Tartalomjegyzék I. Feladatkör, tevékenység bemutatása Az intézmény alapadatai, tevékenységi kör bemutatása Szakmai tevékenység

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék I. Feladatkör, tevékenység bemutatása Az intézmény alapadatai, tevékenységi kör bemutatása Szakmai tevékenység bemutatása évi zeneművészeti tevékenység évi táncművészeti tevékenység évi szervezeti változások és azok hatásai Vállalkozási tevékenység Eszközök tevékenységek közötti megoszlása Kiszervezett tevékenységek helyzete Alapítványok, közalapítványok támogatása Gazdasági társaságokban való részvétel Dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatásainak bemutatása A Kincstári Egységes Számlán kívüli pénzforgalmak alakulása Az előirányzat gazdálkodási rendszer tapasztalatai Évközi intézmény- illetve gazdasági vezetőváltás és annak hatásai Rendkívüli események, körülmények bemutatása Pénzügyi, vagyoni helyzet alakulása Az intézmény által ellátott többletfeladatok bemutatása Az év során átadott és átvett feladatok és az ezekhez kapcsolódó létszám- és előirányzat mozgások bemutatása Az intézmény működésének helyzete, értékelése 12. II évi előirányzatok és teljesítések részletes indoklása Előirányzat adatok feladatteljesítéssel összefüggő alakulása Főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása Személyi jellegű kiadások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Működési, felhalmozási célú pénzeszköz átadás Kamatkiadások Támogatásértékű működési, felhalmozási kiadások Intézményi beruházási kiadások Felújítások PPP konstrukcióban létrejött beruházások, felújítások, szolgáltatásvásárlás bemutatása Előző évek előirányzat-maradvány átadása Intézményi bevételek alakulása Bevételek teljesítése, alakulása Előző évi előirányzat-maradvány átvétele Az előirányzat maradvány alakulása A évi előirányzat-maradvány főbb felhasználási jogcímei A évben keletkezett előirányzat maradvány Költségvetési aktív és passzív pénzügyi elszámolások záró állománya Költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások Európai Uniós forrásból megvalósuló programok alakulása Vagyongazdálkodás Tulajdonosi részesedések Követelések és kötelezettségek állományának alakulása A letéti számla pénzforgalma Befizetési kötelezettségek éves teljesítése 33. Összegzés 34. 2

3 I. Feladatkör, tevékenység bemutatása 1. Az intézmény alapadatai, tevékenységi kör bemutatása A költségvetési szerv neve: Magyar Állami Operaház Székhelye: 1061 Budapest, Andrássy út 22. Telephelyei: 1061 Budapest, Hajós u. 11. (Üzemház) 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 30. (Erkel Színház) 1061 Budapest, Jókai u (Próbaterem) 8242 Balatonudvari, Ady Endre u. 18. (üdülő) 8220 Balatonalmádi, Balatonfüredi út 20. (üdülő) Alapításának időpontja: Előirányzat felhasználási keretszámla: Adószáma: Fejezeti irányító szerve: Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) Statisztikai számjele: PIR szám: Jogállása: Szakágazati főtevékenység: Irányítás szerinti besorolása: Kincstári körbe tartozó, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv Előadó-művészet Központilag felügyelt költségvetési szerv Iratok őrzésének helye: 1061 Budapest, Andrássy út 22. Ellátott tevékenységi körök A költségvetési szerv alaptevékenysége keretében az alábbi feladatokat látja el: az egyetemes opera- és balett művészeti alkotások, nemzeti alapintézménynek megfelelő magas színvonalú bemutatása, repertoáron tartása, fokozott figyelemmel a magyar szerzők műveire; az opera- és balettelőadások mellett a zeneirodalom más színpadi műveinek bemutatása, zenekari koncertek és egyéb művészeti rendezvények, események rendezése; a műfaj nemzetközi jellegére tekintettel együttműködés kialakítása és fenntartása az opera- és balettművészet jelentősebb külföldi intézményeivel; tehetségkutatás és tehetséggondozás, utánpótlás képzés folytatása fiatal ének- és táncművészek körében; az Operaház épületének amely a nemzeti kulturális örökség, valamint a világörökség része valamint az Operaház történetének, működésének, tevékenységének a nagyközönség számára történő bemutatása, kulturális emlékek megőrzése, a műemlék épület fenntartása és gondozása; az Operaház közönségkapcsolatainak folyamatos erősítése, különös tekintettel a vidéken élőkre, a határon túli magyarokra, a külföldi látogatókra, a műfaj új közönségének kinevelésére, valamint a törzsközönség megtartására és növelésére; 3

4 a Magyar Állami Operaház nemzetközi és hazai hírnevének erősítése érdekében külföldi és belföldi vendégszereplések szervezése, amennyiben ezek nem gátolják az évadterv alapján teljesítendő feladatok végrehajtását; az országimázs fejlesztése érdekében bekapcsolódás a Magyarország kulturális értékei iránt fogékony kül- és belföldi közönség számára szervezett központi finanszírozású kulturális programsorozatokba, kiadványok terjesztésébe,, Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatait támogató és élénkítő akciókba; az intézményben létrehozott előadások széleskörű közvetítése a nyilvánossághoz az elektronikus médián keresztül, ennek keretében együttműködés a közszolgálati rádióval és televízióval; a létrehozott előadások élő, vagy stúdióban történő rögzítése, és a hang-, illetve képfelvételek kiterjedt körű terjesztése (beleértve a kereskedelmi forgalomba hozatalt is). 1.1 Szakmai tevékenység bemutatása A Magyar Állami Operaház szakmai működését év elején még anyagi nehézségek hátráltatták, azonban év közben számos plusz forrás bevonásával sikerült stabillá és finanszírozhatóvá tenni, így szakmai munkán túl a pénzügyi háttér is meg volt ahhoz, hogy magas színvonalú opera és balett előadásokat láthasson a közönség évi zeneművészeti tevékenység Premierek A év nehezen indult az Operaház számára, több bemutatót is csúsztatni kényszerültünk pénzhiány, illetve egyéb művészeti intézményekben ugyanazon előadás párhuzamosan játszott darabja miatt. A januárjára tervezett A Rajna kincse premier - amely szerepelt a 2012 nyári Wagner-napok programján is a Művészetek Palotájában - előreláthatólag csak a 2014/2015-ös évadban tűzi majd műsorra az Operaház. A Wagner-opera helyett - január 21-étől - a hatalmas közönségsikerrel játszott, Kovalik Balázs rendezte Mefistofele került vissza a repertoárra. A márciusában bemutatott Richard Strauss: Arabella premierhez új alkotógárdát szerződtetett az Operaház, első operarendezéseként a Kossuth-díjas rendező, Bereményi Géza állította színpadra a szintén Kossuth-díjas Csikós Attila díszleteiben. A nyolc évtized után színpadra állított darab március 17-ei premiere előtt a dalszínházban divatbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón beszélt a darabról a címszereplő Sümegi Eszter, Bereményi Géza rendező, Ókovács Szilveszter kormánybiztos és Dr. Batta András zenetörténész. A kifutón az Arabella közel száz jelmezéből - Velich Rita tervező munkái - tizennyolcat mutattak be az Operaház művészei. A bemutató teljes jelmezkollekciójához 571 méter selymet, 120 méter selyembársonyt, 530 méter szalagot és 700 méter csipkét használtak fel a jelmezműhely munkatársai. Különösen nagy figyelmet fordítottak az opera csúcspontjának számító báli jelenetre (2. felvonás), amelyben a korabeli Bécs számos, rangban is széles skálán mozgó figurája jelenik meg együtt a színpadon: arisztokraták, dandyk, fiákeresek, dadák és félvilági nők, mind külön világ és külön karakter. A 2012/2013 évad nyitóelőadásaként bemutatott produkció, az 1844 óta megszakítás nélkül a hazai repertoár becses darabjaként számon tartott Erkel Ferenc: Hunyadi László című operája volt. A rendezés és látványtervezés ez esetben is magyar művészek munkáját dicséri. Az időközben a nemzeti történelem részévé vált operát, Szűcs Gábor rendező, a reneszánsz időszak korhű ábrázolásától elrugaszkodott átiratában állította színpadra a Dalszínház. Libor Katalin díszletei és Kárpáti Enikő jelmezi, a középkor hangulatának megidézése helyett, a mű ma is aktuális történetét, korszakokon átívelő időtlen módon hivatottak bemutatni. A premier napján, rendhagyó módon, az előadás hatalmas kivetítőn is látható volt az Operaház épülete előtt október 24.-én Az Operaház Jókai utcai próbatermét ezúttal kamara teremként használva, került első ízben bemutatásra, Andrássy Neunstein Frigyes és Andrássy Krisztina zeneszerzők által megalkotott, 1956-os forradalom utáni időszakot megidéző, Sír a téli éjszaka című előadás. 4

5 Vendégjátékok 2012 március én a East West Art Promotion Egypt ügynökség meghívása által, a Művészetek Palotájával együttműködésben, a Magyar Állami Operaház társulatának lehetősége nyílt, az Omani Royal Operahouse Muscat-ban is bemutatni Mozart: Szöktetés a Szerájból című operáját szeptember 14-én színházunk zenekara az Unesco meghívására az Unesco párizsi központjában Solti György születésének századik évfordulója alkalmából rendezett eseményen adott koncertet. Repertoár A évben 159 előadásban 18 opera produkció szerepelt a Magyar Állami Operaház repertoárján. Opera produkciók: Denevér, A sevillai borbély, Arabella, Bánk bán, Bohém Élet, Carmen, Cosi fan tutte, Don Pasquale, Figaró házassága, Machbeth, Mefistofele, Otello, Parsifal, Pillangó kisasszony,pomádé király új ruhája, Rigoletto, Tannhäuser, Tosca, Traviata. Koncertek A korábbi évekhez hasonlóan, 2012-ben is 8 alkalommal rendezett koncertet a Budapesti Filharmóniai Társaság az Operaházban. Az Operaház gyönyörű Székely Bertalan termében, Musica e Parole Kamarazenei koncertsorozatot szervezett dalszínházunk. A rendezvény 2013-ban 5 előadással folytatódik. A páros hónapok második szombatján, a 2012 évtől Dalszínház utcai dalestek címmel invitálja kellemes borkóstolóval egybekötött koncert és hangverseny eseményekre az érdeklődő közönséget az Operaház október 30-án a korábbi évekhez hasonlóan a színpadon ismét felcsendült a hatalmas ének és zenekari tudást igénylő monumentális operaházi liturgia, Verdi Requiemje. Operakarácsony néven 2012-ben hagyományteremtés szándéka mellett, az év legszebb ünnepén, különleges zenei összeállítással és koncertpárral köszöntötte a látogató közönséget a Magyar Állami Operaház. Gálaestek február 18-én került megrendezésre az Erkel jótékonysági gálaest. Rendezvények június 4-én és 5-én Vörös Szikla című autentikus elemekre épülő pekingi Opera produkciót láthatta az Operaház közönsége. Az esemény a Wu Promotion ügynökség és Művészetek Palotája együttműködésével jöhetett létre szeptember 15-én Dívat bemutató címmel, egy új kezdeményezés eredményeként, a Dalszínház előtt az Andrássy útra épített kifutón, a Magyar Állami Operaház művészei mutatták be Fiatal hazai divattervezők kreációit. Az eseményhez párosult koncert során Kodály Zoltán születésének 130. évfordulója alkalmából Budavári Te Deumot hallhatta az látogató október 23-án Szabadságra hangolva címmel 56-os megemlékezést, családi nyílt napot tartott az Operaház. 5

6 2011. év után, az Operaház épülete előtt, a Karácsonyra való készülődés meghitt hangulatát idézve, immár több házikócskával, gyönyörű karácsonyfával, és a Diótörő előadás szereplőinek életnagyságú szobraival találkozhatott a járókelő a 2012-es Diótörő fesztivál ideje alatt évi táncművészeti tevékenység A 2011/2012. évadra tervezett két balett bemutató, a Hamupipőke és A párizsi Notre Dame premierjét is elhalasztottuk bizonytalan időre. Az operaház balett kínálatába így ebben a szezonban Harangozó Gyula Don Quijote-ja és az Anna Karenina került be, utóbbi az operaházi pályafutásának 50. évfordulóját idén ünneplő Pártay Lilla koreográfiájával. Repertoár A évben 75 előadásban 10 balett produkció szerepelt a Magyar Állami Operaház repertoárján. Balett produkciók: Diótörő, Makrancos Kata, A rosszul őrzött lány, Anna Karenina, Don Quijote, Hófehérke és a 7 törpe, Karamazov testvérek, Örvényben, Rómeó és Júlia,. Balett nemzetközi projektek Balett bemutató november 3-án a méltán világhírű Anyegin c. balett (zene: P. I. Csajkovszkij, koreográfia: John Cranko) bemutatóját láthatta közönségünk. Szinte pontosan egy évtizeddel ezelőtt egyszer már elnyertük a darab játszási jogát, de annak lejártával akkor nem volt módunk a hosszabbításra. A mostani bemutató egyik nagy érdekessége az, hogy a szakmában rendkívüli igényességéről híres koreográfiai jogtulajdonos, Dieter Gräfe által preferált új, a mai színházi trendnek jobban megfelelő díszlettel és jelmezekkel valósult meg (díszlet-jelmeztervek: Thomas Mika). Szokásainktól eltérően egy évadon belül két periódusra is meghirdettük a darabot, és a siker bőven igazolta ezt a döntést: az első előadások után akkorára nőtt a közönségérdeklődés, hogy kivételesen meg kellett nyitnunk a jegy-elővásárlási lehetőséget a márciusi blokkra. Mivel a játszási jogok megszerzésének nem csupán az anyagi feltételeit nehéz teljesíteni, de a szakmai feltételek is roppant szigorúak, rendkívüli büszkeségünkre szolgál ez a premier, mely nagyban erősíti nemzetközi hírnevünket. Ezt csak fokozza, hogy a nemzetközi szaksajtóban nagyon jó kritikákat kaptunk. Vendégsztárok 2012 áprilisában sikerült két nemzetközi karrierje csúcsán lévő orosz sztárvendéget meghívnunk a moszkvai Bolsoj Színházból, amelyre már hosszú évek óta nem volt példa. A Don Quijote c. balett főszerepeiben két alkalommal Maria Alexandrovát és Mikhail Lobukhint láthatta a közönség. Fellépésük tomboló sikert aratott, a balett együttes Facebook oldalán ( ) közzétett fotókat több ezren tekintették meg. A december 24-i Diótörő szenzációja Denys Cherevychko fellépése volt a Herceg szerepében. Cherevychko szemkápráztató technikai bravúrjairól ismert, mély beleérző képességgel rendelkező, évről évre rangosabb meghívásokat teljesítő művésze a bécsi Staatsopernek. Vendég balettmesterek Az Anyegin c. balett betanító próbáira a svéd Agneta és Victor Valcu érkezett Budapestre, csaknem két hónapos, rendkívül intenzív próbaidőszakra; novemberben pedig az osztrák Gregor Hatala balett gyakorlatai színesítették az együttes munkáját. 6

7 Nemzetközi próbatánc A Magyar Állami Operaház balett együttese, a Magyar Nemzeti Balett nem csupán nevében, hanem összetételében is nemzeti, ugyanakkor az erősödő nemzetközi tendenciák nyomán egyre gyakrabban fordul elő az, hogy a Magyar Táncművészeti Főiskolán végzett ígéretes tehetség külföldön próbálja ki magát, mi pedig szigorú szakmai rostán gondosan kiválogatott külföldi táncosnak adunk bizonyítási lehetőséget. Éves próbatáncunkat mind itthon, mind nemzetközi fórumokon meghirdetjük. A részvétel az MTF hallgatói számára nincs feltételekhez kötve, külföldi művészeket meghívásos alapon fogadunk részletes szakmai portfóliójuk gondos áttanulmányozását követően. A költségeiket természetesen maguk állják, a meghívás csupán az Operaházba való belépés lehetőségét nyitja meg előttük. A januári próbatáncunkra csaknem minden földrészről érkeztek ifjú tehetségek, akik előbb balett gyakorlaton, majd emelés órán, végül pedig egy modern balett részlet betanulásán keresztül adtak számot technikai és művészi felkészültségükről. A jelentkezők száma összességében 200 fölött volt, közülük több mint negyvenen mutatkozhattak be a januári hivatalos próbatáncon illetve - akadályoztatásuk esetén - későbbi alkalmakkor évi szervezeti változások és azok hatásai január 01-jén a Magyar Állami Operaház (továbbiakban: MÁO) átlagos statisztikai létszáma 751 fő volt. A közalkalmazottakon kívül egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban 752 főt foglalkoztatott a MÁO. Ókovács Szilveszter kormánybiztos január 19-ei hatállyal Moharosné dr. József Csilla titkárságvezetői megbízását visszavonta és a következő naptól, január 20-tól Tőkési Enikő titkársági asszisztenst bízta meg a Központosított Titkárság vezetésével február 21. napjával Bácskai Tamás kelléktár vezető vezetői megbízását Ókovács Szilveszter kormánybiztos visszavonta, majd február 22-ei hatállyal július 31. napjáig Bóné Sándor kellékes-bútorost bízta meg a Kelléktár vezetésével. A munkáltató a kormányzati létszámcsökkentésről szóló 1004/2012. (I.11.) számú kormányhatározatra való hivatkozással február 22-én csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról döntött. A 125 fő felmentési okiratainak átadására május hónaptól került sor. Failoni Donatella művészeti főtitkár jogviszonyát Ókovács Szilveszter kormánybiztos november 01. napján kezdődő felmentési idővel nyugdíjra való hivatkozással megszüntette. A művészeti főtitkári feladatokkal április 01. napjától augusztus 22. napjáig Kovács Brigittát bízta meg. Dr. Réthelyi Miklós a nemzeti erőforrások minisztere május 09. napi hatállyal jóváhagyta a MÁO módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát, mellyel egyidejűleg a március 08. napján jóváhagyott SZMSZ hatályát vesztette. Az SZMSZ június 01-jei hatállyal az alábbi vezetői elnevezéseket, illetve azok feladatait módosította, melyet követően a munkáltató nem változtatva a vezetői megbízás hatályát: Böszörményi Jenő Kázmér vezetői megbízása gazdasági igazgatóról gazdasági vezető elnevezésre módosult. Mozsár István mb. ügyvezető igazgató vezetői megbízása mb. ügyvezető-műszaki igazgató elnevezésre módosult. Dr. Főző Virág vezető jogtanácsos vezetői megbízása vezető jogtanácsos (kabinetvezető) elnevezésűre módosult. 7

8 A Kormánybiztos május 31-i hatállyal Lombay László műszaki vezető megbízását visszavonta, majd június 01-jei hatállyal december 31. napjáig a Létesítmény Üzemeltetési Osztály vezetésével bízta meg július 31. napi hatállyal Ókovács Szilveszter kormánybiztos Böszörményi Jenő Kázmér mb. gazdasági vezető vezetői megbízását visszavonta. A Kormánybiztos Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterének egyetértésével augusztus 01-től augusztus 31. napjáig a gazdasági vezető feladatok ellátásával Gulyásné Varga Erzsébetet bízta meg. A 1267/2012. (VII. 27.) Korm. határozat Ókovács Szilvesztert a kormánybiztosi megbízatása alól augusztus 31. napjával felmentette. A gazdasági igazgató beosztás ellátásával sikeres pályázati eljárást követően Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere szeptember 01-jei hatállyal - 5 év határozott időre augusztus 31. napjáig Bari László Andrást bízta meg. Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere szeptember 01-jei hatállyal, határozatlan időre Ókovács Szilveszter művészeti szakreferenst bízta meg a Magyar Állami Operaház főigazgatói feladatainak helyettesítéssel történő ellátásával, engedélyezve az mb. főigazgatói elnevezés használatát. Bari László András betegsége idejére Ókovács Szilveszter mb. főigazgató - Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere egyetértésével szeptember 05. napjától átmeneti időszakra Pércsy Ákos munkaerőgazdálkodási-osztályvezetőt bízta meg a gazdasági vezetői feladatok helyettesítéssel történő ellátásával. Bari László András gazdasági igazgató közalkalmazotti jogviszonya december 31-én közös megegyezéses megszüntetésre irányuló jognyilatkozat keretében szűnt meg. A munkáltató november 01-jei hatállyal december 31. napjáig Moharosné dr. József Csillát bízta meg a Beszerzési Osztály vezetésével. 1.3 Vállalkozási tevékenység A Magyar Állami Operaház 2012-ben kizárólag az alaptevékenységek szerinti tevékenységeket folytatta, vállalkozási tevékenységet bár erre az alapító okirat szerint jogosult lenne 2012-ben nem végzett. 1.4 Eszközök tevékenységek közötti megoszlása Az Operaház valamennyi eszközét alaptevékenységeihez használja, az értékcsökkenések a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. (2) bekezdése szerint megállapított leírási kulcsokkal kerülnek megállapításra. A Magyar Állami Operaház évben kizárólag alaptevékenysége szerint működött, vállalkozási tevékenységet nem folytatott. 1.5 Kiszervezett tevékenységek helyzete A Magyar Állami Operaház 2000-től szervezte ki egyes, az alaptevékenységhez, az üzemeltetéshez szükséges tevékenységeit, úgymint a nézőtéri és ruhatári feladatok ellátása, takarítási feladatok, vagyonvédelem ellátása. A kiszervezett tevékenység esetében a gazdasági hatékonyság vizsgálata folyamatosan zajlik. A főbb kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos kifizetéseket az alábbi táblázat tartalmazza. adatok BRUTTÓ forintban évi évi Megnevezés évi kifizetések kifizetések kifizetések Őrzés-védelem kiadásai Takarítás kiadásai Nézőtéri szolgáltatás kiadásai

9 A kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos évi kifizetések kapcsán megállapítható, hogy az őrzés-védelem területén jelentős megtakarítást sikerült elérni az előző évek kifizetéseihez képest. Ennek oka, hogy az adott tevékenység kapcsán közbeszerzési eljárás kiírására került sor évben, amelynek lezártáig sikerült kedvezőbb feltételeket kialakítani az érvényes szerződéssel rendelkező céggel. A kiszervezett takarítási és nézőtéri szolgáltatások esetén összességében sikerült elérni az előző évi kifizetések volumenét. 1.6 Alapítványok, közalapítványok támogatása o A Magyar Állami Operaház Magyarország többször módosított Polgári Törvénykönyvének 74/A-F. rendelkezései alapján alapította meg a Budapesti Operabarát Alapítványt. Az Operaház más alapítványban, közalapítványban, közhasznú, vagy gazdasági társaságban nem rendelkezik sem tulajdoni részesedéssel, sem semmilyen befolyással. o Az Operaház a Budapesti Operabarát Alapítvány által ellátott feladatokat 2012-ben nem támogatta pénzeszközökkel, és nem adott át az Alapítvány részére térítésmentesen eszközöket. 1.7 Gazdasági társaságokban való részvétel A Magyar Állami Operaház semmilyen gazdasági társaságban nem rendelkezek részesedéssel. 1.8 Dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatásainak bemutatása A Magyar Állami Operaház 1989-ben hozta létre a Lakástámogatási Alapot, melynek keretében támogatni kívánta a közalkalmazottai számára az otthonteremtést, a lakásvásárlást és a lakásépítést. A munkáltatói lakásépítési alap számla az OTP Banknál került megnyitásra. A lakástámogatási alapról szóló szabályzat alapján az Operaház közalkalmazottai részére legfeljebb forint/fő/év támogatást nyújthat évben nem került sor új támogatás megítélésére (ahogy évben sem). Összességében 12 személy rendelkezett év végén tartósan adott kölcsön tartozással forint értékben, melyből a évben várhatóan megtérülő tartozások összege melyek átvezetésre kerültek a számlacsoporton belül a dolgozók lakásépítésre, vásárlásra nyújtott kölcsönök mérlegfordulónapot követően esedékes állománya számlára forint volt. 1.9 A Kincstári Egységes Számlán kívüli pénzforgalmak alakulása A Magyar Állami Operaház a Magyar Államkincstárnál vezetett pénzforgalmi számláin kívül az alábbi pénzforgalmi bankszámlákkal rendelkezik: MEGNEVEZÉS Munkáltatói Lakásépítési Alap számla Oláh G. közérdekű alap pénzforgalmi számla Ferencsik J. közérdekű alap pénzforgalmi számla Závodszky közérdekű alap pénzforgalmi számla PÉNZFORGALMI JELZŐSZÁM PÉNZINTÉZET ZÁRÓEGYENLEG (forint) OTP Bank Nyrt OTP Bank Nyrt OTP Bank Nyrt OTP Bank Nyrt A közérdekű alap céljaira létrehozott pénzforgalmi számlákra magánszemélyek és társaságok teljesíthetnek befizetéseket, melyekből egyedi megítélések alapján egyes művészek támogathatóak. A Magyar Állami Operaház 2012-ben nem támogatta anyagi eszközökkel ezeket az alapokat. 9

10 1.10 Az előirányzat gazdálkodási rendszer tapasztalatai A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a kiadási és bevételi előirányzatuk különbözeteként havi időarányos támogatási keretet nyit, melyet havonta utal át az intézmény előirányzat-felhasználási keretszámlájára. A felhalmozási kiadások finanszírozása teljesítményarányosan történik. Tekintettel arra, hogy az intézmény nettó finanszírozási körbe tartozik a támogatási keretnyitás feltétele a beküldött adóbevallás, mely alapján a terhelést a Kincstár teljesíti. Az Operaház évadterv alapján látja el feladatait. Az évadterv időben elválik a költségvetési évtől, a produkciók költségvetésének kiadásai eltérnek az 1/12-ed finanszírozás alapján nyújtott támogatási keretektől. Az intézmény jelentős részben támogatásból finanszírozza működését. A produkciók, bemutatók kiadásai nem időarányosan jelentkeznek, viszont az időarányosan nyújtott támogatási keret nehezíti a gazdálkodást, esetlegesen 30 napon túli tartozásállományok is felhalmozódnak. Az intézmény bevételei sem igazodnak a produkciók kiadási üteméhez, hiszen a kiadásokat követően realizálható bevétel. Az intézmény részére nyújtható államháztartáson kívülről érkező átvett pénzeszközök megszerzése bizonytalan, csak az év végén várhatók a vállalkozásoknál az eredmény megállapítását követően. Ennek következtében a kötelezettségvállalásokban a kiadások tervezésében az ütemezettség nem biztosítható. A Magyar Állami Operaház tapasztalatai szerint a központosított illetményszámfejtésről szóló 172/2000. (X. 18.) kormányrendeletben, a központosított illetmény-számfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjéről szóló 37/2001. (X. 25.) PM rendeletben foglalt kötelezettségeknek és egyéb jogszabályi követelményeknek a Magyar Államkincstár Központosított Illetményszámfejtési Rendszere (továbbiakban: KIR3) nem tud maradéktalanul eleget tenni. Ebből kifolyólag 2012-ben rendszeresen zavarok adódtak a MÁO munkáltatói és kifizetői működésében. Két alkalommal, jutottak el a rendszerhibákból adódó problémák országgyűlési szintre. Bertha Szilvia országgyűlési képviselő asszony május 7-én a hibás kincstári adóigazolások, Szilágyi György országgyűlési képviselő úr november 19-én a késve kifizetett végkielégítések, kiadott igazolások kapcsán emelte ki a MÁO működését, és azon keresztül a Magyar Államkincstár rendszerét. Az elmondottakon kívül számos témában mutatkoztak rendszerhiányosságok a KIR3-at illetően, melyből kifolyólag a munkavállalói jogok, és az intézményi gazdálkodás jogszabályi követelményei is sérültek. A problémákat a MÁO évben rendszeresen jelezte a MÁK felé. Az MÁO előadó-művészeti intézmény speciális igényeit jobban kiszolgálná egy saját üzemeltetésű rendszer a centralizált illetményszámfejtés helyett Évközi intézmény- illetve gazdasági vezetőváltás és annak hatásai kei hatállyal Ókovács Szilvesztert felmentették kormánybiztosi tisztségéből, ugyanakkor jei hatállyal Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Állami Operaház megbízott főigazgatójának nevezte ki kei hatállyal Böszörményi Jenő Kázmér gazdasági igazgató leköszönt posztjáról, a Kormánybiztos úr a kiírt gazdasági vezetői pályázat elbírálásáig, jével kezdődően Gulyásné Varga Erzsébet pénzügyi osztályvezetőt bízta meg a gazdasági vezetői feladatok ellátásával. A gazdasági igazgatói pályázat elbírálását követően Bari László András lett kinevezve az intézmény gazdasági igazgatójává jei hatállyal, azonban elhúzódó egészségügyi problémái miatt a megbízott főigazgató december 31-ével felmentette állásából. Ezzel egyidejűleg Pércsy Ákos munkaerőgazdálkodási osztályvezetőt bízta meg a gazdasági vezetői feladatok ellátásával. A gazdasági igazgatói, majd gazdasági vezetői pozícióban az elmúlt években számos személyi változás történt, 2010-től kezdődően nem volt olyan gazdasági vezető, aki végigvitt volna egy teljes költségvetési évet. A posztra 2012-ben kiírt pályázat bár eredményesen zárult egészségügyi okokból nem lett végül sikeres. A folyamatos személycserék megnehezítik az intézmény éves és azon túli gazdálkodási 10

11 irányvonalának meghatározását, valamint a gazdasági egységek képviseletét, összhangját a többi (műszaki és művészeti) egységgel. 2. Rendkívüli események, körülmények bemutatása A augusztus 24-én kezdődött, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által indított vizsgálat decemberében lezárult, a vizsgálat megállapításait tartalmazó ellenőrzési jelentés év elején került megküldésre intézményünknek. A jelentésben foglalt megállapításokra intézményünk intézkedési tervet dolgozott ki évben. Az Operaház évre engedélyezett létszáma 885 volt, a évre 773 fő volt előirányozva, azonban az elvárt létszámleépítések következtében az engedélyezett létszámkeret 696 főre módosult folyamán az előírt létszámcsökkentések megtörténtek, azonban egy részüknél a felmentési időre vonatkozó kifizetések évre áthúzódnak. A év likviditási szempontból kiemelkedőnek tekinthető, az előző évekhez viszonyítva az elvonások ellenére is jelentős többletforrás állt az intézmény rendelkezésére a működésének finanszírozásához. Bár költségvetési támogatásunk valamelyest csökkent az előző évhez képest, ezt egyszeri kormányzati intézkedések, valamint az előadó-művészeti törvény alapján hozzánk érkezett vállalati támogatások nagy előrelépést jelentettek a finanszírozás terén. Az Erkel Színház felújítására évben előirányzott 1,7 milliárd forintos kormányzati támogatás az év folyamán zárolásra, majd elvonásra került, ezt az összeget azonban a évi költségvetésünk ismételten tartalmazta. Ettől függetlenül a évben a munkálatok előkészületei kapcsán kapott 100 millió forintos támogatásból megkezdődtek a felújítási munkálatok előkészületei, a konkrét építőipari munkák a án a kiírt pályázat nyertesével, a Laki Épületszobrász Zrt.-vel aláírt szerződést követően kezdődhettek meg. Az Erkel Színház én átmeneti jelleggel ismét megnyitotta kapuit a közönség előtt. 2.1 Pénzügyi, vagyoni helyzet alakulása A Magyar Állami Operaház évben az előző évek viszonylatában kedvező pénzügyi keretek között végezhette alaptevékenységét és biztosíthatta az operajátszás magyar fellegváraként a műfajjal kapcsolatosan elvárt magas színvonalat. Összességében a működési és felhalmozási célú költségvetési támogatásunk 5,3 milliárd forint volt ben, az 1,2 milliárd forintos előző évi előirányzat-maradvány átvétel, pénzmaradvány átvétel fejezeti kezelésű előirányzattól pénzeszköz átvételt is figyelembe véve összességében 6,5 milliárd forint támogatási kerete volt intézményünknek. Az Operaház saját működési bevételei tekintetében a tervezett 1,6 milliárd forintos bevételt 85 millió forinttal meghaladva teljesítette 2012-ben. Az átvett pénzeszközökre az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX. törvény alapján tervezett 350 millió forintos értékkel szemben 695 millió forint bevétel teljesült, bár ez zömmel sajnos csak év végén realizálódott, így jelentős részét nem tudtuk az év végéig elkölteni. Összességében a 1,95 milliárdos saját bevételi tervet 123 százalékosan teljesítette túl az intézmény pénzügyi évben. A évi maradványunk millió forint volt - melyből a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány 28 millió forintot tett ki -, ezt teljes egészében felhasználásra engedélyezte a fenntartó minisztérium évre. Ebből az összegből évre még felhasználásra vár 224 millió forint, mely összeg felhasználását ismételten engedélyeztetnünk kell. A évi előirányzat maradványunk igen jelentős összege 2,1 milliárd forint a vállalkozásoktól átvett pénzösszegek alultervezettsége, ezen támogatások év végén történő realizálódása, valamint az év közben intézményünknek juttatott jelentős kormányzati és fejezeti támogatások miatt keletkezett. Ebből az összegből 791 millió szabad előirányzatunk maradt. 11

12 Összességében a bevételeinket tekintve csaknem 20 millió forint bevételi lemaradásunk volt évben a tervezetthez képest. Hozzávetőlegesen 2011-ben a bevételi lemaradásunk 206 millió forint volt. Az Operaház személyi kiadása évben a megelőző évhez képest 5,6 százalékkal nőtt, átfogó bérfejlesztésre ebben az évben sem volt lehetőség. A személyi kiadásokon belül a rendszeres személyi juttatások értéke 11,63 százalékkal csökkent, ugyanakkor a nem rendszeres juttatás címén kifizetett összegek 46,34 százalékkal nőttek évhez képest. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a létszámleépítés hatása érződik a rendszeres személyi kifizetéseken, ugyanakkor a kapcsolódó végkielégítések és egyéb juttatások jelentősen emelték a nem rendszeres kifizetéseket. Továbbra is tetemes költségként terheli az Operaház költségvetését a mesterművészeknek kötelezően kifizetendő és évről évre növekvő juttatások értéke, ez 2012-ben több, mint 127 millió forint volt (2011-ben ez az összeg 125 millió forintot tett ki). A munkaadói járulékok (979 millió Ft) értéke 13,15 százalékos növekedést mutat a évihez képest. A dologi kiadásaink 2,4 milliárd forintos teljesítési értéke szinte pontosan ugyanannyi az előző évben ilyen címen kifizetett összegekhez képest. A évhez képest a magasabb előadásszámra visszavezethetően jelentős növekedést mutat többek között a készlet beszerzések értéke (+ 33,36 %), a reprezentációs célokra fordított kiadás (+ 84 %), vagy a külföldi kiküldetésekre (+ 637,8 %) fordított kiadás. Ezzel szemben a magasabb előadásszám ellenére is csökkenés mutatkozik az előző évhez képest egyebek mellett a reklám és propaganda kiadások értéke, (- 18,84 %), az előadásokhoz kapcsolódóan számlázott szellemi tevékenységek kifizetésében (- 8,23 %), a külső szerzőknek fizetett jogdíjak összegében (- 39,46 %). Beruházási és felújítási kiadásokra az előző évekhez viszonyítva már jelentősen több jutott, évben összesen 311 millió forintot költöttünk fejlesztésekre, ezzel szemben 2011-ben 40,7 millió forint, ben 106 millió forint volt ugyanezen célú kiadásunk. A beruházások, felújítások egyik mozgatórugója az Erkel színház kapcsán megkezdődött fejlesztések. A produkciókkal kapcsolatos kiadásaink az elszámolt és kifizetett tételeket figyelembe véve 2012-ben meghaladta a bruttó 1,2 milliárd forintot, ez a évi 975 millió forinthoz képest mintegy 23 százalékos növekedést jelent. A produkciókra fordított kiadások zöme hangsúlyosan dologi kiadás. A produkciók bevételi oldala az értékesítésre került jegy- és bérletbevételek alapján bruttó 1,27 milliárd forint volt, egyéb produkciós bevételeink (külsős helyszíneken játszott darabok, gyermek előadások, operafesztivál, stb.) további bruttó 65 millió forint bevételt jelentettek 2012-ben. 2.2 Az intézmény által ellátott többletfeladatok A Magyar Állami Operaház számára évben többletfeladat elrendelésére nem került sor. 2.3 Az év során átadott és átvett feladatok és az ezekhez kapcsolódó létszám- és előirányzat mozgások bemutatása A Magyar Állami Operaház évben nem adott és nem vett át feladatokat. 2.4 Az intézmény működésének helyzete, értékelése A Magyar Állami Operaház a 2012-es évet e Ft-tal több támogatással és az előző évhez képest e Ft-tal kevesebb saját bevétel eredeti előirányzattal indította el. A teljes év tekintetében a költségvetési támogatás összege e Ft-tal csökkent, ugyanakkor az intézményi bevétel e Ft-tal lett több, mint 2011-ben. Előirányzat-maradványból e Ft-tal több forrás állt rendelkezésre, mint előző évben. Összességében e Ft volt 2012-ben a forrásnövekedés évhez viszonyítva. 12

13 Időszak Megnevezés Támogatás Bevételek év Előirányzatmaradvány igénybevétele ezer Ft-ban Források összesen Eredeti előirányzat Módosított előirányzat év ELTÉRÉS Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat A évben az eredeti előirányzatunk e Ft összegben került jóváhagyásra az éves költségvetésben. Év közben kiadási előirányzataink kormányzati hatáskörben e Ft-tal csökkentek, intézményi hatáskörben e Ft-tal, irányító szervi hatáskörben e Ft-tal növekedtek évben összességében e Ft többlettámogatást kaptunk bérkompenzáció fedezetére ( e Ft személyi juttatásokra, e Ft-ot munkaadókat terhelő járulékokra), melyből e Ft-ot használtunk fel, a fennmaradó e Ft visszafizetésre került 2012-ben. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX. törvény alapján vállalkozásoktól intézményünknek juttatott támogatások értéke e Ft volt 2012-ben, ez e Ft-tal több, mint a évi támogatási összeg, viszont e Ft-tal még mindig kevesebb a évi ilyen jellegű átvett pénzeszközhöz viszonyítva évben számos plusz forrással sikerült stabillá és finanszírozhatóvá tenni az intézmény működését. A rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatból történő átcsoportosításáról szóló 1124/2012. (IV. 25.) Korm. határozat alapján e Ft-tal, a évi kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok felhasználásáról szóló 1391/2012 (IX. 20.) Korm. határozat keretében e Ft-tal emelkedett az intézmény támogatása. A plusz támogatások mellett azonban zárolások, illetve elvonások is történtek évben. A Széll Kálmán Terv kiterjesztése keretében megvalósítandó egyes intézkedésekről szóló 1122/2012. (IV. 25.) Korm. határozat alapján intézményünknél e Ft zárolás történt, melyből a személyi juttatásokat e Ft, a munkaadókat terhelő járulékokat e Ft, az intézményi beruházásokat e Ft zárolás érintette. A 1635/2012 (XII.18.) Korm. határozat értelmében a zárolt összeg elvonásra került. A beruházásokról elvont e Ft összeg az Erkel Színház évben megindult felújítási programját nagy mértékben hátráltatta, azonban ezt a forrást évben visszakapta intézményünk, így bár rövidebb idő áll rendelkezésünkre a felújításhoz a munkálatok idén januárban megkezdődhettek. A kormányzati létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló 1004/2012 (I. 11.) Korm. határozat alapján intézményünk e Ft többlettámogatást kapott a létszámleépítések fedezetére, melyet kizárólag a felmentett vagy nyugdíjazott kollégák felmentési idejére, végkielégítésére fizetendő juttatásokra fordíthattunk. A többlettámogatás teljes egészében felhasználásra kerül, azonban egy része csak 2013-ban lesz felhasználva. A többlettámogatás kapcsán KEHI ellenőrzés is volt intézményünknél, mely a beszámolóig nem zárult le. 13

14 II évi előirányzatok és teljesítések részletes indoklása 1. Előirányzat adatok feladatteljesítéssel összefüggő alakulása évi főbb előirányzatok alakulása (adatok ezer forintban) SOR SZÁM Megnevezés KIADÁSOK ÖSSZESEN ( sorok) Működési kiadások összesen ( sorok) évi tényleges teljesítés évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat évi teljesítés Személyi juttatások Munkaadót terhelő járulékok Dologi kiadások Működési célú pénzeszköz átadások Egyéb működési kiadások Felhalmozási kiadások összesen ( sorok) Intézményi beruházási kiadások Felújítás Központi beruházás Beruházások általános forgalmi adója Kölcsönök nyújtása BEVÉTELEK ÖSSZESEN ( ) Támogatási bevételek ebből felügyeleti szervtől kapott támogatás támogatásértékű bevételek előző évi maradvány átvétel Működési bevételek Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Egyéb működési bevételek Előző évi maradvány igénybevétele Kölcsönök visszatérülése Felhasználható tárgyévi maradvány

15 2. Főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása Megnevezés Intézményi beruházások EREDETI Előirányzat Országgyűlés Előirányzat változások Kormány 15 Felügyeleti szerv Intézmény ELTÉRÉS Végleges módosított előirányzat Felújítás Központi beruházási kiadások Lakástámogatás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Felhalmozási kiadások összesen Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Kamatkiadások Támogatásértékű működési kiadások Előző évi működési célú előirányzat maradvány átadás Egyéb működési célú kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Működési kiadások összesen Kölcsönök nyújtása és törlesztése KIADÁSOK ÖSSZESEN 2.1 Személyi jellegű kiadások évi személyi jellegű kiadások előirányzat változásai: o Az előző évi előirányzat maradvány igénybevétele keretében én ezer forinttal növeltük intézményi hatáskörben a személyi juttatások előirányzatát, mely a közlekedési költségtérítés, illetve a megbízási díjak előirányzatát növelték. o án a 1124/2012. (IV. 25.) Korm. határozat alapján Kormány hatáskörben ezer forint rendkívüli támogatás érkezett intézményünkhöz, melyből személyi juttatások előirányzata ezer forinttal növekedett. A többlet támogatást az alapilletmények előirányzatának fedezetére fordítottuk. o én az NGM 3642/16/2012 számú intézkedése, a 371/2011 (XII. 31.) Korm. rendeletben és a 1133/2012 (IV. 26) Korm. határozatban foglaltak alapján évi bérkompenzációra ezer forint pótelőirányzat növelést kaptunk, melyből a személyi juttatásokra ezer forintot fordíthattunk. o én a KIM és a MÁO között létrejött IX-ÁJ/1069/2011 iktatószámú, Magyarország Alaptörvénye hatálybalépésének tiszteletére rendezett kormányünnepség lebonyolításával kapcsolatos kiadások fedezetéről szóló szerződés alapján ezer forinttal növekedtek előirányzataink, melyből a személyi juttatások előirányzata ezer forinttal nőtt.

16 o Az előző évi előirányzat maradvány igénybevétele keretében én ezer forinttal növeltük intézményi hatáskörben a személyi juttatások előirányzatát, mely a megbízási díjak előirányzatát növelték. o án a 1156/2012. (V. 16.) Korm. határozat alapján a évi előirányzat maradványunk jóváhagyásának figyelembe vételével a létszámcsökkentések egyszeri kiadásainak fedezetére ezer forint, illetve ezer forint előirányzat módosításunk keletkezett, melyből a személyi juttatások előirányzata ezer forinttal nőtt. o én a 1391/2012. (IX. 20.) Korm. határozat alapján ezer forint kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat maradvány került átcsoportosításra az EMMI fejezetnél, a Magyar Állami Operaház javára, melyből a személyi juttatások előirányzata ezer forinttal nőtt. Az összeget a közalkalmazottak alapilletményének fedezetére használtuk fel. o én az intézmény számlájáról fizetett Ferencsik-díj díjazottjainak juttatásai ellentételezésére átvezetésre került 148 ezer forint az OTP-nél vezetett Ferencsik Alap számláról, melyből 120 ezer forint növelte a személyi kiadások előirányzatát. o én az OTP-nél vezetett Juventus-díj Alap számla megszüntetésre került, a fennmaradó egyenleg átvezetésével 51 ezer forinttal nőtt a személyi juttatások előirányzata, melyet a közalkalmazottak alapilletményének fedezetére fordítottunk. o én az Operabarátok Egyesülete és a MÁO között létrejött együttműködési megállapodás keretében, mely fiatal művészek fellépésének finanszírozását hivatott biztosítani, az Egyesület 600 ezer forintos támogatást nyújtott a MÁO-nak, ez a személyi juttatások előirányzatát növelte. o án intézményi hatáskörben a személyi és járulékok szabad előirányzatainak átcsoportosításának keretében ezer forinttal csökkent a személyi juttatások - közalkalmazottak alapilletménye - előirányzata a dologi kiadások javára. o én a 1122/2012. (IV. 25.) Korm. határozatban foglaltak szerint a fenntartó minisztérium által án elrendelt ezer forint zárolás a 1428/2012. (X. 28.) Korm. határozat értelmében elvonásra került. Ezzel a személyi juttatások közalkalmazottak alapilletménye - előirányzata ezer forinttal csökkent. o án a 1594/2012. (XII. 17.) Korm. határozatban a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációjához nyújtott támogatás elszámolása keretében ezer forint elvonásra került sor, ebből a személyi kiadások előirányzata ezer forinttal csökkent. Személyi jellegű kiadások teljesítése A Magyar Állami Operaház összes személyi jellegű kiadásai az előző évhez képest mintegy 5,65 százalékos növekedést mutatnak. Átfogó bérfejlesztésre 2012-ben sem volt fedezet. A teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatottak személyi juttatásainak, valamint a külső személyek juttatásainak megoszlása (munkaadókat terhelő járulékok nélkül): adatok ezer forintban MEGNEVEZÉS Különbözet évi arány Teljes munkaidős juttatások ,42 % Részmunkaidős juttatások ,58 % Külső személyek juttatásai % ÖSSZESEN ,00 % A létszámleépítések hatására a rendszeres személyi juttatások címén történt kifizetések több, mint 10 százalékkal csökkentek, azonban a létszámcsökkentéshez kapcsolódó végkielégítések összege az előző évhez képest hatszorosára nőttek. A nem rendszeres személyi juttatások is jelentősen 46 százalékkal nőttek az előző évhez képest, ennek oka a 2012-ben történt 79 millió forintos jutalom kifizetések, továbbá a közlekedési költségtérítésekre fordított kiadások megduplázódása, ez utóbbi azonban a teljes évre vonatkozó közlekedési költségtérítések számfejtését is tartalmazza. 16

17 A külsős személyi juttatások értékének jelentős növekménye a létszámleépítés miatt felmentett munkavállalóknak fizetett juttatások miatt keletkezett, míg 2011-ben 45 millió forintot fizettünk ezen a címen, addig 2012-ben 200 millió forint került kifizetésre. A létszámleépítésekkel kapcsolatos, a évről áthúzódó kiadások év első felében is éreztetni fogják hatásukat. Bérkompenzáció címén évben összességében ezer forintot kapott intézményünk a személyi jellegű kiadásaink ( ezer forint), illetve a munkaadókat terhelő járulékok ( ezer forint), fedezetére. A létszám adatokat tekintve a évi záró létszám 817 fő volt (791 teljes munkaidős és 26 részmunkaidős foglalkoztatott), a évi záró létszám 653 fő, melyből 634 főt teljes munkaidőben, 19 főt részmunkaidőben foglalkoztatott az intézmény. A költségvetési engedélyezett létszámkeretünk a évi 885 főhöz viszonyítva csupán 696 fő volt 2012-ben évi munkaadókat terhelő járulékok előirányzat változásai o Az előző évi előirányzat maradvány igénybevétele keretében én ezer forinttal növeltük intézményi hatáskörben a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát. o án a 1124/2012. (IV. 25.) Korm. határozat alapján Kormány hatáskörben ezer forint rendkívüli támogatás érkezett intézményünkhöz, melyből a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata ezer forinttal növekedett. A többlet támogatást az alapilletmények után fizetendő szociális hozzájárulási adó fedezetére fordítottuk. o én az NGM 3642/16/2012 számú intézkedése, a 371/2011 (XII. 31.) Korm. rendeletben és a 1133/2012 (IV. 26) Korm. határozatban foglaltak alapján évi bérkompenzációra ezer forint pótelőirányzat növelést kaptunk, melyből a munkaadókat terhelő járulékokra ezer forintot fordíthattunk. o én a KIM és a MÁO között létrejött IX-ÁJ/1069/2011 iktatószámú, Magyarország Alaptörvénye hatálybalépésének tiszteletére rendezett kormányünnepség lebonyolításával kapcsolatos kiadások fedezetéről szóló szerződés alapján ezer forinttal növekedtek előirányzataink, melyből a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata ezer forinttal nőtt. o Az előző évi előirányzat maradvány igénybevétele keretében én ezer forinttal növeltük intézményi hatáskörben a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát, melyet a megbízási díjak után fizetendő szociális hozzájárulási adóra fordítottunk. o án a 1156/2012. (V. 16.) Korm. határozat alapján a évi előirányzat maradványunk jóváhagyásának figyelembe vételével a létszámcsökkentések egyszeri kiadásainak fedezetére ezer forint, illetve ezer forint előirányzat módosításunk keletkezett, melyből a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata ezer forinttal nőtt. o án a évi kötelezettségvállalással nem terhelt, ezer forint összegű előirányzat maradványunk visszahagyásra került, így a létszámleépítés fedezetére a dologi kiadásokról átvezettük a munkaadókat terhelő járulékokra, melynek előirányzata ezer forinttal nőtt. o én a 1391/2012. (IX. 20.) Korm. határozat alapján ezer forint kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat maradvány került átcsoportosításra az EMMI fejezetnél, a Magyar Állami Operaház javára, melyből a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata ezer forinttal nőtt. Az összeget a közalkalmazottak alapilletménye utáni szociális hozzájárulási adó fedezetére használtuk fel. o én az intézmény számlájáról fizetett Ferencsik-díj díjazottjainak juttatásai ellentételezésére átvezetésre került 148 ezer forint az OTP-nél vezetett Ferencsik Alap számláról, melyből 28 ezer forint növelte a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát. o én intézményi hatáskörben a munkaadókat terhelő járulékokról ezer forint átvezetés történt a dologi és a beruházási kiadások javára, így ezer forinttal csökkent a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata. o án intézményi hatáskörben a személyi és járulékok szabad előirányzatainak átcsoportosításának keretében ezer forinttal csökkent a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata a dologi kiadások javára. 17

18 o én a 1122/2012. (IV. 25.) Korm. határozatban foglaltak szerint a fenntartó minisztérium által án elrendelt ezer forint zárolás a 1428/2012. (X. 28.) Korm. határozat értelmében elvonásra került. Ezzel a munkaadókat terhelő járulékok szociális hozzájárulási adó - előirányzata ezer forinttal csökkent. o án a 1594/2012. (XII. 17.) Korm. határozatban a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációjához nyújtott támogatás elszámolása keretében ezer forint elvonásra került sor, ebből a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata ezer forinttal csökkent. Munkaadókat terhelő járulékok teljesítése A munkaadókat terhelő járulékok vonatkozásában évben a megelőző időszakhoz képest ezer forint többletkiadásunk keletkezett, ez 13 százalékos növekményt jelent, amely a személyi juttatások növekedésének tudható be. A munkaadókat terhelő járulékok megoszlása: adatok ezer forintban MEGNEVEZÉS évi járulékok Szociális hozzájárulási adó Egészségügyi hozzájárulás Táppénz hozzájárulás ÖSSZESEN évi intézményi dologi kiadások előirányzat változásai: o Az előző évi előirányzat maradvány igénybevétele keretében én ezer forinttal növeltük intézményi hatáskörben a dologi kiadások előirányzatát, melyet mind az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadásokra, mind a produkciós kiadások fedezetére használtunk fel. o én Dr. Réthelyi Miklós miniszter úr /2012-KTF számú intézkedése alapján a Magyar Állami Operaház által használt FORRÁS SQL pénzügyi szoftver-rendszer működtetéséhez és fejlesztéséhez ezer forint dologi kiadási előirányzat növelést kaptunk. o án a 1124/2012. (IV. 25.) Korm. határozat alapján Kormány hatáskörben ezer forint rendkívüli támogatás érkezett intézményünkhöz, melyből a dologi kiadások előirányzata ezer forinttal növekedett. A többlet támogatást külföldi és belföldi énekművészek fellépéseire, reklám és propaganda kiadásokra, valamint produkciókhoz kapcsolódó egyéb kiadások fedezetére fordítottuk. o én a /2012-KTF számú intézkedés alapján a Magyar Állami Operaház által évig használt PIR pénzügyi szoftver-rendszer működtetéséhez 902 ezer forint dologi kiadási előirányzat növelést kaptunk. o Az előző évi előirányzat maradvány igénybevétele keretében én ezer forinttal növeltük intézményi hatáskörben a dologi kiadások előirányzatát, melyet előadásokkal kapcsolatos számlás kifizetések, nézőtéri szolgáltatások, orvosi ügyelet, jegyeladási jutalék és masszőri szolgáltatások kiadásainak fedezetére használtunk fel. o Az előző évi előirányzat maradvány igénybevételének korrekciójával én ezer forinttal csökkentettük intézményi hatáskörben a dologi kiadások előirányzatát, melynek keretében az előző évi működési célú előirányzat maradvány igénybevételét csökkentettük az előző évi felhalmozási célú előirányzat maradvány javára. o Az előző évi előirányzat maradvány igénybevétele keretében én ezer forinttal növeltük intézményi hatáskörben a dologi kiadások előirányzatát, melyet mind az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadásokra (karbantartás, rezsi költségek, dolgozók részére vásárolt oktatások, stb.), mind a produkciós kiadások (művészek utazási és szállás költségei, külföldi kiküldetések, textília beszerzés, nyomdai költség, stb.) fedezetére használtunk fel. o én a KIM és a MÁO között létrejött IX-ÁJ/1069/2011 iktatószámú, Magyarország Alaptörvénye hatálybalépésének tiszteletére rendezett kormányünnepség lebonyolításával 18

19 kapcsolatos kiadások fedezetéről szóló szerződés alapján ezer forinttal növekedtek előirányzataink, melyből a dologi kiadások előirányzata ezer forinttal nőtt. o Maradvány felhasználás keretében án ezer forinttal növeltük intézményi hatáskörben a dologi kiadások előirányzatát, melyet mind az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadásokra (belföldi kiküldetések, helyiségbérleti díj, rezsi költségek, eszközök karbantartása, stb.), mind a produkciós kiadások (textília beszerzés, szakmai anyagok beszerzése, külföldi művészek szállása, jelmez, kellék, díszletanyag beszerzése, stb.) fedezetére használtunk fel. o Maradvány felhasználás keretében én ezer forinttal növeltük intézményi hatáskörben a dologi kiadások előirányzatát, melyet mind az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadásokra (raktárbérleti díj, tanácsadói szolgáltatás, őrzés-védelem kiadásai, stb.), mind a produkciós kiadások (reklám- és propaganda kiadások, szakmai anyagok beszerzése, külföldi művészek szállása, jelmez, kellék, díszletanyag beszerzése, stb.) fedezetére használtunk fel. o Az előző évi előirányzat maradvány igénybevétele keretében én ezer forinttal növeltük intézményi hatáskörben a dologi kiadások előirányzatát, melyet szakmai anyagok beszerzésére, rezsik költségek fedezetére, ingatlanok karbantartására, valamint reklám kiadásokra és énekművészek számlázott szellemi tevékenységére fordítottunk. o án a évi kötelezettségvállalással nem terhelt, ezer forint összegű előirányzat maradványunk visszahagyásra került, így a létszámleépítés fedezetére átvezettük a munkaadókat terhelő járulékokra, ezzel a dologi kiadásaink előirányzatát ezer forinttal csökkentettük. o én a Nemzeti Kulturális Alaptól kaptunk 568 ezer forint támogatást balett művészek támogatására, a dologi kiadási előirányzatunk 568 ezer forinttal növekedett. o én a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól megkaptuk az 1 százalékos személyi jövedelemadó támogatások összegét, ezzel a dologi kiadási előirányzatunk 422 ezer forinttal növekedett. o én a 1391/2012. (IX. 20.) Korm. határozat alapján ezer forint kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat maradvány került átcsoportosításra az EMMI fejezetnél, a Magyar Állami Operaház javára, melyből a dologi kiadások előirányzata ezer forinttal nőtt. Az összeget belföldi énekművészek számlázott szellemi tevékenységének fedezetére használtuk fel. o én intézményi hatáskörben a munkaadókat terhelő járulékokról ezer forint átvezetés történt a dologi és a beruházási kiadások javára, ebből ezer forinttal nőtt a dologi kiadások előirányzata, melyet textília beszerzésre, rendezvények reprezentációs kiadásaira, szakmai anyagok beszerzésére fordítottunk. o én a 1408/2012 (IX. 28.) Korm. határozat alapján a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványból visszahagyásra került ezer forint, befizetési kötelezettségünk ezer forint lett. Ezzel párhuzamosan a dologi kiadások reklám és propaganda előirányzatát ezer forinttal csökkentettük, mely átvezetésre került az egyéb működési célú kiadások előirányzatainak javára. o án az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX. törvény alapján vállalkozásoktól intézményünknek juttatott támogatások eredetileg tervezett értékén felül beérkezett pénzeszközök kerültek előirányzatosításra, melyből a dolgi kiadások előirányzata ezer forinttal nőtt. A többlet bevételt nézőtéri szolgáltatásra, anyag beszerzésekre, műsorfüzet költségekre, külföldi kiküldetésekre fordítottuk. o án intézményi hatáskörben a személyi és járulékok szabad előirányzatainak átcsoportosításának keretében ezer forinttal nőtt a dologi kiadások előirányzata, melyet anyagbeszerzésekre, nézőtéri szolgáltatásokra, külföldi kiküldetésekre irányoztunk elő. o án intézményi hatáskörben az épületek felújítása szabad előirányzatát átvezettük a dologi kiadásokra, ezzel a dologi kiadások előirányzata ezer forinttal nőtt. A többlet előirányzatot külső szerzők anyag és jogdíjára fordítottuk. 19

20 Dologi kiadások teljesítése Az intézmény dologi kiadásai szinte forintra azonos értéket képviseltek 2012-ben, mint a megelőző évben. Figyelembe véve, hogy a produkciós kiadásaink 23 százalékkal nőttek az előző évhez képest, így jelentős megtakarítást tudtunk elérni a színház üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások terén. Dologi kiadások részletezése dologi jellegű kiadások nélkül (adatok ezer forintban) MEGNEVEZÉS Különbözet évi arány Készletbeszerzés , 74 % Kommunikációs szolgáltatások ,17 % Szolgáltatási kiadások ,53 % Általános forgalmi adó ,69 % Kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások ,36 % Szellemi tevékenységhez kapcsolódó kifizetések ,10 % Egyéb dologi kiadások ,41 % ÖSSZESEN % A készletbeszerzések előző évhez viszonyított növekménye elsősorban a produkciókhoz kapcsolható szakmai anyag beszerzések 37 százalékos, illetve a kis értékű tárgyi eszközök ötszörös növekményének tudható be. A szolgáltatási kiadások közül jelentősen nőttek évhez képest a bérleti díjakra fordított összegek (35,87 százalékkal), ugyanakkor jelentősen csökkentek a karbantartási szolgáltatások (12,6 %), illetve csaknem harmadannyira csökkentek az egyéb üzemeltetési szolgáltatásokra fordított összegek. A reklám és propaganda kiadásokra fordított összegek is 18,84 százalékos csökkenést mutatnak az előző évhez képest. A dologi jelegű kiadások közül jelentősen nőttek a munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó kiadások (71,68 %). 2.4 Ellátottak pénzbeli juttatásai Ellátottak pénzbeli juttatásaira az Operaház évben nem tervezett kiadást és nem teljesített ilyen címen kifizetést. 2.5 Működési, felhalmozási célú pénzeszköz átadás Működési, felhalmozási célú pénzeszköz átadások között évben nem került sor sem tervezésre, sem ilyen jellegű kifizetések teljesítésére. 2.6 Kamatkiadások Kamatkiadások között nem került tervezésre és az intézmény nem teljesített ilyen címen kifizetést sem működési, sem felhalmozási célú kamatkiadásként. Az Operaház értékpapírral nem rendelkezik, tulajdonosi részesedése semmilyen társaságban nincs. 2.7 Támogatásértékű működési, felhalmozási kiadások Az Operaház nem tervezett és nem teljesített támogatásértékű kifizetéseket 2012-ben sem működési, sem felhalmozási céllal. 20