Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében

Átírás

1 Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében Dr. Szani Zsolt Komárom, 2012.augusztus.11.

2 Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében 27/2012 VM rendelet: 40/2004 FVM rendelet: 2003 LII. Törvény:

3 Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében 27/2012 VM rendelet: a gyümölcs tájfajták állami elismeréséről, valamint szaporítóanyagaik előállítási és forgalomba hozatali feltételeiről 40/2004 FVM rendelet: a növényfajták állami elismeréséről 2003 LII. törvény: a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról évi UPOV egyezmény

4 Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében FAJ: egyedek összessége, amelyek közös őstől származnak, jellegükben eltérnek az élővilág többi részétől ésalakváltozatai folyamatosak. PL: Alma, Körte FAJTA: növények egy botanikai taxonon belül ismert legalacsonyabb szintű csoportja, amely nemesítői tevékenység eredményeként jött létre LII. 2 (3), PL: Idared, Jonathan, Golden Delicious TÁJFAJTA: a regionális, környezeti, helyi ökológiai feltételekhez természetes módon alkalmazkodott, és génerózió által veszélyeztetett gyümölcsfajta 27/2012 VM 2 (a) PL: Pamuk alma, Pogácsa alma

5 Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében Fajta/Tájfajta DUS: MEGKÜLÖNBÖZTETHETŐSÉG, EGYÖNTETŰSÉG, ÁLLANDÓSÁG Mezőgazdasági Lexikon: kialakulásuk módja (ökológiai + antropogén tényezők) táj éghajlati adottságainak és az ott élő népcsoport növénytermesztési tevékenységének együttes hatása népi szelekció mindig vannak olyan tulajdonság, melyek révén a táj ökológiai tényezőinek szélsőséges kilengéseihez is alkalmazkodni képesek Néprajzi Lexikon: a természeti környezet + kulturális, gazdasági és társadalmi berendezkedést. ( szükséges a fenti tényezők huzamosabb ideig tartó állandósága az egyedi jellemzők kialakulásához. (Paládi-Kovács, 2001.) Mőcsényi meghatározásában a táj szociocentrikus fogalom, mely a természet és a társadalom kölcsönhatásában kialakult emberi élettér. (Csemez, 1996.) Mőcsényi: a táj szociocentrikus fogalom, mely a természet és a társadalom kölcsönhatásában kialakult emberi élettér

6 Takáts Sándor piarista szerzetes, történész (Komárom, 1860 Bp., 1932) Pirista szerzetes, történész, levéltáros, az MTA tagja között Bécsben a kamarai levéltár magyar anyagát gyűjtötte össze megbízásból tól haláláig a magyar képviselőház levéltárosi tisztét töltötte be. Legfőképpen a sz. mindennapi életével művelődéstörténetével foglalkozott. Önálló levéltári forráskutatásai alapján írt hangulatos történelmi karcolatai a hazai tudományos publicisztika maradandó stílusértékű alkotásai is. Fő művei (kivonat): Lapok egy kis város múltjából (Komárom, 1886); Régi magyar asszonyok (Bp., 1914); A budai basák magyar nyelvű levelezése (Eckhart Ferenccel, Szekfű Gyulával, Bp., 1915); Rajzok a török világból (I III., Bp.,

7 Takáts Sándor piarista szerzetes, történész (Komárom, 1860 Bp., 1932) A XIV. századi Csallóköz egy hatalmas gyümölcsös kerthez hasonlított. Róbert Károly oklevele szerint óriási fákból álló diófaerdők voltak találhatóak. Hódoltság Kora: a török megkímélte ezeket az ültetvényeket, császári hadak a legszebb gyümölcsösöket feltüzelték vagy elpusztították. Igy tettek 1556-ban többek közt a Kiss Péter deák püspöki kúriáján; síránkozott is a szegény kárvallott: Gyönyörű kertem, semmiért sem adtam volna.

8 Fényes Elek: Magyarország leírása Szelid, valamint vadgyümölcs dolgában szinte áldott ezen megye. Pedig a gyümölcstermesztésnek itt sok az akadálya. A balparti részen a talaj, a jobbpartin az időjárás. A Csallóközben a gyümölcsfa nem díszlik, hacsak az ú. n. atkát át nem törik, hogy az alatta fekvő földrétegben a gyökerek szétterjedhessenek; a gesztesi járásban pedig, kivált az észak felőli nyilt fekvésben, az erős szelek, levervén virágot, fejlődő gyümölcsöt, bizonytalanná teszik a termelő fáradságát.

9 Fényes Elek: Magyarország leírása Átalában a magyar éghajlatról azt jegyezhetjük meg; hogy ez nemcsak a hegyek közt, hanem a rónaságokon is, hirtelen változó; a meleg napokra rendesen hűvös éjszakák következnek. Fényes Elek (1847): Magyarország leírása. I-II. rész Pesten, nyomtatott Beimelnél.

10 Gyümölcstermő körzetek KISTÁJI SPECIALIZÁCIÓ: A csallóközi járásban: almát, körtét és szilvát (Gúta db, Szímő, Keszegfalva, Komárom az öreg Duna szigetén, Szímő, Nemesócsa, Ekel ) a gesztesi járásban: meggyet és kajszinbaraczkot (Ács és Ószőny) a tatai járásban :a cseresnyét, őszibaraczkot és diót termesztik nagyobb arányokban. (Tata, Neszmély, Tóváros és ált. a vértesalji községek ) udvardi járásban : Jászfalu, Kolta, Perbete és Naszvad GYÜMÖLCSFAJ: alma, körte és szilva: Gúta sárgabaraczk, cseresnye, meggy: Ács nagy szemű cseresnye: Kocs őszibaraczk: Császár, dió: Neszmély, mandula: Nagyigmánd.

11 KISTÁJI SPECIALIZÁCIÓ: Gesztesi járás: meggy, kajszinbaraczk (Ács és Ószőny) Csallóközi járás: alma, körte, szilva (Gúta db, Szímő, Keszegfalva, Komárom az öreg Duna szigetén, Szímő, Nemesócsa, Ekel ) Udvardi járás: Jászfalu, Kolta, Perbete és Naszvad Tatai járás: cseresnye, őszibaraczk és dió termesztik nagyobb arányokban. (Tata, Neszmély, Tóváros Kecskéd, és ált. a vértesalji községek )

12 GYÜMÖLCSFAJ: alma, körte és szilva: Gúta, dió: Neszmély, Neszmély [ ] híres bort termő szőlő hegygyei, melly gyümölcsöt is sokat és jót terem. [ ], Hires a neszmélyi körtvély, baraczk, szilva, jó izük s édességük miatt. sárgabaraczk, cseresnye, meggy: Ács, mandula: Nagyigmánd, nagy szemű cseresnye: Kocs, őszibaraczk: Császár.

13 KOVÁTS JÓZSEF REFORMÁTUS LELKÉSZ,POMOLÓG PAP (Lakszakállas 1807 Bátorkeszi 1888) 1840-ben kezdett tudományosan foglalkozni gyümölcsfatenyésztéssel és a fajok nemesítésével, a miben országos hírnévre tett szert. Beutazta Nyugat-Európa minden gyümölcstermeléssel foglalkozó államát. Gyümölcskertészetének híre külföldre is elhatott. Érdemei elismeréseül az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tiszteleti tagjává választotta. Czikkeit a pomológia köréből, az egész ország figyelemmel olvasta. Bereczki Máté: egyetlen megbízhatóan fajtaazonos szaporítóanyagforrása volt kzdetben Munkái: Kalauz a gyümölcsfaültetés és nyesés körül. Pest, 1861.; A bátorkeszi gyümölcs- és szőlőtelepek. U. o ; A bátorkeszi gyümölcs- és szőlőiskola leíró névsora. Bpest, 1875.

14 Példaadó kezdeményezések egykor Komárom. Az Erzsébet királyné dunai sziget, séta- és üdülőhelye a város lakosságának. Régebben a városé volt, 1819-ben azonban 213 hétszáz négyszögöles kertre osztották és közárverésen magánosoknak oly feltétel alatt adták el, hogy a kerttulajdonosok ott gyümölcsösöket telepítenek. A szigeti kertek jól jövedelmeznek, mert a bennök termő gyümölcs, különösen az alma, igen nemes fajú, s így maguk a kertek is értékesek. Tata: Miklós napi gyümölcskiállítás Tatai gyümölcstenyésztő-társaság: alapítva: 1847-ben Sárközy József kezdeményezésére Tatában az időtájt több jóhírű pomológus is élt: Ranszauer Ferencz, Gremsperger, Kerner. Ambrosz János megyefőnök (1850-es évek): elrendeli, hogy minden község népiskolája mellett faiskola állíttassék fel, a hol a gyermekek a gyümölcsfa-ültetés és nemesítés iránt oktatást nyerjenek. Kisbéri ménesbirtokon fenntartott állami faiskola, honnan a nemes gyümölcscsemeték jutányos beszerzése igen meg van könnyítve. Komárom vármegye gyümölcsészeti állapotára a Kőszegen székelő fatenyésztési és gyümölcsészeti miniszteri biztos ügyelt.

15 Példaadó birtokosok egykor Ekelen Pázmány Zsigmond, Koltán Kürthy Lajos, 7 holdon vegyes gyümölcs. A munkaerőt helyben szerzi. Kisigmándon Ghyczy Ignácz, Kömlődön Sárközy József kiváló gyümölcstermelők. Ószőnyben: gróf Gyürky Viktorné. A szőlő főfajai az ezerjó, mézes fehér, piros dinka, rizling, szlankamenka, nagy burgundi. Van gyümölcstermelés is, kb. 600 alma és körtefa. A gyümölcsöt Komáromban értékesítik. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kor. A pannonhalmi főapátság füssi gazdasága.gyümölcskertészet is van és pedig a karomi gyümölcsös 7 k. h., a ronkai faiskola egy k. h.-nál nagyobb, a töltésnél szintén egy k. h. faiskola. Túlnyomóan ranette-almák, őszi és téli körte. Évenként kb. 800 kor. értékű kerül eladásra. A munkaerőt helyben szerzik. Napszámárak: férfiaknál fil., nőknél fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 12 kor. Baranyai Géza gazdasági Kurtakeszin. Gyümölcstermelés 8 m. holdon, vegyes gyümölcs. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál fil., nőknél fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 kor.

16 Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében Földmívelésügyi Magyar Királyi Ministerium (1896): A földmívelésügyi Magyar Királyi Ministernek, és évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentése

17 Nagybani termesztésre ajánlott gyümölcsfajták (1896) alma körte szilva cseresznye kajszínbaraczk Angol arany téli Pármén Árpával érő Ageni Nagy herczegnő Magyar legjobb nagy Casseli Renet Liegel téli vajoncza Kirke Big. de Mezel Török Bálint Napoleon vajoncza Biondeck korai szilvája Pándy meggy Entz-féle Rozmarin Vilmos Althann Reine Claudeja Ostheimi meggy Kewi ízletes Baumann renetje Nemes Sóvári Bourdett Angelina Späth Anna Cochet szilvája Jeruzsálemi kék szilva Smith Uri szilvája Hartvöss sárga szilvája Majlandi Császárszilva Forrás: A földmívelésügyi Magyar Királyi Ministernek, és évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentése

18 Gabona- és gyümölcsszállító hajók a Dunán Pest Budánál Ofen und Pest: Vontatott és ereszkedő hajók A parton lovak nyitott termény vagy gyümölcs szállító hajót vontatnak. Középen két gabonáshajó ereszkedik. Értékesítés főéleg helybejövő kofáknak vagy kereskedőknek, Közelfekvő városok helyi piaca (É.újvár, Győr, Komárom, Tata) Gútaiak)kocsikon távoli vidékre lfuvarozzák s gabonáért cserélik be Ácsiak jóhírnevű baraczkjukat rendszerint Bécsben értékesítik. Forrás: Néprajzi Múzeum Fényképtára - NM F

19 GYÜMÖLCSÁRAK KOMÁROM VÁRMEGYÉBEN A MÚLT SZÁZADFORDULÓN

20 Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében Csallóköz Csallóköz: a Duna legnagyobb szigete, a Kisalföld természetföldrajzilag jól elkülönült tája. É-ról a Pozsonynál kiszakadó Kis-Duna, majd a vele Gúta községnél egyesülő Vág felvétele után, Komáromnál az Öreg- vagy Nagy- Dunába ömlő Vág-Duna határolja. Nevét az egykori önálló Csalló folyótól kapta (1269, Challokeuz). A történeti Pozsony m.-hez tartozó része Főtáj, a Komárom m.-hez tartozó része pedig Altáj néven is ismert. Önálló táji része a Csilizköz. A régi magyar nyelvben Nagy-Csallóköz és Aranykert névváltozata is ismert. A Csallóköz Ny-i végében, Pozsony körzetében középkori német településű lakosság is élt a magyarok mellett. A Csallóköz területét a településhálózat viszonylagos háborítatlan fejlődése és ennek következtében speciális jogállású községek és kisnemesi falvak kései továbbélése, a birtokstruktúra stabilizálódása, a településhálózat differenciálatlansága jellemezte. A középkortól folyamatosan, kiegyenlítetten fejlődött paraszti mezőgazdasága, amit egyrészt a kertkultúra, a szántóföldi művelés, állattartás egyensúlya, másrészt az országos átlagnál kedvezőbb piaci viszonyok magyaráznak (Pozsony és a Hegyalja, Komárom, később Bécs polgári és katonai fogyasztó rétegei). A Csallóköz népi kultúráját a kontinuus zárt közösségek, de egyben a magas szintű paraszti polgárosulás jellemezte.

21 Köszönöm figyelmüket!