Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly

Átírás

1 Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly Dokumentum (kapcsolódó indikátor): A hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány Vezetői konzultáció (WS) 1. alkalom ÁROP-1.A Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára Kistelek Város Önkormányzata MAG Zrt. - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Cím: 1139 Budapest, Váci út Levelezési cím: 1539 Budapest Pf.:684. Tel.: / info@magzrt.hu

2 Bevezető Ez az összefoglaló a Kistelek Város Önkormányzata ÁROP 1.A.5 pályázata egyik kötelező témakörének, a Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly témakörnek az 1. Vezetői Konzultáció (Workshop) alkalom formáját, folyamatát és eredményeit mutatja be. A konzultáció első részében a résztvevő önkormányzati vezetők közösen értelmezték a tanácsadó bemutatása kapcsán a Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly témakör fő célkitűzéseit és fontosságát; megismerkedtek és pontosították a tanácsadási folyamat tervezett lépéseit, minden folyamatfázis tervezett tartalmát, a várható résztvevők számát. A résztvevő vezetők megállapították, hogy a pályázat beadása óta eltelt idő alatt a témakör jelentősége nőtt a működésben-működtetésben, a társadalmi, környezeti és főként a gazdasági fenntarthatóság kapcsán. Az elkövetkező tanácsadási rendezvények közül a 2. vezetői konzultáció időpontjában, időbeli terjedelmében, céljaiban, résztvevői körében megállapodásra jutottak a résztvevők és a tanácsadó. A szervezetfejlesztési folyamat-tanácsadásban az a munkamódszer az irányadó, hogy meghatározó kisteleki önkormányzati részvétel mentén jönnek létre az eredmények. A tanácsadás során a témakörök áttekintése mellett kiemelt szerepet tölt be a prioritások és hangsúlyok megállapítása és beállítása. MAG Zrt. - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Cím: 1139 Budapest, Váci út Levelezési cím: 1539 Budapest Pf.:684. Tel.: / info@magzrt.hu

3 Aktuális kihívások, témaköri feltárások: döntések összegzése A jelen vezetői konzultáción prezentációval, majd strukturált interaktív beszélgetéssel gyűjtöttük be a javaslatokat, amelyek közül a számos, a pályázati célkitűzésekhez potenciálisan kapcsolódó témakörből jelen konzultáció és a teljes tanácsadási folyamat témaköreit meghatároztuk. A résztvevőkkel abban állapodtunk meg, hogy a tanácsadási folyamat időbeli terjedelmét szem előtt tartva fókuszáljunk összesen két területre, annak érdekében, hogy a kiválasztott területeken ténylegesen gyakorlatba ültethető eredményre juthassunk. Célkitűzésként megfogalmaztuk, hogy ennek a két területnek a kibontása, újrafogalmazása mentén gyűjtsünk össze és rendszerezzünk a múltat, jelent és jövőbeli lehetőségeket, amellyel elősegíthetjük a fenntartható gazdálkodás és a költségvetési egyensúly hatékony és eredményes megvalósítását. A szakmai koncepcióban megfogalmazottak mentén a fenntarthatósággal összeköthető témák, célkitűzések a következők: Változás a felügyelt intézmények szervezeti működésében Csökkenteni a költségeket, költséghatékonyabb működési rendszer Fejlesztési lehetőségek legnagyobb mértékű kihasználása Átvilágítás, stratégiai modellek kialakítása, a jövőbeli lépések sorrendjének letisztázódása Változások felmérése, tervezése, megvalósítása Gazdálkodási eredmények növelése, költségoptimalizálás Ésszerűen fenntartható szolgáltatáskínálat, működési folytonosság biztosítása Hatékonyabb erőforrás kihasználás, jobb teljesítmény, költségcsökkentés Hangsúly áttevődik a település, közösség, vállalkozásfejlesztésre MAG Zrt. - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Cím: 1139 Budapest, Váci út Levelezési cím: 1539 Budapest Pf.:684. Tel.: / info@magzrt.hu

4 Magas színvonalú eljárási környezet kialakítása, mintadokumentumok kialakítása Kapcsolatok és munkafolyamatok újrastrukturálása Ügyfélbarát, rugalmas, átlátható ügyintézési rend Mindenki számára érthető és elérhető szolgáltatáskínálat Az első vezetői konzultáción a fentiek teljes mértékű értelmezésével, illetve aktuálisan a kialakuló fő témakörökbe való beágyazásával, részcélként való megjelenítésével két alapvető irány és fókusz bontakozott ki: 1. fejlesztési terület Öt éves Gazdasági Program kidolgozása 2. fejlesztési terület Vagyongazdálkodási terv kialakítása meglévő minták forrásként felhasználásával Feladat terjedelem: Megállapodtunk a résztvevő vezetőkkel, hogy a 2 kiválasztott kulcsterületet dolgozzuk fel, amelynek során a kisebb részcélok integrálását is elvégezzük a két fókusz-témakör tervezése és megvalósítása során. A kihívások azonosítása: Kistelek vonatkozásában bontsuk főbb belső hangsúlyokra is, hogy a javaslatok mind az eddig már megvalósultakra, mind a jövőben megvalósítandókra vonatkozzanak. Eközben a teljes gazdasági fenntarthatóságra is terjedjen ki a munka, és a jelen szeminárium a két leginkább fontos és sürgős területre koncentráljon. Szükséges a felsorolt szempontok gondos egyensúlyozása. Szervezeti terjedelem: A jobbító javaslatok keresésének területeként az önkormányzat teljes gazdálkodását értelmezzük. MAG Zrt. - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Cím: 1139 Budapest, Váci út Levelezési cím: 1539 Budapest Pf.:684. Tel.: / info@magzrt.hu

5 MAG Zrt. - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Cím: 1139 Budapest, Váci út Levelezési cím: 1539 Budapest Pf.:684. Tel.: / info@magzrt.hu

6 Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly Dokumentum (kapcsolódó indikátor): A hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány Vezetői konzultáció (WS) 2. alkalom ÁROP-1.A Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára Kistelek Város Önkormányzata MAG Zrt. - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Cím: 1139 Budapest, Váci út Levelezési cím: 1539 Budapest Pf.:684. Tel.: / info@magzrt.hu

7 Bevezető A Fenntartható Gazdálkodás és Költségvetési Egyensúly tanácsadási területen belül az első vezetői konzultáció során meghatározott súlyponti irányoknak megfelelően, két kiemelt témakör feldolgozásával, fejlesztésével foglalkoztunk. E két témakör az 5 éves gazdasági program, illetve a vagyongazdálkodás. A Jövőválasztás módszertanának alkalmazása módszertani felvezetés A műhelymunka során a két témakör feldolgozását kezdtük meg a Jövőválasztás módszertana alapján, amelynek lépései: Lépés # Lépés neve Leírás 1 A múlt Mit tartanak a résztvevők a múltban értéknek? 2 Jelenlegi helyzet Minek örülünk, min bosszankodunk. Mi működik, 3 Meghatározó értékek, hitek. 4 Események, trendek, eredmények. 5 A választott jövő képe. és mi nem? Melyek azok a fontos tényezők, amelyek meghatározzák a mindennapokat és alkalmasak arra, hogy a jövőbeni orientációt velük alapozzuk meg? Fontos azokat az eredményeket, eseményeket, várhatóan bekövetkező és befolyásoló tényezőket meghatározni, amelyek Kistelek jövőjével kapcsolatosak. A megfelelő időhorizont megválasztásával egy képszerű jövő meghatározása, amelynek mentén értelmezhetőek a napi működések, tevékenységek, pénzügyi és költségvetési irányzatok. MAG Zrt. - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Cím: 1139 Budapest, Váci út Levelezési cím: 1539 Budapest Pf.:684. Tel.: / info@magzrt.hu

8 A 2. vezetői konzultáció során elvégzett tevékenységek Jelen vezetői konzultáción az interaktív szemináriumok előkészítésének részeként a jövőválasztás megfelelő megvalósításának előkészítésével foglalkoztunk. Az előkészítési tevékenység azért is volt kiemelt jelentőségű, mert az interaktív szemináriumon résztvevők köre szélesebb a vezetői konzultáció résztvevői körénél, más szóval a jelenlévő vezetőknek kell az interaktív szeminárium résztvevőit felkészíteni. A közös előkészítő tevékenység keretében: A résztvevőkkel közösen azonosítottuk a jövőválasztás fázisait és lépeseit. A módszer megfelelő megismerése és a használat megfelelő előkészítése, megalapozása érdekében a tanácsadó és a résztvevők részletesen foglalkoztak az egyes lépések fogalmainak azonosításával, a hagyományos problémamegoldástól eltérő szemlélet és gondolkodásmódok felvezetésével. A tanácsadó véleménye szerint az egyeztetések folyamán az önkormányzati vezetőknek és intézményvezetőknek jelentős elmozdulást sikerült elérni az interaktív szemináriumokra való felkészülésben; a felkészülés sikeresnek mondható. A probléma megoldás és a jövőválasztás közötti különbségek bemutatása Részletesen áttekintettük a különbözőségeket a problémamegoldás és a jövőválasztás között. Probléma megoldás Felsorolt problémák Fontossági sorrend állítása Meghatározzuk a stratégiai kezdőpontot Jövőválasztás Megnézzük, hogyan jutottunk ide Felsoroljuk, mi működik, mi nem Meghatározzuk, milyen jövőt szeretnénk MAG Zrt. - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Cím: 1139 Budapest, Váci út Levelezési cím: 1539 Budapest Pf.:684. Tel.: / info@magzrt.hu

9 A problémamegoldás eredményei Probléma sor Legfontosabb problémák A megoldásra fókuszált A jövőválasztás eredményei Örökség érzékelése Tényszerű felmérés Egy izgalmas és motiváló célállomás Eredmények, következő lépések meghatározása A résztvevők felismerték és értelmezték a jövőválasztási folyamat részeit és elkötelezték magukat, hogy az interaktív szemináriumokon résztvevőket előzetesen ennek megfelelően instruálják és készítik fel az együttes munkára. A vezetői konzultáción feltárt tartalmi eredményeket a Tanácsadás: back office (koncepció beágyazása) tanácsadói dokumentumban mutatjuk be. Az interaktív szemináriumokon a most közösen megállapított sorrend szerint dolgozzák fel a tanácsadó és az önkormányzat vezetői és munkatársai az 5 éves gazdasági terv lehetőségeit és tartalmát. A konzultáció végén azonosítottuk az interaktív szemináriumokra meghívandók körét és személyét. MAG Zrt. - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Cím: 1139 Budapest, Váci út Levelezési cím: 1539 Budapest Pf.:684. Tel.: / info@magzrt.hu

10 Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly Dokumentum (kapcsolódó indikátor): A hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány Koncepció beágyazása 1. Back Office Tanácsadói jelentés ÁROP-1.A Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára Kistelek Város Önkormányzata

11 Tartalom Bevezetés... 3 A két új fókuszterület meghatározása... 4 Kistelek jelenlegi vállalkozási adatai... 4 A múlt feldolgozása Kistelek Története A résztvevők személyes kapcsolódásai, a város irányításával kapcsolatban szerzett tapasztalatai A múlt feldolgozásának beágyazása a további munkába: A város gazdasági történetéből adódó lehetőségek feltárása és elemzése... 9 A személyes tapasztalatok a gazdasági fenntarthatóság szolgálatában A közoktatással, közművelődéssel kapcsolatos események Kistelek város jogállásával kapcsolatos észrevételek Kistelek város gazdaságával kapcsolatos elemzés A Mai helyzet - Jelenlegi Állapot vizsgálati szempontjai Fejlesztési koncepció megfogalmazása Lezárás és összefoglalás... 16

12 Bevezetés E jelentés Kistelek Város Önkormányzata által az ÁROP Szervezetfejlesztési Program keretében a Fenntartható gazdálkodás és a költségvetési egyensúly témakör feldolgozásáról szól, két vezetői konzultáció eredményeinek összefoglalását tartalmazza. Összefoglalja azokat az erőfeszítéseket, amelyek mentén az Önkormányzat vezetősége felülvizsgálta és értelmezte a pályázatában megfogalmazott célokat. E dokumentum bemutatja az Önkormányzat vezetősége által feldolgozás alapjául kiválasztott két fókusz-területet, és azok feldolgozásának kezdeti lépését, melynek során eszközként a Jövőválasztás módszertanát alkalmazták. A módszertan választásának oka, hogy az idei évi önkormányzati választások miatt szeretnék biztosítani a folyamatos fejlődést és folytonosságot, hozzájárulva ezzel a város kiegyensúlyozott életéhez, megújulásához, a hatékony működéshez, valamint az Önkormányzat fenntartható gazdálkodásához. Az első, döntés-előkészítési fázisban szem előtt tartották az eredeti pályázati kiírás céljait, melyeket az újonnan megfogalmazott célokhoz igazítottak. Az újrafogalmazott célok jelentős részben átfogják és lefedik az előzőekben leírtakat, rögzítetteket. Kistelek Város Önkormányzatának pályázati anyagában a következők állnak: A jelenlegi helyzet feltárása, átvilágítása, a szükséges és elégséges stratégiai modellek felülvizsgálata, valamint a stratégiai megvalósítás során a döntési prioritások meghatározása és felállítása. A jövőbeni célok elérése érdekében teendő változások tervezése és az egyes lépések konkretizálása. Költségcsökkentés a rendszer költséghatékony működésének elősegítésére. A fejlesztési lehetőségek legnagyobb mértékű kihasználása; A gazdálkodási eredmények növelése, költségoptimalizálás; Térségi szintű városgazdálkodási modell kialakítása; A pénzügyi területen új és hangsúlyos vagyongazdálkodási modell kialakítása a költséghatékony és fenntartható gazdálkodás elősegítésére; Hatékonyabb erőforrás-kihasználás, jobb teljesítmény elérése; Hangsúly áthelyezése a település-, közösség-, vállalkozásfejlesztésre, mely a bevételek növelésével hozzájárul a költségvetési egyensúlyhoz; Új étkeztetés finanszírozási modell működtetése; Ügyfélbarát, rugalmas, átlátható ügyintézési rend kialakítása; mindenki számára érthető és elérhető, ésszerűen fenntartható szolgáltatáskínálat nyújtása; A működési folytonosság biztosítása a fenntarthatóság jegyében; Változtatás a felügyelt intézmények szervezeti működésében a növekvő hatékonyság és eredményesség érdekében; Magas színvonalú eljárási környezet kialakítása, mintadokumentumok megalkotása; A kapcsolatok és munkafolyamatok újrastrukturálása ;

13 Az új, közvetlen célok megfogalmazása során figyelmet fordítottunk az eredeti pályázatban megfogalmazott célok elérésére is. A tanácsadási folyamat első szakaszában megfogalmazott közvetlen célok minden esetben az átfogó célok, azaz a gazdálkodás fenntarthatósága, a költségvetési egyensúly javítása, és a hatékonyabb működés szolgálatában állnak. A két új fókuszterület meghatározása A tanácsadási folyamat célkitűzési fázisában megtörtént a fejlesztési lépések, fókuszok pontosítása, konkretizálása, és a következő két fejlesztési területet fogalmaztuk meg. 1. Ötéves Gazdasági Program kidolgozása, 2. Megújított vagyongazdálkodási modell kialakítása, mely során a meglévő minták forrásként kerültek felhasználásra. A két új cél megfogalmazásakor az alárendelt, eredetileg megfogalmazott célok az alábbiak szerint kapcsolódnak a pályázatban a fenntartható gazdálkodást szem előtt tartó célokhoz. A megújuló vagyongazdálkodási modell kidolgozása gyakorlatilag független lépés, ám mintegy bevezeti, megelőlegezi az ötéves gazdasági program kialakítását. E két fejlesztési terület biztosítja, hogy hosszútávon megtartható és biztosított legyen a költségvetési egyensúly. Kistelek jelenlegi vállalkozási adatai A következő vonaldiagram a városban működő vállalkozások számának alakulását mutatja. Kiemelendő a folyamatos fejlődés, az emelkedő tendencia.

14 A turisztikai és vendéglátási adatok a szemináriumi munka ideje alatt feldolgozás alatt állnak. 1.Ötéves Gazdasági Program kidolgozásához kapcsolódó pályázati célok, és illeszkedés a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programhoz: Átvilágítás, stratégiai modellek kialakítása, a jövőbeli lépések sorrendjének letisztázása; Változások felmérése, tervezése, megvalósítása; Térségi szintű városgazdálkodási modell kialakítása; Hangsúly áttevődik a település-, közösség-, vállalkozásfejlesztésre; A fent leírt célok hozzájárulnak ahhoz, hogy a jelenleg tapasztalható, ám erőfeszítéseket követelő költségvetési egyensúly fenntarthatóvá váljon. Az aktivitások tervezése, a stratégiai modellek kialakítása olyan hatékonyságnövelő eszközök, melyek összhangban vannak a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési Programmal és az ÁROP tanácsadási folyamatban és pályázatban meghatározott célokkal. 2. Vagyongazdálkodási terv kialakítása meglévő minták forrásként történő felhasználásával: Pénzügyi területen egy vagyongazdálkodási modell kialakítása Ötéves gazdasági program Bevételnövekedést biztosít Ezáltal hozzájárul a költségvetési egyensúly javulásához és a fenntartható gazdálkodás megvalósulásához Vagyongazdálkodási terv Azonnali pozitív hatással van a költségvetésre Hosszú távon az egységes vagyongazdálkodási irányelvek biztosítják a folyamatos bevételt 1. ábra: Fókusz területeken történő fejlesztések várható hatásai A két új cél elérésének eszközéül a résztvevők köre a tanácsadó javaslatára a Jövőválasztás módszertanát választotta, amely a 2. számú Vezetői Konzultációs jelentésben bemutatásra került. Az új célok megfogalmazása kapcsán a résztvevők érzékelték, hogy átfogó, a település fenntarthatóságát és működőképességét újragondoló üzenetek, célok felállítására és szemléletre van szükség. Tudomásul vették, hogy a település társadalmi fenntarthatóságának koncepciója nélkül nem kezdhetik az ötéves gazdasági program kidolgozását a gazdasági célok megfogalmazásával, mert akkor a gazda nélkül végeznék a számítást. Egyértelművé vált, hogy az ötéves gazdasági program irányainak kidolgozását a település fenntarthatóságának legszélesebb értelmezésében kell létrehozni, s egy új jövőképben öszszegezni.

15 Érzékelhető lett, hogy összefügg egymással a két cél: 1. a gazdasági program és 2. a vagyongazdálkodási terv kidolgozása. A vagyongazdálkodás elemzése kapcsán az is világossá vált, hogy nem tartható a szűkebben értelmezett vagyon fogalma, s hogy egy újfajta és átfogó szemlélet megalapozása, kialakítása elkerülhetetlen. Az új fogalomnak megfelelő tartalmak az általános jövőképben integrálódnak, majd mindezek következményeként lehetővé válik egy újfajta működésiműködtetési szemlélet-gyakorlat alapjainak meghatározása. A két Vezetői Konzultációt a résztvevők nemcsak a célok újrafogalmazására, hanem a kidolgozás megkezdésére is fordították időt és figyelmet. Megismerkedtek a Jövőválasztás módszertani elemeivel és megkezdték először a múlt, majd a jelenlegi helyzet elemző feltárását, a hatékonyságnövelés beavatkozási pontjait szem előtt tartva. A múlt feldolgozása A múlt feldolgozása a résztvevők közreműködésével két belső szempont mentén valósult meg: 1. Kistelek Történetének feldolgozása a helyi monográfia felhasználásával; 2. A résztvevők személyes kapcsolódásai, élettörténete és a város irányításával kapcsolatban szerzett tapasztalatai; 1. Kistelek Története A Kistelek Története című monográfiát gyűjtőmunka keretében dolgozták fel a résztvevők, amelynek során a kifejezetten gazdasági jellegű örökség elemeit gyűjtötték ki, majd ezeket közösen értelmezték és összegezték a Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly tématerületeit szem előtt tartva. Az elemzés többek között Kistelek következő, gazdasági szempontból releváns történelmi adottságaira hívta fel a figyelmet: Gazdasági ágak és irányok 1800-tól; Növénytermesztés, gabonatermesztés, szőlőművelés elemzése; Állattenyésztés; Ló-, szamár-, ökör-, tehén-, juh-, és sertéslegeltetés; Gyümölcstermesztés: 1851-ben 1076 db eperfát számoltak össze, Epreskert Faiskola; Határa: hold, birtokkérdések; 6,5 aranykorona, országosan alacsony;

16 Ipar: malomipar (19 szárazmalom!), pálinkafőző (6 db), takácsok, szövő-fonóipar, kézművesipar, serfőzés, szódagyártás; Gazdasági ágak és irányok 1900-tól; Daráló és malmok (6); Gyümölcs- és főzelékaszaló; Konzervgyár; Háztáji termelés; Hangya, Cipész-Szövetkezet, Pincegazdaság, FÜSZÉRT, Gépállomás, Tejüzem, Sajtüzem, Erdő és Fafeldolgozó, Háziipari Szövetkezet, Kenyérgyár, Szerszámkovács üzem, Kábelgyártás; Elemzésre került a kérdés, hogy miben volt első Kistelek Magyarországon? Első magyarországi fokmérés 1769, a földrajzi szélesség és hosszúság meghatározása. 2. A résztvevők személyes kapcsolódásai, a város irányításával kapcsolatban szerzett tapasztalatai. A résztvevők kapcsolódásának alapja ebben a szakaszban a következő volt: Személyes élettörténetük, az eddig betöltött önkormányzati funkcióik, az általuk ellátott területek. Az örökséghez kapcsolódás erősen motiválta a csoport tagjait és ezáltal sikerült elmélyíteni az együttműködés alapjait is. A megjelentek a személyes érintettséget fontosnak tartották, különös tekintettel arra, hogy a nagyobb hatékonyságot eredményező intézkedések sikeres megvalósítása jellemzően mély elköteleződést igényel, amelynek a személyes elköteleződés a fundamentuma. A személyes kapcsolódások feltárása alapja volt a csapatépítésnek, ami a tervezés és a majdani megvalósítás szempontjából jelentős kovácsoló-erőként is hatott a továbbadható emlékeknek, élményeknek, első tapasztalatoknak köszönhetően. A következő oldalon bemutatjuk Jövőtervezés MÚLT idősíkjára vonatkozó műhelymunka kiválasztott eredményeit, összesítő jelleggel.

17 2. ábra: Kistelek Jövőtervezésének összefoglaló bemutatása: A MÚLT elemei Forrás: Tanácsadó saját szerkesztése, a vezetői műhelymunkák során gyűjtött információk mentén

18 A múlt feldolgozásának beágyazása a további munkába: A város gazdasági történetéből adódó lehetőségek feltárása és elemzése A Kistelek Története című 500 oldalas monográfia jelentős szervező és szemléleti erő, a történeti folytonosság élményét adja és a résztvevők jogos büszkeségének alapja. Megállapították, hogy ez a monográfia fontos része a jövőtervezési folyamatban, amely a hatását annak széleskörű megismertetésével illetve a képzésekbe, tájékoztatásokba történő beépítésével éri el. A vezetői műhelymunkák során tudatosodott a résztvevőkben, hogy a monográfia megismerésének élményével és hatásával a településhez való kötődés, az itteniség megélése és végső soron a település megtartó-képességének fejlesztése is elősegíthető. Módszertani szempontból a monográfia megismerése elősegíti a város fejlesztése, jobbá tétele iránti belső motiváció, amely minden sikeres fejlesztési folyamat szükséges eleme. A megtartó erő, mint a fenntarthatóság egyik jelentős tényezője, nemcsak a fizikai, gazdasági és költségvetési eszközökben rejlik. Egyértelművé vált a projekttagok által is megismert legújabb kutatások szerint, hogy az elvándorlás megállítható kiemelten a hagyománnyal, a szellemi értékekkel és a nem fizikai vagyonnal való jó sáfárkodással is. A projekttagok felismerték annak fontosságát, hogy mik azok, amelyek Kisteleken, illetve a környéken sikeres vállalkozások, tevékenységek volt az elmúlt századokban. A tevékenységek erőforrásai lehettek például a közvetlen mikroklíma, a föld minősége, a legjobban termeszthető növénykultúrák, szakmai hagyományok. Mindezek ismerete és kiválasztása jelentős előnyöket generálhat, s így ezeket nem csupán a múzeumokban érdemes megmutatni, hanem a mai gazdaságfejlesztés alternatíváit is hordozhatják. Nem is beszélve a fentiekkel kapcsolatos mai laboratóriumi kutatási költségek megtakarításáról. Emellett a projekttagok érdemesnek tartották megemlíteni, hogy a település elhelyezkedése, közlekedés-földrajzi adottságai is jelentőséggel bírtak az elmúlt évszázadokban, és ezekre szintén alapozhatóak a jövőbeni gazdaságfejlesztési stratégiák. Kistelek története kapcsán nyújthat a településnek további lehetőségeket. Kiemelkedő fontossággal bír közeli Ópusztaszer, amely 6 km-re van Kistelek városától és történelmi helyszínként illetve jelképként is jelentőséggel bír. A gazdaságtörténetből érzékelhetően mezőgazdasági és zöldség-, gyümölcstermesztési hagyományok mellett az állattartás jelentősége emelkedett ki. A gyümölcstermesztés egy speciális jellegzetessége is fontosnak hat, miszerint 1851-ben 1076 eperfát számoltak a környéken, amely az eperfák termesztésére alkalmas természetföldrajzi környezetre és ültetési-kezelési gyakorlatra illetve kultúrára utal. Ebből a fafajtából mára már csak néhány darab lelhető fel, ennek ellenére a termés korábban kiemelkedő minőségű lehetett. Az élelmiszer alapanyagok előállítása mellett a gabona-, a tejtermék- és gyümölcs-feldolgozás is érzékelhető hangsúllyal jelent meg a településen korábban. Ez a tény mai lehetőségek tudatos számbavételére is ösztönöz.

19 A személyes tapasztalatok a gazdasági fenntarthatóság szolgálatában A résztvevők saját élettörténete kapcsán az 1979-től a mai napig tartó időhorizontot választottuk, mert a rangidős munkatárs ekkor kezdte meg Kisteleken önkormányzati pályafutását. A résztvevők munkába állásához kapcsolódó pozitív és negatív személyes élmények közvetve utalnak a társadalmi fenntarthatóság aktuális helyzetére. Átlátható egyértelműséggel jelzik az életmódbeli viszonyokat, a magatartási szokásokat és a vezetési környezet jellegzetességeit. Mindez az örökség akár tudatosan, akár tudattalanul sok elemében máig hatással van minden cselekedetükre, megnyilvánulásukra. Mindezek befolyással lehetnek a szemléletre, értékekre, állásfoglalásokra, s közvetetten a tervezésre, az Önkormányzat működésére, a döntési prioritások kialakulására, és a cselekedetek mögöttes értelmezésére. Jelentős előnynek látszik a település és gazdaságfejlesztés számára a jelenlévők többségének az az élménye, hogy a helyi vezetők és munkatársak pozitívan, nyitottan fogadták, és engedték őket tanulni. Ez a működési jellemző olyan belső szervezeti tulajdonságnak, erősségnek tekinthető, amelyre a fejlesztési lehetőségek megragadása során építeni lehet. A kedvező fogadtatást követően, a későbbi években figyelemfelkeltőek lehetnek azok a tapasztalatok, hogy van, akit 15 év után is gyütt-ment -ként kezelnek, vagy éppen kirekesztve érzi magát. Érdemes lehet a későbbiekben figyelni arra, hogy a város fenntarthatóságának céljai között szerepeljen az újonnan érkezők iránti nyitottság és befogadás képességének növelése, illetve a munka kultúra befogadó jellegének növelése a betanulási, ismerkedési időszakot követően is. Legalább annyira fontos üzenet a jövőre nézve, hogy a közösségfejlesztés keretein belül akár évekévtizedek múlva az itt maradóknak, vagy a beilleszkedni vágyóknak valódi gazdasági lehetőségeket biztosítsanak, akár hagyományok, elismerések formájában is, és ehhez módszereket, eszközöket, feltételeket találjanak. A gyütt-ment köznapi jelentése: aki nem itt született, aki bevándorló, pejoratívabban a szívében is idegen maradt, ezért az ideköltözők, itt munkát vállalók, az itt tanulók, az ide bejárók kisteleki tartózkodásának, munkavállalói ciklusának tudatos kezelése szükségessé vált. Az önkormányzati tisztségviselők befogadása pozitív mintát mutat a város teljes lakossága számára akár gazdasági vetületben is. A befogadás tudat erősítése a gazdaságfejlesztést sikeressé tevő pozitív, közösségfejlesztő energiává válhat.

20 A közoktatással, közművelődéssel kapcsolatos események A címben jelzett intézménytípusok vonatkozásában rövid távon is felmerültek a centralizáció és a decentralizáció különböző kihívásai és állandó mozgást igénylő fázisai. Ezen időszakokban az épp aktuális kormányzati, vagy hatalmi, akarat-érvényesítési mechanizmusok érvényesültek és érzékelhető az erőteljes jogszabályoktól való függőség. Figyelemre méltó az a nézőpont, hogy mintha azt üzenné ez a településtörténet kapcsán feltárt ciklikusság, hogy a jelentős erőket felvonultató centralizációs, illetve decentralizációs törekvések a különböző környezeti- és értékorientációk kapcsán újra és újra változhatnak. Tudatos munkával sikerülhet egy egészként tekinteni a folyamatra, és sikerülhet a különböző megoldások előnyeinek, hátrányainak valamint a működés során szerzett tapasztalataiknak összegzése. Az eredmények rendszerbe foglalásával bármilyen működési előíráshoz a Közoktatási-közművelődési szervezeti működés minden modellje alkalmazható lehet. Az Önkormányzat és intézményei így bármilyen működési mechanizmusra időben felkészülhetnek, hatékony, szinte azonnali irányváltást produkálhatnak. Ez a felkészültség az, amely az átállás kudarcait és kárait, egyéb kockázatait mérsékelni képes, és egyúttal a működés hatékonyságát és eredményességét is döntően befolyásolni tudja a változási időszak elején. A fentiekből az is következik, hogy azt a működési módot és informatikai hátteret érdemes kutatni és fejleszteni, amely egyszerre azaz nem vagy, hanem és kapcsolattal ad lehetőséget a centralizációs és a decentralizációs előnyök megjelenítésére. Kistelek város jogállásával kapcsolatos észrevételek A várossal, a településsel összefüggő események emlékezetszintű felsorolása a résztvevők kezdési éveihez igazodva valósult meg a műhelymunka során. A kezdési évekhez kapcsolódó események a csoport tagjainak szakmai orientációját is tükrözik. Egy összetettebb résztvevői kör természetesen szélesebb cselekvési- és eseménypalettát jeleníthetett volna meg. A járási székhely pozíció elvesztése, majd visszanyerése keretezi a jelzett eseményeket. A résztvevők beszámoltak arról, hogy az évek során az újra várossá válás életminőséget érintő közintézményi hálózattudatos végiggondolása és megvalósítása megtörtént.

21 Kistelek város gazdaságával kapcsolatos elemzés A résztvevőknek Kistelek gazdaságában megvan a megfelelő intézményi-közintézményi szerepe, így a munkahelyteremtő vállalkozások létrejöttéhez, létéhez, fejlődéséhez, átváltozásához vagy megszűnéséhez kötődő emlékekről szinte nem is tettek említést. A tanácsadási rendezvényen résztvevő projekttagok főként a saját közintézményi feladatkörükben megjelenő gazdasági típusú intézkedésekről számoltak be. A műhelymunkák során sor került a városi szolgáltatásokkal, illetve ezek bővülésével kapcsolatos áttekintésre, amelynek során megtörtént az egyes szolgáltatások társadalmi hozzáadott értékének bemutatására, példákon keresztül. Ez feladatot is jelenthet, mert a fenntarthatóság és a megtartóerő érdekében a döntő jelentőségű vállalkozás-élénkítő tevékenység széles, intézményi szintű tudatos kezelése úgy tűnik,még várat magára. Valószínűleg a vállalkozásfejlesztési szemléletet nem minden intézmény érezte eddig magáénak,hanem ez inkább mint egy funkcionális tevékenység valósult meg az Önkormányzatban. El is hangozhatott volna: Valaki persze foglalkozik a vállalkozásfejlesztéssel, ipari parkkal. A múlt kétfajta megközelítésű feldolgozása számos észrevételt, eredményt, sőt javaslatot hozott s ezzel a résztvevők áttértek a jövőválasztás következő fázisára, amely a Mai helyzet - Jelenlegi Állapot vizsgálatot megelőzően a módszertani elemek megismerésének lehetőségét jelentette. A Mai helyzet - Jelenlegi Állapot vizsgálati szempontjai A Jövőtervezés módszertanán belül a jelenlegi helyzet feldolgozása során a jelenlévők azokat a szempontokat, tényezőket ismerték meg és értelmezték, amelyek döntően meghatározzák majd a saját feldolgozásuk szintjét, mélységét, és ezáltal a hatékonyság növelésére irányuló fejlesztési opciók megvalósításának várható eredményességét. Világossá vált, hogy ezek a szempontok jelentősen hatnak majd a helyzetfeltárásuk alkalmazhatóságára, valamint arra is, hogy az eredmények milyen pozitív energiákat szabadítanak fel a résztvevőkben. A kiválasztott szempont feldolgozásának következtében a szemináriumi csoport felkészíthető arra, hogy valósan értékelje az örökség áttekintése nyomán mindazt, ami körülötte a mai időkben történik. A megtapasztalt szituáció feldolgozása mind szellemi, mint érzelmi szinten válaszokat adhat azzal kapcsolatban, hogy mit tekintünk a működésünk szempontjából folytatandónak. Láthatóvá válik, hogy mely irányok és tevékenységek nem adnak valós hozzáadott értéket a település jelenéhez, s konkrét utalásokkal egyértelművé válik az is, hogy milyen szélső értékek tükrözik mind gondolkodásban, mind a róluk kialakult összkép tekintetében a működés minőségét. A jelenlegi helyzet értékelése során a tapasztalatok szerint az eredményes feldolgozást egyik legerősebben gátló működés az lehet, amikor nem egyértelmű, középen elhelyezkedő és két irányba mutató helyzetértékelések születnek. Ezek a középutas megítélések azt eredményezik, hogy egy életlen képet tar-