A pécsi Pius Kollégium kertjének története 1

Átírás

1 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve Pécs, 2015 A pécsi Pius Kollégium kertjének története 1 Pásztor Andrea Janus Pannonius Múzeum H-7621 Pécs, Káptalan u pasztor.andrea@jpm.hu Létrejön a kert A Jézus Társasági Pius Alapítványi Katolikus Főgimnázium 1912-ben kezdte meg működését egy belvárosi épületben, majd két év múlva elfoglalta újonnan épült, végleges otthonát a Makár később gróf Zichy Gyula utcában (ma Ifjúság útja). Ezzel visszatértek a jezsuiták a városba, amelynek a század folyamán jelentős szereplői voltak. A Jézus Társaság hozta létre a Pécs főterén álló gimnáziumot (a mai Nagy Lajos Gimnázium), és működtette egészen addig, amíg XIV. Kelemen pápa 1773-ban feloszlatta a rendet. A Pius Kollégiumot a kalksburgi (Ausztria) jezsuita kollégiumban nevelkedett gróf Zichy Gyula pécsi püspök alapította, a X. Pius pápa ötven éves papi jubileuma alkalmából tett alapítványából. Pécs nyugati végében, a Mecsek déli lejtőjén épült fel az intézmény, azon a szőlővel beültetett területen, amelyet akkor, mint csoronikai püspöki dűlőt ismertek a város lakói. A 14 kataszteri holdra kiterjedő telket 1100 méter hosszú, 3 méter magas kőfallal kerítették körbe, ügyelve arra, hogy sem a mecseki egészséges erdei levegőnek, sem a festői vidékre való kilátásnak útját ne állja. 2 A szőlő egy részét az intézet alapításakor kiírtották, helyet adva a kollégium épületének és a növendékek játszótereinek. Az építkezéseket irányító Jablonkay Gábor rektorsága ( ) alatt ültették az épület mögött futó hársfasort, mögötte, a domb csúcsáig meghagytak 5 hold szőlőt, aminek bevételét az alapító püspök szándéka szerint a kollégium fenntartására fordították. (Kerling 1993: 12.) A Pilch Andor tervei alapán épült, 164 méter hosszú épületen a Pius Kollégium egységei a következőképpen osztoztak: 3 1. Az épülettömb keleti szárnyában a Pius-alapítványi Katolikus Főgimnázium helyiségei kaptak helyet: a mélyföldszinten a tornaterem, ének- és görög-terem; a földszinten a rajzterem, tanári szoba és az 1-3. osztályosok hat osztályterme, az első emeleten a A tanulmányt illusztráló, Pius Kollégiumról készült fényképek és dokumentumok a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány (JTMR) Jezsuita Levéltárának gyűjteményében találhatók. A Janus Pannonius Múzeum (JPM) a Pius Kollégiumra vonatkozó teljes anyagot digitalizálta 2010-ben. A két intézmény közötti megállapodás értelmében a digitális másolatok a JPM Történeti Osztályán is kutathatók. 2 A Jézus-társasága vezetése alatt álló pécsi Pius-alapítványi kath. főgimnázium értesítője az iki iskolai évről. Pécs, p. 3 Jézus Társasága pécsi Pius-Gimnáziumának értesítője az 1933/34. iskolai évről. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt. Pécs, p.

2 232 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) 1. ábra: A Pius Kollégium telkének nagy részét még szőlő borítja, a keleti oldalon három játszótér található, a telek északnyugati sarkában van a gyümölcsös, a kertészet és a gazdasági udvar. Az épület mögött hársfasor húzódik. A felvétel az 1930-es évek első felében készült osztályosok szintén hat osztályterme, 4 az igazgatói iroda, ifjúsági könyvtár és a filmvetítések, színi előadások 5 tartására is alkalmas díszterem; a legfelső, második emeleten két előadóterem és a szertárak. 2. A nyugati szárnyat a Jézus-társasági rendház képezte. A templom felé eső déli részén volt a klauzúra a jezsuita atyák hálófülkéivel; északi felén, az utca zajától távol helyezkedett el a tulajdonképpeni Pius internátus (konviktus). Itt alakították ki a bentlakó diákok (konviktorok) háló-, tanuló- és játszótermeit. A nyugati szárny délre nyúló része csak az első világháborút és Pécs szerb megszállását követően, 1926-ban készült el ben rakták le a kollégium templomának alapkövét ra épült fel a neoromán stílusú Jézus Szíve templom a két szárny között, amely így az épületcsoport középpontját képezi ben állították fel márvány főoltárát, melynek középpontjában XI. Pius pápa ajándéka, a Jézus Szíve szobor áll. Sport és park Az 1930-as évek elejére a megmaradt 5 kataszteri hold szőlő kiöregedett, fiatalítása költséges lett volna ban Tüll Alajos került a Pius Kollégium rektori székébe, aki az épület modernizálása mellett hozzálátott az iskola kertjének kialakításához. Célja az volt, hogy a kollégium telke a jezsuita nevelési elveket szolgálja. A rend Ratio Studiorum című 4 Alsó tagozatban két párhuzamos osztály, felső tagozatban évfolyamonként egy-egy osztály volt a Pius Gimnáziumban. 5 Minden jezsuita iskolában, így a Piusban is fontosnak tartották a diákszínjátszást, amely a növendékek előadókészségét, magabiztosságát fejlesztette.

3 A pécsi Pius Kollégium kertjének története ábra: A Pius Kollégium és Gimnázium telkének rendezési terve, 1934 tanulmányi szabályzata már 1599-től meghatározta saját iskolái számára, hogy a növendékek teljes erkölcsi, szellemi és testi fejlődésére fordítsanak gondot. A telek két új funkciót kapott: egyrészt a sportolást szolgálta, másrészt a tanulás mellett kikapcsolódásra alkalmas parkot alakítottak ki a régi szőlő helyén. 6 Az elgondolást Dulánszky Jenő városi mérnök foglalta tervbe. Az idősebb atyák egy része nem értett egyet a rektor elképzeléseivel. Hauer Ferenc páter, a gimnázium történelemtanára és könyvtárosa például aki korábban lelkesen kapálta a szőlőt a hársfasoron túl, az új parkba nem volt hajlandó betenni a lábát. 7 Sportkombinát Magyarországon az első világháborús veszteségeknek, a hadsereg kötelező leépítésének és a revízió gondolatának köszönhetően az ifjúság testedzése mind fontosabbá vált. Ebben a szellemben született meg az iskolai testnevelésről szóló évi LIII. törvénycikk, amely minden iskolatípusban kötelezővé tette a testnevelést. 8 Páter Tüll a Pius cserkészcsapatának megszervezőjeként is fontosnak tartotta, hogy a kert szolgálja a növendékek fizikai erőnlétét őszén egy sportkombinát létesítésébe fogott Bár a Pius parkját gyakran botanikus kertnek nevezték, a létrejött díszkert nem rendszertani gyűjtemény volt, tudományos és oktatási célokat nem szolgált. 7 Pap István egykori piusi növendék közlése alapján. A piusi diákok el is nevezték a hársfasort Hauer allé -nak. 8 A évi LIII. törvénycikket egyaránt nevezik testnevelési törvénynek és leventetörvénynek. Minden iskolatípusban kötelezővé tette a testnevelést, az iskolába nem járó fiúkat pedig 21 éves korukig kötelezte arra, hogy rendszeres gimnasztikai- és menetgyakorlatokon vegyenek részt. Ez a törvény fektette le a leventeképzés alapjait, mely a második világháború végéig helyettesítette a fiatalok katonai előképzését, és szolgálta nemzeti szellemű nevelésüket. Célja a trianoni békeszerződés által megtiltott általános védkötelezettség pótlása volt.

4 234 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) 3. ábra: A kollégium építésekor telepített hársfasor a kollégium kertjében novemberében ismertette nagyszabású tervének részleteit a Pius Kollégium növendékei, öregdiákjai, a szülők és az intézet pártfogói előtt. Ezek szerint a szöllő helyén m 2 területű hatalmas sporttelep létesül footballpályával, tribünnel, dobó-, ugró- és 370 m hosszú futópályákkal, melynek két m hosszú, egyenletes lejtésű sí- és ródlipálya szolgál keretül. A pompás tervet a 12,5x25 m területű szabad uszoda, fölötte az öltözőhelyiségeket is magában foglaló kilátótoronnyal, továbbá a keleti oldalon fekvő 50 méteres céllövőpálya teszi teljessé. 9 Az atlétikai pálya részletes tervét Csokonay Sándor és Kismartoni Károly testnevelő tanárok dolgozták ki, majd a budapesti Testnevelési Főiskola elé terjesztették véleményezésre. A főiskola nevében annak tekintélyes atlétika tanára későbbi igazgatója, a pécsi születésű Misángyi Ottó bírálta el és támogatta a tervet. A fent felsoroltakon kívül négy teniszpálya szerepelt még az ambíciózus terven, amely a későbbre ütemezett nyári uszoda, a hozzá kapcsolódó öltözők és a kilátótorony kivételével megvalósult. Hozzá kell tennünk, hogy a bentlakó diákok számára az épületben már 1914-ben kialakítottak egy úszómedencét, amely Pécs első és sokáig egyetlen télen-nyáron használható fedett uszodája volt. (Somodi 2009) A terv kivitelezésére nagyobb összegű támogatást nyújtott a Pécsi Takarékpénztár és Pécs városa. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 2500 pengővel járult hozzá a céllövő pálya megépítéséhez. A földmunkák 1935-ben kezdődtek. A Pius mögött emelkedő dombon 6 teraszt kellett kialakítani. A következő év tavaszára Gundrum Aurél mérnök irányítása alatt, ötven ember kubikos munkájának eredményeként kialakult a sportpálya nagy terasza a hegyoldalban, a régi szőlőskert helyén. (Kerling 1993: , Hegedűs 1991: 40.) 9 A Pius Kollégium Öregdiákjainak Fásító Bizottsága által Pécsett, 1935 decemberében kiadott, Fásítsuk a Piust! című röplap, első bekezdés.

5 A pécsi Pius Kollégium kertjének története re az intézet telkén az alábbi sportolásra, játékra alkalmas tereket alakították ki. 10 Már korábban is három játszótér helyezkedett el a gimnázium épülete és a telek keleti fala között. Ebből kettőt használtak az óraközi szünetekben: az 1-3. osztályosok (hat osztály) a középsőt (2724 m 2 ), ami a földszintről nyílt; a 4-8. osztályosok (szintén hat osztály) a felsőt (2638 m 2 ), ami az első emeletről nyílt. A játszótereket és a megfelelő emeleteket most egy-egy híddal kötötték össze, hogy szünetekben minél rövidebb idő alatt kijussanak a növendékek a szabad levegőre. Az épületet északról és keletről körülvevő angolárkokat 11 kibontották, kiszélesítették és az udvar felé enyhén emelkedő rézsűket alakítottak ki. Így a mélyföldszinti raktárhelyiségekbe annyi fény jutott, hogy osztálytermeket lehetett bennük berendezni. Az árkokból eltávolított terméskövekkel a játszóterek egyméteres támfalait erősítették meg. A stadionnak nevezett sportpályán egy méteres futballpálya, 12 egy ugrópálya, súly- és diszkoszdobó kör, valamint a belső pályák körül egy futópálya kapott helyett. A stadion és a legfelső játszótér között két drótkerítéssel körülvett teniszpályát alakítottak ki, a szertornászok számára pedig három nyújtót és két korlátot helyeztek el. A sportszerek számára egy raktár állt a teniszpályák és a futballpálya közelében. A telek legfelső pontjától nyugat felé futott le a sípálya, a keleti fal mentén pedig az enyhébb lejtésű ródlipálya. 4. ábra: Focimeccs a stadionon. A bíró P. Lenner 10 Jézustársasága pécsi Pius-Gimnáziumának 1936/37 és 1940/41. iskolai évről szóló értesítői és a gimnázium egykori növendékeinek beszámolói alapján. Lásd még: Kerling A vízelvezetés érdekében kövekkel lazán feltöltött árok az épület tövében. 12 A focimeccseket Lenner atya, a matematika tanár vezette le legtöbbször. A foci terén jobban elemében volt, mint az osztályteremben. Reverendája lobogott, ahogy szaladt, és ahogy a sípot fújta: egész lelke fújta a sípot. Hadonászott, még pörölt is, ha kifogásolták ítéleteit. Hihetetlen lelkesedéssel és energiával vezette a meccseket. (Cser 1996)

6 236 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) 5. ábra: Készülődés a sípálya tetején 6. ábra: Korcsolyapálya az internátus mögött

7 A pécsi Pius Kollégium kertjének története 237 A ródlipályával párhuzamosan, a keleti fal kanyarulatába építették az 50 x 10 méteres céllövő pályát, amelynek közepén a céltáblák veszélytelen elhelyezése miatt betontetős futóárok húzódott végig a jelzők számára. Közvetlenül az internátus mögött, északra elhelyezkedő lebetonozott részt télen fellocsolták, itt korcsolyázhattak a növendékek. Fásítsuk a Piust! Páter Tüll nemcsak a növendékek testi, hanem lelki épülésére is gondolt. A telek többi részét Báldy László kertészeti felügyelő tervei szerint alakították parkká. A tereprendezés során talajjavításra, kb m 2 terület gyepesítésére, 820 méter vízvezetékhálózat építésére, de legfőképp fásításra került sor. Tervei megvalósításában az iskola rektorát támogatták a kollégium öregdiákjai, akik megértve a dolog mély szimbolikáját, nagy lelkesedéssel visszhangozták [gyűlésükön]: Verjünk gyökeret a Pius édes anyaföldjében! Széles tömegeket megmozgató akció indult a Pius parkosításának érdekében, amelyhez a fák és cserjék megváltásának (manapság ezt örökbefogadásnak neveznénk) formájában felajánlásokat vártak. Fásító Bizottságot hoztak létre, amely 1935 decemberében kétoldalas röplapot nyomtattatott, Fásítsuk a Piust! címmel. Ebben kértek minden piusi ifjú- és öregdiákot, azok szüleit, a kollégium barátait, évfolyamokat, osztályokat, hogy 5, 10, 20 és 50 pengős tételekben facsemetéket váltsanak meg, hogy az a Pius kertjében gyökeret verve hordozza nevüket, örökítse meg emléküket. 13 Az intézet egykori növendékei 1936 februárjában két színielőadást tartottak a díszteremben, melyek 300 pengős bevételét elsőként ajánlották fel március 1-ig 6294 pengő folyt be a Pius kertjének fásítására. 14 A Pius fásításának retorikáját végigkísérte a fák ültetésének és nevelésének, illetve a piusi növendékek nevelésének párhuzamba állítása. A facsemeték a növendékek metaforái, amelyek a piusi atyák gondozásában cseperednek fel: S a Pius átveszi tőlünk a csemetét, szerető gondjaiba fogadja, öntözi, ápolja, neveli és éberen figyeli éppúgy, mint azt a fiatal embercsemetét, akit szeptember elején szülője esetleg öregdiák édesapja átültet a Pius termőtalajába, hogy ott hatalmas fává izmosulva az életben vihart álljon, másoknak oltalmat nyújtson, édes gyümölcsöt teremjen! 15 A Pius Kollégium Mecsek Alján című lapjának 27. számában számol be a fásítási akció eredményeiről. Név szerint felsorolja azt a 244 személyt és társaságot, akik 1938 márciusáig fákat váltottak meg és a telek alaprajzán feltünteti az emlékfák helyét. Megtudjuk a fák fajtáját, melyek között 26 féle fenyő, 13 féle díszfa pl. juhar, nyírfa, kőnaspolya, japán cseresznye, különböző hársfák, 10 fajta díszcserje pl. fagyal, lonc, liliomfa, pünkösdirózsa, örökzöld cseresznye babér, galagonya és az élősövényt alkotó mályvafa szerepel. Ezeken kívül természetben 645 pengő értékű fát és cserjét kapott az intézet. A stadion alatti lejtőt sziklákkal erősítették meg, ide sziklakertet telepítettek. A kert átadása Az átalakítások a Pius történetének egyik legnagyobb ünnepére, az intézet fennállásának 25. évfordulójára nagyjából elkészültek. 200 hársfát, 110 nyárfát, 53 vegyes lombfát, 96 díszfenyőt, 660 törpe és erdei fenyőt, 3000 fenyőcsemetét, 40 cserjét és 700 m 13 A bekezdés idézetei a Pius-Kollégium Öregdiákjainak Fásító Bizottsága által Pécsett, 1935 decemberében kiadott, Fásítsuk a Piust! című felhívásában olvashatók. 14 Mecsek Alján. A pécsi Pius Kollégium lapja. 26. szám, márc. 1., 36. p. 15 A Pius-Kollégium Öregdiákjainak Fásító Bizottsága által Pécsett, 1935 decemberében kiadott, Fásítsuk a Piust! című szórólapról.

8 238 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) 7. ábra: Dulánszky Jenő alaprajza a kollégium kertjéről, január 1. A számok a megváltott fák elhelyezését mutatják sövényt ültettek el pünkösd vasárnapján a jubileumi ünnepségekre díszbe öltözött a Pius parkja. A fákon, bokrokon fehér papírszalagok lengtek, rajtuk a tulajdonosok neveivel. 16 Az 1940-es években is a fák mellett elhelyezett táblák jelezték a fák fajtáját és a tulajdonos nevét. 17 A hivatalos ünnepség május 16-án, délután ötkor kezdődött, a magyar és pápai zászlókkal fellobogózott stadionon. A díszpáholyban rangos vendégek ültek: az alapító Zichy Gyula (ekkor kalocsai érsek), Virág Ferenc pécsi püspök, valamint a jezsuita rend, a város, a vármegye és a tankerület elöljárói. A lelátókon foglaltak helyet az öregdiákok, a Pius testvérintézetének, a kalocsai jezsuita kollégiumnak a száztagú küldöttsége és más érdeklődők. A Pius közel 700 tornaruhás diákja a stadion futballpályáján sorakozott fel. A negyedszázados intézményt köszöntő beszédek után következett a stadiont övező kert avatása, a megváltott fák átadása. Egy harmadik osztályos tanuló előadta Kákonyi István jezsuita atya A piusi fák ünnepe című költeményét. Ezt a 700 piusi diák avató imája követte, akik saját és egyben a park fáinak nevében kértek áldást ( Halld meg Hozzád kiáltó Csemetéid! ). Végül Zichy Gyula megáldotta a csemetefákat. A beszédeket ünnepi játékok követték: a piusi és a kalocsai diákok szabadgyakorlatokkal, versenyfutással és labdajátékkal szórakoztatták a lelátó közönségét. Másnap, hétfőn délelőtt a stadionon a piusi és a kalocsai diákok futballmeccset játszottak, este a kollégium kertjében, a piusi cserkészek tábortűzével végződött a többnapos jubileumi ünnepség Jézustársasága pécsi Pius-Gimnáziumának értesítője az 1936/37. iskolai évről. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt., Pécs, p. 17 Dr. Kőhegyi Imre közlése alapján. 18 Mecsek Alján. A pécsi Pius Kollégium lapja. 27. szám, márc. 1., pp

9 A pécsi Pius Kollégium kertjének története 239 A kert a piusi évek alatt Már az 1930-es évek előtt a kert északnyugati sarkában a kollégium hasznára gyümölcsöst és kertészetet alakítottak ki, valamint volt itt két lakóház. Az egyikben a kertész, a másikban a kollégium gondnoka lakott a családjával. A lakóházak egy gazdasági udvarra nyíltak, ahol sertést is hízlalt a gondnok 19. A kertészet területén állt egy üvegház, ahol a kollégium és a templom dekorálására szánt növényeket szaporították és teleltették. A Jézus Szíve templom oltárának két oldalára húsvétkor kihelyezett pálmafák pedig a pálmaházban vészelték át a teleket. A park fásításának évétől rendszeresen helyeztek el madáretetőket, odúkat a kertben, 1938-ban például 12 darabot. Egykori piusi diákok számoltak be arról, hogy a második világháború idején elszaporodtak a rovarkártevők a kertben. Különösen a sportpálya 8. ábra: A Jézus Szíve Templom főoltára feldíszítve alatti fiatal törpefenyőket lepte el rengeteg hernyó. Más védekezési lehetőség híján Bagaméri József atya, a franciatanár a növendékeket szervezte oda, akik hosszú órákon keresztül kézzel szedték le és nyomták össze a kártevőket. Ezek a fák ma is a kertet díszítik. 20 Legjobban a különböző fenyőfajok betelepítése sikerült, a tájidegen díszcserjék fele viszont kipusztult. Helyükre főként barack- és körtefákat ültettek, mivel az anyagi haszon mellett a Pius talaja kiválóan megfelelt nekik. (Kerling 1993: 12.) Hogy a kert öntözése megoldható legyen, a rektor két kutat fúratott. Az egyiket a telek nyugati oldalán, a gazdasági udvar mellett, ennek vizét főleg a növények öntözé- 19 Kerling 1993: 6. Páter Hauer nemcsak a szőlőt gondozta, hanem kezdeményezésére nyulakat és sertést is tartott a Pius gondnoka, egészen addig, amíg a díszpark kialakítása után Tüll Alajos rektor egy külső tanyán helyezte el a levegőt rontó disznókat. 20 Az interjút 2008 októberében Pásztor Andrea késztette Dr. Buzás Tibor, Dr. Kőhegyi Imre, Dr. Kövecs Ferenc és Pap István egykori piusi diákokkal. JPM Történeti Osztály, Adattár:

10 240 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) sére használták. A másik kutat a kert délkeleti sarkában ásták, és a gimnázium fedett úszómedencéjét táplálták belőle. 21 Tüll rektor a rendház lakóira is gondolt. A díszkert nyugati oldalán lévő magas szilfákat körülvevő bozótost kiirtatta, a fák köré 2 méter széles körutat alakíttatott ki, ahol a fráterek pihenhettek. Innen délre nyíló, sövénnyel és facsemetékkel övezett kőlépcsőt építtetett. (Kerling 1993: 12.) Az eredeti tervek maradéktalan megvalósítására a háborús készülődés miatt nem kerülhetett sor. A második világháború alatt az iskola épületének és kertjének egy részét katonai célokra kellett átengedni től a magyar katonaság rendszeresen igénybe vette a gimnázium elsősorban mélyföldszinti termeit ben a megszálló német csapatok a Pius nagy részéből altisztképző kaszárnyát alakítottak ki. Bunkereket ástak a kertben, az épületet övező rézsűkbe mély vájatokat vágtak, amelyekben lőszereket halmoztak fel végén a bevonuló szovjet csapatok foglalták le az épületet hadikórház céljára. Az oroszokat bolgár katonák váltották, majd őket ismét szovjetek, akik 1946-ban távoztak végleg a kollégiumból. Az épület mellett a park is jelentős károkat szenvedett. Sok fát megcsonkítottak, a dísznövények között elszaporodott és burjánzott a nehezen kiirtható akác és vadrózsa. (Hegedűs 1991: 47.) Az országgyűlés 1948 júniusában fogadta el az egyházi és magániskolák államosításáról szóló törvényt. A Piusba azonnal leltározó bizottság érkezett, és az iskola minden ingó és ingatlan vagyonát állami tulajdonba vette. A Pius Kollégium 36 évi működés után megszűnt. A gimnázium és az internátus állami tulajdonba került. A rendház és a templom még két évig maradt a jezsuita atyák kezelésében, majd 1950-ben egy éjszaka elhurcolták őket. (Somodi 2009) Parkból botanikus kert 1950 szeptemberében a Pedagógiai Főiskola kapta meg a Pius Kollégium telkét. Ekkorra a kert díszfái és cserjéi elhanyagolt bozótossá váltak. A háború alatt a gazdag fenyőállomány megritkult, a park elgyomosodott. A parkot a növénytani tanszék vezetésével hallgatók tisztították meg és tették járhatóvá. A kerttel együtt az alábbiakat örökölte meg a Pedagógiai Főiskola a jezsuitáktól: 8 hold parkosított területet, amelynek 1934-ben vagy azt megelőzően telepített faállományából lett a főiskola arborétuma, 600 négyszögöl területű barackost, két fűtött üvegházat (alapterületük: 11x2,5 m és 10x5 m), amelyek a későbbi növényház blokk alapját képezték. 12 nagytermetű, 25 éves pálmát és 20 fajból összesen kb. 500 db szobai, illetve dísznövényt. A főiskola megörökölte a Pius Kollégium kertészét, Keresztény Józsefet is, akinek nagy szerepe lett a kert rendbetételében. A botanikus kertet dr. Uherkovich Gábor, a Növénytani Tanszék vezetője irányításával, Pásztor György adjunktus és Tihanyi Jenő tanársegéd közreműködésével 1952-ben alapították újra. (Szabó 1999: 82.) 21 Az alsó vízlelő hely csodálatos megtalálásának történetéről a diákújság és páter Kerling is beszámol. Ezek szerint egy francia jezsuita páter fénykép alapján állapította meg a kút ásásának helyét. Tüll Alajos ellenőrzésképp egy Pécsett vendégeskedő osztrák ferences szerzetest is elhívott, aki fűzfából készült varázsvesszővel ugyanott találta meg a vízért. Hozzáláttak a kútásáshoz, és már 20 méter mélyen bőséges forrásra akadtak. Mecsek Alján 1938: Ld. még: Kerling 1993: 12.

11 A pécsi Pius Kollégium kertjének története 241 A 20. század második felében történt fejlesztések révén a díszparkból több részből álló botanikus kert vált. Nézzük, melyek voltak ennek az útnak a főbb állomásai. 22 Az első évet követően egy bemutató parcellát létesítettek a növényház előtt, amelyben honosítás előtt álló ipari-mezőgazdasági növényeket mutattak be a hallgatóknak ben 3300 m 2 területen irtás után rendszertani kertet telepítettek. Mivel teljes rendszer bemutatására a kis terület miatt nem volt lehetőség, a fejlődéstörténetileg és gyakorlati szempontból fontos növények bemutatására törekedtek. A kert közepén egy nagyobb betonmedencét építettek, ahová a Pécs környéki állóvizek növényeit telepítették be. A medence körüli elárasztható területre a környék mocsári, lápi növényeit ültették. A rendszertani kert növényanyaga 1953 tavaszán elérte a 600 fajtát, de csak 1968-ig állhatott, mert a helyén kezdték el ásni az egy év múlva már felépült C épület alapjait. A Pius díszparkjának botanikuskertté fejlesztéséhez szegedi és budapesti botanikus kertekből kaptak magvakat. Főleg Tihanyi Jenő több éves gyűjtőmunkájának köszönhetően az arborétumba és a bemutató parcellákra több száz Pécs környéki növényfajt sikerült beültetni ban a hazai botanikus kerteken kívül már 10 külföldi botanikus kerttel cseréltek magokat. A parkból lett arborétumban főleg a jezsuiták által telepített tűlevelű faállomány tűnt ki, nemcsak mennyiségével, hanem olyan különleges példányaival, mint a két fiatal páfrányfenyő, a rézsűk oldalait borító törpefenyők és az a mamutfenyő, amit már a Pedagógiai Főiskola kapott ajándékba. A park legkorábban, már az 1910-es években kialakított része a ma is jellegzetes, több fajtát felvonultató hársfasor. A lomblevelű fák között már az ötvenes években sok nyír- és díszalmafa volt, cserjék tekintetében pedig a pünkösdi rózsák és a mecseki részben a bánáti bazsarózsák tűntek ki virágaikkal. Az üvegházak párás klímáját leginkább a szukkulensek (kaktuszok és pozsgások) sínylették meg, ezért 1952-ben hulladék anyagokból házilag építettek egy kisebb, 9 x 2,5 méteres szukkulens házat. A trópusi és szubtrópusi növények a pálmák kivételével hiányoztak a növényházakból. Túlnyomó részben a budapesti botanikus kert és a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje által küldött csemetékkel, kisebb részben vásárlással sikerült a hiányt pótolni. Ezeket a növényeket a jezsuitáktól örökölt két párás, magas hőmérsékletű üvegházban helyezték el. A éves pálmák, az 50 éves narancsfa és a nagytermetű fikuszok számára az Oktatásügyi Minisztérium pénzügyi támogatásával 1953 őszén kezdtek pálmaházat építeni, amit május 1-jén nyitottak meg. Takarékossági okokból félig földbe süllyesztették, alapterülete 10x5 méteres, átlagos magassága 6 méter lett. A következő évben a növényházakba egy hidegvízű és egy fűthető medencét létesítettek, az utóbbit trópusi vízinövények számára. Az új pálmaház előtt kb. 400 m 2 területen sziklakertet létesítettek, amelybe részben sziklakerti dísznövényeket, részben pedig mecseki, kárpáti, alpesi sziklanövényeket ültettek be. A sziklakert legmagasabb pontján lévő sziklarepedésből akkor egy medencébe víz zuhogott alá májusában a botanikus kert nyilvánossá vált ban a főiskolai hallgatókon kívül összesen 4421 látogatója volt, ebből 1002 fő volt a pécsi, 3308 fő az ország más területeiről érkezett, és 111 fő volt külföldi. A 4310 belföldi látogatónak kb. 56%-a volt iskolás (2402 fő) ben már hat növényháza volt a Botanikus Kertnek: a szaporítóház, a melegövi haszonnövények csoportja, epifita növények és páfrányok üvegháza, szukkulensek, pálmaház és kísérleti ház. Egy év múlva a kazánüzemelésű fűtést az összes üvegházba bevezették, a '70-es évek elején a főiskola épületeivel együtt távfűtésre csatlakoztatták őket. 22 Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár (PTE-EL): VIII.205.b.52.d.469/1959; lásd még: Tihanyi 1956, Szabó PTE-EL, VIII.205.b.52.d.469/1959

12 242 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) 1976-ra a pálmaház fából készült szerkezetét vasszerkezetre cserélték, és a páfrányok otthona lett. Az ehhez csatlakozó, 1934-ben épült régi pálmaház új tetőszerkezetet kapott, és 1976-ban epifitonházként nyitották meg újra. Ugyanebben az évben a szukkulenseknek is nagyobb üvegház épült ben a Pedagógiai Főiskola csatlakozott a Janus Pannonius Tudományegyetemhez. Ekkor kezdődött meg a Botanikus Kert dendrológiai felmérése és rendszerezése, a mediterrán és a félsivatagi kertrész kialakítása, 1986-ban a télálló kaktuszkert építése. Az 1952-ben létrehozott Botanikus Kert története 1989-ben jelentős állomáshoz érkezett, helyi védettségű területté nyilvánították re alakították ki a mediterrán sziklakertet, amelyhez nagyméretű kősziklákat építettek be a parkba ban teljesen felújították és modernizálták a pálmaházat, 1998-ban a szukkulens- és kaktuszházat. A Botanikus Kertben 2011-ben és 2015-ben is jelentős fejlesztéseket hajtanak végre. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjének 4,5 hektárra kiterjedő gyűjteményeiben 7000 féle növény található, melyekből kb a szabadföldi faj és kb az üvegházi. Az egyedek száma több, mint Az előforduló védett, vagy fokozottan védett fajok száma 350. A kertben megfigyelt 66 állatfajból 60 védett. 25 Irodalom Mecsek Alján - A pécsi Pius-kollégium lapja évf. A Jézus Társasága Pius Alapítványi kath. Főgimnáziumának értesítői, Cser L. 1996: Tanáraimra gondolok. P. Cser László visszaemlékezése a pécsi Pius jezsuita gimnáziumban eltöltött éveire. - (letöltés: ) Hegedűs L. 1991: A Pius. Kollégium a Mecsek alján. - Hegedűs László, Pécs, pp Kerling J. SJ 1993: Piusi emlékeim, In: Arany-Ezüst. A Jezsuita Intézmények Diákjainak Egyesülete híradója. 2: (Suppl.): Somodi I. 2009: A pécsi jezsuita Pius Kollégium. - In: Távlatok. 85. sz. (2009.) tavlatok85.htm (letöltés: ) Somodi I. 2012: Mindennapok a pécsi jezsuita Pius Gimnáziumban és Internátusban az 1910-es években. - In: Egyháztörténeti Szemle. 13(1): htm (letöltés: ) Szabó L. GY. 1999: A Janus Pannonius Tudományegyetem botanikuskertje. - In: Pécsi Szemle tavasz. pp Tihanyi J. 1956: A Pécsi Pedagógiai Főiskola Botanikus Kertje (Közlemény a Pécsi Pedagógiai Főiskola Növénytani Tanszékéről). - In: A Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, Pécs, pp PTE-EL, 308/1989. A Botanikus Kertet a Baranya Megyei Tanács 3/1989. (XII. 28.) Tsz. rendelete megyei védelem alá helyezte, amelynek értelmében a kert területe nem csökkenthető, és az állományt alkotó növények egyetlen példánya sem vágható ki a természetvédelmi hatóság engedélye nélkül. 25 A PTE Botanikus Kertjének weboldala: (letöltés: )

13 A pécsi Pius Kollégium kertjének története 243 The history of the garden of the Pius College in Pécs Andrea Pásztor The Pius Foundation Catholic College of the Society of Jesus was founded in Pécs by Bishop Gyula Zichy in The Jesuit order maintaining the school worked continuously on transforming the bishop's vineyard in Csoronika Lane so that it could serve education and the college. In 1950 the site was transferred into the possession of the Pécs Pedagogical College together with the garden which today is a protected Botanical Garden belonging to the University of Pécs. Our study presents about different stages of the history of the garden.

14 244 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015)