A VÁLLALATI KOMMUNIKÁCIÓ TIPIKUS NYELVI ÉS STILISZTIKAI FORMÁI (SZÖVEGFAJTÁK, SZAKSZÖVEGEK TIPOLOGIZÁLÁSA, ELEMZÉS)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VÁLLALATI KOMMUNIKÁCIÓ TIPIKUS NYELVI ÉS STILISZTIKAI FORMÁI (SZÖVEGFAJTÁK, SZAKSZÖVEGEK TIPOLOGIZÁLÁSA, ELEMZÉS)"

Átírás

1 Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VII. évfolyam, 1. szám (2012) pp A VÁLLALATI KOMMUNIKÁCIÓ TIPIKUS NYELVI ÉS STILISZTIKAI FORMÁI (SZÖVEGFAJTÁK, SZAKSZÖVEGEK TIPOLOGIZÁLÁSA, ELEMZÉS) TYPICAL LINGUISTIC AND STYLISTIC FORMS OF CORPORATE COMMUNICATION (TYPOLOGY OF TEXT TYPES AND SPECIAL TEXTS, ANALYSIS) BODNÁR ILDIKÓ * A tanulmány a vállalati kommunikációhoz kapcsolódóan először a szövegtipológia néhány kérdését veszi vizsgálat alá, majd szól a különböző szakterületek speciális szövegfajtáiról. Az osztályzások szempontjainak bemutatásán túl megtaláljuk az írásban a vállalati kommunikációra vonatkozó fontosabb nyelvi-stilisztikai eszközöknek a felsorolását is. Az utolsó részben a vállalati kommunikáció egy igen érdekes, és mondhatni igen sokarcú műfajának a bemutatását találjuk. Az avatóbeszédek részletes nyelvi-stilisztikai elemzése azonban a jövő feladata lesz. Kulcsszavak: vállalati kommunikáció, szövegtipológia, speciális műfajok, szövegfajták nyelvistilisztikai vizsgálata, az avatóbeszéd jellemzői In connection with corporate communication, as a first step, the study investigates some questions of text typology, then it introduces some special text-types of various professional fields. After describing some aspects of classification the study introduces the most important linguistic and stylistic means of corporate communication. The final part gives an account of a very interesting genre of corporate communication. But a detailed linguistic and stylistic analysis of inaugural speeches will be a future task of the author. Key words: corporate communication, text typology, special genres, linguistic-stylistic investigation of text types, characteristic features of inaugural speech Bevezetés Az alábbi munka a vállalati kommunikációhoz kapcsolódó szövegfajtáknak, ezek tipologizálásának, valamint egyik sokarcú műfajának az avatóbeszédnek a vizsgálatát tűzte ki fő céljául. Mivel a vállalati kommunikáció és általában a gazdasági szféra nyelvének vagy inkább nyelveinek a tanulmányozása a szaknyelvek körébe tartozó terület, s mivel a szaknyelvi kutatásokkal több nyelvészeti ág foglalkozik, választanom kellett a kapcsolódó részdiszciplínák között. A kérdésben illetékes nyelvészeti területek például a lexikográfia, a terminológia, a fordítástudomány, a szociolingvisztika, továbbá a stilisztika és szövegnyelvészet, nem utolsó sorban pedig a pragmatika és a diskurzuselemzés. Választásom végül a * CSETNEKI SÁNDORNÉ DR. BODNÁR ILDIKÓ egyetemi docens Miskolci Egyetem BTK Modern Filológiai Intézet Alkalmazott Nyelvészeti és Fordítástudományi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

2 52 Bodnár Ildikó vállalati kommunikációhoz kötődő szövegek sajátosságaink nyelvi-stilisztikai vizsgálatára esett. Jelen tanulmány azonban csupán bevezetés a vállalati szövegek világába. A dolgozat ugyanis egy nagyobb lélegzetű projekt része, amelynek fő témája a vállalati kommunikáció és a szaknyelv további, részletező tanulmányozása. 1. A szaknyelvi szövegek vizsgálatáról Az ún. pragmatikus szövegeknek a kutatása messze nem tekint vissza olyan hosszú múltra, mint a művészi, szépirodalmi szövegek elemzése. A szaknyelvi terület nyelvi produktumainak műfaji, valamint nyelvi és stilisztikai tanulmányozása viszonylag későn került az érdeklődés előterébe. A szaknyelvek nem egy esetben a tudományos nyelvek gyakorlati irányba való leágazásaiként jöttek létre, amelyeket szintén meglehetősen későn kezdtek el vizsgálni. A vállalati kommunikáció szövegtípusainak és különféle jellemzőinek tanulmányozása pedig még később, szinte csak a legutóbbi évtizedekben kezdődött, az ún. diskurzuselemzéssel párhuzamosan került a különféle kutatások előterébe. A vállalati kommunikáció a legkülönfélébb termelő vállalatok, gazdasági egységek különböző szintjein jelenik meg; műfajai nagyfokú párhuzamosságot mutatnak a különböző gazdasági, továbbá szak- és tudományterületek nyelvhasználatával, műfajaival. 2. A fő kommunikációs területek áttekintése Az élet különböző területein megjelenő szövegfajtáknak igen gazdag áttekintését találjuk a német Walter de Gruyter kiadó kétnyelvű, ún. HSK-kézikönyvek (HSK=Handbücher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft) sorozatának 16. köteteként megjelent Textund Gesprächslinguistik Linguistics of Text and Conversation című összefoglaló munka lapjain. E kötet fejezeteiben a szerzők összesen tizenkét jellegzetes kommunikációs területet mutatnak be a hozzájuk kapcsolódó szövegtípusokkal egyetemben. A megnevezett tizenkét terület: 1. a hétköznapok; 2. a tömegkommunikáció; 3. a közigazgatás; 4. a gazdaság és kereskedelem; 5. a jog és az igazságszolgáltatás; 6. a vallási élet; 7. az oktatás; 8. a felsőoktatás és a tudományok; 9. az orvostudomány; 10. a sport; 11. a politika; 12. a katonai élet (Brinker et al., 2001: ). A vállalatok köre mint önálló kommunikációs terület nem szerepel a felsorolásban, de mint a hozzájuk a legközelebb álló területnek, a gazdaságnak és kereskedelemnek a leírása és különböző szövegtípusai jelen vannak a negyedik csoportban. Az adott fejezet szer-

3 A vállalati kommunikáció tipikus nyelvi és stilisztikai formái 53 zője Marcus Hundt volt. A tanulmány egyik részében a beszédaktus-elmélet fogalmi rendszerének alkalmazásával a szerző a területre különösen jellemző szövegek körében asszertív (állító), direktív (utasító), komisszív (elkötelező), valamint deklaratív (kinyilatkoztató) szövegtípusokat különít el; ugyanő az expresszív (kifejező) szövegeket nem tartja jellemzőnek az adott terület szövegtípusaira nézve (Hundt in Brinker et al., 2001: ). 3. A szövegfajták kérdései Közismert, hogy a szövegtipológián belül a legkorábban a művészi szövegek csoportosításával találkozhatunk. A szó művészei, azaz az írók és költők az ókortól napjainkig a szövegfajták nagyon nagy sokaságát alakították ki. Egy, a közelmúltban született igaz, nem tudományos igényű áttekintés például a három nagy műfajcsoportnak (epika líra dráma) megfelelően mintegy harminc epikai, húsz körüli lírai és tizenöt, a drámai műfajcsoporthoz tartozó műfajt tart számon (Szabóné, é. n. 5 6). Egy tudományos rendszerezésben vagy az irodalmi lexikonokban további alcsoportokat is találhatunk Ugyanakkor a vállalati kommunikáció szövegei nem ezekkel, hanem jóval inkább egyes retorikai szövegekkel állnak (állhatnak) rokonságban. Szintén az ókori görögöknél alakultak ki ugyanis a szónoklattannak, azaz a retorikának a görög társadalom életében játszott rendkívül nagy szerepéhez kapcsolódóan a szónoki beszéd különféle változatai. Az ún. meggyőzést célzó szövegeknek vagyis a szónoklatoknak három alaptípusát: a) a törvényszéki beszédet; b) a tanácsadó beszédet (pl. a politikai szónoklatot); c) és a bemutató (pl. köszöntő) beszédet különböztették meg már az ókorban is. A három szónoklattípusban jellegzetesen elkülönülő témaköröket, funkciókat, nyelvi eszközöket, sőt eltérő idősíkokat is megfigyelhetünk. (Az említett kérdésekről részletesen ld.: Adamik Jászó Aczél, 2004: 43 56). Egy közelmúltbeli tanulmányból az is kiderül, hogy a vállalaton belüli kommunikáció során a szövegek írói akár tudatosan, akár ösztönösen de máig is gyakran merítenek például a meggyőzésre vonatkozó ókori tanításokból (Brechler, 1997: 42 51). Amikor a vállalati kommunikáció szövegfajtáit (szövegműfajait) vesszük számba, érdemes a műfaji kategória pragmatikai meghatározását felidézni. A műfajok prototípus-elvű kategóriát jelentenek, így egy-egy műfajnak ún. centrumban álló, illetve a perifériára szoruló példányai is vannak, továbbá értelmezhetők a műfajok olyan sémákként is, amelyek létrejöttét konkrét diskurzusok feldolgozásai idézik elő, és amelyek aktiválását konkrét diskurzusok feldolgozásai követelik meg (Tátrai, 2001: 29). Idézem továbbá Tátrai Szilárd azon táblázatát, amely a prototipikus társalgás, illetve a prototipikus szövegek jellemzőit foglalja össze.

4 54 Bodnár Ildikó A prototipikus társalgás jellemzői: A prototipikus szöveg jellemzői: dialogikusság monologikusság az interakció közvetlensége az interakció közvetettsége a megformálás spontaneitása a megformálás tervezettsége az interakció szóbelisége az interakció írásbelisége a műfaji elvárások kisebb mértékű kodifikáltsága a műfaji elvárások nagyobb mértékű kodifikáltsága 1. ábra A két protodiskurzus alapvető jellemzői (Tátrai, 2001: 77) 4. Gazdasági kommunikáció vállalati kommunikáció Borgulya Istvánné, aki a vállalati kommunikáció tanulmányozása, bemutatása terén számos könyvnek és tanulmánynak a szerzője, egyik legutóbbi, a kommunikációmenedzsmenttel foglalkozó munkájában a vállalati kommunikáció rendszerét a következő szempontok szerint vizsgálta, illetve adta meg az egyes szempontokhoz tartozó területeket és jellemzőket: a) Színtér alapján: intern extern; b) Irányultság (a vállalat hierarchiaszintje) alapján: vertikális horizontális diagonális; c) Küldő-befogadó váltakozása alapján: egyirányú kétirányú; d) Szabályozottság foka alapján: formális informális; e) Az információ kezelése alapján: centralizált decentralizált decentralizált-integrált (centralizált akkor, ha minden információ avezető birtokában van); f) Szférák szerint: pénzügyi piaci nem piaci a munkatársak szférája (Borgulya, 2010: 42 nyomán) Ablonczyné Mihályka Lívia Gazdaság és nyelvhasználat címmel írott, s a gazdaságban megvalósuló kommunikáció szövegtípusairól, műfajairól szóló tanulmányának lapjain (Ablonczyné, 2010: ) két összefoglaló táblázat is szerepel; ezek közül az egyiket magam is bemutatom. A bemutatandó táblázat mintegy harminc szövegfajtát nevez meg, gondosan megkülönböztetve egymástól egyrészt a benti (a gazdasági egységen belül történő, intern) és a kinti (a gazdasági egységen kívüli, extern) színterek felé történő, másrészt viszont az írásban, illetve a szóban történő kommunikációt. Kinti színteret képviselő írásbeli műfaj például a hirdetés, a szerződés, velük szemben a bentit tipikusan a körlevél és a jegyzőkönyv képviseli; a kinti színtéren történő szóbeli kommunikációt pedig például egyegy üzleti tárgyalás és a vállalatról szóló előadás, míg a bentit az értekezlet vagy éppen az állásinterjú valósíthatja meg. A telefonbeszélgetések és a megbeszélések ugyanakkor mind az extern, mind pedig az intern kommunikációra jellemzők lehetnek. A további műfajokat ld. az idézett táblázaton, melynek eredeti címét: Jellegzetes műfajok a gazdasági kommunikációban minden további nélkül a Jellegzetes műfajok a vállalati kommunikációban címre lehet cserélni. A gazdasági jellegű kommunikációnak ugyanis a banki szféra és a külön-

5 A vállalati kommunikáció tipikus nyelvi és stilisztikai formái 55 böző pénzügyi szervek mellett hasonlóan fontos színterei a különféle vállalatok, üzemek, cégek. De még ha nem is minden esetben folyik gazdasági jellegű kommunikáció a vállalatoknál, magukat a kommunikációs műfajokat ez kevéssé érinti, és az eltéréseknek sokkal inkább tartalmi vonatkozásai vannak. A táblázatban megnevezett írásbeli és szóbeli műfajok zömére igaz az előzőekben bemutatott, a protodiskurzus két változatát jellemző tulajdonságok sora. Például az írott szövegek tervezettsége olyan fokú is lehet, hogy a partner előre elkészített, s csupán kiegészítendő, kitöltendő űrlapot kap kézhez. S közismert az üzleti levelek számos tartalmi és formai kötöttsége is. Ugyanakkor egyes, főként szóbeli műfajok el is térhetnek a prototípustól. A spontaneitás például a legtöbb szóbeli műfajra igaz, de egy-egy üzleti tárgyalás melyek a vállalati kommunikációban nagyon fontosak mégsem nyugodhat a spontaneitáson, ahogyan egy tudományos előadás is komoly tervezettséget igényel. Extern Intern Írott jelentés űrlap pályázat hirdetés levél szerződés tudományos-ismeretterjesztő cikk rövid üzenetek emlékeztetők szabályzatok (alapszabály, fegyelmi szabályzat stb) belső jelentés jegyzőkönyv körlevél kérelem Szóbeli Telefonbeszélgetés telefonüzenet megbeszélés beszámoló üzleti tárgyalás konzultáció tudományos-ismeretterjesztő előadás telefonbeszélgetés megbeszélés bemutatkozó interjú munkahely bemutatása beszámoló értekezlet utasítás small talk 2. ábra Jellegzetes műfajok a gazdasági kommunikációban (Ablonczyné, 2010: alapján) A gazdasági szféra sokarcúságának köszönhetően nyílván nem minden szövegfajta kerülhetett bele a fenti, a jellegzetes műfajokat megnevező táblázatba. További elemzések (Borgulya, 1999; Kurtán, 1997; Tompos, 2003) bebizonyították, hogy a leggyakrabban használt írásbeli műfajok (mind olvasás, mind írás tekintetében) a rövid üzenetek/emlékeztetők és a rövid jelentések; szóbeli műfajok pedig a személyes munkahelyi beszélgetések, telefon-beszélgetések, tárgyalások és interjúk, beszámolók, illetve konzultációk olvashatjuk az idézett cikk kapcsolódó részében (Ablonczyné, 2010: 250). Tompos Anikó fent hivatkozott cikkét elolvasva ennél is jóval több, közel ötven műfajjal találkozhatunk (Tompos, 2003: ).

6 56 Bodnár Ildikó Mivel szinte minden munkahelyen megvannak a vállalati kommunikációra jellemző szituációk, szövegfajták és műfajok természetesen a szakterületre vonatkozó, egészen speciális jelenségek mellett ezért a vizsgálatokat további területekre is érdemes lehet kiterjeszteni. Ennek szemléletes példáit mutatom be a következő fejezetben, ahol három másik területet is összevetek a klasszikus vállalati színtérrel. A vállalatok nyelvének és a gazdasági szaknyelvnek konkrét összekapcsolódásáról Ablonczyné ír idézett tanulmányában. A szerző, könyvének a különböző szakterületet képviselő szakemberek kommunikációjáról szóló alfejezetében, jellemző példaként a cégvezetőnek az adószakértővel folytatott kommunikációját említi (Ablonczyné, i. m.: 249). 5. Szövegfajták az orvosi, a rendőrségi és a vegyipari környezetben zajló kommunikációban Szándékomban áll a következőkben utalni más szaknyelvi kiadványokban, tanulmányokban bemutatott, például az orvosi, illetve a rendőrségi kommunikációt képviselő, azok körébe tartozó jellemző műfajok adataira. Egy, a különféle szaknyelveket bemutató kötetnek (Szaknyelvi kommunikáció, szerkesztette Dobos Csilla) az orvosi szaknyelvről szóló tanulmányában a megnevezett műfajok száma eléri a harmincat: a cikkben tíz szóbeli és húsz írásbeli műfaj megnevezésével találkozunk (ld. Demeter, 2010: ). A műfajok bemutatásában teljességre semmiképpen nem törekedhettem; a kiválasztott területek szövegfajtái közül részben olyanokat emeltem ki, amelyek ezek mellett számos más szakterületen is jelen vannak, bár igen eltérő tartalmakat hordozva, részben pedig az adott területre tipikusan jellemzőnek tartott néhány műfajt nevezek meg. A vállalati kommunikációra jelentősen emlékeztet a munkahelyi interakciókhoz kapcsolódó kommunikációs műfajok sora az orvosi szaknyelv területén is, például a megbeszélés, noha ennek témája nyilvánvalóan más, s itt magától értetődően a gyógyításhoz kapcsolódik. Egyik változatát orvosi konzíliumként is említik. Jelentős szerepet töltenek be továbbá a különböző hierarchiaszinteket képviselő utasítások, kérések, adott esetben az előírások. A specifikus orvosi műfajok sora a kórtermi vizittől (szóbeli műfaj) az anamnézis felvételén át a zárójelentésig (írásbeli műfajok) tart. Az idézett kötet egy másik, a rendészetről szóló tanulmányában a megnevezett rendőrségi szaknyelvi műfajok száma hetven (!) körül van; ebből 15 szóbeli, a többi írásbeli, s ez utóbbiak a tanulmány szerzőjének csoportosítását követve részben a leíró-elbeszélő, részben a magyarázó-érvelő szövegek körébe tartozik. A rendészeti kommunikáció szóbeli formái között itt is megvan a helye a megbeszélésnek, a munkaértekezletnek, az utasításnak, nyilván itt is más tartalmakkal vagy akár stílusbeli jellemzőkkel is, mint a vállalatoknál, s nagy számban lehetnek és vannak is a vállalati kommunikáció műfajai között egyáltalán nem szereplő példák. Igen speciális, a rendészethez köthető szóbeli műfajok az eligazítás, a parancs, a kihallgatás. Az írásbeli megnyilvánulások közül is mindkét esetben (rendészeti nyelvhasználat, illetve vállalati kommunikáció) megtalálhatók a jegyzőkönyv, a feljegyzés, a jelentés, jóllehet szintén igencsak eltérő tartalmakkal. S természetesen jóval nagyobb számban szerepelnek a felsorolásban a kifejezetten rendészeti vonatkozású műfajok, mint amilyenek például a nyomozati terv, a vizsgálati terv, a vádirat stb. (Mátételkiné, 2010: ).

7 A vállalati kommunikáció tipikus nyelvi és stilisztikai formái 57 A magyar szerzők közül eddig Kurtán Zsuzsa foglalkozott talán a legrészletesebben a szaknyelvekkel, s ezen belül a szakszövegek tipológiájával. Könyvében többek között megtalálható a vegyészeti szakszövegek felsorolása. Mint az e területet (és még sok hasonló ipari környezetet általában is) erősen jellemző szövegekre szeretnék utalni pl. a biztonsági előírásokra, a laboratórium bemutatására, a működési leírásokra, illetve a technológiai folyamatok leírására (Kurtán, 2003: 127). Egy vegyipari vállalatnál is élnek azonban a vegyészeti szakterület fent említett jellegzetes műfajai mellett a vállalatirányítás, vállalati élet par excellence szövegei is (jegyzőkönyvek, jelentések, önéletrajzok, rövid üzenetek stb.). Összefoglalóan azt is elmondhatjuk, hogy nagy számban vannak olyan műfajok, amelyek mind a vállalati kommunikációban, mind pedig az egyes említett (vagy éppen nem említett) szakterületeken egyaránt megjelennek (például a jegyzőkönyvek, jelentések, feljegyzések, valamint a kérések, utasítások, hozzászólások, termékismertetők), míg mások használata egy-két vagy egészen speciálisan csupán egyetlen egy, s általában jól felismerhető szakterületre korlátozódik. Így pl. a kihallgatási jegyzőkönyv, a látleletkérő lap a rendőrség szaknyelvében, a már említett kórházi zárójelentés és a laboratóriumi kísérlet lépéseinek leírása az orvosi, illetve a kémiai szaknyelvben honos. 6. Egy újonnan felismert szövegkategória bemutatása A fent idézetteknél nagyobb lélegzetű áttekintések jelentek meg a korábban már említett kétnyelvű a Brinker Antos Heinemann Sager négyes szerkesztette kézikönyv lapjain. Az egyik ott megjelent tanulmányban, melynek szerzője az írásbeli és a szóbeli kommunikáció kérdéseit hosszabb ideje kutató nyelvész, egy egészen speciális, s ezért különös figyelmet érdemlő csoportként az eredetileg írásban megfogalmazott, de zömmel mégis szóban előadott szövegek felsorolását és elemzését találjuk. A listában közel 400 (!) szövegfajta megnevezése szerepel (Gutenberg, 2001: ). A rendkívül gazdag anyagból a teljesség mindenféle igénye nélkül, s csupán az érdekesség kedvéért a német szavak ábécérendjében összeállított felsorolás első két, valamint utolsó két tagját idézem. Az elsők az Abendgebet (= esti ima) és az Abendnachrichten (= esti hírek) műfajnevek voltak, míg az utolsó kettőt a Zugauskunft (= menetrendi felvilágosítás) és a Zwanziguhrnachrichten (= húszórai hírek) műfaja képviseli. A tanulmány a négyszáz körüli szövegfajtát ugyancsak több jellegzetes csoportra osztja, különbséget téve pl. a pontosan megfogalmazott és betű szerint felolvasott, illetve a csak vázlatpontok alapján felolvasott vagy csupán emlékezetből elmondott szövegek között. A szövegfajtákat a kommunikáció legkülönbözőbb színtereiről veszi, így szerepelhetnek közöttük a vállalati kommunikáció szemléltetésére alkalmas szövegek is. Az eredetileg írásban megfogalmazott, de zömmel mégis szóban előadott szövegeknek azért van nagy jelentőségük, mert azt a felismerést tükrözik, hogy írásbeliség és szóbeliség nem mindig választható el élesen egymástól, továbbá hogy itt is vannak átmenetek, egymásba tűnések. Vagyis a protodiskurzus két ága nem is mindig választható el egyértelműen.

8 58 Bodnár Ildikó 7. A szakszöveg-tipológia további szempontjai Kurtán Zsuzsa már idézett könyvében külön fejezetet szentel a szakszövegek csoportosításán kívül a nyelvi-stilisztikai osztályzás kritériumainak. Ez utóbbiakat a szakszövegtipológia tizenkét szempontját (Vannyikov nyomán) a következőkben adja meg: 1. a szöveg nyelvi szervezettsége; 2. a szöveg funkcionális stílusa; 3. a funkcionális stílus alfaja; 4. a kifejtés módja; 5. a logikai tartalom; 6. a tárgyi tartalom; 7. a közlés módja, közege; 8. a műfaj; 9. az információ elsődleges vagy másodlagos jelleg; 10. az expresszív-stilisztikai jegyek; 11. általános pragmatikai jellemzők; 12. konkrét pragmatikai jellemzők. A kötet következő lapjain az egyes szempontok részletezését olvashatjuk (Kurtán, 2003: 83 89). Így például az ún. nyelvi szervezettség (1. pont) a szövegek kötöttebb vagy szabadabb voltára, a kifejtés módja (4. pont) a leíró, elbeszélő, érvelő stb. szövegfajták változataira vonatkozik. A pragmatikai jellemzők köréből a szerző egy másik írása a beszédszándékokat emeli ki. Így a szakmai kommunikációt a beszédszándékok szempontjából csoportosítva reprezentatívákról (pl. tájékoztató anyagokról), direktívákról (kérések, parancsok, javaslatok különböző megfogalmazásairól), komisszívákról (garancia nyújtásáról), expresszívákról (pl. az üzleti levelekben a kommunikáló fél attitűdjét kifejező fordulatokról: Sajnálattal közöljük tisztelt ügyfelünkkel, végezetül pedig deklaratívákról (kinevezési okmány, felmondó levél stb.) beszélhetünk (Kurtán, 2010: 19). 8. A vállalatokat jellemző szövegfajták irányulása A tájékoztató szövegek esetében a tájékoztatás mint láttuk történhet például a vállalaton belül, de irányulhat a vállalattól a külvilág felé is. A kifelé irányuló tájékoztatás lényeges eleme a vállalati életnek és létnek, de legalább olyan fontos esemény, amikor a vezető tájékoztatja az alkalmazottakat az üzem, vállalat előtt álló aktuális feladatokról. S az sem baj, ha a tájékoztatás éppenséggel kétirányú, vagyis a vezető is tájékozódik a dolgozók véleményéről, meghallgatja javaslataikat stb. Összegezve és kiegészítve a már eddig mondottakat (pl. a Borgulya Istvánné írása nyomán közölt felsorolásunkat) a kommunikáció irányultságáról, az alábbi lehetőségek képzelhetők el, melyek közül némelyek kettősségekbe rendezhetők, mások hármasokat alkotnak vagy még több ágba rendezhetők. Először nézzük a kettősöket alkotókat: a) belső, illetve külső tájékoztatás; b) szóbeli, illetve írásbeli tájékoztatás;

9 A vállalati kommunikáció tipikus nyelvi és stilisztikai formái 59 c) formális (hivatalos), illetve informális (nem hivatalos) tájékoztatás; d) szemtől szembe (közvetlenül), illetve közvetett úton történő tájékoztatás; e) egyirányú, illetve kétirányú (oda-vissza történő) tájékoztatás (Borgulya Istvánnénál ez utóbbi kettős a küldő-befogadó váltakozása címen szerepel); f) kötött, illetve kötetlen témájú tájékoztatás. Olyan irányultságok, amelyek esetében viszont nem a fenti bináris rendszer, hanem hármasság vagy annál is nagyobb változatosság érvényesül, a következők: g) egy személyre, néhány személyre, sokakra vonatkozó tájékoztatás; h) igen rövid, rövid, félhosszú, hosszú időtartamú, illetve szövegterjedelmű tájékoztatás; i) azonos szinten állók közötti, illetve felfelé vagy lefelé irányuló tájékoztatás; j) jellemző idősík lehet: a múltra és a jelenre, illetve mind a múltra, mind a jelenre és a jövőre való irányultság; k) a témák sokasága (Borgulya Istvánnénál ezen a helyen a szférák szerinti felosztást találjuk). l) az információ kezelése alapján: centralizált decentralizált decentralizált-integrált (egy további, Borgulya Istvánnénál szereplő szempont). 9. A vállalati nyelvhasználat nyelvi-stilisztikai eszközei A nyelvhasználat és a stílus mindig összefüggésben áll a küldő személyével és a címzettek (a hallgatóság) összetételével, de nagymértékben függ a választott szövegfajtától is. Talán az is kijelenthető, hogy ahány vállalati kommunikációs műfaj van, szinte annyiféle stílussal találkozunk. Egyes, főleg informális műfajokban szinte teljes a nyelvhasználati szabadság, míg másokra kisebb-nagyobb kötöttségek jellemzőek. Ismét másokra viszont szigorú szabályok vonatkoznak, például az információk elrendezésére a hivatalos levelekben. Az űrlapok nyomtatott változataiban (ld. az ilyen lapok szigorú rendben sorakozó pontjait) ezek a szabályok szintén jól tükröződnek. Ugyanez a szigorúság tapasztalható a különféle igazolványok, jogosítványok stb. esetében is. Egészen más nyelvi-stilisztikai követelményei vannak a szűkebb értelemben vett, s a legtöbbször írásos formában megjelenő, a vállalati élettel összefüggő szövegeknek, mint a csupán szóban elhangzó utasításoknak. A vállalatok írásbeli nyelvhasználatába a vállalat profiljának megfelelően számos szakszó, szakkifejezés bekerülhet, s érvényesülhetnek az ún. szaknyelvi stílus sajátosságai. Lothar Hoffmann tanulmánya forrásai nyomán az alábbi főbb pontokban összegzi a szakszövegekre vonatkozó korábbi megfigyeléseket: 1. a szaknyelvet jellemzi a pontosság; 2. a szaknyelv jellemzője továbbá a világos és logikus felépítés;

10 60 Bodnár Ildikó 3. jellemzője az érzelmi elemek hiánya; 4. a szaknyelvet gondosan meghatározott értelmű terminus technicusokat alkalmaz; 5. szimbólumokban, képletekben bővelkedik; 6. gyakran idéz számadatokat (Hoffmann, 1980, idézi Bodnár, 2010: 164). Az idézett pontok egy része valóban elsősorban stilisztikai jellemzőket nevez meg (1), (2), (3), mások a stilisztikai jellemzők mellett a jellegzetes szókincsre utalnak (4), ismét más pontok pedig az ún. extralingvisztikus elemekre (5), (6) vonatkoznak. A vállalatok nyelve a szaknyelvek mellett más nyelvi rétegekkel is kapcsolatban áll. A vállalati írott szövegek sok rokonságot mutatnak a szaknyelvi és tudományos mellett a hivatalos nyelvhasználattal, míg a vállalati beszélt nyelvi műfajok gyakran használják a hétköznapok nyelvének fordulatait. Megjegyezhető, hogy a vállalati kommunikáció nyelve egyetlen vállalathoz kapcsolódóan is gyakran több, akár négy-öt szakma, tudományterület szaknyelvéből is meríthet, illetve közel áll a gazdasági, a közigazgatási, esetleg a jogi szaknyelvhez is (Dobos, 2010: ). A művészi képek alkalmazása nem feltétlenül szükséges velejárója a vállalati kommunikációnak, de a megértést segítő ún. kognitív metaforákkal gyakran találkozhatunk. Ha viszont olyan, emlékeztetőkben, belső jelentésekben, szerződésekben vagy hivatalos levelekben, jegyzőkönyvekben is megjelenő kifejezésekre gondolunk, mint a megvitatásra kerül(t), megállapítást nyer(t), kifejezésre juttatja, intézkedést foganatosít, ellenőrzést gyakorol, akkor ún. funkcióigés szerkezetekkel van dolgunk. De halmozódnak a valaminek a vonatkozásában, területén, tekintetében, kapcsán-féle fordulatok vagy az amennyiben, mindazonáltal, ugyanakkor-féle összetett kötőszavak is. Mindezekben az esetekben a vállalati kommunikációban is a hivatalos stílusból jól ismert terjengős kifejezésekkel találkozunk (Grétsy, 1976: 89 90; a funkcióigés szerkezetekről részletesen Dobos, 2009). Ugyancsak jellemző lehet bizonyos esetekben a személytelenségre való törekvés, amely a magyar mondatokban nem az indoeurópai nyelvekre oly jellemző szenvedő ragozás révén valósul meg, mivel ez nincs a magyarban, hanem részben a fenti fordulatok, ld. megállapítást nyert (de: ki állapította meg?), részben bizonyos igeneves szerkezetek el lett fogadva, alá lesz írva (de: ki fogadta el? ki írta alá?) stb. teszik lehetővé a személytelenség megvalósítását. 10. Az avatóbeszédek néhány jellemzője Tudjuk, hogy a vállalatok belső használatra készített írásbeli szövegeiket igen bizalmasan, mondhatni titkosan kezelik, és semmilyen tudományos, például nyelvészeti kutatásoknak nem szívesen engedik át. (Ha mégis, az igazán kivételesnek tekinthető.) Amikor a vállalati kommunikációval kívántam foglalkozni, valamilyen könnyebben hozzáférhető szövegre volt szükségem, így esett választásom az avatóbeszédre. De mint kiderült az avatóbeszéd-szövegekhez sem olyan egyszerű hozzáférni. Végül mégis találtam rájuk néhány példát. Konkrét avatóbeszéd-szövegek részletesebb elemzésével egy későbbi tanulmányban szeretnék majd foglalkozni, itt a műfaj általános kérdéseit tekintem át. Az avatóbeszéd szónak két, egymástól eltérő használata (jelentése) van. Egyik jelentésében személyekre vonatkozik, az ő avatásukkor elmondott köszöntő szavakra, másik jelen-

11 A vállalati kommunikáció tipikus nyelvi és stilisztikai formái 61 tésében viszont igen széleskörűen használva vonatkozhat pl. az új sportlétesítmények, iskolák, szobrok, emléktáblák, de akár üzemépületek, üzemcsarnokok, gépsorok felavatásakor elhangzó ünnepi beszédekre. Ha az avatóbeszéd egy-egy vállalat életéhez kapcsolódó eseményre (egy új részleg, üzemcsarnok, gyártósor stb. felavatására) vonatkozik, akkor az avatóbeszédet tekinthetjük úgy, mint a vállalati kommunikáció egyik megnyilvánulási formáját. Velük kapcsolatban is érvényesítve a korábban a kommunikációs helyzetre vonatkozó meggondolásokat ld. a 8. fejezetet a következő jellemzőkre figyelhetünk fel. (Dőlt szedés utal azokra a vonásokra, amelyek a korábbi elemzés megállapításaival szemben leginkább jellemzik az avatóbeszédeket.) a) Az avatóbeszédekben egyszerre érvényesül mind a belső, mind pedig a külső tájékoztatás. b) Az avatóbeszéd egyszerre szóbeli, illetve írásbeli műfaj: tudjuk, hogy minden ilyen beszéd először írásban készül, majd pedig a legtöbbször felolvasásként hangzik el; ritka, hogy az előadó teljesen szabadon mondaná el. c) Az avatóbeszédekre a formális (hivatalos), illetve informális (nem hivatalos) tájékoztatás egyaránt jellemző. d) Az avatóbeszédekben a szemtől szembe történő kommunikáció, tájékoztatás érvényesül. e) Az avatóbeszédre leginkább az egyirányú tájékoztatás jellemző. f) Az avatóbeszédekben a kötött téma a jellemző. g) Az avatóbeszéd egyszerre sokakra vonatkozó tájékoztatás. h) Az avatóbeszéd lehet rövid, félhosszú, esetleg hosszú időtartamú tájékoztatás. Ha több személy is tart beszédet, egyenként általában rövidebb beszédeket mondanak, míg ha egyetlen személy avat fel valamit, akkor a beszéd igen hosszúra is nyúlhat. i) Az avatóbeszéd egyszerre ad azonos szinten, illetve felfelé, avagy lefelé irányuló tájékoztatást. Az avatáson a megvalósításban részt vevő fizikai dolgozók éppúgy jelen lehetnek, mint a minisztérium képviselői és más vendégek, pl. a sajtó képviselői. j) Az avatóbeszédekben mindhárom idősík fontos szerepet játszik. k) Az avatóbeszéd az avatandó intézménytől, részlegtől, gyáregységtől stb. függően változatos témájú lehet. A korábbi felsorolás nyomán létrejött áttekintést még néhány ponttal kiegészítve: l) Az avatóbeszédnek jellegzetes struktúrája van, azaz többféle formai kötöttség is jellemzi a műfajt. m) Ami a szóhasználatot illeti, egy-egy avatóbeszéd valószínűleg számos szakszót, szakkifejezést tartalmaz, de ezeket a laikus résztvevőkre való tekintettel magyarázatokkal látják el a szónokok. n) Gyakran tartalmaz konkrét, de sokszor fárasztó számadatokat. o) A verbális mellett mint szóban elhangzó műfajt a nem verbális kommunikáció eszközei is jellemzik az avatóbeszédet. A fentiek alapján valószínűleg nem túlzás az avatóbeszédet valóban a vállalati kommunikáció egyik leginkább sokarcú jelenségének nevezni. Az avatóbeszédnek mint a szónoki beszéd egyik megnyilvánulási formájának számos, a nem verbális kommunikáció területére

12 62 Bodnár Ildikó tartozó kísérője is van, amelyek elemzésére itt nem vállalkozom. Ezen eszközök részletes leírása szerepel például a már említett Retorika című kötetben (Adamik Jászó Aczél, 2004), illetve rövidebben összefoglalva a Szónokok, előadók kézikönyve című kiadványban (Deme, 1975). Összegzés A vállalati kommunikáció valamennyi szövegfajtájának bemutatása, az előforduló szakszövegek sokaságának tipologizálása igen nagy feladat, amire a tanulmány nem is vállalkozhatott. Csupán felhívta a figyelmet arra, hogy ahány vállalat van, annyiféle igény jelentkezik a különféle szövegfajták, műfajok kialakítására, s ahány szövegtípus, szinte annyiféle stílus is jelentkezhet. Az egyes vállalati műfajokra, az információk elrendezésére különféle, hol szigorúbb, hol kötetlenebb szabályok vonatkoznak. Azért is jelent nagy feladatot minden konkrét, a vállalati kommunikációra vonatkozó szövegfajta elemzése, mert az ezekhez való hozzájutás során gyakran nehézségek adódnak. A hozzáférés viszonylagos könnyebbsége miatt választottam bemutatásra az avatóbeszédet. Az utolsó fejezet egy tervezett empirikus kutatás elméleti hátterét, illetve a vizsgálat első lépéseit mutatta be. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A bemutatott kutatómunka a TÁMOP B-10/2/KONV jelű projekt részeként az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. This research was carried out as part of the TAMOP B-10/2/KONV project with support by the European Union, co-financed by the European Social Fund. Irodalom Ablonczyné Mihályka Lívia Gazdaság és nyelvhasználat. In: Dobos Csilla (szerk.) Szaknyelvi kommunikáció. Miskolc Budapest: Miskolci Egyetem Tinta Könyvkiadó Adamik Tamás A. Jászó Anna Aczél Petra Retorika. Budapest: Osiris. Bodnár Ildikó Szaknyelv és stilisztika. In: Dobos Csilla (szerk.) Szaknyelvi kommunikáció. Miskolc Budapest: Miskolci Egyetem Tinta Könyvkiadó Borgulya Istvánné Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben. Budapest: Akadémiai Kiadó. Brechler, R Beszédtechnika menedzsereknek. Biztos fellépés, eredményes előadásmód. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt , Brinker, K. G. Antos W. Heinemann F. Sager (Hrsg.) Text- und Gesprächslinguistik Linguistics of Text and Conversation. Berlin New York: Walter de Gruyter. Deme László Szónokok, előadók kézikönyve. Budapest: Kossuth Kiadó. Demeter Éva Az orvosi szaknyelv. In: Dobos Csilla (szerk.) Szaknyelvi kommunikáció. Miskolc Budapest: Miskolci Egyetem Tinta Könyvkiadó Dobos Csilla Funkcióigés szerkezetek. Miskolc: Passzer Dobos Csilla Jogi szaknyelv és szakmai kommunikáció. In: Dobos Csilla (szerk.) Szaknyelvi kommunikáció. Miskolc Budapest: Miskolci Egyetem Tinta Könyvkiadó. Gutenberg, N Mündlich realisierte schriftkonstituierte Textsorten, in Brinker, K. G. Antos W. Heinemann F. Sager (Hrsg.) Text- und Gesprächslinguistik Linguistics of Text and Conversation. Berlin New York: Walter de Gruyter.

13 A vállalati kommunikáció tipikus nyelvi és stilisztikai formái 63 Hundt, M Texte des Bereichs Wirtschaft und Handel. In: Brinker, K. G. Antos W. Heinemann F. Sager (Hrsg.) Text- und Gesprächslinguistik Linguistics of Text and Conversation. Berlin New York: Walter de Gruyter Kurtán Zsuzsa Szakmai nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kurtán Zsuzsa Szaknyelv és szakmai kommunikáció. In: Dobos Csilla (szerk.) Szaknyelvi kommunikáció. Miskolc Budapest: Miskolci Egyetem Tinta Könyvkiadó Mátételkiné Holló Magdolna Rendészet és nyelv. In: Dobos Csilla (szerk.) Szaknyelvi kommunikáció. Miskolc Budapest: Miskolci Egyetem Tinta Könyvkiadó Szabó Istvánné Nagy Magdolna é. n. A szövegalkotás műfajai. Békéscsaba: ITEM Könyvkiadó Tátrai Szilárd Bevezetés a pragmatikába. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Tompos Anikó A szaknyelvi vizsgáztatás műfaji megközelítése. In: Tompos Anikó Bakonyi István (szerk.) Győri Nyelvi Mozaik. I. Győr: Széchenyi István Egyetem

14

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Angol általános nyelvi tárgyak Angol Kezdő 1 (A1) Angol Kezdő 2 (A1) TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Kezdőknek, újrakezdőknek A tanfolyam célja az angol nyelv alapjainak megismerése korszerű tananyagokkal, beszéd

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Kommunikációs gyakorlatok írásban A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2013/2014 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS

ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (ME BTK) magyar szakos képzéseinek megtervezésekor alapvetően két tényezőt vettünk figyelembe: a hagyományos magyar

Részletesebben

1. A stílusréteg fogalma

1. A stílusréteg fogalma 1. A stílusréteg fogalma A nyelvi kifejezésmódok a társadalmi érintkezés meghatározott területeihez is kapcsolódnak. Az így létrejött stílusváltozatok a stílusrétegek. Más szóval: a stílusréteg a társadalmi

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA

ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA Az anglisztika szak létesítési dokumentuma szerint: a záróvizsgára bocsátás feltétele egy sikeres szakdolgozat, a kritérium jellegű záróvizsga két részből áll: egy

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100

Részletesebben

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ szakirányú továbbképzési szak A szak felvételének feltétele: Alapképzésben szerzett fokozat és szakképzettség birtokában bölcsészettudomány képzési területen

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet)

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet) Jegyzőkönyv a DOSz Nyelvtudományi Osztályának alakuló üléséről Ülés időpontja: 2013. 10. 21. 15:00 Ülés helyszíne: Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II.

Részletesebben

- - 2006. szeptemberétől

- - 2006. szeptemberétől - - Germanisztika alapszak - német szakirány mintatanterve - - 2006. szeptemberétől "A" típusú tantárgyak 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Tantárgy neve Tantárgy kódja Heti Tantárgyfelelős Meghirdetés kontakt Félévi

Részletesebben

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója Pedagógiai tervezés és értékelés M1014 Kollokvium M1002L - Legalább egy referátum készítése kiadott vagy választott témában. - Egy házi dolgozat készítése 10.000 leütés terjedelemben. (Két megadott cím

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Vizsgainformációk. Vizsgadíjak. Külön írásbeli vizsga. Külön írásbeli vizsga

Vizsgainformációk. Vizsgadíjak. Külön írásbeli vizsga. Külön írásbeli vizsga Euro angol és német Vizsgainformációk Komplex vizsga (írás- és szóbeli együtt) Vizsgadíjak Külön írásbeli vizsga Külön szóbeli vizsga B1-Alapfok 24 900 Ft 17 900 Ft 15 900 Ft B2-Középfok 28 500 Ft 21 900

Részletesebben

Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere.

Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere. Országos Próbanyelvvizsga Rendszer Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere. Az OPR a következőkben szeretné

Részletesebben

CAMBRIDGE VIZSGÁK. 2014. október 7. György Mariann, British Council

CAMBRIDGE VIZSGÁK. 2014. október 7. György Mariann, British Council 2014. október 7. CAMBRIDGE VIZSGÁK Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola, Dob utca György Mariann, British Council Mi az a KER? Közös Európai Referenciakeret A2 alapozó

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató EUROPASS PORTFOLIÓ Mobilitás az Európai Unióban Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató Munkavállalói mobilitás Cél: 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiója Eszköz: növelni kell a tanulmányi

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS Szakdolgozat konzultáció MILYEN LEGYEN A SZAKDOLGOZAT? ELVÁRÁSOK SZEMPONTRENDSZERE SZAKIRODALMI JÁRTASSÁG irodalmi jártasság SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz I. évfolyam GM+PSZ szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti kommunikáció Tanszék: Vállalkozás és

Részletesebben

A bemutatót készítette: Kegyesné Szekeres Erika és Paksy Tünde

A bemutatót készítette: Kegyesné Szekeres Erika és Paksy Tünde Germanisztika (német) alapszakos képzés A Miskolci Egyetem Német Nyelv-és Irodalomtudományi Tanszékén Tájékoztató Germanisztika, német alapszakos bölcsész képzésről a Miskolci Egyetemen SZERETETTEL KÖSZÖNTÜNK

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének

Részletesebben

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. 10. 11. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 12. 13. Irodalom 2 2 4 É 3 É Magyar nyelv 2 2 1 É 1 É Történelem és társadalomismeret

Részletesebben

A nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció A nonverbális kommunikáció jelentősége, értelmezése A nonverbális kommunikáció csatornái

A nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció A nonverbális kommunikáció jelentősége, értelmezése A nonverbális kommunikáció csatornái 1/A Önnek egy Rt. kereskedelmi üzletkötőjével kell találkoznia, előzetesen egyeztetnie kell vele a szerződéskötés feltételeit, és a megállapodás, egyeztetés után elő kell készítenie a szerződést. Ismertesse

Részletesebben

Tanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra

Tanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉ- KELÉSÉHEZ Mind a szövegtani anyagot, mind a stilisztikát ajánlatos diagnosztizáló értékeléssel kezdeni, feltárni a tanulók előzetes tudását. A szövegtani

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz Fakultációs tanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz 4 / 5 /6 évfolyamos gimnázium, fakultációs csoportok Éves óraszámok évfolyamonként: 11. 72 óra 12. 60 óra 1. Célok és feladatok A magyar nyelv

Részletesebben

A tárgy oktatásának célja

A tárgy oktatásának célja 1 A tárgy oktatásának célja Elérni azt, hogy a hallgatók képesek legyenek a településüzemeltetési ismeretek felsőfokú elsajátítására, logikus összefüggésekben és nagy rendszerekben gondolkodjanak, és tudják

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor SZAKMAI GYAKORLAT -SZAKDOLGOZAT

Dr. Bozsik Sándor SZAKMAI GYAKORLAT -SZAKDOLGOZAT Dr. Bozsik Sándor SZAKMAI GYAKORLAT -SZAKDOLGOZAT SZAKDOLGOZATKÉSZÍTÉS CÉLJA, TERJEDELME Cél: bebizonyítani, hogy adott munkahelyen képesek közgazdasági végzettséghez kötődő munkát ellátni Tartalom: szakmai

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A portfólió Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör A prezentációt

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Ügyviteli titkár szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 346 02 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai

Részletesebben

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo

Részletesebben

Új módszerek az alkalmazott nyelvészeti kutatásban

Új módszerek az alkalmazott nyelvészeti kutatásban SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 114. Új módszerek az alkalmazott nyelvészeti kutatásban Szerkesztette GECSŐ TAMÁS - SÁRDI CSILLA KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA, SZÉKESFEHÉRVÁR TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Helyesírás A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,

Részletesebben

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem 2. évfolyam A 2. évfolyam megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek idegen nyelvi tapasztalatokkal így az általános célkitűzések az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: 1. az idegen nyelv tanulása iránti

Részletesebben

Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában. Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23.

Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában. Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23. Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23. Bemutatkozás Hogy vagy most? - Hogy vagyok most? Címmel. 1 fotó készítése telefonnal.

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. A doktori disszertáció tézisei. Kuna Ágnes

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. A doktori disszertáció tézisei. Kuna Ágnes Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A doktori disszertáció tézisei Kuna Ágnes A 16 17. századi magyar nyelvű orvosi recept szövegtipológiai és pragmatikai vizsgálata funkcionális kognitív

Részletesebben

specializáció mintatanterve kreatív írás 2013. szeptemberétől

specializáció mintatanterve kreatív írás 2013. szeptemberétől Magyar alapképzési szak ügyvitel kiadványszerkesztő specializáció mintatanterve kreatív írás 2013. szeptemberétől Tantárgy neve Tantárgy oktató neve KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ALAPOZÓ ISMERETEK A KÖZÖS ISMERETEKET

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Anyanyelvi tantárgy-pedagógia IV. Tantárgy kódja TAB 1313 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.

KÖVETELMÉNYEK. Anyanyelvi tantárgy-pedagógia IV. Tantárgy kódja TAB 1313 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak. Anyanyelvi tantárgy-pedagógia IV. Tantárgy kódja TAB 1313 Meghirdetés féléve 5. Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 1+1 Előfeltétel (tantárgyi kód) TAB1310, TAB 1311 1óra előadás (a teljes évfolyamnak)

Részletesebben

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja. Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei Célkitűzések Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi

Részletesebben

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány Ismertető Hallatlan Alapítvány Az elmúlt negyven év nyelvészeti eredményei világszerte nyilvánvalóvá tették a jelnyelvek természetes nyelv voltát. E tudományos tény megkérdőjelezése ma már a nagyfokú szakmai

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAKNYELVI VIZSGARENDSZER a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontja által kifejlesztett

Részletesebben

Angol nyelv. 1.osztály

Angol nyelv. 1.osztály Angol nyelv 1.osztály Hallott szöveg értése ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT KÖTELEZŐ NYELVI KURZUSOK OROSZ NYELVBŐL Tantárgy neve: Orosz nyelv 1. Tantárgy kódja: MEIOK01ORBT Tárgyfelelős tanszék/intézet: Idegennyelvi

Részletesebben

Zöld Út gazdasági nyelvvizsga

Zöld Út gazdasági nyelvvizsga Zöld Út gazdasági nyelvvizsga Vizsgaleírás ALAPFOK (0 + kb. 12 ) FÕ NYELVI KÉSZSÉG olvasott értése: 1 gazdasági illetve mezőgazdasági + 1 közös (környezet) SZÖVEGFAJTA, MÛFAJ funkcionális, informatív,

Részletesebben

NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATAL BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE II.ADR SZAKMAI KONZULTÁCIÓ. Nagy Zsolt BTE Elnök

NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATAL BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE II.ADR SZAKMAI KONZULTÁCIÓ. Nagy Zsolt BTE Elnök NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATAL BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE II.ADR SZAKMAI KONZULTÁCIÓ BUDAPEST VASKAPU UTCA 33-35 2014.02.17 Nagy Zsolt BTE Elnök BTE MEGALAKULÁSA - CÉLOK 2 2006.07.17.

Részletesebben

Berlitz 1. szint KER szint A 1

Berlitz 1. szint KER szint A 1 Társalgási Berlitz 1. szint KER szint A 1 A tanuló képes általános kifejezéseket és egész egyszerű mondatokat használni és megérteni. Képes személyes adatokra vonatkozó kérdések megfogalmazására illetve

Részletesebben

Pathy Lívia Seper Judit AZ ÉN VILÁGOM

Pathy Lívia Seper Judit AZ ÉN VILÁGOM Pathy Lívia Seper Judit AZ ÉN VILÁGOM Pathy Lívia Seper Judith Az én világom Sodalitas Wien Bécs, 2012 Támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest Lektorálta Kovátsné dr. Németh Mária Sántáné

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

SZEMLE. Szemle 89. Cambridge University Press, Cambridge, 2012. 297 lap

SZEMLE. Szemle 89. Cambridge University Press, Cambridge, 2012. 297 lap Szemle 89 SZEMLE Kertész, András Rákosi, Csilla, Data and Evidence in Linguistics (A Plausible Argumentation Model) [Adatok és evidencia a nyelvészetben (Egy plauzibilis argumentációs modell)] Cambridge

Részletesebben

Ezúton szeretnénk tájékoztatni a Ni-Mo Art Bt. szervezésében megrendezésre kerülő, hat alkalomból álló előadás-sorozatunkról, amelynek címe:

Ezúton szeretnénk tájékoztatni a Ni-Mo Art Bt. szervezésében megrendezésre kerülő, hat alkalomból álló előadás-sorozatunkról, amelynek címe: Tisztelt Érdeklődő! Ezúton szeretnénk tájékoztatni a Ni-Mo Art Bt. szervezésében megrendezésre kerülő, hat alkalomból álló előadás-sorozatunkról, amelynek címe: PROTOKOLL, ETIKETT ELŐADÁSOK ÉS WORKSHOP

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

JOB Klub Álláspiaci kulisszatitkok

JOB Klub Álláspiaci kulisszatitkok JOB Klub Álláspiaci kulisszatitkok Hogyan és mit is csinálunk? Pályázati anyag: önéletrajz + motivációs levél +? Önéletrajz : lehet 1 oldalnál hosszabb? Kulcsszavak használata Tömör és átlátható, ne a

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Olasz nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. 1 Tartalom Olasz nyelv, második idegen nyelv, alapóraszámú képzés... 3 2 Kerettantervi

Részletesebben

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz)

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) A házi feladatokkal kapcsolatos követelményekről Kapcsolódó határidők: választás: 6. oktatási hét csütörtöki

Részletesebben

ÚJSÁGÍRÓ, KONFERANSZIÉ

ÚJSÁGÍRÓ, KONFERANSZIÉ Az iskolában indított elágazások: ÚJSÁGÍRÓ, KONFERANSZIÉ ÚJSÁGÍRÓ I. 3.1 Rész-szakképesítések Azonosítószám: 54 321 01 0100 52 01 Megnevezés: Fotóriporter Azonosítószám: 54 321 01 0100 52 02 Megnevezés:

Részletesebben

A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK" CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK" CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI I. CIKKEK, TANULMÁNYOK KÖZLÉSÉNEK RENDJE A szerző a közölni kívánt cikket a főszerkesztő címére

Részletesebben

TANEGYSÉGLISTA (MA) ASSZÍRIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése:

TANEGYSÉGLISTA (MA) ASSZÍRIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése: TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelezı tanegység kv = kötelezıen választható

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL Közép- és emelt szintű értékelési skálák összehasonlítása tárgyú kutatás-fejlesztési projekt ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosító számú, Átfogó

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Szóba zárt hatalom. Retorika és meggyőző kommunikáció. A retorikai eszközök szerepe a modern kommunikációban Mi a retorika?

Szóba zárt hatalom. Retorika és meggyőző kommunikáció. A retorikai eszközök szerepe a modern kommunikációban Mi a retorika? Szóba zárt hatalom. Retorika és meggyőző kommunikáció. A retorikai eszközök szerepe a modern kommunikációban Ajánló az OKTV Magyar nyelv 2006/2007. 3. témájának kifejtéséhez Készítette: Dr. Takács Edit

Részletesebben