Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hallgatók a Tudomány Szolgálatában"

Átírás

1 MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Hallgatók a Tudomány Szolgálatában Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája Farkas Alexandra: A kárfelszámolásban résztvevők feladatai, különös tekintettel a speciális mentőkre The damage liquidation tasks of the participants, especially the special rescue organizations Budapest, november

2 Így vagy úgy - egy embernek önmagában semmi esélye sincs. Ernest Hemingway 1538

3 BEVEZETŐ Az emberi élet törékeny, sebezhető, mégis hajlamosak vagyunk ezt elfelejteni, sőt kizárni a gondolati világunkból. Ily módon, ha az ember találkozik bármilyen extrém, valamilyen halálközeli helyzettel, azt külső segítség nélkül képtelen lenne megoldani. Az ilyen katasztrófa-helyzetekben segítenek a katasztrófavédelem különböző szervei. Hazánk biztonsági kockázatait tekintve nem tartozik a legveszélyeztetettebb országok közé, de teljes biztonságban sosem érezhetjük magunkat. Napjainkban megszaporodtak az állampolgárok biztonságát fenyegető helyzetek. Az ismert természeti katasztrófák (földrengés, árvizek, természeti tüzek stb.) mellett számos új veszélyeztető tényező is megjelent, mint például a veszélyes anyagok gyártása, tárolása, szállítása, a nukleáris erőművek üzemeltetése közben bekövetkező balesetek, a repülőszerencsétlenségek, vagy a szélsőséges időjárási jelenségek. Manapság a növekvő népsűrűség és a civilizációs katasztrófák megjelenése, azt eredményezi, hogy egyre több ember kerül közvetve vagy közvetlenül a katasztrófák hatása alá. A veszélyek itt élnek velünk, elkerülésükre kevés az esélyünk. Fel vagyunk-e készülve a rendkívüli helyzetekre és azok megoldására? Kik és hogyan tudnak segítenek ezekben az esetekben? A témaválasztás során fontos szempont volt számomra, hogy a katasztrófavédelem egy, az átlagostól eltérő területét bővebben tanulmányozhassam. Így a döntésem a különleges mentőszervezetekre esett, azon belül is különös tekintettel a légi-, hegyi-, és barlangi mentőkre. Az aktualitást az adja, hogy napjainkban a védelmi szakemberek is egyetértenek abban, hogy a lakosság és az anyagi javak hatékony védelme csak úgy valósítható meg, ha a hivatásos mentőszervezetek mellett a feladatok végrehajtásában részt vesznek az érintett területek állampolgárai, a különböző civil- és humanitárius szervek, szervezetek, valamint a speciális mentők. További aktualitás, hogy az elmúlt időszak katasztrófáiban 1 a mentés folyamán több mentőszervezet is részt vett, és hozzájárult a hivatásos mentők sikereihez. Személyes okom a témaválasztásra, hogy a családomban önkéntesként többen részt vesznek mentési feladatokban január 3. Magas-Tátra, Kopki hegygerinc, Magyar hegymászókat sodort el a lavina április 1. svájci Alpok, Lavina a svájci Alpokban, hárman életüket vesztették december 27. Dolomitok, Gyilkos lavina Észak-Olaszországban 1539

4 A kutatás célkitűzései Célul tűztem ki, hogy: vizsgálom a katasztrófákat és a különböző kárterületek jellemzőit, bemutatom a magyarországi védelmi rendszert és a különleges mentőerők helyét ebben a rendszerben, bemutatom a védelmi rendszerben működő mentőerőket, különös tekintettel a különleges mentőszervezetekre, vizsgálom a civil szervezetek szerepét és feladatait a kárfelszámolásban, vizsgálom, hogy mi a különleges mentőszervezet, milyen módon működnek, hogyan segítenek, Vizsgálom a barlangi-, hegyi-, és légi mentők szervezetét, tevékenységeiket, és feladatukat a katasztrófák során. Kutatási módszerek: Kutatásaim során alapvető szempontnak tekintettem a tudományos megalapozottságot, a tények, számadatok alátámasztását. A fenti célok elérése érdekében ezért a következő módszerekkel dolgoztam: Tanulmányoztam a témával kapcsolatos hazai valamint külföldi írott és elektronikus szakirodalmat szeptemberében részt vettem a nemzetközi katasztrófa-elhárítási gyakorlaton, Szegeden, ahol megismerhettem néhány speciális mentési technikát. Rendszereztem az összegyűjtött anyagokat, tematizáltam, majd rendszerszerűen felépítettem a dolgozatom. Konzultáltam a magyar védelmi szakemberekkel. Tanulmányoztam a ZMNE könyvtárának a témával kapcsolatos irodalmát, Részt vettem a témavezetőm felkészítésén, és az ott elhangzottakat beépítettem az anyagba. A kutatómunka eredményeként a dolgozat anyagát az alábbi fejezetekbe terveztem: 1. fejezetben bemutatom a lehetséges katasztrófákat és azok kárterületeit. Bemutatom a különböző katasztrófa típusokat, itt szeretnék részletesebben is kitérni és bemutatni a lehetséges csoportosításokat is (természeti, civilizációs stb.). Ez követően vizsgálom a 1540

5 kárterületet, hiszen egy katasztrófa esetén, ennek ismerete elengedhetetlen a mentés feladatainak meghatározásához, és annak eldöntéséhez, hogy milyen mentőerőket kell a területre hívni. Majd, az ezt követő alfejezetben kitérek a kárelhárítási feladatokra. Ismertetem a kárterületen végrehajtandó alapvető kárelhárítási feladatokat és azok helyes sorrendjét. 2. fejezetben kitérek a védelem rendszerében működő mentőerőkre, és egy átfogó képet szeretnék adni a komplex védelmi rendszerről, bővebben pedig megvizsgálom a katasztrófavédelem szervezeti elemeit, intézmény-alrendszerét, mely magába foglalja a katasztrófa-elhárításban résztvevő végrehajtói és irányítói szervezetek összességét. Ezen belül is a katasztrófák felszámolásáért felelős szerveket, szervezeteket mutatom be, kitérve az állampolgárok civil szerveződéseinek helyére ebben a rendszerben. 3. fejezetben Az első két fejezet felvezetése alapján, a harmadikban már csak a különleges mentőszervezetekkel szeretnék foglalkozni. Ezt a részt több alfejezetre lebontva szeretném vizsgálni. Elsőként a különleges mentőszervezetekre térek ki, kik ők, hogyan működnek, hogyan és mikor segítenek. A második alfejezetben a civil szervezetek és a civil mentőszervezetek működésének kereteit vizsgálom, az egyesülési törvény alapján és egy ábra segítségével szemléltetem helyüket a katasztrófavédelem irányítási rendszerében. Az általános rész ismertetése után részletesen kitérek 3 választott mentőszervezetre, melyek a következők: barlangi-, légi-, és hegyi mentők. Az utolsó három alfejezetet ezen mentőszervezetek alaposabb bemutatására szánom. A kutatás során nehezítette a munkámat, hogy a különlegesmentők hazai rendszere most van kialakulóban, így az irodalom kevés hozzá. A környező országok mentőrendszerét vizsgálva tapasztaltam, hogy sok területen teljesen eltérnek a hazaitól, nehéz párhuzamokat találni, ugyanakkor a közös területeken azért nehéz az összehasonlítás, mert más fogalmaink vannak az önkéntességről. Ezúton mondok köszönetet Dr. Hornyacsek Júliának a segítő munkáért, hogy jó tanácsaival és építő kritikájával emelte dolgozatom színvonalát, valamint azoknak a védelmi szakembereknek, akik tapasztalataikat megosztották velem kutatásaim során. 1541

6 1. Katasztrófák és azok kárterületei A katasztrófák felszámolása során alapvető kategória a katasztrófa-kárterület, amelyen a védekezési feladatokat meg kell valósítani. Ennek ismerete nagyon fontos a mentés feladatainak meghatározásához, és annak eldöntéséhez, hogy milyen mentőerőket kell a területre hívni. Ezért ebben az alfejezetben ismertetem azokat a kárterületjellemzőket, amelyek ismerete nélkül nem lehet hatékony a mentés. A katasztrófa-kárterület az a térben körülhatárolható helyszín, ahol pusztító fizikai, vegyi, radiológiai, biológiai stb. hatások érvényesülnek. Minden katasztrófánál más képet mutatnak, de rendszerint rombolódnak az utak, hidak, közművek, károsodnak az épületek, az informatikai- és távközlő rendszerek és a környezet. A rombolódás akadályozza a mindennapi feladatok ellátását, a kieső termelés miatt tehát további károk is keletkezhetnek. A kárterületen a mentési munkák végrehatását alapvetően befolyásolja az utak és a közművek műszaki állapota, használhatósága, valamint az épületek romosodása is. Egy kárterület létesítményeinek romosodása jól jellemezhető az objektum pusztulásának mértékével. A pusztulás mértéke az épület szerkezetétől, helyétől, a káresemény kiváltó okának helyétől, távolságától (pl.: robbanástól, földrengés epicentrumától) és erejétől függ. A kárterületen a különböző létesítmények pusztulásának fajtáit és jellemzőit vizsgálva nem csak az épületek rombolódását kell figyelembe venni, hanem meg kell vizsgálni a létfontosságú közművek sérüléseinek és pusztulásának mértékét is. A mentési munkák megkezdése előtt, a felderítési adatok alapján a katasztrófák kárterületét körül kell zárni, és mentőerők fő erőkifejtése érdekében ki kell jelölni az elsődleges kárhelyeket, ezen belül a munkahelyeket, valamint a mentőerők kárterületre történő beléptetés helyét és a kárhelyre történő felvonulás útvonalát. Meg kell határozni továbbá a mentésben együttműködők feladatmegosztását, a végrehajtás nyomon követésének módját, az egymás közötti információáramlás rendjét. Mindezeket a feladatokat a helyszínre megérkező hivatásos mentőerőknek és emellett civil szervezeteknek, különleges mentőszervezeteknek kell végrehajtaniuk. Ezek típusa attól függ, milyen jellegű a katasztrófa. Elemezzük ezeket! 1542

7 1.1 Katasztrófa típusok Mint minden meghatározás, jelenség, úgy a katasztrófák is csoportosíthatóak, osztályozhatóak, jellegük, eredetük és területi kiterjedésük szerint is. Ez azért fontos, mert minden katasztrófa-csoport más és más kezelést igényel. Eredetük vagy jellegük szerint a katasztrófák lehetnek természeti eredetűek, illetve civilizációs eredetűek. A természeti katasztrófákkal szemben az ember kiszolgáltatott, bekövetkezésüket az ember nem, vagy csak ritkán tudja befolyásolni, megakadályozni. A természeti katasztrófák kialakulása ritkán vezethető vissza emberi tevékenysége, de a mai kutatások úgy vélik, hogy például az időjárási extremitások gyakoriságát akár a mi civilizációnk is előidézheti. Kialakulásuk, bekövetkezésük azonban részben előre is jelezhető. A civilizációs katasztrófák alapvető jellemzője, hogy az emberi tevékenységgel függnek össze, amelyek helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, szándékosság, tudatlanság vagy technikai hibák hatására következnek be. Közös jellemzőjük, hogy rendszerint hirtelen, nagy intenzitású jelenségek, amelyek nehezen jelezhetőek előre. A katasztrófák kiterjedésük szerint lehetnek: Helyi katasztrófák: általában egy településen, üzemben, vállalatnál következnek be, a következmények felszámolásához elegendőek a helyi erők és eszközök. Térségi katasztrófák: általában több településen következnek be vagy hatásuk több települést érint. A következmények felszámolását a helyi erők összehangolt irányítással kezdik meg, azonban ha a kárelhárítás a helyi erők lehetőségeit meghaladja, akkor megyei szintű beavatkozásra kerül sor. Országos szintű katasztrófa: általában több megyére kiterjedően következnek be, illetve az ország nagyobb részén. A következmények felszámolásához a helyi erők meglétén túl központi erőforrás szükséges. Nemzetközi (több országra kiterjedő) katasztrófák: egy országban, tengeren bekövetkezett katasztrófák, amelyek nagyságrendjüknél fogva több országra vagy tengeri térségre terjednek ki, túlterjedve a bekövetkezés környezetén. Ebből következően nagy erőkre, nemzetközi összefogásra lesz szükség. 1543

8 A katasztrófák csoportosítása intenzitásuk szerint: Relatív: kis területet érintő, de nagy károkat okozó esemény. Ilyen például egy robbanás egy üzemben. Közepes: nagyobb területet érintő és nagy intenzitású katasztrófa. Ide sorolhatjuk a évi kolontári/devecseri vörösiszap-ömlést. Küszöb-katasztrófa: nagy területet érintő, de alacsony intenzitású esemény. Abszolút katasztrófa: igen súlyos csapás, amikor az ország anyagi és erkölcsi helyzete megrendül. Szerencsés módon hazánkat ilyen típusú katasztrófa még nem érintette. Példaképpen ilyen lehet egy erőteljes földrengés vagy akár egy atomháború. A katasztrófák gyors lefolyásúak (robbanás, földrengés), közepes lefolyásúak (árvíz, mérgezés), vagy lassú lefolyásúak (aszály, környezetszennyezés). Mindezek hatással vannak arra, hogy milyen kárterület alakul ki 1.2 Kárterület fogalma, jellemzői A különleges mentők munkájának megértéséhez szükség van arra, hogy bemutassam a katasztrófák kárterületét, valamint az ott végzendő feladatokat. A kárterületnek a katasztrófa típusától függően speciális jellemzői vannak. A kárterületek jellemzőit vizsgálva, olyan közös, általános tulajdonságok (jellemzők) állapíthatóak meg, amelyek, - ha eltérő mértékben is - valamennyi kárterületre jellemzőek. A döntéshozóknak, ezen jellemzők ismeretében kell a mentési feladatokat priorizálni, a kárelhárítási- és kárfelszámolási feladatok végrehajtásának sorrendjét megtervezni és megszervezni. A kárterület-jellemzők közül a legfontosabbak az alábbiak: a kárterület vagy kárterületek kiterjedésének mérete, nagysága; a kárterületen kialakult helyzet bonyolultsága (több veszélyforrás együttes veszélye, várható-e dominóhatás stb.); az élőerők veszteségének nagysága, illetve veszélyeztetettségének formája, mértéke; az anyagi javak vesztesége, illetve fellépő károsodás mértéke (a kárterületen található közművek állapota és a keletkezett pusztítás mértéke stb.); 1544

9 a beavatkozó erők (mentésben résztvevők) által végrehajtandó feladatok fajtái, összetettsége és bonyolultsága, a végrehajtás időbeli sorrendje valamint egymáshoz való viszonya, kapcsolódása. 2 A kárterületek jellemzőiről szakmai felderítéssel lehet pontos információkat és adatokat szerezni. A védelmi szakemberek csak ezek ismeretében tudnak védelmi terveket kidolgozni, a védekezés feladatainak végrehajtásához reális erő-, eszköz-, valamint anyagi - technikai számvetéseket készíteni. A kárterületen kell mindazon feladatokat elvégezni, amelyek a lakosság és az anyagi javak mentését célozzák. Ahhoz, hogy bemutassuk, hogy kik végzik, vagy kiknek kell végezni e teendőket, vizsgáljuk meg ezeket! 1.3 Kárelhárítási feladatok A településeken bekövetkezett káresemények konkrét mentési feladatait is sokféle szempont szerint lehet csoportosítani, melyek közül kettőt emelek ki. Az első csoportosítási szempont a végrehajtás prioritása, mely szerint megkülönböztetünk elsődlegesen és másodlagosan végrehajtandó feladatokat. Elsődlegesen végrehajtandó feladatok közé soroljuk mindazokat, amelyek a tűzoltást, az életmentést, a mentőerők személyi állományának biztonságát, a további veszély kialakulásának megszűntetését, valamint a mentési feladatok sikeres végrehajtását szolgálják. Másodlagosan végrehajtandó feladatoknak nevezzük, mindazokat, melyeket a nem létfontosságú anyagi javak mentése, a károk csökkentése, a környezeti károk mérséklése, valamint a végleges helyreállítás alapjainak megteremtése stb. érdekében hajtanak végre. A második csoportosítási szempontot az adja, hogy milyen kiemelt célja van a mentésnek. A kutatási eredményeim alapján, kiemelt cél szerint három alapvető csoportba sorolom a feladatokat. Ezek a következők: 2 Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófavédelmi kihívások tükrében 1545

10 Az első csoportba tartoznak a tűzoltással, az életmentéssel összefüggő azonnal végrehajtandó feladatok, amelyek célja a tűzgócok felszámolása, az emberek, az állatállomány életének megóvása, a kárterületről történő kimentése. A második csoportba sorolom azokat az alapvetően műszaki és logisztikai feladatokat, amelyek célja, a károk csökkentése, a további veszélyek megszüntetése, a mentési feladatok végrehajtásának segítése, az azonnali és ideiglenes kárfelszámolási feladatok végrehajtása, a teljes kárfelszámolás végrehajtásához szükséges alapvető feltételek megteremtése, valamint a feladatok végrehajtásához szükséges logisztikai támogatás biztosítása. A harmadik csoportba sorolom mindazokat, amelyek a kimentett lakosság ellátásával, elhelyezésével, egészségügyi biztosításával, valamint az alapvető életfeltételek kialakításával kapcsolatosak. A kárterületen végrehajtandó alapvető kárelhárítási feladatok közül a legelső és legfontosabb a kárterület lezárása, és a terület biztosítása. Ezt követi a kárterület általános felderítési feladatainak végrehajtása, melynek célja a kialakult helyzet tisztázása, a kapott adatok alapján a tűzoltással és az életmentéssel kapcsolatos legfontosabb feladatok meghatározása, megszervezése, a végrehajtás megkezdése. Ezek között kiemelten fontos feladat a területen lévők életének védelme érdekében a lakosság kimenekítése vagy elzárkóztatása. A mentés irányításáért felelős vezető, a felderítési adatok alapján az életmentés végrehajtásával egy időben, meghatározza a kárelhárítási feladatok végrehajtásának prioritásait, a szükséges erők eszközök összetételét és mennyiségét, meghozza az azok alkalmazásával kapcsolatos döntéseket. Az azonnali életmentés és tűzoltási feladatok után, a mentést irányító vezető döntésének megfelelően, meg kell kezdeni a kárelhárítási, azonnali és ideiglenes kárfelszámolási feladatok végrehajtását, melyek célja a károk csökkentése, a további veszélyek megszűntetése, a mentési feladatok végrehajtásának segítése, a teljes kárfelszámolás végrehajtásához szükséges alapvető feltételek megteremtése, valamint az ehhez szükséges logisztikai háttér biztosítása.(lásd. 1. sz. ábra) A fentiekben bemutattam a különböző katasztrófa típusokat, a katasztrófák lehetséges csoportosításait és kitértem a katasztrófák kárterületeinek ismertetésére. A katasztrófák csoportosítására azért van szükség, mert minden katasztrófa-csoport más és más kezelést 1546

11 igényel. A kárterület ismertetése pedig azért lényeges, mert ez az a tényező, amely meghatározza a mentés során végzendő feladatokat, kárelhárítási- és kárfelszámolási feladatok végrehajtásának sorrendjét. Bemutattam a természeti és civilizációs katasztrófákat, majd ismertettem a kiterjedés és intenzitás szerinti csoportosítást. R E N D Az adott esemény jellege, intenzitása határozza meg. A KÁRELHÁRÍTÁS FELADATAI a kárterületen katasztrófák során A kárterület általános és szakfelderítése, A kárhelyek és a munkahelyek kijelölése, Tűzoltás: tűzgócok felderítése, tüzek eloltása, továbbterjedésének és a robbanásoknak a megakadályozása, A kárterületen lévők életvédelme, ellátása, az anyagi javak védelme, az intézmények átmeneti működésének másutt való megszervezése, A mentőerők mozgásának biztosítása, A romosodott épületekből való mentés megszervezése, A veszélyes szerkezetek rögzítése, elbontása, A szennyezett területek mentesítési feladatainak végrehajtása, A közművek és energia-rendszerek helyreállítása, A mentési munkák logisztikai feltételének biztosítása A kárterületen az életfeltételek megteremtése és biztosítása. cél M Ű K Ö D Ő K É P E S S É G 1. sz. ábra: A települések alapvető kárelhárítási feladatai Készítette: Dr. Hornyacsek Júlia Forrás: 3 A katasztrófák milyensége hatással van arra, hogy milyen kárterület alakul ki a katasztrófát követően. Mielőtt kitértem volna a mentőerőkre, ismertettem a kárelhárítási feladatokat, hiszen a feladatok típusa befolyásolja, hogy milyen mentőszervezetekre lesz szükség a kárfelszámolás során, így fontosnak tartottam ezek részletesebb bemutatását is. Ezeket további csoportokra bontva vizsgáltam a végrehajtandó feladatokat, majd fontossági sorrendben mutattam be az alapvető kárelhárítási feladatokat. Megállapítható, hogy a katasztrófákat követően a károk felszámolásához elengedhetetlen a katasztrófa típusának és kárterületének pontos ismerete, ugyanis ez határozza meg, hogy milyen mentőerőkre lesz szükség, hogyan történjen a helyreállítás. A fentiekben leírtak ismerete nélkül nem lehet hatékony a mentés, ezért a mentés és a kárfelszámolás előtt ezeket mindenképp ismertetni kell a mentőerőkkel. 3 Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófavédelmi kihívások tükrében 1547

12 2. Mentőerők Ebben a részben bemutatom a védelem rendszerében működő mentőerőket, ezen belül is a katasztrófák felszámolásáért felelős szerveket, szervezeteket, és az állampolgárok civil szerveződéseinek helyét ebben a rendszerben. A fent elemzett feladatok végrehajtását a komplex védelmi rendszerben működő védelmi szervezetek végzik. (Lásd 2. sz. ábra) 4 2. sz. ábra: A katasztrófavédelem szervezeti elemei Készítette: dr. Hornyacsek Júlia 5 A komplex védem rendszerében kiemelt szereppel bír a katasztrófavédelem, mely maga is rendszer, több alrendszere is van. (lásd. 3. sz. ábra) A katasztrófavédelem rendszerelméletű vizsgálatából kiindulva megállapítható, hogy a katasztrófavédelem rendszere 3 alrendszerre bontható, ezek a következők: 6 szervezet- és intézmény-alrendszer erőforrás alrendszer feladat-alrendszer 4 Az ábrán lévő önkormányzati tűzoltóságok államivá válnak, így a hivatásos katasztrófavédelem sávja növekszik majd. 5 Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE, Budapest, Dr. Tóth Rudolf-Horváth Zoltán: A logisztikai támogatás helye, szerepe a hazai katasztrófavédelem rendszerében, Polgári Védelmi Szemle szám; oldal 1548

13 3. sz. Ábra: A katasztrófavédelmi rendszer felépítése, alrendszerei Készítette: Dr. Hornyacsek Júlia Forrás 7 : A 3 alrendszer közül a szervezeti- és intézmény alrendszert mutatom be, mivel csak ennek ismeretében elemezhető a civil szervezetek szerepe a védelemben. (lásd. 4. sz. ábra) 4. sz. ábra: A katasztrófavédelem szervezeti-és intézmény alrendszere. Készítette: Dr. Hornyacsek Júlia Forrás 8 : 7 Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE, Budapest, Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE, Budapest,

14 Az ábrából látható, hogy a katasztrófavédelmi rendszer szervezeti alrendszere magába foglalja a katasztrófa-elhárításban résztvevő végrehajtói és irányítói szervezetek összességét, melyek öt alapvető csoportba sorolhatók: Hivatásos katasztrófavédelmi és mentő szervek, szervezetek, pl.: tűzoltók, mentőszolgálat, rendőrség Állami és önkormányzati szervek és szervezetek Polgári védelmi szervezetek (a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott szervezetek) Gazdálkodó szervek és szervezetek Civil és karitatív szervek, szervezetek, beleértve az önkéntes állampolgárokat A hivatásos katasztrófavédelmi és mentő szervek, szervezetek csoportjába sorolhatóak mindazon mentő, vagy védelmi szerveztek, amelyek a katasztrófa elhárításban közreműködőként vesznek részt, vagy alaprendeltetésük szerint hajtják végre a katasztrófavédelmi feladatokat. (Pl.: a honvédség, az önkormányzati tűzoltóság, a hívatásos katasztrófavédelmi szervezet, stb.) Ide sorolhatók továbbá azok a civil (polgári) mentő szervezetek, amelyek speciális területeken, a mentési feladatokat hivatásszerűen végzik, mint pl. a barlangi mentőszolgálat, a kutyás mentő-felderítő szolgálat stb. Az ábrából az is látható, hogy a hivatásos mentőerők mellett a civil szervezetek is részt vesznek. Ilyenek például a következők: a Magyarországi Mentőcsoportok Szövetsége (MMSZ), a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet (FKRMSZ), a Pannon Mentőkutyás Alapítvány, a Zalaegerszegi Különleges Mentők Kiemelten Közhasznú Egyesület, és a Neptun Búvár Klub Kiemelten Közhasznú Egyesület stb. Rendszerint a településen működő helyi szervezetekről van szó, akiket a polgármester adott esetben riaszt, de lehetnek területi vagy országos szervezetek is, akik a katasztrófa során a helyszínre éreznek, és a helyiekkkel együttműködve tevékenykednek. Olyan is előfordul, hogy speciális szervezetek bevetésére van szükség, mert a katasztrófa típusa, a kialakult helyzet így kívánja. 1550

15 E dolgozat kereti nem teszik lehetővé, hogy minden szervezetre kitérjek, ezért a különleges mentőszervezeteket, ezen belül is néhány fontosabbat mutatok be, majd szeretnék bővebben írni a hegyi-, barlangi- és légi mentőkről. A fentiekben elemeztem a védelem rendszerében működő mentőerőket, ezen belül is a katasztrófák felszámolásáért felelős szerveket, szervezeteket, és az állampolgárok civil szerveződéseinek helyét ebben a rendszerben. Szerettem volna átfogó képet adni a védelmi rendszerről, ezen belül pedig ismertetni a katasztrófavédelem szervezeti elemeit és alrendszerét. A civil szervezetek szerepe a védelemben, csak a szervezeti- és intézmény alrendszer ismeretében elemezhető, ezért ezt egy ábrával is illusztráltam. Ismertettem a katasztrófa-elhárításban résztvevő végrehajtói és irányítói szervezetek összességét, ezt követően pedig a dolgozatom szempontjából érdekes, a hivatásos katasztrófavédelmi és mentő szervek, szervezetek csoportját emeltem ki és részletesebben is írtam róluk. Megállapítható, hogy hazánk a katasztrófák és egyéb veszélyek kezelésére komplex védelmi rendszert működtet, a védelmi rendszer megfelelő működéséhez több szervezet összehangolt munkája szükséges. Katasztrófák esetén a szervezeti elemek csak együtt képesek a károk helyreállítására. Ebben a rendszerben jelentős szerep jut, és a jövőben többet kell vállalniuk a civil, ezen belül is a speciális mentőszervezeteknek 3. A különleges mentőszerveztek Ebben a részben vizsgálom, hogy mi a különleges mentőszervezet, milyen módon működnek, hogyan segítenek. A különleges mentőszervezetek olyan, az állampolgárok által létrehozott civil szerveződések, amelyek a hivatásos mentőszervektől állami feladatokat vállalnak át. Speciális tudásukkal, felszerelésükkel, kötelékeikkel az adott katasztrófa során képesek a mentés legszakszerűbb és legeredményesebb formáját végezni. Barlangokban, nehezen megközelíthető helyen bajba jutott, megsérült, életveszélyes helyzetbe kerülő embereket kutatnak fel, mentenek ki. További feladatuk az eltűntek felkutatása, kimentése elsősegélyben részesítése és biztonságos helyre történő szállítása, esetleg romok alatt rekedtek felkutatása felderítő-kereső kutyákkal. Vízi balesetek esetén szakfelderítés, a mentés technikai biztosítása, búvárfeladatok ellátása. Veszélyessé vált épületek, műtárgyak robbantással történő eltávolítása, jégzajlás elhárítása robbantási 1551

16 technikával. Nehezen megközelíthető épületekről, hegyes, sziklás területekről mentés alpin technikával. A civil, különleges mentőszervezetek tevékenységének nagy hazai és nemzetközi hagyománya van, de az ország társadalmi, gazdasági fejlődésével számuk és szakosodásuk nagymértékben megszaporodott. Feladataikat alapszabályukban meghatározottak szerint látják el. Speciális felkészültségük és felszereltségük alapján tevékenységi körük sokrétű, a mentés és katasztrófa-elhárítás minden területére kiterjed. Igénybevételük helyi szinten, együttműködési megállapodások alapján a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok ügyeletén, illetve országosan és nemzetközi szinten az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon keresztül történik, a már kialakult eljárási rend és kiképzettség alapján. A legtöbb civil mentőszervezet, alaprendeltetésből adódóan önként vállalja, hogy felajánlott erőikkel és eszközeikkel értesítés (riasztás) esetén a helyszínre vonul és közreműködik a mentésben. A kárterületen készek mentési kapacitásaikat megosztani. Hazai és külföldi bevetéseken önként vesznek részt. Nemzetközi alkalmazás esetén saját teljesítőképességeiket (Mentési, Kutatási, Vezetési, Egészségügyi, Logisztikai) az ENSZ INSARAG (Nemzetközi Kutató Mentő Tanácsadó Csoport) Irányelvekben megfogalmazott összetevők alapján alakítják ki. Alkalmazhatóságukat a teljes önellátás elvét figyelembe véve legalább 10 napos műveleti időszakra alakítják ki. Eszközeiket, felszereléseiket bevetésre alkalmas állapotban tartják úgy, hogy az megfeleljen a hazai jogszabályi, műszaki követelményeknek és egyéb előírásoknak A civil szervezetek és a civil mentőszervezetek működésének keretei Magyarországon az Alkotmány az alapvető szabadságjogok között garantálja az egyesülési szabadságot is. Az egyesülési jogról szóló - módosított évi II. törvény részletesen szabályozza a társadalmi szervezet fogalmát és jogállását. Minden állampolgárnak joga van, hogy másokkal szervezeteket, közösségeket hozzon létre. Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. 10 A civilszervezet a kormánytól független, civilekből álló szervezet, amely saját költségvetéssel rendelkezik. Önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező évi II. törvény az egyesülési jogról 2. (1)3 1552

17 szervezet. Alakulásának célját az alapszabályzatban meg kell határozni, ezen cél eléréséhez szervezi tagjai tevékenységét. Mentőszervezetek A civil szervezetek között vannak mentési céllal alapított típusok. Az önkéntes (különleges) civil mentőszervezet az a különleges kiképzésű speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szerveződés, amely közhasznú minősítéssel rendelkezik A mentőcsapat, az a speciális eszközökkel felszerelt, komplex alakulat, amely a katasztrófa-elhárítási feladat végrehajtására, több önkéntes mentőszervezetből, vagy szervezetekből került összeállításra. Ilyen nemzetközi elvárás ma a földrengés sújtott területen bevethető (komplex mentésre alkalmas) városi kutató-mentő csapatok létrehozása és alkalmazása vagy az árvízi csoportok kialakítása. A hazai civil mentőszervezetek tevékenységi köre széles skálán mozog, a főbbek az alábbiakban foglalhatóak össze: Kutyás személykeresés, romkutatás, Búvár és vízi/árvízi mentés, Barlangi mentés, Műszaki-, magasból-mélyből mentés, alpintechnika, Légi mentés, Egészségügyi/orvosi ellátás biztosítása, Komplex mentési műveletek. A mentőszervezetek a katasztrófa helyszínére speciális szabályok szerint érkezhetnek, és ott tevékenységüket a hivatásos védelmi szervek irányításával, azokkal együttműködve végzik. A hazai mentőszervezetek és a katasztrófavédelem közötti hatékony együttműködés érdekében március 4-étől kezdődően, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság folyamatosan nyilvántartja a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok által együttműködő civil mentőszervezeteket. A civil mentőszervezetek rendeltetése tehát, hogy a lakosság mentésében részt vegyenek. A mentés szabályait, rendjét a mentés irányításáért felelős szervek határozzák meg. Országos szinten a Kormány, megyei szinten a Megyei Védelmi Bizottságok, helyi 1553

18 szinten pedig a Helyi védelmi Bizottságok, települési polgármesterek. (lásd: 5. sz. ábra) Döntéseiket a területen működő hivatásos védelmi szervek vezetői közreműködésével hozzák meg. Mellettük működnek a civil szervezetek. 5. sz. Ábra: A katasztrófavédelem irányítási rendszere Készítette: Duruc József Forrás 11 A fentiekben rámutattam, a civil mentőszervezetek fontosságára és szükségességére, hiszen ők azok, akik önként vállalják, hogy felajánlott erőikkel és eszközeikkel a helyszínre vonulnak és közreműködnek a mentésben. Speciális felkészültségük és felszerelésük nélkül sokszor megoldhatatlan feladatok elé állítana az élet, ezekben az esetekben csak ők tudnak segíteni a bajba jutottakon. Ebben a fejezetben vizsgáltam még, hogy mi is a különleges mentőszervezet, milyen módon működnek, hogyan segítenek. Az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján vizsgáltam a civil szerveztek és civil mentőszervezetek működésének kereteit. Ismertettem a hazai mentőszerveztek főbb tevékenységi köreit és helyét a katasztrófavédelem irányítási rendszerében. 11 elmi_igazgatas_valtozasok_2009.nov.pdf 1554

19 3.2. Különleges mentőszervezetek a hazai és a nemzetközi gyakorlatban Az alábbiakban külföldi és hazánk civil szervezetei közül olyanokat mutatok be, amelyek az elmúlt időszakban sikeresen vettek részt az állampolgárok mentésében. Bővebben szeretnék foglalkozni a barlangi mentőkkel, a hegyi mentőkkel és a légi mentőkkel. Vizsgálom a hazánkban működő barlangi és légi mentők szervezetét, és tevékenységeiket, feladatokat a katasztrófák során. A hegyi mentők szerepe hazánkban nem jelentős, ezért itt a környező országok szervezeteit vizsgálom Barlangi mentők A barlangi túra során bekövetkező olyan rendkívüli eseményeket nevezzük barlangi balesetnek, melynek következtében a túrázó csoport egy vagy több tagja, további önálló haladásra, vagy a barlangból való visszatérésre képtelen. A barlangi balesetek nem feltétlenül járnak személyi sérüléssel. Pontosabb és helyesebb az a megfogalmazás, miszerint minden olyan esetet barlangi balesetnek tekintünk, amikor mentésre van szükség. Baleset lehet személyi sérüléses, valamilyen továbbhaladási akadállyal kapcsolatos, technikai akadályok és hiányosságok, eltévedések. Továbbhaladási akadály például a kőomlás, olyan szűkület, melyen nem tud valaki visszamászni. Technikai akadály, amely sokkal gyakoribb, például, tönkremegy mindenkinek a világítása, vagy a csapat nem tud a kötélpályán továbbhaladni hiányos kötéltechnikai felszereltsége és/vagy tudása miatt. A sérüléses balesetek legtöbbje, a balesetek elemzései alapján, lezuhanások miatt következtek be. Barlangi környezetben a kimerülés és a kihűlés fordul elő a leggyakrabban. Ezekben az esetekben leghatékonyabban a barlangi mentők tudnak segítséget nyújtani a bajba jutottaknak. (lásd: 6. sz. ábra) Hazai mentőszolgálatok Magyar Barlangi Mentőszolgálat Dél-Magyarországi területi egység Gömör-Tornai területi egység Barlangi Mentők Észak magyarországi Egyesülete Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat Magyar Barlangi Búvár Mentőszolgálat 1555

20 6. sz. ábra: A barlangi mentők munka közben Készítette: szerző nincs megnevezve, forrás 12 (letöltve: ) Magyar Barlangi Mentőszolgálat A BMSZ elsődleges feladata: barlangokban vagy egyéb nehezen megközelíthető helyen bajba jutott, megsérült személyek számára segítség nyújtása, és biztonságos helyre szállításuk. Az egyesület a barlangi mentésen kívül azonban számos más esetben is kész és képes segítséget nyújtani a rászorultaknak. A speciális képzettségből eredően a Magyarországon előforduló extrém baleseti helyek megközelítésére, vagy a szélsőséges időjárási viszonyok leküzdésére is képesek a szolgálat tagjai. Feladatából eredően a tagság barlangászokból áll, akik különböző barlangász egyesületek tagjai. Ezen egyesületek keretében folytatják barlangász tevékenységüket, és ezen felül tagjai a BMSZ-nek. A tagok felvételük előtt expedíciókon, barlangász ügyességi versenyeken bizonyították képességeiket, és barlangász tanfolyamokon minimum technikai vizsgát tettek, valamint legalább egy éves próbaidő alatt egyéb képességeiket is megmutathatják. Őket egészítik ki azok az orvosok, akik barlangász gyakorlatuk révén képesek a bajba jutott személyekhez eljutni. 12 R/aggbem_7.jpg 1556

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

Pfeiffer Ferenc elnök

Pfeiffer Ferenc elnök Pfeiffer Ferenc elnök MMSZ, felépítés, feladata Alapításának okai - Hazánkban a katasztrófák elleni védekezés 100-150 éves múltra tekint vissza. - Megjelentek az úgynevezett speciális mentő szervezetek,

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

ALAPFOKÚ BARLANGJÁRÓ TANFOLYAM

ALAPFOKÚ BARLANGJÁRÓ TANFOLYAM ALAPFOKÚ BARLANGJÁRÓ TANFOLYAM Mentés Ország János Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület Orfű Megelőzés: Felszíni ügyelet (a kijövetel tervezett időpontjával, riasztási telefonszámmal) Helyi barlangászokkal

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Sürgősségi lánc felépítése és működése

Sürgősségi lánc felépítése és működése Sürgősségi lánc felépítése és működése Konstantin-kereszt A mentés "Az Egészségügyi Törvény 94. -a szerint: ( 1 ) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre

Részletesebben

HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek megalakítása

HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek megalakítása HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek megalakítása A rendkívüli veszélyhelyzetek megfelelő kezelése érdekében a BM OKF égisze alatt HUNOR (Hungarian National Organisation for Rescue Services) elnevezéssel hivatásos,

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1)469-4116 Fax: (06-1)469-4388

Részletesebben

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait.

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. 7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. Lényege: A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

A NAGYKUN JÁRÁSI ÖNKÉNTES MENTŐCSOPORT PORTFÓLIÓJA 2014. ÁPRILIS 22-23-24. RÁKÓCZIFALVA, NEMZETI MINŐSÍTŐ GYAKORLAT

A NAGYKUN JÁRÁSI ÖNKÉNTES MENTŐCSOPORT PORTFÓLIÓJA 2014. ÁPRILIS 22-23-24. RÁKÓCZIFALVA, NEMZETI MINŐSÍTŐ GYAKORLAT A NAGYKUN JÁRÁSI ÖNKÉNTES MENTŐCSOPORT PORTFÓLIÓJA 2014. ÁPRILIS 22-23-24. RÁKÓCZIFALVA, NEMZETI MINŐSÍTŐ GYAKORLAT 1 A NAGYKUN JÁRÁSI ÖNKÉNTES MENTŐCSOPORT PORTFÓLIÓJA 1) A NAGYKUN JÁRÁSI ÖNKÉNTES MENTŐCSOPORT

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1)469-4116 Fax: (06-1)469-4388

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség 1. oldal, összesen: 7 BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1)469-4116

Részletesebben

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. AZ EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2005. év

Közhasznúsági jelentés 2005. év KÖZÉP-BUDAI ÖNKÉNTES POLGÁRI VÉDELMI EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés 2005. év Budapest, 2006. április 10. Bakai Kristóf Péter elnök A) Számviteli beszámoló B) Költségvetési támogatás felhasználása Költségvetési

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012. -=- ~li~~ll ~6~-)liOA~kT EGYÜTTMŰKÖDÉSI AMELY LÉTREJÖTT MEGÁLLAPODÁS, A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT A CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.!- L 2 EGYÜTTMŰKÖDÉSI

Részletesebben

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. A LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

FER TŰZOLTÓSÁG ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

FER TŰZOLTÓSÁG ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. I). KÉPZÉS ÉS HASZNÁLAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓI, ÉS SZABÁLYAI A gyakorlópálya elsősorban a FER Tűzoltóság, de egyben a finomító más védelmi szervezetei (részfoglalkozású tűzoltóság, katasztrófa védelmi alegység),

Részletesebben

Önkéntes Tűzoltó Egyesület Pusztaszabolcs 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 2. Szakmai anyag

Önkéntes Tűzoltó Egyesület Pusztaszabolcs 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 2. Szakmai anyag Önkéntes Tűzoltó Egyesület Pusztaszabolcs 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 2. Szakmai anyag A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák Leader fejezetének végrehajtásához 2013- ban nyújtandó támogatások keretében

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University

Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University A katasztrófavédelmi oktatás komplex rendszere a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen Dr. Hornyacsek Júlia

Részletesebben

Brandon. január / january ... ... ... Felsőfokú romkutató vizsgával rendelkezik. Vezetője Mészáros Ágnes, önkéntes mentőkutya kiképző.

Brandon. január / january ... ... ... Felsőfokú romkutató vizsgával rendelkezik. Vezetője Mészáros Ágnes, önkéntes mentőkutya kiképző. Untitled-1.indd 1 Brandon Felsőfokú romkutató vizsgával rendelkezik. Vezetője Mészáros Ágnes, január / january Untitled-1.indd 2 sophie Alapfokú területkutató vizsgával rendelkezik. Vezetője Szabó Norbert,

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

A Magyar Vöröskereszt katasztrófasegélyezési. Sáfár Brigitta Katasztrófavédelmi szakmai vezető Magyar Vöröskereszt

A Magyar Vöröskereszt katasztrófasegélyezési. Sáfár Brigitta Katasztrófavédelmi szakmai vezető Magyar Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt katasztrófasegélyezési tevékenysége Sáfár Brigitta Katasztrófavédelmi szakmai vezető Magyar Vöröskereszt Hazai jogi alapok A Magyar Vöröskeresztről szóló1993. évi XL. Törvény szerint:

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY MUNKA-, TŰZ- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK 2015 TÁMOP-2.2.7-B-2-13/1-2014 0004 Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések

Részletesebben

A KÖRÖS MENTŐCSOPORT MINT TERÜLETI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET

A KÖRÖS MENTŐCSOPORT MINT TERÜLETI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET VIII. Évfolyam 2. szám - 2013. június Tímár Tamás tamastimaphd@gmail.com A KÖRÖS MENTŐCSOPORT MINT TERÜLETI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET II. RÉSZ Absztrakt A Békés megyében megalakított Körös Mentőcsoport

Részletesebben

Rengett a föld Miskolcon - nyugi, csak gyakoroltak

Rengett a föld Miskolcon - nyugi, csak gyakoroltak Sajtótájékoztató/közlemény www.stop.hu Rengett a föld Miskolcon - nyugi, csak gyakoroltak Nemzetközi szimulációs katasztrófavédelmi gyakorlat kezdıdött hétfın Miskolcon; az EU- HUNEX-Decathlon 2009 elnevezéső

Részletesebben

Kuti Rajmund 1 Közúti balesetek felszámolása Ausztriában

Kuti Rajmund 1 Közúti balesetek felszámolása Ausztriában Kuti Rajmund 1 Közúti balesetek felszámolása Ausztriában Nem telik el úgy egyetlen nap sem, hogy a híradásokban ne számolnának be közlekedési balesetekről. A katasztrófavédelem tűzoltó egységei beavatkozásainak

Részletesebben

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság 2012. 09. 25. Kossa György tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő -1- Magyarország szolgálatában a biztonságért Biztonság az, amivé

Részletesebben

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ...

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ... TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY Szám:../2013... számú példány JÓVÁHAGYOM! EGYETÉRTEK! Kőröshegy, 2013. július hó 10-én. Siófok, 2013. év..-n....... Marczali Tamás Oláh László tű. alezredes

Részletesebben

8. DARUVAL FELSZERELT TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

8. DARUVAL FELSZERELT TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 8. DARUVAL FELSZERELT TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. A TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰRE ÉPÍTHETŐ DARUK MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI,

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek

Részletesebben

MEANDER Budapest, 2006. Természetjáró, Barlangjáró és Oktató Egyesület 1027 Budapest, Bem József utca 9. meander@meander.hu.

MEANDER Budapest, 2006. Természetjáró, Barlangjáró és Oktató Egyesület 1027 Budapest, Bem József utca 9. meander@meander.hu. Barlangi baleset Balesetek, mentés A barlangi túra során bekövetkező olyan rendkívüli eseményeket nevezzük barlangi balesetnek, melynek következtében a túrázó csoport egy vagy több tagja (vagy akár az

Részletesebben

9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI,

Részletesebben

Felmentési nappal járt munkabalesetek száma

Felmentési nappal járt munkabalesetek száma Tűzoltó 2006-ban Mutnyánszki Tibor tű. főhadnagy 2006-ban 10216 napot töltöttek a sérültek betegállományban. Ebből 2006-ban a katasztrófavédelem hivatásos szervei és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság

Részletesebben

A civil vízimentés múltja, jelene és jövője a Balatonon

A civil vízimentés múltja, jelene és jövője a Balatonon A civil vízimentés múltja, jelene és jövője a Balatonon Előadó: Bagyó Sándor a VMSZ elnöke A kezdetek 1988 Keszthely: A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei szervezetének keretein belül Alapítók: vitorlázók,

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

A mentő tűzvédelem diszlokációja

A mentő tűzvédelem diszlokációja Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség A mentő tűzvédelem diszlokációja 2013. november 06. Fülep Zoltán tű. ezredes Tűzoltósági Főosztályvezető A mentő tűzvédelem magyarországi

Részletesebben

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A H A T Ó S Á G I E L L E N Ő R Z É S E K É S A Z Ő R S É G P A R A N C S N O K I K O N F E R E N C I A T A P A S Z T A L A T A I Nyikos Attila

Részletesebben

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1. Jogelőd intézmények - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző

Részletesebben

2012. évi Egyszerűsített közhasznú beszámoló

2012. évi Egyszerűsített közhasznú beszámoló 1 8 3 3 3 0 0 6-1 - 0 2 adószám P K. 6 0 1 6 5 / 2 0 0 9 / 2 bejegyzés száma 3 0 1 6 nyilv. szám Misina Mentőcsoport Egyesület 7631 Pécs, Csikor Kálmán utca 14. 2012. évi Egyszerűsített közhasznú beszámoló

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Hallgatók a Tudomány Szolgálatában MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat

Részletesebben

Mentőszervezetek száma: 61 Mentőszervezetek tagjainak száma: 983 Járművek mennyisége: 251 Eszközök száma: 525 Mentőkutyák száma: 71

Mentőszervezetek száma: 61 Mentőszervezetek tagjainak száma: 983 Járművek mennyisége: 251 Eszközök száma: 525 Mentőkutyák száma: 71 A társadalmi és civil szervezetek szerepe a polgári-, és katasztrófavédelem tükrében Jackovics Péter pv. főhadnagy, kiemelt főelőadó, OKF Mentésszervezési Főosztály Háttér Magyarországon az Alkotmány az

Részletesebben

A Magyar Vöröskereszt tevékenysége a lakosság humanitárius felkészítésében

A Magyar Vöröskereszt tevékenysége a lakosság humanitárius felkészítésében A Magyar Vöröskereszt tevékenysége a lakosság humanitárius felkészítésében Sáfár Brigitta Katasztrófavédelmi szakmai koordinátor Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet A VÖRÖSKERESZT. A VILÁG

Részletesebben

Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, 2015. április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő

Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, 2015. április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, 2015. április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő Magyarország mentő tűzvédelme Hivatásos tűzoltóság 105

Részletesebben

ALAGÚT TECHNIKUS munkakörbe

ALAGÚT TECHNIKUS munkakörbe A, Szekszárd-Bóly-Pécs üzemeltetésére alakult külföldi tulajdonú ALAGÚT TECHNIKUS Az üzemmérnökségen és az autópályán található alagutakban telepített biztonságtechnikai és forgalomszabályozási rendszer,

Részletesebben

KATASZTRÓFA MEDICÍNA. Dojcsák Zsolt mentőtiszt

KATASZTRÓFA MEDICÍNA. Dojcsák Zsolt mentőtiszt KATASZTRÓFA MEDICÍNA Dojcsák Zsolt mentőtiszt 1 Fogalmi meghatározások Katasztrófa Olyan tömeges baleset, ahol az egészségügyi, műszaki és környezeti károk felszámolásához a területi közigazgatási egység

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

7. TŰZOLTÓ DARU KEZELŐI TANFOLYAM

7. TŰZOLTÓ DARU KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 7. TŰZOLTÓ DARU KEZELŐI TANFOLYAM 2004. A TŰZOLTÓ JÁRMŰDARUK MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

Részletesebben

3140-10. Általános műszaki és munkavédelemi feladatok. Szóbeli

3140-10. Általános műszaki és munkavédelemi feladatok. Szóbeli 3140-10 Általános műszaki és munkavédelemi feladatok Szóbeli 10. november 1. Ön egy cég alkalmazásában áll. A munkavédelmi törvény egyértelműen meghatározza a munkáltató és a munkavállaló munkavédelemmel

Részletesebben

Az informatikai katasztrófa elhárítás menete

Az informatikai katasztrófa elhárítás menete Az informatikai katasztrófa elhárítás menete A katasztrófa elhárításáért felelős személyek meghatározása Cég vezetője (ügyvezető): A Cég vezetője a katasztrófa elhárítás első számú vezetője. Feladata:

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű vezérőrnagy egyetemi tanár, intézetigazgató BM OKF Budapest, 2014. 03. 10. Legyen a hallgatónk! Nemzeti

Részletesebben

Az MTBA a kezdetektől

Az MTBA a kezdetektől Az MTBA a kezdetektől Az Alapítvány keletkezése visszavezethető egy konkrét eseményre mely 2003. novemberében történt. Az akkor még Roadless Offroad Team-ként jegyzett baráti társaság egyik tagja, személygépjárművével

Részletesebben

A MAGYAR LÉGIMENTŐ NONPROFIT Kft által üzemeltetett mentőhelikopterek riasztási rendje

A MAGYAR LÉGIMENTŐ NONPROFIT Kft által üzemeltetett mentőhelikopterek riasztási rendje A MAGYAR LÉGIMENTŐ NONPROFIT Kft által üzemeltetett mentőhelikopterek riasztási rendje A MAGYAR LÉGIMENTŐ NONPROFIT Kft által üzemeltetett mentőhelikopterek riasztási rendje A.) Szakmai riasztási protokoll:.

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai 1.1. Program megnevezése Elektronikai alkalmazások a korszerű gépjárművekben 1.2.. A modul sorszáma 3 1.3. A modul megnevezése

Részletesebben

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke Válság krízis - katasztrófa Válság: radikális beavatkozást igényel Krízis:

Részletesebben

1. A HUNOR rendeltetése, képességei, szervezeti kialakítása, alkalmazási követelményei

1. A HUNOR rendeltetése, képességei, szervezeti kialakítása, alkalmazási követelményei Horváth Zoltán 1 zoltan.horvath@katved.gov.hu A HUNOR HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI MENTŐSZERVEZET LOGISZTIKAI TÁMOGATÓ RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA, FELADATAI, A BM OKF GAZDASÁGI ELLÁTÓ KÖZPONT SZEREP A MEGVALÓSÍTÁSBAN

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges

Részletesebben

XXI. évfolyam, 1-4. szám 2011

XXI. évfolyam, 1-4. szám 2011 XXI. évfolyam, 1-4. szám 2011 SPECIÁLIS MŰSZAKI TECHNIKAI ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÁRELHÁRÍTÁSI ÉS KÁRFELSZÁMOLÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA SORÁN, A KATASZTRÓFÁK SÚJTOTTA KÁRTERÜLETEN Laczik Balázs

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak 2013. szeptembertől Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Képzési és kimeneti követelmények 1. Az új alapképzési

Részletesebben

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások Szűcs Tamás tű. ezredes OKF Mentésszervezési Főosztály főosztályvezető A múlt: A hazai tűzvédelmi

Részletesebben

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában.

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában. Magyarország szolgálatában a biztonságért! Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Fő Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk

Részletesebben

Nemzetközi tűzoltó konferencia: A horvát tűzoltási rendszer

Nemzetközi tűzoltó konferencia: A horvát tűzoltási rendszer . Nemzetközi tűzoltó konferencia: A horvát tűzoltási rendszer A Horvát Tűzoltó Szövetség előadása A Horvát Tűzoltó Szövetség a hivatásos és önkéntes tűzoltók ernyőszervezete 1999 óta. A tűzoltószövetségek

Részletesebben

Prevenciós program. anno 1999

Prevenciós program. anno 1999 Prevenciós program anno 1999 Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata Egyesületünk egyik fő feladatának tekinti a vízibalesetek számának csökkentését. Baleset-megelőzési előadásaink során felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

A mentő tűzvédelem rendszere

A mentő tűzvédelem rendszere Főigazgató-helyettesi Szervezet Tű A mentő tűzvédelem rendszere Fülep Zoltán tű. alezredes Országos Tűzoltósági Fő Tűzoltósági főosztályvezető Mentő tűzvédelem A 2011. évi CXXVIII. Törvény kimondja, hogy

Részletesebben

ELMÉLETI TEMATIKA 2013. 1/a. előadás: Bemutatkozó Ország János (0,5 óra) 1/b. előadás: Barlangjárás alapjai Bauer Márton (2 óra)

ELMÉLETI TEMATIKA 2013. 1/a. előadás: Bemutatkozó Ország János (0,5 óra) 1/b. előadás: Barlangjárás alapjai Bauer Márton (2 óra) február 15. péntek 18.00 20.30 ELMÉLETI TEMATIKA 1/a. előadás: Bemutatkozó Ország János (0,5 óra) Az egyesület bemutatása A tanfolyam ismertetése 1/b. előadás: Barlangjárás alapjai Bauer Márton (2 óra)

Részletesebben

Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére

Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére A parancsnoki/vezetői feladatok a művelet-irányítási és az ügyeleti munka kapcsán Pécel, 2013. Kormányügyelet Ügyeleti

Részletesebben

Rendezvényismertető prospektus. w w w. m e n t o o v. c o m

Rendezvényismertető prospektus. w w w. m e n t o o v. c o m Szegedi Sürgősségi Napok Rendezvényismertető prospektus w w w. m e n t o o v. c o m SZEGEDI SÜRGŐSSÉGI NAPOK RENDEZVÉNYISMERTETŐ PROSPEKTUS Készült A Szegedi Sürgősségi Napok Szervezői Bizottság megbízásából

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

A magyar önkéntes polgári védelmi szervezetek szerepe hazánkban, az új katasztrófavédelmi törvény alapján A szükséges változás Gyakorlati problémák

A magyar önkéntes polgári védelmi szervezetek szerepe hazánkban, az új katasztrófavédelmi törvény alapján A szükséges változás  Gyakorlati problémák Dr. Endrődi István A magyar önkéntes polgári védelmi szervezetek szerepe hazánkban, az új katasztrófavédelmi törvény alapján A polgári védelem szerepe a biztonságos élet- és munkakörülmények fenntartása,

Részletesebben

Közfoglalkoztatás 2015

Közfoglalkoztatás 2015 Gazdálkodási kézikönyvek Közfoglalkoztatás 2015 Jogi, munkajogi háttér és mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó adózási, számviteli kérdések Budapest, 2015 Szerzők: Dr. Böszörményi Judit (I. fejezet) Buránszkiné

Részletesebben

Mentőkutyák és kutyás mentők SZKC_211_09

Mentőkutyák és kutyás mentők SZKC_211_09 Mentőkutyák és kutyás mentők SZKC_211_09 tanulói Mentőkutyák és kutyás mentők 11. évfolyam 89 D1 Előzetes feladatok 1. Gyűjtsetek az interneten információkat, cikkeket és képeket Mancsról, a mentőkutyáról!

Részletesebben

Magyarország katasztrófavédelme

Magyarország katasztrófavédelme Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.

Részletesebben

KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport

KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport 1) Az MH NTE alkalmazásának tapasztalatai az Afganisztáni Hadszíntéren (témavezető: Dr. Pohl Árpád) 2) Az Afganisztánban

Részletesebben

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről 2014 Szabó Tiborné Az egyesület elnöke Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Az egyesület jogállása: A polgárőrség önálló civil

Részletesebben

A hazai kutató-mentõ szervezetek Légi jármûvek alkalmazhatósága kutató-mentõ feladatok ellátásában

A hazai kutató-mentõ szervezetek Légi jármûvek alkalmazhatósága kutató-mentõ feladatok ellátásában REND- és KATASZTRÓFAVÉDELEM Kiss Béla Muhoray Árpád A hazai kutató-mentõ szervezetek Légi jármûvek alkalmazhatósága kutató-mentõ feladatok ellátásában Napjainkban az emberiségnek egyre gyakrabban kell

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Dr. Hornyacsek Júlia A TELEPÜLÉSI VÉDELMI KÉPESSÉGEK A KATASZTRÓFA-KIHÍVÁSOK TÜKRÉBEN

Dr. Hornyacsek Júlia A TELEPÜLÉSI VÉDELMI KÉPESSÉGEK A KATASZTRÓFA-KIHÍVÁSOK TÜKRÉBEN Biztonságunk érdekében Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Dr. Hornyacsek Júlia A TELEPÜLÉSI VÉDELMI KÉPESSÉGEK A KATASZTRÓFA-KIHÍVÁSOK TÜKRÉBEN A települések katasztrófa-elhárítási feladatai,

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben