről valamint a nevében, képviseletében eljáró természetes személyekről megadott adatokon túl további adatok megadása nem szükséges. Az első üzleti kapcsolat létesítésekor (szerződéskor), valamint az első azonosítási összeghatárt elérő, vagy meghaladó ügyleti megbízás során tett tényleges tulajdonosi nyilatkozat tartalma, ellenkező tartalmú nyilatkozat megtételéig az összes további az adott szerződéshez kapcsolódó - megbízásra/tranzakcióra is vonatkozik. Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást a Takarékszövetkezet nem teljesíti, az ügyféllel nem lép üzleti kapcsolatba, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a Takarékszövetkezet az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, illetve ha a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Takarékszövetkezetet értesíteni. E kötelezettséget a Takarékszövetkezet a szerződési feltételek között szerepelteti.

13 A megfelelő adatlapot és tényleges tulajdonosi nyilatkozatot az egyes ügyfélkörökben az alábbiak szerint kell alkalmazni: Vállalati ügyfél (ideértve az egyéni vállalkozókat is) esetén a) fel kell venni a Társaság adatlapját és a Társaságnak tényleges tulajdonosi nyilatkozatot kell tennie (nyomtatvány: 1/A1 melléklet): - az ügyintéző kitölti az adatlapot a Társaság adataival - a Társaságot képviselő természetes személy(ek) kitölti(k) és cégszerűen aláírja(k) a tényleges tulajdonosi nyilatkozatot (több tényleges tulajdonos esetén maximum 4 fő lehet több nyomtatvány is felhasználható) b) a Társaság képviselője, rendelkezésre jogosultja, kézbesítési megbízottja, meghatalmazottja stb esetén fel kell venni a természetes személy(ek) adatait is (nyomtatvány: 1/A2 melléklet) - az ügyintéző kitölti az adatlapot minden egyes képviseletre jogosult, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kézbesítési megbízott stb esetében - a nyomtatvány tényleges tulajdonosi nyilatkozat részét NEM kell kitölteni - a képviseletre jogosultnak, rendelkezésre jogosultnak, meghatalmazottnak, kézbesítési megbízottnak stb. a nyomtatványt alá kell írnia (a megváltozott adatokról szóló bejelentési kötelezettsége miatt) Természetes személy ügyfél esetén a) a számlatulajdonos természetes személy adatait fel kell venni és a természetes személynek tényleges tulajdonosi nyilatkozatot kell tennie (nyomtatvány: 1/A2) - az ügyintéző kitölti az adatlapot a természetes személy adataival - a tényleges tulajdonosi nyilatkozatot kitölti és aláírja a számlatulajdonos. b) számla feletti rendelkező esetén a rendelkező adatait fel kell venni, tényleges tulajdonosi nyilatkozatot nem kell kitölteni (nyomtatvány: 1/A2). - az ügyintéző kitölti az adatlapot a természetes személy adataival - a nyomtatvány tényleges tulajdonosi nyilatkozat részét NEM kell kitölteni - a magánszemélynek a nyomtatványt alá kell írnia (a megváltozott adatokról szóló bejelentési kötelezettsége miatt) 4.4. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás A Pmt a értelmében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. Ebben az esetben kizárólag az üzleti kapcsolatot köteles a Takarékszövetkezet figyelemmel kísérni és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégeznie. A Takarékszövetkezet egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmaz, amennyiben a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalványfelvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működő ügyfél tevékenységét az Európai Unió területén végzi. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmaz abban az esetben is, ha olyan harmadik országban székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai

14 készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységet folytató szolgáltatónak minősül, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll. A Takarékszövetkezet egyszerűsített átvilágítási eljárást folytat, amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak. Továbbá amennyiben az ügyfél a Pmt. alkalmazásában felügyeletet ellátó szervnek minősül, így a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Nemzeti Adó- Vámhivatal, ügyvédek esetében az a kamara, melynek az ügyvéd a tagja, közjegyzők esetében az a kamara, melynek a közjegyző a tagja. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazza a Takarékszövetkezet, ha ügyfele központi államigazgatási szerv, valamint helyi önkormányzat, továbbá az Európai Közösség intézménye, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank Fokozott ügyfél-átvilágítás A pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek esetén a Takarékszövetkezet fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmaz. A következő négy esetben kötelező a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása: 1. Az ügyfél nem jelent meg személyesen azonosítás céljából 2. Harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő, határon átnyúló levelezőbanki kapcsolat létesítése 3. Más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő személyekkel üzleti kapcsolat létesítése, részükre ügyleti megbízás teljesítése 4. Pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében 5. Off shore cégek és külföldi alapítványok esetében A felsorolt esetekben a tényleges tulajdonosra vonatkozóan is, a fokozott átvilágításnál kért összes adatot ki kell tölteni. Mivel az ügyfélről az esetleges bejelentést a maximum adatkör ismeretében tudja a Takarékszövetkezet szabályszerűen megtenni valamint a KHR rendszerbe történő továbbításhoz szintén szükség van a születési hely, idő és anyja neve adatokra ezért a korábban meghatározott kivételek kivételével - minden ügyfél azonosításkor a maximum adatkör bekérése szükséges Az ügyfél-átvilágítás az ügyfél személyes megjelenése hiányában A Takarékszövetkezet az azonosítás során, mind a belföldön, mind a külföldön tartózkodó távollévő ügyfél vonatkozásában az ügyfél-azonosítás esetére meghatározott maximum adatkört köteles rögzíti. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani az ügyfél-azonosítás során előírt okirat hiteles másolatát is. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy a magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja. Az ellenőrzés során elfogadható az a másolat is, melyet az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

15 Ügyfél-átvilágítás levelezőbanki kapcsolat esetén A Takarékszövetkezet levelezőbanki kapcsolattal nem rendelkezik, ezzel kapcsolatban ügyfél-átvilágítási feladatai nem merülnek fel Külföldi kiemelt közszereplők átvilágítása Külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles minden esetben a Takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben (PEP nyilatkozat 3. számú melléklet). Amennyiben az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, úgy a társaság képviseletében eljáró természetes személyekről, számla felett rendelkezőkről, meghatalmazottakról is fel kell venni a PEP nyilatkozatot (2. számú melléklet). A kizárólag külföldi lakhellyel rendelkező Kiemelt Közszereplőkre (PEP) vonatkozó hirdetményt az ügyféltérben el kell helyezni. Külföldi kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítéséhez, az ügyleti megbízás teljesítéséhez a Takarékszövetkezet ügyvezetőjének jóváhagyása szükséges, valamint a Kijelölt személy értesítése. Amennyiben a Takarékszövetkezet azonosítást végző munkatársa a nyilatkozat valódiságát kétségesnek tartja, köteles erről a Kijelölt személyt értesíteni, aki a Worldcompliance adatbázisában valamint a rendelkezésére álló egyéb adatbázisokban ellenőrzi a nyilatkozat tartalmának valódiságát. A Kijelölt személy, írásban ( ben) értesíti a jóváhagyásra jogosult vezetőt az ellenőrzés eredményéről. Ezt követően a Külföldi kiemelt közszereplőt fokozott ügyfél-átvilágításnak kell alávetni valamint a tényleges tulajdonosról is nyilatkoztatni kell. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor a Takarékszövetkezet azonosítást végző munkatársa a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja, rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot Ügyfél-átvilágítás pénzváltás esetén A Takarékszövetkezet pénzváltási tevékenységet nem végez, ehhez kapcsolódóan ügyfélátvilágítási feladatok nem merülnek fel Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések A Pmt. lehetővé teszi a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadását, azonban az ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli. A Takarékszövetkezet jogosult elfogadni a Magyar Köztársaság területén, illetve az Európai Unió más tagállamában, valamint a törvényben meghatározott vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmazó harmadik országban tevékenységet folytató, a Pmt. 1. (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott szolgáltatók - kivéve a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltatók - által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeit, mely abban az esetben

16 is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal. A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor, mivel a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. A Takarékszövetkezet alapvetően törekszik arra, hogy ügyfeleinek átvilágítását saját maga végezze el, de bizonyos esetekben (pl. konzorciális hitelezés), amikor a Takarékszövetkezet nem kerül személyes kontaktusba az ügyféllel, szükségessé válik más szolgáltató átvilágításának elfogadása. Ezekben az esetekben a szerződés kötéséért szakmailag felelős vezetőnek feladata az ügyfél-átvilágítás bekérése és az előírt adatkör meglétének ellenőrzése. A Takarékszövetkezet ügynöke által elvégzett átvilágítás nem minősül más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedésnek, mivel a törvény értelmében az ügynök a Takarékszövetkezet részének minősül. Az ügyfél-átvilágítás során úgy kell tekintetni az ügynök tevékenységére, mintha maga a Takarékszövetkezet járna el. Az ügynökök vonatkozásában a Takarékszövetkezet elfogadja az ügynök saját jogú tevékenysége során végzett ügyfél-átvilágítási dokumentumait így az olyan ügyfélnek, aki az ügynöknek saját jogon is ügyfele, amennyiben az ügynök által végzett azonosítás összhangban van a Takarékszövetkezet által megfogalmazott ügyfél-átvilágítási követelményekkel, elég csak egyszer átvilágítania ugyan azt az ügyfelet. 5 BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG A Pmt. 23. (1) bekezdése értelmében pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén a pénzügyi és a befektetési szolgáltató szervezet vezetője, illetve alkalmazottja az ügyfél átvilágítását értékhatárra tekintet nélkül elvégzi, ha az korábban nem történt meg, és a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerüléséről haladéktalanul bejelentést tesz a 4. számú mellékletben található formanyomtatvány kitöltésével és továbbításával. A bejelentés továbbítását a kijelölt személy nem tagadhatja meg. A Takarékszövetkezet alkalmazottai közül kijelölt személy feladata elsődlegesen a bejelentések haladéktalan továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. Amennyiben az alkalmazott a tranzakciót a későbbiekben megfogalmazott ismérvek alapján vagy egyébként szokatlannak ítéli, arról vezetőjét haladéktalanul tájékoztatnia kell, és az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul, de legkésőbb 3 banki munkanapon belül köteles megküldeni a bejelentésért felelős Kijelölt személynek, és e tényről vezetőjét tájékoztatnia kell. (Ha a bejelentés a vezető tevékenységére is utal, ebben az esetben közvetlenül küldi a bejelentést a Kijelölt személynek.) A bejelentés elmulasztása miatt az alkalmazott és vezetője amennyiben előtte ismert a szokatlan tranzakció - egyetemlegesen felelnek, a bejelentés továbbítását a vezető nem tagadhatja meg. Ha a vezető pozitív irányban felülbírálja az alkalmazottat, vagyis bejelentendőnek minősít ügyletet, akkor az alkalmazott nem tagadhatja meg a bejelentési adatlap kitöltését, továbbküldését. Amennyiben a vezető megtagadja a bejelentés továbbítását a Kijelölt személy részére, akkor az alkalmazott a Kijelölt személynél panasszal élhet, melynek célja, hogy mentesülhessen a büntetőjogi szankciók alól. A bejelentési kötelezettség belső eljárási rendjében a kijelölt személy, vagy annak helyettese a szolgáltató szervezet alkalmazottja számára a munkaidő alatt állandóan rendelkezésre áll és a bejelentést haladéktalanul továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak. A kijelölt alkalmazott személyéről, beosztásáról, valamint ezekben bekövetkezett változásokról a Takarékszövetkezet öt munkanapon belül tájékoztatást küld a

17 pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A bejelentések továbbítására a kijelölt személy kötelezett, aki a Takarékszövetkezetre vonatkozó jogszabály titokvédelmi előírásainak figyelembevételével a bejelentést vagy védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában, illetve tértivevénnyel ellátott postai kézbesítés útján, vagy faxon továbbítja, illetve ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat. A bejelentést december 15-étől - amennyiben a bejelentéseket fogadó hatóság, az ehhez szükséges infrastruktúrát kiépíti - kizárólagosan védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában kell továbbítani a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adatok ismertetését, körülmények leírását. A Takarékszövetkezet a bejelentés továbbítása előtt az érintett ügyleti megbízást nem teljesítheti kivéve amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné. Ennek részletes szabályait az 5.1. pont tartalmazza. 5.1 Pénzmosás-gyanús esemény jelentése Pénzmosás gyanúja esetén az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló, az átvilágítást végző ügyintéző köteles kitölteni a 4. számú melléklet nyomtatványt és azt a szervezeti egység vezetőjének láttamozásával a Kijelölt személynek eljuttatni bejelentés céljából. Lehet közvetlenül vagy ajánlottan, tértivevénnyel, postán, a 6. számú mellékletben megjelölt Kijelölt személy telefonon történő értesítését követően, csatolva az ügyfélről felvett 1/A2, számú melléklet (azonosítási adatlap és az esetleges adatmódosítások) fénymásolatát is valamint külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél esetén a PEP nyilatkozatot is (3. számú melléklet). Bejelentés esetén az azonosítási adatlapot "A Kijelölt személy részére megküldve megjelöléssel kell ellátni. Amennyiben a bejelentő személye konkrétan megállapítható úgy a Kijelölt személy vagy helyettese elektronikus üzenetben igazolja vissza számára, a bejelentés továbbításának megtörténtét. A "Bejelentő lap"-ot a központban iktatni kell, majd megküldeni tértivevénnyel - egy munkanapon belül a VPKBP illetékeséhez és a kitöltött Bejelentő lap másolatának az aláírásával kell igazolnia a kézbesítés megtörténtét. Az elküldött anyag másolatát ügyfelenként, illetve bejelentésenként külön-külön, " VPKBP -nak bejelentett" felirattal ellátott dossziéban kell őrizni és az VPKBP eljárásáról érkezett visszajelzést - ha van ilyen - az anyag mellé kell csatolni. Amennyiben a VPKBP a bejelentés alapján pótinformációt kér, Takarékszövetkezet (a Kijelölt személy) azt köteles egy munkanapon belül megadni. A kijelölt személy a hatóságnak történő bejelentés és tájékoztatás megtétele során köteles a titokvédelmi előírásokat betartani, ezért a bejelentés tényéről, annak tartalmáról, a bejelentő személyéről (kivéve a büntető eljárást), harmadik személynek vagy szervezetnek semmiféle tájékoztatást nem adhat és köteles biztosítani, hogy a bejelentő személye, a bejelentés tartalma és megtörténte banktitokként titokban maradjon. A Belső Ellenőrzés vizsgálat esetén betekinthet az azonosító adatokba és a bejelentő

18 formanyomtatványokba. A Takarékszövetkezet a bejelentési kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, illetőleg a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló okiratokat (Azonosítási adatlap, Bejelentési lap stb.) a bejelentéstől számított 8 évig köteles megőrizni és nyilvántartani. A pénzmosás szempontjából gyanúsnak minősülő eseteket a 8. számú melléklet tartalmazza. Bejelentés tartalma (formanyomtatvány alapján, 4. számú melléklet): bejelentést tevő Takarékszövetkezet neve, adatai, kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma bejelentés dátuma tranzakció dátuma az átvilágítási kötelezettség teljesítése során rögzített személyi adatok gazdasági társaságok kapcsán meghatározott azonosító adatok tranzakció adatai, így különösen a tranzakció típusa készpénz ki- és befizetés, átutalás konverzió, átvezetés stb.- érintett összeg, valuta,- deviza neme, érintettek (kedvezményezett, kötelezett, érintett számlák stb.) a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény vagy körülmény részletes leírása, mely nem merülhet ki a szokatlan tranzakció tipológia-szintű megnevezésében, valamint mellékletként lehetőleg szerepeljen az érintett időszak számlaforgalmi kimutatása, tapasztalatok az ügyfélről, eddigi viselkedése, számlakapcsolat, bármilyen olyan információ, amely a pénzügyi információs egységként működő hatóságot feladata ellátásában segítheti A bejelentéseket a Pmt.-ben megfogalmazottak szerint a pénzügyi információs egységként működő hatóság számára kell teljesíteni. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén információ kiegészítését kérheti a Banktól, vagy a bejelentés által érintett, a Pmt. hatálya alá tartozó más szolgáltatótól. A szolgáltató az információ kiegészítése iránti megkeresést köteles teljesíteni Tranzakció felfüggesztése A Pmt a értelmében a Takarékszövetkezet felfüggeszti a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adattal, ténnyel, vagy körülménnyel összefüggő ügyletek lebonyolítását, ha a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. A felfüggesztéssel egyidejűleg értesíteni kell a pénzügyi információs egységként működő hatóságot. Az érintett ügyleti megbízás bejelentését a kijelölt személy védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában, vagy tértivevénnyel ellátott postai kézbesítés útján, vagy faxon továbbítja, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat. A Takarékszövetkezet teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság arról értesíti, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint nem hozott intézkedést, vagy ha a belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően egy munkanap, illetve nem belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően két munkanap a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt. Az eltelt munkanapok számát úgy kell érteni, hogy az a nap, amelyiken a hatóságnak történő továbbítás megtörtént nem számít bele az egy, ill. két napba. A tranzakció felfüggesztésére elsősorban abban az esetben kerüljön sor, ha az ügyleti megbízás olyan külföldi országba irányuló tranzakcióra vonatkozik, amellyel hazánk nem áll jogsegély-kapcsolatban, és alaposan lehet feltételezni, hogy az összeg bűncselekményből származik, továbbá, hogy a tranzakció teljesítése esetén az érintett összeg kikerül

19 joghatóságunk alól, és annak visszaszerzésére lehetőségünk nem lesz, azaz az okozott kár megtérítésének a lehetősége megszűnik. Ilyen esetben az ügyintéző az ügylettel kapcsolatosan kitöltött adatlapot, valamint a hozzá tartozó bejelentőlapot haladéktalanul faxolja el a Takarékszövetkezet központjába és telefonon értesítse a Kijelölt személyt. A Kijelölt személy, miután aláírásával és hivatkozási számmal ellátta mind az azonosító lapot, mind a bejelentőlapot, azt haladéktalanul tovább faxolja az Vám és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztálya a továbbiakban VPKBP - számára, illetve ezzel egy időben telefonon is jelzi a dokumentumok elküldését. A Kijelölt személy a VPKBP-val történt egyeztetés alapján tájékoztatja az érintett ügyintézőt a megbízás felfüggesztésének szükségességéről és a megbízás függőben tartása miatt esetlegesen szükségessé váló, megfelelő ügyfél-tájékoztatást illetően, figyelembe véve a Felfedés tilalmára vonatkozó szabályokat (jelen utasítás 7. fejezet). A VPKBP ezután a Takarékszövetkezet Kijelölt személyét telefonon értesíti, vagy kér kiegészítő információt az ügylettel kapcsolatban. A Takarékszövetkezet Kijelölt személye haladéktalanul telefonon tájékoztatja az ügyintézőt az ügylettel kapcsolatban A Takarékszövetkezet alkalmazottainak kötelezettségei, jogai és feladatai a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló tevékenységben Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló, a fizetési megbízások feldolgozását végző ügyintézők Kötelezettségei: az átvilágítási intézkedések teljesítése, így az ügyfél azonosítása során az azonosító adatok felvétele, adatlap kitöltés, vagy azonosított ügyfél esetén azonosság ellenőrzése, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása, és kétség esetén a személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése; pénzmosásra és terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése; bejelentésben a pénzmosásra és terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása; kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek; ügyfél előtt a bejelentés, illetőleg a vizsgálat tényének titokban tartása. Jogai: névtelenséghez való jog, melynek értelmében az eljáró alkalmazott neve nem szerepelhet a bejelentéseken. A bejelentő lapon az ügygazda fiókot kell megjelölni. A kijelölt személy kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság kifejezett kérése esetén köteles a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátani; mentesülés a banktitok megtartásának kötelezettsége alól, a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem, az ilyen bejelentés miatt nem vonható felelősségre A kijelölt személy

20 Kötelezettsége: a hozzá érkezett bejelentések eljuttatása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére azonnal Feladatai: amennyiben szokatlan tranzakcióra egyéb úton információi keletkeznek, ezekről felvilágosítás kérése a számlavezetőtől, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése; az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával; kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatóság kijelölt egységeivel a megfelelő megkeresések esetén információ-szolgáltatás a bejelentett számlákról, ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról, tranzakciókról (a megkeresésnek meg kell felelnie az egyéb jogszabályokban, így a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény, a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvényben megfogalmazott követelményeknek); a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos ellenőrzés céljának, feladatának, rendjének és szabályainak kidolgozása. - a Kijelölt személy a VPKBP-val történt egyeztetés alapján tájékoztatja az érintett ügyintézőt a megbízás felfüggesztésének szükségességéről és a megbízás függőben tartása miatt esetlegesen szükségessé váló, megfelelő ügyfél-tájékoztatást illetően, figyelembe véve a Felfedés tilalmára vonatkozó szabályokat (jelen utasítás 7. fejezet). - amennyiben az ügyfél a oldalon található listán szerepel, abban az esetben a kijelölt személy a nyilvántartásban szereplő minősítést mérlegelve, írásban visszaigazolja az érintett ügyintézőnek, hogy a nyilvántartásban szereplő ügyféllel létesíthet-e a Takarékszövetkezet üzleti kapcsolatot, vagy teljesítheti-e az ügyleti megbízást Belső ellenőrzés Kötelezettségei: a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos szabályok betartásának rendszeres, legalább évenkénti vizsgálata, ezen belül kiemelten az ügyfél-átvilágítás pontos elvégzése, az oktatás és a szűrőrendszer vizsgálata; a vizsgálatok megállapításairól a felügyelő bizottság, igazgatóság, tájékoztatása. Jogai: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos témakörbeli vizsgálatoknál a szükséges adatokhoz való hozzáférés joga. 6 TITOKVÉDELMI SZABÁLYOK A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a banktitok megsértésének vagy más, akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének. Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. A banktitkot mindenki, aki bármilyen módon hozzáférhet köteles megőrizni. A banktitok megtartására köteles személy, aki banktitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni