SZAKMAI JAVASLAT AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGYEI ÉS BUDAPESTI FEJEZETEIRE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKMAI JAVASLAT AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGYEI ÉS BUDAPESTI FEJEZETEIRE"

Átírás

1 SZAKMAI JAVASLAT AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGYEI ÉS BUDAPESTI FEJEZETEIRE 2012

2 Készült a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából Tervezéskoordinációs Államtitkárság - Területfejlesztési Tervezési Főosztály Készítette a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) Szakértők: Dr. Péti Márton, Kígyóssy Gábor, Dr. Czene Zsolt, Jakab Csaba, Borbély Mátyás, Jaschitzné Cserni Tímea, Hoffmann Csilla, Jusztin Valéria, Kelenné Török Lívia, Tafferner Bálint, Szabó Balázs

3 Tartalom Tartalom... 3 Háttér... 4 Módszertani segédlet az OTK megyei és budapesti fejezeteinek elkészítéséhez... 5 Bács-Kiskun megye... 8 Baranya megye... 9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Békés megye Budapest Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye... 27

4 Háttér A Nemzetgazdasági Minisztérium Tervezéskoordinációs Államtitkársága szakmai felügyeletével, a minisztériumok, a megyei önkormányzatok és Budapest Főváros Önkormányzata együttműködésével, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (a továbbiakban: NTH) gondozásában folyamatban van az új Országos Fejlesztési Koncepció és az új Országos Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban: OTK) kidolgozása. Az új OTK-ban egy külön fejezet foglalná össze a megyék és Budapest fejlesztési elképzeléseit. A megyék és Budapest egy oldalas anyagait július 15-ig várjuk. A koordináció formai és tartalmi elvárásainak megfelelő egy oldalas megyei és budapesti anyagokat tartalmazni fogja az OTK szeptemberi társadalmi egyeztetési változata. A megyék és Budapest munkájának segítése érdekében az NTH szakemberei minden megyére és Budapestre is összeállítottak egy első fejlesztési változatot, melyben a javasolt fejlesztési irányok a megyék és Budapest által beküldött dokumentumokon alapulnak (kivéve a sárgával jelzettek esetén). A következő fejezet tartalmazza azt a módszertant, ami alapján az egy oldalak készültek. Fontos hangsúlyozni, hogy a most megküldött szöveg bár a NTH szakemberei a beküldött megyei és budapesti anyagok alapján készítették el csak mintául szolgál, és szakmai ajánlásokat tartalmaz. Az OTK-ban szereplő végleges egy oldal terjedelmű megyei és budapesti anyagokat a megyék és Budapest készíti el, a NTH koordinálásával. Változtatásukra az OTK tervezés során előreláthatólag év október végéig még lesz lehetőségük a megyéknek és Budapestnek.

5 Módszertani segédlet az OTK megyei és budapesti fejezeteinek elkészítéséhez 1. A tervezés körülményei Mivel a területfejlesztési politikának hosszú távon a megyék és Budapest önálló, önmaguk által irányított és felelős fejlődését kell szorgalmaznia, arra kell törekedni, hogy az új OTK megyei és budapesti fejezetébe ne a megyék és Budapest számára központilag meghatározott fejlesztési célok, hanem a megyékben és Budapesten, a megyék és Budapest felelős képviselői által az országos terület- és területfejlesztési politikával összhangban kialakított fejlesztési célok beépítése történjen meg. Ez a fejezet az NTH koordinálásával, de a megyék és Budapest aktív közreműködésével készülhet el. A jelenlegi munkaváltozatok készítése során ezért alapvetően a megyei és budapesti adatszolgáltatásokból, az érvényes, illetve a készítés alatt álló megyei és budapesti stratégiai fejlesztési dokumentumokból indultunk ki, azonban az új szempontok és új körülmények alapján a későbbiekben módosításokra kerülhet sor. A végleges változatok kialakítása során további egyeztetési, véleményezési lehetőség lesz biztosítva a megyék és Budapest számára. 2. A tervezés időtávja, formai követelményei: Tervezési időtáv: A fejlesztési irányok, célkitűzések a as időtávra vonatkozzanak. Terjedelem: Az anyag teljes terjedelme megyénként és Budapest esetében maximum 1 oldal legyen. Formátum: Arial 12-es betűméret, 1,5-es sortáv, 2,5 cm-es margó. 3. A megyei és budapesti fejezet felépítése: Az OTK megyei és budapesti fejezetei két tematikai egységből állnak:

6 1. Pozícionálás 1 A megye és Budapest helyzetének rövid, a lényeget kiemelő, értékelő jellegű leírása. Nemcsak negatívumok, hátrányok, hanem olyan pozitívumok vagy potenciált jelentő adottságok, amelyekre a fejlesztést, mint belső erőforrásokra alapozni lehet. A leírás a pozitív elemek, értékek kiemelésével kezdődjön és a negatív tényezőkkel záruljon. Nagyon rövid leírás készüljön, sűrített mondanivalóval, az alábbi sorrendben és tartalommal: A megye/budapest elhelyezkedése, fejlődését meghatározó földrajzi, térszerkezeti jellemzői, természeti adottságai, természeti erőforrásai. Legfontosabb gazdasági, társadalmi és környezeti jellemvonások, lehetőség szerint negatívumok és pozitívumok egyaránt. Nem elsősorban statisztikai leírás (csak a nagyon kiugró adatok kiemelése), csak a magyarországi átlagtól eltérő markáns dolgokat emeljük ki. Például: képzettség, munkanélküliség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, markáns gazdasági szerkezet (GDPben, vagy foglalkoztatottakban az ipar vagy a mezőgazdaság magas vagy csekély aránya), egészségügyi helyzet vagy egyéb, a megyére/budapestre jellemző jellegzetesség. Ha van olyan társadalmi csoport, amely speciális fejlesztési feladatot jelent a megye vagy Budapest egészében vagy egyes, nevesített térségeiben, településein, például a romák életkörülményei vagy az általuk lakott térségek foglalkoztatási viszonyaira társadalmi mutató vagy egyedül élő idősek a tanyákon, írjuk le. Nemzeti kisebbségek markáns jelenlétét mindig említsük pozitívumként (leginkább Baranya, Békés, Csongrád). Terjedelme maximum fél oldal. 2. Fejlesztési irányok Mivel az OTK alapvetően koncepcionális jellegű dokumentum, a megyei és budapesti fejezet sem terjedhet ki operatív célokra, konkrét intézkedések megfogalmazására. Az OTK-ba a jelenlegi, illetve az elkészítés alatt lévő budapesti, 1 A megyei és budapesti térképeken a január 1-én érvényes lakónépességi adatok lettek feltüntetve.

7 megyei stratégiáknak csak egy szűkebb metszetét, főként stratégiai céljaikat és főbb fejlesztési prioritásaikat lehet beépíteni. Az OTK-ban szereplő rövid budapesti és megyei anyagokba elsődlegesen a megyék és Budapest sajátosságaira szükséges fókuszálni. Az alapvető cél a megyéket és Budapestet tekintve egy olyan sajátos (megyék esetében más megyéktől elkülönülő), határozott fejlődési irány, vagyis stratégia megfogalmazása, amely az adott térben sajátos beavatkozásokat igényel a különböző ágazati programokhoz, vagy akár az országos fejlesztési/területfejlesztési politikához képest. A megyei és budapesti szinten kijelölhető céloknak azzal együtt, hogy sajátos fejlesztési igényeket jelenítenek meg, illeszkedniük kell az országos terület- és területfejlesztési politikának az OTK-ba kerülő jövőképéhez és átfogó céljaihoz és e célok megyénkénti és budapesti elérési stratégiáját kell kijelölniük. (Pl. a fenntartható területi fejlődés mást jelent egy tanyás térségekkel jellemezhető alföldi megyében, mint Pest megyében). Felsorolásszerű leírás szükséges. Kevés számú stratégiai célt indokolt megfogalmazni és ezeket szükséges részcélokra kibontani, lehetőség szerint területi preferenciákat is meghatározva. Rövid, felsorolásszerű leírást, de ne általános megfogalmazást adjunk (pl. humán erőforrás fejlesztése), hanem lehetőleg minél célirányosabb, konkrétabb megfogalmazást, az alábbi tartalommal és sorrendben: általános célok gazdaságfejlesztési célok, irányok, társadalmi tényezőkre irányuló fejlesztési célok, környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási célkitűzések, területi célok a megye/budapest sajátos térségeire, összhangban az OTK és a Nemzeti Vidékstratégia területi céljaival. Itt szerepeljenek a közlekedésfejlesztési célok, a turizmussal kapcsolatos térségi célok, városokra vonatkozó speciális célok, ezzel záruljon a blokk. Terjedelme maximum fél oldal.

8 Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű, a Duna-Tisza köze kétharmadát elfoglaló megyéje. Jellemzőek az óriásfalvak, jelentős a tanyasi lakosság száma. Országon belül infrastrukturális elmaradottság, határ menti és belső területein ezzel párosuló periférikus helyzet jellemzi. A gazdasági szerkezetátalakítás során sikeres volt a kis nyersanyag- és energiaigényű, de magas munkakultúrára és hozzáadott értékre alapozó, tudásigényes ipar megtelepedése. Az alacsony külföldi működő tőke betelepülés és kevés számú ipari park ellenére itt a legmagasabb a vállalkozói aktivitás. Mezőgazdaságát a tradicionális és piacképes ágazatok sikeres fejlesztése jellemzi. Negatív demográfiai tendenciák: a fogyó népesség és elöregedés nagyarányú elvándorlással, növekvő munkanélküliséggel párosul. A megye rendkívül gyenge népességmegtartó képességének javítása, az életkörülmények és életkilátások javításával, munkahely-teremtéssel. Komplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekintettel a korszerű vertikumú mező- és élelmiszergazdaságra, vállalkozói övezetekre, valamint új, versenyképes, tudásalapú termelő és szolgáltató ágazatok befogadására. Minőségi környezet kialakítása a települési infrastruktúra fejlesztése, nagyobb arányú megújuló energia használat és vízgazdálkodás révén. Humán erőforrás és közösségfejlesztés a foglalkoztatási programok bővítése, hagyományőrzés, oktatás fejlesztése által. Térségi kohézió megteremtése a megye európai gazdasági és társadalmi térbe való szorosabb integrációjával, valamint a megyén belüli és a határon átnyúló közlekedési kapcsolatok fejlesztésével. A területfejlesztési intézményrendszer újjászervezése a megyei intézményrendszer kiépítése és a technikai segítségnyújtás program megvalósítása során. Kecskemét kiemelkedően jó közlekedés-földrajzi adottságainak, valamint nagy múltú mezőgazdasági hagyományainak kihasználásával széleskörű bel- és külpiac-orientált logisztikai hálózat fejlesztése, a helyi gazdálkodás ösztönzése.

9 Baranya megye A megye északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található. Pécs a Dunántúl legnagyobb városa, régióközpont, országos szerepkörökkel rendelkezik, vonzása a régió- és országhatáron is túlmutat, ami elsősorban felsőoktatási és kulturális szerepkörében teljesedik ki. A települések kétharmada apró- vagy törpefalu. Természeti erőforrásait a tájképi értékekben gazdag tájai, a sűrűn erdősült középhegységi felszínek, a mecseki karsztos formakincs alkotják. A Villányi-hegység lejtőivel összeforrt a szőlőkultúra, az ország legnevesebb borvidékeinek egyike. A térség komoly agrárfejlesztési potenciállal rendelkezik. Az évtizedeken át jelentős, visszaszorulóban lévő bányászat helyét a könnyűipar vette át. A déli és nyugati térségek leszakadnak az északi és keleti részektől a gazdasági, foglalkoztatási mutatók alapján. A megye népességfogyása az elmúlt tíz évben az országos érték kétszerese. Az Ormánság és a Zselic aprófalvainak többségét a népesség elöregedése és az elvándorlás sújtja. A csökkenő lakosságú Pécs környékén egy szuburbanizációs zóna figyelhető meg. A megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya (14%, 2001): jelentős a horvát, német és a roma kisebbség. A németek ma legnagyobb számban itt élnek Magyarországon. A megyén belüli és megyéből történő elvándorlási folyamat megállítása, a hátrányos helyzetű lakónépesség élethelyzetének javítása. A versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása érdekében az integrált élelmiszergazdaság fejlesztése, a technológiai műszaki innováció támogatása, kihasználva a Pécsi Tudományegyetemben rejlő lehetőségeket. A mohácsi híd megépítésével egy országos déli körgyűrű létrehozása. A turisztikai potenciál erősítése Pécsett a kulturális turizmus, a megyében az öko-, gyógy- és borturizmus bázisán (Harkány, Szigetvár, Villány stb.) Pécs regionális szerepkörének erősítése mellett a megye másodlagos gazdasági tengelyének (Komló, Szigetvár, Mohács) fellendítése.

10 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye területét és népességét tekintve is Magyarország második legnagyobb megyéje. Rendkívül változatos természeti adottságok jellemzik. Ipar, erdőgazdálkodás és turizmus területén jelentős potenciálokkal rendelkezik. A rendszerváltást követően leépülő nehézipar eredményeképpen rengeteg problémával kell megküzdenie. Lakossága az utóbbi 5 évben az országos átlagot jóval meghaladó mértékben csökkent, ebben kulcsszerepet játszott az elsősorban fiatalokat érintő elvándorlás. A munkanélküliség évről-évre emelkedik, 2010-ben a munkanélküliségi ráta a második legmagasabb volt az országban, és a foglalkoztatás is jelentősen elmarad az országos átlagtól. A megyében kiemelkedően magas a roma lakosság aránya, az általuk magas arányban lakott térségekben (pl. Cserehát) a fenti problémák hatványozottabban jelentkeznek. Bányászat és nehézipar fejlesztése 21. századi technológiákkal. A szén és energia stratégiába illeszkedő komplex gazdaságfejlesztési rendszer felépítésének támogatása (bányanyitások, tisztaszén-technológia energetikai fejlesztése, lakossági kazánprogram kialakítása). A meglévő gazdasági potenciál kiaknázása. A megyében lévő jelentős számú ipari parkok kihasználtságának javítása betelepülő vállalkozások bevonzásával. Tokaj és térségének (Sárospatak, Szerencs) komplex fejlesztése (borászat, turizmus, vendéglátás, mezőgazdaság). Cserehát program végrehajtása. Az egykor Kassa élelmiszerbázisát biztosító területek fejlesztése (kertészet, zöldség- és gyümölcstermesztés, feldolgozás). A határon átnyúló, történelmileg is gazdasági egységként működő területekre vonatkozó gazdasági kapcsolatok eddig előkészített elemeinek megerősítése (pl. Kassa-Miskolc tengely). Ipari- és gyártóközpontok kiemelése és célzottan kiemelt befektetési területként történő kezelése (Miskolc, Tiszaújváros, Ózd).

11 Békés megye A Dél-Alföldön található, Romániával határos megyében relatíve egyenletesen elterülő közép- és kisvárosok dominálnak, a településhálózat központi eleme a lakosság 40%-át tömörítő Békéscsaba-Békés- Gyula település-együttes. Jelentős természeti értékekkel, turisztikai vonzerővel rendelkezik. A megye kulturális örökségét színesíti a szlovák és román nemzetiség jelenléte. A kiemelkedően jó agráradottságok miatt jelentős mezőgazdasága elsősorban gabonatermesztéséről és feldolgozásáról, és bizonyos állatfajták tenyésztéséről ismert. Kül- és belföldi tőkevonzó képessége egyaránt alacsony, egy főre jutó GDP-t tekintve a második legrosszabb helyzetű. A rendszerváltás óta a megye munkaerő megtartó képessége folyamatosan romlik, a munkaképes korú lakosság egyre növekvő számban hagyja el a térséget, ezért mára az ország legöregebb korszerkezetű megyéje lett. Az utóbbi években jelentősen csökkent a foglalkoztatottak aránya, amelyhez növekvő munkanélküliségi mutatók társultak. Társadalmi megújulás támogatása és az életminőség javítása a szakképzés átalakításával, a közfoglalkoztatás hatékonyságának növelésével, a civil együttműködések erősítésével és a helyi kulturális értékek megőrzésével. Környezeti fenntarthatóság segítése az épített és természeti környezet védelme, a környezetbarát hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás fejlesztése és a megújuló energiákra épülő termelés és fogyasztás támogatása által. Az infrastruktúra fejlesztése a megközelíthetőség és a logisztikai feltételek javításával. Hungarikumok támogatása, valamint az öko-, horgász-, vadász-, kerékpár- és egészségturizmus fejlesztése. Határon átnyúló együttműködések segítése a gazdaságfejlesztés támogatásával, együttműködési programok szervezésével és helyi termékekre épülő piac beindításával. Békéscsaba fejlesztése, különös tekintettel az élelmiszertermelésre és feldolgozásra, valamint a gasztroturizmusra.

12 Budapest Budapest az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. Funkciói, szolgáltatásai és kiterjedése alapján az ország egyetlen nemzetközi városa, metropolisza, funkcionális várostérségével európai léptékben is kiemelkedő városi súlypont. A főváros hosszú ideje társadalmi, gazdasági túlsúllyal küzd, népessége az ország egészének egyötöde. Népességmegtartó és -vonzó erejének növekedése kiemelkedően magas az országos átlaghoz viszonyítva, ugyanakkor térszerkezetén belül nagy társadalmi-gazdasági eltérések mutatkoznak. Budapest és agglomerációja az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége, gazdaságirányítási, innovációs és tudásközpontja. A főváros kiemelkedő épített, természeti és kulturális vonzerővel bíró turisztikai desztináció. A metropolisz versenyképessége alapvetően befolyásolja az ország teljesítőképességét. Budapest és funkcionális várostérsége egyre inkább szervesül egymással, melynek intenzívebbé válásához alapvető a további hálózatosodás és az ehhez szükséges infrastruktúrák létesítése. Nemzetközi piaci folyosók csomóponti helyzetéből származó földrajzi előnyök kihasználása (pl. makro-regionális logisztikai funkció kiépítése). A térszerkezeti jelentőségű kiegyenlített kapcsolat és központrendszerre törekvő város és várostérség megteremtése. Lakóinak élhető környezetet biztosító, kompakt városmodell (idő és helytakarékos) kialakítása. Minőségi, ember központú, alkotó közeg megteremtése által, érték és tudásalapú, kreatív gazdasági központ szerep erősítése, Budapest gazdasági önállóságának újraépítése. Versenyképes, fenntartható, a várostérséget integráló közforgalmú közlekedés biztosítása. A város épített és természeti értékeinek hatékonyabb védelme, magas színvonalú új értékek létrehozása és az egyedi városkarakter népszerűsítése, turisztikai és kulturális kínálatának innovatív továbbfejlesztése.

13 Csongrád megye A Dél-alföldi régióban elhelyezkedő, hármas határzónával rendelkező megye az ország délkeleti kapuja a Balkán félsziget országai és a közel-keleti térség felé. Határmentiségéből kifolyólag azonban viseli a perifériára szorultság hátrányait is az országon belül. A homokhátsági területen elszórtan jelenlévő tanyás térségek mellett magas szintű városodottság jellemzi. Itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, amely kedvez a napenergia, mint megújuló erőforrás hasznosításának. A megye területén található termálvízkincs jelentős potenciált hordoz mind mezőgazdasági, mind turisztikai hasznosítás terén. Az ipar térszerkezete erősen koncentrált, a jelentős ipari vállalkozások lényegében csak a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban vannak jelen. A feldolgozóipar komoly termelési hagyományokkal rendelkezik, főként a mezőgazdaságra épülő ágazatokban. Jelentős az egyetemi potenciál, kimagasló a K+F aránya, amely szinte csak Szegedre koncentrálódik. A kulturális sokszínűséget erősíti a jelentős szerb és német nemzeti kisebbségek jelenléte. Míg a jövedelmi viszonyok és a munkanélküliségi mutatók az országosnál kedvezőbbek, addig a megye népességfogyása országos átlag körül mozog. A hármashatár kihasználásával határon átnyúló együttműködések kialakítása (kiemelten Szeged-Szabadka, Szeged-Arad/Temesvár) és ipari parkok fejlesztése a magyar-magyar, magyar-szerb, magyar-román kapcsolatok erősítése, a vállalkozásfejlesztés és befektetés-ösztönzés jegyében. A mezőgazdasági hagyományok újjáélesztése, a termelés korszerűsítése. A megye termálvízkincsére alapozott egészségturizmus fejlesztése, valamint a kulturális és kongresszusi turizmus serkentése. A megye kelet-nyugati közlekedésének, külső elérhetőségi viszonyainak javításán túlmenően a transz-európai közlekedési hálózatban betöltött szerep kiteljesítése. Az egyetemi potenciál kiaknázása során a megye tudományos jövőjének megalapozása (élettudományok, biotechnológia).

14 Fejér megye Alacsonyabb településszámú (108), kevésbé kisfalvas szerkezetű, a Mezőföld és a Dunántúli-középhegység határán elhelyezkedő megye, melyet fontos közlekedési folyosók szelnek át. A multinacionális vállalatok jelenléte, a modern feldolgozóipari technológia, a piacgazdaságba való beilleszkedés pozitív hatású, de a hazai KKV-k kapcsolódása nem teljes körű, illetve a megye déli részén ezek nem jelentkeznek. A gazdasági válság felerősítette az építő- és járműipar visszaesését, az agrárgazdaság és feldolgozóipar egyoldalú szerkezetét, az ipari központokban és vonzáskörzetükben nőtt a munkanélküliség. A visszaesést követően emelkedve süllyedő a többi megyével; az országos átlaghoz közelít az egy főre jutó GDP tekintetében. Jövedelem összehasonlításban a központi régiótól és a nyugatmagyarországi megyéktől továbbra is elmarad, foglalkoztatási mutatója relatív fejlettségéhez képest drámaian alacsony ( n.év 52,6%, országos: 50,2%). A Győr-Tatabánya-Komárom-Mór-Székesfehérvár-(Bp.)-Dunaújváros-Paks-Kecskemét ipari/logisztikai központok közötti közlekedési nagyklaszter kialakulása. Termőföld és ivóvízkincs védelem, Séd-Gaja-Nádor-rendszer revitalizációja. Egészséges energiamix kialakítása hosszú távú megyei energiamérleg alapján. Hálózatosodó helyi gazdaságra és együttműködésre építkező gazdaság-, társadalomfejlesztés, a piacokon versenyképes szereplők támogatása, intenzív fejlesztések a K+F sikereit kiaknázó növekedés és a fenntarthatóság érdekében. A két megyei jogú város felsőfokú oktatása színvonalának, ill. bázisai megtartása. Integrált megyei turisztikai fejlesztések, a Nemzeti Emlékhely méltó kialakítása. A közép-magyarországi kórház és fekvőbeteg ellátó rendszerhez kapcsolódás minőségi megvalósítása, a területi szak- és járóbeteg-ellátás teljessé válása. A nehéz helyzetű dél-mezőföldi, illetve társadalmi integrációs kihívásokkal küzdő települések komplex szemléletű, tágabb környezetükbe beágyazó fejlesztése. Székesfehérvár hagyományait gondozó, helyzeti energiáit kihasználó, a közeli főváros mellett önálló gazdaságszervező központtá váló megyeszékhely.

15 Győr-Moson-Sopron megye POZÍCIONÁLÁS A megye az ország észak-nyugati felében található, földrajzi fekvése kedvező (Budapest - Bécs tengely). Déli sávja belső periféria jellegű. Fejlett nyugat-keleti közlekedési folyosók szelik át. Multimodális rendszerek (RO-LA-Sopron, RO-RO terminál-gönyű), logisztikai bázisok (Győr-Pér repülőtér) találhatók a megyében. Fontos az értékes természeti örökség, ám például a Szigetköz ökológiai problémája megoldatlan. A Kisalföldön jó termőtalajok és jelentős termál- és gyógyvízkészlet található. A megyében vándorlási többlet mutatható ki, ám az öregedési index magas. Országos és uniós szinten is alacsony a munkanélküliség, országos átlagnál kedvezőbb a foglalkoztatottsági szint, de jelentkeznek hiányszakmák. Hazai szinten magas gazdasági fejlettség, az egy főre jutó GDP országos átlag feletti. Magas a külföldi közvetlen tőkebefektetések aránya és az exportrészesedés. Történtek egyetemi, tudás- és kutatóközpont fejlesztések, de a megye K+F kapacitása gyenge. Turisztikai adottságai változatosak: termál-, gyógyvizek, tavak, folyóvizek, természeti értékek, kulturális örökség, rendezvények. A humán erőforrások diverzifikált fejlesztése: az innovatív, jól képzett emberi erőforrások növelése; egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése. A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása: helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása; KKV-k fejlesztése; turizmusfejlesztés, közlekedési kapcsolatok fejlesztése; a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása. A környezet minőségének javítása: környezet- hulladékgazdálkodási program; természetvédelmi program; alternatív energiaforrások hasznosítási programja. A településhálózat és az infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése. A multi- és interregionális kapcsolatok tereinek erősítése: szorosabb együttműködés a nagyvárosi terekben (Bécs-Pozsony-Győr); megyehatárokat átlépő, ill. határon átnyúló együttműködések fokozása; CENTROPE együttműködés kiterjesztése; a periférikus térségek helyzetének javítása. Győr az egészség, a kultúra, az innováció, illetve az észak-dunántúli hármashatártérség kiemelkedő gazdasági és szolgáltató központjává fejlesztése.

16 Hajdú-Bihar megye Az Észak-Alföldön található, Romániával határos megye területén 61 község és 21 város osztozik, élükön a gyorsan fejlődő régióközpont Debrecennel. DK-i részén alacsony fejlettségű községek sűrűbb hálózata jellemző, ÉNY-on fejlettebb közép- és kisvárosok dominálnak. Kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezik, az agrárszektor hozzáadott értéke magas. Relatíve változatos iparának termelési értéke alacsony, ám az utóbbi évek növekedése különösen az exportorientált szektorokban bizakodásra ad okot. A K+F átlag feletti és egyre növekvő arányban van jelen. Itt található az ország legszélesebb spektrumú egyeteme és két regionális jelentőségű kórház is. A térbeli kettősség érzékelhető a periférikus térségek negatív vándorlási egyenlegén, a korai halálozások megyén belüli területi egyenlőtlenségein, valamint az egy főre eső szociális kiadások magas arányán is. A foglalkoztatási ráta tartósan alacsony. Az oktatás színvonalának javítása a szakképzés és felsőoktatás piaci igényeknek megfelelő, valamint a közoktatás szociális dimenziójú fejlesztésével. A K+F+I ösztönzése a kis- és középvállalkozók bevonásával. A vállalkozási környezet fejlesztése ipari parkok létrehozásával és a meglévők továbbfejlesztésével, klaszteresedési folyamat erősítésével, valamint az üzleti, logisztikai, közlekedési és szolgáltatási háttér fejlesztésével. A mezőgazdaság versenyképességének erősítése a biotermelés ösztönzésével, az agrármarketing tevékenység fejlesztésével és a helyi termékek támogatásával A centrum és periféria közötti különbségek mérséklése a belső kohézió erősítésével és a határ menti együttműködések segítésével. Vidéki környezetminőség javítása a megújuló energiaforrások arányának növelésével, helyi energiatermelés és -ellátás ösztönzésével, szociális ellátóhálózat fejlesztésével és otthonteremtési kezdeményezések elősegítésével. Az idegenforgalom fejlesztése komplex programcsomagok kialakításával, illetve a turisztikai infrastruktúra és marketing tevékenység erősítésével. Debrecen fejlesztése, különös tekintettel az egészségiparra.

17 Heves megye Az Északi-középhegység és az Alföld határterületén elhelyezkedő megyében a két nagy táj találkozása változatos arculatot és kiemelkedő természeti értékeket eredményez, meghatározva a mezőgazdasági termelés elsősorban zöldség-, gyümölcstermesztésnek és szőlőtermesztésnek kedvező adottságait (egri, mátraaljai borvidékek). A gazdasági fejlődésben meghatározó a főváros közelsége, a kelet-nyugati irányban húzódó M3 autópálya által biztosított jó elérhetőség. Erre és a feldolgozóipari gyártási tapasztalatokra építve települtek meg nagyrészt zöldmezős beruházásokkal a tőkeerős, főleg külföldi tulajdonú vállalkozások, stabilizálva a gazdasági növekedést a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyen,. Húzóágazatai az energiatermelés, a gép-, feldolgozó- és élelmiszeripar. A természeti, kulturális és épített környezet egyedülálló adottságainak (Mátra, Bükk, Tisza-tó, Eger, jelentős termál és gyógyvíz készlet) köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége. Északi, jellemzően aprófalvas Bélapátfalvai és Pétervásárai kistérségeinek népességmegtartó ereje gyenge, ráadásul megyén kívüli szomszéd területek is a hátrányos helyzet negatív hatásaival küszködnek. Gazdaság versenyképességének javítása a húzóágazatok fejlesztése mellett a környezetipar meghonosításával, klaszterek kialakulásának ösztönzésével és technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások támogatásával. Turizmus súlyának megőrzése, növelése a termékkínálat fejlesztésével, komplexitásának növelésével, a desztináció menedzsment fejlesztésével. Megyén belüli észak-déli, északi területein kelet-nyugati kapcsolatok javítása. A hátrányos helyzetű periferiális kistérségekben a középfokú ellátórendszerek és térségközponti szerepkörök mellett a közlekedési viszonyok javítása, a jelentős arányú roma népesség társadalmi integrációjának segítése. Eger történelmi, borászati és természeti adottságait komplex módon kihasználva minőséget létrehozó és hagyományait gazdagító város.

18 Jász-Nagykun-Szolnok megye Az Észak-alföldi régióban található megye társadalmigazdasági jellemzői alapján sajátos térszerkezeti törésvonalon fekszik. Nyugaton erőteljes a főváros vonzása, a tiszántúli részeken jelentős periférikus területek alakultak ki. Fejlődési dinamikája az utóbbi években felgyorsult a kedvező nagytérségi pozíciónak és a részben ma is versenyképes hagyományos iparágaknak (háztartásigép-gyártás, mezőgazdasági gépgyártás, vasúti járműjavítás, cipőgyártás, élelmiszeripar) köszönhetően. Probléma a gyorsforgalmi úthálózat hiánya és a közúthálózat romló állapota. A mezőgazdasági termelés csökkenő volumenű, de javuló minőségű. Népessége erősen fogy. Jellemző a csökkenő foglalkoztatási szám és a növekvő munkanélküliség, ám az országos átlagnál kedvezőbb tendenciákat takar. A bérek elmaradnak az országostól, a foglalkoztatási szerkezet viszonylag stabil. A megye dinamikus tranzittérséggé válása az észak-déli kapcsolatok javítása, közúti és vasúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a differenciált gazdaságfejlesztés, agrárinnováció és turizmusfejlesztés által. A humánerőforrás átfogó fejlesztése a megye népességmegtartó képessége növelése érdekében, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése és a népesség egészségi állapotának javítása által. A roma közösségek belső potenciáljának és integrációjának erősítése integrált programokkal, a foglalkoztatási lehetőségek bővítésével. A kiváló minőségű környezet megteremtése a környezet állapotának javításával, az infrastrukturális felzárkózás folytatásával párhuzamosan. Kiegyensúlyozódó Tisza-mente megteremtése a térség fejlesztésével és a turizmus átgondolt ösztönzésével. Versenyképes, hárompólusú megye kialakítása a Szolnok nagyvárosi településegyüttes gazdasági centrum hatásának kiterjesztése, a Jászság térségi együttműködéseinek erősítése, valamint Karcag-Kunmadaras és Tiszafüred térségének kiemelt fejlesztése révén a vidékfejlesztés horizontális célkitűzését szem előtt tartva.

19 Komárom-Esztergom megye Az ország legkisebb és második legsűrűbben lakott megyéje, változatos tájiföldrajzi adottságokkal, középhegységi területei természeti értékekben gazdagok. Lakosságának kétharmada él városokban, ami a főváros térségével szomszédos fekvésének és a Bécs-Pozsony-Budapest fejlődési tengelyhez kapcsolódásának köszönhető. Gazdasági térszerkezetét a közlekedési folyosók (Duna, M1, 10-es, 81- es utak) határozzák meg, koncentrált ipari termelésének 98%-át a feldolgozóipar adja, egy lakosra jutó termelési értéke az országos közel négyszerese. GDP vonatkozásában stabilan a 3. helyen áll, az aktivitási arány is (60,5%) Budapest után a legkedvezőbb. A megye öregszik, de mértéke átlag alatti. Markáns energiaellátó térség szerepe megszűnőben, agrártermék-feldolgozásának leépülése tartós. A hiányszakmák köre növekszik, a foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása romlik. Turisztikai potenciálja jelentős, ám a falusi turizmus veszített népszerűségéből. Fejlett, kevésbé környezetterhelő technológiát alkalmazó és szakképzett munkaerőre támaszkodó beruházások, gazdasági- és termékszerkezet-váltás. Növekvő arányú K+F+I, kvaterner szektor, személyes és gazdasági szolgáltatások, minőségi turizmus, újjáalakuló mezőgazdasági termékfeldolgozás. Növekvő számú környezetvédelmi beruházások, lakossági környezet-tudatosság, az intenzívebb területhasználatot elbíró területeken, barnamezőkön indulnak ipari, mezőgazdasági, és idegenforgalmi fejlesztések. A táji értékek zöldturisztikai szemléletű fejlesztése és a natúrpark-hálózat bővül. Bécs-Pozsony-Budapest tengelyen elfoglalt helyzete alapján a megye összekötő kapocs szerepe nő, határon átnyúló vonzáskörzeti funkciói bővülnek a hiányzó infrastrukturális beruházások megvalósításával. A megyeszékhely a sikeres gazdasági szerkezetváltás mellett városképének minőségén is folyamatosan javít. Belső területi különbségek (pl. Kisbér) oldása helyi erőforrások kiaknázásával, kistelepülési munkahelyteremtés és az integrált fejlesztési szemlélet bővülése.

20 Nógrád megye Jellemzően aprófalvas, kevésbé urbanizált, hegyvidéki megye. Nyugaton gazdasági, foglalkoztatási és rekreációs kapcsolatok fűzik a főváros térségéhez, keleti részének társadalma, gazdasága elmaradottabb. Természeti erőforrásai jelentős táji és ökológiai értékeket, valamint erdő- és gyepgazdálkodási lehetőséget hordoznak. A rendszerváltást követő bányabezárás és nehézipari visszaesés ellenére az ipar jelenleg is meghatározó gazdaságában (különösen tűzhelygyártás, acélgyártás, sokrétű üveggyártás), de értékesítési és exportképessége mérsékelt, beszállítói hálózatai bizonytalanok, foglalkoztatottságot gyengén biztosít. Innováció-orientált ágazatai nem jelentősek. Vállalkozás-sűrűsége alacsony. A jövedelmek és az életkörülmények nem érik el, míg a munkanélküliség meghaladja a hazai átlagot. Népességfogyása az elmúlt tíz évben az országos érték két és félszerese. A megye rendkívül gyenge népességmegtartó képességének javítása, az életkörülmények és életkilátások javításával. A megye élelmiszeripari és ipari termékei számára helyi piacok megteremtése. A fővárosi agglomeráció felé napi ingázást, valamit Észak- és Kelet-Európa és Budapest felé áruszállítást biztosító közúti és vasúti kapcsolatok kialakítása. Munka-intenzív beruházások vonzása a halmozottan hátrányos helyzetű Szécsényi, Salgótarjáni és Bátonyterenyei kistérségbe. Hosszabb tartózkodási időt biztosító turizmus Hollókő, Szécsény, Ipolytarnóc térségében, az aktív-, a kulturális- és az örökségturizmusban. Városok ipari örökségén magas hozzáadott értékű tevékenységek (tudásalapú és high-tech iparágak) és a környezetipar meghonosítása, Balassagyarmat és Salgótarján térszervezésnek erősítése, országhatáron átívelően is.

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció bemutatása Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata.

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

K I V O N A T. 1.) A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az OFTK. munkaanyagának és a társadalmi egyeztetést megelőző

K I V O N A T. 1.) A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az OFTK. munkaanyagának és a társadalmi egyeztetést megelőző Szám: 2-3/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. április 26-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 19/2013. (IV. 26.) közgyűlési határozata az OFTK munkaanyaga és

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben