A fenntartható fejlődés mint horizontális elv érvényesülése a Regionális Operatív Programban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fenntartható fejlődés mint horizontális elv érvényesülése a Regionális Operatív Programban"

Átírás

1 A fenntartható fejlődés mint horizontális elv érvényesülése a Regionális Operatív Programban A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készítette: Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Békéscsabai Osztálya Békéscsaba szeptember

2 Témavezető: Dr. Nagy Imre MTA RKK ATI, Békéscsaba Kutató munkatársak: Duray Balázs MTA RKK ATI, Békéscsaba Dr. Fodor István Dsc. MTA RKK ATI, Pécs Koncz Gábor MTA RKK ATI, Debrecen Kovács András Donát MTA RKK ATI, Kecskemét Petrás Ede MTA RKK ATI, Kecskemét Szabó Gyula MTA RKK ATI, Debrecen Varjú Viktor MTA RKK ATI, Pécs Külső konzulens: Dr. Péti Márton

3 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMI ÉS SZAKIRODALMI MEGALAPOZÁSA Eszmetörténet, különböző megközelítések vázolása, a követendő értelmezés kiválasztása és fogalommagyarázat Általános összehasonlító elemzések Közösségi politikaalkotás A Göteborgi Stratégia Lisszaboni Stratégia CSG (Közösségi Támogatási Iránymutatás) A környezetvédelem megjelenítése az európai területfejlesztési dokumentumokban (ESDP) Uniós források tervezésének fenntarthatósági értelmezései hazai kontetusban Nemzeti Akcióprogram (NAP) Nemzeti Cselekvési Terv (NCST) Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST), a kapcsolódó program (ÚMVP) stratégiai környezeti vizsgálata Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és stratégiai környezeti vizsgálata A PROGRAMOZÁS FELÜLVIZSGÁLATA (a ROP horizontális elveinek érvényesülése szempontrendszereinek és céljainak értékelése) A fenntartható fejlődés programszintű értelmezése A ROP programdokumentumban rögzített fenntarthatósági elv kritikai értelmezése A ROP program kiegészítő dokumentumban alkalmazott fenntarthatósági elv kritikai elemzése; A ROP fenntarthatósági útmutatóban rögzített fenntarthatósági elv kritikai elemzése; A ROP stratégiai környezeti vizsgálatának kritikai elemzése Fenntarthatóság érvényesülése a ROP ban Elméleti vizsgálatok a ROP összesített környezetvédelmi fókuszú fenntarthatósági értékrendjének kialakítására Általános ROP mechanizmusok és beavatkozási logikák nettó fenntarthatósági hozadéka, elméleti szinten ROP 1.1 intézkedés ROP 1.2 intézkedés ROP 2.1 intézkedés ROP 2.2 intézkedés A ROP monitoring és értékelési folyamatainak vizsgálata PROJEKT ÉRTÉKELÉS Projektszintű vizsgálatok, gyakorlati esettanulmányokkal ÖSSZEGZÉS Javaslatok az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjainak végrehajtásához Felhasznált irodalom MELLÉKLETEK sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet... 88

4

5 Vezetői összefoglaló A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a MTA Regionális Kutatások Központját bízta meg a Regionális Operatív Program fenntarthatósági elvei érvényesülésének az értékelésére. A kutatás célja A tanulmány fő célja annak megvizsgálása, hogy a időszakra érvényes ROP dokumentumban miként valósulnak meg a fenntartható fejlődés környezeti vonatkozású elvei, mint horizontális szempontrendszer, valamint annak megállapítása, hogy milyen típusú konstrukciókkal, pályázati kiírásokkal lehet ezeket aktívan érvényesíteni. Általános cél volt az NFT I. ROP ban szereplő célkitűzések szintjén megfogalmazott konkrét célok és a megjelenített indikátorok értékelése. A kutatás feladatai 1. A fenntartható fejlődés koncepcionális kereteinek szakirodalmi áttekintése, valamint az elvek Európai Uniós és hazai policy be való átültetési gyakorlatainak a bemutatása. 2. A ROP hoz kapcsolódó programdokumentumok fenntarthatósági onatkozású kritikai elemzése 3. A ROP dokumentumok és mintaprojektek elemzését lehetővé tevő szakértői környezeti szempontú fenntarthatósági értékrendszer kialakítása. 4. Mintaprojektek vizsgálata és értékelése a fenntarthatósági elvek érvényesülése tekintetében A kutatás módszertana A munka későbbi szakaszában használt szakértői fenntarthatósági értékrendünket a tanulmány első részében (1. fejezet) összefoglalt fenntartható fejlődés fogalmi kereteinek és szakirodalmi hátterének megvizsgálásával kívántuk megalapozni. A második részben (2. fejezet) a programozás folyamatának kritikai szemléletű vizsgálata kapott helyet, amelyben a folyamat fázisain keresztül értékeltük a környezeti fenntarthatóság elveinek érvényesülését. Mindez metodikailag négy kulcsdokumentum elemzését jelentette: 1. a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP), 2. a ROP Programkiegészítő dokumentum, 3. a ROP hoz kapcsolódó Környezeti Fenntarthatósági Útmutató és 4. az e ante Stratégiai Környezeti Vizsgálat. Az intézkedésenkénti elemzés tárgyát a pályázati útmutatók dokumentumai képezték. Az analízist és szintézist a szakértői környezeti szempontú fenntarthatósági elvrendszer kidolgozása alapozta meg, amely mint vezérfonal segítette az programozási folyamat különböző stádiumainak az értékelését. MTA RKK 5

6 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, MINT HORIZONTÁLIS ELV ÉRVÉNYESÜLÉSE A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMBAN A 3. fejezetben a pályázási folyamat és a projekt megvalósulását követő szakasz elemzése történt mélyinterjúk alapján. A tanulmány utolsó részében (4. fejezet) a tanulságok levonásával javaslatot teszünk a jövőbeni programozási mechanizmus számára. A kutatás főbb megállapításai A Regionális Operatív Program turizmussal és város rehabilitációval kapcsolatos intézkedései alapvetően kielégítik a fenntarthatóság elvének környezeti szempontú vonatkozásait, azonban sokkal mélyebb, valóban horizontális elveken érvényesülő, a mainál szerteágazóbb, szélesebb körben is értelmezhetőbb szempontokat kell, hogy kielégítsenek. A ROP által támogatott, konkrét környezeti beavatkozással járó, tevékenységek fenntarthatósági aspektusú meghatározása, kritériumai és ellenőrzési feladatainak sokkal kompleebb és strukturáltabb formában kell feltűnik. Az elveknek nem csak a ROP okban, de más OP k szempontrendszereiben is meg kell, hogy jelenjenek. A ROP hoz készült Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) módszerei tekintetében megállapítható, hogy az alkalmas a programok értékelésére, azonban a módszereket finomítani kellene. Az SKV problémafája túlságosan általános, és nagyon leegyszerűsített, a regionális problémák feltárása alapján készült országos szintűre. Maga az értékrendszer jó kiindulási pont, ám a fenntarthatósági értékrend még bővíthető, és szigorítható a hathatósabb eredmények elérése érdekében. Az értékelési rendszerben rendkívül széles körben kell alkalmazni a környezetpolitikai célokat. Lehetőség szerint azokat, amelyek a szigorúbb határokat szabják. Vagyis ha a magyar NKP szigorúbb határvonalakat alkalmaz, mint az EU Környezeti Cselekvési Programja, akkor a magyar szabályok legyenek az irányadóak. A környezetpolitikai céloknál célszerű lenne már olyan célokat is megfogalmazni, melyek elérését a jogszabályok csak későbbi időpontban teszik kötelezővé. A 2003 ban készült ROP alapvetően gyengén jeleníti meg a területi megfontolásokat. A kutatás eredményei alapján megfogalmazható javaslatok A későbbiekben a programozás folyamatában alulreprezentáltan megjelenő környezeti magatartásra vonatkozó elveknek (az életmódválasztás lehetőségeinek megőrzése, a helyi erőforrások a helyiek hasznát szolgálják, a régió nem korlátozhat más régiót és a fenntarthatóság elveinek erkölcsi normává válása) a szigorúbb érvényesítése szükséges. A fentarthatósági üzenetek legyenek témára szabottak, az adott pályázat témájához igazítottak. A központi fenntarthatósági értékelési kritériumok és fenntarthatósági kézikönyvek helyett, vagy azok kiegészítéseként, az egyes operatív programokra, vagy akár egyes prioritásokra készüljön speciális fenntarthatósági értékelési kritérium és útmutató. Nem csak tematikus, de területi fókuszálást is végezni kell a fenntarthatósági üzenetek kialakításakor. Ezeket az üzeneteket be kell építeni a pályázati kiírások értékelési kritériumai közé és a fenntarthatósági útmutatókba. A fenntarthatóság szempontjából különlegesen érzékeny vagy speciális célterületekre vonatkozó 6 MTA RKK

7 Vezetői összefoglaló speciális fenntarthatósági üzeneteket vagy kritériumokat kell megfogalmazni. Ennek hiányában az idevonatkozó, ÚMFT ben rögzített fejlesztéspolitikai irányok teljes mértékben elvesznek a végrehajtás során. Ezeken az ÚMFT területfejlesztési prioritásában rögzített célterületeken megvalósuló bármilyen célú vagy tematikájú fejlesztés közül preferálni azokat, amelyik képes hozzájárulni a célterület sajátos környezeti problémájának orvoslásához, és hátrányba kell hozni azt, amelyik súlyosbítja ezeket a problémákat. A fenntarthatóságot térségi dimenzióban is értelmezni kell. Ezt megfelelően szolgálhatja az, ha az ÚMFT területi kohézió horizontális céljának érvényesülését mérő horizontális szempontok is bekerülnek értékelési kritériumok közé (ezek eddig csak a környezetfejlesztési és turisztikai kiírásokban jelentek meg). Ezek a kritériumok ugyanis a területi kohézió érvényesítése mellett, a fenntarthatóság térségi dimenzióinak elveit is számon kérik. A projektmenedzsmenttel támasztott kritériumok között preferenciát élvezzen, ha a menedzser rendelkezik olyan végzettséggel, mely feltételezi a fenntarthatósági ismereteket (környezetmérnök, geográfus), illetve ha menedzsment szervezet korábban e téren gyakorlatot szerzett. Nagyon fontos lenne, ha a kétkörös pályázatok két fordulója közötti projektfejlesztésekben, illetve a kiemelt projektek fejlesztése során kiemelt szerepet játszana a projekt fenntarthatósági kritériumokhoz való igazítása. A közreműködő szervezetek és irányító hatóságok programmenedzserei részére a program témájára és az elvégzett feladatra szabott fenntarthatósági képzéseket, műhelytalálkozókat kell szervezni. A programmenedzsment nyújtson egységes iránymutatást a fenntarthatósági értékelési kritériumok érvényesítésére vonatkozóan a bírálatban részt vevő értékelő szakemberek számára. A programmonitoring gyűjtsön adatokat a projektek fenntarthatósági kritériumoknak való megfeleléséről is. Ez legegyszerűbben a kiválasztási értékelés során a fenntarthatóság szempontjából releváns kritériumokra (nem biztos, hogy csak a fenntarthatósági kritériumok blokkjába eső, ld. pl. területiség) kapott pontszámok minél részletesebb (részpontszámok is) rögzítése segítheti. A programértékelések tartalmazzanak fenntarthatósági és környezeti értékelési szempontokat is. A horizontális elvek értékelése sajnos általánosságban alárendelt szerepet játszik az ÚMFT Értékelési Tervében. Ezért legalább a fenntarthatósági vonatkozásban gazdag ROP ok értékelési protokolljában kellene hangsúlyosan szerepeltetni a fenntarthatóság teljesülését, elsősorban a folyamatos értékelésekben. A folyamatos tervezés, azaz az operatív programokhoz tartozó akciótervek készítése és frissítése során (kétévente) az eddigieknél hangsúlyosabban figyelembe kell venni a fenntarthatósági szempontokat. MTA RKK 7

8 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMI ÉS SZAKIRODALMI MEGALAPOZÁSA 1.1. Eszmetörténet, különböző megközelítések vázolása, a követendő értelmezés kiválasztása és fogalommagyarázat A fenntartható fejlődés fogalmát széleskörű társadalmi, gazdasági és környezeti tartalommal értelmezve először a Brundtland jelentés fogalmazta meg (Our Common Future, 1987). A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket (Környezet és Fejlődés Világbizottság 1987). A fenntartható fejlődés tehát a folytonos szociális jólét elérését és biztosítását jelenti anélkül, hogy a természet értékeit annak ökológiai eltartó képességét meghaladó módon vennénk igénybe. Vagyis a környezetre gyakorolt hatások, a környezetterhelés olyan mértékű igénybevételét és korlátozását kell elérni, hogy ne haladjuk meg a környezeti rendszerek terhelhetőségét, ne károsítsuk a természetes ökoszisztémák önszabályozó képességét. Ez azt jelenti, hogy a természeti tőkét a természeti erőforrások értékének megőrzése mellett használjuk a gazdasági növekedés feltételeinek előteremtéséhez egy igazságosabb tér és fogyasztási struktúra kialakítása mellett. Az 1992 es riói konferencián elfogadott és az ENSZ Közgyűlés által megerősített fenntartható fejlődési program koordinálására 1993 ban alakult meg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága. E testület egy többéves munkaterv szerint foglalkozott a program egyes elemeivel. Emellett számos világkonferenciát, fórumot tartottak az közötti időszakban (így például szociális fejlődési, népesedési, élelmezésügyi világkonferenciát) ben az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka ( Rió+5 ) keretében értékelték a világtalálkozó óta eltelt időszakra vonatkozóan az ENSZ program megvalósításának eredményeit és korlátait. Az ülésszakon megerősítették az eredeti ENSZ program jelentőségét, s egy újabb többéves munkatervet fogadtak el a végrehajtás elősegítésére a 2002 ig terjedő időszakra. A program, illetve az ENSZ szakosított szervezetei közötti koordinálással is foglalkozó bizottság 1993 tól minden évben ülésszakot tartott. Tevékenységét választott elnökség irányította, amely felelős volt a munkaterv vonatkozó részének végrehajtásáért, és a következő ülésszak előkészítéséért. E bizottság elnöke lett például 1994 ben Klaus Töpfer akkori német szövetségi miniszter, aki jelenleg az ENSZ Környezeti Programjának a vezetője, 1998 ban Simon Upton új zélandi miniszter, 2000 ben a cseh Bedrich Moldan e miniszter ban az ENSZ bizottság egyik alelnökének Magyarország képviselőjét választották meg (Faragó Tibor személyében). A témakör vezető koordinátorává az ENSZszervezeten belül 1993 tói Nitin Desai főtitkár helyettest jelölték ki; tevékenységét az ENSZ titkárság külön részlege segíti. A fenntartható fejlődés környezetstratégiai jelentőségét a hazai szerzők közül Láng I. fejtette ki először meglehetős részletességgel (1993). Erre való autentikusságát külön hangsúllyal húzta alá az a tény, hogy Láng I. mint a környezet és természetvédelem nemzetközileg elismert szakembere, a magyar tudomány képviseletében vett részt a fenntartható fejlődés elveit kidolgozó Brundtland Bizottság szűk körű grémiumában. A fenntartható fejlődés gondolata ugyanakkor éles vitákat váltott, és vált ki ma is a szakirodalomban. Elmélete ugyanis mindaddig alig lesz több az ökológiai, vagy tágabb 8 MTA RKK

9 A fenntartható fejlődés fogalmi és szakirodalmi megalapozása értelemben a környezeti válság egy újabb filozófiai megközelítésénél, ameddig a probléma leglényegesebb elemeit a társadalom nem képes a maga valóságában értelmezni és kezelni. Az embereknek kell a fenntartható fejlődésnek megfelelő tartalmat adni, és megvalósításának érvényt szerezni minden részletében a társadalmi, gazdasági folyamatok természettel való kapcsolatában a legkisebb térségektől, mint pl. a kakukkfű vagy a hangyák mint olyan kicsiny élőhelyek, amelyekre az ember ritkán figyel oda élettere, a településeken és településrendszereken, a regionális térségeken át Földünk egészére kiterjedően. A környezet és természetvédelem területén az emberi tehetetlenség (különösen gazdasági, társadalmi megnyilvánulásaiban) és a tudomány nehézkes útkeresése a jellemző. Czelnai R. (1994b) ez utóbbi vonatkozásában a legizgalmasabb kérdésnek azt tartja, hogy hogyan működik (vagy nem működik) az információs kapcsolat a tudományos közösség és a döntéshozók (különösképpen a nemzetközi politika irányítói) között. A Riói Föld Csúcs óta eltelt közel tíz év eredményei az ezredforduló tájékán azonban azt mutatják, hogy Rio (1992) a környezet és természetvédelem szempontjából egy sor fontos és hasznos folyamatot indított el, illetve gyorsított fel. A riói ENSZ konferencia a környezetről és fejlődésről 27 általános érvényű elvet fogadott el. Ezek az ún. Riói Nyilatkozat a Környezet és Fejlődésről és a hozzá kapcsolódó Agenda 21 ( Feladatok a I. századra ) címmel deklarált akcióprogramban kerültek megfogalmazásra. Ennek azonban a globális ökológiai és környezeti válság szempontjából a legfőbb gyengéje, hogy nem kötelező érvényű nemzetközi jogi dokumentumról van szó, hanem csupán ajánlásokról, amelyeket a világ különböző pontjain másként és másként értelmeznek. Lehetett e volna egyáltalán másként kezelni a globális környezeti válságot 1992 ben? Rio elismert értékei mellett, amikor közel tíz év elteltével, ezen ismeretek alapján a fejlődő országok aspektusából a gyorsuló környezeti válságot látva vizsgáljuk az ENSZ Világkonferencia eredményeit, akkor érthető e szigorú kritika. Az 1970 es években formálódott és a Brundtland jelentésben (1987) pontosan körvonalazott fenntartható fejlődés gondolatát olyan lendülettel indította útjára, amely a Föld minden pontjára eljuttatta azt, sőt a tudományt soha nem látott vitára késztette a fentebbi kritikák ellenére (és úgy tűnik, a tudomány a korábbi néhány jeles kutató problémaérzékeny felvetésével szemben ma már egyre nagyobb kutatói kapacitással fordul e kérdés felé), akkor közelítünk Rio valódi értékéhez Általános összehasonlító elemzések Közösségi politikaalkotás Az Európai Unió a további társadalmi gazdasági fejlődés fő irányait megszabó lisszaboni stratégiát követően a júniusi göteborgi Európai Tanácson véglegesítette, illetve fogadta el az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiáját. A Lisszaboni Stratégia és a Göteborgi Stratégia együttesen határozzák meg az EU számára a legkritikusabb és egymással is összefüggő fejlődési problémákat, társadalmi gazdasági és környezeti tendenciákat, s együttesen tekinthetők az EU jövőjét meghatározó stratégiai dokumentumnak. Az Európai Tanács szerint a fenntartható fejlődés eléréséhez változások szükségesek a politikák kialakításában és a megvalósítás módjában az EU szintjén és a tagállamokban egyaránt úgy, hogy a fenntartható fejlődésnek az összes ágazat és politika központi célkitűzésévé kell válnia. A stratégia meghatározza az EU által követendő irányokat a MTA RKK 9

10 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, MINT HORIZONTÁLIS ELV ÉRVÉNYESÜLÉSE A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMBAN globális problémák megoldására irányuló nemzetközi együttműködéssel összefüggésben is. Az EU a tagállamok mellett felkérte az akkor még társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A fenntartható fejlődés pozitív hosszú távú jövőképet kínál az Európai Uniónak egy sikeresebb és igazságosabb társadalomról, egy kiegyenlítettebb gazdasági fejlettséget mutató térstruktúráról, egyúttal egy tisztább, biztonságosabb és egészségesebb környezet ígéretével egy társadalomról, amely jobb életminőséget biztosít számunkra, gyermekeinknek és unokáinknak. Ahhoz, hogy ezt a gyakorlatban is megvalósíthassuk, a gazdasági növekedésnek elő kell segítenie a társadalmi haladást, és tiszteletben kell tartania a környezetet, a szociálpolitikának alá kell támasztani a gazdaság teljesítményét, a környezetpolitikának pedig költséghatékonynak kell lennie. Ahhoz, hogy a környezet pusztulását és az erőforrás felhasználást szét lehessen választani a gazdasági és társadalmi fejlődéstől, a köz és magánberuházásokat új, környezetbarát technológiák irányába kell terelni. A fenntartható fejlődési stratégiának az elkövetkező években katalizátorként kell szolgálnia a politikusok és a közvélemény számára, továbbá az intézményi reform, valamint a vállalati és fogyasztói magatartás változásának hajtóerejévé kell válnia. Az egyértelmű, szilárd és hosszú távú célkitűzések alakítják majd az elvárásokat, és megteremtik azokat a feltételeket, amelyek mellett a vállalkozások kellő bizalommal rendelkeznek innovatív megoldásokba való beruházásokhoz és új, minőségi munkahelyek létrehozásához. A Bizottság javasolja, hogy a stratégia azokra a problémákra is összpontosítson, amelyek súlyos vagy visszafordíthatatlan fenyegetést jelentenek az európai társadalom jövőbeni jólétére. A legfontosabb veszélyforrások közül néhány (amelyekre a magyar stratégia kialakításánál is figyelemmel kell lenni): a népesség elöregedése, a szegénység, a drámaian felgyorsult biológiai sokféleség csökkenése, a talajpusztulás, a hulladék tartósan gyorsabban növekszik, mint a GDP, forgalmi torlódások a közlekedésben, az éghajlatváltozás veszélyei stb. A politikai vezető szerep alapvető fontosságú. A fenntartható fejlődéshez megkövetelt változásokhoz erős politikai elkötelezettségre lesz szükség. Bár a fenntartható fejlődés kétségkívül az egész társadalom hasznára válik, bonyolult kompromisszumokat kell majd kötni az egymással ütköző érdekek között. Nyíltan és őszintén szembe kell néznünk ezekkel a kompromisszumokkal. A politikákat igazságosan és egyensúlyra törekvő módon kell megváltoztatni, de nem szabad megengedni, hogy szűk részérdekek érvényesüljenek a társadalom egészének jólétével szemben. Bár az Európai Unió a politikák széles skálájával rendelkezik a fenntarthatóság gazdasági, környezeti és társadalmi dimenzióira vonatkozóan, ezeket azonban nem hangolták össze kellőképpen. Túl gyakran fordul elő, hogy a politika egyik területén a célkitűzések elérése érdekében folytatott tevékenység egy másik területen akadályozza az előrejutást, miközben a problémák megoldása más ágazatokban vagy a kormányzat más szintjein tevékenykedő politikai döntéshozók kezében van. Ez számos, hosszú távon 10 MTA RKK

11 A fenntartható fejlődés fogalmi és szakirodalmi megalapozása fenntarthatatlan trend egyik fő oka. Az összefüggéseket figyelembe vevő, hosszú távú elképzelések hiánya emellett azt is jelenti, hogy túlságosan is a rövid távú költségekre összpontosítanak és sokkal kevésbé az olyan jövőbeli helyzetek elérésére, amelyekben hosszabb távon mindenki nyer. A fenntartható fejlődés stratégiájának elfogadása azért fontos az Európai Unió valamennyi tagországa számára, mert jelenlegi ismereteink szerint csupán ez az egyetlen lehetőség a világ társadalmi, gazdasági, szociális és környezetvédelmi konfliktusainak feloldására, a globális válság további elmélyülésének megállítására. A fenntartható fejlődés nem csupán környezetvédelmi kérdés, sőt a környezet és természetvédelem csupán egy pillére rendkívül fontos eleme a társadalmi, gazdasági és szociális igazságosság megvalósítása felé törekvő folyamatnak. Gazdasági növekedés és/vagy fenntartható fejlődés Bármennyire is közismert, nem kerülhetjük meg a fenntartható fejlődés alapgondolata két fontos fogalmának, a növekedés és a fejlődés rövid elemzését. Maga a tudomány is sokszor összekeveri a fenntartható fejlődés és a növekedés fogalmát, még ha ez utóbbi elé is odateszi a fenntartható jelzőt. Pedig a két fogalom között definíciójában és tartalmában is lényeges különbség van, amely azonban nem zárja ki egymás melletti érvényesülésüket az emberiség társadalmi, gazdasági fejlődésének akár hosszú távú folyamatában sem, de szét sem választhatók olyan könnyen, mint azt első látásra hinnénk. A növekedés a gazdasági rendszer anyagi, technikai, műszaki javainak gyarapodását, kitágulását jelenti, amelyet tudományosan elfogadott mennyiségi mérőszámokkal, mutatókkal mérnek, pl. a GDP, GNP. Így fenntartható növekedésről beszélni a végletekig ellentmondásos. Balogh J. ezt az ellentmondást egy interjú keretében a következőképpen mutatta be: Földünkön a bioszféra egy zárt rendszert képez, növekedésének határai ezért végesek (a fák az érintetlen őserdőben sem nőhetnek a végtelenségig, de az ember is biológiai lény, mint faj, a társadalom pedig ennek egy populációja). Érvényes ez a gazdasági növekedés mennyiségi mutatóira is (a sok tényező közül legyen szabad itt csupán a természeti erőforrások mennyiségi korlátjára utalni). A gazdasági növekedés motorja a piac, amelynek bármely változatát (legyen az neoklasszikus, posztfordista vagy más típusú modell) a tőke és a profit mozgatja elsődlegesen, ez pedig újratermeli a különbségeket az anyagi jólétben és a szegénységben élők között a legszigorúbb szabályozók mellett is. A fejlődés ezzel szemben elsősorban minőségi változásokat takar. A társadalom esetében ilyen például az életminőségi tényezők javításában szerepet játszó tiszta környezet és az ahhoz való emberi jog. Ezt nehezebb mérni, mint a növekedést, nem is zárja ki a gazdasági növekedést, sőt azt még a fenntartható fejlődés gondolatköre is szükségesnek tartja, ha az a természeti tőkekészlet megőrzését és helyreállítását szem előtt tartva valósul meg. A fejlődés motorja az emberi tudás. A fejlődésnek mindazonáltal része lehet, része kell, hogy legyen a növekedés. Ez azonban a fenntartható fejlődés stádiumában már csupán környezetbarát, anyag és energiaigényét minimalizáló, a szennyezés mértékét erősen visszafogó fejlett technológiák alapján valósítható meg, amelyhez hulladék újrahasznosító ipar is társul. MTA RKK 11

12 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, MINT HORIZONTÁLIS ELV ÉRVÉNYESÜLÉSE A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMBAN A fejlődés fogalma sok szubjektív elemet is tartalmaz. Például az egészségügy fejlettségi színvonalának fontos mutatója a gyógyszerellátás. A bizonytalansági tényező itt az, hogy a gyógyszer ugyan gyógyít, de a gyógyszergyárak, mint vegyi üzemek a termelés során környezetszennyezést idézhetnek elő, sőt toikus hulladékokkal a bioszférára közvetlen veszélyt is jelenthetnek. A légköri emisszióval növelhetik az allergiás megbetegedéseket, a toikus hulladékok által előidézett szennyezés kiváltója vagy felgyorsítója lehet a daganatos megbetegedéseknek stb. Ezek ismeretében a gyógyszergyárak korántsem biztos, hogy pozitív irányba billentik ki annak a fenntartható fejlődésnek a mérlegét, amelyben a társadalmi, gazdasági értékek mellett a természeti környezeti értékek vagy károk is megmérettetnek. Más példa: az előrecsomagolt félkész vagy késztermékek ugyanabban az országban, ugyanabban a jóléti biztonságban az emberek egyik csoportja számára fejlődést jelentenek, a zöld mozgalmakban részt vevők körében azonban biztos, hogy tiltakozást, ellenérzést, rossz közérzetet váltanak ki. Az Európai Unió politikájában a lisszaboni (2000) és göteborgi (2001) határozatok elfogadásával meghatározóvá válik a fenntartható fejlődés stratégiája. A növekedés és fejlődés folyamatának ellentmondásait a kompromisszumok sorozatával kell feloldani. Az Európai Bizottság Göteborgi Közleménye hangsúlyozza a politikai vezető szerep alapvető fontosságát. A fenntartható fejlődéshez megkövetelt változásokhoz erős politikai elkötelezettségre lesz szükség. Bár a fenntartható fejlődés kétségkívül az egész társadalom hasznára válik, bonyolult kompromisszumokat kell majd kötni az egymással ütköző érdekek között. Nyíltan és őszintén szembe kell néznünk ezekkel a kompromisszumokkal. A politikákat igazságosan és egyensúlyra törekvő módon kell megváltoztatni, de nem szabad megengedni, hogy szűk részérdekek érvényesüljenek a társadalom egészének jólétével szemben. Ezen folyamatok Magyarország számára is hasznos tapasztalatokat, nyomatékosan figyelembe veendő tanulságokat nyújtanak. Jól látható tehát, hogy az Európai Unió fenntarthatósági stratégiája egy olyan markáns környezetpolitikára épül, amelynek három alappillére az etikai, jóléti és gazdasági megfontolásokon nyugszik. A három szempont közül többnyire a gazdasági uralkodik, annak ellenére, hogy az etikai és a jóléti érvek legalább olyan fajsúlyosak. Az etikai érv Az etikai érv azon a feltevésen alapul, miszerint a természet a belőle közvetlenül vagy közvetetten származó gazdasági érték mellett ún. belső értékkel rendelkezik, s mint olyan védelemre érdemes. Bár az Európai Szerződés az etikai érvet eplicit módon nem említi, az EU környezetvédelmi törvényeinek egy része (például a Madárvédelmi Direktíva (Bird Directive), azon etikai alapon nyugszik, mely szerint az egyedeknek joguk van élethez, illetve minden fajnak joga van a túléléshez. A jóléti érv A jóléti érv alapja a környezeti állapot romlása és az emberi egészség közötti összefüggés: a rossz minőségű ivóvíz betegségek terjedéséhez vezethet, a rossz levegőminőség hozzájárul a légzési rendellenességek kialakuláshoz, a zaj pedig növeli a stresszt. Az Európai Közösség alapszerződésének 130. cikkelye szerint a környezetpolitika 12 MTA RKK

13 A fenntartható fejlődés fogalmi és szakirodalmi megalapozása szükségességének egyik fő oka az emberi egészség védelme. A jóléti érv továbbá nem korlátozódik a jelenlegi generációra, hanem magában foglalja a jövő generációit is. A jövő generációival szembeni szolidaritás (generációk közti méltányosság) összhangban áll a fenntartható fejlődés célként való meghatározásával. Gazdasági érv A környezetvédelmi diskurzust ma a gazdasági érvek uralják. A gazdasági tényezőket a harmonizáció alapjának is tekinthetjük. Az európai egységesítési folyamat alapja, a tagállamok közötti jogharmonizáció mögött is gazdasági megfontolás áll. Először is a közös környezetvédelmi normák a működőképes belső piac előfeltételei. Az összehangolt környezeti szabályozás hiánya azon iparágakra, illetve termelő egységekre terhelne jelentős költségeket, amelyek környezetileg felelős módon működnek, egyúttal lehetővé tenné a potyautazást. Másodszor, a környezeti problémák hatásos megoldásnak hiánya többletköltséggel jár. Ide tartoznak például az egészségügyi költségek (kapcsolat a jóléti érvvel!) vagy a szennyeződés felszámolásának költségei. Harmadszor, a tiszta technológiákba való beruházások új piacokat és munkahelyeket teremtenek. Társadalmaink ökológiai modernizációja épp ezért a gazdasági modernizáció szerves része. Alapelvek Az EU környezetpolitikájának alapelveit az Európai Közösség Szerződésének 130 (2) cikkelye sorolja fel. Ezek az alapelvek a magas szintű védelem elve, az elővigyázatosság elve, a megelőzés elve és a szennyező fizet elv. (A közösségi környezetvédelmi rendelkezések célja magas szintű védelem biztosítása, figyelembe véve a közösség különböző régiói közötti különbségeket. Alapja az elővigyázatosság elve, a megelőzés szükségessége, a szennyezések forrásának megszüntetése és a szennyező fizet elv ). Az Amszterdami Szerződés, új (3) cikkelyének több rendelkezését megelőzve, rendelkezik a környezeti szempontoknak a közösségi politikákba való integrálásnak szükségességévei. További az EU és az EK Szerződésekben szereplő elvek a szubszidiaritás elve, valamint a fenntartható fejlődés célként való meghatározása. A partneri viszony alapelve az Ötödik Környezetvédelmi Akcióprogramban kerül kidolgozásra. Magas szintű védelem Az EK Szerződés leszögezi, hogy a magas szintű környezetvédelem elérése a cél. A környezetpolitikának figyelembe kell vennie a tudományos tényezőket, a Közösség régióinak környezeti állapotát, a Közösség e téren végzett tevékenységeinek költségeit és hasznát, valamint a közösség és az adott régió gazdasági és társadalmi helyzetét. A környezetvédő társadalmi szervezetek álláspontja szerint a magas szintű védelem megegyezik a tagállamban alkalmazott legjobb gyakorlattal (best practice), és a fent említett minősítő tényezők nem szolgálhatnak alapot laza környezetvédelmi normák fenntartására. Az elővigyázatosság elve Ez az elv alapvetően azt jelenti, hogy a környezetkárosítást minden eszközzel meg kell próbálni elkerülni. Ezen elv alapján érvelhetünk az integrált környezetvédelmi MTA RKK 13

14 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, MINT HORIZONTÁLIS ELV ÉRVÉNYESÜLÉSE A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMBAN technológiák mellett, amelyek a csővégi megoldások helyett elkerülik a problematikus anyagok termelését. A megelőzés elve Az alapszerződés szerint a lehetséges környezeti hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni, megelőzve ezzel a szennyezés szétterjedését a környezetben. A szennyező fizet elv A környezeti kár költségeit a kár okozójának kell viselnie. Különböző értelmezésekben a szennyező fizet elv jelentheti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szennyezés által okozott károk (eternális költségek) megtérítést. A gyakorlatban a szennyező fizet elv nehezen alkalmazható egy sor környezetvédelmi probléma esetén. Christian Hey szerint A szennyező fizet elv lineáris ok okozati kölcsönhatásokat feltételez, ám az ember és környezet közt fennálló kapcsolatok nem lineáris, soktényezős és komple kapcsolatok, ezért a szennyezőt nehéz azonosítani. Az eternális költségek monetarizálása komoly módszertani problémákba ütközik. Részben ez az egyik oka annak, hogy a szennyező fizet elvet nem alkalmazzák annak szűkebb értelmezésében. Az EU az elvet egyelőre csak lazább értelmezésében alkalmazza, mert még nincsenek olyan eszközök (például szigorú környezeti felelősség, vagy környezetvédelmi adók), melyek alapján a szennyezőket az eternális költségek megfizetésére kötelezhetné. Az integrálás alapelve Az úgynevezett integrációs alapelv az Amszterdami Szerződés új 3 c Cikkelyében került megfogalmazásra. Ahogyan Ken Collins, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnöke megállapította: A környezetvédelmi szempontok integrációja az EU szakpolitikáiban a holisztikus környezetpolitikához vezető első lépés, és mint olyan, a sikeres környezetpolitika alapfeltétele. A környezetpolitika bevezetésének nincs értelme abban az esetben, ha az ellentmondásban áll más politikákkal (például a gazdaságpolitikával). A környezeti szempontok integrálásának nehézségeit a mezőgazdasági, a strukturális, a közlekedési és az energiapolitikában a következő fejezetek tárgyalják. A szubszidiaritás elve Ezen elv szerint az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát hatékonyabban tudja kezelni, mint a tagállamok. Ezt az általános érvényű és mindenki által elismert elvet azonban nehéz átültetni a gyakorlatba. A szubszidiaritás elve azonban nem egyszerűen egy, a tevékenységek optimális szintjét (helyi, regionális, nemzeti, európai, vagy nemzetközi) meghatározó intellektuális eszköz. Hatékony környezetvédelem csak a különböző politikai szintek (európai, nemzeti, regionális, helyi) szereplőinek együttműködésével valósítható meg. A szubszidiaritás elvének alkalmazása tehát nemcsak azt jelenti, hogy az adott esetben mind a nemzeti mind a regionális hatóságok cselekednek, hanem azt is, hogy azt a közöttük lehető leghatékonyabb munkamegosztás szerint teszik. Ennek ellenére a gyakorlatban a szubszidiaritás elvét leggyakrabban a hatáskör körüli harcok során használják érvként. 14 MTA RKK

15 A fenntartható fejlődés fogalmi és szakirodalmi megalapozása A partnerség elve Ahogyan az a Riói Agenda 21 ben és az EU Ötödik Környezetvédelmi Akcióprogramjában is megfogalmazásra került, a fenntartható fejlődés szereplőinek párbeszédét és együttműködést kell kialakítaniuk a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében. A párbeszéd együttműködési megállapodásokhoz, például önkéntes, az üzleti és az állami szektor közötti megállapodásokhoz, illetve az állampolgárok és a társadalmi szervezetek fokozott bevonásához vezet. A fenntartható fejlődés stratégiájának magyar vonatkozásai A fenntartható fejlődési stratégiának a legátfogóbb módon kell foglalkoznia Magyarország jövőjével, illetve azzal, hogy a fenntartható fejlődés alapelveinek figyelembevételével azonosítsa a fenntartható fejlődést leginkább gátló, illetve annak megvalósulását elősegítő fő tényezőket. A hazai stratégiának a társadalom jólétét a jelen és a jövő nemzedékek jólétének elérését, illetve folyamatos biztosítását kell szolgálnia. A hazai stratégiának egyik lényeges követelménye, hogy a társadalmi jólét elérése és megtartása érdekében folytatott gazdaságfejlesztés ne eredményezzen mind jobban növekvő természeti erőforrás használatot, illetve környezetterhelést. Egyúttal a gazdasági fejlődésnek elő kell segítenie egyéb társadalmi követelmények mellett a szociális kohézió erősödését, ezekkel összefüggésben a fenntarthatóság egyik központi kérdése a fejlődés, illetve a fejlődés és a növekedés viszonya. A fenntartható fejlődési stratégia célkitűzése nem érhető el a lehető legteljesebb társadalmi, politikai egyetértés nélkül. Ezért a stratégia tervezéséhez széles körű társadalmi egyeztetési folyamatra, végrehajtásához teljes körű társadalmi részvételre, elfogadásához és megvalósításának elősegítéséhez a mérvadó politikai körök közötti megegyezésre van szükség. Mindezekre tekintettel összehangolt egyeztetési tervezési folyamatra van szükség a társadalmi érdekcsoportok képviselőinek bevonásával A Göteborgi Stratégia Az Európai Tanács június 15 én és 16 án tartott ülésén elfogadta a fenntartható fejlődési stratégiáját, amely kimondta: ahhoz, hogy a környezet pusztulását és az erőforrás felhasználást szét lehessen választani a gazdasági és társadalmi fejlődéstől, a köz és magánberuházásokat új, környezetbarát technológiák irányába kell terelni. A fenntartható fejlődési stratégiának az elkövetkező években katalizátorként kell szolgálnia a politikusok és a közvélemény számára, továbbá az intézményi reform, valamint a vállalati és fogyasztói magatartás változásának hajtóerejévé kell válnia. Az egyértelmű, szilárd és hosszú távú célkitűzések alakítják majd az elvárásokat és megteremtik azokat a feltételeket, amelyek mellett a vállalkozások kellő bizalommal rendelkeznek innovatív megoldásokba való beruházásokhoz és új, minőségi munkahelyek létrehozásához. Ahhoz, hogy a fenntartható fejlődést fenyegető legfontosabb veszélyeknek és kihívásoknak az EU megfeleljen, a Bizottság egy három részből álló EU stratégiára tett javaslatot egy sor átfogó javaslat és ajánlás a politika hatékonyságának növelése és a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében. Ez annak biztosítását jelenti, hogy a különböző politikák egymást erősítik és nem ellentétes irányba hatnak. MTA RKK 15

16 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, MINT HORIZONTÁLIS ELV ÉRVÉNYESÜLÉSE A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMBAN Lisszaboni Stratégia Az Európai Tanács 2000 márciusában, Lisszabonban egy tízéves stratégiáról döntött, melynek az a célkitűzése, hogy az EU a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává váljon, egy olyan gazdasággá, melyet a növekedés, a társadalmi összetartás, környezetünk tiszteletben tartása és a teljes foglalkoztatottság jellemez. A Lisszaboni Stratégia az EU majdnem valamennyi gazdasági, szociális és környezettel kapcsolatos tevékenységét érinti. Az Európai Bizottság éves tavaszi jelentése részletesen tárgyalja a stratégiát. A tavaszi jelentés az egyedüli olyan dokumentum az Európai Tanács tavaszi ülésének napirendjén, ahol az EU tagállamok állam és kormányfői meghatározzák a stratégia menetét, és döntenek a lisszaboni célkitűzések megvalósításához szükséges jövőbeni prioritásokról. Néhány kulcspiac a telekommunikáció, a vasúti áruszállítás, a postai szolgáltatások piaca, valamint az elektromos és gázpiac teljes egészében, vagy részlegesen megnyílt a verseny előtt. Ettől az évtől realitássá válik az egységes európai légtér, amely lehetővé teszi a légi közlekedésben előforduló késések és torlódások csökkentését. Az Európai Kutatási Térség folyamatos fejlődésének köszönhetően, és az iskolák 93% ának, valamint az üzleti élet, a közigazgatás és a háztartások nagy érdeklődésétől kísérve megvalósul a tudás alapú gazdaság. A fenntartható fejlődés gondolata egyre nagyobb szerepet kap a politikai döntéshozatalban. Több tagország megkezdte nyugdíjrendszerének reformját, hogy képes legyen megbirkózni a népesség elöregedésének problémájával. Ezzel egyidejűleg a Közösség tevékenysége során egyre nagyobb figyelmet fordít környezetünk megóvására. A részeredmények ellenére még nagyon messze van, sőt egyre messzebb kerül a kitűzött globális célok elérése. Az európai gazdaság globális vezető szerepének célkitűzése sem az EU belső térszerkezetének sem a globális térnek a fenntarthatóságát nem szolgálja. A Lisszaboni Stratégia, az Unió korábbi közösségi politikáitól meglehetősen idegen népszerű politikai üzenetté formált növekedés orientált megközelítése erőteljesen háttérbe szorította a fenntarthatóság közösségi szerepét, ezt még a később megjelent Göteborgi Starrégia sem tudta ellensúlyozni CSG (Közösségi Támogatási Iránymutatás) A Lisszaboni Stratégia fenntarthatósághoz való viszonyának és környezeti üzeneteinek ismeretében nem meglepő, hogy a CSG kifejezett visszalépést jelent az Unióban a közösségi fejlesztéspolitika eddigiekben töretlenül fejlődő fenntarthatósági tartalmakhoz képest. Sajnos a CSG fenntarthatósági, környezetfejlesztési tartalma alárendelt. Ez természetesen hatással van az uniós forrásoból finanszírozott nemzetállami fejlesztési elképzelésekre is A környezetvédelem megjelenítése az európai területfejlesztési dokumentumokban (ESDP) A környezeti válságból való kiútkeresés mindinkább átfogó intézkedésekre sarkalja az Európai Uniót és benne ma már Magyarországot is. Ezt a folyamatot hivatott felgyorsítani 16 MTA RKK

17 A fenntartható fejlődés fogalmi és szakirodalmi megalapozása az European Spatial Development Perspective c. dokumentum (Európai Területfejlesztési Perspektíva) Potsdam Az Európai Területfejlesztési Perspektíva felvázolja az Európai Unió tagállamai területének kiegyensúlyozott fejlődésének irányelveit szem előtt tartva a fenntartható fejlődés kritériumait. Területpolitikai dokumentumok készítése és azok használata Az első jelentősebb területpolitikai dokumentumok, Az Európa 2000 és az Európa jelentőségét elsősorban a közös gondolkodás megkezdése, az európai területi folyamatok bemutatása és a főbb trendek felvázolása adta. Az Európa 2000 szemlélete még inkább a hagyományos ágazati szemléletet és megközelítéseket tükrözte. A dokumentum négy jelentős témakört vizsgál, amelyek a dokumentum fő fejezetei és ezek közül az egyik a környezet. A környezet és a természeti erőforrások használatának alapelve a fenntartható fejlődés. Európai dimenzióban külön tárgyalja a levegő, a víz, a hulladék és a természeti örökség kérdéseit. Az Európa 2000 hagyományos megközelítését ért kritikák miatt az Európa már a területi összefüggésekre nagyobb hangsúlyt tett. Ebben azt anyagban a környezetvédelem kérdései is másként jelennek meg. Nem általában a környezetvédelmet, vagy a hagyományos környezeti elemeket vizsgálja, hanem az európai tér szerveződését alakító tényezők között emelik ki a szabad területeket ( open spaces ), amelyek ma még nem urbanizáltak, nem veszik igénybe a műszaki létesítmények és a vízbázisok védelmét. Ezeket a minden tagállamban meglévő problémákat emelte az Európai Unió szupranacionális szintre, mint területfejlesztési kérdést. Ezt követően a környezetvédelem, mint városi probléma, és mint a rurális térségek fejlesztési lehetősége jelenik meg, tehát az egyes térkategóriákon (urban and rural areas) belül veti fel a sajátos környezetvédelmi kérdéseket. A különböző régiók vizsgálatánál is sor kerül a környezetvédelem helyzetének értékelésére. Az Európai Területfejlesztési Perspektíva Az Európai Területfejlesztési Perspektíva az Európai Unió új területfejlesztési politikáját határozza meg hosszú távra és kiegyensúlyozott térszerkezettel kívánja elősegíteni a fenntartható fejlődés elősegítését, amelynek érdekében három irányvonalat dolgozott ki. 1. A kiegyensúlyozott és policentrikus városhálózat és új város vidék kapcsolat; 2. Az infrastruktúrához és a tudáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása; 3. A természet és kulturális örökség fenntartható fejlesztése, körültekintő kezelése és védelme. A közép és kelet európai csatlakozott országok politikai és közigazgatási struktúráiból bizonyos esetekben hiányzó vagy gyengén meglévő regionális szint az egyik legfontosabb kérdés, amely a regionális intézmények létrehozása érdekében konkrét unós támogatást tesz szükségessé. A környezetvédelemnek kiemelkedő jelentőségű területi szintje a régió. Ezt sajnálatos módon a környezetvédelmi tárcák még nem érzékelik igazán. A regionális intézmények feladata, hogy javítsák a területi információk regionális dimenzióját, megindítsák a regionális fejlesztésekre irányuló kezdeményezéseket és MTA RKK 17

18 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, MINT HORIZONTÁLIS ELV ÉRVÉNYESÜLÉSE A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMBAN alkalmazzák az Európai Unió regionális politikáját (partnerség, intézményi regionális programok, társfinanszírozás stb.). Ezek az elvek új megközelítést igényelnek a természetvédelem és a területfejlesztés harmonizálása terén. A természeti örökség megőrzésére és fejlesztésére javasolja az Európai Unió az európai ökológiai hálózatok folytonos fejlesztését a Natura 2000 elnevezésű program javaslatának megfelelően, beleértve a regionális, országos, transznacionális és az egész EU ra kiterjedő jelentőségű természeti helyek és védett területek között szükséges összeköttetések létesítését. Szükséges a biológiai sokféleség szempontjainak integrálása az ágazati politikákba (mezőgazdaság, regionális politikák, közlekedés, halászat stb.) a közösség Biológiai Sokféleség Stratégiájának megfelelően. Integrált területfejlesztési stratégiákat kell kidolgozni a védett területekre, a környezetileg érzékeny területekre és a nagy biológiai sokféleséget mutató területekre, mint például a tengerparti övezetek, hegyvidéki területek és vadvizek, amelyek a területi és környezeti hatásvizsgálatok alapján és az érintett partnerek bevonásával tartják egyensúlyban a védelmet és a fejlesztést. Fontos a gazdasági eszközök szélesebb körű igénybevétele a védett és környezetileg érzékeny területek ökológiai fontosságának felismeréséhez. Kiemeli az energiatakarékosság, a forgalomcsökkentő települési szerkezetek, az integrált erőforrás tervezés és az energiaforrások fokozott hasznosításának elősegítését a széndioid kibocsátások csökkentése érdekében. Prioritást kap a talaj védelme amely az emberi élet, a növény és állatvilág létének alapját képezi az erózió, a talajpusztulás és a zöldterületek túlzott felhasználásának csökkentése révén. Elengedhetetlennek tartja a regionális és transznacionális szintű stratégiák kidolgozását a katasztrófának kitett területek kockázatkezelésére. A vízkészlet gazdálkodás különleges kihívást jelent nemcsak a környezetvédelem, hanem a területfejlesztés számára is. A víz, mint természetes erőforrás mennyiségileg és minőségileg is veszélyeztetett. Az ebből eredő problémák megoldására a következő politikai választási lehetőségeket ajánlja az European Spatial Development Perspective. A vízellátás és a vízigény közötti egyensúly javítása, különösen az aszálynak kitett területeken. Gazdasági vízgazdálkodási eszközök kifejlesztése és alkalmazása, beleértve a víztakarékos mezőgazdasági módszerek és öntözési technológiák elősegítését a vízhiánnyal küzdő területeken. Országok és régiók közötti együttműködés elősegítése, hogy integrált stratégiákat lehessen alkalmazni a vízkészletekkel való gazdálkodásra, beleértve a nagyobb felszín alatti vízkészleteket az aszálynak és árvíznek kitett területeken, különösen a tengerparti övezetekben. A túlzott vízkivétel és a betorkolások elvezetése által veszélyeztetett vadvizek megőrzése és helyreállítása. Összehangolt tengeri gazdálkodás, különös tekintettel a veszélyeztetett tengeri ökorendszerek védelmére és helyreállítására. 18 MTA RKK

19 A fenntartható fejlődés fogalmi és szakirodalmi megalapozása A regionális felelősségvállalás megerősítése a vízkészlet gazdálkodás terén. Környezeti és területi hatásvizsgálatok alkalmazása minden nagy vízgazdálkodási projektre. A kultúrtájak kreatív kezelése ugyancsak a környezetvédelem és a területfejlesztés közös ügye. Ezt szolgálja a történelmi, esztétikai és ökológiai szempontból különösen fontos kultúrtájak megőrzése és kreatív fejlesztése. A kultúrtájak értékének növelése az integrált területfejlesztési stratégiák keretén belül. A tájakra hatást gyakorló fejlesztési intézkedések jobb koordinálása. Az emberi beavatkozástól sújtott tájak kreatív helyreállítása, beleértve az újbóli megművelésre vonatkozó intézkedéseket. A kulturális örökség különösen érzékeny a környezetszennyezésre, folyamatos romlásukat nem sikerült megállítani. Ezért figyelmet kell fordítani az integrált stratégia kialakítására a veszélyeztetett vagy pusztulófélben lévő kulturális örökség védelmére, beleértve a kockázati tényezők felmérésére és a kritikus helyzetek kezelésére vonatkozó eszközök kifejlesztését. Prioritást kap a védelemre méltó városegyüttesek megőrzése és kreatív újratervezése és a kiemelkedő építészeti értéket képviselő modem épületek építésének elősegítése Uniós források tervezésének fenntarthatósági értelmezései hazai kontetusban A fenntartható fejlődés eléréséhez, a megfelelő hosszú távú stratégia és a cselekvési tervek kialakításához figyelembe kell venni a társadalmi, a gazdasági és a környezeti folyamatok összefüggéseit, kölcsönhatásait. A hosszú távú stratégia és a cselekvési tervek társadalmi, gazdasági és környezeti vetületei azaz a vonatkozó társadalmi, gazdasági és környezeti stratégiák és programok is csak ezek figyelembevételével alakíthatók ki és hajthatók végre. A stratégiának tehát iránytűnek kell lennie a társadalom létminőségének hosszú távú tervezéséhez, biztosításához. A stratégia keretében megfogalmazott, majd a társadalmi viták során kikristályosodó értékeket életünk minden területén, a különböző átfogó, fejlesztési és ágazati politikákban is következetesen érvényesíteni kell. A tervek és programok fenntarthatósági értelmezésekor megkerülhetetlen azok Stratégiai Környezeti Vizsgálatainak (SKV) elemzése. Az Európai Unió ezen új, e ante jellegű értékelése segíti a programokban a fenntartható fejlődés elvének horizontális érvényesítését. Mivel az SKV új terület a szabályozásban, illetve a programalkotásban, ezért jelen fejezetben a már elkészült programokhoz kapcsolódó SKV jelentések elemzése is fontos. Mivel a terveknek és programoknak, valamint a stratégiai környezeti vizsgálatnak is nagyon fontos mozzanata a társadalmi/partnerségi vita, és egyeztetési eljárás, ezért az ilyen írásos, vagy személyes kontaktussal zajló fórumok elemzése is véleményem szerint fontos a fenntarthatósági értelmezéseknél. Így a dokumentumok elemzésén kívül ezen fórumokon elhangzottak is feldolgozásra kerülnek (a jegyzőkönyvek elérhetőségének tekintetében) Nemzeti Akcióprogram (NAP) A Nemzeti (Lisszaboni) Akcióprogram egy rövid távú, 3 évre szóló dokumentum, amely az ország versenyképességének javítását és a foglalkoztatás bővítését szolgálja. Alapja, az Európai Unió 2005 ben felülvizsgált Lisszaboni Stratégiája, mely eredendően azt a célt MTA RKK 19

20 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, MINT HORIZONTÁLIS ELV ÉRVÉNYESÜLÉSE A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMBAN tűzte a Közösség elé, hogy az EU 2010 re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdasága legyen. A program a versenyképességet a társadalmi kohézió erősítésének szem előtt tartásával, valamint a több és jobb munkahely megvalósításával kívánta elérni. A évi felülvizsgálat során az Európai Tanács látva a 2000 ben kitűzött cselekvések elmaradását, ellentmondásosságát újrafogalmazta tehát a stratégiát, mely szerint a tagállamoknak a tudásra, az innovációra, valamint a humánerőforrások optimalizálására alapozottan, a versenyképesség, a termelékenység és a növekedési potenciál megújítása és a társadalmi kohézió erősítése révén erőfeszítéseiket a növekedésre és a foglalkoztatásra kell összpontosítaniuk. Az Unió kijelölt prioritásainak megfelelően tehát Magyarországnak is el kellett készítenie a közötti időszak növekedési és foglalkoztatási céljainak elérése érdekében Akcióprogramját. A magyar dokumentum bár az Uniós kívánalmaknak megfelelően időszakra vonatkozik, magának a végleges dokumentumnak az elfogadása azonban csak decemberében történt meg. A programdokumentum címének megfogalmazása már aggályokat vet fel a fenntarthatósági értelmezésben. Bár a sustainable development kifejezésben a development fordítható fejlődésnek, és növekedésnek is, mindazonáltal a növekedés fogalom éppen etenzív jelentéstartalma miatt nem elfogadható még a soft fenntarthatósági értékrendben sem. Szerencsésebb lett volna a Nemzeti akcióprogram a fejlődésért és a foglalkoztatásért megfogalmazás. A növekedés nominális voltát erősíti a makrogazdasági fejezet is, ahol túlzott szerep rendelődik pl. a fiskális politikához. Mindazonáltal elmondható, hogy a program az adóztatás tekintetében az élőmunkánál annak csökkentésére, emellett a környezethasználatnál annak növelésére törekszik. A probléma azonban a hatékonysággal van, hiszen a környezeti adók összességében nem jelentősek, nincs jelentős hatásuk sem az államháztartási bevételekre, míg a másik oldalról nem elég hatékony a környezetbarát technológiák, és magatartás felé történő orientálásra. Maga a dokumentum a gazdasági megfontolásokat figyelembe véve nem feltétlenül tekinthető hitelesnek. Ennek oka, hogy a programban megjelölt prioritások és célok ahogy a dokumentum bevezetőjéből kiderül a Kormány decemberi Konvergencia Programban rögzítettekkel van összhangban, amit az Unió ebben a formájában nem fogadott el, így azok nem a jelenleg érvényben lévő Program számait, egyes esetekben tendenciáit tartalmazza. Mindazonáltal nem a számoknak kell pontosnak lennie, ahhoz hogy a program megfeleljen a fenntarthatóság elvárásainak, hanem az egyes tényezők megléte, illetve egymáshoz való viszonya határozza meg a megfelelést. A fentiek miatt a évi kötelező jelentés Felülvizsgálat lisszaboni akcióprogram név alatt készült, mely a szokásos éves jelentésen túl már tartalmazza többek között az új konvergencia program miatti változásokat. Ugyan a Lisszaboni Stratégia elsődleges feladata volt, hogy rábírja a tagállamokat a versenyképesség növelésének megvalósítását célzó akciótervek létrehozására, ám hamar kiderült, hogy ez nem szolgálja teljes mértékben a fenntartható fejlődést, hiszen a 20 MTA RKK

A fenntartható fejlődés mint horizontális elv érvényesülése a Regionális Operatív Programban

A fenntartható fejlődés mint horizontális elv érvényesülése a Regionális Operatív Programban A fenntartható fejlődés mint horizontális elv érvényesülése a Regionális Operatív Programban A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készítette: Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben