Az e-közigazgatás és az építésügy. Értelmező kódex szerkesztés alatt

Átírás

1 Az e-közigazgatás és az építésügy Értelmező kódex szerkesztés alatt

2

3 Tartalomjegyzék évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól...11 II/A. Fejezet 11 A kapcsolattartás általános szabályai 11 28/A. 11 Kapcsolattartás elektronikus úton /B. 11 Tájékoztatás /C. 12 Kapcsolattartás hirdetményi úton /D. 12 X. Fejezet 12 Elektronikus ügyintézés 12 Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos alapelvek A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás bejelentése és engedélyezése, nyújtásának általános feltételei Ügyintézési rendelkezés Azonosítás Kézbesítési szolgáltatás Biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás Iratérvényességi nyilvántartás Az elektronikus ügyintézés során az elektronikus iratok kezelésével kapcsolatos sajátos feltételek /A. 15 Az állam által kötelezően biztosítandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások Az elektronikus tájékoztatás Hatósági szolgáltatás /A évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról...17 A törvény hatálya, alapelvek, kivételek, értelmező rendelkezések Az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum, illetve az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások jogkövetkezményei A szolgáltatások Bejelentés A szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége...22 Önkéntes akkreditáció /B. 22 A hitelesítés-szolgáltatási tevékenység /A. 23 A hitelesítés-szolgáltató adatkezelése Az aláíró A tanúsítvány érvényességének felfüggesztése, illetve visszavonása a szolgáltató részéről A hitelesítés-szolgáltató felelőssége A hitelesítés-szolgáltató tevékenységének befejezése Aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése /A. 26 Az időbélyegzés szolgáltatás /B. 26 Az elektronikus archiválás szolgáltatás /C /D /E /F /G /H /I /J. 27 Az archiválási szolgáltató adatkezelése /K. 27 Az igénybe vevő kötelezettségei /L. 27 Az archiválási szolgáltató kártérítési felelőssége /M. 27 Az archiválási szolgáltatás nyújtásának befejezése /N /O. 28 A Hatóság feladatai /A. 28 Technológiakövetés Nyilvántartások A szolgáltatók ellenőrzése, intézkedések Bírságok Tanúsító szervezetek Záró rendelkezések

4 számú melléklet a évi XXXV. törvényhez 32 A biztonságos aláírás-létrehozó eszközökre vonatkozó követelmények számú melléklet a évi XXXV. törvényhez 33 A minősített tanúsítványoknak tartalmazniuk kell az alábbiakat: számú melléklet a évi XXXV. törvényhez 33 A minősített szolgáltatóra vonatkozó előírások számú melléklet a évi XXXV. törvényhez 34 A biztonságos aláírás ellenőrzésére vonatkozó ajánlások /2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól A közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató A közigazgatási használatra alkalmas elektronikus aláírás Az ügyfél által használt aláíráshoz tartozó tanúsítvánnyal szembeni követelmények /A /B /C A hatóságok által használt aláíráshoz tartozó tanúsítvánnyal szembeni követelmények A hitelesítési rend közigazgatási felhasználásra alkalmasságát igazoló nyilvántartás Záró rendelkezések

5 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről A rendelet hatálya Értelmező rendelkezések A szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez és folytatásához kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség általános szabályai A szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez és folytatásához kapcsolódó tájékoztatás formai és tartalmi követelményei A szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez és folytatásához kapcsolódó űrlapok közzététele A szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez és folytatásához kapcsolódó egyes adatszolgáltatási kötelezettségekről és teljesítésének módjáról Záró rendelkezések /2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről Az irányítás sajátos szabályai A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv kijelölése A központi útiokmány-nyilvántartó szerv kijelölése A bűnügyi nyilvántartó szerv kijelölése A szabálysértési nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat ellátó szerv kijelölése A közúti közlekedési nyilvántartási szerv kijelölése A közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szerv kijelölése A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv kijelölése /A. 49 Frekvenciagazdálkodással összefüggő feladatok Telekommunikációs és hálózat-fenntartási feladatok A KEKKH nemzetközi vonatkozású feladatai /A /B /C /D. 51 Záró rendelkezések

6 45/2005. (III. 11.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak az elektronikus aláírással kapcsolatos feladat- és hatásköréről, valamint eljárásának részletes szabályairól I. Fejezet 52 A SZOLGÁLTATÓK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE ÉS TÖRLÉSE, VALAMINT A VÁLTOZÁSOK BEJELENTÉSE II. Fejezet 53 KÜLFÖLDI TANÚSÍTVÁNNYAL KAPCSOLATOS KÖZZÉTÉTELI ELJÁRÁS III. Fejezet 53 HITELESÍTÉSSZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK BEFEJEZÉSE IV. Fejezet 54 HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS /A. 54 V. Fejezet 54 HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSE A szolgáltatóknak a tevékenység befejezésével kapcsolatos nyilvántartása Elektronikus aláírási termékek nyilvántartása Tanúsító szervezetek nyilvántartása Hitelesítési, időbélyegzési és archiválási rendek nyilvántartása Önkéntes akkreditációs rendszerek nyilvántartása Megbízható szolgáltatók nyilvántartása /A. 55 VI. Fejezet 56 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az Európai Unió jogának való megfelelés számú melléklet a 45/2005. (III. 11.) Korm. rendelethez számú melléklet a 45/2005. (III. 11.) Korm. rendelethez 57 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről A kihelyezett ügyintézési pont Az elektronikus ügyintézési felügyelet Az ügyintézési rendelkezést nyilvántartó szerv Az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatói Ügyfélkapu regisztrációs szerv Záró rendelkezések

7 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról...61 I. FEJEZET 61 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Hatály Értelmező rendelkezések II. FEJEZET 62 A SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Általános követelmények Egységes működés, együttműködési képesség Általános szerződési feltételek A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési feltételek A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó biztonsági követelmények III. FEJEZET 65 AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS FELÜGYELETI SZERVEI Elektronikus ügyintézési felügyelet Elektronikus ügyintézési szabályozást előkészítő bizottság A szolgáltatásokra vonatkozó ajánlások IV. FEJEZET 66 SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK BEJELENTÉSE Szolgáltatások nyilvántartásba vétele A szolgáltatásnyújtás bejelentése, engedélyezése A szolgáltatásnyújtás megszüntetése V. FEJEZET 69 AZ EGYES SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEI Az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről Az ügyfél adataiban bekövetkező változás átvezetése Azonosítási szolgáltatás Elektronikus dokumentum titkosítása Elektronikus űrlapok kezelése Kézbesítési szolgáltatás Biztonságos kézbesítési szolgáltatás Elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás Hitelesítés-szolgáltatás Elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás Nyilatkozattételi jogosultsággal kapcsolatos elektronikus igazolás szolgáltatása A hatóság informatikai rendszeréhez automatikus adatelérési felület (hozzáférés) biztosítása Hozzáférés az elektronikus iratkezelő rendszerhez Hozzáférés biztosítása elektronikus nyilvántartások adataihoz Hozzáférés biztosítása az informatikai rendszer működésével kapcsolatos adatokhoz Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása Papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása Elektronikus iratról hiteles elektronikus másolat készítése Elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése Elektronikus iratok kezelése Biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás Elektronikus tájékoztatási szolgáltatás Informatikai háttér szolgáltatása VI. FEJEZET 87

8 AZ ÁLLAM ÁLTAL KÖTELEZŐEN NYÚJTANDÓ SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása Iratérvényességi nyilvántartás Kormányzati hitelesítés-szolgáltatás Kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás Központi azonosítási ügynök ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása Papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása Elektronikus fizetési és elszámolási rendszer VII. FEJEZET 102 A SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI Az igénybevétel feltételei VIII. FEJEZET 102 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba léptető rendelkezés Átmeneti rendelkezések Az Európai Unió jogának való megfelelés

9 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól I. FEJEZET 106 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET 106 AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS FELTÉTELEI III. FEJEZET 107 AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI IV. FEJEZET 109 ÜGYINTÉZÉSI RENDELKEZÉS V. FEJEZET 109 AZONOSÍTÁS ÉS DOKUMENTUMHITELESÍTÉS Azonosítás Dokumentumhitelesítés VI. FEJEZET 112 DOKUMENTUMFORMÁTUMOK VII. FEJEZET 113 A KÉPVISELETI JOG IGAZOLÁSA ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ESETÉN VIII. FEJEZET 114 A PAPÍR ALAPÚ ÉS ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS KAPCSOLATA A papír alapú és elektronikus ügyintézés összekapcsolását biztosító eljárások Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása Papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá Elektronikus iratról készített hiteles elektronikus másolat Elektronikus iratról készített hiteles, más formátumú elektronikus másolat Elektronikus adathordozón benyújtott beadványról készített elektronikus másolat IX. FEJEZET 115 EGYES PAPÍR ALAPÚ DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉRE ÉPÜLŐ SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA ELEKTRONIKUS DOKUMENTUM ESETÉN Irat bemutatása Személyes megjelenés Hivatalos feljegyzés, jegyzőkönyv Hatóságok közötti elektronikus együttműködés Ügyintéző általi aláírás, bélyegző Hatósági bizonyítvány Mérlegelés nélküli bejegyzés Az elektronikus dokumentumra történő rávezetés, feljegyzés, kijavítás, záradékolás, felülhitelesítés Az elektronikus dokumentum zárt kezelése X. FEJEZET 117 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba léptető rendelkezés Átmeneti rendelkezések Az Európai Unió jogának való megfelelés

10 Indexek...118

11 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól II/A. Fejezet A kapcsolattartás általános szabályai 28/A. (1) A hatóság a) írásban aa) postai úton, ab) írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot, ac) személyesen átadott irat útján, ad) kézbesítési meghatalmazott útján, ae) a hatóság kézbesítője útján, af) kézbesítési ügygondnok útján, ag) hirdetményi úton, vagy b) szóban ba) személyesen bb) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy c) írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton tart kapcsolatot az ügyféllel. (2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell az ügyfél és a hatóság, valamint a hatóságok egymással történő kapcsolattartására. (3) Több igénybe vehető kapcsolattartási forma közül a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjai alapján választ, előnyben részesítve az elektronikus utat. (4) Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről. (5) Az ügyfél a választott kapcsolattartási formáról más - a hatóságnál rendelkezésre álló -formára áttérhet. A hatóság akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni. (6) Az ügyfél kapcsolattartási forma változtatása esetén nem követelheti az eljárás korábbi szakaszában készült iratok, nyilatkozatok új formában történő megküldését. (7) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint jogszabály rendelkezése alapján bármilyen módon tarthat kapcsolatot a hatóság és az ügyfél, a kapcsolattartás időpontját és módját az iratra feljegyzéssel, vagy más módon az információ megőrzését biztosító módon rögzíteni kell. (8) Az ügyfélre vonatkozó kapcsolattartási szabályokat az eljárás egyéb résztvevőjére is alkalmazni kell. Kapcsolattartás elektronikus úton 28/B. (1) Ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél -jogszabályban meghatározott feltételekkel - jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető. (2) Az ügyfél akkor köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, ha azt törvény az adott ügyben vagy eljárási cselekmény vonatkozásában előírja évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 11

