I. A kölcsönös megfeleltetés célkitűzései és rendszerfilozófiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. A kölcsönös megfeleltetés célkitűzései és rendszerfilozófiája"

Átírás

1 KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS A kölcsönös megfeleltetés célja című előadás tananyaga FVM Startégiai Főosztály 2008.

2 I. A kölcsönös megfeleltetés célkitűzései és rendszerfilozófiája Fontos, hogy ezt a rendszert helyesen alkalmazzuk. Egyrészt azért, hogy a társadalom tisztán lássa: a Közösség gazdálkodói környezetükkel összhangban végzik tevékenységüket. Másrészt azért, mert Önök jogosultak a támogatásra de ahhoz, hogy megkapják, tevékenységüket a kölcsönös megfeleltetés szellemében kell szervezniük. Dr. C.P. Veerman holland mezőgazdasági, természeti és élelmiszerminőségi ügyekért felelős miniszter Mint azt Dr. Veerman miniszter úr szavai is tükrözik, a kölcsönös megfeleltetés központi eleme a ma közös agrárpolitikájának. Megismerése és megfelelő alkalmazása európai érdek. Ebben a fejezetben a kölcsönös megfeleltetés elméleti alapjaival foglalkozunk. Bemutatjuk történeti előzményeit és azokat a motiváló erőket, amelyek nem csak a rendszer bevezetését, hanem annak fenntartását is indokolják. A további fejezetek részletesen tárgyalják a rendszer szakmai tartalmát és különböző aspektusait. I.1 Mi a kölcsönös megfeleltetés? A közös agrárpolitika (KAP) évi reformja jelentős változásokat hozott a közvetlen kifizetések terén. Ez alatt nem csupán a szétválasztás (decoupling) továbbvitelét és az egységes gazdaságtámogatás (SPS) kialakítását értjük, hanem a közvetlen kifizetések (és később ugyanígy az EMVA-kifizetések 2. tengely) környezetvédelmi és egyéb feltételekhez való kötését is. Ez utóbbit nevezzük kölcsönös megfeleltetésnek (KM). 2

3 A közösségi jog, azon belül is a mezőgazdasági jog teremtette fogalom, amelynek az angolban cross compliance (szó szerint: keresztmegfelelés), a franciában conditionnalité (szó szerint: feltételesség) a megfelelője. Első megközelítésben a KM egy motiváló rendszer. Nem tesz mást, mint a közvetlen kifizetések kedvezményezettjeként nyilvántartott mezőgazdasági termelőket ösztönzi arra, hogy a tevékenységükre vonatkozó különböző szabályokat (környezetvédelmi, állatjelölési, állatvédelmi, stb.) betartsák. Ezek a szabályok korábban alkotott, a KMtől függetlenül létező (EU-s és nemzeti) jogforrásokban vannak lefektetve, tehát azoknak a kikényszerítésére a KM-től függetlenül megvannak a megfelelő eszközök. Technikailag a KM egyszerre jelent: - egy előírás-gyűjteményt; - egy szankcionálási rendszert (támogatáscsökkentés) és - egy ellenőrzési végrehajtási gyakorlatot. Jogalapját a Tanács 1782/2003/EK rendelete képezi. (Jogi vonatkozású további információért lásd A kölcsönös megfeleltetés jogi háttere és általános elvei c. fejezetet.) A KM a jogalapot jelentő jogszabályhelyek természete tekintetében két nagy részből áll őssze: a.) Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK, SMR) a Tanács 1782/2003/EK rendelete III. melléklete alapján. Közvetlen hatályú (zömében nem a közösségi mezőgazdasági jog részét képező) közösségi rendeletek és a nemzeti jogba már korábban átültetett irányelvek bizonyos cikkeinek gyűjteménye, amelyek kifejezetten a gazdálkodásra vonatkoznak. b.) Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai (HMKÁ, GAEC) a Tanács 1782/2003/EK rendelete IV. melléklete alapján. Tagállamok határozzák meg a melléklet alapján. A magyar közigazgatási és remélhetőleg a szakmai gyakorlatban elterjedt és hivatalos terminus technikus ( kölcsönös megfeleltetés ) a 1782/2003/EK tanácsi rendelet magyar nyelvű változatában szerepel. Ettől függetlenül az elmúlt években találkozhattunk olyan elnevezésekkel is, mint pl.: keresztmegfelelés, keresztmegfeleltetés, keresztirányú megfeleltetés, kapcsolt előírások vagy éppen feltételesség, amelyek szintén a KM rendszerére utaltak. Meg kell említenünk, hogy a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) kifejezés alapja 4/2004 FVM rendelet terminus technikusa. A vonatkozó 3

4 közösségi jogszabály (1782/2003/EK) magyar fordításában Jó Mezőgazdasági és Ökológiai Állapot szerepel, ám a magyarországi szakmai köztudatban a 2004-es FVM rendelet miatt a HMKÁ immár 4 éve elterjedt és általánosan elfogadott terminus technikus. A KM-t (egész pontosan a JFGK-kat) a régi tagállamokban (EU-15) 2005-ben kezdték bevezetni, s a hároméves bevezetési időszak ( ) után 2007-ben már az összes követelményt és előírást rendszeresen ellenőrzik a gazdálkodóknál. A 2004-ben csatlakozott új tagállamokban (EU-10) a bevezetés 2009-ben kezdődik. Ez azt jelenti, hogy 2011-ben válnak teljes körűvé a KM ellenőrzések. 4

5 I.2 Mivel foglalkozunk ebben a tananyagrészben? Ebben a tananyagrészben a következő témákat fejtjük ki: - történelmi előzmények; - a KM létét kiváltó erők; - a KM-hez hasonló rendszerek a világban; - a KM alapfilozófiája, viszonya más ellenőrzési struktúrákhoz; - a KM általános célkitűzései; - a KM gyakorlati célkitűzései és működési alapelvei; - a KM bevezetésének járulékos előnyei; - a KM jövője. I.3 Történelmi előzmények A KM pontos neve: kötelező kölcsönös megfeleltetés. A hangsúly a történeti megközelítés esetében a kötelező szón van. Ez azt jelenti, hogy az EU életében korábban már létezett a KM fogalma, de az nem működött kötelező jelleggel. Először az 1992-es MacSharry reformban (azaz már 16 évvel ezelőtt!), majd az Agenda ben jelent meg önkéntes jelleggel. A lehetőséggel élt pl.: Dánia, Hollandia, Franciaország. A korábbi önkéntes KM rendszerek jelentősége parciális. Könnyen összemosódnak az egyéb önkéntes, (és ezért többnyire támogatott) többlet-kötelezettséggel járó termelési rendszer gyakorlatával, mint amilyenek a különböző agrár-környezetvédelmi támogatási formák vagy a minőségtanúsító rendszerekben való részvétel. I.4 A kölcsönös megfeleltetés létét kiváltó erők A Bizottság jelzésértékű kommunikációi alapján azt mondhatjuk, hogy a KM megjelenése az agrárpolitikában a fenntarthatóság erősítésének eszköze. A KM gyakorlatilag azzal motiválja a gazdálkodókat a szakmai követelmények betartására, hogy támogatáscsökkentést helyez kilátásba a vétkezőknek. Az Uniót erős költségvetési feszültség jellemzi. Ennek a feszültségnek része a több mint egy évtizede húzódó agrárpolitikai reformsorozat, és egyáltalán: a mezőgazdasági támogatások létjogosultsága, valamint a közös költségvetésen belüli magas aránya. Az Unió a KM kötelezővé tételével azt próbálja közvetíteni az 5

6 állampolgárok felé, hogy a gazdálkodók nem ingyen kapják a támogatásokat, hanem azért (is), mert olyan pozitív externáliákat állítanak elő tevékenységük során, amelynek piaci ellentételezése (pl.: az árakon keresztül) lehetetlen. Bár nem acélszilárd a folytonosság a két kezdeményezés között, elmondhatjuk, hogy a KM az európai agrármodell multifunkcionális jellegére épít, azt intézményesíti és teszi bizonyos mértékig számonkérhetővé. A világkereskedelmi tárgyalások (WTO) során egyértelművé vált a 2003 évi reform előtt, hogy a belső támogatás szintjének meghatározásakor, valamint a támogatottsági szint fenntarthatóságának vizsgálatakor fontos szempont, hogy az egyes támogatási formák milyen dobozba kerülnek (bővebben lásd: WTO támogatási kategorizálás). A KM kötelezővé tétele a WTO felé kommunikálva azt jelentette, hogy az EU-s közvetlen támogatásokat az ún. zöld dobozba, tehát a leginkább tolerált támogatási formák közé sorolta a nemzetközi szervezet. Ez úgy lehetséges, hogy az új felfogás szerint a közvetlen támogatások a környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és állatjóléti szakmai követelményeknek való megfelelést ösztönző (vagy éppen az ilyen erőfeszítéseket elismerő) anyagi támogatások. Európában érzékelhetően megváltoztak és folyamatosan változóban vannak a különböző társadalmi rétegek fogyasztási szokásai. Ennek hátterében az adott szegmenshez tartozó fogyasztói magatartás változása áll. Agrárpolitikai szempontból fontos, hogy ma (és várhatóan a jövőben is) nem az ár/érték arány az egyetlen mérvadó fogyasztói döntési kritérium az élelmiszervásárlásnál. Előtérbe kerültek a környezet- és egészségtudatosság, a fair trade (tisztességes kereskedelmi gyakorlat), az állatok tartási körülményeinek figyelembevétele (azaz az állatvédelmi szemlélet, az állatok jogainak széleskörű elismerése). A tanúsítórendszerek és a hozzájuk kapcsolódó védjegyek mellett a KM is szerepet vállal ebben a küldetésben: a mezőgazdasági termékek fogyasztói igényeknek való megfeleltetésében. Szólnunk kell a KM azon logikájáról is, amely a gazdálkodó (kedvezményezett) és a támogatást nyújtó politikai egység (EU) között értelmezhető. Az európai mezőgazdasági termelők (valamilyen formában) közös költségvetésből történő támogatása időben folyamatos immár lassan 50 éve. A támogatás (legnagyobb része) kezdetben a megtermelt mennyiséghez (output) volt kötve. Később a termeléshez felhasznált erőforrás nagyságához (input). A támogatáspolitika fejlődésben a következő lépés a teljes szétválasztás, amikor elméletileg 1 már közvetett kapcsolat sincs a termelés és a támogatás mennyisége/összege között (ergo: megszűnik a kedvezményezett termelési kötelezettsége). A KM ezt az űrt is hivatott betölteni: a 1 A valóságban a legtöbb ország SPS modellje tartalmaz a termeléshez valamilyen formában kapcsolódó komponenst. 6

7 támogatás ellenértékét képviselő output vagy input mennyiségek helyébe lép, s a követelmények betartása során előállított externáliákat tekintjük a gazdálkodó kötelezettségének a támogatás jogáért cserébe. I.5 A kölcsönös megfeleltetéshez hasonló rendszerek a világban Az Egyesült Államokban az 1970-es években már létezett egy hasonló rendszer, amiből mára a Clean Water Act (CWA) és néhány egyéb szabályozás maradt. A lényeg itt is az, hogy az állami beavatkozás (támogatás) feltétele bizonyos követelmények kielégítése. Le kell szögeznünk azonban, hogy az Egyesült Államokban sokkal nagyobb a földrajzi és termékekhez kötődő sokszínűsége a kötelezően betartandó támogatási feltételeknek. A világ számos kontinensén tapasztalható az a törekvés, hogy a különböző káros folyamatokat (pl.: nitrátszennyezés, szén-dioxid kibocsátás, talajerózió, talajdegradáció, stb.) már csírájában elfojtsák. Ezt többnyire szigorú törvényi szabályozással (engedélyezés, IT alapú monitoring, stb.) igyekeznek elérni. A gazdálkodásban kötelezően betartandó követelmények költségeit és az interkontinentális versenyképességre gyakorolt hatásait behatóan vizsgálja az LEI (Hága, Hollandia) Compliance with mandatory standards in agriculture A comparative approach of the EU vis-á-vis the United States, Canada and New Zealand című tanulmánya (2007). Szintén törekvés az is, hogy a változó fogyasztói magatartás miatt támasztott új kihívásoknak az élelmiszerek megfeleljenek. Ezen törekvéseket leggyakrabban az önkéntes tanúsítórendszereken (minőségi rendszerek, fair trade, biotermékek, stb.) és ezekhez kapcsolódó védjegyeken keresztül valósítják meg, illetve szintén önkéntes agrár-környezetvédelmi támogatási formákon keresztül. I.6 A kölcsönös megfeleltetés alapfilozófiája, viszonya más ellenőrzési struktúrákhoz A KM legfelsőbb rendező elve a fenntarthatóság elősegítése. Nyilvánvaló, hogy a KM követelményrendszerét adó jogszabályok alanyi hatálya nem csupán a gazdálkodókat fedi le. Viszont azt is ki kell emelnünk, hogy a szóban forgó jogszabályoknak csupán bizonyos elemei kerültek bele a KM konkrét 7

8 követelményrendszerébe. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a horizontális érvényű környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, stb. szabályozásokból kiemeltek részeket, amelyek kifejezetten a gazdálkodásra (farm level) vonatkoznak, s ezeket a KM (mint a motiváció, vagy a kikényszerítés segédeszköze) segítségével próbálják mindinkább érvényre juttatni a fenntarthatóság jegyében. 8

9 Az alábbi ábrán a rendszer alaplogikáját tanulmányozhatjuk: Forrás: LEI (Hága, Hollandia) Compliance with mandatory standards in agriculture A comparative approach of the EU vis-á-vis the United States, Canada and New Zealand című tanulmánya (2007) A gazdálkodó által betartandó válogatott betartandó követelmények (SMR or GAEC standard JFGK-k és HMKÁ előírások) kikényszerítése (enforcement) elsősorban tehát nem a kölcsönös megfeleltetés feladata. A szóban forgó követelmények egyrészt a kötelező KM megjelenése előtt már léteztek és alkalmazni kellett őket, másrészt megvannak a saját, jogszabály által biztosított kikényszerítő eszközeik (hatósági bírság és egyéb jogkövetkezmények legal sanctioning). Mint azt az ábra is mutatja, a KM (cross-compliance) rásegít a kikényszerítés egyéb eszközeire. A megfelelés (compliance) mértéke tehát remélhetőleg emelkedni fog a KM bevezetésével, de az előírásokat a KM nélkül is be kell tartani. Az előírások betartásából eredő költségek (costs, ill. net costs) költségek akkor is felmerülnének, ha nem létezne a KM. Az viszont bizonyos, hogy az élvezett előnyök (benefits), legyen az társadalmi (public) vagy egyéni (private), magasabb szintre emelkednek a KM figyelemfelhívó, tudatosságot elősegítő és motiváló ereje miatt. Fentiekből látható, hogy helytelen az a szemlélet, miszerint a KM bevezetése miatt kell számos gazdálkodónak komoly beruházásokat eszközölnie állattartó telepén vagy földjein. Tény, hogy a KM miatt felszínre kerültek korábban kevésbé tudatosult jogszabályok, de mégis, miben rejlik a KM valódi motiváló ereje? 9

10 A KM valódi motiváló ereje abban rejlik, hogy: - rendszeres (helyszíni) ellenőrzés tárgyává tesz olyan követelményeket és előírásokat, amelyeket korábban legfeljebb bejelentések alapján vagy egyéb adhoc módon ellenőriztek; - a jogsértés (meg nem felelés) következménye nem csupán az eddig ismert hatósági bírság, hanem bizonyos mértékű támogatáscsökkentés; - a külön erre a célra létrehozandó mezőgazdasági szaktanácsadó rendszeren keresztül a gazdálkodók nem csak a betartandó követelményekről és előírásokról értesülnek, hanem elméleti 2 segítséget is kapnak ahhoz, hogy gazdaságuk minden szempontból kielégítse a KM keretében ellenőrzött elvárásokat. Tekintsük át röviden, hogy a KM hogyan viszonyul a már ismert egyéb, a gazdálkodói társadalmat érintő ellenőrzési rendszerekkel: - hatósági ellenőrzések: a közösségi és nemzeti jogszabályok által meghatározott jogok és kötelezettségek rendszerében a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, az állatjelölés vagy az állatvédelem területén minden országban így hazánkban is rendszeresen vagy ad-hoc jelleggel végeznek ellenőrzéseket az ún. hatáskörrel rendelkező hatóságok. Ezek állami szervek, amelyek a törvények és rendeletek betartását felügyelik. A KM ezen ellenőrzésekhez áll a legközelebb: ezen jogszabályok betartására ösztönöz, s gyakorlatilag ezek a hatóságok végzik a KM ellenőrzéseket is az MVH-val együttműködve. - agrár-környezetvédelmi intézkedések (vidékfejlesztési támogatások): az EMVA 2. tengelyből finanszírozott agrár-környezetvédelmi programok kedvezményezettjei többlet-kötelezettséget vállalnak gazdálkodásukban azért, hogy olyan externáliákat állítsanak elő, amelyek a társadalom számára hasznosak (élővilág sokszínűsége, védett fajok életterének tiszteletben tartása a gazdálkodás hatékonyságának rovására, stb.), de azokat a fogyasztók nem tudják (vagy nem akarják) piaci alapon kompenzálni a gazdálkodó felé. Ezért ezekért az externáliákért az állam (jelen esetben az EU és az állam közösen) nyújt kompenzációt többlettámogatás formájában. Aki ilyen típusú támogatást vesz igénybe, annál egyrészt (i) ellenőrzi az MVH a többlettámogatás feltételéül vállalt kötelezettségek teljesülését, másrészt (ii) 2 Felmerül a kérdés, hogy anyagi támogatás nem jár-e a gazdálkodóknak erőfeszítéseikért. Itt emlékeztetnünk kell az olvasót, hogy tulajdonképpen a közvetlen kifizetések jelentik a folyamatos kompenzációt ezekért az erőfeszítésekért. Emellett Magyarországon 2004 és 2007 között több ízben lehetett igénybe venni vidékfejlesztési támogatásokat az európai standardoknak való megfelelés elősegítése érdekében, többek között az állatjólét és a környezetvédelem (trágyatárolók) terén. 10

11 KM ellenőrzésre is számíthatnak. Egyes tagállamokban van rá példa, hogy az ilyen programokban való részvétel bizonyos KM követelmények és/vagy előírások automatikus teljesülését jelenti. - tanúsító rendszerek és védjegyek: a tanúsító rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó védjegyek alapvetően kereskedelmi célokat szolgálnak. Függetlenül attól, hogy minőségi (ISO, Kiváló Magyar Élelmiszer, stb.), környezeti (bio, öko, integrált, stb.) vagy szolidaritási (fair trade, gyermekmunka ellenes, stb.) előnyt testesítenek meg, közös jellemzőik, hogy: (i) független harmadik szervezet végzi a tanúsítást, (ii) a termelő bízza meg a tanúsítót abban a reményben, hogy a megfelelésből és a tanúsítási eljárásból adódó többletköltségeinél nagyobb felárat tud érvényesíteni az értékesítésnél, valamint (iii) a termelő (esetenként a kereskedő) erőfeszítéseit közvetlenül a fogyasztó kompenzálja az áron keresztül. A KM alapvető célkitűzései között szerepel ehhez hasonló, hiszen a mezőgazdasági termékek fogyasztói igényeknek történő megfeleltetése ilyen. További kapcsolat a KM és a tanúsító rendszerek között, hogy több EU tagállam szorgalmazza a tanúsító rendszerek integrálását a KM-be: bizonyos ellenőrzéseket váltson ki, ha valaki részt vesz adott irányultságú tanúsító rendszerben. I.7 A kölcsönös megfeleltetés általános célkitűzései A KM legfelsőbb vezérlő elve a fenntarthatóság elősegítése a meglévő szabályozás jobb betartásán keresztül. A KM politikai célja az európai mezőgazdasági támogatások társadalmi (adófizetői) és nemzetközi (WTO) elismertségének javítása. A KM célja nem a szankcionálás, hanem a gazdálkodók ismereteinek és tudatosságának erősítése a velük szemben támasztott szakmai és társadalmi elvárásoknak való megfelelésben. A szükséges ismeretek elsajátításában a gazdálkodó nem marad egyedül: a kötelező KM mellé az EU megteremtette a jogi kereteit egy olyan mezőgazdasági tanácsadó rendszernek (Farm Advisory System) is, amelynek legfőbb küldetése a KM követelmények és a megfeleléshez szükséges ismeretek eljuttatása a gazdálkodókhoz. 11

12 Az európai mezőgazdasági termékek fogyasztói igényeknek való megfelelésének javítása. I.8 A kölcsönös megfeleltetés gyakorlati célkitűzései és működési alapelvei A kölcsönös megfeleltetés a gyakorlatban a tanácsi rendelet által kijelölt szakmai követelménycsoportok gazdálkodói szintű betartását és betartatását jelenti. Fontos megjegyezni, hogy a vonatkozó közösségi jogszabályok jelentős része nem a mezőgazdasági joghoz tartozik, hanem a KM révén közvetve képezi részét annak (a tanácsi rendelet III. mellékletében). Azt is fontos leszögezni, hogy a KM rendszerébe tartozó közösségi jogszabályok között szép számmal vannak irányelvek is (tehát nem csak közvetlen hatályú rendeletek). Ez azt jelenti, hogy a nemzeti jogrendbe való átültetés módjának viszonylagos szabadsága következtében jelentős eltérések lehetnek a konkrét, nemzeti szintű követelmények tekintetében. A KM ennek ellenére egységes követelményrendszert állít be, mégpedig úgy, hogy meghatározza a közösségi jogban foglalt minimumkövetelményeket, s igyekszik kiiktatni a nemzeti hatáskörben esetlegesen megállapított szélsőséges értékeket. Továbbá egységes szabályokat fogalmaz meg az ellenőrzésre és a szankcionálásra is. Erre azért van szükség, mert a KM (i) egy közös politika integráns része, és mert (ii) az egységes piacon indokolatlan versenyhátrányt vagy előnyt jelentene, ha a különböző tagállamok gazdálkodói a támogatási összeg tekintetében túlzottan nagy eltérésekre számíthatnának a tagállami jogrend szigora vagy puhasága miatt. Kiindulási elv volt az is, hogy alapvetően meglévő ellenőrzési sémákat és azok eredményeit kell becsatornázni az IIER-be, s így egy csapásra áttekinthető, hogy melyik kedvezményezett gazdálkodó nem tartja be maradéktalanul a gazdálkodásra vonatkozó szakmai követelményeket. A tapasztalat mégis az, hogy tulajdonképpen nagy kihívás a tagállami adminisztrációknak a KM ellenőrzések (i) megszervezése, (ii) lebonyolítása és (iii) eredményeinek összevezetése a támogatási adatbázissal. Mindez jelentős anyagi áldozatokat követel a tagállamoktól. Szintén teher és kihívás a gazdálkodók felé történő kommunikáció, ill. a rendszer elfogadtatása a gazdálkodókkal. Egyre sűrűbben felmerülő elvi és működési kérdés, hogy indokolt-e a kettős szankcionálás a gazdálkodók esetében. Megoldási javaslatként az Európai Parlament azt javasolta, hogy azok a gazdálkodók, akiket KM-szankcióval 12

13 (támogatáscsökkentéssel) sújtanak, mentesüljenek a hatósági bírság fizetése alól ugyanazon vétség esetében. I.9 A kölcsönös megfeleltetés bevezetésének lehetséges járulékos előnyei A KM a legtöbb régi tagállamban jó lehetőséget nyújtott arra, hogy a szakigazgatás több szempontból közelebb kerüljön a gazdálkodókhoz. Javult a párbeszéd hatóság és gazdálkodó között, ill. javult a hivatalok együttműködési gyakorlata. Fontos, hogy a KM a növekvő szankcionálás helyett a megelőzésre helyezi a hangsúlyt (fokozatos bevezetés, képzés, de minimis, kisebb jelentőségű jogsértések, stb.). Hazánkban ezt a tényezőt fokozottan kívánjuk érvényesíteni az átalakult hatósági rend vonatkozásában. A KM segítségével társadalmilag hasznos externáliákat állítanak elő egész Európában a gazdálkodók. Ezekből az előnyökből végső soron a maguk a gazdálkodók is részesülnek, mint fogyasztók. Jelenleg több tudományos műhely foglalkozik annak lehetőségeivel, hogy hogyan lehetne a KM teremtette előnyöket hatékonyabban kommunikálni a fogyasztók felé. Másszóval: hogyan lehetne a KM követelményeket és ellenőrzéseket egyfajta tanúsításként használni és védjeggyel társítani, tehát kereskedelmi előnyt kovácsolni belőle. A KM nem csupán megszorításokat jelent. A követelmények nagy része egybevág a gazdálkodói racionalitással, az ésszerű gazdálkodással akár rövid távon is (pl.: állatbetegségek, tartási körülmények és a hozam kapcsolata, stb.). A mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó szabályok ismerete és betartása ráadásul megmenekítheti a gazdálkodót a rendes hatósági ellenőrzés során elszenvedhető büntetésektől. Ne feledjük!: a döntés joga a gazdálkodóé. Eldöntheti, hogy egyáltalán vesz-e igénybe közvetlen kifizetést. Amennyiben igényel közvetlen kifizetést, még mindig mérlegelhet: bizonyos követelményeket/előírásokat nem tart be, s ezzel vállalja annak kockázatát, hogy támogatását emiatt csökkentik. De szögezzük le azt is, hogy az előírások és követelmények be nem tartása akkor is bírsággal (vagy egyéb jogkövetkezménnyel) sújtandó hatóságilag, ha nem igényel közvetlen kifizetést. I.10 A kölcsönös megfeleltetés jövője A Bizottság álláspontja szerint a KM meghatározó része a KAP-nak, s az is marad. 13

14 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a KM ne változna ös születése óta jelentős változásokon ment keresztül a rendszer néhány alapszabálya az ún. egyszerűsítés (simplification) keretében. Ezek a változások Magyarországot kedvezően érintik. Mivel az egyszerűsítés nem csak a KM-re terjed ki, ezért várható, hogy közvetve vagy közvetlenül, de az egyszerűsítés szele ismét eléri majd a KM-et. Napjainkban zajlik a KAP állapotfelmérése (health check), amely során számos agrárpolitikai technikai kiigazítás várható. Ez alól a KM sem kivétel: a Bizottság és a tagállamok egyaránt kiemelt témaként kezelik a tárgyalások során. A fogyasztói magatartás változásának trendjei abba az irányba mutatnak, amelyet a KM is célul tűzött ki: a különböző nem anyagiasult termékjellemzők erősödése (környezet, szolidaritás, állatok jogai, stb.) A közös költségvetés agrár fejezete évek óta össztűz célpontja. Elengedhetetlen, hogy a KAP döntéshozók a jövőben is elkövessenek mindent a mezőgazdasági támogatások létjogosultságának bizonyítására. Várhatóan erősödni fog a kapcsolat a tanúsítórendszerek és a KM között. Vagy úgy, hogy a KM-be valahogyan integrálódnak az ilyen rendszerek eredményei, vagy úgy, hogy maga a KM mozdul el egy védjegyezhető irányba. 14

I. A kölcsönös megfeleltetés célkitűzései és rendszerfilozófiája

I. A kölcsönös megfeleltetés célkitűzései és rendszerfilozófiája I. A kölcsönös megfeleltetés célkitűzései és rendszerfilozófiája Fontos, hogy ezt a rendszert helyesen alkalmazzuk. Egyrészt azért, hogy a társadalom tisztán lássa: a Közösség gazdálkodói környezetükkel

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet KAP-reform AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, 2011.02.25. Papp Gergely papp.gergely@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)? A KAP olyan működő közösségi politika,

Részletesebben

Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre

Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre MTTE Regionális résztaggyűlések 2010. március 2 12. Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid igazgató MgSzH Központ HOFI

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés

2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés 2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés TESZTKÉRDÉSEK 2008. TARTALOMJEGYZÉK ÁLLATJELÖLÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS... 3 HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT... 8 KÖRNYEZETVÉDELEM...14 A KÖLCSÖNÖS

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

A baromfi-egészségügy aktuális

A baromfi-egészségügy aktuális A baromfi-egészségügy aktuális kérdései Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos főállatorvos XIX. Derzsy-napok 2011. június 2-3. Témák: Az állategészségügyi

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia, Tarpataki Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest Magyar

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

I. A támogatás jogszabályi alapja

I. A támogatás jogszabályi alapja A Magyar Államkincstár 20/2017. (III. 17.) számú KÖZLEMÉNYE a tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításának mezőgazdasági csekély összegű támogatásáról szóló 74/2016. (XI. 29.) FM rendelet szerinti

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A nemzeti erőforrás miniszter. /2011. ( ) NEFMI rendelete

A nemzeti erőforrás miniszter. /2011. ( ) NEFMI rendelete A nemzeti erőforrás miniszter /2011. ( ) NEFMI rendelete az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

TájGazda. országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy BIZTOSAN JÓ!

TájGazda. országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy BIZTOSAN JÓ! TájGazda országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy A 2013ban létrehozott TájGazda termelési rendszer tartalmazza: A részletes tájegységi teljes

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 21/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon

A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon KAP támogatások csoportosítása a két pillér mentén -6, EU-15 Piac politika klasszikus piaci támogatások (%) közvetlen támogatások (7%!!!) Vidékfejlesztés

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 49/2016. (V.19.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 49/2016. (V.19.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 49/2016. (V.19.) számú KÖZLEMÉNYE Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtandó támogatás 2016.

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Az FVM az állattartók számára de minimis típusú, míg a TÉSzek számára EMVA támogatást írtak ki, melyeket röviden összefoglalunk:

Az FVM az állattartók számára de minimis típusú, míg a TÉSzek számára EMVA támogatást írtak ki, melyeket röviden összefoglalunk: HÍRLEVÉL 2007/8. Az FVM az állattartók számára de minimis típusú, míg a TÉSzek számára EMVA támogatást írtak ki, melyeket röviden összefoglalunk: 1. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével

Részletesebben

Iránymutatások az illetékes hatóságok és az ÁÉKBV alapkezelő társaságok számára

Iránymutatások az illetékes hatóságok és az ÁÉKBV alapkezelő társaságok számára Iránymutatások az illetékes hatóságok és az ÁÉKBV alapkezelő társaságok számára Az egyes strukturált ÁÉKBV-k kockázatának mérésére és teljes kitettségének számítására vonatkozó iránymutatások ESMA/2012/197

Részletesebben

KAP reform társadalmi egyeztetése

KAP reform társadalmi egyeztetése 2010. április 15. KAP reform társadalmi egyeztetése A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szervezésében megrendezésre került a Milyen legyen a jövő mezőgazdasága? című nyilvános vita, amelyet Dacian Cioloş,

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

ALTERNATÍV ÉLELMISZERHÁLÓZATOK KÖZÖSSÉG ÁLTAL TÁMOGATOTT MEZŐGAZDÁLKODÁS. Dezsény Zoltán Fiatal Gazda 3.0, augusztus 30.

ALTERNATÍV ÉLELMISZERHÁLÓZATOK KÖZÖSSÉG ÁLTAL TÁMOGATOTT MEZŐGAZDÁLKODÁS. Dezsény Zoltán Fiatal Gazda 3.0, augusztus 30. ALTERNATÍV ÉLELMISZERHÁLÓZATOK KÖZÖSSÉG ÁLTAL TÁMOGATOTT MEZŐGAZDÁLKODÁS Dezsény Zoltán Fiatal Gazda 3.0, 2013. augusztus 30. Kecskemét Tematika Helyzet: Agráripari rendszer problémái Válasz: Alternatív

Részletesebben

I. A támogatásban való részvétel feltételei

I. A támogatásban való részvétel feltételei A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 56/2010. (IV.15.) számú KÖZLEMÉNYE a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

I. Zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti programban résztvevő ügyfél kötelezettségei

I. Zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti programban résztvevő ügyfél kötelezettségei A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 3 / 2015. (I. 13.) számú KÖZLEMÉNYE a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott

Részletesebben

38226 MAGYAR KÖZLÖNY évi 156. szám

38226 MAGYAR KÖZLÖNY évi 156. szám 38226 MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 156. szám A vidékfejlesztési miniszter 121/2011. (XII. 21.) VM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításáról

TÁJÉKOZTATÓ. a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításáról TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításáról I. Előzmények Az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke előírja a tagállamok számára a nemzeti vidéki hálózatok létrehozását, melynek határideje 2008.

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének Előterjesztő: Tárgy: Polgármester A Debreceni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének alapját

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6. A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.21. COM(2015) 517 final 2015/0242 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Németországnak, illetve Ausztriának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

Országos Szaktanácsadási Központ a NAK keretében Készítette: Székely Erika Előadó: Varga Zsuzsanna

Országos Szaktanácsadási Központ a NAK keretében Készítette: Székely Erika Előadó: Varga Zsuzsanna NEMZETI AGÁRGAZDASÁGI KAMARA Országos Szaktanácsadási Központ a NAK keretében Készítette: Székely Erika Előadó: Varga Zsuzsanna Budapest, 2014. október 30. Jogszabályok módosulása 2014. október 1-én hatályba

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/2132(INI) Véleménytervezet Vicente Miguel Garcés Ramón. PE500.

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/2132(INI) Véleménytervezet Vicente Miguel Garcés Ramón. PE500. EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 28.11.2012 2012/2132(INI) MÓDOSÍTÁS: 1-21 Vicente Miguel Garcés Ramón (PE500.516v01-00) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI. 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő

AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI. 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő A Római Szerződés 39. cikkelye kijelölte a KAP céljait a mezőgazdasági termelés növelése a termelékenység

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika költségvetése

A Közös Agrárpolitika költségvetése A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban a KAP költségvetése 11%-kal kevesebb mint 2007-2013-ban De a magyar gazdák és a magyar vidék támogatásai 2014-2020 között

Részletesebben

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Cím port XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 0 i kezelésű előirányzatok Vidékfejlesztési és halászati programok Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI

AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI DEBRECENI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR XXXII. ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Hódmezővásárhely-Szeged, 2015. április 8-10. AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI MAGATARTÁSÁNAK

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A Kormány 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelete egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelete egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelete egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. (1) bekezdés 29. pontjában,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 231 final 2015/0118 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 287. cikkétől eltérő

Részletesebben

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048570/03 számú dokumentumot.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048570/03 számú dokumentumot. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. január 26. (OR. en) 5664/17 AGRILEG 23 VETER 9 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. január 20. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.:

Részletesebben

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai 8-9. előadás Közös Agrárpolitika( CAP ) céljai Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

D0720-05. Közösség azonosító: Ügyfél-regisztrációs szám: P.H. Támogatási határozat iratazonosítója: Cégforma: Név: E-mail cím:

D0720-05. Közösség azonosító: Ügyfél-regisztrációs szám: P.H. Támogatási határozat iratazonosítója: Cégforma: Név: E-mail cím: Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer A Helyi Vidékfejlesztési Közösségek és a LEADER helyi akciócsoportok részére a 1698/2005/EK tanácsi rendelet keretében nyújtott támogatás Kérelem - Főlap Jogcímkód:

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 MŰSZAKI TARTALMÚ JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE, SZABVÁNYOK MEGISMERTETÉSE ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben