SZAKMAI JAVASLAT AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGYEI ÉS BUDAPESTI FEJEZETEIRE

Átírás

1 SZAKMAI JAVASLAT AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGYEI ÉS BUDAPESTI FEJEZETEIRE 2012

2 Készült a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából Tervezéskoordinációs Államtitkárság - Területfejlesztési Tervezési Főosztály Készítette a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) Szakértők: Dr. Péti Márton, Kígyóssy Gábor, Dr. Czene Zsolt, Jakab Csaba, Borbély Mátyás, Jaschitzné Cserni Tímea, Hoffmann Csilla, Jusztin Valéria, Kelenné Török Lívia, Tafferner Bálint, Szabó Balázs

3 Tartalom Tartalom... 3 Háttér... 4 Módszertani segédlet az OTK megyei és budapesti fejezeteinek elkészítéséhez... 5 Bács-Kiskun megye... 8 Baranya megye... 9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Békés megye Budapest Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye... 27

4 Háttér A Nemzetgazdasági Minisztérium Tervezéskoordinációs Államtitkársága szakmai felügyeletével, a minisztériumok, a megyei önkormányzatok és Budapest Főváros Önkormányzata együttműködésével, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (a továbbiakban: NTH) gondozásában folyamatban van az új Országos Fejlesztési Koncepció és az új Országos Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban: OTK) kidolgozása. Az új OTK-ban egy külön fejezet foglalná össze a megyék és Budapest fejlesztési elképzeléseit. A megyék és Budapest egy oldalas anyagait július 15-ig várjuk. A koordináció formai és tartalmi elvárásainak megfelelő egy oldalas megyei és budapesti anyagokat tartalmazni fogja az OTK szeptemberi társadalmi egyeztetési változata. A megyék és Budapest munkájának segítése érdekében az NTH szakemberei minden megyére és Budapestre is összeállítottak egy első fejlesztési változatot, melyben a javasolt fejlesztési irányok a megyék és Budapest által beküldött dokumentumokon alapulnak (kivéve a sárgával jelzettek esetén). A következő fejezet tartalmazza azt a módszertant, ami alapján az egy oldalak készültek. Fontos hangsúlyozni, hogy a most megküldött szöveg bár a NTH szakemberei a beküldött megyei és budapesti anyagok alapján készítették el csak mintául szolgál, és szakmai ajánlásokat tartalmaz. Az OTK-ban szereplő végleges egy oldal terjedelmű megyei és budapesti anyagokat a megyék és Budapest készíti el, a NTH koordinálásával. Változtatásukra az OTK tervezés során előreláthatólag év október végéig még lesz lehetőségük a megyéknek és Budapestnek.

5 Módszertani segédlet az OTK megyei és budapesti fejezeteinek elkészítéséhez 1. A tervezés körülményei Mivel a területfejlesztési politikának hosszú távon a megyék és Budapest önálló, önmaguk által irányított és felelős fejlődését kell szorgalmaznia, arra kell törekedni, hogy az új OTK megyei és budapesti fejezetébe ne a megyék és Budapest számára központilag meghatározott fejlesztési célok, hanem a megyékben és Budapesten, a megyék és Budapest felelős képviselői által az országos terület- és területfejlesztési politikával összhangban kialakított fejlesztési célok beépítése történjen meg. Ez a fejezet az NTH koordinálásával, de a megyék és Budapest aktív közreműködésével készülhet el. A jelenlegi munkaváltozatok készítése során ezért alapvetően a megyei és budapesti adatszolgáltatásokból, az érvényes, illetve a készítés alatt álló megyei és budapesti stratégiai fejlesztési dokumentumokból indultunk ki, azonban az új szempontok és új körülmények alapján a későbbiekben módosításokra kerülhet sor. A végleges változatok kialakítása során további egyeztetési, véleményezési lehetőség lesz biztosítva a megyék és Budapest számára. 2. A tervezés időtávja, formai követelményei: Tervezési időtáv: A fejlesztési irányok, célkitűzések a as időtávra vonatkozzanak. Terjedelem: Az anyag teljes terjedelme megyénként és Budapest esetében maximum 1 oldal legyen. Formátum: Arial 12-es betűméret, 1,5-es sortáv, 2,5 cm-es margó. 3. A megyei és budapesti fejezet felépítése: Az OTK megyei és budapesti fejezetei két tematikai egységből állnak:

