3. Földünk vészjelei. Környezetvédelem

Átírás

1 Környezetvédelem 3. Földünk vészjelei 2015/2016. tanév II. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd SZE MTK Környezetmérnöki Tanszék

2 Földünk vészjelei 2050: 2 bolygónyi természeti erőforrásra lesz szükség : az ökológiai lábnyom >3x nőtt Természet túlhasználata különböző hatások, jelenségek az emberiség nagyon hosszú ideig nem tudott megmagyarázni Tudományos kutatások és megfigyelések az emberiség az, aki tevékenységével a természetet alakítja és agresszív válaszlépésekre sarkalja 2

3 Földünk vészjelei I. hőmérséklet emelkedése szélsőséges időjárás (üvegházhatású gázok kibocsátása) II. ózon csökkenése III. gleccserek olvadnak csökken a jégtakaró emelkedik a tengerszint és hígul a só-koncentráció megváltoznak az óceáni szállítószalagok IV.nő a párolgás állóvizek felszíne csökken V. intenzív esőzés, aszály VI.erdőirtás csökken a fotoszintézis-kapacitás) VII.csökken a biodiverzitás 3

4 Atmoszferikus változások magasabb hőmérséklet Vízgőz: 13 billió tonna közvetett befolyás Többi üvegházhatású-gáz mennyisége: kb milliomod térfogatrész emberi befolyás Magasabb hőmérséklet (rekord átlag éves hőmérsékletek) jég eloszlásának változása a tengerszint változása a tengerek hőmérsékletének változása a tengerek sótartalmának változása Átlaghőmérséklet emelkedése minden évben sokkal több napon lesz szélsőséges a hőmérséklet 4

5 Atmoszferikus változások magasabb hőmérséklet Emberi egészségre gyakorolt hatások egészséges emberek: hatékony testhőmérséklet-szabályozó rendszer hőhullám: a nappali környezeti hőmérséklet több egymást követő napon meghaladja a testhőmérsékletet hősokk: a testhőmérséklet és a vérnyomás szabályozásának egyensúlya felbomlik hőkimerültség: a testnedvek és sók egyensúlyának felborulása hőguta: a belső testhőmérséklet meghaladja a 41 C-ot (zavarodottság, kábulat, eszméletvesztés) 2005-ös év volt eddig a legmelegebb a Földön (a tudományos módszerekkel történő hőmérsékletmérések kezdete óta) 5

6 Atmoszferikus változások több CO 2 Fosszilis eredetű energiahordozók égetése fokozódó üvegházhatás légköri összetétel változása ~20 milliárd tonna CO 2 /év szén-dioxid ( 2,8 billió tonna CO 2 -tartalom ~1%-a) erdőirtás: 4-7 milliárd tonna CO 2 -ot juttatnak a légkörbe növekedés üteme: ~1,45%/év klímaváltozás (éghajlati változékonyság) globális felmelegedés megnő a vízfelhasználás (csökkenő csapadék- és a vízkészletek növekvő párolgás kevesebb víz) növekszik a hűtésre és légkondicionálásra fordítandó energia 6

7 Atmoszferikus változások a légkör CH 4 -koncentrációjának növekedése növekedését és csökkenését elsősorban a mocsarak, lápvidékek befolyásolják CO 2 -nél jóval kisebb mennyiség, de 20-szor károsabb legalább egyharmad arányban felelős az üvegházhatás felgyorsulásáért 1/3-a természetes forrásból mocsarak, erdőtüzek, szénbányák, óceánok 2/3-a emberi eredetű 7

8 Atmoszferikus változások az ózonpajzs állapota fontos szerep elnyeli a káros ultraibolya sugarak jelentős részét fogyatkozása: télen és a sarkvidékek térségében a déli sarkvidék felett évente jelenik meg kialakulásáért klórvegyületek felelősek (CFC) évtizedek is eltelhetnek mire a CFC-k a légkör 30 kilométeres magasságaiba jutnak a Nap ultraibolya sugárzásának hatására szétbomlanak tiltás: nemzetközi egyezmények által 8

9 Hidroszferikus változások Vékonyodó jégtakaró 2004 szeptembere: ~14 magyarországnyi terület olvadt el pozitív visszacsatolás: a sarkvidéki jégtakaró területe csökken, a gleccserek fogyatkoznak, a permafrost olvad Következmények további 4-7 C-os hőmérsékletemelkedés az elkövetkező 100 évben Északi-sarkvidék: a téli jég a felére csökken, nyaranta: teljesen jégmenetes kihalnak a jegesmedvék és egyes fókafajok eltűnnek azok a fajok, amelyek a sarkvidéken élő emberek hagyományos táplálékforrásai bizonyos kultúrák eltűnése 9

10 Hidroszferikus változások Vékonyodó jégtakaró könnyebb hozzáférés bizonyos ásványkincsekhez (pl. gáztartalékok); növekszik a mezőgazdasági művelésbe vonható területek aránya; melegebb tengervíz eredményesebb halászat emelkedő vízszint komoly gazdasági, társadalmi és környezeti kihatások 10

11 Hidroszferikus változások olvadó gleccserek Andok gleccserei éven belül eltűnhetnek gleccserkörnyéki területek elöntése (földcsuszamlások, sárlavinák, veszélyezteti a térség ivóvíz- és élelmiszerellátását) Erdőirtás talajerózió Sziklacsúcsok töredezése sziklaomlás 11

12 Chacaltaya gleccser, Bolívia Az Egyenlítő közelében lévő gleccserrel és síparadicsommal a globális felmelegedés végzett 12

13 Tibeti-fennsík gleccserei 13 A Tibeti-fennsík gleccsereinek zsugorodása a tundrát száraz, csapadékszegény területté változtatja (aszályok, sivatagok képződése, homokviharok)

14 Hó és jég a Kilimandzsárón Ernest Hemingway: A Kilimandzsáró hava 14

15 Hidroszferikus változások emelkedő tengerszint Utóbbi 100 év alatt cm emelkedés Jelenlegi vízszintemelkedés 2,4 mm/év Olvadáskor több és melegebb víz Veszélyeztetett területek Sanghaj, Bangkok, Jakarta, Tokió, New York, Hollandia >100 millió ember max. 1 méterrel a tengerszint felett 15

16 Hidroszferikus változások az óceáni szállító-szalag változása Szerepe kontinensek hűtése, felmelegítése és csapadékellátása Egyenlítő és a pólusok közti hőátvitel Hajtóerő cirkuláció (a víz változó hőmérséklete és sótartalma révén kialakuló sűrűségkülönbségek) A Föld vízkörforgása a meleg, trópusi területekről felszálló pára a hidegebb hőmérsékletű területek felé vándorol a pára víz vagy hó formájában visszahull az északi tengerekbe az édes víz az Egyenlítő felé visszaáramlik egyensúlyt biztosít a víz összetételében a tengervíz hőt ad le a levegőnek víz hőfokának, sótartalmának változása befolyásolja az óceáni szállítószalag működését 16

17 Hidroszferikus változások Az óceáni szállító-szalag változása

18 A nagy óceáni szállítószalag 18

19 Hidroszferikus változások csökkenő állóvízfelületek Északi-sarkköri tavak Science Magazin szerint eltűnt kb. 125 nagyobb tó (hőmérsékletemelkedés) olvadás beissza a föld a vizet Aral-tó partja km-rel beljebb valaha: t hal/év ma: km 2 sós sivatag Csád-tó egykor Afrika legnagyobb tava eredeti nagyságának 1/20-a 6000 évvel ezelőtt: km 2 ; 1960: km 2 ; 2000: km 2 -nyi terület visszafordíthatatlan folyamat fénykorában: átl. mélység: 1,5 m (max. 7 m); hatalmas kiterjedés négy ország legalább 20 millió lakosának biztos megélhetés; halászat helyett mezőgazdaság sivatagosodás 19

20 Aral-tó 20

21 Aral-tó 21

22 Csádtó 22

23 Csád-tó Csádtó 23

24 Litoszferikus változások tartós aszály Aszály = nagy hőség + tartós csapadékhiány közvetlen károk: mezőgazdaság, gazdaság egyéb területei Magyarország területének körülbelül 90 %-a aszállyal veszélyeztetett aszálymentes: az ország nyugati, délnyugati része legsúlyosabb aszályok: Alföld középső része 2050-ig az aszályos napok száma 60 %-kal is megnövekedhet 24

25 Litoszferikus változások több csapadék Több csapadék Modellek nincsenek egyértelmű előrejelzések Esős napok száma, eső intenzitása Ritkább, de intenzívebb esőzések és havazások 25

26 Litoszferikus változások csökkenő erdőterületek Föld: 8000 évvel ezelőtt 8 milliárd hektárnyi erdő; 998: 3 milliárd hektárnyi erdő legnagyobb pusztítás Venezuelában Okai termőföld iránti kereslet ipari és tűzifa-igény úthálózatok Következmények élőhelyek szűnnek meg fajok tűnnek el megnő az erózió és az árvizek veszélye megváltoznak a fény- és hőviszonyok égetéskor szén-dioxid kerül a levegőbe Fa-, tűzifa- és papírszükséglet 26

27 A világ erdei 27

28 28

29 Litoszferikus változások gyakori erdőtüzek 2100: megduplázódhat a tűz sújtotta területek kiterjedése Koraibb hóolvadás több idő jut a kiszáradásra tökéletes táptalaj az erdőtüzek számára Kétszeresen terhelik az erdőtüzek a Föld éghajlatát égés során: CO 2 -megkötő CO 2 -kibocsátó 29

30 Erdőtüzek 30

31 A bioszféra változásai biodiverzitás csökkenése Biodiverzitás Hány faj tűnik el a Földről a következő fél évszázad során? akár 1 millió növény- és állatfaj Eltűnik a megfelelő klímájú élőhelye Nem lesz képes az új élőhely felkutatására Magyarország legveszélyeztetettebb gerinces állatai Rákosi és parlagi vipera Túzok Hiúz Magyarország legveszélyeztetettebb növénye Fekete nyár Nemzetközi összefogás 31

32 32

33 A bioszféra változásai nem őshonos fajok terjedése Kárpát-medence flóra- és faunaelemek sokfélesége széles/korlátozott elterjedésű és tűrőképességű fajok Kisebb mértékű éghajlatváltozás erős flóra- és faunamozgás 33

34 A bioszféra változásai terjedő betegségek WHO: világméretű pandémia közeleg világ népességének akár %-a (minimum 5-6 millió ember) 20. századi járványok spanyolnátha, ~ 40 millió ember ázsiai nátha, 700 ezer halott hongkongi vírus, ~ 1 millió ember Távolsági közlekedés világméretű járványok 34

35 Természeti csapások Éghajlatváltozással összefüggésben Korlátlan városiasodás következménye előre nem láthatók, bekövetkezésük rapszodikus emberek egyre nagyobb tömegeit érintik 2025: ~2 milliárd ember életviszonyaira lesz hatással globális felmelegedés hőmérséklet és éghajlat állandósága (bozóttüzek, aszályok, forró égövi ciklonok, árvizek, földcsuszamlások, lejtőerózió) halálesetek, balesetek, számos egészségre káros hatás katasztrófa: az emberi tevékenység az események olyan láncolatát képes mozgásba hozni, amelyek csak látszólag természeti eredetűek 35

36 36

37 A globális klímaváltozás hazai éghajlati vonatkozásai hőmérsékletváltozás Ténye, mértéke még napjainkban is vita tárgya Elsősorban a hőmérséklet és csapadék hosszú távú változásai Magyarországon az elmúlt száz év során ~0,7 C-kal emelkedett az átlaghőmérséklet a trend az elmúlt harminc évben felgyorsult 2100-ra a nyári átlaghőmérséklet növekedése akár 1,5-2 C-os is lehet a téli és őszi hónapokban kisebb mértékű változás várható 37

38 Magyarország hőmérséklete és a változás trendje a 20. században 38

39 A globális klímaváltozás hazai éghajlati vonatkozásai - Csapadék Eddig mért havi minimális csapadék értéke: 0 >100 mm 20. században: 600 mm/év csapadék szélsőségek 1999: 770 mm 2000: alig több, mint 400 mm Trendvizsgálatok legalább mm-nyi csökkenés ENSZ Klímaváltozás Kormányközi Testület (IPCC) 39

40 Magyarország csapadékviszonyai és annak trendje a 20. században (mm) 40

41 A globális klímaváltozás hazai éghajlati vonatkozásai 41

42 A szárazodás okai és következményei Sivatagosodásról nem beszélhetünk A tendencia: szárazodás Időszakos vizes élőhelyek nagyarányú csökkenése (költőmadarak száma) Nagy területen talajvízcsökkenés (Duna-Tisza közén regionális mértékben természeti elemek + társadalmi hatások) 42

43 A szárazodás okai és következményei A talajvízszint változása a Duna- Tisza közén az közötti átlaghoz viszonyítva három különböző magassági helyzetben lévő kútban 43

44 Vízjárási szélsőségek Árvizek kialakulása Rövid idő alatt sok csapadék Folyók töltések közé szorítása Gyorsan, szűk keresztmetszetben Területhasználati változások a vízgyűjtőkön Hullámterek lassú feliszapolódása, elburjánzó növényzet Folyószabályozások hatása 44

45 Vízjárási térkép 45

46 Savas esők hatása Erdei talajok fokozódó savasodása : új típusú megbetegedés faelhalás (kocsánytalan tölgy) 1985: 20 %-a kipusztult Eltűntek az ehető gombafajok termőtestei (szimbiózis) Nagymértékű pusztulás savas esők + száraz időszakok hatása 46

47 Víz borította felszínek, vizes élőhelyek csökkenése 19. századi folyószabályozások és ármentesítések Ramsari egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen a vízimadarak élőhelyéről legalább egy terület megjelölése a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzékébe (Ramsari Lista) vizes területekkel összefüggő terv elősegítik az adott területek ésszerű hasznosítását és ökológiai jellegének megőrzését osztályozási rendszere: (1) tengeri és partvidéki élőhelyek; (2) szárazföldi vizes élőhelyek; (3) ember által létrehozott vizes élőhelyek 47

48 Víz borította felszínek, vizes élőhelyek csökkenése A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek 65%-a Európában, 10%-a Ázsiában, 10%-a Afrikában, 7%-a Dél-Amerikában található, valamint 4-4%-a Észak-Amerikában és Óceániában Ezek közül 31% láp és mocsár, 25% tó, 16% folyó és folyómenti, 10% tengeri, 10% ember alkotta, valamint 8% deltákhoz kapcsolódó terület 48

49 Víz borította felszínek, vizes élőhelyek csökkenése 49

50 50

51 Folyószabályozás előtt 51

52 Folyószabályozás után 52

53 Talajpusztulás Erdőirtások kapcsán Változatosabb domborzatú területeken Erózió Az ország ~ ¼-e veszélyeztetett Évente millió m 3 talaj szállítódik el Defláció Főként homokterületek 53

54 Talajpusztulás - erózió 54

55 Talajpusztulás - defláció Pilisvörösvári Kopárok 55

56 Köszönöm a figyelmet!