A FORPROFIT ÉS A NONPROFIT SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FORPROFIT ÉS A NONPROFIT SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Nemzetközi marketing szakirány A FORPROFIT ÉS A NONPROFIT SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Készítette: Tóth Eszter Ágnes Budapest, 2006

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐSZÓ A FORPROFIT ÉS A NONPROFIT SZEKTOR KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ ALAPFOGALMAK A MARKETINGTEVÉKENYSÉG TARTALMÁNAK SZEMPONTJÁBÓL Kereskedelmi marketing Nonprofit marketing Szociális vagy társadalmi marketing Cause Related Marketing Ügyhöz kapcsolt marketing Stratégiai ügymarketing A VÁLLALATI TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS CORPORATE SOCIAL RESPONSIBILITY MINT TERJEDŐ CÉGFILOZÓFIA ÉS VEZETÉSI GYAKORLAT A szervezetek társadalmi tanulásának folyamata Együttműködési formák bemutatása és kategorizálása FELELŐS VÁLLALATI MAGATARTÁS À LA CARTE Stratégiai ügymarketing és felelős vállalatvezetés a gyakorlatban A társadalmi éves beszámolók és mérlegek Fedőnevük: AA1000AS és ISAE A pénzpiacok indexei A hiányzó láncszem(ek) forprofit és nonprofit között Ahol a nonprofit és a forprofit összeér A PRIMER KUTATÁS CÉLJA, ELŐFELTEVÉSEI, MÓDSZERE, A MINTA JELLEMZÉSE A PRIMER KUTATÁS CÉLJA HIPOTÉZISEK MÓDSZERTAN MINTA A KUTATÁS EREDMÉNYEI ELEMZÉS A HIPOTÉZISEK ÉRTÉKELÉSE A KUTATÁS ÖSSZEGZÉSE ÖSSZEFOGLALÁS SZEMÉLYES ZÁRSZÓ FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK... 69

3 1. ELŐSZÓ A témaválasztásomat elsősorban személyes szakmai érdeklődésem befolyásolta. Tanulmányaim alatt világossá vált számomra, hogy a marketing tudományágból két téma érdekel a legjobban. Az egyik a túlnyomórészt külföldi nonbusiness vagy nonprofit szervezetek gondolatébresztő, bevállalós, figyelemfelkeltő, esetenként sokkoló marketing-kommunikációja, illetve az ebben rejlő kreatív lehetőségek. A másik a 21. században megjelenő legújabb, legkifinomultabb marketingtechnikák alkalmazása a márkaépítés terén: például a termékek/szolgáltatások értékesítése helyett az élmények, mint áruk promóciója és tömeges adásvétele, vagy egy márka kiterjesztésének lehetőségei, életstílussá, meggyőződéssé, esetenként hitté való formálása. A szakmai ismeretek folyamatos bővülése, illetve a más országokban nyitott marketinges szemmel való járás azonban egyre kritikusabbá tett. Vajon mindenfajta cél szentesítheti eszközét? Vajon tudjuk-e, illetve tudhatjuk-e, hogy a különböző marketingtechnikák, -taktikák és -stratégiák hosszú távon is kedvező végkimenetelűek (akár az adott vállalat, akár a tágabban értelmezett környezete számára)? Vajon létezhet-e az etikus marketing vagy erkölcsös vállalat fogalma? Ezekre a kérdésekre nagyon nehéz választ találni. Globalizálódó világunknak rendkívül sok bírálója akad. Sok helyről és sok szempontból lehet fogást találni jelenlegi működésén. Az eltérő nézőpontokat én a különböző internetes portálokon olvasottakból és újságcikkekből ismertem meg, vagy Naomi Klein radikálisabb hangvételű No logo könyvéből, illetve Michael Moore The Corporation című dokumentumfilmjéből. Ezeket a véleményeket persze mindenki a saját értékrendje szerint ítéli és szűri meg. Lehet kevésbé vagy jobban egyetérteni velük, esetleg tiltakozni vagy elítélni; a fontos azonban az, hogy minden egyes újabb ésszerű álláspont, nyílt fórum és logikus érvelés engem személy szerint elbizonytalanított, hogy jó irányba és úton haladoke: vajon vállalati marketingesként dolgozva nem fogok-e majd abba a rendszerbe illeszkedni, amelynek értékeit és működésének céljait most könnyen megkérdőjelezhetőnek tartom. Ilyen kételyek és gondolatok között töprengtem el azon, hogy jelen pillanatban én milyen marketing területben látom a legnagyobb lehetőséget és fantáziát, hol tenném próbára legszívesebben a tudásomat. Rá kellett jönnöm, hogy bizony az általam két legérdekesebbnek tartott terület professzionális egyvelege az, amiről szívesen kutatnék, 3

4 amiben szakmailag szívesen elmélyednék. Elkezdtem tehát gondolkodni, hogy melyek e két téma aktuális és fontos kérdései, kihívásai. Mit is tapasztalhatunk a nonprofitoknál mostanában? Globális megjelenés, világraszóló kampányok: jó példa erre a One szervezet (www.one.org) egész világra kiterjedő kommunikációs stratégiája, amely az utóbbi években az afrikai szegénység enyhítését, illetve a HIV vírus terjedése elleni küzdelem előremozdítását szorgalmazta ben Hollywood és a nemzetközi zenei világ legismertebb művészei csatlakoztak a One kampányhoz, melynek szerves része volt a 2005 júliusi globális Live8 koncertsorozat. A tárgyiasult nonprofit áru: Magyarországon is sokan szemtanúi voltunk a csuklókon gombamód szaporodó közönséges műanyagból készült színes karpántoknak. A divat mögött azonban eredetileg jó ügy húzódott: Lance Armstrong a világ egyik legsikeresebb kerékpárosa kezdte el viselni a sárga színű Live Strong gumi csuklópántot, mely a saját rákos betegeket támogató alapítvány megsegítésének szimbóluma volt. Egyre több szervezet kezdte el alkalmazni ezt a hatékony forrásgyűjtési technikát, mely elérhetővé tette az adakozást akár csak kisebb összegben is a tömegek számára. Megjelent a rózsaszín karpánt a mellrák ellen való küzdelmet támogatók vagy a fehér színű a már említett One szervezet pártolói számára. Érdekesség, hogy egy idő után már a Nike forgalmazta az igazi sárga karpántokat és új befektetésként a Thierry Henry focista nevével fémjelzett fehér-fekete rasszizmus elleni gumiszalagokat is A karpánt azonban csak az egyik formája volt a nonprofit termékeknek. Az USA-ban például előszeretettel ragasztottak egy szalag alakú matricát a gépkocsikra, mely egyértelműen jelezte, hogy a tulajdonos a vadon élő állatok életének jobbá tételéhez, a mellrák kutatáshoz vagy esetleg a külföldön állomásozó amerikai katonák támogatásához járult hozzá. Mindez annak jele volt, hogy a nonprofit szervezetek felismerték: a pénzadományért cserébe az emberek többsége szívesen fogad el valamilyen ellenszolgáltatást, még akkor is, ha ez a termék egy jelképes csuklópánt vagy matrica. Emellett azzal, hogy tárgyiasították a jószolgálatot, az adakozás lehetőségét és létjogosultságát sikerült bevinni a köztudatba, elérhetővé tették ezt mindenki számára, hiszen egy gumipántra csupán 1-10 USA dollár közötti értéket kellett áldozni. 4