6 1. Pozícionálás 1 A megye és Budapest helyzetének rövid, a lényeget kiemelő, értékelő jellegű leírása. Nemcsak negatívumok, hátrányok, hanem olyan pozitívumok vagy potenciált jelentő adottságok, amelyekre a fejlesztést, mint belső erőforrásokra alapozni lehet. A leírás a pozitív elemek, értékek kiemelésével kezdődjön és a negatív tényezőkkel záruljon. Nagyon rövid leírás készüljön, sűrített mondanivalóval, az alábbi sorrendben és tartalommal: A megye/budapest elhelyezkedése, fejlődését meghatározó földrajzi, térszerkezeti jellemzői, természeti adottságai, természeti erőforrásai. Legfontosabb gazdasági, társadalmi és környezeti jellemvonások, lehetőség szerint negatívumok és pozitívumok egyaránt. Nem elsősorban statisztikai leírás (csak a nagyon kiugró adatok kiemelése), csak a magyarországi átlagtól eltérő markáns dolgokat emeljük ki. Például: képzettség, munkanélküliség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, markáns gazdasági szerkezet (GDPben, vagy foglalkoztatottakban az ipar vagy a mezőgazdaság magas vagy csekély aránya), egészségügyi helyzet vagy egyéb, a megyére/budapestre jellemző jellegzetesség. Ha van olyan társadalmi csoport, amely speciális fejlesztési feladatot jelent a megye vagy Budapest egészében vagy egyes, nevesített térségeiben, településein, például a romák életkörülményei vagy az általuk lakott térségek foglalkoztatási viszonyaira társadalmi mutató vagy egyedül élő idősek a tanyákon, írjuk le. Nemzeti kisebbségek markáns jelenlétét mindig említsük pozitívumként (leginkább Baranya, Békés, Csongrád). Terjedelme maximum fél oldal. 2. Fejlesztési irányok Mivel az OTK alapvetően koncepcionális jellegű dokumentum, a megyei és budapesti fejezet sem terjedhet ki operatív célokra, konkrét intézkedések megfogalmazására. Az OTK-ba a jelenlegi, illetve az elkészítés alatt lévő budapesti, 1 A megyei és budapesti térképeken a január 1-én érvényes lakónépességi adatok lettek feltüntetve.

7 megyei stratégiáknak csak egy szűkebb metszetét, főként stratégiai céljaikat és főbb fejlesztési prioritásaikat lehet beépíteni. Az OTK-ban szereplő rövid budapesti és megyei anyagokba elsődlegesen a megyék és Budapest sajátosságaira szükséges fókuszálni. Az alapvető cél a megyéket és Budapestet tekintve egy olyan sajátos (megyék esetében más megyéktől elkülönülő), határozott fejlődési irány, vagyis stratégia megfogalmazása, amely az adott térben sajátos beavatkozásokat igényel a különböző ágazati programokhoz, vagy akár az országos fejlesztési/területfejlesztési politikához képest. A megyei és budapesti szinten kijelölhető céloknak azzal együtt, hogy sajátos fejlesztési igényeket jelenítenek meg, illeszkedniük kell az országos terület- és területfejlesztési politikának az OTK-ba kerülő jövőképéhez és átfogó céljaihoz és e célok megyénkénti és budapesti elérési stratégiáját kell kijelölniük. (Pl. a fenntartható területi fejlődés mást jelent egy tanyás térségekkel jellemezhető alföldi megyében, mint Pest megyében). Felsorolásszerű leírás szükséges. Kevés számú stratégiai célt indokolt megfogalmazni és ezeket szükséges részcélokra kibontani, lehetőség szerint területi preferenciákat is meghatározva. Rövid, felsorolásszerű leírást, de ne általános megfogalmazást adjunk (pl. humán erőforrás fejlesztése), hanem lehetőleg minél célirányosabb, konkrétabb megfogalmazást, az alábbi tartalommal és sorrendben: általános célok gazdaságfejlesztési célok, irányok, társadalmi tényezőkre irányuló fejlesztési célok, környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási célkitűzések, területi célok a megye/budapest sajátos térségeire, összhangban az OTK és a Nemzeti Vidékstratégia területi céljaival. Itt szerepeljenek a közlekedésfejlesztési célok, a turizmussal kapcsolatos térségi célok, városokra vonatkozó speciális célok, ezzel záruljon a blokk. Terjedelme maximum fél oldal.

8 Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű, a Duna-Tisza köze kétharmadát elfoglaló megyéje. Jellemzőek az óriásfalvak, jelentős a tanyasi lakosság száma. Országon belül infrastrukturális elmaradottság, határ menti és belső területein ezzel párosuló periférikus helyzet jellemzi. A gazdasági szerkezetátalakítás során sikeres volt a kis nyersanyag- és energiaigényű, de magas munkakultúrára és hozzáadott értékre alapozó, tudásigényes ipar megtelepedése. Az alacsony külföldi működő tőke betelepülés és kevés számú ipari park ellenére itt a legmagasabb a vállalkozói aktivitás. Mezőgazdaságát a tradicionális és piacképes ágazatok sikeres fejlesztése jellemzi. Negatív demográfiai tendenciák: a fogyó népesség és elöregedés nagyarányú elvándorlással, növekvő munkanélküliséggel párosul. A megye rendkívül gyenge népességmegtartó képességének javítása, az életkörülmények és életkilátások javításával, munkahely-teremtéssel. Komplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekintettel a korszerű vertikumú mező- és élelmiszergazdaságra, vállalkozói övezetekre, valamint új, versenyképes, tudásalapú termelő és szolgáltató ágazatok befogadására. Minőségi környezet kialakítása a települési infrastruktúra fejlesztése, nagyobb arányú megújuló energia használat és vízgazdálkodás révén. Humán erőforrás és közösségfejlesztés a foglalkoztatási programok bővítése, hagyományőrzés, oktatás fejlesztése által. Térségi kohézió megteremtése a megye európai gazdasági és társadalmi térbe való szorosabb integrációjával, valamint a megyén belüli és a határon átnyúló közlekedési kapcsolatok fejlesztésével. A területfejlesztési intézményrendszer újjászervezése a megyei intézményrendszer kiépítése és a technikai segítségnyújtás program megvalósítása során. Kecskemét kiemelkedően jó közlekedés-földrajzi adottságainak, valamint nagy múltú mezőgazdasági hagyományainak kihasználásával széleskörű bel- és külpiac-orientált logisztikai hálózat fejlesztése, a helyi gazdálkodás ösztönzése.

9 Baranya megye A megye északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található. Pécs a Dunántúl legnagyobb városa, régióközpont, országos szerepkörökkel rendelkezik, vonzása a régió- és országhatáron is túlmutat, ami elsősorban felsőoktatási és kulturális szerepkörében teljesedik ki. A települések kétharmada apró- vagy törpefalu. Természeti erőforrásait a tájképi értékekben gazdag tájai, a sűrűn erdősült középhegységi felszínek, a mecseki karsztos formakincs alkotják. A Villányi-hegység lejtőivel összeforrt a szőlőkultúra, az ország legnevesebb borvidékeinek egyike. A térség komoly agrárfejlesztési potenciállal rendelkezik. Az évtizedeken át jelentős, visszaszorulóban lévő bányászat helyét a könnyűipar vette át. A déli és nyugati térségek leszakadnak az északi és keleti részektől a gazdasági, foglalkoztatási mutatók alapján. A megye népességfogyása az elmúlt tíz évben az országos érték kétszerese. Az Ormánság és a Zselic aprófalvainak többségét a népesség elöregedése és az elvándorlás sújtja. A csökkenő lakosságú Pécs környékén egy szuburbanizációs zóna figyelhető meg. A megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya (14%, 2001): jelentős a horvát, német és a roma kisebbség. A németek ma legnagyobb számban itt élnek Magyarországon. A megyén belüli és megyéből történő elvándorlási folyamat megállítása, a hátrányos helyzetű lakónépesség élethelyzetének javítása. A versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása érdekében az integrált élelmiszergazdaság fejlesztése, a technológiai műszaki innováció támogatása, kihasználva a Pécsi Tudományegyetemben rejlő lehetőségeket. A mohácsi híd megépítésével egy országos déli körgyűrű létrehozása. A turisztikai potenciál erősítése Pécsett a kulturális turizmus, a megyében az öko-, gyógy- és borturizmus bázisán (Harkány, Szigetvár, Villány stb.) Pécs regionális szerepkörének erősítése mellett a megye másodlagos gazdasági tengelyének (Komló, Szigetvár, Mohács) fellendítése.

10 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye területét és népességét tekintve is Magyarország második legnagyobb megyéje. Rendkívül változatos természeti adottságok jellemzik. Ipar, erdőgazdálkodás és turizmus területén jelentős potenciálokkal rendelkezik. A rendszerváltást követően leépülő nehézipar eredményeképpen rengeteg problémával kell megküzdenie. Lakossága az utóbbi 5 évben az országos átlagot jóval meghaladó mértékben csökkent, ebben kulcsszerepet játszott az elsősorban fiatalokat érintő elvándorlás. A munkanélküliség évről-évre emelkedik, 2010-ben a munkanélküliségi ráta a második legmagasabb volt az országban, és a foglalkoztatás is jelentősen elmarad az országos átlagtól. A megyében kiemelkedően magas a roma lakosság aránya, az általuk magas arányban lakott térségekben (pl. Cserehát) a fenti problémák hatványozottabban jelentkeznek. Bányászat és nehézipar fejlesztése 21. századi technológiákkal. A szén és energia stratégiába illeszkedő komplex gazdaságfejlesztési rendszer felépítésének támogatása (bányanyitások, tisztaszén-technológia energetikai fejlesztése, lakossági kazánprogram kialakítása). A meglévő gazdasági potenciál kiaknázása. A megyében lévő jelentős számú ipari parkok kihasználtságának javítása betelepülő vállalkozások bevonzásával. Tokaj és térségének (Sárospatak, Szerencs) komplex fejlesztése (borászat, turizmus, vendéglátás, mezőgazdaság). Cserehát program végrehajtása. Az egykor Kassa élelmiszerbázisát biztosító területek fejlesztése (kertészet, zöldség- és gyümölcstermesztés, feldolgozás). A határon átnyúló, történelmileg is gazdasági egységként működő területekre vonatkozó gazdasági kapcsolatok eddig előkészített elemeinek megerősítése (pl. Kassa-Miskolc tengely). Ipari- és gyártóközpontok kiemelése és célzottan kiemelt befektetési területként történő kezelése (Miskolc, Tiszaújváros, Ózd).

11 Békés megye A Dél-Alföldön található, Romániával határos megyében relatíve egyenletesen elterülő közép- és kisvárosok dominálnak, a településhálózat központi eleme a lakosság 40%-át tömörítő Békéscsaba-Békés- Gyula település-együttes. Jelentős természeti értékekkel, turisztikai vonzerővel rendelkezik. A megye kulturális örökségét színesíti a szlovák és román nemzetiség jelenléte. A kiemelkedően jó agráradottságok miatt jelentős mezőgazdasága elsősorban gabonatermesztéséről és feldolgozásáról, és bizonyos állatfajták tenyésztéséről ismert. Kül- és belföldi tőkevonzó képessége egyaránt alacsony, egy főre jutó GDP-t tekintve a második legrosszabb helyzetű. A rendszerváltás óta a megye munkaerő megtartó képessége folyamatosan romlik, a munkaképes korú lakosság egyre növekvő számban hagyja el a térséget, ezért mára az ország legöregebb korszerkezetű megyéje lett. Az utóbbi években jelentősen csökkent a foglalkoztatottak aránya, amelyhez növekvő munkanélküliségi mutatók társultak. Társadalmi megújulás támogatása és az életminőség javítása a szakképzés átalakításával, a közfoglalkoztatás hatékonyságának növelésével, a civil együttműködések erősítésével és a helyi kulturális értékek megőrzésével. Környezeti fenntarthatóság segítése az épített és természeti környezet védelme, a környezetbarát hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás fejlesztése és a megújuló energiákra épülő termelés és fogyasztás támogatása által. Az infrastruktúra fejlesztése a megközelíthetőség és a logisztikai feltételek javításával. Hungarikumok támogatása, valamint az öko-, horgász-, vadász-, kerékpár- és egészségturizmus fejlesztése. Határon átnyúló együttműködések segítése a gazdaságfejlesztés támogatásával, együttműködési programok szervezésével és helyi termékekre épülő piac beindításával. Békéscsaba fejlesztése, különös tekintettel az élelmiszertermelésre és feldolgozásra, valamint a gasztroturizmusra.

12 Budapest Budapest az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. Funkciói, szolgáltatásai és kiterjedése alapján az ország egyetlen nemzetközi városa, metropolisza, funkcionális várostérségével európai léptékben is kiemelkedő városi súlypont. A főváros hosszú ideje társadalmi, gazdasági túlsúllyal küzd, népessége az ország egészének egyötöde. Népességmegtartó és -vonzó erejének növekedése kiemelkedően magas az országos átlaghoz viszonyítva, ugyanakkor térszerkezetén belül nagy társadalmi-gazdasági eltérések mutatkoznak. Budapest és agglomerációja az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége, gazdaságirányítási, innovációs és tudásközpontja. A főváros kiemelkedő épített, természeti és kulturális vonzerővel bíró turisztikai desztináció. A metropolisz versenyképessége alapvetően befolyásolja az ország teljesítőképességét. Budapest és funkcionális várostérsége egyre inkább szervesül egymással, melynek intenzívebbé válásához alapvető a további hálózatosodás és az ehhez szükséges infrastruktúrák létesítése. Nemzetközi piaci folyosók csomóponti helyzetéből származó földrajzi előnyök kihasználása (pl. makro-regionális logisztikai funkció kiépítése). A térszerkezeti jelentőségű kiegyenlített kapcsolat és központrendszerre törekvő város és várostérség megteremtése. Lakóinak élhető környezetet biztosító, kompakt városmodell (idő és helytakarékos) kialakítása. Minőségi, ember központú, alkotó közeg megteremtése által, érték és tudásalapú, kreatív gazdasági központ szerep erősítése, Budapest gazdasági önállóságának újraépítése. Versenyképes, fenntartható, a várostérséget integráló közforgalmú közlekedés biztosítása. A város épített és természeti értékeinek hatékonyabb védelme, magas színvonalú új értékek létrehozása és az egyedi városkarakter népszerűsítése, turisztikai és kulturális kínálatának innovatív továbbfejlesztése.

13 Csongrád megye A Dél-alföldi régióban elhelyezkedő, hármas határzónával rendelkező megye az ország délkeleti kapuja a Balkán félsziget országai és a közel-keleti térség felé. Határmentiségéből kifolyólag azonban viseli a perifériára szorultság hátrányait is az országon belül. A homokhátsági területen elszórtan jelenlévő tanyás térségek mellett magas szintű városodottság jellemzi. Itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, amely kedvez a napenergia, mint megújuló erőforrás hasznosításának. A megye területén található termálvízkincs jelentős potenciált hordoz mind mezőgazdasági, mind turisztikai hasznosítás terén. Az ipar térszerkezete erősen koncentrált, a jelentős ipari vállalkozások lényegében csak a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban vannak jelen. A feldolgozóipar komoly termelési hagyományokkal rendelkezik, főként a mezőgazdaságra épülő ágazatokban. Jelentős az egyetemi potenciál, kimagasló a K+F aránya, amely szinte csak Szegedre koncentrálódik. A kulturális sokszínűséget erősíti a jelentős szerb és német nemzeti kisebbségek jelenléte. Míg a jövedelmi viszonyok és a munkanélküliségi mutatók az országosnál kedvezőbbek, addig a megye népességfogyása országos átlag körül mozog. A hármashatár kihasználásával határon átnyúló együttműködések kialakítása (kiemelten Szeged-Szabadka, Szeged-Arad/Temesvár) és ipari parkok fejlesztése a magyar-magyar, magyar-szerb, magyar-román kapcsolatok erősítése, a vállalkozásfejlesztés és befektetés-ösztönzés jegyében. A mezőgazdasági hagyományok újjáélesztése, a termelés korszerűsítése. A megye termálvízkincsére alapozott egészségturizmus fejlesztése, valamint a kulturális és kongresszusi turizmus serkentése. A megye kelet-nyugati közlekedésének, külső elérhetőségi viszonyainak javításán túlmenően a transz-európai közlekedési hálózatban betöltött szerep kiteljesítése. Az egyetemi potenciál kiaknázása során a megye tudományos jövőjének megalapozása (élettudományok, biotechnológia).

14 Fejér megye Alacsonyabb településszámú (108), kevésbé kisfalvas szerkezetű, a Mezőföld és a Dunántúli-középhegység határán elhelyezkedő megye, melyet fontos közlekedési folyosók szelnek át. A multinacionális vállalatok jelenléte, a modern feldolgozóipari technológia, a piacgazdaságba való beilleszkedés pozitív hatású, de a hazai KKV-k kapcsolódása nem teljes körű, illetve a megye déli részén ezek nem jelentkeznek. A gazdasági válság felerősítette az építő- és járműipar visszaesését, az agrárgazdaság és feldolgozóipar egyoldalú szerkezetét, az ipari központokban és vonzáskörzetükben nőtt a munkanélküliség. A visszaesést követően emelkedve süllyedő a többi megyével; az országos átlaghoz közelít az egy főre jutó GDP tekintetében. Jövedelem összehasonlításban a központi régiótól és a nyugatmagyarországi megyéktől továbbra is elmarad, foglalkoztatási mutatója relatív fejlettségéhez képest drámaian alacsony ( n.év 52,6%, országos: 50,2%). A Győr-Tatabánya-Komárom-Mór-Székesfehérvár-(Bp.)-Dunaújváros-Paks-Kecskemét ipari/logisztikai központok közötti közlekedési nagyklaszter kialakulása. Termőföld és ivóvízkincs védelem, Séd-Gaja-Nádor-rendszer revitalizációja. Egészséges energiamix kialakítása hosszú távú megyei energiamérleg alapján. Hálózatosodó helyi gazdaságra és együttműködésre építkező gazdaság-, társadalomfejlesztés, a piacokon versenyképes szereplők támogatása, intenzív fejlesztések a K+F sikereit kiaknázó növekedés és a fenntarthatóság érdekében. A két megyei jogú város felsőfokú oktatása színvonalának, ill. bázisai megtartása. Integrált megyei turisztikai fejlesztések, a Nemzeti Emlékhely méltó kialakítása. A közép-magyarországi kórház és fekvőbeteg ellátó rendszerhez kapcsolódás minőségi megvalósítása, a területi szak- és járóbeteg-ellátás teljessé válása. A nehéz helyzetű dél-mezőföldi, illetve társadalmi integrációs kihívásokkal küzdő települések komplex szemléletű, tágabb környezetükbe beágyazó fejlesztése. Székesfehérvár hagyományait gondozó, helyzeti energiáit kihasználó, a közeli főváros mellett önálló gazdaságszervező központtá váló megyeszékhely.

15 Győr-Moson-Sopron megye POZÍCIONÁLÁS A megye az ország észak-nyugati felében található, földrajzi fekvése kedvező (Budapest - Bécs tengely). Déli sávja belső periféria jellegű. Fejlett nyugat-keleti közlekedési folyosók szelik át. Multimodális rendszerek (RO-LA-Sopron, RO-RO terminál-gönyű), logisztikai bázisok (Győr-Pér repülőtér) találhatók a megyében. Fontos az értékes természeti örökség, ám például a Szigetköz ökológiai problémája megoldatlan. A Kisalföldön jó termőtalajok és jelentős termál- és gyógyvízkészlet található. A megyében vándorlási többlet mutatható ki, ám az öregedési index magas. Országos és uniós szinten is alacsony a munkanélküliség, országos átlagnál kedvezőbb a foglalkoztatottsági szint, de jelentkeznek hiányszakmák. Hazai szinten magas gazdasági fejlettség, az egy főre jutó GDP országos átlag feletti. Magas a külföldi közvetlen tőkebefektetések aránya és az exportrészesedés. Történtek egyetemi, tudás- és kutatóközpont fejlesztések, de a megye K+F kapacitása gyenge. Turisztikai adottságai változatosak: termál-, gyógyvizek, tavak, folyóvizek, természeti értékek, kulturális örökség, rendezvények. A humán erőforrások diverzifikált fejlesztése: az innovatív, jól képzett emberi erőforrások növelése; egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése. A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása: helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása; KKV-k fejlesztése; turizmusfejlesztés, közlekedési kapcsolatok fejlesztése; a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása. A környezet minőségének javítása: környezet- hulladékgazdálkodási program; természetvédelmi program; alternatív energiaforrások hasznosítási programja. A településhálózat és az infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése. A multi- és interregionális kapcsolatok tereinek erősítése: szorosabb együttműködés a nagyvárosi terekben (Bécs-Pozsony-Győr); megyehatárokat átlépő, ill. határon átnyúló együttműködések fokozása; CENTROPE együttműködés kiterjesztése; a periférikus térségek helyzetének javítása. Győr az egészség, a kultúra, az innováció, illetve az észak-dunántúli hármashatártérség kiemelkedő gazdasági és szolgáltató központjává fejlesztése.

16 Hajdú-Bihar megye Az Észak-Alföldön található, Romániával határos megye területén 61 község és 21 város osztozik, élükön a gyorsan fejlődő régióközpont Debrecennel. DK-i részén alacsony fejlettségű községek sűrűbb hálózata jellemző, ÉNY-on fejlettebb közép- és kisvárosok dominálnak. Kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezik, az agrárszektor hozzáadott értéke magas. Relatíve változatos iparának termelési értéke alacsony, ám az utóbbi évek növekedése különösen az exportorientált szektorokban bizakodásra ad okot. A K+F átlag feletti és egyre növekvő arányban van jelen. Itt található az ország legszélesebb spektrumú egyeteme és két regionális jelentőségű kórház is. A térbeli kettősség érzékelhető a periférikus térségek negatív vándorlási egyenlegén, a korai halálozások megyén belüli területi egyenlőtlenségein, valamint az egy főre eső szociális kiadások magas arányán is. A foglalkoztatási ráta tartósan alacsony. Az oktatás színvonalának javítása a szakképzés és felsőoktatás piaci igényeknek megfelelő, valamint a közoktatás szociális dimenziójú fejlesztésével. A K+F+I ösztönzése a kis- és középvállalkozók bevonásával. A vállalkozási környezet fejlesztése ipari parkok létrehozásával és a meglévők továbbfejlesztésével, klaszteresedési folyamat erősítésével, valamint az üzleti, logisztikai, közlekedési és szolgáltatási háttér fejlesztésével. A mezőgazdaság versenyképességének erősítése a biotermelés ösztönzésével, az agrármarketing tevékenység fejlesztésével és a helyi termékek támogatásával A centrum és periféria közötti különbségek mérséklése a belső kohézió erősítésével és a határ menti együttműködések segítésével. Vidéki környezetminőség javítása a megújuló energiaforrások arányának növelésével, helyi energiatermelés és -ellátás ösztönzésével, szociális ellátóhálózat fejlesztésével és otthonteremtési kezdeményezések elősegítésével. Az idegenforgalom fejlesztése komplex programcsomagok kialakításával, illetve a turisztikai infrastruktúra és marketing tevékenység erősítésével. Debrecen fejlesztése, különös tekintettel az egészségiparra.

17 Heves megye Az Északi-középhegység és az Alföld határterületén elhelyezkedő megyében a két nagy táj találkozása változatos arculatot és kiemelkedő természeti értékeket eredményez, meghatározva a mezőgazdasági termelés elsősorban zöldség-, gyümölcstermesztésnek és szőlőtermesztésnek kedvező adottságait (egri, mátraaljai borvidékek). A gazdasági fejlődésben meghatározó a főváros közelsége, a kelet-nyugati irányban húzódó M3 autópálya által biztosított jó elérhetőség. Erre és a feldolgozóipari gyártási tapasztalatokra építve települtek meg nagyrészt zöldmezős beruházásokkal a tőkeerős, főleg külföldi tulajdonú vállalkozások, stabilizálva a gazdasági növekedést a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyen,. Húzóágazatai az energiatermelés, a gép-, feldolgozó- és élelmiszeripar. A természeti, kulturális és épített környezet egyedülálló adottságainak (Mátra, Bükk, Tisza-tó, Eger, jelentős termál és gyógyvíz készlet) köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége. Északi, jellemzően aprófalvas Bélapátfalvai és Pétervásárai kistérségeinek népességmegtartó ereje gyenge, ráadásul megyén kívüli szomszéd területek is a hátrányos helyzet negatív hatásaival küszködnek. Gazdaság versenyképességének javítása a húzóágazatok fejlesztése mellett a környezetipar meghonosításával, klaszterek kialakulásának ösztönzésével és technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások támogatásával. Turizmus súlyának megőrzése, növelése a termékkínálat fejlesztésével, komplexitásának növelésével, a desztináció menedzsment fejlesztésével. Megyén belüli észak-déli, északi területein kelet-nyugati kapcsolatok javítása. A hátrányos helyzetű periferiális kistérségekben a középfokú ellátórendszerek és térségközponti szerepkörök mellett a közlekedési viszonyok javítása, a jelentős arányú roma népesség társadalmi integrációjának segítése. Eger történelmi, borászati és természeti adottságait komplex módon kihasználva minőséget létrehozó és hagyományait gazdagító város.

18 Jász-Nagykun-Szolnok megye Az Észak-alföldi régióban található megye társadalmigazdasági jellemzői alapján sajátos térszerkezeti törésvonalon fekszik. Nyugaton erőteljes a főváros vonzása, a tiszántúli részeken jelentős periférikus területek alakultak ki. Fejlődési dinamikája az utóbbi években felgyorsult a kedvező nagytérségi pozíciónak és a részben ma is versenyképes hagyományos iparágaknak (háztartásigép-gyártás, mezőgazdasági gépgyártás, vasúti járműjavítás, cipőgyártás, élelmiszeripar) köszönhetően. Probléma a gyorsforgalmi úthálózat hiánya és a közúthálózat romló állapota. A mezőgazdasági termelés csökkenő volumenű, de javuló minőségű. Népessége erősen fogy. Jellemző a csökkenő foglalkoztatási szám és a növekvő munkanélküliség, ám az országos átlagnál kedvezőbb tendenciákat takar. A bérek elmaradnak az országostól, a foglalkoztatási szerkezet viszonylag stabil. A megye dinamikus tranzittérséggé válása az észak-déli kapcsolatok javítása, közúti és vasúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a differenciált gazdaságfejlesztés, agrárinnováció és turizmusfejlesztés által. A humánerőforrás átfogó fejlesztése a megye népességmegtartó képessége növelése érdekében, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése és a népesség egészségi állapotának javítása által. A roma közösségek belső potenciáljának és integrációjának erősítése integrált programokkal, a foglalkoztatási lehetőségek bővítésével. A kiváló minőségű környezet megteremtése a környezet állapotának javításával, az infrastrukturális felzárkózás folytatásával párhuzamosan. Kiegyensúlyozódó Tisza-mente megteremtése a térség fejlesztésével és a turizmus átgondolt ösztönzésével. Versenyképes, hárompólusú megye kialakítása a Szolnok nagyvárosi településegyüttes gazdasági centrum hatásának kiterjesztése, a Jászság térségi együttműködéseinek erősítése, valamint Karcag-Kunmadaras és Tiszafüred térségének kiemelt fejlesztése révén a vidékfejlesztés horizontális célkitűzését szem előtt tartva.

19 Komárom-Esztergom megye Az ország legkisebb és második legsűrűbben lakott megyéje, változatos tájiföldrajzi adottságokkal, középhegységi területei természeti értékekben gazdagok. Lakosságának kétharmada él városokban, ami a főváros térségével szomszédos fekvésének és a Bécs-Pozsony-Budapest fejlődési tengelyhez kapcsolódásának köszönhető. Gazdasági térszerkezetét a közlekedési folyosók (Duna, M1, 10-es, 81- es utak) határozzák meg, koncentrált ipari termelésének 98%-át a feldolgozóipar adja, egy lakosra jutó termelési értéke az országos közel négyszerese. GDP vonatkozásában stabilan a 3. helyen áll, az aktivitási arány is (60,5%) Budapest után a legkedvezőbb. A megye öregszik, de mértéke átlag alatti. Markáns energiaellátó térség szerepe megszűnőben, agrártermék-feldolgozásának leépülése tartós. A hiányszakmák köre növekszik, a foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása romlik. Turisztikai potenciálja jelentős, ám a falusi turizmus veszített népszerűségéből. Fejlett, kevésbé környezetterhelő technológiát alkalmazó és szakképzett munkaerőre támaszkodó beruházások, gazdasági- és termékszerkezet-váltás. Növekvő arányú K+F+I, kvaterner szektor, személyes és gazdasági szolgáltatások, minőségi turizmus, újjáalakuló mezőgazdasági termékfeldolgozás. Növekvő számú környezetvédelmi beruházások, lakossági környezet-tudatosság, az intenzívebb területhasználatot elbíró területeken, barnamezőkön indulnak ipari, mezőgazdasági, és idegenforgalmi fejlesztések. A táji értékek zöldturisztikai szemléletű fejlesztése és a natúrpark-hálózat bővül. Bécs-Pozsony-Budapest tengelyen elfoglalt helyzete alapján a megye összekötő kapocs szerepe nő, határon átnyúló vonzáskörzeti funkciói bővülnek a hiányzó infrastrukturális beruházások megvalósításával. A megyeszékhely a sikeres gazdasági szerkezetváltás mellett városképének minőségén is folyamatosan javít. Belső területi különbségek (pl. Kisbér) oldása helyi erőforrások kiaknázásával, kistelepülési munkahelyteremtés és az integrált fejlesztési szemlélet bővülése.

20 Nógrád megye Jellemzően aprófalvas, kevésbé urbanizált, hegyvidéki megye. Nyugaton gazdasági, foglalkoztatási és rekreációs kapcsolatok fűzik a főváros térségéhez, keleti részének társadalma, gazdasága elmaradottabb. Természeti erőforrásai jelentős táji és ökológiai értékeket, valamint erdő- és gyepgazdálkodási lehetőséget hordoznak. A rendszerváltást követő bányabezárás és nehézipari visszaesés ellenére az ipar jelenleg is meghatározó gazdaságában (különösen tűzhelygyártás, acélgyártás, sokrétű üveggyártás), de értékesítési és exportképessége mérsékelt, beszállítói hálózatai bizonytalanok, foglalkoztatottságot gyengén biztosít. Innováció-orientált ágazatai nem jelentősek. Vállalkozás-sűrűsége alacsony. A jövedelmek és az életkörülmények nem érik el, míg a munkanélküliség meghaladja a hazai átlagot. Népességfogyása az elmúlt tíz évben az országos érték két és félszerese. A megye rendkívül gyenge népességmegtartó képességének javítása, az életkörülmények és életkilátások javításával. A megye élelmiszeripari és ipari termékei számára helyi piacok megteremtése. A fővárosi agglomeráció felé napi ingázást, valamit Észak- és Kelet-Európa és Budapest felé áruszállítást biztosító közúti és vasúti kapcsolatok kialakítása. Munka-intenzív beruházások vonzása a halmozottan hátrányos helyzetű Szécsényi, Salgótarjáni és Bátonyterenyei kistérségbe. Hosszabb tartózkodási időt biztosító turizmus Hollókő, Szécsény, Ipolytarnóc térségében, az aktív-, a kulturális- és az örökségturizmusban. Városok ipari örökségén magas hozzáadott értékű tevékenységek (tudásalapú és high-tech iparágak) és a környezetipar meghonosítása, Balassagyarmat és Salgótarján térszervezésnek erősítése, országhatáron átívelően is.