A TANULMÁNYOK SZERZÔI

Átírás

1 A TANULMÁNYOK SZERZÔI ANDRÁS FERENC (1963) PhD-hallgató (Pécsi Tudományegyetem Filozófiai Doktori Iskolája). Alapítója és elnöke a Part-Oldalak Egyletnek, ahol filmeket szerkeszt (Mobilkommunikáció, 2005), film- és elôadássorozatokat rendez (Demokrácia-sorozat, 2007) tôl a Pécsi Tudományegyetemen filozófiatörténeti szemináriumokat tart, 2006-tól tagja a Nyíri Kristóf akadémikus vezette mobilkommunikációs kutatócsoportnak, rendszeres elôadó nyelvfilozófiai, ismeretelméleti, kommunikációfilozófiai konferenciákon. Közremûködik a Boros János által szerkesztett tematikus filozófiai kötetsorozatok kiadásában (Kortárs magyar filozófusok, Filozófia éppen most, Pécsi filozófiai tanulmányok, Lukács György újraértelmezése). Fontosabb szakmai publikációja a Boros Jánossal közösen szerkesztett Képszemantika, hagyomány, mobilkommunikáció, Pécs: Brambauer, Fô érdeklôdési területe az analitikus filozófia és a kommunikációfilozófia egymást átfedô mezsgyéi. andrasf@tolna.net. BEDÔ VIKTOR a Pécsi Tudományegyetem Filozófiai Doktori Iskolájának ösztöndíjas hallgatója és 2006 között az MTA Filozófiai Kutatóintézetének tudományos segédmunkatársa. Kutatási területei: kommunikációfilozófia, a képi kommunikáció eszközei. Legfrissebb publikációi: A mobilkommunikáció lehetôségei a tudomány és a társadalom közti párbeszéd alakításában, a Fábri György szerkesztette A tudománykommunikáció értelme/értéke c. kötetben, Budapest: Tudástársadalom Alapítvány, 2006; MMS of All Knowledge: Mobiles and Scientific Visualization, a Nyíri Kristóf szerkesztette A Sense of Place: The Global and the Local in Mobile Communication c. kötetben, Bécs: Passagen Verlag, globalpattern@ gmail.com. BENEDEK ANDRÁS az MTA doktora, intézetvezetô, tanszékvezetô egyetemi tanár, BME Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet, Mûszaki Pedagógia Tanszék. Kutatási területe az oktatás- és tanuláselmélet, szakképzés, ezen belül a szakma és képzés szerkezete. Újabban az oktatáselmélet keretei között az atipikus tanulás problematikájával foglalkozik, különös tekintettel az információs és mobilkommunikációs technológiák alkalmazására. A Szakképzési Szemle szerkesztôbi- 163

2 zottságának elnöke. A Magyar Pedagógiai Társaság Összehasonlító Pedagógiai Szakosztályának elnöke 1996-tól, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke 1993-tól. Néhány újabb munkája: Változó szakképzés: A magyar szakképzés szerkezetének változásai a XX. század utolsó negyedében, Budapest: OKKER, 2003; Rendszerváltás és szakképzés (szerk.), Budapest: OMAI, 2002; Szakképzés-pedagógia (szerk.), BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar / Typotex Kiadó, 2006; New Vistas of Learning in the Mobile Age, a Nyíri Kristóf szerkesztette Mobile Understanding: The Epistemology of Ubiquitous Communication c. kötetben, Bécs: Passagen Verlag, 2006; Mobil tanulás és a tudás jövôje, VI. Magyar (Jubileumi) Jövôkutatási Konferencia, Gyôr, október benedek.a@eik.bme.hu. DÁNYI ENDRE a Lancaster University szociológia tanszékének doktori hallgatója. Kutatásai különféle kommunikációs technológiák politikai használataival, valamint politikai témák tárgyiasulásaival foglalkoznak. Legutóbbi publikációi: Xerox Project: Photocopiers as a Metaphor for an Open Society The Information Society, 22/2 (2006); Internet and Elections: Changing Political Strategies and Citizen Tactics in Hungary, Galácz Annával, Information Polity, 10/3 4 (2005). e.danyi@lancaster.ac.uk. GOLDEN DÁNIEL az MTA Filozófiai Kutatóintézetének tudományos segédmunkatársa. Kutatási területei: kommunikáció- és médiafilozófia, tudományfilozófia, pragmatizmus. Legfrissebb publikációi: A virtuális olvasók forradalma, Prae, 2005/2; Tudományos írásbeliség és infokommunikációs technológia, Világosság, 47/2 (2006), Bölcsészet, tudomány, pragmatizmus, Literatura, 32/2 (2006). golden@webmail.phil-inst.hu. KONDOR ZSUZSANNA az MTA Filozófiai Kutatóintézetének tudományos fômunkatársa. Fôbb kutatási területei: kommunikációfilozófia; a képi és verbális reprezentáció kognitív különbségei és következményei. Néhány újabb publikációja: Filozófia és nyelvi reprezentáció a kommunikációtechnológia fényében, a Nyíri Kristóf és Palló Gábor szerkesztette Túl az iskolafilozófián: A 21. század bölcseleti élménye c. kötetben, Budapest: Áron Kiadó, 2005; The Iconic Turn in Metaphysics, a Nyíri Kristóf szerkesztette A Sense of Place: The Global and the Local in Mobile Communication c. kötetben, Bécs: Passagen Verlag, 2005; Social Makeup and Solitary Reason, a Laczkó Sándor és Dékány András szerkesztette Lábjegyzetek Platónhoz 4. A barátság kötetben, Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány / Librarius, 2005; Being Mobile: Cognitive Multiplicity, a Nyíri Kristóf szerkesztette Mobile Understanding: The Epistemology of Ubiquitous Communication c. kötetben, Bécs: Passagen Verlag, kondor@webmail.phil-inst.hu. 164

3 KOVÁCS KRISTÓF a Cambridge-i Egyetem PhD-hallgatója. Az intelligencia és általában a megismerés egyéni különbségeivel valamint evolúciós megközelítésével foglalkozik. Fontosabb publikációi: Kovacs K., K. C. Plaisted és N. J. Mackintosh, Difficulties Differentiating Dissociations, Behavioral and Brain Sciences, 29 (2006); Kovács K., Arthur Jensen és az IQ-vita 30 éve, Magyar Pszichológiai Szemle, 57 (2002); Gervain J., Kovács K., Lukács Á. és Racsmány M. (szerk.), Az ezerarcú elme: Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára, Budapest: Akadémiai Kiadó, kk340@cam.ac.uk. MARADI ISTVÁN a Magyar Telekom Nyrt. információs rendszerekért felelôs vezérigazgató-helyettese, a Pécsi Tudományegyetem Filozófiai Doktori Iskolájának hallgatója. A magyarországi mobiltechnológia megalapításában jelentôs szerepe volt a T-Mobile Magyarország fejlesztési vezetôjeként. Kutatási területe a mobiltechnológiák hatása a munkavégzésre, a mobilmunka elemzése, technológiai konvergenciák. Fontosabb elôadásai/publikációi: Multimedia Content: Enabling New Growth, Global Messaging konferencia, London, 2004; Ügyintézés házon kívül, E-kormányzat konferencia, Siófok, 2004; Változó világban élünk, Magyar Távközlés, január. istvan.maradi@t- .hu. NYÍRI KRISTÓF 1968-ban végzett matematika-filozófia szakon óta tanít filozófiát. Vendégprofesszor volt Dániában, az USA-ban, Ausztriában és Finnországban. Az MTA tagja 1993-tól, az Institut International de Philosophie tagja tól és 2005 között az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója. A 2006/07- es ôszi-téli félévben a Lipcsei Egyetem Leibniz-professzora. Számos publikációja jelent meg magyarul, németül és angolul a modern filozófiatörténet, az osztrák-magyar eszmetörténet, a nyelvfilozófia és a társadalomfilozófia körébôl. Az utóbbi években kutatásai a kommunikáció technológiájának történetéhez kapcsolódó filozófiai kérdésekre, valamint kép- és idôfilozófiai problémákra összpontosulnak. Néhány fontosabb publikációja: Vernetztes Wissen: Philosophie im Zeitalter des Internets, Bécs: Passagen Verlag, 2004; A hagyomány filozófiája, Budapest: T-Twins, 1994; Európa szélén: Eszmetörténeti vázlatok (1986). Honlapja: nyiri@hunfi.hu. PALLÓ GÁBOR (1942), az MTA doktora, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója. Kutatási területei: tudománytörténet, ezen belül a 20. századi természettudomány története, különös tekintettel a magyar tudományra; tudományfilozófia, kémia- és fizikatörténet, a tudósok migrációja, a kognitív és intézményi aspektusok összefüggése, összefüggések a tudomány, a politika és a filozófia között. Publikációiból: Radioaktivitás és a kémiai atomelmélet: Az anyagszerkezeti nézetek válsága a magyarországi kémiában, Budapest: Akadémiai Kiadó, 165

4 1992; Hevesy György, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1998; Zsenialitás és korszellem, Budapest: Áron Kiadó, PLÉH CSABA egyetemi tanár, BME Kognitív Tudományi Tanszék, az MTA r. tagja, az MTA fôtitkárhelyettese. Fô kutatási területe a kognitív pszichológia és a kognitív tudomány, ezen belül a nyelv és a megismerés kapcsolata. Újabban a megismerési és idegrendszeri fejlôdés kapcsolatával foglalkozik, speciális sérült populációknál (Williams-szindrómásoknál). Fontosabb vendégkutatói és professzori meghívásai: Center for Advanced Studies in the Behavioral Sciences, Stanford, CA (1996); Universität Wien ( ); Collegium Budapest (2001/2002). A Magyar Pszichológiai Szemle fôszerkesztôje. A Magyar Filozófiai Társaság volt elnöke ( ). Néhány újabb munkája: Bevezetés a megismeréstudományba, Budapest: Typotex, 1998, 2003; A lélektan története, Budapest: Osiris, 2000; A természet és a lélek, Budapest: Osiris, 2003; Pléh Cs., Lukács Á. és Racsmány M., Morphological Patterns in Hungarian Children with Williams Syndrome and the Rule Debates, Brain and Language, 86 (2003); Lukács Á., Pléh Cs. és Racsmány M., Language in Hungarian Children with Williams Syndrome, a Susanne Bartke és Julia Siegmüller szerkesztette Williams Syndrome across Languages c. kötetben, Amsterdam: John Benjamins, pleh@cogsci.bme.hu. PRAZSÁK GERGÔ a Pécsi Tudományegyetem Filozófiai Doktori Iskolájának hallgatója, fôállású társadalomkutató. Kutatási területei: információs társadalom, a társadalom és az elektronikus hálózati kommunikációs eszközök közötti összefüggések, digitális társadalmi egyenlôtlenségek. Legfontosabb publikációi: Csepeli György Kucsera Csaba Prazsák Gergô, Európa mint fölérendelt cél, a Csepeli György szerkesztette Emberek vetése c. kötetben, Budapest: Jószöveg, 2003; Csepeli György Prazsák Gergô, Paradigm Change in Sociology, Review of Sociology (Akadémiai Kiadó), 10/2 (2004. nov.); Csepeli György Prazsák Gergô, Kettôs korszakváltás, lásd Csepeli György (szerk.), A meghatározatlan állat, Budapest: Jószöveg, Prazsak@gmail.com. SÁNDOR KLÁRA a nyelvtudomány kandidátusa (1996), egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem), országgyûlési képviselô, az Oktatási és Tudományos Bizottság alelnöke. Kutatási területe az evolúciós nyelvelmélet, a nyelvi értékítéletek biológiai és kulturális vonatkozásai; valamint nyelvszociológiai kérdésekkel is foglalkozik ben a From Stigmatization to Tolerance c. nemzetközi kutatás vezetôje, jelenleg is több kutatása van folyamatban az említett témákban. Néhány fontosabb publikációja: Amiért a szinkrón elemzés foszladozik, az általa szerkesztett Nyelvi változó nyelvi változás c. kötetben, Szeged: JGyF Kiadó, 1998; National Feeling or Responsibility: The Case of the Csángó Language Re- 166

5 vitalization, Multilingua, 19/1 2, 2000; A nyelv gyenge pontjai, a Károly L. és Kincses Nagy É. által szerkesztett Néptörténet nyelvtörténet c. kötetben, Szeged: SzTE BTK Altajisztikai Tanszék, További információk: sandor.klara@hung.u-szeged.hu. SCHNEIDER HENRIK a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi Karának végzôs PhD-hallgatója, fôállású vezetési tanácsadó, a Hungary.blogsome.com és az RFideology.org tematikus weblapok alapító fôszerkesztôje. Kutatási területei: közösségi tartalomgyártás, internetes közösségek tudásszervezése, távközlés, médiakonvergencia, illetve a technológiai eredetû tudáselavulás jelenségei. Legfontosabb publikációi: Rapid ICT Change and Workplace Knowledge Obsolescence, Harvard Law School s Berkman Center Research Publication Series, No , Tudásmenedzsment a mobiltávközlésben, Vezetéstudomány, 36/7 8 (2005). Honlap: henriknet.com. henrik.schneider@gmail.com. SZVETELSZKY ZSUZSANNA az ELTE BTK Könyvtártudományi és Informatikai Intézetének oktatója, a Pécsi Tudományegyetem Szociálpszichológia Doktori Programjának doktorandusza. Fôbb kutatási területei: network-kommunikáció, hálózati triangulizáció, a pletyka és a hálózattudat jelenségének vizsgálata, az infokommunikáció önszervezôdése. Néhány fôbb publikációja: A társas mezôktôl a hálózattudatig, Magyar Tudomány, 2006/11; The Emergence of Gossip: Effects of Networked Communication Technologies on the Evolution of Self-Organizing Social Beliefs, a Nyíri Kristóf szerkesztette A Sense of Place: The Global and the Local in Mobile Communication c. kötetben, Bécs: Passagen Verlag, 2005; Mindenki harmadik, Budapest: Alibi, 2004; Ways and Transformations of Gossip, Journal of Cultural and Evolutionary Psychology, 2003/2; A pletyka, Budapest: Gondolat, zsuzsi@innocent.com. 167