2004-ben jelent meg. egy interjúkötet Joseph Ratzingerrel, a mai. Különszám A KÖNYVEK KÖNYVE

Átírás

1 dai Kapucinus A. D ízivárosi a esti Alsó-V A budap Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánia p a a j hírr lap Különszám B Budai Kapucinus különszám 2008 március nem találta meg a kutya sem a 8 év alatt? Hiszen annyi büntetett volt már abban a sötétzárkában! Az Úristen azonban nekünk teremtett oda egy Újszövetségi Szentírást. Mi pedig ívekre vágtuk széjjel természetesen, és mi, akik akkor már 7-8 esztendeje magyar betűt nem láttunk - cirill betűt láttunk, de magyar betűt nem láttunk, nem olvastunk -, elkezdtük olvasni. Nem volt különbség, hívő, vagy hitetlen, protestáns vagy katolikus, ateista vagy micsoda. Faltuk! Aztán cseréltünk mindig. Volt úgy, hogy kétnaponként, volt úgy, hogy háromnaponként, ahogyan sikerült. Rendszeresen cseréltük ezeket az íveket. Persze volt úgy, hogy a szalmazsákba kellett eldugni, volt úgy, hogy el kellett ásni, mert ugye, ilyesmit nem szabad volt kézbe venni. De az tény, hogy mi három és fél hónap alatt ronggyá olvastuk azt az Újszövetségi Szentírást. Mindenkinek azt kívánom, hogy a Biblia ne a polcán legyen egy díszkötésben, hanem olvassuk ronggyá a Bibliát. Mert mi ott bizony megtanultuk, hogy hogyan kell a Bibliát olvasni.! Budai Kapucinus Szerkesztőség: 1011 Bp., Fő u. 32. T: , budaikapucinus@gmail.com Felelős kiadó: P. Leopoldo Ingegneri plébános Szerkesztők: Farkass Péter, Kopcsay Ágnes, Paulini Levente 28 BEATAVIRGO V DABITD AUXILIUM A KÖNYVEK KÖNYVE 2004-ben jelent meg egy interjúkötet Joseph Ratzingerrel, a mai XVI. Benedek pápával, aki akkor a Hittani Kongregáció prefektusa volt, és időről-időre meglepte a közvéleményt hagyományt tisztelő, hagyományra épülő, ugyanakkor szellemiségében mégis friss, előre mutató könyveivel, nyilatkozataival. A Isten és a világ című kötetben, melyben beszélgetőtársa Peter Seewald újságíró, a kereszténységgel szemben meglehetősen tartózkodó vagy éppen ellenséges érzülettel terhelt korunkban olyan kérdésekre keresi a választ, melyek hívőket és nem hívőket, katolikusokat és protestánsokat egyaránt érintenek.

2 A Biblia, amelyet gyakran idéztünk, 73 könyvet tartalmaz: Az Ószövetség 46, az Újszövetség 27 könyvből áll. A legrégebbi könyv Mózes idejére nyúlik vissza és több mint 3000 éves. A Szentlélek sugalmazta a szerzőket, mit és hogyan írjanak. A Szentlélek megvilágosítása megóvta őket a tévedéstől: Ez legyen leírva az eljövendő nemzedéknek, hogy a nép, amely még meg lesz alkotva, dicsérje az Urat. De a Biblia valóban minden részében Isten szavát tartalmazza? Azt, hogy a Föld nem korong, hanem gömb alakú, a Szentléleknek tudnia kellett volna. Igen, ezt humorosan így lehetne megkérdezni. De nézze, meg kell fontolni a Biblia különösségét is. Hasonlítsuk össze a Szentírást például a Koránnal. Azt a muszlim meggyőződés szerint közvetlenül Isten diktálta. Nem mutat be történelmet, nincs szüksége emberi közvetítésre, Isten közvetlen szava. A Biblia ezzel szemben egészen másként felépített. A történelem révén közvetített, és könyvként ezeréves időszakot fog át. Ezenfelül itt nyugodtan eltekinthetnénk az egész szövegkritikai problémától, vajon Mózes szerző volt-e vagy sem. De az helyes marad, hogy a bibliai irodalom ezeréves történelemben keletkezett és ennyiben egészen különböző történeti és civilizációs korszakokon keresztül haladt, amelyek benne tükröződnek. A Teremtés könyvének első három fejezetében más civilizációs formákkal találkozunk mint a későbbi kivonulási vagy bölcsességi irodalomban, és persze, végül az újszövetségi irodalomban. Ezáltal látható lesz, hogy Isten nem egyszerűen közvetlenül diktálta ezeket a szavakat, hanem hogy azok az Isten által irányított történelem lecsapódásaként, ezen történelem tanújaként keletkeztek. Aki azzal kezdi, hogy beleolvas ebbe a könyvbe, érdekfeszítő történeteket és az élet találó példabeszédeit találja benne - mindenesetre rendkívül sok ellenmondást is. A Bibliát csak Isten szavaként érthetem meg, mivel egységének feszültségében olvasom, az egészet együtt, és nem egyes szavait vagy mondatait. 2 Placid atya a Bibliáról Életemben az isteni Gondviselés eléggé különös élményekkel ajándékozott meg. Hadd mondjak el egy különös élményt ban történt, még Sztálin halála előtt. A fogolytáborban ekkor én mintegy 900 km-re Moszkvától keletre voltam, még az Uralon innen, és tőlünk kb km-re, az Északi Jeges tengernél is volt egy hasonló GULÁG-láger. Egyszer átkerült onnan hozzánk egy magyar fogoly, egy fiatalember egy Kalocsa környéki községből, és kezembe nyomott egy kis könyvszerűséget. Fedőlapja nem volt, hátlapja nem volt. A következőt mesélte: Ott fönn az Északi Jeges tenger mellett ő valami rossz fát tett a tűzre, és sötétzárkába csukták, három napra. Az csúnya dolog volt, mert három napig mínusz fokos hidegben fél méterre a föld alatt volt bezárva. Az odúnak beton alapja volt, egy ablak nélküli sötét kóter. A bűnöst egy pici kis nadrágban és egy trikóban lökik be oda, és semmit, se kenyeret, se levest, az égvilágon semmit sem kap a három nap alatt. Ez bizony keserves dolog. Kínjában mit csinál a szerencsétlen? Elkezdi a falat eszegetni. Gerendákból volt a kis épület összeállítva, kívülről be volt vakolva, de belülről nem. Ahogy a gerendák között tapogat, valamire rátalál a kezével. És egy jó rab-szokás szerint ne haragudjanak, hogy ezt mondom mindjárt eltuladonítja, a gatyája korcába rejti. Teljesen elképzelhetetlen, hogy hogyan tudta azt onnét kihozni, amikor örökké motoztak bennünket, és hogy hogyan tudta megőrizni azt a 2000 km-en át, amikor szállítmányra vitték de ő bizony elhozta azt a pici kis vacakot. Egyszóval: egyszerűen elképzelhetetlen. Nem azt mondom, hogy csoda, de elképzelhetetlen. És most kapaszkodjék meg mindenki a székében! Ez a valami egy fedő- és hátlap nélküli, a Budapesti Szent István Társulat által 1930-ban kiadott egypengős Újszövetségi Szentírás volt. Máté első szavától az Apokalipszis utolsó szaváig, fedőlap és hátlap nélkül. Teljesen érthetetlen. A háború után 8 évvel. De ha oda is kerül egy magyar hadifogoly, miért 27

3 1533. Komjáti Benedek: Az Szent Pál levelei magyar nyelven első teljes egészében magyar nyelvű nyomtatott könyv, melyben magyarázatok is vannak Pesti Gábor: Új Testamenum Sylvester János Újtestamentuma első teljes magyar nyelvű Újszövetség fordítás 1500-as évek közepe, Heltai Gáspár és társainak fordítása Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája az első teljes magyar nyelvű fordítás Káldi György az első teljes magyar nyelvű katolikus fordítás Felhasznált irodalom: Bottyán János: A magyar Biblia évszázadai. Bp Kiss Margita: A magyar Biblia hőskora. Újvidék/Tóthfalu, Székely János: A Káldi-Neovulgáta fordítás Ez nagyon lényeges és dramatikus vonás. A Biblia éppen azért tartalmaz ellentmondásos vagy mindenesetre feszültséggel teli szövegeket, mert a hit bizony nem kész rendszerként tűnik fel előttünk. A Biblia nem Istenről és az isteni dolgokról szóló tankönyv, hanem képeket tartalmaz, amelyekben az ismeretek és belátások továbbfejlődnek, és amelyekben egy történelmi keletkezés is lassan halad előre. Csak ha az egyik képet a másikra vonatkoztatom és a képek aztán kölcsönösen módosítják egymást, értem meg azokat Isten szavaként. Ha kiragadom az élet összefüggéséből, amelyben azok Isten szava, történeti szövegeket olvasok. Ezeknek is van egy külön jogosultsága, de ezek csak részletek, és nem mindig közvetlenül Isten szavai. Ez bonyolult. Az egyik az, hogy a Bibliát szigorúan történeti olvasmánynak tekintjük, amely az emberi összetevőt kíméletlenül feltárja. A másik, hogy a Bibliát csak egészében Isten szavának látja, amelyben az egyes dogok egymásra vonatkoznak és az úton haladva feltárulnak. Ebből már az következik, hogy nem mechanikusan alkalmazhatjuk a sugalmazás kritériumát és a tévedésmentességet. Lehetetlen, hogy egy mondatot kiragadjunk és azt mondjuk, na igen, ez a mondat áll Isten nagy tankönyvében, tehát önmagában igaznak kell lennie. Az a terület, amelyen a Bibliát Isten szavaként fogom fel, nem más, mint Isten történelmének egysége. Ez egyébként így van a zsidó értelmezés esetében is. A zsidók ugyanis különbséget tesznek a Tóra - az írás voltaképpeni kánonja -, a prófétai és az elbeszélő könyvek között, amelyek a keretet alkotják. A keresztény olvasat esetében meg vagyunk győződve arról, hogy - miként már mondottuk - az Újszövetség kulcs az Ószövetség olvasásához. Ez az alapja annak is, ami miatt az atyák teológiája és a középkori teológia sohasem magát a Bibliát nevezte kinyilatkoztatásnak. A kinyilatkoztatás az a többlet, amely mögötte áll. S az inspiráció annyit jelent, hogy az emberek, akik a szöveget megfogalmazták - ez igen gyakran kollektív módon történt -, Isten népéből és történelméből beszélnek. 3

4 Azáltal, hogy számos közvetítőn keresztül Isten népének történelmét és Isten vezetését szóba hozzák, Isten személyében helyezkednek el. Azaz, a szent iratokban az emberiség történelme teljesen le tan írva, alfától az omegáig. Minden bölcsesség, minden titok, sőt minden esemény egészen a mai napig és azon túl is. Mindezt csak meg kell fejteni és bizonyos kóddal érthetővé válik. Ezért meg kell tanulni a Biblia kódját olvasni. Mit gondol erről az elméletről? Ha ezt felületesen, reflexszerűen fogjuk fel, biztosan téves. Némelyek azt hiszik, hogy birtokukban van ez a kód, és aztán például az atomháború vagy ki tudja még mely esemény leírását megtalálják a Jelenések könyvében. Természetesen ezen a módon egészen elképesztő megfelelések fedezhetők fel, és állítólag minden esemény megtalálható leírva. Egészen biztosan téves az az elgondolás, hogy a Bibliában minden empirikus tény kódolt formában jelen van. A Biblia egész volta és teljessége, amellyel valóban rendelkezik, teljesen más természetű. A Biblia az egész történelemhez szól és lényegi megvilágítást ad annak útjához. Ám Isten nem pótolja gondolkodásunkat. Nem pótolja a tudományt, saját szellemi törekvésünket. A világot - miként már mondottuk - mint egy vitára bocsátja nekünk, hogy mi magunk gondolkodjunk róla. Isten nem tölti ki tudásunk hézagait, hanem bölcsességet ad nekünk - amely természetesen a tudást is eredményez, 4 Az 1996-os Káldi-Neovulgáta fordítás: Magasztallak Uram, mert fölemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek fölöttem. Hozzád kiáltottam, Uram, én Istenem, és te meggyógyítottál engem. Uram, visszahoztad lelkemet az alvilágból, életben tartottál, hogy ne szálljak a sírba. Zengjetek zsoltárt az Úrnak, ti is az ő szentjei, áldjátok szent emlékezetét. ***** A Biblia a világ legtöbb nyelvére lefordított, legtöbb kiadást megért, legolvasottabb, legismertebb könyve. A Szentírás nemzeti nyelven való megjelenése a legtöbb nép életében, így nekünk, magyaroknak is, nem csak vallási, hanem kulturális szempontból is korszakalkotó volt. Hatása a művészetek valamennyi területén tetten érhető. Ma már, a kommunista rendszer bukását követőn, hazánkban is az oktatás részévé vált a Biblia, mint a művelődéstörténet megkerülhetetlen alkotása. Számunkra azonban több mint kultúrtörténeti érdekesség. A Szentírás Isten üzenete az emberekhez. A Szentírás nem ismerése ugyanis Krisztus nem ismerése. írja Szent Jeromos. Hallgassuk, olvassuk Isten hozzánk szóló üzenetét, ismerjük meg a Szentírás szavain keresztült Krisztust! Időrendi táblázat Kopcsay Ágnes Kr. e Septuaginta, hetvenes fordítás - az első görög fordítása az Ószövetségnek Szent Jeromos fordítása, a Vulgáta - az első, és mai napig is legfőbb forrásként használt latin fordítás Gutenberg-Biblia az első nyomtatott Biblia 1436-tól: Huszita Biblia (Bécsi-, Müncheni-, Apor-kódex) első, nem teljes magyar fordítás (a Miatyánk legrégebbi ismert magyar szövege) Döbrentei-kódex ( piros pünkösd napja első előfordulása) Jordánszky-kódex 25

5 Móricz Zsigmond fordítása: Magasztallak Uram, felemeltél engem, Nem hagytad, nem tűrted más rabjává lennem. Óh, Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, Könyörültél rajtam. Felhoztad lelkemet alvilág poklából, Fel is támasztottál haldoklók hadából, Zengedezzetek az Úrnak minden hívek, Hálával tölt szívek. Sík Sándor fordítása: Áldalak Uram, mert megszabadítottál engem, Ellenségeim kényére nem adtál. Uram, én Istenem, Tehozzád kiáltottam s meggyógyítottál; Én Uram, kivezetted az alvilágból lelkemet, Megmentettél azok közül, akik a sírgödörbe mentenek. Szentek, az Úrnak énekeljetek, És szent nevének hálaéneket! 1973-as katolikus fordítás: Dicsőítlek, Uram, mivel megmentettél, nem engedted, hogy ellenségeim ujjongjanak. Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, s te meggyógyítottál, Uram, lelkemet kihoztad a halál országából, megmentettél attól, hogy a sírba szálljak. Ti, akik szeretitek, dicsőítsétek az Urat, magasztaljátok szent emlékét! 24 különben nem lenne valódi bölcsesség. Tájékozódási pontokat amelyekre az embernek szüksége van, hogy helyesen éljen. Ezek az útmutatások a történelem egészére is érvényesek, minden hely és idő számára, de mindig új szempontból kell azokat értelmezni. Nagy Szent Gergely szavai - amelyeket a katekizmus is idéz - ezt mondják: Az írás szava együtt növekszik az olvasóval. S az olvasó is felnő hozzá, s az Ige csakis ekkor mutatja meg nagyságát és így a történelem része lesz. Némelyek úgy vélik, hogy a Biblia hemzseg az embertelenségtől, az intoleranciától és a kegyetlenségtől. Valaki hozzávetőleg 250 olyan helyet talált a Bibliában, amelyek az ellenség megsemmisítéséről szólnak. Másfelől egy nagyon idős szerzetes azt mondta nekem, mihelyt rendszeresen olvassuk a Szentírást, a mindennapok elkezdenek átalakulni, mégpedig nagyon üdvös módon. Igen, én is ezt mondhatnám. Ha a Bibliát csak azért olvasom, hogy megtaláljam benne azt, amit rossznak vélhetek, és hogy összeszámoljam azokat a helyeket, ahol vérontás van, akkor természetesen nem üdvözít engem. A Biblia egyeseknek valóban a történelem tükre, másoknak viszont út, amely egészen személyesen vezet és az igazi világosságba helyez bennünket. Ha a Bibliát tehát abban a szellemben olvasom, amelyben megírták, azaz Krisztus felől, vagy ha hívő zsidóként a helyes középút felől hittel olvasom, akkor valójában átformáló ereje van. Krisztusi magatartásra vezet engem, megmagyarázza nekem az életet és meg is változtat. Ön egyszer azt mondta, hogy nem a tudósok, hanem a nép a Biblia tulajdonképpeni birtokosa. Ezt a nézetet a felszabadítás-teológiával kapcsolatban képviseltem. Helyesen: a Bibliát Isten népe írta, az egyes szerzők kapták a sugalmazást, és ennyiben bennük maga az Egyház beszél, amely által ismét csak Isten szól. Ezért az egyszerű emberek hitének is átadható. Ahhoz, hogy a pusztán történeti, tudományos dolgokat értelmezzük, 5

6 természetesen szükség van tudósokra, szakemberekre. A Biblia voltaképpen döntő értelmét azonban az egyszerű hívők is megértik. Valóban mindenki számára írták és ily módon mindenki számára érthető. Szent Ágoston egyik alkalommal nagyon szép szavakkal fejezte ezt ki: a patakból, a forrásból iszik a kis nyúl és iszik a nagy vadszamár, és mindegyiknek megadatik, hogy szomját oltsa. S valóban így van ez, hogy mind a nyúl, mind a vadszamár iszik és mindegyik szomjúságának megfelelőt kapja. Számos ismeretlen írás van, amelyeket nem vettek fel az Újszövetség gyűjteményébe. Ma ezeket az apokrifeknek nevezett szövegeket újra elővették és gyakran idézik. Talán elsietve zárták le a kánont? A kánon története az egyik legnagyobb probléma, még az Ószövetség esetében is. Egyfelől érdekes és fontos apokrifek vannak, másfelől különböző kánonok. Nagyon korán már különbséget tettek a alexandriai kánon, amelyben a Bibliát görög fordításban rögzítették, és a maszoréta kánon között, amelyet a zsidóságon belül a Krisztus utáni korban rögzítettek végérvényesen. Jóllehet lényeges részek - a Tóra vagy például a próféták nagyobb része - már kánonként léteztek, a kánon története azonban összességében Krisztus idejében még tartott. Az Újszövetségtől kezdve aztán ószövetségi kánonként a nagyobb és teljesebb alexandriai kánont vették át. A rabbik a maszoréta - valamivel rövidebb - kánont választották, mivel számukra az alexandriai túl sok keresztény elemet tartalmazott. Luther végül a héber kánon mellett döntött, amelyet az egyetlen hiteles kánonnak tekintett, s ezért a protestánsoknak rövidebb ószövetségi kánonjuk van, mint nekünk. Az újszövetségi kánontörténet lényegében nagyon bonyolult és nehéz. Bár lényeges részei már a 2. század végén lezártak voltak, végleges lezárása áthúzódott az 5. századra. Pusztán történetileg nézve, vagy liberális perspektívából megfogalmazva, miként azt Harnack evangélikus teológus mondotta, úgy ítélhetnék meg, hogy ami a kánonba tartozik, és noha korábban véletlenül lett összeállítva, mégis a valóban fontos és értékes irodalmat teljesen tartalmazza. A hit 6 Károlyi Gáspár fordítása: Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam. Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem! Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül. Zengedezzetek az Úrnak, ti híveid! Dicsőítsétek szent emlékezetét. Szenczi Molnár Albert fordítása: Dicsérlek, Uram, tégedet, Mert te megtartál engemet, És kegyessen fölemelél, Ellenségimtől megmentél És meg nem engedéd azoknak, Hogy nyavalyámon vigadjanak. Hogy fölkiálték tehozzád, Nyavalyámot meggyógyítád, És hogy én csaknem az sírbe Esném az halál tőribe, Ismét föltámasztál engemet, Pokoltúl megmentéd lelkemet. Istenes hívek és szentek, Az Úrnak énekeljetek, Áldjátok őtet mindvégig, Mert nem haragszik sokáig, Az ember alég gondolhatja, Mely hamar elmúlik haragja. 23

7 alapján készített új magyar fordítás a Szent István társulatnál jelent meg 1973-ban, és több kiadást megért. Időközben az egész világról érkeztek visszajelzések, módosítási javaslatok, és ezeket figyelembe véve 1979-ben adták ki egy kötetben a katolikus egyház jelenleg is hivatalos Bibliáját. A Neovulgáta így egy (ökumenikus alapon összehívott) szakbizottság évtizedes munkájának és a világegyházból érkező visszajelzéseknek eredményeként egyfajta alap. Igen szerencsés ötvözete a katolikus bibliafordítás legjobb hagyományainak és a modern bibliatudománynak. írja Székely János. A Neovulgátán kell alapulnia az egyes nyelvek fordításainak, ezen elvek alapján készült el az új magyar katolikus bibliafordítás is. Az 1996-ban megjelent új magyar fordítás, Káldi György szövegét veszi alapul. Ezen a Vulgátát igen pontosan követő és szép, veretes magyarsággal megírt szövegen csak akkor változtat, ha az az eredeti szövegektől eltér, vagy azokat helytelenül értelmezi, mindig szem előtt tartva a Neovulgáta szövegét, illetve azokban az esetekben, amikor a magyar nyelv időközbeni fejlődése ezt megkívánja. Az új katolikus Biblia ezzel beáll a magyar bibliafordítások legjobb hagyományába, egyúttal azonban a modern bibliakutatás eredményeit is figyelembe veszi. E fordítás 6. kiadása jelent meg a Biblia Évének alkalmából 2008-ban. ***** A bibliafordítások vázlatos áttekintésében rengeteg alkotás, és érdekesség megemlítésére nem volt mód. Nem szóltunk azokról a fordításokról, melyekről tudjuk, hogy léteztek, de nem maradtak fenn; nem említettük Szenczi Molnár Albert, Kazinczy Ferenc, Móricz Zsigmond, Sík Sándor és mások irodalmi igényű fordításait, az evangéliumok alapján megírt Jézus életéről szóló műveket (Bárczy István, Vas István). Nem volt alkalom bemutatni az olyan sajátos Bibliákat, mint a Parasztbibliák, a képes Bibliák, a Vakok Bibliája, ill. a különböző hangos és digitális Bibliák. A korlátozott terjedelem nem tette lehetővé, hogy a fordításokból több részletet mutassunk be. De befejezésül, bemutatva a fordítások sokszínűségét, álljon itt a XXX. zsoltár egy részlete többféle fordításban. 22 perspektívájából megítélve, a kánon mindenesetre nem egyvalaki által lett megalkotva, például a tudósok egy csoportja által, akik maguknak összeállították és tanulmányozták, hanem az Egyházzal együtt az írás eleven életében lépésről lépésre fejlődött, sőt mindenekelőtt a liturgiában is meg kellett őrizni. A kérdések például ezek voltak: Mi olvasható fel? Mi egyetemes? Mit ismertek el mind a szemita, mind a görög és a latin kereszténység körében? Az Egyház egy nehéz belső folyamat során válogatta, amit közösen alapként ismert el (amelyben az egyház részei között kis különbség volt). Manapság van olyan törekvés, hogy a kánont részben ismét feloldják és elölről kezdjék szerkeszteni. A feminizmus speciális mozgalmai korábban a gnosztikus iratokban látták igazoltnak magukat, amelyeket az Újszövetségbe nem vettek fel. Ezért most egy másik kánont szeretnének. De ez természetesen azt jelenti, hogy az élő Egyházat tagadják meg, és helyére tudományos rekonstrukciókat helyeznek. Ennyiben a hitbeli döntés forog kockán. A kérdés ez: vajon hiszem-e, hogy van Egyház, s hogy az Egyház közös hitében elismerte azt, ami az ő alapja - vagy azt feltételezem-e, hogy a szövegek kiválasztása véletlen és történeti? Ha az utóbbiból indulok ki, akkor most természetesen egy másik kereszténységet szeretnék magamnak keresni és ehhez új forrást találni. Másfelől az evangéliumoknak egyetlen ősi kézirata sincs már meg. S szinte elkerülhetetlen, hogy másoláskor és fordításkor ne keletkezzenek hibák. Egyáltalán a hiteles Szentírást olvassuk még? Erre korlátlan igennel válaszolnék. Természetesen konkrét szavakról és mondatokról mindig alakulnak ki viták. Elég, ha csak az Újszövetség Nestle-Aland kritikai kiadását vesszük, láthatjuk, hogy a részletes lábjegyzetben milyen sok szövegváltozat van. De ezek tanulmányozása oly érdekes, és sokat is tanulhat az ember ebből a kéziratos hagyományból, melyben bizony az egyházi mozgalmak és tapasztalatok is tükröződnek, s mégis változatlan marad a Szentírás lényege. Ez nem változik, még ha más kéziratokat vagy más olvasatokat választanék is. Vannak érdekes szövegváltozatok és szempontok. Ám a szöveg teljességgel tartalmazza 7

8 tulajdonképpeni lényegét, és éppen azáltal biztosított hűsége, hogy konkrét változatokban fordul elő. Szent Ferenc nem csak olvasta a Bibliát, hanem egyfajta szerencsejátékot is űzött vele. Amikor rendjét alapította, miként beszámolnak erről, a szent felütötte a Bibliát az egyik oldalon és azt mondta: így tesszük! Majd aztán ismét felütötte egy oldalon és azt mondta: Ez legyen a szabályzatunk! Szent Ágoston a Szentírást is egyszer egy egészen konkrét helyen kinyitva találta maga előtt és magára alkalmazta a szöveget; amely radikálisan megváltoztatta életét. Ez nagyon régen történt. Szent Ágoston ezt már hagyományként vette át. Ezzel a módszerrel találta meg azt a szót, amely megtéréséhez vezetett, miként Szent Ferenc is megtalálta az útmutató Igét. A belga király, Baudouin mesélte egyszer, hogy néha ő is így tesz, és hihetetlenül sokat segített neki és meglepően éppen azt a szót kapta, amelyre szüksége volt. Egy nagyon súlyos kormányválság alkalmával, amikor alig látott lehetőséget a kormányalakításra, bement a kápolnába, kezébe vette a Szentírást és talált egy olyan Igét, amely hirtelen eszébe jutatta, mit kell tennie. Tehát van ilyen. S nyilván kormányalakításhoz javasolható... Bizonyos mértékben. De nem tehetjük egyszerűen receptté, mert ekkor a Szentírást jóskönyvvé tennénk. Helyes és fontos hogy a Bibliát rendszeresen olvassuk, hagyjuk, hogy kísérjen és vezessen bennünket. Ha elmélyülten foglalkozunk vele, akkor megtaláljuk a bennünket különösen megszólító szavakat, amelyek konkrét helyzetekben segíthetnek. 8 zépkori egyéb bibliafordításokkal együtt. Káldi György a korszak kiváló hitszónoka és prózaírója volt, de munkásságának koronája kétségtelenül a Biblia fordítása. Nyelvezete az újkori eszmeiség és közgondolkodás hangulatát jelzi ben készült fordítása, mely 1626-ban jelent meg Bécsben, hasonló szerepet töltött be a katolikus bibliafordítások, mint Károlyi Gáspáré a protestánsok között. Ugyanakkor visszhangja korántsem volt akkora. Kis példányszáma, és az egyház laikusokat illetően évszázadokon át helytelenített Biblia-olvasási gyakorlata folytán, nem jutott el a tömegekhez. Mint írja: A minémű okát pedig adgya mondásának Károli, az igen helytelen: mert, hogy az Isten egyaránt minden rend-béli embereket akar üdvözíteni, abból nem következik, hogy az Isten minden rendbéli emberektől azt kívánnya, az Ó- és Új Testámentomnak könyveit olvassák. Tovább is el lehetett volna a mi nemzetünk a Magyar Biblia nélkül, megelégedvén az igaz tanítóknak magyarázásával. Elég az, hogy ki-ki a tanítók magyarázattyából azt értse, ami az ő hivatallyához kívántatik. Ez lehet az oka, hogy sem a népnyelvben, sem az irodalmi nyelvben nem vertek gyökeret Káldi György biblikus szakaszai. A magyar katolikus egyház mintegy 200 éven át használta változatlanul a Káldi-féle fordítást. Nyelvünk reformkori fejlődését követően azonban avultságai már egyre inkább szembe tűntek, és az 1822-es pozsonyi nemzeti zsinat a fordítás revízióját rendelte el. A teljes Káldi-féle bibliafordítás első felülvizsgálatát Szepesy Ignác pécsi püspök vezetése alatt végezték el, de az a munka nem sokat segített a régies nyelvezeten. Nem úgy a Tárkányi Béla József által készített változat az 1860-as évekből, amely máig friss, olvasható és szép. ***** A római katolikus bibliafordítás, bibliakiadás és bibliaolvasás történetében merőben új, az addigiakkal ellentétes álláspontot foglalt el a II. Vatikáni Zsinat. Sürgette, hogy megfelelő és helyes fordítások készüljenek különböző nyelveken, melyeket főként az eredeti szövegek alapján kell készíteni. Ennek a megújulásnak egyik fontos eredménye az új, hivatalos bibliakiadás, a Neovulgáta (megújított Vulgáta) ben jelent meg a zsoltárok fordítása, és ezt követte a többi bibliai könyv. Az ezen elvek 21

9 A 20. sz. folyamán több protestáns fordítás jelent meg, egy Károlyirevízió is készült 1938-ban. A reformátusok kezdeményezésére 1949-ben létrejött a Magyar Bibliatanács, amely előbb hozzákezdett egy újabb Károlyi-revízióhoz, majd a Bibliatársulatok Világszövetségének szakmai segítségével 1975-re elkészített egy teljesen új bibliafordítást. Ennek megújított kiadása 1990-ben jelent meg. A római katolikus egyháznak a reformáció ellensúlyozása céljából szükségessé vált átszervezését az 1542-es tridenti zsinat határozatainak szellemében kellett véghezvinni. A zsinat döntése szerint az anyanyelvű bibliafor dítások csakis a Szent Jeromos-féle Vulgátából készülhettek. A Vulgáta magyarra fordítása Szántó (Arator) István jezsuita szerzetes munkássága révén vette kezdetét, aki Erdélyben működött, és ott kezdett hozzá az Újszövetség fordításához. A jezsuitákat később száműzték Kolozsvárról, ezért Szántó István Olmützben folytatta fordítói tevékenységét. ***** Domenigho Ghirlandaio: Szent Jeromos. Sajnos kézirata elveszett, de az első teljes katolikus biblia fordítója, Káldi György, minden bizonnyal ismerte és felhasználta ezt a fordítást a kö- 20 Bibliafordítások Az egyetemes világrendben, a dolgok természetében Isten törvényeket helyezett el, és törvényeit szóban is megfogalmazta, írásban is rögzítette. Ezért mindazok, akik a Szentírást kutatják, tanítják és hirdetik, s az olyan intézmények, amelyek összegyűjtik a Szentírás művelőit, apostolait, hogy Isten törvényeinek megismerését és megvalósítását előmozdítsák, az emberi haladás munkásai, s az emberiség jótevői. (Seregély István, egri érsek) A biblia a görög biblion szó többes száma, melynek jelentése: könyvtekercs. A biblosz szóból származik, amely az íráshoz használt anyagot, az egyiptomi papiruszt jelentette eredetileg. A biblia jelentése tehát: könyvek. A Kr. u. 2. századtól kezdték Középkori Biblia. ezt az elnevezést a keresztények alkalmazni. A Bibliát nevezzük Írásnak, Isten Igéjének, Isten Könyvének, Szentírásnak, Könyvek Könyvének is. Eredetét, műfaját, nyelvét tekintve nem egységes mű, fokozatosan alakult ki. A Biblia két fő részből, az Ószövetségből és az Újszövetségből áll. Az Ószövetség Isten Izrael népének adott kinyilatkoztatása, 46 iratot tartalmaz, Isten cselekedeteit és prófétái által közölt üzeneteit örökíti meg, héber, kis részben arámi nyelven íródott. Az Újszövetség Istennek a keresztény egyházzal kötött szövetsége, 27 iratból áll, Jézus életét, az ősegyház keletkezését, az apostoli tanításokat, jövendöléseket tartalmazza, görög nyelven íródott. 9

10 A Biblia legrégebbi kéziratai nem maradtak fenn, csak másolatokat, fordításokat ismerünk. A szent iratokat Isten választott népe megkülönböztetett módon őrizte. Mivel rendszeresen használták, olvasták, idővel elhasználódtak a papirusztekercsre rögzített írások, ezért újra és újra le kellett másolni őket. Másolatokat azért is készítettek, hogy minél többen olvashassák az Írást. A másolások során azonban hibák kerültek a szövegbe, így különféle szövegváltozatok keletkeztek. Később már nem csak a másolás, hanem a fordítás is szükségessé vált. Az Ószövetség fordítására először akkor került sor, amikor az eredeti héber illetve arámi nyelven íródott szentírási szövegek egy adott népcsoport számára érthetetlenné váltak. Erről a jelenségről már a Biblia is beszámol: Nehémiás könyvében olvasunk arról, hogy a babiloni fogságból hazatért zsidóság tolmácsolás nélkül már nem értette a léviták által felolvasott törvénykönyvet. Ezután felolvastak az Isten törvényének könyvéből, érthetően, majd megmagyarázták és kifejtették, amit felolvastak. (Neh 8,8) Septuaginta 10 Az Ószövetség első fennmaradt fordítása a Septuaginta, amelyet az egyiptomi zsidók kezdtek görögre fordítani. A fordítás a héberül már nem értő, Alexandriában élő, görög nyelvű zsidó közösség számára készült. A hagyomány szerint hetven bölcs egymástól elzárva, Pharosz szigetén készítette hetven nap alatt, az irodalomban emiatt hetvenes fordításnak is nevezik. A valóságban Kr. e között keletkezett. Jelentőségét az adja, hogy forrásai a legrégebbi ismert, eredeti héber változatok. Az Újszövetség írói is a Septuagintát olvasták, jobbára azt is idézték, és Misztótfalusi Kis Miklós és mások dolgozták át, javítva sajtóhibáit és a fordítási tévedéseket. Károlyi Gáspár Bibliája nagyban hozzájárult a mai magyar nyelv kialakulásához, és a helyesírás megszilárdításához. A nyomtatás helyéről Vizsolyi Bibliának nevezett alkotás messze túlnőtt a református egyház keretein. Már maga a fordító sem csak a református hívekre gondolt a fordításkor, hanem Isten egyházára és minden keresztyén olvasóra. Majd négy évszázad óta (Károlyi) Bibliája felekezetektől függetlenül Isten üzenetének tolmácsolója millióknak; nemzetünk közös kincse. Így tartja számon az irodalomtörténet, az egyháztörténelem, a hazai nyomdatörténet. Károlyi Gáspár bibliafordítása anélkül, hogy kötelezővé tették, vagy különösen ajánlgatták volna: egyedüli Bibliájává lett nemcsak a protestáns és ortodox híveknek, hanem az íróknak is, mert a magyar irodalomban a bibliai ízt ez a fordítás képviselte. írja Bottyán János. Károlyi Gáspár teljes bibliafordítása 1590 óta több mint százhúsz kiadást élt meg, 1981-ben pedig az Európa Könyvkiadó hasonmás kiadásban újra kinyomtatta. Utoljára 1908-ban végezték el a Károlyi Biblia felülvizsgálatát a Brit és Külföldi Bibliatársulat támogatásával. Ennek a munkának az eredményeképpen Károlyi Gáspár nyelvének zavaró ódonságai nagyrészt valóban eltűntek úgy, hogy ugyanakkor páratlan értékei közül nem sok szürkült vagy szenvedett sérelmet és stílusának sok gyöngyszeme ma is ott csillog benne. Vizsolyi Biblia. 19

11 A 16. század derekán Kolozsvárott néhány lelkipásztor és iskolamester elhatározta, hogy lefordítják a teljes Szentírást. A kezdeményező Heltai Gáspár volt, és először hárman, majd még többen csatlakoztak hozzá a munka elvégzéséhez. Összegyűjtötték az addigi magyar fordításokat, és egybevetették az eredetivel, így készítették a nagy munkát. Néha szórólszóra fordítottak, máskor pedig szabadon. Az Elöljáróbeszédben így ír erről Heltai Gáspár: Mert nem jár a Szentlélek mindenütt a grammatika után, hanem a grammatikának kell a Szentlélek értelme után járni. A magyar helyesírásra nagy hatása volt a fordításnak. Heltai Gáspár minden hangnak megállapította a jelét, és ő rögzítette véglegesen az sz, gy, ly, ny, ty kétjegyű mássalhangzók írásképét. Ő alkotta meg a latin gratia kifejezésből a kegyelem szavunkat. A fordításból a teljességhez mindössze öt ószövetségi könyv hiányzott! E fordítás ma is olvasható, élvezhető, érthető, de minden értéke ellenére, mégsem volt nagy hatása a későbbiekben. Az első teljes magyar nyelvű bibliafordításra 1590-ig kellett várni. A gönci református esperes, Károlyi Gáspár vezetésével készült, aki a fordítás és a nyomtatás munkálatait szervezte és összefogta. A korszakos mű megalkotásában a szántói, a vizsolyi és a gönci lelkipásztorok segédkeztek Károlyinak. A Szentírás fordítását és közrebocsátását Báthori István országbíró és Rákóczi Zsigmond, későbbi erdélyi fejedelem támogatta. Kezdettetett böjtelő szombaton, azaz 18. napján böjtelő havának esztendőben. És elvégeztetett Istennek kegyelmességéből 20. napján Szent Jakab havának, Krisztus születése után ennyi esztendőben: Mantskovit Bálint nyomtatása által. írja a bevezetőben Károlyi. A 2412 fólialapon készült, példányban megjelent Biblia az akkor idők legterjedelmesebb magyar könyve volt. Károlyi Gáspár a szöveghű tolmácsolásra törekedett, munkatársaival áttanulmányozta a Septuagintát és a Vulgátát, de a mű harmada középkori magyar forrásokból táplálkozik. Az fordításban éltőnk az mennyére lehetett, tiszta, igaz magyar szóval, idegen szólásnak módját nem követtük, sőt inkább az mi darabosnak tetszett vagy az zsidó, vagy az deák szólásnak módjában, annak es kimondásában az magyar nyelvnek szólásának módját követtük. írja. A 17. században hat javított kiadást ért meg, többek között Szenczi Molnár Albert, 18 az első keresztény közösségekben is ennek alapján olvasták az Ószövetséget. (Az ortodox zsidóság azonban már létrejöttekor elhatárolódott a görög fordítástól). Az 1. sz. végén elterjedt régi latin Biblia-tolmácsolások (Vetus Latina) is általában a legendás hetvenes fordításból merítettek. A Vulgáta 1590-es kiadása. 11 A Biblia első teljes nyelvű latin fordítása, a Vulgáta (jelentése: elterjedt, mindenütt használatos, közkézen forgó) Szent Jeromosnak, a Biblia tudósának nevéhez fűződik. I. Damasus pápa megbízásából kezdett hozzá a régi latin nyelvű Biblia (Vetus Latina) fordításának javításához, között pedig a teljes Szentírást lefordította. Ószövetség-revíziója (ellenőrzés, felülvizsgálat) előbb a Septuagintán, később azonban már a héberarámi szövegeken alapult, az Újszövetséget pedig görögből fordította. Munkája során kutatta a bibliai nevek, helyek eredetét, a Biblián kívüli ókori forrásokat. A dalmáciai születésű egyházatya, egyháztanító, Szent Jeromos műve, egyértelműen a történelem legjelentősebb bibliafordításának, az európai irodalom legrangosabb műfordítói teljesítményének számít. Irodalmi érdemei mellett az is emeli az értékét, hogy Jeromos az általunk ma ismert kéziratoknál jóval korábbiakból fordított. A középkorban az írástudatlan hívek, valamint azon papok számára, akiknek nem tellett a Biblia teljes szövegét tartalmazó, díszes kódexekre, készült az un. Biblia Pauperum Szegények Bibliája. Ezek képeskönyv-

12 szerűen, sok képpel és rövid szövegekkel mutatták be a Biblia legfontosabb mozzanatait, elsősorban Jézus és Mária életét. Az elsők még kézírással készültek, de a 15. századtól fatáblanyomatok formájában sokszorosították. Fontos szerepet töltöttek be a középkori katedrálisok bibliai témájú faragványai is, melyek szintén arra voltak hivatottak, hogy a hívők képregény-szerűen megismerhessék a Szentírást. Biblia Pauperum. A könyvnyomtatás koráig 33 nyelvre ültették át a Bibliát, elsősorban az Újszövetség könyveit. Az első nyomtatott betűvel készült Biblia Gutenbergnek, a könyvnyomtatás feltalálójának legértékesebb, és leghíresebb alkotása, a Vulgáta ban készült kiadása, amelyet Gutenberg-Bibliának, illetve 42 soros Bibliának neveznek, mert 42 sort nyomtattak egy oldalra. Megkülönböztetésül használják ezt az elnevezést, mert a később ugyanitt nyomtatott Bibliákban már növelték a sorok számát. A kb. 180 példányban kinyomtatott műből 48 teljes vagy közel teljes példány maradt fenn napjainkig. A humanizmus és a reformáció korában szaporodtak meg a nemzeti nyelvű bibliafordítások, és ekkor kezdődtek a tudományos, szövegkritikai vizsgálódások is, hiszen az évszázadok során, a gyakori fordítások, másolások, és nem utolsó sorban a szándékos átértelmezések miatt az eredeti szöveg sokat változott. ***** 12 Sylvester János Újszövetség fordításának címlapja. Itt ez írásban szól mostan es néked ez által, Hütre hiú mind, hogy senki ne mentse magát. Azki zsidóul, és görögül és vígre diákul Szól vala rígen, szól néked az itt Magyarul. Minden nípnek az ű nyelvin, hogy minden az Isten Törvínyinn íljen, minden imája nevít. Itt vagyon az rejtek kincs, itt vagyon a kifolyó víz, Itt vagyon az tudomány, mely örök íletet ad. Az első teljes magyar nyelvű Újszövetség, Sylvester János műve, 1541-ben jelent meg Sárvár-Újszigeten. Az ő nevéhez fűződik az első, eredetileg is magyarul írott könyv kiadása, ez az első magyar nyelvtan, az ben megjelent Grammatica Hungarolatina volt. Sylvester János Újtestamentum fordításának nevezetessége az ajánlás, amely amellett, hogy az Igéről és a hozzánk szóló Krisztusról szól, az első antik időmértékes vers magyar nyelven. Az ajánlás mellett a könyv végén is találhatott verseket a korabeli olvasó. Minden bibliai részről két-két soros verset írt a szerző, az adott rész summáját. Két sorban így fest Jézus szenvedéstörténete: Krisztus az Istennek fia, meghala, fel kele, mennybe Felmene, hidd, meg tér már hamar onnan ide. 17

13 Pál apostol leveleit magyarra. (A királyházai Nyalábvár Kárpátalja egyik legrégebbi vára volt, 10 km-re van Nagyszőlőstől.) A fordítás Rotterdami Erasmus, a holland gondolkodó munkája alapján készült, aki a Biblia görög szövegének első nyomtatott kiadását készítette. Erasmus magyarázatot írt Pál apostol leveleihez, amelyeket Komjáti Benedek szintén lefordított. Ez az első olyan magyar nyelvű bibliafordítás, ahol magyarázat is van a szövegek mellett. Nyelvezetére jellemző, hogy az egyes szavak mellé zárójelbe tesz magyarázatként rokon értelmű szavakat. Ez ugyan nehézkessé teszi az olvasást, de a nyelvfejlődés megismerése szempontjából annál fontosabbá teszi Komjáti Benedek művét. Továbbá akik meg akarnak gazdagodni, be esnek az kísértetbe és az tőrbe (ördögnek kelepcéibe) és sok testi kívánságokba, balgatagokba (használatlanokba) és ártatásokba, kik el merejtik (burojtják) az embereket elvesztésre és halálra. Mert minden (veszedelmeknek) gonoszoknak gyökere (fundamentoma) az pénznek szeretete (szorgalmatossága, fesvénsége). Nem sokkal később, 1536-ban jelent meg Pesti Gábor Új Testamentuma, pontosabban a négy evangélium fordítása, melynek nyelve a beszélt magyar nyelv. Pesti Gábor hazafias kötelességének érezte a magyar nyelv ápolását, ismerte jól szabályait, fordulatait, elszakadt a latin szerkezetektől, és modernebb némely későbbi bibliafordítónál is. A Bécsben nyomtatott evangéliumok szókincse, kifejezései frissek és szemléletesek, nyelve ma is érthető, kifejező és világos fogalmazású. Más szépirodalmi művét is ismerjük Pesti Gábornak, hiszen az ő híres fordításában olvashatjuk ma is Ezópus meséit ban hatnyelvű szótára jelent meg (latin, olasz, francia, cseh, német, magyar), melyet hosszú ideig használtak a magyar mellett a cseh és a német iskolák is. Álljon itt egy részlet Máté evangéliumából Pesti Gábor fordításában: Mikoron kegyig hallották volna az farizeusok, hogy a szaduceusoknak bedugja volna szájokat, egybegyűlének. És őközülek egy törvénytudó doktor kérdé őtet késértvén, és monda: Mester, micsoda a nagy parancsolat a tervénybe? Mondá neki Jézus: Szeressed Uradat istenedet teljes szívedből, teljes lélekkel és teljes elmével. Ez az első és a nagy parancsolat. A második is hasonlatos ehhez. Szeressed felebarátodat, mint tennen magadat. Ez kettőbe függ mind az egész törvény és a prófétáknak mondásai. 16 A magyarok vándorlásaik során már az 5. században találkozhattak keresztény kereskedőkkel és hittérítőkkel, a bibliai szövegek magyar nyelvre fordítása és istentiszteleti használata azonban bizonyíthatóan csak Szent István korában kezdődött. Az első ismert magyar nyelvű bibliai utalások nyelvemlékeinkből ismertek. A Halotti beszéd (12. sz.) és az Ómagyar Mária siralom (13. sz.) megőrzött magyarul néhány bibliai töredéket és fogalmat. A Pray György jezsuita szerzetes által 1770-ben felfedezett Halotti beszéd és könyörgés így kezdődik: Látjátok feleim, szemetekkel, mik vagyunk? Íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malaszttal ellátva teremtette (Isten) a mi atyánkat, Ádámot, és a Paradicsomot adta lakóhelyül. És azt mondta neki, hogy a Paradicsomban való minden gyümölccsel éljen, csupán egy fa gyümölcsétől tiltotta el őt. A huszitizmus népmozgalmai komoly igényeket támasztottak a magyar nyelvű Biblia iránt. Husz János prágai teológiaprofesszor két tanítványa, Pécsi Tamás és Újlaki Bálint 1436-ban hozzákezdtek a bibliai könyvek lefordításához, s ezáltal közkinccsé tették a Bibliát, ez az un. Huszita Biblia. Ez az első, nem teljes nagyobb magyar bibliafordítás teljes egészében nincs meg, három fennmaradt kéziratos könyvben, a Bécsi-, a 13 Gutenberg 42 soros bibliája.

14 Müncheni- és az Apor-kódexben olvashatók fennmaradt részletei. A római katolikus egyház eretnek fordításnak bélyegezte a Huszita Bibliát, de a magyar nyelv, a középkori magyar irodalom szempontjából páratlan a jelentősége. Az első magyar bibliafordítók egyben az első magyar nyelvújítók is voltak, hiszen számtalan fogalomnak nem volt magyar megfelelője, nekik kellett megalkotniuk. Fordításukból következtethetünk a magyar nyelv 15. századi állapotára, és ma már nem használt, régi szavakat fedezhetünk fel. A Huszita Bibliában például az uralkodás császárlat, az ezredes ezredlő, a mint kötőszó monnal, a folyó csergeteg, a mennydörgés gördőlet. Érdekes, hogy a névelők teljesen hiányoznak az ódon magyar nyelvből. Álljon itt példának a Miatyánk legrégebbi magyar szövege, melyet a Müncheni-kódex őrzött meg számunkra: Mi atyánk, ki vagy mennyekben, szenteltessék te neved. Jöjjön te országod. Légyen te akaratod, miként mennyen és azonként földön. Mi testi kenyerönk felett való kenyeret adjad münekünk ma. És bocsásad münekönk mü vétetönket, miként es mü bocsátonk nekönk vétetteknek. És ne vígy münket kisértetbe. De szabadócs münket gonosztól. A 16. század elején több fordítástöredék is napvilágot látott ban Halábori Bertalan kárpátaljai pap másolásával készült a Döbrenteikódex, mely a középkor végi magyar nyelv szép változatát hagyta ránk, de sajnos fordítójának nevét nem ismerjük. A kódexben az Énekek éneke, Jób könyvének részletei és a zsoltárok őrződtek meg. Érdekesség, hogy a Szentlélek eljövetelének, az egyházalapításnak nagy eseménye: piros pünkösd napja-ként szerepel ebben a kódexben. A népdalokban is elterjedt régi szólásunknak ez az első ismert előfordulása. Példaként idézzünk az Énekek énekéből: Íme én szeretőm, szól énnekem, kelj fel én barátom, én galambom, én jó termetem: siess és jöjj. Mert immár tél elmúlt, hideg eltávozott és elment. Mi földünkbe gerlice szó hallatott, figefák bombóztak, virágos szőlők illatjokot attak. Kelj fel én barátom, én szépem, én galambom, és jöjj el. Több bibliafordítás részletet találunk az un. Begina-kódexekben és az apáca-kódexekben is. A középkorban a nők nem tanultak latinul, számukra nagyon fontos volt a vallásos könyvek, elsősorban a Biblia magyarra 14 fordítása. A beginák kolostori közösségben élő nők voltak, akik szerzetesi fogadalom nélkül éltek együtt. Rendszerint templom, vagy kórház köré települtek, betegápolással és jótékonykodással foglalkoztak. Több kódex készült a számukra (Festetich-, Czech-, Keszthelyi-, Székelyudvarhelyi-, Kulcsár-kódex). Az apácák számára írott kódexek közül a legismertebb a Példák könyve néven ismert kódexünk, melyet Ráskay Lea Nyulak-szigeti apáca másolt. Ebben találhatjuk versbe foglalva a Tíz parancsolatot: Egy Istent higgy, hejában Nevét ne emléhhed. Innepet ilj. Atyádat, Anyádat tiszteljed. Ne ölj. Soha ne urozz. Testi bínt eltávoztass. Hamis tano ne légy. Más embernek jószágát, Feleségét, leányát Bínre ne kívánjad ben kezd új, szemelvényes bibliafordításba egy névtelen fordító, ezt őrzi a Jordánszky-kódex. A kódex szerzője nem törekedett teljességre, hanem válogatott a szövegben. Azokat a részeket, melyekkel nem tudott megbirkózni, kihagyta, vagy csak a tartalmukat jegyezte föl. Mózes második könyve 25. részénél ezt az őszinte bejegyzést teszi: Ett két kapitulum heán vagyon: mi módon és mi szerrel mondta Úr Isten szerezni az nagyobb tábernákulumot avagy az Isten sátorát és egyházát minden szerszámával, hozjá tartozóval és benne valókkal, - kinek értelme és magyarsága semmiképpen én elmémbe nem fér, de egyébtül sem érthetöm. A nyomtatásban megjelent magyar bibliafordítások közül az első Komjáti Benedek: Az Szent Pál levelei magyar nyelven (1533) című műve. A fordítás egyúttal az első teljes egészében magyar nyelvű nyomtatott könyv, amelyet egy krakkói nyomdában készítettek. Ő volt az első bibliafordító, aki nem pap, hanem világi személy, tanító volt. Nyalábváron nevelőként működött, és a vár úrnőjének megbízásából fordította le 15