12 (3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában nem alkalmazható elektronikus út a 20. (6) bekezdése és a 24. (1) bekezdése szerinti kérelem vonatkozásában, valamint a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásban. (4) A hatóság elektronikus úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel, ha az ügyfél azt igényli, továbbá ha az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, és az alkalmazandó kapcsolattartási formáról másként nem rendelkezett. (5) A hatóság - ahol technikai felkészültsége lehetővé teszi - jogszabályban meghatározott feltételekkel a szóbeli és az írásbelinek nem minősülő elektronikus nyilatkozaton alapuló kapcsolattartást is alkalmazza, illetve az ügyfél által alkalmazott ilyen kapcsolattartást is elfogadja, így különösen a rövid szöveges üzenet formát, valamint az elektronikus levél formát. Ilyen esetben az írásban történő kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatóság a szóbeli és az írásbelinek nem minősülő elektronikus nyilatkozatról szükség esetén jegyzőkönyvet, egyszerűsített jegyzőkönyvet vagy hivatalos feljegyzést készít. Tájékoztatás 28/C. (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyfél az e fejezetben meghatározott valamennyi kapcsolattartási formát használhatja tájékoztatáskérés céljából. (2) (3) Ha a tájékoztatás az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, és az ügyfél az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által jogszabály alapján kezelhető adatokkal magát a tájékoztatás iránti kérelmében azonosította, a tájékoztatást nem lehet megtagadni. (4) A hatóság a tájékoztatást nem köteles teljesíteni, ha az ügyfél a tájékoztatáskéréshez való jogát visszaélésszerűen gyakorolja. Visszaélésszerű a joggyakorlás különösen, ha a tájékoztatáskérést megelőző nyolc napon belül az ügyféllel a hatóság döntést közölt, vagy olyan eljárási cselekményre került sor, amelyben az ügyfél részt vett. Kapcsolattartás hirdetményi úton 28/D. (1) Törvény vagy kormányrendelet úgy rendelkezhet, hogy ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor - az eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tarthat kapcsolatot. (2) Az ügyfél kérelmére a hatóság az írásbeli kapcsolattartás egyéb formájának alkalmazásával közli az ügyféllel a döntését. (3) Jelentős számú ügyfelet érint az eljárás, ha több mint ötven ügyfél érintett az eljárás megindításakor. Törvény vagy kormányrendelet ennél több ügyfél érintettségéhez is kötheti a hirdetményi kapcsolattartás előírását. X. Fejezet Elektronikus ügyintézés Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos alapelvek 160. (1) Az elektronikus ügyintézés szabályozásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések nem fogalmazhatnak meg olyan követelményt, amely valamely meghatározott műszaki megvalósítás (megoldás) alkalmazását teszi kötelezővé, ide nem értve a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendeletben meghatározott kormányzati célú hírközlési szolgáltatást, valamint az állam által ingyenesen biztosított szolgáltatások igénybevételét. Ezen túlmenően a jogszabályok a műszaki megvalósítás módjától független követelményeket kell, hogy tartalmazzanak (technológiasemlegesség). (2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén is jogosult az eljárást vagy annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében lefolytatni, az ügyféllel való kapcsolattartás során ilyen esetben is az ügyfél ügyintézési rendelkezését figyelembe véve köteles eljárni. (3) Ahol az ügyfelekkel vagy más szervezetekkel való elektronikus kapcsolattartás szükséges, a közigazgatási hatóság a kapcsolattartásra a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást veszi igénybe, ahol ez rendelkezésre áll évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

13 A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás bejelentése és engedélyezése, nyújtásának általános feltételei 161. (1) Ha a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató nem hatóság, vagy a hatóság a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást más hatóság számára is biztosítja, vagy a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást nem csak saját ügyfelei számára biztosítja, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató csak az elektronikus ügyintézési felügyelet engedélye alapján nyújthat. (2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, valamint az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások körébe nem sorolt elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az e hatóságnak tett bejelentés alapján lehet nyújtani. (3) Ha a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nem engedélyköteles, a bejelentő a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtását az elektronikus ügyintézési felügyelet által rendszeresített elektronikus nyomtatványon legkésőbb a szolgáltatás nyújtásának megkezdésével egyidejűleg bejelenti az elektronikus ügyintézési felügyelet számára. (4) Engedélyköteles szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás esetén az elektronikus ügyintézési felügyelet az engedélyt megadja, és a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyilvántartásba veszi, ha a kérelemben foglalt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás a jogszabályban foglalt követelményeknek megfelel. Ha az elektronikus ügyintézési felügyelet a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hoz döntést, az engedély megadottnak tekintendő. (5) Az elektronikus ügyintézési felügyelet (4) bekezdés szerinti eljárásában a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter szakhatóságként vesz részt, és kötelező állásfoglalást ad ki a kérelemben foglalt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás műszaki előírásoknak való megfelelőségéről, infrastrukturális alkalmasságáról. Ha a szakhatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hoz döntést, a szakhatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. (6) Az elektronikus ügyintézési felügyelet ellenőrzi a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások jogszabályoknak való megfelelőségét. Ügyintézési rendelkezés 162. (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatóság köteles az ügyfél ügyintézési rendelkezését az elektronikus kapcsolattartás során figyelembe venni. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatóság az ügyféltől elektronikus nyilatkozatot csak akkor fogadhat el és elektronikus nyilatkozatot az ügyfélnek csak akkor küldhet, ha az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében vagy az ügyintéző személyes közreműködésével történő eljárási cselekmények esetében az adott eljárás során ezt nem zárta ki. (2) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének tartalmáról a nyilvántartó szerv a hatóságot jogszabályban meghatározott módon tájékoztatja, ha a hatóság megadja az ügyfél azonosításához szükséges adatokat. A nyilvántartó szerv a hatóságot csak az ügyfél azon ügyintézési rendelkezésének tartalmáról tájékoztatja, amelyet jogszabály számára lehetővé tesz, vagy az ügyfél az ügyintézési rendelkezése szerint az adott hatósággal meg kívánt osztani. (3) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nyilatkozhat úgy, hogy az eljárást lefolytató hatóság elektronikus úton időszakonként összesítve tájékoztassa az ügyfelet érintően lezajlott, jogszabályban meghatározott eljárási cselekményekről, feltéve, hogy az adott hatóság ezt a szolgáltatást biztosítja. Ha az ügyfél kéri, a nyilvántartó szerv a tájékoztatást a hatóságok nevében együttesen adja meg az ügyfélnek. (4) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nyilatkozhat úgy, hogy az adatainak változásáról a nyilvántartó szerv az ügyintézési rendelkezésben meghatározott hatóságot automatikusan vagy az ügyfél eseti előzetes hozzájárulásával elektronikus úton értesítse. A hatóság a nyilvántartó szerv általi szabályszerű értesítés esetén az ügyfél adatait a változásnak megfelelően módosítja, és erről a nyilvántartó szervet és az ügyfelet értesíti. Azonosítás 163. (1) A hatóság vagy felügyeleti szerve az azonosítási szolgáltatás által teljesített biztonsági szinteket figyelembe véve, a biztonsági kockázatokkal arányos védelmet biztosítva valamennyi ügyfélre egységesen határozza meg, hogy az elektronikus ügyintézési folyamat során az ügyfél legalább milyen biztonsági szint szerint azonosíthatja magát. Kormányrendelet az államigazgatási és rendvédelmi szervek vonatkozásában ettől eltérően rendelkezhet évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 13

14 (2) Az ügyfél az ügyintézési rendelkezésben jogosult a kívánt biztonsági szintnél magasabb biztonsági szintű azonosítási módot választani a hatóság által használt azonosítási szolgáltatások közül. (3) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében az (1) bekezdés szerint meghatározott kívánt biztonsági szintnél - saját kockázatára - alacsonyabb biztonsági szintű azonosító módot is választhat, ha ezt - az ügyintézés kockázattal arányos biztonsága, különösen a személyes adatok védelme érdekében - az adott ügyfajta vonatkozásában törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki. (4) Az azonosítási szolgáltató - ha nem azonos a hatósággal - a hatóság számára jelzi, hogy az általa átadott adatot vagy nyilatkozatot milyen biztonsági szintnek megfelelően ellenőrizte. Az azonosítási szolgáltató e tájékoztatást az azonosítással kapcsolatos eljárásrendjét beazonosító - a hatóság számára elérhető - iratra hivatkozással is megadhatja Az ügyfél személyes megjelenése esetén a hatóság a természetes személy azonosítását az alábbiak szerint elektronikus út alkalmazásával is elvégezheti: a) a természetes személy hatóságnál, közhiteles nyilvántartásban vagy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban elektronikusan tárolt képmásával, írásképével vagy más biometrikus adataival összevetve, vagy b) az elektronikus ügyintézési eljárásban használható azonosítás útján. Kézbesítési szolgáltatás 165. (1) A kézbesítési szolgáltatást nyújtó személy vagy szervezet (a továbbiakban: kézbesítési szolgáltató) jogszabályban meghatározott módon közreműködik a döntések és más elektronikus nyilatkozatok (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: üzenet) kézbesítésében. (2) Ha a hatóság által használt kézbesítési szolgáltatás nem biztonságos kézbesítési szolgáltatás, a hatóság elektronikus kézbesítést akkor alkalmazhat, ha a címzett ügyintézési rendelkezésében vagy külön nyilatkozatában (külön megállapodásban vagy az eljárás során) az ilyen módon történő kézbesítéshez hozzájárult. Ilyen esetben az üzenet akkor tekinthető kézbesítettnek, ha az ügyfél nyilatkozik az üzenet fogadásáról. A döntések közlésére - az ügyfél elektronikus ügyintézési rendelkezésben tett eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag biztonságos kézbesítési szolgáltatás alkalmazható. Az ügyfél elektronikus ügyintézési rendelkezésében a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő egyéb kézbesítési szolgáltatás alkalmazását is lehetővé teheti. Biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás 166. (1) A biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás során a szolgáltató az igazolásban foglalt tény, állapot, jogosultság vagy más adat (a továbbiakban: az igazolt adat) fennállásáról jogszabályban meghatározottak szerint hitelesített elektronikus igazolást állít ki. (2) A szolgáltató köteles az igazolt adat valódiságáról vagy az igazolt adat alapjául szolgáló papír alapú vagy elektronikus igazolás hitelességéről jogszabályban meghatározott módon meggyőződni. (3) A szolgáltató az elektronikus igazolás kiállítása alapjául más által kiállított igazolást csak közokirati formában fogadhat el. (4) A hatóság az elektronikus igazolást köteles befogadni, ha az elektronikus igazolást közhiteles elektronikus nyilvántartást vezető szerv vagy a Kormány által biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás nyújtására kijelölt szolgáltató állította ki. Az igazolás befogadása nem jelenti azt, hogy a hatóság az elektronikus igazolás tartalmával kapcsolatosan az adott eljárás szerint irányadó bizonyítási szabályokat mellőzni volna köteles. Iratérvényességi nyilvántartás 167. (1) Az iratérvényességi szolgáltatás keretében a szolgáltató lehetővé teszi, hogy az igénybe vevő birtokában lévő hiteles papír alapú vagy elektronikus okiratok hitelességét, illetve - amennyiben erre adatok rendelkezésre állnak - tartalmát ellenőrizze. (2) A másolatkészítő aláírása és bélyegzőlenyomata nélkül is az eredeti okiratéval azonos bizonyító ereje van az elektronikus okiratról jogszabályban kijelölt szervezet által jogszabályban meghatározott eljárásban kibocsátott papír alapú másolatnak, feltéve, hogy az okirat a jogszabályban meghatározott szerv által vezetett iratérvényességi nyilvántartásban szerepel évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

15 (3) Az iratérvényességi szolgáltatás igénybe vevője az iratérvényességi nyilvántartásban rögzíti az általa kiállított okiratoknak a szolgáltató által meghatározott egyes adatait, illetve tartalmi elemeit. Az iratérvényességi nyilvántartás nyilvánosan elérhető, abban bárki ellenőrizheti a birtokában lévő, a nyilvántartásban rögzített okiratnak a nyilvántartásban elérhető adatait, valamint adott esetben az okirat hitelességét is. Az elektronikus ügyintézés során az elektronikus iratok kezelésével kapcsolatos sajátos feltételek 167/A. (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hatóság papír alapon beérkező irat esetén is jogosult az eljárását a papír alapú irat elektronikus másolata alapján folytatni, ha a papír alapú iratról elektronikus úton történő másolat készítésének jogszabályban foglalt követelményeit teljesíti. (2) Ha az elektronikus ügyintézés során egyes eljárási cselekmények teljesítéséhez elektronikus iratot az ügyfél rendelkezése vagy jogszabály alapján nem lehet felhasználni, és az adott elektronikus irat információtartalma papír alapon megjeleníthető, a hatóság az eljárási cselekmény teljesítéséhez az elektronikus iratról jogszabályban meghatározottak szerint papír alapú kiadmányt vagy másolatot készíthet. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatóság jogosult az olyan papír alapú irat selejtezésére, amelyet elektronikus irattá alakított, feltéve, hogy a) az eljárást lezáró döntés két éven túl jogerőssé vált, és határozat esetén ezen kétéves időtartam alatt nem kérték annak bírósági felülvizsgálatát vagy újrafelvételét, és a hatóság tudomása szerint a határozattal szemben alkotmányjogi panaszt nem nyújtottak be, és az átalakított papír alapú irat elektronikus másolatának megőrzését a hatóság biztosítja, vagy b) az irat tartalmát valamely más iratba belefogalmazták, amely iratot a selejtezendő irat készítője igazolhatóan megismert, és a legalább 60 napos kifogásolási időszak alatt eltérésre vonatkozó kifogással nem élt. Az állam által kötelezően biztosítandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások 168. (1) Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles biztosítani: a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása, b) az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről, c) az ügyfél adataiban bekövetkező változás átvezetése, d) összerendelési nyilvántartás szolgáltatás, e) azonosítási szolgáltatás természetes személy ügyfelek részére, f) biztonságos kézbesítési szolgáltatás, g) elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás, h) biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás, i) hitelesítés-szolgáltatás, j) a hatóság nyilatkozattételével kapcsolatos elektronikus igazolás szolgáltatása, k) adatelérési felület biztosításával kapcsolatos szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, l) elektronikus tájékoztatási szolgáltatás, m) elektronikus fizetési és elszámolási rendszer, valamint n) jogszabályban kötelezően nyújtandóként előírt további szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások. (2) Jogszabály egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtását más szervek számára is előírhatja. Az elektronikus tájékoztatás 169. (1) A hatóság és a 38/A. szerinti közreműködő hatóság által az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint nyújtott elektronikus tájékoztatás - az ott meghatározott adatokon túl - tartalmazza a) az ügyek intézése során az elektronikus ügyindítási vagy ügyintézési lehetőségekről, az elektronikus kapcsolattartásról, így különösen a központi szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, a szükséges kérelem és más beadvány, nyomtatvány, űrlap, informatikai alkalmazás elérhetőségéről, alkalmazásáról szóló tájékoztatást, és évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 15

16 b) az elektronikus kapcsolattartás technikai szabályairól és az üzemzavarról szóló tájékoztatást. (2) A hatóság és a 38/A. szerinti közreműködő hatóság köteles arról gondoskodni, hogy a közzétett információk hitelesek, pontosak, naprakészek és az interneten keresztül folyamatosan hozzáférhetők legyenek. (3) A hatóság és a kormányablak az ügyfelek személyes megjelenéséhez kötött hatósági ügyek intézését elektronikus úton vagy telefonon történő előzetes időpontfoglalással teszi lehetővé. (4) A hatóság köteles biztosítani, hogy az általa az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan elektronikus úton közzétett és automatikusan elérhető tájékoztatás legalább egy éven belül közzétett tartalma visszakereshető legyen, és arról kérelemre bárki másolatot kapjon. (5) A számítógépes rendszerrel lefolytatott eljárási cselekmények köréről a hatóság köteles részletes tájékoztatást közzétenni, automatikus döntés esetén a döntési algoritmusokat is nyilvánosságra hozva. Hatósági szolgáltatás 169/A. (1) Jogszabályban arra feljogosított hatóság, valamint a kormányablak az ügyfél számára jogszabályban meghatározott eljárások tekintetében a) ügyintézési lehetőséget biztosít más hatóságok hatáskörébe tartozó eljárásokra, ahol a jogszabály erre feljogosítja és a hatóságok informatikai rendszerei ezt lehetővé teszik, b) az ügyfél nevében, jogszabályban meghatározott feltételek esetén a közhiteles nyilvántartásokból történő adatszolgáltatási, másolatkészítési kérelmet terjeszthet elő, illetve a hatóság nevében ilyen igazolást adhat ki, valamint c) a személyes és különleges adatok védelmére vonatkozó szabályokra figyelemmel az ügyfél nevében hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti, illetve hatósági bizonyítványt állíthat ki. (2) A kormányablak az (1) bekezdésben megjelölt hatósági szolgáltatásokon túl az ügyfél számára a) más hatóságok elektronikus tájékoztatásához, illetve elektronikus kapcsolattartási rendszeréhez történő hozzáférést biztosíthat, valamint b) az ügyfél azonosítását követően egyedi hatósági ügye intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújthat. (3) Jogszabályban arra feljogosított szervezet az ügyfél számára az (1) bekezdés b) és c) pontjában és a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatást biztosíthatja. (4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában és a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatás teljesítésére jogszabály az érintett hatóságok számára soronkívüliséget vagy rövidített ügyintézési határidőt is megállapíthat évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

17 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról Az Országgyűlés - felismerve és követve az egyetemes fejlődésnek az információs társadalom felé mutató irányát, az új évezred egyik legfontosabb kihívásának eleget téve - törvényt alkot az elektronikus aláírásról annak érdekében, hogy megteremtse a hiteles elektronikus nyilatkozattétel, illetőleg adattovábbítás jogszabályi feltételeit az üzleti életben, a közigazgatásban és az információs társadalom által érintett más életviszonyokban. A törvény hatálya, alapelvek, kivételek, értelmező rendelkezések 1. (1) E törvényt kell alkalmazni a) az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást végző természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre, gazdálkodó szervezetre; b) az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást igénybe vevő, illetőleg elektronikus aláírást felhasználó természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre; c) az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásra és az elektronikus aláírás felhasználásának egyes kérdéseire. (2) Egymással szerződéses viszonyban álló felek az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumok szervezetek (személyek) korlátozott és zárt körében való elfogadásának feltételeit - a 3. (2) bekezdése szerinti korlátok között - e törvény szabályaitól eltérően is megállapíthatják. A 3. (1) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell. (3) Nem alkalmazható e törvény - a pontja és a 3. (1) bekezdése kivételével - a fokozott biztonságúnak nem minősülő elektronikus aláírásra. 2. Ha jogszabály a következő fogalmakat említi, azokat e szerint kell értelmezni: 1. Aláírás-létrehozó adat: olyan egyedi adat (jellemzően kriptográfiai magánkulcs), melyet az aláíró az elektronikus aláírás létrehozásához használ. 2. Aláírás-ellenőrző adat: olyan egyedi adat (jellemzően kriptográfiai nyilvános kulcs), melyet az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot megismerő személy az elektronikus aláírás ellenőrzésére használ. 3. Aláírás-létrehozó eszköz: olyan hardver, illetve szoftver eszköz, melynek segítségével az aláíró az aláíráslétrehozó adatok felhasználásával az elektronikus aláírást létrehozza. 4. Aláíró: az a természetes személy, aki az aláírás-létrehozó eszközt birtokolja és a saját vagy más személy nevében aláírásra jogosult, valamint az a jogi személy vagy közhiteles nyilvántartásban szereplő jogi személyiség nélküli szervezet, amely az aláírás-létrehozó eszközt birtokolja, és akinek a nevében az őt képviselő természetes személy az elektronikus aláírást az elektronikus dokumentumon elhelyezi, valamint aki meghatározza, hogy a nevében jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő informatikai eszköz elektronikus aláírást elektronikusan dokumentumon elhelyezzen. 5. Biztonságos aláírás-létrehozó eszköz: az e törvény 1. számú mellékletében foglalt követelményeknek eleget tevő aláírás-létrehozó eszköz. 6. Elektronikus aláírás: elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat. 7. Elektronikus aláírás ellenőrzése: az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum aláíráskori, illetve ellenőrzéskori tartalmának összevetése, továbbá az aláíró személyének azonosítása a dokumentumon szereplő, illetve a hitelesítés-szolgáltató által közzétett aláírás-ellenőrző adat, tanúsítvány visszavonási információk, valamint a tanúsítvány felhasználásával. 8. Elektronikus aláírás felhasználása: elektronikus adat elektronikus aláírással történő ellátása, illetve elektronikus aláírás ellenőrzése. 9. Elektronikus aláírás hitelesítés-szolgáltató: a 6. (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző személy (szervezet). 10. Elektronikusan történő aláírás: elektronikus aláírás hozzárendelése, illetve logikailag való hozzákapcsolása az elektronikus adathoz. 11. Elektronikus aláírási termék: olyan szoftver vagy hardver, illetve más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevő, amely elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások nyújtásához, valamint elektronikus aláírások, illetőleg időbélyegző készítéséhez vagy ellenőrzéséhez használható évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 17

18 12. Elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. 13. Elektronikus aláírás érvényesítése: annak tanúsítása minősített elektronikus aláírás vagy e szolgáltatás tekintetében minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegző elhelyezésével, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás vagy időbélyegző, illetve az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt. 14. Érvényességi lánc: az elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata, és azon egymáshoz rendelhető információk sorozata, (így különösen azon tanúsítványok, a tanúsítványokkal kapcsolatos információk, az aláírásellenőrző adatok, a tanúsítvány aktuális állapotára, visszavonására vonatkozó információk, valamint a tanúsítványt kibocsátó szolgáltató elektronikus aláírás ellenőrző adatára és annak visszavonására vonatkozó információk), amelyek segítségével megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás, illetve időbélyegző, valamint az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az aláírás és időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt. 15. Fokozott biztonságú elektronikus aláírás: elektronikus aláírás, amely a) alkalmas az aláíró azonosítására, b) egyedülállóan az aláíróhoz köthető, c) olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és d) a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett - módosítás érzékelhető. 16. Időbélyegző: elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, amely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett. 17. Minősített elektronikus aláírás: olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki. 18. Minősített hitelesítés-szolgáltató: az e törvény szabályai szerint nyilvántartásba vett, minősített tanúsítványt a nyilvánosság számára kibocsátó hitelesítés-szolgáltató. 19. Minősített tanúsítvány: az e törvény 2. számú mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő olyan tanúsítvány, melyet minősített szolgáltató bocsátott ki. 20. Szolgáltatási szabályzat: a 6. (1) bekezdése szerinti szolgáltató tevékenységével kapcsolatos részletes eljárási és egyéb működési szabályokat tartalmazó szabályzat. 21. Tanúsítvány: a hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott igazolás, amely az aláírás-ellenőrző adatot a 9. (3), illetőleg (4) bekezdése szerint egy meghatározott személyhez kapcsolja, és igazolja e személy személyazonosságát vagy valamely más tény fennállását, ideértve a hatósági (hivatali) jelleget. 22. Archiválási szolgáltató: az e törvényben meghatározott, az elektronikus aláírással ellátott dokumentumok elektronikus archiválására vonatkozó szolgáltatást nyújtó szolgáltató. 23. Hitelesítési rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy (szervezet) valamely tanúsítvány felhasználásának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja, illetőleg meghatározott alkalmazások számára. 24. Időbélyegzési rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy (szervezet) valamely időbélyegző felhasználásának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja, illetőleg meghatározott alkalmazások számára. 25. Igénybe vevő: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást igénybe vevő természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet. 26. Lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti a következő feltételeket: a) a képzett lenyomat egyértelműen származtatható az adott elektronikus dokumentumból; b) a képzett lenyomatból az elvárható biztonsági szinten belül nem lehetséges az elektronikus dokumentum tartalmának meghatározása vagy a tartalomra történő következtetés; c) a képzett lenyomat alapján az elvárható biztonsági szinten belül nem lehetséges olyan elektronikus dokumentum utólagos létrehozatala, amelyre alkalmazva a lenyomatképző eljárás eredményeképp az adott lenyomat keletkezik. 27. Minősített szolgáltató: a minősített hitelesítés-szolgáltató és az e törvény 6. (1) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtó olyan szolgáltató, amely a szolgáltatók nyilvántartásában valamely szolgáltatás tekintetében minősített szolgáltatóként szerepel. 28. Szolgáltató: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról

19 3. (1) Elektronikus aláírás, illetve dokumentum elfogadását - beleértve a bizonyítási eszközként történő alkalmazást - megtagadni, jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni - a (2) bekezdés szerinti korlátozással - nem lehet kizárólag amiatt, hogy az aláírás, illetve dokumentum elektronikus formában létezik. (2) A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) ában szereplő, illetve a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény szerinti jogviszonyokban nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus aláírást felhasználni, illetve elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot készíteni. (3) A bírósági eljárások különböző típusaiban - az (1) bekezdésben előírt, bizonyítási eszközkénti felhasználáson túlmenően - eljárási cselekményeket akkor lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum, illetve elektronikus aláírás használatával foganatosítani, ha ezt az eljárástípusra vonatkozó jogszabály kifejezetten lehetővé teszi. (4) (5) A (3)-(4) bekezdés szerinti esetekben, ha a vonatkozó jogszabály írásos formát ír elő, e követelménynek elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum használatával is eleget lehet tenni. (6) A kormány a közigazgatási hatósági eljárásokban és szolgáltatásokban felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra rendeletben - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezések érvényesítése érdekében - sajátos követelményeket írhat elő. (7) Jogszabály - az adókötelezettség teljesítésének módját megállapító törvény, a bírósági cégeljárás szabályait megállapító törvény és a jogügyletek biztonságának erősítéséről szóló törvénymódosításokról szóló törvény és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatás teljesítésének módját megállapító jogszabály kivételével - nem teheti elektronikus aláírás felhasználását ügyfél részére kötelezővé. (8) Minősített tanúsítványt bármely - a (3)-(4) bekezdés szerinti - bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásban el kell fogadni. Az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum, illetve az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások jogkövetkezményei 4. (1) Ha jogszabály a 3. (2)-(4) bekezdésében foglaltakon kívüli jogviszonyban írásba foglalást ír elő, e követelménynek eleget tesz az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumba foglalás is, ha az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot fokozott biztonságú elektronikus aláírással írják alá. (2) Ha az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumon minősített elektronikus aláírás szerepel és az aláírás ellenőrzésének eredményéből más nem következik, vélelmezni kell, hogy a dokumentum tartalma az aláírás óta nem változott. (3) A fokozott biztonságú, illetve minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum kinyomtatott változatához nem fűződnek az ugyanezen dokumentum elektronikus változatának bizonyító ereje tekintetében előírt szabályok. (4) Amennyiben az elektronikus aláírási termék rendelkezik az informatikáért felelős miniszter által kijelölt, illetve a laboratóriumok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló évi XXIX. törvény szerinti szakmai akkreditáló bizottságok által akkreditált és tanúsításra jogosult szervezetek, illetőleg a 7. (3) bekezdése szerinti tanúsító szervezet által kiadott igazolással, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az elektronikus aláírási termék biztonságos, továbbá megfelel az igazolásban megjelölt egyéb követelményeknek. (5) Amennyiben az aláírás-létrehozó adatot olyan szolgáltató helyezte el az aláírás-létrehozó eszközön, amely az adat elhelyezésekor e szolgáltatás tekintetében a szolgáltatók nyilvántartásában minősítettként szerepelt, az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az aláírás-létrehozó adat kizárólag a szolgáltatást igénybe vevő birtokában van. (6) Amennyiben az időbélyegzést olyan szolgáltató végezte, amely az időbélyegzéskor e szolgáltatás tekintetében a szolgáltatók nyilvántartásában minősítettként szerepelt és az időbélyegző ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a dokumentumban foglalt adatok az időbélyegző elhelyezése óta változatlan formában léteztek. (7) Ha az elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum archiválását olyan szolgáltató végzi, amely e szolgáltatás tekintetében a szolgáltatók nyilvántartásában minősített szolgáltatóként szerepel, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás vagy időbélyegző, illetve az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az aláírás és időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 19

20 (8) Ha a papíralapú dokumentumról külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus másolatot készítenek, a másolatot tartalmazó elektronikus dokumentumhoz is fűződnek a papíralapú dokumentumhoz jogszabály által fűzött joghatások. (9) Törvény - a 3. (2) és (7)-(8) bekezdésének keretein belül - az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz, illetve az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokhoz további jogkövetkezményt fűzhet. 5. (1) Külföldi székhelyű, illetve lakóhelyű (a továbbiakban: külföldi) hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványhoz az e törvényben, illetve a 4. (7) bekezdése alapján meghatározott jogkövetkezmények fűződnek, ha a) nemzetközi szerződés így rendelkezik, vagy b) belföldi székhelyű (a továbbiakban: belföldi) hitelesítés-szolgáltató a (4)-(6) bekezdésben meghatározott módon felelősséget vállal a külföldi hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványokért, vagy c) a hitelesítés-szolgáltató székhelye, illetve lakóhelye az Európai Unió valamely tagállamában van. (2) Külföldi hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványhoz akkor is az e törvényben, illetve a 4. (7) bekezdése alapján meghatározott jogkövetkezmények fűződnek, ha a) a külföldi hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványokért felelősséget vállal egy olyan hitelesítésszolgáltató, amely az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban rendelkezik székhellyel, illetve lakóhellyel, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, illetve b) a külföldi hitelesítés-szolgáltató teljesíti az Európai Közösség vonatkozó irányelvében foglalt előírásokat, és egy tagállamban létrehozott önkéntes akkreditációs rendszer keretében akkreditálták. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felelősségvállalásra a belföldi hitelesítés-szolgáltatók tekintetében a (4)-(6) bekezdéseket kell alkalmazni. (4) Belföldi hitelesítés-szolgáltató szerződésben felelősséget vállalhat külföldi hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványért, ennek során a 9. (2) bekezdése szerint korlátozhatja felelősségét. (5) A (4) bekezdés szerinti felelősségvállalás úgy is történhet, hogy a belföldi hitelesítés-szolgáltató tanúsítványt bocsát a külföldi hitelesítés-szolgáltató rendelkezésére (a továbbiakban: felülhitelesítés), melyet a külföldi hitelesítés-szolgáltató a saját maga által kibocsátott tanúsítványhoz csatolhat. (6) A hitelesítés-szolgáltató a felelősségvállalást vagy a felülhitelesítést haladéktalanul köteles bejelenteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság), amely jegyzéket tesz közzé a felelősségvállalások tényéről, módjáról, korlátairól és az azokkal érintett külföldi hitelesítés-szolgáltatókról, valamint arról, hogy a felelősséget vállaló belföldi hitelesítésszolgáltató a 7. (1) bekezdés vagy a 8. (1) bekezdés rendelkezéseinek felel-e meg. (7) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívüli külföldi székhelyű hitelesítés-szolgáltató által hitelesített tanúsítványhoz a 3. (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmények fűződnek. A szolgáltatások 6. (1) Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások (a továbbiakban: szolgáltatás) különösen a következők: a) elektronikus aláírás hitelesítés-szolgáltatás (a továbbiakban: hitelesítés-szolgáltatás), b) időbélyegzés, c) aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése, d) elektronikus archiválás szolgáltatás. (2) A hitelesítés-szolgáltatás keretében a hitelesítés-szolgáltató azonosítja az igénylő személyét, tanúsítványt bocsát ki, nyilvántartásokat vezet, fogadja a tanúsítványokkal kapcsolatos változások adatait, valamint nyilvánosságra hozza a tanúsítványhoz tartozó szabályzatokat, az aláírás-ellenőrző adatokat és a tanúsítvány aktuális állapotára (különösen esetleges visszavonására) vonatkozó információkat. (3) Időbélyegzés során a szolgáltató az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz időbélyegzőt kapcsol. (4) Az elektronikus archiválás szolgáltatás keretében a szolgáltató a) a letagadhatatlanság biztosítása és a dokumentumok hiteles megőrzése céljából archiválja az archiválás időpontjában létező érvényességi láncot; évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról