A legújabb generációs gyomirtó szer magról kelő kétszikű gyomok ellen. Belkar GYOMIRTÓ SZER

Átírás

1

2 A legújabb generációs gyomirtó szer magról kelő kétszikű gyomok ellen Új hatóanyagtartalmú, egyedi hatásmechanizmusú gyomirtó szer a repce őszi posztemergens gyomirtásához. Rendkívül széles hatásspektrum a magról kelő kétszikű gyomok ellen. Hatékony megoldás a keresztesvirágú gyomok ellen. Kiváló hatás a melegigényes, nyári gyomok ellen. Bármilyen repcében használható és nincs utóvetemény korlátozása. Belkar Arylex aktív GYOMIRTÓ SZER A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót! corteva.hu A DuPont, a Dow AgroSciences és a Pioneer, valamint ezek leányvállalatainak vagy a védjegy tulajdonosainak védjegyei Corteva.

3 Váltás Az évszakváltó hónapok közül szeptembernek van a legnehezebb feladata. Feledtetnie kell velünk az idő múlását, minek ténye talán a változás kényszeres elfogadásának pillanatában a leginkább szembetűnő. Elérkezett újra az ősz, bár a szeptember az utóbbi években jobbára inkább tűnik elkésett nyárutónak. Ennek köszönhetően azért még lehet esélye megszikkadni a talajoknak augusztus hektikus csapadékviszonyait követően, amelyek jelentősen megbonyolították a repce alá készített talaj megművelését. A nyári hajrát követő nyugodtabb folyású munka jó hatással van az időérzékünkre is, így talán jobban tetten érhetjük annak múlását. A ráérősen folyó élet örök malomként őröli a pillanatokat, ez ellen vajmi keveset tehetünk. Az állandó változásnak ellenállni céltalan erőfeszítés, amit jobban teszünk, ha meghagyunk Cervantes híres lovagjának. Inkább azáltal, hogy gondolatainknak van esélye utolérni magukat, a reggeli kávé mellett gondoljuk át azt, hogy mit is jelent életünkben a változás... Számunkra, a mérsékelt égövben élő emberek számára természetes az évszakok váltakozása; a számos itt élt generációnak köszönhetően szinte a génjeinkbe íródott ez a ciklikusság. Nem csoda hát, ha idegenül hat, hogy más földrészeken évszakok helyett csupán csapadékos és száraz időszakoknak, vagy hetekig, hónapokig tartó nappaloknak és éjszakáknak monoton váltakozásán érhető tetten az idő múlása. Ha semmi sem törné meg az állandóságot, ízlelésünk, szemünk és orrunk lassan belefásulna abba, amit elsőre az évszak ajándékaként tudtunk fogadni. Még a kedvenc hónapunkra is rá lehet unni hosszú távon, ahogy az ismétlődés megkoptatja izgalmát, újdonságát. Kell hát számunkra valami, ami elválasztja az év bizonyos szakaszait. A nyárra jellemző, tisztán édes és kicsit fanyar ízek mellé lassan jól esne valami fűszeres, izgalmas. Ebben és ehhez hasonló váltásokban lehet a titok, hisz a változás mindig izgatottsággal tölt el minket. Kellenek a cserélődő színek és ízek, velük pedig a fontos emlékek, érzések, amelyeket az egy csapásra előbújó illatok ébresztenek fel bennünk. Minden, ami észrevétlen változik egészen addig, mígnem egy nap szinte belebotlunk. Ezekben a váltásokban pedig a szeptember az egyik legjobb. Minden erejével és ajándékával iparkodik, hogy kárpótoljon minket azért, hogy ő váltja szeretett nyarunkat. A varázslat egyik részeként elhalmoz: színekkel, ízekkel, illatokkal, régi és régóta várt hangulatokkal, gyermekkori emlékekkel, becsöngetésről, izgalmas újratalálkozásról. Másrészről pedig képes szép emlékké, elbeszéléssé varázsolni mindazt, ami az elmúlt 3 hónapban életünkben zajlott. Történetté egy hideg szeptemberi hajnalon, amikor már majdnem meleg sapkát kívánna az ember füle. A magas füvön gyöngyként sorakozó harmat gazdag fényjátékának szemléléséből csak a barátok, rokonok beszélgetése zökkent ki. Miközben a társaság központi figurája a figyelmet élvezve meséli egyik nyári élményét, metszőollót, puttonyt osztanak szét. Szaladgáló gyereknek, komolykodó fiatalnak, tapasztalt felnőttnek és már mindent látott idősnek, mindenki korának megfelelően vesz részt a munkában. Várakozás közben a kezünket melengetve csodálkozunk rá a szokatlan hidegre: mégis kellett volna az a mellény... Élces ugratások közepette kezdődik a munka, ami inkább ünnepnek érződik, kisvártatva pedig lekívánkozik már a pulóver is az emberről. Épp csak túljut zenitjén a nap, mire végzünk a munkával. A tavalyit kóstolgatva lassul le mindenki, ahogy estére kelve hűl a levegő. Ez a pillanat jó alkalom az elcsendesedésre. Figyelmesen nézzünk körbe és szívjuk magunkba az életet, ami ezekben a percekben van. Tóth József Attila

4 Tartalom Váltás (Tóth József Attila)... 3 A HÓNAP TÉMÁJA Talajvédelmi zöldítés erdészeti eljárásokkal (Dr. Horváth Jenő és mtsai) FÓKUSZBAN A KALÁSZOSOK Új megközelítés a búzatermesztésben a növény igényei és annak adaptív technológiája (Dr. Pepó Péter)...14 Genetikai sokféleség a martonvásári kalászos gabona génbankban (Dr. Kiss Tibor és mtsai)...20 Precíziós műhely. Kalászosok trágyázása, de mikor hasznosul a hasznos? Elméletek és gyakorlatok 2020-ból (Lajos Mihály)...24 Hibridbúza. Nagy hozamok, stabil teljesítmény (x) (Varga Gábor)...30 Az ÖMKi on-farm biobúza fajtateszek 2019-es eredményei (Földi Mihály és mtsai)...34 Az őszi búza aszály és magas hőmérséklet okozta kalászsterilitásáról (Dr. Jäger Katalin és mtsai)...38 RAGT fajták a profitorientált termesztés szolgálatában (x) (Mózes Petra)...42 A Gabonakutató őszi búza eredményei 2019-ből (x) (Beke Béla)...44 Bokrosodás már ősszel avagy BactoFil Kalászos az őszi kalászosok termésbiztonságáért (x) (Daoda Zoltán) NÖVÉNYVÉDELEM Ősszel, a kalászos vetések és egyre inkább a gyomirtások idején (Benécsné Dr. Bárdi Gabriella)...50 A kalászosok őszi gyomirtásának jelentősége (x) (Fehér Tamás)...57 Visszatekintés a kalászos gabonák növénykórtani helyzetének idei alakulására (Hertelendy Péter)...58 Szakmázzunk a Bayerrel! Őszi teendők a repcetáblán (x) (Bayer Crop Science)...65 A repce őszi gyomirtásáról a tudatosság jegyében (Benécsné Dr. Bárdi Gabriella)...68 A fejlődés töretlen Clearfield technológia repcében (x) (BASF Hungária Kft.)...78 A napraforgó legfontosabb betegségei (7.) A napraforgó hamuszürke szárkorhadása (Dr. Békési Pál)...80 Zöld vándorpoloska (Markóné Dr. Nagy Krisztina)...84 ProNutiva programok innovatív megoldások világszerte (x) (Valovics Attila)...86 Biológiai növényvédelem és ökológiai termesztés: ez nem a jövő, már a jelen! (6.) A zöldségfélék biológiai növényvédelmében alkalmazható készítmények (Vizi Bernadett)...88 Innovációs díjat nyert a CSALOMON csapdacsalád. Tudósítás (Dr. Oláh István)...92 A repce túlélése ősszel (x) (Hechta Kft.) 93 Hosszútávú együttműködésről állapodott meg a Biovéd 2005 és a Kwizda Agro (x)...94 GÉPESÍTÉS, GÉPEK Az eredményes védekezés műszaki lehetőségei (6.) Hogyan válasszunk permetezőgépet ültetvényünkhöz? (Dr. Dimitrievits György, Dr. Gulyás Zoltán)...96 AGRIO a cseh permetezőgép specialista Magyarországon! (x) (Dr. Szabados Tamás) A burgonyabetakarító gépek fejlődési trendjei (Dr. Jóri J. István) Fendt 700 Vario S4 (x) Terményátvétel, -tárolás a mezőgazdasági üzemekben (Dr. Kelemen Zsolt) CASE IH Nagyágyúk a lóerők forradalma (x) (Szollinger János) Gépek nélkül a szőlőben is egyre nehezebb lesz. Beszámoló (Dr. Princzinger Gábor) Szántani így is lehet: Nagy erőgép plusz függesztett eke! (x) A megújult Maestro vetőgép család (Szász Zoltán) (x)...130! FIGYELMÉBE AJÁNLJUK A toxikus gombák elleni védelem a kukoricatermesztés megújításában (3.) A kukorica aratása és tárolása (Dr. Mesterházy Ákos)...132

5 Élmezőnyben a csemegekukoricában. Beszámoló (Dr. Princzinger Gábor) Termésnövelők, biostimulátorok, kondicionáló anyagok (7.) A sokoldalú szalicilsav. Beszélgetés Dr. Janda Tiborral (Polgárné Balogh Eszter) A Kölcsönös Megfeleltetés ellenőrzés növény- és talajvédelmi vonatkozásai (Győri Diána) Napraforgó vetőmagpiac gyorsjelentés 2020 (Puskás Péter) Olajlen, a haszonnövényeink perifériáján (Nagy Zoltán) Növénynemesítési Vándorgyűlés Szentesen. Beszámoló (Dr. Oláh István) A zöldebb, élhetőbb környezetért (Nagy Zoltán) Aratás és szezonértékelés az Aranyszarvas Zrt.-nél. Riport (Dr. Harcsa Marietta) Kalászosok hiánytünetei (Dr. Zsom Eszter) Repcetermesztés a sóderbányák szomszédságában. Riport (Gribek Dániel) Segítsük a repce őszi fejlődését! (x) Egész évben kiskert (Tóthné Bogdányi Franciska) TALAJÉLET, TALAJOLTÁS Kezelni és visszaforgatni a növényi maradványokat a talajba (Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete) AGRÁRGAZDASÁG Repcepiaci kérdőjelek (Fórián Zoltán) Globális kukoricapiaci kilátások rekord kínálat, rekord kereslet (Dr. Molnár Zsuzsa, Dr. Tikász Ildikó Edit) ZÖLDSÉGTERMESZTÉS A laskagomba nyári termesztéséről (Dr. Geösel András) GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Európa gyümölcsöskertje (Dr. Szalay László) Gyümölcsös szezonértékelő és jövőbeli kilátások. Riport (Dr. Harcsa Marietta) A görögdinnye is a rántott húst szereti. Riport (Gribek Dániel) Ahogy érdemes, ahogy kifizetődő. Beszámoló (Szöőr Beáta) SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT..a szőlészet és a borászat ABC-jét már otthon, nagypapámtól és dédpapámtól megtanultam. Beszélgetés Koch Csabával (Dr. Hajdu Edit) KITEKINTÉS Délkelet-Ázsia ahogy egy botanizáló amatőr szakács látta (3.) (Szabó Roland) Tallózás külföldi szaklapokban (Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)...91, 192 EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK In memoriam: Dr. Nagy Barnabás (Dr. Szőcs Gábor és mtsai) Jegyzet gazdálkodóknak. Az agrárium új ünnepéről (Kurucz Miklós) Ódon derű. Különös szüreti esetek (Dr. Töttős Gábor) Új kenyér jó kenyér. Jó kenyér? (Dr. Kopácsi János) Agrármúltunk nagyjai. Réthly Antal ( ) (Kurucz Miklós) LAPZÁRTA: a megjelenést megelőző hónap 5-én. Legközelebbi számunk október elején jelenik meg. Az novemberi számba szánt kéziratokat október 5-ig a főszerkesztő címére kérjük elküldeni: molnar.zoltan@agroforum.hu A lapban közölt cikkek külső lektorálás nélkül, a szerkesztőbizottság felülvizsgálata és véleménye alapján jelennek meg. A szerzők személyesen vállalnak felelősséget az általuk leírtakért. A témával kapcsolatban szükség esetén a szerzők adnak további felvilágosítást. A hirdetések tartalmáért minden tekintetben a megrendelő felel. Minden jog fenntartva! A lapban közölt írások részleges vagy teljes körű utánközlése elektronikus és nyomtatott médiákban, a kiadó írásos engedélye nélkül tilos! 5

6 Tartalom IMPRESSZUM 6 mezőgazdasági apróhirdetések portálja powered by Országos terjesztésű szaklap ALAPÍTÓ: Dr. Csíbor István, 1990 MEGJELENIK MINDEN HÓNAP ELEJÉN FŐSZERKESZTŐ: Molnár Zoltán Gábor Mobil: molnar.zoltan@agroforum.hu ÜGYVEZETŐ,MARKETINGVEZETŐ, HIRDETÉSFELVÉTEL: Kosztolányi Attila Mobil: kosztolanyi.attila@agroforum.hu HIRDETÉSSZERVEZŐ: Soós Sándor Mobil: soos.sandor@agroforum.hu OLVASÓSZOLGÁLAT: Dr. Szabóné Dr. Rajli Veronika Mobil: olvasoszolgalat@agroforum.hu OLVASÓSZERKESZTŐ ÉS TUDÓSÍTÓ: Dr. Árendás Tamás Polgárné Balogh Eszter Mobil: pbalogh.eszter@agroforum.hu Györök Zsuzsanna TÖRDELŐSZERKESZTŐ: Demes Gabriella Mobil: demes.gabriella@agroforum.hu Eller János Mobil: eller.janos@agroforum.hu SZERKESZTŐSÉG: 1068 Budapest, Városligeti fasor 8/b. Irodavezető: Winkler Ferencné Mobil: szerkesztoseg@agroforum.hu TANÁCSADÓ TESTÜLET: Dr. Gyuricza Csaba, Dr. Németh Tamás, Dr. Oláh István, Dr. Petróczi István Mihály, Dr. Princzinger Gábor SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Dr. Árendás Tamás, Bakonyi István, Benécsné Dr. Bárdi Gabriella, Benke Zoltán, Dr. Békési Pál, Dr. Birkás Márta, Dr. Dula Bencéné, Dr. Hajdu Edit, Dr. Heszky László, Dr. Jóri J. István, Kauser Jakab, Dr. Keszthelyi Sándor, Dr. Somogyi Norbert, Dr. Szalay László, Dr. Terbe István, Tóth József Attila, Zsár Ernő Tamás ONLINE FŐSZERKESZTŐ: Stefanits Csaba Mobil: stefanits.csaba@agroforum.hu ONLINE VEZETŐSZERKESZTŐ: Gribek Dániel Mobil: gribek.daniel@agroforum.hu ONLINE HÍRSZERKESZTŐ: Kosztolányi Péter Mobil: kosztolanyi.peter@agroforum.hu INTERNET: NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: Eller János KIADJA: az Agrofórum Kft. A SZERKESZTÉSÉRT FELEL: a főszerkesztő A KIADÁSÉRT FELEL: a kft. ügyvezetője ISSN Lapunkat az IMEDIA Kft. szemlézi Nyomtatás:

7 Spirit S Ha a különbséget zongorázni lehetne Háromféle mellső művelőeszköz 125 mm vagy 167 mm sortávolság Nagy méretű, 3900 literes magtartály TriForce csoroszlya felfüggesztés Fenix II, elektromos hajtású magadagoló OffSet elrendezésű, 820 mm-es mellső tömörítő keréksor Aktív csoroszlyanyomás GPS vezérléssel történő vetés Az aktív csoroszlyanyomás lehetővé teszi, hogy a Spirit egyenetlen terepviszonyok esetén is pontosan tartsa a beállított vetési mélységet A legtöbb vetőgép sekélyebbre vet az emelkedőkön, míg mélyebbre teszi a magot a lejtős részeken. Vaderstad Kft Kápolnásnyék, Összekötő út / infohu@vaderstad.com Ádám Tamás / Lempel László / Kovács Gábor / Fábián Péter / Máté Csaba / Tolnai Péter /

8 A hónap témája Talajvédelmi zöldítés erdészeti eljárásokkal Dr. Horváth Jenő talajvédelmi, agrárkörnyezet- és tápanyag-gazdálkodási szakértő Dr. Szabó József talajtani szakmérnök Horváth Katalin agrárkörnyezet-gazdálkodási szakmérnök Hazánk területét valamikor zömében erdők borították, míg kisebb mértékben gyepes puszták jellemezték és az emberek nomád életmódot folytattak. A népesség növekedésével a halászat-vadászat és az állattartás nem elégítette ki a táplálkozási igényeket s így szükségessé vált az erdők kiirtásával a földek művelésbe vonása. Az iparosodással az emberek sokasága a közvetlen természetből városokba költözött. A génjeinkben megőriztük a természet utáni vágyat és minél több időt igyekszünk a jó levegőjű, egészséges szabadban a víz vagy erdő közelében eltölteni. Ezt a vágyat csak fokozza az ipari és a közlekedés okozta környezetszennyezés. A fás, erdős esztétikus, rekreációs természeti környezet gyógyítja az ember lelkét és testét. Gondoljunk például arra, hogy a szállodákat, vagy a gyógy intézeteket miért létesítik ilyen környezetben. Általános közüggyé vált a településeken belüli fásítás és az erdeink területének növelése. A cél, az esztétikum mellett, hogy a cserjék és fák az asszimilációs folyamatban elnyelt széndioxiddal a cserében kibocsátott oxigénnel jó legyen a levegő minősége, mellyel javuljanak a klimatikus viszonyaink, továbbá járuljunk hozzá a karbonsemlegesség eléréséhez. (Szerzői megjegyzés: a jelen írásban szereplő ábrák elsősorban tájékoztató illusztrációk, míg az adatokat a táblázatok és a szövegrészek tartalmazzák.) A valamikori erdők alatt humuszban gazdag talajok alakultak ki. A művelésbe vonásukat követően a lejtőkön az erózió, míg a lazább talajokon a defláció indult meg. Az utóbbi időkben ezek a folyamatok a kellő mennyiségű szervesanyag viszszajuttatásának és a hatékony talajvédelmi eljárások alkalmazásának a hiányában felerősödtek (1. ábra, 1-2. táblázat). A termőföldünknek az erózió és defláció elleni megvédésében a jövőben a természeti környezet részeként az erdészeti eljárásoknak, a fásításuknak és erdők telepítésének fokozott szerepet kell kapnia. A talajvédelmi követelmények teljesítése mellett az erdészeti eljárások megtervezésénél a tájformálási és rekreációs igényeket is maximálisan figyelembe kell venni. Talajvédelmi erdősítés, fásítás, cserjésítés az eróziónak kitett területeken 1. ábra Talajpusztulás Magyarországon A termőtalaj védelme tekintetében az erdőknek különös jelentőségük van. Az erdő védi és javítja saját és a hozzá csatlakozó területek talaját. A fák koronája a lehulló csapadék jelentős mennyiségét felfogja, illetve megszűrve, finom permetként engedi át az erdő talajára. A fenyők több csapadékot tartanak vissza, mint a lombos fafajok. Lombhullató erdeink a vegetációs időszak alatt több csapadékot fognak fel, mint téli időszakban. Az ágak, a törzs, a gyökérterpesz összegyűjtik és a talajba vezetik a csapadékvizet. A talajra hulló gallyak, az erdei avar érdessé teszik a talaj felszínét, amely által csökken a víz lefolyási sebessége, így annak nagyobb része szivároghat a talajba. Kiemelkedő szerepe van a talajvédelemben és a talajképződésben az erdei avarnak. Hektáronként és évente akácosokban 2,5-2,8, bükkösökben 3-4, tölgyesekben 4,0-4,6 tonna avar halmozódhat fel, melynek vízvisszatartó képessége m 3 /ha között váltakozik. Az erdő alatt a talaj felszíni rétegeiben meggyorsul a morzsaképződés, amely lehetővé teszi az

9 erdő talajára hulló csapadék fokozott beszivárgását, lassú tova-terjedését. A hegy- és dombvidéken általában a szántóként, gyümölcsössel vagy szőlővel gazdaságosan nem, illetve technikailag kevésbé művelhető, magas 25%-ot meghaladó lejtési tartományba tartozó leerodált, leromlott talajállapotú területek, erdősítése javasolt. Lejtős területeken elsősorban igénytelen, szárazságtűrő pionír faés cserjefajok telepíthetők. A számításba vehető fafajok: a szárazságtűrő pionír fenyők, kocsánytalan tölgy, csertölgy, virágos kőris, mezei szil, mezei juhar, rezgőnyár, vadkörte és madárcseresznye. A cserjék közül a cserszömörce-, som-, galagonya-, orgona-, vadrózsa-, ezüstfa-, borókaés ördögcérnafajokat kell előnyben részesíteni. Az eróziónak kitett szántóterületeken a lejtőkön lerohanó vizek viszszatartása, sebességének megtörése és hordalékának lerakása céljából célszerű erdő-, cserje- és fáscserjesávokat telepíteni. Attól függően, hogy az illető területnek milyen az eróziós veszélyeztetettsége, vagyis a lejtők hossza, hajlásszöge, a talaj Megyék Erősen Közepesen Gyengén erodált Összesen Vas Zala Somogy Baranya Veszprém Győr Komárom Fejér Tolna Nógrád Pest Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Összesen táblázat Erózióval sújtott területek Magyarországon (1000 ha-ban) erodálhatósága, illetve a vidék csapadékossága (mennyiség, intenzitás, gyakoriság) határozható meg a sávok összetétele, szélessége és egymástól való távolsága. Az erdő-, fáscserje- és cserjesávok szerkezetét az előzőekben felsorolt fa- és cserje fajokból javasolt kialakítani. Az erdősávok szélességi adatai méterig terjedhetnek, míg a fáscserjeés cserjesávok 3-5 sorosak lehetnek. A fáscserjesávok legelőkön is alkalmazhatók, ahol a talajvédő hatásukon túl nyáron az állatok számára megfelelő árnyékot biztosíthatnak, továbbá vele a legeltetési szakaszok határai alakíthatók ki. Gyakori, amikor lejtős laza (pl. lösz) alapkőzetű talajokon a barázdás, árkos erózió a kisebb-nagyobb vízgyűjtő területtel rendelkező hajlatokban vízmosássá fejlődik. A vízmosások hossza a terep lejtőhosszától, míg mélysége a lejtőhajlás meredekségétől függ. A vízmosások fejlődése általában akkor szűnik meg, amikor elérik az illető lejtő felső kezdetét, vagyis a vízválasztót. Ilyenkor a vízmosás hosszanti növekedése megáll, de szélesedése nem minden esetben. A vízmosások a termőföldekből területet rabolnak, felszabdalják azt, valamint nagy mennyiségű hordalékot termelnek és feltöltik iszappal Megye Futóhomok Kovárványos barna erdőtalaj Humuszos homok Lápos réti talaj Rétláp Telkesített rétláp Összesen Baranya Fejér Győr-Sopron Somogy Tolna Veszprém Zala Dunántúl össz.: Bács-Kiskun Békés Csongrád Hajdú-Bihar Pest Szabolcs-Szatmár Alföld össz.: Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Északi hv. össz.: Mindösszesen: táblázat Deflációval sújtott területek Magyarországon (1000 ha-ban) 9

10 A hónap témája a völgyfenéki árkokat, vízfolyásokat. A vízmosások fejének és oldalainak a továbbterjedését elsősorban természetbarát erdészeti eljárásokkal célszerű megoldani. A gyakorlati tapasztalatok szerint az élő vízmosás fejétől a vízválasztóig terjedő hajlat teljes területét erdősíteni szükséges. A vízmosásokat minden esetben m szélességű erdősávval szükséges körülvenni. Az erdősávnak úgy a belső mint a külső peremét 3-5 soros cserjesávokkal szükséges lezárni. A külső cserjesor legelők esetén tüskés cserjefajokból álljon. A vízmosások fenekét hordalékfogó rőzsegátakkal célszerű ellátni. A vízmosások fenekét vízkedvelő cserjével és fákkal szükséges sűrűn beültetni. Talajvédelmi erdősítés deflációval sújtott területeken A defláció, vagyis a szélerózió a talajainkban jelentős károkat okoz. A károk rendszerint tavasszal jelentkeznek, amikor a terület növényzettel nincs fedve és a talajt a szél magával ragadja. Deflációs károk jelentkeznek fagymentes téli napokon is, amikor a talajt nem fedi hó, s a kiszáradt talajt a szél könnyen felemeli. A defláció minden talajféleségen felléphet, legnagyobb mértékben azonban a laza szerkezetű talajokon, elsősorban homokon és láptalajokon károsít, de gyakori a legjobb földeken is az elhordás. A szél elsősorban a talajok elhordásával és ráhordásával okoz kárt. A talajelhordással együtt járhat a vetőmagvak kifúvása, vegetációs időszakban a homokverés, vagy a már kikelt növényzet teljes betakarása. A homokverés során megsérülnek a növények szövetei, s így ez kaput nyit a káros gombáknak, baktériumoknak és vírusoknak, amelyek súlyos betegségeket okozhatnak. A deflációt kiváltó tényező a szél, de a károk nagyságát a szélen kívül befolyásolja a talaj összetétele, szerkezete, a szervesanyag-tartalma, a talajfelszín érdessége, nedvességállapota és borítottsága. A szél a csapadéktalan időszakokban a növényekkel fedetlen kiszáradt talajokból a legértékesebb összetevőt a könnyebb fajsúlyú humuszos szerves anyagokat ragadja magával, amellyel nagymértékben tartósan romlik az érintett talajok termőképessége, minősége. A defláció elleni védelem agrotechnikai eszköze a talajok évközbeni minél hosszabb ideig tartó sűrű térállású növényekkel való fedése, illetve öntözéssel történő nedvesítése lehet. Ezek a módszerek általában nem, vagy csak részben alkalmazhatók. Megoldást stabilan hosszútávon az erdősávok létesítése nyújthat. A jól megválasztott erdősávok védőhatása méter távolságig terjed. Tovább növelhető a talajvédő hatás, ha erdősáv-rendszer kerül kialakításra. A védősávokba olyan fák és cserjék választandók, amelyek: alkalmasak maximális védőhatást nyújtó sávszerkezet kialakítására; az adott termőhelyen gyorsan növekednek és jól fejlődnek; a fafajjal társulásképesek, segítik a talaj termőképességének fenntartását, javítását; ellenállók a betegségekkel és kártevőkkel szemben; értékes ipari fát vagy gyümölcsöt adnak; kevésbé érzékenyek a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerekkel szemben; nem köztes gazdái a kultúrnövények kártevőinek; a gyökérrendszerük nem konkurensei a termesztett növények gyökereinek; jó mézelők. A különböző termőhelyekre telepítendő fa- és cserjefajokat úgy kell összeválogatni, hogy azok az optimális szerkezetet alakítsák ki. A felső koronaszintet alkotó fő fafajok az adott termőhelyen leggyorsabban és legmagasabbra növő, tartósan és biztosan fenntartható, erős, ellenálló, terebélyes koronájú fafajok legyenek. Ezeknek a követelményeknek a nyárak mindenben megfelelnek. A második koronaszintbe kerülő úgynevezett töltelékfafajok főleg az árnytűrők közül választhatók. Ezek szerepe a középső szint szerkezetének kialakítása, a talaj védelme, a felső szintben álló fő fajok serkentése, értékesebb, ágtisztább törzsek nevelése. A cserjeszint szerepe az erdősávokban igen fontos. Hatása az alsó szint szerkezetkialakításában, a gyomnövényzet elleni védekezésben és a hasznos madárvilág betelepülésében jelentkezik. Kiemelkedő a cserjék szerepe a tavaszi szélvédelemben is (igen korai fakadás). A téli és a kora tavaszi szelek elleni hatásosabb védelem és hővisszatartás céljából ajánlatos mindenütt, ahol arra mód van, örökzöld fenyőket, borókát és tuját is elegyíteni a lombos fafajok közé. Ezáltal az erdősávok a lombtalan téli időszakban sem válnak túlságosan áttörtekké. A hóvisszatartás célját azok a fa- és cserjefajok is jól szolgálják, melyek leveleiket csak a tél végére vetik le (pl. fiatal, illetve sarjról nőtt tölgy). Választani kell a fafajok közé korán fakadókat is (pl. gyertyán, juharok), hogy az erdősávok védő hatása már kora tavasszal is jelentkezzék. A szélsebesség, azaz a defláció mértékének csökkentésére a talajviszonyok figyelembevételével különböző típusú erdősávok alkalmazhatók. Az illető típus megválasztásánál nagyon fontos, hogy az a meghatározó két szemponton túl minden esetben az illető természeti tájba illeszkedjék. A létesítendő erdősáv típusának meghatározásához a következőkben ismertetettek közül javasolható az illető viszonyoknak a megfelelőt, illetve megfelelőket kiválasztani: a) Óriás nyár (ONY) típusú erdősáv (2. ábra) öt sávos 9 m széles, amelyben a nyárak sortávolsága 2 m, míg tőtávolsága 3 m. A középső sor melletti sorokba 1-1 m tőtávolsággal középmagas korai juhar helyezendő. Az erdősávot mindkét oldalon a középső három sortól 1,5-1,5 m távolságban egy- 2. ábra Óriásnyár típusú erdősáv

11 mástól félméteres tőtávolságokkal mogyoró (MO) zárja. Ezen típus laza öntés-, láp- és humuszos homoktalajokon alkalmazható; b) Olasznyár (OL) típusú erdősáv (3. ábra) 4 soros, 7,5 m széles, amely szél felőli oldalon orgona (OR), a mellette lévő sorban attól 1,5 m-re 1 m-es tőtávolsággal nagylevelű hárs (NL), majd ettől 2 m-re lévő sorban 3 m tőtávolsággal olasznyár-sor (OL) helyezkedik el. Az utolsó sor az előzőtől szintén 2 m-re 3 m-es tőtávolsággal olasznyáras következik, közte 1-1 m-re ültetett keskenylevelű ezüstfával (EZ). Ez a típus jó vízgazdálkodású és tápanyag-ellátottságú termőföldekre, illetve jobb minőségű láptalajokra való; c) Óriásnyár (ONY) kocsányos tölgy (KST) típusú erdősáv (4. ábra) 8 soros, 12,5 m széles. Sortávolsága 1,5 m. Fő fafajok középen 4 sor kocsányos tölgy 1 m tőtávolsággal, mellette kétoldalt óriásnyár (ONY) 4 m tőtávolsággal, a nyár sorában 1 m-es tőtávolsággal nagylevelű hárs (NH) ültetendő. A sávot egyik oldalt 0,5 m tőtávolsággal fagyal (FA), másik oldalt 0,5 m tőtávolsággal vörösgyűrűsom (VGY) zárja le. Öntéstalajokra, kötöttebb agyagtalajokra, humuszos vagy eltemetett humuszszintes homokra, jobb szikes talajokra telepíthető. d) Akác (A) típusú erdősáv (5. ábra) 7 soros, 11 m széles. Sortávolság 1,5 m. Tőtávolság minden 3. ábra Olasznyár típusú erdősáv 4. ábra Óriásnyár kocsányos tölgy típusú erdősáv fafajnál 1 m. A középső 1 sor nyugati ostorfa (O) mellett kétoldalt 2-2 sor akác következik, majd kétoldalt keskeny levelű ezüstfa (EZ) zárja le a sávot. Ez utóbbi jó védettséget ad szúrós, sűrű ágaival az állati kártevőkkel szemben. Jól szellőzött homoktalajra telepíthető. Kötött talajra nem való; e) Erdeifenyő (EF) vörös tölgy 11

12 A hónap témája (VT) típusú erdősáv (6. ábra) 5 soros, 8 m széles. Sortávolság 1,5 m. A 3 vöröstölgysor középen helyezkedik el, a sávot kétoldalt erdeifenyő (EF) zárja le 2 m tőtávolsággal. Az erdeifenyő sorába az egyik oldalon 0,5 m tőtávolsággal húsos som (HUSO), a másik oldalsorba arany ribiszke (AR) kerül. Keskeny, jó szerkezetű erdősáv. Mély, nem túlságosan kötött agyag-, vályog-, vagy jobb homoktalajra telepíthető. A telepítés sikere érdekében az erdősávokat gondosan előkészített talajba célszerű telepíteni. Ennek az általában sík, mezőgazdaságilag művelt területeken különösebb akadálya nincs. A talajelőkészítés a talajtípusnak megfelelően mélyforgatással vagy mélylazítással történhet. Különösen fontos, hogy a nagyméretű nyár-szaporítóanyag számára jó legyen a gödörméret, amelynek cm mélységűnek és cm átmérőjűnek kell lennie. Egyéb speciális talajvédelmi és vízgazdálkodási erdészeti feladatok Hazánk jelentős területei érintettek légköri eredetű szennyezéssel. A mezőgazdasági területek talajainak szennyezését egyebek mellett a nagyforgalmú utak okozzák. Más kutatók mellett Kádár (1991) vizsgálta a forgalom által közvetlenül nem érintett és a nagyforgalmú utak közelében fekvő talajok cink-, kadmium-, réz- és ólomtartalmát. Megállapította, hogy a szennyezéssel nem érintett területekhez viszonyítva az utak mentén mért talajokban a cink és a kadmium harmincszoros, a réz négyszeres mennyiséget mutatott. Az ólomtartalom is magas, de az ólmozatlan benzin használatával a terhelés lecsökkent. A nehézfémek a táplálékláncba kerülve súlyos egészségi károsodásokat okozhatnak állatban, emberben. Mindezért nagyon fontos lenne a nagyforgalmú utak mentén füst- és gáztűrő fajokból álló erdősávok létesítése talajvédelmi célból. A választható nagy füst- és gáztűrő fafajok: akác, juharok, platán, ezüsthárs, ezüstfa, éger, fűz, gyertyán, ostorfa, bálványfa, lepényfa, japánakác, madárcseresznye, nemes- és hazai nyárak, csörgőfa, vadgesztenye, feketefenyő, nyugati tuja; cserjék: aranyfa, varjútövis benge, madárbirs, bodza, borsófa, fagyal, füzek, galagonya, homoktövis, csepleszmeggy, sajmeggy, narancseper, orgona, pukkanó dudafürt, ribizke, rózsa, seprőrózsa, som, szeder, szömörce, boróka. A talajvédelem mellett fontos, hogy az útmenti erdősávok, fásítások vezessék az autókkal közlekedőket, változékonyságukkal ébren tartsák őket, az utakat kapcsolják össze a környezettel, vagyis olvasszák bele a természeti tájba, és ahol áthaladnak nyújtsanak újabb és újabb esztétikai élményeket az utazóknak. A magas talajvízállású vagy/és gyakori belvízelöntésű legelők vagy kaszálók vízháztartásának szabályozását elősegíthetik a mélyebb területrészek nagy párologtatású fafajokkal való beültetése. Egy éves óriásnyáras például évente mm csapadékot is képes elpárologtatni. A víztározókat célszerű a természeti környezetbe illő erdősávokkal övezni. Az erdősávok szerkezetének tervezésekor javasolt a partmegkötő részt 20, az árnyaló, széltörő részt 30, míg a hordalékfelfogó részt 50%-os arányban meghatározni. A partmegkötő, hullámtörő részbe füzeket és égert, a széltörő részben síkvidéken a gyors növekedésű nemesnyárakat, dombvidékeken az ugyancsak gyors növekedésű tölgyeket, erdei és lucfenyőket, míg a töltelék fajok közül a juharokat és a hársakat célszerű telepíteni. A 5. ábra Akác típusú erdősáv 6. ábra Erdeifenyő vöröstölgy típusú erdősáv külső, harmadik, hordalékmegkötő részbe, sűrű hálózatban olyan faés cserjefajokat kell szerepeltetni, amelyek fejlett gyökérrendszerrel, sok és könnyen bomló avart adó koronával rendelkeznek, s így alkalmasak víztározóhoz érkező felszíni vizek szűrésére, az eróziós hordalék visszatartására. Alkalmazható fafajok a tölgyek, juharok, szilek, cserjék közül az ezüstfa, fagyal, somok, kökény, galagonya, rózsa és orgona. Zárógondolat Írásunkkal arra szeretnénk a figyelmet ráirányítani, hogy a zöldesítési programok keretében kapjon meghatározó szerepet a termőföldeink megóvásában alkalmazandó a természet részét képező erdészeti eljárások széleskörű alkalmazása is! n Felhasznált irodalom: Kádár J.: A talajok és növények nehézfémtartalmának vizsgálata (MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Bp. 1991) Horváth J. és tsai: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó Bp. 1986) Bogyay J. és tsai: Mezőgazdasági nagyüzemek erdősítése és fásítása (Erdészeti Tudományos Intézet. Kiadó: MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ Bp. 1981) Stefanovits P.: Talajtan (Mezőgazdasági Kiadó Bp. 1975)

13 13

14 Fókuszban a kalászosok Új megközelítés a búzatermesztésben a növény igényei és annak adaptív technológiája Dr. Pepó Péter DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növénytudományi Intézet A növénytermesztés természetes törekvése a minél nagyobb termésmennyiség elérése megfelelő minőséggel. Ezeket a célokat napjainkban úgy kell megvalósítanunk, hogy a termelési folyamat biológiailag, agronómiailag és ökonómiailag egyaránt hatékony legyen, valamint, hogy az antropogén beavatkozások, az alkalmazott agrotechnika ne károsítsa a termelés ökológiai-környezeti feltételeit. Ezeket a szempontokat összehangolva azonban sohasem szabad arról megfeledkeznünk, hogy az adott növény (őszi búza) biológiai sajátosságait, jellemzőit, igényeit szükséges a fókuszba helyezni, azokat megismerni és azok segítségével kielégíteni a növény igényeit, megvalósítani a termesztéstechnológiát. Ezek a szempontok természetesen az eddigi termesztéstechnológiák kialakítását is jellemezték, érdemes azonban a hatékonyság növelése érdekében még nagyobb figyelmet fordítanunk az őszi búza biológiai jellemzőire, a növény vegetatív és generatív folyamataira, termésképződésére. A búza termésátlagok alakulása a világban és hazánkban A búza alapvetően fontos szántóföldi növényünk mind a világon, mind hazánkban. Az elmúlt évtizedekben a gabonanövények vetésterülete alig változott a világon (1. táblázat), melyek együttesen a szántóterület ~50%-át foglalják el (~ millió ha). Ezen belül a búzát ~220 millió ha területen termesztik a legkülönbözőbb ökológiai feltételek és agrotechnikai színvonal mellett. Kedvező feltételek esetén akár nagyobb vetésterület mellett a búza kiemelkedő termésre képes (2. táblázat). Napjainkban a legjobb terméseket elérő országokban (Írország, Új-Zéland) az országos termésátlag 10 t/ha körül alakul (néhány tízezer hektár vetésterület mellett). Lényegesen nagyobb vetésterület (több millió ha) mellett is azonban több országban (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország) a 7-8 t/ha országos termésátlagokat hosszabb időintervallum- Év Mg-i terület (millió ha) Szántóterület (millió ha) Gabonafélék területe (millió ha) (29%) 648 (50%) (29%) 688 (48%) (29%) 695 (49%) (29%) 732 (53%) 1. táblázat A világ mezőgazdasági területe (FAO adatok) Ország év év Termés (t/ha) Terület (ezer ha) Termés (t/ha) Terület (ezer ha) 1. Írország 8, , Új-Zéland 8,5 41 9, Hollandia 7, , Belgium 7, , Egyesült Királyság 7, , Dánia 6, , Németország 7, , Zambia 6,2 19 7, Svédország 6, , Franciaország 6, , Magyarország 3, , táblázat A legnagyobb őszi búza termésátlagokat elérő országok (FAO adatok, 2017) Év Átlag (kg/ha) Min. - max. termés (%) Termésingadozás intervalluma (%) táblázat Az őszi búza termésátlaga és termésstabilitása hazánkban (KSH adatok alapján Pepó Péter, 2020)

15 2014. év év 5,0 t/ha felett országos termésátlag 4,67 t/ha országos termésátlag 5,1 t/ha 5,3 t/ha felett év év 6,0 t/ha felett 5,5 t/ha felett országos termésátlag 5,50 t/ha országos termésátlag 5,2 t/ha év év országos termésátlag 5,08 t/ha 5,5 t/ha felett országos termésátlag 5,2 t/ha 5,5 t/ha felett 1. ábra Az őszi búza megyei termésátlagai eltérő évjáratokban (KSH adatok alapján) Jellemzők C 3 C 4 Fotoszintézis hatékonysága alacsony magas Fotorespiráció magas alacsony Vízfelhasználás hatékonysága alacsony magas Fotoszintézis hőmérsékleti optimuma o C o C Reagálás a fény intenzitására alacsony magas Reagálás a CO 2 -koncentrációra alacsony magas Reagálás az O 2 -koncentrációra alacsony magas Transzspirációs arányok magas alacsony Levél klorofill-a és -b arányok alacsony magas 4. táblázat A C 3 és C 4 típusú növények jellemzői (Fageria et al. 1990) ban is realizálják. Ugyanakkor hazánkban a búza termésátlagai jelentős ingadozást mutattak az elmúlt évtizedek során (3. táblázat). Az 1980-as évek 5 t/ha termésátlaga az 1990-es és 2000-es években lecsökkent 4,0 t/ha-ra, miközben a termésingadozás 27%-ról 51, ill. 61%-ra növekedett. Ennek okai összetettek. A társadalmi-gazdasági változások, az ökonómiai problémák, a klímaváltozás, az agrotechnikai elemek módosulása mind közrejátszott a termésmennyiség és a termésbiztonság csökkenésében. A 2010-es években a kedvező változások azt eredményezték, hogy a búza országos termésátlaga újból növekedett (4,7 t/ha) a termésbiz- 15

16 Fókuszban a kalászosok a német és francia országos átlagokkal (~5 t/ha). Az elmúlt három évtizedben a nyugat-európai országok termésszintje 2-3 t/ ha-ral nőtt, a magyar termésátlag gyakorlatilag elérte újból a 80-as évek szintjét (5 t/ha). A kérdés az, hogy lehet-e előre lépni a hazai búzatermesztésben, és ha igen, milyen módon? Növényélettani alapok 2. ábra A kukoricalevél és a C 3 -as fajok nettó fotoszintézisének sebessége (P N ) a globálissugárzás-sűrűség függvényében 30 o C hőmérsékleten és 300 ppm CO 2 -koncentrációval. 5,02 J x cm 2 x min. mesterséges sugárzás egyenlő a nyári déli teljes napsugárzással (Hesketh nyomán, 1963) 3. ábra A gabonanövények termésképződésének élettani alapjai tonsággal együtt (37% termésingadozás). Vizsgálataink eredményei ugyanakkor azt is bizonyították (1. ábra), hogy a búza termésátlagának területi, megyei eloszlása rendkívül érdekes trendet mutat. Az elmúlt években az országos termésátlagot meghaladó termésű megyék döntően a Dunántúlon helyezkednek el. Mivel ezekben az években a kedvezőtlen időjárási hatások nem csak az ország keleti megyéiben jelentkeztek, ezért ez a területi eloszlás a termesztéstechnológia intenzitásának, a technológiai fegyelem betartásának, valamint egyéb tényezőknek (pl. a gazdaságok területnagysága) a fontosságára hívja fel a figyelmet. A hazai búza termésátlagok az as években közel megegyeztek A gabonafélék genetikai terméspotenciálját alapvetően az determinálja, hogy milyen fotoszintetikus növényi csoportba tartoznak. A gabonafélék zöme így a búza is a C 3 típusú növények közé tartozik. A C 4 típusú gabonanövények (kukorica, cirok) száma korlátozott. A két eltérő asszimilációs úttal jellemezhető növénycsoport fiziológiai jellemzői igen nagymértékben eltérnek egymástól (4. táblázat), amely jelentősen meghatározza az általuk képzett fitomassza tömegét, így a hasznos termésmennyiséget is. A C 3 típusú növények fotoszintézisének a hatékonysága jóval kedvezőtlenebb a C 4 típusú növényekkel összehasonlítva, amelynek számos élettani (pl.: fotorespiráció, a klorofill-a és -b aránya) és környezeti (pl.: hőoptimum, vízfelhasználás) oka van. Míg a C 4 növények (pl. kukorica) által megkötött CO 2 a sugárzás növekedésével nő (elvileg nagyobb termés), addig a C 3 növények (pl. búza) esetében sokkal hamarabb bekövetkezik a telítődési maximum, azaz a termőképesség felső határa (2. ábra). Ezeket az élettani folyamatokat és jellegzetességet jól mutatják azok a világon elért rekordtermések, melyeket a gyakorlati feltételek mellett, szántóföldön értek el a kukoricánál (~40 t/ha) és a búzánál (~17 t/ha). A nagyobb termésre (és minőségre) való törekvés kiinduló alapját tehát azoknak az élettani folyamatoknak a megismerése kell, hogy jelentse, melyek a búza termésképződési folyamatai. A búza termésmennyiségét alapvetően a növényállományok

17 Mtr. kezelés Bikultúra (kukorica) Kontroll N opt + PK Trikultúra (borsó) Kontroll N opt + PK Aszályos évjárat (9 év) (26%) sugárzásabszorpciója, az elnyelt sugárzás felhasználásának hatásfoka a szárazanyag-képződésben, valamint az asszimiláták növényi részek közötti megoszlása határozza meg (3. ábra). Mindezeket az élettani folyamatokat számos morfológiai (canopy struktúra a növényállomány architektúrája stb.), genetikai (stressztűrés, betegségellenállóság, tápanyag-hasznosítás stb.), valamint ökológiai (időjárás, talaj stb.) és agrotechnikai faktor (vetésidő, állománysűrűség, műtrágyázás, növényvédelem stb.) módosítja, befolyásolja. A búza termesztéstechnológiájának kialakítása során arra kell törekednünk, hogy a fotoszintézist, aszszimilációt elősegítő tényezőket (pl. nagy és minél hosszabb ideig megmaradó aktív levélterület, kedvező canopy) minél inkább elősegítsük az alkalmazott agrotechnikával (pl. trágyázás, növényvédelem), a kedvezőtlen külső körülményeket (pl. szárazság, rossz talajtulajdonságok) pedig a lehető legminimálisabbra csökkentsük a technológiai beavatkozásokkal. A termésmennyiséget meghatározó terméskomponensek A búza termésmennyiségét alapvetően három terméskomponens értékeinek alakulása dönti el: a területegységenkénti kalászszám, a kalászonkénti szemszám és az ezerszemtömeg. A kalászszám az elvetett és kikelt növények számától, valamint a Termés (kg/ha) Átlagos évjárat (20 év) (59%) Csapadékos évjárat (5 év) (15%) Bikultúra N opt = kg/ha + PK Trikultúra N op t = kg/ha + PK 5. táblázat A vetésváltás, az évjárat és a trágyázás hatása az őszi búza termésére (Debrecen, csernozjom talaj, nem öntözött, ) búzanövény produktív (beérett kalászt eredményező) bokrosodásától egyaránt függ. Talán ez az a terméskomponens, amelynek értéke rendkívül szélsőséges intervallumban változhat a sok-sok környezeti és agroökológiai tényező miatt. A hazánkban szélsőséges őszi-téli-tavaszi időjárás, a talajtulajdonságok jelentősen módosítják a kikelt növények számát, állományeloszlását (foltosság), valamint a bokrosodás mértékét. A tenyészidőbeli későbbi időjárás (elsősorban a vízellátás) befolyásolja a kalászonkénti szemek számát és ezerszemtömeget, melyek együttesen alakítják adott évjárat termésszintjét. A tartamkísérleteink eredményei (5. táblázat) azt bizonyították, hogy a búza az átlagos évjáratban adta a legnagyobb termést (bikultúra 8,04 t/ha, trikultúra 8,62 t/ha), míg száraz (5,59 t/ha, ill. 7,28 t/ ha), de különösen csapadékos évjáratban (5,42 t/ha, ill. 6,19 t/ ha) jóval kisebb termésszintet értünk el optimalizált műtrágyázással csernozjom talajon. A legfontosabb terméskomponens a m 2 -kénti kalászszám, amelynek kedvező értékeit a megfelelő agrotechnikával segíthetjük elő (talaj-előkészítés, vetésidő, vetésmélység, trágyázás, növényvédelem stb.). Ez a terméskomponens a búza vegetációs periódusának döntően az első harmadában alakul ki (4. ábra). A tavaszi középső harmadban veszi kezdetét a kalászkezdemények iniciálódása, a kalászokban a kalászkák és virágok differenciálódása, valamint a virágzásbiológiai és termékenyülési folyamatok. Ebben az időszakban determinálódik a kalászonkénti szemszám. Ennek értékét (kalászhossz, kalászkák száma, megtermékenyülés) a környezeti feltételek (hőmérséklet, vízellátás, talaj) mellett jelentősen tudjuk befolyásolni agrotechnikai beavatkozásokkal. Célunk az, hogy minél gyorsabban, dinamikusabban növekedjen az állomány levélfelülete (megosztott fejtrágyázás tél végén-tavaszszal), ill. a nagy aktív levélterületet (LAI) megvédjük a károsítóktól (elsősorban betegségektől, kártevőktől, de a gyomoktól is). Vizsgálataink azt bizonyították, hogy az őszi búza állományok levélterület tartósságát (LAD = Leaf Area Duration) a különböző vetésváltási rendszerekben a megfelelő tápanyagellátással jelentősen növelni lehetett, amely a terméseredményekben is realizálódott (5. ábra). Bikultúrában (kukorica elővetemény után) a kontroll (nem műtrágyázott) kezelésben 2,05 t/ha, a N 150 +PK kezelésben pedig 8,42 t/ha termést kaptunk (nagy LAD értékek mellett), a trikultúra vetésváltásban (borsó elővetemény) pedig a kontroll 6,57 t/ha termését 9,64 t/ha-ra lehetett műtrágyázással növelni (szintén kedvezőbb LAD értékekkel). A tápanyagellátáshoz hasonlóan fontos az optimális kalászonkénti szemszám kialakulásában a növényvédelem. Gyengén fejlett (kontroll kezelés) állományokban a növényvédelem (döntően fungicidhasználat) intenzitásának növelése csak rendkívül mérsékelt terméstöbbletet eredményezett (bikultúrában +283 kg/ ha, trikultúrában +423 kg/ha) az őszi búza tartamkísérletünkben. Optimális műtrágya kezelésben (N opt +PK) az extenzív növényvédelemhez képest az intenzív növényvédelem alkalmazásával kg/ha (bikultúra), ill kg/ha (trikultúra) terméstöbbletet lehetett realizálni (6. táblázat). A búza késői fejtrágyázása (kalászoláskor), valamint a második (kalászhányás-virágzás) és a harmadik (virágzás vége) fungicides állományvédelme elősegíti 17

18 Fókuszban a kalászosok a kedvező termékenyülés mellett az asszimilációs terület aktív állapotának a fennmaradását, a transzlokációs folyamatok intenzív szintjét, összességében a kedvező szemtelítődést, a nagyobb ezerszemtömeg kialakulását. Az ezerszemtömeg a búza vegetációs periódusának utolsó harmadában alakul ki, amely miatt az agronómiai beavatkozások lehetőségei (az előzőeket leszámítva) relatíve csekélyek (4. ábra). Ezért is nagyon fontos a május-június vízellátottsága (csapadék, talajban tárolt diszponibilis víz). Az előzőekben elemzett fiziológiai folyamatok, az azokat befolyásoló ökológiai és agrotechnikai tényezők hatása alapvetően függ a búza genotípusától, annak az agrotechnikai elemekre adott reakciójától. Ezért rendkívül fontos a megfelelő fajta/hibrid megválasztása. A nemesítés eredményeként egyre jobb búza genotípusok kerülnek köztermesztésbe. Ennek kitűnő példája az, hogyan változott a búza fajták tápanyagreakciója (7. táblázat). A régi genotípushoz (GK Öthalom) képest az új fajták kedvező természetes tápanyaghasznosítással, nagyobb termőképességgel, jobb műtrágya reakcióval jellemezhetők. 4. ábra A búza termését meghatározó terméselemek Bikultúra Trikultúra 5. ábra A vetésváltás és a tápanyagellátás hatása a búza levélterület tartósságára (LAD = Leaf Area Duration) (Debrecen, csernozjom talaj, 2011, Vári E. Pepó P.) Mtr. Ø N opt + PK Növ. véd. technológia Bikultúra termés (kg/ha) extenzív Trikultúra átlagos intenzív Átlag extenzív 7119 (150) 8286 (50) átlagos 8617 (150) (100) intenzív 9307 (150) 9672 (100) Átlag táblázat A vetésváltás, a trágyázás és a növényvédelem hatása az őszi búza termésére (Debrecen, csernozjom talaj, 2016) (nem öntözött, GK Csillag)

19 Periódus Régi fajta (GK Öthalom) Új fajták átlaga Különbség Természetes tápanyag-hasznosítás (kontroll) Maximális termés Mtr. terméstöbblete N opt +PK táblázat Genetikai haladás a búzafajták tápanyag-hasznosításában (kg/ha) (Debrecen, csernozjom talaj, ) 6. ábra A búza termésképző elemei 7. ábra Technológiai modellek hatása az őszi búza termésére (kg/ha) (Debrecen, csernozjom talaj, ) Hazai viszonyok között reális a 7,0 t/ha termés A tartamkísérleteink sok-sok tízezer adatának felhasználásával vizsgáltuk az őszi búza termésképző elemeinek változását (6. ábra), ill. azok hatását a termésmennyiség alakulására. A terméskomponensek együttesen változnak a rájuk jellemző intervallumban. Elméleti megközelítésben a termésképző elemek minimum értékei 2,4 t/ha termést eredményezhetnek, míg a maximum értékek esetén 24,75 t/ ha lehet a termés. A gyakorlatban, hazai ökológiai és agrotechnikai feltételek mellett reálisan elérhető terméskomponens értékekkel (500 db/m 2 kalász, 35 db szemtermés/kalász, 40 g ezerszemtömeg) a 7,0 t/ha termés a reális. Ez azt bizonyítja, hogy az elmúlt évek 5,0 t/ha termésátlaga megfelelő geno típus megválasztásával, intenzívebb agrotechnikával és a technológiai fegyelem betartásával rövid időn belül +1,0 t/ ha-ral növelhető lenne. Ehhez a búzának ki kellene kerülni a kissé mostohán kezelt, mérsékelt technológiai szintű (low input) növények csoportjából. A tartamkísérleteink nagyszámú tényezője lehetőséget nyújt arra, hogy különböző intenzitású növényi modellekben (közel 100 ilyen technológiai modellben) vizsgáljuk az őszi búza technológiai reakcióját (7. ábra). Eredményeink egyértelműen azt bizonyították, hogy csernozjom talajon a búzát extenzív (2,4 t/ha) és mérsékelt befektetésű (4,0 t/ha) technológiával sem agronómiailag, sem ökonómiailag nem érdemes termeszteni. Az átlagos intenzitású technológiával a terméseredmények rendkívül jelentős módon növekedtek (7,6 t/ha) a vizsgált sokéves periódusban. Az intenzív technológia (8,4 t/ha termés) alkalmazását feltétlenül ökonómiai számítások kell, hogy megelőzzék. Napjaink hazai búzatermesztése mind a szakemberek tudását, felkészültségét, mind a technológiai hátterét tekintve képes az 5,0 t/ha-ról az országos termésszintet 6,0 t/ha-ra növelni rövid időn belül. Ehhez alaposan ismerni kell a búza életfolyamatait, termésképződését és ehhez szükséges adaptálni a termesztéstechnológiát. Köszönetnyilvánítás A publikáció elkészítését a EFOP VEKOP számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A publikáció elkészítését a GINOP számú projekt támogatta. 19

20 Fókuszban a kalászosok Genetikai sokféleség a martonvásári kalászos gabona génbankban Dr. Kiss Tibor, Dr. Veisz Ottó, Dr. Karsai Ildikó Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár A nemesítési programokban elengedhetetlen a megfelelő genetikai diverzitás (változatosság) biztosítása, amely elősegítheti a minél kedvezőbb tulajdonságok megnyilvánulásának esélyét. Így lehetőség van arra, hogy a jobb alkalmazkodó- és ellenálló képességű, illetve megfelelő beltartalmi minőséggel rendelkező törzsek szelekciója megtörténjen. A zöld forradalom óta tapasztalható egy intenzív, irányított szelekció, melynek hatására lecsökkent a ritka tulajdonságok előfordulási gyakorisága, mellyel együtt csökken a genetikai sokféleség mértéke is. Így számos olyan tulajdonság tűnhet el, amely felhasználható lenne az agronómiai és minőségi jellegek javításában, illetve a különböző környezeti stressz-faktorokhoz jobban alkalmazkodó fajták nemesítésében, úgymint a klímaváltozás miatt fellépő szélsőségek elviselése, vagy a kórokozókkal szembeni ellenállóság. Kutatások bizonyítják az európai búzafajták közötti genetikai hasonlóság mértékének a növekedését. A tulajdonságokat meghatározó gének egyes változatainak eloszlásában viszont eltérés figyelhető meg Európa geográfiai régiói között. Megállapítható, hogy a nyugat-európai országokban (Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Belgium) alacsonyabb szintű variabilitás mutatható ki a búzafajták között, ugyanakkor a délkelet-európai (a volt Jugoszlávia, Görögország, Bulgária, Románia, Magyarország) és a mediterrán térségben (Olaszország, Spanyolország, Portugália) ez az érték nagyobb. A genetikai változatosság egyrészt közvetett módon, a morfológiai (alaktani) jellegek meghatározásával jellemezhető, másrészt pedig molekuláris markerek (ismert szekvenciájú DNS szakasz) felhasználásával össze lehet hasonlítani az egyedek DNS-ében mutatkozó különbségeket. A közvetett módon szerzett információk megbízhatósága nem minden esetben kielégítő a genetikai diverzitás jellemzéséhez a pedigré adatok hiányossága, a természetes és mesterséges szelekció, illetve a mutációk figyelmen kívül hagyása, valamint a morfológiai jellegek környezetfüggő változékonysága következtében. Ezzel szemben a molekuláris markerrendszerek megbízhatóak, mivel nem befolyásolják őket a környezeti hatások és a növény fejlettségi állapotától függetlenül minden típusú szövetből izolált DNS-kivonat felhasználható a kimutatásukhoz. Molekuláris markerek használatával egy viszonylag nagyméretű őszi búza gyűjteményben megállapítottuk a genetikai sokféleség mértékét és a populációszerkezetet. Ezek az információk felhasználhatóak lesznek a jövő nemesítési programjaiban is. A kísérletbe vont 183 búza genotípus az ATK Mezőgazdasági Intézet kalászos gabona génbankjából származott, és korábbi kísérletek kalászolási adatai alapján kerültek kiválasztásra. Ezek között egyaránt találhatók régi, a köztermesztésben egykor elterjedt fajták és új nemesítési anyagok is, amelyek a jelenben fontos szereppel bírnak (1. kép). A sejtmagi DNS kivonást követően nagy felbontóképességű marker technológia (15 ezer ismert szekvenciájú DNS szakasz egyedenkénti műszeres összehasonlítása) révén elvégeztük a minták genetikai jellemzését, majd speciális statisztikai 1. kép A vizsgált fajtakör fenotípusos változatossága kisparcellás (2 sor/fajta/parcella) kísérletben (Martonvásár, 2014)

21 Ábramagyarázat: 1: SAROZ; 2: KLEIN-CASTOR; 3: INIA-TORCAZA; 4: KLEIN-CAPRICORNIO; 5: APS1P-ADE; 6: KLEIN-ESCUDO; 7: BUCK-75ANIVERSARIO; 8: BUCK-PANADERO; 9: BUCK-SURENO; 10: BLASCO; 11: MV-HOMBAR; 12: FLEMING; 13: MADSEN; 14: PBV2; 15: SGP1; 16: ALTAY-2000; 17: MAESTRA; 18: YILDIZ; 19: SULTAN95; 20: ESER; 21: SPADA; 22: BAYRAKTAR; 23: KLEIN-CHAJA; 24: BIGGAR; 25: LONA; 26: RED-RIVER-68; 27: MVSW33-05; 28: CHARA; 29: SUNSTAR; 30: NORDIC; 31: P306; 32: BAI-HUO; 33: NUO- MAIZI; 34: KUKRI; 35: GLENLEA; 36: WILDCAT; 37: BONCAP; 38: KLEIN-FLECHA; 39: ND495; 40: MARQUIS; 41: KATEPWA; 42: LAURA-CAN; 43: HALLAM; 44: NUDAKOTA; 45: FLEISCHMANN-481; 46: SIRBAN-PROLIFIK; 47: PAN ; 48: AGENT; 49: JIAN155; 50: LANGFANG-3; 51: ZHONG-MAI-175; 52: VIATOR; 53: MV-EMMA; 54: ABONY; 55: KINA9204; 56: UKRAINKA; 57: MV-KARIZMA; 58: YUMA-10; 59: YUMAI-21; 60: SIMONIDA; 61: BRUTUS; 62: KG-KUNHALOM; 63: BALETKA; 64: ARIDA; 65: HP-PUSZTASZEL; 66: BALADA; 67: VLASTA; 68: BREA; 69: HUNOR; 70: MV27-07; 71: NOBEOKABOZU-KOMUGI; 72: MV-BERES; 73: LUDWIG; 74: MV213-10; 75: MV-TOLDI; 76: MV-TOBORZO; 77: MV-WALZER; 78: MV-MAZURKA; 79: MV-KODMON; 80: MV-SUVEGES; 81: MV-MENUETT; 82: MV-CSARDAS; 83: MV-VERBUNKOS; 84: RONA; 85: BRIANA; 86: MV15-06; 87: MV09-09; 88: MV17-09; 89: MV-VILMA; 90: MV-AMANDA; 91: MV-MARTINA; 92: MV23-09; 93: MV-MARSALL; 94: DUMBRAVA; 95: MV-TALTOS; 96: MV-PRIZMA; 97: MV- KIKELET; 98: SANPASTORE; 99: KRASOTA; 100: GERONIMO; 101: MV-MAGMA; 102: MV-GORSIUM; 103: MV-BODRI; 104: PERVITSA; 105: MV-PALOTAS; 106: JUBILEJNAJA-50; 107: AURA; 108: KRASNODARSKAYA-99; 109: MV-LUCILLA; 110: SKOPJANKA; 111: TURKMEN; 112: DIVANA; 113: ARMCIM; 114: BEI-JING-0045; 115: MCNAIR-701; 116: ROANE; 117: MV-TALLER; 118: MV-SUMMA; 119: MV-MATYO; 120: GK-GONCOL; 121: GK-HEJA; 122: GK-FENY; 123: GK-BERENY; 124: GK-CSILLAG; 125: GK-BEKES; 126: GK-HAJNAL; 127: BABUNA; 128: NS-RANA-1; 129: GOLUBICA; 130: RUZICA; 131: SAGITTARIO; 132: BILANCIA; 133: RAVENNA; 134: NW98S097; 135: ALAMOUNI; 136: LIBELLULA; 137: FENG- YOU-3; 138: YUMAI-34; 139: ADRIANA; 140: DEMETRA; 141: ZLATNA-DOLINA; 142: SANA; 143: GK-SZALA; 144: COURTOT; 145: NOMADE; 146: SOISSONS; 147: KORELI; 148: MV- KOLOMPOS; 149: MV-VEKNI; 150: RENAN; 151: ALAMOOT; 152: ORH010918; 153: NZ ; 154: SPARTACUS; 155: CADENZA; 156: KWS-SCIROCCO; 157: VANEK; 158: AMOR; 159: ORNICAR; 160: RECITAL; 161: DISPONENT; 162: ASPEN; 163: BURATINO; 164: LUPUS; 165: ESTEVAN; 166: CUTTER; 167: PANNONIKUS; 168: WENZEL; 169: HEREWARD; 170: BALANCE; 171: SOLSTICE; 172: VALORIS; 173: BASTIDE; 174: ORDEAL; 175: RIGI; 176: FERIA; 177: TOMMI; 178: CUBUS; 179: HAJDUSAG; 180: ELLVIS; 181: TIGER; 182: GK-HATTYU; 183: KG-BENDEGUZ 1. ábra A vizsgálatba vont búza törzsek és fajták rokonsági kapcsolatai és populációstruktúrája (piros színnel kiemelve a hazai nemesítésű anyagok) 21

22 Fókuszban a kalászosok programok segítségével meghatároztuk a rokonsági kapcsolatrendszert és a populációszerkezetet is. A tanulmány eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált fajtakört négy alcsoportra tudtuk felosztani, amelyek elsősorban a földrajzi származás mentén szerveződtek (1. ábra). A genetikai távolságok összehasonlítása alapján a vizsgálatba vont fajták származása és a populáció struktúra között közepes, szignifikáns kapcsolatot igazoltunk (r = 0,54; P 0,001). Az első csoportban főleg amerikai és ázsiai (26 amerikai, 14 ázsiai, 9 európai, 3 ausztráliai és 2 afrikai fajta), míg a másodikban zömében európai (52 európai, 3 ázsiai és 2 amerikai fajta) nemesítési anyag található. A harmadik csoportban 24 európai (többnyire magyar és dél-európai fajták) mellett 5 ázsiai és 1 amerikai, illetve a negyedik csoportban 42 európai, 1 ázsiai és 1 amerikai fajtát mutattunk ki. A negyedik csoportba főként nyugat-európai (angol, francia), illetve Közép-Európa nyugati országainak (Németország, Ausztria, Svájc) nemesítési anyagai sorolódtak. A magyar nemesítésű fajták megoszlása a második és a harmadik csoportban mutatott magasabb értéket (59% és 32%), míg az elsőben és a negyedikben ez 10,5%, illetve 14,6% volt. A második és a harmadik csoportban a kelet- és délkelet-európai fajták is nagyobb előfordulási gyakoriságot mutattak (18,5% és 38,7%), amely összefüggésbe hozható azzal, hogy e régiók fajtái keresztezési alapanyagként szolgálnak egymás nemesítési programjaiban. A négy csoporton belül a diverzitás mértéke viszonylag hasonló és nagymértékű, egyedül a 2. csoport az, ahol határozottabban elkülönülő alcsoportok mutathatók ki. Megállapítható, hogy mind a négy csoport mintái között megtalálhatóak a közép- és délkelet-európai nemesítési programok fajtái, ami alátámasztja más szerzők által leírt azon megállapításokat, miszerint Európa e régiójának búzái bizonyítottan nagyobb genetikai változatossággal rendelkeznek, mint a nyugat- és az észak-európai törzsek és fajták. Ez a jelenség az eltérő környezeti körülményekkel megmagyarázható, a különböző talajtani adottságokkal, illetve az eltérő nemesítési gyakorlattal is. Az európai fajták rokonsági kapcsolataiban mutatkozó nyugati és délkeleti irányú elkülönülésben fontos szerepet töltött be az Alpok és a Kárpátok hegyei által meghatározott izolációs vonal. A hazai nemesítési anyagok esetében megfigyelt nagyarányú genetikai sokféleség megmagyarázható Magyarország sajátságos klimatikus viszonyaival is, mivel hazánk három klímaterület határán helyezkedik el. Ezek az óceáni (1) a nyár hűvös, a tél enyhe, kicsi az évi hőingás, a csapadékeloszlás egyenletes, a kontinentális (2) a nyár meleg, a tél hideg és száraz, nagy évi hőingás, a csapadékmaximum nyár elején és ősszel figyelhető meg és a mediterrán (3) nyár forró és száraz, a tél enyhe, a csapadékmaximum ősszel és télen alakul ki. E három éghajlat időjárási elemei az egyes években különböző erősséggel és szabályossággal, illetve gyakran átfedéssel vagy kevert formában jelentkeznek. Ezek az időjárási elemek nagyfokú szelekciós nyomást fejtenek ki a nemesítés során és csak azokból a törzsekből lesznek államilag minősített fajták, amelyek képesek ezekhez a körülményekhez jól alkalmazkodni, mivel e folyamat szabályozásában résztvevő gének és változataik megfelelő kombinációjával és sokféleségével rendelkeznek. Összegezve elmondható, hogy a sikeres nemesítési programok alapvető feltétele a megfelelő genetikai változatosság (diverzitás) biztosítása, amely elősegítheti az adott ter mesztési körülmények között a minél kedvezőbb tulajdonság megnyilvánulásának esélyét, így biztosítva a jobb alkalmazkodóképességű törzsek szelekcióját. Ezen okból kifolyólag is fontos információt adhat a nemesítőknek a genetikai diverzitás mértékének ismerete a különböző nemesítési anyagok között. A kutatásokat az NKFIH és a GINOP pályázatok támogatták. n

23 for Innovation Rendelje meg idei áron, fizesse ki jövő nyáron!» Automatikus szórókeret vezetés A DistanceControl automatikus szórókeret vezetés precizitása nagyon széles szórókeret vagy dombos vidék esetén a ContourControl aktív szórókeret vezetés és a SwingStop aktív szórókeret lengéscsillapítás kombinációjával még tovább fokozható. Tökéletesen nyugodt szórókeret DUS nyomás alatt»» A repülőgép-elv alapján épített szórókeretek keringtető rendszer egyszerre rendkívül könnyűek és stabilak. A DUS rendszer gondoskodik az egyenletes permetlé- A szabadon lengő, többszörösen csillapított és rugózott szórókeret felfüggesztés nagyon koncentrációról és az azonnali fúvóka nyugodt szórókeret futásról gondoskodik. bekapcsolásról.» AutoTrail hídkormányzás A traktor nyomában történő haladás érdekében, lejtős területeken is.» Automatikus fúvókánkénti szakaszolás Az GPS-Switch automatikus szakaszolás és az AmaSwitch vagy AmaSelect fúvókánkénti szakaszolás kombinációjával nagyon pontos szakaszkapcsolás érhető el ék alakú területeken, illetve a földvégi fordulókon.» A körülményektől függően 5 10 % permetszer megtakarítás»» Jutalmazzuk a hűségét! Régi AMAZONE gépe nálunk most extra kedvezményt ér! Halasztott fizetési akciónkról érdeklődjön kollégáinknál! Fény az éjszakában!» Minden Minden UX permetezőgéphez most fúvókánkénti LED világítást és tolatókamerát adunk ajándékba! Az akció ig érvényes! AMAZONEN-WERKE KFT Debrecen Richter Gedeon út 30. Tel: 52/ tamas.kovacs@amazone.hu Jónás Zsolt: Szabolcs-Szatmár-Bereg, BAZ, Hajdú-Bihar 30/ Oravecz István: Heves, Nógrád, Bács-Kiskun, Pest, Jász-N.-Sz. 30/ Szász Villő Dóra: Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér, Vas, Győr-Moson-Sopron 30/ Horváth Attila: Somogy, Tolna, Baranya, Zala 30/ Móricz Tamás: Békés, Csongrád 30/ AmaTron 4 23

24 Fókuszban a kalászosok Precíziós műhely ROVATVEZETŐ: Lajos Mihály Kalászosok trágyázása, de mikor hasznosul a hasznos? Elméletek és gyakorlatok 2020-ból Lajos Mihály Agrofil-SZMI Kft., Püski N-trágyázási kísérletek NDVI képe Kezelések Ősz Kora tavasz 2-3 nódusz 1. MAS 60 kg ai/ha 2. MAS 120 kg ai/ha 3. MAS 180 kg ai/ha 4. MAS 240 kg ai/ha 5. MAS 40 kg ai/ha MAS 80 kg ai/ha 6. MAS 40 kg ai/ha MAS 140 kg ai/ha 7. MAS 40 kg ai/ha MAS 200 kg ai/ha 8. MAS 40 kg ai/ha MAS 40 kg ai/ha Nitrosol 40 kg ai/ha 9. MAS 40 kg ai/ha MAS 70 kg ai/ha Nitrosol 70 kg ai/ha 10. MAS 40 kg ai/ha MAS 100 kg ai/ha Nitrosol 100 kg ai/ha A kísérletben alkalmazott kezelések listája Termesztett növényeink táplálását szolgálja termőtalajaink tápanyagtőkéje, amely a talajképződés folyamán akkumulálódó természetes tápanyagtőkéből és a gazda által alkalmazott, azt kiegészítő és gazdagító trágyaanyagok hatóanyagaiból áll. Ezen talajban lévő tápanyagok (tőke-formák) körfolyamatai határozzák meg a hozzáadott tápanyagok sorsát és hasznosulását (is). Az agrokémia hőskorában lefolytatott jelzett hatóanyagú műtrágyákkal végzett kísérletek eredményei bizonyítják, hogy a mesterségesen kijuttatott tápelemeknek csak töredéke épül be a növényi szervezetbe, amely még mindig nem jelenti azt, hogy a hatóanyag közgazdasági értelemben is hasznosul. A trágyaanyagok hasznosulása attól is függ, hogy keletkezik-e deficit, űr, a növények tápanyag-felvételének kielégítése közben, azaz a természetes tápanyagtőke-feltáródás és annak üteme képes-e lépést tartani a növény igényeivel? Ha nem képes, akkor van esélye a pótlólagosan kijuttatott tápanyagnak közgazdasági értelemben is hasznosulnia. Egyéb esetekben egyfelől a talajban lezajlódó tápanyag-ciklusok a stabil, a talajban raktározható formák irányába viszik el a tápanyagokat, melyek a növény számára már közvetlenül nem elérhetők. Másfelől, a talajban a tápanyag túlkínálat a növények luxusfogyasztását eredményezi, mely csak egyes, igényes és intenzív növények termesztéstechnológiájának alkalmazása során válik forintosíthatóvá. A luxusfogyasztás során felvett tápanyag a növényi maradványokban évekre, esetleg évtizedekre biológialag fixálódik, mely a talajt gazdagíthatja ugyan, de a növény számára közvetlen tápanyagforrásként, operatívan elvész. Az ily módon hasznosuló trágyaanyagokra fordított pénzt akár a kútba is dobhattuk volna, mert egy káros, nassoltató tápanyag-utánpótlási stratégia az egyensúlyi folyamatokat a raktározás (lekötődés) irányába tolja el, miáltal a fixált tápanyag újra feltárásának esélyei jelentősen tovább romlanak. A magas (túlzott) tápanyagszint tartása a talajban drága és pazarló, ezen kívül bizonyos klíma- és talajszituációban környezetszennyező is. Ezt bizonyítja a Duna-deltában, a Duna felső és középső vízgyűjtő területein folytatott intenzív mezőgazdasági gyakorlat nyomán megjelenő és felhalmozódó kálium. Szabadföldi körülmények között ideális esetben a talaj tápanyagkész

25 letének meghatározó részét a talajképződési folyamatok során felhalmozódó természetes tápanyagtőke adja. (Ilyen esetekben az emberi beavatkozás lehetősége a nagyságrendi eltérések miatt elenyésző.) A talajképződés során a hullott csapadék mennyisége más paraméterekkel egyetemben meghatározza a kialakuló növényzet mennyiségét és minőségét és egyben a terület ökológiai egyensúlyát jellemző záró növénytársulást. A kialakult talajszelvény vastagsága és a talaj tápanyagtőkéje függ az évente keletkezett biomassza mennyiségétől és annak klímára jellemző elbontási sebességétől. A kontinentális klíma alatt, megfelelő szemcseeloszlású alapképző kőzet esetén komoly vastagságú talajszelvény és hatalmas mennyiségű tápanyagtőke volt képes felépülni az évezredek alatt. Egy ilyen talaj tápanyagtőkéjének mennyiségi és minőségi befolyásolására emberi oldalról az elmondottak alapján kevés lehetőségünk adódik. A talajban zajló és a tápanyag-utánpótlás szempontjából fontos táp anyagciklusok intenzitását nagyban befolyásolja, hogy a talaj mennyire aktív, menynyire élő. A szilárd, folyadék és levegő fázisok kedvező aránya (víz-szemcseméret) és a hőmérséklet meghatározó tényezők a talajélet szempontjából. A csapadék és/vagy öntözés és a talajművelés (levegő) megfelelő hőmérséklet mellett, robbanásszerű folyamatokat indíthatnak el a talaj élő folyamataiban. Ilyen körülmények között a természetes talajflóra és -fauna rendkívül gazdag és stabil. A vázolt ideális körülmények között, a talaj egyensúlyi folyamatok mellett, a tartalékaiból jelentős menynyiségű tápelemet szabadít fel és helyez a növény számára elérhető formába és tesz alkalmanként szükségszerűtlenné emberi beavatkozásokat növényeink tápanyagellátásában. (Mindezen folyamatok katalizálása mellett a talaj bolygatása [levegő] a szén ciklus, az eróziós és deflációs folyamatok fokozásával meglehetősen káros, a talaj művelésének észszerű keretek közé szorítása kívánatos.) A talajélet szempontjából elterjedt városi legenda, hogy a talajba juttatott, a gyárakban fermentált baktériumtrágyák és kultúrák a körfolyamatok fokozásával segítik a tápanyag-feltáródást. Ez az elmélet sajnos szabadföldi körülmények mellett, a mi klíma- és talajviszonyaink között egyszerűen nem Agrofil őszi búza tápanyag-utánpótlási kísérletek (Tápanyag-reakció fajtánként; dunai öntéstalajon, 2020) Agrofil őszi búza tápanyag-utánpótlási kísérletek (Tápanyag-reakció fajtánként; réti csernozjom talajon, 2020) Agrofil őszi búza tápanyag-utánpótlási kísérletek (Tápanyag-reakció fajtánként; erdőmaradványos csernozjom talajon, 2020) bizonyított. A talajbaktériumok számának alakulására legnagyobb hatással a körülmények vannak (víz/levegő arány és a hőmérséklet). A kijuttatott baktériumtrágyának rövidtávon ellenben semmilyen hatása nincs a körülményekre. (Nem tudják maguknak előmelegíteni és beöntözni a száraz hideg talajt.) Amennyiben a körülmények az alkalmazáskor kedvezőtlenek, a baktériumok elpusztulnak. Abban az esetben, ha a viszonyok kedvezőek, a talaj őshonos baktérium flórája stabil, az egyedszámok a rendszer saját szabályozása alatt állnak. Gátolják a saját és minden hasonló szubsztrátumot termelő mik- 25

26 Fókuszban a kalászosok Agrofil őszi búza tápanyag-utánpótlási kísérletek (Tápanyag-reakció talajtípusonként; A fajta, 2020) Agrofil őszi búza tápanyag-utánpótlási kísérletek (Tápanyag-reakció talajtípusonként; B fajta, 2020) Agrofil őszi búza tápanyag-utánpótlási kísérletek (Tápanyag-reakció talajtípusonként; C fajta, 2020) roba túlszaporodását, esélyt sem adva a jövevények érvényesülésének. Az is elgondolkodtató, hogy a talajban jelenlevő fajszám és élő baktériumtömeg gazdagsága nagyságrendekkel tér el az alkalmazott készítményekkel bevihető mikroba népességtől. Arányait tekintve, tulajdonképpen pipettával töltjük a tengert. Tápanyag-utánpótlási megközelítésben a baktériumtrágyák alkalmazása mellett a pótlólagos tápanyag dózisok csökkentésére semmilyen vizsgált és valid algoritmus nem létezik, kalkulálni hatásukkal a tápanyag-utánpótlásban szakmailag megalapozatlan. Amit esetleg érzékelünk ilyen hatásként az sokkal inkább vezethető vissza a fentiekben tárgyalt, a talajképződéshez és a tartalékok feltáródásához kötődő folyamatokhoz. (Az a feltételezés is nélkülözi a tudományos alapokat, hogy ezen trágyák jelentős befolyással rendelkeznének a talaj művelhetőségére, esetleg javítanák a talajnak a talajművelő eszközökkel szembeni ellenállását. Ezek inkább marketing elméletek, melyek számszerűsítése kellő számú módszertanilag is helyes vizsgálattal még mindig nem került megerősítésre.) Elméletek jelennek meg a hazai gazdálkodás gyakorlatában a takarónövény kultúrnövény mikorrhiza kapcsolatainak a tápanyagellátást befolyásoló folyamatairól. Kétségtelen, hogy az egyszerű szervezetek (gombák) és a termesztett növények szimbiózisán alapuló mikorrhiza kapcsolat komoly jelentőséggel bír a növények víz- és tápanyagfelvételében. Jelentős szerepe van a tápanyagfeltárásban is. Bizonyítható, hogy ha a gátló folyamatok miatt a mutualizmus nem tud kialakulni a talajban a növény és a talajgombák között, a növény fejlődése lassul, gyarapodása elmarad az egészégesen mikorrhizált növényekétől. A mikorrhizáltság kialakulásához azonban nem szükségesek takaró és/vagy köztes növények, hiszen ezek a folyamatok akkor is léteztek és működtek, mielőtt divatos lett volna szónokolni a takarónövények jelentőségéről. A takarónövények esetében táp anyagutánpótlásban szakmailag is értelmezhető elmélet a keverékekben szereplő pillangós növények nitrogéngyűjtő tevékenysége (lenne). A keverékekben jelentős mértékben eltér a pillangós komponens mennyisége, de eltérhet a pillangós fajok egyedi nitrogénfixálási aktivitása is. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy viszonylag rövid, napos életciklus mellett vagy áttelelve, mélyen a hőmérsékleti optimum alatt fejlődve, fixálódik-e valóban nitrogén? Ha igen, akkor a termelődött mennyiség valóban megéri-e a fáradozást? A tény az, hogy semmilyen keveréknek nincs számszerűsítve a nitrogénfixációs kapacitása, arról már nem is szólok, hogy ezen vélt kapacitások eltérő körülmények között (talaj, évjárat, időjárás, elővetemény, talajművelés) nitrogénmegkötés tekintetében leírhatatlan számú variációt képezhetnek a nulla és a végtelen között. Áttekintve a hagyományos és legújabb kori modelleket ráközelíthetünk

27 Kísérletek szemléjén az AgroFIELD Termelői Club tagjai a már sokszor és számos helyen és még számosabb szakember által tárgyalt kalászos növényeink tápanyag-utánpótlási szabályszerűségeire. A leírtakból kitűnik, hogy az alaptrágyázás tervezésekor szem előtt kell tartani a tápanyagkészleteket. Túlzott ellátottság esetén el is tekinthetünk az őszi alaptrágya (PK) felhasználástól. Ezen a ponton elválasztanám az őszi startertrágyázás és az alaptrágyázás témakörét. A gyakorlatban egyre inkább a mértékében és az alkalmazás helyében is elmosódnak határok a két, egyébként különböző stratégia között. Az elmúlt években, évtizedekben az alaptrágya mennyiségében is és elhelyezésében is inkább starternak tűnik a gyakorlatban. Az alkalmazott mennyiség egyre inkább jelzésértékű, a minden évben használt alaptrágya inkább nassoló jellegű, a műtrágyát sekélyen a magágyba helyező gyakorlat válik mind általánosabbá. Az általánosan használt mennyiség starternek sok, alaptrágyának kevés. A starter jellegű alkalmazás nem haszontalan, de hatása függ a talaj és az időjárási viszonyoktól. A startertrágyázás esetében mennyiségében kevés, 5-20 kg/ha foszfor hatóanyagról beszélünk, melynek is csak töredéke táródik fel ősszel, ellenben a növényállomány indulásához szükséges csekély mennyiséget szolgáltatja. A foszfor az alkalmazott trágya szempontjából startertrágyaként nem mennyiségi, hanem inkább minőségi kérdés lenne. Azonban sajnos, a minő- EGY LÉPÉSSEL A JÖVŐ ELŐTT Csatlakozz te is az AgroFIELD Termelői Clubhoz! Ahol a termelés és a szaktanácsadás: a gazdáknál, a helyszínen elvégzett kísérleteken nyugszik; alapja a személyre szabott adatgyűjtés és adatértékelés. Célja: új és hasznos technológiák megismertetése és bevezetése; a fenntartható termelés és jövedelemnövelés elősegítése korszerű kutatási eredmények segítségével; korszerű gazdálkodási ismeretek elsajátítása. Elérhetőségeinken további információkat kaphatsz és csatlakozhatsz az AgroFIELD Termelői Clubhoz Püski, Petőfi S. u. 7. facebook.com/agrofilszmi / info@agrofil.hu 27

28 Fókuszban a kalászosok Tápanyagkísérletek Őszi búza tápanyag-utánpótlási kísérletek betakarítása ség túl drága ahhoz, hogy a felhasznált anyag csak esetileg hasznosuljon, így a gyakorlatban a széleskörű alkalmazásnak csak az olcsóbb, hagyományos műtrágyákkal való startertrágyázásnak vannak meg a közgazdasági fundamentumai. Amennyiben talajunk tartalékai megengedik, alaptrágyázásunkat végezhetjük starter jelleggel is, keveset és kockázatmentesen a magágyban alkalmazva. Amennyiben alaptrágya használata indokolt, akkor a művelési mélységben egyenletesen elkeverve célszerű kijuttatni a teljes adagot, ami azonban már adagjában sem hasonlítható össze a starter mennyiségével. A kalászosok esetében megtehetjük azt is, hogy a káliumot nem a vetésforgó gabona elemében pótoljuk, hanem más, káliumra igényesebb növény alá ütemezzük. Sokkal hangsúlyosabb a gabonaféléknél az őszi nitrogéntrágyázási technológia. Annál is inkább, mert a szükségletek és a lehetőségek egyre jobban egymás ellen hatnak. Az Európai Unió (Közép- és Kelet-Európa tekintetében hibás) nitrát direktívájának a hazai körülmények közé szolgai hűséggel történő gyakorlatba erőltetett másolása miatt, egyes termőhelyeken fogynak a legális lehetőségek. A valós szakmai igények és a szabályozás pillanatnyilag meglehetősen széttart, ugyanis a kalászosok fajtahasználata, azok termesztéstechnológiája és még ráadásul a téli időjárás is teljesen átalakult az elmúlt évben. A klíma a telek tekintetében atlantiasodott, minek hatására a telek, ezáltal a téli biológiai stopok eltűnni látszanak, azaz a növény télen is dolgozik, nitrogént vesz fel, melyet a kialakult talajbiológia már nem tud feltáródási folyamatokkal mennyiségében lekövetni. Így keletkezik űr az, amelyet pótolni szükséges és kifizetődő. Ennek mennyisége ősszel vetés előtt kg/ ha hatóanyag lehet, melynek mennyisége természetesen függ a talajtól, az előveteménytől és az évjárathatástól is. (Az elmúlt évben voltak olyan üzemi szituációk is, hogy a repce esetében őszi kijuttatáskor akár kg/ha is szükséges lehetett volna, de ez nagymértékben eltér attól, amit a jogszabályi környezet de akár a gyakorlat is őszi alkalmazásra megenged számunkra.) Az őszi kijuttatásra létezik gyakorlat, mely szerint az említett nitrogénadagot ősszel megosztva (magágyba és állományra) juttatják ki. Ezt a magam részéről nem tartom jó gyakorlatnak, mert sokszor az őszi állomány kijuttatással elkésnek és a pentozánhatással terhelt állományok téli lemaradását nem lehet már tavasszal korrigálni, mind e mellett a kijuttatása (ősszel!) extra talajtaposással és kiadással jár. A helyes őszi téli N/P arány beállítása (bokrosodás, kalász differenciálódás) bő termőképességű kalászos fajták és hibridek adottságainak kiaknázásához alapvető és elengedhetetlen (ez a felismerés azonban genotípusonként eltérhet). Erre oda kell figyelni és sokkal fontosabb kérdés, mint némely újszerű, bár marginális elmélet, vagy annak már a gyakorlatba épülő torzója. A mezo- és mikroelemek alaptrágyaként való pótlására inkább ösztönös, mint tudatos gyakorlat alakult ki. A kialakult gyakorlat hasznosságára semmilyen, a rendszer szükségességét (számában jelentős) országosan áttekintő vizsgálat nem történt. Ebben az esetben is inkább a tudás illúziója, mintsem a tények hajtják előre az alkalmazott gyakorlatot. Talán a legkiforrottabb a kéntrágyázás kérdésének gyakorlata, bár annak megalapozása is jószerivel kimerül a kénforrások megcsappanásának marketing mantrázásával, ugyanakkor kevés tény érhető el ebben az esetben is a valós országos helyzetről és annak valós gazdaságossági jelentőségéről. Az elmondottakat összefoglalva leszögezhetjük, hogy: A kalászosok őszi alaptrágyázásának esetében tehát fokozottan célszerű számolni a talaj készleteivel. A tápelemarányokat, különösen N/P arányt is ennek szellemében kell kialakítani és szakítani kell a sulykolt komplex műtrágya arányok fogságával. A növény fajlagos tápanyagigényének arányai nem azonosak az adott helyzetben szükséges műtrágya hatóanyag arányokkal. (A valóságban a legszélsőségesebb mértékig is eltérhetnek egymástól.) A termelésben alkalmazandó elméletek közül előnyben kell részesíteni azokat, amelyeknek mért és valós, számszerűsített leágazása van a gyakorlat felé. A kalászosok termesztéstechnológiája és fajtahasználata is nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben, ezeket a változásokat a tápanyag-utánpótlás gyakorlatában is le kell követni. n

29 PRÉMIUM V E T Ô M A G MIN ÔSÉG TÖBB TERMÉS. NAGYOBB BIZTONSÁG. HIBRIDKALÁSZOSOK. EGY LÉPÉSSEL MÁSOK ELÔTT. HIBRIDBÚZA HYDROCK HYFI HYWIN HYXPERIA ÚJ HIBRIDÁRPA SU HYLONA HIBRIDROZS SU PERFORMER SU COSSANI SU SANTINI 29

30 Fókuszban a kalászosok HIBRIDBÚZA. NAGY HOZAMOK, STABIL TELJESÍTMÉNY. Egyéb kultúrákhoz hasonlóan a kalászosok esetében is kiélezett a verseny az alkalmazott genotípusok fajták és hibridek között a használatuk során elérhető termés szempontjából. Pedig napjainkban már vitathatatlan a búzahibridekben és általában a kalászos hibridekben rejlő nagy terméspotenciál és alkalmazkodóképesség, ami a megfelelő termesztéstechnológiával együtt lehetővé teszi a klímaérzékeny és a gyengébb adottságú, heterogén talajú termőhelyeken a jövedelmező és versenyképes termelést, míg a jobb terméspotenciálú helyeken a kiemelkedően nagy hozamot. Miért bizonyulnak jó választásnak a hibridek? A Magyarországra jellemző egyre szárazabb, környezeti stresszorokban bővelkedő évjáratok és a változatos termesztési körülmények ellenére a hibridbúza hozamfölénye a legtöbb évjáratban jól mérhető és számos termőhelyen egyértelmű. Így sok hazai gazdálkodó tapasztalatai is kedvezőek velük. Hibrid + technológia = meggyőző terméstöbblet Ne feledjük viszont, hogy a búzahibridek a legnagyobb terméseket és a tőlük elvárható magas termésstabilitást intenzív és szakszerűen, következetesen kivitelezett termesztéstechnológiára alapozottan képesek biztosítani. Ezért a még hatékonyabb és jövedelmezőbb termelés érdekében fontos a kapcsolódó termesztéstechnológiai fejlesztések, a termelői tapasztalatok összegzése, amikor a konkrét termelési javaslatokat megfogalmazzuk, és saját körülményeinkre adaptáljuk. Ezt figyelembe véve számos hazai üzemi kísérletből kapott eredmény bizonyítja, hogy ha napjaink legújabb búzafajtáit és a korszerű búzahibrideket azonos körülmények között termesztjük, akkor a mért hozamok között a gazdaságossági kü- 1. ábra: A hibridbúzák és a fajtabúzák csoportteljesítménye az üzemi kísérletekben (SAATEN-UNION , n=8 helyszín) Termés (t/ha) ,0 9,8 11,1 10,1 10,5 9,1 9,9 9,6 9,6 8,9 8,0 7,5 7,1 5,5 5,5 hibridbúzák 4,4 fajtabúzák 9,2 8, féle 11-féle Nova 7-féle 5-féle 7-féle 7-féle 7-féle 7-féle 7-féle 4-féle Belvárdgyula Bácsbokod Nak Fábiánsebestyén 7-féle 6-féle Tiszavasvári 6-féle 17-féle Pápa 7-féle 11-féle Jászdózsa átlag

31 2. ábra: SAATEN-UNION-hibridbúzák terméstanúsítása a Magyar Kukorica Klub mérései alapján, 2020 NOVA HYBIZA HYDROCK HYFI HYKING HYNVICTUS HYWIN HYXPERIA ÚJ ,35 t/ha 12,05 t/ha 12,18 t/ha 11,85 t/ha 11,99 t/ha 11,98 t/ha 12,29 t/ha BELVÁRDGYULA HYBIZA HYDROCK HYFI HYKING HYNVICTUS HYSTAR HYWIN HYXPERIA NAK HYBIZA HYDROCK HYFI HYKING HYNVICTUS HYWIN HYXPERIA ÚJ ÚJ ,13 t/ha 11,32 t/ha 10,63 t/ha 11,53 t/ha 11,32 t/ha 10,22 t/ha 11,20 t/ha 10,80 t/ha ,36 t/ha 10,11 t/ha 10,12 t/ha 9,16 t/ha 9,76 t/ha 10,35 t/ha 9,50 t/ha HANTOS HYBIZA HYDROCK HYFI HYKING HYNVICTUS HYWIN HYXPERIA ÚJ BÁCSBOKOD HYBIZA HYDROCK HYFI HYKING HYNVICTUS HYWIN HYXPERIA ÚJ ,21 t/ha 10,30 t/ha 9,10 t/ha 10,51 t/ha 10,47 t/ha 10,22 t/ha 10,10 t/ha TISZAVASVÁRI HYBIZA HYDROCK HYFI HYKING HYNVICTUS HYWIN HYXPERIA ,69 t/ha 10,26 t/ha 9,59 t/ha 10,60 t/ha 10,43 t/ha 11,44 t/ha 11,56 t/ha ÚJ ,30 t/ha 8,02 t/ha 8,47 t/ha 7,77 t/ha 7,40 t/ha 8,67 t/ha 8,57 t/ha FÁBIÁNSEBESTYÉN HYBIZA HYDROCK HYFI HYKING HYNVICTUS HYWIN HYXPERIA ÚJ ,45 t/ha 10,09 t/ha 9,54 t/ha 9,10 t/ha 9,23 t/ha 9,93 t/ha 9,71 t/ha Forrás: Magyar Kukorica Klub-terméstanúsítás, július: Albert Agro Kft. (Bácsbokod), Belvárdgyulai Mg. Zrt. (Belvárdgyula), Kossuth 2000 Zrt. (Fábiánsebestyén), Moravszki Farm családi gazdaság (Tiszavasvári), Naki Mg. Zrt. (Nak), Simon Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Hantos), Horváth Farm (Nova) színen a tenyészidőszak során, annál nagyobb terméstöbblet volt mérhető a hibridek javára. Választás egyedi adottságok alapján Komoly feladat annak eldöntése, hogy milyen arányban, mely területeken és táblákon indokolt alkalmazni a gazdaságokban a búzahibrideket és a hagyományos fajtákat, amit tovább nehezít a megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztása a terméspotenciál kihasználása érdekében. A termőhelyi adottságokhoz, a technológiához tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem illeszkedő, jól és stabilan teljesítő fajta vagy hibrid intenzív viszonyok között, a technológia egyéb elemeit is figyelembe véve akár 15-20%-ban, tehát jelentős mértékben képes befolyásolni az eredményességet. Ebben az összehasonlításban pedig döntően a hibridek alkalmazásával érhető el kiemelkedő hatékonyságú hozamnövelés és termésstabilitás. Javasoljuk szöbértéket ami az idei évben minimum 750 kg többlettermés jellemzően meghaladó és valóban meggyőző különbség érhető el a hibridek javára (1. ábra). Az összehasonlításban többségében olyan, a Magyar Kukorica Klub által ellenőrzött, terméstanúsításban szereplő helyszínek összevont adatai szerepelnek, ahol jól mérhető és nyomon követhető a hibridbúzák és a hagyományos fajtabúzák egymáshoz viszonyított teljesítménye. Sőt, a részletes adatokból az is kiderül, hogy nagy biztonsággal mely hibrid adja az adott termőhelyen a legstabilabb teljesítmény mellett a legjobban teljesítő fajtákéhoz mérhető, kiemelkedően magas termést. A bemutatott nagyüzemi kísérleteket eltérő termesztési intenzitású, de a búzahibridek termesztésében tapasztalt gazdaságokban állítottuk be. A termőhelyek előéletének, adottságainak ismeretében az eredmények idén is az elmúlt éviekhez hasonlóan rávilágítottak arra, hogy minél szélsőségesebben, kedvezőtlenebbül alakult az időjárás egy-egy helytehát, hogy az intenzitásnövelés egyik meghatározó elemeként tekintsünk az alkalmazott fajtára (genotípusra). Bátran és kellő elszántsággal válasszunk a környezetünkben is termesztett, több évjárat átlagában stabilan és nagy hozamokkal teljesítő, a környezeti stresszorokra jól reagáló, intenzív és nagy termőképességű hibridek közül. A döntést segítik azok a helyszínenkénti hibridsoros eredmények, melyek az ország több pontjáról, ellenőrzött körülmények közül kerülnek ki (2. ábra). Egy lépéssel mások előtt járva A fajtaválasztás egyre komplexebb hatást gyakorol az alkalmazott termesztéstechnológiákra is. Hiszen a hibridkalászosok, köztük a hibridbúza megjelenésével új távlatok nyíltak a termesztésben, kiszélesítve az okszerű, hosszú távon fenntartható és megtérülő technológiai intenzitásnövelés lehetőségeit. Napjainkban már számos hazai gazdaságban meghatározó 31

32 Fókuszban a kalászosok 3. ábra: A frakcionált és a normál hibridbúza-vetômagok használatának hatása a termôképességre (SAATEN-UNION technológiai kísérlet , Hantos és Tiszavasvári, vetőmagnorma: 1,5 millió csíra/ha) Termés (rel. %) ,5 100,0 102,9 frakcionált vetőmag normál vetőmag 108,3 100,0 100, ,5 cm-es vetésmélység 4,5 cm-es vetésmélység átlag a hibridkalászosok részaránya. Ezeken a helyeken a búzahibrideknek és a termesztéstechnológiának szavazott bizalom valódi értékké válik, a hibridek alkalmazása pedig jelzi, hogy a termelők számára az innováció és a technológiai újítások ki - emelkedő jelentőségűek. Hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy a hatékonyságot és hasznosságot fokozza a további sikerek érdekében. A búzahibridek termesztéstechnológiája bizonyos tekintetben az igényeknek és a fejlesztési kísérleteknek köszönhetően a finomhangolás időszakában van. Ebben a munkában kiemelt figyelmet fordítunk a vetéstechnológiai és a vetőmagminőséggel kapcsolatos fejlesztéseinkre, mivel a dinamikus és homogén állományfejlődés fokozottan az őszi időszakban alapjaiban befolyásolja a lehetséges terméspotenciált. A frakcionált vetőmag előnyei A gyakorlati szántóföldi munka fejlesztésében, az azonos ütemben, erőteljesen fejlődő állomány kialakulásában nagy a jelentősége annak, hogy a SAATEN-UNION egyedülálló módon egyes hibridek esetében biztosítja a méretazonos, úgynevezett frakcionált vetőmagot. Az ezzel kapcsolatos üzemi kísérleteinkben azt tapasztaltuk, hogy a frakcionált vetőmagot használva a hagyományos vetéstechnológia alkalmazása mellett is egyenletesebb a soron belüli tőtáveloszlás, ami az egyenletes tenyészterület kialakulásán keresztül kedvezően hat az egyedi bokrosodóképességre és végezetül a táblaszintű terméspotenciálra. Az egyenletesen fejlődő állományokban jól időzíthetőek a különféle technológiai beavatkozások, a szükséges növényvédelmi, tápanyag-kijuttatási munkák elvégzésével az állomány egészét tudjuk eredményesen kezelni. Összegezve tehát: az egyforma méretű vetőmagok sekélyebb (2,5 cm) és optimális (4,5 cm) vetésmélység alkalmazása esetén egy - aránt egyenletes kelést és kezdeti fejlődést biztosítanak, ami még homogénebb, technológiai szempontból jól kezelhető és a hagyományosnál mérhetően magasabb termőképességű állomány alapját képezi (3. ábra). Azoknak is javasoljuk az alkalmazását, akik nehéz, száraz körülmények között, markánsan eltérő táblaadottságok és elővetemények után, heterogén talajú termőterületeken gazdálkodnak. Frakcionált vetőmag használatával biztosabb a ráfordítások megtérülése, és az elvártnak megfelelően fejlődő, végeredményben nagy terméspotenciálú hibridbúza-állomány fejlődik. Tesztjeink alapján a frakcionált vetőmag országszerte lehetőséget ad a sűrű soros, szemenkénti, úgynevezett precíziós vetéstechnológia üzemi szintű elvégzésére is. Fizikai és minőségi paramétereinek köszönhetően pedig a növényi homogenitás, a bokrosodási potenciál és a genotípusokban rejlő terméspotenciál még fokozottabban kihasználható. A felvázolt fejlesztésekkel az a célunk, hogy a hibridbúza-termesztést folyamatosan lendületben tartsuk, és segítsük valamennyi termelő számára felismerni annak hasznosságát a saját gazdaságában. Fontos tehát, hogy a hosszú távon fenntartható, a gyakorlatban valóban működő technológiai elemek alkalmazásával biztosítsuk a hibridbúza-termesztés versenyképességét, valamint stabil jövedelmező - ségét. Varga Gábor termékfejlesztő SAATEN-UNION Hungária Kft

33 TÖBB TERMÉS. NAGYOBB BIZTONSÁG. ÔSZIBÚZA-FAJTÁK. MINÔSÉG ÉS MENNYISÉG ZSENIÁLIS KOMBINÁCIÓBAN. A szélsôségesen változó idôjárási és piaci körülmények olyan búzafajtákat igényelnek, amelyek nagyobb termô képesség, jobb stressztûrés és magasabb szintû be teg ség-ellenállóság mellett tudják biztosítani az élelmiszer- és a takarmánycélú alapanyagot. Természetesen a jövedel me zôség szem elôtt tartásával, ami egyet jelent a fej lesztéssel, az innovációval. Ezen a téren a SAATEN-UNION búzanemesítôi mindig is az élen jártak, amit messzemenôen igazolnak a hazai hivatalos fajtakísérletek, valamint az ôszi búza vetômagpiacának visszajelzései. Ôszibúza-fajtáink megtestesítik mindazon tulajdonságokat, melyeket ma a korszerû fajtáktól elvárnak a termelôk a termôképesség és a minôség vonatkozásában egyaránt. Ôszibúza-fajtajelöltek termésteljesítménye a hivatalos kísérletekben (NÉBIH 2019, három éréscsoport) A NÉBIH által 2019-ben vizsgált ôszibúza-fajtajelöltekbôl (terméssorend alapján): az összesített terméssorend elsô három helyén SAATEN-UNION-fajtajelölt; a Top 10-ben 6 SAATEN-UNION-fajtajelölt; a Top 15-ben pedig 8 SAATEN-UNION-fajtajelölt végzett. Korai éréscsoport, 1. éves fajtajelöltek Középérésû csoport, 2 3. éves fajtajelöltek Középkésôi éréscsoport, 1 3. éves fajtajelöltek LINDBERGH GENIUS nagy termőképességű, kiváló évjárat-stabilitású, megbízható malmi minőséget adó, középkései fajta, kimagasló levélrozsda-, lisztharmat- és fuzáriumtoleranciával kiemelkedő minőségű és nagy termőképességű, valamennyi termőhelyre, intenzív és extenzív technoló giákhoz egyaránt ajánlott, kiváló lisztharmat- és rozsdatoleranciával rendelkező fajta CHEVIGNON ÚJ csúcstermő, középérésű, kiváló szem-szalma arányú fajta, amely kimagasló évjárat-stabilitásának és álló - képességének, valamint levélbetegségekkel szembeni jó ellenálló képességének köszönhetően hazánk egész területén nagy biztonsággal termeszthető CH COMBIN CAMELEON LENNOX jól terhelhető, kiválóan bokrosodó, évjárattól függetlenül megbízhatóan prémiumminőséget nyújtó, középkorai fajta, amelyet szálkás kalászok, kompakt és ütemesen betakarítható állomány jellemez korai virágzású, középkorai érésű, szálkás kalászú, szárazságtűrő malmi búza, amely kiemelkedő termő - képességgel, kiváló betegség-ellenállósággal és nagyon jó agronómiai tulajdonságokkal rendelkezik nagy termőképességű és kimagasló minőségű járóbúza, egyedülállóan széles vetésidő-intervallummal, kiváló állóképességgel és betegség-ellenállósággal 33

34 Fókuszban a kalászosok Az ÖMKi on-farm biobúza fajtateszek 2019-es eredményei Földi Mihály Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest Hertelendy Péter Her-Ba Kft., Budapest Dr. Bencze Szilvia, Veszter Sára, Dr. Szira Fruzsina, Dr. Drexler Dóra Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest Fajtatesztek szerepe az ökológiai gazdálkodásban Az ökológiai gazdálkodásban kevesebb, illetve alacsonyabb hatékonyságú input anyag áll rendelkezésünkre, mint a konvencionális termesztésben, így az agrotechnikai módszerek és különösen a biológiai alapok, azaz a megfelelő fajtaválasztás szerepe felértékelődik. Ugyanakkor, amíg a konvencionális gazdálkodók számára a főbb növényfajok esetében több termőhelyen működik hivatalos kisparcellás tesztelés a fajták teljesítményének vizsgálatára, az ökológiai gazdálkodásban érintettek számára még nincs ilyen lehetőség. Az ÖMKi on-farm fajtatesztjei ezt a hiányt próbálják pótolni 2012 óta tól pedig együttműködésben hazai kutatóhelyekkel, nemesítőházakkal, fajtaforgalmazókkal, a VSZT-vel és a NÉBIH-hel várhatóan hét helyszínen elindulhat az első kisparcellás ökológiai fajtatesztelési hálózat is Magyarországon. A búza ökológiai posztregisztrációs fajtatesztjei azért is fontosak, mert bio termesztésben is a búza az egyik legnagyobb gazdasági jelentőségű faj, amelyet nagy területen vetnek, főként exportképes áru előállítása érdekében. A bio búza esetében a terméshozam mellett a minőség is kiemelt jelentőségű, hiszen az értékesítési lehetőségeket döntően befolyásolják a minőségi paraméterek. Minősített vetőmagok használata Magyarországon Az ökológiai minősítésű vetőmag beszerzése itthon általánosságban nehézkes, ráadásul jelenleg nincs is kereskedelmi forgalomban olyan hazai aestivum búzafajta, melyet kifejezetten ökogazdálkodók számára nemesítettek volna. Kérdés volt számunkra a kísérletek kezdetén, hogy milyen fajtákat használnak akkor a biogazdálkodók? Adatgyűjtéseink során arra a következtetésre jutottunk, hogy a termelők elsősorban olyan fajtákat vetnek, melyekről beszélgetések vagy marketing információk alapján hallanak, illetve gyakran egyszerűen azt a fajtát választják, amelyből elérhető kezeletlen szaporítóanyag. Gyakran tapasztaltuk azt is, hogy nemesítő cégek ökológiai minősítésű vetőmagot állítanak elő adott fajtájukból, annak előzetes, szélesebb körű tesztelése, alkalmasságvizsgálata nélkül. Emellett az ökogazdálkodásban máshol és itthon is elsődlegesnek mondható az utántermesztés azaz a beváltnak vélt búzafajták visszavetése. On-farm biobúza fajtatesztek jellemzői 1. ábra A biobúza fajtateszt évi eredményei Nagydorogon Az oszlopok a hozamot, a körök a fehérjetartalmat, a háromszögek a sikértartalmat jelölik (szabvány szerinti besorolás: sárga Malmi I., zöld Malmi II., kék szabvány alatti). A korábbi években minőség és hozam szerint is átlag fölött teljesítő fajta a KG Kunhalom volt. Az on-farm típusú kísérletek kivitelezése (elméletileg) egyszerű: az önkéntesen jelentkező gazdálkodók választhatnak a tesztelésre felajánlott fajtákból, melyeket a bevált gyakorlatuknak megfelelően és az ajánlások figyelembevételével vetnek el, egyszerű sávos elrendezésben. A tenyészév során terepi felvételezéseket végzünk, a termés betakarítása előtt pedig mintákat veszünk a fajtákból, hozambecslést és minőségvizsgálatokat végzünk

35 2. ábra A biobúza fajtateszt évi eredményei Hajdúböszörményben Az oszlopok a hozamot, a körök a fehérjetartalmat, a háromszögek a sikértartalmat jelölik (szabvány szerinti besorolás: sárga Malmi I., zöld Malmi II., kék szabvány alatti). A korábbi években minőség és hozam szerint is átlag fölött teljesítő fajták a Tobias, a KG Kunhalom és az Mv Karizma voltak. A Tobias ökológiai nemesítésű fajta. 3. ábra A biobúza fajtateszt évi eredményei Tiszaigaron Az oszlopok a hozamot, a körök a fehérjetartalmat, a háromszögek a sikértartalmat jelölik (szabvány szerinti besorolás: piros Prémium, sárga Malmi I, zöld Malmi II.). A korábbi években minőség és hozam szerint is átlag fölött teljesítő fajták a Lukullus és a Bánkuti 1201 voltak, azonban míg a Lukullus már nem érhető el kereskedelmi forgalomban, addig utóbbi fajtára jellemző a megdőlés, így mindkettő kikerült a 2019-es fajtaszortimentből. A búza esetében a minőség öszszetett kérdés, de a Magyar Szabványban (MSZ 6383:2017) is megjelenített tulajdonságokkal alapvetően jól leírható, melyek közül jellemzően a fehérje- és a sikértartalom számít limitáló tényezőnek, így ezeket mindig vizsgáljuk. Az évjárathatás rendkívül erősen befolyásolja a búza hozamát és a minőségét, ezért az adott év sajátosságainak megfelelően a vizsgálatokat kibővítjük, így pl ben DON-toxin vizsgálatokat is végeztünk. A terepi felvételezések során olyan tulajdonságokat is vizsgálunk, mint a gyomfojtó képesség, vagy a levélbetegségekre való fogékonyság, mely utóbbi szintén az évjárattól függően válhat szelektáló tényezővé. Az évjárathatás természetesen minden fajtára egyformán érvényes, azonban a jó fajtának elvárásaink szerint minden évjáratban megfelelően kell teljesíteni. Mit tekintünk a búzafajták esetében jónak és megfelelőnek? Fontos szempont, hogy a fajtákat több év távlatából érdemes szemlélni. A legtöbb gazda azt szeretné, ha mind hozamban, mind minőségben kiemelkedő lenne egy jó és számára megfelelő fajta, ugyanakkor már kezdetben is tapasztaltuk azt az általános igazságot, hogy legtöbbször a kimagasló hozam gyengébb minőséggel, a kiváló minőség pedig alacsonyabb hozammal párosul. A két tulajdonság együtt ritkán fordul elő, így az egyes gazdaságok vagy helyszínek esetében az elérendő célunk azon fajták megtalálása, amelyek több év átlagában is a vizsgálati fajtasor átlageredményeinél jobb teljesítményre képesek a hozam és a minőség terén is. Ezeket a fajtákat tekinthetjük jó és az adott gazdaság számára megfelelő fajtának. Azokat a fajtákat, melyek mind hozamban, mind minőségben a többéves átlag alatt teljesítenek, vagy valamilyen más szempontból, pl. kórtani fogékonyság miatt kockázatot jelentenek, semmiképpen sem érdemes tovább tesztelni az adott helyszínen. Ahogy a külföldi szakirodalomban már korábban megfogalmazódott, viszonylag kicsi az esélye annak, hogy egy adott fajta mind konvencionális, mind ökológiai gazdálkodásban egyszerre legyen sikeres (Carr és mtsai 1971, Crespo Herrera és Ortiz 2015). Az ökológiai nemesítésből származó fajták esetében a jó alkalmazkodóképesség elsőrendű elvárás, amely sajátosság jól érzékelhető a konvencionális és ökológiai nemesítésű fajták 2019-es eredményeinek összehasonlítása során is. Ugyan minden nemesítőház évről évre fejleszti a fajtakínálatát, a munka fókuszában általában nem az alacsony arányú hazai ökológiai gazdálkodásnak való megfelelés áll. A megjelenő új fajtákat, a későbbiekben pedig a fajtajelölteket mégis érdemes ökológiai körülmények között is tesztelni, hiszen az egyre növekvő ökológiai szántóterület a fajtatulajdonosok és forgalmazók számára is növekvő piaci szegmens lehet. On-farm biobúza fajtatesztjeink 2019-ben A következőkben a 2019-es év minőségi és hozameredményeit foglaltuk össze grafikonos formában négy kiválasztott helyszínen: 35

36 Fókuszban a kalászosok 4. ábra A biobúza fajtateszt évi eredményei Füzesgyarmaton Az oszlopok a hozamot, a körök a fehérjetartalmat, a háromszögek a sikértartalmat jelölik (szabvány szerinti besorolás: sárga Malmi I., zöld Malmi II.). A korábbi években minőség és hozam szerint is átlag fölött teljesítő fajták a Capo, az Ehogold, a Tobias, a Lukullus és a Mv Kolompos voltak. A Tobias és az Ehogold is ökológiai nemesítésű fajták. A Capo a legelterjedtebb biobúza fajta Ausztriában. Nagydorogon, Tiszaigaron, Füzesgyarmaton és Hajdúböszörményben (1-4. ábra). A nagydorogi (Tolna megye) területre gyenge (réti típusú) homokos agyagtalaj jellemző, alacsony vízmegtartó képességgel. A gazdaság forgatás nélküli talajművelési módszereket alkalmaz. A termelő által preferált fajta a Bánkúti Tiszaigar, amely az Alföldön, a Tisza-tó (Kisköre-víztározó) közelében helyezkedik el, közepes termékenységű talajokkal rendelkezik. Itt általában az osztrák búzafajtákat termesztik. A hajdúböszörményi gazdaságot a talajfajták keveréke jellemzi (csernozjom, szolonyec, agyagos és réti talajok). A fajtateszt 2019-ben közepesen termékeny agyagos talajú területeken helyezkedett el. A gazdálkodó által előnyben részesített fajta, a KG Kunhalom, mely korábbi eredményei és jó alkalmazkodóképessége miatt az on-farm kísérletekben kontrollfajtaként szerepel. Füzesgyarmaton csökkentett 1. kép Kalászfuzáriózis tünete őszi búzán 2. kép Szárrozsda őszi búza levelein és szárán menetszámú forgatásos művelést alkalmaznak, és bár az előző helyszínnél a vízellátása valamivel jobb a gazdaság jobban ki van téve a belvíznek is. Az osztrák fajtákat részesíti előnyben a gazda (aki egyben e cikk első szerzője is). A 2019-es eredményeket bemutató grafikonokon pirossal jelöltük a magyar szabvány szerint Prémium, sárgával a Malmi I., zölddel a Malmi II. és kékkel a minőségi szabványnak nem megfelelő értékeket. A gazdálkodókat leginkább érdeklő hozam- és minőségadatok mellett a bio termesztésre javasolható fajták esetében, több egyéb értékmérő tulajdonságot is figyelembe kell venni. Ilyen például a fuzáriózis-fertőzésre való fogékonyság is, amely a penészgombák mikotoxin termelése miatt az egyik legkockázatosabb betegség (1. kép). A kalászfuzáriózis ben jelentős minőségi és hozamveszteséget okozott országszerte (Csertán-Halász 2020). Kísérleti helyszíneink közül Füzesgyarmaton volt a legnagyobb fajtaszám, az itt termesztett 9 kiválasztott fajtánál végeztettünk DON-toxin vizsgálatot (HPLC VICAM Don Test GN-MC Rev.B módszerrel), amely azt mutatta, hogy az alacsony magfertőzésű fajtáknál a DON-toxinszint is alacsony

37 3. kép Súlyos mértékű levélrozsda-fertőzés maradt, és a határérték (1250 μg/kg) alatti vagy ahhoz közeli koncentrációkban volt kimutatható: Arnold (710), Bánkúti 1201 (703), KG Kunhalom (428) és Capo (1254 µg/kg). A további vizsgált fajták, illetve a KG Kunhalom köles és mustár előveteménynyel vizsgált tételei határérték fölött, µg/kg közötti mennyiségű toxint tartalmaztak, míg egy fajta kiemelkedően magas 4088 µg/ kg DON-toxin tartalommal rendelkezett. Természetesen ez utóbbi, extrém fogékony fajta semmiképp nem ajánlható ökológiai termesztésre (de konvencionálisra sem). A határérték fölötti toxinértéket mutató fajták esetén, bár a fuzáriumos magfertőzés értékeik is magasabbak voltak, nem volt összefüggés a magfertőzöttség mértéke és a toxintartalom között. Sajnálatos módon a búza fekete rozsdája (Puccinia graminis f. sp. tritici) is egyre gyakrabban jelenik meg spontán fertőzések formájában az országban (2. kép). Bár ez a hatalmas pusztító erővel rendelkező kórokozó döntően csak a nagyon hoszszú tenyészidejű kenyérbúzákra, illetve a szintén hosszú tenyészidejű pelyvás búza fajokra jelent reális veszélyt ben Füzesgyarmat térségében az átlagnál később érő, kicsivel hosszabb tenyész idejű kenyérbúza fajták egy részén (Ehogold, Edelman) sajnos tapasztaltunk feketerozsda-fertőzést is. Nem szabad elfeledkezni a levélrozsdáról sem (Puccinia recondita), amelynek megjelenésére gyakorlatilag minden évben számítani lehet (3. kép). Nem szerencsés, ha egy fajta azzal tűnik ki, hogy tejes érés idején rőtvörös a rozsdától. Az esztétikai hatáson túl a kórokozó kártétele mind hozamban, mind a minőségi mutatók vonatkozásában jelentős lehet. Ezt is vizsgáljuk kísérleteinkben, 2019-ben azonban e tekintetben nem volt a kórokozónak szerencsés éve, csak három helyszínen találtuk meg, ott is jelentéktelen mértékben. A hazai bio fajtaminősítés és a fajtatesztek jövője Biotermesztésben kiemelten fontos a genetikai eredetű rezisztencia, így az ökológiai nemesítésnek és fajtatesztelésnek különösen nagy a jelentősége. A hazai fajtaminősítés és a fajtajelöltek vizsgálata ugyan még nem érhető el ökológiai minőségben, de a téma fontosságát már sok ágazati szereplő meglátta, és ha kezdeményezésünk sikerrel jár az ökológiai posztregisztrációs búza fajtatesztek idén ősztől az ország hét pontján hagyományos kisparcellás kísérletekben el tudnak indulni. Emellett úgy gondoljuk, hogy az ÖMKi által 2012 óta vezetett üzemi szintű, on-farm kísérletek folytatása is indokolt marad, hiszen itt, ebben az Élő Laboratórium hálózatban mutathatják meg igazán a fajták valós gazdasági teljesítményüket. Az on-farm hálózat működéséről és kutatásaink eddigi eredményeiről az ÖMKi honlapján olvashatnak bővebben: hu. Fotó: Hertelendy Péter n Irodalomjegyzék Carr PM, Kandel HJ, Porter PM (2006): Wheat cultivar performance on certified organic fields in Minnesota and North Dakota. Crop Sci 46: Csertán-Halász Á (2020): A magyarországi őszi búza tételek belső Fusarium-fertőzöttség felmérésének eredményei 2019-ben. Agrofórum online. agroforum.hu/lapszam-cikk/a-magyarorszagi-oszi-buza-tetelek-belso-fusarium-fertozottseg-felmeresenek-eredmenyei-2019-ben/ Crespo-Herrera LA, Ortiz R (2015): Plant breeding for organic agriculture: something new? Agric & Food Secur 4:25 org/ /s

38 Fókuszban a kalászosok Az őszi búza aszály és magas hőmérséklet okozta kalászsterilitásáról Dr. Jäger Katalin, Krárné Péntek Barbara, Sáfrán Eszter, Dr. Fábián Attila, Gondos Erika ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár Extrém aszályos tavasz A évi extrém száraz tavaszon a búza virágzása a fajták koraiságától függően április végétől május közepéig tartott, az ivarsejtek kialakulása és a virágzás a leginkább aszályos időszakban ment végbe. Egyes őszi búza fajtáknál május végétől a kalász felső részében nyíló virágok termékenyülésének elmaradása és az érintett kalászkák száradása (1. kép) volt megfigyelhető, melyhez kisebb-nagyobb mértékben az alsó levélszintek és a zászlóslevelek végeinek sárgulása, majd száradása társult. Sokakban felvetődött a kérdés, hogy milyen jelenség állhat a fajtánként vagy termőhelyenként akár 50%-ot is meghaladó termésveszteség hátterében. A tünetek kiváltójaként a gazdálkodók a rézhiányt, a fagyot vagy az aszályt sejtik. (virágzás) átlagosan 10 nap telik el. Ezzel összehasonlítva a funkcióképes petesejtet és központi sejtet tartalmazó embriózsák 3-4 nappal rövidebb idő alatt alakul ki. Ideális körülmények között a búzanövény kalásza a szárbaindulás és a kalászolás (kései kétmagvas pollen állapot) közötti időszakban a közvetlen környezeti hatásoktól (magas hőmérséklet, légköri aszály) viszonylag védetten, a levélhüvelyekbe zártan fejlődik. A kalászolást követően a két hímivarsejtet (spermium) és a pollentömlő Az ivaros fejlődés stresszérzékenysége A gabonafélék fejlődésük ivaros szakaszában a legérzékenyebbek az abiotikus streszszekre. A reproduktív fejlődési szakasz folyamán válnak funkcióképessé a hím- és nőivarú termőlevelek (portok, tollas bibéjű termő) és ivarsejtek (spermium, petesejt), ekkor megy végbe a kettős megtermékenyülés, alakul ki a szemtermés. A búzánál a hím és női ivarsejtek kialakulásának első lépése (számfelező, vagy meiotikus osztódás) röviddel a szárbaindulás után következik be (GS32). Optimális vízellátottság és hőmérséklet (21-23 C nappali maximum) mellett a mikrospórák létrejöttétől a termékenyítőképes hárommagvas pollen kiszóródásáig 1. kép Az aszály és hőstressz toleráns Plainsman V (A, B) és az aszály és hőstressz érzékeny Cappelle Desprez őszi búza fajták kontroll (A, C) és kezelt (B, D) kalászai 7 nappal a virágzást követően. A Cappelle Desprez fajtára jellemző a felső kalászrész stressz által indukált sterilitása (D) 2. kép A kalászok közepén elhelyezkedő kezelt Plainsman V (A) és Cappelle Desprez termők (B) morfológiája

39 1. ábra A stressztoleráns Plainsman V és a stresszérzékeny Cappelle Desprez búzafajták pollenjének életképessége. Az oszlopok feletti betűk különbözősége az átlagok eltérését jelzi. Az oszlop feletti százalékos érték a kontrollal összehasonlított jelentős változás mértékét mutatja sejtmagját hordozó pollen fokozottan ki van téve az időjárás hatásainak, mivel csupán a portok vékony fala és a pikkelyszerű toklászok választják el a külvilágtól. A pollennel összehasonlítva a női ivarsejtet (petesejt, a megtermékenyítést követően belőle fejlődik a csíra, vagy más néven embrió) és a központi sejtet (ebből fejlődik az embriót tápláló endospermium, vagy más néven liszttest) tartalmazó embriózsák védettebb elhelyezkedésű, mivel körülveszik a termő külső sejtrétegei. A női oldalról az embriózsák sejtjeinek funkcióképessége nem az egyedüli feltétele a sikeres megtermékenyülésnek, ahhoz elengedhetetlen a pollentömlő növekedését biztosító tollas bibe megfelelő fiziológiás állapota is (2. kép). A szimultán hőés szárazságstressz hatásának vizsgálata tettük ki két eltérő stressztűrésű őszi búza fajta növényeit az egymagvas mikrospóra állapottól a virágzásig, majd vizsgáltuk a több, egyidejű stresszre adott reakcióikat, a toleranciát a fokozott termésbiztonságot kialakító biológiai tényezők és folyamatok azonosítása érdekében. A tartós vízhiány és magas hőmérséklet hatása Függetlenül a vizsgált fajták stresszel szembeni érzékenységtől, a kontroll körülmények között nevelt növényeknél megfigyelt 10 napról a kezelés hatására 5 napra csökkent a meiózistól a termékenyítőképes hárommagvas pollen kiszóródásáig tartó periódus. Míg a toleráns búzafajta pollenjének életképességére nem volt hatással a stressz, addig az érzékeny Cappelle Desprez genotípus pollenjének vitalitását 75%-kal csökkentette (1. ábra). Ezzel párhuzamosan, míg a kombinált stressz nem gyakorolt negatív hatást az egyik genotípus (Plainsman V) bibéire (3A. kép), addig a másik genotípus (Cappelle Desprez) bibéinek víztartalma jelentősen lecsökkent (3B. kép). Az érzékeny genotípus bibepapilláinak sejtmagjai a stressz hatására a lebomlás 3. kép A kezelt Plainsman V (A) és Cappelle Desprez (B) növények bibepapillái (a mérce 20 µm-t jelöl) Az Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Növényi Sejtbiológiai Osztályán az éghajlatváltozás haszonnövények ivaros folyamataira gyakorolt hatását tanulmányozzuk komplex módon, ötvözve a sejtbiológia, szövettan, növényfiziológia, biokémia és a molekuláris biológia eszköztárát és módszereit. Kísérletünkben kontroll, valamint az optimális hőmérsékletet 10 C-kal meghaladó vízhiányos körülményeknek 4. kép A kontroll (A) és kezelt Cappelle Desprez bibék (B) alapi részének keresztmetszete. b: bőrszövet; bp: bibepapilla; ks: kéregsejtek; sz: szállítószöveti nyaláb; ts: továbbító sejtek (a mérce 100 µm-t jelöl) 39

40 Fókuszban a kalászosok 2. ábra A kontroll és a kezelt toleráns (Plainsman V), valamint az érzékeny (Cappelle Desprez) búzafajták terméskomponensei. Az oszlopok feletti betűk különbözősége az átlagok eltérését jelzi. Az oszlopokon belüli százalékos értékek a kontrollal összehasonlított jelentős változás mértékét mutatják jeleit mutatták. A kontroll bibék szövettani metszeteivel összehasonlítva a kezelt Cappelle Desprez bibék alapi részén megfigyelhető volt a szállítószöveti nyaláb körül elhelyezkedő kéregszövet és a pollentömlő növekedését biztosító továbbító szövet stresszindukált sérülése (4. kép). A tartós vízhiány nem kizárólag az anyagcsere-folyamatok és a megnyúlásos növekedés gátlásán keresztül gyakorolt negatív hatást az ivaros fejlődésre, hanem a csökkenő párologtatáson keresztül jelentős mértékben gátolta a magas léghőmérséklet által felmelegedett virágok hűtését is. Ugyan a hőmérsékletkompenzáció mindkét fajtánál csökkent a szárazság stressz hatására, azonban annak mértéke a stresszel szemben toleráns fajtával összehasonlítva, a stresszérzékeny genotípusnál 20%-kal volt alacsonyabb. Az alkalmazott stressz mindkét fajta esetén lerövidítette a szemtermés kialakulásának időszakát. A Plainsman V fajtánál 10 nappal, a Cappelle Desprez genotípusnál 2 héttel hamarabb érett be a termés. A stressztoleráns Plainsman V terméskomponenseire nem gyakorolt hatást a szimultán hő- és szárazságstressz (2. ábra). Ezzel szemben a stresszérzékeny fajta termékenyülése 64%-kal (2A. ábra), kalászonkénti szemtömege 59%-kal (2C. ábra), harvest indexe 56%-kal csökkent (2D. ábra). A termékenyülésbeli kiesést a Cappelle Desprez fajta nem kompenzálta az ezerszemtömeg növelésével (2B. ábra). Megállapítottuk, hogy az egyidejű aszály és magas hőmérséklet hatására lerövidültek az érzékeny genotípus egyes fejlődési szakaszai (fenofázisai), pollenjének vészesen lecsökkent az életképessége, továbbá sérültek a pollentömlő befogadását szolgáló bibe szövetei. Mindezen változások következtében jelentősen lecsökkent a virágok termékenyülése, a növények termése és harvest indexe. Mi a megoldás a termésvesztés elkerülésére? A nemesítők részéről a hő- és szárazságstreszszel szemben nem csupán a vegetatív (fotoszintézis, vízfelvétel, tápanyag hasznosítás), hanem az ivaros folyamatok (pollenfejlődés, megtermékenyülés) szintjén is ellenálló fajták előállítása. Ezek termesztésével a termesztői oldalról egyebek mellett a honi ajánlásokat és termőhelyi viszonyokat figyelembe vevő átgondolt fajtaválasztás is segíthet. * Kérjük a kedves Olvasókat, hogy amennyiben gyakorlatuk során észlelték a cikkben leírt tüneteket, a további vizsgálatok érdekében, fotó kíséretében küldjék meg a tüneteket mutató fajta nevét, a termőhely főbb koordinátáit, valamint az érintett fajta teljesítményét a jager.katalin@agrar.mta.hu címre. A kutatást az NKFI K és a KEP-5/ pályázatok támogatták. Fotó: Dr. Jäger Katalin n

41 TÖBB TERMÉS. NAGYOBB BIZTONSÁG. ÔSZI ÁRPA. A CSÚCSOK CSÚCSAI. A kisebb területen vetett ôszi kalászosfajok között a SAATEN-UNION fajtái már évek óta meg ha tá rozó, számos esetben piac vezetô pozícióval rendelkeznek. A SAATEN-UNION hagyományosan erôs ôsziárpa-portfóliója mind a kétsoros, mind a többsoros szegmensben rendszeresen bôvül. Magyarország közkedvelt és piacvezetô árpája mellett annak új kihívója is termékpalettánkon található. Így biztosítjuk a termelôk számára, hogy a korszerû agrotechnika és a leg újabb genetika kombinációjával kiváló terméseredményt és magas jöve del mezôséget érhessenek el. Az SU ELLEN teljesítménye a hivatalos ôsziárpa-fajtavizsgálatokban (NÉBIH GÉV-kísérletek , középérésű csoport, n=6 helyszín) 115 Termés (rel. %) ,8 103,1 96,9 99,2 92,2 100,0 102,2 85 st. SU ELLEN st. KWS Meridian st. ANTONELLA st. LAVERDA (kifutó) st. KH Malkó (kifutó) st. átlag kísérleti átlag (32 db fajta/ fajtajelölt) SU ELLEN JAKUBUS kiváló ökostabilitású, jó technológiai alkalmazkodóképességû, erôteljes felépítésû, kifejezetten aktív, egészséges levélfelülettel rendelkezô, hatsoros fajta, amely hazánk piacvezetô ôsziárpa-fajtájaként a csúcstermések legújabb dimenziója az árpatermesztésben kiváló termőképességű, stabil teljesítményt nyújtó, kimagasló minőségű, jól bokrosodó, robusztus, egészséges takarmány-alapanyagot biztosító fajta, kiváló télállósággal és meghökkentően jó regenerálódóképességgel 41

42 Fókuszban a kalászosok GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA RAGT fajták a profitorientált termesztés szolgálatában A búzatermesztés kiemelkedően fontos szerepet játszik a magyar mezőgazdaságban. Világviszonylatban is az első három legnagyobb területen és legrégebben művelt faj a kukorica és árpa mellett. Ma már hasznát nemcsak az élelmiszer- és takarmányipar élvezi, utat tört többek között a vegy-, textil-, papír-, cellulóz- és fermentciós iparban is. A hazai búzatermesztés sikerének alapja a legmegfelelőbb genetika kiválasztásában rejlik. Ez napjainkban egyre nehezebb feladat, hiszen a megváltozott, szélsőséges időjárási viszonyokra a különböző fajták eltérő módon reagálnak termésminőségben és termésmennyiségben egyaránt. Elvárt képesség a bőtermőségen túl az aszálytűrés, stressztűrés, a különböző betegségekkel szembeni tolerancia, kiváló télállóság és a megfelelő szárstabilitás. Az Ragt Vetőmag Kft. célja, hogy a saját, francia nemesítésű búzái között megtalálja és népszerűsítse a magyarországi klímához, természeti adottságokhoz leginkább alkalmazkodni tudó fajtákat. Fontos számunkra, hogy a búzatermesztést kiváló minőség és megfelelő mennyiség jellemezze, meghozva a termelőknek a kívánt eredményt, profitot. Mindehhez jó alapul szolgálnak az alábbi, hazánkban is kereskedelmi forgalomban lévő búzafajták. RGT RUBISKO: Franciaországban évek óta a piacvezetők között nyilvántartott, hazánkban egyre nagyobb területen vetett fajta. Bőtermő, szálkás kalászú búza magas fehérjetartalommal és malmi minőséggel. Középkorai érésidejének köszönhetően korán betakarítható. Nagyfokú szárazságtűrése aszályos években is garantálja az átlagon felüli termést. Magas termőképessége miatt kifejezetten jó területekre és intenzív ter mesztéstechnológiához ajánljuk. Kiváló bokrosodó képessége miatt az alacsony tőszámot is jól kompenzálja. Az optimális tőszám 4,2-4,5 millió csíra/ha. Vetését korai vagy normál időpontban javasoljuk. Mind sárgarozsda, mind levélrozsda ellen kimagasló toleranciával rendelkezik, de szeptóriával, és lisztharmattal szemben is átlag fölötti ellenállósággal bír. Alacsony szalmamagassága kiváló szárszilárdsággal párosul. Szálkás kalásza pedig a vadkár ellen véd. Másik ismert búzafajtánk az RGT AREZZO nevet kapta. Ez egy középkorai érésű, bőtermő és az átlagos években malmi minőséget adó fajta. Szokták nevezni a búzák terepjárójának is, mivel a különböző termőhelyi adottságokhoz igen jól alkalmazkodik. Így nem kell amiatt aggódni, hogy mennyire fogja kedvelni a búza a hazai termőföldünket. A télállósága kiváló és jól bokrosodik. A megdőlésnek jól ellenáll így alföldi területeken sem okoz problémát, közepes szalmamagassága és erős szára miatt. A vetéséhez az október eleji időpont javasolt. Az RGT BABONA nevű búzafajta malmi minőséget ígér és középkésői éréscsoportba sorolható. A betegség-ellenálló képessége nagyon jó, főleg a vörösrozsda és a sárgarozsda ellen, de fuzáriummal szemben is kiválóan helyt állt. Ez a bőtermő és nagyon kiegyensúlyozott teljesítményű búza, a 2017-es évben 34,1%-os sikér mellett 9,07 t/ha termésátlagot hozott a jánoshalmi bemutatón. A javasolt tőszám 5-5,5 millió csíra/ha. Fontos kiemelni, hogy többnyire A2, azaz javító minőségű eredményeket produkál év újdonsága a korai érésű RGT CESARIO. Magas termés, jó télállóság, szárszilárdság jellemzi. A betegség-toleranciája nagyon jó, legfőképpen sárgarozsda, lisztharmat és szeptóriával szemben. A problémamentes, korai anyag magas terméssel! Az RGT SACRAMENTO: magas terméshozamú, szálkás kalászú búza a középkorai szegmensből. Alacsony, jó szilárdságú szalmaszár jellemzi. Magas fehérjetartalmú, bő termése útlevél a sikerhez! Az RGT BOREGAR malmi minőségű, középkésői éréscsoportba sorolható búzafajta. Nemcsak nálunk, de Franciaországban és Németországban is egy kedvelt fajta, nagy területeken termesztik. Kiváló kombinációja a nagy termőképességnek és a jó minőségnek egyaránt. Szárazságtűrő, ezért aszályos időkben biztonságosan termeszthető. Ajánlott minden termőhelyre, jól bokrosodik, kiváló a télállósága, a vetése korai vagy normál időpontban javasolt. Betegség-ellenálló képessége is nagyszerű, legfőképpen szeptóriával és szártörő betegséggel szemben. Az RGT PREMIO malmi minőséget adó, vitathatatlanul bőtermő, középérésű, szálkás kalászú búza. Jellemzőek rá a jó eredményeket ígérő, kifejezetten tömött kalászok. Műtrágya-reakciója kifejezett. Erős szára miatt a megdőlésre nem hajlamos. További említésre méltó tulajdonsága, hogy nagyon jól ellenáll a betegségekkel szemben és szálkás kalászának köszönhetően kevesebb vadkár várható. Az RGT REFORM Európa legnagyobb területén termesztett őszi búza fajtája. Piacvezető Németországban, Ausztriában, Csehországban, Hollandiában, de Európa minden országában megtalálható. A kései éréscsoport egyik legkedveltebb búzája a nagyfokú alkalmazkodó képessége miatt. Nagyon magas termésszint jellemzi malmi minőséggel kombinálva. Kiváló általános betegség-ellenállósága, télállósága. Az RGT REBELL nevet viselő őszi búza az éréscsoportját tekintve középérésbe sorolható, és szintén malmi minőséget várhatunk el tőle. Ez a tar kalászú búzafajta új genetikával rendelkezik, amely a malmi minőség mellett, magas terméspotenciált is ígér. Jó a szárazságtűrő képessége és az ország bármelyik részén termeszthető. Betegség-ellenállása rendkívül jó, legfőképpen lisztharmat, barna- és sárgarozsda ellen. A javasolt tőszáma 3,8-4,2 millió csíra/ha. Azoknak a gazdáknak ajánljuk legfőképpen a figyelmükbe, akik fogékonyak az újdonságokra, és kiemelkedő malmi minőséget akarnak elérni. A sikeres gazdálkodás érdekében válasszon az RAGT portfóliójából! RAGT a másik út a sikerhez Mózes Petra termékmenedzser

43 ÚJ PRE- ÉS KORAI POSZTEMERGENS GABONAGYOMIRTÓ SZER MÁR ŐSSZEL IS LEGYŐZHETJÜK A GYOMOKAT! Battle Delta gyomirtó szer őszi búzában és őszi árpában Széles hatásspektrumú az ősszel kelő kétszikű gyomok ellen is Rugalmasan időzíthető (pre- vagy posztemergens PRE ÉS KORAI POSZT MAGAS HATÉKONYSÁG EGYSZERŰ HASZNÁLAT További előnyökért keresse az fmcagro.hu weboldalát és területi képviselőinket! az FMC Corporation és leányvállalatainak márkaneve. 43

44 Fókuszban a kalászosok GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA A Gabonakutató őszi búza eredményei 2019-ből A Gabonakutató már évtizedek óta különböző kísérletekben teszteli az új és a köztermesztésben levő őszi búza fajtáit. Ezen kísérletek közül az egyik hiteles eredményeket nyilvánosságra hozó a GOSZ-VSZT-NAK posztregisztrációs kísérletsorozata. Napjainkban, ha csak a magyarországi számokat vesszük figyelembe, több mint 160 db búzafajta van forgalomban, így a közel 1 millió hektárnyi búza vetésterületet véve alapul, a termesztőknek nem könnyű eldönteni, hogy melyik fajtát válasszák. Ezért az új fajták megismerése, megismertetése elengedhetetlen. Igazából a köztermesztési tapasztalatok döntik el egy fajta elterjedtségét, piaci pozícióját, ezért vizsgáztatjuk fajtáinkat minden évben, minél többféle körülmények között. Ismert, hogy már 12 éve folynak a Gabonatermesztők Országos Szövetsége Vetőmag Szövetség és Terméktanács Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának kisparcellás, jól értékelhető ún. Posztregisztrációs Fajtakísérletei az ország számos (6-10 db) helyén, eltérő ökológiai és ökonómiai környezetben. Ez a kísérlet ma már ajánlati listának is nevezhető, hiszen 2008-ban való indításakor ez volt az alapelgondolás. Ebben a kísérletben való szereplés önkéntes, de meg kell felelni egyes elvárásoknak. Feltételek között van az, hogy a fajta új elismerés legyen, ha pedig már elismert, akkor a hivatalos szaporításokban évről évre területileg az elsők között legyen, illetve terméshozamai és minőségi mutatói alapján stabil és kiemelkedő legyen évről évre (lásd: GK Csillag, GK Békés). Ebben a hivatalos, Posztregisztrációs kísérletben a kezdetektől napjainkig a Gabonakutató, illetve jogelődjei 23 fajtát delegált. Az 1. táblázat mutatja azon GK fajták átlagos eredményeit, amelyek többször kiérdemelték, hogy a kísérletbe kerüljenek. A táblázat több hely kísérleti átlagát (t/ha) és az egyes évjáratokban elért kiemelkedő hozamaikat foglalja magába. Az adatok tényadatok és csak a szegedi érdekeltségű fajták átlagait tünteti fel évjáratonként és fajtaösszesítésben is. A táblázatban láthatjuk, hogy a GK Csillag és GK Békés mellett több fajtánk hozamaik, elterjedtségük vagy egyes minőségi bélyegük alapján 3-4 évig is szerepelt a kísérletben. A gazdasági mutatóik alapján, feltételezhető és bízunk benne, hogy az Fajta újabbak közül a GK Szilárd, GK Arató és a GK Bagó is több éven keresztül tagja lesz majd ennek a kísérletsorozatnak, amely ma már széles körben ismert, és fontos tájékoztatást ad a hazai termelőknek. Az 1. táblázat a szegedi GK fajták termésátlag adatait állítja egymás mellé, és évjáratonként mutat köztük különbségeket kiegyenlítettségben vagy kiemelkedő terméshozamokban. Ezekből az adatokból a fajták közelítő átlag (t/ha) GK Arató** 7,6 7,0 7,3 Kie.t/ha/kis/hely 9,5 9,4 GK Bagó* 7,1 7,6 7,3 Kie.t/ha/kis/hely 8,3 9,0 GK Bakony* 7,3 7,1 7,2 7,2 Legm.t/ha/kis/h. 9,6 8,0 8,3 GK Pilis* 8,6 7,3 7,6 7,4 6,7 7,5 Legm.t/ha/kis/h. 10,5 9,5 9,9 9,8 8,2 GK Szilárd** 9,3 8,5 7,6 7,6 6,8 7,9 Legm.t/ha/kis/h. 10,9 10,3 9,7 9,4 8,3 GK Csillag* 7,4 7,4 6,8 7,6 6,5 7,6 4,8 8,7 7,5 7,6 7,2 7,2 7,2 7,4 Legm.t/ha/kis/h. 7,2 9,9 9,6 9,3 8,6 9,2 6,8 10,4 9,9 9,6 9,6 8,7 GK Békés* 7,0 7,4 6,1 7,1 6,5 7,3 1,8 8,3 7,4 7,6 6,8 7,1 6,7 7,1 Legm.t/ha/kis/h. 7,1 9,8 9,7 8,6 8,5 8,5 3,3 9,7 9,0 9,7 7,6 9,0 GK Ígéret* 7,3 7,7 7,4 7,4 Legm.t/ha/kis/h. 8,6 9,2 9,1 GK Körös* 6,6 7,5 5,5 8,1 7,6 7,5 7,1 7,5 Legm.t/ha/kis/h. 8,8 9,5 7,0 10,6 9,3 9,8 GK Futár* 7,3 3,8 8,3 7,2 7,4 6,8 7,5 Legm.t/ha/kis/h. 8,6 6,1 9,8 7,9 9,8 GK Berény* 5,6 7,4 3,0 8,5 6,1 7,2 Legm.t/ha/kis/h. 9,4 8,8 4,8 9,4 GK Petur** 7,4 7,3 6,3 7,0 Legm.t/ha/kis/h. 7,7 10,5 10,0 GK Kalász* 7,2 7,4 6,4 7,0 Legm.t/ha/kis/h. 7,7 10,7 9,2 GK fajták átlaga 7,2 7,4 6,4 7,4 6,3 7,5 3,8 8,5 7,5 7,5 7,3 7,1 7,1 Magyaro. átlag 5,0 3,9 3,7 4,2 3,8 4,6 4,7 5,2 5,4 5,4 5,1 5,3 4,7 Éréscsoport: * korai ** közép Legm.t/ha/kis/hely: legmagasabb termés évjáratonként, egy adott kísérleti helyen 1. táblázat GOSZ-VSZT(-NAK) őszi búza posztregisztrációs kísérleteiben szereplő szegedi fajták termésátlaga, (kivonat) (-2014) potenciális teljesítményei is látszik, akár t/ha termést is adhatnak optimális termőhelyi, környezeti tényezők esetén. Bízunk benne, hogy függetlenül az áprilisi, májusi komoly csapadékhiánytól 2020-ban is hasonló, relatíve jó eredményekkel szerepelnek fajtáink, és partnereink is hasonló jó eredményekkel zárják az évet. Beke Béla

45 VÁLASSZA A HAZAI VETŐMAGOT! A MENNYISÉGRE IGÉNYES BÚZATERMESZTŐKNEK GK Arató GK Arató terméseredményei, (t/ha) 8,32 8,48 8,55 8,8 9,01 9,4 KIVÁLÓ TERMŐKÉPESSÉG KIVÁLÓ ÁLLÓKÉPESSÉG KIEMELKEDŐ SZÁRAZSÁGTŰRÉS Szekszárd Chernelházadamonya Hobol Kánya Iregszemcse Szombathely A mi földünk, a mi jöv 45

46 Fókuszban a kalászosok TALÁLKOZZUNK a Bábolnai Gazdanapokon! szeptember Készült az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum támogatásával

47 TELJES SZINKRONBAN AGILITY+ALLIANCE+BULLDOCK CSOMAGAJÁNLAT Az őszi gyomirtással egy menetben védekezhet az olyan ősszel megjelenő vírusvektorok ellen, mint a levéltetvek és a kabócák. Az Agility+Alliance széles hatásspektrumú gyomirtószer-kombináció az őszi búza és az őszi árpa őszi gyomirtására. Magról kelő, ősszel csírázó T1-es és T2-es gyomnövények ellen alkalmazható*. A három ismert hatóanyag, a klórtoluron, a diflufenikán és a metszulfuron-metil tökéletes összhangban dolgozik, levélen és talajon keresztül is kifejti hatását, tavaszra gyommentes állományt biztosítva. Videó a kalászosok őszi gyomirtásáról itt: A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót! *A hirdetésben szereplő termékek légi kijuttatása nem engedélyezett. 47

48 Fókuszban a kalászosok GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA Bokrosodás már ősszel avagy BactoFil Kalászos az őszi kalászosok termésbiztonságáért A még jobb, növényspecifikus biológiai hatás érdekében a kultúrnövényre adaptált, speciális talajoltó BactoFil Kalászost javasoljuk a vetést megelőzően kijuttatni a termőtalajba pl. az őszi búza, őszi árpa növények részére. A gyökértömeg-növekedés a termőhely adottságok és az évjárat függvényében 2 7% A talajoltás átlagos hatása a kalászosok gyökértömegére a kontrollhoz (100%) viszonyítva (AGRO.BIO Demo Farm Projekt, ) A starter hatás őszi kalászosokban is kimutatható, de mértéke kisebb, mint a tavaszi kultúráknál. Egyik oka, hogy az áttelelő kultúráknál a környezeti tényezők (pl. talaj- és léghőmérséklet) romlanak, másik oka, hogy a téli időszakban a rizoszféra aktivitása minimális szintre csökken. A talajoltás átlagos kalászosban a kontrollhoz (100%) viszonyítva (AGRO.BIO Demo Farm Projekt, ) A specializált törzsarányok a BactoFil Kalászos esetében nagyobb hormontermelést és intenzívebb nitrogénkötést végeznek annak érdekében, hogy minél jobb legyen az őszi bokrosodás és a télbe menetel. A megnövelt arányú Azotobacter vinelandii és Azotobacter brasilense aktívabbá teszik a nitrogénmegkötés hatékonyságát, menynyiségét és a növekedési hormonok (auxin, gibberrelin) termelését. Az őszi kalászosok vetésterülete hagyományosan a legmagasabb a hazai termesztési szerkezetben köszönhetően a Kárpát-medence éghajlati és talajadottságainak, amely évről évre meghaladja az egy millió hektárt. Ebből adódóan a gazdálkodók folyamatos törekvése a kenyérgabonák mennyiségi és minőségi paramétereinek minél magasabb szintű elérése. A hosszú vegetációs idő alatt még a folyamatosan javuló genetikai potenciálban lévő lehetőségeket is nagyon sok tényező befolyásolja. A gazdák legfontosabb feladata az évjárati körülményeknek megfelelően a növények számára a termőtalajban az optimális feltételek kialakítása. A talaj élő rendszer, amelyben okszerű talajműveléssel biztosítható a növények hiánytalan, egyöntetű kelését lehetővé tevő magágy. Azonban a vegetáció során a terméseredményeket jelentős mértékben meghatározó talajhatásokat a mechanikai módszereken túl kiemelten fontos biológiailag pl. BactoFil Kalászos talajoltó mikrobiológiai készítménnyel is támogatni, ami hatékonyabb nitrogénkötést, jobb foszfor- és káliumfeltárást biztosít, intenzívebbé teszi a biológiailag akítv anyagok (hormonok, vitaminok stb.) termelődését. Emellett a talajszerkezet javul, gyorsabb csírázást, erőteljesebb gyökérfejlődést érhetünk el. A BactoFil Kalászosban lévő asszociatív törzsek a talajban megtelepednek, majd kolonizálnak a növények gyökereivel, számos ponton támogatva azok életfolyamatait. Kedvezően hatnak a talaj tápanyagellátó és vízgazdálkodó képességére

49 GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA felvehetővé teszi. A légköri nitrogén kötésével serkenti a talaj mikrobiális folyamatait. A talajellenállás alakulása búzában, 4 év BactoFil használat után (Bálint Kft. Kocsola, 2018) Kukorica után vetett őszi búza fuzáriumfertőzöttségének vizsgálata különböző talajművelési módok esetén (Agrofil, ) A BactoFil Kalászos talajoltás alkalmazásának előnyei: ÄÄHormontermelés A készítményben lévő baktériumtörzsek növényi hormonokat (főleg auxint) szintetizálnak, amelyek nagymértékben segítik a gabonanövények csírázását, a gyors és egyenletes kelést. A kifejlődő mélyre hatoló sűrű gyökérzetnek köszönhetően az őszi kultúrák télállósága jelentősen növekszik. A stresszhatások elviselése javul. ÄÄTápanyagfeltárás a talajból, növényi maradványokból humuszképzés A növények számára nehezen hozzáférhető a talaj ásványi szerkezetéhez kötött foszfor és káliumot oldhatóvá, valamint a növényi maradványokban lévő tápanyagokat is ÄÄTalajszerkezet javulás Második-harmadik évi használata után talajszerkezet-javulást eredményez, amely a talaj vízmegtartó képességének javulásában, jobb művelhetőségében figyelhető meg. ÄÄBiokontroll hatás Az első lépés a kórokozó fonalas gombák (pl. fuzárium) életterének csökkentésében. A BactoFil Kalászos használatával jelentősen csökkenthetők a talajban lévő kórokozók és fertőzésük (lásd a fuzáriumfertőzöttségre vonatkozó diagram). A készítményekben lévő baktériumtörzsek lebontják a kórokozók életterét és tápanyagforrását jelentő növénymaradványokat. Továbbá felveszik előlük az életfolyamataikhoz nélkülözhetetlen vasionokat (Fe 3+ ) és olyan anyagokat termelnek, amelyek gátolják a kórokozók szaporodását, ezzel szignifikánsan csökkenthetjük a talajból eredő fertőzési nyomást. Kedvező csomagajánlatainkért BactoFil Kalászos + TrichoMax, BactoFil Kalászos + Amalgerol és szakmai kérdésekben keressék bizalommal területi kollégáinkat! Daoda Zoltán szakmai igazgató AGRO.bio Hungary Kft. 49

50 Növényvédelem Ősszel, a kalászos vetések és egyre inkább a gyomirtások idején Benécsné Dr. Bárdi Gabriella Neutex Bt., Gödöllő Növényvédelem ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál, Dr. Keszthelyi Sándor Amikor ezeket a sorokat papírra vetem augusztus elején, az országban éppen végéhez közeledik a kalászosok aratása. Tegnap éppen a leszakadó égi áldás előtt sikerült befejezni az utolsó búza kísérletünk betakarítását. Ám sok helyen bizonyára ismét napokra megakasztja, és a termény minőségét tovább rontja az újabb, csapadékot hozó hidegfront. Változékony nyarat hagyunk magunk mögött, változékony hangulatban a nem túl rózsás repce és kalászos hozamok után, remélve a kapások jobb eredményeit. A cikk megjelenésekor már a jövő évi termés megalapozása zajlik. Repcét vetünk, vetettünk, zöldítünk az ökológiai másodvetésekkel, előkészítjük a talajt a kalászosoknak, és néhol talán már elindult az őszi árpák, hibridbúzák koraibb vetése, valamint a napraforgó betakarítása is. Egy-két évtizede ilyenkor ősz elején csak a talaj-előkészítéssel, csávázással, vetéssel, új kalászos és repce fajtákkal kapcsolatos cikkek és hirdetések uralták a mezőgazdasági szaklapokat. Mára azonban jelentősen módosultak gazdálkodásunk, az alkalmazott agrotechnikánk elemei és elvei, és érezhetően változott, változik az időjárás is. Ezért egyre több őszi gyomirtással, nem csak őszi alap-, hanem fejtrágyázással, regulátorozással, őszi növényvédelemmel kapcsolatos kutatási eredmény, szakmai információ jelenik meg az írott és online sajtóban, jogosan és szükségszerűen. Gyomflóra változások A kalászosok elsősorban az őszi búza gyomflórája jelentős változáson ment át az utóbbi két évtizedben. Már az Ötödik Országos Gyomfelvételezés as összesített adatai is azt mutatták, hogy a búzavetések legnagyobb borítást adó, ún. elsőrendű fontosságú húsz gyomfajából 12 faj zömében ősszel esetleg száraz, a szokásosnál melegebb ősz, enyhébb tél esetén tél végén, kora tavasszal csírázik. A as, újabb országos felvételezési adatok (a 2018-as év adatainak 85%-os feldolgozottsága mellett) ezt a tendenciát csak megerősítették. A húszas listában 7 gyomfaj a T 2 -es (ősszel és tavasszal egyaránt csírázó nyáreleji egyéves fajok), 5 gyomfaj pedig a T 1 -es (ősszel csírázó, kora tavaszi áttelelő egyéves fajok) életforma csoportba tartozónak bizonyult. Némi átrendeződés figyelhető meg a fajok sorrendjében, például az ebszékfű a korábbi első helyről most a 4. helyre csúszott vissza, és a ragadós galaj borítása is jelentősen tovább csökkent, a tyúkhúr pedig listavezető helyre ugrott. Ugyanakkor érzékelhető, hogy a fűféle, egyszikű fajok által 1. kép A búza eltűnik a széltippan bugaerdő alatt okozott gyomosodási, gyom irtási problémák nem csökkentek, sőt új megoldandó feladatok jelentkeztek

51 2. kép Ezeket a rozsnokokat ősszel kellett volna elkapni Egyszikű fajok előretörése 3. kép Bromus commutatus a tritikáléban Közülük is kiemelkedik jelentőségében a nagy széltippan (Apera spica-venti, 1. kép), amelyik a harmadik legfontosabb kalászos gyomnövényünkké vált (ezt a helyezést a legfrissebb felvételezési adatok alapján is megtartotta), és folyamatos terjedése figyelhető meg olyan területeken is, ahol korábban hírét sem hallották. Ennek több oka is van. Az egyik a termesztéstechnológia átalakulása. Terjednek a forgatás nélküli talajművelési technológiák és egyre sekélyebb művelésben részesülnek a kalászos gabonák és a vetésváltásban gyakran szereplő repce. Ez eredményezi az apró magvú gyomfajok, így a fűfélék felszaporodását, de mellékesen megjegyzendő, hogy segíti az enyhe őszöket és teleket földalatti sarjképzésre sikeresen felhasználó gyökértarackos évelők, pl. a mezei acat újbóli előretörését is. A táblák talajainak minőségromlása, elsavanyodása szintén kedvez a széltippannak. De az emberi tényező, például a tisztítatlan művelő eszközök, kombájnok újabb, még fertőzésmentes táblára történő átvitele egy széltippanos tábla művelése, aratása után, gondatlan saját magfogás visszavetése, ellenőrizetlen vetőmag kereskedelem, talán még inkább hozzájárulnak a fűféle gyom és más veszélyes gyomok terjedéséhez. Kevés figyelmet fordítunk a tábláinkkal szomszédos területek a zöldítésben szereplő, ökológiai jelentőségű területek, füves táblaszélek, árokpartok, ligetes sávok, vezetékoszlopok körüli táblarészek megfelelő kezelésére, karbantartására, pedig onnan is egyre gyakrabban települnek be üzemi táblákba olyan fűfélék, amelyek meglepetést és szinte kezelhetetlen gyomirtási problémát okoznak már akár ősszel is a kalászos gabonákban. Ilyenek az egyébként tipikusan ruderális gyomnak számító rozsnok (Bromus, 2. és 3. kép) fajok, vagy az egyre több helyen, sokszor a széltippan kísérőjeként is jelentkező vékony egércsenkesz (Vulpia myuros, 4. kép), vagy az egyébként nyugaton a golfpályák rémének számító egynyári perje (Poa annua), valamint néhol a Lolium fajok (pl. az olasz perje, Lolium multiflorum Somogyban). Külön figyelmet érdemel manapság az egyszikűek közül a parlagi ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides, 5. kép) látványos terjedése is. A Földközi-tenger vidékéről származó gyomnövény elsősorban a csapadékos klímát kedveli és nedves talajokon nő nagy tömegben, így Nyugat-Európában mára a legelterjedtebb gyomok egyike lett. Hazánkban elsősorban extrém csapadékos évjáratokban, ill. extrém csapadékú őszi, esetleg kora tavaszi hónapok után nő meg a jelentősége kötött, mélyfekvésű, jó vízgazdálkodású, mérsékelten savanyú talajokon. Komolyabb helyi fertőzések főleg a Dunántúlon (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém) találhatóak, de lokálisan más megyékben is kialakultak már felszaporodásai (pl.: Békés, Nógrád). Könnyű magvait a kombájnok betakarításkor a pelyvával együtt kifújják, így azok visszafertőzik a termőhelyet. T 2-3 életformája miatt mind az őszi, mind a tavaszi kalászosok veszélyes, erős versenyképességgel rendelkező gyomja lehet. Ritka, roszszul bokrosodó vetésekben hatalmas bokrai nőnek (az idei tavaszon volt erre jó pár példa), csapadékos őszökön a késeibb vetésű kalászosokat a gyepszerűen kelő, zárt állománya révén is komolyan károsíthatja. Nyugat- és Észak-Európában számos, akár 3-5 különböző hatásmechanizmusú herbicid hatóanyaggal szemben fiziológiás és/vagy támadáspont rezisztenciát mutató biotípusai alakultak ki. A héla zab (Avena fatua) jelentősége az utóbbi években a 80-as 51

52 Növényvédelem évek közepének fertőzöttségéhez viszonyítva csökkent, a as Ötödik Országos Gyomfelvételezés fontossági rangsorában a 22. helyre csúszott vissza a búzavetésekben. Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy komolyabb fertőzések és gócos terjedés figyelhető meg az ország azon részein (pl.: Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves megye, Pest megye északi, északkeleti fele), ahol az amúgy is alacsony termésátlagok miatt az ellene alkalmazható és a normál tavaszi posztemergens védekezések idejénél általában előbbre időzítendő, specialista készítményeket igénylő gyomirtási eljárások költségét a kalászosok gyengébb jövedelmezősége nem bírja el. A héla zab idén tavasszal sok helyen együtt kelt a napraforgóval, vagy akár megelőzte annak kelését, az alapkezelésben adott egyszikű spektrumú készítményekre nem igazán reagált, főleg, ha már 2-3 levélben érte a kezelés. Ellene hatékonyan védekezni csak graminicidekkel lehetett, amelyeket zömében az idei kétszikű gyomkelés jellege, megkésettsége miatt a herbicidtoleráns napraforgóban alkalmazható állománykezelő készítményekkel együtt juttattak ki a gazdák. 5. kép Parlagi ecsetpázsit az árpában Számos gazdálkodó állítja, hogy nála a héla zab, ill. ahogy zömében nevezik, a vadzab csírázik ősszel és tavasszal is. Alaposabban megnézve a fertőzött területeket, általában kiderül, hogy a kalászos táblán ősszel a magas zabbal (Avena sterilis subsp. ludoviciana) találkozunk, amely faj túlnyomóan ekkor csírázik. De előfordultak már a praxisomban vegyes fertőzésű táblák is, ahol március végén a ritkán kelt, rosszul bokrosodott búzában a kultúrnövénnyel megegyező fejlettségű, és színű, már bokrosodó magas zab mellett volt jelen az 1-2 leveles, világoszöld-fűzöld színű, jellegzetes héla zab is. Ez utóbbi faj inkább a tavaszi vetésű kalászosokban tud nagyobb problémát okozni, az őszi vadzab, azaz a magas zab, azonban komoly versenytársa az őszi vetésű kalászosoknak már ősszel is, kalászolásakor pedig látványosan, jó 1-1,5 méterrel a búzakalászok szintje felett lengeti nagyméretű bugáit. A magas zab és a héla zab gócos terjedésének biológiai és agrotechnikai okai is vannak. Mindkét faj egyenetlenül érik, a termés egy része már a betakarítás előtt a talajra hullik, s ezzel párosul az egyenlőtlen csírázás. Héla zabnál a termések többsége kb. egy évig nyugalmi állapotban marad, 4. kép Vékony egércsenkesz a búzában és csak a második évben csírázik. A magas zab esetében sok frissen érett termés nem nyugalmi állapotú. A toklászos termések keményhéjúságuk miatt még kedvező körülmények között is csak fokozatosan, hosszabb idő alatt csíráznak ki, de éppen ezért a talajban is hosszan megtartják csírázóképességüket. A magvak, méretük és a felhalmozott tartalék-tápanyagaik miatt elég nagy mélységekből (15-20 cm-ről) is képesek kicsírázni, a csírázás kb. 6-7 C-on indul meg és 10 C körüli talajhőmérsékletnél már be is fejeződik. Terjedésüket elősegíti az is, hogy nem kelnek a nyári hónapokban, ezért tarlóhántással, vagy más nyári talajművelési eljárással nem védekezhetünk ellenük. A kombájnokkal és a szalmabetakarítás, szalmamozgatás magas foka, gépesítettsége révén magunk is könnyen széthurcolhatjuk a terméseket egy gazdaságon belül. Az ellenőrizetlen saját magfogás, nem fémzárolt, nem megfelelően tisztított vetőmagok alkalmazása szintén a terjedést segíti. Sokszor évekig csak néhány szálat látunk belőlük a táblákon, míg egy-egy extrémen csapadékos őszi vagy tavaszi hónap után, főleg a ritkább és gyengébb kondíciójú

53 kalászosokban tömegesen kelhetnek, kontroll nélkül komoly termésveszteséget okozva. Ezért ezeket a zab fajokat tömeges megjelenésük esetén irtani, kontrollálni szükséges a tavaszi vetésű, kétszikű kultúrnövények állományaiban is, ahol szelektív graminicidek célzott, hatékony alkalmazására nyílik lehetőség. Szőnyeggyomok és más kétszikűek A problémás egyszikűek mellett nem feledkezhetünk meg a zömmel ősszel csírázó és a ritkább kelésű kultúrnövényben szőnyegszerű, sűrű állományokat képező tyúkhúr és árvacsalán fajokról, a lányokról, azaz a viola és veronika fajokról, valamint a pipacsról, pásztortáskáról, ebszékfűről és a pipitér és szarkaláb fajokról. T 1 -es, T 2 -es életformájú gyomokról van szó, melyek egy része az őszt meghosszabbítva, az enyhébb teleken is csírázik és fejlődik, így kora tavaszra már szárbaindult, sok mellékhajtással rendelkező, generatív szakaszba, néha már virágzásba fordult és így herbicidekre kevésbé érzékeny egyedekkel találkozhatunk a tábláinkon. Ezek a gyomfajok a klasszikus ALS-gátlókra, szulfonil-karbamidokra elég komoly részben fiziológiai, részben alkati toleranciát mutatnak, egy részük pedig a hormonbázisú, fenoxi-herbicidekre is csökkent érzékenységgel reagál, ezért a hagyományos tavaszi posztemergens kezelésekkel alig kontrollálhatók. A repce-búza vetésváltás következményeként egyre gyakrabban kell már kora ősszel odafigyelnünk a búzavetésben jelentkező repce árvakelésre, különösen, ha IMI-toleráns repce volt az elővetemény. Ezek a növények ugyanis a klasszikus áprilisi kalászos gyomirtási időszakra már nagyon fejlettek lesznek és genetikai hátterük, részleges toleranciájuk miatt egyes ALS-gátló hatóanyagokkal és a kombinációkban gyakran szereplő fluroxipirrel szemben is csökkent érzékenységet mutatnak. Termesztéstechnológiai, agrotechnikai változások A hibridbúzák, hibridárpák és egyes speciális, nagy termőképességű prémium fajták esetében is ma már a technológia része az alacsony vetőmagnormával, alacsony tőszámmal történő, a szokásosnál koraibb vetés, amely azt eredményezi, hogy a kalászos fejlődésének kezdetén a ritkább állományok ki vannak téve a kelő gyomokkal való hosszabb ideig tartó versengésnek. A gyorsabb, erőteljesebb bokrosodást, a gyomokkal versenyképes őszi állományok kialakulását segítheti az egyenletes, sekély 3-4 cm-es mélységű vetés, a megfelelő alap- és szükség esetén már őszi fejtrágyázás. Ma már nem számít ritkaságnak a frakcionált vetőmag használata és a sűrűsoros szemenkéntvető gépek alkalmazása sem a kalászosok vetésénél. A klímaváltozás hatásai A globális felmelegedéssel együttjár az időjárási szélsőségek gyakoribbá válása is. Átalakul az őszi, téli időjárás. Egyre gyakoribbak a hoszszú, enyhe őszök, az egyre későbbre tolódó őszi fagyok. A téli hónapok is a szokásosnál enyhébbek és egyre kevésbé számíthatunk hosszabban tartó, komolyabb hóborításokra. Néha a klasszikus ősz gyakorlatilag ki is marad, mert a szeptemberi meghosszabbított nyári kánikula még folytatódik a kalászosok vetési idejében is kitartó vénasszonyok nyarával, nagyobb mennyiségű csapadékkal, mint ben és 2016-ban, vagy hosszabban tartó szárazsággal, mint tavaly és tavalyelőtt. A téli hónapok talajfeltöltő csapadékaira egyre kevésbé tudunk számítani, pedig az enyhe teleken a kalászosok a megszokottnál élénkebb anyagcserét folytatnak, több felvehető tápanyagra és vízre lenne szükségük, és sajnos az előrejelzések szerint egyre gyakrabban követi az ilyen telet száraz március és április. A fiatal kalászos vetések egyre gyakrabban és egyre hosszabb ideig kell, hogy konkuráljanak a gyomokkal őszszel és az enyhe teleken is. A fiatal vetésnek még nincs gyomelnyomó képessége, így egy őszi, erősen gyomosodott állomány szinte behozhatatlan hátránnyal indul tavasszal, rosszabbul bokrosodik és termésátlaga is kísérletekkel igazoltan gyengébben alakul, mintha a már legérzékenyebb kompetíciós periódusban, keléstől a bokrosodás közepéig-végéig (októbertől kb. április közepéig) kiiktattuk volna a gyom-versenytársakat. A kalászosok őszi gyomirtása A kalászosok őszi gyomirtása az eddig elmondottak alapján már nem minősíthető ritkán használt reformtechnológiának, hanem egyre indokoltabb, jól kihasználható és tervezhető, a helyi gyomosodási, ökológiai (elsősorban talaj) és időjárási viszonyokhoz igazítható lehetőség. Magyarországon vannak olyan éghajlati és domborzati adottságokkal rendelkező területek, amelyek tavasszal nehezen járhatóak, későn száradnak fel, esetleg belvizesedésre hajlamosak, és a tavaszi gyomirtás általában már csak fejlett gabonában, fejlett gyomok ellen végezhető el, ami hatékonyságcsökkenéssel és megnövekedett fitotoxicitási veszéllyel jár. Ilyen táblákon ha a gyomosodás jellege is indokolja a gyomirtás biztonságosabban alapozható az őszi kezelésekre. A búzatáblák őszi kezelésével enyhíthető a tavaszi főleg áprilisi növényvédelmi munkacsúcs, és a táblaszintű gyomosodási viszonyok ismeretében, viszonylag kevés növényvédő géppel is megfelelően lehet tervezni és ütemezni a preemergens, korai-poszt, ill. posztemergens permetezéseket a kalászos területeken. Ősszel, ha lehet vetni, akkor lehet permetezni is, s a vályogos, vagy annál kötöttebb talajokon a talajállapot a szántóföldi kijuttatáshoz ilyenkor általában megfelelőbb, mint tavasszal. Korai, hatékony gyomirtással elérhetjük, hogy a gyomnövények semmiképp ne hozzanak magot, ezzel az esetlegesen már kialakult herbicid-ellenálló képesség utódokra történő átörökítését megakadályozhatjuk. Megkésett tavaszi gyomirtásoknál előfordul, hogy egyes gyomnövények átmeneti stressz után regenerálódnak, magot hoznak. Köztük lehetnek már mutálódott, rezisztenciát hordozó egyedek is. Érdemes tehát azokon a területeken még ősszel elvégezni a gyomirtást, amelyek zömmel ősszel és/vagy kora tavasszal kelő, egyéves gyomnövényekkel a veszélyes egyedszámot meghaladó mértékben (ez pl.: 53

54 Növényvédelem Hatóanyag Készítmény Dózis (kg/ha, l/ha) pendimetalin/400 g/l Activus 400 SC 4 pendimetalin/330 g/l Sharpen 330 EC 4-6 pendimetalin/400 g/l Sharpen 40 SC 3,3-4,1 pendimetalin/455 g/l Stomp Aqua 3,5 flufenacet/500 g/l flufenacet/420 g/kg + metribuzin/140 g/kg flufenacet/400 g/l + diflufenikan/200 g/l flufenacet/400 g/l + diflufenikan/200 g/l Inker 500 SC 0,24-0,30 0,24-0,35 Alkalmazás ideje pre korai poszt 1-3 leveles pre poszt 2-3 lev. bokr. kezdete pre poszt bokr. kezdetéig pre poszt bokr. kezdetéig pre őszi korai poszt 1-5 leveles Kultúra (őszi vetésű) őszi búza, őszi árpa, rozs, tritikále őszi búza, őszi és tav. árpa, tritikále, rozs, őszi búza, őszi és tav. árpa, rozs, tritikále őszi búza, őszi és tav. árpa, tritikále, rozs őszi búza Forgalmi kategória Expert Met 0,35 őszi korai poszt 1-3 leveles őszi búza, őszi árpa, rozs, tritikále II. Naceto SC 0,4-0,6 őszi korai poszt 1-3 leveles őszi búza, őszi árpa I. Battle Delta 0,3-0,6 diflufenikan/500 g/l Diflanil 500 SC 0,25 pre őszi korai poszt 1-5 leveles pre őszi korai poszt 1-3 leveles őszi búza, őszi árpa I. őszi búza, őszi árpa I. klórtoluron/500 g/l Lentipur 500 SC 2, lev. bokr. vége őszi búza, őszi árpa I. klórtoluron/500 g/l + diflufenikán/100 g/l klórtoluron/250 g/l + pendimetalin/300 g/l + diflufenikán/40 g/l Agility 1,25 őszi, tavaszi korai poszt 3 lev. bokr. vége őszi búza, őszi árpa, tritikále I. Legato Trio Trinity 1,5-2,5 proszulfokarb/800 g/l Boxer 1,5-3 proszulfokarb/800 g/l Fidox 800 EC 3 proszulfokarb/667 g/l + diflufenikan/14 g/l Jura EC 4 ősszel vagy tavasszal, 3 lev. bokr. vége pre őszi korai poszt 1-3 leveles pre őszi korai poszt 1-3 leveles pre őszi korai poszt 1-3 leveles őszi búza, őszi árpa, tritikále, rozs I. őszi búza, őszi árpa I. őszi búza, őszi árpa I. őszi búza, őszi árpa I. flumioxazin/50% Pledge 50 WP 0,06 őszi korai poszt 1 lev. bokr. kezdetéig őszi búza I. diflufenikan/100 g/l + penoxulam/15 g/l + floraszulam/3,75 g/l bifenox/250 g/l + mekoprop-p/308 g/l metszulfuron-metil/60 g/kg + diflufenikán/600 g/kg metszulfuron-metil/143 g/kg +tribenuron-metil/143 g/kg szulfoszulfuron/750 g/kg jód-szulfuron-metil-na/2 g/l + mezoszulfuron-metil/10 g/l + mefenpir-dietil/30 g/la Bizon 1 Verigal D 2,5 Alliance 660 WG 0,050* 0,050** 1 lev. bokr., 3 mellékhajtásig, csak ősszel ősszel vagy kora tavasszal 3-6 lev. bokr. vége őszi korai poszt 1-3 leveles őszi poszt 3 lev. bokr. (3 mellékhajtás) őszi búza, őszi árpa, tritikále őszi búza, őszi és tav. árpa, rozs, zab, tritikále őszi búza, őszi árpa I. Ally Max SX 0,028*** őszi korai poszt 1-5 leveles őszi búza, őszi árpa*** I. Athos WG Aperon WG 0,013-0,026 0,013 bokr. kezdetétől 2 nódusz bokr. kezdete vége őszi búza, tritikále Atlantis OD 1-1,5 poszt, bokr. kezdete 2 nódusz őszi búza I. karfentrazon-etil/400 g/kg Aurora 40 WG 0,040-0,050 3 lev. bokr. vége őszi búza, őszi árpa, zab I. karfentrazon-etil/1,5% + mekoprop-p/60% halauxifen-metil/7,8 g/l + kloquintocet-mexil/7,5 g/l Aurora Super SG 1,0-1,2 kg/ha 3 lev. bokr. vége őszi búza, őszi árpa I. Tarzec 1,0 0,8 őszi poszt 3 leveles kortól és/vagy tavasszal (zászlóslevélig) őszi búza GALAP ellen! * kombinációban proszulfokarb hatóanyagú készítménnyel **kombinációban klórtoluron vagy klórtoluron+diflufenikan hatóanyagú készítménnyel ***őszi búzában és őszi árpában kombinációban Battle Delta-val (0,3 l/ha) 1. táblázat A kalászosokban ősszel vagy ősszel és kora tavasszal, preemergensen és/vagy korai posztemergensen (főként az egyszikűek, T 1, T 2 -es, T 2-3 gyomok ellen célzottan) alkalmazható herbicidek III. III. II. III. II. II. I. I. II

55 galajnál csak 1,8 db/m 2, széltippannál 3 db/m 2, veronikáknál, tyúkhúrnál db/m 2 stb.) fertőzöttek, évelő kétszikűek (pl. mezei acat) vagy árvakelésű napraforgó erős tavaszi gyomosítása nem prognosztizálható, és a terület ősszel jól járható, ugyanakkor deflációra, porosodásra sem hajlamos. Érdemes számba venni azt a lehetőséget is, hogy a célzott őszi kezelést esetleg mégis ki kell egészíteni tavasszal az évelők, napraforgó és más kései, melegkedvelő gyom elleni felülkezeléssel. Ilyen esetben tekintve a bevételek és ráfordítások mai kényes egyensúlyát egy időben elvégzett tavaszi hormonos kezelés, vagy relatíve olcsóbb egyéb herbicid még beleférhet a közepes gyomirtási költségszintet tervezők büdzséjébe is. Az őszi gyomirtás tervezésekor érdemes azt a szakmai szempontot is figyelembe vennünk, hogy ilyenkor olyan régi (pl.: klórtoluron, diflufenikan, flufenacet) és újabb (pl.: flumioxazin, proszulfokarb) hatóanyagok kombinált alkalmazására nyílik lehetőség, amelyek hatásmódja alapvetően eltér a tavasszal alkalmazott 6. kép Kelő széltippantól kiszőrösödő árpatábla, ideális fejlettség őszi kezeléshez ALLROUNDER -flatline- A legújabb sokoldalú szántóföldi kultivátor 6-gerendelyes felépítéssel Tarlóhántás Magágykészítés Szántás elmunkálás Elérhető 6,00 m és 7,50 m munkaszélességben Az Ön Köckerling képviselője Magyarországon: Michels Jens Alapi G. u. 1/ Szigetvár Hungary mobil jens.michels@koeckerling.com 55

56 Növényvédelem hatóanyagok (zömében ALS-gátlók, hormonhatásúak) hatásmódjától, így egyben teszünk is valamit a gyomrezisztencia kialakulása ellen, ill. rezisztenciatörő kezeléseket végezhetünk. Az alkalmazandó szerek, kombinációk meghatározásánál olyan megoldást is választhatunk, hogy ha valamilyen ok miatt mégsem tudjuk elvégezni a tervezett őszi kezelést, akkor a kezeléssel átcsúszhatunk kora tavaszra is, nem kell új herbicideket beszereznünk. Herbicidek az őszi gyomirtáshoz Az ősszel (is) alkalmazható hatóanyagokat, herbicideket az 1. táblázat tartalmazza. Preemergens kezelést erősen porosodó, deflációra és/ vagy vízállásra hajlamos területen ne tervezzünk. A preemergens gyomirtások megfelelő hatásához nem rögös, jól elmunkált aprómorzsás magágy szükséges, a fitotoxicitás elkerülése érdekében egyenletesen, legalább 4-5 cm mélységben elvetett kalászosokkal. A korai posztemergens kezeléseknél ügyelni kell, hogy az egyszikűek, pl. a széltippan ne legyenek 1-2 levélnél fejlettebbek (6. kép), és a magról kelő kétszikűek gyomirtásra ideális állapota is a szik-2 valódi leveles (max. 4 leveles, galajnál 1-3 levélörvös) fejlettség. A permetezést célszerű legalább 8-10 C-os nappali hőmérséklet mellett végezni, lehetőleg még az erős fagyok beállta előtt. Kerüljük a várható fagyos éjszaka előtti, vagy közvetlen utáni kezelést és soha ne végezzünk gyomirtást betegségektől, kártevőktől, esetleg szárazságtól legyengült, károsodott, nem megfelelő tőszámú kalászos állományokban. Egyéb szerekkel (pl.: nedvesítő, folyékony műtrágya, inszekticid, fungicid) tervezett, tankmixben történő kijuttatás előtt alaposan tájékozódjunk a gyártó, forgalmazó cég előírásairól, ajánlásairól, hogy elkerüljük a kultúrnövényünk károsodását (pl. safenert tartalmazó készítmények esetében), vagy éppen a csökkent gyomirtó hatást. Egyes készítmények esetében a dózisok tól-ig tartományban kerülnek engedélyezésre és megadásra. Általános alapelv, hogy erőteljesebb gyomosodás és fejlettebb egyedek, illetve a szerre kevésbé érzékeny gyomok előfordulása esetén a magasabb dózis alkalmazása indokolt. A preemergens hatóanyagoknál (pendimetalin) lazább talajokon az alacsonyabb, szerves anyagban gazdagabb, kötöttebb talajokon a magasabb dózis alkalmazása javasolt. Azon korai poszt herbicidek esetében, amelyeknél egy-egy hatóanyagnál a talajon keresztüli hatás is ismert (pl.: Bizon, Legato Trio, Pledge), a kijuttatás utáni két-három hétben mm bemosó csapadék szükséges az elvárt, jó hatáshoz, ill. tartamhatáshoz a kezelés után kelő gyomok ellen. Az őszi gyomirtások többségét manapság közel ezer ha-on az egyszikűek elleni célzott védekezés indokolja. Egyre többen ismerik fel, hogy a veszélyes fűfélék tömeges előfordulásuk esetén gyakran nagyobb termésveszteséget tudnak okozni, mint a kétszikű gyomnövények db széltippan, vadzab vagy valamilyen rozsnok négyzetméterenkénti előfordulása már 10-15% terméskiesést okoz, és bizony hány olyan táblát találni ősszel, ahol az egyszikű gyomok kelése többszázra tehető négyzetméterenként. Ez a gyomosodás már elviheti a termés 30-40%-át is! Ha veszélyes egyszikűek növekvő fertőzését detektáljuk egy táblán, akkor az őszi gyomirtást ezekre fajokra célzottan kell tervezni, olyan hatóanyagokat, kombinációkat és dózisokat megválasztva, amelyek biztonsággal és nem csak mellékhatással irtják ezeket a gyomfajokat. Tudomásul kell vennünk, hogy az ősszel kijuttatható szerek többségének kevés kivételtől eltekintve a tavaszra is átnyúló hatástartóssága csak akkor lesz megfelelő, ha kalászos gabonánknak a gyomoktól való mentesítés mellett minden olyan feltételt biztosítunk, amelyek a gyors kezdeti fejlődést, sikeres megerősödést, kellő bokrosodást biztosítják (pl.: őszi alaptrágyázás, esetleg startertrágyázás, őszi inszekticides védelem stb.), s így tavasszal a már kellően sűrű, egészséges állomány meg tud birkózni az esetleges további téli, kora tavaszi gyom-utókelésekkel is. Az őszi gyomirtás tervezésénél mindig alaposan nézzünk utána engedélyokiratból, prospektusból az alkalmazni kívánt herbicid gyomspektrumának, és a kiválasztásnál mindig a táblán végzett gyomfelvételezések, a terület előéletének, előveteményének ismerete alapján döntsünk. Ne feledkezzünk meg az esetleges utóvetemény korlátozások számbavételéről sem. Szeszélyes őszi időjárás esetén válasszunk olyan herbicidet, hogy szükség esetén a kezelések átcsúsztathatóak legyenek kora tavaszra, igazodva az időjárás és a gyomkelés kívánalmaihoz. Mechanikai gyomirtás már ősszel is Az integrált védelem jegyében szót kell ejteni az őszi mechanikai gyomirtás lehetőségéről is, amelynek eszköze a gyomfésű. A gyomfésűk tulajdonképpen speciális kialakítású fésűs boronák, amelyeknél a boronaujjak rugós rögzítése mellett általában a rugótartók kéttárcsás csapágyazása és a csuklós kiképzésű boronaelemek biztosítják a boronatagok magas fokú talajkövetését (elcsavarodásra képes rugóujjak). A gyomfésű munkája nyomán a talaj a beállítástól függően 1-4 cm mélységben teljesen felrázódik, átforgatódik. Kalászos gabonákban ősszel használható a gyomfésű ún. vakboronálásra, azaz vetés után, de még kelés előtt, amikor a kalászos csírái még 3-4 cm-re a talajfelszín alatt vannak, de a felső 1-2 cm-ben már javában csíráznak az aprómagvú, T 1 -T 2 - es gyomok; vagy a levél megjelenésének időszakában is gyomirtási (elsősorban széltippan, galaj, ebszékfű, árvacsalán fajok, tyúkhúr ellen), rögtörési, levegőztetési céllal. A gyomfésű alkalmazásának sikerességét befolyásoló tényezők: közepesen kötött, vagy lazább talaj, kismagvú, a felső 1-2 cm-ből csírázó gyomok, maximum szik-2-3 leveles gyomfejlettség, szárazabb időjárás (csapadékos időben a gyomok könnyebben regenerálódnak), haladási sebesség 8-12 km/h, a művelési mélység célszerű megválasztása, mivel annak növekedésével arányosan nő a kifordított gyomokat talajjal betakaró hatás, míg a feldarabolásuk eredményessége csökken. Fotó: 1-4. és 6. kép a szerző felvételei, 5.kép Wikipedia, Oliver Macdonald 2006 n

57 GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA A kalászosok őszi gyomirtásának jelentősége A termelők körében elsősorban a széltippannal fertőzött megyékben jellemző az őszi permetezés, pedig ez több más esetben is hasznosabb lehet a hagyományos tavaszi gyomirtásnál. A széltippan fertőzöttség országosan nagyon terjed. A faj megjelenését gyakran csak kalászoláskor veszik észre a gazdálkodók. A magtermése hatalmas, 1-1 példánya akár nél is több magot képes hozni. A csapadékosabb őszi időjárás és az enyhe tél is kedvez a tömeges és elhúzódó csírázáshoz. A homoktalajokon az őszi gyomirtók túl gyors kimosódása is elősegíti a túlélő példányok szaporodását. A védekezésre sokféle talaj- és levélherbicidet alkalmazhatunk. A kimosódásnak jól ellenálló csírázásgátló pendimetalin, a levélhatással is bíró klórtoluron gyakori összetevői az őszi korai poszt gyomirtó kombinációknak és több újabb hatóanyag is rendelkezésre áll a hosszú tartamhatás és jó hatékonyság eléréséhez. A széltippannal nem fertőzött területeken is indokolt lehet az őszi időzítés, amikor korai vetésidőpontban vagy a gyomtényezőként is szereplő repce elővetemény után vetünk. A kultúrnövény vetéssűrűségének csökkentése, a 3-4 millió csíra/ha-val vetett fajták vagy az 1,3-1,5 millió csírával vetett hibrid vetések is indokolttá teszik a kezdeti gyommentesség biztosítását. A T 1, T 2 -es életformájú, jellemzően ősszel csírázó gyomfajok pl. kamilla- és pipitér-félék, pipacs, zsombor, galaj, pásztortáska, viola, veronika-félék, tyúkhúr kedvező őszi időjárás esetén erősen gyomosítanak és a tavaszi kezelés választásával már eleve terméskiesést is kockáztatunk. Az októberi hűvösödő hőmérséklet a csírázásgátlók talajhatását nem befolyásolja, ellenben a kora tavaszi szélsőséges lehűlések még későbbre tolhatják az eltérő hőmérsékletigényű levélherbicid-kombinációk kijuttatási időpontját. Mit nem oldanak meg az őszi gyomirtások? Az évelő kétszikű acat, a szulák vagy a szuláklevelű keserűfű is sok helyen gyomosít, ahogy a napraforgó árvakelés ellen is szükséges egy kiegészítő tavaszi gyomirtás. Az MCPA hormonhatású hatóanyag késői 2 nódusztól zászlóslevél állapot közötti alkalmazása kis plusz költséggel oldja meg ezt. A mélyről kelő galajt is ellenőrizzük tavasszal! Ez a fluroxipir hatóanyagra kiemelten érzékeny, ami kiváló szelektivitású és szintén hatékony az évelő kétszikűek ellen. Veronikával fertőzött kontroll és gyomirtóval kezelt parcella Nagy széltippan Milyen őszi gyomirtókat kínál a Kwizda Agro? Az Alliance 660 WG, a Lentipur 500 SC és Stomp Aqua csírázásgátló és részben levélherbicid hatóanyagai sokféle őszi gyomirtáshoz alkalmazhatók. A Búza ECO, Búza FLEX és Búza FLEX PRO kedvezményes kereskedelmi csomagjainkról és a gyomviszonyokra adaptált gyomirtási ajánlatunkról a területi képviselő kollégáink örömmel tájékoztatják! Fehér Tamás Kwizda Agro szakmai fejlesztő Búza Flex Alliance 660 WG Gyomirtó, 1 x 0,8 kg Stomp Aqua Gyomirtó, 1 x 10 liter Leghatékonyabb a gyomok korai, három leveles korukig elvégzett permetezése esetén CSOMAGKEDVEZMÉNY 57

58 Növényvédelem Visszatekintés a kalászos gabonák növénykórtani helyzetének idei alakulására Hertelendy Péter Her-Ba Kft., Budapest A kalászos gabonák termesztése során a növénykórtani jellegű veszélyek sok esetben teszik szükségessé a növényvédelmi beavatkozásokat. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy adott évjáratban milyen kórokozók jelennek meg a kalászos állományokban és jelenlétük, illetve az ellenük való védekezés milyen növényvédelmi költségeket generál. Hasonló évjáratok hasonló problémák 2. kép Szeptóriás levélfoltosság őszi búzán 1. kép Árpa sárga törpülés vírusa élettani eredetű sárgulással sújtott árpaállományban Ha visszatekintünk a 2018/2019- es vegetációs időszakra, akkor azt láthatjuk, hogy a meteorológiai jellegzetességek meglehetősen hasonlóak a 2019/2020-as vegetációs időszakban történtekhez. Mindkét termesztési időszakban az őszi periódus nagyon hosszú, száraz, meleg ősszel indult, amely sok helyütt megnehezítette a kalászosok időben történő vetését. Ezt nagyon sok gazdálkodó úgy oldotta meg, hogy mind az őszi árpát, mind pedig az őszi búzát nagyon korán elvetette. A korai vetés elméletileg fejlettebb, erősebben bokrosodott növényállományt eredményez, amely aszályos időszakban sokkal jobban gazdálkodik a rendelkezésre álló vízzel. Ugyanakkor a korai vetések az egyre hosszabbá váló, meleg őszi periódusban egyre hosszabb ideig vannak kitéve a vírusvektor levéltetvek és kabócák támadásának. Sok gazdálkodó csak programszerűen védekezik e kártevők ellen, mindennemű felvételezés nélkül. A kevés, és sok esetben rosszul időzített védekezés eredménye viszont mind 2019-ben, mind pedig 2020-ban tavasszal mutatkozott meg erőteljes sárgulások formájában, melyet a gabonavírusok okoztak (1. kép). A két évjárat között ugyanakkor

59 3. kép Erős levélrozsda-fertőzés őszi búzán voltak erőteljes különbségek is, főleg a vektor szervezetek tekintetében. A év őszén, augusztus utolsó napjaiban országos szinten jelentős mennyiségű csapadék hullott. Sok gazdálkodó ezt kihasználva készített vetőágyat és vetette el a gabonát. Ugyanakkor ez a csapadék lehetővé tette, hogy sok kukoricaállomány lombozata többé-kevésbé zöld maradhasson. Ennek következtében 2018 őszén a vírusvektor levéltetvek között szinte mindenütt a zelnicemeggy levéltetű (Rhopalosiphum padi) volt a domináns. az elmúlt év őszén nem volt ilyen meghatározó jellegű csapadék, és a száraz őszt döntően meleg, száraz nyárutó előzte meg. A kukoricák döntő hányada szeptemberre már csont száraz volt, így levéltetvek csak a gondozatlan tarlók árvakeléseiről tudtak berepülni a kalászos fővetésekbe. Ezen ok miatt az elmúlt év őszén a kalászos fővetésekben döntően a zöld gabona levéltetű (Schizaphis graminum) és a zab levéltetű (Macrosiphum avenae) egyedei domináltak az ország jelentős részén. Az évjáratok hasonlósága megmutatkozott a különböző, gombás eredetű betegségek elterjedésében is. Mindkét termesztési ciklus őszi felében felszaporodott az árpa állományokban a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokoniana), a hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) és a törpe rozsda (Puccinia hordei) is. A búza állományok kevésbé szenvedtek a kórokozóktól, bár a sárga rozsda (Puccinia striiformis) és a levélrozsda (Puccinia recondita) számottevő területen kolonizálta szerte az országban az állományokat. A két, egymást követő termesztési ciklus során a tavaszi nyári időjárás is meglehetősen hasonló volt. Ez a növénybetegségek vonatkozásában is megmutatkozott, bár a száraz és a csapadékos periódus váltásának eltérő ideje néhány kórokozó esetében számottevő eltérést eredményezett. Felszaporodás és feltisztulás 4. kép Erős barnarozsda-fertőzés idős rozsleveleken Mind 2019-ben, mind pedig ban a tavasz során eleinte nagyon kedvezőek voltak a meteorológiai feltételek az árpa és búzaállományokban áttelelt kórokozók számára. Gyakorlatilag alig lehetett egészségesnek mondható vetést találni. A tavaszi böjti szelek időszakára a szeptóriás levélfoltosság is olyan mértékben felszaporodott, hogy sok esetben domináns kórokozóvá vált a búzavetésekben (2. kép). A gabonákon előforduló rozsdabetegségek ugyanakkor nem igazán indultak el egyik évben sem a felső levélszintek irányába. A legalsó levélszinteken hatalmas populációban voltak jelen és (főképp 2020-ban a levélrozsda esetében) rendkívül 59

60 Növényvédelem 6. kép Súlyos mértékű élettani levélfoltosság őszi árpa lombozatán 5. kép Súlyos barnarozsda-fertőzés, amely már átterjedt a nemrég kifejlődött levelekre nagy inokulum mennyiséget hoztak létre, de a kórokozók jelenléte a tavasz folyamán mindvégig a legalsó levelekre korlátozódott (3. kép). Ez alól idén csak a rozs állományokban jelenlévő barna rozsda (Puccinia dispersa) volt a kivétel, amely már viszonylag korán, március végén megkezdte a felső levélszintek kolonizálását a rozs állományokban (4-5. kép). Azok a gazdálkodók, akik kora tavasszal látván a kórokozók sokaságának tobzódását a kalászosok alsó levelein fungicides beavatkozás mellett döntöttek nem igazán jártak jól. A sokszor erősen szeles idő, a növények kicsiny mérete eleve felesleges szerpazarlást indukál ilyen esetekben. A hűvös idő sok fungicid esetében felszívódási és transzlokációs problémák miatt eleve csökkent hatékonyságot eredményez. Ráadásul mindkét évben a kórokozók döntő hányada a következő hetekben fungicides beavatkozás nélkül is eltűnt a növények leveleiről. Az elmúlt év tavaszán és idén is hosszú, meleg, szeles és csapadékmentes periódus uralta a tavaszi időszak első felét. Gyakorlatilag március április folyamán alig volt csapadék. Ez voltaképpen lehetetlenné tette a legtöbb kórokozó számára a szaporodást és a biotróf életvitelű kórokozók mivel nem tudtak a még zöld felső levélszintekre feljutni elpusztultak az élettani felszáradás sorsára jutott alsó levelekkel együtt. Ez a feltisztulási folyamat ban legsúlyosabban a sárga rozsdát érintette. Ez a kórokozó tekintélyes felületen sikeresen áttelelt ugyan, de a március áprilisi aszály után gyakorlatilag alig maradt fertőzőanyaga az ország területén. A száraz, aszályos periódus mindkét évben azt eredményezte, hogy kevés kivételtől eltekintve a búza kalászolásának idejéig fungicidhasználat nélkül is el lehetett juttatni a gabonákat. Ugyanakkor a súlyos szárazság szinte minden gabona esetében élettani elváltozások sorát hozta magával, amelyet a gazdák egy része nem ismert fel, más részük meg rosszul reagált az élettani problémákra (6. kép). A rendkívül száraz gyökérzóna miatt a kalászosok nem nagyon tudtak érdemi menynyiségben egyetlen tápelemet sem felvenni a talajból. Ezáltal a napfény káros hatásainak megszüntetéséért felelős enzimek szintéziséhez szükséges nyomelemekből is hiány alakult ki. Ennek következtében a legkülönfélébb élettani eredetű sárgulások, foltosodások, csíkoltságok alakultak ki. Nagyon sok gazdálkodó ezt félreismerte és valamilyen

61 kórokozó tüneteinek vélve ezeket, fungicides beavatkozás mellett döntött. Nyilvánvalóan ilyen esetekben a fungicid használata kidobott pénz, ráadásul csak tovább stresszeli az amúgy sem ideális állapotban lévő növényeket. Sok esetben különböző műtrágyák alkalmazásával próbálták orvosolni a kialakult problémát. Azok jártak jól leginkább, akik még a tünetek kialakulása idején juttattak ki gabonák számára készült speciális lombtrágyákat az ajánlott alsó dózishoz közeli mértékben. Amit a növények a gyökérzeten keresztül a vízhiány miatt nem tudtak felvenni, annak jó részét lehetett pótolni a lombozaton keresztül. Eső és fuzáriózis 2019-ben korábban, idén később köszöntött be a csapadékos periódus, ami virágzás különböző fázisaiban érte a búzaállományokat. Ez kellő odafigyelés hiányában, illetve sok esetben a véletlenek szerencsétlen összejátszása miatt rendkívül erős fuzárium-fertőzéseket eredményezett a kalászokon (7. kép). Az elmúlt évben a csapadék a kalászolás fázisában érte a legtöbb búzát. Ráadásul a csapadékos periódus nagyon hosszú volt. Gyakorlatilag egy jó héten át mindennapos volt az eső, így a kalászok folyamatos vízborításnak voltak kitéve. A búza fajok, de más gabonák is a Fusarium gombák támadására már a kalászolás idején fogékonyak. E fogékonyság csúcspontja a virágzás ideje, de a mértéke a virágzás után csak lassan csökken és csak a korai viaszérés idejére esik a kritikus szint alá. Az elmúlt évben a csapadékos időszak a kalászolás kezdetétől egészen a virágzás végéig, a tejes érés kezdetéig tartott, lehetetlenné téve a fungicides védelmet. Preventíven még nem lehetett védekezni, hiszen a célfelület, a kalász még sok esetben nem volt látható. Utólagos, kuratív védekezés a már esetleg egy hete bekövetkezett fertőzések ellen ugyanakkor rendkívül alacsony hatékonyságot eredményezett. Feltéve, hogy egyáltalán rá lehetett menni permetezőgépekkel a durván felázott földekre. Idén a csapadékos periódus gyakorlatilag a virágzás idején, vagy kissé azután érte a búzaállományokat. Az a gazdálkodó, aki még előtte, preventíven védekezett, az helyesen cselekedett, és jól járt. Ahol kivártak 8. kép Felszakadó epidermisz a szárrozsda uredospórás és teleutospórás telepei felett 7. kép Fuzárium-fertőzés búzakalászon a csapadék megérkezéséig, ott a heves, felhőszakadás-szerű esők miatt jó pár napig lehetetlenné vált a táblák megközelítése és ismét csak erősen megkésett, kuratív kezelésekre volt lehetőség. Ilyen esetekben még a legjobb kijuttatási technika alkalmazásakor is csak gyenge hatékonyság várható el még a legjobb készítményektől is. A évben már gyakrabban, idén pedig már számottevő mértékben jelentkezett a gabonák esetében a fuzáriumos szártő-korhadás is. A hőség és szárazság miatt legyengült növények tömegesen estek áldozatául a gyengültségi parazitaként ismert Fusarium fajoknak. Ez ellen fungicides beavatkozással nem igazán lehet védekezni. Ugyanakkor a talaj tömörödöttségének csökkentése, a csapadék minél hatékonyabb módon a mélyebb talajrétegekbe történő eljutásának segítése helyes talajműveléssel megelőzheti, csökkentheti a gyökérzóna felső részén a levegőtlen talajállapotok kialakulását. A különböző, talajból induló, gombás eredetű fertőzések esetén általában ez az elsődleges tényező, amely legyengíti a növényt, előkészítve a kórokozó támadására. 61

62 Növényvédelem 9. kép Szárrozsda fellépése őszi zabon 10. kép Szárrozsda kártétele őszi tritikálén Szárrozsda miért is kell tartani tőle Az elmúlt két év kellemetlen meglepetése a kalászosok tenyészidőszakának utolsó hónapjaiban egy régi, kellemetlen kórokozó, a szárrozsda (Puccinia graminis f. sp. tritici) spontán felbukkanása volt az ország több pontján. Ennek a kórokozónak 1972-ben volt az utolsó, járványos mértékű fellépése hazánkban. Az azóta eltelt majdnem fél évszázad arra bőven elegendő volt, hogy sok gazdálkodó nem is ismeri a kórokozót. A fekete, vagy szárrozsda pusztító ereje rendkívül nagy. Ha még kalászolás előtt megfertőzi a gabonaállományokat, akkor ott legfeljebb ocsú fog teremni, tehát a teljes termés elpusztítására is képes. Számára kedvező feltételek mellett fogékony fajtákon 5-7 nap alatt képes egy új nemzedéket kinevelni. A kórokozó szélsőségesen melegkedvelő, a minden más kórokozót visszavető, 30 o C feletti hőmérsékleteken érzi igazán jól magát. Ha ez még magas páratartalommal is társul, akkor a kórokozó hatalmas sebességgel tud terjedni. A fekete rozsda esetében minden más gabonarozsdától eltérően az epidermisz nemcsak az uredospórás, hanem a szénfekete teleutospórás telepek felett is felreped (8. kép). Minden föld feletti, zöld növényi részt megtámad. Nevéhez méltóan gyakorta fertőzi meg a gabonák szárát is, amelyre egyetlen más gabonarozsda sem képes. Ez a tény jelentősen megkönnyíti a kórokozó azonosítását. 11. kép Szárrozsda középérésű kenyérbúza fajtán Miért jelentkezik ismét ez a veszélyes kórokozó? Az éghajlatunk szélsőségesebbé válásával egyre gyakoribb az a jelenség, hogy délről, a mediterrán területekről, vagy egyenesen Afrika északi régióiból érkeznek hozzánk olyan légtömegek, amelyek nagy mennyiségű port szállítanak. Az ilyen sáros esők nemcsak márgaport ülepítenek ki magukból Európa különböző régióiban, hanem a kiindulási helyen gyakori kórokozók spóráit is. Szinte mindig jön levélrozsda az afrikai eredetű légáramlatokkal, de az utóbbi időben a fekete rozsda bejövetele is egyre gyakoribb. Miért veszélyes ez? Afrikában teljesen más szárrozsda rasszok is vannak, mint hazánkban, így egy kórokozó populáció advekciója során a véletlennek köszönhetően olyan rasszok is eljuthatnak az országba, amelyekkel a hazánkban termesztett gabona fajták még sohasem találkoztak, így jó eséllyel nem folyt ellenük nemesítési munka. Ebből adódóan az általunk használt fajtákban lehet, hogy nincs genetikai védelem a megjelent egzotikus rasszokkal szemben. Ez pedig mármint a fogékony fajták magas aránya a kórokozó rendkívül gyors terjedését idézheti elő

63 12. kép Szárrozsda tavaszi árpán Mire, mely gabonákra veszélyes? A fekete rozsda nem igazán válogatós kórokozó. A különböző búza fajok mellett (beleértve a pelyvás fajokat is!) szinte valamennyi termesztett kalászosunkra veszélyes, de a fűféléket is pusztítja. Gyakorlatilag az igen korai érésű kenyérbúzák kivételével minden kalászosra veszélyes (9-12. kép). Bár leginkább a búzán él ez a kórokozó, de a búza megfertőzése során a képződő uredospórák más, még zöld felülettel rendelkező gabonákat is megfertőzhetnek. E tekintetben eltérő az egyes rasszok esetében a növényfajok közötti átjárhatóság. A búza 1-es rasszról közismert, hogy szinte minden más gabonát meg tud fertőzni. Ez azért lehet veszélyes, mert a búzán felszaporodott fertőzőanyag az aratáskor esetleg még zöld kései fajtákat, a zabot, illetve a tavaszi árpát is veszélyeztetheti. Gyakorlatilag a középérésű kenyérbúzáknál hosszabb tenyészidővel rendelkező valamennyi gabona veszélyben lehet. A szárrozsda esetében is a többi rozsdához hasonlóan folyamatos az új rasszok megjelenése, a kórokozó genetikai állományának átalakulása. Az új, modern rasszok ellen azok felismerését követően megindul a nemesítési munka, de egy rezisztens fajta előállítása, elterjesztése hosszú évek munkája. Ráadásul ezen modern rasszok, mint pl. az Ug 99, vagy a Szicíliai rassz esetében nem igazán ismerjük a kórokozónak az egyes fajok közötti átjárhatóságát. A Szicíliai rassznál ugyan biztos, hogy a kenyérbúza mellett a durum búzát is kedveli, de más, a tápnövény körre vonatkozó információ nem áll rendelkezésre. A szárrozsda akármilyen mértékben is veszélyes kórokozó fungicidekkel kiválóan kordában tartható. E tekintetben korábban a KITE szervezésében több demonstrációs kísérlet is volt az országban, így biztosan állítható, hogy helyes fungicidhasználattal ez a kórokozó nem jelent nagyobb veszélyt, mint egy szeptóriás levélfoltosság. A védekezés sikeressége, a védekezéssel megmentett termény értéke ugyanakkor döntően a kórokozó mielőbb történő felismerésén alapul. n Fotó: a szerző felvételei Tapasztalja meg a szárzúzás és a professzionális mulcsozás közötti különbséget! Hidraulikus ütközés elleni védelem Vario szívóerő szabályzó Szabadalmaztatott állókések Hívja szakértő kollégánkat:

64 Növényvédelem HED-LAND ZSÉMIX P Zn K info@hedland.hu

65 Szakmázzunk a BAYER-rel Őszi teendők a repcetáblán A repcetermesztési kedv az év folyamán igen változóan alakult az időjárás, a várható terményárak és terméseredmények függvényében. Bár ismét egy rendkívüli repceszezont tudhatunk magunk mögött, a betakarítás időszakában emelkedésnek indult terményár a 2020-as idényben is kedvezően alakíthatta a termelés eredményét és így a termesztési kedvet is. Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el. A repce vetésforgóban tartása mellett döntő termelőknek most ideje felkészülni a kártevők elleni védekezésre és az állomány télre történő felkészítésére. Kártevők elleni védelem A vetéshez és a repce keléséhez megfelelő időjárás a kártevőknek is kedvez. Már a repce árvakelésen és a keresztesvirágú növények keverékével bevetett másodvetésű táblákon folyamatos lehet a repcedarázs rajzása, majd később a lárvák károsítása, emellett a földibolhák kártétele is megkezdődhet. Érdemes ezekre figyelni, mert jelezhetik, hogy a kelő és a fiatal repceállományoknál milyen kártevőnyomásra lehet számítani. Ha az idő hűvösebbre fordul, a nagy repcebolha megjelenésére is számítani kell, és akár ősszel is előfordulhat szár ormányos betelepedés és tojásrakás is. Az ebből kikelő, korán megjelenő lárvák okozhatnak meglepetést a termelőknek. A talajlakó és fiatalkori kártevők elleni védelemre az idei évtől flupiradifuron hatóanyagú csávázószer is alkalmazható, de az őszi állománykezelés szerepe továbbra is jelentős marad a repcetermesztésben. Decis Mega Deltametrin hatóanyagú kontakt rovarölő szer. A fiatalkori kártevők ellen hatékony védelmet nyújt, akár hűvösebb időben is. Alkalmazása repcebolha, káposztabolha és repcedarázs lárva elleni védekezésre a repce szik 4 leveles állapota között javasolt. A készítménnyel az őszi kezelés után még 3 tavaszi kezelés végezhető. Dózisa repcében 0,15 l/ha l/ha permetlében kijuttatva. Proteus Két eltérő hatásmechanizmusú hatóanyag, a tiakloprid * és a deltametrin gyári kombinációja: gyors taglózó hatású, ugyanakkor kiváló, hosszú hatástartamú inszekticid. A készítmény formulációja kiváló tapadást, fedettséget és esőállóságot, ezáltal fokozott hatékonyságot biztosít. A Proteus a rágó és szívó kártevők egyidejű fertőzése esetén is sikeresen alkalmazható. A védekezést a repce néhány lombleveles állapotáig ajánlott elvégezni. Ha repcedarázs is károsít a területen, a védekezést a fiatal lárvák ellen kell időzíteni. Felhasználása 0,5-0,75 l/ha dózisban, l/ha lémennyiséggel javasolt. Betegségek elleni védelem, biztonságos áttelelés A repcét már ősszel jelentősen károsíthatják a gombabetegségek. A beszűkült vetésforgó, valamint a napraforgóval közös kórokozók megléte nagy területen biztosítja a fertőző anyag folyamatos jelenlétét. A gomba fejlődésének kedvező körülmények között ilyen pedig valamelyik kórokozó számára könnyen akad védekezés nélkül komoly fertőzés alakulhat ki. Az őszi káposztarepce őszi kórokozói gyökérnyak- és szárrothadást, fehérszárúságot, szárpusztulást, valamint levélfoltosodást okoznak. Ezek közül a fóma lappangási ideje rendkívül hosszú akár 4-6 hét is lehet. Amikor a tünetek már megjelennek, a védekezés kevésbé hatékony. Védekezés hiányában a fertőzött növények elpusztulnak, vagy fejlődésükben visszamaradva sínylődnek, az állomány legyengül és megnő a kifagyás veszélye, továbbá a szklerotiniához hasonló szárfehéredéses korai érés is megjelenhet. Az egészséges repceállománynak optimális fejlettségi állapotban (szárbaindulás előtt, optimális gyökérnyakátmérő és gyökértömeg) is kell lennie ahhoz, hogy biztosan átteleljen. Folicur Solo Kórokozók széles köre ellen hatékony, növekedésszabályozó hatású gombaölő szer. Megakadályozza a kórokozók fertőzését, az állomány nem gyengül, csökken a kifagyás veszélye. Emellett meggátolja a szárbaindulást, segíti az erős, zömök tőlevélrózsa kialakulását. A kezelés hatására fokozódik a gyökérzet növekedése, nagyobb lesz a gyökértömeg és a gyökérnyak átmérője is, így javítja a repce télállóságát. Alkalmazása ősszel fejletlen, egyenetlen növényállomány megerősítésére a repce 4 leveles állapotától javasolt. Ajánlott dózisa ekkor 0,5 l/ha. Az erőteljes növekedés és az őszi szárbaindulás blokkolására a repce 4 6 leveles fejlettségénél 0,5-0,6 l/ha, a repce 6 8 leveles fejlettségi állapotában 0,75-0,8 l/ha dózisban alkalmazható. Erős Phoma, vagy Cylindrosporium fertőzés elleni védelemre a repce 6 8 leveles fejlettségénél 1,0 l/ha dózisban nyújt megfelelő védelmet. Tilmor Hatóanyagai, a tebukonazol és protiokonazol hatékonyan védenek a repce Magyarországon előforduló főbb gombabetegségei ellen. Ugyan- 65

66 Növényvédelem akkor a tebukonazolnak köszönhetően kiemelkedő télállóság fokozó és regulátor-hatással is rendelkezik. Őszi kezelésnél a készítményt 1,2 l/ ha dózisban a repce 4-8 leveles állapotában javasolt kijuttatni, lehetőleg 12 C feletti hőmérsékleten. A javasolt permetlé mennyiség az állomány fejlettségétől függően l/ ha. Az őszi kezelés biztonságosabbá teszi az állomány áttelelését és megakadályozza az állomány kiritkulását. Alkalmazza a Bayer őszi repcevédelmi technológiát, ezzel jó állapotban, a kifagyás ellen védve indulhat a télbe a repce! * A tiakloprid hatóanyagot tartalmazó rovarölő szerek felhasználása február 3-ig engedélyezett. Bayer Crop Science A repce téli álmához mese helyett őszi növényvédelmi technológiánk elemeit ajánljuk. A Folicur Solo őszi alkalmazása: védelmet biztosít a betegségek ellen növeli a gyökérnyak átmérőt fokozza a repce télállóságát A tiakloprid hatóanyagot tartalmazó rovarölő szerek felhasználása február 3-ig engedélyezett. A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Felhasználás előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót! A használat során tartsa be a címkén és a termékek engedélyokiratában szereplő előírásokat!

67 Inszekticid őszi védelem Kettős A tiakloprid és a deltamentrin gyári kombinációja, gyors taglózó hatás mellett hosszú hatás tar ta mot biztosít. Táplálkozást-akadályozó készítmény: a rovarok a kezelés után nem okoznak már kárt. Megfelelő választás a téli nyugalom előtt. A tiakloprid hatóanyagot tartalmazó rovarölő szerek felhasználása február 3-ig engedélyezett. A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Felhasználás előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót. A használat során tartsa be a címkén és a termékek engedélyokiratában szereplő előírásokat! 67

68 Növényvédelem A repce őszi gyomirtásáról a tudatosság jegyében Benécsné Dr. Bárdi Gabriella Neutex Bt., Gödöllő Több mint 200 éve termesztik a repcét hazánkban. A gabona ugarán, kezdetekben a kapanövények sorában helyet foglaló növény számos felfutás és visszaesés után, mára 300 ezer hektár körüli vetésterületű a napraforgó után a második legfontosabb olajnövényünkké vált. Dr. Eőry Teréztől hallottuk korábban: Jókai nemesei hazajöttek a repce aratására Angliából, mert akkor már intenzív növénykultúra volt. Tordaaranyosban, 1900-ban 21 mázsa volt a hektáronkénti termés. Idén a 311 ezer hektárról betakarított és a tavaszi aszállyal talán a leginkább sújtott növény országos termés átlaga 2,5 t/ha volt, Békés megyében éppen 2,1 t/ha, mint 120 éve Tordaaranyosban. Bár a repce tonnánkénti ára most éppen igen kecsegtető, de valószínűleg ismét sokan döntöttek úgy, hogy nem vetnek, vagy kevesebbet vetnek most ősszel, mert a nem kifejezetten ennek a növénynek megfelelő termőhelyeken és nem szigorú technológiai fegyelemmel termelt repce idén megint nem tudott jövedelmet adni 3 t/ha alatt. Ez az összeállítás azoknak szól, akik már elvetették, vagy még vetik a repcét, és remélhetőleg már eldöntötték, hogy a kultúrnövény gyomirtását még az őszön feltétlenül elvégzik, de legalábbis tudatosan így tervezik. Az őszi káposztarepce gyomviszonyairól Az utóbbi negyedszázadban a termesztéstechnológia nagy változásokon ment keresztül. Az intenzív technológiában a repcét viszonylag alacsony vetőmagmenynyiséggel (2-3,5-5 kg/ha), általában dupla gabona sortávra vetik, de nem ritka ma már a 45 cm, sőt a 75 cm-es sortávolság sem. Még jó kelés esetén is (pl. a hibridrepcék tőállománya a kis vetőmag-menynyiség miatt sokszor csak növény/m²) ősszel a repce talajfedése nem alakul ki gyorsan. Megfelelő talajborítás és ezzel összefüggő gyomelnyomó képesség legalább ezer növény/ha és 6-8 leveles kor után tud kibontakozni. A repce a korábbi gyomelnyomó szerepéből gyomnevelővé lépett elő, és nagyobb odafigyelést igényel a gyomirtása terén már a vetésétől kezdve. Tekintettel arra, hogy az őszi káposztarepcét kb. 90%-ban kalászos gabonafélék (főleg őszi búza, esetleg árpa) után vetik, átlagos, jellemző gyomösszetétele hasonló a kalászosok, az őszi búza gyomviszonyaihoz. Talán ezért is a repce az egyik leghazafiasabb növényünk. Késő tavasztól gyakran nemzeti színekben pompázik a zöld növényállomány, amely egyben piros a pipacstól és fehér az ebszékfűtől. A repce vegetációjában két fő gyomosodási szakaszt különíthetünk el: az egyik az őszi, a másik a kora tavaszi (rosszabb esetben, a betakarításig tartó) gyomosodás. Az őszi káposztarepce jelenleg leggyakoribb és legfontosabb 1. kép Hamvas zsombor és sebforrasztó zsombor együttes gyomosítása gyomfajait az 1. táblázat foglalja össze. A repcét augusztus végétől szeptember közepéig, esetleg végéig vetjük, korábban, mint a búzát, és ezért elég idő áll rendelkezésre, hogy az őszi búza tipikus, zömében T 1 -es életformába tartozó gyomfajai a repcével együtt kikelve, azzal együtt nőve, versenyezve

69 Életforma Gyomnövény magyar neve Gyomnövény latin neve pásztortáska Capsella bursa-pastoris tyúkhúr Stellaria media T 1 veronika fajok Veronica spp. bársonyos árvacsalán Lamium amplexicaule piros árvacsalán Lamium purpureum aggófű fajok Senecio spp. ragadós galaj Galium aparine pipacs Papaver rhoeas kék búzavirág Centaurea cyanus T 2 szarkaláb fajok Consolida spp. sebforrasztó zsombor Descurainia sophia nagy széltippan Apera spica-venti parlagi ecsetpázsit Alopecurus myosuroides rozsnok fajok Bromus spp. T 2-3 mezei tarsóka Thlaspi arvense ebszékfű Tripleurospermum inodorum T 2-4 orvosi székfű Matricaria chamomilla pipitér fajok Anthemis spp. mezei árvácska Viola arvensis vadrepce Sinapis arvensis T (2)-3 repcsényretek Raphanus raphanistrum hamvas zsombor Sisymbrium orientale mezei acat Cirsium arvense G 3 apró szulák Convolvulus arvensis G 1 tarackbúza Elymus repens Elővetemény kalászos árvakelés Triticum a., Hordeum v. parlagfű disznóparéj és libatop fajok csattanó Ambrosia elatior Amaranthus és Chenopodium spp. Datura maszlag stramonium Hosszú, enyhe őszön selyemmályva Abuthilon theophrasti T 4 szerbtövis fajok Xanthium spp. keserűfű fajok kender stb. Polygonum spp. Cannabis sativa stb. Vetőmaggal, zöldítéssel (is) behurcolható T 2-3 borsmustár fekete mustár fehér mustár olajretek vad réparepce 1. táblázat Az őszi káposztarepce fontosabb gyomnövényei Eruca sativa Brassica nigra Sinapis alba Raphanus sativus convar. oleifera Brassica rapa ssp. campestris akadályozzák annak kezdeti fejlődését. A kora őszi gyomosodásban elsősorban az ősszel kelő és tavaszra már magot is érlelő árvacsalán (Lamium spp.) és veronika (Veronica spp.) fajok, a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) és a tyúkhúr (Stellaria media) játszák a főszerepet. Ezek a fajok az őszi búzában az ún. hormontípusú gyomirtó szerekre részben alkati, egyes esetekben pedig fiziológiai toleranciát mutatnak, és számos ALS-gátló hatóanyag spektrumából is kiesnek, így a búzában könnyen felszaporodhatnak. A kalászosokban nem mindig jelentenek komoly problémát, viszont a búza repce búza váltásban a repcében tömegesen kelnek és ritkíthatják az esetenként egyenetlenül és gyengén kelő kultúrnövényt. Az árvacsalán és veronika fajok kora tavaszon már virágoznak, a táblára csalogatják a beporzó rovarokat, méheket, megnehezítve a rovarkártevők elleni, időbeli védekezést. A repcére legnagyobb veszélyt jelentő gyomfajok egy része a fent említett T 1 -es fajokkal együtt a kezdeti őszi gyomosodásban is közrejátszik, ilyen pl. a T 2 -es életformájú pipacs (Papaver rhoeas) és az egyszikű nagy széltippan (Apera spica-venti). Míg más T 2 -es és T 3 -as fajok ősszel kevésbé jelentenek konkurenciát, de kora tavaszra megerősödve, bozóttá nőve és növekedésben lehagyva a repcét, jelentős károkat, terméskiesést és a betakarítás rendkívüli megnehezítését okozzák. Ilyen fajok: az ebszékfű (Tripleurospermum inodorum, syn. Matricaria inodora), Ny-Dunántúlon a kamilla is (Matricaria chamomilla), a pipitér fajok (Anthemis spp.): közülük leggyakrabban, savanyú talajokon a parlagi pipitér (A. arvensis), meszes, lazább talajokon pedig a szöszös pipitér (A. austriaca), újabban pedig egyre gyakoribb a repcével azonos családba tartozó, szintén keresztesvirágú sebforrasztó zsombor (Sisymbrium sophia, syn. Descurainia sophia), homokos, laza talajokon a hamvas zsombor (Sisymbrium orientale, 1. kép), vadrepce (Sinapis arvensis), mezei tarsóka (Thlaspi arvense, 2. kép) őszi kelése és áttelelve tavaszi, nagyarányú gyomosítása. A repce mumusa volt korábban a Dunántúlon már ősszel, a gyengébb adottságú, lazább talajú alföldi területeken pedig zömében kora tavasszal kikelő ragadós galaj (Galium aparine). A gyom egészen alacsony talajhőmérséklet és felvehető ásványi N tartalom mellett is képes tavasszal megindítani a tápanyagfelvételt, elvonva a tápanyagokat a bokrosodó repcétől. Később felfut a repce szárán, ledönti a növényt, a betakarítást megnehezíti. Magjának mérete, alakja, ezermagtömege nagyon hasonló a repcééhez. A repcemag mechanikai tisztításakor a galaj gyakorlatilag nem rostálható ki. És minél több tisztítási műveletet próbálunk alkalmazni, a galajmag horgas sertéinek lekopása révén egyre inkább repcésedik. Ma már választhatunk a gyom ellen megfelelő hatással rendelkező készítmények közül mind a kalászosokban, mind a repcében. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért nem mindig figyelünk rá eléggé, helyenként okozhat kellemetlen meglepetéseket. Az eddig említett T 1 -T 2 -T 3 -as életformájú gyomok mellett gondot és plusz egy őszi gyomirtási ter- 69

70 Növényvédelem het jelenthet a gabona árvakelés nagyarányú megjelenése. Gyomosításának mértéke függ a gabona betakarítás minőségétől, a tarlóhántás, tarlóápolás milyenségétől, a repcevetést közvetlenül megelőző talajelőkészítéstől. A vetőmaggal, vagy éppen a zöldítésből érkezve esetenként a repcével azonos családba tartozó, az adott szántóföldi táblára egyébként nem jellemző gyomnövények (pl. a vad réparepce, Brassica rapa ssp. campestris) megjelenése is problémát okozhat. Az ősszel már esetenként virágzó gyom télen kifagyhat a repcéből, tavaszra a jól kelt, jól bokrosodó repce benövi a helyét, és elmaradt őszi gyomirtás, gyenge kondíciójú, rosszul telelt repce esetén a helyébe veszélyesebb gyomok pl. ebszékfű, zsombor léphetnek. Ha a vegetatív növény telel át, akkor tavasszal sokkal korábban kezd virágozni a repcénél és akár egy hónappal korábban is beérik, elhullajtva magvait a kultúrrepce betakarításáig. Csapadékos, enyhe őszön a klaszszikus búza repce gyomok mellett legtöbbször azokat időben jelentősen megelőzve tömegesen kelhetnek a tábla előéletének megfelelő, melegkedvelő, széles levelű, gyorsan növő T 4 -es életformájú fajok is (pl.: fehér libatop, csattanó maszlag, selyemmályva, szerbtövis és keserűfű fajok stb., 3. kép). Ezek 3. kép A tábla nyomokban repcét is tartalmazhat. Csattanó maszlag a kelő repcében 2. kép Virágzó mezei tarsóka, bársonyos árvacsalán és ebszékfű bokrok a repcében tavasszal ugyan elfagynak majd a tél folyamán, de ősszel a talajszintben terjeszkedő T 1 -es, T 2 -es fajokkal és az árvakelésű gabonával együtt már komolyan veszélyeztethetik a fiatal repcét, és hosszú ősz, későn jelentkező őszi fagyok esetén magot is hozhatnak. A kora őszi gyomosodás ha együtt jár agrotechnikai és termesztéstechnológiai hibákkal is (pl.: kiszáradt, rögös talajba vetés, túl kései vetés, vontatott kelés stb.) elnyomhatja a repcét, késlelteti a megfelelő gyökeresedést, és a rozettás jellegű, rövid szártagú, a tél kezdetéig legalább 6-8 levelet eredményező hajtásképződést. A gyomokkal versengő repce túlságosan fel is nyurgulhat, és az ilyen gyenge kondíciójú, felnyurgult repce erősen fagyérzékennyé válik, szélsőségesebb téli időjárásban, hómentes állapotban kifagyhat, végzetesen kiritkulhat tavaszra. A repcét intenzíven termesztő gazdálkodók az évelő gyomokat elsősorban az előveteményben irtják, de a kalászosokban szaporító gyökereivel és sarjtelep-képző tulajdonságával zömében dobogós helyet elfoglaló mezei acat (Cirsium arvense) sajnos egyre gyako

71 Hatóanyag Készítmény Megjegyzés metszulfuron-metil Ally, Mezzo, Savvy, Kijuttatást követően ugyanabban az évben csak őszi kalászosok és őszi káposztarepce vethető. Accurate, Finny, A repce csak a 6,5-nél alacsonyabb ph értékű talajokon, a kezelést követő 120 nap után, Ergon, Ally Max, mélyszántást követően vethető, és ha a kijuttatás után a vegetációs időszak nem volt hosszan aszályos, ami Traton 33, Alliance gátolhatta a hatóanyag lebomlását. stb. flufenacet + diflufenikan Battle Delta, Normál vetésváltásban a betakarítást követően legalább 20 cm mély szántás után nincs veszélye az Naceto SC utóvetemény károsodásának őszi káposztarepce, mustár vethető. jodoszulfuron-metil-na + 2,4D + mefenpir-dietil jodoszulfuron-metil-na + 2,4D etilhexil-észter + tienkarbazonmetil + mefenpir-dietil amidoszulfuron + jodoszulfuronmetil-na + mefenpir-dietil jodoszulfuron-metil-na + mezoszulfuron-metil + mefenpirdietil Huszár Aktív* Huszár Aktív Plusz** Sekator OD Atlantis OD propoxikarbazon-na + jodoszulfuron-metil-na + mefenpir-dietil Caliban*** Szántás után a repce vethető. *visszavonás: , meglévő készletek értékesíthetősége: , felhasználható: ** engedélyokirat kelte: ***visszavonás: , értékesíthető volt: , felhasználható: eltarthatósági idő végéig Normál csapadékviszonyok esetén (legalább 100 mm csapadék egyenletes eloszlásban a kijuttatás és a repce vetése között), a kijuttatást követő 120 nappal a repce vethető, ha a terület talajművelésben részesült. Extrém száraz, aszályos nyár után mindenképpen javasolt a legalább cm-es mélységű művelés és a csíráztatási próba. Normál vetésváltás esetén sekély talajművelés után vethető őszi búza, tritikále, szántást követően pedig őszi árpa és őszi káposztarepce. Normál csapadékviszonyok esetén (legalább 100 mm csapadék egyenletes eloszlásban a kijuttatás és a repce vetése között), a kijuttatást követő 120 nappal a repce vethető, ha a terület legalább cm mély művelésben (pl. tárcsázás) részesült. Extrém száraz, aszályos nyár után javasolt a középmély szántás és a csíráztatási próba. Kijuttatást követően ugyanabban az évben csak őszi búza, őszi árpa és őszi káposztarepce vethető. Szántás, de min. 10 cm mély talajmunka után vethető repce, de a legmagasabb (1,5 l/ha) dózis alkalmazása után viszont nem, valamint ezen dózis esetén a következő tavaszon még nem vethető napraforgó, takarmányrépa és cukorrépa sem. 2. táblázat A kalászos előveteményben alkalmazott herbicidek után a repce vetésével kapcsolatos előírások, ajánlások ribb probléma a repce tavaszi, esetenként már őszi gyomosodásában is. Repce tábláink gyomviszonyainak (beleértve az elővetemény kalászos és a tarlója gyomviszonyait is) alapos ismerete a kiindulási alap a megfelelő gyomirtási technológia megválasztásához. A tarlóművelés, talajelőkészítés módja, milyensége és az őszi időjárás alakulásának szerepe a gyomirtás tervezésében Nézzük a preventív gyomszabályozási elemeket: a gyomosodás és az őszi gyomirtás módjának, idejének az alakulásában jelentős szerepet játszik, hogy sikerült-e a tarlóhántással és ápolásokkal minél több gabona árvakelést és egyéb a táblán előforduló gyomot már a vetést megelőzően kiiktatni. Lényeges szempont az is, hogy a növény alapművelése forgatással vagy enélkül történik, mert ez meghatározza, hogy milyen minőségű magágyat tudunk a repce alá előkészíteni és milyen induló gyomkeléssel és gyomnyomással fogunk találkozni. Forgatás nélküli, általában 4. kép Őszi posztemergens kezelés hatása a gyomokon 71

72 Növényvédelem Hatóanyag Forg. kat. Készítmény Dózis (l, kg/ha) dimetaklór/500 g/l I. Teridox 500 EC pre 2,0 dimetaklór/500 g/l + klomazon/40 g/l I. Brasan pre 2,0 metazaklór/400 g/l I. Butisan 400 SC Rapsan 400 SC pre, korai poszt (2-4 leveles) 1,5-1,875 metazaklór/500 g/l I. metazaklór/333 g/l + quinmerak/83 g/l I. Sultan 50 SC Licancabur Butisan S 500 Rapsan 500 SC Metarock Butisan Star Metak Naspar Plus Rapsan Plus pre, korai poszt (2-4 leveles) 1,5 pre, korai poszt (2-4 leveles) 2,0 pre: 2,25 korai poszt (szik-4 leveles) 2-2,25 metazaklór/375 g/l + quinmerak/125 g/l I. Butisan Top Sultan Top pre, korai poszt (szik-4 leveles) 2,0 metazaklór/200 g/l + dimetenamid-p/200 g/l metazaklór/300 g/l + dimetenamid-p/100 g/l + quinmerak/100 g/l II. Springbok II. Butisan Complete pre, őszi korai poszt, vagy tavaszi poszt (szik-8 leveles) 2,5 pre, korai poszt (4 leveles korig) 2-2,5 klomazon/480 g/l I. Command 48 EC Kalif 480 EC pre: 0,15-2 klomazon/360 g/l I. Angelus Clomate Reactor 360 CS Partner Kalif 360 CS pre 0,33 pre 0,2-0,25 Libeccio pre 0,25 Megjegyzés Mk. e. (APESV, ALOMY) és mk. k. 1 H% alatti talajon nem javasolt. Vetés utáni 3 napon belül ajánlott a kezelést elvégezni. Ugyanazon területen 3 évenként 1x használható fel. Mk. e. (APESV, ALOMY) és mk. k. Ugyanazon területen 3 évenként 1x. Használat után gyenge kifehéredés előfordulhat a leveleken, amit néhány hét alatt kinő a repce. Kalászosok, cukorrépa felhasználást követő 150 nap elteltével vethetők. 1 H% alatt ne alkalmazzuk! Száraz, lazább szerkezetű talajon ajánlott a kezelés után hengerezni, érzékeny kultúráktól 30 m-es biztonsági sáv tartása ajánlott. Mk. e. (APESV, POA, ALOMY) és mk. k. A pre kezelést vetés utáni 3 napon belül el kell végezni, a repcemagot legalább 2-2,5 cm-es talajréteg takarja! Csak kombinációban! Egy vegetációban 1x, ugyanazon területen 3 évente 1x. A kelőfélben lévő szikleveles kultúrnövényt a készítmény károsíthatja. Utóveteményeknél a kalászosok kivételével szántás szükséges. Mk. e. (APESV, POA, ALOMY) és mk. k. A pre kezelést vetés utáni 3 napon belül el kell végezni; a repcemagot legalább 2-3 cm-es talajréteg takarja! Csak kombinációban! Egy vegetációban 1x, ugyanazon területen 3 évente 1x. Normál vetésváltásnál az utóveteménynél a kalászosok kivételével vetés előtt szántás szükséges. Mk. e. (APESV, POA, ALOMY) és mk. k. A pre kezelést vetés utáni 3 napon belül el kell végezni, a repcemagot legalább 2-2,5 cm talajréteg takarja! Egy vegetációban 1x, ugyanazon területen 3 évente 1x. Utóvetemény korlátozás nincs. Mk. e. (APESV, POA, ALOMY) és mk. k. A pre kezelést vetés utáni 3 napon belül el kell végezni, a repcemagot legalább 2-3 cm talajréteg takarja! Egy vegetációban 1x, ugyanazon területen 3 évente 1x. A kelőfélben lévő kultúrnövényt a készítmény károsíthatja. Utóveteménynél a kalászosok kivételével vetés előtt szántás szükséges. Mk. e. (APESV, POA, ALOMY, árvakelésű gabona) és mk. k. Csak kombinációban! Egy vegetációban 1x, ugyanazon területen 3 évente 1x. Nincs utóvetemény korlátozás. Mk. e. (APESV, POA, ALOMY, árvakelésű gabona) és mk. k. A pre kezelést vetés után 3 napon belül ajánlott elvégezni; korai poszt optimális ideje a repce szik-2 leveles fejlettsége. Egy vegetációban 1x, ugyanazon területen 3 évente 1x. Poszt alkalmazásban inszekticidekkel és lombtrágyákkal egy menetben kijuttatható. Nincs utóvetemény korlátozás. Mk. e. és néhány mk. k. Használat után gyenge kifehéredés előfordulhat a leveleken, amit néhány hét alatt kinő a repce. 1 H% alatt ne használjuk. 0,2 l/ha-os dózis használata után min. 60 nap elteltével vethető kalászos, cukorrépa; az ernyős virágzatú kultúrnövények fokozottan érzékenyek. Érzékeny kultúráktól 30 m-es biztonsági sáv tartása ajánlott, kombinációban: metazaklór, napropamid, petoxamid hatóanyagú szerekkel. Mk. e. és néhány mk. k. Vetés után min. 5 napon belül kijuttatva, a repcemagot legalább 2 cm talajréteg takarja. Egy vegetációban 1x. Kijuttatás után min. 90 nap elteltével vethetők a kalászosok és a cukorrépa. Érzékeny kultúráktól 30 m-es biztonsági sáv tartása ajánlott. Angelusnál: A készítménnyel kezelt kultúrnövény betakarítása után legalább 15 cm mélységű szántást követően a következő kultúrák vethetőek utóveteményként: kalászosok, őszi káposztarepce, lóbab, burgonya, takarmányborsó, kukorica, len, cukorrépa és tarlórépa

73 Hatóanyag Forg. kat. Készítmény Dózis (l, kg/ha) Megjegyzés klomazon/40 g/l + metazaklór/300 g/l I. Circuit SyncTec pre 2,1-2,5 Mk. e. (APESV, POA, ALOMY) és mk k. A pre kezelést vetés utáni 3 napon belül ajánlott elvégezni, a repcemagot legalább 2 cm talajréteg takarja. 1 H% alatt ne használjuk; egy vegetációban 1x. A betakarítás után, min. 15 cm-es szántás után ősszel vethetőek a kalászosok, tavasszal: lóbab, burgonya, szárazborsó, kukorica, len, cukorrépa, tarlórépa. Kerülni kell a szomszédos érzékeny kultúrákra történő elsodródást. klomazon/33 g/l + metazaklór/250 g/l I. Kalif Mega pre 2,5-3,0 Mk. e. (APESV, POA, ALOMY) és mk k. A pre kezelést vetés utáni 3 napon belül ajánlott elvégezni, a repcemagot legalább 2-3 cm talajréteg takarja. 1 H% alatt ne használjuk, egy vegetációban 1x. A készítmény vagy más, metazaklór hatóanyagot tartalmazó készítmény ugyanazon a területen 3 évente 1x használható. A készítmény a kultúrnövény levelein kismértékű, kifehéredésben megnyilvánuló tüneteket okozhat, de ezeket a tüneteket a növény maradéktalanul kinövi. A készítményre érzékeny kultúrák (kalászosok, cukorrépa) a szer felhasználását követően 150 nap elteltével vethetőek. Érzékeny kultúráktól 30 m-es biztonsági sáv tartása ajánlott. klomazon/24 g/l + metazaklór/150 g/l + napropamid/150 g/l I. Colzor SyncTec pre 5,0 Mk. e. (APESV, POA, ALOMY, árvakelésű gabona) és mk. k. A pre kezelést vetés után 3 napon belül ajánlott elvégezni; a repcemagot legalább 2 cm talajréteg takarja. 1 H% alatt ne használjuk; egy vegetációban 1x. A betakarítás után, a kezelést követő 12 hó elteltével, min. 20 cm mély szántás után ősszel vethetőek a kalászosok, tavasszal: lóbab, burgonya, szárazborsó, kukorica, len, cukorrépa, tarlórépa. Kerülni kell a szomszédos érzékeny kultúrákra történő elsodródást. klomazon/24 g/l + petoxamid/400 g/l I. Nero pre 3,0 Mk. e. (APESV) és néhány mk k. A pre kezelést vetés után 3 napon belül ajánlott elvégezni; a repcemagot legalább 2 cm talajréteg takarja. 1 H% alatt ne használjuk. Ugyanazon területen max. 2 évente használható. Kezelés után kismértékű kifehéredés előfordulhat a leveleken, amit néhány hét alatt kinő a repce. Kalászosok, cukorrépa vetése a kezelést követő 60 nap után történhet. Érzékeny kultúráktól 30 m-es biztonsági sáv tartása ajánlott. petoxamid/400 g/l + pikloram/8 g/l I. Gajus pre, korai poszt (4 leveles állapotig) 3,0 Mk. e. (APESV, Poa, Lolium), mk. k. Kezeléskor a repcemagot min. 2 cm talajréteg takarja. A kezelés időpontjában vízzel telített talajok, vagy közvetlenül a kezelés után lehulló nagy mennyiségű csapadék a kultúrnövény károsodásához vezethet, normál vetésváltás esetén a betakarítást követően nincs veszélye az utóvetemény károsodásának. petoxamid/600 g/l I. Successor 600 pre 2,0 Mk. e. (APESV, Poa, Lolium). Hatásspektrum szélesítése (mk. k.) céljából kombinációban ajánlott (pl. Command 48 EC: 0,2). S-metolaklór/960 g/l III. Dual Gold 960 EC Tender pre 1,4-1,6 Mk. e. (APESV, Poa, Lolium, árvakelésű gabona) kombinációban. Szerves anyagban gazdagabb, kötöttebb talajokon az okiratban meghatározott magasabb dózisban kell kijuttatni. 1%-nál alacsonyabb szervesanyag-tartalmú talajokon nem javasolt. metazaklór/500 g/l + aminopiralid/5,3 g/l + pikloram/13,3 g/l I. Runway pre 1,2 korai poszt (szik-5 leveles) 1,5 Rövidítések: Mk. e. = magról kelő egyszikűek mk. k. = magról kelő kétszikűek 3. táblázat Az őszi káposztarepce preemergens és őszi, korai posztemergens gyomirtására felhasználható herbicidek Mk. e. (APESV, POA, ALOMY), mk. k. Pre kezelés a vetés után 3 napon belül, a magot legalább 1,5 cm talaj takarja. Egy vegetációban 1x, ugyanazon területen 3 évente 1x, ajánlott C között, az alacsony humusztartalmú, laza homoktalajokon posztemergens kezelés elvégzése javasolt. A kezelést követően átmeneti levéltorzulásos tünetek jelentkezhetnek (elsősorban heves esőzések után), amit a repce maradandó károsodás és terméskiesés nélkül kinő, a növényi maradványoknak a kezelt táblán kell maradniuk, a kezelt repce maradványait a lehető leggyorsabban a talajba kell dolgozni. Őszi kijuttatás és normál vetésváltás esetén a betakarítást követő ősszel kalászos gabona (15 cm mély talajművelés után) vagy a következő év tavaszán bármi vethető. Extrém száraz időjárási viszonyok fokozzák az utóhatás kockázatát. 73

74 Növényvédelem Hatóanyag klopiralid/300 g/l klopiralid/600 g/l klopiralid/200 g/l klopiralid/267 g/l + pikloram/67 g/l klopiralid/240 g/l + aminopiralid/40 g/l + pikloram/80 g/l halauxifen-metil (Arylex)/10 g/l + pikloram/48 g/l etametszulfuron-metil/750 g/kg Forg. kat. Készítmény Dózis (l, kg/ha) Megjegyzés I. Cliophar 300 SL Lontrel 330 Major 300 SL Klop 30 SL Pyralid 30 SL Clopiran Lontrel 600 SL Cliophar 600 SL Vivendi 200 poszt (4 levelestől-virágbimbók megjelenéséig; őszi és tavaszi poszt) 0,25-0,4 0,125-0,2 Mk. és évelő k. (fészkesek, Solanacae, keserűfű-félék, CIRAR). Egy vegetációban 1x. Ősszel (2)-4-8 leveles repcében. Alkalmazás: lehetőleg C között, napos; párás időjárás a hatást javítja, Utóvetemény korlátozás nincs, Elsodródás veszély: a kétszikűek (pl. napraforgó, burgonya, kertészeti növények) nagyon érzékenyek a hatóanyagra. A készítménnyel kezelt kultúrnövény növényi maradványai károsíthatják az alábbi érzékeny kultúrákat: borsó, bab, csillagfürt és más hüvelyesek, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák és más ernyős virágzatú kultúrák, burgonya, saláta és egyéb fészkes virágzatú növények. Nem ajánlott vetni a fent felsorolt érzékeny kultúrákat a készítmény kijuttatásával azonos évben. A betakarítás után a lehető leghamarabb fel kell aprítani és be kell dolgozni a talajba a növényi maradványokat, hogy azok hamarabb lebomoljanak. Érzékeny növények vetése előtt meg kell győződni arról, hogy a kezelt kultúrnövény maradványai teljesen lebomlottak. 0,375-0,6 I. Galera I. Ikarus Effigo II. Belkar I. Salsa 75 DF* őszi poszt: 2-4 leveles repcében 0,3-0,35 tavaszi poszt: nyugalmi időszak után, a virágbimbók megjelenéséig 0,3-0,35 őszi poszt: 2-4 leveles repcében 0,3 tavaszi poszt: nyugalmi állapot végétől szárbaindulás kezdetéig 0,3 őszi poszt 6-8 leveles repcében: 0,5 vagy osztottan: 0,25 (2-4 leveles korban) + 0,25 (6-8 leveles korban) őszi poszt (2-8 leveles repcében) 0,015-0,025 önállóan: 0,020-0,025 kombinációban: 0,015-0,020 Mk. és évelő k. (fészkesek, Solanacae, keserűfű-félék, GALAP, CIRAR). Egy vegetációban 1x. Alkalmazás lehetőleg C között; a készítményt fagyos napok után, ill. várható fagyok előtt ne használjuk. Rovarölő szerekkel, szelektív egyszikű irtókkal (Perenal ), regulátorokkal (Metkon 60), illetve folyékony műtrágyával, nitrogén-stabilizátorral (N-Lock ) keverhető, keverési próba elvégzése javasolt. Utóvetemény korlátozás nincs. Mk. és évelő k. (fészkesek, Solanacae, keserűfű-félék, PAPRH, CIRAR). Egy vegetációban 1x. Lehetőleg 10 C felett, kombinációs lehetőség (pl. metazaklór) nem keverhető adjuvánssal, folyékony műtrágyával és lombtrágyával. Ősszel keverhető graminiciddel, rovarölővel, regulátorral. Tavasszal önálló kijuttatása javasolt. Utóvetemény korlátozás: betakarítás után a kezelt területre ősszel csak kalászos gabona, ill. a következő év tavaszán tavaszi kalászos, kukorica vethető. Elsodródás veszély: főleg a fészkesek, ill. burgonyafélék érzékenyek. Mk. k. (DESSO, PAPRH, MATIN, GALAP, CHEAL is). Egy vegetációs időszakban max. 2x. Osztott kezelésnél a növények 90%-nak el kell érnie a kezeléshez javasolt fejlettségi állapotot. A két kezelés között eltelt idő min. 14 nap. Árvakelésű gabona ellen kombinációban Perenallal, a repce 4-8 leveles korában (ilyenkor ne legyen hármas a tankkeverék pl. rovarölő szer is). Korai poszt (2-5 leveles repcében) 0,25 l/ha dózisban kombinálható Runway: 0,9 l/ha (Synero) készítménnyel. Belkaros kezelés után a repce növények egy részén átmeneti tünetek jelentkezhetnek, mint levelek torzulása, fehéredése, levélnyél hajlása. A tünetek átmeneti jellegűek és nem okoznak terméscsökkenést, ill. minőségromlást. Kedvezőtlen környezeti feltételek esetén (szárazság, tartós vízborítás, alacsony hőmérséklet, tápanyaghiány, kórokozók, kártevők okozta fertőzési kár, fizikai kár, jégeső, vihar) a kezelt kultúrán erősebb és tartósabb tünetek jelenhetnek meg. A tartósan stressz alatt lévő (fenti okok miatt) kultúrnövény kezelése nem javasolt. Az alacsony gőztenzió miatt nem hajlamos a párolgásból eredő elsodródásra. Utóvetemény: normál vetésváltás esetén nincs korlátozás. Másodvetésként, a repce betakarítását követően pohánka, facélia, vöröshere és fehér mustár vethetőek. Ne keverjük hatásfokozókkal, nedvesítő szerekkel, tapadást elősegítő készítményekkel, műtrágyákkal, bórral, levéltrágyákkal, regulátorokkal, olyan gombaölő szerekkel, melyeknek regulátor hatása van. Mk. k. (DESSO is). Legjobb hatás korai poszt, szik-4 leveles gyomok ellen. A gyomirtó hatás fokozásának érdekében a permetléhez Trend 90 0,1% hozzáadása szükséges. Kombinálható tankkeverékben metazaklór, metazaklór + quinmerák, klopiralid + pikloram + aminopiralid hatóanyagú készítményekkel, ill. árvakelésű gabona ellen a repcében engedélyezett graminicidekkel (ekkor a Trend dózisát csökkenteni kell 0,05%-ra). Utóvetemény korlátozások: repce betakarítása után ősszel csak kalászos gabona, ill. tavasszal kukorica, kalászos és napraforgó vethető; zöldség, dísz- és gyógynövények, őszi mák vetése előtt a cég véleményét ajánlatos kikérni

75 Készítmény Dózis (l, kg/ha) Megjegyzés Forg. kat. Hatóanyag Mk. e., mk. k. (árvakelésű gabona, APESV, ALOMY, DESSO, SINAR, számos T 4 -es is). Csak IMI-toleráns (Clearfield) repce fajtában vagy hibridben alkalmazható. Ugyanazon területen 3 évente 1x. Kezelés 5-25 C között; kezelés utáni mm csapadék javítja a tartamhatást (talajon keresztül). Hatásfokozás céljából Dash HC: 0,5-1,0 l/ha-ral tankkeverékben alkalmazható. Keverhető, kijuttatható inszekticidekkel és lombtrágyákkal is egy menetben. Utóvetemény korlátozás nincs, másodvetésként keresztesek nem vethetőek. őszi poszt: 2-8 leveles repcében 1,5-2,0 Cleratop Cleranda I. imazamox/17,5 g/l + metazaklór/374 g/l Mk. e. (APESV), mk. k. Csak IMI-toleráns (Clearfield) repce fajtában vagy hibridben alkalmazható. Ugyanazon területen 2 évente 1x. Használat előtt felrázandó. Hatásfokozás céljából Dash HC: 0,5-1,0 l/ha-ral tankkeverékben. Keverhető, kijuttatható inszekticidekkel és lombtrágyákkal is egy menetben. Kombinációban is (dózisa ekkor: 0,8) klopiralid + aminopiralid + pikloram hatóanyagú (Effigo: 0,3) készítménnyel. Normál vetésváltás esetén a betakarítást követően nincs veszélye az utóvetemény károsodásának, de a kezelt területre 12 hónapig hagyományos őszi és tavaszi káposztarepce és más keresztesvirágú kultúrnövény, továbbá cukorrépa nem vethető. őszi poszt: 2-6 leveles repcében 0,8-1,0 tavaszi poszt: szárba indulás kezdetétől 2 látható szárköz fejlettségig 0,8-1,0 I. Cleravo imazamox/35 g/l + quinmerak/250 g/l Mk. és évelő e. (APESV, ALOMY, Poa, árvakelésű gabona, ELYRE), néhány mk. k. (DESSO, LAMPU, MATIN, CAPBP, Veronica sp.); elsősorban egyszikűek ellen, másodsorban mk. k. gyomosítása esetén, jelentős kétszikű fertőzésnél kiegészítő állománykezelés szükséges. Alapvetően a gyökéren keresztül fejti ki hatását, a legjobb gyomirtó hatás hideg (12 C alatt) és nedves talajviszonyok mellett érhető el. A szer a repce betakarításáig megtartja hatását. Utóvetemény: őszi kalászos vethető. 2-4 levelestől levélrózsás állapotig ősszel 1,9-2,1 Barclay Propyz propizamid/400 g/l II. *a Salsa 75 DF engedélye visszavonásra került, a forgalmazása január 31-én zárult, a megvásárolt készítmény december 31-ig, azaz ez év őszén még felhasználható 4. táblázat Az őszi káposztarepce őszi posztemergens gyomirtására felhasználható herbicidek mulcshagyó technológiával végzett tarlóápolás utáni alapművelés esetén nagyobb kezdeti gyomkeléssel és általában kissé rögösebb, növényi maradványokkal terheltebb talajfelszínnel főként szárazabb, aszályos idő esetén kell számolnunk. Ha a kalászosban olyan gyomirtó szert használtunk, amely bizonyos körülmények között (pl.: a talaj lúgos kémhatása, a szokásosnál kevesebb és nem egyenletes eloszlású csapadék a kijuttatás után a repce tervezett vetéséig stb.) és ismert, talajon keresztüli esetleges utóhatása révén károsíthatja a repcét (2. táblázat), akkor mindenképpen ajánlott a mélyebb forgatásos, szántásos művelés. A vetés utáni időszak nyár végi, ősz eleji időjárása szintén alapvető kockázati és tervezési tényező. Ha a preemergens kezelés nem kap 2 héten belül legalább mm csapadékot, vagy ha egyes korai poszt gyomirtásokra csak megkésve jön meg az eső, amikor a már addig kelt gyomok gyökere mélyebbre jutott, mint ahova a hatóanyag be tud mosódni, akkor elmarad a kívánt hatás. Ennek ellenkezője is bekövetkezhet persze, amikor a friss vetés és alapkezelés bőséges, egyszerre nagyobb mennyiségben lezúduló áldásban részesül. Ha nem volt egyenletes vetésmélységű a magágy, netán a talajfelszín le is cserepesedett, akkor lassú, elhúzódó repcekeléssel számolhatunk, ahol tőszámhiány, tőpusztulás, elhúzódó növekedési depresszió is jelentkezhet fitotoxikus hatásként. Persze a kifejezetten őszi posztemergens, elsősorban levélen keresztül ható készítmények alkalmazása (4. kép), hatékonysága sem tekinthető teljesen időjárásfüggetlennek. Ha a vénasszonyok nyara szeptember végéig október közepéig is kihúzódik, mint ahogy erre már az utóbbi két évben példa volt, akkor már korán T 4 -es gyomok és néha plusz az árvakelésű gabona dömpingjével kell küzdenünk, miközben a tipikus őszi T 1, T 2 -es gyomkelésre még várni kell. Kezeljünk most? Kezeljünk majd még egyszer? Ha összevárjuk az irtandó gyomokat, akkor a már 6-8 leveles állományban végzendő gyomirtásnál a repce levelei sok gyomot eltakarhatnak. Tehát számos szempontot kell mérlegelnünk a gyom irtás tervezése során. Ma már a repcében többféle technológia (preemergens, pre- vagy korai posztemergens, őszi vagy tavaszi posztemergens, speciális, imidazolinon-toleráns fajtákhoz, hibridekhez kapcsolódó Clearfield gyomirtási technológia) és készítmény (talajon keresztül ható, levélen keresztül vagy levélen és talajon keresztül is ható hatóanyagok és különféle kombinációik) közül választhatunk. Ehhez és elsősorban az őszi gyomirtás tervezéséhez kíván segítséget nyújtani a 3-5. táblázatban szereplő összeállítás, amely a jelenleg engedéllyel rendelkező készítményeket rendszerezi, ismerteti a kijuttatás időzítése alapján. A most közölteket jól kiegészítik és mélyebb döntéselőkészítésre, tervezésre adnak lehetőséget az Agrofórumban a repce gyomirtás témájában a közelmúltban megjelent alábbi cikkek is: augusztusi számban Dr. Kerekes Gábor: A 75

76 Növényvédelem Készítmény Forg. kat. Agil 100 EC II. 100 g/l propaquizafop 0,4-1,5 Focus Ultra II. 100 g/l cikloxidim 0,75-4,0 Fusilade Forte II. 150 g/l fluazifop-p-butil 0,4-2,5 Frequent II. 125 g/l fluazifop-p-butil 0,5-3,0 Leopard 5 EC Leopard Extra 05 EC Targa Super Gramin Pilot 5 EC Trepach Darium 50 EC Hatóanyag Dózis (l, kg/ha) Megjegyzés / dózis az árvakelésű gabona ellen III. 50 g/l quizalofop-p-etil 0,4-2,5 II. 50 g/l quizalofop-p-etil 0,4-2,5 Targa Max II. 100 g/l quizalofop-p-etil 0,35-1,25 Quick 5 EC Quick 5% EC Watt II. 50 g/l quizalofop-p-etil 0,4-2,0 Pantera 40 EC Rango I. 40 g/l quizalofop-p-tefuril 0,6-2,25 Perenal I. Select 240 EC Centurion 240 EC 104 g/l haloxifop-p (=108 g/l haloxifop-p-metilészter) 0,4-0,5 I. 240 g/l kletodim 0,4-0,6 Select Super II. 120 g/l kletodim 0,6-0,8 Mk. e.: 0,6-0,8 Tarackbúza: 1,2-1,5 Árvakelésű gabona: 0,4-0,5 (1-5 leveles) Egy vegetációs időszakban 1x ÉVI: 90 nap 4-6 leveles repcében Mk. e.: 1-1,5 Évelő egyszikűek: 3-4 Árvakelésű gabona: 0,75-1,0 + Dash HC Egy vegetációs időszakban 1x ÉVI: 120 nap Repce virágzása előtt Mk. e.: 0,8-1,2 Tarackbúza: 2,0-2,5 Árvakelésű gabona: 0,4-0,6 (5 cm-es fejlettségig) ÉVI: 56 nap Repce virágzása előtt Mk. e.: 1,0-1,5 Tarackbúza: 3,0 Árvakelésű gabona: 0,5-0,75 (3-5 cm-es fejlettségig) Egy vegetációs időszakban 1x ÉVI: 90 nap 4-6 leveles repcében Mk. e.: 0,7-1 Tarackbúza:2-2,5 Árvakelésű gabona: 0,4-0,6 (bokrosodás kezdetéig) ÉVI: nk 1-6 leveles repcében Mk. e.: 0,7-1,0 Tarackbúza: 2-2,5 Árvakelésű gabona: 0,4-0,6 (bokrosodás kezdetéig) Egy vegetációs időszakban 1x ÉVI: 60,90 nap 1-6 leveles repcében Mk. e.: 0,35-0,50 Tarackbúza:1-1,25 Árvakelésű gabona: 0,2-0,3 (bokrosodás kezdetéig) egy vegetációs időszakban 1x ÉVI: 90 nap 1-6 leveles repcében Mk. e.: 0,7-1,0 Tarackbúza: 2,0 Árvakelésű gabona: 0,4-0,6 (bokrosodás kezdetéig) Egy vegetációs időszakban 1x ÉVI: nk Repce sziklevelestől tőlevélrózsás állapotáig Mk. e.: 0,8-1,5 Tarackbúza: 1,8-2,25 Árvakelésű gabona: 0,6-1,0 (1-6 leveles) Egy vegetációban 1x A gyári kiszerelés hatásfokozó adalékanyagot tartalmaz ÉVI: 60 nap Repce sziklevelestől tőlevélrózsás állapotáig, csak ősszel Mk. e. és árvakelésű gabona: 0,4-0,5 (1 lev. bokrosodás kezdete) Ugyanazon területen 3 évente 1x ÉVI: nk Repce 2 levelestől tőlevélrózsás állapotáig Mk. e. és árvakelésű gabona: 0,4-0,6 (1 lev. 5 lev., bokr. kezdete) Egy vegetációs időszakban 1x Megfelelő hatáskifejtéshez tapadásfokozó adalékanyag hozzáadása szükséges ÉVI: nk Repce 2 levelestől rejtett bimbós állapotig Mk. e. (1-3 leveles) és árvakelésű gabona: 0,6-0,8 (gyökérváltás vége bokr. kezdete) Egy vegetációs időszakban 1x ÉVI: nk Mk. e. = magról kelő egyszikűek, nk = az előírt technológia betartása esetén nem szükséges, nincs korlátozás 5. táblázat Az árvakelésű gabona és más egyszikű gyomok posztemergens irtására felhasználható graminicidek

77 5. kép Laikusoknak szép, a gazdának viszont nem okoz örömet ez a látvány Természetesen a herbicideknek a NÉBIH adatbázisában elérhető engedélyokiratai mellett ajánlott gondosan tanulmányozni a gyártó, forgalmazó cégek prospektusait is, mert a repce esetében különösen igaz, hogy nem jól megválasztott készítmény, kombináció esetén egy-egy veszélyes gyomfaj, amely kimarad a hatásspektrumból (5. kép), nagyon komoly terméscsökkentő tényezővé válhat tavaszra. A leggondosabb tervezés és őszi kivitelezés esetén is előfordulhatnak azonban olyan helyzetek és olyan repce táblák, ahol tavaszi gyomirtásra is szükség lehet. Jelenleg már ebben a szegmensben is vannak új lehetőségek, készítmények, amelyek ismertetésével aktualizáltan majd a következő olajos Extrában jelentkezünk. repce gyomirtása, lehetőségek és lehetetlenségek; januári Extra 83. számban Papp Zoltán: Az őszi káposztarepce gyomirtása. Fotó: a szerző felvételei n 77

78 Növényvédelem GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA A fejlődés töretlen Clearfield technológia repcében A Clearfield gyomirtási technológia 2011 őszén vált elérhetővé a gazdálkodók számára. Az eltelt nyolc év alatt sok tapasztalatot, tanulságot szereztünk közösen. Elmondhatjuk, hogy a technológia sikeres, hiszen egy menetben tudunk védekezni a repcében előforduló egy- és kétszikű gyomnövények ellen a repce kelése után, anélkül, hogy lemondanánk a széles hatásspektrumról vagy a hosszú talajon keresztüli tartamhatásról. A technológia előnyei különösen a száraz őszökön domborodnak ki. Ha visszatekintünk az elmúlt öt évre, akkor azt tapasztaljuk, hogy egyre gyakrabban fordul elő, hogy az ősz hosszú, meleg és száraz. Ez az időjárás tökéletes a napraforgó, kukorica betakarításához, azonban a repce vetésének nem kedvez. Sok helyen a mag akár egy másfél hónapig is elfekszik a talajban, mielőtt megindulna a csírázás. Kulcsfontosságú az ilyen őszökön a nedvesség megtartása a talajban, ez nagyban hozzájárul a repce időbeni keléséhez. Azokon a területeken, ahol a repce kikel, ott előbb-utóbb a gyomnövények is megjelennek. Míg egy átlagos évben a preemergens kezelések kellő hatékonyságot tudnak biztosítani, a száraz őszökön a bemosó csapadék hiánya miatt ez elmarad, így ezek a kezelések gyakran hatástalanok. Ilyen körülmények között mutatkozik meg igazán a Clearfield technológia előnye. Az elmúlt években egyre újabb imidazolinon-toleráns hibridek jelentek meg a piacon, és folyamatosan bővül a választék. Gyomirtó szer oldalon kijelenthetjük, hogy a Cleratop kiválóan működik mind az egyszikű, mind a kétszikű gyomok ellen. Aki ismeri a technológiát, az tudja, hogy bizonyos gyomok (pipacs, székfűfajok) ellen javítható még a hatékonyság. Bár az imidazolinon hatóanyag kiváló hatást ad a pipacs és székfűfajok ellen, ám ez csak a gyomok 2-4 leveles állapotáig érvényes. Esetenként ezt az időzítést nehéz tartani, különösen, ha ezek a gyomnövények nagy egyedszámban fordulnak elő a területen, vagy sokszor éppen a szárazság miatt nagyon vontatott a kultúrnövény és vele együtt a gyomnövények kelése is. Ilyenkor bizony a korábban kibújt egyedek már jóval fejlettebbek, mint a később kelők, nehéz jól időzíteni a gyomirtást. Az ilyen helyzetekre a megoldás roppant egyszerű. Szükségünk van egy olyan hatóanyagra, amely pipacs és ebszékfű ellen kiemelkedő hatékonysággal bír. Ez az aminopiralid, amely az Effigo gyomirtó szer egyik hatóanyaga, a klopiralid és a pikloram mellett. Amennyiben az imidazolinont kombináljuk az Effigo hatóanyagaival, akkor tovább javul a Clearfield technológia hatékonysága a pipacs és a fészkes virágzatú gyomok (székfűfajok, pipitér) ellen, megtartva az eddig is kiváló hatékonyságot a keresztes virágú és egyéb kétszikű gyomokkal, valamint a magról kelő egyszikűekkel szemben. A Cleravo + Effigo kombináció továbbra is biztosítja a csapadéktól független gyomirtó hatást, emellett nagyobb rugalmasságra ad lehetőséget a felhasználó számára, lehetővé téve ezzel a gyomirtás optimális időzítését. Az Effigo TM a Dow Agrosciences bejegyzett márkaneve BASF Hungária Kft

79 A TAlAj SzAKéRTőjE ekék Az ekegyártás a több mint 90 éves múltra visszatekintő osztrák vállalkozás legfontosabb működési területe. A REGENT ekék számos olyan megoldást felvonultatnak, melyekkel más gyártók gépeinél nem találkozunk. eurostar szántóföldi KUlTiváToroK A 3 és 4 gerendelyes gépek különböző merev vagy rugós kapákkal szerelhetők. A REGENT kultivátorok specialitása az MSG szárnyas kapa. TUKAN Dobos Péter Tel.: / KecsKeméti központ: 6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 55. Tel: / Fax: / PáPai telephely: 8500 Pápa, Külső Veszprémi út 48. Tel: / Fax: / sárbogárdi telephely: 7000 Sárbogárd, Köztársaság u. 0793/24 Tel: / info@valkon.hu Kövess minket a Facebookon: facebook.com/valkon2007kft/ 79

80 Növényvédelem A napraforgó legfontosabb betegségei (7.) A napraforgó hamuszürke szárkorhadása Kórokozó: Macrophomina phaseolina Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Ez a kórokozó elsősorban a trópusi és szubtrópusi vidékeken elterjedt, tehát melegigényes gomba. Alkalmazkodóképességét mutatja, hogy nagy hőigénye ellenére az egész világon elterjedt. Magyarországon először 1968-ban találtuk meg, közlésére 1970-ben került sor. A kórokozó veszélyessége abban rejlik, hogy rendkívül polifág: jelenleg több, mint 705 gazdanövényét ismerjük. Haszonnövényeink közül megtámadja a napraforgót, a kukoricát, a szóját, a repcét, a burgonyát, a cukorrépát, a kendert és a cirkot. Fertőzi továbbá a paprikát, a fokhagymát, a babot, lóbabot, a dinynyét és különböző dísznövényeket. A kórokozó nem csak a lágyszárú növényeket képes megbetegíteni, fertőzni képes a kajszit, sőt az ezüstfenyőt is. A betegség tünetei Annak ellenére, hogy a fertőzés már fiatal korban megtörténhet, a tünetek lágyszárú növények esetében virágzásig nem jelentkeznek. Az irodalom szójában nagymértékű csírapusztulásról számol be, ezt napraforgóban nem tapasztaltuk. Feltehetően azért, mert a kórokozó korai támadását a vetőkaszaton lévő csávázószer megakadályozza. A betegség fő fertőzési forrása mint látni fogjuk a kórokozót hordozó talaj, a csávázószer hatásának elmúltával a fertőzés bekövetkezhet. A betegségnek azonban virágzásig semmiféle tünetét nem észleljük. A virágzás vége felé először egy alig szembetűnő lankadást tapasztalhatunk, ami rendszerint el is kerüli a figyelmet. Ez annál is inkább így van, mert a kórokozó lévén melegigényes, trópusi faj a gyorsan felmelegedő talajfoltokon, homokpadokon gyakrabban fertőz és a hervadás, a későbbi kényszerérés is gyorsabb lefolyású. A rosszabb vízgazdálkodású talajfolton vízháztartási zavarnak tudjuk be a jelenséget (1. kép). A kórokozó melegigényes volta miatt a gomba száraz, meleg nyarakon gyorsabban terjed a növény szöveteiben. A talajfoltoktól mentes, kiegyenlített talajú táblákon az egyöntetű fertőzöttség miatt az aszály kártételének nézzük a tüneteket. A kezdeti lankadás tehát hamarosan hervadásba megy át, ami kényszerérésben folytatódik, a növény a természetes érésnél gyorsabban fejezi be életét. A beteg növény szárát megvizsgálva egy jó szemű ember már a szár alsó részén meglátja a kórokozót, a gomba szabad szemmel alig látható ( mikron) ún. mikroszkleróciumainak tömegét. A bőrszövet alatt a szár felületén is jelen vannak ezek a mikroszkleróciumok (a gomba áttelelő képletei), de legjobban a világos színű bélállományba ágyazva figyelhetjük meg azokat (2. kép). Minél jobban elözönli a gomba a gazdanövény szöveteit, annál több a mikroszklerócium, és annál súlyosabb a károsítás. Súlyos fertőzésnél a bélszövet teljesen elfeketedik és elsorvad. Súlyos esetben a gomba szinte teljesen feléli a bélállományt és csak itt-ott látjuk a feketére, kékes-feketére színeződött bélállomány maradványait. A kórokozó biológiája és kártétele 1. kép A hamuszürke szárkorhadás foltszerű megjelenése napraforgóban (Jászboldogháza augusztus 8.) Mint rendszerint ez esetben is két lehetséges fertőzési forrás van a fertőzött vetőmag (kaszat) és a kórokozót hordozó talaj. A döntő fertőzési forrás ez utóbbi, hiszen a csávázószer hatóanyagai a vetőkaszattal történő átvitelt nagymértékben megakadályozzák, sőt a kórokozó talajból történő támadását is kivédik a növények korai életszakaszában. Egyetlen fertőzött

81 2. kép Mikroszkleróciumok tömege a napraforgó szárának bélállományában növény több ezer mikroszkleróciumot képez, így nagymértékű fertőzéseket követően óriási tömegben kerülnek a talajba a kórokozó áttelelő képletei és ezek több évig életképesek. Amennyiben a kórokozó jelen van a talajban és a csávázószer hatása teljesen elmúlt (és természetesen, ha a termesztett hibrid is fogékony), akkor csak egyszeri 1-2 napos eső kell a fertőzéshez, és természetesen a továbbiakban magas, nagyon magas hőmérséklet. (A fertőzés idejének létrejöttéről annyit tudunk, hogy a csírázástól kezdve bármikor létrejöhet, azt viszont nem tudjuk, hogy ez a fogékony stádium milyen sokáig marad fenn. Ez utóbbi adatra azért volna szükségünk, mert a csávázószer hatástartamára a fogékony stádium végéig volna szükségünk.) A betegség tüneteinek késői és kezdetben enyhe megjelenése miatt hajlamosak voltunk arra, hogy jelentéktelennek, alig károsítónak tekintsük a betegséget. A tünetek csak a vegetáció végén jelentkeznek, kezdetben nem látványosak, gyakran vízhiánynak tűnnek. Eleinte úgy gondoltuk, hogy ez, a tüneteket későn adó megbetegedés nem is okoz mérhető kárt. A kérdés tisztázására két éven keresztül 2 fajtanapraforgóval és 3 hibriddel nagyon alapos vizsgálatokat végez

82 Növényvédelem tünk. Az eredmények meglepőek voltak kiderült, hogy a fertőzés a tányérátmérőt átlagosan 17%-kal, az ezerkaszattömeget 26%-kal csökkentette. A ténylegesen visszamért termés is azt mutatta, hogy egy beteg növény 44%-kal kevesebbet termett, mint az egészséges növények. A védelem lehetőségei Genetikai védelem A rezisztencia kétségtelenül a leghatékonyabb védelem. Az 1980-as években és az 1990-es évek elején rendszeresen vizsgáltuk az országos kísérletek hibridjeinek M. phaseolina fertőzöttségét. A különböző genotípusok fertőzöttségében igen nagy különbségeket találtunk: a fertőzöttség 2-3% és 90-95% között változott (3. kép) Sajnos már jóideje semmiféle adat nem jelent meg a köztermesztésben használt hibridek M. phaseolina iránti magatartásáról. Minden ilyen irányú információ sokat jelentene a betegség elleni védelemben, nagyban segítené a termelőket a tudatos fajtaválasztásban. Agrotechnikai védelem 3. kép Közel 100%-os makrofomina-fertőzöttség Jánoshida határában (2012. augusztus 8.) Sajnos ezen a téren sem jók az esélyeink: a kórokozónak rendkívül sok gazdanövénye van, ezért a betegség ellen okszerű növényi sorrendet kialakítani lehetetlen. Gondoljuk meg: egy fertőzött állomány több évre elszennyezi a talajt, és ha csak a kukorica, a napraforgó és a repce együttes vetésterületét veszszük figyelembe, máris láthatjuk, hogy évről évre igen nagy területeken termeljük újra a kórokozót. Keveset tudunk arról, hogy talajaink milyen mértékben vannak elszennyezve, de tény, hogy a betegség nagyon elterjedt. Úgy gondolom, hogy érdemes arra törekedni, hogy termelő üzemeink szakvezetői felmérjék és folyamatosan figyeljék, tartsák számon üzemük egyes tábláinak fertőzöttségét. Erről nagyon könnyen, egyszerűen szerezhetünk tapasztalatot. A betakarítás előtti állományból a gyanús táblarészen 1-2 tucat növény szártövét felvágva a mikroszkleróciumok jelenléte alapján eldönthetjük, hogy jelen van-e a betegség az illető táblán vagy sem. Különösen a napraforgó világos színű bélállományában ismerhetjük fel könnyen a kórokozó jelenlétét. Persze a táblák fertőzöttségének ismerete a védelemben akkor hasznosítható, ha ismerjük a hibridek fogékonysági viszonyait és a nagymértékben szennyezett táblákon rezisztens vagy csak kismértékben fogékony hibrideket vetünk. Kémiai védelem A korai megbetegedést kizáró csávázásról és annak hasznáról már volt szó. Előrelépés tekintetében nyilvánvaló, hogy a csávázószerek hatástartamának növelésétől várhatunk további eredményt. Arra kell gondolnunk ugyanis, hogy minél hosszabb a védőhatás, annál később következik be a fertőzés és minél később betegszik meg a növény, annál kisebb a betegség okozta kártétel. Az elmúlt években közvetett bizonyítékok alapján felmerült, hogy a fludioxonil-tartalmú csávázószerek késleltetik a fertőzés létrejöttét és a fertőzést követően is gátolják, hogy a kórokozó alulról felfelé haladva elárassza micéliumával és mikroszkleróciumaival a gazdanövényt. Ez a feltételezés ez ideig nem nyert igazolást, de az ilyen irányú kísérletek már folyamatban vannak. Amennyiben igazolást nyer, hogy csávázással késleltetni tudjuk a fertőzés létrejöttét és lassíthatjuk a kórokozó növényben való terjedését, úgy megvan a remény arra, hogy még fogékony hibridek esetében is a korábban tapasztalt károknál kisebb mértékűre csökkenthetjük a kórokozó kártételét. A gyökereken keresztül fertőző és felfelé terjedő kórokozó ellen ma még nem ismerünk hatékony állománykezelést. * A napraforgó hamuszürke szárkorhadása nagy kárt okozó betegség. Veszélyességét fokozza, hogy kórokozója igen sok 700-nál is több növényt képes megtámadni. Mivel nem drámai tünetekkel jelentkezik, hajlamosak vagyunk arra, hogy fel se ismerjük azt, hogy egy betegséggel van dolgunk. A károk csökkentése érdekében meg kell ismernünk termesztett hibridjeink fogékonysági viszonyait, tájékozódnunk kell talajainknak mikroszklerócium-szennyezettségéről és törekednünk kell a további védekezési módok kifejlesztésére. n

83 Több elágazás, fejlettebb gyökérzet és egészségesebb állomány Regulátor- és gombaölő hatás egyben. Az egyik legerősebb regulátorhatás repcében. Hatóanyaga szisztemikus, kijuttatás után gyorsan felszívódik. Preventív és kuratív hatással egyaránt rendelkezik. Metkon 60 GOMBAÖLŐ SZER A Metkon 60 gombaölő permetezőszer azonos a 04.2/2722-1/2017 NÉBIH-számon engedélyezett Conatra gombaölő permetezőszerrel. corteva.hu A növényvédő DuPont, a Dow szereket AgroSciences biztonságosan és a Pioneer, kell használni. valamint Használat ezek leányvállalatainak előtt mindig olvassa vagy el a a védjegy cimkét tulajdonosainak és a használati útmutatót! védjegyei. 83

84 Növényvédelem Zöld vándorpoloska (Nezara viridula Linnaeus, 1758) Markóné Dr. Nagy Krisztina Biocont Magyarország Kft., Kecskemét Jelentősége, életmódja A zöld vándorpoloska jelentőségét igazolja, hogy a nemzetközi szakirodalom már az 1980-as évektől kezdődően az egyik legfontosabb poloskaként említi a fajt. Elsőként Ausztráliában írták le 1916-ban, és több szakirodalom a származási helyeként Kelet-Afrikát jelöli meg. Ma már minden kontinensen elterjedt. Melegkedvelő kozmopolita faj. Tömegesen a mediterrán térségben és a szubtrópusokon van jelen. Európában először Olaszországban azonosították 1998-ban, mára viszont a hűvösebb klímájú Angliában is képes áttelelni. A széles gazdanövény körrel több mint 30 családba tartozó növény rendelkező zöld vándorpoloska 2002-ben megtelepedett a Kárpát-medencében és röviddel azután már mérhető gazdasági kártételt okozott, okoz hazánkban. A gyakorlatlan szem könnyen összekeverheti a zöld vándorpoloskát a nálunk őshonos zöld bogyómászó poloskával, amelynek jelentősége kisebb. A zöld vándorpoloska torán 5 darab (3 látható) világos folt segítségével a két faj elkülöníthető. Életmódját tekintve Magyarországon kétnemzedékes faj, míg a mediterrán országokban akár 4 generációja is kifejlődhet. Fejlődésének módja epimorfózis, azaz kifejlés, amelynek során 5 lárvastádiuma különíthető el. Az ősz folyamán telelésre alkalmas helyet keres, amelyet lakásokban, kéregrepedésekben, vagy az avarban talál meg. Egyes vizsgálatok szerint a sikeresen áttelelt népesség a betelelőknek csak kis hányadát adja. Ez lehet az oka annak, hogy az áprilisban előjövő egyedek utódaival ritkábban találkozunk, mint a későbbi nemzedékkel. A nőstény a fehér, vagy sárga tojásokat a levelek fonákjára rakja le as csomókban. A lárvakelés után a fiatal lárvák nem hagyják el a tojáscsomót és nem táplálkoznak. Ebben az L 1 állapotban narancsos színűek. A vedlést követően az L 2 állapotban kezdi meg a károsítást. A lárvák ekkor már fekete alapszínűek és mozogva keresik táplálékukat. Mozgásuk a későbbi stádiumokban egyre intenzívebb. A lárvák fejlettségi állapota a színük és mintázatuk alapján különül el. Kártétele Tápnövényei közül a legnagyobb károkat szerte a világban lóbabon, szóján, gyapoton, paradicsomon és gabonaféléken okozza. Zöldségfélékben, gyümölcstermő ültetvényekben, dísz és gyomnövényeken egyaránt károsít. A szántóföldi növények közül kártételét leírták már kukoricán és napraforgón is. A lárvák és az imágók a nedvdús növényi részeken, hajtásokon, terméseken károsítanak. Szúró-szívó szájszervükkel okozott kártétel helyén szúrásnyomok jelennek meg, majd láthatóvá válik a Zöld vándorpoloska lárva paradicsomon (Fotó: M. Nagy Krisztina) Zöld vándorpoloska lárva kukoricán (Fotó: M. Nagy Krisztina)

85 szöveti elfolyósodás. A kártétel helye színeződik, sárgul, barnul, rothad, a termés megkeményedik, nem érik be, piaci értéke, beltartalma romlik. Hazai szakirodalom számol be arról, hogy szóján a kártevő lárvájának és imágójának szívogatására a mennyiségi káron kívül a magok szénhidráttartalma mennyiségi és minőségi értelemben is károsodik. A kártétel következtében a magok csírázóképessége, fagytűrése és betegség-ellenállósága egyaránt romlik. Előrejelzés A zöld vándorpoloska kártételi veszélyének megállapítását a növényállomány rendszeres vizsgálatával végezhetjük el legegyszerűbben a betelepedés időszakában. Abban az esetben, ha 6 növényen átlagosan egy poloskát találunk, akkor védekezésre van szükség. Egy másik vélemény szerint, ha a növényállomány 15%-án poloskalárva, vagy -imágó található, akkor el kell kezdeni a védekezést. Zöldségfélékben egy másik megfigyelés szerint, ha 1 m 2 -en 1-2 poloska látható, az már veszélyezteti a termést. A kártevő előrejelzésére, első megjelenésének vizsgálatára aggregációs feromon csapda használható, amely Magyarországon még nem érhető el. Védekezés A károsító kártételi idejéből, gyors helyváltoztatásából, mozgékonyságából adódóan nehéz az ellene való védekezés. A poloskák vagy szívó kártevők csoportja ellen engedélyezett rovarölő szereket használhatjuk jelenleg, mert specifikusan az invazív poloskák ellen engedélyezett készítmények nem állnak rendelkezésre. Ezek leghatásosabban akkor alkalmazhatóak, ha azokat a fiatal lárvák, lehetőleg az L1-L2 fejlettségi állapot ellen időzítjük, hiszen a csoportosan elhelyezkedő még nem mozgó alakok ellen hatásosabb eredményt tudunk elérni. Növényi kultúrától függően mivel a károsítás fő időszaka gyakran a betakarítás előtti periódusra esik az élelmezés-egészségügyi várakozási idők hossza korlátozza egy-egy készítmény alkalmazhatóságát. A nemzetközi szakirodalom szerint a hatásosságban legeredményesebb készítmények lambda-cihalotrin hatóanyagúak, de használhatóak a tau-fluvalinát, acetamiprid és cipermetrin hatóanyagú rovarölő szerek is. Ígéretesek lehetnek olyan hatóanyagok, amelyeknek még nincs meg a felhasználási engedélye a veszélyeztetett kultúrákban, de amerikai szakirodalmak eredményes védekezésről számolnak be velük pl. azadirachtin. A védekezés lehetőségei között a parazitoid fajok felhasználásának eredményes lehetőségét ismertetik külföldi irodalmak. A zöld vándorpoloska tojásait pusztító Trissolcus basalis és a lárva, valamint az imágó parazitoidja a Trichopoda pennipes fürkészlégy, hatásos megoldást biztosíthat. A széles gazdanövény körrel rendelkező invazív poloskák, köztük a zöld vándorpoloska újabb és újabb növekvő mértékű kártételéről kapunk híreket évről évre, ezért a kártevő visszaszorítására alkalmas eszközök gyors megtalálása a termelők és a szakma fontos érdeke. n Zöld vándorpoloska szóján (Fotó: Keszthelyi Sándor) Zöld vándorpoloska szőlőn (Fotó: M. Nagy Krisztina) 85

86 Növényvédelem GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA ProNutiva programok innovatív megoldások világszerte A repce csak a kezdet A UPL szerencsésnek mondhatja magát, hiszen termékpalettáján a hagyományos kémiai növényvédő szereken kívül biostimulátorok és biológiai növényvédő készítmények (valamint tápanyagok) sora is rendelkezésére áll, köszönhetően elsősorban a régebbi akvizíciók révén hozzá kerülő Goemar gyár fejlesztéseinek. Éppen ezért el lehet gondolkodni azon és ezt a UPL meg is tette, hogy ezeket a terméktípusokat kombinálva bizonyos növényvédelmi, illetve termesztési kérdésekre markánsabb válaszokat tudjunk adni, mint az egyes termékek önmagukban. Csak néhány példa: növelhetjük termesztett növényeink minőségét és hozamát, csökkenthetjük a szermaradékot (eleget téve ezzel az élelmiszerlánc növekvő igényeinek), hatékonyan felléphetünk a rezisztencia kialakulása ellen, valamint segíthetjük a növényállományaink optimális kelését és kezdeti fejlődését. A UPL termékpalettája országonként eltérő, ahogy természetesen az egyes országokban termesztett növénykultúrák is. Éppen ezért a ProNutiva programok kialakítása is országonként eltérő, azokat mindenképpen adaptálni kell a helyi viszonyokra. Fejlesztőink világszerte különböző kultúrákban kezdték el a program tesztelését, melynek céljait adott országok speciális adottságai és problémái alapján határozzák meg. Európai példaként a lengyelek almában, az angolok burgonyában, a spanyolok csemegeszőlőben, paprikában és paradicsomban, továbbá a görögök étkezési olivában indított programját említenénk. Mi is ez a program? Egy exkluzív integrált termesztéstechnológiai program, amely ötvözi a biológiai megoldásokat és a hagyományos kémiai növényvédelmet a maximális terméspotenciál kiaknázása érdekében. Olyan konkrét megoldásokat nyújt, amelyek meghaladják a növényvédelem hagyományos területeit, több és jobb minőségű termést biztosítva a gazdálkodóknak. A különböző kultúrákban kidolgozott és kidolgozandó program lényege, hogy a UPL a hagyományos termékértékesítés helyett komplex technológiai megoldásokat is kíván a termesztőknek ajánlani, elsősorban a növényvédelemre, a tápanyagellátásra és a biostimulátorokra alapozva. A nemzetközi síkon folyó programhoz hazánk a repcetermesztés fejlesztésével járul hozzá, hiszen termékeinkből talán a legteljesebb technológiát jelenleg erre a kultúrára tudunk összeállítani. A következő években almában és szőlőben is indítani szeretnénk a programot, jelenleg ezen projektek kísérleti szakaszában vagyunk. A UPL (akkori nevén Arysta) 2016 őszén kezdte a ProNutiva program 3 szezont felölelő vizsgálati fázisát repcében. Vizsgálatunk során az egyes kezelések hozzáadott értékét mértük. A teljes technológiában szereplő készítmények közül a következőkre helyeztünk különös figyelmet: Tonivit, Conatra (őszi, tavaszi kijuttatással), Atonik, Multoleo, Elastiq Ultra. A vizsgálatban szerepelt még az Emerald Star gombaölő készítmény is, aminek az engedélyét uniós szinten az idei évben visszavonták. Vizsgálatainkat két helyszínen (Vácduka, Mezőfalva) állítottuk be, 6 ismétlésben. Mindkét gazdaságban igen intenzív gazdálkodás folyik, az állományok megkapják a számukra szükséges és elegendő gondoskodást tápanyagok, növényvédelem stb. tekintetében. Ezt azért fontos megemlíteni, mert így az egyes (pl. biostimulátor) kezelések hatását objektíven lehetett mérni. A kísérletek átlagát tekintve 600 kg terméstöbbletet és 1,4%-kal magasabb olajtartalmat sikerült elérni a fent említett készítmények programszerű használatával. Könnyen utána lehet számolni, hogy a repce ProNutiva programunk alkalmazásával jócskán megtérülnek a befektetett költségek. A kísérleti szakasz lezárultával a UPL a tavalyi évben már kereskedelmi ajánlatot is tett termelő partnerei részére. A program idén folytatódik: akinek felkeltette az érdeklődését, kérem, keresse területi képviselő kollégáinkat a részletekkel kapcsolatban! Valovics Attila fejlesztőmérnök UPL Hungary Kft. Terméseredmények (t/ha) Olajtartalom (%)

87 Szántástól a betakarításig Teljes palettát lefedő munkagép kínálat - Kubota minőségben Talajmunkagépek Szárzúzók Szemenkénti és-gabonavetőgépek A növényvédelem és növényápolás gépei Szálastakarmánygépek Tápanyagutánpótló gépek Magas minőségű, hosszú élettartamú Kubota termékek A Kubota saját gyártási eljárásával készült, speciális minőségellenőrzés által jóváhagyott termék. További információért keressen minket: Dány Zöld utca (28) info@ketkata.hu 8000 Székesfehérvár Jancsár köz (30) ricsi@ketkata.hu 4002 Debrecen Külső-Böszörményi u (20) kiss.david@ketkata.hu 7673 Cserkút Batvölgyi út (30) gallo.endre@ketkata.hu 87

88 Növényvédelem Biológiai növényvédelem és ökológiai termesztés: ez nem a jövő, már a jelen! (6.) A zöldségfélék biológiai növényvédelmében alkalmazható készítmények Vizi Bernadett Biocont Magyarország Kft., Kecskemét Az intenzív zöldségtermesztés során nem ritkák az egy hétnél is rövidebb szedési fordulók, a folyamatos betakarítás, így egyértelmű az a tendencia, hogy a növényvédelem az agrotechnikára, a növények kondicionálására és a szermaradékot nem, vagy csak kisebb mennyiségben hagyó növényvédő szerekre koncentrál. Mindenki maga dönti el, hogy kényszerként vagy lehetőségként viszonyul ehhez a helyzethez, de fontos leszögeznünk, hogy hazánkban a professzionális termelők ismerik és kiváló eredménnyel használják a biológiai készítményeket (1. kép). Mára a növényvédelem tekintetében egyre kisebb a különbség a hagyományos és az ökológiai gazdálkodás között. A terményeket felvásárló áruházak, feldolgozók, TÉSZek másodlagos szabványai gyakran csak az EU-s MRL (maximálisan megengedhető szermaradék menynyiség) 30-70%-át engedélyezik, a maximum 1-5 kimutatható mennyiségben jelenlévő hatóanyag tekintetében. Arra is láthatunk példát, hogy az engedély által előírt várakozási idők 2-3-szorosát várja el az átvevő. Fontos motorja még a biológiai növényvédő szerek terjedésének a növényházakban a hasznos rovarok mesterséges telepítése. Mivel ezek a szervezetek megkövetelik a szelektív rovarölők használatát, a termelők figyelme mindinkább ebbe az irányba fordul. Emiatt a zöldségtermesztésben alkalmazható biológiai megoldások köre nagy ütemben nő, így a cikkben a teljesség igénye nélkül, csak néhány széleskörben alkalmazható megoldásról esik szó. 1. kép A legintenzívebb üvegházakban is majd 100%-ban biológiai növényvédelmet alkalmaznak Súlyos probléma a növényvédőszer-rezisztencia A termesztési időszak elnyújtása, az intenzív körülmények a károsítók számára folyamatosan terített asztalt biztosítanak. A növényvédőszer-paletta határozott beszűkülése, a szerrotáció nélküli, monoton kezelések, az alacsony hatékonyságú permetezések, a roszszul megválasztott szerhasználat mind-mind oda vezet, hogy a többnemzedékes, gyors szaporodású, rejtett életmódot folytató károsítók fajainál rezisztencia alakul ki bizonyos egyszerűbb hatáshelyű kémiai hatóanyagokkal szemben. Jól ismerik már ezt a problémát a zöldséges gazdák a tripszek, levéltetvek, molytetvek, atkák, de a lisztharmat elleni készítmények tükrében is. Ilyenkor gyakori válasz a dózisemelés. Vajon megoldás ez? Ideig-óráig talán, ám a kezelést túlélő károsító napokon belül újranépesítheti a területet, immáron a magasabb dózissal szembeni ellenállósággal. Ezekkel a folyamatokkal az a fő probléma, hogy a bírságtól vagy a szermaradék miatti visszárutól jobban fél a termelők egy része, mint a fölösleges környezetterheléssel okozott, nehezebben számszerűsíthető, hosszútávon mutatkozó károktól arról nem is beszélve, hogy mégiscsak élelmiszer-előállításról van szó. A biológiai szerek általában összetett hatásmechanizmusú készítmények, amikkel szemben nehezebben építenek ki ellenállóságot a kórokozók és a kártevők. Tehát hosszútávon tudnak biztos fegyvereink lenni a károsítók elleni harcban, a hatásosság csökkenésének kockázata nélkül. A biológiai növényvédelemben is találunk hatékony megoldást a szapora, soknemzedékes, min

89 den évben komoly gondot okozó kártevők ellen. Például vegyük az egyetlen felszívódó biológiai rovarölőszer-hatóanyagot, az azadirachtint. A kártevő szívogatás vagy rágás útján veszi fel a hatóanyagot, ami amellett, hogy táplálkozásgátló hatású, a hormonrendszert is megzavarja, így kitinszintézis-gátlóként és szaporodásgátlóként is működik. Az összetett hatásmechanizmus védelmet ad a szerrezisztencia kialakulásával szemben. Kiválóan teljesít szívókártevők ellen, mint például a liszteske, de mélyhatású szerként képes a rejtett életmódú levélaknázó hernyók elérésére is. Ökológiai gazdálkodásban is használható, a hasznos élő szervezetekre mérsékelt gyérítő hatású, alacsony perzisztenciája, fennmaradása miatt foltkezelésre remekül alkalmazható. Használatával a hasznos rovarok telepítése előtti időszakban is tisztántartható a kártevőktől az állomány, valamint a szezon végén is nagy segítségünkre lehet az év tiszta zárásához (2. kép). A változó környezet újféle problémákat hoz 2. kép Paradicsomlevél-aknázómoly hernyója súlyosan károsítja a paradicsom asszimiláló levélfelületét Az éghajlat változása miatt és a globális kereskedelem hatására sokat változott a zöldségnövényeink védelme az utóbbi években. A kukoricamolynak új viselkedési formáit írták le (pl. kukoricaszemek közé fúrás), a gyapottok-bagolylepke pedig már nemcsak vándorpopulációival, de áttelelő csoportjaival is gondot okoz, állandó kártevőnyomás alatt tartva a zöldségállományokat. Mivel a gyapottok-bagolylepke nyári nemzedékének rajzása júliustól akár szeptember közepéig is erős maradhat, a hernyók károsításával folyamatosan számolnunk kell. Esetükben a rajzást feromoncsapda használatával tudjuk a legegyszerűbben nyomon követni (3. kép). A Bacillus thuringiensis kurstaki (Btk) baktérium toxinkristályait tartalmazó, gyomorméregként működő készítmények hatásos védelmet nyújtanak a lepkehernyók ellen, szermaradékok nélkül. Mivel csak a lepkék lárváira gyakorolnak hatást, a természetesen vagy mesterségesen jelenlévő hasznos élő szervezetek, beporzók munkáját nem zavarják. Nagy előnye ezen biológiai termékeknek, hogy méhveszélyesség szempontjából ártalmatlanok, így e tekintetben korlátozás nélkül felhasználhatóak virágzó kultúrában is. Terméktől függően a baktérium 3-4 féle szerkezetű toxinkristályai felelnek a készítmények hatásáért 3. kép Gyapottok-bagolylepke hernyója tölteni való paprikán és ez a sokféleség biztosítja a védelmet a szerrezisztencia kialakulása ellen is. A lepkehernyók ellen elérhetőek különböző Trichogramma petefürkészdarazsak is, melyek a lepketojásokat parazitálják. Ezek a fürkészek a fejlődő hernyót még a tojásban elpusztítják, így a kártevő alak ki sem fejlődik. 4. kép A paradicsom araszoló kártétele paradicsom bogyón 89

90 Növényvédelem 5. kép A paradicsom araszoló lombkártétele Hazánkban több évtizede jelenlévő, de markáns gazdasági kárt csak az utóbbi pár évben okozó faj az ikerfoltos aranybagoly, avagy a paradicsom araszoló (Chrysodeixis chalcites). Utóbbi elnevezése jellegzetes mozgású, araszoló típusú hernyójához fűződik. Bár eredendően déli országokból vándorol hozzánk, a termesztőberendezésekben az év minden időszakában előfordulhat, hazánkban szabadföldön is áttelelhet. Károsítása jellegzetesen a lombon figyelhető meg, látványos, nagy lyukakat készít a levélen, akár tarrágást is végezhet. Több gyomnövényen, illetve zöldségnövények közül paradicsomon, paprikán, tojásgyümölcsön, uborkán, valamint szamócán és dísznövényeken is regisztrálták már a táplálkozását, rendkívül széles a tápnövényeinek köre. Paradicsom esetében a termést is károsítja, odvas lyukakat rágva a bogyóba. Mivel főként a lombozatot pusztítja, nagyon eredményesen bevethetők ellene a korábban említett Btk-készítmények (4-5. kép). Slágertéma a poloskainvázió nehezen kezelhető kártevők, amikkel szemben az ökológiai gazdálkodók eddig eszköztelenek voltak, a konvencionális hajtatókertészek pedig a hasznos szervezetek nyújtotta védelem feladásával tudtak csak beavatkozni. A hírek szerint hazánkban is megjelent a poloskák természetes ellensége, a szamuráj darázs. A kutatók nagy reményeket fűznek ehhez a fürkészdarázs fajhoz, mely szintén még a tojásban pusztítja el a kártevőt. Ez még egy nyomós ok arra, hogy a peszticidválasztásnál óvjuk a környezetünkben élő, nem célszervezet rovarokat (6. kép) ban jelenleg egyetlen olyan készítmény érhető el a poloskák ellen, amit hagyományos és ökológiai termelők egyaránt felhasználhatnak szabadföldi és hajtatott paprika és paradicsom állományban. Hatóanyaga krizantémból kivont természetes piretrin, mely 6 különböző vegyület keveréke, emiatt nehezített a szerrezisztencia kialakulása a károsítóban. A szer a kijuttatást követően nagyon rövid idő alatt lebomlik, ezáltal a hasznos élő szervezetek mellett jól integrálható megoldás lehet. Ha jön az ősz, jön a lisztharmat is Az elöregedő szövetek, a hűvösebb, csapadékosabb idő kedvező táptalajt nyújt a lisztharmatoknak, így a nyár végi, őszi időszak hagyományosan ezekről a betegségekről szól. A lisztharmatok kevés kivétellel (pl. a paprikalisztharmat belső élősködő) a lombfelület felszínén képeznek hálózatos bevonatot, így a betakarítási időszakban is jól használhatóak ellenük a kén hatóanyagú kontakt készítmények (7. kép). Ezekkel kordában tartható az atkafertőzés is. Ám fontos tudnunk, hogy a felületen érvényesülő, nem felszívódó szerek a kívánt hatást csak a megfelelő fedettség mellett képesek biztosítani. Nagy segítségünkre lehetnek a terülés- és tapadásfokozó készítmények, melyek a permetlevet A zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska olyan invazív, 6. kép Poloskaszívogatás nyoma tölteni való paprikán

91 7. kép Kén készítmény maradványai a bogyókon TALLÓZÁS... egyenletesen eloszlatják, filmszerű, láthatatlan védőréteget képezve a kultúrnövényen. Ökológiai gazdálkodók között is elterjedt megoldás a narancsterpén-tartalmú készítmények használata, melyek elősegítik a károsító kiszárítását, valamint a lombozatnak is gyorsabb felszáradást kölcsönöznek, gátolva a lisztharmat terjedését. A készítmények tenzid-tartalmuknak köszönhetően kiváló penetrációt, áthatolóképességet biztosítanak, ezzel segítik az alkalmazott növényvédő szert hozzáférni a célkárosítóhoz. Számos kultúra esetében okoznak problémát az értékesítés során a kontakt növényvédő szerek látható maradékai a termésen. Mivel ezek a narancsterpénes anyagok gyönyörűen terítik a növényvédő szert, beszáradt foltok helyett vonzó, fényes, kórokozótól mentes lombozatot és termést kaphatunk. A jövő év sikerének alapja az év tiszta lezárása Sokan hajlamosak a szezon végén már hanyagolni a növényvédelmi kezeléseket, pedig a következő évi károsítónyomás akár 80%-kal is csökkenthető, ha a vegetáció végéig fenntartjuk a védelmet. Észszerűnek tűnhet az indok, hogy a szezon végén a megfáradt növényünkre már nem költünk, ám gondoljunk csak bele, hogy ekkor meghatározzuk a következő szezonra a primőr árunkra nehezedő terheket is. A biológiai készítmények általában rövid várakozási idejűek, ezért a munkaszervezést kevésbé zavarják, betakarításközeli időpontokban is lehetőség nyílik a beavatkozásokra. Ha kellő körültekintéssel és alapossággal tudjuk ezeket a kezeléseket végrehajtani, már meg is tettük az első lépést a jövő év sikere felé. Fotó: a szerző felvételei n Változott-e a búzafajták gluténtartalma a 19. század óta? Az elmúlt évek során rohamosan nő a búzafogyasztással kapcsolatos egészségügyi problémákkal cöliákiával, allergiával és gluténérzékenységgel küzdő emberek száma. A Müncheni Műszaki Egyetem Leibniz Élelmiszerbiológiai Intézetének és a Leibniz Növénygenetikai és Növénytermesztési Kutatóintézet munkatársai e jelenség hátterében húzódó okokat elemezték olvasható a világhálón ( A búzaszem hozzávetőlegesen 70% keményítőt és 10-12% fehérjét tartalmaz. A protein legnagyobb részét 75-80%-át glutén teszi ki, amely különböző fehérjemolekulákból áll. Ezek az összetevők két alcsoportra oszthatók, a gliadinokra és a gluteninekre. Ez utóbbiak közül a gliadinok azok, amelyek leginkább okozói az immunrendszeri problémáknak. Régóta ismert, hogy a búzafehérjék különböző betegségeket válthatnak ki az arra fogékony emberekben. Világszerte a felnőtt népesség 0,5-1%-a érintett e tekintetben. Az adatok azt mutatják, hogy a nem-cöliákiás glutén érzékenység (non-celiac gluten sensitivity, NCGS) a nyugati világban egyre jelentősebbé válik. Bezzeg régen Az okokat keresve sokan azt gondolják, hogy a modern búzafajták nagyobb mennyiségben tartalmaznak immunreaktív fehérjéket, mint a régebben használtak. E feltételezés helytállóságát vizsgálták a németországi kutatók. Arra vállalkoztak, hogy egy 120 éves időszak meghatározó búzafajtáinak fehérjetartalmát hasonlítják össze. Az 1891 és 2010 közötti periódust 10 éves szakaszokra bontották, és kiválasztották minden évtized 5 legnépszerűbb búzafajtáját. A vetőmagok a Leibniz Növénygenetikai és Növénytermesztési Kutatóintézet magbankjából származtak. Az így kapott 60 fajtát három éven keresztül, 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben azonos földrajzi és klimatikus viszonyok között vetették el. A betakarított termés beltartalmi elemzése során arra derült fény, hogy a modern fajták valamivel kevesebb fehérjét tartalmaznak, mint a régebbiek. Ezzel szemben maga a gluténtartalom a vizsgált 120 év során állandónak bizonyult, viszont az összetételében enyhe változás figyelhető meg. Míg a veszélyesebbnek tekintett gliadinok mennyisége 18%-kal csökkent, addig a glutenintartalom 25%- kal emelkedett. Emellett azt figyelték meg a kutatók, hogy a betakarítás évében jelentkező nagy mennyiségű csapadék magasabb gluténtartalmat eredményezett. Megállapították, hogy a környezeti körülmények szerepe jelentősebb a 60 vizsgált búzafajta fehérjetartalmának összetételére vonatkozóan, mint a fajta által meghatározott tulajdonságok. A kutatások folytatódni fognak, mivel vannak még olyan búzafehérjék, amelyek élettani hatásának feltárása még nem történt meg teljeskörűen. Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter 91

92 Növényvédelem Innovációs díjat nyert a CSALOMON csapdacsalád Jó hír érkezett az Agrofórum szerkesztőségébe! A közelmúltban a környezetkímélő növényvédelem, a biológiai védekezés hívei és gyakorlói nagy örömére komoly elismerést kapott a CSALOMON csapdacsalád. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) évi Innovációs díjában a martonvásári Agrártudományi Kutató Központ Növényvédelmi Intézete részesült, a 25 éves CSALOMON csapdacsalád újdonságaiért. A koronavírus sújtotta közállapotokra való tekintettel a díjátadási ünnepséget késve, szűk körben, a Milleneumi Startup Campusban július 21-én rendezték. A magas presztízsű díjat az Agrártudományi Kutató Központ (ÁTK) főigazgatója, Balázs Ervin vette át. A díj értékét nagyban növeli az a következetes, folyamatos meg-megújuló innovációs kutató-fejlesztő munka, amely az elismerés mögött, a csapdacsalád történetében a 25 év során végig tetten érhető. Így, az elmúlt években a feltalálók Dr. Tóth Miklós akadémikus és munkatársai több, mint 190 kártevő rovarfajra fejlesztettek ki illatanyagokon és vizuális csalogatáson alapuló csalogatási és csapdázási módszereket. Ezen eljárások érdeme, hogy a környezet, az élővilág, a fauna kíméletét tartják elsődlegesnek. A CSALOMON csapdacsalád új tagjai: kukoricamoly és kőriskarcsúdíszbogár csapda Legfrissebb újdonságaik között említendő egy régi, de fokozottan veszélyes kukorica kártevő, a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) megbízható rajzáskövetése, amely egy egyszerű eszközzel megoldható. Másik újdonságuk az Észak-Amerikában és Nyugat-Oroszországban a kőris állományokat pusztító kőris-karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) terjedésének a monitorozására alkalmas eszköz. A csapda jelentősége, hogy segítségével idejében jelezhető ennek az invazív kártevőnek a megjelenése, amely az Európai Unió kőrisállományait veszélyezteti. Az eljárás iránt komoly nemzetközi érdeklődés is mutatkozik. A csapdák előrejelzési célú használata lehetővé teszi a kívánatos, célzott növényvédelmet, ami a növényvédőszer használat csökkentéséhez vezet, humánegészségügyi, környezetterhelési és gazdasági szempontból egyaránt előnyös. Magának a CSALOMON csapdacsaládnak a forgalmazással elért eredményei is figyelemre méltóak. A 2019-es évben az árbevétel meghaladta a 140 millió forintot és több, mint háromezer vásárló vette igénybe a korszerű előrejelzési módszereket. Az eljárás és a CSALOMON termékek menedzselésével, irányított marketing tevékenységgel, a piaci eredmények fokozhatók. A CSALO- MON kukoricamoly csapda, mint találmány, szabadalommal védett. A szabadalmi védelmet november 28-án a Szellemi Tulajdon Szabadalmi Hivatalától kapta meg. A kukoricamoly BISZEX csapda, kukoricamoly fogására alkalmas szintetikus növényi illatanyag alapú készítmény; világújdonságnak számít e területen. A feromoncsapdákkal ellentétben, amelyek csak hímegyedeket fognak el, a találmány újdonságértéke abban van, hogy az alkalmazott hatóanyagkeverék (fenilacetaldehid és a 4-metoxi-fenetil-alkohol) csalétek mindkét ivarú egyedre csalogató hatást gyakorol. A nőstény kukoricamolyok fogásai alapján sokkal pontosabban lehet a peterakás, a kis lárvák kikelése időszakára, mértékére következtetni, amely nagyban segíti a takarékos vegyszeres védekezés optimális időpontjának meghatározását. A kukoricamoly biológiai védekezésének elősegítése mellett a kőris-karcsúdíszbogár csapdázása is figyelmet kapott a díjban. Ez az újonnan kifejlesztett, nem ragacsos, ún. sokvarsás MULTz csapdatípus alkalmasnak bizonyult a kőris-karcsúdíszbogár és más karcsú-díszbogár (Agrilus) fajok fogására (Imrei, J. Appl Entomol., 144, 2020). A ragacsos anyagtól mentes díszbogár fogások azért is előnyösek, mert a meghatározáshoz nincs szükség a befogott egyedek vegyianyagokkal történő előkészítésére, tisztítására. A nem ragacsos csapdák üzemeltetése és karbantartása egyszerű. A feltalálók közlése szerint a MULTz csapda fejlesztése tovább folyik, mert a csapdák szelektivitása tovább növelhető. * Sokat és sokszor beszélünk a biológiai növényvédelem és növénytermesztés előnyeiről; kevés példa akad erre a módszerre. Örvendetes, hogy hosszú, kitartó kutatómunka a CSA- LOMON csapda példáján igazolást nyert és még további lehetőségeket hordoz magában. Gratulálunk! Dr. Oláh István

93 GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA A repce túlélése ősszel A repce vetésterülete évről évre változik, nagyságát az előző évek hozamai és felvásárlási árai nagymértékben befolyásolják. Az idei őszön a repce vetésterülete csökkent, de a régi repcések megmaradtak ennél a növénynél. A sikeres repcetermesztés alapja az egészséges, megfelelő tőszámban kikelt, őszi állomány, amelynek alapfeltétele a jó kelés, a gyommentesség, a károsítóktól megvédett növényzet és a megfelelő növényfejlettség a jó átteleléshez és a tavaszi induláshoz. A kórokozók okozta veszteségek jelentősek lehetnek, nagyon legyengíthetik már az őszi állományt. Az őszi időszakban fontos veszélyforrást a fómás levélfoltosság fertőzése jelenti. A sűrű gabona repce vetésforgó az elmúlt évtizedben erőteljesen növelte a kórokozó gazdasági jelentőségét. A kórokozó már ősszel fertőzi a kis repcenövényeket és a meleg ősz folyamán, valamint az enyhe teleken folyamatos szaporodásra és fertőzésre képes. Ennek elsődleges következménye a legyengült őszi állomány, ami fokozza a kifagyás veszélyét; a későbbiekben a fertőzés következtében a repce jelentős levélfelületet veszít, amely súlyos terméscsökkenést von maga után. Ennek megakadályozására már 6 8 leveles korban meg kell védeni a repcét és erre kiválóan alkalmasak azok a széles hatásspektrumú gombaölő szer hatóanyagok, amelyeket a repce regulátorozására használunk (tebukonazol, metkonazol). Így a repce őszi regulátorozásakor tulajdonképpen megoldjuk a fóma elleni védekezést is. A repce kelése után a növényállomány nagyon sok esetben heterogén, nem egyöntetű. A 6-8 leveles növények mellett megtalálhatóak a 2-4 leveles növények is. A növényvédelmi védekezések időzítése miatt kívánatos ezt a heterogén repce állományt azonos fejlettségű növényállománnyá alakítani. A repceállománynak egyöntetűen, ősszel 8-10 leveles, jó kondíciójú tőlevélrózsás állapotban, erős gyökérzettel kell a télbe mennie, hogy Heterogén repce állomány Amalgerol + tebukonazol repcében Repce ősszel Amalgerol kezelés után túlélje a telet és tavasszal egyszerre tudja megkezdeni az erőteljes növekedést. A gombabetegségek elleni védekezés és a repce növények ideális őszi fejlettségének biztosítására már jól bevált technológia a regulátorként használt gombaölő szerek és az Amalgerol együttes használata az őszi repce állományokban. Az Amalgerol használata következtében a növények tápanyag felvétele megnő, a növények erőteljes növekedésnek indulnak. Az Amalgerol olyan nyomelemeket tartalmaz, amelyek a talajból már hiányoznak és kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlenek a növények számára (wolfram, vanádium, szelén stb.). Megtalálhatóak benne olyan növényi hormonok (auxin, giberrelin), amelyek révén a repcenövényeket a készítmény erőteljes növekedésre serkenti. Ha az Amalgerolt regulátor készítményekkel együtt juttatjuk ki a repcére, a regulátor készítmények megakadályozzák a repce hosszanti növekedését, így az Amalgerol hatására a repce növények robosztusabbá válnak, a kisebb repce növények utolérik fejlettebb társukat, így az állomány egyöntetű lesz. A repce vastag, erőteljes levélzetet fejleszt, szinte úgy néz ki, mint egy nagy káposzta. A gyökér és a gyökérnyak megvastagszik, ami növeli a télállóságot és egy erőteljes gyökérzettel segíti az esetlegesen száraz tavaszon a tápanyagfelvételt és a növekedés megindulását. Az Amalgerol kezelés hatására a növények gyökerén élő mikorrhiza mennyisége meghétszereződik. A mikorrhizák szimbiózisban élnek a növények gyökereivel és mintegy azok meghosszabbított karjai ; ezért sokkal messzebbről képesek a vizet és a tápanyagokat a gyökér számára biztosítani. Az ősz repce állományok az Amalgerol hatására jobban átvészelik a száraz időszakokat is. Az Amalgerol dózisa ősszel repcében 3 l/ha, mely mellé javasolt a tebukonazol vagy a metkonazol hatóanyagú regulátor készítmények egy időben történő kijuttatása, a repce 6-8 leveles állapotában. Rosszul kelt, gyenge repce állományok esetén a regulátor készítmény kijuttatását tavaszra kell halasztani és a repce állomány fejlődését gyorsítani kell Amalgerol 3-4 l/ha dózisának alkalmazásával. Hechta Kft. 93

94 Növényvédelem GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA Hosszútávú együttműködésről állapodott meg a Biovéd 2005 és a Kwizda Agro Új, az eddigi együttműködést még szorosabbá fonó megállapodást írt alá a Biovéd 2005 és a Kwizda Agro, amely fókuszában a biológiai növényvédelem áll. A Biovéd 2005 részéről Dr. Bohár Gyula ügyvezető, a Kwizda Agro részéről pedig Ronald Hamedl Agrodivízió vezető és Gerold Prandtstetten a Kwizda Agro magyarországi ügyvezetője vett részt a megállapodás aláírásán. Mindkét vállalat kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben a mikrobiológiai készítmények kifejlesztését és előállítását, valamint az osztrák, magyar és román termelők speciális starter műtrágyával való ellátását megcélzó együttműködésük sikeres volt. Partnerségünk eredményessége a két cég legjobb elemeinek ötvözésére épül, amelynek stabil ellátási alapját a Biovéd 2005 nyújtja, a magas szintű technológiai és innovációs tapasztalatot pedig a Kwizda Agro biztosítja mondta Dr. Bohár Gyula. Az akvizícióval a Kwizda Agro megkapta a kizárólagos jogot a Beauveria bassiana törzsön alapuló növényédelmi termékek fejlesztésére és gyártására. A törzzsel végzett korábbi hatékonysági vizsgálatok eredményei bebizonyították, hogy a készítmény hatékony a kultúrákat károsító különböző rovarokkal szemben. Míg a Biovéd 2005 továbbra is mikrobiológiai kutatásra és termelésre összpontosít, addig a Kwizda Agro a termékek engedélyeztetését, a piaci pozícionálást, értékesítést és a marketinget vállalja feladatként az együttműködés keretében. A két vállalat közös célja a készítmény engedélyének mihamarabbi megszerzése az Európai Unióban. Gerold Prandtstetten a Kwizda Agrotól hangsúlyozza: a Kwizda Agro lehetővé teszi az innovatív termékek sikeres bevezetését és komplett technológiákat biztosít a termelők számára. Így lehetőségük lesz a biológiai és a hagyományos növényvédő szerek kombinálásra a hatékony termelés és a környezettudatosság érdekében. A Kwizda Agro értékesítési csapata Ausztriában, Magyarországon, Romániában több mint 100 magasan képzett szaktanácsadójával biztosítja a termelőknek a személyre szabott megoldásokat. A megállapodás lehetőséget nyújt a Kwizda Agro számára egy új szegmens kialakítására és a jelenlegi biológiai fungicid és rovarölő szer portfoliójának a kiegészítésére

95 CULTIVATING THE FUTURE MADE IN FINLAND Multiva vetőgépek precíz vetés, masszív alapok Pontos vetés A Multiva vetőgépeken a pontos magelhelyezést a csoroszlyák mélységhatároló-lezáró kereke biztosítja. A vetésmélység így független a szállítókerekektől, minden csoroszlya egyedileg követi le a talajfelszínt. A vetőmag és a műtrágya optimális elhelyezése biztosítja az erőteljes csírázást és jó alapot nyújt a gyökérzet gyors ütemű, korai fejlődéséhez. Alacsony üzemeltetési költségek A dupla tárcsás csoroszlyák tisztán és hatékonyan nyitják meg a magárkot jelentősebb talajellenállás nélkül. A vonóerőszükséglet alacsony, az üzemanyagfogyasztás mérsékelt marad. A csoroszlyák minden Multiva vetőgépen gondozásmentesek, kopásuk minimális, élettartamuk hosszú. A hatalmas tartályokkal minimális az újratöltéshez szükséges időráfordítás. Forte FX a valódi no-till vetőgép A megújult Multiva Forte FX vetőgépek a piac legmegbízhatóbb, sokoldalú és pontos vetési technológiáját képviselik. Az új FX csoroszlya-technológia a legjobb agronómiai eredményt biztosítja, ami felhasználóbarát, gondozásmentes kialakítással párosul. A Forte FX vetőgépek az kg között állítható csoroszlyanyomásnak köszönhetően közvetlenül a tarlóba illetve takarónövénybe is képesek vetni, talajművelő eszközök használata nélkül. A dupla tárcsás csoroszlyarendszer az egytárcsás és késes csoroszlyákkal összevetve kevésbé bolygatja és keveri át a talajt, ezáltal a gyommagvak csírázása és az árvakelés nem okoz problémát. A Multiva FX vetési technológia használatával rugalmasan tudunk alkalmazkodni a változó körülményekhez, hiszen a Forte FX hagyományosan művelt talajba is megbízhatóan vet. Cerex hagyományos és min-till vetés A Multiva Cerex egy általános vetőgép sekélyen vagy hagyományosan művelt talajokra, illetve dupla tárcsasorral mulcsvetéshez. A Cerex csak csoroszlyáiban tér el a Forte FX vetőgépektől. Egyedülálló felépítésű és gondozásmentes csoroszlyáinak köszönhetően alacsony karbantartási igényű, gazdaságos eszköz azon termelők gépparkjában, akik a hagyományos talajművelési módszerekben bíznak. Multiva Magyarország Kft. Multiva Forte FX300 Multiva Cerex 400 Közép- és Kelet-Magyarország: Mező Sándor mezo.sandor@multiva.hu Nyugat-Magyarország: Sándor Balázs sandor.balazs@multiva.hu Witzl Tamás witzl.tamas@multiva.hu Importőr: Multiva Magyarország Kft. Gyártó: Dometal Oy, Finnország CULTIVATING THE FUTURE 95

96 Gépesítés, gépek Gépesítés, gépek ROVATVEZETŐ: Dr. Jóri J. István Az eredményes védekezés műszaki lehetőségei (6.) Hogyan válasszunk permetezőgépet ültetvényünkhöz? Dr. Dimitrievits György okl. mezőgazdasági gépészmérnök Dr. Gulyás Zoltán okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Gyümölcsösökben és szőlőültetvényekben az egyik legfontosabb feladat a védekezés a kártevők és a kórokozók ellen. Ehhez megfelelő növényvédő szerek alkalmazása mellett olyan permetezőgépre van szükség, amellyel rövid idő alatt és megfelelő egyenletességgel tudjuk kezelésben részesíteni a növényeket. A permetezés során ügyelni kell arra is, hogy a kijuttatott permetlé lehető legkisebb része menjen veszendőbe, hiszen az így keletkező kár anyagi veszteséget jelent és a környezetet is nagyobb mértékben terheli, esetenként súlyosan károsíthatja. Ha lehetőség van új permetezőgép vásárlására, megfelelő körültekintéssel érdemes eljárni, figyelembe véve adottságainkat és lehetőségeinket. Megfelelő gépekből nagy a választék a piacon és ez lehetővé teszi, hogy mindenki az igényeinek és lehetőségeinek megfelelő gépet válassza. Nem könnyű feladat azonban a méretben, felszereltségben, kivitelben, és nem utolsósorban árban igencsak különböző típusok között eligazodni. A vásárlás előtt célszerű alaposan tájékozódni, a számba vehető ajánlatokat mérlegelni, a kiszemelt gépet előzetesen alaposan megvizsgálni. A következőkben a műszaki megoldások rövid áttekintése mellett néhány, a választásnál fontos szempontra kívánjuk felhívni a figyelmet. Permetezőgépek kiválasztásának általános szempontjai Az ültetvény-permetezőgépek kiválasztásánál figyelembe kell venni többek között a telepített növények faját, fajtáját, korát, a telepítési módot, a kezelendő terület nagyságát, a terepviszonyokat, valamint az üzemeltető traktor felépítését, teljesítményét. Általános irányelv, hogy célszerű műszaki szempontból igényes kivitelű, jó minőségű, üzembiztos típus mellett dönteni. Védekezéseknél a költségek legnagyobb részét a peszticidek ára teszik ki, a korszerű permetezőgépek magasabb ára a növényvédő szerek megtakarítása, illetve jobb hasznosulása révén többnyire gyorsan megtérül. A permetlé nem egyenletes kiszórása vagy a gyakori üzemzavarok, műszaki hibák a gép árához viszonyítva lényegesen nagyobb károk forrása lehet. Ehelyütt is hangsúlyozzuk, hogy Magyarországon új üzemi méretű permetezőgépeket kizárólag a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (NAIK MGI) által kiadott forgalomba hozatali engedély birtokában lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Az engedély meglétét a gyártónak, illetve a forgalmazónak a gépeken jól látható helyre felragasztott, háromszög alakú, sötétzöld színű, MEG- FELELŐ MINŐSÉGŰ NÖVÉNYVÉDŐ GÉP felirattal ellátott matricával kell igazolnia. A matricán feltüntetésre kerül az 5 évig érvényes engedély egyedi azonosító száma, a kiadásának dátuma, és a kiadó intézet megnevezése. A gép megvásárlása előtt mindenképpen célszerű ellenőrizni az engedély és a matrica meglétét. Az érvényes forgalomba hozatali engedély megléte azért is fontos, mert géptámogatást csak a megfelelő bizonylatokkal rendelkező típusokra lehet megpályázni, elnyerni. Nem megfelelő új géptípus beszerzése további gondokat okozhat a használatban lévő permetezőgépek kötelező időszakos műszaki felülvizsgálatánál is. Fontos tudni, hogy az új gépek kereskedelmi forgalomba hozatal előtti engedélyeztetése a gépeket gyártó, illetve forgalmazó vállalatok kötelessége, a használt gépek időszakos műszaki felülvizsgáltatását ugyanakkor a géptulajdonosoknak kell elvégeztetniük. A kötelező időszakos műszaki vizsgálati rendszerről minden szükséges részletre kiterjedő tájékoztatás olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) hivatalos honlapján. Az új gépek forgalmazásával kapcsolatos részletes tudnivalókat pedig a NAIK MGI hivatalos honlapján lehet megtalálni. Az engedélyes géptípusok választéka az Intézet

97 honlapján, a Forgalomba Hozatalra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzéke link alatt, folyamatosan frissítve olvasható ( naik.hu/hirek/forgalomba-hozatalra-engedelyezett-novenyvedelmi-gepek-jegyzeke). A különböző nagyságú gyümölcsösökben és szőlőültetvényekben más és más teljesítményű függesztett vagy vontatott kivitelű gépek alkalmazása lehet célszerű. Az önjáró kivitelű ültetvény permetezőgépekre ebben a cikkben nem térünk ki, mert bár léteznek ilyen kivitelű gépek is, a gyakorlatban a mai napig nem terjedtek el. Kisebb területeken alkalmazható gépek Az 5-10 ha nagyságú területeken jól alkalmazhatók lehetnek a kisebb méretű, dm 3 térfogatú tartállyal felszerelt, függesztett kivitelű permetezőgépek (1. kép). Ezeknél a gépeknél többnyire hegesztett idomacél vázon helyezkedik el a polietilénből készült permetlétartály, a szivattyú, valamint a nyomásszabályozó és kapcsoló armatúrák a manométerrel. Két- vagy háromkamrás membránszivattyú szállítja a permetlevet a szórófejekhez. 1. kép Kisebb területeken alkalmazható, függesztett kivitelű ültetvény-permetezőgép (Forrás: A függesztett gépeknél fontos szempont, hogy olyan traktor álljon rendelkezésre, amellyel a stabilitás a gép felszerelése és feltöltése után is megfelelő marad. Ez különösen lejtős területen jelenthet problémát. Az egyszerű kivitelű, olcsó gépek üzembiztossága és tartóssága sajnos nem mindig kielégítő, megfelelő üzemeltetésükhöz megfelelő hozzáértés, nagy gondosság és rendszeres karbantartás szükséges. A kis tartályméret miatt gyakori tankolásra van szükség és ez a teljesítményt jelentősen korlátozza. Nagyobb területeken használható gépek 2. kép Nagyobb felületek kezelésére alkalmas, vontatott kivitelű ültetvény-permetezőgép (Forrás: Nagyobb felületeken dm 3 térfogatú tartállyal ellátott, vontatott kivitelű permetezőgépek (2. kép) alkalmazása lehet célszerű, ezekkel gyorsabb és gazdaságosabb munka végezhető. Ebben a kategóriában a választék is nagyobb a piacon. A vontatott gépeken a legtöbb esetben 3-6 kamrás, magasabb nyomású membrán(dugattyús) szivatytyút alkalmaznak a folyadék szállítására. A permetlétartály fontos tartozéka a pontos szintjelző, amely segítségével követni lehet a tartályban lévő folyadék mennyiségét. Számos gépen két szintjelző van, az egyik a tartály elején az üzem közbeni ellenőrzéshez, a másik pedig a tartály oldalán annak érdekében, hogy a tartály feltöltésekor könnyen lehessen a folyadék szintet ellenőrizni és elkerülni a túltöltést. 97

98 Gépesítés, gépek Gyümölcsösök és szőlőültetvények kezelésének permetezéstechnikai követelményei A gyártók és forgalmazók az ültetvények kezeléséhez gyakorta hasonló kialakítású gépeket kínálnak, azonban a gyümölcsösök és a szőlőültetvények permetezéstechnikai szempontból jelentősen eltérő követelményeket támasztanak. Gyümölcsösökben leggyakrabban a megfelelő hatótávolság elérése, és a lombkorona egyes zónáinak egyenletes kezelése okozhat nehézséget. Szőlőben a hatótávolság nem jelent problémát, azonban a nagyméretű és kevésbé mozgékony levelek miatt a megfelelő penetráció, vagy éppen a kielégítő fonák oldali kezelés elérése gondot jelenthet. Ezért is nagyon fontos a szórószerkezet helyes megválasztása, mert az eldönti, hogy milyen minőségben tudjuk az adott ültetvényben a munkát elvégezni. Ha különböző ültetvények kezelésére van szükség, akkor különösen fontos, hogy a gép beállítási lehetőségei (légteljesítmény, szórás iránya stb.) megfelelőek legyenek. A szórószerkezetek helyes megválasztása A jelenlegi kínálatban csak nagyon kis számban szerepelnek hidraulikus szórószerkezettel felszerelt, ventilátor nélkül működő gépek. Ezeket napjainkban már nagyon ritkán alkalmazzák, mivel legfeljebb kis felületű, ritka lombozatú ültetvények kezelésére használhatók eredményesen. Az ilyen szórószerkezetekkel rendszerint nem érhető el nagyobb hatótávolság, nem mozgatható meg a lombozat, alacsony mértékű marad a levelek fonákoldalának kezelése. Ez alól kivételt képezhet a szórópisztolyokkal végzett munka, például télvégi lemosó permetezéskor. Az ilyen kezelést nehezíti, hogy bár kisebb szórási kúpszög beállításával növelhető a hatótávolság, ekkor azonban igen nagy cseppek képződnek, nagy lesz a megfolyás, lecsepegés veszélye. Nagy szórási kúpszög esetén pedig jó porlasztást érhetünk el, azonban elégtelen lehet a hatótávolság. 3. kép Axiálventilátoros ültetvény-permetezőgép gyümölcsösben (Forrás: A kézi szórópisztollyal végzett permetezés nagy kézi munka igénnyel és gyakran nagy permetlé veszteséggel jár. Ültetvényekben ventilátoros szórószerkezetekkel juttatható ki legjobb minőségben és legnagyobb teljesítménnyel a permetlé és ilyen felszereléssel sűrűbb lombozatú ültetvények is eredményesen kezelhetők. A ventilátor légárama a cseppeket a munkasebességtől függően nagyobb távolságra is eljuttatja, megmozgatja a leveleket, így általában a fonákoldali fedést is biztosítja. Megfelelő beállítás esetén kielégítő a penetráció, azaz a cseppek eljutnak a lombozat belsejébe is. Szállítólevegős és légporlasztásos szórószerkezetek Ültetvény-permetezőgépeken manapság leggyakrabban szállítólevegős axiálventilátoros vagy légporlasztásos radiálventilátoros szórószerkezeteket alkalmaznak. Az előbbiek hidraulikus, az utóbbiak pneumatikus vagy kombinált cseppképzésű szórószerkezetek. A gép kiválasztásánál feltétlenül figyelemmel kell arra lenni, hogy a ventilátoros gépek teljesítményigénye jelentős, ezért üzemeltetésükhöz megfelelő teljesítményű traktor szükséges. Ezt különösen a nagyméretű axiálventilátorok esetében fontos figyelembe venni. Hiába vásárolunk m 3 /h vagy még nagyobb légteljesítményű ventilátorral felszerelt gépet, ha 50 LE teljesítményű traktorunk van. Ezzel nem lehet megfelelő fordulatszámmal a gépet üzemeltetni, nem érhető el a kívánt munkaminőség, a traktort túlzottan igénybe vesszük, ami idő előtti elhasználódáshoz, meghibásodáshoz vezet. Azt is figyelembe kell venni, hogy a ventilátor mellett a szivattyú működtetéséhez, és a gép vontatásához is elegendő teljesítményre van szükség. A korszerű gépek axiálventilátora általában két- vagy többfokozatú hajtóművel készül és a lapátszög fokozatokban történő vagy fokozatmentes állításával is szabályozható a szállító levegő mennyisége és sebessége. Ezzel együttesen természetesen változik a meghajtás teljesítményigénye is. A kilépő légsebesség többnyire nem haladja meg a 30 m/s-ot, ezért a légáram gyorsan lefékeződik, így ha a szórófejek és a lombozat között a szórási kúpszög teljes kialakulásához szük

99 séges távolság megvan, akkor a növények sérülése kizárható. Gyümölcsösökben a szükséges hatótávolság biztosítása érdekében leggyakrabban axiálventilátoros gépeket használnak (3. kép). Ezek megfelelő üzemeltetés, beállítás esetén jó minőségű munkát végeznek. Figyelembe kell venni, hogy a hatótávolság a munkasebesség növelésének hatására rohamosan csökken. Szőlőültetvényekben alapvetően más igények jelentkeznek. Itt nem előnyös a túl nagy légteljesítmény, különösen, ha a permetezés iránya merőleges a lombfalra. Ilyenkor ugyanis a nagyméretű és kevésbé mozgékony szőlőlevelek zsindelyszerűen egymásra nyomódnak a légáram hatására és ezért a permetcseppek nem jutnak el a lombozat belsejébe, illetve a levelek fonák oldalára. Mivel az axiálventilátoros szórószerkezeteken a légáram iránya sok esetben korlátozottan állítható, ezek alkalmazásánál a haladási sebességet úgy kell megválasztani, hogy lehetővé tegye azt, hogy a levegő- és permetáram elölről-oldalról érje a lombozatot. Szőlőben ezért nem indokolt nagyobb légteljesítményű permetezőgép alkalmazása. Ahogyan azt már az előző cikkeinkben is többször hangsúlyoztuk, a permetezés minőségét alapvetően befolyásolják az alkalmazott szórófejek, illetve fúvókák. A fúvókák folyadék megvezetésére alkalmas betétje rendszerint speciális műanyagból, rozsdamentes acélból vagy kerámiából készül. Kopásállóságuk, ebből fakadóan élettartamuk ennek a sorrendnek megfelelően jelentős mértékben növekszik. Tekintettel arra, hogy ültetvényekben többnyire jóval magasabb üzemi nyomáson dolgozunk, mint szántóföldön, tehát sokkal nagyobb a fúvókabetétek igénybevétele (kiváltképp akkor, ha nagy területeken és sokszor permetezünk), feltétlenül érdemes a leginkább kopásálló, kerámiabetétes fúvókákat választani, mert így a szükséges állandó szórásteljesítmény és a megfelelő munkaminőség hoszszabb időre biztosítható. A gépekre általában két szórófejes test szerelvényeket vagy más néven iker szórófejtartókat szerelnek fel, amelyeket elfordítva különböző típusú vagy méretű szórófejek, fúvókák működtethetők, megfelelő szögbe állítva. Erre gyakran van szükség, hiszen az egyes ültetvényekben a lombozat mérete a különböző irányokban és magasságokban eltérő lehet. Ezek a szórófejek megfelelő helyzetbe állítva el is zárhatók. Elsősorban szőlőben használhatók jól a légporlasztásos permetezőgépek (4. kép) is. Az ilyen gépek szórószerkezete rendszerint radiálventilátorral van felszerelve. A radiálventilátorok légteljesítménye kisebb ( m 3 /h), mint az axiálventilátoroké. A nagyobb kilépő légsebesség ( m/s) lehetővé teszi nemcsak a cseppek képzését, hanem a folyadék porlasztását is. Sok esetben nem tisztán légporlasztásról van szó, hanem hidraulikus szórófejek adagolják a folyadékot és képzik a cseppeket, majd ezeket a radiálventilátor légárama tovább porlasztja, és a növényzetre juttatja. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy légporlasztásos gépeket az alacsony légteljesítmény miatt általában dm 3 /ha permetlé kijuttatására ajánlják. Ahol tehát nagyobb fajlagos szórásmennyiséggel kell védekezni, ott célszerű inkább axiálventilátoros gépet választani. A légporlasztásos gépeken a permetezés iránya rendszerint jól beállítható, azonban a kisebb mennyiségű levegő különösen kisebb légteljesítményű radiálventilátoroknál a kilépés után rövid távolságon belül lefékeződik. Ezért kiváltképp kerülni kell a nagyobb munkasebességek alkalmazását. Veszteségek csökkentése ültetvények permetezésekor A védekezések hatékonyságát a lombozat kezelésének egyenletessége mellett a veszteségek nagysága jellemzi. Az ültetvényekben a jelenleg alkalmazott technológiáknál jelentős, 15-40%, a lemosó permetezésnél, vagy az első egy-két kezelésnél pedig akár 80-90% veszteségek is adódhatnak. A veszteségek mértékének jelentős csökkentésére vannak hatásos műszaki megoldások. A permetveszteségek egyik oka az, hogy a kezelt ültetvényekben nem folyamatos és egyenletes a lombfal. A telepítési mód sajátosságai, a növényzet eltérő fejlettsége, fa- vagy tőkehiányok miatt a folyamatos permetezésnél a permetlé jelentős része nem jut célfelületre, nagyobbik része a talajra kerül, a többi elsodródik, elpárolog. Az elsodródás jelentős mértékű csökkentését és a permetveszteségek radikális mérséklését teszik lehetővé az alagút-permetezőgépek. Az általában egy vagy- kétsoros (több soros kivitelű gépek is kaphatóak) alagút-permetezőgépeken a lombozatot burkoló elemekkel veszik körül és ezek alatt-között történik a permetezés. Az 5. képen kétsoros kivitelű gép látható munka közben. A növényzetet elkerülő, illetve azon áthatoló cseppek a burkoló felületeken csapódnak le. 4. kép Légporlasztásos ültetvény-permetezőgép szőlőben (Forrás: 99

100 Gépesítés, gépek A lecsapódott permetlé a felületek alján kialakított területen összegyűlik, majd szűrés után újrafelhasználásra visszakerül a gép tartályába. Nagyon előnyös tulajdonsága ennek a műszaki megoldásnak, hogy a burkoló felületek nemcsak a lombozaton átjutó és az azt elkerülő cseppek felfogására, hanem a szél elsodró hatásának kifejezetten jelentős mértékű mérséklésére, esetenként akár teljes kiküszöbölésére is alkalmasak. Vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy kifejlett lombozat esetén a visszanyert permetlé aránya 20-30% lehet, kisebb lombnál ennél lényegesen nagyobb megtakarítás is elérhető. Ez a technikai megoldás tehát az elsodródás minimalizálását, a permetlé jelentős részének megtakarítását, ez által a gépkihasználás javítását egyaránt lehetővé teszi. A veszteségek csökkentése érdekében alkalmazhatók a növényérzékelő berendezéssel felszerelt permetezőgépek (6. kép) is. Az ultrahangos, illetve infravörös érzékelők a szórófejek magasságában érzékelik a lombozatot, vagy annak hiányát és ennek függvényében szelepek segítségével 5. kép Kétsoros alagút-permetezőgép szőlőben (Forrás: pillanatszerűen nyitják és zárják a szórófejeket, tehát csak ott történik szórás, ahol van lombozat. A növényérzékelő berendezéssel végzett kezelés a vizsgálatok szerint egyenértékű a folyamatos permete- Alacsony vonóerőigény Opcionális ISOBUS (Egyes modellekhez elérhetó) Kverneland 2500 B/S Variomat 100 Eke teljes ISOBUS funkcionalitással. KNOW-HOW MINDEN ELEMÉBEN Robusztus és könnyen beállítható ekék WHEN FARMING MEANS BUSINESS TELEFON: 56/

101 zéssel. A permetlé-megtakarítás mértéke természetesen nagymértékben függ a lombozat folytonosságától. Fiatal ültetvényekben, amelyekben a növények lombozata nem ér össze, vagy a tavaszi első permetezéseknél a megtakarítás elérheti a 40-50%-ot. Összefüggőbb lombozat kezelésénél is lehet általában 10-20% közötti megtakarítással számolni. A berendezések alkalmazása a permetlé-megtakarítás és az üzemidő jobb kihasználása következtében a területteljesítmény 10-20%-os növelését is eredményezi. Előnyös, hogy a növényérzékelő berendezések új és használt gépekre is felszerelhetők. * Az ültetvény-permetezőgépek kínálatát áttekintve megállapítható tehát, hogy megfelelő választékban állnak rendelkezésre különböző méretű és kivitelű permetezőgépek a különböző igények kielégítésére. A választás megfelelő körültekintést és gondosságot igényel. Fontos, hogy csak forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gépet vásároljunk. 6. kép Ultrahangos növényérzékelőkkel felszerelt ültetvény-permetezőgép (Forrás: Az adottságoknak megfelelő gép alkalmazása előfeltétele a védekezések időben történő, biztonságos elvégzésének, a megfelelő munkaminőség elérésének, a környezet megóvásának. n KÉSZLETRŐL AKCIÓS EKÉK! Könnyű beállítás Integrált Packomat KVERNELAND függesztett és féligfüggesztett ekék 101

102 Gépesítés, gépek GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA AGRIO a cseh permetezőgép specialista Magyarországon! Európa 13 országában vannak jelen a csehországi Kremzében gyártott, kiváló minőségű AGRIO permetezőgépek. Az AGRIO MZS s.r.o. vállalat szántóföldi permetezői piacvezetők Csehországban, de szép számmal kerülnek értékesítésre Nyugat-Európában is, főként a német piacra július 1-jtől kezdődően a növényvédelmi gépek fejlesztésére, gyártására és értékesítésére specializálódott gyártó termékei Magyarországon is elérhetővé váltak, köszönhetően az ANDEST-2005 Kft.-vel megkötött exkluzív importőri szerződésnek. egyet jelent a maximális minőséggel a növényvédelmi gépek területén. Az AGRIO termékpalettájában vontatott és önjáró szántóföldi permetezőgépeket, valamint speciális permetezőgép felépítményeket találunk. A termékkínálat 8 fő típusba sorolható, amelyek a tartálytérfogat, a szórókeret mérete és a felszereltségi szintek szerint különülnek el. AGRIO NAPA vontatott permetező AGRIO GEKON önjáró permetező Az AGRIO vállalat alapítása óta kizárólag növényvédelmi gépek fejlesztésére és gyártására összpontosít, termékkínálatában semmilyen más eszköz nem található. A gyártó története használt permetezőgépek felújításával, átépítésével kezdődött, majd együttműködéseket alakítottak ki más gyártókkal. Elsőként a német GSB permetezőgépgyárral dolgoztak együtt, ahonnan nemcsak értékes tudás birtokába jutottak arról, hogy hogyan kell kiváló minőségű permetezőgépeket készíteni, hanem a szórókeretek gyártásának licencét is megvásárolták. Egy újabb mérföldkőnek volt tekinthető, amikor a német INUMA permetezőgépgyárral létesítettek együttműködést, amelynek során több mint 10 éven keresztül szállítottak be először permetezőgép alkatrészeket, majd komplett permetezőgépeket a német gyártónak. A nagyfokú specializálódás, a nyugat-európai piacok által diktált magas minőségi követelmények és a rendkívüli szakmai tudással felvértezett csapat eredményezik azt, hogy az AGRIO neve AGRIO ALKA a belépő modell Az ALKA típuscsaládba a belépő szintű vontatott gépek tartoznak, amelyek főként a kisebb, esetleg közepes gazdaságokba jelentenek optimális megoldást a növényvédelmi munkák elvégzésére. Ideális választás az ALKA a függesztett modellekről áttérő gazdálkodóknak is, akik ki szeretnék használni a vontatott kialakítás nyújtotta előnyöket. Az ALKA permetezők alkatrészeiket, szerelvényeiket a nagyobb testvéreiktől kapják, így szintén kielégítik a legmagasabb minőségi elvárásokat, de felszereltségük egyszerűbb és alacsonyabb árfekvésük lehetővé teszi, hogy kisebb területtel rendelkező gazdálkodók is hozzájuk férhessenek és gazdaságosan alkalmazzák őket. Tartálytérfogatuk liter, szórókeretük m. A vontatott kialakítású NAPA modellek főként a közepes gazdaságokban találhatóak meg nagyobb számban. Tartálytérfogatuk liter között mozog, szórókeretük m lehet. A magyar piacon a korábbi évek permetezőgép eladási statisztikákat alapul véve vélhetően ezek lesznek a leginkább kedvelt modellek. A MAMUT típuscsaládba olyan vontatott gépek tartoznak, amelyek már kielégítik a nagygazdaságok, illetve szolgáltatók igényeit is, mivel nagy tartálytérfogatuknak és széles keretüknek köszönhetően jelentős napi területteljesítményre képesek. A MAMUT literes tartálylyal és m-es permetező kerettel rendelhető. AGRIO MAMUT XL a legnagyobb egytengelyes, vontatott típus A MAMUT XL típuscsaládba tartoznak az AGRIO legnagyobb, egytengelyes vontatott növényvédelmi gépei. Tartálytérfogatuk liter, szórókeretük m-es. A MAMUT XL optimális súlyelosztása miatt a traktor hátsó tengelyére jutó terhelés megnövekszik, így könnyebb a vontatás és a hatalmas tartálytérfogat ellenére sem nő a

103 GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA AGRIO GIGANT a piac egyik legnagyobb tartálytérfogata permetezőgép tengelyterhelése 10 t fölé. A vontatott gépek között a zászlóshajót a GIGANT sorozat jelenti, amely a piacon megtalálható legnagyobb permetezőket foglalja magába. Az AGRIO GIGANT típusok literes tartálytérfogattal és m-es szórókerettel rendelhetőek. Ennél a hatalmas méretnél természetesen tandemtengely kerül a gépek alá. A DINO típusmegjelölés az AG- RIO önjáró permetezőgépeinek alacsony súlyponttal rendelkező, kiváló kapaszkodóképességű tagját takarja. Az egyedülálló rugózásnak és a hidraulikus hajtásnak köszönhetően a DINO nemcsak az extrém lejtős területeken teljesít jól, de magabiztosan halad át az olyan vízmosásos, vízállásos területeken is, ahol a versenytársak elakadnak. Fülkéje a legmagasabb 4-es szintű szűrési kategóriának felel meg, amely maximális védelmet nyújt a kezelőnek. Tartálytérfogata liter, szórókerete m. Különlegessége, hogy AGRIO DINO önjáró permetezőgép literes tartállyal felépítménye cserélhető, így eszközhordozóként többféle munkaműveletre is használható. A GEKON önjáró permetezőgép a gyártó legújabb fejlesztése, amelynek hasmagassága hidraulikusan állítható. Tartálytérfogata liter, szórókerete m között választható. Túlnyomásos CLAAS komfort fülkével rendelkezik, amely kielégíti a legmagasabb védelmi szintet (Kat. 4) és a legmagasabb kezelői komfortot. A gyártó termékkínálatának különleges darabjai a TIGER márkanéven forgalomba hozott permetezőgép felépítmények, amelyek többek között JCB Fastrac, MB Unimog, vagy MB Trac gépekre szerelhetőek fel. Ezek a típusok jellemzően olyan szolgáltatóknak jelentenek megoldást, akiknek jelentős távolságokra kell gyorsan vonulniuk és elvégezni a növényvédelmi munkákat. Alacsony hasmagasságuk ellenére kedvelt eszközök. Tartálytérfogatuk liter, szórókeretük m. AGRIO TIGER permetezőgép felépítmény Az AGRIO permetezőgépek számos olyan műszaki megoldást vonultatnak fel, amely kiemeli őket a versenytársaik közül. Ezek egyike a pneumatikus permetezésszabályozás. A pneumatikus permetezésszabályzás gyors reagálású, megbízható és nem utolsósorban egyszerű. A rendszer hosszú ideig működhet akár 9 bar nyomáson is, alacsony elsodródással rendelkező permetezőfúvókákat használva. A nagyobb nyomás következtében a permetlécseppek gyorsabbak, ugyanakkor nem túl durvák. A rendszer hosszú ideig elviseli károsodás nélkül az agresszív folyékony műtrágyák negatív hatásait. A pneumatikus permetezésszabályozás esetén kevesebb szerelvényre, csövezésre van szükség és a permetlétől való szárazra tisztítás is sokkal egyszerűbb. Nincs szükség a téliesítéshez fagyálló használatára sem. A szórókeret pontos, finom működése az egyik kulcskérdése minden permetezőgépnek. A kiegyensúlyozott, finom keretvezetés csökkenti a permetezési egyenetlenségeket. Az inga függesztés, a keret háromszögletű konstrukciója és a központi spirálrugós csillapítás a szilárd alapjai annak a keretvezetésnek, amit az AGRIO immár több mint 20 éve használ. A keretkialakítás a növekvő igénybevétel (pl. nagyobb sebesség) miatt folyamatosan fejlődik, de a gyártó a fejlesztéseket úgy hajtja végre, hogy a modern szórókeretek lehetőleg a régebbi permetezőgépekre is felszerelhetőek legyenek. Az AGRIO permetezőgépek vezérlő termináljai a már 40 éve a piacon lévő és a mezőgazdasági vezérlő elektronikák szegmensében úttörőnek és vezető fejlesztőnek számító német Müller cégtől érkeznek. A legegyszerűbb SPRAYDOS vezérlő egységtől kezdve a Müller BASIC-Terminal, COMFORT-Terminal, TOUCH800 és TOUCH1200 terminál is elérhető. A gépek alkalmassá tehetők GPS sorvezetésre és automatikus szakaszolásra, akár fúvókánkénti szakaszolás is elérhető. Az ultrahangos érzékelők által vezérelt automatikus keretdöntés és keretmagasság-állítás szintén elérhető. A CURVE-Control lehetővé teszi kanyarodás közben a céldózis egyenletes megtartását úgy, hogy az egyes szakaszokon szükséges kijuttatandó vegyszermennyiséget a keret pozíciója, a sebesség és a kanyarodás szöge alapján változtatja a vezérlés. A MULTI-Rate funkció a precíziós kijuttatás vezérléssel többféle, előre betervezett célérték szerinti dózis egyidejű alkalmazását teszi lehetővé a különböző keretszakaszokon a kijuttatás során. Ahogy a fentiekben látható volt, az AGRIO permetezőgépgyár rendkívül kiterjedt termékkínálattal rendelkezik a szántóföldi növényvédelem területén. Vontatott permetezői literes tartálytérfogattal, m-es keretszélességgel, önjáró permetezői literes tartálytérfogattal m-es keretszélességgel elérhetőek Magyarországon közvetlenül az importőrtől, az ANDEST-2005 Kft.-től. Dr. Szabados Tamás kereskedelmi igazgató ANDEST-2005 Kft

104 Gépesítés, gépek A burgonyabetakarító gépek fejlődési trendjei Dr. Jóri J. István BME Gépészmérnöki Kar, Gép- és Terméktervezési Tanszék A betakarítógépek ismertetése előtt egy rövid áttekintésben bemutatjuk a burgonyatermesztés globális elterjedtségét és jelentőségét, amely meghatározó hatással van a gépi eszközök kialakulására. Termesztési statisztika A világon több mint 100 országban termelnek burgonyát. A burgonya termőterülete körülbelül 50 millió hektár, amelyről évente mintegy 340 millió tonna termést kell betakarítani. A legnagyobb termelő Kína a maga évente millió tonnájával. A további jelentős termelők között található Oroszország, India, Lengyelország, az USA, Ukrajna, Németország, és Hollandia (1. ábra). Az átlagos hozam világszerte nagy szórást mutat, egyes afrikai országok 2 t/ha teljesítményétől az 50 t/ha nyugat-európai eredményekig. Európában a burgonyatermelő gazdaságok területének 90%-a kisebb, mint 1 ha. Ugyanakkor Hollandiában 16,5, míg Dániában 26,1 ha az átlagos burgonyatermelő gazdaság mérete. Természetesen a területi méretek és a gépméretek szoros összefüggést mutatnak. Magyarországon a burgonyatermelés visszaszorulóban van, amit jól bizonyít, hogy 2018-ban üzemi szinten már csak hektáron termesztették a burgonyát, pedig a vetésterület az ezredforduló táján még a ezer hektárt is elérte. A 2018-as regisztrált termésátlag t/ha között mozgott, országos átlagban hektáronként kg-ot értek el. Belgium (5,5%), Németország (14,9%), Franciaország (11,8%), Hollandia (9,7%), Lengyelország(17,8%), Románia (9,9%), Egyesült Királyság (7,2%) ban a burgonyatermés mennyisége 51,9 millió tonna volt, amelyből Németország 17,2 %-kal, Franciaország 15,2%- kal, Lengyelország 14,3%-kal, Hollandia 11,6%-kal részesedett (2. ábra). 2. ábra Európa legnagyobb burgonyatermelő országai 1. ábra A világ legnagyobb burgonyatermelő országai Az EU-ban 1,7 millió hektáron (a szántóterület 1,6 %-án) folyik burgonyatermelés, amelynek háromnegyed része (76,9%) hét országra koncentrálódik: A betakarítás műveletei és gépei A betakarítás a burgonyatermesztés egyik legösszetettebb munkafolyamata és a legtöbb kézimunkát igénylő munkaművelet. A termény szárrészeinek eltávolítása, a burgonya kiásása a talajból, a szennyeződésektől tör

105 ténő elválasztása (a kövek, rögök és növényi szennyeződések eltávolítása), a gumók gyűjtőtartályba, zsákba, vagy konténerbe, illetve szállító járműre rakása a legkülönbözőbb műszaki eszközöket, technikai megoldásokat igényli. A burgonya betakarítása végezhető kézzel, különböző burgonyaszedő gépekkel és burgonyakombájnokkal, de a fejlődő világban, ill. kisméretű gazdaságokban mind a mai napig elterjedt a kapával, vagy vasvillával végzett kézi szedés is (1. és 2. kép). A betakarítást segítő első eszközök a forgóvillás burgonya-bakhátbontó és a rázórostélyos burgonyaszedő gépek voltak. A rázórostélyos burgonyaszedő gépnél az ásóvas által kiásott keverékből a lengő rázórostély kirostálja a földet, miközben a burgonya és a szármaradványok a talajra csúsznak. A gép a burgonyát keskenyebb sávban teríti, mint a forgóvillás gépek, ezért a szedéshez kevesebb munkaerő szükséges. (A 3. és 4. képen motoros burgonyabetakarító gép látható a múlt század közepéről, ill. napjainkból) A betakarítás többlépcsős munkafolyamatához a burgonyabetakarító gépek sokféle, a munkaszervezést is meghatározó, egy-/kétmenetes gépváltozata jött létre. A különböző technikai kialakítású betakarítógépek az előzőekben felsorolt részműveletek elvégzésére kialakított speciális (kiszedő-kiásó, föld-/rög- és szárleválasztó szerkezetekből stb.) részegységekből épülnek fel. 3. kép Motoros burgonyabetakarító gép a múlt század közepéről 1. kép Királyi inspekció 4. kép Motoros burgonya kiásó napjainkban Betakarítási technológiák 2. kép Burgonyabetakarítás a Távol-Keleten A betakarítást közvetlenül megelőző ahhoz szorosan kapcsolódó munkaművelet a burgonya lombozatának, szárának eltávolítása. Ezáltal növelhető a betakarítás sebessége és hatékonysága, javítható az ásószerkezet munkája, csökkenthető az eltömődési veszély és javítható a szétválasztás munkája. A burgonya szárának megsemmisítésére vegyszeres és mechanikai módszerek alkalmazhatók. A burgonyaszárak kémiai úton való vegyszeres leperzselésére, az állomány mesterséges leszárítására (deszikkálásra) a szántóföldi szórókerettel felszerelt permetezőgépek, a mechanikai száraprításra a külön menetben üzemeltetett (vagy az önjáró betakarítógépekre rászerelt) szárzúzógépek használhatók. A burgonyaszárzúzó gépek 2, 4, 6 és 8 soros kivitelekben készülhetnek, alkalmazkodva a termesztésben alkalmazott ültetőgépekkel megvalósítható technológiákhoz. A burgonyabetakarítási technológiák egy- vagy kétmenetes megoldásúak lehetnek. A két betakarítási technológia megválasztása és kivitelezhetősége között alapvetően a betakarítandó burgonyaterület nagysága, 105

106 Gépesítés, gépek a betakarítógép(ek) konstrukciós kialakítása, a betakarított burgonya további felhasználási-hasznosítási célja, valamint a rendelkezésre álló kézi munkaerő létszáma és gumófelszedési teljesítménye a meghatározó. Egymenetes burgonyabetakarítási technológiák Az egy munkamenetben végzett betakarítás a kiszedő-, mechanikai előtisztító-, kézi válogató-tartályba-/ zsákba gyűjtő- és rakodógépek, vagy a kiszedő-, mechanikai előtisztítást végző és kocsirakó gépek alkalmazásával lehetséges. A minőségi árutermelést megvalósító technológia egymenetes betakarítás munkaműveleteinek elvégzésére a válogatóasztallal is ellátott burgonyabetakarító gépek alkalmasak. A válogatóasztal mellé 2-4 fő kézi munkaerő beállítása szükséges. Ezek a válogató személyek távolítják el a terményhalmazban még bennmaradt növényi szennyeződéseket, illetve a sérült, beteg gumókat. Az egymenetes betakarítási technológiának két jellegzetes gépe terjedt el, a kiszedő-rakodó és a burgonyakombájn. A kiszedő-kocsirakó gépek 2-6 soros kivitelben készülnek. Az ásást merev- vagy forgótárcsás ásóvasak végzik, az ásás mélységét bakhátkopírozó sorhengerrel szabályozzák. Az ásószerkezetről a föld burgonya keverék rázórostélyra jut, amelynek gumival bevont pálcái a föld 50-70%-át eltávolítják. A felhordórostélyt rögtörő hengerpár, majd egy második felhordórostély követi, amely a maradék földet is eltávolítja. A beállítás akkor jó, ha a második rázórostély utolsó harmadán már csak burgonya található. Az ujjas szárelválasztóról az anyag a gumiujjas szalagra kerül, amely a köveket, a rögöket és az apró szármaradványokat választja ki. Egy keresztirányú rostély a burgonyát egy ferde felhordónak adja át, ez juttatja a burgonyát a gép mellett vontatott pótkocsiba. A burgonyakombájn a kiszedő-kocsirakó gépektől abban különbözik, hogy a gépen kézi válogatás, esetleg osztályozás is található (5-7. kép). A burgonyakombájn főbb szerkezeti részei: alváz a futóművel és járószerkezettel, kiásó-, tisztító- és szárleválasztó szerkezetek, válogatóasztal és a szennyeződéseltávolító egységek, mechanikus és hidrosztatikus hajtásátvivő berendezések 5. kép Traktorvontatású NDK gyártmányú burgonyakombájn A mennyiségi árutermelést megvalósító egymenetes technológiák esetében csak mechanikai szennyeződést leválasztó betakarítógépeket, ún. félkombájnokat használnak, amelyek a földből kiássák a terményt, mechanikus rázó-tisztító- és szárleválasztó szerkezeteiken megtisztítják azt, majd közvetlenül a szinkron vontatott szállító járműre rakják át a gumókat. Az ilyen konstrukciós kialakítású betakarítógépek alkalmazását a nagyobb tömeg- és területteljesítmény jellemzi, amit a betakarítási időszak rövidsége is célszerűsít. 6. kép Modern traktorvontatású burgonyakombájn (ROPA Keiler) és kiközelítő pótkocsi 7. kép Vontatott burgonyakombájn szerkezeti felépítése Kétmenetes burgonyabetakarítási technológiák A kétmenetes betakarítási technológiák első menetében a gépek a bakhát(ak)ból/ ágyásból kiássák a burgonyagumókat, azokat a talajon keskeny rendre lerakják, vagy a talaj felszínén szétterítik. A betakarítás második menetében az időjárástól függően 4-6 óra múlva a rendre rakott/talaj felszínén szétterített gumók felszedése-begyűjtése vontatott rendfelszedő- kocsirakó géppel vagy kézi felszedéssel is megoldható. A kiszedő-rendrakó gépek többségükben egy- vagy többsoros kivitelűek lehetnek, és rendre rakáskor a több sorról egy burgonyarendet képeznek, így a gumófelszedés termelékenyebb. A rendre rakott gumók gépi

107 felszedésére kis átalakítással vagy rendfelszedő adapter felszerelésével a hagyományos építésű, betakarítógépek is alkalmassá tehetők. Az utóbbi időben egyre elterjedtebben alkalmazzák a vegyes burgonyabetakarítási technológiákat, vagyis az egy- és kétmenetes betakarítás kombinációját. Ilyenkor a betakarítás első menetét végző kiszedő-rendrakó géppel nem a már betakarított területen képezik a burgonyarendet, hanem a gép melletti a még felszedetlen bakhátak között kerülnek a gumók a talajra. Az ezt követő fogásnál a talajban lévő és a bakhátak közötti talajra lerakott gumókat, a betakarítás második menetét végző egymenetes kiszedő-kocsirakó gép szedi fel és rakja azokat a szállítójárműre. A kétmenetes betakarítás különösen Észak-Amerikában terjedt el. A nagy területen gazdálkodók igényének kielégítésére nagy teljesítményű vontatott rendrakó, ill. felszedő gépeket fejlesztettek ki. Kanadában a széleskörben ismert Allan Equipment Manufacturing Ltd. és a Lockwood Mfg. egyaránt a kétmenetes technológia gépeit gyártja. A 2-6 soros gépek az amerikai farmerek igényei szerint készülnek. Az Allan betakarítógépek különlegessége az elektromos hajtáslánc, míg a Lockwood gépeknél a vákuumos kő- és rögleválasztó rendszer a meghatározó specialitás. Az idahói Spudnik cég (egyesek szerint Idaho a világ burgonya fővárosa) szintén a kétmenetes technológiát favorizálja. A viszonylag fiatal céget 1958-ban alapították, amikor a szovjetek fellőtték a Szputnyik műholdat, amelyről a nevét kapta. Az indulástól kezdve, dollár milliók befektetésével a cég mára a burgonyatermesztés gépesítésének globális meghatározójává vált. Ehhez hozzájárult az is, hogy 2003-ban a Grimme Group tagjává vált. A Spudnik cég hírnevét többek között a burgonyafelszedő gépek pneumatikus kő- és rögleválasztó rendszerének köszönheti, amelyet a Grimme gépeken is megtalálhatunk. A 2, 3 és 4 soros AirSep Harvester betakarítógépek egyesítik az európai és amerikai technológia előnyeit és jól igazodnak a különböző fajták és talajviszonyok követelményeihez (8. kép). 8. kép A kétmenetes betakarítás gépei Önjáró burgonyakombájnok A burgonyatermelés koncentrációja, a nagyobb területtel rendelkező, burgonyatermesztésre szakosodott gazdaságok megjelenése, a mezőgazdaságban alkalmazható humán munkaerő csökkenése vezetett a nagyteljesítményű önjáró burgonyakombájnok kialakulásához. A modern burgonyakombájnok legfontosabb konstrukciós részegységei a következők: kiszedő-kiásó szerkezetek (merev-/trapézalakú kések, osztott kiásóvasak); rögleválasztó szerkezetek (gumi ikerhengerek, műanyag rögtörőhengerek); szárelválasztó berendezések (szártépődob + leválasztóujjak, gumiujjas szalag, lengőujjas szárleválasztó; kefés hengerek); földszennyeződés leválasztók (pálcás rezgőrostély, pálcás láncrosta, forgó rostélykerék, táskás rostélyszalag); kiegészítő felszerelések (gyűjtőtartály; átrakó elevátor; zsákoló-/konténerláda-töltő berendezés). Az egyes korszerűbb, nagyobb műszaki tartalmú betakarítógépeken egyedi fejlesztésű részegységek/ berendezések is megtalálhatók: automatikus bakhát-gerincnyomás és kiásási mélységszabályozó rendszer, pneumatikus szár- és szennyeződés leválasztó berendezés; hengergörgős rögleválasztó rendszer; hidraulikus hajtású tisztítómodulok; ultrahang érzékelős, automatikus tartályfeltöltő rendszer, moduláris felépítésű, többféle változatú szennyeződés-leválasztó berendezés. Az önjáró, gyűjtőtartályos betakarítógépek teljesítmény-kihasználásának alapvető feltétele a menet közbeni ürítés, illetve a gyűjtő-átrakó kocsikkal kiegészített szállítási körfolyamat (rakodás szállítás ürítés üresjárat) célirányos megszervezése. A gyűjtő-átrakókocsik a burgonya táblán megközelítik a betakarítógépet, majd mellette szinkronban haladva a gyűjtőtartályában összegyűjtött gumókat átveszik. A terményt a tábláról leszállítják, kiközelítik a tábla szélére és átrakodó elevátorukkal a gumókat, az ott várakozó traktoros-pótkocsis vagy tehergépkocsis szerelvények szállítójárműveire átrakják. A gyűjtő-átrakó pótkocsik további előnye, hogy a betakarítógépek mellett a táblán csak ezek a kocsik közlekednek, ezért csökken a taposott talajfelület és a káros talajtömörödés. Az első önjáró burgonyabetakarító gépet, amely egy Deutz traktor és egy egysoros burgonyabetakarító gép kombinációjából jött létre, 1969-ben a Grimme Landtechnik mutatta be (9. kép). Az első burgonyakombájn egysoros kivitelben készült, amely a lezúzott szárú burgonyabakhátak felszedésével takarította be, majd tisztította (föld- és szárleválasztással) és a mellette haladó szállítójárműre rakta a burgonyát. Egy évvel később a Grimme megalkotta a kétsoros változatot is, amely már hidrosztatikus hajtású járószerkezettel rendelkezett, a korábbi mechanikus hajtású megoldáshoz képest. 107

108 Gépesítés, gépek 11. kép Varitron 470 Platinum Terra Trac gumihevederes járószerkezetű burgonyakombájn 9. kép Az első önjáró burgonyakombájn Az első kombájn sikere alapján a cég folytatta a fejlesztési munkát, amelynek során számos új kombájn született és az általános fejlődési tendenciák átvételével, azóta is élenjáró a burgonyakombájn gyártás területén. Eredményei közül néhány mérföldkőnek bizonyuló fejlesztést kell kiemelni: 1995 digitális szabályzású burgonyakombájn, 2001 TECTRON 415 kombájn 490 LE motor teljesítmény, 15 tonna kapacitású gyűjtőtartály, gumihevederes járószerkezet, soros VENTOR 4150 kombájn SE leválasztó berendezés, ProCam video ellenőrző rendszer ( os látószöggel), offszet járószerkezet flotációs abroncsokkal (10. kép), 2020 VARITRON széria különböző leválasztó rendszerekkel (MultiSep, Roller Separator), VARIT- RON 470 Platinum TERRA TRAC gumihevederes járószerkezettel és GRIMME-Speedtronic (Speedtronic-Web, Speedtronic-Elevator) sebességszabályzással, telekommunikációs szoftverekkel (mygrim- ME, myjobs) 11. kép. 10. kép Ventor 4150 önjáró burgonyakombájn A burgonyabetakarító gépek piacvezető helyének megőrzése érdekében a vállalat 2003-ban megvásárolta az észak-amerikai Spudnik céget, amellyel 2013-ban DLG aranyérmet eredményező fejlesztést, az AirSep pneumatikus kő- és levélleválasztó berendezést mutatott be (12. kép); 12. kép AirSep pneumatikus kő- és levélleválasztó berendezés 2011-ben Kínában új gyárat alapított, a világ legnagyobb burgonyatermelő piac speciális helyi igényeinek kialakítása érdekében; 2012-ben megvásárolta a német KLEINE, 2013-ban pedig a dán ASA-LIFT céget; 2019-ben Indiában közös vállalatot alapított a helyi Shaktiman céggel a világ második legnagyobb burgonyatermelő országának speciális igényeit kielégítendő; napjainkban a Grimme csoport tagvállalatai számos országban megtalálhatók (UK, Írország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Dánia, Lengyelország, Törökország, Oroszország, India, Kína, USA) reprezentálva a piacvezető szerepet. A Grimme sikerek felhívták a figyelmet az önjáró burgonyakombájn fejlesztésben és gyártásban lévő lehetőségekre, amelynek eredményeként több európai és amerikai követővel találkozhatunk. A 2011-ben létrehozott Ploeger Oxbo Group igen komoly szakmai múlttal rendelkezik. A zöldségnövények betakarításában nagy elismertségre szert tett Ploeger céget 1959-ben alapították Hollandiában. Az idők folyamán olyan híres cégek kerültek a csoportba, mint a Pixall, Byron, FMC, Burgoin

109 A zöldségnövényekben szerzett tapasztalatokat felhasználva 2003-ban bemutatták első 4 soros, gyűjtőtartályos burgonyakombájnukat. A PLOEGER AR4BX (13. kép) és a PLOEGER AR4W önjáró burgonyakombájnok variálható tisztító moduljaikkal és SOFTPOCKET felhordó elevátoraikkal értek el nagy sikereket. A Dewulf cég 2016-ban bemutatott Kwatro Xtreme 4 soros kombájnjának felépítése egyesíti a hagyományos leválasztó rendszert a tisztítómodulokkal, ily módon képes kiváló minőségű anyagot juttatni a 11 tonna kapacitású gyűjtőtartályba (15. kép). A nagy szerkezeti hosszúságú gép stabil járását a két gumiheveder (900 mm) és a nagyszélességű, kormányzott hátsó kerék biztosítja (Mitas 1250/50 R32). A járószerkezet előnyös kialakítása a káros talajtömörítés csökkentését is lehetővé teszi. A kombájn vezetőfülkéjének kialakítása kényelmes munkahelyet biztosít a kezelőnek, aki a joystick kormányzást használva (DCU) és a monitorokat figyelve (HCU) folyamatosan tudja követni és felügyelni a kombájn anyagáramát (2 Quad monitor, 8 infravörös kamera) 16. kép. 13. kép PLOEGER AR4BX burgonyakombájn A belga Dewulf szintén meghatározó szereplője a burgonyakombájn fejlesztésnek és gyártásnak, amelybe 1989-ben kapcsolódott be (14. kép). Ekkor mutatták be az innovatív kialakítású R3000 típusú három kerekes kombájnjukat, amely az 1990-es Agribex kiállításon elnyerte a Gouden Aar díjat. 15. kép Kwatro Xtreme 4 soros burgonyakombájn 14. kép R3060 kétsoros burgonyakombájn 16. kép Egy modern burgonyakombájn irányító központja A Dewulf hasonlóan a többi nagy céghez szintén felvásárlásokkal, cégalapítással erősítette pozícióját: 2006 új céget alapított Romániában (Brassó), 2014 felvásárolta az 1940-ben alapított jó nevű holland Miedema céget. Belgium másik jelentős burgonyakombájn gyártója az AVR társaság. Az 1849-ben alapított kis üzem hosszú utat tett meg, amíg 1970-ben beszállt a burgonyatermesztő gépek gyártásába. A burgonyatermesztő gépsoraiból kiemelkedik a tavaly bemutatott Puma 4.0, amely típusjelében is jelzi, hogy a mezőgazdaság 4.0 programjába való becsatlakozást tekinti céljának (17. kép). A kombájn nagy, flexibilis tisztítókapacitása, kiváló manőverező képessége és kíméletes gumókezelése tartozik az előnyös tulajdonságaihoz. Az AVR Connect 109

110 Gépesítés, gépek platform biztosítja a felhő alapú üzemeltetés lehetőségét. A megnövelt felületű monitor megkönnyíti a kezelést, a nagy sebességű processzor lehetővé teszi a belépést az IoT és az automatizálás területére. 19. kép Eaton EFX programozható vákuum rendszer 17. kép Puma 4.0 burgonyakombájn egyen terhelésű járószerkezettel A Lenco Self Propelled Airhead Potato Harvester 3, 4, 6 soros kombájnokkal az amerikai Advanced Farm Equipment társaság is belépett az önjáró burgonyakombájn gyártók közé. Az új Airhead rendszer kidolgozásával a korábbiaknál sokkal kíméletesebb betakarítást tesz lehetővé (18. kép). A vákuum rendszerben haladó anyagáramból a kövek és rögök lehullanak, míg a burgonya lebegve tovább megy. Az Eaton EFX programozható szabályzó rendszer működtetése a fülkében lévő, érintő monitorral történik, és felügyelete mobiltelefonnal és az interneten keresztül egyaránt lehetséges (19. kép). Az 1927-ben alapított, Pouchain francia családi vállalkozás az idők során a burgonyakombájn fejlesztésére és gyártására szakosodott. Az új PAP 475 és a PAP 490 önjáró burgonyakombájnok robusztus felépítésük (15 m 3 -esgyűjtőtartály) ellenére garantálják az optimális betakarítási minőséget. A négykerék-meghajtással és kormányzással, extra méretű hátsó gumiabroncsokkal elérhető kiváló terheléselosztással a kombájnok jól manőverezhetők és kényelmesen kezelhetők. A vezetési tulajdonságok a vezető számára optimálisak, mivel el vannak látva minden vezetési és teljesítményszabályozó automatizálással (20. kép). 20. kép PAP 475 burgonyakombájn 18. kép Lenco Airhead burgonyakombájn * A nagyterületen gazdálkodó farmerek, a termelési körülmények változásához igazodva a közeljövőben várhatóan növelik keresletüket az önjáró burgonyakombájnok iránt. Ezek a változások megfigyelhetők Észak-Amerikában, Európában, sőt Kínában, Indiában a két legnagyobb burgonyatermelő országban. A gyártók száma viszont várhatóan tovább szűkül és meghatározóak maradnak a jó nevű amerikai és európai cégek, amelyek ajánlatában megtalálhatók a 4 soros, max. 15 tonna kapacitású gyűjtőtartályos gépek is. n

111 GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA Fendt 700 Vario S4 Az idő még soha nem volt ennél megfelelőbb: Szerezzen egyet az utolsó Fendt 700 Vario-ból, különösen vonzó feltételekkel, még a közelgő modellcsere előtt! Kérjen ma nem kötelező érvényű ajánlatot vagy gépbemutatót értékesítési partnerétől, és élvezze az elsőosztályú vezetési kényelmet, a hatékony technológiákat és a kompromisszum nélküli minőséget! Meg fogja érezni, hogy menynyi tapasztalat van a Fendt 700 Vario-ban. A perfekcionista Csak jónak lenni nem elég. Csak a traktor és a vezető közötti tökéletes együttműködés eredményez eredményt. Annak érdekében, hogy mindennapi munkája tökéletessé váljon, az Fendt 700 Vario legjobb megoldásait egyesítettük az erő és a manőverezés tökéletes egysége, a pontosság, a megbízhatóság, a funkcionalitás és a kényelem érdekében. A Fendt 724 Vario DLG powermix teszt (2016. január) eredménye: 255 g/kwh és csak 13,8 g/ kwh AdBlue üzemanyag-fogyasztás. Kategóriagyőztes. Mivel a sokoldalúság a tökéletesség része, a Fendt 700 Vario számos olyan funkciót kínál, amelyek megkönnyítik a mindennapi életet: Megnövelt emelési kapacitás: dan; 14 tonna megengedett össztömeg; Nagy hasznos terhelhetőség 6200 kg-ig; Load-sensing szivattyú, alapesetben 109 l/perc, opcionálisan 152 l/perc vagy 193 l/perc térfogatárammal; 4 névleges fordulatszámú hátsó kardántengely; 1000 E PTO; Tier4 final károsanyag-kibocsátási szintnek megfelelő motor; 300 -ban törlő ablaktörlők; A LED-es fényszórók új generációja; A Varioterminal 10,4 -os okostelefon megjelenésű optikával, érintő és billentyű használatával; Variotronic automatakormányzás és telemetriai funkciók. Tökéletesen felszerelt Ideális nyomvonal talajművelés 111

112 Gépesítés, gépek GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA nagy traktor rengeteg tartalékot kínál a nehéz munkagépekhez. Erőteljes hidraulika A Fendt 700 Vario terhelésérzékelő szivattyúja 193 liter/perc szállítási sebességgel valós teljesítményt nyújt a hidraulika számára. Ez a szivattyúméret a Profi és a ProfiPlus felszereltség esetén a legigényesebb feladatok számára is elegendő hidraulikateljesítményt biztosít. Ezzel a szivattyúkapacitással a motor fordulatszáma alacsony lehet, és így az üzemanyag hatékonyan megtakarítható a teljesítményigényes tevékenységek során. közben, pontos csatlakozósorok vetéskor, tökéletes vágás kaszáláskor a Fendt 700 Vario-val tökéletes lesz a munkája, és rendkívül elégedett lesz az eredménnyel. A számos interfész és automatikus funkció maximális sokoldalúságot kínál az eszközök csatlakoztatásakor. Az erős hidraulika megkönynyíti és kibővíti az alkalmazások skáláját a maximális hatékonyság és a legjobb termelékenység érdekében. A Fendt 700 Vario teherhordó szerepét a robosztus öntött félkeret veszi fel, megengedett össztömege 14 tonna. A nagy, 6020 kg-os hasznos teher mellett a kompakt Súlyemelő a legjobb formában A stabil felépítésű Fendt 700 Vario emelőerője 104 kn, és képes kezelni a legnehezebb munkagépeket. A komfort mellső emelőművel, terhelésszabályzással, a munkagép súlyának egy része célzottan átvihető az első tengelyre. A terhelésszabályzás mértéke pontosan beállítható a speciális kettős működésű elülső kapcsolószelepnek köszönhetően. Egyrészt ez biztosítja, hogy a traktor mindig biztonságosan kormányozható legyen, másrészt pedig biztosítja, hogy az elülső szerelt munkagépet csak az adott munkához szükséges talajnyomással alkalmazzák

113 It s Fendt. - Mi értjük a mezőgazdaságot! 311 VARIO és 700 VARIO SZÉRIAVÁLTÁS ELŐTTI KÉSZLETKISÖPRÉS Fendt 311 Vario S4 110 LE-s traktor, 1 millió Ft gyári kedvezménnyel! egyszerű Power felszereltségben Vario hajtóművel vagy Profiplus felszereltségben 2 cm pontos automata kormányzással akár mellső emelőművel is Fendt 700 Vario S4 ajándék 3 év és/vagy 4500 üzemóra garanciával 2 cm pontos automata kormányzással LE-s típusok sok extra felszereltséggel német minőség fokozatmentes Vario váltóval Az ajánlat a készlet erejéig érvényes, részletekért érdeklődjön az Axiál Kſt. üzletkötőinél. AXIÁL Cégcsoport Gépek Alkatrészek Szerviz Pénzügyi szolgáltatások Gépbérlet 79/

114 Gépesítés, gépek Terményátvétel, -tárolás a mezőgazdasági üzemekben Dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő A szántóföldi növénytermesztésben megtermelt termények nagy részét, döntően a szálas- és tömegtakarmányokat, valamint szemes terményeket szinte az egész éves termelési ciklus igényeinek megfelelően különböző tárolási és tartósítási technológiákkal tárolni kell. Ezen kívül természetesen egyéb más termények rövidebb-hosszabb idejű tárolásáról kell gondoskodni. A szálas- és tömegtakarmányok tárolása az állattartótelepeken, vagy közvetlen közelükben történik nyitott szérűkön és fedett tárolókban, illetve silótérben. A szemes termények tárolására melynek legnagyobb volumene a kalászos gabona és szemes kukorica pedig még a legkisebb üzemek is (1. kép) mérleggel, fogadótérrel, tisztítóval és szárítóval egybeépített tárolótelepeket alakítottak ki. A mezőgazdasági üzemekben kialakított fogadó- és tárolóhelyek korszerűsítésére irányuló törekvések kormányzati és pályázati támogatással az elmúlt időszakban új, korszerű terménytelepek sorozatos megépítését, kialakítását eredményezték. 1. kép A kisebb mezőgazdasági vállalkozások is berendezkedtek a szemes termények kezelésére, tárolására Terményszállítás, mennyiségi és minőségi átvétel A szemes terményeket, kalászos gabonákat, napraforgót és kukoricaszem-termést a betakarítógépektől át kell venni, és a tisztító-, szárító-, tárolótelepekre kell szállítani. A szállításra ma már a mezőgazdasági vállalkozások termékszerkezeti és birtoknagyságrendi sokszínűsége miatt különböző szállítási technológiákat, eltérő nagyságrendű, geometriai méretű és teherbírású, különböző konstrukciójú szállítóeszközöket használnak, vagy a szállítási feladatok megoldására szintén különböző geometriai méretű és teherbírású 2. kép A szemes termények termőterületi átvételére, kiközelítésére jól alkalmazhatók a kiközelítő szállítóeszközök

115 szállítóeszközökkel rendelkező bérvállalkozó fuvarozókat vesznek igénybe. Rossz időjárási és talajviszonyok esetén gyakran alkalmaznak kiközelítő szállítóeszközöket (2. kép). Fontos szempont, hogy a szállítóeszközök ürítési módja, és geometriai méretei alkalmazkodjanak a fogadóhelyek, hídmérlegek geometriai méreteihez. A szárító-tárolótelepre beszállított terményt mennyiségi és minőségi szempontból át kell venni a telepnek. A minőségi átvétel kézi mintavételezéssel történhet, vagy automata mintavevő robotkarokkal. Ezekkel a robotkarokkal 2,4-4,4 m között állítható kinyúlással, 360 os elfordulással, távirányítással vett minta a mérlegházba jut és további laboratóriumi berendezésekkel dolgozható fel (3. kép). Ezek a mérések alapvetően a nedvességtartalom és a hektoliterszám meghatározására terjednek ki, amihez kalibrált mérőhengereket, szárítószekrényt és nagypontosságú labormérlegeket használnak USB-PC csatlakozással. A mennyiségi átvétel pedig mérlegeléssel történik, amelynek bizonylatolására mérlegjegyet állítanak ki a mai korszerű híd- és talajfelszín feletti elektrotenzometrikus mérlegek. Az elektrotenzometrikus mérőcellákkal szerelt elektromos mérlegek a konstrukcióból adódóan nem tartalmaznak mozgó elemeket, vagyis a mechanikai igénybevételnek jól ellenállnak. A beépített mérőcellák, vagy mérőcsapok általában önbeálló terhelésfelvevő felülettel, nedvesség, elfordulás és korrózió elleni védelemmel készülnek. A berendezések által adott jel megfelelő mérőerősítővel nagy távolságra elhelyezett kijelzőre juttatható. Az elektromos hídmérlegek nagypontosságú kalibrációval, és nagy méréshatár-tartománnyal, széles geometriai méretválasztékkal készülnek. A pótkocsis szerelvények egyidejű mérésére pedig, akár hosszirányú ikertelepítésű változatban 3 m szélességgel, 2x7, illetve 2x10 m hosszúsággal is rendelkezésre állnak (4. kép). 3. kép A termény telepen történő minőségi átvételét az automata mintavevők biztonságosabbá tehetik 4. kép A korszerű telepeken az elektrotenzometrikus hídmérlegek akár a pótkocsis szerelvények mérlegelését is biztosítani tudják Előtárolás A tárolótelepek technológiai vonalában a mennyiségileg és minőségileg átvett termény fogadására nagyfelületű, fedett előtároló terek állnak rendelkezésre. A síkfelületű, lebetonozott előtárolók geometri- 115

116 Gépesítés, gépek ai kialakítása biztosítja, hogy a mai korszerű mezőgazdasági traktoros és tehergépkocsis szállítóeszközök a tárolótelepi fogadóhelyet az eltérő geometriai méretek ellenére is jól meg tudják közelíteni. Az előtároló fogadóhelyek építészeti kialakítása biztosítja a kocsiszekrény hátrafelé és kétoldalra történő billentésével, a szemes termény ürítését. Ebből a szempontból a lehordószerkezetes, vagy letolólapos pótkocsik alkalmazása könnyebb ürítési lehetőséget nyújt. A kialakítás továbbá lehetőséget biztosít az anyag fogadógaratba töltésére és továbbítására. A kisebb kapacitású tárolótelepek egyszerűbb technológiai vonallal kerülnek kiépítésre, ahol általában nem alkalmaznak előtisztítást. Ennek lehetőségét a mai korszerű arató-cséplőgépek teszik lehetővé, amelyek pontos beállítás mellett 98-99% szemtisztasági értékekkel dolgozhatnak. Ebben a technológiai vonalban a kisebb teljesítményű mobil szárítókra, vagy a szellőzőpadozatos horizontál tárolókba az anyagot mobil csigás szállítóeszközök viszik be. A kisebb kapacitású előtároló fogadóhelyen a szemes termények manipulálására felhasználhatók a nagy raktérfogatú szemestermény-tároló kanállal szerelt magajáró csúszókerék-kormányzású teleszkópos és traktoros homlokrakodók. Ezek a berendezések a betárolási nedvességtartalom 13-14%-ánál a közvetlen betárolást is elvégezhetik a horizontál tárolókba. A tárolótéren belül a szemes termények szállításának hatékony eszközei a nyomó, vagy szívó-nyomó üzemmódban dolgozó gabonafúvók. A nyomó üzemmódban dolgozó gabonafúvóknál a fogadógaratba mechanikusan berakott szemestermény cellás adagolón keresztül a ventilátor, vagy rootfúvó légáramába jut, és csővezetéken keresztül a légáram szállítja a rendeltetési helyére (5. kép). A nagyobb teljesítményű és bonyolultabb technológiai vonallal dolgozó szárító-tárolótelepekre érkező terményt deponálják az előtároló fogadótéren. A nagy előtárolási volumen miatt erre a feladatra a nagy raktérfogatú szemestermény kanállal felszerelt, nagy emelőképességű, hátsókerék-kormányzású homlokrakodó gépek használhatók hatékonyan. Az anyagot innen láncos szállító, rédler juttatja a serleges felhordók- 5. kép A pneumatikus szállítók a horizontál- és toronysilók töltésére is egyaránt használhatók 6. kép Mobil hengerrosta konstrukció

117 ra, majd surrantással a tisztítóberendezésre jut. Tisztítás A tisztítási feladatok ellátását a technológiai vonalban, különböző konstrukciójú sík-, vagy hengerrosták végzik. A henger- és síkrostákra az anyagot egyaránt gumilapáttal szerelt rédlerek szállítják. A hengerrosták főbb konstrukciós változatai a függőleges tengelyű és a fekvődobos gépek. A fekvődobos gépek megfelelő rostacserével és beállítással akár elő- és utótisztításra is alkalmasak. A hengerrostás magtisztító gép teljesítményének növelésére a rostafelület kihasználása céljából terelőlemezeket helyeztek el a rostahenger belsejében. A leválasztást a szívott légáram segíti, ahol a szilárd anyagok leválasztása ciklonokban történik. A hengerrosták előnyös tulajdonságai a következők: egyszerű szerkezet, többféle leválasztórosta választék, és az univerzális alkalmazhatóság (6. kép). A síkrostáknál a tisztítást zártszekrényben elhelyezett, különböző átejtőfelületű rög- és porrosta szekciójú, alternáló mozgású rosta végzi. A rosták szöge általában állítható, attól függően, hogy elő-, vagy utótisztítást végzünk a géppel. A rostafelületén a termény egyenletes eloszlását különféle karos mechanizmus végzi. A síkrostákon belül az anyag szívott légáramban mozog, és a szennyeződés, valamint a porleválasztás ciklonokban történik. (7. kép). 7. kép Sík- és hengerrosta kombinációk beépítve Tárolás Horizontál tárolók 8. kép Korszerű horizontál tároló felső betárolással A horizontál tárolók, szellőztetésre alkalmas rácspadozattal vagy szellőztetés nélküli változatban, zártpadozattal készülhetnek (8. kép). Az egyszerűbb változatoknál a termény be- és kitárolása mobileszközökkel, különböző konstrukciójú homlokrakodó gépekkel történhet. A bonyolultabb változatoknál a betárolás a fogadógaratba serleges felhordó és felsőpályás láncos, léces, vagy szalagos szállítókkal, vagy gumilapos rédlerrel történhet. Ezekkel a berendezésekkel 4-5 m magasságú halmazok képezhetők. A horizontál tárolók belsőtere jól kihasználható. A kisebb tárolókapacitású horizontál tárolókba gyakran nem kerül beépítésre anyagmozgató gépsor. Ez esetben is homlokrakodó gépekkel oldható meg a betárolási munkafolyamat, valamint jól kihasználhatók az előzőekben ismertetett 117

118 Gépesítés, gépek telepíthető gabonafúvók, szállítószalagok, csigás felszedő szállítóeszközök. A horizontál tárolókból a szemes termények kitárolására szintén az említett telepíthető eszközök, és szemestermény-rakodó kanállal felszerelt homlokrakodó gépek használhatók. A be- és kitárolási munkaműveletek során az egyéb homlokrakodó gépekhez képest a teleszkópos homlokrakodók számos előnnyel rendelkeznek. A termény hőmérsékletét, és a levegő relatív páratartalmát szenzorok (érzékelők) ellenőrzik, és a szellőztető berendezéseket vezérlik. A termény szellőztetése átforgatással, és mobil hordozható szellőztető berendezéssel is elvégezhető. Toronysilók Toronysilókban történő tárolásra számos, különböző konstrukciójú és méretű változat van jelen a piacon (9. kép). A toronysilók családelven készülnek különböző átmérővel, építési magassággal, vagyis ebből adódóan különböző tárolótérfogattal. Egyes típusok (pl. Brock ) sík- és kúpos fenekű silók, m átmérővel, és m 3 térfogattal készülnek. A toronysilók általában korrózióálló, horganyzott vagy korrózióvédelemmel, festéssel ellátott, acéllemezből összeszerelt hengerpalást gyűrűkből, tartólemezekből, fedélés silófenék lemezekből, kitároló bolygócsigákból, és egyéb kiegészítőkből (pl.: létrák, lépcsők, ajtók stb.) állnak. A silókban és síktárolókban az anyag egyenletes elterítésére gravitációs terményterelőket alkalmaznak. A tetőszerkezet pedig olyan kialakítású, hogy biztonságosan csatlakoztató hozzá a felső betároló anyagmozgató berendezés. A tárolótornyok betároló berendezései serleges felhordók, láncos szállítók, szállítószalagok. A kitároló, anyagmozgató berendezések a különböző kialakítású bolygócsigák mindig beépített kivitelben készülnek. Egyes kúpos fenekű tárolóknál az egész termény, síkpadozatú toronytáro- 9. kép Nagy tárolókapacitású toronysilók előtároló-térrel 10. kép Részlet a rácspadozatból

119 lókból pedig a termény egy része gravitációsan üríthető. A toronysilók kialakításánál nagy gondot fordítanak a betárolt anyag szellőztetésére, amelynek mechanikai biztosítására számos szellőzőnyílást helyeznek el a toronysiló fedelén és palástfelületén. A szellőztetés miatt a toronysilók aljába szintén korrózióvédelemmel ellátott rácspadozatot helyeznek el. A szellőzőpadozat rácsos acélszerkezet, a tartóváz felső lemezei a tárolandó termény magméretéhez igazodóan különböző átmérőjű perforációval készülnek (10. kép). A padozatot a silók teljes keresztmetszetébe építik be, és nagy mennyiségű szellőztető levegő átáramlást biztosítanak. A padozat síkfelülete lehetővé teszi a kitároló bolygócsiga zavartalan működését. A szellőztetésre tetőpaneleket vagy egyes típusoknál eresz-szellőzőrendszereket alkalmaznak, amelyek szellőző gyűrűszerűen vannak kialakítva a tetőlemez alatt. Az anyag kitárolását elektromos meghajtású bolygócsigák végzik. 11. kép A bolygócsiga szerkezete A bolygókerekes csiga konzolos kialakítású, támkerék, valamint a bolygókerék támasztja alá (11. kép). A bolygócsigák az anyagot a 119

120 Gépesítés, gépek tárolt termény minőségi és menynyiségi ellenőrzésére, nyomon követésére, számos cég digitális technológiára alapozott technológiát dolgozott ki, illetve alkalmaz a gyakorlatban (12. kép). A dán igrain rendszer az időjárási állomás adataival támogatja a silóba telepített, meghatározott számú hőmérséklet, nedvességmérő és CO 2 -mérő szenzorok által szolgáltatott jelet. Az érzékelők által szolgáltatott jelek kézi kijelzőn is lekérdezhetők, a maximum- és a mért értékek léptetésével. A hőmérséklet adatok USB csatlakozóval továbbíthatók PC-re is. A vezérlő szoftver integrálja a PLC/SCADA rendszereket (1. ábra). A nedvességmérő jeladók mérik a silóban a relatív páratartalmat, és az egyensúlyi görbe alapján kalkulálnak. A rendszerben a terményromlást CO 2 méréssel ellenőrzik, a szintjelzést pedig radaros módszerrel valósítják meg. A mért és számított adatok alapján vezérlik a szellőztetőrendszert. A rendszer Crop-Protector terménykezelő és Crop-Protector ózonos terménykezelővel is rendelkezik. Az ózonos kezelő magas töménységű ózon használatával a teljes biológiai aktivitást megszünteti (13. kép). 12. kép A hőmérséklet és nedvesség digitális alapú mérésének elvi vázlata * Összefoglalva megállapítható, hogy a hazai mezőgazdasági üzemek, vállalkozók, vagy vállalkozások részére az egészen kis kapacitású tárolótelepektől, a nagy, ipari méretű, kereskedelmi célú 1. ábra A szellőztetés vezérlés rendszere 13. kép Crop Protector ózonos terménykezelő padozat alá épített kitároló csigára juttatják. A szellőztető levegőt a legtöbb toronysilónál automata vezérlésű terménykondicionáló rendszer szolgáltatja, nagy teljesítményű alacsony, vagy magas fordulatszámon dolgozó, nagy légszállítású ventilátorok nyomóoldali működtetésével. A tárolótereken a toronysilóknál a biztonságos és minőségi terménytárolásra, és a beltartalmi veszteségek minimalizálására, a telepekig, a szemes termények biztonságos, minőségi tárolására az egyszerűen kezelhető műszaki eszközöktől, a digitális technológián alapuló automatavezérlésű berendezésekig, számos eszköz áll rendelkezésre. Forrás: Termék és gyártásismertetők seedimex.com Eye-Grain Aps n

121 GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA CASE IH Nagyágyúk a lóerők forradalma A CASE IH törzscsuklós nehéz szántóföldi erőgépeinek története 1958-ban kezdődött, amikor az Egyesült Államokbeli Minnesotában gazdálkodó John Steiger és a két fia (Douglas és Maurice) teherautók motorját és hajtásláncát felhasználva megépítették az első összkerék-meghajtású, törzscsuklós Steiger traktort 238 LE-s motorerővel. A környékbeli gazdálkodóknak annyira megtetszett a gép hatékonysága, hogy 1963-ban elkezdték ennek a modellnek a sorozatgyártását LE közötti teljesítménnyel, és építettek egy új gyárat az észak-dakotai Fargo-ban, ahol a mai napig készülnek a Steiger és Quadtrac modellek, valamint a CASE IH építőipari gépek közül a törzscsuklós homlokrakodók. A széria egyre népszerűbb lett, a teljesítménye mellett azért is, mert a főbb elemek (motor, váltó, hajtáslánc stb.) nagyrészt jól ismert beszállítóktól érkeztek (pl. Caterpillar, Cummins), így a vevőknek könnyű volt az alkatrészek beszerzése is. Ennek a népszerűségnek köszönhetően ban már átlépték a db eladott Steiger traktort, ban pedig kiadták az 525 LE-s Tiger szériát, ami akkor a legerősebb sorozatgyártású erőgépnek számított. Azonban az 1980-as évek közepén az amerikai gazdasági válság a kereslet jelentős visszaesését hozta, ami csődközelbe juttatta a gyártót. A márka története így 1986-ban a CASE IH-val egyesülve folytatódhatott. Az együttműködés első állomását a CASE IH 9100-as szériájának bemutatkozása jelentette. Ez állandó fejlesztések mellett egyre szélesebb teljesítményskála mellett vált elérhetővé, folyamatosan biztosítva ezzel a csúcstechnológiát az ügyfeleknek. Az 1992-es Farm Progress Show-n mutatták be a Quadtrac elődjét, amely egy, a kerekek helyett 4 különálló gumihevederes járószerkezettel felszerelt 9250-es modell volt. Akkora piaci igény mutatkozott erre a kivitelre, hogy 1997-ben az eladott Stieger traktorok száma átlépte a et, majd 2005-ben az et is túlszárnyalta. Az első igazi Quadtrac modell 1997-ben került sorozatgyártásba a szabadalmaztatott gumihevederes járószerkezettel. A vevői visszajelzések és tapasztalatok alapján folyamatosan tökéletesítették ezt a technológiát. Ennek köszönhetően az eredmények sem maradtak el: 2005-ben a széria egyik tagja állította fel a 24 óra alatt felszántott legnagyobb szántóföldi terület Guiness rekordját Franciaországban. Az eredmény egy CASE IH Quadtrac STX500-hoz kötődik, amely 20 fejes ekével felszerelve 24 óra alatt 792 ha-t művelt meg. Azóta a Steiger és a Quadtrac különálló modellé váltak, melyek ma a teljesítmény, gépkezelői kényelem és megbízhatóság csúcsát jelentik, ha nehéz szántóföldi erőgépekben gondolkozunk talajmunkákhoz. 12 modellük LE teljesítmény között képes kompromisszumok nélkül a maximumot biztosítani hatékonyságban azoknak, akik nagy földterületen gazdálkodnak. A traktorszériában következő erőgépek érhetőek el, ahol a jelölés a gép névleges teljesítményét jelenti: Steiger 370, 420, 470, 500, 540, 580, 620; valamint a Quadtrac 470, 500, 540, 580, 620. Mindkét típus esetében az 540, 580, 620-as modellek nagyobb, erősebb vázra épülnek, robosztusabb hajtáslánccal és vonószerkezettel. A nehéz szántóföldi erőgépek így még ezt a nagy teljesítményt is gond nélkül le tudják adni a talajra, valamint megfelelően elbírják a hozzájuk kapcsolható, nagy munkaszélességű munkagépek erőhatásait hosszú távon is. A Steiger és Quadtrac modellek elérhetőek az akár 2,5 cmes RTK pontosságú, SIM kártya alapú automata kormányzási rendszerrel (AFS) is ben ezekhez a típusokhoz, a teljesítménykategóriában egyedülálló megoldásként bemutatták a folyamatosan változó áttételű, fokozatmentes 121

122 Gépesítés, gépek CVX Drive váltót is. Utóbbi a Steiger-ekben LE teljesítmény közötti, míg a Quadtrac-okban LE teljesítményű gépeknél érhető el. A gépek hatékonyságának legfontosabb elemét a 4 egyforma kerék (vagy járószerkezet), a tökéletes súlyelosztás, valamint a legmodernebb motorszerkezet jelentik. Ezen felül, ha több munkafolyamatot veszünk figyelembe, egységnyi munkaszekcióra vetítve, egy ilyen gép fogyasztása lényegesen kevesebb, mint egy hasonló kategóriás kisebb gépé. Csak egy példa: ha a munkát egy 200 LE-s géppel 6 méteres munkaszélességgel végezzük, míg egy Steigerrel talajtól függően 10 vagy 12 méteren, akkor az egységnyi hektárra vetített költség nagyjából 70-75% lesz. Ráadásul a nagyobb géphez, nagyobb munkaszélesség mellett kevesebb gépkezelőt kell foglalkoztatni.. Ez ma, mikor egyre nehezebb jó szakembereket találni és a bérköltségek is egyre magasabbak, jelentős költségcsökkentést eredményezhet a gazdálkodók életében. A Quadtrac-hoz szabadalmaztatott gumihevederes járószerkezet a nagyobb felfekvő felületnek köszönhetően nagy mértékben csökkenti a talajnyomást, és javítja az erőleadást is. A háromszög kivitelnek hála, számos jó tulajdonsággal bír: sáros talajon kiváló az öntisztító képessége, az egyedi kialakításnak köszönhetően közúton kisebb a kontaktus (hogy forduláskor kevésbé kopjon), míg a szántóföldi munkák során a teljes felület érintkezik a talajjal. Utóbbi 35-38%- GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA kal növeli meg a felfekvő felületet egy hagyományos, kerekes kivitelhez képest. A CASE IH más modelljében is felhasználta ezt a technológiát, amely komoly hatékonyságnövelést jelent a gazdálkodóknak. Jelenleg az Axial-Flow kombájnok amelyek szintén úttörők voltak az egyrotoros technológiával is rendelhetők az első kerekek helyett gumihevederes járószerkezettel, akár rugózott kivitelben, 2 féle szélességben. Az időjárási körülmények sokszor megnehezítik a termény megfelelő időben történő betakarítását, viszont ezzel a járószerkezettel kitolható ez az időablak ban pedig a CASE IH traktorok között sorozatgyártásba került a Magnum Rowtrac, amely a hátsó kerekek helyett a már jól bevált gumihevederes járószerkezettel készül, így egyesítve az univerzális felépítésű traktor fordulékonyságát az alacsony talajnyomású és nagy erőátadásra képes járószerkezettel. A CASE IH így a piacon olyan modellkínálattal áll a gazdálkodók rendelkezésére, ami szinte egyedülálló: traktorokban az 55 LE-s kertészeti gépektől a 692 LE maximális teljesítményű Quadtrac-ig, kombájnokban az egyrotoros technológiát használva 6 modell érhető el 315 LE és 557 LE közötti teljesítményszinttel. A betakarítógépekez a legmodernebb vágóasztalokat kínáljuk: hagyományos gabona adapter, szalagos behordású adapter, flexibilis vágóéllel rendelkező adapter (pl. szójához), valamin 6-24 soros kukorica adapter. Ezen felül a Farmlift teleszkópos rakodócsalád 7 modellje között is lehet választani 5 méteres gémkinyúlástól egészen 9 méterig. De ne feledkezzünk meg a szögletes és hengeres bálázókról sem akár bálacsomagolóval együtt. Ez is azt mutatja, hogy a CASE IH az egyik leginnovatívabb márka, ahol a széles kínálat minden egyes modelljében a legfontosabb közös tulajdonság a hatékonyság és gazdaságosság. A fejlesztéseknél mindig ezek jelentik a fő szempontot a gyártónál. Szollinger János Kereskedelmi igazgató AGRI CS Magyarország Kft

123 MEGÉRKEZTEK AZ ELSÔ ÚJ CASE IH MAGNUM AFS CONNECT TRAKTOROK JUSSON HOZZÁ ELSÔKÉNT! A RÉSZLETEKÉRT KERESSE A TERÜLETILEG ILLETÉKES GÉPÉRTÉKESÍTÔINKET. info@agrics.hu Az AGRI CS Magyarország Kft. a CASE IH gépek hivatalos magyarországi importôre! 123

124 Gépesítés, gépek Gépek nélkül a szőlőben is egyre nehezebb lesz Ez év júliusában második alkalommal szervezték meg Balatonlelle-Rádpusztán a VitiTech elnevezésű szőlészeti gépbemutatót. A házigazda Rád-Vin Kft. ültetvényében tartott nagyszabású rendezvényen több mint ötven gépgyártó, ill. gépforgalmazó cég mutatta be ajánlatait az érdeklődőknek. Lapunk a KITE Zrt. invitálásának tett eleget, és összeállításunkban az integrátor cég szőlőtermesztőknek szóló ajánlataiból mutatunk be néhány aktualitást. Olajos Sándor termékmenedzsertől és Csiha Attila szőlő ágazati vezetőtől megtudtuk, hogy a KITE nemcsak a szántóföldi, hanem a kertészeti kultúrák esetében is fontosnak tartja a gyakorlati bemutatók megrendezését, ill. az ilyen rendezvényeken való részvételt. Ezt az is indokolja, hogy az aggasztó munkaerő-helyzet, vagy az időjárási anomáliák nyomán előálló időhiány miatt az ültetvény kultúrákban is egyre nagyobb szükség lesz a munkák gépesítésére. A szőlőtermesztésben a technológia egyéb elemei, pl. zöldmunkák, növényvédelem, talajművelés mellett különösen nagy érdeklődés kíséri a betakarítást, a gépi szüretelést. A KITE Zrt óta áll szoros kapcsolatban a szőlőtermesztés gépesítésében élenjáró Nagy érdeklődés kísérte a VitiTech gépbemutatót (Fotó: Csomor Zsolt) A Pellenc hajtásbefűző gépe nem kötöző zsineggel működik, hanem az előzetesen leengedett alsó huzalpárt emeli feljebb Pellenc céggel, akikkel évente legalább két-három közös bemutatót is tartanak. Az itt bemutatott gépeket úgy állították össze, hogy azok a szőlőtermesztés legfontosabb műveleteinek gépesíthetőségébe nyújtsanak bepillantást. A soraljművelő gépeket az olasz Orizzonti cég termékei képviselték. A kisebb területen gazdálkodók az egyoldalas, míg a nagyobb termesztők a nagyobb területteljesítményt nyújtó kétoldalas kivitelű gépet választhatják. A gép előnyeként említette, hogy sokféle művelőeszközt csatlakoztathatunk rá, így pl. saraboló kapát, forgóboronát, törzstisztítót, damilos vagy késes kaszát, tárcsát, töltögető ekét. A Nobili cég fő termékeit a venyigezúzók és a permetező gépek jelentik. A strapabíró anyagból készült, robusztus kivitelű venyigeaprítók változó ( cm) munkaszélességben készülnek, de a szántóföldre alkalmas szárzúzók 600 cm-esek. Egyes gépek

125 A robusztus kivitelű venyigeaprító a vastagabb ágakkal is megbirkózik A Nobili Ventis légporlasztásos gép munkája finom cseppmérettel és jó permetléfedéssel jellemezhető kialakítása a rézsűkön végzett munkát is lehetővé teszi. A többféle permetezőgép között axiálventilátoros, mellső légbeszívásos és légporlasztásos típusok egyaránt megtalálhatók. Ez utóbbi esetben a porlasztás nem a fúvókák révén, hanem a Venturi-cső elvén történik, ami által sokkal finomabb cseppméret és ez által jobb permetlé-borítottság és biológiai hatás érhető el. Emellett a szokásosnál (pl. 800 liter/ha) kevesebb permetlé menynyiség is elegendő a területegységre. Szeles időben, ill. 3 m sortávolság felett azonban az elsodródás és a permetléveszteség miatt használata nem javasolt. Talán még a szüretnél is nehezebben gépesíthetőnek gondolnánk a nagy kézi munkaerőt igénylő zöldmunkákat, hangsúlyozta Csiha Attila, de a Pellenc gépei ma már erre is kínálnak megoldást. A fejlesztői munkának köszönhetően a hajtások befűzése (a hagyományos szőlőkötözés helyett), a csonkázás v. tetejezés, valamint a zsendülés idején időszerű lelevelezés elvégzésére is van gépi megoldás. A KITE szakemberei a bemutatón egy hajtásbefűző és egy levelező gépet mutattak be. A Pellenc hajtásbefűző gépe a hasonló gépektől eltérően nem kötöző zsineggel működik, hanem a megfelelően kialakított támrendszeren az előzetesen leengedett alsó huzalpárt emeli feljebb, és a traktor vezetője által a kabinból vezérelve műanyag kapcsokkal összefogva fogják azok a lombozatot megtartani. Megfelelő időzítéssel, pl. júniusban, virágzás után a gépen szerelt forgó késpárral az első csonkázás is elvégezhető. Mint elhangzott, a gép ún. Multiviti vázára különféle munkaeszközök (csonkázó, levelező, előmetsző) szerelhetők. Így pl. a Pellenc hidraulikus csonkázója alternáló vagy forgókéses kivitelben is készülhet, területteljesítménye és munkaminősége is kiváló. Az érés előtti időszakban különösen vastag lombfal esetén a termés jobb minősége érdekében fontos munka a levelek egy részének eltávolítása. Ezt a műveletet a Soft Touch nevű levelező egység az egymással szemben forgó két henger munkája révén végzi el. Ezt nem a gépkezelő szabályozza, hanem egy beépített érzékelő révén közelíti meg a lombfalat, s a fürtökhöz nagyon közel kerülve automatikusan távolodik azoktól, s halad tovább a lombfal mentén. A lelevelezés intenzitása a körülmények függvényében (fajta, a lombfelület fejlettsége, időjárás, érés stb.) állítható. A bemutató leglátványosabb gépe a Pellenc Optimum második szériáját képviselő önjáró szüretelő kombájn volt. A cég első szüretelő kombájnjai a kilencvenes évek elején jelentek meg, s azóta a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően napjainkban a legújabb gépek a kézi szürettel azonos minőségű munkát képesek végezni. Alapvető kívánalom: minél biztonságosabban a kezelőre és minél kíméletesebben a sző- 125

126 Gépesítés, gépek lőtermésre nézve. A gépet a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak megfelelő négyhengeres Perkins Tier IV-es motorok hajtják. Az Activ irányító rendszer automatikusan a soron tartja a szüretelő fejet, és biztosítja a rázás optimális hatékonyságát. A szüretelőfej és az egyéb működő részek (tisztító ventilátor, felhordó szalag stb.), beállításai a fülkéből, munka közben is változtathatók az Easy Smart rendszer által. A párhuzamosan és párban található új kialakítású rázókarok a megnövelt aktív rázófelülettel lehetővé teszik, hogy a rázás egy hosszabb szakaszon valósuljon meg. A szüretelő gép másik fontos egysége a Selectiv Process 2 nevű válogató tisztító rendszere, amely két részből áll: a lineáris ujjas bogyózó kíméletesen eltávolítja a bogyókat a fürtökről, majd a tartály teljes felületén elhelyezett kettős görgősor eltérő méretezése által biztosítja azt, hogy a bogyókon kívül más növényi maradványok és szennyeződések ne kerüljenek a gyűjtőtartályba. Amint az előadó elmondta, ez a rendszer jobb minőségű és tisztább munkát végez, mint a borászati bogyózó gépek. A kiváló munkaminőség révén a Tokaj-hegyaljai borvidéken tartott tavalyi szüreti bemutatón látottak is meggyőzőek voltak. Egyedi kialakítású a Pellenc szüretelő Az önjáró Pellenc szüretelő gép válogató és tisztító rendszere kiváló minőségű munkát végez felhordó szalagja is, mivel lyukacsos, így a bogyók kb. 70%-a azonnal áthullik rajta és a tartályba jut, s csak kisebb hányada kerül a tisztító bogyózó rendszerbe. A Pellenc kombájn dombvidéken, 35%-os meredek lejtőn és 28-30%-os oldallejtőn is dolgozhat, de az esetleges balesetek kivédését a biztonsági borulásgátlás funkció is segíti. A gép fordulékonysága kiváló: egyik sorból a másikba maga mellé vissza tud fordulni. Az alaptípus tartály űrmérete 2 x 1500 liter, saválló acélból készült, felhordó csigával felszerelt a szállítókocsikba való ürítés céljából. A szüretelőgép használatának feltételei között meg kell említeni az ültetvények megfelelő szerkezetét is, elsősorban a támberendezést. Legalkalmasabb a fémoszlopos támrendszer, a betonoszlopok károsíthatják a rázókarokat vagy egyéb mozgó szerkezeteket, míg a faoszlopok a gyakorta heterogén, nem egységes és nem kellően stabil állapotuk miatt könnyen kidőlhetnek, sérülnek, akadályozzák a munkát. A kézi munkaerő egyre súlyosabb hiánya miatt ezekre a gépekre a jövőben még nagyobb szükség lesz, tették hozzá a szakemberek. Gazdaságos működtetésük azonban a termesztőktől, a felhasználóktól is szemléletváltozást követel: az nem megengedhető, hogy hibás munkaszervezés, szállítójármű hiánya vagy szűkösebb feldolgozói kapacitás miatt ezek a drága gépek kényszerűségből álljanak. A szüretet, a logisztikát, a borászati feldolgozást egységes rendszerben kell tekinteni és megszervezni. Akik a KITE gépeit bemutatták: Olajos Sándor és Csiha Attila Dr. Princzinger Gábor

127 KITE VETŐMAGOK EGY MÁSIK DIMENZIÓ Gabrio Aurelius Lindbergh Lukullus SU Agendus SY Dooblin Leopard Cellule Lennox Frenetic Basilio Premio PRÉMIUM minőségű őszi búza fajták: Aurelius, Lukullus BŐTERMŐ őszi búza fajták: FRENETIC, Cellule, BASILIO, LINDBERGH, GABRIO, Premio, Lennox HIBRIDBÚZÁK: Hyfi ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ HIBRIDÁRPÁK: SY DOOBLIN ŐSZI ÁRPA fajták: LEOPARD ÚJ TRITIKÁLÉ fajták: SU Agendus ÚJ Fajtáinkról, hibridjeinkről és fejlesztési eredményeinkről tájékozódjon a évi Őszi kalászos technológiai kiadványunkból vagy érdeklődjön szaktanácsadó kollégáinknál. Őszi kalászos vetéshez a John Deere és a Köckerling sűrűsoros vetőgépcsaládot javasoljuk. Tel:

128 Gépesítés, gépek GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA Szántani így is lehet: Nagy erőgép plusz függesztett eke! Juwel 10 ekék új funkcióval kiegészítve! A Lemken vállalat mindig egyet jelentett az úttörő szántási technológiával. Ennek egyik ékes példája a Juwel eke család, mely számos változatával széles körben kínál megoldást a gazdáknak. A Juwel 10 ekék választékában a 3 fejes kiviteltől 7 fejes függesztett kivitelig a közepes és a nagy lóerő kategóriájú traktorok munkagépe lehet. Az ekékkel szemben a jelen gazdálkodói elvárásai egyre inkább két dologra koncentrálódnak. Az egyik az átömlő keresztmetszet megfelelő mérete. Az idei évben a Hidraulikus toronycsillapítás: teljesen új megoldás a piacon. Az eredmény: komfortosabb munkavégzés és vonulás Az új Juwel 10 függesztett eke toronyszerkezete akár 450 LE-ig használható! szép kukorica-, illetve napraforgótermés mellett gondolni szükséges arra is, hogy mivel fogjuk a hátramaradó tetemes szártömeget leforgatni. Az ekék esetében mind a szabad hasmagasság, mind az ekefejosztás az, ami befolyásolja azok átömlési keresztmetszetét. A Juwel ezen téren is példás, hiszen 85 cm-es (90 cm Juwel 10 esetében) szabad hasmagassága, illetve típusonként eltérően 100, vagy 120 cm-es ekefejosztás a garancia arra, hogy dugulásmentesen tudjunk szántani. A másik fontos dolog a komfort. A Juwel 10 ebben is előre lépett, hiszen új piacvezető megoldásokat kínál mostantól a Lemken. A toronyszerkezet hidraulikus lengéscsillapítást kapott, mely kettős funkcióval bír. Felfogja és csillapítja a káros, ütésszerű hatásokat, melyek vagy a vonuláskor, vagy a forgót szántva keletkeznek. További előny, hogy szállítási csappal kiegészítve megoldottá vált, hogy az ekén szállítási pozícióban nem szükséges a harmadik pont orsót kikötni, mely gyakran

129 GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA A tarlón járó erőgép esetén tapasztalható alacsony talajnyomás pozitívan hat a talajszerkezetre (főleg hidraulikus kivitel esetén) nagy tömegű is. Az a helyén maradhat. A Lemken mérnökei ezt leleményesen úgy oldották meg, hogy a vázbehúzó munkahengeren egy csapot helyeztek el, mely átengedi az olajat az egyik oldalból a másikba, így az eke transzport pozícióban nem tud megfeszülni, a munkahenger kompenzálja a talajegyenetlenségeket. A Magyarországon már jól bevállt BS42-es réselt ekefej akár 40 cm-es mélyszántás elérésére is képes. A Juwel ekék tökéletes beállításáért az Optiquick beállítóközpont felel. Ez ad lehetőséget arra, hogy az ekénket alacsony üzemanyag-fogyasztás és az alkatrészek minimális kopása mellett tudjuk üzemeltetni. Az Optiquickkel az első ekefej fogásszélessége, illetve a traktor eke vontatási középpontja egyszerűen, gyorsan beállítható. A Lemken azok számára is elérhetővé tette ezt a funkciót, akik függesztett munkagépekben gondolkodnak. A Juwel 10, illetve a Juwel 8-as széria esetében is elérhető ez az opció. A tarlón járó funkció igen hasznos lehet, hiszen 710 mm-től szélesebb abroncsozással szerelt kerekes erőgépek esetén a szántott talaj taposása kizárható. A barázdában járatott erőgép által kifejtett káros talajtömörödés elkerülhető. Az alacsony talajnyomás pozitívan hat a talajszerkezetre is. Természetesen a tarlón járó funkció csak precíz, 2 cm pontosságú automata kormányzással működhet. Előnyként kell megemlíteni, hogy amint a talajfelszín a nedvesség miatt nem biztosít optimális munkát (túlságosan megnő a kerékcsúszás), akkor az eke pillanatok alatt átállítható barázdába járóvá. Ha felkeltette a Lemken Juwel eke az érdeklődését, akkor a részletekért kérem, keresse a Lemken Hungária Kft. munkatársait! Már függesztett ekéket használva is csökkenthető a káros talajtaposás. Juwel 10 Onland munkában, tarlón járatva Kelet-Magyarország: Szrnka Péter +36/ Nyugat-Magyarország: Póczik Balázs +36/ lemken.com/hu 129

130 Gépesítés, gépek GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA A megújult Maestro vetőgép család A repcevetés már elkezdődött, és azt tapasztaljuk, hogy az egyre több növényvédőszer-kivonás következményeként, egyre kisebb a repce vetésterülete. Ha visszatekintünk az idei betakarítási eredményekre, akkor azt látjuk, hogy az ország területén szórtak a termésátlagok. Volt minden, az 1 tonnás árpától a 10 tonnásig, és a repce is hasonlóan nagy szórással termett, 1 és 4,5 tonna között. Azon táblákon még gazdaságon belül is, ahol vékony a termőréteg, és köves az altalaj, ott hamar kifogyott a szusz a talajból. A gabonák esetében sok helyen lehet tapasztalni, hogy alacsonyabb csíraszámmal vetettek, a növények nagyobb kalászokat hoztak, és bennük jobban kiteltek a szemek. A tavaszi szárazság nemcsak az őszi vetésűeket fogta meg, hanem a kukorica és a napraforgó kelésénél is voltak problémák. Általában az intenzíven forgatott földek jobban ki voltak száradva; ugyanakkor érdekes, hogy a kevésbé száraz talajok esetében is találkoztunk ritkás keléssel. A gondosan művelt talajokon a már bevált gyakorlatnak megfelelően mélyre vetették a kukoricát. A mulcsos, még nedves talajba ezzel szemben sekélyen helyezték le a vetőmagot, úgy, hogy az éppen elérje a nedvességet. Az idei tapasztalatok azt mutatták, hogy helyenként ez a vetésmélység kevésnek bizonyult, 1 cm-rel növelni kellett volna. történt, ugyanis teljesen újjal jöttek ki. Az adagoló érdekessége, hogy lehet vákuumos vagy nyomott-levegős. A V jelűek a vákuumos, az X a nyomott-levegős változatok, a HORSCH-nál az idei évtől mindkét rendszer megtalálható. Az adagoló kialakításánál a célkitűzés az volt, hogy a Maestro is olyan egyszerű és megbízható legyen, mint az aprómagvető Pronto. Az adagolóban nincs állítási lehetőség! A monitor mutatja a duplázást és a kihagyást, így a gépkezelőnek csak a vákuum állításával kell foglalkoznia azután, hogy a monitoron beállította a magszámot. Maestro 8 CV MTS rendszerrel A Maestro vetőkocsiknál lehet választani a tárcsás és dupla tárcsás műtrágya-lehelyezők között. Az egy tárcsás új fejlesztés és csak a kötött, nedves talajokra kell választani. A műtrágyacsoroszlya előtt vagy mögött haladnak a sortisztító rögterelők, amelyek úszó típusúak. A Maestro 8 CV nyolc soros, műtrágyatartálya 3000 l-es és kétféle lehet, annak függvényében, hogy mekkora műtrágya mennyiséget szeretnénk kijuttatni. A nagy menynyiségekhez a HORSCH nyomott-levegős tartályú rendszert biztosít! A minél kevesebb megállás érdekében a mikrogranulátum-tartálya is 300 l-es. A vetőmag hagyományosan, vetőkocsinként 70 literes tartályokban helyezhető el, vagy már a 8 soros vetőgépnél is elérhető MTS technológia révén 800 liter vetőmag befogadására alkalmas központi magtartályba tölthető. Maestro-val vetett szója, Transformer sorközműveléssel Az új Maestro SV 12 sortól (9 m munkaszélességtől) szintén megújult: a nagy kocsin 6000 l műtrágya és 2000 l vetőmag mellé még egy opció választható: az 50:50%-os tartálymegosztás, mivel ahol nagyobb területen vetnek például szóját, szükséges a nagyobb magtartály. A Maestro egy nagyon letisztult és precíz vetőgép, amely az AutoForce csoroszlyanyomás-állítással még pontosabban helyezi le a magot. Az egyenletes kelés a nagy termés alapfeltétele! Maestro 8 DV A HORSCH az idei évtől megújította a Maestro családot. A legnagyobb változtatás az adagolónál Focus 6 TD + Maestro 10 RV direkt vetés rozs tarlóba Napraforgókelés Maestro után Szász Zoltán

131 131

132 Figyelmébe ajánljuk! A toxikus gombák elleni védelem a kukoricatermesztés megújításában (3.) A kukorica aratása és tárolása Dr. Mesterházy Ákos Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., Szeged Ez a közlemény nem műszaki jellegű. Ebben elsősorban azokat a szempontokat vázoljuk fel, hogy az aratásnak és tárolásnak milyen igényeknek kellene megfelelni ahhoz, hogy a kitároláskor közel azt a minőséget láthassuk viszont, amit az aratás után betároltunk. Mindkét munkafázisban számos hibát lehet elkövetni. Ez akkor is jóvátehetetlen károkhoz vezethet, ha a betakarítás előtti állomány toxintartalma még messze határérték alatt volt. A kombájnos aratás a kukoricagórékat feleslegessé tette, így viszont az összes fertőzött szem a raktárba kerül, hiszen a fertőzött csövek elkülönítésére nincsen mód, ami a rendszer veszélyeztetettségét mindenképpen növeli. Mivel a tájfajták eltűntek, a hibridek ellenállóságával pedig nem törődtek túl sokat, így ezek a kockázatok nagymértékben megnőttek. Az 1. és 2. kép a F. graminearum-mal szemben igen fogékony és jó ellenállóságú hibrideket mutat be. Ezeket a problémákat most meg kell oldanunk. Igaz, tehettük volna már korábban is, de mára gyarapodott a tudás és a kísérleti tapasztalat olyan szintre, amely már megengedi a kukoricatermelés teljes korszerűsítését és a rendelkezésre álló ismertetek újrarendezését a nagyobb jövedelmezőség és az élelmiszer- és takarmánybiztonság folyamatos növelése mellett, anélkül, hogy terméscéljainkat feladnánk. Ez folyamatos munkát igényel. Aratás itt már semmit sem lehet a véletlenre bízni. A kiváló minőségű termés (3. kép) aratásának előfeltétele, hogy az aratandó tábla mind szemnedvesség, mind toxintartalom tekintetében minél homogénebb legyen. Ehhez a rezisztencián túl az agrotechnikának is rendben kell lennie. Így kerülendő a két-három hétig tartó kelési folyamat, mert ez biztosan elhúzódó virágzással és megnövekedett toxinkockázattal jár. A genetika sem mellékes. Például a sok második cső, a nedvességtartalomban már okozhat eltérést, minthogy ezeknél a későbbi virágzás miatt később indul meg a vízleadás, és hosszabb a gomba számára a fertőzés optimális időszaka. Az aratást éppen a toxintartalom emelkedésének kockázata miatt nem érdemes halogatni, a szárítási költséget érdemes szembe állítani a toxinszennyezés növekedésének kockázatával. A szárítást 15% nedvességtartalomra, vagy az alá kell tervezni, ha hosszútávú tárolást kívánunk megvalósítani. Vannak más tárolási eljárások, pl. propionsavas kezelés, hűtött tárolás, fólia alagutas, vagy egyéb módszerek, amelyek esetében akár nagyobb nedvességtartalommal is lehet aratni. Ez mindig a tartós tárolási változat milyenségétől függ, de akár fajtatulajdonság miatt is lehet így. A nagyobb ellenállóság azért is kell, mert segítségével ezeket a táblán belüli eltéréseket sokkal hatékonyabban lehet kezelni. A drónfelvételek alapján akár két aratási időt is ki lehet jelölni, így a tételeket külön lehet kezelni. Silónál is fontos, hogy pl. a talajfoltos, már pergőre száradt állományt nem szabad a jó silóba bekeverni, mert komoly erjedési hibához és minőségrom- Ha lazul a technológiai fegyelem, vagy nem tudjuk ellenőrizni az országba bejövő fajták, hibridek toxikológiai kockázatait, igen gyorsan fogjuk érezni ezek hátrányos következményeit. Ezért ennek intézményesített formáit is létre kell hozni, 1. kép A F. graminearum-ra igen fogékony hibridek

133 láshoz vezethet. Az aratás jelentős logisztikai előkészítést igényel. Nem is annyira a kombájnok mozgatása miatt, hanem azért, hogy a termény pozicionálása a megfelelő tároló- és szárítási kapacitás függvényében biztosítva legyen, nagyjából a beszállítást követő két órán belül. Nagyon fontos a termény tisztítása raktározás előtt, a tört, fertőzést elősegítő szemeket, az egyéb szennyezéseket ki kell venni, hogy a termény szellőztetését meg lehessen oldani és meg lehessen előzni a forró pontok kialakulását. Ebből az következik, hogy a gazdaságokban ilyen gépeknek lenniük kell. Minden egyes pótkocsiról toxin gyorstesztet szükséges elvégezni, elsősorban DON és fumonizin tekintetében, nedvességtartalmat kell mérni, és ezek szerint irányítani a terményt a szárítóba vagy megfelelő más tárhelyre legyen az siló csarnoktároló vagy más megoldás, hogy egy helyre közel azonos toxintartalmú termény kerüljön. Ez azért fontos, mert egy tábla nagyon fertőzött terménye a teljes raktárkészletet tönkre teheti. Adott esetben felületi fertőtlenítésre is szükség lehet, ez lényegesen késleltetheti a kedvezőtlen mikrobiológiai folyamatok beindulását. Dombos táblákon gyakori, hogy a dombtetőn már rég érett a kukorica, míg mélyebb táblarészeken még minden zöld. Itt egyébként a gomba fertőzési ideje is hosszabb, így táblán belül is lehetnek nagy toxinkülönbségek. Ilyen területen az ellenállóbb hibrideknek sokkal nagyobb jelentőségük van. Toxinmérések Magyarországon négy toxinnak van kiemelt jelentősége, ezek a DON, a zearalenon, a fumonizinek és az aflatoxin. Előfordulásuk évente változik, de akár 3-4 is előfordulhat egyszerre. Az egész folyamat kritikus része a mintavétel. A terményből vett 100 g-os almintákban alacsony ezerszemtömegű kalászos gabonáknál, 40 g 1000 szemtömeg esetén 2500 mag van. Ugyanakkor 100 g kukoricában 250 g ezerszemtömegnél csak 400 szem van, alig kevesebb, mint hatoda. Vagyis, ha a kukoricánál ugyanazt a pontosságot akarnánk elérni, mint a kalászosnál, akkor nagyjából dkg-os almintákkal kellene dolgozni. A Biomin kutatói végeztek ilyen vizsgálatokat. Az látszott, hogy az alminták számának növelése nem hozott javulást, az alminták tömegének növelése viszont igen. Ez annál fontosabb, minél nagyobb az ezerszemtömeg. Viszont egy 70 kg-os alminta tömeg kezelhetetlen. A megoldás a termény ledarálása, amivel az almintákat 2-3 mm-es őrleménynyé aprítjuk, és ebből alapos keverés után kiveszünk 100 g-ot. Ezek összekeverése után már ki lehet venni azt a 2-3 almintát, amit mérni fogunk, és egyben a minta homogenitásáról is lesz képünk. Az átlagmintákkal is előfordul, hogy két mérési eredmény között 30-35% eltérés van, ami ekkor többnyire már nem mintavételi hibára utal, hanem sokkal inkább a mintázott szemtömeg inhomogenitására (Ambrus Árpád adatai). Ennek oka lehet terménykeveredés, de lehet táblán belüli eltérő fertőzöttség miatt is. Ha a garmadába vagy silóba több eltérő fertőzöttségű tábla termését rakjuk össze, ez már olyan keveredési problémát vethet fel, ami mintavétellel kezelhetetlen. Ilyenkor a szabványosan vett alminták átlagai között is akár többszörös eltérések lehetnek. Ennek a következménye az, hogy Rotterdamból visszaküldik a hajót, vagy máshonnan a kamiont, a vonatot. Ezen a problémán semmiféle szabványos mintavétel sem tud segíteni. Az viszont a termelő feladata, hogy ilyen helyzet ne fordulhasson elő. Ugyanez természetesen a fehérjetartalom, az emészthető fehérje, vagy az emészthetőség tekintetében is fennáll, csak ott nincsenek ennyire nyilvánvaló következményei, a takarmány értékesülésben, súlygyarapodásban viszont már lehetnek. A probléma súlyát mutatja Párkányi Gábor írása (Agronapló, sz. 43. oldal) amely szerint a vizsgálatra beadott minták jellemzően keverékek, így fajtaspecifikus adatok nem állnak rendelkezésre. Az aratást követően ezért csak a hasonló minőségű tételeket szabad keverni, a többit tilos! 2. kép A F. graminearum-mal szemben az átlagnál lényegesen ellenállóbb hibrid 133

134 Figyelmébe ajánljuk Raktározás Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a raktározott termény élő anyag, életfunkciókkal. A rajta élő mikrobák ugyancsak azok, és adott helyzetben igen fontos szerepet kapnak, ha pl. a nedvességet és a hőmérsékletet nem szabályozzuk megfelelően. A rovarkártevők ellenőrzése ugyancsak létfontosságú. Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, hogyan áll a betárolt termény állapota, folyamatos felügyelet szükséges, ami ma már szenzorokkal és számítógép segítségével lehetséges. A tárolt gabona hőmérsékletéről, a légnedvességről, a szén-dioxid-tartalomról az érzékelők folyamatosan adják az információt a központi számítógépnek, és biztosítani kell azt a manipulációs képességet, amivel gyorsan, akár fél órán belül a káros folyamatok kiterjedésének elejét tudjuk venni. Ha semmi gond nincs, havonta akkor is célszerű egy helyi toxinvizsgálatot elvégeztetni. Még az is lehetséges, hogy a számítógép küld éjfélkor egy SMS-t a gazdának, hogy a 15. sz. silóval baj van. Arra is fel kell készülni, hogy inkább több és kisebb tárolónk legyen, mert így az eltérő minőségű tételek külön raktározása jobban megoldható. Egy üres tartalék silónak lennie kell, hogy a kritikus állapotú silóban lévő terményt legyen hova átrakni. Nyilván itt nagy teljesítményű pneumatikus szállítóberendezésre van szükség. A magas DON-, fumonizin- vagy aflatoxin-tartalmú tételeket nem célszerű végleges raktárba tenni, mert a téli hidegebb időben még a zearalenon is felhalmozódhat, vagyis ezeket az alapos tisztítás után célszerű azonnal felhasználni, még akkor is, ha a tisztítási veszteség akár jelentős is lehet. Nagyon fontos a különböző minőségű tételek külön tárolása. Aratás előtt kötelező kijavítani a tetőt, kitakarítani, fertőtleníteni a raktárt. A külső falak hőszigetelése is jó ötlet, a hideg vagy forró falak jelentősen befolyásolják a minőséget, különösen, ha fémből vannak. Ez a silókban biztosítható, a csarnokraktárakban az alapterületet több részre lehet osztani, és az eltérő minőségű tételeket paravánokkal! el lehet választani. Fontos, hogy a garmadát 2,5 m-nél ne rakják magasabbra, mert a 4-5 m-es vastagságú terményt eredeti minőségben aligha lehet megtartani. Célszerű multitoxin vizsgálatot végezni, hogy minél megbízhatóbb képet kapjunk a gabonánk állapotáról. Van olyan külföldi tapasztalat, hogy a kiválóan beraktározott termény mennyisége a raktározás végére csak a lélegzési veszteséggel (2-3%) csökkent, míg a rosszul kezelt tételek akár 80%-a is használhatatlanná vált a gombák és a rovarkártevők miatt. Silótornyos tárolás Többféle raktározási eljárás van. A fejlett országokban a silók a legelterjedtebbek. Ennek két fajtája gyakori, az egyik a légmentes zárást biztosító siló, amely lehetővé teszi a rovarirtást, a védőgázas tárolást, és akár a gombabetegségek elleni védekezést is. Ezekben lehetséges a termény gyors átszellőztetése is. Ha szükséges, a termény átrakása egy másik üres silóba gyorsan megoldható akár vegyszeres kezeléssel kiegészítve. A légszigetelés állapotát évente ellenőrizni kell. Van légmentes zárást nem biztosító változat is (kb. 10%-kal olcsóbb), de ebben a rovarirtás már nehezebben megoldható, inkább száraz területeken javasolt. Újabban igény van a hőszigetelésre, a hő, a légnedvesség, és a CO 2 folyamatos mérésére szenzorokkal, központi számítógéppel, ami idejében jelezheti a problémát. A silóban a pára felfelé mozog, és a legfelső hidegebb rétegben a nedvesség kicsapódhat, ami káros mikrobiológiai folyamatokat indíthat be. Ennek megakadályozása műszaki probléma, de építéskor ezt be kell építeni, a meglévő silókat meg érdemes korszerűsíteni. A hőszigetelés megoldása különösen fontos hűtött tárolás esetében, egyébként a hűtés költsége jelentősen megnőhet. Egy siló nagysága 15 és 3000 tonna között mozoghat. Tömlős tárolás A változatos anyagból készült 150, 200 és 240 t kapacitású tömlők Magyarországon is elérhetők. Telepítésükhöz sima talaj szükséges, még jobb a beton alap. Szakadásra, lyukadásra érzékenyek, használatukhoz speciális be- és kitároló gép kell. A tömlő egyszer használatos, az egy tonnára eső költség 1500 Ft körül lehet. Átmeneti tárolásra jók nagy termésű években. Három hónapon túlmenő tárolásnál Ausztráliában sok probléma adódott a fertőzések miatt. Az újabb változatok már légmentesen zárnak, bennük a rovarirtás vagy egyéb gázosítás is megoldható, igaz, ezek többe is kerülnek, de a kockázatmentes tárolás 3. kép Kiváló minőségű, fertőzetlen termés

135 ideje megnyújtható. A rágcsálók komoly gondot okozhatnak. Csarnokraktár Magyarországon igen gyakori. Olcsó, a mai gyakorlattal szemben megoldható a tételek külön tárolása. A speciálisan tervezett szellőztetés alapkövetelmény. A gázosítással végzett rovatirtásra kevésbé alkalmas, a rovarok elleni védelem korlátozott. Problematikus a mag átforgatása, mozgatása, ugyanígy a ki- és betárolás is, aminek alapeszköze a homlokrakodó. A túl magas gabonagarmada további kockázatokat jelent, és ezekben a raktárakban a rágcsálóirtás is nehézkes. Jobb gondolat a tömlők behelyezése a csarnokokba, ez lényegesen növelheti a tárolás minőségét. Egyéb tárolási formák Vannak további tárolási formák, ahol propionsavas vagy tejsavas erjedés vagy egyéb eljárás biztosítja a tartósítást. Ezeknél a légmentes tárolás fontos, amit rendszerint fóliával érnek el változatos megvalósítási módokon. Van, ahol vermelik a gabonát, nálunk ez nem szokás. Mit lehet tenni a toxinszennyezett terménnyel? Ma az irodalomban és a nemzetközi konferenciákon ez a központi kérdés. A toxinmenedzselés a szerzők 95%-ánál azt jelenti, hogyan tisztítsuk meg a terményt a toxinoktól, hogyan lehet azt mégis felhasználhatóvá tenni. Ez megoldható úgy, hogy a toxinokat valamilyen módon lebontjuk, vagy a toxinszennyezett szemeket valamilyen eljárással eltávolítjuk, esetleg a két eljárást kombináljuk. Volt olyan kísérletünk, ahol 10 mg/kg feletti DON-tartalmú búzából sikerült határérték alatti DON-tartalmú lisztet előállítani. Igaz, az eredeti termés 60%-a elveszett, és ehhez hozzájött a különböző tisztítási eljárások műveleti (szelelés, rostálás, koptatás, gravitációs asztal, optikai válogató, szemfelület koptató berendezés), valamint beruházási költsége. A 60%-ba eső egyes frakciókban akár mg/ kg DON is volt. Egy árpatétel tisztítása során 40%-ot elvesztettünk, és még így is 1,6 mg/kg toxin maradt a tételben, ami sertésnek még mindig túl sok. Ha a fenti példát nézzük, a termény tulajdonosa az Ft/t árból csak 20 ezret kap meg, ha meg a műveleti és egyéb költségeket is levonjuk, még kell fizetnie tonnánként Ft-ot. Ezen túl még a veszélyes hulladék megsemmisítése is további terhet jelent. A Bühler cég tapasztalata szerint a tisztítási veszteség gazdasági limitje 20% közelében van. Ahol nagyobb a veszteség, annál már nem élelmiszer- és takarmányipari, hanem egyéb hasznosításban kell gondolkodni. Számos kísérletet végeztek toxinbontásra, pl. ózonnal, vagy egyéb formában. Súlyos fertőzésnél, amikor a kórokozó a teljes szemet átszövi, a problémát ezek a módszerek nem oldják meg. Nem arról van szó, hogy ezek ne lennének hasznosak, de csak a határértéket nem sokkal meghaladó toxinszennyezés esetén. Ugyanezen tapasztalatok a kukoricában még igen hiányosak, ezért jelentős volumenű kutatómunkára lesz szükség. Mi azt gondoljuk, hogy a megelőzés a legfontosabb. Ugyanis bármely tisztítási eljárás egyrészt jelentős többletköltségbe kerül, másrészt jelentős terményveszteséggel jár. Mivel nincs a kórokozókkal szemben immunitás, a határérték feletti toxinszennyezés nem kerülhető el 100 százalékos biztonsággal. Azonban az ellenállóbb hibridektől eleve kisebb szennyezést lehet várni, és ezt a jelenleg ismert eljárásokkal elvileg sokkal hatékonyabban meg lehet oldani. Ezt azonban kísérletes úton is igazolni kell, és meg kell határozni azokat a toxinszinteket, ahol egy adott eljárás még gazdaságos. Tovább bonyolítja a problémát, hogy a kukoricán sokféle gomba tud sokféle toxint termelni, ezért a munkát eleve multitoxin módszerrel kell végezni. Így elkerülhetjük azt a hibát, hogy egy toxin mérése alapján valamit jónak minősítünk, holott más toxinoknál nem is volt lényeges változás, vagy messze határérték feletti mennyiség volt benne. Ilyen száraz évben előfordul DON-toxinnal, míg a fumonizin a határérték sokszorosát mutathatja. * A magyarországi raktárak működéséről, munkájuk minőségéről nincs adatom, de elrettentő példákról lehet hallani. Arról sincs információm, hogy ilyen országos adatbázis van-e. Viszont, ha nincs, kellene, hogy legyen ban jó lenne a nagyobb raktárakról országos összeírást végezni, összekapcsolva egy multitoxin-analízissel, hogy lássuk a raktározás országos helyzetét, ami egyben segítene felvázolni a probléma mértékét. Minthogy az évi globálisan megtermelt szemes termény (2200 millió t) 10%-a már toxinnal jön be a szántóföldről, további 20% (440 millió t) a raktárakban megy tönkre, mutatja, hogy ez nem speciális magyar, hanem globális probléma is (Mesterházy et al. 2020). Egyébként ez a veszteség 4 milliárd plusz fő élelmiszerét tudná biztosítani. Ha csak az összes veszteséget itthon átlagosan 20%- ra tesszük, ez is több millió tonna veszélyeztetett terményt jelenthet. Mindenképpen megéri, hogy szembenézzünk a problémával és ennek megfelelően cselekedjünk. Sokat beszélünk ma a precíziós eljárásokról. Jó lenne, ha a raktározás ebből nem maradna ki. Annál is inkább, mert a vásárló a terményt vétel előtt biztosan megvizsgáltatja, vagy akkreditált laborvizsgálat eredményt kér, ami 1-2 hétnél nem régebbi. Az esetleges raktári problémák minőségi következményei csökkentett árat, vagy a vásárlástól elállást vonnak maguk után. Ha saját felhasználásra megy pl. takarmánykeverőbe, akkor meg ott okoz gondot. Tehát a termény sorsára, annak végső felhasználásáig mindenképpen érdemes odafigyelni. A vizsgálatokat a GINOP Bonafarm , a MycoKey , a TUDFO/5157/2019/ITM pályázatok, valamint a Magyar Kukorica Klub támogatta. n 135

136 Figyelmébe ajánljuk! Élmezőnyben a csemegekukoricában Az egész világot sújtó koronavírus-járvány mint az idén számos más szakmai tanácskozást és bemutatót a Syngenta csemegekukorica bemutatóját is átrendezte : több napon át, több részletben került sor a szakmai tudni- és látnivalók szántóföldi, élő bemutatására, míg a máskor szokásos, belső térben megtartott tartalmas szakmai előadások megfogadva a javasolt karantén óvintézkedéseket idén elmaradtak. A csemegekukorica-termesztésben érdekelt szakembereknek így is érdemes volt elfogadni az augusztus közötti napokra szóló meghívást; tanulni, okulni, továbbgondolkodni a cég szakemberei által elmondottakból és egymás tapasztalataiból is lehetett. A Syngenta hagyományos augusztusi csemegekukorica-bemutatójának az idei évben is a Kaba és Hajdúszoboszló határában gazdálkodó Irrifarm Kft. adott otthont, magas technológiai szinten biztosítva az országos jelentőségű szakmai rendezvénytől elvárható szakmai követelményeket. Varga Gábor növényorvos, a kft. társügyvezetője a cég tevékenységének bemutatása után ismertette a kísérleti területen alkalmazott ter mesztési technológiát. A megfelelő tápanyagellátást a zöldborsó és csemegekukorica elővetemény után ősszel kiadott 300 kg/ha NPK műtrágya, majd tavasszal, vetés előtt 120 kg N hatóanyag, továbbá kultivátorozáskor kijuttatott 60 kg nitrogén volt hivatott biztosítani. Az őszi mélyszántást tavaszi kompaktorozás követte, kiegészítve 15 kg/ha Force 1,5G talajfertőtlenítéssel. A vetést május 5-én végezték 65 ezer/ha vetett magszámmal. Pre- (Lumax) és posztemergens (Laudis) gyomirtáson kívül júliusban két növényvédelmi permetezésre került sor rovarölő szerekkel, valamint egy termést növelő hatású (Folicist) kezelésre. Helyünk a világban A hazai csemegekukorica-termesztés jelen állapotáról Pereczes János, a Syngenta nagy magvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere adott ismertetést. Mint mondta, az ágazat stabil, a kereslet növekszik a magyar termék iránt, mivel Európában mind a konzerv, mind a fagyasztott áruból hiány van. A hazai termés, bár évenként változó mennyiségű, de átlagosan 500 ezer tonna körül alakul, aminek kb. kétharmadát a konzervipar, egyharmadát a hűtőipar dolgozza fel. A termékek százalékát exportáljuk; a belföldi frisspiaci fogyasztás elenyésző mértékű. A feldolgozóiparban folyamatos a fejlesztés, újabb termelőüzemek is létesülnek, az utóbbi években sokat költöttek a hatékonyság növelésére, a minőség javítására évvel ezelőtt egyik legfontosabb exportpiacunk Oroszország volt; mára ez 1. kép Pereczes János: a kereslet növekszik a magyar csemegekukorica iránt 2. kép Óvári Ádám: a középérésű, normál édes Element vírusrezisztens és igen jó a szemkihozatali aránya

137 3. kép Hazánkban piacvezető a középérésű, szuperédes és bőtermő GSS kép A korai SS 3006 már 10 o C-os talajhőmérsékleten vethető megváltozott; fő piacaink Nyugat-Európa, Skandinávia és a Közel-Kelet országaiba helyeződtek át. Jelentős versenytársunk Franciaország, ahol a vetésterület meghaladta a 30 ezer hektárt, a kedvezőbb klíma miatt a termésátlagaik is nagyobbak, 20 t/ha körül és afelett alakulnak. A piaci versenyben, bár kisebb mértékben, de Lengyelország és Szerbia említendő még. A csemegekukorica hazai termesztési körzeteiről szólva a szakember elmondta: hosszú évek óta legfontosabb régió a hajdúsági körzet, ugyanis Debrecen 50 km-es körzetében található a vetésterület kétharmada. Hogy ez így alakult, abban a jó talajadottságok, az öntözhetőség, a termesztési hagyományok mellett a feldolgozóipari üzemek közelsége is közrejátszott. Az ország más részein is főként a feldolgozók körzetében alakultak ki a termesztő területek. Hozzátette: a csemegekukorica ter mesztése egy bizonyos önként vállalt elkötelezettséggel is jár. Aki e növény termesztésére vállalkozik, intenzív technológiát követ, szigorú technológiai fegyelmet tart, s a termést átvevő termeltetővel is egyeztetve időzíti és végzi a munkákat. Az öntözhetőség kritériuma miatt pedig már eleve jelentős a beruházási igénye. A Syngenta fajtanemesítése az USA-ban történik, de a harmadik évtől már a kulcspiaci területeken is tesztelik a nemesítési anyagokat, így Európában pl. Franciaországban és Magyarországon. Hazánkban évente csemegekukorica keresztezést tesztelnek az ócsai kísérleti állomáson. A vetőmag-előállítást döntően az USA-ban végzik, Európában csak Franciaországban és Törökországban, jóval kisebb mértékben. A csemegekukorica nemesítését meghatározó fő irányok a stabil termőképesség, minél jobb szemkihozatal (a feldolgozóipar követelménye) és a fogyasztói igények: cukortartalom, szín, íz és zamat. A nemesítés egyértelműen a szuper édes fajták irányába halad, mivel az ezek iránti kereslet nemzetközileg is nő; a frisspiaci értékesítésben csaknem kizárólagosan a szuper édes fajták szerepelnek. A konzervipar ma már 90%-ban szuper édes fajtákat igényel, a hűtőiparban ez az arány egyelőre 50-60% körüli ben a kb. 28 ezer hektárról betakarított, de a vártnál kevesebb termés miatt a hazai feldolgozóipar csak 90%-ban teljesítette a terveket. Az idén 10%-kal nagyobb vetésterületet terveztek, ami két ok miatt nem realizálódott. Egyrészt a csökkenő jövedelmezőség, valamint a klímaváltozás hatásai nyomán fenyegető nagyobb kockázatok miatt a kisebb termelők közül többen felhagytak a termeléssel. Másrészt az idei tavasz kedvezőtlen időjárása (hűvös április, tavaszi fagyok, lassú májusi hőegység-gyarapodás) késleltették a vetést, ill. az elvetett táblák egyöntetű, jó kelését. A tervezett összes területet nem sikerült június éig elvetni, amely határidő sokévi tapasztalat alapján a még kockázatmentes őszi betakarítás miatt (október közepéig) meghatározó a termesztésben. Hozzátette, hogy a korai hibridek betakarítása az idén így is a szokásosnál kb nappal később, július körül kezdődött. A nem mindenütt optimális tőszám és a száraz tavasz ellenére a később megérkezett esők hatására ezek a korai állományok szerencsére jól fejlődtek, és jó termést adtak. A termesztés egyre súlyosbodó problémájaként említette a kukorica csíkos mozaik vírus (MDMV) betegség fokozódó terjedését, ami korábban főként csak a déli megyékben volt jellemző, de most már ebben a fontos hajdúsági termesztési körzetben is szá- 137

138 Figyelmébe ajánljuk! 5. kép GSS 3071: egyöntetű csőméret, jó termőképesség, kiváló technológiai tulajdonságok és vírusrezisztencia 6. kép A kukorica csíkos mozik vírus levéltünete... molni kell vele. A fertőzés gyakorisága és súlyossága különösen a május második felében és az után vetett táblákon erős, több helyen jelentős terméscsökkenést okozva. A fajtaajánlat Az idei kísérletben beállított fajtasort Óvári Ádám fejlesztőmérnök mutatta be. A sor, mint más években is, a normál édes korai fajtákkal: Spirit, Starshine és Bostonnal kezdődött, de mint a szakember mondta, ma már ebben a szegmensben is egyre inkább a szuper édes fajták a keresettek. A jól ismert korai, normál édes Spirit iránt még mindig jelentős a kereslet. Érésben 2-3 nappal követi a kiváló termőképességű, jó étkezési minőségű Starshine, amelynek koraisága nemcsak a termesztésben, hanem a feldolgozóiparban is előny. A trió harmadik tagja a Boston, kiemelkedő jó minőséggel; további értékei a stabil, megbízható termés, szép sárga szemszín és a jó szemkihozatal. Néhány éve vonták üzemi termesztésbe a magasra növő, erős szárú, középérésű Element fajtát, amely jó termőképességű, és kiváló MDMV vírusrezisztenciával rendelkezik. A szemek minőségének megőrzését segíti a csuhélevelek jó takarása, és igen jó a szemkihozatali aránya. A szuper édes blokk első tagja a hazánkban piacvezető, középérésű, bőtermő GSS 8529, amely intenzív körülmények között stabilan képes t/ha termésre, igen jó szemkihozatal mellett. Leendő sikerfajtaként mutatta be a Strongstart, amely a szuper édesek között a legkorábbi, nagy csőméret, jó szemberakódottság és jó vírusrezisztencia jellemzi. Az idei hideg tavasz nyomán bekövetkező egyenlőtlen kelést később jól kompenzálta. Érésben őt a szintén korai SS3006 követi, ennek erénye, hogy kedvező korai magvigorja révén a normál édes koraiakkal egy időben, már 10 o C-os talajhőmérsékleten vethető. Hibája, hogy a vírusbetegségre fogékony. A normál édes Bostonnal azonos érésidejű, de szuper édes a GSS 5649, tetszetős csövekkel, jó szemkihozatallal. Intenzív körülmények között nagy termésre képes, minősége is kiváló. Nem vírusrezisztens, de jó toleranciával rendelkezik. Két nappal később érik a GSS 3071 hibrid, amely közepes, de egyöntetű csőmérettel, jó termőképességgel, kiváló technológiai tulajdonságokkal jellemezhető, és vírusrezisztens. Korai, közepes és kései időszakban is vethető. Robusztus alkatú és erőteljes növekedésű a Tyson, stabil szárakkal. Nagy termőképességű, jól termékenyülő, csövei szemsort tartalmaznak. Igen jó stresszrezisztenciával rendelkezik, főként a szárazságtűrő képessége kiemelendő. A jövő ígéreteként szólt a GSS 6924 hibridről, amely a már említett GSS 8529 vírusrezisztens változata, az előd minden jó tulajdonságával együtt. Szárszilárdsága kiváló, de a tőszám túlsűrítését kerülni kell. A későbbi érésű hibridekhez sorolható a GSS 3951, amely nagy csőmérettel, jó termőképességgel és jó technológiai kihozatallal jellemezhető. Összteljesítménye alapján Nyugat-Európában jelenleg igen sikeres fajta. A bemutató sor utolsó tagja az évtizedes múltra visszatekintő kései érésű Overland volt, amely hazánkban főként frisspiaci szegmensben kapott helyet, de Kelet-Európában ma is kedvelt fajta. Termőképessége jó-közepes, de feldolgozóipari kihozatala nagyon kiváló. Dr. Princzinger Gábor

139 36 HÓNAP GARANCIA PRONAR MONOCOQUE PÓTKOCSIK SZEZON VÉGI AKCIÓ Terményszállítás felsőfokon T tonna megengedett össztömeg oldalfalak mm 14,7 mł platótérfogat hátrabillentés 550/60-22,5 kerékméret erősített padlólemez hidraulikus működésű hátfal Eur+áfa Eur+áfa T669/1 14 tonna hasznos terhelhetőség oldalfalak mm 12,4mł platótérfogat hátra és oldalra billentés Eur+áfa 385/65 R22,5 kerékméret Eur+áfa erősített padlólemez hidraulikus működésű hátfal T682/1 24 tonna hasznos terhelhetőség oldalfalak 1200 mm 17,8 mł platótérfogat 550/60-22,5 kerékméret erősített padlólemez hidraulikus működésű hátfal önkormányzó tengely dupla billentő munkahenger saját hidraulika rendszer Eur+áfa Eur+áfa Ajánlatunk ig, illetve a készlet erejéig érvényes. Keresse értékesítőinket bizalommal! 139

140 Figyelmébe ajánljuk! Termésnövelők, biostimulátorok, kondicionáló anyagok (7.) A sokoldalú szalicilsav A szalicilsavat sok olyan háziasszony ismeri, aki régebben házilag rakott el befőttet vagy lekvárt. Azt is sokan tudják, hogy több kozmetikumban, illetve gyógyászati termékben előfordul. De hogyan kerül a növényekbe, miért jó az a növénynek, és miért jó ez a termelőknek? Ezekről a kérdésekről, valamint a szalicilsav gyakorlati alkalmazási lehetőségeiről kérdeztem Dr. Janda Tibort, a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet Növényélettani Osztályának tudományos osztályvezetőjét. A szalicilsavról a legtöbb embernek a régebben használatos lekvárkészítési módszer jut eszébe. Hogyan kapcsolható mégis a növénybiológiai kutatásokhoz? A szalicilsavat korábban valóban általánosan használták befőttek eltevésénél, bár manapság ezt nem ajánlják, helyette inkább a benzoesav, illetve annak nátriumsója, a nátrium-benzoát került a gyakorlatba. Ennek ellenére nem kerültünk túl messzire a szalicilsavtól, hiszen kémiailag nagyon közeli anyagokról van szó: a szalicilsav nem más, mint 2-hidroxi-benzoesav. Bár az élelmiszeripari felhasználása háttérbe szorult, a kozmetikai és gyógyszeripar egyre elterjedtebben használja. Az emberiség évezredek óta ismeri például a fűzfakéreg láz- és fájdalomcsillapító hatását, aminek hatóanyaga egy szalicilsav-származék, a szalicin. Ne felejtsük el az egyik legismertebb gyógyszert, az Aspirint sem, amelynek hatóanyaga, az acetil-szalicilsav szintén szalicilsavból készül. Szalicilsavat szabad és/vagy kötött formában a legtöbb növényből ki lehet mutatni, persze fajtól, szervtől és fejlettségi foktól függően nagyon eltérő mennyiségekben. Az említett humán alkalmazások ellenére azonban a növények nem az emberiség kedvéért kezdték a szalicilsavat szintetizálni, hanem saját, mondhatni jól felfogott érdekükben. Az ezzel kapcsolatos növénybiológiai kutatások célja annak megismerése, hogy a szalicilsav egyrészt milyen élettani, biokémiai folyamatokra van közvetlen vagy közvetett hatással, másrészt, hogy a szintézisét milyen körülmények befolyásolják. Ezek mellett a kutatásaink másik iránya gyakorlati jellegű: azt vizsgáljuk, hogy a szalicilsavat, illetve egyes származékait hogyan lehet külsőleg adagolva a mezőgazdasági termelés számára hasznosan felhasználni, akár termésmennyiség, akár termésminőség javítása érdekében. öregedés termésképzés Milyen régre nyúlnak vissza a szalicilsavval kapcsolatos növénybiológia kutatások, és önök mióta foglalkoznak ezzel? Az első általam ismert közlemény, amelyben először írtak a szalicilsav növekedésszabályozó szerepéről 1974-ből származik. Ebben a munkában békalencse esetében írták le a szalicilsav hatását. Ezt követően nagymértékben fokozódott az érdeklődés e vegyület iránt, és számos tanulmányt készítettek, melyekben kimutatták a szalicilsav és a növekedés közötti kapcsolatot. A stresszélettani szerepét illetően kezdetben elsősorban biotikus stresszorok esetében vizsgálták. A szalicilsav fontos endogén immunjel a betegségekkel szembeni rezisztenciaválasz során. A szalicilsav endogén koncentrációjának növekedése számos növény-patogén kölcsönhatásban kimutatható, és ez a növekedés összefüggésben áll a védelmi mechanizmusok aktiválásával. A szalicilsav jelzőrendszer nemcsak a helyi, vagyis a fertőzés abiotikusstressz-tolerancia Szalicilsav csírázás transzgenerációs patogénrezisztencia memória növekedés és fejlődés A szalicilsav által befolyásolt legismertebb élettani folyamatok növényekben

141 környékén kialakuló ellenállást aktiválja, hanem a disztális (fertőzéstől távolabb eső) szövetekben megfigyelt szisztémás szerzett ellenállást is. A növények nekrotizáló kórokozókkal történő fertőzése, amely elősegíti a szalicilsav felhalmozódását, vagy a növények kezelése olyan szintetikus vegyületekkel, amelyek képesek kiváltani a szalicilsavhoz köthető jelátviteli utat, a priming -nak nevezett fiziológiai állapotot idézi elő. Mindez gyorsabb és hatékonyabb védekezést tesz lehetővé egy következő patogéntámadás során. Kimutatták azt is, hogy a priming epigenetikusan örökölhető: egy betegségnek kitett növény leszármazottai szintén hatékonyabb szisztémás szerzett rezisztenciára lehetnek képesek, ahol a szalicilsav szintén fontos szerepet játszik. Mi annak idején még az 1990-es évek második felében kezdtük el a szalicilsavval kapcsolatos kutatásokat. Mivel a szalicilsavnak több alapvető hatása biotikus stresszek és egyéb élettani folyamatok során már ismertté vált, mi viszont abiotikus stresszorokkal foglalkoztunk, első kísérleteinkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a külsőleg adagolt szalicilsav hogyan befolyásolhatja egy erősen hidegérzékeny növény, a kukorica fiatalkori hidegtűrését. Tápoldathoz adagolt szalicilsavval nagyon látványos eredményeket tudtunk elérni. Az ebből még 1999-ben megjelent első cikkünk azóta is a legtöbbet hivatkozott önálló kutatási eredményeket közlő cikk a martonvásári Mezőgazdasági Intézetben készült valamennyi munka közül. Mik a jelenlegi kutatási irányok, illetve a legújabb eredmények a témában? Tekintettel a téma komplexitására, a kutatási irányok is sokrétűek. Alapkutatás szintjén az egyik legfontosabb terület azon komponensek megtalálása, amelyeket a szalicilsav közvetlenül befolyásol. Kezdetben az antioxidáns hatású kataláz enzimről tételezték fel, hogy képes a szalicilsav megkötésére, és ezáltal csökken az aktivitása. Ennek hatására megnőhet a növényben a hidrogén-peroxid mennyisége, ami viszont másodlagos hírvivőként egyéb védekező folyamatokat aktiválhat. Érdemes megemlíteni, hogy az antioxidánsokkal és a reaktív oxigénformákkal kapcsolatban az elmúlt években egyfajta paradigmaváltás volt megfigyelhető: a reaktív oxigénformák nem túl nagy koncentrációban hasznosak is lehetnek, hiszen felkészíthetik a sejtet egy nagyobb károsodás kivédésére. Emellett a szalicilsav másik jól ismert hatása, hogy serkenti az NPR1, viszont ugyanakkor gátolja az NPR3/4 receptorokat, és végeredményben mindkét esetben a patogének elleni gének aktiválódása fokozódhat. Ezen kívül a másik fő területek egyrészt a szalicilsav szintézisét szabályozó faktorok felderítése, valamint a szalicilsavnak egyéb stresszvédő folyamatokkal kapcsolatos keresztreakcióinak a feltárása. Ide tartoznak többek közt az egyes lipidféleségek szintézise, vagy például a poliaminokkal és egyéb növényi hormonokkal kapcsolatos átfedések. Az ilyen típusú kutatások milyen jellegű módszertant igényelnek? Sokfélét és komplexen öszszekapcsolódókat. Kellenek a klasszikus stresszélettani módszerek ahhoz, hogy a növény általános fiziológiai állapotáról folyamatosan képet kaphassunk. Ennek eszköztára sokrétű, kezdve a biomaszsza-meghatározáshoz használatos mérlegtől és hosszmérőtől a legkorszerűbb fotoszintézis-vizsgálati eszközökön keresztül (például infravörös gázanalizátor a gázcsere-paraméterek méréséhez, vagy klorofill-a fluoreszcencia indukciós módszerek az egyes elektrontranszportlánc-folyamatok vizsgálatához) az egyes analitikai módszerekig. Olyan ez, mint mikor az ember bekerül a kórházba. Ott is legtöbbször az adott betegségtől függetlenül folyamatosan meghatároznak néhány általános paramétert, mint például testhőmérséklet, vérnyomás, vérkép stb. Egy adott gén vagy géncsoport nyomon követése önmagában kevéssé informatív, ha közben nem tudjuk, hogy a növény hogy érzi magát. Ha ezek ismertek, akkor következhet a specifikusabb, adott folyamatra, tünetre vonatkozó vizsgálatok elvégzése. Ide számos módszer tartozhat, a génexpressziós vizsgálatoktól kezdve az egyes jól definiált vegyületcsoportra vonatkozó célzott, illetve az ún. non-targeted analitikai módszerekig. Mindezeket persze megfelelő bioinformatikai háttérrel kiegészítve. A szalicilsavnak milyen jellegű gyakorlati alkalmazási lehetőségeit látja? Publikációs szinten nagyon sok eredmény számolt már be a szalicilsav olyan pozitív hatásairól, amelyek alapján a gyakorlati felhasználás is szóba jöhet. Ilyenek például a csírázásserkentés, a biomaszsza-növelés, termésnövelés, minőségjavítás pl. gyógy- és aromanövények esetében. Az alkalmazási módok közül több is szóba jöhet. Általában magáztatással, öntözéssel vagy permetezéssel szoktak próbálkozni. Mi mindhárom típusú kezelést vizsgáljuk, több esetben összehasonlító módon. Megfelelő körülmények között, kukorica vetőmagot ültetés előtt szalicilsav-oldatba áztatva termésnövelést 141

142 Figyelmébe ajánljuk! A szalicilsav szintézisére ható egyes tényezők, valamint a szalicilsavhoz köthető néhány jelátviteli út és azok kapcsolatai növényekben sikerült elérni, amit a hidegtűrést fokozó hatással tudtunk magyarázni. De nagyon fontos megjegyezni, hogy az egyedi vizsgálatok alapján soha nem szabad általánosítani a hatást illetően, mert könnyen mellé lehet lőni. A szalicilsav a jelátvitel számos pontját érintheti, és könnyen fordítva sülhet el a dolog. Befolyásolja például az oxidatív rendszert, ahol egyes antioxidáns enzimek hatását közvetlenül vagy közvetve erősítheti, másokét gátolhatja. Jelenlétét a növény stresszként érzékelheti, így indukálhat olyan folyamatokat, amelyek egyes körülmények között jótékony hatásúak lehetnek, más körülmények között inkább negatív hatást eredményezhetnek. A szalicilsavval kapcsolatban milyen trendek várhatók a jövőbeni kutatások során? A szalicilsavval kapcsolatos kutatások még mindig igen intenzíven folynak. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a kollégáimmal mi is nemrég zártunk le egy ezzel összefüggésben álló különkiadást a rangos International Journal of Molecular Sciences folyóiratnál, és már meg is kaptuk a felkérést ennek folytatására, illetve egy másik újságnál is hamarosan indítunk egy hasonló témájú különszámot. A gyakorlati alkalmazással kapcsolatosan a vizsgálatok biztosan folytatódni fognak. Előfordulhat, hogy nemcsak maga a szalicilsav, hanem valamely rokon vegyülete lesz az, amelyet jobban lehet majd a gyakorlatban hasznosítani. Elméleti szinten az egyre népszerűbb és egyre általánosabban elterjedt omics technikáknak (genomika, protemomika, metabolomika stb.) köszönhetően a hatások mind komplexebb vizsgálata kerül előtérbe. Az intenzív kutatások ellenére számos kérdés megválaszolatlan még. Ezek közül néhány: Hogyan viszonyul egymáshoz a külsőleg adagolt szalicilsav hatása és az endogén szalicilsav hatásmechanizmusa? Azaz, mennyire számít a szalicilsav felvétele (és ez milyen mechanizmusokon keresztül történik pontosan), vagy a külsőleg adagolt vegyület mennyiben jelent csak egy stressz-szignált, ami majd a vegyülettől részben függetlenül indukál egy általánosnak tekinthető stresszválaszt? Korábbi, radioaktív szalicilsav felhasználásával végzett vizsgálatainkban azt mutattuk ki, hogy a magok kezelése során a szalicilsavat a növény felveszi, de ott kötött formában tárolja el, és a növény más szerveiben már újonnan szintetizálódó szalicilsav jelenik meg. A szalicilsav többféle úton szintetizálódhat a sejtben. Kérdés, hogy az egyes szintézisutakat az egyes hatások milyen módon preferálják. Mikor indul be az egyik, mikor a másik, vagy esetleg több út is egyszerre? A szalicilsav többféle stresszhatásra indukálódhat, illetve többféle folyamatot indukál maga is. Hogyan jöhet létre a folyamatok specifitása, amik lehetővé teszik, hogy a növények ne pazarolják se az energiájukat, se a meglévő anyagkészletüket olyan válaszreakciókra, védekező folyamatokra, amikre nincs is szükségük? Szóval részben sajnos, de a kutatók szerencséjére sok még a nyitott probléma. És ahogy az lenni szokott, egy kérdés megválaszolása több számos új kérdést vet fel. Köszönöm a beszélgetést! Polgárné Balogh Eszter

143 VÉGKIÁRUSÍTÁS Osiris 20% akár VÉGKIÁRUSÍTÁS Fendona 10 EC akár 35% Fendona 10 EC és Osiris soha nem látott kedvezménnyel! Teremtse meg idén a következő szezon biztonságát, vásárolja meg kalászfuzárium ellen az Osiris -t 20%, rovarok ellen pedig a Fendona 10 EC-t 35% árkedvezménnyel! A termékek csak október 31-ig érhetők el! Felhasználás: október 31-ig! További részletekért keresse BASF szaktanácsadóját vagy növényvédőszer kereskedőjét. BASF Mezőgazdasági megoldások A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót! Az Osiris II-es forgalmazási kategóriás termék. A Fendona 10 EC 25 ml-es kiszerelés felett II-es, 25 ml-es kiszerelésben és alatta III-as forgalmazási kategóriás termék. 143

144 Figyelmébe ajánljuk! A Kölcsönös Megfeleltetés ellenőrzés növény- és talajvédelmi vonatkozásai Győri Diána talajtani szakmérnök A növény- és talajvédelmi témájú Kölcsönös Megfeleltetés ellenőrzések minden évben jellemzően augusztustól kezdődnek meg, és szeptember, október folyamán is zajlanak. Az ellenőrzés aktualitása okán a cikk összefoglalja a tárgyi ellenőrzés legfontosabb jellemzőit, menetét, a gazdálkodók által vezetendő és bemutatandó nyilvántartásokat, illetve tájékoztatást ad arról, hogy mikor felelnek meg a gazdálkodók az ellenőrzésen, és mik a következményei a meg nem feleléseknek. A Kölcsönös Megfeleltetés (KM) lényege Az ellenőrzés részét képezi a terepi szemle is A KM szorosan kapcsolódik az Európai Unióhoz a Közös Agrárpolitika részeként. Az uniós támogatási pénzek eléréséhez a támogatást igénylő gazdálkodóknak kötelezettségeket kell vállalniuk, melyek közé tartozik a KM szabályrendszere is. A KM lényege a környezetre, az éghajlatra, a földek jó mezőgazdasági és környezeti állapotára, a közegészségügyre, a növényegészségügyre, az állategészségügyre és az állatjólétre vonatkozó előírások megfogalmazása, melyek betartásával a fenntartható mezőgazdaság megteremtése a cél. A támogatási rendszerben résztvevők közül minden évben kijelölik az ellenőrizendő gazdálkodókat. Az ellenőrzés lefolytatásában Magyarországon több hatóság, közigazgatási szerv is részt vesz. Az ellenőrizendők listáját a Magyar Államkincstár állítja össze, az ellenőrzés eredménye alapján állapítja meg meg nem felelőség esetén a szankciót, illetve megfelelőség esetén a támogatást. Az Agrárminisztérium teszi közzé az ellenőrizendők listáját és osztja szét megyénként az ellenőrzéseket, utasítást ad az ellenőrzési ütemterv elkészítésére, elrendeli az ellenőrzés lefolytatását. Az ellenőrzés konkrét végzői pedig a kormányhivatalok szakmai szervei, úgymint a növény- és talajvédelmi, valamint az állategészségügyi hatóság. Az ellenőrzés alá vont gazdálkodók kiválasztása Az ellenőrizendők körét az előző évben támogatást igénylők, valamint az aktuális évben támogatási igényt leadók közül jelölik ki. Ez az ún. mintakiválasztás, melyet egy kockázatkezeléssel is foglalkozó szervezet végez. A kiválasztott ügyfelek körét kisebb hányadban (kb. 20%-ban) véletlenszerűen, nagyobb hányadban (kb. 80%-ban) ún. kockázatbecslésen alapuló módszerrel határozzák meg. Ez utóbbi számos, egymástól néha egészen különböző tényezőt foglal magába, pl. az elmúlt években megállapított meg nem felelések száma, az igénylő életkora, melyik megyében lakik, van-e gyereke, hányszor nyújtott már be támogatási kérelmet. Egy adott gazdálkodó egyik évben történő ellenőrzése nem zárja ki, hogy a következő évben is ki legyen jelölve ellenőrzésre. Az ellenőrzésre előkészítendő dokumentumok Az ellenőrzést kiértesítés előzi

145 meg, mely során a hatóság igyekszik teljes körűen tájékoztatni a gazdálkodót arról, hogy milyen dokumentumokkal készüljön. A szükséges iratok a következők: tárgyévre vonatkozó gazdálkodási napló vagy azzal egyenértékű nyilvántartás, különösen ennek trágyakijuttatásra, elvégzett műveletekre, növényvédő szeres kezelésekre vonatkozó részei; nitrátérzékeny területen folytatott műtrágyázás esetén 5 éven belüli talajvizsgálati laboratóriumi jegyzőkönyv; I. vagy II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédőszer-felhasználás esetén a vonatkozó engedély ( fehér vagy zöld könyv ), illetve szakirányítóval kötött szerződés; saját permetezőgép esetén a vásárlást igazoló számla annak megállapítása céljából, hogy a gép 5 évnél idősebb-e, és amenynyiben igen, úgy szükség van a gép időszakos felülvizsgálatát igazoló dokumentumra, vagy a felülvizsgálat megrendelését tanúsító dokumentumra. A növény- és talajvédelmi ellenőrzés részei, menete Betartandó szabályok vonatkoznak a táblaszéli trágyatárolásra A növény- és talajvédelmi hatóság alapvetően két területen végez ellenőrzést a KM keretén belül, ezek egyike a nitrátérzékeny területen gazdálkodókra vonatozó előírások, míg a másik a növényvédőszer-felhasználásra és -tárolásra vonatkozó előírások betartása. Ezek a Jogszabályba Foglalt Gazdálkodói Követelmények, azaz a JFGK-k. Az ellenőrzésen tulajdonképpen annak vizsgálata történik, hogy a gazdálkodók betartják-e azokat az előírásokat, melyek támogatási összegért cserébe kötelezően betartandók. A növény- és talajvédelmi hatóság felügyelői telefonon vagy írásban értesítik ki a gazdálkodót az ellenőrzésről. Elsősorban is telefonon, így könnyebben tisztázható minden kérdés, amennyiben viszont nem lelhető fel telefonszám, úgy marad az írásbeli értesítés postai úton vagy ügyfélapun keresztül történő kiküldése. A kiértesítés után két héten belül történik meg az ellenőrzés, mely két részből áll: terepi szemléből, valamint nyilvántartás átnézéséből. A terepi szemle a támogatásba bevont területek egészének vagy egy részének megtekintését jelenti a táblák számától függően, ahol a területek általános állapota kerül szemlézésre. Az KM ellenőrzés végkifejletét a gyomosság vagy a termesztett kultúra állapota nem befolyásolja. A szemle során megnézendő, hogy van-e vízfolyás a táblák mellett, lejtősek-e a táblák, van-e ideiglenes trágyatárolás a tábla szélén, látszanak-e trágyázás nyomai. A szemlét praktikus a gazdálkodóval együtt tartani egy autóval történő körbejárással, így a területeket is egyszerűbb beazonosítani, azonkívül bármi felmerülő kérdés átbeszélhető közben. A terepi szemléhez tartozik amennyiben van a gazdálkodó permetezőgépének, illetve vetőgépének megtekintése is. Előbbinél 5 évnél fiatalabb gép esetén a felülvizsgálat elvégzését tanúsító dokumentumot, utóbbinál pedig szívólevegős pneumatikus vetőgép esetében a deflektor meglétét kell ellenőrizni. A szemlét követően a gazdálkodó székhelyén vagy telephelyén történik az ellenőrzés adminisztratív része, amikor is a gazdálkodási naplót és egyéb iratokat tekintenek át, és ez alapján jegyzőkönyv kerül kitöltésre. A gazdálkodási napló legfontosabb átnézendő részei a folyamatos műveleti napló (GN-07), a trágyázási napló (GN-12), a permetezési napló (GN-10), illetve a talajvizsgálati adatok nyilvántartását tartalmazó rész (GN-16). A jegyzőkönyv első része foglalkozik a nitrátérzékeny területeken gazdálkodókra vonatkozó szabályok betartásával. A jegyzőkönyvben többek közt a következő kérdéseket kell megválaszolni: Történt-e trágyakijuttatás? A szerves trágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége meghaladja-e a 170 kg/ha értéket? Van-e 12%-nál nagyobb lejtésű terület, ott történt-e trágyázás, és ha igen, az megfelelően történt-e? Van-e a trágyázott terület közelében felszíni vízfolyás, és ha van, a trágyakijuttatás során történt-e védőtávolság betartása? 145

146 Figyelmébe ajánljuk Hígtrágya-kijuttatás esetén van-e engedély/nyilvántartásba vételi igazolás? Nitrogén műtrágya kijuttatás esetén van-e öt éven belüli talajvizsgálati eredmény? Táblaszéli szerves trágya tárolása esetén az szabályosan történik-e? Ennek a résznek az ellenőrzéséhez a gazdálkodási napló vonatkozó részeire, valamint a talajvizsgálati laboratóriumi jegyzőkönyvre van szükség. A felszíni vizek és a lejtősség tekintetében a területek listája alapján részben előre felkészülnek az ellenőrök, részben pedig a kérdések a terepi szemle során látottak alapján is megválaszolhatók. A jegyzőkönyv második része a növényvédőszer-felhasználásra, illetve -tárolásra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésére irányul. Az itt megválaszolandó legfontosabb kérdések: Történt-e növényvédőszer-felhasználás? A felhasznált növényvédő szer engedéllyel rendelkezik-e? A növényvédő szert a megfelelő! dózisban, a megfelelő kultúrában, a várakozási idők betartásával használták-e fel? Az I. vagy II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szert engedéllyel rendelkező szakember felügyelte-e? Történik-e permetezési napló vezetése, és az tartalmilag megfelelő-e? Növényvédőszer-tárolás esetén vezetnek-e nyilvántartást, illetve a raktár műszakilag megfelelő-e? A használt öt évnél idősebb permetezőgép rendelkezik-e időszakos felülvizsgálati dokumentummal, vagy bejelentették-e már a gépet felülvizsgálatra? Csávázott vetőmag felhasználása esetén deflektort használnak-e? Ha a kérdések a dokumentumok, illetve a gépek (permetezőgép, vetőgép) megtekintése után megválaszolásra kerültek, a jegyzőkönyvet a felek aláírják. Amennyiben a gazdálkodó kéri, és van rá technikai eszköz, rögtön kaphat egy fénymásolatot a jegyzőkönyvről. Egyébként pedig az ellenőrzés után postai vagy ügyfélkapus úton megküldésre kerül a jegyzőkönyv a gazdálkodó részére, mellyel nincs más dolga, mint eltenni azt. A legközelebbi irat, melyet kapni fog, már az ellenőrzés eredményét tartalmazó határozat lesz, mely vagy azt tartalmazza, hogy az ellenőrzés során meg nem felelés nem került megállapításra, vagy a megállapított meg nem felelés minősítéséről tájékoztat. A megállapított meg nem felelés következményei A KM rendszere úgy van felépítve, hogy a megállapított meg nem felelések nem egyforma súllyal esnek latba. A meg nem felelés szankcionálást eredményez, mely a támogatási összeg megkurtítását, visszavonását, vagy a gazdálkodó támogatási rendszerből való kizárását jelenti. A szankció mértékének megállapítása sok tényezőtől függ, így alapvető fontosságú, hogy a meg nem felelést gondatlanság, avagy szándékosság idézte elő. Enyhébb a szankció gondatlanság esetén, ekkor a támogatásmegvonás mértéke a teljes támogatási összeg minimum 1, maximum 5%-a. Súlyosabb viszont, ha szándékosság kerül megállapításra az ellenőrzés során, ekkor a megvonás bizonyos esetekben akár a 100%-ot is elérheti, illetve a kedvezményezett kizárását is jelentheti. A szankció minimális mértéke ebben az esetben 15%. Mindkét esetben tovább árnyalja a szankció nagyságát az, hogy a meg nem felelés milyen súlyosságú (tehát a jelentősége enyhe, közepes vagy súlyos), milyen mértékű (a gazdaságon belül van csak hatása, vagy pedig a gazdaságon kívül is), illetve milyen tartósságú (rövid vagy hoszszabb időtáv alatt hozható helyre az előidézett probléma, netán a károsodás maradandó). Meg nem felelések egymás utáni években történő ismétlődése ugyancsak súlyosbítja a megállapított szankciót. Az eddigi ellenőrzések tapasztalatai Az idei évtől a permetezőgépek felülvizsgálata is ellenőrzésre kerül Az elmúlt években végzett ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a támogatást igénybe vevők nagyobb hányada tisztában van a kö

147 Napraforgó vetőmagpiac gyorsjelentés ábra Linolsavas és magas olajsav tartalmú hibridek megoszlása között az elvetett zsákok arányában A Kleffmann és Partner Kft. idén is elvégezte a magyar napraforgó vetőmagpiac felmérését. Idén 537 termelő válaszolt kérdéseinkre, akik összesen ha napraforgót termesztenek 2020-ban. A válaszadók a Kleffmann által becsült hektáros kultúraterület 12 százalékát művelik. A két legjelentősebb régió napraforgó-termesztés szempontjából az Észak-Alföld (Jász-Nagykun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár Bereg), ahol a vetett terület 29 százaléka található. Észak-Alföldet kicsit lemaradva a Dél-Dunántúl (Somogy, Tolna, Baranya) követi, a vetett terület 26 százalékával. A két régió az országos vetésterület 55 százalékát teszi ki. A hektáron összesen zsákot vetettek el a gazdák. Ez mag/ha vetésnormát jelent hoz képest a vetőmagnorma 1000 mag/ha-ral csökkent. Továbbra is töretlen a magas olajsavas hibridek iránti kereslet. 2 év alatt megduplázódott a magas olajsav tartalmú hibridek részesedése az elvetett zsákszám alapján (1. ábra). Az elmúlt évtizedben végbement változások eredményeként a nem herbicid-toleráns napraforgó termesztése visszaszorult, az elmúlt évek átlagában a terület több, mint 60 százalékán vetnek Clearfield vagy Clearfield Plus gyomirtási technikával kezelhető napraforgó hibrideket. A tribenuron-metil herbicid-toleranciával gyomirtható hibridek aránya az elmúlt 2 év az idei szezon alapján százalék között mozog a napraforgó terület arányában. Puskás Péter, Kleffmann és Partner Kft. vetelményekkel és be is tartja azokat. Időnként azonban a gazdálkodók egy kisebb részénél meglepő tájékozatlanság kerül napvilágra a vállalt kötelezettségek ismeretét illetően. Az alábbi felsorolás a leggyakrabban, általánosságban előforduló hiányosságokat, hibákat tartalmazza: a gazdálkodási tevékenységről vezetett nyilvántartás hiánya, vagy nem megfelelő adattartalmú nyilvántartás vezetése; 17%-nál nagyobb lejtésű terület trágyázása; hiányzik az 5 éven belüli talajvizsgálati jegyzőkönyv a műtrágyázott nitrátérzékeny területek vonatkozásában; a felhasznált növényvédő szert túl- vagy aluldozírozva használták fel; az I. vagy II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szer felhasználása során nem vett részt a folyamatban engedéllyel rendelkező szakember; a növényvédőszer-raktár műszaki követelményei csak részben felelnek meg (pl. hiányzó felirat, közös fal olyan helyiséggel, melyben élelmiszert vagy takarmányt tárolnak, hiányzó szellőzés); hiányzó deflektor (a csávázott vetőmagról ledörzsölődő por talajfelszínre vezetésére alkalmas eszköz) a szívólevegős pneumatikus vetőgépről. Az 5 évnél nem idősebb permetezőgép felülvizsgálatának ellenőrzése az idei évben történik először, így ennek meglétéről még nincs tapasztalat. A legfontosabb jogszabályok A KM ellenőrzés lefolytatásáról, valamint a jogkövetkezményekről még több információ található meg a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendeletben. A nitrátérzékeny területen gazdálkodókra vonatkozó előírások az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben találhatók, míg a növényvédelmi tevékenység szabályait a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet tartalmazza. Utóbbi két jogszabály tartalmát a támogatási rendszer igénybevételétől függetlenül is ismerniük kell azon gazdálkodóknak, akik nitrátérzékeny területen gazdálkodnak, illetve akik növényvédelmi tevékenységet folytatnak. Fotó: a szerző felvételei n 147

148 Figyelmébe ajánljuk! Olajlen, a haszonnövényeink perifériáján Nagy Zoltán mg. szakmérnök, újságíró A len (Linum usitatissimum L.) a lenfélék (Linaceae) családjába tartozik. Származási helye Kisázsia, a Kaukázus és a Földközi-tenger területe. Termesztése a világ szinte minden területén elterjedt, így idehaza is. Az olajlen magja kitűnő madáreleség, és egyéb állatok takarmányozásában is felhasználható. Esztétikai hatása révén dísznövény szerepet is betölthet és kedvelt a virágkötészetben. Olaja különböző telítetlen zsírsavakat tartalmaz. A lenolaj kinyerése után viszszamaradó lenmagpogácsa és dara kiváló abraktakarmány. Lótenyésztők is használják az extrahált lenmagdarát és a teljes szemet is. Az olajlen a vetésszerkezetbe jól beilleszthető, mert korán betakarítható növény, jó talajszerkezetet hagy maga után, ezért kiváló előveteménye az őszi kalászosoknak. A szélsőséges talajok kivételével bárhol termeszthető. Az es években Magyarországon mintegy ha-on termesztettek olajlent, az 50-es évektől kezdve azonban folyamatosan csökkent a vetésterülete. A 70-es 80-as években volt ismét felfedezett növény hazánkban, amelyet jobbára a külföldi céltermeltetések motiváltak, és a termelők szívesen illesztették a vetésszerkezetükbe. Elsősorban a festékgyártás szintetikus anyagokra való áttérése miatt jelenleg mindöszsze ha közötti az országos vetésterülete, amely megfelelő feldolgozó ipari igény esetén jelentősen növelhető lenne, vélhetően az olajsajtoló üzemek örömére, feltéve, ha a piaci háttér is biztosított az olaj értékesítésére. A mai generációváltásban lévő gazdatársadalom egy fiatal szegmense számára minden bizonnyal ismeretlen növény, aminek technológiai elemeit bizony el kellene sajátítani az eredményes termesztéshez. Persze, nem az ő hibájuk ez, hiszen a jövedelmezően termelhető növények hazai listájának alaposan a végén kullog az olajlen, és nincs is aki igazán felkarolja. El kell ismerni azonban, hogy a GK Helga és Zoltán fajták vetőmagkínálatával a Gabonakutató Nonprofit Kft. szakemberei még hisznek az olajos növény feltámadásában. Ha idehaza nem is fogy a vetőmag a kívánatos mértékben, azért a külföld érdeklődése éberen tartja a nemesítés egyébként nem könnyű tevékenységét. Történelme tiszteletet parancsol A lenmag felhasználása hosszú múltra tekint vissza, már a Kr. e. 14. században termesztették és használták termését. Kutatók egyiptomi sírkamrákban is találtak lenmagot, melyeket útravalónak szántak a túlvilágra. Hippokrátész már Kr. e. 500 körül említi a lenmagot testi fájdalmak, hurut és hasmenés elleni gyógyszerként. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is megemlítik a házi lenmagot. A növény olajos magja 5-6 mm hosszú, lapos, fényes barna színű, hozama 1,8-2 t/ha. Különleges tulajdonsága, hogy az érett mag felszínén található olajfilm réteg miatt, nagy tömegben vízszerűen folyik, ami sokakat megtréfált már a szállítások során, mert a rosszul tömített szállítóeszközökről képes volt nagy mennyiség elfolyni. A lenmag 35% nyerszsírt tartalmaz, melynek 72%-a esszenciális, azaz a szervezet számára nélkülözhetetlen. Omega-3 zsírsavtartalma jelentős, emellett tartalmazza a szervezet számára hasznos linolsavat és linolénsavat is. Nyersfehérje tartalma 20-25%, gazdag A-, B-, C-, D- és E-vitaminban. Egy-egy gazdasági év lezárása után, sok rutinos termelőt foglalkoztat az a gondolat, hogy melyek a számításba vehető növények, amelyek viszonylag kevés ráfordítással kedvező árbevételi lehetőségekkel kecsegtetnek és jól beilleszthetők a vetésszerkezetbe. A tavaszi vetésűek sorában szerepe lehet az olajlennek, különösen ak

149 kor, ha az ősziek vetése valamilyen ok miatt akadályoztatva van. Persze a kereskedelmi bíztatás és szerződés hiánya is oka annak, hogy sokan elvetik ezt a lehetőséget. Az olajlen pedig kiváló előveteménye a búzának, termesztési technológiája egyszerű, teljesen gépesített, és megfelelő piaci háttérrel elfogadható jövedelmet adhat. Mindehhez adott a fajtakínálat is, hiszen szinte kizárólag szegedi fajtákból lehet választani, amelyek alkalmazkodó- és termőképessége minden tekintetben kiváló. Sokrétű felhasználás Az olajlenmag felhasználása meglehetősen szerteágazó. Az ipari felhasználás igényli a legtöbbet, hiszen nélkülözhetetlen alapanyag a festékgyártásban, és környezetbarát természetes impregnáló anyag. A takarmánykeverékek előállításánál energiadúsító és emésztést serkentő, a humán célú felhasználásban az élelmiszeripar, a hidegen sajtolt olaját igényli. Korábban a magból kisajtolt olajat csak vegyipari célra használták, mivel a benne található linolénsav könnyen megavasodott. Ausztrál kutatók kinemesítettek már olyan lenfajtát, melynek linolénsavtartalma alacsony, olajsavtartalma magasabb. Az ilyen olaj már alkalmas élelmiszeripari felhasználásra. Ugyanakkor, a magas linolénsav (LNA) tartalmú olajban van a legtöbb omega-3 zsírsav, ami az élő szervezet számára rendkívül hasznos. Az olajlen olajáról feltételezhető, hogy elősegíti az emésztést, ugyanakkor rákot és gyulladást megelőző tulajdonságai vannak, csökkenti a koleszterinszintet, valamint karbantartja a keringési rendszert. Amennyiben a folyamatos kutatások igazolják ezeket a jótékony hatású tulajdonságokat, a táplálkozásra alkalmas lenmagolaj piaci lehetősége jelentősen kibővülhet. Magyar fajták a köztermesztésben A hazai olajlennemesítés egyedüli bázisa a Gabonakutató Nonprofit Kft. Szegeden. Az utóbbi években az olajlen termesztése feldolgozóipari igények hiánya miatt gyakorlatilag minimálisra csökkent. A GK Nonprofit Kft. olajlen fajtái iránt emiatt külföldön jelentősebb az érdeklődés. Az ott minősített és termesztett fajták igazolják a cég olajlennemesítési és -fajtafenntartási programjának létjogosultságát. Az utóbbi, közel négy évtizedben folytatott olajlen kutatások célja, hogy az újonnan kinemesített fajták itthon és külföldön egyaránt versenyképesek legyenek termőképesség, betegségekkel szembeni rezisztencia vagy tolerancia, állomány kiegyenlítettség, szárszilárdság, koraiság és a mag olajtartalma, minősége tekintetében. Ahogyan korábban azt Medovarszki Zoltán olajlennemesítő nyilatkozta, az előállított populációkból egyedszelekcióval új exportképes, ipari és humán felhasználásra alkalmas fajtákat állítottak elő. A GKI olajlen nemesítési programja 1980 óta eredményesnek bizonyult, mivel ezen időszak alatt 18 szegedi fajta kapott elismerést, külföldön, illetve Magyarországon, melyekből mintegy hat fajta képezi a jelenlegi választékot. Idehaza a vetésterület egészében a szegedi nemesítésű fajtákat vetik a termelők úgy az ipari célú, mint az étkezési célú előállításoknál. Az olajlennemesítés hazai eredményei, ill. a fajták nagy része külföldön is ismertek és közkedveltek, elsősorban Anglia, Németország, Ausztria, Franciaország, sőt Új-Zéland termelői körében. Sajnos a hazai olajlen-vetésterület az utóbbi néhány esztendőben évről évre csökkent, és a jövőben csak remélni lehet a hazai érdeklődés fokozódását, mivel az olajlen nagyon jó alternatív növény. További kecsegtető lehetőség, a bio területen, vegyszerek és műtrágyák nélkül előállított bio lenmag, mely lényegesen magasabb áron értékesíthető. A gazdaságosan, jól megtermelt olajlenmag a nyugati piacokon jól eladható, talán több befektetett kereskedelmi energiával. A Magyarországon termesztett olajlen magjából kinyerhető olaj beltartalmi értékei, minőségi paraméterei (olajtartalom, omega-3 zsírsav, jódszám, lignan stb.) pedig a kiváló termőhelyi környezetnek köszönhetően jobbak, mint más olajtermelő országból importált termékeké. A hazai termesztés további nagy előnye, hogy az importáru szállítási költsége is megtakarítható. Termesztési praktikák Annak ismeretében, hogy nem elég a termelők felé praktikus ter mesztési tanácsokat adni, hiszen a piaci háttér megteremtése legalább olyan fontos, a kedvcsinálás, ill. annak fenntartása, a technológia népszerűsítése talán mégsem haszontalan. Az olajlen az elővetemény iránt nem túl igényes, de pillangósok, hüvelyesek, burgonya és cukorrépa után lehetőleg ne vessük. A vetésszerkezetbe viszonylag jól beilleszthető, márciusi vetésideje nem ütközik olyan tavaszi vetésű növényekével, mint pl. a napraforgó, kukorica, cukorrépa. Betakarítására a búza aratását követően, július második felében kerülhet sor. A len a talajtípusokban nem túl igényes, a szikes, kötött agyag, homok, 149

150 Figyelmébe ajánljuk! és tőzeg talaj kivételével mindenütt megtermelhető. Az átlagnál (2-3 t/ ha) nagyobb termést azonban csak a mélyrétegű, enyhén meszes középkötött talajokon várhatunk. Az egyenletes kelés és fejlődés érdekében heterogén talajú és gyomos táblába ne vessünk. Legsikeresebben az Alföld meszes vályogtalajain termeszthető. A szárazságot és az időjárási anomáliákat jól bírja, azonban a virágzási időszakban vízigényes. Műtrágyaigénye viszonylag alacsony, a közepesnél jobb termés eléréséhez azonban szükséges a megfelelő tápanyag-ellátottság. Az olajlen tápanyagigénye nitrogén, foszfor tekintetében azonos, káliumigénye magasabb. Az érés folyamán, a virágzásig és a tejes érésig felvett tápanyagok egy része visszakerül a talajba. Egyszerű, de szükséges növényvédelem Növényvédelme elsősorban gyomirtásból, lenbolha elleni védekezésből áll, mindkettő időbeni, precíz végrehajtást igényel. A lenbolha a szikleveles állapotú, vagy a szárba szökés kezdetén lévő olajlent károsítja, kártétele oly mértékű lehet, hogy a lenvetéseket néhány nap alatt elpusztíthatja. Éppen ezért a keléstől az 5-8 cm-es magasság elérésig, naponta figyelni kell a vetéseket és az imágók megjelenésekor, napos szélcsendes időben hatékony készítményekkel szükséges permetezni. A kritikus fenofázist követően kártételük már nem jelentős, mert a len kinő a bolha foga alól. A lenvetés gyommentessége nagyon fontos, mivel a gyomok betakarításkor és a későbbiek során a tisztításkor is nagy gondot okoznak. Gyomirtáshoz célszerű vetés után kelés előtt alapkezeléseket elvégezni, mert optimális viszonyok között sokáig gyommentesen tartható a tábla. Állományban a gyomosodás mértékétől függően sikerrel alkalmazhatók kétszikűek és egyszikűek elleni kiváló készítmények. A kijuttatás optimális időpontja a levelek viaszrétegének kialakulása után, 8-15 cm magas fenyőcske fázis növényállománynál van. A len deszikkálását feltétlenül ajánlatos elvégezni az egységes érési állapot elérése érdekében. Akkor kell a kezelést megkezdeni, amikor a tokok barnulni kezdenek és sárga leveleket már csak a szár felső végén találunk. A deszikkálást követően néhány nap múlva (4-6 nap) elkezdődhet a betakarítás, ha a tokokban már zörögnek a magok. Csak a száraz lent szabad aratni, mert a kasza pengéje nem vágja el rendesen a rostos szárat és a lenszalma feltekeredhet a cséplődobra. Betakarítási ajánlás Aratáskor a kombájn beállítására is nagy gondot kell fordítani, ügyelni kell arra, hogy a dobok minden gubót kicsépeljenek, de ne törjék a magot. Kisebb fordulatszámmal, megfelelő levegőbeállítással működtessük, nehogy az apró magvú termést kifújja a betakarítógép. Ugyancsak ügyelni kell a kombájn ferdefelhordójának tömítettségére, mert ahogy azt fent említettem az olajától síkos lenmag vízszerűen képes elfolyni. A learatott magtermést azonnal ki kell tisztítani, nehogy az esetlegesen belekerült gyomnövények levelétől, nedves szármaradványaitól begyulladjon. A letisztított olajlenmag legfeljebb 8-9% nedvességet tartalmazhat. Tárolása értékesítésig lehetőleg száraz, szellős helyen történjen. A piac meghatározó szerepe A jó minőségben megtermelt olajlenmag külföldön jól eladható, mert a hazánkban termett olajlen jobb minőségű, magasabb olajtartalmú. Ehhez persze meg kell találni azokat a piacokat, ahol sokkal hangosabb az érdeklődés az olajlen iránt, mint idehaza. Mellőzött termény egy ideje az olajlen, és ennek oka, hogy nincsenek olyan termeltető/forgalmazó cégek, amelyek felkarolnák ennek az igen értékes olajos magnak az ügyét. A jelenlegi fajtaválaszték lehetőséget biztosít a termesztők számára megfelelő fajták kiválasztásához, és a még jobb, biztosabb termés eléréséhez. A termőhely szinte az egész országban adott, a vetés előkészítése pedig nem költségesebb más ipari növényekhez képest. Az olajos növény ökonómiáját kell a leendő termelőknek jól körüljárni és amennyiben a versenyképesség érzékelhetően adott, akkor lehetőleg termeltetési szerződéssel bele kell fogni a termesztésébe. A vetésszerkezet bővítése sok termelő dédelgetett vágya, amelyhez ez a növény jó alapot szolgáltat. Lovak csemegéje A lenmag beltartalmi értékei igen előnyösek a lovak számára. Szőrük egészséges és fényes lesz, szőrváltáskor segíti a szőr növekedését, javítja a bőr állapotát. Támogatja az immunrendszer normál működését, hozzájárul az egészséges szervezet fenntartásához. A benne található mucilago anyagoknak köszönhetően a lenmag dietetikai hatása kiváló. Ezek olyan nyálkaanyagok, melyek vízben megduzzadnak, bevonják a bélnyálkahártyát, így enyhítve a gyomor- és bélgyulladásban szenvedő állatok hasmenéses tüneteit, valamint hozzájárul a bélcső emésztőhámjának regenerációjához. Elősegíti a takarmánypasszázst, azaz a béltartalom továbbhaladását az emésztőrendszerben, megelőzve a rettegett lóbetegség, a kólika kialakulásának lehetőségét. A lenmagetetés fontos szerepet tölthet be a csikók takarmányozásában is, főképp választáskor, illetve vemhes és szoptatós kancáknál lehet nagyon előnyös. Azt azonban minden lótartónak fontos tudni, hogy a lenmag nyers formában cián-glikozidokat tartalmaz, mely mérgező hatású! A magokat csak 5-10 perc főzés után szabad leginkább abrakhoz keverve etetni, hiszen ennek során a hőre lebomló cián tartalmú glikozida, a limarin, elveszíti toxicitását. Szárazon, önmagában való etetése azért sem javasolt, mert erősen nedvszívó hatású, így könnyen letapad az emésztőrendszerben. * Összességében a hazai olajlentermesztésnek és nemesítésnek nagyon sikeres múltja és hagyománya van, ugyanakkor a jelene immár hosszú évek óta meglehetősen nagy közönyösségbe fullad. A jövője érdekében viszont nagyon kevesek és nagyon keveset tesznek, pedig sok neuralgikus és egyre nyomasztóbb agrotechnikai kérdésre is jó válaszokat adhatna. n

151 Írja át a repce gyomirtását! Gajus gyomirtó szer őszi káposztarepcében A változó repcetermesztési körülményekhez (forgatás nélküli művelés, elhúzódó repce- és gyomkelés, T4-es gyomok erősödése) rugalmasan igazodó pre- és korai posztemergens szelektív gyomirtó szer. További információ: Az jellel jelölt termék az FMC Corporation vagy leányvállalatainak márkaneve. 151

152 Figyelmébe ajánljuk! Növénynemesítési Vándorgyűlés Szentesen Nemzeti önbecsülés nem képzelhető el az agrárium nélkül. O. V. A magyar növénynemesítők, vetőmag- és szaporítóanyag termesztők, a feldolgozók és forgalmazók közötti információáramlás elősegítése, a tudományos kutatások közreadása, e szakterület közel három évtizedes múlttal rendelkező civil szakmai szervezetének, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének egyik fő feladata, működési célja. Ennek érdekében, az MNE vezetősége és tagjai között folytatott élénk, interaktív kommunikációs tevékenység jellemzi az MNE szervezeti életét. Az egyesület további céljai között szerepel a magyar (szántóföldi növénytermelés, kertészet és erdészet) mezőgazdaság biológiai alapjainak folyamatos és fenntartható fejlődéséhez, valamint az agrárszektor fontosságához méltó jövőkép kialakításához való hozzájárulás. Az egyesületi élet évente visszatérő társadalmi, szakmai eseménye a Vándorgyűlés, amely rendszerint bepillantást ad és enged egy-egy kutató vagy kutatóhely nemesítő munkaprogramjába, műhelymunkájába. Az ez évi szakmai összejövetel Szentesen, a hazai paprikatermesztés és kutatás egyik fellegvárában (PepGen Kft.) zajlott augusztus 4-én. A koronavírus által nehezített általános körülmények közepette, e napon a szentesi PepGen Kft. székhelyén Csilléry Gábor, jeles paprikanemesítőnk adott átfogó képet, az általa végzett több évtizedes, eredményes, paprikához kötődő nemesítői munkásságáról (program), s mutatta be, európai és világviszonylatban is jelentős, egyedülálló mutánsgyűjteményét, amely figyelmet érdemel és világszerte kap is. A mintegy 100 főnyi érdeklődő, soraikban a hazai paprikanemesítők élvonalának képviselőivel, a társterületek (szántóföldi, kertészeti, dísznövény-nemesítés, -termesztés, vetőmag-előállítás stb.) szakembereivel, intézményvezetőivel, tartalmas szakmai délelőttöt töltött el. Jó volt látni a résztvevők között a fiatalabb nemzedék tagjait is. A kedvezőtlen, újabb járványhullámmal fenyegető körülmények ellenére, a gondos előkészítés és szervezés meghozta a gyümölcsét. A Vándorgyűlés elérte célját, jól teljesítette küldetését. A paprikanemesítés és személy szerint, Csilléry Gábor eredményei elismerésre méltóak és a jövőben is reményekre jogosítanak. A mutáns gyűjtemény fenntartását a VP kódszámú Ritka és veszélyeztett növényfajták genetikai erőforrásainak és mikroorganizmusok ex situ megőrzése pályázat támogatja. Az elmúlt évek innovációs díjai igazolják a kitartó, következetes nemesítői tevékenység hitelét, Csilléry Gábor termékeny nemesítői munkáját. Csilléry Gábor olyan nemesítői és emberi erényekkel rendelkezik, amelyeket olasz partnere három évtizedes, folyamatos munkakapcsolattal, együttműködési készséggel ismer el és honorál. Ő maga a fajtafenntartással, új meg új fajtákkal gazdagítja értékes fajtagyűjteményét. Mindeközben szerény mesteréről, Dr. Andrásfalvy Andrásról meg nem felejtkező magatartásával példát is mutat a következő nemesítői nemzedéknek. Ami a Vándorgyűlés kollegialitást, az egymás iránti megbecsülést mindig erősítő hangulatát il

153 leti, említést kell tenni a rendezvény szervezőinek munkájáról. Elismerést érdemel és köszönet jár érte. Bóna Lajos, az MNE elnöke időt szánt arra is, hogy előzetesen tájékoztassa az egyesület tagságát az ez évi működést nehezítő gondokról, az Agrárminisztérium éves támogatásának elmaradásáról, a Magyar Növénynemesítők Alapítványának támogatást biztosító nyilatkozatáról, az Év Ifjú Nemesítői díj kiadásának ez évi szüneteltetéséről, és a közgyűlés augusztus végi (augusztus 27.) kecskeméti előkészületeiről. A Vándorgyűlés felemelő pillanata volt Vancsura Józsefnek, a GOSZ tiszteletbeli elnökének felszólalása és felajánlása. Agrárközéletünk közelmúltjának jeles és hiteles szereplője, érzékelve az egyesület anyagi nehézségekkel terhelt működtetési gondjait, Ft azonnali átutalását ajánlotta fel az MNE javára és számlájára. A felajánlást őszinte megilletődöttséggel és elismeréssel fogadták a jelenlevők. Vancsura József tette követendő például szolgálhat azoknak, akiknek ez módjukban áll. A rendezvényt házias jellegű, bőséges ebéd, kötetlen beszélgetés és az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottságának ülése, Karsai Ildikó Elnökasszony vezetésével, követte. A két társszervezet, az MNE és az MTA NTB együttműködése évek óta mintaszerű. * S itt tennék végül egy megjegyzést: az elmúlt évtizedekben közvetve és közvetlenül is képet kaptam a magyar növénynemesítés helyzetéről és gondjairól. Ezekről többször is tájékoztattam az Agrofórum olvasóit. Ahogy a koronavírus átrendezi a társadalmat, a gazdaságot, a klímaváltozás, a kutatásfejlesztés irányait, egyben felhívja a figyelmet az egyik legfontosabb stratégiai ágazatunkra, az agráriumra, s annak egyik nélkülözhetetlen pillérére, a magyar növénynemesítésre is. Ez a hivatásterület a jelenleginél több figyelmet és támogatást érdemel. Örvendetes, hogy a kormányzat segíti a magyar könnyűzenei társadalmat, s 5+2 milliárdos támogatásban részesíti. Örülnék, ha az egyik legfontosabb értékőrző, értékteremtő hivatásterület, a magyar növénynemesítés ezzel valamilyen elfogadható arányban és mértékben kapna minden eddiginél komolyabb nagyságrendű állami támogatást. Az állami támogatás nélkül sem az állami, sem a magánnemesítés nem tartható fenn hosszútávon, versenyképesen. Nem lehet biztos támasza a jelenleg még a világ élvonalában tartózkodó vetőmagiparunknak. A 24. órában vagyunk! A támogatás nagyságrendekkel történő emelése, a teljes magyar vetőmagágazat összes szereplőjének összefogásakor fogalmazható meg, a legnagyobb magyar Gróf Széchenyi István gondolatmenetét követve; Magyarországon nemcsak volt, hanem szeretném azt hinni, lesz is magyar növénynemesítés! Össz nemzeti érdekünk, és ezen belül a magyar vidék jövője is ezt követeli! Fotó: Purgel Szandra Dr. Oláh István 153

154 Figyelmébe ajánljuk! BIOFIL Szárbontó, BIOFIL Talaj-pH specifikus és BIOFIL Talajőr készítmények Háromszoros biológiai hatásfok a többlethozam, termésbiztonság és növényegészség érdekében! BIOFIL Szárbontó Serkenti a szerves anyagok bontását! Talajaink szervesanyag-tartalmának szinten tartása, lehetőség szerint növelése, szerkezetének javítása érdekében kulcsfontosságú a szármaradványok beforgatása, szakszerű bontása. A növényi maradványok sok esetben kórokozó gombák melegágyai lehetnek, ráadásul számos kártevő is áttelelhet a bomló maradványokon. A BIOFIL Szárbontó baktérium készítményben található törzsek közül három olyan enzimeket termel, amelyek elindítják a lebontási folyamatot, egyben serkentik a talaj természetes bontó mikroorganizmusainak munkába állását is. A bontás során átmeneti nitrogénéhség léphet fel, ezért a termékben található egy nagy kapacitású nitrogénkötő baktériumtörzs is. Így elkerülhetjük a pentozán hatást. BIOFIL Talaj-pH specifikus készítmény A természetes tápanyagforgalmi egyensúlyért! Őszi vetés esetén érdemes BIOFIL Talaj-pH specifikus oltóanyagot is használnia a télbe forduló állomány erősítésére, repce és őszi kalászosok vetésekor. Szármennyiségtől függően 0,5 1 l/ha dózisú BIOFIL Szárbontóhoz ugyanennyi BIOFIL Talaj-pH specifikus terméket javasolt adni. A BIOFIL Savanyú, Normál vagy Lúgos készítmények tápanyagot biztosítanak ásványi kálium- és foszforfeltáró törzsekkel, nitrogénkötő baktériumokkal, valamint javítják a talajszerkezetet. Már az őszi talaj-előkészítéskor és/vagy vetéskor gondoskodjon a kórokozó gombák kártételeinek megelőzéséről: a BIOFIL Savanyú, Normál és Lúgos talajoltó baktérium készítményeket feltétlenül egészítse ki a BIOFIL Talajőr B komponens termékkel, így nemcsak a termésátlagok növelésére lesz lehetősége, de a kórokozó gombák elleni megelőző védelem is Önnek dolgozik, akár már a talaj-előkészítéstől! BIOFIL Talajőr Őrzi a talaj és növény egészségét! Ismerkedjen meg új termékünkkel, amely jelentősen fokozza valamennyi BIOFIL termék hatásspektrumát! Preventív alkalmazással jól beilleszthető az integrált növényvédelmi kezelések közé is. A kórokozó gombák elszaporodásának visszaszorítására a növényi maradványokon és a talajban a BIOFIL Talajőrt ajánljuk, megerősítve a BIOFIL készítmények ez irányú hatását. A készítményben lévő Bacillus törzsek hatékonyan képesek visszaszorítani a talajból fertőző növényi kórokozó gombákat. 154 Már az idén használja a BIOFIL Talajőrt a szárbontás és a vetés előtti talaj-előkészítés során! A komplex BIOFIL technológia a jövő biológiai megoldása a többlethozam, termésbiztonság és egészséges növényállomány érdekében! Kezdje el már most a környezetbarát növénytermesztést velünk! A részletekért keresse szaktanácsadóinkat!

155 Egészséges talaj, egészséges növény: hozamnövekedés! Talajőr Növényi növekedésserkentő hatás. Növényi patogén gombák visszaszorítása. Talaj-pH specifikus készítmény Nitrogénmegkötés, tápanyag-mobilizálás. Szárbontó készítmény Szármaradványok gyors lebontása, kórokozók életterének csökkenése. A Szárbontó, Talaj-pH specifikus és Talajőr mesterhármas a talaj felől védi a növényt, NÖVELI a HOZAMOT! Tápanyag- és talajszerkezet-javítás, szervesanyag-pótlás. Növénynövekedést serkenő hatás, terméstöbblet. Biológiai úton visszaszorított növényi patogén gombák. A leghatékonyabb eredményért egymással kombinálva alkalmazható készítmények. KEDVEZŐ ŐSZI AKCIÓS CSOMAGOK! Ajánlatainkról érdeklődjön szaktanácsadóinknál! TERRAGRO Kereskedelmi Kft Budapest, Soroksári út , Telefon: info@terragro.hu 155

156 Figyelmébe ajánljuk! A zöldebb, élhetőbb környezetért Nagy Zoltán mg. szakmérnök, újságíró Ha az ember környezetét élhetőbbé tevő, nyugtató hatású, szépen karbantartott pázsitról, gyepről vagy akár a modern felfogás szerint telepített rétről esik szó, óhatatlanul ide kívánkoznak Áprily Lajos Fűmagot vetettem c. versének gyönyörű sorai: A vád: Hogy elhenyélted ezt a szép napot! A védelem: Nem teljesen: vetettem fűmagot, pár szép nap és a sűrű mag kikel, eső belőle pázsitot nevel, árnyékot vetnek rá a kerti fák, jönnek hűsét kívánó unokák, terítenek a gyepre szőnyeget, elfekszenek a szőnyegen hanyatt, foszolva-lengő felhőcskék alatt, s nézik a mesemondó, mély eget. És valóban, vajon melyik családiház-tulajdonos nem szeretné, ha a portája körül, udvarában ez az idilli állapot uralkodna, szép, hovatovább a legszebb tömött, egészséges gyep díszlene, lehetőleg sokáig és persze mérsékelt mennyiségű ápolási munkával? Nos, a válasz egyszerű, hiszen szinte minden érintett erre vágyik, azonban a siker gyakori elmaradásának oka elsősorban a szakmai ismeretek hiányából következik. Természetesen a legegyszerűbb megoldás, ha ezt a kertépítő vállalkozókra bízzák, akik értenek hozzá. Sajnos, a zöldfelület kialakításnál számolni kell azzal a terjedőben lévő kertépítési állásponttal, hogy a díszgyepek nagy ellenfelévé lépett elő elsősorban kényelmi okok miatt a díszkövezés. Ezzel az anomáliával szemben viszont határozottan kell fellépni, és a zöldfelület érdekében nem szabad a divatirányzat áldozatává válni. Kockázatokat rejt a vetés Mindenképpen meg kell barátkozni azzal a ténnyel, hogy a sikeresen telepített pázsit legalább 6-8 évre meghatározza a kert/udvar használhatóságát, esztétikai állapotát. A minőségi fűmagkeverék helyes kiválasztása, a technológiai ismeretek hiánya, a gyep hosszú fejlődési folyamata, a környezeti tényezők alakulása stb. miatt, a füvesítési gyakorlat egy sor kockázatot hordoz magában. Leggy ak rabban az erős gyomosodás keseríti meg a füvesítők életét. Gyakori probléma a kiszáradás, vagy éppen a túlöntözés, amikor pl. a túl sok öntözővíz vagy esővíz egy helyre mossa a fűmagokat. A fűmag egy része eltűnhet erősebb szélben vagy akár madárkár miatt is. Ezek az esetek a vetés ismétlését indokolják. Mindent egybevéve végül a fűkeverék-vetőmaggal történő füvesítés a kényszerű újravetések, gyomirtás, pótlás, öntözés és felülvetések miatt közel anynyiba vagy néha többe kerül, mint a gyors gyepszőnyegezés. Nem beszélve a sok kárba veszett munkaóráról és energiáról. A füvesítés elkezdése előtt érdemes tehát mérlegelni, hogy a fűmag-vetéssel járó többletmunkát és hónapokig tartó kockázatot vagy a gyepszőnyegfektetésnek köszönhető azonnali pázsitot biztosító megoldást választjuk. Gyakori tévedés, hogy sokan a füvesítés előtt csak a fűmag árát veszik alapul, nem számolnak az ápolással töltött idővel, az input anyag, az öntözés stb. költségeivel, és azzal, hogy a pázsit esetleg nem is lesz megfelelő minőségű. Az újhullámos füvesítés viszont ami még csak most van nagyon lassan terjedőben az ún. rét vetőmaggal indul, ami nem olyan kényes, kevesebb törődést, nyírást igényel, összetevői miatt színes és szívet melengető látványt nyújt, és a benne foglalt gyógynövények miatt gyakran illatos. Ez valószínűleg a közeli jövő, és számos szakmai kérdés még kidolgozás alatt van. Fűvetés vagy gyepszőnyeg? Nagyon sok pro és kontra érvet kell összevetni ahhoz, hogy melyik lehetőséggel éljen a kerttulajdonos annak érdekében, hogy a jobbik megoldást válassza. A füvesítésre a március április és szeptember október a legideálisabb. Más egyéb időszakokban végzett füvesítési kísérlet meglehetősen nagy eredési kockázattal jár. Emellett jelentős lehet az eróziós kár, fenyegető a gyors kiszáradás, a szélkár, a madárkár és a korai gyomosodás. A füvesítés során gyakran jelentkeznek talajegyenetlenségből származó vetési hibák, ami kedvez a gyomosodásnak is. Mindemellett a füvesített terület hosszú ideig egyáltalán nem, és hónapok múlva is csak mérsékelten használható, miközben az ápolási igénye magas. A gyepszőnyeg nagy előnye ezzel szemben, hogy a hideg téli hónapok kivételével bármikor telepíthető, és a kockázati tényezője nagyon alacsony. Megakadályozza az eróziót, beárnyékolja a talajt, így csökkenti a vízigényt. A gyepszőnyeg teljesen egyenletes, tömött pázsitot eredményez, gyakorlatilag azonnal. Gyönyörű, üde látványt nyújt, és csak az első 2-3 hétben igényli az óvatos, kíméletes igénybevételt, amíg a legyökeresedés végbemegy. Utána viszont, funkciójának és küldetésének megfelelően teljes mértékben használható. Hozzávetőlegesen a gyepszőnyegfektetés költsége mintegy háromszorosa egy sikeres füvesítésének, de ezek csak a száraz tények. A gyepszőnyeg, mint választható alternatíva Azt nem lehet állítani, hogy Magyarországon a rendszerváltozás előtt teljesen ismeretlen lett volna a gyepszőnyeg alkalmazása, de szélesebb körben mégsem tudott elterjedni. A magyar ősgyep területekről vágott gyepszőnyeg (akkor még gyeptégla elnevezést viselt) népszerűsége nem volt ismeretlen külföldön sem. Személyes tapasztalatom, hogy a 60-as, 70-es években a Rábca folyó mellett

157 fekvő Abda község hibátlan ősgyeppel borított hatalmas legelőrészéről kamionokkal szállították a bécsi focipályákra a gyeptéglát, kiváló minőségben. A rendszerváltás után talán éppen az említett hagyományokra alapozva módszeres gyeptelepítéssel foglalkozó cégek alakultak, természetesen már a legmodernebb nyugat-európai és amerikai technikai eszközöket használva, hiszen a tevékenységnek speciális gépigénye van. A kezdetektől ismert Stadion-sport gyepszőnyeg mellett a fejlesztések eredményeképpen ma már hobby gyepszőnyeget is kínálnak. A vásárolható gyepszőnyegeket, a minőség garantálása érdekében, egyes előállító cégek 2001 óta Magyarországon is szabadalommal védetten egyedülálló technológiával állítják elő. A termesztett fűmagkeverék-összetételeket a magyar természeti adottságoknak és klímaviszonyoknak legjobban megfelelve állítják össze. A gyepszőnyeg önköltsége Mielőtt bárki azt gondolná, hogy a gyepszőnyegvásárlás és -fektetés fent említett háromszoros bekerülési költsége riasztó lenne, érdemes nagyvonalakban a felmerülő előállítási költségekkel is megismerkedni. Elöljáróban le kell szögezni, hogy ennél a kockázatoktól sem mentes munkánál, hibázni gyakorlatilag nem szabad/lehet. Önmagában az a tény, hogy egy hektár fűmag költsége mintegy Ft, akár ijesztőnek is tűnhet, éppen ezért minden munkafázist különös körültekintéssel kell végezni. Ennek első lépcsője a többmenetes talaj-előkészítés, amellyel olyan egyenletes talajfelszínt kell elérni, amely később a gyep zavartalan felszedését is lehetővé teszi, és nem kedvez a vízösszefolyásoknak, valamint a gyomosodásnak sem. Ehhez a munkához a gréder egy finomhangolt változata, a simító és a hagyományos talajmunka gépek eke, tárcsa, kombinátor, gyűrűshenger, simító, forgóborona optimális arányban történő alkalmazása szükséges. Ha a rossz talaj-előkészítés miatt selejtnek minősül a gyepszőnyeg, az közel Ft/m 2 veszteséget okozhat. Mindez alátámasztja azt a fenti kijelentést, hogy nem szabad technológiai hibát véteni! Célgépek segítenek A kifogástalan, minőségi magágy elkészítése után a legtöbb helyen egy speciális kanadai aprómag-vetőgépé a főszerep ahogyan a gyepszőnyeg technológia többi gépe is zömmel a tengerentúlról származik, amely szórva vetéssel tökéletes minőségi munkát végez. A leggyakrabban vetett három fű faj angolperje, vörös csenkesz és réti perje magjai legfeljebb 0,5 cm mélységben kerülnek a talajba, amelynek hengerezéssel adnak nyomatékot. A vetést azonnal az öntözőgép telepítése követi, és megindul a kelesztő öntözés. A fűmagok 80%-a lassú fejlődésű, kivétel az angolperje ezért a nedvességgel serkenteni kell a kelést és a kezdeti fejlődést annak érdekében, hogy a gyorsan fejlődő ne nyomja el a többi komponenst. Az idő sürgető, hiszen legkésőbb két és fél hónap után az első nyírást el kell végezni. A gyep másfél év elmúltával lesz alkalmas arra, hogy felszedhető legyen. Akkorra erősödik meg a gyökérrendszer olyannyira, hogy a mintegy 1,5-2 cm vastagságú szőnyeget zavartalanul lehessen vágni és hengerszerűen természetesen gépekkel felcsavarni. Valójában a gyökérrendszer fejlesztése a technológiai folyamatsor lényege, hiszen az erős gyökérzet szavatolja a gyep életképességét, és a felszedési majd lefektetési munkálatok sikerességét. Fűmagkeverékkel célszerűbb dolgozni A pázsit célú használatra alkalmas fű fajok száma korlátozott. A legfontosabb kritérium a rendszeres rövidre nyírás tűrése és a betegségek elleni jó védekezőképesség. A különböző fű fajoknak vagy mélyen elhelyezkedő vegetációs pontjuk van (például: Lolium perenne) vagy földalatti tarackokat képeznek (például: Poa pratensis). A földalatti tarackok nagyfokú regenerálódóképességgel is felruházzák ezeket a fajokat. Ezzel szemben a monokultúrában vetett egyetlen fű faj viszont, csak a neki kedvező viszonyok között ad szép felületet. Továbbá a betegségekre sokkal érzékenyebb, nagyon ápolás igényes lesz, és a környezetet terhelő növényvédő szerek alkalmazását teszi szükségessé. Az egymással jól társítható különböző fű fajok és fajták felhasználásával a környezeti hatásokat sokkal jobban elviselő pázsitot kapunk. Egy pázsit hagyományosan maximum három-négy fű fajból áll. Az összetettebb úgynevezett biztonsági keverékek használatának csak nagy felületen, erősen változó körülmények között van értelme, mert különben az alkalmasabb fajták százalékos mennyisége túlságosan alacsony lesz. A jó keverékek több fajtát is tartalmaznak ugyanazon fajokból, ezáltal a pázsit, különböző környezeti viszonyokhoz való alkalmazódóképessége javul. Ugyanaz a 157

158 Figyelmébe ajánljuk fűmagkeverék nem nyújtja ugyanazt a minőségű állományt különböző környezeti feltételek esetén. Az egyes fűmagkomponensek kiválasztását a következő szempontok alapján végezzük: használat (dísz vagy sport), talajtípus (homokos/vízáteresztő vagy kötött/víztartó), klíma, a tervezett tápanyag-utánpótlás és ápolási intenzitás, valamint a nyírás magassága. A százalékos arányokat pedig az egyes fű fajok csírázási erélyének, tarackképző képességének és kiszorító képességének függvényében kell meghatározni. Ezek a faj- és fajtaválasztási rendezőelvek érvényesek természetesen a gyeptermesztésnél is. A cél a mennyiség mellett a konstans gyepszőnyegminőség elérése és a folyamatos árualap biztosítása a megrendelők részére. Törődés a vegetációs időszakban A gyeptermesztés számára ugyancsak fontos az optimális vetésváltás, ahol az ún. karbantartó növény a facélia, amely a talajok fertőtlenítését is elvégzi egyben. Erre azért van szükség, mert a fűféléket számos közel 15-féle gombabetegség fenyegeti, amelyek ellen a facélia talajfertőtlenítő hatása nagyon jól érvényesül, emellett gyökérrendszere levegőssé, könnyen átjárhatóvá teszi a talajt, és zöldtrágya céljára is kiváló. A gyeptelepítés előtt természetesen a tápanyag-visszapótlásról is gondoskodni kell, esetenként jó minőségű istállótrágyával, máskor komposzt és természetesen műtrágya adagolással alaptrágyaként. A folyamatos fejtrágyázás egyébként amely az összes tápanyagigény 80%-át teszi ki a gyep tápanyagellátásának alapja, így a másfél év vegetációs időszak alatt többször is kap a gyep ammónium-nitrátot és főleg linzi komplexeket. A sport típusú gyepszőnyeg nagyon intenzív kultúra, állandó törődést igényel és munkát jelent. Ilyen például a háromnaponként történő nyírás és gépi porszívózás a levágott levélzet eltávolítása céljából hiszen az állománymagasság nem lehet 3,5-4 cm felett. Ha ezt meghaladja, akkor fennáll a veszélye a betegségeknek és más növénystressznek is. Várakozásnak nincs helye, mert egyébként nagy a termesztés kockázata, nem! fejlődik megfelelően a gyökérzet és a hajtásrendszer. Ha a hőmérséklet lecsökken mint az őszi időszakban, akkor természetesen a vegetáció is lassul, és a munka mérséklődik. A gyep felszedésekor szintén ezt a növénymagasságot kell biztosítani, és előtte ugyanolyan intenzíven nyírni. A gyepszőnyeg sikeres termesztése ezek után minden bizonnyal elismerést válthat ki még olyan gazdálkodói körökben is, ahol ezt a sok simogatással járó munkát kétkedve nézik. A logisztika és a gyepélettan összefüggései A gyepszőnyeg felszedése, vágása március derekától folyamatosan történik egészen késő őszig, az igényeknek megfelelően. Természetesen célgép igénye van, amely a gyepet 1,5-2 cm vastagságban felszedi és méretre 0,4 x 2,5 m, azaz 1 m 2 nagyságúra vágva, felgöngyölítve szállítási helyzetbe hozza. Majd raklapra kerül és egy tartást adó és szellőzést biztosító védőhálóval körbetekerik. A gyepszőnyeg élő anyag, a felhasználásával várni nem lehet. Csak frissen felszedve, azonnal szállítva és a helyére lefektetve lehet az állagát megóvni, élettani funkcióit fenntartani, és funkcionálisan felhasználni. Éppen ezért a szakmaiság mellett, a szervezés és a logisztika szerepe óriási jelentőséggel bír. A megtermelt gyepszőnyeg is elöregszik, tehát legkésőbb kétéves koráig fel kell szedni, részben a rentabilitás érdekében, részben a minőség romlása miatt. A feladat tehát adott, miszerint jó minőségben kell a gyepszőnyeget megtermelni és záros határ időn belül értékesíteni. Növekvő igények Kertépítő szakemberek, vállalkozások kiválóan értik a gyepszőnyeg-telepítés technikáját, ezért érdemes velük kapcsolatba lépni nagyobb feladat elvégzésekor. Vannak fontos szempontok, amelyeket telepítés előtt el kell végezni a siker érdekében. A gyepszőnyeg lefektetése előtt a korábbi füves felületet el kell távolítani, és érdemes teljes gyomirtást végezni glifozát hatóanyag-tartalmú szerrel, ami napot vesz igénybe. Lehet, hogy a fűcsomós és gazos földréteg (kb m 3 /100 m 2 kert) kiásása, teherautóra vagy konténerbe lapátolása és elszállítása jelentős munka-, idő- és szállítási költség ráfordítással jár. A gyep könnyebb és gyorsabb felvágásához gyepfelvágó gép használata indokolt, amellyel így csupán 3-4 m 3 /100 m 2 felesleges föld keletkezik. A gyepszőnyeg gyors, biztonságos legyökeresedéséhez jól megművelt, fellazított, kövektől, gyökérdaraboktól megtisztított talaj az optimális, amely komposzt, tőzeg, szerves trágya, vagy egyéb szerves anyag hozzáadásával javítható. A talaj felső 10 cm-ébe bedolgozott jó minőségű, hosszú hatástartamú, szabályozott tápanyag-leadású komplex műtrágya pedig igen hatékony a gyepszőnyeg tartóssága szempontjából. Utolsó lépésként a talajegyengetés és hengerezés marad, és jöhet a gyepszőnyeg, amelyet lehetőleg a szállítás napján, de mindenképpen órán belül le kell teríteni, szigorúan földnedves talajra. A fű feltekert állapotban ugyanis ennél tovább tárolva felmelegszik, és jelentősen károsodik, akár el is veszítheti életképességét C feletti hőmérsékleten a magas kockázat miatt nem szabad gyepszőnyegezni, mert a száraz, esetleg felmelegedett talaj károsíthatja a gyep gyökérzetét. A sikeres gyepszőnyeg-telepítésnek természetesen számos praktikája van, amelyet a kertépítéssel foglalkozó szakemberek pontosan ismernek, ezért is érdemes igénybe venni szolgáltatásaikat különösen nagy kockázatú, terjedelmes munkák esetén. Nemzetközi kitekintésben elmondható, hogy a gyepszőnyeg iránti igény ugyan növekszik Magyarországon, de messze elmaradunk a felhasználásban Nyugat-Európától és különösen az Egyesült Államok gyakorlatától, ahol a gyepfelületek mintegy 50%- át gyepszőnyeggel telepítik. A hazai gyakorlatban jellemzően nagyon sok focipálya, sportcentrum, parkok, kisebb ligetek, bevásárló központok, terek telepítésére veszik igénybe ezt a lehetőséget a megrendelők. Beszédes az a szám, amely szerint közel m 2 területen díszlik ma már gyepszőnyeggel borított zöldfelület az országban. n

159 ŐSZI AKCIÓS AJÁNLAT ƒ STIHL FS 235 MOTOROS KASZA FT HELYETT FT Az akciós ár szeptember 1. - október 31. között, a készlet erejéig érvényes. 159

160 Figyelmébe ajánljuk! Aratás és szezonértékelés az Aranyszarvas Zrt.-nél Az aratás mindig ünnep vallja ezt az Aranyszarvas Zrt. termelésirányítója is, akivel a búza aratásának kezdetén találkoztunk. A tápiószentmártoni cég nemcsak saját területeken gazdálkodik, hanem integrációban is összefogja a környék szántóterületeit. A 2020-as szántóföldi mezőgazdasági szezon nem volt szokványos. A kezdeti aszályt sok eső váltotta fel, a tavaszi hónapok mintha felcserélődtek volna. Az aratási szezon közepén, a repce és az árpa után, a búzába vágás közben beszélgettünk erről Majoros Máté, termelési igazgatóval. Az Aranyszarvas Zrt. integrációval együtt mintegy 2200 hektáron gazdálkodik. A korábbi évekhez hasonlóan napraforgó, kukorica, árpa, repce, búza volt idén is a vetésforgóban. Hogyan alakultak eddig a hozamok? Nagyon vegyesen. Az árpa a tavaszi körülményekhez képest hozta az elvárt hozamot 6 tonna körül. A repcét megviselte a tavaszi időjárás, 2,4 tonnás üzemi átlaggal zártunk hát volt már ennél jobb is. A búza nagyon vegyes, hatalmas szórásban van területileg és fajtában is. A 2 tonnától az 5,5 tonnáig mindenfélét vágtunk már. A minőséggel szerencsére nincsen gond. A növényvédelemben volt-e valamilyen extremitás az idei évben? A tavaszi gyomszabályozásban, a A búzahozamok idén nagy szórást mutattak kukorica, napraforgó gyomirtásában voltak kihívások a tavaszi csapadék hiánya miatt. A preemergens kezelésekre nem jött a csapadék, ismételni kellett. A poszt kezeléseknél nehézséget jelentett, hogy a száraz hideg májusban megtorpantak a növények a fejlődésben, a gyomosodás is érdekesen alakult: az egyik táblán már kellett volna, a másik szélén még semmi nem volt. Idegőrlő volt a kezelési időpont meghatározása. Szerencsére a kalászosoknál különösebb kórtani probléma nem volt, a kötelező védekezéseket megcsináltuk. Megvolt a lombvédelem, a kalászvédelem is. Annak ellenére, hogy csak gyengébb fertőzések voltak, azért még azt a kis szárat is, lombozatot is meg akartuk védeni, hogy a hozam rovására ne menjen. Összességében azért az aratás mindig ünnep Ezen a területen, ahol gazdálkodunk kaptunk egy jónak mondható téli csapadékot, egészen március elejéig minden jó ütemben ment, utána mintha a filmet elvágták volna. A búzákra azt mondom, hogy kellemes meglepetések. Az árpa hozta azt, amire számítottunk. A repcét, amikor vágtuk, elment Majoros Máté, az Aranyszarvas Zrt. termelésirányítója az ember kedve, másképp néztünk utána a búzára is. De most itt van egy hoszszú időszaknak a gyümölcse, mindig szeretjük a betakarítást, mert akkor látjuk az eredményét annak, amit elvégeztünk, megvédtünk, amivel törődtünk. Véleményed szerint, növényvédelmi szempontból mit hoz a jövő a szántóföldi növénytermesztőknek? Nagy kihívás előtt állnak e tekintetben a növénytermesztők. Az európai uniós szabályozás értelmében hatóanyagok, hatóanyagcsoportok kivonásra, korlátozásra kerülnek. Ez jelentősen megnehezíti a munkánkat. Alkalmazkodnunk kell ehhez, az biztos, hogy könnyebb nem lesz. Még több figyelmet kell fordítani azokra az agrotechnológiai elemekre, amikkel bizonyos dolgokat kárküszöbérték alatt tudunk tartani. Azzal kell főznünk, ami van. Talán eljön az az időszak, amikor magára a növényvédelmi szakmára még nagyobb hangsúly fog kerülni, hiszen meg kell gondolni, a pénztárca és a hatékonyság miatt is, hogy mikor, mit használunk. Dr. Harcsa Marietta

161 Solis 26 Limited edition világszerte 250 db metál kék festés egyedi ülés és kormány fekete felnik Le-s traktorok akár 3 év garanciával univerzális kerti kistraktorok Solis 20 már áfától Solis 26 már áfától Solis 26 HST* már áfától *Fokozatmentes, hidrosztatikus váltóval Szántóföldi- és ültetvénytraktorok Solis 50 RX Solis 75 N** Solis 90 CRDi már már már áfától áfától áfától **Keskeny, ültetvényes kivitel, 1400 mm szélességgel EUROPAI ALKATRÉSZ KÖZPONT ORSZÁGOS KERESESKEDELMI- & SZERVIZ HÁLÓZAT 3 ÉV / 1500 ÜZEMÓRA GARANCIA P r o f e s s z i o n á l i s p a r k - é s kertápológépek, elérhető áron! Climber-sorozat Ahol mindenki feladja, a Grillo Climber ott talál igazán magára. A fűnyírás mellett tökéletesen alkalmas elburjánzott, elvadult területek kezelésére, hiszen vágószerkezetét erre készítették fel. Az akár automatikus összkerék-meghajtású Climber nem csak a lejtők királya, hiszen a mezőgazdaság számos területén alkamazható, többek közt akár a kukorica apa-sorának irtására is. Pázsitnyíró-gépek A tökéletes pázsit minőségéből nem enged a Grillo. Legyen szó kis teljesítményű, fűgyűjtő nélküli, vagy professzionális, nagy területek karbantartására alkalmas, kiemelhető fűgyűjtővel szerelt eszközről, tökéletes lesz az elvégzett munka minősége. A hidrosztatikus hajtású eszköz akár 1,5 ha/óra vágási sebességre is képes. 14 és 40 lóerő közti, benzines vagy dízelmotorral választhatjuk. ODISYS Bt Kecskemét Könyves Kálmán krt Értékesítők Hernek Zoltán Hernek Gábor Friedrich Jenő Gombos Zoltán Alkatrész, szerviz Telefonszám: Web: szerviz@odisys.hu alkatresz@odisys.hu 161

162 Figyelmébe ajánljuk! Kalászosok hiánytünetei Ön is találkozott már velük? Dr. Zsom Eszter Szíriusz Trade Bt., Budapest A kalászosok kétségtelenül meghálálják a gondoskodást, mégpedig az ezerszemtömeg nagyobb lesz, vagyis a termésmennyiség is nő. Az igazán hatékony tápanyag-visszapótlást azonban rendszerben kell elképzelnünk, amelyben a műtrágya megválasztásán és a kijuttatási technikán kívül a megfelelő alaptrágyázásra és a nyomelemekkel való kiegészítésre is figyelni kell. Gyakran sokat segít hektáronként néhány 100 gramm mangán, cink vagy bór kijuttatása levélen keresztül annak érdekében, hogy a nitrogén és a foszfor optimálisan hasznosuljon. Ebben az írásban igyekszünk megvilágítani a kalászosok legjellegzetesebb hiánytüneteit, fotókkal szemléltetve. Természetesen a hiánytüneteket sokkal részletesebben is be lehetne mutatni, ezt a KALI Akadémia előadás-sorozatának keretein belül osztjuk meg az érdeklődőkkel. Ebben a cikkben arra vállalkozunk, hogy a leggyakrabban előforduló hiánytüneteket mutassuk be a kedves Olvasónak, hozzásegítve ezzel az eredményes beavatkozáshoz és végeredményben az eredményes gazdálkodáshoz. Vegyük sorra tehát: Nitrogénhiány esetén a szemek gyengébben termékenyülnek és kis méretű kalászok képződnek (1. kép). Foszforhiány tünetei is nagyon hamar megjelennek; legerősebben ott tud megmutatkozni, ahol minimális talajművelést végeznek, vagy ahol a talajtömörödés miatt gyenge gyökérzetűek a növények (2. kép). Ha elég korán felismerik, akkor vízoldható P-trágyát lehet fejtrágyaként alkalmazni, bár hosszútávon csak a talaj P-készletének fenntartása lehet eredményes. A kálium jelentős mértékben javítja a szárszilárdságot és a fagyállóságot. A kálium ezen kívül jobb nitrogénnitrogénhasznosulást és jobb fehérjeképződést eredményez. Káliumhiány esetén a fiatal levelek vége fokozatosan elhal, később a zászlóslevél vége elsárgul. A szárazsággal összefüggésben a K-hiány hervadás -hoz vezet, ami tulajdonképpen igazolja, hogy a növény vízháztartása zavart szenved (3. kép). Magnéziumhiány viszonylag gyakran fordul elő gabonaféléknél. A látható hiánytünetek többnyire a szárba szökés idején figyelhetők meg, a kalászolás időszakában azonban eltűnhetnek. Gyakran jelentkezik valamilyen stressz hatására, pl. hideg, száraz körülmények esetén, illetve, ha gyenge a gyökérzet. Magnéziumhiány esetén először foltok jelennek meg az idősebb leveleken, melyek később elhalnak. A növekedés lelassul, a betegségérzékenység nő. A hiány következményei: késleltetett növekedés, majd terméscsökkenés, minőségromlás. A magnézium szerepéről érdemes tudni, hogy nélküle nincs fotoszintézis! Magnézium hiányában a növény képes lebontani saját klorofillját Ez látszik a 4. képen is. A tartósan fennálló Mg-hiányt fel lehet ismerni a kivilágosodott és a megsárgult levélrészekről, melyek az idősebb leveleken a levélerek között mutatkoznak. Ezek a kifakult részek belülről indulnak és haladnak a levelek széle felé. Sőt, az idősebb levelek esetén vörösesbarnás elszíneződésbe mennek át. A káliumtól eltérően, melynek felvétele gyakorlatilag a virágzással befejeződik, a magnézium felvétele a gabonanövényeknél egészen az érésig tart. Mivel a magnézium nemcsak a növekedéshez, hanem az optimális szemképzéshez is szükséges, a talaj magnéziumellátottsága fontos tényező. Amennyiben ez nem kielégítő vagy kedvezőtlen körülmények, mint pl. a szárazság akadályozza a magnézium felvételét, a keserűsó-oldattal történő permetezés termésmeghatározó szerephez jut. A gabonafélék a szemtelítődés időszakában sok magnéziumot halmoznak fel. Ha a magnéziumhiányos területeken az érés időszakában nem megfelelő a magnézium-utánpótlás, célszerű max. 5%-os keserűsó-oldattal permetezni a búzát, ami elősegíti az ezerszemtömeg és a termés növelését. Tegyük ehhez hozzá, hogy magas hozamelvárásnál, bizonyos termőhelyi adottságok esetén a nyomelemek a hiányküszöb alá szorulnak és ennek az a következménye, hogy a nitrogén- és a foszfortartalmú tápanyagok kevésbé hasznosulnak. Ha sikerül gyorsan beavatkozni, akkor az EPSO Top vagy EPSO Combitop 2-3 ismétlésben való használata sikeres lehet. Fő megelőzése azonban talajon keresztül lehetséges ESTA Kieserit-tel vagy Kieserit-tartalmú káliumtrágyák használatával. A mi klimatikus és talajadottsága- 1. kép A nitrogénhiány tünetei 2. kép A foszforhiány tünetei 3. kép A káliumhiány tünetei

163 4. kép A magnéziumhiány tünetei 5. kép A mangánhiány tünetei 6. kép A cinkhiány tünetei ink mellett leggyakrabban a mangán hiánya jelentkezik, vannak azonban olyan termőhelyek is, ahol a nagy hozamok eléréséhez más mikroelemek hiányoznak. A kálium a magnéziummal együtt a gyökerek növekedését támogatja. Ugyanígy a mangán és kisebb mértékben a bór is szerepet játszik benne. Gyakorló gazdák tapasztalata szerint a mangánhiány különösen ősszel vezet gyenge gyökérfejlődéshez, ami tavasszal tovább fokozódik. A mangánnal történő levéltrágyázás erős gyökereket eredményez, amelylyel a növények a talajt jobban kihasználják, több nitrogént és foszfort vesznek fel. A mangán hiánya akadályozza a nitrátredukciót, ami a nitrátok felhalmozódásához vezet. Mangánhiány fennállása esetén bokrosodás láthatóan visszafogottabb, kevesebb hajtás képződik és az állomány is világosabb (5. kép). Ezekből a tünetekből leggyakrabban arra a következtetésre juthatnánk, hogy itt még több nitrogénre van szükség. Valójában azonban előfordulhat, hogy az ilyen agyagos talajon nem feltétlenül nitrogén, hanem gyakran mangánhiány lépett fel. Humuszban gazdag, de egyébként gyengébben ellátott talajokon például a réz jelentősen kihat a hozam nagyságára és a nitrogén felhasználhatóságára. Nem utolsó sorban szeretném megemlíteni a cinkhiány tüneteit, mely gyakran lép fel magas ph-érték vagy magas foszfortartalom esetén (6. kép). * Amennyiben részletesebben érdeklődik a szántóföldi növények hiánytüneteiről készített összeállításunk iránt, érdemes jelentkezni a KALI Akadémia ingyenes online előadásaira. További információért keresse a K+S Hungary Facebook oldalát. Sikeres termesztést kívánunk! Fotó: K+S archívum ÁTÜTŐ SIKER a tápanyagellátásban 25 % MgO 50 % SO₃ Szaktanácsadás: Szíriusz Trade Bt. Tel: zsom.eszter@t-online.hu K+S Minerals and Agriculture GmbH A K+S Company K+S Hungary K+S Minerals 163

164 Figyelmébe ajánljuk! Repcetermesztés a sóderbányák szomszédságában A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Igrici határában az autópályáról is látni lehetett a Kiss-testvérek folyamatosan dolgozó gépeit július első napjaiban a kombájn a repcét vágta, a traktorok pedig a betakarított magot szállították el a határból. József és Gábor családi gazdálkodóként 530 hektáron gazdálkodik, amiből tavaly ősszel 140 hektáron vetettek repcét. Az olajos növény jelentősége évek óta egyre nagyobb a földjeiken, bármennyire is nehéz a termesztése. Búzánk 160 hektáron, őszi árpánk és tritikálénk nagyjából hektáron, kukoricánk 100 hektáron, napraforgónk pedig 70 hektáron van ebben az évben. A repce nálunk fő növénynek számít, évek óta hektáron termeljük. Eddig nem csalódtunk benne sem terméshozam, sem ár szempontjából, hellyel-közzel ugyanis ez utóbbi is elfogadható. A 3,5-4 tonnát le tudjuk hozni a területeinkről, ami véleményem szerint jónak mondható ezen a környéken fogalmazott kérdésemre Kiss József családi gazdálkodó, amikor a nagy munka közben ellátogattunk hozzájuk, hogy szakmai videót készítsünk az év egyik legfontosabb munkafolyamatáról, az aratásról. Mindent megkap a repce csak a vizet nem A 7-15 aranykoronás földeken valóban jó eredmények születnek, ami nem is csoda, hiszen a repce mindent megkap, amire szüksége van 3 mázsa komplex műtrágyát, 5 mázsa nitrogén műtrágyát, valamint lombtrágyát egyaránt. A Clearfield repcét ezres tőszámmal vetették el. Nálunk a legnagyobb költsége egyértelműen a repcének van, amiben jelentős ráfordítást jelent a növényvédelem. Csak ebben a szezonban háromszor kellett rovarölőzni, hiszen a repcebolhától a repcedarázsig minden jelen volt a táblákon. Ebből a szempontból nagy problémánk lesz a növényvédő szerek kivonása. Beszélgettem gazdatársakkal, és sokan gondolkodnak azon, hogy felhagynak a repcetermesztéssel. Mi azért kitartunk, mert ezen a gyenge földön egyelőre gazdaságosan tudjuk termeszteni, a jövő pedig majd eldönti, miként lesz a folytatás fogalmazott a szakember, miközben a kombájn egyre csak falta a sorokat az autópálya melletti táblán. Gazdaságos termesztésről persze csak nagyjából ezer forintos tonnánkénti felvásárlási árnál lehet beszélni, amit idén megkaptak a terményért. A szárazság természetesen Igrici térségében sem kedvezett a növényeknek, tavasszal nagyjából 10 milliméter eső hullott. A júniusi csapadék azonban szerencsére enyhített a károkon, és a betakarítást sem zavarta meg. A víz a napraforgónak és a kukoricának nagyon kellett, de az őszi vetésűek is tudtak valamennyit hasznosítani a lehullott esőből. Az aszály mellett azonban a Kiss-testvérek földjeit Mezőcsát, Hejőpapi, Igrici térségben a bányászati tevékenység is szárítja. Az autópálya másik oldalára pillantva hatalmas bányagépeket láthattam, nagy kiterjedésű bányató-hálózatot csodálhattam meg. A csillogó víztükör valóban szép, de a talajnedvességet elképesztően mértékben, gyorsan elszívja. Megéri digitalizálni? A testvérpár egyre többet foglalkozik a precíziós, helyspecifikus gazdálkodás komplex bevezetésének kérdésével, ám 530 hektárral a lábuk alatt még csak lassan indultak el a digitalizációs úton. Egyelőre 2 centiméteres pontossággal dolgozunk, valamint szakaszvezérléssel permetezünk és műtrágyázunk, ami már nagy előny. Próbáljuk

165 minél pontosabban kijuttatni az input anyagokat, hogy ne pazaroljuk fölöslegesen a drága műtrágyát és a drága vegyszert. A további fejlesztések még váratnak magukra, mert nem vagyunk biztosak abban, hogy ekkora területen megtérülnének a beruházások. Viszont be kell vallanom, hogy az RTKban sem gondolkodtunk 7-8 évvel ezelőtt. Azt mondtuk, hogy tudunk mi egyenesen vetni, hiszen gyerekkorunk óta ezt csináljuk. Végül, amikor elkezdtük használni, már láttuk a rendszer előnyeit, éreztük, hogy mennyivel egyszerűbb a dolgunk. Sokkal több időnk van magát a betakarítást vagy éppen a vetést figyelni, mert a gépek maguktól is egyenesen haladnak. Ebben a szárazságban ráadásul sokszor a nyomjelzőt sem lehet látni a nagy por miatt az új gépeinkkel már erre sem kell odafigyelni mesélte tapasztalatait Kiss József. Családban marad A műholdas rendszer bevezetése mellett ugyancsak nagy előny, hogy a gyerekek is egyre többet segítenek a gazdálkodásban mind József, mind Gábor esetében. A következő generáció tagjaiból azonban ebből a szempontból messze kiemelkedik Jocó, aki 14 évesen is otthonosan ül a traktorban. Egy 20 és egy 22 éves lányom, valamint egy 14 éves fiam van. Jocó már évek óta segít nekünk, ha aratás van. Én ülök a kombájnban, keresztapja, az én testvérem viszi be a terményt, és ameddig nincs itt, lehet rá támaszkodni. Együtt dolgozunk, együtt csináljuk. Ő akar jönni, szeretne gépész lenni. A gazdaságátadás viszont még nagyon messze van, egyelőre dolgozunk mi is, mert öregek nem vagyunk. Csináljuk, mert ezt vállaltuk zárta beszélgetésünket Kiss József, aki éppen félre is állt az ürítéshez, hiszen testvére visszaért az üres pótkocsival. A sok munka, ami a fivérek háta mögött van, eddig megérte, hiszen hiába nehéz a gazdálkodás, a testvérpárnak az elmúlt években sikerült felépítenie a saját családi gazdaságaikat, ahol a szakértelmüket, lelkesedésüket és földszeretetüket kamatoztatni tudják látogatásunkkor például a repce és a kalászos gabonák betakarításakor. Gribek Dániel 165

166 Figyelmébe ajánljuk! GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA Segítsük a repce őszi fejlődését! A mikrogranulált startertrágyák tavaszi kultúrákban már egyértelműen bebizonyították pozitív hatásukat, de használatuk egyre jobban terjed a repce és a búza tápanyag-utánpótlásának tervezése során is. Az elmúlt 3 évben repce esetében duplájára, búza esetében pedig négyszeresére nőtt a mikrogranulátum felhasználásával elvetett terület nagysága, és ez nem véletlen. A sikeres repcetermesztés egyik kulcsa, hogy a kezdeti időszakban a növény fejlődése egyenletes és törésmentes legyen. Ennek alapvető feltétele a fejlett gyökérzet kialakulása, amely nemcsak a tápanyagok hatékonyabb felvételét és beépülését teszi lehetővé, hanem az ellenállóképesség növelésében és a különböző károkozók elleni védelemben is fontos szerepet játszik. Felkészülés a kártételre DUOSTART hatása repcében a kezdeti gyökérfejlődésre (jobb oldal) Az elmúlt években a repce őszi fejlődésében egyre nagyobb és nagyobb gondot okoz a kis káposztalégy (Delia radicum) kártétele, különösen azokon a területeken, ahol káposztaféle volt az elővetemény is. A kártétel elsősorban a gyökérnyakon megjelenő rágásokon figyelhető meg. A rágások következtében a gyökérnyak- és szárrothadást okozó fómás megbetegedések könnyebben fertőzik a növényt, így annak szárazságtűrő képessége csökken, súlyos kártétel esetén pedig a tél folyamán akár ki is pusztulhat. A problémák megelőzésének leghatékonyabb módja, ha célzott, a gyökérzet fejlődésére ható tápanyag-utánpótlás alkalmazásával támogatjuk a növényeket. Az elmúlt évben több hazai és külföldi gazdaságban is végeztek megfigyeléseket, és kísérleteket, melyek bebizonyították, hogy a mikrogranulált startertrágyázással fejlettebb gyökérzet és vastagabb gyökérnyak, ellenállóbb növény és magasabb termésátlag érhető el. Közvetlen közel, a kezdetektől A vegetáció indulásakor a hajtás- és gyökércsírának a magban elraktározott 1. ábra A PHYSIOSTART kezelés hatása a repce gyökerére tartalékok elfogyasztását követően külső tápanyagforrásokra van szüksége a további növekedéshez. Mikrogranulált startertrágyák használatával gyorsan és könnyen elérhető tápanyagokat biztosíthatunk a csíranövénynek, melyet a még fejletlen gyökérzetével is képes elérni. Ez különösen fontos, hiszen amennyiben a tápanyag nincs a mag közvetlen közelében, vagy nem felvehető formában van jelen, a kezdeti fejlődés lelassul, ami a későbbi termésképződést már ebben a korai fejlődési fázisban negatívan befolyásolja. A kb. 1 milliméter szemcseátmérőjű mikrogranulátum és így az abban lévő tápanyag is vetéskor közvetlenül a vetőmag alá, mellé kerül. A kis szemcseméret előnye, hogy felülete fajlagosan nagyobb, így hamarabb is oldódik, ami által könnyebben felvehetővé válik a növény számára. Ahogy az innováció, úgy a kísérleti alapú termékfejlesztés is mindig kiemelkedően fontos volt a Timac AGRO számára. Ennek megfelelően cégünk több éven keresztül vizsgálta mikrogranulátumaink hatását az őszi káposztarepce termesztése során is. A vizsgálatok során a különböző tápanyag-utánpótlási módok hatékonyságát hasonlítottuk össze, beleértve a hagyományos és a mikrogranulált startertrágyázás különböző módozatait és azok kombinációit (1. ábra). Az egyes technológiai megoldások hatékonyságának vizsgálatához a növények gyökérnyakvastagságát és a gyökerek hosszát mértük meg és hasonlítottuk öszsze. Legjobb eredményt az alaptrágyázás utáni, vetéssel egymenetben kijuttatott PHYSIOSTART kezelés adta. A technológia az előnyét már a vetést követő 45. naptól megmutatta, és azt a 90. nap időszakában is fenntartotta. Hatékonyságban csak némileg maradt el mögötte az azonos mennyiségű mikrogranulátumot és a fele dózisban kijuttatott startertrágyát tartalmazó technológia. Az eredmények elérésében a PHYSIOSTART optimális összetétele mellett kiemelkedően fontos szerepe volt a termékben található PHYSIO + biostimulátor komplexnek és a MESCAL speciális alapanyagnak is. A Timac AGRO-nál partnereink talajuk ellátottságát figyelembe véve, és a kívánt hozam függvényében 4 eltérő tápelemés biostimulátor-tartalmú mikrogranulált termék (PHYSIOSTART, GREENSTART, ACTISTART és DUOSTART) közül választhatják ki a számukra leginkább kedvező megoldást. További részletekért keresse Timac AGRO szaktanácsadóját, látogasson honlapunkra vagy kövessen minket folyamatosan frissülő Facebook oldalunkon! Az Ön eredménye a mi valódi sikerünk!

167 LIMITÁLT, KÜLÖNLEGES KIADÁS MF 5713 S Dyna-4 NEXT EDITION 130 LE 4.4 literes, 4 hengeres AGCO POWER motor Dyna-4 terhelés alatt kapcsolható sebességváltó Rugózott fülke, opcionális rugózott híd 110 l / perc, nagy teljesítményű CCLS hidraulika szivattyú Joystick elsőrendű kezelés és tökéletes rakodós traktor LED munkalámpa csomag Különleges fekete lakkozás , * EUR + ÁFA-tól! TOP FELSZERELTSÉGGEL * További információkért a felszereltségről és árról érdeklődjön központi számunkon vagy helyi Massey Ferguson kereskedőjénél. Tévedés, elírás, hiba joga fenntartva vagy

168 Figyelmébe ajánljuk! Egész évben kiskert Tóthné Bogdányi Franciska rovata A meglevő gyepet felújíthatjuk felülvetéssel, illetve gyepszellőztetéssel. Ez utóbbira szükség lehet, ha a rendszeres tápoldat- és vegyszerhasználat miatt megritkultak a giliszták és más lebontó szervezetek, és az apró növényi maradványok sűrű réteget képezve felgyűltek. A filcesedett gyep alatt tömörödik a talaj, az öntözővíz lefolyik, nem pedig beszivárog. A filcesedésre vezethető vissza, ha visszafogottá válik a fű növekedése, betegségek lépnek fel, erősödik a gyomosodás, ha foltosan szárad, illetve pusztul a fű. Rövid távon a gyep szellőztetésével szép eredményeket érhetünk el, de tartós megoldást az ad, ha helyreáll a természetes talajélet. Az augusztusban vetett rukkolát, másnéven borsmustárt (Eruca sativa) száraz melegben a földibolhák, (többnyire Phyllotreta fajok) nedves időben a meztelencsigák látogatják. Utóbbiakat éjszaka tudjuk összegyűjteni, az előbbiek ellen pedig a rendszeres talajtakarás, a mikrokörnyezet párásságának megőrzése segíthet. A szedést vetéstől számítva a harmadik hét végén kezdhetjük meg: haladjunk a külső levelektől a belsők felé, egy-egy növényről csak 1-2 levelet leszedve. A teljes éréshez 40 napra van szükség. Ha egész tőlevélrózsát vágunk le a talaj felett, akkor az időjárás függvényében még idén akár a teljes növény újra képződhet. Ha megjelennek a magokat hordozó, vastagabb, felfelé törő szárak, akkor a növény keserűbbé válik, de a virágok élvezhető ízűek, sőt, nem is olyan csípősek, mint a levelek. A szőlőben fellépő másodlagos gombafertőzések (szürkerothadás, fakórothadás) elsősorban a sodrómolyok kártétele nyomán telepednek meg. A sodrómolyok közül a szőlőre a hűvösebb és csapadékosabb térségekben és években károsító, két nemzedékes nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella) és a melegebb területeken és időszakban gyakoribb tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) és hernyói jelentenek komoly veszélyt. A tarka szőlőmoly két nemzedékes, de melegebb években kifejlődik a harmadik nemzedék is. Szeptemberben a zöldesbarna, sárgás fejtokú hernyókat láthatjuk. A fürtkocsányra vagy a bogyókra helyezett petékből kelő hernyók az érőfélben levő szőlőszemekben fejlődnek ki, majd károsítás után a kéreg repedéseibe, a kéregrész alá vonulnak telelni és bábozódni. Gazdasági szempontból a harmadik nemzedék kártétele elhanyagolható. A védekezés a természetes ellenségek támogatását jelenti. Ha a szőlő sorközeiben meghagyunk, illetve telepítünk állandóan virágzó, elsősorban ernyősvirágzatú Érik a birs növényekből álló sávot, akkor ott a ragadozó virágpoloskák, petefürkészek, aranyszemű fátyolkák, pókok és katicabogarak meg tudnak telepedni, menedéket tudnak találni. Ha sűrű bokrokkal egészítjük ki a területet körülvevő védősávot, akkor a rovarfogyasztó madarakat is sikerrel elvárhatjuk. Érik a díszfaként ültetett, olykor madarak által betelepített egybibés galagonya (Crataegus monogyna). A nagyjából 1 cm átmérőjű, ovális almácskára hasonlító, éretten piros termésben egyetlen kemény, nagyméretű mag található. A héj viszonylag fényes, pergamenszerű, a hús lisztes állagú. Napjainkban a kísérletező kedvű háziasszonyok az étrendi változatosság növelése és a növény beltartalmának egészségre gyakorolt hatása miatt az érett terméssel lekvárokat, gyümölcsös zseléket, ecetet, bort és kecsapot

169 ízesítenek, de régen a növény minden részét, beleértve levelét, szárát és még a fa kérgét is felhasználták. Mi adja az értékét? A galagonya elsősorban a szív és érrendszeri problémák kezelésére ismeretes, a benne található antioxidánsok és flavonoid vegyületek segítenek a szív oxigénhiányos állapotának megszüntetésében, az artériák falában felépülő plakkok lebontásában, serkentik a szívizom működését, rendezik a vérnyomás-problémákat, elsősorban magas vérnyomás esetén. Csökkenti a szorongásos tüneteket, és hatásos lehet a 2. típusú cukorbetegség esetén is. A friss galagonyatermésből 2-3 darabot nyersen is elrághatunk, bár élvezeti értéke csekély. A házi gyógykezeléshez a leggyakoribb elkészítési mód a két evőkanálnyi termésből forrázással készített, majd kihűlésig tovább áztatott tea, melyből naponta legfeljebb kettőt fogyasztunk. A galagonya hatását lassan fejti ki, a kúrának legalább 4-8 hétig kell tartania. Tudnunk kell azonban, hogy a galagonya hatóanyagai megzavarhatják a szív-, és érrendszeri, valamint cukorbetegséggel kapcsolatos, egyébként szedett gyógyszerek hatását, ezért kérjünk orvosi tanácsot, mielőtt a komolyabb teakúra elkezdését megfontolnánk. Szeptember második felében visszakerülhetnek a földbe a tavaszi évelők júniusban kiszedett hagymái. Most fény derül arra is, hogyan vált be a tárolóhely. Túl magas páratartalom, elégtelen szellőzés mellett könnyen megindulhatott a rothadás, különösen, ha az egyes hagymafejek túl sűrűn kerültek egymás mellé. Válogassuk át őket, komposztáljuk a hibásakat, töredezetteket. Ha eddig még nem volt kertünkben az évelő kora tavaszi virágok számára fenntartott hely, akkor ezen most változtathatunk. A legtöbb hagymás még a fák kilevelesedése előtt virágzik, ezért számukra megfelelő lehet az a terület is, melyet a koranyári hónapoktól kezdve késő őszig a lombhullató fák árnyékolnak. Jól mutatnak a gyepben, legfeljebb az első néhány fűnyírás alkalmával kell őket kerülgetnünk. Júniusra érve már nyugodtan áttolhatjuk rajta a gépet, igaz, a hagymáikat a gyep feltörése nélkül nem tudjuk kiásni. A közvélekedés szerint azok a hagymások, amiket nem veszünk ki a levelek elszáradása után, és nem ültetünk vissza az ősz első harmadában, elsatnyulnak, csak leveleket hajtanak, virágot már nem, majd végül eltűnnek. Ez valóban igaz a hagymások többségére, ám a tapasztalat szerint a fürtös gyöngyike, a hóvirág, tőzike vagy akár az illatos jácint jól bírja ezt a fajta termesztési módot is. Gyepben tehát inkább ezekkel a fajokkal próbálkozzunk. Minden más helyre, ahonnan ki is szedhetjük őket, a fajok és fajták széles választékából válogathatunk. Az árnyékolt üvegházban tartott kosborfürt (Odontoglossum) a nyugalmi időszakra készülődik. A heti egy öntözésről álljunk át a naponkénti öntözésre. A tápanyagok pótlásában is változás áll be: akár tápoldatot, akár komposztot használunk, kerüljük a nitrogénben gazdag készítményeket, viszont növelhetjük a foszfor arányát. Ezzel a most apránként téli nyugalomra térő növény tavaszi virágzását segítjük elő. Az Odontoglossum orchidea 7 o C-ig télálló, tehát még nem szükséges beköltöztetnünk, és ha nyáron árnyékoltuk, akkor most ezt a védelmet a déli órák kivételével már meg is szüntethetjük. Ha a szobapáfrány (Nephrolepis exaltata) nyáron jól érezte magát odakint az árnyékban, szórt fényben, akkor most is hasonló helyen fogja átvészelni a telet, ugyanis amennyiben a hőmérséklet tartósan 10 o C alá süllyed, a növényt védenünk kell a hidegtől. Mielőtt behoznánk a lakásba, vágjuk le az elszáradt, régi leveleket, csak a frissen kihajtott leveleket hagyjuk meg. Az új helyéhez fokozatosan szoktassuk, a hirtelen környezetváltozás megviselheti. Ezeket az évelő szobanövényeket a fűtési szezon előtt 3-4 héttel érdemes visszaszoktatni téli lakhelyükhöz. A hónap végén, amikor a levelek zöme már elszáradt, tőosztással szaporíthatjuk a pünkösdi rózsát (Paeonia). Az idősebb növény az átültetésért nem lelkesedik, de adódhat olyan helyzet (pl. építkezés, járdakészítése), amikor erre mégis szükség lehet. A pünkösdi rózsa kifejezetten sok tápanyagot, napos helyet igényel. A talajok közül csak az erősen kötöttet nem kedveli, mert levegőtlen, pangóvizes körülmények között könnyen megtámadják a gombás betegségek. Tőosztás előtt alaposan öntözzük be, majd ásóval emeljük ki a tövet. Ahány rügyet találunk a gyökereken, annyi szaporító egységet tudunk képezni, annyifelé vághatjuk az anyatövet. Átültetéskor a gyökeret ne ültessük túl mélyre, legfeljebb 3-4 cm talaj legyen a legfelső szem (rügy) felett. A behelyezett gyökeret óvatosan, lazán töltsük fel érett marhatrágyát is tartalmazó komposzttal. A műveletet iszapoló öntözés zárja. Fotó: a szerző felvétele n 169

170 Figyelmébe ajánljuk! Talajélet, talajoltás ROVATVEZETŐ: Kosztolányi Attila Kezelni és visszaforgatni a növényi maradványokat a talajba ez a titka a szerves anyag megőrzésnek! A talaj szerves anyagai nélkül, tulajdonképpen mondhatjuk, hogy fenntartható mezőgazdasági termelés nem létezhet. Szerves anyag lehet bármely elhullott állat vagy elhalt növényi maradvány, a bomlási folyamat különböző szakaszaiban, de ide tartoznak a mikroorganizmusok és azok végtermékei is. A mezőgazdasági termelés során az egyik legfontosabb szervesanyag-forrás az elhalt növényi maradványokból származik. A bomlás során ezekből tápanyagok szabadulnak fel, amelyeket a növények és mikroorganizmusok újból hasznosítani képesek. A bomlási folyamat végterméke a humusz, amely egy komplex anyag, igen fontos tulajdonsága, hogy tovább igen hosszú idő alatt bomlik, kiválóan megtartja a nedvességet és javítja a talaj szerkezetét! A szerves anyag bomlását befolyásoló tényezők: A szerves anyagok bomlásának sebessége alapvetően a következő tulajdonságoktól függ: a talaj hőmérsékletétől, nedvességtartalmától, ph-jától és tápanyagellátottságától. Ezek a paraméterek meghatározzák a talaj mikrobiológiai aktivitását, a baktériumok diverzitását, a talajélet intenzitását. Minél melegebb és nedvesebb a talaj annál gyorsabb a szerves anyagok bomlása, ugyanakkor, a vízzel telített talajokon a szerves anyagok lebomlása korlátozott, mivel a lebontásért felelős mikroorganizmusok oxigén nélkül képtelenek az életre. Ez az oka annak is, hogy a túl mélyen bedolgozott szerves anyagok jó pár év múlva is érintetlenül megtalálhatóak a talajban. A sekély bedolgozás során mulcsréteg képződik, ebben az esetben viszont elsősorban a nedvesség hiánya, a gyors kiszáradás a lebontást korlátozó tényező. Az alacsony ph-jú savas talajok általában nagyobb mennyiségű le nem bomlott szerves anyagot tartalmaznak, mivel ezeken a talajokon a lebontásért felelős mikroorganizmusok kevésbé aktívak. A szerves anyagok legfontosabb hatásai : Javítják a talajszerkezetet: a lebomlott szerves anyagokból humusz lesz, ami a homok, vályog és agyagszemcsékkel olyan vízben nehezen széteső aggre gátumokat képez, amelyeknek a szerkezeti stabilitása nagy. Javul a talaj vízgazdálko

171 dása: a stabilabb, nagyobb aggre gátumok között kialakuló nagyobb pórustér hatására javul a talaj vízvezető képessége. Ugyanakkor a humuszmolekulák nagy mennyiségű víz megkötésére és növényi igény szerinti szolgáltatására képesek. Tápanyagot szolgáltatnak: igen fontos nitrogén, foszfor, kálium és mezo-mikroelem forrás. Ezek a tápanyagok a lebomlás során folyamatosan válnak elérhetővé, mind a növényeket, mind a talajlakó élőlényeket táplálva. Amennyiben nem biztosítjuk a szerves anyagok talajba visszaforgatását, a talajlakókat táplálékuktól fosztjuk meg és így növényeinket is! Javítja a kationcserélő kapacitást: a humuszmolekulák kolloidok, negatív töltésű struktúrák, amelyek hatalmas felülettel rendelkeznek. Így óriási mennyiségű pozitív töltésű tápanyagot vonzhatnak és raktározhatnak, például kalciumot, magnéziumot, káliumot, és ezt akkor bocsátják a növény rendelkezésére, amikor annak szüksége van rá. Ugyanakkor a növényi maradványoknak, kiemelkedő fontosságuk ellenére, van néhány olyan tulajdonságuk, amelyekkel korlátozhatják a termelés sikerét, és ami indokolja a tápanyagok mielőbbi felszabadulásának igényén túl, hogy olyan baktérium készítményekkel kezeljük beforgatásra kerülő szervesanyag-tömegünket, amely segíti a mielőbbi lebomlást. Egyrészt igen nehéz és időigényes termesztésben lévő talajokon nagy mértékű szervesanyag-növekedést elérni. A zöldtrágyanövények gyorsan lebomlanak, de kis mértékben képesek tartósan növelni a talaj szervesanyag-tartalmát. A szántás és az egyéb forgatással járó talajmunkák növelik a forgatott réteg levegőzöttségét, ezáltal gyorsítva a humusz oxidációját. Ugyanakkor, nem megfelelően levegős talajba történő leforgatás esetén, a szerves anyagok nem bomlanak le, a talaj tömörülhet, vízáteresztő képessége csökkenhet, a mikroorganizmusok számára optimális oxigénviszonyok megváltozhatnak. Ez hatással lehet a növények fejlődésére, tápanyagellátására. A szerves anyagok bomlása során átmeneti nitrogénhiányos állapot léphet fel. Ez korlátozhatja a haszonnövények fejlődését. A fentiek szerint tehát alapvető érdekünk a növénytermesztésben, hogy a lehetőségeinkhez mérten legnagyobb mennyiségű szerves anyagot dolgozzunk be a talaj felső 5-30 cm-es rétegébe, ügyelve a talajmunkákhoz tartozó megfelelő művelési mélység megválasztásra. Ugyanis itt, a talaj felső rétegében a legaktívabb a bontási folyamat, aminek következtében célunk az, hogy a szármaradvány-tömeg mielőbb humusz anyagokká váljon, amely jelentősen növeli termesztésünk sikerességét. További előny, hogy a szármaradványokat maga a gazdálkodó termeli meg, ott a termőföldjén. Nem kell megvennie, odaszállítania. Aprítással egy menetben vagy utána alkalmazott szakszerű baktériumos kezelés és beforgatás megalapozza a következő év termését. Ez nem állati eredetű szerves trágya, mely jótékony baktériumokat tartalmaz a talaj számára a szerves anyagok befogadására, ez csak növényi eredetű szerves anyag és itt pótolni kell a baktériumokat. A talajba juttatott szármaradványok bontási folyamatát pedig ma már olyan kiváló, hazai baktérium-készítményekkel segíthetjük elő, amelyek az elmúlt közel két évtizedben a hazai gyakorlatban bizonyították alkalmazásuk előnyeit és jelentős szakmai és tudományos háttérrel rendelkeznek! Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete 171

172 Figyelmébe ajánljuk! Repcepiaci kérdőjelek Fórián Zoltán Erste Agrár Kompetencia Központ, Budapest Agrárgazdaság ROVATVEZETŐ: Dr. Molnár Zsuzsa, Dr. Tikász Ildikó E lap hasábjain már több mint fél éve is arról írtam, hogy a hazai repcetermelők egy része elbizonytalanodott, és a növény lecserélésén gondolkodik. Nos, az idei repceév tapasztalatai ezt csak tovább erősítették. Annak ellenére, hogy már komoly termelési tapasztalat gyűlt össze a repcetermelésben, nem árt átgondolni helyét a magyar szántóföldi növénytermesztésben, üzemi szinten is. Ebben próbál e cikk piaci támpontokat adni sok-sok adattal, ábrával. A világpiaci árak felfelé tartanak! ami a leginkább meghatározó tényező lehet 2020 fennmaradó részében. Mi nem várjuk, hogy a jelenlegi dolláros Brent ár változna az év végéig, de nő az esély arra, hogy lefelé tör ki az olajár ebből a sávból, ha a járvány és a politikai helyzet drasztikusan romlik (2. ábra). Magyarul, az olajár fenn ül az újra növekvő kereslet hullámán, miközben a kartell kézben tartja a kitermelést. Amíg a kereslet nem kezd ismét zuhanásba, ez akár így is maradhat, vagyis stabil repceárakra számíthatunk az előttünk álló hónapokban. Azért, hogy a helyzet összetettségét bemutassam, íme a másik piacmozgató tényező, a pálmaolaj, főleg a maláj. Ennek ára az emelkedő távol-keleti kereslet hatására május eleje óta emelkedik, ami az összes többi olajnövény árát is alátámasztja (3. ábra). Ha a világpiac nagyobb szereplőinek háza táján szétnézünk, akkor úgy március idusa óta emelkedő trendet látunk (1. ábra). Hát nem ez a lényeg? Nem! Ennél sokkal fontosabb az, hogy ez milyen tényezők miatt alakult ki, meddig fog tartani, milyen nyereséget tesz lehetővé. Nem is beszélve arról, hogy a hazai piac igencsak elszakadt ettől a tendenciától. De erről majd később. A repce ára szorosan összefügg a kőolajárakkal. Ez a két görbe alakulásán jól látható. Ennél fogva az előrejelzés készítése messze több mint a mérlegek és készletek alakulásának vizsgálata. A kereslet összeomlása az olajárakban egészen extrém mélységeket hozott. A visszapattanás pedig a repcepiacon is megjelent. Az Erste elemzői szerint jelenleg az OPEC egyre inkább finomhangolja az olajpiacot, és élvezi a visszanyert vezető szerepét a világ olajpiacán. Azonban a koronavírus-járvány alakulására és kereslet változására nekik sincs ráhatásuk, 1. ábra Repceárak (USD/t) Forrás: IGC 2. ábra A Brent olaj tőzsdei ára Chicagóban (USD/t) Forrás: ft.com

173 3. ábra A pálmaolaj tőzsdei ára (USD/t) Forrás: indexmundi A globális piac egyensúlyban van A szoros olajár-függés ellenére tehát látnunk kell a repce mérlegében is, méghozzá legalább három szinten: a világ, az EU és Magyarország szintjén. A világ repcemérlege Ha a világ repcemérlegére nézünk, nem igazán látunk nagy mozgásokat (1. táblázat). A felszín alatt azonban, jelentős ingadozásokkal találkozunk. A 70 millió tonnás éves termelés a 2020/21-es gazdasági évben várhatóan alig 2,4 százalékkal fog növekedni. Ez leginkább Kínának köszönhető, amely Kanada és az EU után a harmadik legnagyobb repcetermelő a világon. Ezzel együtt is alatta lesz azonban a termés a 2017/18- as és 2018/19-es szintnek. A globális termés több mint negyede Kanadában, másik mintegy százaléka az EU-ban kerül betakarításra. Mivel Kanada kereskedelmi konfliktusba keveredett Kínával (Huawei-ügy) ott jelentős készletekkel fordultak az új szezonra. Az import oldalán azonban az EU a legnagyobb, hiszen hamarosan eléri a 40 százalékos arányt. Mindehhez azonban hozzáteszem, hogy ahány piaci szervezet, annyiféle mérleggel lehet a repcepiacon találkozni. Van, aki kisebb terméscsökkenésre számít, de abban mindannyian egyetértenek, hogy a készletek szűkösek és csökkennek. Az EU repcemérlege Az Európai Unióban 2019/20- ban és 2020/21-ben egyaránt csökken a repce vetésterülete. A fentebb már említett kiábrándulás tehát az egész kontinensre jellemző. Ez együttjár az import emelkedésével. Ebben pedig Ukrajna a legnagyobb partner. Repcemagtermelésük 90 százaléka kerül exportra, ennek mintegy 90 százaléka landol a közösség piacán. Gyakorlatilag erre a piacra termelik ezt az olajos növényt. Évente 3 millió tonna repcemagot exportálnak. Az ukrajnai repceterület évről évre növekszik, jelenleg közel 1,3 millió hektár (2. táblázat). De van itt egy kis gond! Az EU vegyszertilalmai miatt az ukrán repce jelentős része kitiltásra kerülhet az EU piacáról. Ukrajna ugyanis nemcsak, hogy nagy tételben használja az EU-ban kivont szereket, hanem még ezek mérésére alkalmas laborokkal sem rendelkezik. Saját becsléseik szerint az exporttételek 40 százaléka lehet érintett, 1,0-1,5 millió tonna. Az EU-ban a repce a meghatározó olajosmag, azonban kínálata folyamatosan csökken. A repceterület jelentős csökkenésének oka a neonikotinoidok kivonása. Emiatt a repce termesztése nehezebb és költségesebb. A piacon elérhető többi rovarölő szer nem olyan hatásos. A magasabb költségek és az alacsonyabb hozamok miatt a repce kevésbé versenyképes más növényekhez képest. Mivel hiányzik a megfelelő alternatív növény a vetésforgóban, az európai gazdák a gyengébb gazdasági eredmények ellenére is folytatják a repcetermelést, bár alacsonyabb szinten. A repcepiacon a biodízeltermelés a meghatározó piac, az élelmi- 2016/ / / / /21* termelés 69,49 75,02 72,61 68,20 69,82 import 15,51 15,48 14,34 15,01 15,05 export 15,80 16,20 14,30 15,19 15,39 olajgyártás 67,38 68,41 67,90 67,38 66,68 zárókészlet 5,14 7,96 9,03 6,50 5,99 1. táblázat A világ repcemérlege (millió tonna) * 2020/21 előrejelzés Forrás: USDA 2018/ / /21 terület, eha nyitókészlet termelés import összes kínálat export feldolgozás összes felhasználás hozam, t/ha 2,78 2,64 2,64 2. táblázat Ukrajna repcemérlege (ezer tonna) Forrás: USDA 2018/ / /21 terület, eha nyitókészlet termelés import összes kínálat export feldolgozás összes felhasználás zárókészlet táblázat Az EU repcemag mérlege (ezer tonna) Forrás: USDA 173

174 Figyelmébe ajánljuk szer- és egyéb ipari igény kevésbé befolyásolja a keresletet. A biodízeltermelés az EU szerint nem fog növekedni ebben az időszakban, marad a 11 millió tonnás szinten. A felhasználás oldalán sem várnak növekedést, a biodízelimport pedig egyenesen vissza fog esni (évente 1,6 százalékkal). Az EU egyébként olajosmag előrejelzéseiben is meglehetősen pesszimista ig az önellátási szint mindössze egy százalékkal fog emelkedni évente, és alig éri el a kétharmados szintet. A növekedést viszont a termelés és nem az import bővülése fogja fedezni. (A számok repcével, napraforgóval, szójával és földimogyoróval számolnak a termelés oldalán.) A növényi olajok piacán is csak kétharmados az EU önellátása, de ennek 70 százalékra emelkedését várja az EU 2030-ig. A folyó szezonban érdemben csak Németország, Franciaország és Románia növelte repceterületét, miközben Bulgária, Lengyelország és az Egyesült Királyság csökkentette. Az import 2020/21-ben is el fogja érni az 5,7 millió tonnát. A lényeg, hogy az EU-s készletek ebben a szezonban is igen alacsony szinten maradnak (3. táblázat). Az EU saját adatai kismértékben eltérnek az amerikaiaktól, de hasonló trendet mutatnak azokkal. A lényeg, hogy az EU repcetermelése az előző öt év átlagánál alacsonyabb szintre állt be (4-5. táblázat).! öt év átlaga 2019/20 júliusi eltérés az előző eltérés az ötéves becslés évtől (%) átlagtól (%) repce 6,06 5,18 5,22 0,6 13,9 napraforgó 4,2 4,35 4,41 1,5 5,0 szója 0,89 0,9 0,91 1,2 2,0 összesen 11,15 10,43 10,53 1,0 5,5 4. táblázat A főbb olajnövények termelése az EU-ban (millió hektár) Forrás: DG Agri öt év átlaga 2019/20 júliusi eltérés az előző eltérés az ötéves becslés évtől (%) átlagtól (%) repce 19,15 15,36 15,4 0,2 19,6 napraforgó 9,33 10,07 10,82 7,5 16,0 szója 2,5 2,69 2,68 0,7 7,2 összesen 30,65 28,13 28,9 2,7 6,7 5. táblázat A főbb olajnövények termelése az EU-ban (millió tonna) Forrás: DG Agri Magyarország repcemérlege 4. ábra Az olajos magvak havi termelői ára ( ) Itthon a helyzet komoly szélsőségeket mutat. Az ország egyes részein, sőt üzemenként is jelentős eltérések vannak az idei terméseredményekben is. Ez egyfajta kiválasztódást jelent. Ahol például a Duna Tisza közén az idei termés tragikusan alacsony lett, többen fognak felhagyni a repcetermeléssel. Miközben ügyfeleink körében számos kiemelkedő termésátlag született idén is. Ők nyilván megtalálják számításukat e növényben. A jó adottságúaknál növelni, míg az ellenoldalon mérsékelni kell a repceterületet. A technológiai színvonal döntő tényező. A napraforgó, a szója és a repce ugyanúgy egymillió hektár körüli területen kerül a földbe Magyarországon, mint a kukorica és a búza. Tekintve igen merev szántóföldi termelési szerkezetünket, e termények versenyképessége még a gáláns támogatási szintek mellett is döntő nemcsak üzemi, hanem makrogazdaságunk szintjén is (A repce és a napraforgó havi termelői árainak alakulása a 4. ábrán látható). Az olajos növények önköltsége magasabb, ráadásul érzékenyebbek a környezetre, a technológiára, és még a piaci kockázatuk is nagyobb, mint a másik két nagy kultúráé. Ezzel a vetésterülettel nagyjából el is érték a vetésforgóban elérhető maximumukat, ezért inkább a vetés szerkezetében tapasztalhatunk majd változást. A hazai viszonyok jól leolvashatók az 5-7. ábra grafikonjairól. Leginkább az utóbbi évek visszaeséseire hívnám fel a figyelmet. Az okait tudjuk jól. Idén újabb csökkenéseket látunk. Adatok még csak az aratás kétharmadáról állnak rendelkezésre a NAIK AKInál. Ezek szerint a termésátlag 2,5 t/ha, de igen nagy szélsőségek között. A terület valamivel 300 ezer hektár fölött maradt, így a termés mennyisége várhatóan nem fogja elérni a 800 ezer tonnát. Már a bevezetőben utaltam a halmozódó termelési tapasztalatokra. Ehhez azonban gyorsan hozzá kell tenni, hogy nem lehet megszokásból gazdálkodni. A repce termelése igen csak innovatív tevékenységgé vált. Különösen igaz ez az idei évre. A növény jól telelt, azonban a tavaszi aszály és hűvös, helyenként fagyos idő,

175 5. ábra Repceterület (ezer hektár) Forrás: KSH 6. ábra Repcetermés (ezer tonna) Forrás: KSH 7. ábra Repce termésátlag (t/ha) Forrás: KSH majd a rovarok mozgalmassá tették az idei évet. Legjobb lenne persze öntözni, de erre csak a termelők egy igen szűk körének van lehetősége. * Összességében a repce piaca leginkább az üzemanyagok piacától függ. Itt nemcsak a kőolaj, hanem az európai bioüzemanyag-szabályozás is fontos tényező. Aztán itt van a pálmaolaj, aminek nemcsak világpiaci helyzete, hanem európai importszabályozása is erős befolyással van és lesz a repce piacára. A többi olajnövény piaca szintén a repcepiac fontos befolyásolója közé sorolható, ahogy a feldolgozás melléktermékeinek piaci versenye is. Ukrajna számára az EU piaca repcében kiemelt jelentőségű. Az EU előírásainak való megfelelés azonban akár évekre visszavetheti ide irányuló exportját, fejlesztésekre kényszerítve őket. Azok a fránya adatok! Nemcsak azért tömtem tele adattal ezt a cikket, mert így sokkal szemléletesebb a mondanivalóm, hanem azért is, mert szeretném a számszaki gondolkodást sugallni Önök felé. Aki repcét termel, annak nemcsak a precíziós gazdálkodás adathalmazával kell bírnia, hanem az önköltségszámítással és a piaci árképzési módszerekkel is. Ez nem egy olyan növény, amely elbírja a hanyag költséggazdálkodást, és azok sem lesznek vele jó viszonyban, akik legyintenek, mondván: mindig van a vetésforgóban egyegy veszteséges. Az előttünk álló években szűkülni fog a repcetermelők száma Magyarországon. Ez meg fog látszani a területen és a termésen is, de az átlagtermésre pozitívan fog hatni. Az árakban nem várunk jelentős visszaesést középtávon sem. Akik tehát megfelelő adottságokkal bírnak ezen igen igényes növény hatékony termelésében meg fogják találni a számításukat. Ezen adottságok helyes felmérése, meghatározása azonban minden termelő egyéni feladata, felelőssége. A támogatási rendszer nyilván továbbra is el fogja mosni a valódi határokat ebben a vonatkozásban is; de az okos gazda már függetleníti magát a támogatási rendszertől, nélküle is meg kellene már állni a lábunkon. Legyen az csak hab a tortán. n 175

176 Figyelmébe ajánljuk! Globális kukoricapiaci kilátások rekord kínálat, rekord kereslet Dr. Molnár Zsuzsa, Dr. Tikász Ildikó Edit Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) augusztusi projekciója szerint világszerte 1171 millió tonna kukorica betakarítására van kilátás a 2020/2021. gazdasági évben, ami minden idők legnagyobb kibocsátása lehet. Három egymást követő, túlkereslettel jellemezhető szezon után amikor a termelés alulmúlta a felhasználást, a szeptemberben kezdődő 2020/2021. gazdasági évben végre a szintén rekord globális szükségletet (1164 millió tonna) meghaladó termés kerülhet betakarításra, így a zárókészlet 317 millió tonnára nőhet. A világ elsőszámú kukoricatermelőjénél, az USA-ban a múlt évinél nagyobb terület, azaz 34 millió hektár (+1 millió hektár) adhat termést az idén. A terméskilátások tekintetében optimizmusra ad okot az állományok állapota, hiszen a növényzet 69%-át minősítették jónak vagy kiválónak augusztus 16-án, szemben az egy évvel korábbi 56%-os aránnyal. Mindezek eredményeként 11,4 tonna/hektár rekordhozam mellett 388 millió tonna lehet az idei kukoricatermés az észak-amerikai országban, amire még nem volt példa. Jóllehet, ez a szám még módosulhat a betakarítás befejeződéséig, a 319 millió tonnára jelzett szintén rekordszintű belpiaci igény biztosított. Ezen túl, 56,5 millió tonna kukorica kerülhet a világpiacra az új szezonban, az egy évvel korábbinál 9 millió tonnával több. Amennyiben az augusztusi várakozások realizálódnak, a zárókészlet 70 millió tonnára duzzadhat (+24%) a 2020/2021. évi szezon végére. A világ második legnagyobb kukoricatermelőjének számító Kínában a 260 millió tonnára jelzett kukoricatermés teljes egészében a belpiacon kerül felhasználásra. Az ázsiai ország kibocsátása a 2017/2018. gazdasági év óta nem képes fedezni a folyamatosan bővülő keresletet, ami a 2020/2021. gazdasági évben 277 millió tonnára tehető. A tartalékokból a 7 millió tonna importtal kiegészülve ellenben jócskán jut a hiányzó volumen pótlására és további 194 millió tonna maradhat raktáron. Kína belpiaci felhasználásának növekedését egyrészt azzal magyarázzák az elemzők, hogy a sertéspestis-járvány okozta állatlétszám-csökkenés után a vártnál gyorsabb az állomány pótlása, másrészt a korábbinál még mindig alacsonyabb színvonalú sertéshús-termelést a baromfihús-termelés felfuttatásával igyekeznek kompenzálni. Az őszi vetésű növények területcsökkenése a kukorica termőterületének növekedését eredményezte az Európai Unióban az idén, így az egy évvel korábbinál 4%-kal nagyobb területről, vagyis 9,1 millió hektárról takaríthatnak be a gazdák termést ősszel. A hozam növekedésével együtt (+1%, 7,4 tonna/hektárra) unió-szerte 67,5 millió tonna lehet a évi kibocsátás, 5%-kal megelőzve a évit. A termőterület legnagyobb mértékben Franciaországban nőtt, tekintettel arra, hogy az őszi vetés itt volt a leginkább akadályozott. Itt 1,67 millió hektárról (+15%) 8,8 tonna/hektár (+4%) termésátlag mellett 14,7 millió tonna (+19%) kukorica kerülhet a tárolókba. Az unió második legnagyobb kukoricatermelőjénél, Romániában 12,9 millió tonna termésre van kilátás. A évinél 4%-kal kisebb volumen a hozam csökkenésével (4,8 tonna/hektárra) magyarázható. A franciaországi elemzők által 8,1 millió tonnára jelzett magyarországi terméssel hazánk a dobogó harmadik helyét foglalhatja el, jóllehet, a terület és a hozam csökkenése miatt ez a mennyiség nem éri el a évit (KSH: 8,3 millió tonna). Olaszországban 6 millió tonna körüli termést várnak az idén is az elemzők, amennyiben a 9,6 tonna/hektár hozamvárakozás realizálódik. Lengyelországban a termésátlag 18%-os javulásának köszönhetően (6,95 tonna/hektárra), 650 ezer hektárról 4,6 millió tonna kukorica (+16%) betakarítása várható. A németországi termelés 14 százalékos bővülése a termőterület 5%-os növekedéséből (440 ezer hektár) és a hozam 8%-os javulásából (9,5 tonna/hektárra) adódik. Unió-szerte a 2019/2020. évi szezonra jelzetthez hasonlóan 79 millió tonna lehet a belpiaci igény kukoricából a 2020/2021. gazdasági évben. A takarmánykeverékek iránt csökkenő kereslet és az olajmagdarák előző évinél versenyképesebb ára, valamint a növekvő gabonaárak miatt a gabonafélék takarmánycélú felhasználása összességében 3 százalékkal mérséklődhet az EUban a folyó gazdasági évben. A legnagyobb mértékben a búza takarmány célú felhasználása eshet vissza, jóllehet, kukoricából

177 Terület (millió hektár) Hozam (tonna/hektár) Termés (millió tonna) 2019/ /2021 változás (%) 2019/ /2021 változás (%) 2019/ /2021 változás (%) EU-28 8,80 9,13 4 7,30 7, ,19 67,45 5 ebből: Franciaország 1,45 1, ,51 8, ,32 14,70 19 Románia 2,66 2,70 2 5,02 4, ,37 12,87 4 Magyarország 1,03 1,01 2 8,05 7,96 1 8,27 8,07 2 Olaszország 0,63 0,63 0 9,45 9,59 1 5,94 6,00 1 Lengyelország 0,66 0,65 2 5,90 6, ,92 4,55 16 Németország 0,42 0,44 5 8,81 9,50 8 3,66 4,18 14 Bulgária 0,48 0, ,08 6,77 4 3,43 3,80 11 Spanyolország 0,36 0, ,01 10,27 3 3,58 3,56 1 Ausztria 0,22 0, ,42 10,41 0 2,30 2,23 3 Horvátország 0,26 0,26 0 9,01 8,17 9 2,31 2,09 10 Szlovákia 0,20 0,20 0 7,33 8, ,44 1,60 11 Forrás: Tallage A kukorica termelése az Európai Unióban is az egy évvel korábbinál közel 1%-kal kevesebbet, 58,1 millió tonnát használhatnak a takarmánykeverékekben a 2020/2021- es szezonban. Ezzel szemben a termény egyéb ipari célú felhasználása 4%-kal 19,3 millió tonnára nő az előrejelzés szerint, köszönhetően az etanol-szektor bővülésének. A prognosztizált uniós kereslet fedezése érdekében a belpiaci termés mellett további 17,7 millió tonna kukorica importja várható az EU-n kívülről, az új szezonban. A behozott menynyiség azonban attól függően is változhat, hogy életbe léptetnek-e importvámot a harmadik országokból származó kukoricára. Ezt az elemzők azért tartják valószínűnek, mert félő, hogy a globális rekordtermés nyomott világpiaci árat eredményez, és ebben az esetben az uniós árunak elsősorban az olcsó ukrajnaival kell versenyeznie. Az import korlátozásával az uniós kereslet a romániai, bulgáriai, magyarországi és lengyelországi kínálat felé fordulhat. Mindenesetre az augusztusi előrejelzés szerint az EU kukoricabehozatala jórészt Ukrajnából (69%) és Brazíliából (17%) származhat a 2020/2021. évi szezonban is. Az európai piac szempontjából meghatározó fekete-tengeri országban, Ukrajnában augusztus elején jók voltak a kilátások, 5,4 millió hektárról rekordközeli, 7,3 tonna/hektár hozammal, soha nem látott mennyiség, 39,5 millió tonna kukorica kerülhet a tárolókba. Ebből akár 33,5 millió tonnát is exportálhat a fekete-tengeri ország a 2020/2021. gazdasági évben. A szovjet utódállam exportorientált kukoricatermelésének növekedését egy évtized alatt megháromszorozódását az importőr országokhoz, azaz az Európai Unióhoz, a közel-keleti térséghez és Kínához való földrajzi közelsége ösztönözte. Míg az északi féltekén a kukorica betakarítására, a déli féltekén a növény vetésére készülnek a gazdák. A déli félteke elsőszámú kukoricatermelőjénél, Brazíliában a 2021 tavaszán betakarításra kerülő növény termőterületét 18,9 millió hektárra (2019/2020: 18,4 millió hektár) jelzik a szakértők. Bár a termés mennyiségére vonatkozó becslés ilyenkor még igen bizonytalan, az elemzők a 2019/2020. gazdasági évinél több, összesen 107 millió tonna kukoricatermést vetítenek előre a szeptemberben induló új szezonra. Argentínában a növény termőterülete 6,2 millió hektár lehet, és az 50 millió tonnára jelzett termés megegyezne a 2019/2020. gazdasági évivel. Ármozgások Az USA-ból származó kukorica volt az egyedüli a világpiacon, amelynek csökkent az ára a július 9. és augusztus 7. közötti időszakban, és ezt a rekord terméskilátásokkal magyarázták az elemzők. Ezzel egy időben a szűkülő dél-amerikai készletek és az élénk export hatására a brazíliai és az argentínai termény exportára egyaránt nőtt. Magyarországon a NAIK AKI PÁIR adatai szerint a takarmánykukorica áfa és szállítási költség nélküli termelői ára folyamatosan nőtt az év folyamán, és ezer forint/tonna (~ USD/ tonna) körül mozgott augusztus első felében. Ez az egy évvel korábbi szintet 6-14%-kal múlta fe lül. A mediterrán térségben az argentínai termény messze a legversenyképesebb a spot piacon, azonban az év utolsó negyedében az ukrajnai veszi át a helyét a várakozások szerint. A kukorica legközelebbi, szeptemberi lejáratra szóló jegyzése 130 USD/tonna közelébe emelkedett a chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) augusztus 24-ig. A párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a termény novemberi határidőre szóló tőzsdei elszámolóára meghaladta a 165 euró/ tonna szintet ezalatt. n 177

178 Figyelmébe ajánljuk! Zöldségtermesztés ROVATVEZETŐ: Dr. Terbe István A laskagomba nyári termesztéséről Dr. Geösel András SZIE Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék, Budapest A termesztett laskagomba az elmúlt néhány évben stabilan megvetette a lábát a hazai áruházak polcain. A folyamatosan jelen lévő árukészlet hatására enyhe emelkedés figyelhető meg a laskagomba fogyasztásában, valamint újabb cégek fontolgatják a termesztésével piacra lépni. A laskagomba termesztésének kettősségét az egyszerű termesztéstechnológia mellett a minőségi gomba előállításának nehézsége adja, különösen a nyári időszakban. A hazai és európai viszonylatban több laskagomba faj termesztése is megoldott. A leggyakrabban az őszi laskagomba (Pleurotus ostreatus) és annak hibridjei fordulnak elő a termesztésben. A világszerte termesztett és vadontermő étkezési gomba életmódját tekintve polifág, lignikol és fakultatív parazita. Ez azt jelenti, hogy a természetben szinte bármilyen faanyagon képes életben maradni. A termesztési gyakorlatban többnyire szalma alapú komposztált alapanyagot használunk. A hazánkban nagyobb volumenben alapanyagot előállító üzemek mindegyike úgynevezett nedves hőkezelést használ. Ennek a lényege, hogy az aprított szalmát néhány napon keresztül nedvesítik, fermentálják, amelynek hatására a szalma fizikai és kémiai paraméterei is jelentősen megváltoznak. Ezt követően a nedvesített komposztot hőkezelésnek vetik alá, amelynek révén a laskagomba számára ideális termesztőközeget hoznak létre. Ez a hőkezelés nem jelent sterilizálást, tehát a laskatermesztésre szánt komposzt tele van olyan hasznos baktériumokkal, amelyek a laskagomba növekedése számára kifejezetten jó hatással vannak, és egyfajta mikrobiológiai védettséget is jelentenek számos kórokozóval szemben. A termesztőközeget az alapanyaggyártó üzemben becsírázzák, s a laskagombával már beoltott zsákok, termőblokkok kerülnek el a termesztőkhöz. A laskagomba termesztésének a technológiája a csiperkegombához képest jóval egyszerűbbnek tűnik, ugyanakkor számos buktatója is van. Az egyik legnehezebb feladat a megfelelő környezeti körülmények megteremtése. A micélium növekedésére a hőmérséklet (komposzt és levegő), a levegő relatív páratartalma és CO 2 (szén-dioxid) szintje van elsődleges hatással. A termesztő feladata ezen környezeti paraméterek irányítása, s ezzel a termesztés kézben tartása. A termesztéstechnológia elemei 1. kép Laskagomba blokkok átszövetése polcokon egy csiperketermesztő házban Az első technológiai lépés a termőblokkok átszövetése, amely során a gombacsírából (szaporítóanyagból) a laska micéliumszálai növekedésnek indulnak és birtokba veszik az alapanyagot (1. kép). Ez a termesztésben lévő hibrid fajták esetén C komposzthőmérséklet mellett nap alatt megtörténik. A laskagomba átszövetése során kifejezetten magas (akár ppm feletti) koncentrációjú CO 2 szint is előfordul, amely kifejezetten serkenti a micélium növekedését. A relatív páratartalmat 85-90% körül célszerű tartani. Alacsony belső légsebesség mellett még ennél valamelyest alacsonyabb páratartalom is elfogadható. Az átszövetés sikerét az alapanyag egyenletesen fehér micélium borítottsága jelzi. Ezt követően termőre kell fordíta

179 ni a zsákokat azért, hogy a termőtest képzés beinduljon. Itt a környezeti körülmények olyan változtatására van szükség, amely a micélium számára stresszként jelenik meg, s a vegetatív növekedést beszüntetve generatív állapotba, termőtest képzésre áll át a gomba. Ezt a gyakorlatban a hőmérséklet és CO 2 szint jelentős csökkentésével, valamint a páratartalom mérséklésével együtt valósítják meg. A termesztőházakban a termőre fordításkor az addig jellemző belső levegő keringtetést a kívülről beszívott friss levegő növelése követi. A termőre fordításhoz ugyanis kifejezetten alacsony, ppm alatti, sőt egyes fajtáknál ppm alatti CO 2 szintet kell biztosítani az egészséges termőtestek kifejlődése érdekében. Miután a termőblokkokban lévő baktériumok és a laskagomba egyaránt jelentős mennyiségű oxigént lélegeznek be és CO 2 -t lélegeznek ki, az egyik legfontosabb feladat ennek a CO 2 szintnek az alacsonyan tartása. A legcélszerűbbnek a természetes levegővel (amelynek CO 2 szintje ppm) történő szellőztetés tűnik, amellyel a termesztőház CO 2 szintje csökkenthető. A problémát pont az jelenti a nyári időszakban, hogy a kinti levegő ilyenkor már sokszor 30 C feletti, amelyet 3. kép Pleurotus pulmonarius (nyári laskagomba) termőidőszakban, komposztált szalma alapanyagon sem a termőre fordításhoz, sem a termőidőszakban közvetlenül nem szabad a blokkok köré engedni, hiszen túl magas a hőmérséklete. A termőre fordításhoz és a termőidőszakban mindenképpen 20 C alatti, de ideális esetben C-os helyiség-hőmérsékletet kell megcélozni. Ennek érdekében a friss levegőt vagy hőcserélőn keresztülvezetve kell a blokkok köré engedni ahol a hőmérséklete jelentősen lehűl, vagy más módszerrel kell a hőmérsékletet csökkenteni. Jelentős gondot jelenthet a nyári időszakban a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti akár 20 C-os eltérés is. Ilyenkor ugyanis a levegő tényleges vízpáratartalma oda vezethet, hogy a helyiség páratartalma nagyon megnő. A termőidőszakban 90% feletti relatív páratartalom már káros, ennek hatására a termőtesteken sárgás elszíneződés, többnyire baktériumos foltosodás jelenik meg (2. kép). Sok esetben a foltok már 85-88% körüli páratartalom mellett is megjelennek. A humipados, vízhűtéssel működő termesztőházaknál még nagyobb kihívást jelent a páratartalom szinten tartása, hiszen itt kifejezetten a levegő párásítása révén csökkentik annak hőmérsékletét. Itt a több friss levegő adása mérsékelheti valamelyest a páratartalmat. Lényeges eltérés a csiperketermesztéshez képest, hogy ott a komposzt takarására használt takaróföld, illetve annak magas víztartalma akkor is jó mikroklímát tud biztosítani, ha a termesztőhelyiségben ingadoznak a környezeti körülmények. A laskatermesztésben a takaróföld hiánya miatt ilyen puffer nincs a technológiában, ezért kiemelten fontos a helyiség klímájának szabályozása. A laska alapanyaggyártók a nyári időszakra általában vékonyabb blokkokat készítenek, mint az év többi időszakában. Ez a gyakorlatban anynyit jelent, hogy az egységnyi méretű blokkok mélységét néhány cm-rel kisebbre veszik, vagyis ugyanaz a komposzttömeg több blokkban oszlik meg. Ennek köszönhetően a blokkok hőtermelése csökken, és könnyebben szabályozhatóvá válik azok hőmérséklete. Időszaktól függetlenül célszerű a mikroperforált zsákok használata (2. kép). Az anyagában perforált polietilén segítségével a gázcsere és így a micélium légzése könnyebben 2. kép Baktérium okozta betegség fiatal termőtest-kezdeményen, mikroperforált termőblokkon megvalósulhat, valamint a fölösleges hő is könnyebben távozik a blokkokból. Természetesen ennek a fóliának az ára magasabb, ám feltétlenül megéri ilyet választania a termelőnek, különösen a nyári időszakban. Ma már elérhetőek a köztermesztésben kifejezetten a nyári időszakra nemesített laskagomba hibrid fajták, amelyek magasabb komposzthőmérséklet mellett is elfogadható termésmennyiséget és minőséget produkálnak. Ezek a fajták több csíragyártó és nemesítő cég kínálatában is rendelkezésre állnak. Ugyanakkor ezek a fajták is érzékenyek a szélsőséges környezeti változásokra, mint az őszi-téli termesztésre javasoltak. Szintén elérhető nagyüzemi termesztésben is a nyári laskagomba (Pleurotus pulmonarius) micéliumával beoltott termőblokk. Ez a laskagomba faj a nyári időszakban is alkalmas termesztésre, bár termőtestei kisebbek és világosabb színűek, mint a hibrid fajták esetében tapasztalható (3. kép). Általában a hozama is elmarad a hibridekhez képest, ám a kevéssé kontrollált termesztőhelyiségekben érdemes vele próbálkozni. n 179

180 Figyelmébe ajánljuk! Gyümölcstermesztés ROVATVEZETŐ: Dr. Szalay László Európa gyümölcsöskertje Dr. Szalay László SZIE Kertészettudományi Kar, Fenntartható Kertészet Intézet, Gyümölcstermesztési Tanszék, Budapest Dél-Tirolban immár hagyomány, hogy januárban gyümölcstermesztési szemináriumot, szakmai tanácskozást rendeznek januárjában már a 31. ilyen rendezvény zajlott, amelyen 150-en vettek részt nemcsak Olaszországból, hanem Ausztriából, Svájcból, Németországból, Belgiumból és Hollandiából is. A rendezvény azért is kiemelt jelentőségű, mert ban a későbbre tervezett szakmai programok sorra elmaradtak a térségben a koronavírus-járvány miatt. A tanácskozáson a szokásos témakörök, növényvédelem, technológia, fajtahasználat, fogyasztói igények mellett kényes témák is terítékre kerültek. Nem titkoltan politikusoknak és döntéshozóknak szánt kérdések is elhangzottak. Az utóbbi hét évben 20 hatóanyagot vontak ki a forgalomból, amelyek korábban széles körben használatosak voltak a gyümölcsösök növényvédelmében, és csak 13 új szer kapott engedélyt. A felhasználható készítmények köre folyamatosan szűkül. A fenntartható gyümölcstermesztés pedig sok szakember véleménye szerint éppen nem az egyre kevesebb, hanem a több készítmény rendelkezésre állásával, és azok szigorú szabályok közötti, felelős használatával valósítható meg. Csak megfelelő számú készítménnyel lehet ugyanis a szerrotációt megvalósítani, és a károsítókban kialakuló szerrezisztenciát megakadályozni. A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy az alma termékpályán nem az olcsó tömegtermékeké, hanem a prémium minőségé a jövő. Ennek a kiváló íz és beltartalmi értékek mellett fontos jellemzője kell hogy legyen a minőségbiztosítás és a káros vegyi anyagoktól való mentesség. Emellett a márkanév és a földrajzi eredetvédelem nemcsak a fogyasztók jobb eligazodását segíti, hanem a termesztőket is több jövedelemhez juttatja. A szén-dioxid-kibocsátás és a biodiverzitás kérdése is szóba került. Az idei konferencia jelmondata ez volt: Dél-Tirol Európa gyümölcsöskertje, egyben a legnagyobb biodiverzitással rendelkező terület. Ez a kijelentés első hallásra meglehetősen szerénytelenül hangzik. Nézzük meg, hogy jogosan büszkélkedne-e vele. A térség elsősorban az almatermesztéséről híres, bár az utóbbi években egyre több helyen látni csonthéjas és bogyós gyümölcsfajokból létesített ültetvényeket is. A hivatalos adatok szerint 2019-ben tonna almát szüreteltek Dél-Tirolban, kerekítve 1 millió tonnát. A termés jelentős része exportra kerül. A hagyományos kereskedelmi fajták közül még mindig Golden Delicious a legjelentősebb, bár aránya évről évre csökken. A második legfontosabb fajta a Gala. Ezen kívül nagyobb területen termesztik még a Red Delicious, a Granny Smith, a Fuji és a Braeburn fajtákat. A termés 11%-át tették ki a klubfajták ben, amelyek közül a Pink Lady a legfontosabb, a második pedig a Kanzi. Az új ültetvényekben egyre nagyobb arányban telepítenek klubfajtákat. A Pink Lady -t forgalmazó cég már nem szeretné ennek a területét nagyon növelni Olaszországban. A klubfajták lényege ugyanis az, hogy nem teremtenek belőle a túlkínálatot, folyamatosan keresleti piacot igyekeznek fenntartani, hogy az ár mindig magasan tartható legyen. Pink Lady márkanévvel két fajta forgalmazható, a Cripps Pink és Rosy Glow. Újabban inkább az utóbbit ültetik a gyümöl- Almatermesztés Dél-Tirolban 1. ábra A Golden Delicious almafajta fővirágzásának időpontja különböző években Laimburgban (Forrás: European Fruit Magazine)

181 1. kép Fiatal almaültetvény jégeső elleni védőhálóval csök jobb színeződése miatt, főként a kiöregedett Cripps Pink ültetvények pótlására. Az Envy, a Crimson Snow, a Joya, a Natyra, az Evelina és a Cosmic Crisp márkanevű klubfajták is megjelentek az utóbbi években a térség almaültetvényeiben. Az ökológiai almaültetvényekben tonna alma termett 2019-ben, ebből tonna friss piacra került (75%), tonna pedig feldolgozásra. (Az integrált termesztésben az ipari alma aránya csak 14,5%). Évről évre növekszik a bio ültetvények aránya Dél-Tirolban, a következő években már meg fogja haladni a 2000 ha-t. Messzire vezetne annak elemzése, hogy mi ösztönzi a termesztőket az ökológiai (bio) gazdálkodásra való átállásra. Ennek részleteibe nem szeretnék belemenni. Nyilvánvalóan szerepet játszik ebben a környezetterhelés csökkentésére való törekvés, különböző társadalmi ösztönző erők és a magasabb áron való értékesítés lehetősége, valamint számos más tényező is. A fajtahasználat kérdésére azonban ki szeretnék térni. A fent említett jelmondatban ugyanis a biodiverzitás is hangsúlyosan szerepel. A biodiverzitást úgy képzeli el az ember, hogy nagyon sokféle fajta, genotípus van az ültetvényekben. A fajtakérdés azért is érdekes, mert sok szakember véleménye szerint ebből a szempontból válaszúthoz érkeztek az ökológiai gazdálkodók. Európában, és Dél-Tirolban is az ökológiai almaültetvényekben ma a következő fajták a legelterjedtebbek: Gala, Golden Delicious, Jonagold, Topaz, Elstar, Braeburn, Pinova. Ezek közül csak egy való igazán a bio ültetvényekbe, a Topaz, mert az rezisztens a varasodással szemben és a lisztharmatra sem fogékony. A többi fajtával, amelyek érzékenyek a betegségekre egyre nehezebb a piac által elvárt minőséget biztosítani úgy, hogy nem használhatunk szintetikus növényvédő szereket. A megoldást a rezisztens fajták jelenthetik, amelyek választéka a nemesítők munkájának eredményeként ma már meglehetősen bőséges. Voltak is törekvések ezek bevezetésére a bio ültetvényekben, a piacra juttatásuk azonban nem nagyon volt sikeres. Ez magyarázza a jelenlegi fajtahasználatot. Mindenki a saját szemével láthatta, hogy az utóbbi évben miként terjedtek el a klubfajták világszerte. Emögött rengeteg pénz és nagyon sok munka van. Egy új fajta bevezetése a piacra és fölfuttatása igen munkaerő- és tőkeigényes. Emellett speciális szakemberek kellenek hozzá, akik a marketinghez értenek. Ennek mintájára próbálkoztak a biotermesztők is kifejezetten bio fajták marketingjével. Az átütő siker valószínűleg a kevés befektetett tőke és energia miatt maradt el. Így maradtak a régi fajták, mert sokan azt tapasztalták az alma fronton, hogy az ismert termékeket könnyebb eladni, mint az újakat. Mostani döntésük, hogy milyen fajtákat ültetnek, a következő évre határozza meg a működésüket. Maradjanak a megszokottnál, vagy újítsanak? Fontos döntés a termesztők és az oltványt-előállító faiskolák számára is. Mely fajtákat szaporítsák? Magas színvonalú és versenyképes termesztést természetesen csak a legkorszerűbb művelési rendszerekkel és technológiával lehet megvalósítani. Így természetes, hogy Dél-Tirolban mindenütt intenzív ültetvényeket és korszerű eszközöket látunk. Az ültetvényeket a környezeti károk elleni védelemmel is fölszerelik (1. kép). A jégeső elleni védőhálók mellett egyre több helyen sűrű szövésű, a rovarkártevőket távol tartó hálózást is alkalmaznak, nemcsak a fák fölött, hanem körben levezetve a talajfelszínig. Rendszeresek errefelé a virágzáskori fagyok, ezért a legtöbb ültetvény fagyvédelmi öntözőrendszerrel van fölszerelve. A fák koronája fölött elhelyezett szórófejekkel védik meg az ültetvényeket, ha jön a fagy. A klímaváltozás káros következménye, hogy a gyümölcsfák virágzási ideje egyre korábbra tolódik, ami ezen a vidéken is határozottan érezhető. A térségben működő Laimburgi Gyümölcskutató Állomás 1975 óta regisztrálja az almafák virágzási idejét. A Golden Delicious fajtára vonatkozó adatokat az 1. ábrán mutatjuk be. Évente nagyon ingadozó a virágzási idő az évjáratok eltérő hőmérsékleti viszonyai miatt, de egy határozott korábbra tolódási tendencia figyelhető meg. A jövőben tehát még inkább számolni kell a fagykárok lehetőségével, és meg kell védeni az ültetvényeket, különben nem lesz termés. * A 2020-as év előre nem várt, más nehézségeket is hozott, csakúgy, mint világszerte. A dél-tiroli gyümölcstermesztők azonban megtesznek mindent azért, hogy a krízis ellenére is a szokásos mennyiségű alma kerülhessen a fogyasztók asztalára. Az elkövetkező hónapokban derül ki, hogy erőfeszítéseik eredményesek voltak-e. Lesz-e, aki leszedi az almákat a fákról? A kereskedelmi láncokon keresztül eljut-e a piacokra, boltokba? A vásárlók megveszik-e? Marad-e hosszú távon Dél-Tirol Európa gyümölcsöskertje? Fotó: a szerző felvétele n 181

182 Figyelmébe ajánljuk! Gyümölcsös szezonértékelő és jövőbeli kilátások A 2020-as gyümölcstermesztési szezont talán minden eddiginél nagyobb bizonytalanság jellemezte. Ebben az ágazatban nem csak a koronavírus-járvány okozott gondot. Az erős és sok napon át tartó tavaszi fagyok, majd a hosszú száraz időszak után a júniusban egyszerre lezúduló csapadék sok gyümölcsöt tönkretett idén. Vajon van még perspektíva az ágazatban? Merre kell a termelőknek fejlődni és van-e kereslet a magyar gyümölcsre? Két TÉSZ vezetőjét kérdeztem meg a témában. Juhos Csaba a keceli Fresh Fruit TÉSZ elnöke, ahol 400 termelőt fognak össze, főleg csonthéjasok termesztőit, valamint Csizmadia György, a több, mint 20 éve alapított BOTÉSZ (Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete) kereskedelmi igazgatója válaszolt kérdéseimre. Milyen volt az idei szezon termesztési szempontból? J. Cs.: Az idei szezonban nagyon vegyes a kép. A tavaszi fagyok erősen megtizedelték az árumennyiségünket. A szilvatermésünk 80%-a odaveszett. A meggytermésünket, melyből a fagyok után egy gyenge-közepes mennyiségre számítottunk, a júniusi esőzések tették tönkre, úgyhogy idáig elég borús az év. Bizakodóak vagyunk ennek ellenére, mert a bodzában jó termés néz ki. A kereslet hogyan alakul? J. Cs.: A gyümölcsöt, zöldséget keresik folyamatosan az emberek. A koronavírus hatásától tartottunk tavasszal, de úgy tűnik most, hogy ennek kisebb a jelentősége, vagy annál komplikáltabb, hogy mindent ráfogjunk. Az aktuális piaci helyzetekre volt hatása. A konzerváruk felvásárlása hatással van a konzervipar raktári készleteire, így a mi eladási kilátásainkra is, hiszen üresek a gyárak. Ezenkívül viszont az is érzékelhető volt, hogy a drágább gyümölcsök esetén, mint a szamóca, cseresznye, visszafogottabb volt a kereslet. Az emberek spórolósabbak voltak. Idén jó a bodzatermés Keresik a fogyasztók a magyar árut? J. Cs.: Igen, a fogyasztók keresik a magyar árut, de legalább annyira megnézik az árát is. A magyar árunak van értéke. De az árának és a minőségének is ott kell lenni, hogy azt válasszák. A meggytermést a tavaszi fagyok és a nyári esőzések tizedelték Hogyan alakul a termelői kedv az ágazatban? J. Cs.: Az is vegyes egy kicsit. Az említett meggynél, szilvánál nem mondhatnám, hogy emelkedett a hangulat. Az utóbbi években nem annyira jól sikerül ez a két áru. Amikor sok volt, akkor az ára esett le, máskor meg az időjárás tizedelte a termést. Szóval itt vannak gondok. Eladni egyébként el lehet mindig az árut, de az ár az utóbbi időben úgy alakult, hogy nem feltétlenül fedezi az előállítás költségeit. Más

183 terméknél, például a bodzánál nem ennyire egyértelmű ez. Ott is volt hullámvölgy, de abból úgy tűnik kikecmergett az ágazat és lehet haszonnal termelni. Cs. Gy.: Én azt gondolom, hogy a gyümölcstermesztés nagyon nagy bajban van. Nemcsak mentálisan vannak oda az emberek, hanem anyagilag is. Tulajdonképpen ennek több oka van, elsősorban a túlkínálat és a szervezetlenség. A túlkínálatot nem elsősorban magyarországi viszonylatban értem, hanem európai, illetve világviszonylatban. Sajnos a magyar termelő nem akarja belátni, hogy nem hatékonyan termel. Drágán termel és a drágán előállított alacsony termőképességű ültetvényekre nincsen szüksége a piacnak. Nem a támogatástól jobb a lengyel meg a szerb termelő, hanem azért, mert jobb, minőségibb árut csinál. A jobb alatt azt értem, hogy egységnyi hektáron többet termel. Minden új probléma azt igényli, hogy a termelő fejlődjön, tanuljon és nyitott legyen az új technológiákra. Hogyan látjátok a jövőt? J. Cs.: Nincs varázsgömböm, annyira nem látom a jövőt. Az biztos, hogy az időjárási hatásokat ki kell küszöbölni, ez nagyon sokba kerül, tőkeigényes így felszerelni egy ültetvényt. Az egészen biztos, hogy erre törekedni kell. A szárazság ellen tudni kell öntözni, a tavaszi fagyok kivédésére sokféle technológiai elem áll rendelkezésre. Ez akármennyibe is kerül, aki ezeket nem iktatja be a gazdaságába, az hosszú távon biztos, hogy nem fog tudni termelni. Cs. Gy.: Ha nem tudunk minőséget előállítani, akkor egészen egyszerűen ki fogunk szorulni a hagyományos piacainkról. Két út látszik: kistermelő, profi módon másodállásként csinálja a gyümölcstermesztést, ez lehet egy jövőbeni út, vagy pedig profi nagy üzemben, , vagy akár 200 hektáron gépesítve zajlik a termesztés. De hát ez nem kevés tőkét igényel. Én biztos vagyok abban, hogy az ipari gyümölcsöknek van Magyarországon jövője, de csak öntözve, csak intenzíven. Nyilván kérdőjeles a kajszi és őszibarack termesztése. A tavaszi fagyok egyre nagyobb problémát okoznak, csakúgy, mint a monszun jellegű időjárás. A gazdatársadalomban zajló generációváltás sem zajlik zökkenőmentesen ebben az ágazatban sem. A gyümölcstermesztők között van egy 30 és 50 év közötti korosztály, amely agilis, fejleszt és van benne potenciál. Egyelőre azonban nem látjuk a fiatalokat, de valljuk be, ez nem csoda. Másik gond, hogy a kézi munkaerő egész egyszerűen eltűnt az ágazatból. Ezzel kell szembesülni. A termelőknek mindenhez érteniük kell, a géphez, a növényvédelemhez, a talajmunkához, a tápanyag-utánpótláshoz, még úgy is, hogy ma már nem engedhető meg, hogy ne vegyenek igénybe szaktanácsadót, aki több kertben jár, többet tapasztal. Innentől kezdve a termelőnek nem az a kérdés, hogy 5 forinttal többet kap-e, vagy kevesebbet, hanem 5 forinttal olcsóbban elő tudja-e állítani a gyümölcsöt, vagy sem. Ez lesz várhatóan a jövő kihívása. Dr. Harcsa Marietta mezőgazdasági szaktanácsadó, növényorvos talajoltas.naturah.hu A talajod kívánja... Tömény megoldások szárbontáshoz, talajoltáshoz. Válasszon bizonyítottan hatékony, koncentrált összetételű termékeink közül! 183

184 Figyelmébe ajánljuk! A görögdinnye is a rántott húst szereti Tápanyag-utánpótlási technológia és új fajták Békéscsabán Júliusban közös szakmai rendezvényt tartott Baji Sándor kertészetében a komplex tápanyag-utánpótlási technológiával rendelkező Seedplus Kft., valamint a BASF zöldségvetőmag üzletága, a Nunhems Hungary Kft., ami során a Békéscsaba térségében dolgozó dinnyetermelők juthattak hasznos gyakorlati tapasztalatokhoz. A rendezvényen a legújabb fajták mellett a piaci helyzetről és a stresszhatások enyhítéséről is szó esett. Baji Sándor több mint 20 éve foglalkozik görögdinnyével, két évtizede mindössze 1 hektáron kezdte a munkát, és évente nagyjából 500 mázsát szüretelt le. Azóta a terület megnégyszereződött, és a termésátlag is jelentősen emelkedett, az 1000 mázsás hektáronkénti átlag nagy biztonsággal megvan, de saját gyökéren már az 1500 mázsára is volt példa. Mind a mai napig saját gyökéren termesztjük a görögdinnyét, és így érünk el mázsát még a nehéz években is. Erre jó példa 2020, hiszen ilyen esztendőre én még nem is emlékszem fogalmazott beszélgetésünk során a szakember, aki szerint rendkívül szélsőséges volt a szezon, a Baji Sándor több mint 20 éve termel görögdinnyét és sárgadinnyét Békéscsaba határában növényeket megviselte a tavaszi szárazság, később a forróság, a júniusi sok csapadék és az akkor megtapasztalt hűvös időjárás. Mindez azonban a bemutató helyszínén nem látszott. A fajták és a tápanyag-utánpótlási technológia ugyanis állta a sarat a viszontagságos körülmények között is. Rántott hús a dinnyének Baji Sándor már 11 éve dolgozik együtt a Seedplus szaktanácsadójával, Balogh Ernővel, így nem véletlen, hogy egy korábbi jégverés után is hozzá fordult segítségért. A fiatal szakember által ajánlott technológia végül segített megmenteni a szezont, a teljes kudarc helyett nemcsak nullára tudták kihozni az évet, de némi profitot is hozott az idény. Nem véletlen, hogy a dinnyetermesztő azóta is a Seedplus Kft. által forgalmazott, olasz Green Has Italia által gyártott kiváló minőségű műtrágyákra támaszkodik. A folyékony lombtrágyák, aminosavak, mezoés mikroelemek, vízoldható NPK műtrágyák és egyéb specialitások, segédanyagok széleskörű megoldást nyújtanak a gazdálkodók számára. Csúcsminőségű termékeket kínálnak, nagyon jó a növénykondicionálójuk, a vízzel oldható műtrágyájuk, a tapasztalataim alapján csak pozitívat tudok mondani a Seedplus technológiáról. Idén olyan évet éltek meg a mezőgazdászok az időjárás miatt, amit 20 éve biztosan nem tapasztaltak, és ezt az időszakot Balogh Ernőéknek köszönhetően mi át tudtuk vészelni fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy mint minden termelő, ő is a profitot tartja fontosnak, ezért próbál haladni a korral, és ezért nyitott az újdonságokra. Balogh Ernő, a Seedplus szaktanácsadója már 11 éve segíti Baji Sándor dinnyetermesztő munkáját Azt gondolom, hogy megéri görögdinnyét termelni. Persze az elmúlt időszakban megoszlott a mezőny gazdák között. Akinek nem megfelelő a szakmai tudása, aki nem fejleszt, az nem tud nyereségesen dolgozni. Elmondhatom, hogy mi minden évet sikerrel zártunk, mert törekszünk a jó minőségre és a nagy menynyiségre. Odafigyelünk a gazdálkodásunkra, a technológiára, és a növény ezt meghálája. Ha az ember betartja az ajánlásokat, akkor diadalmaskodhat a földterületén. Ezért tudtunk a piacon maradni még szélsőséges ár vagy időjárás mellett is. Amikor más gazdák fele annyit tudtak szüretelni, nálunk megvolt a szokott mennyiség számolt be a sikerének titkáról Baji Sándor, aki azt is kifejtette, hogy Ft-os felvásárlási ár mellett a hektáronkénti 500 mázsa görögdinnye csak arra elég, hogy a költségeket fedezze. Ebből következik, hogy 1000 mázsánál már komoly nyereséggel lehet számolni. Minden élőlény, így a növények is egy táplálkozási folyamaton mennek keresztül, majdnem úgy, ahogy az ember. A rántotthús sültkrumplival teljesen jó, de

185 A Style F1 egy magnélküli, fekete héjú, pirosbelű, kerek, rendkívül édes fajta Az Embasy F1 egy sötétcsíkos, nagyobb testű, hosszabb tenyészidejű magnélküli dinnye a száraz kenyér vízzel már kevésbé. Ugyanilyen a tápanyagbevitel a növényeknél: ha jó minőségűt juttatunk a számukra, akkor jó kondícióban lesznek, ha rossz minőségűt, akkor az tönkremegy, vagy nem produkál megfelelő hozamot szemléltette érdekes példával a tápanyag-utánpótlás fontosságát a békéscsabai dinnyetermelő. A legújabb fajták a piaci igények szerint Természetesen nemcsak a tápanyag-utánpótlási technológia változik, modernizálódik szinte évről évre Baji Sándor kertészetében, hiszen a fajtaválasztás is a piaci igények szerint történik. Nem véletlen, hogy a Békéscsaba határában fekvő területen a BASF zöldségvetőmag üzletágának, a HED-LAND ZSÉMIX ÚJ FOSZFOR STRATÉGIA ŐSSZEL ÉS TAVASSZAL GYÖKÉRTÖMEG NÖVELÉS LEVÉLEN KERESZTÜL A piac igényeinek megfelelően átalakuló kalászos fajta szortiment, termesztés technológiai változásokat tesz szükségessé. Mind a vetőmennyiségben, mind a vetésidőben, valamint a növényápolásban újszerű gondolatokat kell meghonosítani. Az intenzívebb fajták, intenzívebb védelmet és táplálást kívánnak. A csökkentett vetőmag mennyiségek, ritkább állományt és fejlődés kezdetén nagyobb kiszolgáltatottságot eredményeznek. A terület kompenzálását jelentő bokrosodáshoz erős, nagy tömegű aktív gyökérzetre van szükség, amivel biztosítható a megnövekedett tápanyagigény kielégítése. A talajból, ebben az időszakban, a növényzet csak nagy energia lekötést igénylő módon tudja felvenni a gyökérzet növekedését elősegítő foszfort. Ebből a szempontból jelentős szerepe van a HED-LAND Zsémix-nek. Ez a magas 575 G/L foszfor tartalmú levéltrágya, energetizálja a növényt, részben az azonnali felvehetőséggel, részben a gyökérsav termelésének stimulálásával. A benne található kálium (81 g/l) hatóanyag kiváló stresszoldó hatást biztosít, míg a 140 g/l cink növeli az immunitást. A megnövekedett gyökérzet folytán, nő a télállóság, erősebb a bokrosodás, csökken a korai betegségek kockázata, egyszóval vitálisabbá válik a növényzet. A Zsémix használata csökkenti a termesztés korai időszak kockázatait és az ár/érték arány miatt, mind szakmailag, mind anyagilag megtérül a készítmény 1-1,5 l/ha-os dózisban történő használata. Szerző: Jámbor Zoltán területi igazgató P Zn K TELEFON: Dunától Nyugatra: Lengyel Lajos Dunától Keletre: Jámbor Zoltán Nyíregyháza, Tünde utca 10/a. info@hedland.hu 185

186 Figyelmébe ajánljuk Nunhems Hungary Kft.-nek a fajtasora is megtalálható. Így a termelő saját körülményei között láthatja, hogy mit tudnak az új anyagok, tapasztalatokat szerezhet arról, melyik fajtát érdemes üzemi szintre emelni. Erre jó példa a Grandis F1 fajta, ami három évvel ezelőtt váltotta le az addig ter mesztett, rózsaszín húsú Crisby F1-et. Ma már a terület nagy részén ez a kiválóan eladható, ízletes dinnye növekszik. A Grandis típus nagyon jó minőségű, kiváló beltartalmi értékű, piros húsú görögdinnye, ami maximálisan megállja a helyét a belföldi és a külföldi piacon. Ha a fajtaelőnyöket nézem, akkor a koraisága szerepel az első helyen. Folytontermő fajta, így a szezon elejétől a végéig ki tudjuk szolgálni a vevőket, ráadásul a hektáronkénti 1000 mázsára, de annál is többre is képes mutatta be a nagy területen termesztett fajtát Baji Sándor. Szintén három éve van jelen a kertészetben a magnélküli, fekete héjú, pirosbelű, kerek, rendkívül édes Style F1 fajta. A dinnye mérete 4-8 kilogramm, az 1000 mázsás termésátlag szintén elérhető. Ahogy haladunk a korral, a vevők nagy része igényli a magszegény dinnyét, ezért mi is nyitottunk ebbe az irányba tette hozzá a szakember, aki a kisebb méretű, saját gyökéren 4-7 kilogrammos, piros belű, folytontermő, ízletes, zamatos 1000 mázsás termésátlagot szintén elérő, az export piacon kedvelt Galander F1 fajtát is termeszti.! A magnélküli dinnye a jövő? Az üzemi szinten is termesztett dinnyefajták mellett a békéscsabai szakmai napon a Nunhems számos újdonságot is bemutatott a termelőknek. Az Inception egy saját gyökéren 7-10 kilogrammos, oltott körülmények között 8-12 kilogrammos, korai, nagyon piros belű, fekete magvú dinnye, ovális alakkal. Ezt a fajtát Törökországban már nagy mennyiségben termelik, ott a korai piac egyik üdvöskéjének számít. A magyarországi kísérletek is azt mutatják, hogy nagyon komoly termésmennyiséggel, nagyon magas hozammal rendelkezik. Ehhez erős lombozat társul, amit a 2020-as nehéz időjárási körülmények sem tudtak lerombolni. Megfelelő növényvédelem mellett gyakorlatilag egy betegségtünet sincs rajta. Az Incepcion fajtát a következő évtől kísérleti tételben fogjuk forgalmazni. Ha a termelők elégedettek lesznek vele, akkor később nagyobb mennyiségben is bevezetjük. Ezt már Sándor Lászlótól, a Nunhems Hungary Kft. kereskedelmi specialistájától tudtam meg, aki további két magnélküli újdonságot is bemutatott, amelyek komoly piaci lehetőségeket rejtenek. Az Embasy egy sötétcsíkos, nagyobb testű, hosszabb tenyészidejű magnélküli dinnye, aminek köszönhetően már a csíkos kategóriában is szélesíthető a kínálat. Magyarországon a magnélküli dinnye termőterületének aránya elérte a 20 százalékot, és most szeretnénk a fekete mellett a csíkos héjú dinnyék piacán is megoldást kínálni a termelőknek. Az Embasy hosszabb tenyészidejű fajta, ami oltott körülmények között 6-9 kilogrammos, míg saját gyökerén 5-8 kilogrammos súlyt ér el. A fajta nagyon tömör húsú, ráadásul hosszan pultálló. Ez azt jelent, hogy érett állapotban akár 2-3 héten át is eltartható. Mindezek mellett nagyon magas cukortartalommal rendelkezik tudtam meg a Nunhems szakemberétől, aki beszélgetésünk során arra is felhívta a figyelmemet, hogy a belföldi piacon is van már példa arra, hogy egyes áruházláncok némely időszakokban akár teljesen le is cserélik a magvas dinnyét csíkos magnélkülire. A másik magnélküli dinnyeújdonság, a Harmonium, az exportpiacokra, valamint a belföldi gyümölcssalátás, úgynevezett szeletelős piacokra kiváló megoldás. A kettős hasznosítású dinnye vékony héjú, tömör húsú. A fajta a friss piacon is eladható, de az éttermek és az áruházak hűtőpultjaiba, szeletelt gyümölcssalátákhoz Sándor László, a Nunhems Hungary Kft. kereskedelmi specialistája a legújabb fajtákat mutatta be is kiváló. Átlagban 4-6 kilogrammos súlyt ér el, míg saját gyökérrel 3-5 kilogrammot. Ez a típus keresett Nyugat-Európában, hiszen a vékony héja mellett tömött húsa van, ami nagyon jól mutat a salátákban hangsúlyozta Sándor László. A piaci változások azt bizonyítják, hogy valóban egyre nagyobb igény van a magnélküli dinnyékre, amit a vásárlók akár 35 százalékkal magasabb áron is hajlandók megvenni. Ez azt jelenti, hogy a termelők számára magasabb profittal kecsegtetnek ezek a fajták. Ugyan a költség is nagyobb valamivel, és a termesztése kissé bonyolultabb, de ha az ajánlott technológiákat a termelő betartja, nagyobb haszonkulccsal számolhat. Az elmúlt évek alapján egyértelműen látszik, hogy az igazi fejlődési lehetőség a magnélküli dinnyékben van, hiszen a fiatalabb generáció, különösen a gyerekek nagyon kedvelik ezeket a fajtákat. Aki fejlődni akar, magszegény dinnyét mindenképpen termelni fog zárta beszélgetésünket Sándor László, akinek véleményét Baji Sándor dinnyetermelő is igazolta gyakorlati oldalról. Gribek Dániel Nézze meg a Seedplus Kft. és a Nunhems Hungary Kft. szakmai rendezvényén készített videónkat a /video oldalon!

187 HUMINFORCE DUDARIT Talajunk védelmében, termésünk érdekében KIEMELKEDŐEN MAGAS, 50%-OS HUMINSAVTARTALOM, GRANULÁLT FORMÁTUM HASZNÁLATÁVAL A MŰTRÁGYAADAGOK CSÖKKENTHETŐK VAGY AKÁR EL IS HAGYHATÓK. MOBILIZÁLJA A FEL NEM VEHETŐ TÁPANYAGOKAT. KEDVEZŐBB TALAJ-PH-T EREDMÉNYEZ! KISZERELÉS: 30 KG, 700 KG Növeli a talaj szervesanyag-tartalmát Javítja a talajszerkezetet Stimulálja a gyökérképződést Javítja a kezdeti fejlődést A tápanyagok lassabban mosódnak ki a talajból. Mobilizálja a talajban lekötődött makro- és mikroelemeket Helyreállítja a mikrobiológiai életet Javítja a növény szárazságtűrő képességét Használatával a műtrágyaadagok csökkenthetők vagy akár elhagyhatók Technológiába könnyen beilleszthető INFORMÁCIÓ: Tánczos István igazgató / , tanczos.istvan@alphaplant.hu KÖZÉP-MAGYARORSZÁG Szűcs Pál szaktanácsadó: / , szucs.pal@alphaplant.hu KÖZÉP-MAGYARORSZÁG Bozó Balázs szaktanácsadó: / , bozo.balazs@alphaplant.hu DÉL-DUNÁNTÚL Bödör Bence szaktanácsadó: / , bodor.bence@alphaplant.hu DÉL-ALFÖLD Lengyel Tibor szaktanácsadó: / , lengyel.tibor@alphaplant.hu KELET-MAGYARORSZÁG Baráth István szaktanácsadó: / , barath.istvan@alphaplant.hu Rendelésfelvétel: Alpha-Vet Kft. vevoszolgalat@alpha-vet.hu tel.: /

188 Figyelmébe ajánljuk! Ahogy érdemes, ahogy kifizetődő Mint ahogyan azt Márvány Attila, a KITE Zrt. agronómiai kereskedelmi vezérigazgató-helyettese is megfogalmazta megnyitó beszédében, immár hagyományosnak tekinthető a KITE Zrt., a UPL Hungary Kft. és a MALAG- ROW Kft. által tartott, kertszemlével egybekötött nyírmadai almatechnológiai bemutató, ahol a házigazda ez alkalommal is Poór Miklós volt. Az UPL Hungary képviseletében a cég ügyvezetője, Piyush Kumar, és kereskedelmi vezetője Véglesi János köszöntötte a jelenlevőket, aki külön is kiemelte, hogy a cég egyik legmeghatározóbb célja, hogy a fogyasztók asztalára minél több egészséges, növényvédőszer-maradéktól mentes gyümölcs kerüljön. A Malagrow Kft.-t Major Zoltán, a cég kiemelt ügyfélkapcsolati menedzsere képviselte, aki kiemelte, hogy a cég 20 éve van jelen a piacon, és folyamatos újítások jellemzik, élen jár a tápanyag-utánpótlásban, illetve a biostimulátor szegmensében is. Poór Miklós mint házigazda ismertette az egybegyűltek számára az ültetvény jellegzetességeit, majd kitért az aktuális problémákra is. Elmondta, hogy az ültetvény 18,1 ha területű, 1996-ban ültettek itt először almát, majd azokat 20 éves korban kiszedték és a területet 2016 májusában újratelepítették. Alapvetően 5 fajta található meg a kertben: Idared, ezen belül a hagyományos, illetve Red Idared, valamint a Gala, Jeromine, Golden Reinders és Red Jonaprince. Természetesen, mint minden kertészeti bemutatón, itt is hallhattunk az időjárási anomáliákról, illetve azok következményeiről. Mint azt Poór Miklós elmondta, az április 14-i fagy következtében a Jeromine teljesen elfagyott, csak azért láthatunk termést, mert számos egyéves vesszőn voltak rügyek, ezek azonban gyümölcsméretben jócskán elmaradnak a várttól. A fagy elleni védekezés is egyre inkább meghatározó feladat lesz, hangsúlyozta az előadó. Véleménye szerint a leghatásosabb eszköz ezzel a problémával szemben az öntözés lehet. Elmondta, hogy egy 4000 m 3 méretű medencét terveztek, amely bár nem lett volna elég a teljes terület védelmére, de nagy segítséget jelenthetett volna. A szakhatóság azonban azzal utasította el, hogy ennek mérete túl nagy, magas a párolgási veszteség. Ennek ellenére újra próbálkozik, immár a másik ültetvény területén igyekszik egy megfelelő méretűt engedélyeztetni. Poór Miklós ezt követően kitért erre a bizonyos új kertre is: A másik kertet tavaly júniusban kezdtük ültetni, szintén egy felszámolt gyümölcsös helyére. A későinek tekinthető időszakban összesen két és fél hét alatt sikerült eltelepíteni a KITE Zrt.-től érkezett Knipp-oltványokat. Ott ugyanazok a fajták találhatóak, mint itt, kivéve a Red Joneprince-t. Az új telepítésben túlsúlyban a Gala van, ezek változatai Gala Schniga SchniCo red, valamint a Gala T-Rex. Meghazudtolt vizsgálati eredmények 1. kép Márvány Attila, Piyush Kumar, Véglesi János, Poór Miklós és Deme János Az UPL Hungary Kft. standjánál Kiss Dániel, a cég alma-kultúrafelelőse Az üzemi szintű, UPL alma technológia bemutatása címmel tartotta meg összefoglalóját. Elmondta, a tavaszi fagyok beavatkoztak gyümölcstermesztésükbe és meghazudtolták azokat a vizsgálati eredményeket is, miszerint 6,9 C egy órán keresztül már 90% termésveszteséget tud okozni. Csengerben ugyanis április 2-án, 10,9 C-ot is mértek, egészen éjféltől reggel 7-ig 0 C alatt volt a hőmérséklet, és ezt még követték további fagyok is. Az

189 2. kép Dr. Dremák Péter alma azt igazolta, hogy jó regenerációra képes gyümölcs, hiszen van veszteség, de lokálisan elfogadható mennyiséget tudnak betakarítani a gazdák. Ezt követően ismertette, hogy a bemutató helyszínén nem láthatunk kontroll, kezeletlen parcellákat. A teljes területen az UPL termékeket folyamatosan használják, mely készítmények a növényvédelmi kezelések gerincét képezik. A tavaszi lemosó permetezés az első kezelés a metszés után, a szerkivonások miatt kevés lehetőség marad a nehezen gyéríthető kártevők, mint az atkák, levél- és pajzstetvek ellen. A szerkivonásnak részben örülünk, mert ezek a széles spektrumú rovarölő szerek nem kímélték a hasznos élő szervezeteket sem. A vértetűnek van természetes ellensége, a vértetű-fürkész, amely minden ültetvényben fellelhető lenne, ha nem pusztítanánk el. Tapasztalatom szerint a kezdeti nehézségek után a bio ültetvényekben nincs ezekkel gond, köszönhetően a természetes ellenségeiknek. tudtuk meg Kiss Dánieltől, aki ezután áttért az ültetvényben használt termékekre. A Catane-t, mint azt kiemelte, rézzel kiegészítve jó hatásfokkal használták. A vértetű populáció jelentős része a lemosás időszakában a talajszint alatt a gyökérnyaki részen található, ezért a télvégi lemosás hatékonysága nem kielégítő. A vértetvek elleni védekezés hatékonyságának javítása céljából fontos lenne a vértetveket körülvevő gyapjú feloldása, majd a pirimikarb hatóanyagú Aphox rovarölő szerrel lehet ellenük hatékonyan védekezni, ami jelentős gázhatással is bír. Varasodás ellen teljes palettát tud a UPL felmutatni: a hidegben ható Pyrus 400 SC-t kontakt készítménynyel célszerű kombinálni, erre az Orthocid 80 WDG-t javasolta, amely maradéktalanul oldódik, nem habzik a bekeverés után. Az új készítmények közül a Funguran Progress-t emelte ki, ami nagyobb szemcséjű lett, így kevésbé porzik bekeverés során. A Cuprogard DG, bio- és konvencionális termelésben egyaránt megfelelő gombás és baktériumos megbetegedések ellen, ezentúl tűzelhalás esetén is bevált fertőtlenítő. Ami versenytársaitól megkülönbözteti az az, hogy ez a készítmény vízben diszpergálható granulátum. A kémiai termésritkást megelőző első lépés a metszés, hiszen akkor tudjuk beállítani a termőrügyek számát; mint ahogyan az előadó elmondta, ha fánként 100 db megmarad, az már jó alapot biztosít: Ne féljenek ezektől a készítménytől, nem lehet túlritkítani oszlatta el a kémiai termésritkításra használható készítményekkel kapcsolatos tévhitet Kiss Dániel. A készítmények száma mára lecsökkent, kettő maradt, az ATS Agro Flo és a Globaryll 100. A virágzás alatt az ATS szükséges, amellyel, mint mondta, tudunk játszani, hiszen, ha méretet akarunk csökkenteni, akkor a királyvirágot perzseljük le, ha pedig növelni, ezt hagyjuk meg. Ha elhúzódik a virágzás, akkor 2-3 kezelésre is szükség lehet, hiszen az alma virágzata viszonylag gyorsan beköt. Ezeket a beavatkozásokat április májusban kell elvégezni. Célszerű mérni a gyümölcsöt Ha pl. az elhúzódó fagyok miatt bizonytalanok vagyunk az időpontban, akkor célszerű mérni a gyümölcsök növekedését. Kötődés után optimális esetben a gyümölcsnek 1 mm-t kell nőni naponta, ha ez megvan, akkor kevésbe károsodott a gyümölcs, szükséges a ritkítás. A benziladenin kezelések következménye a méretnövekedés, hiszen sejtosztódást stimulál, ezentúl több oldal elágazás fog kipattanni az alvó rügyekből, ezek a kipattant elágazások szögállása pedig közel vízszintes, amellyel nagyon jól tudunk metszés során együtt dolgozni. A biológiai megoldások kapcsán az almamoly elleni védekezésről halhattunk, az előadó javaslata szerint a csapdázást célszerű kiegészíteni hőösszegszámítással (Biofix módszer), akkor lehet pontosan kalkulálni a lárvák kikelését. A Carpovirusine használatát javasolta Kiss Dániel, amely szelektív, más élőlényekre nincs hatása. Mint arra felhívta a figyelmet, az elpusztult példányokban a vírus tovább szaporodik; a szert az első nemzedék ellen javasolt kijutani, hiszen az a tojásokat a levélre helyezi, ezentúl ez az a nemzedék, amely gyümölcshullást okoz. Egyedülállók vagyunk a kalcium-utánpótlásban hangzott el: az InCa azért felel, hogy a gyökérzónában lévő, talajba kijutatott kalciumot beépítse a gyümölcshúsba. Ennek egyetlen feltétele van, mégpedig az, hogy a talajban legyen felvehető kalcium. Működéséről azt kell tudni, hogy a szállítópálya, amely a kalciumot eljuttatja a kívánt helyre, maximum napig működik, ezt követően, összetöredezik, roncsolódik. Az InCa esetében az ajánlott dózis 3x1,5 kijuttatása a sziromhullást követően javasolt. A tárolási betegségek ellen az előadó a Pomax-ot ajánlotta, amelyet az érés idején célszerű használni, a fertőzési veszélyhelyzettől függően egy, maximum két alkalommal. Magyar földből, olasz szaktudással Sira Márk, a KITE Zrt. kertészeti üzletág-igazgatója a rendezvény legújabb helyszínén, a tavaly júniusban telepített ültetvényben 189

190 Figyelmébe ajánljuk! foglalta össze az elmúlt tíz év eredményeit. Mintegy 10 éves múltra tekint vissza az a tudatos portfolió-építés, amely, mint itt is látható, teljes egészében megvalósult. Hiszen ahol állunk, ott a KITE Zrt.- hez kapcsolódnak a rendszer elemei, mint a jégháló, a támrendszer és az oltványok is. Minden, ami az almához kapcsolódik és itt a gépesítésre is gondolok olasz alapokon nyugszik: a Valente cég biztosítja a támrendszert és a jéghálót, az oltványok pedig a felerészben olasz tulajdonban lévő KITE-Tagliani Faiskolából származnak. Az oltványok magyar földből kerülnek ki, de az olasz Tagliani szakirányításával folyik a munka. Dr. Dremák Péter, a KITE Zrt. almatermesztési szaktanácsadója részletesen ismertette a Knipp-oltványokból álló ültetvény jellegzetességeit, kiemelve a technológia legnagyobb előnyeit. Mint azt megtudtuk, a most 14 hónapos ültetvényt kétéves faiskolai nevelés előzte meg. Az első évben az oltványok a faiskolában kiültetésre kerülnek, majd a következő évben megtörténik a korona kialakítása. Erős gyökérzettel rendelkeznek, ami vízhiányos tavaszokon igen lényeges tulajdonság. Teljesen egyöntetű állományt adnak, ami egyszerűsítheti a metszést és a szedést. Ezek pedig mind forintosítható, jó tulajdonságok, amelyek a beruházás korai megtérülését segítik. Dr. Dremák Péter szerint, ez a technológia, ami a bemutatott ültetvényben is látható, jól tükrözi, hogy immár nem kell feltétlenül csak nagy felületű, hektárokban gondolkodni, hanem néhány hektáron is lehet komoly, jövedelmező ültetvényt létrehozni. Ennek természetesen ára van, hiszen az oltványok magasabb áron kerülnek piacra, mint a suhángok. Amíg a suháng telepítésekor látszólag egy olcsó beruházására szavaz a termelő, addig annak a termőre fordítása jelentős költséggel jár, és kihívást jelent a jelenleg munkaerőhiánnyal küzdő szektorban. Ezek az ültetvények az ültetési sűrűség és fajta függvényében a tonna nagyságrendet megcélozhatják az első termő évben, a következő lépés pedig a tonna. A harmadik-negyedik évben 50 tonna feletti termés várható, de aki megélhetési szinten gazdálkodik, annak nincs három éve, hogy suhángból egy magas hozammal rendelkező ültetvényt létrehozzon. Akkor, amikor rendkívül gyorsan változik a kereslet a piacon, lehet, hogy egy ültetvényt már évesen ki kell cserélni, mert az újabb fajták jobb/magasabb jövedelmet biztosítanak. Ezzel az új technológiával a gyorsan nagy termést produkáló Knipp-fákkal el lehet érni azt, hogy a telepítés ennyi idő alatt is megtérüljön, jövedelmet hozzon. Hosszu Gyula, a KITE Zrt. kertészeti üzletágának műszaki főágazat vezetője a bemutatott műszaki megoldásokkal a termelők által egyre inkább tapasztalt munkaerő hiányára kínált megoldást. A TECHNOFRUIT CF110 önjáró gyümölcsbetakarító gép, melylyel a betakarítás időintervalluma csökkenthető, a termelékenység pedig fokozható. A vontatott tí

191 pusokkal szemben nem igényel traktort, maga a vezető állítja be a sorba a gépet, ultrahangos érzékelő segítségével adja meg az irányt, majd maga be tud kapcsolódni az egyéb munkákba. A gép 3,6-4,5 m-es sortávolságban, maximum 4 méteres ültetvény magasságig alkalmazható; a motor egy 4 hengeres Lombardini. Két fajta opciós vontatmány létezik hozzá: egy automata és egy alap ládaszállító kocsi. Komplexitása, hogy egy géppel három munkafolyamat: a betakarítás, a jégháló manipulálás, és a metszés is elvégezhető, mindezt úgy, hogy kezelése kiemelten biztonságos. A magyar gyártmányú Atlas vontatott platformmal, ahogy Hosszu Gyula fogalmazott, hasonló munkafolyamatokat lehet elvégezni, mint az előbb említett önjáróval. A betakarítás sebessége, gyorsasága, intenzitása természetesen elmarad attól, de jégháló manipulálására, metszésre, betakarításra tökéletesen alkalmas. A kis hasznosak Szabó Ákos a KITE legújabb innovatív Pellenc kézieszközei közül mutatott be néhányat: a PEL- LENC PRUNION 250 elektromos metszőolló, amit láthattunk 640 grammos súlyával, infraérzékelős optikai ravasszal 4,5cm maximális vágási átmérőig használható. A vállhevederen viselhető akkumulátor 1,5 kg súlyú, munka közben gyakorlatilag nem érzékelhető. Különféle vágási üzemmódokra alkalmas. Pellenc Prunion Pole 150/200 megoldás a magassági vágások könnyű kivitelezéséhez akár 4 méteres magasságig. A könnyű ovális alumínium szár optimális fogást biztosít a biztonságos és egyszerű munkavégzéshez. A PRUNION 250 metszőollóra a hosszító felhelyezése 1 perc alatt elvégezhető szerszám nélkül! A Pellenc Selion M12 elektromos láncfűrész, professzionális, könynyen kezelhető, kivételes vágási minőséget biztosít, elsősorban gyümölcsösök, szőlészetek számára ajánlott. Teljesítménye megközelítőleg egy 30 cm 3 -es benzinmotorénak felel meg. Különböző akkumulátorokkal rendelhető, a 250-es akkumulátor, ami a Prunion ollóhoz jár, biztosít csatlakozási lehetőséget a Selion M12-es fűrészhez, így a két eszköz felváltva is használható. A Pellenc Cultivion akkumulátoros meghajtású kapa, amely sokoldalú eszköz, lazításra gyomirtásra, talajszellőztetésre alkalmas. Súlya 3,1 kg, az elérhető kapafejei 8-tól a 22 centiméterig megoldást biztosítanak a kevésbé gyomos talajoktól az erősen gyomos területekig. Ezzel a géppel nincs szükség a hagyományos kapálási technikákra, így a használó kevesebb idő alatt nagyobb felület gyomtalanítását tudja elvégezni kevesebb energia befektetésével. Füstképző formulával a tárolási betegségek ellen Deme János, a Malagrow Kft. szaktanácsadója, mint mindegyik előadó, megemlítette a tavaszi fagyokat, illetve azok hatásait. Elmondta, hogy ebben az időszakban összeségében fagyos éjszaka sújtotta a termelőket. A tapasztalata pedig igen kézenfekvő volt: a jobb kondíciójú gyümölcsösök jobban viselték ezt. Mindez, mutatott rá, a bemutatónak otthont adó ültetvényen is tükröződik. A tavaszi hideg természetesen itt is nyomott hagyott, látszódik a Gala kisebb méretén, a sérült szállítóedény-nyalábokokon. A hideg ugyanis a kis hajtásokban a tápanyagszállítást nehezíti, ezért apróbb méretűek a gyümölcsök, illetve ezért van szükségük kalciumpótlásra a tárolási problémák elkerülésének érdekében. A növekedés elősegítésére a MC Cream-et javasolta, amely néhány mm sejtméretnövelést eredményez. Hozzátette, hogy ha megemeljük a 2 l/ ha adagot 3 l/ha-ra akkor a hullás is csökkenthető vele. Az extrém UV sugárzás az almán is nyomot hagy, abban az esetben, ha rés keletkezik a hálón jól kirajzolódnak annak nyomai. A Jonagold típusúakat különösen károsítja, de az Idared is fokozottan érzékeny. A napégés és hősokk elleni védelemre a mikronizált kalcium-karbonát kristály hatóanyagú folyékony készítményt, a DeccoShield-et javasolta. A DeccoShield-del képzett bevonat nem visszaveri, hanem szétszórja a beérkező sugarakat, és az így kialakult diffúz fény a növények számára folyamatosan hasznosítható marad. A szer esőálló, nem zavarja a beporzási folyamatot, sőt kalciumpótlást is biztosít. A megfelelő színeződésre, az érés gyorsítására a Sweet készítményt javasolta, amelyet az első körszedés után érdemes használni, majd ezt követően káliummal kiegészít- 191

192 Figyelmébe ajánljuk ve ismételni. Zárásként a Vitaséve használatának fontosságára hívta fel a figyelmet. A készítmény jelentősen fokozza cellulóz bioszintézisét és kambium szöveti aktivitását. A magasabb stabilitású szilárdító szállító szövet hatékonyan ellenáll a mechanikai károsodásoknak is. Használata egy évben két alkalommal javasolt a virágzás kezdete előtt, illetve a gyümölcsérés elején. Takács József, a cég fejlesztő mérnöke elmondta, hogy új termékek megjelenése várható a közeljövőben, amelyek között vannak öntözést, víz hasznosítást segítőek is. Nem a konvencionális, hanem az alternatív növényvédelmi megoldások felé fogunk elmozdulni fogalmazta meg. Ezt követően ismertette az alma tárolási betegségei ellen használható DeccoPyr Pot-ot. Mint megtudtuk, ez egy legújabb generációs fungicid, amely füstképző formulációban szolgál az almatermésű és csonthéjas gyümölcsök tárolási betegségeinek megelőző és gyógyító kezelésére. Pirimetanil hatóanyaga az esszenciális aminosav termelés egyik lépcsőjét blokkolja, így gátolja a károsító spóra csírázását. A készítmény alkalmas többek között Monilinia, Penicillium, Botrytis, Alternaria fajok fertőzésének és terjedésének! megelőzésére, illetve kezelésére. A használata roppant egyszerű: a készítményt tartalmazó füstölő palackokat a tárolóhelyiség közepére, hőálló felületre kell helyezni, a kanóc meggyújtását követően a helyiséget el kell hagyni, és légmentesen lezárva 8 órán keresztül így is kell tartani. A kezelést követően a tárolóhelyiségbe belépni legalább 1 órán át történő szellőztetés után lehet. Ami kiemelten fontos, hogy használata követően minimális a szermaradvány, csupán egy nap a várakozási idő. Az előadó saját tapasztalataként megemlítette, hogy célszerű letakarni egy hullámpapírlemezzel a felső tároló kalodát, hogy ott ne ülepedjen le a pirimetanil. Szöőr Beáta TALLÓZÁS... Mélyponton a búzatermés Az elmúlt négy évtized legroszszabb búzatermését takarították be a gazdák az Egyesült Királyságban. Mindennek következtében a liszt- és kenyérárak drasztikus emelkedésére lehet számítani a szigetországban. A múlt év októberi heves esőzések következtében a szokásos vetőmag-mennyiségnek csak a 40%-a került a földekbe szól a híradás ( A terméskilátások nem alakultak kedvezően a későbbiek során sem. A tenyészidőszak első felében előforduló súlyos aszály, majd az azt követő augusztusi bő csapadék miatt az idei búza minősége igen alacsony szinten alakult az Egyesült Királyságban. A rossz termés okozta helyzetet tovább rontja az év végére várható, megállapodás nélküli Brexit lehetőségét hordozó EU-ból való kilépés okozta bizonytalanság, amelyet tetéznek a búzát terhelő WTO (Kereskedelmi Világszervezet) vámokkal kapcsolatos aggodalmak. Egy gloucestershire-i pékség tulajdonosa úgy fogalmazott, hogy minden erejükkel azon dolgoznak, hogy elkerüljék a búza áremelkedésének vevőkre történő áthárítását. Ez rendkívül nehéz feladat lesz, hiszen rá vannak szorulva a jó minőségű liszt beszerzésére. Úgy tűnik idén hármas csapás ért minket állapította meg H. Herbert, a koronavírus-járvány, a rossz termés és a Brexit. Ezzel együtt bizakodóan tekint a jövőbe, hiszen a család ötödik generációjaként szolgálja kenyérrel és péksüteménnyel a lakosságot, elődei is sikeresen birkóztak már meg nehéz helyzetekkel. Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter...TALLÓZÁS

193 Mn Zn B Mo N S HED-LAND Mg CRAFTMIX info@hedland.hu 193

194 Figyelmébe ajánljuk! Szőlészet és borászat ROVATVEZETŐ: Dr. Dula Bencéné, Dr. Hajdu Edit a szőlészet és a borászat ABC-jét már otthon, nagypapámtól és dédpapámtól megtanultam Beszélgetés Koch Csabával, az Év Bortermelője cím nyertesével Borotán vagyunk, a Duna borrégióhoz tartozó Hajós-Bajai borvidéken, ahol csodálatos környezet mesél arról, hogy itt a szőlő és a bor tisztelete és szeretete él a szőlőültetvényekben és a borászati üzem dolgozóinak szívében. A beszélgetés során egy szépen felívelő pályára derült fény Koch Csaba életében. Az immáron 30. éve Jánoshalmán zajló Felső-Bácska borbírálatán finom borainak bírálata közben ismertem meg őt, akiről még többet megtudtam beszélgetésünkből. Koch Csaba a szőlőültetvényében A rezisztens fajták gyűjteménye Miért éppen ez a borvidék lett szűkebb hazája, miért éppen itt él, lakik és dolgozik? A vidék lakosságának nagy része a svábok földjéről, a Fekete-erdőből eredő, onnan a vizét nagy területről összegyűjtő Duna mentén, Mária Terézia uralkodása alatt telepedtek le. Ők a Duna vizén tutajokkal utaztak ide és szorgalmas munkájukkal meghonosították és magas színvonalra emelték a vidék szőlő- és borkultúráját. Elődeim is német ajkú emberek voltak. A mi családunk 1748-ban Császártöltésre került 13 család egyikeként. Édesapám Borotára költözött át édesanyámmal, én is itt nevelkedtem lánytestvéremmel. A Duna Tisza közén elterülő borrégió domináns talaja a homok, azonban a Hajós-Bajai borvidék főként löszön kialakult rendkívül termékeny csernozjom talaj, ahol nagyon finom ízű, savú szőlő terem. Családomban tíz generáció

195 már szőlővel és borászattal foglalkozott. A családi szőlőterületeinknek és régi pincénknek Császártöltés adott helyet. Éppen ezért én már beleszülettem ebbe a szakmába. Dédapám és nagyapám mellett a szőlőben és a pincében segédkeztem. Gazdálkodásukban láttam elhivatottságukat, az évről évre átgondoltan megszervezett munkájukat, amiből sokat merítettem. Nekem, még csak négyéves gyermeknek nagypapám a fröccsös poharamba ujjnyi bort töltött és szódával felhígította. Így korán ízlelgettem a bor kellemét és frissítő hatását. Mekkora területen gazdálkodtak? A dédpapa 18 éves koromig élt Császártöltésen. A nagypapa megjárta a Don-kanyart a II. világháború idején. Az ott kapott sérüléseinek köszönhetően már nem vitték el málenkij robotra, de házaikat, földjeiket 1947-ben elvették ig keservesen megvásárolt kis földjét a mezőgazdaság szocialista átszervezés idején újra elvették, ebből következően háztáji területként minden családnak 0,3-0,3-0,3 ha szőlő maradt ben nagyapámtól kaptam 0,2 hektár szőlőültetvényt, melyen én kezdtem el a gazdálkodást. A következő években az elhanyagolt szőlőskertekhez viszonylag olcsón hozzá lehetett jutni. Ahogyan gyarapodott a tőkém, szinte évenként duplázódott szőlőterületem. A régebbi ültetvényem mellé szőlőt telepítettem. Először a Hajós-Bajai borvidéken, majd a Tolnai és a Villányi borvidéken. Ma közel 150 hektárra növekedett szőlőültetvényem, amivel jelenleg rendelkezem Hajós-Baján, és 10 ha szőlőterülettel Villányban. Milyen szőlőfajtákat választott termesztésre és miért éppen azokat? Törekedtem azokat a fajtákat kiválasztani, amelyek nagy termésbiztonságúak, a téli fagyokat jól tűrik, tőkéik jól kezelhetőek és belőlük kiváló minőségű borok készíthetők. Mivel hazai borvidékeinken a kontinentális éghajlat uralkodik, számolni kell a késő tavaszi, a kora őszi és a téli fagyokra. A legnagyobb területen (56 ha-on) Cserszegi fűszerest ter mesztek. Az egy hektáros Rajnai Az új feldolgozó és pince épülete Borászati gépek a pince épületében rizlinget jégbor készítéséhez telepítettem. Ha az évjárat ehhez nem alkalmas, akkor termését minőségi bornak dolgozom fel. Jégbor készítéséhez eddig két év (2007 és 2019) adott kiváló lehetőséget. A Chardonnay 7 ha-on terem. 30 hektáron Bácska (Ister) és Panonia (Castellum) rezisztens fajtákat telepítettem. Külön említem a vörösbort adó szőlőfajtákat, melyeket a Hajós-Bajai borvidéken és a Tolnai, illetve a Villányi borvidéken termesztem. Arányuk a következőképpen oszlik meg: Cabernet franc és Cabernet sauvignon 38 ha, Kadarka 1 ha, Kékfrankos 15 ha, Nero (rozénak) 0,2 ha, Pinot noir 3 ha, Merlot 10 ha. 195

196 Figyelmébe ajánljuk! A logisztika épülete Kültéri acéltartályok sora Milyen művelésben vannak a szőlőültetvények? Hogy történik a tőkék fitotechnikája? Évtizedekkel ezelőtt meg kellett válni az alacsony tőkeműveléstől, mert azt gazdaságosan nem lehetett már fenntartani. Az idő eljárt felette. A jelenlegi szőlőültetvények mindegyike magas művelésű: magas kordon Sylvóz metszéssel. Természetesen a támberendezést is ehhez a művelésmódhoz alakítottuk ki. Törekszünk az ún. boldog szőlő kialakítására. Ez azt jelenti, hogy szeretnénk a tőkéknek fejlődéséhez a termés kineveléséhez szabadságot biztosítani. Mit jelent ez? A metszés után a szálvesszőket a huzalhoz rögzítve lekötözzük. Miután megkezdődik az intenzív hajtásnövekedés, egyszer letisztítjuk a törzsekből kifakadt hajtásokat, addig, amíg az pattanva törik. A karokon a hajtásokat csonkázás, hajtásválogatás és befűzés nélkül hagyjuk szabadon nőni. A lombsátoron a levelek a növény igényének megfelelően helyezkednek el, amit a napfény szépen bejár. A Szent István Egyetem Szőlészeti Tanszékének irányításával több helyről érkezett kutatókkal 4 éven át végeztünk nagyon széles körű, alapos vizsgálatokat és összehasonlító elemzéseket, melyek számszerűsítve alátámasztották tapasztalataimat. A vizsgálatokból kiderült, hogy a tőkék lombfelülete ennél a művelésnél 20%-kal nagyobb, mint a csonkázottnál. A fotoszintetikus aktivitás 50%-kal megnőtt köszönhetően a lombsátorban állandósult 700 lux értéknek. Bizonyítottan 8%-kal nőtt a termés mennyisége (13-15 t/ha) és nőttek a minőségre utaló paraméterek. Pl. a cukormentes extrakt Cserszegi fűszeres borában rendszeresen eléri a g/l mennyiséget. Ezek a számok a jövőre nézve is igen biztatóak. Mivel több éven ezt tapasztalatuk, ezért tőkéink zöldmunkáit ezzel a módszerrel végezzük. Itt viszont törekednünk kell a karok magas ( cm) kialakítására azért, hogy az arról lehajló hajtások ne érjék el a talaj felszínét, ahol könnyen befertőzhetik a gombabetegségek. Csak érés idején, szüret előtt vágjuk vissza a földre lógó hajtásokat. Ezzel nagyon sok kézi munkaerőt, időt és költséget takarítunk meg. Ugyanakkor a tőkéket szabadon hagyjuk növekedni és fejlődni. A munkák gépesítése a talajápolásra, a növényvédelemre és részben a szüretre korlátozódik. Saját gépekkel műveljük a talajt, végezzük a növényvédelmet. A lombsátor és a fürtök károsítókkal szembeni megvédéséhez évente 8-9 permetezést végzünk. Az előrejelzésen alapuló növényvédelemhez az információ szerzéséhez a METOS előrejelző készüléket használom. A termés zömét bérelt szüretelő kombájnnal takarítjuk be. Különleges minőségű borkészítéshez viszont kézzel szüreteljük le a fürtöket és kinn a helyszínen történik válogatásuk. Illatos fajtáink termését éjszaka géppel szüreteljük le. Nagyon fontosnak tartom, hogy a szőlőfürtök hidegen kerüljenek be a feldolgozóba, ahol a hideg termés segíti a reduktív borkezelést. Ez a módszer egyben energiatakarékos

197 Az utóbbi évtizedekben a környezetvédelem miatt elterjedt az integrált és a bio szőlőtermesztés. A szőlőnek komoly növényvédelmet kell biztosítani, mert sok a károsítója. Ön nagyon innovatívan gondolkodó szőlőbirtokos és borász, miként látja a környezetvédő szőlőtermesztés jelentőségét? A szőlő védelméhez valóban sok peszticidet juttatunk ki. Abból induljunk ki, hogy a szőlőfajták genotípusát ivartalan szaporítással tartjuk fenn. Ezért évezredek és évszázadok alatt a szőlőnek az állandósult genotípusa köré élőhelyein sokféle károsító telepedett meg. Tőlük meg kell védeni a szőlőt növényvédő szerekkel, amik nem olcsók, azonban biztonságosak. Ezen tapasztalataim miatt nem hiszem, hogy bio módszerrel a vegyszerek redukálásával vagy nélkülük a Vitis vinifera L. fajhoz tartozó fajtákat károsítóiktól meg lehetne menteni különösen járványos években. A szőlőtermesztésben is a környezetvédelem felé kell hajlanunk. Az is ismert tény, hogy a bio szerek drágák, nem minden esetben adnak teljes védettséget a tőkéknek. Ezért nagyon oda kell figyelmi a védelemre. A tőkék fitotechnikája is állandó A vendégház étterme Vendégház gondoskodást, vagyis több kézimunkaerőt igényel. Nagyon fontos a napfényt jól hasznosító és szellős lombsátor kialakítása. Összességében elmondható a Vitis vinifera L. fajták bio szőlőtermesztéséről, hogy jóval költségesebb és járványos években nagyobb a rizikó, mint a konvencionális termesztés esetén. Értéke feltétlenül a peszticidmentesség. A bio borkészítésnél is szintén meghatározott a kémiai anyagok korlátozott mértékű felhasználása. A bio szőlőből készített bio borokkal kapcsolatban az alábbi véleményem van: általában vagy drágán előállítható vagy kis mennyiségben készül, vagy megkérdőjelezhető a minősége. Viszont a környezetet a szőlőtermesztésben mégis védenünk kell. A megoldást a rezisztens fajták termesztésében látom. Növényvédelem nélkül, vagy a peszticidek használatának erőteljes csökkentésével termésükből biztonságosan nagy mennyiségű és jó minőségű szőlő szüretelhető és bor készíthető. Egyébként rovarölő szereket és műtrágyákat ültetvényeimben nem használok. Utóbbit nem is kell, mert a talajok igen termékenyek. Honnan szerzi be a bio szőlőtermesztéséhez a rezisztens szőlőfajtákat? Kapcsolatban vagyok a szőlőnemesítőkkel, akik az utóbbi évtizedekben a rezisztens (innovatív) szőlőfajták előállításán dolgoztak. Eredményes munkájukból több értékes rezisztens hibrid született. Itt említem meg a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetet, ahol dr. Csizmazia József nevéhez fűződik az Aletta, a Bianca, a Göcseji zamatos, a Nero vagy ifj. dr. Kozma Pál nevéhez fűződik az Andor, a Borsmenta, a Jázmin, a Pinot regina már államilag minősített fajhibridek 197

198 Figyelmébe ajánljuk nemesítése. Figyelemre méltó a Kertészeti Egyetemen dr. Koleda István professzor által nemesített Kunleány, dr. Kozma professzor által nemesített Csillám, Viktória gyöngye, Paulus. De igen jó kapcsolatot alakítottam ki az Újvidéki Mezőgazdasági Egyetemen dr. Cindrič Péter profeszszorral és munkatársaival. Ők nemesítették a Bácska (Ister), a Panonia (Castellum) hibrideket, amikhez felhasználták a hazánkban előállított rezisztens fajták (Kunbarát, Bianca) génanyagát. A borotai birtokomon egy kis fajtagyűjteményt létesítettem, ahová ezeket a perspektivikus rezisztens hibrideket begyűjtöttem azért, hogy a helyi viszonyok között megfigyelhessem viselkedésüket. Viszont az újvidéki fajtákat (Bácska «Ister», Panonia «Castellum») már 30 hektáron termesztem, az országban legnagyobb felületen bio szőlőként, eddig jó tapasztalattal. A jövőben is lehetőségeim szerint helyet fogok adni azoknak a rezisztens fajtáknak, amelyek megbízhatóan teremnek, és kiváló minőségű bort adnak. Ezt a szőlőbirtokot és borászatot csak szaktudással lehetett ilyen rövid idő alatt Magyarország egyik! Vinotéka és kávézó legszebb borászati üzemévé fejleszteni. Honnan szerezte szakismereteit ehhez a hihetetlenül sikeres munkához? Mint említettem, a szőlészet és a borászat ABC -jét már otthon nagypapámtól és dédpapámtól megtanultam. Ők még lóval vontatott ekével dolgoztak a szőlőben. Gyermekkoromban mellettük serénykedve nagyon megszerettem a szőlőt, de a lovakat és az állatokat is. Állatorvos szerettem volna lenni, de erről Baján, a III. Béla Gimnáziumban ahol érettségimet szereztem osztályfőnököm lebeszélt ban Szegeden a József Attila Tudományegyetem biológus szakának hallgatója lettem négy éven át ben a nagypapa szőlőültetvényt ajándékozott részemre, amin önállóan gazdálkodtam. A munkacsúcs idején a rokonok természetesen besegítettek. Közben Hódmezővásárhelyen az Állattenyésztési Főiskolán állattenyésztési mérnöki diplomát szereztem. Ugyanitt vadgazdálkodási üzemmérnöki diplomát is kaptam. Láttam, hogy bármi munka végzéséhez ökonómiai tudásra is szükség van. Ebből a meggondolásból Szolnokon tanultam a levelező külkereskedelmi közgazdászképzésen ben szőlész-borász szakmérnöki diplomát szereztem Kecskeméten, a Kertészeti és Vidékfejlesztési Főiskolán. Majd elvégeztem Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen az általános agrármérnök képzés MSc szakot. Az első palackozott bio bor CEUCO lovagrendi díj Gratulálok ehhez a hihetetlen széleskörű és sokoldalú szakképzettséghez! Miután eltelepítette az egyre növekvő szőlőültetvényeket,

199 Részlet a kitüntetések sorából hogyan alakította ki borászati üzemét a mai, szinte ultramodern formában? 1994-ben édesapám halála után teljesen belemerültem a szőlészetbe és borászatba. Elkezdtem a beruházások fejlesztését. A szőlőterületek vásárlása és telepítése mellett, a pincét is fejlesztettem ban Borotán megvásároltam egy tanyát, ami köré pincét építettem, fejlesztettem, bővítettem. Ma is itt dolgozom. Még Császártöltésen 27 hl bor készítésével kezdtem borászkodásomat. A fejlesztések során ma évente 2000 tonna szőlőt dolgozok fel többségében saját termésből. Ebből 5000 hl mustként, hl minőségi bort kamionos tételben értékesítek és palack minőségi bort hozunk forgalomba. Saválló és hűthető acéltartályokkal, magyar és amerikai tölgyből készült 225 literes fahordókkal dolgozom. Az évenkénti hl mennyiségű bor 40%-a fehér-, 30%-a rozé- és 30%-a vörösbor. A szőlőültetvények telepítése mellett tehát gondom volt borászatom fejlesztésére is. Részben saját tőkéből, részben pályázatok segítségével modern pincészetet sikerült kialakítanom. A korszerű erjesztő és érlelő kapacitáshoz a saválló tartályok mellett korszerű feldolgozó és borkezelő gépek rendelkezésre állnak. Ez a modern technológia a minőségi, prémium kategóriás borok előállításához ma már nélkülözhetetlen. A klasszikus villányi borokat Boro- HED-LAND CRAFTMIX MAGAS HATÓANYAG FELTÖLTÖTTSÉG REPCE KONDICIONÁLÁSA ŐSSZEL LEVÉLEN KERESZTÜL Az őszi lombon keresztüli táplálás a repce termesztéstechnologiájának egyik eleme, ami azt a célt szolgálja, hogy az állomány megfelelően menjen a télbe, és tavasszal jó alapok legyenek az intenziv tápanyagfelvételhez. Ezzel kapcsolatosan minden esetben leszögezhető: a csökkentett vetőmag mennyiség, a ritka tőállás, a hatékony csávázószerek fokozatos kivonása mindenképp megkövetelik, hogy már az ősz folyamán el kell kezdeni a növényvédelmet, regulációt és tápanyag utánpótlást jelentő kezeléseket. Vizsgáljuk meg, hogy az elmondottak alapján, milyen szerepe van és hova illeszthető a Hed-Land Kft. által forgalmazott Craftmix? De mi is valójában a Craftmix? Első ránézésre, egy széleskörű, mikroelemekkel magasan feltöltött levéltrágya. A gyakorlati tapasztalatok azonban egészen másról tanúskodnak. Kvázi regulátorként működik, jelentős gyökérnyak vastagodás figyelhető meg, ami a korábban említett ritka térállás miatt és a tavaszi oldalelágazások számának növekedése révén, komoly termés többletel kecsegtet. Kisérletek azt is bebizonyították, hogy a 2 l/ha Craftmix, 1l/ha Zsémixel kiegészítve a gyökérképződés és növekedés szempontjából is jelentős előnyt jelent. Mindezek alapján, bátran állítható, hogy nem egyszerű lombtrágyával, hanem jelentős termelési biztonságot adó anyaggal van dolgunk. A kijuttatás időpontját könnyű meghatározni, hiszen levéltrágya, a növény levélen keresztül veszi fel, így akkor juttassuk ki, amikor a növény már rendelkezik aktív levélfelülettel. Próbálják ki, győződjenek meg a hatékonyságáról, érjenek el nagyobb nyereséget. Szerző: Jámbor Zoltán, területi igazgató Mo Mn B Zn N Mg S TELEFON: Dunától Nyugatra: Lengyel Lajos Dunától Keletre: Jámbor Zoltán Nyíregyháza, Tünde utca 10/a. info@hedland.hu 199

200 Figyelmébe ajánljuk tán, a prémium minőségűt helyben palackozzuk. Igazán jó alapanyagot dolgozok fel modern technológiával. Vallom, ha a szőlő mint alapanyag nem jó minőségű, akkor hiába a modern borászati technológia. Az új, pályázati pénzből megvalósult pincének egy részét kizárólag bio termékek készítéséhez építettem és rendeztem be. Itt bio mustokat és bio borokat fogunk készíteni az előírásoknak megfelelően. Még nem ebben az új pincében készítettük az első bio bort, amit nemrégiben palackoztuk le. Reméljük, hogy hamarosan az üzletek polcaira fognak kerülni a bio termékeink: bio boraink és mustjaink. Felbátorítanak a rezisztens szőlőfajták, mert termésükből igen kellemes ízű és savú vegyszermentes termékek készíthetőek. Borait hol, milyen borpiacon értékesíti? A kereskedelmi bortételek közel 2/3-át élelmiszerláncokban, 1/3-át HORECA láncokban, és saját üzleteimben értékesítem. Borbemutatókon ismertetem meg borainkat az érdeklődőkkel. Kecskeméten van egy borszakboltunk, ahol pinceáron 30%-kal olcsóbbak palackos boraink. Ugyanitt rendezett borkóstolókon ismerhetik meg fogyasztóink, a borbarátok termékeinket. De más borvidékek borászainak is lehetőséget adok bemutatkozásukhoz, termékeik kóstolásához. Külföldre Angliába, Brazíliába, Japánba, Kínába és USA államaiba exportálunk borokat. Ebben a csodálatosan kialakított modern üzemben finom borok készülnek. Tudom, hogy sok borversenyen és borbírálaton kiválóan szerepelnek a termékek. Azt is tudom, hogy nagyon sok díjat kapott már munkája elismeréséül, amit nem minden borász kap meg. Melyek is ezek? Valóban eddig már sok-sok érmet nyertem boraimmal itthon és külföldön. Büszke vagyok például Cannes-ban (Franciaországban) a rozé borunkért kapott aranyéremre. A nagyobb kitüntetések és elismerések között szerepelnek a következők: 2014-ben a Magyar Borakadé-! mia és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közös díjaként megkaptam az Év Pincészete kitüntetést ben szőlőültetvényem és pincészetem színvonalára Magyarország legszebb szőlőbirtoka címet nyertem el ban az ESCOFFIER Tanítványai Lovagrend (egy gasztronómiai társaság) gasztronómiai lovaggá választott elsőként a magyar borászok közül. Ennek a társaságnak névadója a francia konyhaművészet legnagyobb alakja, Auguste Escoffier. Ez a kitüntetés számomra azt jelenti, hogy a hajós-bajai és villányi boraim a csúcsminőségű gasztronómiában is megállják a helyüket. Zöld színű szalaggal tüntettek ki, amivel a csúcshelyek csúcsbeszállítóit szokták elismerni. A lovagok feladata, legjobb tudásuk szerint építeni tovább a minőségi gasztronómiát Magyarországon ben az Európai Bor- és Gasztronómiai Egyesületek Szövetsége (CUECO) XVII. kongresszusán a Legjobb Európai Borászat címet adományozta a Hajós-Bajai és a Villányi borvidéken is aktív Koch Borászatnak. Ez a nagy múltú szervezet amely az európai nemzeti bor- és gasztronómiai társaságokat, szakmai szervezeteket fogja össze minden évben 1-3 borászatot ismer el e cím adományozásával. Ebben az évben én voltam a szerencsés kiválasztott december 5-én elnyertem a Magyar Borakadémiától hatszori jelölés után Az Év Bortermelője Magyarországon címet. Ennek a kitüntetésnek azért is örültem, mert ez a magyar borászat legrangosabb kitüntetése. Ezt a címet a több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményért, a borok állandó, kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a borszakmáért tett erőfeszítésekért adományozzák. A napi munkák mellett szükséges az embernek kikapcsolódni, kicsit felfrissülni. Mi a hobbija, igazán hol tud egy kicsit kikapcsolódni a mindennapok feszültségéből? Nagyon szeretem a természetet, ezért családommal, gyermekeimmel megyek a hegyekbe, erdőkbe túrázni. A jó levegőn a természet szépségei teljesen kikapcsolnak gondjaimból, a rám váró feladataim előtt. E mellett szeretek vadászni itthon és külföldön. Ez a szőlőbirtok és pincészet működtetése és fenntartása a jövőre nézve is óriási feladat. Még fiatal, de biztosan gondoskodik már arról a szakemberről, akinek majd egyszer a stafétabotot átadja. Pálma lányom a borászat szakmát választotta, e területen képezi magát és segít a gazdaságban. A Szent István Egyetem Budai Campusán már BSc képzésen elvégezte a szőlész-borász szakot, ahol szőlész-borász mérnöki diplomát szerzett. Tervei szerint folytatni fogja szakmai tanulmányait. Franciaországban (Montpellier-ben) MSc képzésre (VINIFERA EURO- MASTER) felvételt nyert. Itt kezdi és majd Németországban (Geisenheimben) folytatja magasabb szinten tanulmányait. Eddig a világ nagy szőlőtermesztő államainak szőlészetébe és borászatába betekintést nyert gyakorlati és szakmai útjai során, így Chile-ben, az USA-ban (Napa Valley) és a Dél-afrikai Köztársaságban (Stellenbosch). Bízom abban, hogy a szakmában kitartó lesz és a jövőben intenzíven bekapcsolódik a közös munkába. * Látogatásom és beszélgetésünk alatt miközben kollegák jöttek-mentek megismerhettem a Hajós-Bajai borvidék neves borászát és borotai szőlőbirtokát, pincészetét. Koch Csabának, ben az Év Bortermelője cím birtokosának, a Hajós-Bajai borvidék kiemelkedő borász szakemberének további sok sikert kívánok, és köszönöm a beszélgetést. Dr. Hajdu Edit

201 mechanikus ARizonA gabonavetőgép Dal-Bo hengerek 3-4 m munkaszélesség literes magtartály Egy vagy kéttárcsás csoroszlya Fokozatmentes hajtómű Aprómag vetésre is alkalmas Központi csoroszlyanyomás állítás Masszív, erős felépítés Raktárról vagy rövid szállítási határidővel! 5,3-24 m munkaszélesség Simítós és simító nélküli kivitel Cambridge, Crosskill és Prizmacsúcsos gyűrűk Tartós, masszív felépítés Dán minőség AKÁR 1000 Kg/m saját tömeg! 12% engedmény - a simitóra, új henger rendelése esetén altalajlazítók Everun ER25 rakodó 2500 kg max. emelési képesség 3,45 m max. emelési magasság 100 LE-s Cummins motor Raktári engedményes ár: Elektromos irányváltó Hidrosztatikus összkerékhajtás Euro eszköz felfogatás LED munkalámpák Földkanál Ft + áfától Érvényes szeptember 30-ig vagy a készlet erejéig. 3, 5, 7, 9 vagy 11 késes kivitel Alacsony fajlagos energiaigény Cserélhető papucs és késél NÖVELT SZABADMAGASSÁG! 20% engedmény! 1 1 vagy 2 soros elmunkálóhenger Több mint 1000 hazai referenciahely! 6791 szeged, Dorozsmai út 143. Telefon/fax: 62/ Mobil: 30/ szegana1@t-online.hu web: / / / / / / /

202 Kitekintés Délkelet-Ázsia ahogy egy botanizáló amatőr szakács látta (3.) Szabó Roland növényvédelmi szakmérnök A papírra vetett utazás vége felé közeledve az Alsó-Mekong alvízi, kissé szelídebb szakászához érve a folyót szegélyező hegyekkel együtt az azt kísérő erdőségek is eltűntek. Igen érdekes európai szemmel, hogy a folyót nem kíséri ártéri erdő csak itt-ott található kisebb, nagyobb galéria erdő kizárólag a széles deltában van nagy mangrove erdő. A folyó itt a mai napig egyszerre biztosít energiát (uszadékfa), élelmet (halak, puhatestűek és növények), vízforrást (élelmezés, mosás), közlekedési lehetőséget, kereskedelmi lehetőséget (úszó falvak és úszó piacok); de még élményt és sportolást is (úszás). Itt a folyóvizekkel való kapcsolat élő és sokpontú, nem úgy, mint a mi budapesti Duna szakaszunk, ahol a víz mára a tömegeknek csak háttér-díszlet, egy szűk kisebbségnek pedig közlekedési és sportolási szigorúan csak horgászati lehetőség. Igaz a földek sorsa is más ezen a vidéken, hiszen szinte mindenütt közvetlen a szomszédság a víz és a művelt föld között; amolyan európai típusú réteket magasfüves társulásokat ne is igen keressünk; hiszen ezeken az élőhelyeken már régóta rizst termesztenek. Ezekből adódóan az erdő és a természetes/természetközeli parti sávok igen ritkák és nem nagy kiterjedésűek, ami azt is jelenti, hogy Kambodzsában a gyűjthető növényeknek csak egy kisebb része kerül ki ezekről a területekről; míg a Vietnámhoz tartozó folyamdeltából szinte kizárólag a vízből kerülnek ki a helyben gyűjtött ehető vadnövények. Természetesen a folyami szállításnak köszönhetően mindenütt vásárolható minden, de a helyben gyűjtésnek évszázados hagyományai vannak errefelé. Ezekből kifolyólag nem meglepő, hogy Phnom Penh piacain is elsősorban ezekről a termőhelyekről származó a friss vadnövények találhatóak meg elsősorban. Mint már írtam róla, a fővárost nagykiterjedésű úszókertek veszik körbe, ahol a vadon termő növények termesztése zajlik, kimondottan értékesítési céllal. Az erdei környezetből származó növények pedig a távolabbi hegyekből és a Szap-tavat körülvevő erdőségekből jutnak ide, ezzel igen izgalmas és változatos lehetőségeket szolgáltatva a helyi konyhának. A Távol-Kelet metélőhagymájától Délkelet- Ázsia töltöttkáposztájáig Az 1. képen egy szemnek is tetszetős rákételen találhatók meg díszítésként a Sesbana javanica szép sárga virágjai. Ennek a növénynek a fiatal szára, levele, magja és virága is egyaránt használatos. Íze önmagában kissé kesernyés, de például a szintén kissé kesernyés káposztával kimondottan harmonizál. Kimondottan érdekes növény a hazánkban is őshonos Oenanthe azaz borgyökér nemzetség egyik helyi faja. Attól igazán különleges, hogy a világban szinte mindenütt 1. kép A Sesbana javanica fiatal szára, levele, magja és virága is egyaránt használatos 2. kép A jávai borgyökér (Oenanthe javanica) kivétel a nemzetségében (jobb oldalon, alulról a második köteg)

203 3. kép Allium tuberosum a Távol-Kelet metélőhagymája 4. kép Spondias pinnata, Sesbana grandiflora, Garcinia oliveri és Lagerstroemia cochinchinensis helyi, házi fogyasztásra szánt ritkább növények előforduló nemzetség közel 40 faja mind erősen mérgező, kivéve ezt a fajt. Ez a növény pedig a jávai borgyökér (Oenanthe javanica). Csak a fiatal hajtásokat fogyasztják; amit hasonlóan használnak, mint nálunk a petrezselyem levelét. Döntően aprítva kerül az ételekbe/ételekre az édeskés, kissé csípős aromájú vízi növény (2. kép). Amennyiben ismert növények kerültek az előtérbe, akkor érdemes megemlékeznünk az Allium nemzetségről, azaz a hagymákról. Itt is ismert és használt minden olyan hagyma faj, amit mi magunk is ismerünk; de van egy vadon gyűjtött metélőhagymája ennek a régiónak (3. kép). A növény neve az Allium tuberosum. Ízvilága és konyhatechnikai felhasználási területei révén valóban hívhatjuk a távolkelet metélőhagymájának; friss, lendületes, de nem maradó hagyma ízt kölcsönöz az ételeknek. Ezek után következzenek az európai éttermekből hiányzó, helyben gyűjtött és alapvetően itt is a házi fogyasztásra szánt ritkább növények. A 4. képen a két piros tál között a Spondias pinnata fa fiatal hajtásai láthatók, melynek gyanta illatú és kissé savanykás gyümölcse is ehető. A fiatal leveleket nyersen salátaként és főzve egyaránt fogyasztják. Ugyancsak az alsó soron, a dinnyék szomszédságában egy másik Sesbania faj, a Sesbana grandiflora látható; amely keserűbb, mint a már említett Sesbania javanica, ezért főzik a friss hajtásokat és a virágokat is. A felső soron a dinnyék társaságában 5. kép A Coccinia grandis friss levele ízletes levesbetét (középen a széles levelű növény) 6. kép Ipomoea aquatica közönséges vízi növény, a régió spenótja (a tányér jobb felső sarkában) 203

204 Kitekintés a Garcinia oliveri fa fiatal levelei láthatóak. Ezekből és a fa terméséből egyaránt kiváló savanyúlevest készítenek a helyiek. Végezetül ezen faj és a piros rekesz között bújnak meg a Lagerstroemia cochinchinensis fa friss, leveles hajtásai is, amely népszerű salátanövény. A Coccinia grandis a vizeket követő növényekre felkapaszkodva található meg a vízrendszerben és ez a tökféle igazi kincs; ugyanis mind a termés, mind pedig a friss levél ízletes levesbetét, amely a vele készült levest vibrálóbbá, változatosabbá és gazdagabbá teszi (5. kép). Ennek a régiónak a spenótja a 6. képen látható gyakori vízi növény, az Ipomoea aquatica. Az egész térség legközönségesebb vízi vadnövénye, mindent készítenek a kissé édeskés növényből. Párolják, főzik, pépesítik, tartósítják, savanyítják Érdekes karriert futott be a lassú áramlású területeken már a hajózást és az árvíz szabad levonulását akadályozó Eichhorina crassipes (7. kép). Nemrégiben ugyanis a házak, úszóházak ketreceiben tartott disznókat hizlalták vele, de ma már fogyasztják. Így lett rövid időn belül egy kizárólag takarmánynövénynek használt növényből elsődlegesen emberi fogyasztásra használt növény. Az általa fedett terület nagyságából kiindulva még a sertéseknek is jut/juthat belőle Íze önmagában jellegtelen, kissé nyálkás; de ennek ellenére fogyasztják frissen is, bár sokkal ízletesebb mártogatva. A 8. képen látható gyönyörű növény az Erythrina orientalis. Díszítő értéke is figyelemre méltó, de fiatal leveleinek ízvilága a rákételekhez illik legjobban, de kitűnő tojáshoz és húsokhoz is. Helyi ételkülönlegességnek számít a leveleibe tekert fűszeres, pácolt disznóhús. Ezt a töltöttkáposztát viszont sütik és nem főzik. A 9. és 10. képen a tájegység egy nagy tiszteletben álló növénye a Nelumbo nucifera két különböző, de általános felhasználása látható. A nálunk indiai lótuszként ismert növény magja szárítva, pirítva csemege, míg levelében rizst párolnak és a szirmokkal díszítenek. Továbbá a friss rhizóma kitűnő ízű frissítő. Gyakran ízesítenek vele limonádét; de készítenek belőle dzsemet, sőt cukrozva sütik is. A 11. képen a parlagfűhöz hasonlatos növény pedig a Cosmos sulphureus. Ezeket a fiatal leveleket rizspapírba göngyölik darált hússal és fűszeres szószokba mártogatják. A régió kifinomult konyháját dicséri, hogy az általunk is ismert és használt növények más részeit is és más módon is képesek hasznosítani. A 12. képen éppen ezt örökítettem meg, itt ugyanis többek között a tök virága és a mustár levelei láthatóak szépen elrendezve salátának, illetve köretnek. Mindenkinek tudom ajánlani ezen általunk is ismert és termesztett növények ilyen célú felhasználását, ugyanis a lenyűgöző látványon túl egy kimondottan izgalmas, pikáns ízvilággal is megismerkedhetünk. Hazai vonatkozások Utunk vége előtt még két ideillő témakört szeretnék említeni. Az egyik a magyar konyha által is nagy mennyiségben használt növény, a paradicsom; a másik pedig azokat a növényeket érinti, amelyek nálunk is őshonosak, de nem fogyasztjuk őket. Ez utóbbi lehetőséget adhat a helyben lakóknak is arra, hogy e növények gyűjtésével és felhasználásával megelevenítsenek bizonyos délkelet-ázsiai ételkülönlegességeket, ízesítsenek ételeket. Fajgazdag paradicsom Hazánkban is rengeteg nemesítése elérhető a paradicsomnak, amelyekből a legkülönbözőbb színű, ízű, textúrájú termékek készíthetők. Hazánkban elsősorban a Solanum lycopersicum faj változatai terjedtek el, így ételeink nagy részének is ezen faj adja meg a kívánt ízhatást. Itthon kisebb az eshetősége annak, hogy a nemzetség más faja is 7. kép A Eichhorina crassipes takarmánynövény is (a lila virágzatú csokor) 8. kép Erythrina orientalis fiatal leveleinek ízvilága a rákételekhez illik legjobban

205 9. kép Nelumbo nucifera magja szárítva, pirítva csemege 10. kép levelében rizst párolnak, és a szirmokkal díszítenek... az asztalra, ételbe kerüljön. Ennek egyik nyilvánvaló oka az is, hogy a Solanum nemzetség géncentruma a szubtrópusi/trópusi régiókra tehető; azaz nagyságrendekkel több vadon termő Solanum él itt, mint mezőgazdasági apróhirdetések Portálja Powered by 205

206 Kitekintés 11. kép A Cosmos sulphureus leveleit (a karalábétól balra) darált hússal fogyasztják 12. kép A tök virága és a mustár levelei salátának, illetve köretnek a Kárpát-medencében. Mindezek ismeretében az Alsó-Mekong vidék vadonjaiban találkozhatunk a következő paradicsomokkal, melyekre egy kivételével igaz, hogy kizárólag a termésüket fogyasztják: Solanum capsicoides: nagyméretű (3-5 cm átmérő) bogyótermése kemény, nem túl lédús; lilás-fekete. A termés színe és a növény levele hasonlatos a padlizsánhoz. Csak néhány népcsoport fogyasztja. Solanum torvum: 1-1,5 cm átmérőjű, sárgára érő csoportos bogyó termése van, melyek teljes érettségükben is kissé fanyar, kesernyés ízűek. Solanum violaceum: termésének megjelenése és mérete hasonló, de ez lehet piros is. Az utolsó két faj kevésbé fontos mint zöldségnövény, de fogyasztásuk ismert. Most pedig ismerjünk meg egy növényt, amely kapocs a következő témához. Ez pedig nem más, mint a Solanum nigrum, avagy a fekete csucsor. Kozmopolita fajként megtalálható hazánkban és Délkelet-Ázsiában is. Nálunk a növényt egyértelműen mérgezőnek tartják, és akként kezelik is, ellenben a Mekong deltában a friss, fiatal hajtásokat a bimbók megjelenéséig nagyon jól átfőzve fogyasztják. Őshonos vadnövényeinkkel bővíthető a magyar konyha Végezetül pár vadnövény, amelyek hazánkban is őshonosak, vagy megtelepedtek; de mi manapság már nem fogyasztjuk. Sagittaria sagittifolia (nyíllevelű nyílfű): a rhizómáját levesbe főzik, azaz egyféle gyökérzöldség. Amaranthus viridis (kecses disznóparéj): szívesebben fogyasztják főzve a kissé édeskés leveleket, mint nyersen. Galinsoga parviflora (kicsiny gombvirág): a zsenge növényt zöldséglevesbe főzik, azt gazdagítva. Gnaphalium luteo-album (halvány gyopár): egyaránt használják a friss és szárított növényt, elsősorban egy ragacsos rizzsel készült ételkülönlegességhez, ahol a finom kesernyés íze nélkülözhetetlen. Sonchus oleraceus (szelíd csorbóka): a nagyon fiatal levelei kiegészítői salátáknak. Taraxacum officinale (gyermekláncfű, pitypang): gyenge levelei salátákba kerülnek, vagy önállóan salátaként fogyasztják. Virágai ehető ételdíszek, kissé édes-keserű tónussal. Comellina communis (azúrkék komellína): a növény édeskés, hűs érzést ad; zöldségként fogyasztják. Marsilea quadrifolia (négylevelű mételyfű): igazi kuriózum, ugyanis nem virágos növény (páfrány), ráadásul hazánkban védett. Itthon a rizs, indián rizs vetésekben, csatornák mentén fordul elő a Tiszántúlon. Délkelet-Ázsiában ellenben sereges és terhes gyomnövénye a rizsnek. Íze egyéb iránt édes, kissé kesernyés. Oxalis corniculata (szürke madársóska): a régió sóskája. Elsősorban sóskalevest készítenek belőle. Portulaca oleraceae (kövér porcsin): A kis növényekből savanykás ízű levest készítenek, de fogyasztják salátaként is. * Mindezek ismeretében a bátrabb olvasók akár el is készíthetnek egy kiadós és izgalmas ételsort, hiszen a világháló számtalan receptet tartogat, vannak közös növényeink is; már csak a kíváncsiság és a szándék szükségeltetik. Mindenkinek kívánok ehhez jó egészséget és nem utolsó sorban jó étvágyat! n

207 Pótolhatatlan veszteség érte a hazai rovartant és agrozoológiát: elhunyt Dr. Nagy Barnabás. Neve egybeforrt az Orthopterológiával és az ökológiai növényvédelemmel. A 99. évében járó tudós mindvégig tevékeny életet élt és páratlan kutatói pályát futott be. In memoriam Dr. Nagy Barnabás 1921-ben Szamoskéren született. Diákéveit a Debreceni Református Kollégiumban töltötte. A Debreceni Tudományegyetemen természetrajz-földrajz szakos hallgató, és az Állattani Intézet gyakornoka. Tanári és egyetemi doktori oklevelét a Kolozsvári Tudományegyetemen szerezte. Kétéves angol hadifogságot követően a Debreceni Tudományegyetemen volt tanársegéd, majd a Növényvédelmi Kutatóintézet (ma: ATK Növényvédelmi Intézet) munkatársa ( ). Az Intézet Állattani Osztályának vezetője ( ), majd tudományos tanácsadója. A Magyar Természettudományi Múzeum társult kutatója ( ). A Magyar Rovartani Társaságnak 80 éven át tagja, évekig titkára, alelnöke, elnöke és választmányi tagja. Agrozoológiai munkásságára a sokoldalúság, kutatói karakterére az új, eredeti látásmód, a tudományos kérdések több oldalról történő feltárása jellemző, motivációjára pedig a gyakorlatban felmerült, új problémák megoldására való törekvés. Az aktuális kérdések iránti érdeklődése változatos témák vizsgálatára vezette. Így foglalkozott az inváziós amerikai fehér medvelepke elleni küzdelemben a hasznos parazitoidok tevékenységének elősegítésével, a gyümölcsdarazsakkal (erről könyvet is írt), a kis kendermollyal és a kendermag-ormányossal, a kukoricamoly ökotípusaival, őshonos tápnövényeivel, feromon-törzseinek európai elterjedésével. Nemzetközi szinten is elsőként vetette fel az ökológiai növényvédelem koncepcióját (1957), rámutatva a meggondolatlan növényvédőszer-használat káros hatásaira, valamint arra, hogy a hasznos parazitoidok segítségével hogyan lehet környezettudatosan védekezni a kártevők ellen. Tudományos dolgozataiban célratörően fejtette ki új eredményeit, amelyek szinte mindig egy gyakorlati kérdés megoldásához kapcsolódtak. Kedvenc rovarai az egyenesszárnyúak szöcskék, sáskák, tücskök voltak, melyeket majd nyolc évtizedes tudományos pályája kezdetétől nagy lelkesedéssel kutatott. Orthopterológiai munkássága a faunisztika, a biodiverzitás-kutatás, a cönológia, a populációbiológia és a természetvédelmi rovartan terén egyaránt kimagasló és időtálló. Kutatásai megalapozták veszélyeztetett élőhelyek és fajok védetté nyilvánítását és nemzeti parkok orthopterológiai értékleltárának elkészítését. A rovarok életmódjának, viselkedésének kutatását helyezte célkitűzései központjába, ugyanakkor egy mintegy 40 ezer példányt számláló egyenesszárnyú gyűjteményt is felállított, főleg hazai és Kárpát-medencei gyűjtései anyagából (ez a Magyar Természettudományi Múzeumban került elhelyezésre). Kiváló botanikai ismeretekkel és remek írói vénával, valamint előadókészséggel rendelkezett. Ez utóbbi tulajdonságainak köszönhetően számos élvezetes ismeretterjesztő cikket is írt, és remek, sokszor rögtönzött előadásokat tartott az érdeklődő egyetemistáknak, fiatal kollégáknak. Igazi terepember volt, otthonosan mozgott a Kárpátok hegyeiben éppúgy, mint a kukoricatáblákon. Alapító tagja volt az International Organization for Biological Control (IOBC) kukoricamolyra szakosodott munkacsoportjának (International Working Group of Ostrinia IWGO) és elnöke volt a Biológiai Védekezés Munkacsoportnak, valamint a Genetikai Védekezés Állandó Bizottságnak. Puritán természete ellenére idővel mégis számos kitüntetéssel ismerték el munkásságát. A legfontosabbak: A mezőgazdaság kiváló dolgozója (1963, 1986), Horváth Géza Emlékérem (1991), Szelényi Gusztáv Emlékérem (1994), Frivaldszky Imre Emlékplakett ezüst (1971) és arany fokozata (1989), Herman Ottó-díj (1999), Életfa Kitüntetés arany fokozata (2012), Magyar Érdemrend Lovagkereszt Polgári Tagozat (2019). Emlékét megőrizzük! Fotó: Nagy Z. László Dr. Szőcs Gábor ATK Növényvédelmi Intézet, Budapest Dr. Szövényi Gergely ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, Puskás Gellért Magyar Temészettudományi Múzem, Budapest 207

208 Egyéb szakmai közlemények Jegyzet gazdálkodóknak Kurucz Miklós rovata Az agrárium új ünnepéről A mezőgazdasági termelők sokkal inkább dolgozni, mint ünnepelni szoktak. Talán egyetlen, általánosan elfogadott ünnepnap említhető, augusztus 20-a. A szocialista évtizedek tartalmi átpolitizálása előtt is, az egyéni gazdaságok évtizedeiben ekkorra befejeződött a nagy nyári munka, az aratás. Számvetést lehetett készíteni a betakarított mennyiségről, elszámolhattak az uradalmakban az aratóbrigádokkal, és lehetett tudni, hogy megvan a család, végső soron a nemzet kenyere. A közelmúltban tudomást szerezhettünk egy új ünnepnapról, a Földművesek Napjáról. A magyar gazdák munkájának az elismeréséről szól ez a nap. Nem is a hivatalos politika kezdeményezte, az inkább csak jóváhagyta. Az előzmény Az ötletet a Somogy-megyei Csokonyavisontán fogalmazták meg. A mai település egy részét képező Erdőcsokonyán született szeptember 17-én Nagyatádi Szabó István, jeles kisgazda politikus, pártelnök, több kormány minisztere, országgyűlési képviselő, a magyar parlament történetének első paraszti származású képviselője, akit ezért csizmás képviselőnek emlegettek. Híres mondása: Nem sebeket ütni, hanem sebeket gyógyítani jöttünk a Parlamentbe. Nevéhez fűződik az egyébként kevés eredményt hozó, de mégis némi földosztást eredményező 1920-as földreform. Szülőfalujában, 2015-ben, még Torgyán Józseffel fogalmazódott meg a gondolat, hogy szeptember 17-e a földművesek megbecsülésének a napja legyen. Az első megemlékezést szűk körben ugyanitt tartották 2017-ben. A résztvevők kezdeményezték az esemény hivatalossá tételét, amelyet az Országgyűlés egyhangú határozattal 2018 őszén meg is tett (ekkorra már szintén csendesen, a Pest megyei Vasadon megtartották a második emléknapot). Tavaly minisztériumi és kamarai tisztségviselőkkel Bugyi község adott otthont a rendezvénynek. Itt felvetődött, hogy ezt a napot a Földművesek Világnapjává kellene tenni. Idén a házigazda bő egy hónappal a lapzárta után Ócsa városa lesz. Minden ünnep lehetőség is a visszatekintésre. Ez a nap alkalmas lehet arra, hogy nagyon vázlatosan végiggondoljuk a magyar földművelés történetét. Akkor is, ha a valamikor tanultakat idézem fel, esetleg valami magától értetődőnek tűnik, de különösen, ha bármennyi új információval szolgálhatok. A kezdetek Őseink a pusztai népek vándorló, vadászó-halászó, gyűjtögető életformáját élték. A föld tartotta el őket, de azt nem művelték. Egy adott helyen addig maradtak, amíg élelemre találtak. Utána továbbálltak, azaz vándoroltak. A ló valószínűleg a Kr. előtti valamelyik évszázadban vált segítőjükké. A vándorlás nyugati irányú volt. Elindultak az Ural mentéről, és több ismeretlen állomáson keresztül jutottak el Levédiába, majd onnan Etelközbe. Utóbbi helyen kötöttek törzsszövetséget, amit az egységes néppé és állammá válás fontos állomásának tekinthetünk. A magyarok ezekben a térségekben már találkoztak a földművelés elemeivel, életmódjuk félnomáddá vált. Etelközben támadták meg elődeinket a besenyők, akik elől menekülve, Árpád vezetésével a Kárpát-medencéig jutottak. Folyók mentén, ártéri erdők mellett telepedtek le. A terület addig a morva fejedelemséghez tartozott, az itt élő szlávok már földművelők voltak. Tőlük módszereket, eszközöket és szavakat vettek át (csak néhány: bab, barázda, gabona, iga, járom, kovács, megye, pásztor, szalma, szalonna stb.). A földműveléshez ekét használtak (régészek a túróeke mellett fából készült, de vassal ellátott ekét, ill. tartozékokat találtak). A honfoglalás időszaka A X. század végéhez köthető a törzsi viszonyok megszűntetése, az államalapítás, a kereszténység felvétele. A mezőgazdaságban általánossá vált a földművelés (akkor is jó adottságaink voltak), az állattenyésztésben megjelent a legeltetéses juh- és a makkoltatásos (tehát erdő menti) sertéstartás. Talán a legfontosabb mégis a falu, mint települési forma kialakulása. A népesség állandó lakóhelyét jelentette, sátrak helyett egyszerű házakat építettek, azt csak a pásztorok hagyták el. Tisztázódtak a települési határok. Mezőgazdasággal mindenki foglalkozott, jellemző volt az önellátás, némi cserekereskedelemmel bővítve. A feudalizmus kora A kifejezés a latin feudum (hűbérbirtok) szóból ered. Legnagyobb birtokos a király volt, aki földadományokkal növelte mások (hozzá hűek) birtokait. Ez vezetett az uradalmak kialakulásához. A világi nagybirtokosok hatalma fokozatosan erősödött, a királyé gyengült. A település-szerkezeteben megjelentek a városok, a társadalmi tagozódásban a kézművesek és a kereskedők. Tehát a népességnek egyre kisebb része foglalkozott a mezőgazdasággal, de egyre többet termelt, amivel eltartotta a nem mezőgazdaságból élőket. A nagyobb magánbirtokokat szolgálók (jobbágyok) művelték. A jobbágy saját eszközökkel, állatokkal rendelkezett, a földesúr földjén gazdálkodott, amiért adóval és robottal fizetett. A telekhasználatot örökölni lehetett. Mérete szerint egész-, fél- vagy nyolcadtelkes jobbágyot különböztettek meg. Egy részük saját földdel is rendelkezett (jobbágytelek), amely után szintén fizetett adót. Az ilyenek keze alól jutott a piacra is. A földművelésben a hármas nyomás vált uralkodóvá. Első évben őszi-, a másodikban tavaszi gabonát, valamint hüvelyeseket vetettek, majd egy évig ugaroltattak. Elterjedt a gyümölcstermesztés és egyes zöldség-, főleg káposztafélék előállítása. Történelmi borvidékeink egy részének alapja is ekkor fejlődött ki. Mocsarak lecsapolásával és erdőirtással (irtásföldek) megnőtt a mezőgazdasági területek nagysága. Művelésükre Nyugat-Európából telepesek érkeztek. Az ál

209 lattenyésztésben meghatározóvá vált a legeltetéses szarvasmarhatartás. Kistestű fajták nemesítésével megjelent a mintegy kétszeres súlyú szürke magyar marha, amelyből bőven jutott exportra. A lovat már igavonásra is használták, míg a nyájakban tartott juhokkal nagy területeket hasznosítottak. A nagyobb falvak várossá fejlődtek. Lakóik zömben egyre nagyobb számú kézművesek, iparosok, kereskedők, szolgáltatók voltak. Erősödött a társadalmi munkamegosztás, az ipar és a mezőgazdaság szétválása. A mohácsi vész után három részre szakadt országból a török hódoltsági területeket a falvak elnéptelenedése, a jelentős műveletlen terület és a külterjes állattartás jellemezte; a Habsburgok uralta részen fennmaradt a jobbágyrendszer, a háromnyomásos gazdálkodás és a korábbi adózási forma; míg Erdély adottságai a hegyi állattartásra voltak alkalmasak, ami mellett megmaradt a jobbágyi gazdálkodás. A kapitalizmus évszázadai A korai kapitalizmus idején a termelési mód és a hasznosított növények köre, aránya nem változott. Fejlődés ismét a településszerkezetben jelent meg a mezővárosok kialakulásával. Ezt a települési formát fallal nem vették körül (a mezőn állt), jogilag a szabad királyi városok és a földes úri falvak között álltak. Kereskedelmi központként működtek, ahol el lehetett adni a nyugat-európai iparcikket és a magyar mezőgazdasági terméket. Ebben az időszakban nőtt az exportunk, főleg gabonából, borból és szarvasmarhából. Az ipari forradalom valójában folyamatként zajlott. A nyugat-európai eredmények hozzánk fél évszázaddal később érkeztek meg. Legnagyobb változást a gőzgép hozott. Használatára azonban csak az uradalmakban volt lehetőség. Ezekben a fejlődés gyorsabb volt, így egyre nőtt a különbség a kis- és a nagygazdaságok termelési színvonala között. Óriási hátrányt jelentett az ősiség törvénye (a nagybirtok csak örökölhető volt, de eladni nem lehetett, örökös hiányában a birtok a királyra szállt vissza), amely miatt hazánkban nem volt földforgalom, és a birtokokra nem lehetett jelzáloghitelt felvenni. Az ősiség törvényét és a jobbágyrendszert a 48-as áprilisi törvények között szűntették meg, de a földhitelezés és a tőkebefektetés érdemben csak a kiegyezés után indult meg. A dualizmus korának mezőgazdaságáról három éve írtam (Egy figyelmen kívül hagyott évfordulóról, Agrofórum 2017./6.). Lényege: a Monarchia belső védővámja miatt kedvezővé vált külpiaci viszonyok szinte kényszerítőleg hatottak a mezőgazdaság fejlődésére. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt jelentős technológiai változások következtek be, most is inkább az uradalmakban, mint a kisgazdaságokban. Előbbiek egy része majorságokká alakult át. Ez külterületen létrejött gazdaságközpont volt, lakó- és raktárépületekkel, istállókkal. A nagyobb majorokban majorüzemegységeket alakítottak ki, munkavezetői irányítással. A majorságokban amelyek egyúttal sajátos településformát is jelentettek vegyes gazdálkodást folytattak. Általánosabbá vált a gépesítés (hazai gépgyártókkal), és ipari szintű lett az élelmiszer-feldolgozás. Exportban erősebbek lettünk, a mezőgazdaság volt az egész gazdaság legfontosabb ágazata. Összességében az agrárium a feudalizmusból a kapitalista fejlődés útját járta. Tovább erősödött az ágazatunkon belüli osztálytagozódás a nagybirtokos földesúr, a jobbágytelket tulajdonba kapó klasszikus paraszt és a nincstelen zsellér között. Ugyancsak a magam írására tudok utalni az I. világháború utáni időszak ismertetésénél (Mezőgazdaságunk egykori megújulásáról, Agrofórum 2020./6.). Egyre jellemzőbb lett a gépi erő elterjedése, a tudomány eredményeinek gyakorlati hasznosítása, a szakképzés iránti igény fokozódása. A piaci konjunktúra újra erős lett, de a Monarchia felbomlásával a külkereskedelmi lehetőségeink átalakultak. A gazdasági világválság ágazatunkat sem kímélte, de utána ismét fellendülés következett. Termelési színvonalunk ennek ellenére a nyugat-európainak csak a felét, kétharmadát érte el. Egyre élesebb különbség mutatkozott a gazdaságméretek között a termelési színvonalban. A kisparasztok egy része a versenyt nem bírta, földjét eladta, máshol keresett boldogulást. Új világ új rendszer A második világégés után Magyarország az akkori gyakori szólás szerint a szocialista fejlődés útjára lépett. Az uradalmakat még 1945-ben felszámolták: kártalanítás nélkül állami tulajdonba vették azokat, és részben földosztásra, részben állami gazdaságok szervezésére használták. Három év múlva az új tulajdonosokat becsapva megkezdődött a termelőszövetkezetté szervezés első szakasza. Termelési visszaesés, súlyos aszály, ellátási gondok voltak az időszak jellemzői után fizikai vagy lelki terrorral (utóbbiról saját tsz-elnököm a maga sorsát mondta el nekem) újra kezdődött és 1961-re befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása. A tagok a saját földjüknek csak papíron voltak tulajdonosai, a hasznosításukról a tsz-szakvezetés döntött. A mezőgazdaság állapota egy évtizedre finoman szólva megrekedt, érdemi fejlődés a 70-es években kezdődött, amikor a vasfüggönyön átengedték a nyugati technológiát és üzemszervezést (iparszerű termelés). A rendszerváltoztatás utáni három évtizednek mindnyájan megélői vagyunk, bár ezt az időszakot nem egyformán használtuk ki és nem egyformán vélekedünk róla. A faekétől a drónig Több évezred agrártörténését képtelenség röviden ismertetni. De ez a tömör áttekintés is alkalmas néhány alapvető tanulság megfogalmazására. Az egyik: a történelem viharai számos nehézséget, sok-sok ínséget, éhínséget okoztak. Azonban a mezőgazdaság résztvevőiben tulajdonviszonyoktól függetlenül mindig megvolt a talpra állás és a helytállás, a megpróbáltatásokon való túljutás akarása. A másik szinte közhely: a fejlődés megállíthatatlan és pályája íve gyorsuló. Egy évszázada a paraszt nemcsak a maga, de állatai gyógyítását is önállóan végezte (ez utóbbi a juhászoknál még a tsz-es időkben is foglalkoztatási feltétel volt). Ma többféle szakhálózat meg az internet adhat segítséget a döntéshozatalhoz. A gépek pedig okosak és emberkímélőek. És végül: biztosak lehetünk ágazatunk stratégiai fontosságában, megkerülhetetlenségében. Ez adjon erőt, kitartást, céltudatosságot a sokszor emberfeletti munkában. A nehézségeken vezessen át a latin mondás: Ad astra per asperas Tövises az út a csillagokig. A Földművesek Napja kezdeményezéshez annyit teszek hozzá, hogy az egy országos mellett minél több helyi megmozdulás lenne indokolt. Kurucz Miklós 209

210 Egyéb szakmai közlemények Ódon derű Különös szüreti esetek Ha valaki régente megkérdezte volna, melyik mezőgazdasági munkán venne részt legszívesebben egy gyermek vagy felnőtt, bizonyára mindenki a szőlőszüretet választotta volna. Nem lehetett kétség, hogy az ezernyi tréfával, dallal, cigányzenével, birkapaprikással és termést ízleléssel, csemegézéssel ellenőrző víg csapatban bárki szívesen forgolódott. Madarassy László Magyar szüreti szokások című tanulmányában országos körképet adott erről az Etnographia (Népélet) 1929-es évfolyamában, de maradt azért bőven bemutatnivaló ezen kívül is. Pécsi szőlőbéli átkozódások 1715-ből Valljuk be őszintén, hogy minket, magyarokat némi hamis büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy szerintünk szépen, változatosan, cifrán és hosszan csak mi tudunk csúnyákat mondani. Igen ám, de ha leszámítjuk közelmúlt regényeit és filmjeit meg ki-kihagyó emlékezetünket, bizony alig találunk akár egy-két évszázad előtti eredeti szövegeket e témakörből. Talán nem káromkodtak volna eleink? Aligha. De hát a szó elrepül Ez esetben azonban a szólás másik felével van dolgunk: vagyis az írás megmaradt, persze, nem ok nélkül. A majd kilenc-tíz emberöltő régiségben fellobogó indulat lángjainak előzményei és következményei voltak. Több mint háromszáz éve történt, hogy Vuits Istvánt Nemes Tolna Vármegye állatok eltolvajlásáért halállal sújtotta, hiszen nagy kincs volt az akkori ínséges időkben a számos- és igásállat. Kivégzése után mégsem zárult le ügye, mert Hanka nevű özvegyével nagy törvénytelenség esett: szőlőjére és borára Kaso (Kazó) István pécsi nagyprépost, valamint Tolna vármegye alispánja tették rá kezüket. Ami ezután történt, arról már a sokat megért iratok beszélnek október hetedikén a Pécsi Szöllö Hegyen Szöllöt Szedvén azon Szöllöben, akit Méltóságos Kaso István Pécsi öreg Praepost [nagyprépost], némely kétszáz forintig való bizonyos adósságért elfoglaltatott, oda menvén Néhai Vuits István Hanka nevű özvegye, és az említett Praepost emberire, Sütke Jánosra és a Szedőkre támadván, minekutána a Sütke Jánost, valami a Szájára jutott, öszve csunyitotta volna, azután magát is az említett Praepost Uramat e Képpen átkozta, és Szidalmazta, tudniillik: Primo. Sánta, bédna [béna] Pap, az Ur Isten megverte, tovább is verje meg az Ur Isten. Secundo. Hamissan foglalta el a Szöllömet. Tertio. Pokolbul jöttek Pécsre, hamissak. Qvatro. Koldusok vóltak, húznak, vonnak, most Urak. Qvinto. Átkozot legyen valaki szedeti ezt a szöllöt. Sexto. Átkozott legyen valaki szedi. Septimo. Átkozot legyen valaki issza az én véres verítékemet. Octavo. Az Ur Isten verje meg tovább is etc. Nota bene. A Joannest [t. i.: Sütke Jánost], valami a szájára jött, mindekkel csunyitotta. A szőlő- és borgazdaság történetében nem ritka a szőlőbirtok elvétele különböző ürüggyel, mivel a jól művelt tőkék jövedelme sokszorosan felülmúlta a szántóföld hasznát. Sajnos a birtokügyeknek csak a sommás bírósági végzésről tanúskodó nyoma marad ránk, szinte alig-alig tudunk valamit arról, mit jelenthetett ez a szenvedő fél számára. Néha mint esetünkben is sokkal érdekesebbek a körülmények, mint a végeredmény. Túl a nyelvi és kultúrtörténeti adalékon, megállapíthatjuk, súlyos vád volt ez akkoriban: az istenkáromlás, a pécsi nagyprépost szidalmazása olyan vétek, amely aligha maradhatott büntetlenül, főleg ebben az esetben, ugyanis a vádat több tanú igazolta. Volt azonban a kérdésnek másik oldala is. Az elkeseredett Hanka aszszony minderről így ír könyörgő levelében: Siralmas és keserves panaszképpen kéntelenítetem Nagyságtok kegyelmetek eleibe terjesztenem, hogy noha szegény Uram minden cselekedetit halálával fizette volna meg, mind azon által nolcz [nyolc] lovunkat enyihan [egynéhány] juhainkat, és Őtven kilencz ako magunk termése béli, és pénzen vett Borainkat halála után tőlem s árváimtul telyességgel egy részint Tolna Vármegye Vice Ispánnya Gyurakovics Uram eő kegyelme, más részint pedig a meg irt ötven kilencz ako Borokat Méltoságos Püspök Kazo Uram eő Nagysága magának el foglaltatta kölcsön adott két száz forintyáért, holot akoja a Bornak Simontornyán hat hét forinton el ment, s el is atták, kinek az árábul fölöslegi is Contentálhatta [kielégíthette] eő Nagysága magát, aval nem gondolván mégis előbenyi [előbbi] Uramtól maradót nolcz kapás [kb négyszögöl] szőlőmet, kit is magam Árváimmal együt és pénzes munkásokkal megdolgoztattam, abbul is kitiltott eő Nagysága és hogy el mentem volna eő Nagyságához kőnyőrgőttem eő Nagyságának alázatossan hogy szőlőm ne venné el tőlem, s árváimtul. Azt is tudakozván hogy a Borok árában menyit Vett légyen fől Gyurakovics Uramtól, mely tudakozásomra nem hogy felelt volna eő Nagysága, hanem őszve szajházot kurvázot, és pölöngérel fenegetet [pellengérrel fenyegetett] kicsapással, Mirkoczy Uram jelen létében;

211 így lévén ezért a dolog kérem azért alázatossan a Tekéntetes Nemes Vármegyét, méltóztassék sérelmes állapotomban pártomat fognyi: és előbenyi Uramtul maradot Szőlőmet hogy eő Nagysága el ne véhesse talállyon olyan modot benne. Azon kívül hogy a mi javaink meg marattanak Simontornyán Testamentommal együt azok is hogy kezünkhöz fordulhassanak méltóztassék Pátrocinálnyi [védelmezni]. Mely Nagyságtok Kegyelmetek Gratiáját [kegyét] szegény árváimmal együt nagy alázatosan meg Szolgálnyi el nem mulatom. Maradván Nagyságtok Kegyelmetek Alázatos Szolgálója Vuits István meg hagyot Özvegye Hanka. Sajnos Hanka asszony panaszának eredményességéről nem szól a Tolna Megyei Levéltár Büntető Perek III/5. számú irata, amelyből a fenti két részletet vettük. Ma már aligha lehet kideríteni, mi volt az igazság, a végeredmény azonban, az özvegynek és árváinak kisemmizése legalábbis időlegesen tény maradt akkor is, ha a lefoglalt javak egy része a károsultak kielégítését szolgálhatta. Pedig Vuits István özvegye az akkor még ritka esetnek számító pénzes munkásokat, azaz napszámosokat is fölfogadta kicsiny szőlője művelésére, tájékozódott a majdani értékesítés lehetőségeiről, hiszen a simontornyai borpiac akkoriban mérvadó volt az árakra. Ránk csak századokon átsütő szava maradt, a nehéz munka gyümölcsének elvesztésén érzett fájdalom: Átkozot legyen, valaki isza az én véres verítékemet. S mi történt Kazó Istvánnal? Rúzsás Lajos nagyszerű műve a baranyai parasztság küzdelmeiről igazít minket útba. A püspök parancsára 1718-ban hajdúi behatoltak a káptalan fejének, Kazó István nagyprépostnak a házába. A betegen fekvő Kazót ágyából kihúzták, kocsira tették, és a püspöki vár börtönébe vetették, s ezzel sorsa beteljesült. Hanka átkai így vagy úgy végül mégis hatottak Miért vettek szőlőt a szüretelőknek? Ezt a furcsa kérdést vélheti valaki tréfás túlzásnak, de nem az, mert arról kellő indoklással beszámolt a Magyarország bortermesztését tárgyazó folyóírás 1837-es évfolyamában. Ki-ki eldöntheti, mennyire ért egyet a történtekkel. Megrögzött szokás, minél fogva szüret tájban annyi szőlő megemésztetik evéssel. A szüretelő kivált fiatal nép a szőlőt szünet nélkül zabálja, és még senkinek sem jutott eszébe eme kicsapongásnak a legcsiklandósabb helyen ellenszegülni. [ ] Nincs gyönyörű, egészséges, vagy szagos fürt, melly a gyermekek, vagy egyéb szedők fogait elkerülné, ők abba beleharapván, kikeresik rajta a szebb szemeket, s a mint a tőkén szebb fürtre pillantanak, azonnal edényeikbe vetik a már félig megrágott, s öszvenyálazott szőlőfejet. [ ] Ugyan csak próbáljuk fölszámolni, mennyi kár támadhat egy szüretelésnél az illy megemésztésből. Tegyük föl, hogy egy szőlőben [ ] a szüretet, két nap alatt hat munkás bevégezné; ez alkalommal ezek bizonyára megemésztenek annyi fürtöt, mennyiből más-fél akónyi bor facsaródhatnék. [...] Ha a puttonost is hozzá számítom, ki a szőlőt szinte nem kimélli; valamint a tiprót is, ki az elejbe öntött fürtök közt uj vadászatot tart, s közülök habsolva kiválogatja ama szebbeket, mellyek a szedők fogaiktól mentek maradtak. Most már, ha a bor 3-4 esztendő után okos pinczegazdaság mellett 12 pengő forinton kelne, a bortermesztő csupa megengedett szőlőpazarlás által 18 pengő forintban károsodott, melly károsodás annyival inkább fájdalmas, minthogy esztendőnként megtörténik, még pedig nem is számítván, hogy illy emésztés által a bornak legesleg java tékozoltatik el, minthogy a szedők csak az érett, s töppedt fürtöket rágcsálják. Lesznek némellyek kik majd ellenvetőleg azt mondják:»a szőlőevés tilalma miatt nem kaphatni munkásokat, annál is kevésbé, minthogy az illy pórnépet nem annyira napszám, mint táncz, musika, mulatság, s édes fürtök csalogatják dologra«. [ ] Adjon a gazda egy pár garassal több napszámot, válaszszon magának értelmes aszszony, és férjfi szedőket, kik híven teljesítsék azt, mit nekik parancsol. [ ] A szedőkben annál inkább nem fog hijány lenni, mivel előlegesen állíthatom, hogy mire a hegyi szüret kezdődik, már akkorra a sik szőlőkben elvégződőtt. Jól tudom én, hogy az emésztésnek mily korlátozása még sokáig a pium desideriumok [kegyes óhajtások] sorába tartozik, azt állítván a paraszt vinczellér is,»hol sok termett, szükség, hogy valami veszendőbe is menjen«. [ ] Vajha okosabb bortermesztők erről bővebben gondolkodnának, s egyszersmind módot találnának, miként menthetnék meg nemesebb fürtjeiket az illy veszélytől. Ezen tekintetben is szép példával ment elöl a késő szüretéért magasztalt Weisz Márton ur, ki mielőtt Promontoriumban késő szüretjét kezdené, egy pár véka szőlőt hozatott másunnét szedőjinek számára, meghagyván nekik, hogy a töpödt szőlőt bántani ne merészeljék. Hamar némelly leánykák lopvást egyegy szemet lenyeltek is, Weisz urat óvakodó intézető a nagyobb veszteségtől mégis megmentette. Szellemes szüreti gyilkosság Azt, hogy egy szörnyű tett miképpen mosolyogtathatja meg a kései utókort, a nagy nemzeti mesemondó mutatta be az Üstökös augusztus 22-i számában Eredeti szüreti tréfa címmel. A nemrég múlt boldogabb évtizedek egyikében egy szüreti napon a Komárom alatt elhaladó gőzös utasai sajátságos meglepetésben részesültek. A szigettel szemközti monostori szőlőhegyen egy csoport férfi küzdött kemény viadalban, kardok villogtak a tusázók fejei fölött, közbe puska, pisztoly roppant; végre ketten a harcolók közül a túlnyomó erő által leverettek, s azokat a győztesek nagy diadalkiáltással hajították alá a meredek hegyoromról, a gőzhajó személyzetének láttára s még azután is, hogy lefelé hengeredtek puskával lövöldöztek utánuk, míg csak mind a kettő mozdulatlanul el nem terült. Hallatlan eset volt ez! Embergyilkolás, ilyen fényes nappal Ezt nem lehet így elnézni! A gőzös kapitánya rögtön visszafordult a hajóval és újból kikötött a komáromi révben s még két tekintélyes utast véve maga mellé tanúképpen, sietett velük a 211

212 Egyéb szakmai közlemények megyeházára, feljelenteni e vakmerő gyilkosságot. A szolgabíró, akinek ez esetet elpanaszlá, váltig biztatta, hogy ne ügyeljen arra, amit a szüretelő emberek csinálnak, mulattak azok, jobb lesz, utazzék tovább, mert elkésik; de a kapitány és az utazók nem tágítottak, [ ] a szolgabíró utóbb is kénytelen volt befogatni, s egy hajdút maga mellé véve, áthajtatni a merénylet kipuhatolására. Este lett, mire onnan visszakerült; a gőzhajó azalatt várt az állomásán. Mondtam! szólt a borzalmas kifejlést váróknak, megérkezve nagy porosan; hogy nagyszerű felsülés lesz belőle. [ ] N. N. bácsi, a város legtréfásabb embere, fogadott, hogy mai nap olyan szüretet rendez, hogy még a gőzhajó is megáll neki. Tavaly, hogy a várerődítés miatt a régi kálvária épületét lerontották, a szobrok profánus részét, mint a római liktorokat elkótyavetyélték; N. N. bácsi megvett belőlük kettőt; most azokat öltöztette fel ellenségnek: ezek voltak; akiket agyonverve és a meredélyen lehengerítve látni méltóztatott. Ő megnyerte a fogadást, uraságtok pedig utazhatnak tovább. A szőlő és a repce, avagy a termés minősítése Úgy gondolhatnánk, e két terménynek nem sok köze lehet egymáshoz, de nem így van, ha ismét Jókait idézzük az Üstökös április 11-i számából, ahol egy kasznár a lányairól töpreng. Zelinda kisasszony olyan, mint az aszú szőlő: mentül későbben szüretelik le, annál jobb bor lesz belőle; s mentül tovább tartogatják, még annál jobb bor lesz belőle; várni lehet vele jóra való vevőre, aki megadja az árát. Ámde Mirabella kisasszony olyan, mint a repce: azzal nem szabad sokat várni; ha egészen megérik, elpörög; ha sebesen be nem takarják, rájön egy eső, megfülled; ha mingyárt nem jön érte a vevő, megdohosodik; azt hát hirtelen levágni, behordani, elcsépelni, eladni s hálát adni az Istennek, mikor már nincsen a raktárban. Dr. Töttős Gábor

213 Új kenyér jó kenyér. Jó kenyér? Vége az aratásnak, fogytán az ó búza, itt az ideje az új búzából az új kenyér sütésének, mely kenyeret sok helyen a különböző egyházak meg is áldanak. Jól van ez így, de sajnos a megáldott kenyér nem kerül a boltokba. Akkor mit is eszünk valójában? A kenyér, mely termékké silányult a sok pékség(-nek nevezett üzem) egyikéből. Lehet, nem tudom, hogy van-e a sütőiparnak ma olyan emblematikus üzeme, mint egyes nagy élelmiszeripari feldolgozók, de nem is ez az érdekes, hanem amit készítenek, engednek forgalomba hozni és természetesen az igazi jó falusi kenyér helyett kénytelenek vagyunk megvásárolni. Nos, akkor nézzük, mi van benne: búzaliszt, ivóvíz, élesztő, só eddig a nagymamáink is így tették a fateknőbe a belevalókat. Továbbá: étolaj, komplex hatású adalékanyag (emulgeáló szer E472f, vitális glutén, feltárt liszt, lisztkezelő-szer E341, csomósodást gátló E170, antioxidáns E300, amiláz enzim), tartósítószer E62. Minden az érvényben lévő jogszabályoknak megfelel, a csomagolóanyagon jól olvasható, maga a csomagolás hibamentes. Szóval, a falusi asszonyok vagy élesztőt, vagy kovászt használtak, nagyanyám a szárazkovászt kedvelte jobban. Néha krumpli is került a kenyértésztába aszerint, hogy milyen kedve volt. De ez a sok flanc akkortájt ismeretlen volt, ám jól kidagasztották a tésztát, hagyták kelni, aztán vagy ők otthon, vagy a pék kisütötte a kenyeret. Hetente egy alkalommal jött, felfűtötte a falu nagy kemencéjét (felső, alsó sütés), reggel elvittük a kiszaggatott kenyértésztát, délben lehetett érte menni. És tudta, hogy melyik kenyeret ki sütötte! Egy kis adalék: a kenyérsütés nemcsak a friss kenyér miatt volt fontos, akkor kaptunk a kenyértésztából készült igazi lángost. Na, az volt az ünnep! Tudom jól, hogy ma már nincs ilyen kenyérsütésre mód, a világ változott, de ebben a kérdésben fejődött-e? Nos, szerintem igen és nagyot: vissza. Azok a kenyerek tartósítószer nélkül sem savanyodtak meg, nem lettek idő előtt penészesek, elálltak, és ha maradt is száraz kenyér, azt az állatok megették. A maiakat már bizony nem, de a lelkiismeretes gazda nem is adja oda nekik. No, ide jutottunk. Sok kérdés merül fel. Nem térek ki az alapanyag kérdésére, de amíg külföldön jobban el lehet adni a jó magyar búzát, mint itthon ha ez valóban így van, akkor bizony nehéz a helyzet és virágzik az adalékipar. (Igaz-e, hogy még mindig a menynyiségi termelés, a rekordhajszolás a cél, mert tonnára fizetnek minőség helyett? nem tudom ) Megválaszolandó. De kell-e ez nekünk? Mármint a természetes anyagokkal dúsított adalékok, ízfokozók, enzimek, csomósodást gátlók stb. forgalmazásának engedélyezése? Határozottan nem. Vannak kamarák, van minisztérium, van hatóság, van fogyasztóvédelem, minden van és hihetetlen mennyiségű emésztőszervi és/vagy emésztőrendszeri beteg is van Magyarországon. Senkinek sem tűnik fel egy esetleges összefüggés? A napokban olvastam egy tóalmási húsos vállalkozóval készült riportot, melyben említést tett arról, hogy a kezdetekkor őket is megkörnyékezték a különböző adalék- és ízfokozó gyártók, de hamar rájöttek, a vásárló igazit szeretne. Azóta igazit készítenek. Többnyire illúziót eszünk. Meddig? Dr. Kopácsi János 213

214 Egyéb szakmai közlemények Agrármúltunk nagyjai Réthly Antal ( ) Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe Babits Mihály Ma különösen az agráriumban mindennapjaink részét képezi a meteorológiai eseményekre, előrejelzésekre történő odafigyelés. A kapott ismeretek döntéshozóak lehetnek. Hazánkban a meteorológiai szolgálatot osztrák példa nyomán az MTA 1868-as javaslata és Ferenc József 1870-es ellenjegyzése alapján még abban az évben kezdték megszervezni. Első igazgatója Schenzl Guidó volt, aki addig a Budai Reáliskolát (a mai Toldy Ferenc Gimnáziumot) vezette. Az új tudomány első aranykorát Konkoly-Thege Miklós alapozta meg (nevét a Normafánál utca viseli). A második aranykor Réthly Antal érdeme. Budapesten született május 3-án. Édesapja egy dunai gőzhajó kapitányaként keveset volt otthon. A Toldy Ferenc Főreáliskolában érettségizett. Pályaválasztására hatással volt iskolája, amely nagy meteorológiai hagyományokat ápolt, valamint az atyai jóbarát, Konkoly-Thege Miklós, aki vállalta az ifjú felügyeletét és gondviselését. Érettségi után rövid ideig a Duna-Gőzhajózási Társaság írnokként alkalmazta, majd beíratkozott a Budapesti Tudományegyetemre. Közben Konkoly-Thege 1900-tól kalkulátorként foglalkoztatta az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézetben, egyetemi tanulmányait is segítve. Azok végeztével, 1902-ben aszszisztensi kinevezést kapott az intézetben (ez akkor tudományos beosztás volt). Két évet ( ) Konkoly-Thege ógyallai (Érsekújvár melletti) magánbirtokán létesített, nemzetközi hírűvé vált obszervatóriumában dolgozott. Kolozsváron, 1912-ben kitűnő minősítéssel doktorált, majd 1918-ban az intézetben adjunktus lett. Munkája mellett tanított: 1917-től az Állami Kertészeti Tanintézetben elsőként meteorológiát és éghajlattant, 1920-tól Mezőgazdasági éghajlattan c. tárgyat a Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1923-tól egyetemi magántanárként. Intézeti pályafutásában további előrelépést jelentett az 1931-es igazgatóhelyettesi, majd négy évvel később az igazgatói kinevezése. Ugyanebben az évben egyetemi nyilvános rendes tanár címet kapott ben kérte a nyugdíjazását, de a háborús idők miatt visszatartották. Így 1945-ben ő irányította a meteorológiai mérőhálózat újraindítását. Alig két év múlva a kitelepítendők listájára került. Baráti közreműködéssel ettől ugyan végül megmenekült, de lakását el kellett hagynia, kiadatlan kéziratait és feljegyzéseit a Mezőgazdasági Múzeumra bízta. Végül 1948-ban, közel ötven évi, egyszer megszakított (inkább felfüggesztett) szolgálat után vonult nyugdíjba. A tudományos életbe igen korán bekapcsolódott. Már egyetemi éveiben tanulmányozta a földrengést és az éghajlattant. Az ekkor készült írásai között jelentek meg. Ógyallai két évét követően élénk szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Neve egyre ismertebbé vált ban meteorológusnak őt hívták meg az első magyar Adria-kutató expedícióba ben akadémiai tankönyve, egy év múlva kézikönyve jelent meg Időjárás és éghajlat címmel. Kezdeményezésére 1924-ben megalakult a Magyar Meteorológiai Társaság (MMT), amelynek első főtitkára lett. Ettől kezdve az MMT biztosította az 1897-ben alapított Időjárás c. folyóirat rendszeres megjelenését. Különleges feladatot teljesített között: a török kormány felkérésére megszervezte az ottani meteorológiai szolgálatot. Az országban akkori körülmények között 17 ezer km-t utazott azért, hogy négy fő-, 13 másodfokú-, 18 harmadfokú állomás és 100 csapadékmérő helyét meghatározza. A helyiek annyira megkedvelték, hogy becenéven is emlegették ( Levegőnéző, Fehér szakállú magyar professzor úr ). Szolgálatát magas kitüntetéssel ismerte el Kemal Atatürk államfő. Tartóztatták volna még, de várták itthon az új feladatok. Emlékét az ankarai Meteorológiai Múzeum őrzi. Hazatérve megbízást kapott az első magyar nemzeti Éghajlati Atlasz megszerkesztésére. Korát meszsze megelőzve emelte fel szavát a környezetvédelem (részéről főleg a levegőtisztaság) ügyében. Kezdeményezte a fővárosban a levegőszenynyezettség mérését. Fontosnak tartotta az időjárás mezőgazdaságra gyakorolt hatásának ismeretét, ezért kidolgozta az agrometeorológiai sürgönyző szolgálat tervét. Hét évtizedet meghaladó tudományos időszaka alatt 7 akadémiai kiadványa, idegen nyelven 24 dolgozata, valamint 250 cikke jelent meg. Ezek egy részét nyugdíjasként készítette el. Bár az utókor meteorológusként tartja számon, de számos más területet is művelt (geofizika, földrajz, földrengéstan, mezőgazdaság, erdészet, vízügy, barlangkutatás stb.). Így különböző hazai és nemzetközi szervezetek is tiszteletbeli tagjukká választották. Szellemi és testi frissességét hajlott korára is megőrizve, negyvenöt éve, szeptember 21-én hunyt el. Az Óbudai temetőben helyezték örök nyugalomra. A Nemzeti Örökség Intézete sírját nemzeti sírhelyként tartja nyilván. Kurucz Miklós

215 MEGOLDÁS AZ INNOVATÍV REPCE- TERMESZTŐKNEK Teljes körű megoldás a maximális termésért Ötvözi a hagyományos és a biológiai védekezési megoldásokat Részletes információért keresse területi képviselőinket UPL HUNGARY KFT Budapest, Tomori u. 34. Telefon:

216 Vetéstől aratásig Széltippantól és kétszikű gyomoktól mentes állomány Kiemelkedően széles hatásspektrumú kalászos őszi gyomirtó szer, amely megoldást nyújt a veronika-, árvacsalán- és az árvácskafajok ellen is. Hatástartama a gyomok ellen betakarításig tart, de nincs utóveteménykorlátozása. Őszi káposztarepce elővetemény gyomirtó szere. Bizon GYOMIRTÓ SZER A növényvédő szereket biztonságosan kell használni! Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót! corteva.hu A DuPont, a Dow AgroSciences és a Pioneer, valamint ezek leányvállalatainak vagy a védjegy tulajdonosainak védjegyei Corteva.