5 Márkaépítés mester fokon a 21. században Uniformizált fogyasztói igények kielégítésére létrehozott sztenderd termékek és szolgáltatások globális előállítóival találkozhatunk ma lépten-nyomon. Jól és kevésbé jól csengő márkanevek között éljük mindennapjainkat, ők jelentik a tájékozódást számunkra a fogyasztás mai élménydús és színes dzsungelében. Ma már a márka kiterjesztésének fogalma és lehetőségei, illetve igazi emberi személyiséggé avanzsálása sem hat meglepetésként, sőt Van azonban egy számomra igen érdekes irányzat a vállalati márkaépítési stratégiák között. Egy korábbi, marketing szakirányos tantárgy házi dolgozatának elkészítése alkalmával döbbentem rá, hogy sokan sokféleképpen értelmezik az ismertség megteremtésének és a publicitás megszerzésének a profitabilitás és a hosszú távú fejlődés lehetőségének, illetve a vállalat társadalmi szerepvállalásának fogalmát. Napjainkban az egyik legújabb, és ami még fontosabb, egy elég gyümölcsöző trendnek bizonyul, hogy a vállalatok a profitérdeken, illetve a hagyományos termékszolgáltatáspromóción túl felvállalnak egy ügyet, egy bizonyos társadalmi problémát melynek hirdetésén és megoldásán fáradoznak. Ez eddig egyértelműen a nonprofit szervezetek feladata és privilégiuma volt, illetve az ő működési mechanizmusukra volt jellemző. A felelős vállalatoknál azonban, ezek után már az előállított termék/szolgáltatás marketing-mixe és reklámhirdetései mellett, hasonló vagy magasabb prioritású feladatként jelenik meg az ügy minél szélesebb körrel való megismertetése, valamint az elért eredmények, sikerek kommunikációja. Az éles elválasztóvonal tehát a vállalati forprofit és a nonprofit szektor között nemhogy elmosódni látszik, hanem bizony a régen még fennálló határsáv halvány nyomait ma már nagyítóval kell keresni. Véleményem szerint a jövő az együttműködésé és az integrációé, illetve azoké a vállalatoké, akik ezt minél hamarabb felismerik és a lehetőségek bővizű folyójának medrét a saját malmuk felé tudják terelni. 5

6 A szakirodalom is a két szektor közötti összefonódás egyre szélesebb körben való terjedését jósolja: A közelmúltban nagyon népszerű profit/nonprofit marketing és menedzsment elhatárolás mintha veszítene erejéből: ma a nonprofit szervezetek is rákényszerülnek profitorientált tevékenységre, az üzleti piacon tevékenykedő szervezetektől pedig egyre inkább elvárható a nem profitcélú, társadalmi értékeket preferáló magatartás. Ez a tény pedig komoly kihívást jelent a menedzsment tagjai és a marketing szakemberek számára: egészen más ugyanis tiszta profitalapon vagy tiszta nonprofit alapon működni, mint a két eljárás ötvözetének megfelelni. ( ) A jövőt olyannak látjuk, ahol a két szféra nem különül el egymástól, ahol nem lesz ellensége a civil a profitnak, ahol a civil tudja, hogy csak a profitból fejlődhet, a profit pedig tudja, hogy a társadalom harmonikus és egészséges működése a profittermelés feltétele. (Dinya et al., 2004, 9-10.) Dolgozatom célja, hogy a két szektor közötti együttműködés lehetőségeit ismertessem és létező példákkal támasszam alá, hogy az a bizonyos professzionális egyveleg kétségtelenül működőképes, és létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen a 21. században. Marketing szempontból rendkívül érdekes terület ez, rengeteg új feladattal és kihívással. A dolgozat szerkezete A témabevezető után a többségében angol nyelvű szakkönyvek és tanulmányok összefoglalásával teszek kísérletet a téma legfontosabb alapfogalmainak tisztázására, a vonatkozó kezdeményezések bemutatására. A harmadik fejezetben a kutatási cél pontos megfogalmazásával szeretném meghatározni a szakdolgozat primer kutatásának kereteit, majd a saját kutatás előfeltevéseit, módszertanát és mintáját ismertetem. Ezután következik a negyedik, a kutatási eredményeket összefoglaló és elemző rész, mely tartalmazza a kutatás tapasztalatait, illetve igazolja, vagy elveti a kutatási hipotéziseket. Dolgozatomat egy összefoglalóval zárom, amelyben áttekintem az általam végzett munkát. 6

7 2. A FORPROFIT ÉS A NONPROFIT SZEKTOR KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ E fejezetben arra vállalkozom, hogy a témáról szóló általam áttanulmányozott szakirodalmat rendszerbe foglaljam. A szakirodalmi áttekintésben elsősorban arra törekedtem, hogy egy gondolkodási vázat teremtsek, amelybe a sok helyről összegyűjtött információ beleilleszthető. Az első alfejezetben az alap marketing fogalmak építőköveitől indulunk el, hogy először egy tágabb értelmezési környezetbe tudjuk helyezni a szakdolgozat témáját. Ezután az etikus vállalati magatartás filozófiai alapjait és gyakorlati megvalósulási lehetőségeit szeretném bemutatni. Így érkezünk el arra a szintre, ahol az előző két terület összeér: a forprofit és a nonprofit szervezetek együttműködési formáinak és a kapcsolat lehetséges típusainak bemutatásához. Végül a fejezet harmadik része a gyakorlati életből vett példáké. Szeretnék felsorolni és bemutatni létező vállalati kezdeményezéseket, hatékony programokat, illetve olyan érdekességeket melyek egyaránt szolgálhatnak információként és inspirációként. 2.1 ALAPFOGALMAK A MARKETINGTEVÉKENYSÉG TARTALMÁNAK SZEMPONTJÁBÓL Fontosnak tartom, hogy a szakirodalmat elemző fejezet a legismertebb, általános és releváns marketing kifejezések üzleti/kereskedelmi marketing, nonprofit marketing, a szociális vagy társadalmi marketing, a CRM-ügymarketing, illetve a stratégiai szemléletű, ügyet támogató marketing értelmezésével és meghatározásával kezdődjön. 7

8 2.1.1 Kereskedelmi marketing A szakirodalom leggyakrabban a kereskedelmi (forprofit, business) marketinget a gazdasági vállalatok által végzett profitorientált marketingtevékenységként értelmezi, hogy egyértelműen megkülönböztethető legyen a marketing egyéb formáitól. Több marketingdefiníciót lehetne felsorolni, én azonban szeretném kiemelni a különböző meghatározások közös nevezőjét : A marketing: egy vállalatvezetési folyamat, melynek célja elsősorban a fogyasztói szükségletek, igények és elvárások kielégítése, egy cserefolyamat lebonyolításán keresztül, vállalati profitrealizálás mellett (Learn Marketing) Nonprofit marketing A nonprofit marketing megkülönböztetése a kereskedelmi marketingtől a szervezeti megközelítésben rejlik. Egy nonprofit szervezet elsődleges célja nem kifejezetten a kereskedelmi profittermelés, hanem a társadalmi, közösségi szükségletek és érdekek támogatása. Ugyanakkor a nonprofit szervezetek számára is elengedhetetlen valamilyen jövedelem generálása, hiszen tevékenységüket finanszírozniuk kell. A támogatások jöhetnek a magán vagy közszférából, természetes vagy jogi személyektől. Fontos megjegyezni, hogy tevékenységük miatt a nonprofit és közhasznú szervezetek az államtól adókedvezményben részesülnek (Anderson). Rebecca Leet tanulmánya (Leet, 1995) nagy segítséget nyújt a nonprofit marketing tartalmának értelmezéséhez azáltal, hogy összefoglalja a leggyakrabban előforduló félreértéseket, tévedéseket és leírja, hogy mi nem a nonprofit marketing. A nonprofit marketing mai szóhasználatban egyenlő forrásszerzéssel. Az, hogy egy nonprofit szervezet bevételei sok helyről érkeznek: hűségkártyákból, vállalati szponzoroktól, tagsági díjakból, alapítványi adományokból vagy nyomtatványok (és egyéb termékek) eladásából, ez még nem jelenti azt, hogy a szervezet professzionális marketing tevékenységet végez. Csupán annyit jelent, hogy diverzifikálja a bevételi forrásait. Annak ellenére, hogy a növekedő bevételek az egyik legfontosabb jótékony hatása a sikeres nonprofit marketingnek, nagy hiba lenne azt gondolni, hogy a 8

9 marketing csupán egy divatos kifejezés, ha a nonprofitok forrásszerzéséről van szó. A nonprofit marketing egyenlő a publicitással, a hírnév megszerzésével. Az ismertség növelése, a hatékonyabb és folyamatos média-jelenlét sokszor nagyon fontos eleme egy marketing tervnek, azonban ez csak egy elem a sok közül. Fontos megjegyezni, hogy hatékony marketing tevékenységet újságszereplések nélkül is folytathat egy nonprofit szervezet. A nonprofit marketing tulajdonképpen a szervezet programjának eladása az embereknek. Nem igaz: a nonprofit marketing az emberek programjainak eladása az embereknek, azoknak a programoknak, melyek egyeznek az ő elvárásaikkal és igényeikkel. Az egyik legnyomósabb indoka annak, hogy az igazi marketinges szemléletmód nem tudott igazán beférkőzni a nonprofit szervezetekbe éppen az, hogy ezek a szervezetek pontosan tudni vélik a fogyasztói szükségleteket anélkül, hogy valaha is rákérdeznének. Ez a hiszen úgyis tudjuk, mit akarnak az emberek hozzáállás egyáltalán nem hatékony és roppant káros lehet még a nonprofit szervezetek számára is. A nonprofit marketing az üzenetről szól, nem programokról és szolgáltatásokról. Szintén nem igaz: A nonprofit marketing nem egyszerűen a szervezet által közvetített üzenet, hanem a végrehajtandó program is. Semmilyen terv nem lehet marketing terv, amelyik nem értékeli a szervezet aktuális programjainak és szolgáltatásainak relevanciáját a kívánt ügyfelek számára. Nekünk nincsenek forrásszerzési problémáink, nincsen szükségünk a marketingre! A marketing egy folyamat, mely az embereket, akiknek szükségleteik vannak összekapcsolja azokkal az emberekkel, akik az igényeket ki tudják elégíteni. A nonprofit világban ez a folyamat együtt járhat pénzügyi tranzakciókkal, de nem feltétlenül. Egy nonprofit marketing terv nem csak forrásszerzésről szól, szólhat önkéntesek toborzásáról, ügyfelek felkutatásáról a programok számára vagy például különböző kormányzati, állami szervezetekkel való kapcsolat kialakításáról (Leet, 1995). 9

10 2.1.3 Szociális vagy társadalmi marketing A szociális marketing a kereskedelmi marketing elméleteinek és eszközeinek alkalmazása olyan programoknál, amelyeket a célközönség magatartásának befolyásolására terveztek, s amelyek elsődleges célja a célközönség (illetve a társadalom) jólétének javítása (Andreasen, 1994). Szociális marketinget a non-profit vagy a közszektor szervezetei végezhetnek. A szociális marketing akkor jött létre, amikor a szakemberek felismerték, hogy ugyanazok a marketing alapelvek, melyeket termékek eladásához használtak fel eddig, tökéletesen alkalmazhatók gondolatok, attitűdök és magatartásformák eladásához. A szociális marketing csak abban tér el a hagyományos marketingtől, hogy valójában mi a tevékenység végcélja és szervezeti háttere. A szociális marketing különböző társadalmi magatartásformákra próbál meg hatást gyakorolni azért, hogy előnyére váljon a célközönségnek és az egész társadalomnak. Gyakorlati példaként szolgálhat az alábbi, a hagyományos marketing-mix mintájára alkotott, szociális marketing-mix, mely kiegészül még néhány új P-vel (Kline Weinreich): Product Termék: A társadalmi marketingben a termék nem elsősorban egy, a fizikai dimenziókban értelmezhető dolog. Ennek ellenére szinte bármilyen típusú terméket találhatunk a palettán a kézzel fogható terméktől (például az óvszer), a szolgáltatásokon (például a különböző orvosi szűrő vizsgálatok) és a helyes magatartásbeli gyakorlatokon át (például a szoptatás vagy az egészséges szívbarát étrend bevezetése) egészen a kevésbé megfogható eszmékig (például a környezetvédelem). Ahhoz, hogy egy szociális termék életképes lehessen az embereknek, tudniuk kell a létező problémáról és arról a kínált termékről, mely megfelelő megoldásként szolgálhat az adott problémára. Price Ár: Ebben az esetben az ár egyenlő azzal, amit a fogyasztónak tennie kell annak érdekében, hogy a szociális marketing termékre szert tegyen. Ez a költség lehet pénzbeli, vagy igényelheti a fogyasztótól, hogy áldozzon fel kézzel meg nem fogható dolgokat, például az idejét, erőfeszítéseit, esetleg hogy kockáztassa meg egy adott közösség elutasítását. Mindig szem előtt kell azonban tartani, hogy a termék megszerzésével együtt járó javaknak értékben többnek kell lenniük a felmerülő költségeknél, így a kipróbálás majd pedig a folyamatos használat esélyei jelentősen megnőnek. 10

11 Place Elosztás: Alapvetően disztribúciós folyamaton keresztül jut el a termék a fogyasztóhoz. A megfoghatatlan szellemi javaknál elosztási rendszer alatt azokat a csatornákat értjük, amelyeken keresztül eljut az információ a végső fogyasztóhoz, illetve annak a kidolgozását, hogy a termék elérése mindenki számára biztosított legyen ugyanazon minőség és szolgáltatások mellett. Promotion Marketingkommunikáció: Gyakran tévesztik össze ezt az elemet az egész társadalmi marketing koncepciójával, hiszen a legtöbb ember számára csak ennyi látható belőle. A társadalmi marketingkommunikáció is a reklám, a PR, a promóció, a média-jelenlét, a személyes eladás, valamint a különböző szórakoztató elemek és rendezvények integrált alkalmazására épül. A cél, hogy fenntartható keresletet alakítsunk ki a szociális termék számára. Addicionális társadalmi marketing P -k: Publics Publikum, közönség: Egy társadalmi marketing tervnek több különböző közönséget kell megcéloznia, hogy sikeres legyen. A publikum P -je egyaránt tartalmaz külső és belső célközönségeket. Az előbbihez tartozik például a másodlagos célközönség, az állami döntéshozók és befolyásos személyek, míg az utóbbi alatt értünk mindenkit, aki bármilyen szempontból hatással lehet a program sikerességére és kivitelezésére. Partnership Partnerek: A társadalmi vagy egészségügyi kérdések általában olyan komplex kérdések, hogy önmagában egy szervezet sem tud érdemben javítani az adott szituáción. Azonosítani kell a lehetséges partner szervezeteket, melyekkel hatékonyan együttműködve lehet cselekedni a közös cél elérése érdekében. Policy Politika: Egy társadalmi marketing program nagyon szép eredményeket tud elérni az egyéni magatartásváltoztatás motiválása területén, azonban ez nagyon nehezen tartható fenn, ha nincsenek meg azok a külső környezeti feltételek, melyek ezt a változást elősegítik és lehetővé teszik hosszú távon is. Előfordul, hogy törvényi módosításra, szabályozásra van szükség, illetve politikai, döntéshozói elkötelezettségre. 11

12 Purse Strings Pénztárca problémák: A legtöbb szervezet, mely társadalmi marketing tervet készít és hajt végre, alapítványi vagy állami forrásokból finanszírozva teszi mindezt. Ez a tény új dimenziót ad a stratégia-alkotáshoz, mégpedig annak a megtervezését, hogy honnan lehet előteremteni a működéshez szükséges pénzforrásokat Cause Related Marketing Ügyhöz kapcsolt marketing A CRM elméletéről és gyakorlati lehetőségeiről Sue Adkins könyve (Adkins, 1999) ad részletes áttekintést, megvizsgálva a CRM kapcsolatát a vállalati felelősségvállalással, a marketinggel, a vállalati népszerűség és a közösségi értékek védelmének kérdésével. Emellett bemutatja az ügymarketinget alkalmazó vállalatok hátterének belső feltételeit, azáltal, hogy az egyes döntéshozók és érdekcsoportok szempontjából vizsgálja a CRM-et. Esettanulmányokat prezentál, melyekből a tanulságokat levonva a CRM gyakorlat alkalmazásának kritikus elemeit és folyamatait elemzi. Adkins szerint a CRM vagy ügymarketing egy olyan kereskedelmi és marketingeszköz, amelynek keretében üzleti és civil szervezetek fognak össze, hogy egy terméket, szolgáltatást valamint egy ügyet közösen képviseljenek, kölcsönös előnyöket elérve ezáltal (Adkins, 1999: 11. o.). A definíció nagyon fontos eleme, hogy az együttműködés egy kereskedelmi kapcsolatot feltételez, mely az együttműködésen keresztül az összes résztvevő fél számára előnyös változást eredményez, legyen az pénzben, időben vagy más erőforrásban mérhető. Nagyon nagy figyelmet kell azonban fordítani a kritikus arány megtalálására, nehogy az érdekeltek bármilyen egyenlőtlenséget vélhessenek felfedezni az együttműködésben. A CRM-nek a hiedelmekkel ellentétben kevés köze van az altruizmushoz vagy a kizárólagos emberbaráti szeretethez, az igazság az, hogy ez egy jó üzlet: jó üzlet a forprofitnak, jó üzlet a nonprofitnak. Ez a win-win (győztes-győztes) stratégia az ügynek, a nonprofit szervezetnek és az üzleti vállalkozásnak egyértelműen kimutatható előnyöket hoz, de emellett a pozitív hatások átterjednek a fogyasztókra és más stakeholderekre is. Az az ok, hogy egy profitorientált vállalat miért alkalmaz CRM gyakorlatot, nagyon sokfajta lehet. Az 1. táblázat foglalja össze a leggyakrabban előforduló érveket és indokokat (Adkins, 1999: 62. o.). 12

13 1. táblázat: A CRM alkalmazásának leggyakrabban előforduló indokai Marketing célok Általános üzleti célok A márkaérték és márkaszemélyiség építése, megerősítése Ismertség növelése A termék-kipróbálások számának növelése Vásárlások gyakoriságának növelése Értéknövelés Kapcsolati rendszer kiépítése Lojalitásnövelés Termék/szolgáltatás differenciálás Érzelmi kötődés kialakítása a fogyasztóban A negatív publicitás semlegesítése Üzleti kapcsolatok fejlesztése Termék/szolgáltatás promóció Eladások növelése értékben és volumenben Plusz bevételek Profilszélesítés Pénzügyi és más források biztosítása Felépíteni és megmutatni a vállalat társadalmi felelősségvállalásának gyakorlatát, illetve a jó vállalati állampolgár státuszt (Good Corporate Citizen) Népszerűség- vagy image-építés, erősítés A vállalati értékek demonstrálása Közösségi célok Stratégiai előny szerzése a vállalat közösségi szerepvállalása által Működéshez szükséges licenc, engedély megszerzése, vagyis a vállalat elfogadtatása környezetével A kormánnyal, a véleményvezérekkel és döntéshozókkal való kapcsolat ápolása A helyi közösséggel való jó viszony kialakítása HR célok Csapatszellem és csapatmunka kialakítása Motiváció és munkamorál építése A legjobb potenciális munkavállalók odacsábítása Alkalom a készségek fejlesztésére A CRM célja tulajdonképpen az, hogy értéket adjon hozzá a vállalati értékekhez. Egy mód arra, hogy a cég demonstrálni tudja a vállalat társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségét és hogy mindezt tudatosítsa fogyasztói, stakeholderei körében (Adkins, 1999: 32. o.). A CRM-nek nagy szerepe van annak a bizonyos jóérzés faktornak a megteremtésében a vállalat körül, mely végeredményben érezhető hatással lesz a márka megítélésére és a márkaérték növekedésére (Adkins, 1999: 34. o.). Sue Adkins könyve végén három lehetséges jövőképet vázol fel a CRM gyakorlat további fejlődésére: (1) Első lehetőség az, hogy a CRM egy stratégiai marketing és forrásszerzési eszközzé fejlődik, melynek segítségével összekapcsolhatóak a szervezet célkitűzései, értékei és hitvallása, ezért eredményként hosszú távú fenntartható programokat terveznek, melynek alapja a becsületesség, a hitelesség és a kölcsönös előnyök lesznek. 13

14 (2) Második alternatíva, hogy a CRM a rövidtávon gondolkozó vállalati szakemberek kísérletezgetésének áldozata lesz, azoké, akik a CRM-ben rejlő lehetőséget 2-3 hónapos promóciókban, vagy akciók sorozatában látják, mely elég kicsiny mértékben tud hozzátenni a márka- vagy vállalati értékekhez. Ez a megközelítés ugyan rövid távon hasznot hozhat az adott vállalatnak, de egy sor vádat és gyanúsítgatást indíthat el a cég hiteltelenségéről, önző piaci helyezkedéséről vagy például cinikus és kizsákmányoló viselkedéséről. (3) A harmadik variáció szerint egyre növekvő számú szervezet fogja felismerni a CRM gyakorlatában rejlő stratégiai potenciált és azt, hogy amellett, hogy az ügymarketing egy eszköz bizonyos üzleti célok megvalósítására, valóban pozitív hatással lehet egy ügy előmozdítására vagy egy téma szélesebb körben való megismertetésére. Első lépésként a cégek az ügymarketinget pilot próba jelleggel fogják alkalmazni majd, de ez a vállalat stratégiai elkötelezettségének csak egy első eleme lesz, annak érdekében, hogy befektessen közösségi értékekbe, illetve a hosszú távú fenntarthatóság irányába lépjen. A jövő az üzleti és társadalmi igények legmagasabb szintű integrációjában és az összefogás erejében rejlik, mely hozzájárul a legfontosabb társadalmi problémák hatékonyabb kezeléséhez (Adkins, 1999: 298. o.). Hasonlóképpen gondolkodik az ügymarketing jövőjéről Zucker, aki tanulmányában arról ír, hogy a CRM az utóbbi 20 évben lassan de biztosan fejlődött, bár még napjainkban is tapasztalható némi szkepticizmus a vállalati szakemberek körében a befektetések megtérülését illetően. Zucker szerint az ügymarketing fejlődésével a fogyasztók egyre világosabb és átláthatóbb programokat várnak el a vállalatoktól, emellett azonosít is néhány fő amerikai trendet, melyek kulcsfontosságúak és meg fogják határozni a CRM gyakorlatot a jövőben (Zucker, 2003): Minél nagyobb a CRM költések összege annál nagyobb a piacon az összevisszaság. Egyre több vállalat alkalmaz ügymarketinget, ezért a fogyasztóknak nehezebb lesz azonosítani egy márkát egy üggyel, a vállalatoknak pedig nehezebb lesz birtokolható niche-t találni. Magasabb fogyasztói elvárások nagyobb átláthatóság. A fogyasztók egyre jobban igénylik és proaktív módon követelik a vállalatok gyakorlatának átláthatóságát és elszámoltathatóságát. A piac értékelni fogja azt a vállalatot, aki tényleg tesz egy ügyért és ezt hitelesen is tudja kommunikálni, viszont aki egy szimpla marketingeszközként 14

15 kezeli a CRM-et, hogy az eladásait növelje rövid távon, az kétségkívül ki lesz téve a vállalatok kérkedéseire aligha fogékony fogyasztói közönség szigorú bírálatának. Az ügymarketing szorosabban fog kapcsolódni a vállalatok társadalmi felelősségvállalás (CSR) programjaihoz. Ez azt fogja jelenteni, hogy a vállalatoknak valóban el kell kötelezniük magukat az etikus üzleti magatartás illetve belső és külső jó ügyek támogatása mellett. A CRM egyre jobban át fog alakulni stratégiai elkötelezettséggé. A kételkedések és hitetlenkedők véleményeinek elhárítására nagyon jó módszer az ügymarketing kapcsolat hosszú távon fenntartható stratégiai együttműködéssé való formálása. A ügymarketing elsődleges célközönsége lesz a vállalati alkalmazottak köre, hiszen ők lehetnek a leghitelesebb nagykövetei a felvállalt ügy támogatásának, ellenkező esetben viszont az ő negatív véleményük terjed leggyorsabban a szóbeszéddel azokról a vállalatokról, melyek csak hirdetik a felelős magatartást, azonban nem gyakorolják. A CRM több lesz, mint egyszerű készpénz adomány. Mindamellett hogy a pénzadomány nagyon fontos marad az alapítványok és nonprofit szervezetek számára, a vállalatoknak összetettebb, kézzel foghatóbb együttműködési programokat kell tervezniük, hogy valódi és tartós értéket teremtsenek. Végső soron a vállalatok hitelesebb és stratégiai szemléletű hozzáállása fogja megváltoztatni az ügymarketing promóciók szép dolog, hogy ilyet is csinál gyakorlatát egy olyan lehetőséggé, mely tartalmas változást tud hozni az alkalmazottak és a közösségek életébe, mialatt erősíti a márka és a vállalat hírnevét és növeli népszerűségét (Zucker, 2003) Stratégiai ügymarketing A ügymarketinghez szinte azonos alakú kifejezés egy külön részt kapott a dolgozatban, hiszen nagyon fontosnak tartom a tartalmi különbségek hangsúlyozását, mert sokszor ez a két fogalom méltánytalanul könnyen összecsúszik. Az ügyhöz kapcsolt promóció és a stratégiai ügymarketing mára már nem szinonimái egymásnak. Míg az első egy marketing taktika lehet arra, hogy az eladások gyorsan növelhetőek legyenek és a márkakép vagy vállalati arculat egy tiszavirág életű felturbózást kapjon, addig a második egy olyan hosszú távú folyamat, amelyik már 15

16 beépült az alapvető vállalati stratégiába, üzleti tervbe, illetve számos más üzleti funkcióval van kiépült és működő kapcsolata (Goodwill). A hosszú távú megközelítést, illetve a márkaépítés és a márkaérték-növelés lehetőségét hangsúlyozza Lukács Rita is a stratégiai ügymarketing kapcsán A nemes ügyhöz kötött marketing ellen szól, hogy a vállalat részéről ez általában csak egy időszakos akció, melynek kommunikációja jóval többe kerül, mint amennyi pénzt a jó ügy érdekében gyűjteni lehet vele. Az előbbinél hosszabb távú és stratégiai szemléletet igényel a felelős márka koncepciója, ahol a cél a felelősség beépítése a márka értékei, jellemzői közé. Társadalmilag felelős márkázásnak tehát azt a tevékenységet nevezzük, amelynek során a vállalat erőforrásaival folyamatosan jótékony célokat szolgál, hogy ezzel javítsa imázsát és a vállalattal kapcsolatos asszociációkat. A kulcsszó tehát a folyamatosság. (Lukács, 2005) Adkins érvelése tovább magyarázza a stratégiai előtag tartalmát. Szerinte napjainkra már megtalálhatóak a marketing legváltozatosabb alfajai, melyek kiegészülnek az alkalmazható kommunikációs eszközök és csatornák egész garmadájával. Az elmúlt évtized alatt sokat fejlődött a marketing fogalom tartalma. Mára a marketing már meghaladta az egyszeri tranzakcióra fókuszáló megközelítést, az ismételt vásárlásokra épül, hogy fenntartható és hosszú távú kapcsolatokat alakíthasson ki. Ha egy vállalat biztosítani szeretné fogyasztói ismételt tranzakcióit, lojalitását, kapcsolatot kell kialakítania a vásárlóval amellett, hogy meghatározza a megkülönböztethetőség, valamint a hozzáadott érték pontos tartalmát. A sikeres kapcsolati marketing elkötelezettségen és bizalmon alapul. A stratégiai ügymarketing kulcsszerepet játszhat mind a belső mind a külső stakeholderekkel való kapcsolatépítésben és értékteremtésben. A stratégiai együttműködések melyek alapja, hogy az együttműködésből létrejövő egész nagyobb mint a részek összege fontossága egyre növekszik, ahogy fejlődik a gazdaság az új évezredben és gyarapodnak az üzleti élet szereplői. Stratégiai együttműködésről nemcsak a vállalat és külső csoportok a beszállítói, az elosztási hálózat szereplői és nem versenyző szervezetek között esetében beszélhetünk, hanem a cég belső érintettjei és érdekcsoportjai között is. Nem vitás, hogy a szervezeti filantrópia, a társadalmi felelősségvállalás és a helyi közösségbe való beruházás nem csak a lehetőséget teremti meg a stakeholder csoportokkal való kapcsolatépítésre, hanem alapvetően hozzájárul a vállalat népszerűségének növeléséhez és a márka illetve az üzenet fejlesztéséhez, tökéletesítéséhez (Adkins, 1999: o.). 16

17 A definíciók kiegészítéseként egy táblázatban foglaltam össze az előzőekben meghatározott alapfogalmak tartalmát, gyakorlati példákkal kiegészítve. A 2. táblázat elkészítésekor Mitev Ariel Zoltán tanulmányában megjelent hasonló szerkesztést egészítettem ki új elemekkel. A B C Jelölés 2. táblázat: A tranzakciók osztályai a vevők szintjén Meghatározás a vevők szempontjából Olyan tranzakciók, amelyekre a javak vagy szolgáltatások pénzre történő cseréje jellemző Olyan tranzakciók, amelyekben a pénzt megfoghatatlan előnyökre cserélik Olyan tranzakciók, ahol a megfoghatatlan költségeket megfoghatatlan előnyökre cserélik D=A+B Olyan tranzakciók, ahol pénzt termékre/szolgáltatásra és esetleg megfoghatatlan előnyökre cserélik E A+B+C+D Olyan tranzakciók ahol a pénzt termékekre/szolgáltatásokra ÉS megfoghatatlan előnyökre cserélik A tevékenység célja Példa: Termékek és szolgáltatások profitcélú adásvételére irányuló tevékenység Példa: egy Big Mac szendvics eladása Olyan tevékenység, mely kapcsolódhat termék vagy szolgáltatás adásvételéhez, azonban a szervezet elsődleges célja nem a haszonszerzés. Példa: pénzadomány vagy támogatás a Vörös Kereszt számára Példa: Egészséges étrendre való áttérés vagy a dohányzás abbahagyása Példa: Big Mac eladása, amelynek 1%-a a Vörös Kereszt alapítványához megy támogatásként Stratégiai elkötelezettség egy vállalat részéről a felelős magatartás mellett. Példa: egy ügy támogatása vagy egy nonprofit szervezettel való hosszú távú együttműködés Domináns terület Kereskedelmi marketing Nonprofit marketing Szociális vagy társadalmi marketing CRM promóció, ügymarketing Rövid táv Stratégiai ügymarketing Hosszú táv Forrás: Andreasen (2000) Mitev Ariel (2004) saját szerkesztés 17

18 2.2 A VÁLLALATI TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS CORPORATE SOCIAL RESPONSIBILITY MINT TERJEDŐ CÉGFILOZÓFIA ÉS VEZETÉSI GYAKORLAT A vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility CSR) lényege, hogy a társaságok a gazdasági szerepvállalás mellett kiemelten figyelnek társadalmi és természeti környezetük megóvására, valamint harmonikus kapcsolatot próbálnak kialakítani a tevékenységük által érintett érdekcsoportokkal. A CSR-t komolyan vevő cégek a jogszabályok betartásán túl önként vállalnak kötelezettséget arra, hogy a felelős társadalmi magatartást beépítik üzleti hitvallásukba. Az etikus magatartás révén úgy járulnak hozzá a gazdasági fejlődéshez, hogy egyúttal javítják dolgozóik, a helyi közösség és a társadalom életminőségét (Wéber, 2005). A CSR-t gyakran összekötik a vállalati polgár corporate citizen fogalmával, mely nem csak a közösségi tevékenységről, szerepvállalásról és a vállalati filantrópiáról szól, hanem azon hatások összességét jelöli, melyeket a vállalat a tág értelemben vett környezetére azon társadalmak és közösségek, ahol a vállalat működik gyakorol a különböző stakeholder csoportjain keresztül. A CSR különböző megközelítésű definícióinak közös elemei: A vállalatok társadalmi felelősségvállalása minden esetben az adott ország vagy közösség törvényi előírásainak valamilyen módon történő meghaladását jelenti, ezért természetesen csak önkéntes alapon történhet, és mindig proaktív magatartást jelent. A CSR kialakításánál nagyon fontos az összes érdekelt véleményének integrálása, így elkerülhetetlen a párbeszéd alkalmazása. A CSR nem elsősorban eszközrendszer, sokkal inkább egy olyan vállalati filozófia, mely az etikus és fenntartható működést állítja tevékenysége fókuszába, valamint minden, a vállalat működése által érintett egyénre, csoportra és szervezetre kiterjed. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása nem a filantrópia és a humanizmus kifejezésének egy bonyolult módja, hanem gazdasági törvényszerűségekkel indokolt folyamat, mely helyesen alkalmazva javítja a vállalkozások eredményességét, nyereségességét. A CSR eredményes működésének két fő kulcsaként a stratégiai szintű szervezeti integrációt és a hatékony, sikeres kommunikációt kell megemlíteni. 18

19 Összességében elmondható, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalása egy olyan önkéntes magatartásforma, mely az érintettek közötti interakciókból kinőve, a vállalati kultúrába és vezetésbe integrálva javítja az alkalmazó cég imázsát, versenyképességét és ezeken keresztül pozitív hatást gyakorol a gazdasági eredményességre is (Somoskövi, 2005: 12. o.) A szervezetek társadalmi tanulásának folyamata Simon Zadek többéves tapasztalatait összefoglaló tanulmányában azonosítja azokat a fejlődési szinteket, melyeken keresztülmennek a vállalatok a társadalmi felelősség- és szerepvállalás gyakorlatának elfogadása és a bevezetésekor. Ezt a folyamatot nevezte el Zadek szervezeti tanulásnak (organizational learning), melynek az általa megállapított (Zadek, 2004: 127. o.) fejlődési szintjeit a 3. táblázat mutatja. 3. táblázat: A szervezeti tanulás öt szintje SZINT MI TÖRTÉNIK? MIT CSINÁL A SZERVEZET? MIÉRT CSINÁLJA EZT? I. VÉDEKEZŐ SZINT II. MEGFELELÉSI SZINT Nem a mi dolgunk, hogy foglalkozzunk ilyenekkel! Ebben az esetben a szervezetet váratlanul éri a külső kritika, a civil szervezetek vagy a média felől, de nem ritka, hogy saját stakeholder csoportjai fogyasztói, alkalmazottai vagy befektetői fogalmaznak meg negatív véleményt a működésről. Pontosat annyit teszünk érte, amennyi kötelező! Ennél a szintnél már egyértelmű, hogy lépéseket kell tennie a vállalatnak, elsősorban azért, hogy meg tudjon felelni a kívülről jövő elvárásoknak, szabályozásoknak. A működési gyakorlat, eredmények tagadása és a felelősség elhárítása. Példa: ahogy a Royal Dutch/Shell kezelte eleinte a széndioxid kibocsátás problémáját, azaz hosszú évekig tagadta mindennemű felelősségét a témával kapcsolatban. Egy policy irányelv alapú megközelítést fogad el a cég, melyet a folyamatos működés költségeként tekint. Példa: sok élelmiszergyártó vállalat igyekszik elkerülni, hogy bizonyítottan egészségtelen termékeket állítson elő. Tehát elsősorban nem a kifejezetten egészséges termékek gyártásában érdekeltek, csupán arra törekednek, hogy a jogi szabályozásnak meg tudjanak felelni. Azért, hogy megvédje a cég népszerűségét a vádaskodásoktól, mert az rövid távon is negatív hatással lehet az eladásokra, a márka arculatra, a toborzási folyamatra vagy a termelékenységre. Azért, hogy mérsékelje középtávon a gazdasági értékcsökkenést, a folyamatos népszerűségcsökkenésből és jogviták kockázataiból kifolyólag. 19

20 III. VEZETŐI SZINT IV. STRATÉGIAI SZINT V. CIVIL SZINT Ilyen az üzlet! A vállalat megérti, hogy olyan hosszú távú kérdések és problémák előtt áll, melyek nem oldhatóak meg egyszerűen a szabályok betartásával, illetve hatékony PR munkával. A probléma megoldásának kérdése ekkor kerül az alapvető üzleti folyamatokért felelős menedzserek kezébe. Ez adja a kompetitív előnyünket! A vállalat megérti, hogy a stratégiai üzleti megközelítés egy társadalmi problémával kapcsolatban versenyelőnyt eredményezhet és hozzájárulhat a cég hosszú távú sikereihez. Biztosítanunk kell, hogy mások is így járnak el! A vállalat összefog másokkal, hogy a társadalmi bajok orvosolhatóak legyenek. Vannak, akik még ezen is túl mennek és a vállalat a társadalomban etikai problémakörét feszegetik a fenntarthatóság érdekében. A társadalmi ügy beágyazódik a legfontosabb menedzsment folyamatokba. Példa: nagy sportszer és -cipő gyártó vállalatok felismerték annak a szükségességét, hogy biztosítsák a megfelelő munkaügyi normákat az egész beszállítói hálózatukon keresztül. Ennek feltétele, hogy ezek az irányelvek beépüljenek a működési mechanizmusokba, például a beszerzési eljárás szabályozásába, az eladás előrejelzésébe, vagy a készletkezelésbe. A társadalmi ügy integrálása az üzleti stratégiába. Példa: az autógyártó vállalatok jövője egyértelműen azon múlik, hogy sikerül-e környezetvédelmi szempontból lényegesen kímélőbb gépjárműveket előállítani. Gyógyszeripari vállalatok kísérleteznek azon, hogyan építsék be minél inkább az egészségmegőrzés fontosságának hangsúlyozását az üzleti gyakorlatukba, amellett, hogy alapvetően a fő céljuk a különböző betegségek kezelésére előállított gyógyszeripari termékek gyártása és forgalmazása. A széles iparági részvétel hirdetése és előmozdítása a társadalmi felelősségvállalás területén. Példa: a Diageo és más vezető alkoholforgalmazó vállalatok teljesen tisztában vannak a folyamatos megszorító törvényhozás gyakorlatával, ezért arra törekednek, hogy az egész szektort a felelős megoldások felé tereljék, mely már régen meghaladta a fair marketing tartalmát. Azért, hogy mérsékelje a gazdasági értékcsökkenést középtávon és hogy lehetővé tegye a hosszú távú gyarapodást azáltal, hogy a felelős vállalati magatartást integrálja a mindennapos működési gyakorlatba. Azért, hogy lehetővé tegye a hosszú távú gazdasági értékteremtést és versenyelőnyre tegyen szert azáltal, hogy a piacon ő igazítja először stratégiáját és a folyamatfejlesztést az adott társadalmi ügyhöz. Azért, hogy növeljék a vállalat hosszú távú gazdasági értékét, illetve kiaknázzák az együttműködésből fakadó előnyöket. Csökkenthetőek a piacon való elsőségből adódó esetleges költségként felmerülő hátrányok. 20

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

Dr. Szuchy Róbert, PhD

Dr. Szuchy Róbert, PhD Az ületi bizalom erősítése Magyarországon a felelős vállalatirányítás fejlesztéséve Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szuchy Róbert, PhD Társadalmi értékteremtés és felelős vállaltirányítás Budapest, 2012.

Részletesebben

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció:

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció: 2. Sikeres CSR kommunikáció Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen 2014. 02. 15. Sikeres CSR kommunikáció: megfelelő üzenet megfelelő mennyiségű információ megfelelő eszköz (mindig a média???) 3. Hogyan?

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21.

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21. CSR az érdekképviseleti szervezeteknél Fertetics Mandy ügyvezető, vezető tanácsadó Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Kft. Mai program Délelőtt: Alternate Kft. bemutatása Mi fán terem

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Pro Bono platform és hatásmérés Lévai Gábor Civil Support Nonprofit Kft.

Pro Bono platform és hatásmérés Lévai Gábor Civil Support Nonprofit Kft. Pro Bono platform és hatásmérés Lévai Gábor Civil Support Nonprofit Kft. Társadalmi hatás logikája Models of Impact by Verynice.co - Termék www.modelsofimpact.co Models of Impact by Verynice.co - Szolgáltatás

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR 1. A mellékelt források felhasználásával mutassa be a marketing gondolkodás fejlődését! Hasonlítsa össze a termelésorientált és a marketingorientált vállalkozást! Milyen lépéseket kell tenni a marketinges

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft zöld rendezvényekről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld rendezvények néhány szóban

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld rendezvényekről szóló tájékoztatója A zöld rendezvények néhány szóban A zöld rendezvények erősítik, demonstrálják a házigazda szervezet fenntarthatóság

Részletesebben

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Tóth Laura NESsT 2011.január 14. 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

TÁRSADALMI MARKETING 2. ELŐADÁS

TÁRSADALMI MARKETING 2. ELŐADÁS MARKETING MESTERSZAK TÁRSADALMI MARKETING 2. ELŐADÁS 2015. 11. 06-07. Magyar Mária FONTOS TUDNIVALÓK 2 MINITESZT: Következő órán 2. MINITESZT (4. fejezet társ. kom.) Összesen 4 MINITESZT, 50%-os súllyal

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Tervezés-Kutatás AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ

Tervezés-Kutatás AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ 8. Tervezés-Kutatás AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ . at the time in 1972 it seemed incredible that university professors of FIU were talking about IMC, public relations had been utilizing what we called "total

Részletesebben

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ Fojtik János - Kuráth Gabriella Felsőoktatás nemzetköziesítése

Részletesebben

ADOMÁNYOZÁS CÉGES SZEMMEL AVAGY KIVEL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN? Budapest, 2014. március 20.

ADOMÁNYOZÁS CÉGES SZEMMEL AVAGY KIVEL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN? Budapest, 2014. március 20. ADOMÁNYOZÁS CÉGES SZEMMEL AVAGY KIVEL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN? Budapest, 2014. március 20. Vállalatokkal szembeni percepciók 2 OK, de túl kell élni 3 TARTALOM 1. Percepciók 2. Túlélés 3. Keretek, amik között

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Előadó: Bolya Árpád ISO FORUM előadás, 2015.09.17. ÉMI-TÜV SÜD SÜD 2015.05.14.

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Delfin Díj 2013 mit tesz a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet az esélyegyenlőség érdekében? A Fogyatékosügyi Kommunikációs

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős

Részletesebben

Közösségi kezdeményezések

Közösségi kezdeményezések Közösségi kezdeményezések Város és a nők 2015. március 9. SIMON ILDIKÓ CIVIL NŐI KORMÁNY CROMO ALAPÍTVÁNY SIMON.ILDIKO@CROMO.HU Társadalmi innováció A társadalmi innovációk mind céljukat, mind eszközeiket

Részletesebben

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Cégvezetési trendek 2015 KKV- AKADÉMIA BKIK IX. Osztály Piac & Profit 2015. április 29. Bemutatkozás Akadémia Üzleti tanácsadás + execusve coaching Karitatív

Részletesebben

Szolgáltatások tervezése I.

Szolgáltatások tervezése I. Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Ökocímkék. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata

Ökocímkék. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Ökocímkék A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata Hogyan bizonyítható egy vállalat

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013.

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. 1 koncepció meghatározza, hogy kiknek mit ad el, és hogyan teremt ebből pénzt a vállalkozás. StartUP Vállalkozásindítás

Részletesebben

CSR Hungary Díj 2015. - pályázati útmutató. w ww. cs rhun gary. e u

CSR Hungary Díj 2015. - pályázati útmutató. w ww. cs rhun gary. e u CSR Hungary Díj 2015 - pályázati útmutató w ww. cs rhun gary. e u TARTALOM 1. A mérhető felelősség útján... 3 2. Információk, adatok a CSR Hungary Díj 2015-höz... 2.1 Infografika az eddigi pályázók adatai

Részletesebben

ELMONDJUK AZ ÖN TÖRTÉNETÉT BEMUTATKOZIK A PREMIER KOMMUNIKÁCIÓS IRODA

ELMONDJUK AZ ÖN TÖRTÉNETÉT BEMUTATKOZIK A PREMIER KOMMUNIKÁCIÓS IRODA ELMONDJUK AZ ÖN TÖRTÉNETÉT BEMUTATKOZIK A PREMIER KOMMUNIKÁCIÓS IRODA KIK VAGYUNK? KIK VAGYUNK? Egy csapat akik stratégiai több eszközre hogy elmondják melynek eredménye kommunikációs kommunikációs épülő,

Részletesebben

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Konferencia a lakossági pénzügyek egyes kérdéseiről MeH - PSZÁF 2007. május 22. Braun Róbert egyetemi docens, Corvinus Egyetem ügyvezető,

Részletesebben

1. PR lényege, jelentősége. PR fogalma

1. PR lényege, jelentősége. PR fogalma Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1495-06 Marketing és PR ismeret Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1495-06/2 Marketing- és PR alapfogalmainak ismertetése,

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

ELMONDJUK TÖRTÉNETÉT BEMUTATKOZIK A PREMIER KOMMUNIKÁCIÓS IRODA

ELMONDJUK TÖRTÉNETÉT BEMUTATKOZIK A PREMIER KOMMUNIKÁCIÓS IRODA ELMONDJUK TÖRTÉNETÉT BEMUTATKOZIK A PREMIER KOMMUNIKÁCIÓS IRODA KIK VAGYUNK? KIK VAGYUNK? Egy csapat akik stratégiai több eszközre hogy elmondják melynek eredménye kommunikációs kommunikációs épülő, integrált

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció Schwarcz Tibor Oneline PR Marketingkommunikáció elhelyezése A marketing ( társadalmi és vezetési lépések láncolata, melyek során az egyének és csoportok

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

Tervezés-Kutatás A REKLÁM ALAPJAI. Sunday 14 September 14

Tervezés-Kutatás A REKLÁM ALAPJAI. Sunday 14 September 14 Tervezés-Kutatás 3. A REKLÁM ALAPJAI Mi a reklám?...hír az, amit eltitkolnak, a többi hirdetés! (?) REKLÁM: Valamely termék, szolgáltatás kelendőségének növelésére irányuló tevékenység. Mennyiért? Mikor?

Részletesebben

MUNKATÁRSI TELJESÍTMÉNY MENEDZSMENT A LOGISZTIKÁBAN

MUNKATÁRSI TELJESÍTMÉNY MENEDZSMENT A LOGISZTIKÁBAN MUNKATÁRSI TELJESÍTMÉNY MENEDZSMENT A LOGISZTIKÁBAN A PROGRAMRÓL Napjainkban a logisztikai területeken vezetői pozíciót betöltőkre egyre több nem kizárólagos szakmai feladat is hárul, melynek részét képezi

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

avagy az elveszett bizalom nyomában Fenntarthatósági jelentések vizsgálata Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate

avagy az elveszett bizalom nyomában Fenntarthatósági jelentések vizsgálata Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate A válság hatása avagy az elveszett bizalom nyomában Fenntarthatósági jelentések vizsgálata Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Bemutatkozás Magamról: Jogi szakokleveles környezetmérnök,

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2013. augusztus 26.

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2013. augusztus 26. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2013. augusztus 26. SÓLYOM Befektetési és Vagyonkezelési Holding Korlátolt Felelősségű Társaság A SÓLYOM cégcsoport tagjai 2013 májusától alakultak meg folyamatosan. Először a SÓLYOM Befektetési

Részletesebben