e s é l y És már a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció is kilencéves D O K U T U M Nyitrai Imre Semmelweis Egyetem

Átírás

1 pp ársadalom és szociálpolitikai folyóirat És már a Nemzeti Szociálpolitikai oncepció is kilencéves Nyitrai Imre Semmelweis Egyetem nyitrai@emk.sote.hu Senki sem gondolja, hogy tartozna valamivel, ha időt kapott, holott ez az egyetlen dolog, amelyet még a hálás ember sem tud viszonozni. Lucius Annaeus Seneca A több mint huszonöt esztendős Szociális törvény (Sztv.) jelentősen idejétmúlt alkotmány. És mindez nem ünneprontás, hiszen a szakmánk kialakulásához, önállóságához ezen jogszabályon keresztül vezetett az út, s ez ténylegesen megsüvegelendő. Ahogyan az is, miként próbálta minden szociálpolitikát irányító kurzus a lenyomatait a törvényen hagyni, s beleírni a számára fontos pontokat, újításokat, módosításokat. Ilyesfajta lenyomata a Nemzeti Szociálpolitikai oncepciónak (NSZ) is tetten érhető, bár szoros kapcsolat a 2011-es, széles körben egyeztetett szöveg és a korabeli jogszabályváltozások között látszólag nem volt. égis személyes, szakmai életem egyik legfontosabb pontját, termékét ahogyan közhelyesen fogalmazni szokás saját gyermekemnek tekintem. Ebből adódóan az utóéletét folyamatosan nyomon követem, hiszen számtalan hivatkozást, idézetet találni ma is, rákeresve erre a reformkísérletre. Ez pedig bizonyítani látszik, hogy a oncepció ma is él. ELŐZÉNYE ÉS ÖRÜLÉNYE Hét-nyolc év távlatából szükséges felidéznünk azt a közpolitikai környezetet, amelyben az NSZ készült. Ennek tényezői hazai és nemzetközi viszonylatokat is hordoznak. A hazai helyzet kapcsán ki kell emelni, hogy főként 2008 után kialakult egy nagyon erős koncepciótlanság, a jövőt illetően pedig az általános kilátástalanság érzete. Az akkori hatalomgyakorlók semmiféle, hosszú távra értelmezhető, jövőképet adó elképzelést sem mutattak fel. Egy-két később tárgyalandó kísérleten túl a közötti politikai ciklus inkább kifáradt, felőrölt képet mutatott a es évekre. étségtelenül átmenetinek tűnő (és annak is mondott) időszak következett a 2008-as, nagy válság hatásaira, amely átmeneti irányítás részkimeneteket is csak alig-alig kínált. erületünket érintően esetleg csak az akkori közfoglalkoztatási kísérletek ( Út a munkához ) és segélyezési alternatívák (családi/háztartási egység alapú számítás és feltételhez kötött segélyezés, később az alapjövedelem-elképzelések) említhetők, ám ezeknek valódi hatása nem, vagy éppen a kívántakkal ellenkező volt. A 2010-es kormányváltás kapcsán tehát rendkívül felfokozott várakozás volt érzékelhető minden koncepciózus, új megoldásokat kínáló elképzelés iránt. Az akkori kormány ezt az ún. Széll álmán-terv keretei között fogta össze. Ez a terv kívánt alapul szolgálni az új kormány- 115

2 zattól igényelt, ún. konvergenciaterv aktuális megfogalmazásában. Ennek elsődleges fókusza az ún. versenyképesség fokozása volt, és az elkészült Nemzeti Reform Program melyet az Európai Bizottság várt el agyarországtól meg is említi az NSZ-t, amely szintén ezt a célt hivatott szolgálni. 1 A politikai közhangulat természetesen határozott változást sürgetett kormányoldalon 2, hiszen az ágazatot akkor irányító államtitkár egyenesen fenntarthatatlannak nevezte az aktuális szociális rendszert. Ez azonban nem jelentett valamiféle nyomást, meghatározó követelményt. Sokkal inkább az ekkor induló, más humán területekre kidolgozott programok jelentettek viszonyítási alapot. S bár legelsőként a köznevelési terület lépett előre egyenesen életpálya-modellel a reform folyamatban, a szociálpolitikusok előtt ismert volt az egészségügyi ágazat nagy átalakításokat megalapozni kívánó koncepciója, az ún. Semmelweis-terv is. S mivel az oktatási és az egészségügyi területtel közös, azonos központi igazgatási keretbe került a szociális ágazat is, elindult egyfajta időbeli egyeztetési kényszer és bizonyos szempontból (főként a megcélozható erőforrások szűkössége miatt) verseny az ágazatok között. A társadalmi, közvélekedés által közvetített elvárások és a ormány belső elvárásai számára tehát mindenképpen csak egy egységes, szakmai alapozású, de a kormányzati szakpolitikába ágyazott oncepció megalkotása volt az elvárás. 3 örténeti szempontból az NSZ feltétlen előképeként a SZLI-program tekinthető. 4 A Szociális örvény lehetséges egújítása és a Szociális Igazgatás emokratikus, ávlatos fejlesztése nevet viselő elképzelés végül mégsem állt össze egy releváns, operacionalizálható kon cepcióvá. utatja ezt a tanulmányfüzér alcíme is: Jelentés a társadalom szociális helyzetéről és a szociális védelmi rendszerről. Elkészítési technikáját tekintve is különbözik a SZLI különálló műhelymunkák szerkesztett anyagait fűzte össze, míg az NSZ esetén hét szakértő magára csukta az ajtót, és elsődlegesen egy vitairattal kívánt előállni. (Ez sikeres volt, hiszen legalább tízszer átdolgoztuk a legelső verziót.) Felfedezhető azonban még egy hasonlóság a SZLI és az NSZ között: mindkét szellemi vállalkozás egy újonnan alakult kormányzat négyéves ciklusának első-második évében kifejezetten a ciklus elején született meg. A koncepcionális előzmények közé sorolható még a tékozló koldus gondolatkísérlet, javaslatcsomag (2006) is, hiszen a finanszírozástechnikák, elosztási mechanizmusok és jogosultsági változások széles, innovatív palettáját kínálták a szerzők (Győri ózer 2006). 1 Ám az igazsághoz tartozik, hogy ebből a nyomor enyhítésének követelményét másként: a leghátrányosabb munkaerőpiaci helyzetben élők versenyképességi esélyeinek növelését emeltük ki elsősorban, s tettük fókuszba a munka során. 2 Lásd például: vagy migr_1834/valtas_uj_szocialis_rendszerre Helyszűke miatt itt nem tárgyalom, hogy mennyi bizonytalanságot okozott az új ormány önkormányzati politikájának 2010-ben még nem látható iránya. inden szakértő tudta, hogy jelentős változások várhatók, de erről csak informális és részleges ismereteket sikerült összerakni, hasznosítani. 4 Egyes, korábban megszületett, elsősorban célcsoportokhoz kötött, hosszú távú stratégiákra (pl. Nők és férfiak társadalmi egyenlőségét elősegítő nemzeti stratégia; Önkéntes stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! program, Nemzeti ifjúsági stratégia, Idősügyi nemzeti stratégia stb.) szándékoltan nem is hivatkozik a oncepció, bár a szerzők előtt ezek a stratégiai dokumentumok ismertek voltak. 116 Nyitrai Imre

3 A oncepció megszületését tehát nagyon sok tényező indokolta. Alkalmazkodni kellett a ormány stratégiaalkotói folyamatához, melynek keretében egyazon minisztériumban valamennyi humán ágazat elkészítette saját koncepcióját. ásrészt volt egy erőteljes igény magában a szociális szférában is a megújulásra. Számos kolléga, vezető munkatársak és fenntartók szakemberei szerint amellyel személyesen is egyetértek a Szociális törvény megszületése óta olyan jelentősen megváltozott a gazdasági-társadalmi környezet, melyet a törvény már nem képes hatékonyan kezelni. Szükség lenne a 21. század elejének problémáira hatékonyabb választ adni képes, új szabályozási ethoszra és joganyagra. A törvény felépítése, a szabályozott tartalmak, az így kialakult ellátási-szolgáltatási struktúra sokkal inkább másolta és követte az egészségügy szabályozását, mintsem egy önálló, szociálpolitikai elképzelés megvalósítását támogatta. A 2010-es évek előtti időszakban, és ezen évek elején úgy gondolta számos szakember, hogy az Sztv. elfogadása után eltelt év alkalmat kellene, hogy adjon arra a teljes felülvizsgálatra, melyet az NSZ is (eszközként) megfogalmazott. A segélyezési és szolgáltatási rendszer távolsága, a jogosultságok egyenetlensége vagy szabályozatlansága, a szolgáltatások finanszírozásának anomáliái, az egymásra épülő elemekből kialakuló, otthonközeli szolgáltatásokra épülő alaprendszer életképességének hiányosságai mind-mind indokolták az Sztv. teljes átalakításának igényét. A szociális területen egyszerre jelenlévő forráshiány és pazarlás (jogosulatlan, haszonhajhász forráslehívás) belső dilemmái miatt sokan a társadalmi igazságtalanságok beágyazódásának okát is a rossz szabályozásban találták meg. A oncepció végül egyértelművé tette, hogy szoft reformlépésekből álló, de eredményét tekintve mindenképpen radikálisabb átalakítás, új szabályozás nélkül nehezen vészelhető át a tanulmányban sorolt kihívások menedzselése. A oncepció alap körülményként, feltételként kezelte, hogy középtávon nem változik sem a finanszírozás, sem a demográfiai helyzet, ám az átalakítás többletkiadással fog járni. A cél hatékonyabb, fenntarthatóbb, racionálisabb rendszer működtetése elérése soktényezős, egyfajta mátrixban leírható feltételrendszeren múlik, de minden szcenárióban azonos volt a szabályozási környezet változtatási igénye. Az NSZ a nemrégiben negyedszázados születésnapján ünnepelt Szociális törvény teljes átírásában volt érdekelt, egy új szabályozási környezet megalkotása mellett kötelezte el magát. RIIÁ, FÉLELE, VISSZACSALÁS A megismert visszajelzések fórumbejegyzések, kommentek, írásos és szóbeli észrevételek alapján a oncepció egyfajta egzisztenciális félelmet váltott ki több szociális szakemberből (kü lönösen a gyermekjóléti ellátásokban és a gyermekvédelmi rendszerben), főként az önkormányzatoknál tevékenykedő kollégákból azért, mert többen úgy értelmezték, hogy a vázolt, új rendszerben nem lesz szükség a munkájukra, hiszen szerintük egy teljességgel eltúlzott szerepkörrel felruházva bemutatott közösségi segítők látják majd el a jelzőrendszer szerepét. (Ezt a félreértelmezést hosszú időbe telt meghaladni, helyretenni.) És már a Nemzeti Szociálpolitikai oncepció is kilencéves 117

4 A korabeli évi véleményekre támaszkodva nagyon érdekes kritikák és elemzések készültek. Volt olyan szakértő 5, aki súlyos konzervatív előrenyomulásnak írta le az NSZ-t, volt aki egyenesen rendpárti szociálpolitikát vizionált 6, s akadt olyan vélemény 7 is, mely szerint (idézem): a második rbán-kormány szimbolikusan kommunikált, manifeszt konzervatív ideológiája ellenére ez a koncepció jól illeszkedik a rendszerváltás után 1995-ben, a Bokros-csomaggal kezdődő jóléti állammal kapcsolatos erőteljes liberalizálási folyamatba. Ami körülbelül annyit tesz, hogy (megmosolyogtató módon) az NSZ készítői a bokrosi megszorító, családpolitikát tagadó, évtizedes távlatban is bizonyítottan pozitív támogatási elemeket eltüntető politikát kívánják folytatni a megfogalmazók szerint. (Arról a bokrosi politikáról van szó, amely a siófoki, ún. onzervatív Szociálpolitikai Nyilatkozatban is a negatív sarokkő szerepét töltötte be.) Voltak persze olyan kritikusok is, akik egyenesen szociális szemfényvesztésnek láttatták a oncepciót. 8 S végül voltak, akik az ügyfélközpontúságot emelték ki a oncepció tartalmából. 9 étségtelen, hogy még ma is sokakban él, és a Semmelweis Egyetem Szociális Vezetőképzésén oktatva a mai napig sűrűn találkozunk vele, hogy a közkeletű megfogalmazás szerint, tükrözve egy fajta látásmódot, a szociális intézmények ellátást nyújtanak. Ezzel szemben a oncepció határozottan kiáll a szolgáltatási szemlélet mellett, ahol az ellátott jól definiálható szolgál ta tás(oka)t 10 vesz igénybe, s így jogokkal rendelkező ügyfélként szükséges definiálni a szociálpolitika alanyait. A oncepció tehát jól láthatóan egyfajta szemléletmód lenyomata, s egy irányba mutató attitűddel rendelkezik. Ez a szakmai szemléletmód, megközelítés, felfogás térnyerése az NSZ körüli gondolkodás nélkül nem tudott volna megalapozódni, és nem tudna egyre nagyobb érvényre jutni mind a mai napig de erről jelen írásban kicsit később bővebben sorolom érveimet. A oncepció mint tervezet közpolitikai fogadtatásában egyértelmű többségben voltak az elismerő megnyilvánulások. ég az azóta megszűnt Népszabadság is úgy fogalmazott az NSZ kapcsán, hogy az az új kabinet szinte egyetlen értékelhető koncepciója. Szükséges megemlítenünk persze, hogy a politikai kritika nyilván és elsősorban ellenzéki oldalról elsősorban a segélyezési rendszerhez, a jogosultsági oldalon tervezett változásokhoz kapcsolódott. r. Réthelyi iklós, akkori miniszter egy parlamenti válaszában október 11-én így reagált Szűcs Erika (időben még korábbi) volt miniszter írásbeli kérdésére: A Nemzeti Szociálpolitikai oncepció a Széll álmán-terv szociális ellátórendszert érintő célkitűzéseivel összhangban, azonban annál szélesebb spektrumban célozza meg az ellátórendszer struktúrájának átalakítását a segélyek felhasználásának hatékonysága, az 5 Szakmai konferencián elhangzott, szóbeli közlés Ezen szemlélet szerint az ellátott, lakó, gondozott, nevelt, növendék, kliens, érintett, rászoruló, igénybevevő, ápolt, kezelt (és sok esetben családjuk) mind-mind elemekre bontható szolgáltatást, vagy szolgáltatáscsomagot vesz igénybe. 118 Nyitrai Imre

5 egyszerűsítés, az átláthatóság érdekében. A oncepció célja a segélyezést érintően a szociá lis biztonság és a foglalkoztatottság közötti egyensúly biztosítása, a szociálpolitikai ellátórendszerek munkára ellenösztönző hatásának csökkentése, a munkavállalási kedvet jobban ösztönző aktív korú ellátási rendszer kialakítása, a családok komplex megközelítése a szociális ellátórendszeren keresztül. Itt talán érdemes röviden megemlíteni, hogy az NSZ elveinek gyakorlati átültetése a évi segélyezési átalakításban nyilvánult meg, s hozott sok szempontból pozitív változást a rendszerben. 11 A komoly, végiggondolt kritikák sorából kiemelendő a április 30-án, kormányoldali, jobboldali, konzervatív támogatónak a legkevésbé sem nevezhető öt szervezet (Gyerekesély özhasznú Egyesület, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, agyar Szegénységellenes Hálózat, A Gyerekprogram Iroda, Szociális Szakmai Szövetség) által jegyzett szakmai tanulmány címe: Szociális szakmai és civil szervezetek véleménye a Nemzeti Szociálpolitikai oncepcióról amely bevezetőjében így fogalmaz: Az eddigi kormányzatoknak nem volt szociálpolitikai koncepciójuk, azaz elképzelésük arról, hogy mit kellene tennie a politikának a társadalmi bajok csökkentéséért és egy élhetőbb társadalomért. Jogos az igény, hogy az országnak legyen valamilyen jövőképe a közös és az egyéni-családi létbiztonságról, az életesélyek alakulásáról, az emberhez méltó életkörülmények mindenki számára biztosításáról, a társadalmi integráció érdekében tett közpolitikai lépésekről. A Nemzeti Szociálpolitikai oncepció (NSZ) elvileg ilyen típusú célok megvalósításához keres módszereket, javasol mélyreható szociálpolitikai átalakításokat. A törekvéssel egyetértünk, és azzal is, ahogyan az NSZ a jelenlegi helyzetet, számos alapelvet, a kihívásokat és dilemmákat ábrázolja. A javaslatok és irányok közül mindenképpen támogatandó elképzelésnek tarjuk a segélyrendszer átalakítását, különösen a generális segély kiépítését, a pénzbeli ellátások és szolgáltatások közötti kapcsolat erősítését, valamint a személyes szolgáltatások vonatkozásban a szektorsemleges finanszírozást, az ügyfélcentrikus szemléletmódot, a forrásallokáció elvét. Az egyik legnagyobb kritika mégis a szolgáltatásszervezés oldaláról érkezett. Ennek legélesebb megfogalmazói az önkormányzati szövetségek vezetői voltak. A Belügyminisztériumban megtartott egyeztetés ma sem nyilvános jegyzőkönyvéből ugyan nem idézhetünk, de összefoglalóan elmondható, hogy az önkormányzatok többsége az intézményei feletti kontroll elvesztésétől tartott. (Érdekesség, hogy a később lezajlott államosítások valójában recentralizáció sokkal nagyobb, drasztikusabb változásokat hoztak. Ehhez képest az NSZ vázolta új rendszer kigondoltabb, rugalmasabb és sokszínűbb megoldásokat javasolt, amelyekben az elsősorban települési és járási önkormányzatiságnak, s ezzel a szubszidiaritásnak nyílt volna nagyobb tér.) A verseny gondolata tehát kimenetmérés, teljesítmény alapú finanszí- 11 Erről bővebben: opasz arianna Gábos András (2018): A segélyezési rendszer március 1-jei átalakításának hatásai. Budapest: ÁRI. És már a Nemzeti Szociálpolitikai oncepció is kilencéves 119

6 rozási rendszer, szabad szolgáltatásnyitás stb. a legtöbb önkormányzati döntéshozót 12 riasztotta. Önkritikus mondatok között kell megemlítenünk, hogy a oncepciónak nem volt komoly kommunikációs terve, és nem kalkulált azzal, hogy nem csupán a szűkebb, szakmai közösség felé szükséges irányítani a figyelmet: a oncepció hatásait a tágabban értelmezett, közvéleményt formáló, közpolitikai és kommunikációs áttétellel foglalkozó véleményvezérek (ekkoriban elsősorban sajtómunkatársak) felé is értelmezni szükséges. A képviselt kormányzati kommunikációban a rend és igazságosság értékei álltak középpontban, de nem sikerült ezeket lebontani és a hétköznapok példáiba ágyazottan bemutatni. A tágabb közösség vagy akár a finanszírozó, adófizető többség nem kapott pontos képet, hogy mitől lesz majd jobb (hasznosabb, hatékonyabb) a közpénzfelhasználás, miért lesz igazságosabb a szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Ennek következtében kevés sajtómegjelenés, szűk és nagyon egyhangú, sokszor belterjes disputa alakult ki az NSZ első évében. A NCEPCIÓ ÉLEGÖRBÉJE A NSZ megszületésének előképe a 2010-es választáson győztes kormánypártok programjában rajzolódik ki. A koncepcionális változás igénye a hivatalos kormányprogramban nyert megerősítést. A oncepció megrendelésétől számított nyolc hónapon belül elkészült, sok változatot megért anyag megvitatására 2011 áprilisától szeptemberig fél év állt rendelkezésre. Az 1. ábra a oncepció vállalt előzményeit, keletkezési ütemezését és tervezett bevezetésének ívét szemlélteti. (ény, hogy a 2011 őszére tervezett lépések már elmaradtak, és a végül YSZI névre keresztelt, AJ alapú nyilvántartási rendszer is valamivel később került kialakításra.) 1. ábra Az NSZ megvalósításának tervezett folyamata onzervatív Szociálpolitikai Nyilatkozat / szakpolitikai program Nemzeti Ügyek Politikája - kormányprogram ősz tavasz nyár ősz átmeneti jogalkotás Parlament nyári és őszi üléseire Új egegyezés Nemzeti Szociálpolitikai oncepció (tervezet) Széll álmán erv végrehajtása tél tavasz nyár ősz Új jogszabályok (szolgáltatások, segélyek/ támogatások, gyermekvédelem) Az átmenet szabályozása AJ alapú nyilvántartás január 1. Forrás: Saját szerkesztés Pl. az akkori, kispesti alpolgármestert: 139/ 120 Nyitrai Imre

7 A oncepció legfontosabb értelmezési mezője az államigazgatási tematizáltság okán mégis a szabályozási oldalon volt a legerősebb. A oncepcióból készült közigazgatási anyag ormány-előterjesztés elkészült, azonban annak megvitatása, közigazgatási egyeztetése éppen csak elindult. Az anyag, és ezzel részben a reformkísérlet lassú elvérzése a évi költségvetésről szóló előkészítés és vita alkalmával kezdődött, s folytatódott a év őszén bekövetkezett, személyi változásokig. Egyes szakértők 13 nem csupán az NSZ sorsát elemezve a szociálpolitikai reformok elszabotálását látják a sorra elbukó, vagy elbukni látszó javaslatokban. Ezzel részben vitatkozva, de el kell ismerni, az NSZ sorsának alakulásában is konkrét személyekhez köthető, ellentétes érdekek felismert vagy vélelmezett harcának eredménye (szempontunkból: kudarca) ugyanúgy megjelenik, mint a nagy reformmenetelés kifulladása. Perszonális és szisztematikus okok tehát egyaránt megtalálhatók az életgörbe bukási pillanatában. evés szó esett eddig arról, hogy az NSZ-nak volt egy folytatása, mely (belső körökben) az NSZ2 (még később jelentéktelen hatású, szakmai tartalmaktól megfosztott NSZ3 is létezett) névre hallgatott május 20-i dátummal készült egy előkészítő anyag, Előterjesztés a ormány részére az új Szociálpolitikai oncepcióról címet viselve. A cím furcsasága amely új SZ-ról beszél, mintha lett volna régi, elfogadott változat mellett a 20 oldalas anyag korántsem tartalmaz koncepcionális elképzeléseket. Sokkal inkább mondható a 2012-es év nagy változásainak élén az államosítással szakmai alapjait megfogalmazó előterjesztésnek. Jelen tanulmánynak nem tárgya e mellékág részletes vizsgálata, de érdemes egy pillantást vetni a legfontosabb elemekre, s megvizsgálni, vajon az idők próbáját e hat és fél éves koncepció mennyiben állta ki: A ormány a 1106/2012. (IV. 11.) orm. határozatban rendelkezett a megyei intézményfenntartó központok által átvett szociális intézményekkel kapcsolatos egyes feladatok ellátásáról. A ormány ebben felhívta a nemzeti erőforrás minisztert 14, hogy április 30-áig dolgozza ki a teljes szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer átalakítására vonatkozó koncepcionális, mindenre kiterjedő javaslatait, a jelenlegi fenntartói kör valamennyi szereplőjét átfogó irányok megjelölésével; vizsgálja meg az állami tulajdonba és fenntartásba került szociális intézmények elhelyezkedésük szerinti települési önkormányzat vagy egyházi, belső egyházi jogi személyek részére fenntartásba való átadását, módját és feltételeit, vizsgálja meg a nemzeti szociális intézmény, mint kiemelt állami feladatot ellátó, központi költségvetésből finanszírozott intézménytípus kialakításának lehetőségét. (iemelés tőlem: Ny. I.) 13 Elsősorban Győri Péter: Elszabotált reformok; iért vallanak kudarcot a hazai szociálpolitikai kezdeményezések? Esély 2012/ A minisztérium neve ekkor már, helyesen: Emberi Erőforrások inisztériuma. És már a Nemzeti Szociálpolitikai oncepció is kilencéves 121

8 A fentiek alapján végül megalakult és felállt, bővült az állami fenntartói konglomerátum Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SzGyF) és részben, már 2015-ben, elkezdődött az állami intézményrendszer egyházi fenntartásba történő átadása. Az NSZ életgörbéje azonban itt nem ér véget. ét fontos folytatása mindenképpen tetten érhető, és jelenleg is kifejti hatásait. Az első, ami a szakmai gondolkodásban, a 2014 után következő változásokban legyen szó a pénzbeli és természetbeni juttatások évi átalakításáról, a szolgáltatási elemek bevezetésének évi bekövetkeztén át a 2017-ben elfogadott költségvetés egyes tételeiig sokféle szakmai, környezeti hatásról tetten érhető. Ezt röviden az NSZ búvópatakként való továbbéléseként szokás 15 megfogalmazni. A oncepció szellemisége, az alapelvek szintjén megfogalmazott, újszerű megközelítésmód és különösen a szolgáltatásszervezés terén alkalmazott látásmód, attitűd a jelen szakemberei között is tovább él. Ehhez szükség volt a másik hatásra, a szakmai közgondolkodásba, ezen belül a felsőoktatási tananyagokba való bekerülésre, a sokoldalú, utóelemzésekre és szemléletváltozásra gyakorolt hatásaira. ÓÉLE ÉS FŐBB HAÁS Egy oncepció legfontosabb hatásai között kell említenünk azt, hogy további gondolkodásra, esetleg újabb, koncepcionális tanulmányok megszületésére hatással lehetett, néha határozottan inspirálva azokat. Az NSZ utáni időszak legfontosabb, koncepcionális igényű tanulmánya 2013-ban született. A szociálpolitika egyes területeire vonatkozó szakpolitikai javaslatok című tanulmány 16 szerzői is hivatkoznak a oncepcióra, és leginkább arra a helyzetre, amelyben úgy érezték, hogy alternatívát kell kidolgozniuk (főként a szegénypolitika területére). Nagyon sokféle javaslatuk közül egy biztosan általános szolgáltatássá vált azóta: 2018 szeptemberétől óvodai-iskolai szociális segítés rendszere működik (kötelezően) hazánkban. Személyesen a legfontosabb hatásnak tartom, hogy a oncepció tananyaggá, hivatkozási alappá válhatott. Segítette ezt az alapos, hosszú és valódi konzultációs folyamat, és a korabeli, illetve 2014 után újraéledt szakmai párbeszéd is. A konzultációs sorozat Új egegyezés 2010, majd a 2011-be átnyúló, NSZ-t bemutató minisztériumi/civil roadshow addig nem ismert módszert hozott a szociális ágazat életébe. Ez a módszer a közvetlen, akár személyes visszajelzés lehetőségének felkínálása volt, a minisztériumi szakemberek kézzelfogható közelségbe kerülésével, közvetlen kérdezhetőségével. Összességében, közelítőleg kétezer szakember vett részt a konferenciasorozaton, konzultációs alkalmakon. A személyes tapasztalatok alapján, összefoglalóan megállapítható, hogy jó időben és kellő ütemérzékkel elkészült NSZ a szakmát megmozgatta, gondolkodásra és átgondolásra késztette. Felszínre hozott és megfogalmazott évtized óta fennálló problémákat, s ez az őszinteség, 15 Lásd erről bőven a Szociálpolitikai Szemle nyitó lapszámát, amely korántsem véletlenül az új, szakmai gondolkodás alapköveként tekintett az NSZ-ra: Nyitrai Imre

9 szakmai hitelesség az ágazatban dolgozókat meggyőzte és (vérmérséklet szerint) fel is lelkesítette. Az NSZ hivatkozási és vitatkozási pont lett, amelynek elbukását többen tartották közös kudarcnak, mint ahányan koccintottak rá, ünnepelve a régi szabályozási/finanszírozási rezsim továbbélését. A legfontosabb hatás talán az, hogy igazolhatóan a tananyag valamint doktori disszertációk, kutatások, elemzések részét képezi az NSZ iskolctól 17 Budapesten át, ebrecenen 18 keresztül Pécsig. éziseit, értékeit, alapelveit ma is hivatkozásul használják a jövő szociális (és sokszor jogi és igazgatási) szakembereinek képzésében. ég olyan érdekességeket is találhat, aki az NSZ utóéletére keres rá az interneten, mint az a év végi, vezetői pályázat, amely így fogalmaz 19 a benyújtott elképzelés kapcsán (idézem): Az anyag (értsd: vezetői pályázat) azzal a ra irányuló Nemzeti Szociálpolitikai oncepcióval összhangban készült, amely végül ugyan nem került kormányzati szinten elfogadásra, azonban a szociális ellátások átalakításának, megújításának állami/önkormányzati célkitűzéseit, mint munkaanyag tartalmazza, s ennek leképeződése a jelenlegi jogalkotási folyamatban érzékelhető. ÖSSZEGZÉS A Nemzeti Szociálpolitikai oncepció szakmapolitikai iránytű kívánt lenni, amely a konkrét intézkedések elvi kereteit és kívánt irányait rögzítette, definiált célok elérése érdekében. A Nemzeti Együttműködés Rendszere ugyan sok pontban felülírta, érvénytelenítette a javaslatok egy részét, de a kormányzat azóta és vélhetően a közeli jövőben sem állt elő újabb, összehangolt és közép- vagy hosszú távra érvényes koncepcióval. Jelen pillanatban külső kényszert sem érzékelünk erre, így az NSZ a következő időszakban is megmarad a kormányzat utolsó ilyen kísérletének. A vállalt értékei pedig valószínűleg még ennél is lényegesen időtállóbbak lesznek. A körülmények és a környezet jelentősen változott, azonban az alapelvek ma is egytől egyig vállalhatóak, fontosak maradtak, így továbbra is indokoltnak látom azt az állítást, hogy a több mint huszonöt esztendős Szociális törvény (Sztv.) jelentősen idejétmúlt alkotmány. IRAL Czibere ároly Sziklai István ester ániel dr. Vörös Gyula Sidlovics Ferenc Skultéti József (2014): Nemzeti Szociálpolitikai oncepció. Szociálpolitikai Szemle, 1: arvas Ágnes Farkas Zsombor Győri Péter ósa Eszter ózer Péter Zolnay János (2013): A szociálpolitika egyes területeire vonatkozó szakpolitikai javaslatok. Esély, 6: Allowed=y 19 És már a Nemzeti Szociálpolitikai oncepció is kilencéves 123

10 Győri Péter (2012): Elszabotált reformok. iért vallanak kudarcot a hazai szociálpolitikai kezdeményezések? Esély, 3: Győri Péter ózer Péter (2006): ékozló koldus ruháját szaggatja A szociális szolgálta tások és támogatások újraépítésének reformja. ézirat. uploaded/gyori_peter_-_mozer_peter_-_tekozlokoldus.pdf (tolsó letöltés: ) opasz arianna Gábos András (2018): A segélyezési rendszer március 1-jei átalakításának hatásai. Budapest: árki. Szocialis%20segelyezes_ pdf (tolsó letöltés: ) Nyitrai Imre: i lett az NSZ-val? Szociálpolitikai Szemle, 1: Nyitrai Imre