FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA március

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. 2014. március"

Átírás

1 FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA március Készült a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

2 Tervezők: Vezető tervező: Tervezők: Munkatárs: Osztályvezető: Vaszócsik Vilja Devecseri Anikó Faragóné Huszár Szilvia Ginter Gábor Hamar József Magócs Krisztina Majorné Vén Mariann Sárdi Anna Schneller Krisztián Staub Ferenc Göncz Annamária Ügyvezető: Barkóczi Zsolt Budapest,

3 Tartalom I. A helyzetelemzés összefoglalása: SWOT... 4 II. Fejér megye célrendszere... 6 II.1. Jövőkép... 6 II.2. A megye fejlesztési elvei II.2.1. Horizontális elvek II.3. Átfogó és stratégiai célok II.4. Horizontális célok III. Funkcionális térségek III.1. A funkcionális térségek lehatárolása III.2. Funkcionális térségek leírása, távlati célkitűzései és legfontosabb intézkedései III.2.1. Budapesti agglomeráció vonzáskörzete (F1) III.2.2. Duna mente Dunaújváros és térsége (F2) III.2.3. Székesfehérvár vonzáskörzete (F3) III.2.4. Mór és térsége (F4) III.2.5. Felzárkóztatandó térség (F5) III.2.6. Velencei-tó és térsége, Váli-völgy, Vértes térsége (F6) IV. Belső koherencia bemutatása V. Külső koherencia vizsgálat VI. A területfelhasználás alapelvei VII. A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere VII.1. Javasolt prioritások és kapcsolódó intézkedések VII.2. A tervezési folyamat társadalmasítása és legitimáció leírása VII.2.1. A társadalmasított tervezés lépései VII.2.2. Tervezői javaslatok a partnerségi terv további végrehajtására VII.2.3. Felelősség és intézményrendszer A koncepció üzenetei VIII. A koncepció megvalósításának monitorozása

4 I. A helyzetelemzés összefoglalása: SWOT A megye belső adottságainak (erősségek, gyengeségek) és a területfejlesztési irányokat befolyásoló külső tényezők (lehetőségek, veszélyek) meghatározása a helyi szereplők ismereteivel kiegészült helyzetelemzés alapján készült 1, a SWOT elemek közös megfogalmazásával. Ennek legfontosabb megállapításai az alábbiakban foglalhatók össze. Fejér megye 4358 km²-nyi területén 2011 évi népszámlálási adatok alapján ezer fő él. Közlekedés-földrajzi elhelyezkedése kedvező: jelentős európai innovációs tengelyekhez kapcsolódik, ugyanakkor területének nagy részén a főváros vonzása, fejlesztő hatása is érvényesül. Többek között e tényezők segítették a megye pozitív piacgazdasági beilleszkedését, gazdasági teljesítményét, az országossal megegyező mértékű természetes fogyás melletti pozitív migrációt és a megyék között is kedvező jövedelmi pozíciót. E feltételek összessége markáns fejlődési zónákat rajzol ki. Gazdaságföldrajzi potenciálját tovább erősítik az országos szinten is kiemelkedő ipari és szolgáltatási centrumok (Székesfehérvár, Dunaújváros), az info-kommunikáció fejlettsége, az átlag feletti uniós forrásfelhasználás, valamint az olyan értékek, mint a kimagasló termőhelyi adottságokra alapozott mezőgazdasági feldolgozóipari hagyományok (Mezőföld) és agrárkutató potenciál (Martonvásár), a jelentős kiterjedésű szőlőültetvényekkel rendelkező borvidékek (Móri-, Etyek-Budai borvidék, Velencei-tó környéki települések) és az ivóvízkincs. Gazdag kulturális örökség alapozza meg a megye turizmusát, de jelentősek az összefüggő erdőterületek, védett természeti és táji értékek is. Országos szinten is kiemelkedő gazdasági szerepű megyei jogú városok (Székesfehérvár, Dunaújváros) tartoznak Fejér megyéhez, amelyek egyben széles logisztikai hatókörrel rendelkeznek; Dunaújváros a világ leghosszabb belvízi útján fekvő szállítási csomópont. Térségi gazdasági szempontból is további számos említésre méltó funkcióval rendelkező város (Mór, Bicske, Gárdony, Martonvásár, Sárbogárd stb.) erősíti a településrendszert. A társadalmi erősségek között megemlítendő az oktatási, szakképzési intézmények folyamatos fejlődése és a civil szervezetek aktivitása. Fejér megye gyengeségei között elsősorban az utóbbi években tapasztalható világgazdasági válság hatásai érzékelhetők a GDP visszaesésében, a felsőoktatási és innovációs potenciál visszaszorulásában, valamint a K+F beruházások pozícióvesztésében. Fontos probléma a megye délnyugati részén a kiterjedt társadalmi, foglalkoztatottsági, gazdasági, infrastrukturális szempontból hátrányos helyzetű belső periféria helyzete, ahol a társadalmi leszakadás, szegénység/társadalmi kirekesztés okoz problémát. A kiváló termőterületeken nagytáblás, szűk faj és fajtahasználatú és alacsony élőmunka igényű mezőgazdaság jellemző. További gondot jelentenek egyes közlekedési kapcsolati hiányok, a Duna hajózhatóságának korlátai és az európai normákhoz képest rossz minőségű mellékúthálózat és a minimális szintű kerékpárút hálózat. 1 FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FELTÁRÓ-ÉRTÉKELŐ VIZSGÁLAT Egyeztetett, végleges dokumentáció december Készült a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal megbízásából a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóságán 2 A véglegesített koncepcióban a véleményezők igényeinek megfelelően a rendelkezésre álló legfrissebb adatok kerültek az anyagba, ezért alkalmanként eltérnek a helyzetfeltárás 2010, évi adataitól. 4

5 A turisztikai potenciál megfelelő hasznosítását akadályozza a ráépülő szolgáltatási rendszer alacsony színvonala. Ezen kívül a természeti és kulturális értékek veszélyeztetettsége és a környezetszennyezés is gondot jelent. A helyi életminőséget a közszolgáltatások körzetesítési problémái terhelik. Az egészségügyi, szociális ellátó és oktatási rendszer (hálózati- és létesítményi infrastruktúra, eszköz- és szakállomány) hiányosságai is hatékony beavatkozásokat igényelnek. A fejlesztések hatékonyságát a szektorok közötti partnerségi kapcsolatok akadozása gyengíti. A fejlesztési irányokat meghatározó lehetőségek közül kiemelkedőek az Európai Unió pénzügyi ciklusra tervezett alapok (KA, ERFA, ESZA, EMVA) és az azokhoz kapcsolt támogatási célok. Hasonlóan fontos az integrált programok (ITS, ITI, CLLD) kidolgozásában, valamint a kiemelt térségi stratégiákhoz (EUDMrS) való csatlakozásban és az uniós irányelvek érvényesülésében (pl.: VKI) rejlő potenciál. További lehetőséget jelent a kormány által támogatott nagyberuházások megyére gyakorolt pozitív hatása is (pl. a V0 fővárost elkerülő zöldmezős vasútfejlesztés, M11 Esztergom/Párkányt az M6-sal összekötő kiemelt főút). A várhatóan felhasználható pénzügyi kereteken kívül érdemes figyelembe venni a különböző témákban már elindult társadalmi paradigmaváltás tényét, például a környezetés egészségtudatosság, a rurális értékek és a helyi termékek iránti kereslet, vagy az együttműködések fontosságának erősödését. Az erősségekben rejlő gazdasági potenciál hasznosulásának elengedhetetlen összetevője a hazai és külföldi vállalkozások letelepedése a megyében. A külső tényezők közül a lehetséges fejlődési irányokat korlátozó tényezők között kiemelkedő az ember számára létfontosságú természeti erőforrásokat veszélyeztető klímaváltozás, a környezetszennyezés, a termőföld és a vízkészletek túlhasználata. A megye tranzit szerepe, ennek káros hatásainak (légszennyezés, bűnözés) erősödése a közösségi közlekedés folyamatos térvesztésével együtt értékcsökkentő tényezővé válhat. Fejlődést akadályozó összetevő lehet a társadalmi-gazdasági különbségek további növekedése, vagyis a kétsebességes fejlődés, a világgazdasági és európai dekonjunktúra, a kiszámíthatatlan gazdasági és jogi, pályázati környezet, továbbá a piacok bizonytalansága. A kiszámíthatatlan gazdasági környezetet növeli, hogy a megye iparának jelentős része olyan külföldi tulajdonban van, mely Magyarországtól, és annál inkább Fejér megyétől teljesen független megfontolások alapján szinte bármikor megszüntethető, külföldre költöztethető. Előrelátható veszélyként jelentkezik a fejlesztési-működtetési források, illetve a különböző ágazati (pl. egészségügy, oktatás, kultúra, műemlékvédelem) finanszírozások csökkenése is. További probléma a forráselosztási torzulások társadalmi egyenlőtlenséget / érzetet előidéző hatása. Számolni kell az olyan negatív társadalmi folyamatokkal, mint az együttműködés hiánya, a decentralizáció és a szubszidiaritás csökkenése. A civil szervezetek aktivitását megtörheti, ha támogatásaik fedezetére nem biztosítanak fejlesztéseik mellé garanciaalapot. 5

6 II. Fejér megye célrendszere II.1. Jövőkép FEJÉR MEGYE PANNÓNIA SZÍVE Fejér megye tradicionális társadalmi, kulturális, gazdasági-logisztikai szerepköreinek fenntartható és innovatív fejlesztése egyenrangú nagytérségi együttműködéssel, kiváló termőhelyi adottságainak bázisán, a természeti örökségének jövőtudatos kezelésével. Fejér megye 2030-ra nagytérségi együttműködéssel erősíti pozícióit: Megyén túlnyúló, országos kapcsolatok erősítése: A Székesfehérvár, Dunaújváros és Mór valamint vonzáskörzeteik térségében működő vállalatok kiemelkedő szerepet játszanak a Győr Komárom Tatabánya Mór Székesfehérvár Dunaújváros - Kecskemét ipari/logisztikai nagyklaszterben. A megyén áthaladó Budapest-Bécs közlekedési folyosónak köszönhetően Bicske térségében további jelentős ipari/logisztikai cégek települnek. Az ország két legfontosabb turisztikai célterületét (Budapest, Balaton) összekötő Válivölgy, Velencei-tó, Székesfehérvár térségének turisztikai potenciálja egyre jobban emelkedik, 2030-ra az ország legjelentősebb turisztikai tengelyévé válik. Interregionális kapcsolatok bővítése: Nemzetközi szinten is kiemelkedő kapcsolatok épülnek a Duna menti térségben, amelynek egyik magyarországi fő központja Dunaújváros. Az É-D-i irányú kapcsolatot biztosítja Budapest-Dunaújváros-Pécs-Horvátország között az M6-os autópálya. Az autópálya 2018-ig országhatárig történő kiépítésével a közlekedési folyosó szerepe tovább fokozódik. Szintén stabil gazdasági kapcsolatok alakultak ki Székesfehérvár Veszprém - Ausztria között a 8-as főútnak köszönhetően, amelyek az M8-as autópálya megépülésével kibővülnek Dunaújváros-Kecskemét irányában, bekapcsolva a megye déli, periférikus térségeit is. 6

7 7

8 Fejér megye térstruktúrája 2030 A területfejlesztési koncepciók olyan integrált tervek, amelyekben a társadalmi, gazdasági, környezet alakulása, a tervezett infrastrukturális fejlesztések, területfelhasználási elvek kerülnek rögzítésre. Az integrált terv összetett hatást eredményez, így a tervek eredményét egy a jövőképként 2030-ra javasolt térszerkezeti térkép mutatja. A jövőbeni térszerkezeti térkép elkészítéséhez úgynevezett területi döntéstámogató modell került alkalmazásra. A holland RIKS által kifejlesztett Metronamica területi döntéstámogató modellező rendszer 2006 és 2030 közötti időszakra modellezi a területi folyamatokat. A területhasználat-változás modellezésének alapja egy, az egész országot lefedő 250x250 m-es raszteres területhasználati térkép, amely az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) CORINE LandCover felszínborítottság térképén alapul. A területi döntéstámogató modellező rendszerben egy olyan forgatókönyv készült, amely a megyei koncepció térszerkezetre gyakorolt hatását szimulálja. A Fejér megyei területfejlesztési koncepció megvalósulásának forgatókönyve a következő bemenő adatokat tartalmazza: Integrált forgatókönyv elemei Népesedési folyamatok (a települési területekhez köthető népesség adatok) Ipari- és kereskedelmi területekhez köthető foglalkoztatottsági adatok (feldolgozóipar, villamos-energia ellátás, kereskedelem, szállítás, raktározás) Területi igények alakulása Fejér megye területfejlesztési koncepció OFTK átfogó cél 2030: Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom A megye népességének fokozatos növekedése. AZ OFTK átfogó cél 2030: Innovatív magyar gazdasági növekedés és foglalkoztatás 2020-ra a foglalkoztatottak aránya a évesek körében eléri a 75%-ot, amelynek megfelelően az ipari és kereskedelmi területekhez köthető országos foglalkoztatottság: fő Nemzeti Erdőprogram alapján 2009-ben készült el a Hosszú távú Erdőtelepítési Koncepcióban meghatározott 27%-os országos erdősültségi arány eléréshez szükséges erdőterületek számítása Infrastrukturális fejlesztések A Fejér megyében tervezett főúthálózat fejlesztések 2020-ig megtörténnek. Az M8-as autópálya teljes kiépítése 2025-ig megvalósul. Területfejlesztési irányok KSH által kijelölt nagyvárosi település együtteseken a települési és ipari funkciók ösztönzése; A 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozási zónákban, valamint Fejér megye Sárbogárdi és Enyingi járásában az ipari funkciók ösztönzése. Területrendezési szabályok Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény felülvizsgálata során javasolt térszerkezeti és övezeti módosítások érvénybe lépnek. 8

9 9

10 2030-ra várható térstruktúra jellemzői: Fejér megye térstruktúrájára a különböző területhasználati elemek változása alapján elsősorban a beépített területek (települési és ipari kereskedelmi) növekedése jellemző. A folyamattal párhuzamosan a megye természetközeli területei, elsősorban az erdő és a természetes gyepterületek is fokozatosan bővülnek. A beépített területek, illetve az erdőterületek kialakulása elsősorban a jelenlegi, kevésbé értékes szántóterületeken várható. A mezőgazdasági területeken a szántóterületek csökkenése mellett, a vidéki területeken ösztönzött diverzifikáltabb területhasználat és a multiplikáció hatására, az ültetvények és a szőlőterületek kis arányú növekedése várható. A természetes gyepek sok esetben a vizes élőhelyek helyén alakulnak ki, utóbbiak szukcessziós folyamatai, illetve a talajvízszint csökkenés okozta kiszáradás miatt, amit az éghajlatváltozás is felerősít. 10

11 11

12 A települési területek közel 14%-os területnövekedésével lehet számolni 2030-ra. A prognosztizált települési területnövekedést elsősorban az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció által megcélzott fokozatos népességnövekedés, és azon belül a Fejér megyei népességnövekedés, másodsorban a lakások fokozatos méretnövekedése iránti igény okozza. A Fejér megyei területfejlesztési koncepció forgatókönyve alapján az új beépített területek kialakulása elsősorban Székesfehérvár, Dunaújváros agglomerációs területein, illetve kisebb mértékben a budapesti agglomeráció vonzáskörzetében várható. A modellező rendszer az új települési térségek elhelyezésekor az agglomerációs folyamatokat, az országos migrációs jellemzőket, a megépülő infrastruktúra elemek hatását, illetve a területrendezési szabályokat (védelmi övezeti szabályok) vette figyelembe. Az EU 2020 stratégia magyarországi vállalásának megfelelő 75%-os országos foglalkoztatottsággal számolva a döntéstámogató modellező rendszer az ipari és kereskedelmi területek mintegy 47 %-os növekedését prognosztizálja 2030-ra. Az iparterületek várható elhelyezkedésénél a döntéstámogató modellező rendszer a szabad vállalkozási zónákba Fejér megye esetében a javasolt Enyingi és Sárbogárdi kistérségekben tervezett ipari fejlesztés ösztönzését, a meglévő ipari központok fejlesztését, a megépülő infrastruktúra elemek hatását és az érvényben lévő területrendezési szabályokat vette figyelembe. 12

13 Fejér megye jövőképe megvalósításának egyik pillére a közúti közlekedési hálózatok fejlesztése. A megyei területfejlesztési koncepció forgatókönyve a tervezett főút- és mellékúthálózat fejlesztések 2020-ig történő megvalósulásával és az M8-as autópálya 2025-ig történő teljes megépítésével számol. A forgatókönyv alapján a megye területeinek megközelíthetősége, utakkal való feltártsága jelentősen javul. A 2030-ra javasolt közúthálózat-fejlesztés legjelentősebb hatása a Székesfehérvári agglomerációban, a Váli-völgy térségben és a megye jelenleg periférikus déli részén várható. A közúti közlekedés mellett lehetőséget és fejlődést jelent a közlekedési kapcsolatokban a térség számára a volt Börgöndi repülőtér területén az Alba Airport regionális repülőtér fejlesztése. 13

14 A 2010 és 2030 közötti időszakra a természetközeli területek változásának bemutatásához a modellező rendszer elsősorban az Országos Területrendezési Terv törvény (továbbiakban OTrT) területfelhasználási térségekre és védelmi övezetekre vonatkozó szabályozásait vette figyelembe. Ennek megfelelően a természetközeli területek 5%-os növekedése várható, elsősorban a természetes gyepek és az erdők bővülésével. 14

15 Az erdőterületek fokozatos bővülésével 2030-ra a megyei erdősültség mintegy 17 %-kal nőhet, közel 55 ezer hektárra. Az erdők növekedésének szakmapolitikai irányait az országos Hosszú távú Erdőtelepítési Koncepció rögzíti, amelyet a Fejér megyei területfejlesztési koncepció tovább erősít. Az új erdőterületek kialakulásának helyét a meglévő erdőterületek és az erdők számára kedvező természeti adottságok határozzák meg. Ennek megfelelően az új erdők többsége a ma is meglévő, összefüggő erdőfoltokhoz kapcsolódva, elsősorban a magasabban fekvő területeken alakul ki. Az erdőterületekkel kapcsolatban veszélyként jelentkezik, hogy a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeken, a nagytáblás mezőgazdaság térnyerésével a mezővédő erdősávok, kisebb erdőfoltok fokozatosan eltűnnek a tájból. Fejér megye jövőképének megfelelően ezeknek az erdőfoltoknak a kiemelt védelme fontos feladat a jövőben. 15

16 II.2. A megye fejlesztési elvei II.2.1. Horizontális elvek Város vidék együttműködésének erősítése A programperiódus volt az alulról szerveződő helyi LEADER típusú fejlesztések tanulási időszaka. A közötti programozási ciklusban új eszközök (CLLD, ITI) bevezetése történik, amelyek bevezetésével a város és vidéke közötti együttműködés kiteljesedhet, alkalmat kínálva arra, hogy az ezekkel az eszközökkel élő térségek újrafogalmazzák egymáshoz való viszonyukat és munkamegosztásban elfoglalt szerepüket. Általános probléma, hogy a vidék települései forráselvonóként tekintenek a városokra, míg ez utóbbiak számos betöltendő funkció sokaságával magyarázzák fejlesztési-fenntartási igényeik nagyságát. A különböző szintű együttműködések segítik - komplementer feladatok megfogalmazásával - a kölcsönös előnyökön alapuló partnerséget. A fejlesztési programok hatékonyságának növelése A különböző szintű és területi kiterjedésű fejlesztési programok eredményessége érdekében szükséges a közös alapelvek lefektetésén és a szándékok egymásra épülésén túl azok társadalmasítása, elfogadtatása. A közösségi tudatformáláshoz, a távlatos gondolkodás alátámasztásához a döntéshozatal lényeges eleme a reálfolyamatok megértése, elhelyezése az országos rendszerben. Egy, a fenntarthatóság értékelését szolgáló monitoring hálózat a társadalmi érdekeket emeli közös nevezőre, segítve a széleskörű informáláson keresztül a térségi kohéziót, együttműködést a parciális érdekérvényesítéssel, a fejlesztések párhuzamosságával és ad-hoc jellegével szemben. A helyi társadalom tájékozottságának növelése elengedhetetlen feltétele az együttműködések kialakulásának. A tájékozottság érzését növeli a lakosság bevonása a helyi és térségi fejlesztési folyamatokba, erősítve ez által a környezettudatosságot is. A fejlesztési programok hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy a kitűzött célok és a tervezett beavatkozások mennyiben tükrözik a helyiek saját környezetükkel, jövőképükkel kapcsolatos elvárásait. Fenntarthatóság A rendszer jellegű problémák rendszer jellegű megoldásokat követelnek. A fenntarthatóság elve alapján: az a projekt a még elfogadható, ahol az egyéni (szűkebb közösségi) haszon nem okoz társadalmi költségeket. 3 A fenntarthatóság mérése bonyolult összefüggésrendszeren keresztül lehetséges ugyan, ám tekintettel a fejlődés integratív voltára, az aggregált indikátorokkal történő megközelítés rendre vagy a környezeti, vagy a társadalmi, vagy a gazdasági szempontokat helyezi előtérbe. 3 Dr. Gyulai Iván: A fenntartható fejlődés (Miskolc, 2001) 16

17 Ezért a fejlesztések fenntarthatóságát csak elvként lehet meghatározni, ahol a környezeti, társadalmi és gazdasági érdekeket egyforma súllyal és távlatosan kell mérlegelni. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek leglényegesebb szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében (tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkriminációról) valamint a 119.cikkelyében (a nők és férfiak egyenlő bérezése) vannak lefektetve. Ezek az alapelvek minden területen alkalmazandók, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre. Ahhoz, hogy az esélyegyenlőség elve a gyakorlatban is érvényesülhessen, szükség lehet ún. pozitív megkülönböztető intézkedésekre is. Az Amszterdami szerződés hatálybalépésével egy új, a diszkrimináció tilalmáról szóló cikkely erősíti meg az esélyegyenlőség elvét. Ez az alapelv jelenik meg az EU 2020 IX. tematikus célkitűzéséhez A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem - tartozó 6) beruházási prioritásának A nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem elvében. Fejér megye fejlesztéspolitikájának alapelvei közé tartozik az esélyegyenlőség biztosítása, hiszen a társadalmi-gazdasági fejlődés nem mehet végbe a térségi kohézió erősítése nélkül, ami az esélyegyelőség biztosításával érhető csak el. II.3. Átfogó és stratégiai célok A/ átfogó cél: A helyi közösségtudat, a kohézió, a népességmegtartó képesség erősítése, a vállalkozó innovatív társadalom megteremtése A.1. stratégiai cél: Hálózati együttműködések fejlesztése A tervezésnek Magyarország és ezen belül Fejér megye úgy indul neki, hogy az egész közigazgatást érintő jelentős változások zajlanak az intézményrendszer, valamint a feladat- és hatáskörök területén is. A közötti időszak tapasztalatait is figyelembe véve számos probléma adódott a pályázati rendszer bonyolultságából, finanszírozási problémákból, az inadekvát és ad-hoc jellegű forráselosztásból. Az elkövetkezendő időszak legfontosabb változása az integrált típusú fejlesztések finanszírozásának irányába történő elmozdulás, értve ez alatt a térségi, ágazatközi és a különböző alapok közötti komplexitás igényét. A fejlesztések hatékonyságának egyik fontos alapfeltétele a különböző szintű együttműködések erősítése lesz, amit a megyei konzultációs fórumok és a pályázatsegítő információs központok támogathatnak. Emellett a kiélezett piaci versenyben új versenyelőnyök bevezetésére van szükség, amelyek nagy része a térségi komparatív előnyökhöz kötődik, vagyis a belső erőforrások mozgósítására támaszkodik. Az egyre markánsabb helyi/területi gazdasági érdek érvényesítéséhez is tartós partnerségre van szükség, úgy a vállalati, mint civil és önkormányzati szinten. 17

18 További lehetőségek rejlenek a nagytérségi együttműködésekben. Ezek elterjedése kitágítja az adminisztratív határokkal mesterségesen elválasztott közös tradíciójú, érdekeltségű területek közötti tapasztalatcserék, közös fellépések lehetőségeit, nő az információáramlás, valamint a párhuzamosságok kiküszöbölésével a beavatkozások hatékonysága. Elsősorban fontos a szomszédos megyékkel történő kooperáció és a megyei jogú városok és a megye közötti folyamatos partnerség. Fejér megye számára nemzetközi szinten is kiemelkedő nagytérségi kapcsolatot az EU Duna Makro-regionális stratégiai partnerségek jelentik. Ezen kívül tovább kell erősíteni a gazdasági kapcsolatokat a Győr Komárom Tatabánya Mór Székesfehérvár Dunaújváros - Kecskemét ipari/logisztikai nagyklaszterben, Székesfehérvár- Veszprém- Ausztria felé, illetve az M7-es autópálya mentén, a Budapest-Balaton tengelyen, a Velencei-tó és Váli-völgy irányában. A.2. stratégiai cél: Vállalkozó innovatív társadalom ösztönzése Fejér megye népessége, gazdasági-jövedelmi viszonyait tekintve országos viszonylatban is kedvező helyzetben van. Ennek ellenére a humán területnek is nagymértékben kell részesednie a fejlesztésekből, mivel egyrészt a megyén belül eltérő fejlettségű térségek, települések vannak, másrészt a gazdaság versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlen a lakosság szaktudásának, képességeinek, kreativitásának folyamatos gyarapítása. Az emberek kiszolgáltatottságát csökkenti a diverzifikált és a kor követelményeinek megfelelő tudás. E feltételek teljesítéséhez Fejér megyében adott az intézményi háttér, így ezek korszerű infrastrukturális, szervezési és együttműködési kereteinek biztosítására van szükség. A versenyképes szaktudás eléréséhez növelni kell a vállalatok és az oktatási intézmények közötti partnerséget, fejleszteni kell a szakképzést, felnőttképzést. A felsőfokú oktatási intézményekben el kell terjeszteni a duális képzést, amely biztosítaná a fiatalok diploma utáni megyén belüli elhelyezkedését. Bővíteni szükséges a szakképzések körét a vállalkozási ismeretekkel, az agrártérségekben a mezőgazdasági, vízgazdálkodási, megújuló energia ismeretekkel, valamint rekreációs oktatási programok kidolgozásával a lokális szakmai identitás elsajátításához. A szakképzési programok már ma is igazodnak a térségben található vállalatok és a munkaügyi központ által jelzett igényekhez, ennek folyatatása a jövőben is szükséges. Fejér megye egyik nagy helyzeti előnye - hogy a fejlett Közép-magyarországi régióval határos konvergencia régió. Emiatt az itt található technológiai, innovációs és kutatási kapacitások, szemben a központi régió kutatóhelyeivel, továbbképzési központjaival, magas támogatáshoz juthatnak a strukturális alapokból. Fejér megye pozíciójának megőrzése érdekében alapvető fontosságú az innovációs bázisok, a kutatások (kutatóintézetek, főiskolák) támogatása, a vállalkozói kompetenciák fejlesztése és az info-kommunikációs lehetőségek bővítése agglomerációs tudásközpontok alapításának elősegítésével, elsősorban a felsőfokú képzést nyújtó városokban, ill. kutatóhelyeken (Székesfehérvár, Dunaújváros, Martonvásár), komplex egyetemi- és tudásközpontok kiépítésével, hálózatos együttműködésük elősegítésével. 18

19 Az intelligens szakosodási stratégia 4 alapján a megye és a régió kitörési pontja lehet a villamosmérnöki, informatika, az anyagtechnológia és kapcsolódó műszaki területek (Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központja, Dunaújvárosi Főiskola), a társadalomtudományok (Kodolányi János Főiskola), valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó, a gyakorlati megvalósítást is magába foglaló alap-, módszertani és alkalmazott komplex kutatások megerősítése (Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Martonvásár). A.3. stratégiai cél: Befektetés az emberekbe A testileg és mentálisan egészséges társadalom egy térség fejlesztésének előfeltétele. Ennek érdekében meg kell teremteni az egészséges élet alappilléreinek a testi egészség, a családi kötelékek és a közösséghez tartozás biztonságát. Ezt elősegítendő az egészségügy fejlesztésekor ki kell alakítani a betegközpontú ellátási rendszert (Móri Városi Kórház és Rendelőintézet, Szent Pantaleon Kórház Dunaújváros, Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Székesfehérvár, Fejér megye teljes szakellátása öt településen és számos telephelyen), ahol nagy hangsúlyt kap a prevenció, illetve a korszerű járó-beteg ellátás. A családok segítésére szintén preventív, szülő- és családsegítő szolgálat kialakítása szükséges. Elengedhetetlen az oktatási, szociális, egészségügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása. Külön hangsúlyt kell helyezni a hátrányos helyzetű csoportok fogyatékkal élők, mentális és szenvedélybetegek és családjaik - segítésére, a társadalmi kirekesztés csökkentésére, valamint a pedagógiai szakszolgálat és az autizmussal élők ellátását támogató megyei bázisintézmény fejlesztését. Ehhez a speciális nevelési igényű gyerekek oktatási-nevelési programjainak kidolgozásával és megvalósításával is hozzá kell járulni. A fenntartható fejlődés, értékeink megőrzése szempontjából távlatosan megtérülő befektetés az egészség- és környezettudatos életmód széleskörű terjesztése, valamint a diákság szemléletformálása a köznevelési programokon, erdei iskolákon és pl. a Duna parti településeken a vízijártasság szabályainak elsajátításán keresztül. A közösségi tudatformáláshoz, térségi kohézió erősítéséhez a helyi, kisközösségi identitás fejlesztésén keresztül vezet az út. E célok eléréséhez szintén a speciális nevelési programok kínálnak lehetőséget, továbbá a nemzetiségi (pl.: sváb) hagyományokhoz, helyi sajátosságokhoz kapcsolódó közösségi programok szervezése, bővítése. A kulturális szolgáltatások fejlesztése, a kulturális értékek megőrzése, hozzáférhetővé tétele, közösségfejlesztő, felzárkóztatást segítő, valamint a kompetenciafejlesztéshez, versenyképesség biztosításhoz hozzájáruló szerepének kiaknázása szükséges a kulturális intézmények bázisán. Kapcsolódva az elmaradott térségek felzárkóztatásához, a komplexitás növelése érdekében elsősorban a hátrányos helyzetű vidéki térségekben igényel hatékony beavatkozásokat. B/ átfogó cél: Az élhető környezet minőségének javítása, a meglévő erőforrások védelme 4 RIS3 Intelligens Szakosodási Stratégia Közép-dunántúli Régió (Egyeztetési anyag) Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség,

20 B.1. stratégiai cél: Természeti és kulturális értékek megőrzése, bemutatása, lakókörnyezet javítása A lakókörnyezeti fejlesztések, a településkép javítása segíti a vonzó és élhetőbb környezet megteremtését, növeli a helyi társadalom kötődését. Fejér megye a Közép-dunántúli turisztikai régióba tartozik. Tranzitterülete számos turisztikai áramlatnak. Természeti-táji és épített környezeti értékei és ezek bemutatását szolgáló intézményei révén a turizmus számára kedvező vonzerő kínálattal rendelkezik. Ilyen vonzerők Fejér megye változatos tájai (Vértes hegység, Velencei-tó térsége, Dunamente, Sárvíz-völgy, Szent László patak völgye, Váli víz völgye), kulturális és épített örökségi értékei (barokk és klasszicista főúri kastélyok történeti kertekkel, Székesfehérvár és Mór történelmi városközpontjai, számos műemlék templom és népi építészeti emlék, a magyar államalapításhoz kapcsolódó emlékek, nemzeti emlékhelyek Székesfehérvár Romkert, Pákozd katonai emlékhely -, római kori régészeti emlékek (Gorsium és térsége, Dunai Limes). Sajnos azonban ezek a feltételek a helyi közösségek számára a kedvezőtlen állapot, diszfunkció, gazdasági problémák miatt nehezen kamatoztatható társadalmi, gazdasági, kulturális erőforrások. Ennek elsősorban az életkörülmények alakításában lenne szerepe, hiszen a lakosok jól léte nélkül nehezen képzelhető el a települések szerves turisztikai fejlesztése. A természeti és kulturális örökségi adottságok helyi tudatosítása növeli a kohéziót és előtérbe helyezi az értékvédelmet, melyek csupán ezek után alkalmasak arra, hogy a települések az értékek megőrzése mellett az itt élők számára előnyt teremtsen a sajátos adottságaikból. Az épített örökség olyan erőforrás, amely a múlt emlékeire és értékeire alapozva alkalmas a jövő építésére, továbbá gazdasági jelentőségén túl a közösségépítésben is fontos szerepet tölt be, egyben a kulturális sokszínűség forrása, a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások megjelenését, megerősödését indukálja, valamint a kreatív ipar megerősödését is igényli. A turizmus fejlesztési irányait hozzáigazítva a többi gazdasági tevékenységhez (helyi speciális mezőgazdasági termékek, kis- és kézműipari szolgáltatások stb.), növeli a helyi multiplikációt a vidéki térségekben. Hatása megmutatkozik a gazdaság diverzifikációjában, a turisztikai szolgáltatások bővülésében, a hagyományok felelevenítésében, a természeti-kulturális értékek tudatos fenntartásában, megőrzésében. B.2. stratégiai cél: Természeti erőforrások védelme A társadalom és a gazdaság egészséges fejlődésének energiáját kiegyensúlyozottan működő, szennyeződésektől mentes természeti környezete biztosítja. A megyét sújtó antropogén beavatkozások negatív hatásainak semlegesítése komplex megközelítést igényel: egyes elemeinek javítása, egy összehangolt tevékenységsor részeként szolgálja a pozitív vízháztartást és a stratégiai vízkészletek (vízkár-elhárítási, ökológiai, földhasználati, vízminőségi, illetve lakossági- és készletgazdálkodási jellegű) védelmét és fenntartható hasznosítását. Komplex vízgazdálkodási fejlesztést igényel a Velencei-tó vízpótló rendszere, hiszen a tó terhelése szempontjából kedvezőtlen a déli part agglomerálódása, továbbá egyre halaszthatatlanabb a tó egészének komplex rehabilitációja, a part- és vízvédelem. A Séd- Nádor-Gaja vízrendszer megfelelő működtetése és fenntarthatósága érdekében szükséges a jelentősebb befogadók rehabilitációja. A mintegy 2800 hektáros vízrendszer 20

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2014. ÁPRILIS 24-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2014. ÁPRILIS 24-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2014. ÁPRILIS 24-I ÜLÉSÉRE 12. IKTATÓSZÁM: 1-3/2014. MELLÉKLET: 2 db TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció véglegesítésére ELİTERJESZTİ: Törı

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. 2013. december

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. 2013. december FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. december Készült a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. június 28-i ülése 9. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. június 28-i ülése 9. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. június 28-i ülése 9. számú napirendi pontja Javaslat a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezésének jóváhagyására Előadó:

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 2013. április 24. Készült a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és Építésügyi

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0010 A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. június 27-i ülése 12. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. június 27-i ülése 12. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. június 27-i ülése 12. számú napirendi pontja Javaslat a Fejér Megyei Területfejlesztési Program véleményezésének jóváhagyására Előadó: dr.

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési programja

Fejér megye területfejlesztési programja Fejér megye területfejlesztési programja Társadalmi egyeztetési változat Készült a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és Építésügyi Szakértői

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben