Németországi szabadságolási

Átírás

1 Németországi szabadságolási eljárás építkezési kiküldetésnél HU Tájékoztató munkáltatók számára

2 Németországi szabadságolási eljárás építkezési kiküldetésnél Tájékoztató munkáltatók számára Levelezési címünk: SOKA-BAU Urlaubs- und Lohnausgleichskasse der Bauwirtschaft Hauptabteilung Europa Postfach Wiesbaden NÉMETORSZÁG 2

3 Tartalom Előszó...7 I. rész: A szabadságolási eljárás Eljárás összefoglaló...8 A. A német építőipari szabadságolási eljárás alapjai...10 A1. Az építőipar megkülönböztető sajátosságai...10 A2. Mi a SOKA-BAU?...10 A3. Jogi alapok...11 Munkavállalói kiküldetési törvény (AEntG) 11 Szövetségi Építőipari Ágazati Kollektív Keretszerződés (BRTV) 11 Kollektív szerződés a társadalombiztosítási pénztári eljárásról az építőiparban (VTV) 11 Építőipari minimálbéreket szabályozó kollektív szerződés (TV Mindestlohn) 12 További védelmi előírások 12 Németországi minimálbérek az építőiparban (Térkép)...13 A4. A szabadságolási eljáráson való részvétel előfeltételei...14 Németországi építkezés 14 Ipari munkavállalók kiküldetése 14 Többnyire építőipari tevékenység kivitelezése 14 Önálló vállalati egység 14 Munkaerő átengedés/kölcsönzés 14 Felmentés egy hasonló szabadságpénztár-rendszerben való részvétel esetén a kiküldő országban 14 B. A munkavállaló szabadságjogosultsága...15 B1. A szabadság időtartamának kiszámítása egy naptári évre...15 Felgyűjtési elv 15 Foglalkoztatási napok 15 A szabadságnapok kiszámítása a 12-es szabadság-osztóval 16 B2. Mikor vehet ki a munkavállaló szabadságot?...17 A németországi építőipari foglalkoztatás ideje alatt 17 A szabadság kezdete 17 A szabadság érvényvesztése 17 3

4 B3. Hogyan bérezi a munkáltató a munkavállalót szabadsága idejére?...17 A bruttóbér a kiszámítás alapja 17 A szabadságilletmény engedélyezése a bruttóbér jelenlegi 14,25%-ának mértékében 18 Díjazás a munkáltató által 18 A kifizetés időpontja a munkavállaló részére 18 Szabadságilletmény, ha a munkavállaló nem igényli teljes szabadságát (arányos szabadság) 18 Többszöri szabadságigénylés egy naptári éven belül 19 B4. Mi történik a maradék szabadsággal év végén?...21 A következő naptári évre tevődik át 21 A maradék szabadság kiszámolása 21 Az előző év maradék szabadságának a folyó év szabadsága előtt történő engedélyezése 22 Szabadságjogosultság naptári évekre lebontva 22 B5. Hogyan kell beszámítani a kiküldetés előtt engedélyezett szabadságot?...23 Az előzetesen engedélyezett szabadság beszámítása 23 A beszámolt összeg kiszámítása 24 Adatok a Munkavállalói törzsadatok formanyomtatványon 25 Beszámítási időpontok 25 A beszámított összeg felhasználása 25 B6. Mi történik munkáltató változtatás esetén?...25 A szabadságjogosultság továbbvitele 25 Igazolás az utolsó munkáltatótól a munkaviszony befejezéséről 26 Szabadságigazolás munkalapként 26 B7. Munkavállalói számlakivonat...26 C. A SOKA-BAU szolgáltatásai...27 C1. A munkáltató visszatérítési jogosultsága...27 Szabadságilletmény a kiküldetés ideje alatti szabadságra 27 A munkavállaló szabadságjogosultságának behatárolása a kollektív szerződés értelmében 27 Visszatérítés járulékfedezetnél és hiánytalan jelentéseknél 27 A munkáltató visszatérítése nem számítható be a hiányzó járulékba 27 A kiegyenlítés lehetőségei 27 Érvényvesztési határidők 27 C2. A munkavállaló szabadságmegváltása...28 Megváltás a SOKA-BAU-n keresztül 28 A munkavállaló megváltásának kérvényezése 28 Lerövidítési fenntartás 28 Megváltás az utolsó munkáltatón keresztül nyugdíjjogosultság esetén 28 Társadalombiztosítási járulék és adózási kötelezettség 28 4

5 C3. A munkavállaló végkielégítése érvényvesztett szabadságjogosultság esetén...29 Végkielégítés a SOKA-BAU-n keresztül 29 A munkavállaló végkielégítésének kérvényezése 29 Különleges kérvényezési határidők peres eljárás esetén 29 Lerövidítési fenntartás 29 Adózási kötelezettség 29 C4. Szabadságjogosultság a munkavállaló elhalálozásakor...30 Szabadságjogosultság átruházása az örökösökre 30 Adatok és igazolások a SOKA-BAU részére 30 C5. A súlyosan fogyatékos és fiatalkorú munkavállalók szabadságjogosultsága...30 D. A munkáltató részvételi kötelezettségei...31 D1. Szükséges információk és dokumentumok...31 A munkáltató és a munkavállalók törzsadatai 31 Igazolások a munkáltató vállalatáról 31 Változások jelentése a SOKA-BAU felé 31 A havi bruttóbérek és szabadságilletmény jelentése (Havi Jelentés) a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig 31 D2. A munkavállaló szabadságjogosultságának biztosítása a munkáltató által...32 Havi járulékfizetés a tárgyhót követő hónap 20-ig 32 A járulék nem vonható le a bérből 32 D3. Késedelmes járulékfizetés következményei...33 Késedelmi kamat 33 Járulékfizetés behajtása kereset útján 33 Szabálysértések 33 A megrendelő kezessége 33 II. rész: Elektronikus jelentési eljárás III. rész: A SOKA-BAU formanyomtatványai Útmutató a formanyomtatványok kitöltéséhez és az elektronikus eljáráshoz 35 A. A munkáltató formanyomtatványai...37 Munkáltatói törzsadatok formanyomtatvány 37 Munkavállalói törzsadatok formanyomtatvány 41 Havi Jelentés formanyomtatvány 47 B. A munkavállaló formanyomtatványa...51 Megváltás/Végkielégítés a munkavállaló részére formanyomtatvány 51 5

6 Országkód-jegyzék...53 Tevékenységi körök jegyzéke...54 IV. rész: Állami bejelentési eljárás Címszójegyzék...59 Címek, telefon-és faxszámok, , internet és banki összeköttetések

7 Előszó Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Úgy a németországi, mint a külföldi székhelyű építési vállalatoknak, melyek építési tevékenységek kivitelezésére munkavállalókat küldenek ki Németország területére, részt kell venniük a SOKA-BAU szabadságpénztári eljárásán. A SOKA-BAU célja, hogy megválaszolja az építőipari vállalatok és ezek munkavállalóinak szabadságpénztári eljárással kapcsolatos kérdéseit, megakadályozva ezáltal a résztvevő partnerek között kialakuló fölösleges konfliktusokat. Az építési vállalat és a SOKA-BAU közti eljárást mielőbb, bürokrácia nélküli és zökkenőmentesen kell lebonyolítani. Ezt a célt szolgálja ez a tájékoztató, amely kiemelten a külföldi székhelyű építési vállalatok ügyeit vizsgálja. Amennyiben ezen tájékoztató áttanulmányozása után még kérdése merülne fel, forduljon bizalommal hozzánk. A SOKA-BAU készséggel segít Önnek. Szívélyes üdvözlettel a tarifaszerződés partnerei a SOKA-BAU Elnöksége Wiesbaden, 2014 januárján 7

8 I. rész: A szabadságolási eljárás Eljárás összefoglaló Munkáltató Munkáltató A munkáltató bejelentkezik a németországi tevékenység megkezdése előtt a SOKA-BAU-hoz. SOKA-BAU A SOKA-BAU nyilvántartásba veszi a munkáltatót és egyidejüleg elküldi a munkáltatónak a Tájékoztatót valamint a szükséges formanyomtatványokat. A tájékoztatók és a formanyomtatványok különböző nyelveken is rendelkezésre állnak. Munkáltató A munkáltató kitölti a Munkáltatói törzsadatokat és a Munkavállalói törzsadatokat és haladéktalanul elküldi ezeket a SOKA-BAU-nak. SOKA-BAU A SOKA-BAU rögzíti a munkáltatói és munkavállalói adatokat és várja a Havi Jelentés beküldését, a járulékfizetést valamint ezen adatok mindennemű megváltoztatására vonatkozó információt. Munkáltató A munkáltató minden naptári hónapra eljuttatja a SOKA-BAU-hoz legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15-ig a Havi Jelentést és befizeti a járulékot legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 20-ig. SOKA-BAU A SOKA-BAU lekönyveli a jelentést és befizetést és kiszámolja ezek alapján a munkavállaló szabadságjogosultságát. Munkáltató Amennyiben a munkáltató munkavállalójának a kiküldetés ideje alatt szabadságot engedélyez, kifizeti neki a szabadságilletményt és közli az erre vonatkozó adatokat a SOKA-BAU-val a Havi Jelentésben. SOKA-BAU A SOKA-BAU kiegyenlített járulékszámla esetén visszatéríti a munkáltatónak a szabadságilletményt és tájékoztatja a munkáltatót valamint ezen munkavállalóit az aktuális szabadságra vonatkozó adatokról. 8

9 Munkavállaló Megváltás Munkavállaló Amennyiben a munkavállaló befejezi németországi tevékenységét és három hónapon belül nem kezd új munkát német építkezésen, vagy alkalmazotti munkaviszonyba illetve kiképzési munkaviszonyba vált, szabadságmegváltást kérvényezhet a SOKA-BAU-nál. A formanyomtatvány különböző nyelveken is rendelkezésre áll. SOKA-BAU A SOKA-BAU megtéríti a munkavállalónak a járulék által megfinanszírozott megváltást. Amennyiben a megváltás társadalombiztosítási járulékfizetés köteles, a SOKA-BAU a megváltásból visszatart egy átalányösszeget és továbbítja ezt a munkáltatónak, ill. az illetékes befizetési hivatalnak. A SOKA-BAU-nak kötelező módon vissza kell tartania egy átalányösszeget jövedelemadóként valamint szolidarítási pótlékként és továbbítania kell ezt a Wiesbaden-i adóhivatal részére. Végkielégítés Munkavállaló Amennyiben a szabadságjogosultság érvényét veszti, a munkavállaló a SOKA-BAU-nál végkielégítést kérvényezhet. A formanyomtatvány különböző nyelveken is rendelkezésre áll. SOKA-BAU A SOKA-BAU megtéríti a munkavállalónak a járulék által megfinanszírozott végkielégítést. A kifizetésre került végkielégítés után a munkavállalónak adóznia kell. A SOKA-BAU-nak kötelező módon vissza kell tartania egy átalányösszeget jövedelemadóként valamint szolidarítási pótlékként és továbbítania kell ezt a Wiesbaden-i adóhivatal részére. 9

10 A. A német építőipari szabadságolási eljárás alapjai A1. Az építőipar megkülönböztető sajátosságai Az építőipar különbözik a helyhez kötött ipartól. A munkavégzés folyamatos helyi változtatása (építkezések) és az időjárási feltételektől való függőség miatt az építőipar nagymértékben érintett a rendszeresen visszatérő munkakieséstől. Ennek következtében a munkavállalók több mint felének nem biztosított ugyanannál az építési vállalatnál egy teljes évi munkaviszony. Ez úgy a munkavállaló, mint a munkáltató számára hátrányos lenne, a szabadságot illetően is. Ezért az építőipar területén belül létezik egy különleges megoldás. A Németországban érvényes szövetségi szabadságtörvény értelmében egy munkavállalónak a teljes évi szabadságjogosultság megszerzéséhez legkevesebb hat hónapon keresztül ugyanannál a vállalatnál alkalmazásban kell lennie. Értelemszerűen a szabadságjogosultság annak függvényében változik, hogy a munkavállaló mennyi ideig volt ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban. Németországban a kollektív szerződések többsége ehhez a rendszerhez igazodik. Ha az építőiparban is a szövetségi szabadságtörvény szokványos vállalataira vonatkozó előirásait alkalmaznánk, a munkavállalók sok esetben nem élhetnének szabadságjogaikkal. Az építőiparban a munkáltató ki lenne téve annak a veszélynek, hogy a munkavállalónak már hat hónap foglalkoztatás után az egész évi szabadságot és az ennek megfelelő térítést kellene biztosítania, akkor is, ha a munkavállaló nem lenne a teljes naptári évben nála munkaviszonyban. A gyakori személyzeti fluktuáció miatt ez a törvény az építési vállalatok esetében anyagi megterheléshez vezetne. A szövetségi szabadságtörvény tehát megenged a német építőipar területén egy eltérő, kollektív szerződésen alapuló szabályozást. Ez lehetővé teszi, hogy a munkavállaló szabadságjogosultságát, amelyet a különböző építési vállalatoknál felgyűjtött, adott időben az aktuális munkáltatónál érvényesítse. Annak érdekében, hogy a szabadságot engedélyező munkáltató ne kerüljön anyagilag hátrányos helyzetbe, minden építőipari munkáltató befizet a SOKA-BAU-nak egy bizonyos járulékot, amellyel a szabadságjogosultságok finanszírozásra kerülnek. Ahhoz, hogy a német építkezésen ne létezzenek a szabadságra vonatkozó különböző szabályozások, u.n. idegen jogszigetek, a német törvényhozó szerv elrendelte, hogy a kiküldetéses munkavállalók esetében is kötelező jelleggel érvényesek legyenek a német építőipar szabályozásai. Ezek megfelelnek az európai kiküldetési irányelvnek. Tehát a munkáltatói és munkavállalói igények finanszírozásához úgy a belfőldi, mint a külföldi építkezési vállalatoknak járulékot kell fizetniük a SOKA-BAU-nak a kollektív szerződésben meghatározott összeg mértékében. A2. Mi a SOKA-BAU? Az építőipari tarifa eljárásait az Építőipari szabadság és bérkiegyenlítő pénztár (ULAK) valamint az Építőipari pótellátási pénztár (ZVK-Bau) végzi közösen óta az ULAK bonyolítja le a szabadságolási eljárást a külföldi székhelyű munkáltatók és ezek Németország területére kiküldött munkavállalói esetében is. Ez egy államilag engedélyezett egyéni jogalanyisággal rendelkező egyesület. Hasonló szabadságpénztárak vannak még ezen kívül Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Ausztriában (lásd A4.). Aktuális tájékoztatás a fenti intézményekre és eljárásokra vonatkozóan honlapunkon, a www. soka-bau.de alatt található. 10

11 A SOKA-BAU az ULAK és a ZVK közös neve. Mindkettő az építőipari kollektív szerződés alábbi szervezeteinek intézménye: Hauptverband der Deutschen Bauindustrie e. V. Kurfürstenstraße 129, Berlin Industriegewerkschaft Bauen-Agrar-Umwelt Olof-Palme-Straße 19, Frankfurt am Main Zentralverband des Deutschen Baugewerbes e. V. Kronenstraße 55-58, Berlin A SOKA-BAU megtéríti a munkálatóknak az ezek által a munkavállalók részére már biztosított szabadságilletményt és kifizeti a munkavállalók részére a szabadságmegváltásokat valamint végkielégítéseket a kollektív szerződésben meghatározott összeg mértékéig. Ennek érdekében a SOKA-BAU folyamatosan kiszámolja a munkavállalók aktuális tarifa szerinti szabadságjogosultságát. Mi a SOKA-BAU bármikor készséggel megválaszoljuk az eljárással kapcsolatos kérdéseit. A3. Jogi alapok Törvény a kötelező munkafeltételekről határon túli kiküldetéses és rendszeresen belföldön foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan (Munkavállalói kiküldetési törvény- továbbiakban AEntG) Gesetz über zwingende Arbeitsbedingungen für grenzüberschreitend entsandte und für regelmäßig im Inland beschäftigte Arbeitnehmer und Arbeitnehmerinnen (Arbeitnehmer-Entsendegesetz AEntG) 11 Ez a törvény Németországban március 1-el kezdődően lépett érvénybe. Lényeges tartozéka az építőiparra vonatkozóan az, hogy ezáltal a szabadságot, szabadságeljárást és a minimálbéreket szabályozó kollektív szerződések előírásai azokra a külföldi székhelyű vállalatokra is érvényesek, melyek építőipari tevékenység teljesítése céljából Németország területére munkavállalóikat kiküldetésben részesítik. Az aktuális törvénykezési megszövegezés honlapunkon, a alatt található meg. Szövetségi Építőipari Ágazati Kollektív Keretszerződés (továbbiakban BRTV) Bundesrahmentarifvertrag für das Baugewerbe (BRTV) Kollektív szerződés a társadalombiztosítási pénztári eljárásról az építőiparban (továbbiakban VTV) Tarifvertrag über das Sozialkassenverfahren im Baugewerbe (VTV) Minkét törvény 1. paragrafusában meghatározásra kerül, hogy melyik vállalatoknak kell részt venniük a szabadságolási eljáráson. A fenti kollektív szerződéseket a német gazdasági és munkaügyi minisztérium általánosan alkalmazandónak nyilvánította. Ezért ezek

12 mindenik munkaviszonyra alkalmazandók, függetlenül a munkáltató illetve a munkavállaló tagsági viszonyától. Az építőipari munkavállalók (munkások) szabadságjogosultságát a BRTV 8. paragrafusa, a szabadságolási eljárás lebonyolítását pedig a VTV szabályozza. Ezen tarifanormák aktuális változata is megtalálható honlapunkon. Építőipari minimálbéreket szabályozó kollektív szerződés a Német Szövetségi Köztársaság területén (TV Mindestlohn) Tarifvertrag zur Regelung der Mindestlöhne im Baugewerbe im Gebiet der Bundesrepublik Deutschland (TV Mindestlohn) A szabadságjog mellett úgyszintén érvényes a kiküldetéses vállalatokra nézve az Építőipari minimálbéreket szabályozó kollektív szerződés a Német Szövetségi Köztársaság területén, melynek megszövegezése honlapunkon lekérhető (TV Mindestlohn). Ez a kollektív szerződés a kötelező munkafeltételeket szabályozó rendelkezés által kötelezően alkalmazandóvá lett nyilvánítva. A minimálbéreket szabályozó kollektív szerződés előírja, hogy az építőipari vállalatok kiküldetéses munkavállalóiknak nem fizethetnek kevesebbet a minimálbérnél. A régi és új tartományokban valamint Berlin területén az 1. és 2. bércsoportokra mindenkor érvényes minimálbérek értéke a mellékelt táblázaton vagy honlapunkon, a alatt található meg. A minimálbér legkésőbb minden tárgyhónapot követő naptári hónap 15. napján esedékes. Az, hogy egy építkezés melyik tartományban található, az A3.-as fejezet alatt látható térkép segítségével állapítható meg. 1. bércsoport besorolásai (egyszerű építési és szerelési munkálatok utasítás alapján, építőipari gépek és eszközök egyszerű karbantartási és gondozási munkálatai utasítás alapján) nem kizárólagos jellegűek, csupán példaszerű felsorolásként szolgálnak. A 2. bércsoport (Minimálbér 2) minimálbéréhez azok a tevékenységek tartoznak, melyek teljesítései a BRTV 5. paragrafusa 3. pontjában foglaltak szerint szakképesítést igényelnek. Amennyiben a munkavállalók kiküldetése kormányközi megállapodásokon alapszik, melyet Németország egyes közép és kelet-európai államokkal kötött, ezek a megállapodások is úgyszintén érvényesek. A vállalkozási szerződéses munkavállalók bérezése meg kell feleljen azon kormányközi megállapodásoknak, amelyek megegyeznek a német munkavállalókra érvényes kollektív szerződés előírásaival. Itt utalunk azokra az utasításokra, melyeket a kiküldetéses vállalatoknak az engedélyeztetési eljárás keretében kézbesítenek. További védelmi előírások Úgyszintén érvényesek a kiküldetéses vállalatokra az AEntG 2. paragrafusában felsorolt védelmi előírások, mint például a maximális munkaidő és minimális pihenőidő, valamint a munkaerőkölcsönzéssel kapcsolatos szabályozások. Az 1. bércsoport (Minimálbér 1) minimálbérével azok a munkavállalók bérezendők, akik utasítás alapján egyszerű építési és szerelési vagy kisegítő munkálatokat végeznek, melyek teljesítésének nem előfeltétele a szakképesítés. A BRTV 5. paragrafusának 3. pontjában megnevezett tevékenységek alatt megtalálható 12

13 Németországi minimálbérek az építőiparban régi szövetségi tartományok Berlin nélkül új szövetségi tartományok 1. bércsoport: 11,05 EUR 1. bércsoport: 10,25 EUR 2. bércsoport: 13,70 EUR Berlin bércsoport: 11,05 EUR 2. bércsoport: 13,55 EUR régi szövetségi tartományok Berlin nélkül új szövetségi tartományok 1. bércsoport: 11,10 EUR 1. bércsoport: 10,50 EUR 2. bércsoport: 13,95 EUR Berlin bércsoport: 11,10 EUR 2. bércsoport: 13,80 EUR régi szövetségi tartományok Berlin nélkül új szövetségi tartományok 1. bércsoport: 11,15 EUR 1. bércsoport: 10,75 EUR 2. bércsoport: 14,20 EUR Berlin bércsoport: 11,15 EUR 2. bércsoport: 14,05 EUR régi szövetségi tartományok Berlin nélkül új szövetségi tartományok 1. bércsoport: 11,25 EUR 1. bércsoport: 11,05 EUR 2. bércsoport: 14,45 EUR Berlin bércsoport: 11,25 EUR 2. bércsoport: 14,30 EUR régi szövetségi tartományok Berlin nélkül új szövetségi tartományok 1. bércsoport: 11,30 EUR 1. bércsoport: 11,30 EUR 2. bércsoport: 14,70 EUR Berlin től 1. bércsoport: 11,30 EUR 2. bércsoport: 14,55 EUR Régi (nyugati) szövetségi tartományok Schleswig-Holstein Bremen Hamburg Niedersachsen Nordrhein-Westfalen Hessen Rheinland-Pfalz Saarland Baden-Württemberg Bayern Berlin (a város teljes területe) Új (keleti) szövetségi tartományok Mecklenburg-Vorpommern Brandenburg Sachsen-Anhalt Thüringen Sachsen 13

14 A4. A szabadságolási eljáráson való részvétel előfeltételei A német építőipari szabadságolási eljáráson való részvétel azon vállalatok számára kötelező jellegű, melyeknél a következő feltételek adottak: Németországi építkezés A vállalat székhelye bár külföldön van, de a vállalkozó elfogadott egy németországi építkezési megbízást és saját felelősségére teljesíti a munkálatokat Németország területén. Ipari munkavállalók kiküldetése A vállalat ezekre az építkezésekre ipari munkavállalókat (munkásokat) küld ki határidőhöz kötött időtartamra. Ipari munkavállalónak számítanak azok a dolgozók, akik saját fizikai erejükkel és/vagy építőipari gépek illetve műszaki berendezések segítségével építőipari munkálatokat végeznek. Azok a dolgozók is, akik az irodák tisztításával foglalkoznak illetve karbantartási munkálatokat végeznek az építkezésen, ipari munkavállalóknak számítanak. Ide sorolhatók a részmunkaidőben foglalkoztatott munkaerők is. Nem számítanak ipari munkavállalóknak az építésfelügyelettel megbízott dolgozók, amenynyiben ezek fizikai munkája az építkezésen messzemenően kizárható. Ugyanez érvényes azon munkavállalókra, akik tervezői, irányítási és irodai munkákat végeznek. Ezen személyi körökre nem kötelező a német szabadságolási eljáráson való részvétel. Többnyire építőipari tevékenység kivitelezése A többnyire építőipari tevékenység fogalma azt fedi, hogy a vállalat ipari munkavállalói munkaidejük túlnyomó részében építési munkálatokat végeznek az AEntG 3. paragrafusában leírtak értelmében, vonatkoztatva a BRTV 2. bekezdésének 2. pontjára. Itt megfogalmazásra kerül, hogy az ipari munkavállalók összmunkaidejük több mint 50%-át építési munkálatok kivitelezésére fordítják. A jellegzetes építkezési tevékenységi körök jegyzéke ezen tájékoztató III. részének végén található. Az ipari munkavállalók egyénenként kifejtett tevékenysége a szabadságolási eljáráson történő részvétel elbírálásában nem mérvadó. Egyes munkavállalók megbízhatók olyan munkavégzéssel, mely önmagában nem jelent építési munkát. Azonban ha ezen munkálatok elvégzése szükséges az építkezési megbízás teljesítéséhez, úgy ezek is építkezési tevékenységnek számítanak. Ezen munkavállalók tevékenységének ismertetését is kérjük benyújtani a SOKA-BAU-hoz. Önálló vállalati egység A BRTV értelmében minden vállalat egy önálló vállalati egységet is képez. Ennek minősül azon munkavállalók összessége is, akik a vállalat helyi székhelyétől eltérő helyen, nem a BRTV hatásköre alá tartozó, de munkaidejük túlnyomó részében építőipari tevékenységet folytatnak. Munkaerő átengedés/kölcsönzés Amennyiben egy vállalat (kölcsönbeadó) egy vagy több munkavállalót németországi munkavégzés céljából kikölcsönöz egy másik építkezési vállalat (kölcsönvevő) részére, úgy az AEntG 8. paragrafusa 3. bekezdésének értelmében a kölcsönvevő vállalat köteles az általa kikölcsönzött munkavállalók után a német szabadságolási eljáráson részt venni. Felmentés egy hasonló szabdságpénztárrendszerben való részvétel esetén a kiküldő/hazai országban Amennyiben a vállalat a kiküldő országban az általa kiküldetésben részesített munkavállalók után egy, a SOKA-BAU-hoz hasonló intézmény (Szabadságpénztár) részére már járulékot fizet be, úgy a SOKA-BAU-hoz benyújtott igazolással bizonyíthatja a munkavállalók németországi tevékenysége idejére történő járulékbefizetést. Ebben az esetben a SOKA-BAU felmentésben részesíti a vállalatot a német szabadságpénztári eljárás alól. A kettős járulékfizetés ezzel ki van zárva. Aktuális tájékoztatás a fenti intézményekre és eljárásokra vonatkozóan honlapunkon, a alatt található. 14

15 B. A munkavállaló szabadságjogosultsága B1. A szabadság időtartamának kiszámítása egy naptári évre Felgyűjtési elv A munkavállaló szabadságjogosultsága egy naptári évben (= szabadságév) 30 munkanapot tesz ki. A szombatok nem tekinthetők munkanapnak. A munkavállaló csak annyi szabadságnapra tarthat igényt, amennyit a németországi építkezésen történő tevékenysége ideje alatt összegyűjtött. Ide tartozik nem csak a kiküldetéses munkáltató általi foglalkoztatási időszak, hanem a németországi székhelyű vállalatok általi foglalkoztatás ideje is. Ahhoz, hogy a munkavállaló számára ki lehessen számítani egy bizonyos időpontban az őt megillető szabadságnapok számát, elsőként meg kell állapítani a foglalkoztatási napok számát. Foglalkoztatási napok Foglalkoztatási napnak számít alapvetően az év valamennyi naptári napja, amelyeken fennáll a munkaviszony egy építkezési vállalatnál. Ide tartoznak a szombatok, vasárnapok és ünnepnapok is. A szabadságolási eljárás értelmében akkor fejeződik be a munkaviszony, ha a munkavállaló építkezési tevékenységét Németországban befejezte. Nem számítanak foglalkoztatási napnak a következő napok, amelyeken a munkavállaló egy nem németországi székhelyű építési vállalatnál dolgozott, nem Németország területén levő építkezésen, amelyeken a munkavállaló a munkahelyről igazolatlanul hiányzott, amelyeken a munkavállaló fizetés nélküli szabadságban részesült több mint 14 napon keresztül. Példaként: ha a munkavállaló 4 hét fizetetlen szabadságot vesz ki, úgy a foglalkoztatási idő (4 hét x 7 naptári nappal) 28 nappal csökken. A foglalkoztatási napokat minden naptári évre külön kell kiszámolni. A foglalkoztatási napok kiszámításának megkönynyítése érdekében minden teljes hónapra mindig 30 foglalkoztatási napot kell számolni. A naptári hónapok nem téveszthetők össze a foglalkoztatási hónapokkal. Az első foglalkoztatási hónap ugyanis egy németországi építkezésen töltött munkaviszony első napjával kezdődik. Amenynyiben a szabadságjogosultság kiszámolásának időpontjában még nem lett az egész foglalkoztatási hónap teljesítve, így az utolsó megkezdett hónap foglalkoztatási napjait kell összeszámolni. 15

16 1. példa: Egy munkavállaló május 20-án kezdi el németországi építkezésen tevékenységét és a naptári év december 31-ig van ott alkalmazásban. Ebben az időszakban 5 munkanapot igazolatlanul hiányzott és 21 egymást követő napra fizetés nélküli szabadságot kapott. Hány foglalkoztatási napja van? tól ig = 12 foglalkoztatási nap től ig = 7 hónap 7 30 naptári nap = 210 foglalkoztatási nap összesen = 222 foglalkoztatási nap igazolatlan napok levonása fizetés nélküli szabadság levonása 5 foglalkoztatási nap 21 foglalkoztatási nap összesen = 196 foglalkoztatási nap A munkavállaló foglalkoztatási napjainak száma 196. A munkavállaló által az adott naptári évben megszerzett szabadságnapok száma a foglalkoztatási napok segítségével számolható ki. A szabadságnapok kiszámítása a 12-es szabadság-osztóval A munkavállaló minden 12 foglalkoztatási nap (= 12-es szabadság-osztó) után egy nap szabadságra jogosult. szabadságnapok számát. A tört szabadságnapokat a folyó naptári év alatt teljes szabadságnapokra lefele kell kerekíteni. A szabadságnap kiszámolásának képlete: Összes foglalkoztatási napok = szabadságnapok 12-es szabadság-osztó A foglalkoztatási napok 12-es szabadság-osztóval való osztása eredményezi a munkavállalónak járó 2. példa: A munkavállaló április 1-el kezdődően dolgozik a németországi építkezésen. Október 21-től szabadságot szeretne igényelni. Hány szabadságnap illeti meg maximálisan? től ig. = 7 hónap 7 30 naptári nap = 210 foglalkoztatási nap 210 foglalkoztatási nap 12 = 17,5 szabadságnap Mivel a folyó naptári év alatt lefele kerekítünk, a munkavállaló 17 szabadságnapra jogosult, melyet október 21-től igényelhet. A szabadságnapok is foglalkoztatási napoknak számítanak. 16

17 B2. Mikor vehet ki a munkavállaló szabadságot? A németországi építőipari foglalkoztatás ideje alatt A Németországban megszerzett szabadságnapokat a munkavállaló a németországi építőipari tevékenysége ideje alatt igényelheti. Amennyiben a munkavállaló németországi kiküldetése befejeződött, úgy a Németországban megszerzett, még nem igényelt szabadságjogosultság egy későbbi kiküldetés ideje alatt is érvényesíthető. Ezt a szabadságot majd annak a munkáltatónak kell engedélyeznie, aki által a munkavállaló új kiküldetése megvalósul. Amennyiben az első kiküldetést nem követi több, a munkavállalónak módjában áll a SOKA-BAUnál a szabadságilletményét szabadságmegváltási kérelem útján megváltani (lásd: C2.). A szabadság kezdete Mihelyt a munkavállaló legalább egy szabadságnapra igényjogosult, ezt a munkáltatóval történő egyeztetés alapján igényelheti. A szabadság kezdetének időpontját a munkavállaló kívánságának figyelembe vételével és a vállalat érdekeit szem előtt tartva a munkáltató határozza meg. Viszont a részleges szabadság engedélyezése összességében nem veszélyeztetheti a pihenési célt. A szövetségi szabadságtörvény 7. paragrafuságnak 2. bekezdése, a munkavállalói kiküldetési törvény 2. paragrafusa 2. pontjával egyetemben előírja, hogy a szabadság egy részben, összefüggően igényelhető, hacsak kényszerítő, belső vállalati okok vagy a munkavállaló személyes okai nem teszik szükségessé a szabadság felosztását. A szabadság felosztásának esetében az arányosan engedélyezett szabadságnak egy naptári éven belül legkevesebb két egymást követő hetet kell kitennie (amennyiben a munkavállaló ennyi szabadságnapot összegyűjtött). A szabadság érvényvesztése A szabadság a szabadságjogosultság megszerzésének évét követő év elteltével érvényét veszti. A 2012-ből származó szabadságjogosultság például a 2013-as év elteltével érvényét veszti. A munkáltató tehát köteles munkavállalójának a 2012-es foglalkoztatási évből származó szabadságnapokat legkésőbb ig engedélyezni. Ezután a munkavállaló elveszti a szabadságnapokra és szabadságilletményre vonatkozó igényjogosultságát a munkáltatójával szemben. A szabadságjogosultság érvényvesztése után a munkavállaló a SOKA-BAU-nál sem kérvényezhet megváltást. Azonban arra még van lehetősége, hogy érvényvesztett jogosultságát végkielégítés formájában kérvényezze a SOKA- BAU-nál (lásd: C3.). B3. Hogyan bérezi a munkáltató a munkavállalót szabadsága idejére? A szabadság fizetett szabadidő. Ebből következően a munkavállalót szabadsága idejére szabadságilletmény illeti meg. A bruttóbér a kiszámítás alapja A munkavállaló szabadságjogosultsága a Németországban megkeresett bruttóbér összegén alapszik. A szabadságilletmény kiszámításánál a munkáltató a megkeresett bruttóbér nagyságát veszi alapul. A bruttóbér az a díjazás, amivel a munkáltató a munkavállalónak munkateljesítménye ellenértékéül tartozik. Ennek nagysága rendszerint a munkaszerződésből állapítható meg, egyetemben az adott ország, melyből a munkavállalót kiküldették, törvényben vagy kollektív szerződésben előírt szabályaival. A Németországban végzett munkateljesítmény azonban nem díjazható a minimálbér alatt. Amennyiben a kiküldő ország jogrendszere a munkavállalónak magasabb bérigényt biztosít, mint a német minimálbérek, úgy az a bér alkalmazandó. A közép- és keleteurópai országok munkavállalóira, akik vállalkozási szerződések keretében kiküldetésben részesülnek, a német építőiparban meghatározott bértarifa alkalmazandó (lásd: A3.). 17

18 Azon munkavállalók esetében, akikre nem vonatkozik a németországi adózási jogszabály, a szabadságilletmény kiszámolásánál azt a bért kell alapul venni, beleértve a természetbeni juttatásokat is, melyek a német adójog előírásai szerint a bruttóbért képezik. Azon munkavállalók esetében, akikre a németországi adózási jogszabály vonatkozik, a szabadságilletményük kiszámolásának alapjául az a bruttó munkabér szolgál, mely a béradó ki számításának alapját is szolgálja, illetve a német adókártyára vagy adóigazolásra bejegyezendő. A német adózási jogszabály szerint a bruttó munkabérhez tartoznak azok a természetbeni juttatások is, melyek a kereseti adótörvény (EStG) 40. paragrafusa értelmében nem átalányadó kötelesek, és ezen törvény 40a, 40b és 52a paragrafusaiban meghatározott megadózandó bruttó munkabérek. Ez alól kivételt képez a munkavállaló pótellátási pénztári járuléka, a kollektív szerződésben előírt pótnyugdíj finanszírozására szolgáló munkáltatói járulék valamint a csoportos balesetbiztosítási járulék. Természetbeni juttatásnak számítanak például a szállás és ellátás, amennyiben a munkáltató ezeket díjmentesen biztosítja. Ha a munkáltató azonban ezeket csupán kedvezményes áron nyújtja, úgy bruttóbérnek a szokványos piaci árral csökkent pénzérték számít. A már igényelt szabadságilletmény is a bruttóbérhez tartozik. Nem tartozik azonban a bruttóbérhez a kollektív szerződésben előírt 13. havi bér vagy hasonló jellegű vállalati belső juttatások (karácsonyi pénz, évi különjuttatások) szabadságmegváltás valamint az a végkielégítés, amely a munkaviszony befejeztekor esedékes. Részletes tájékoztatás erre vonatkozóan a BRTV 8. paragrafusának 4.2. pontja alatt, a VTV 15. paragrafusa 4. bekezdése alatt található, illetve keresse a SOKA-BAU-t, adószakértőjét vagy az adóhivatalt. A szabadságilletmény engedélyezése a bruttóbér jelenlegi 14,25%-ának mértékében A szabadságilletmény a bruttóbér egy bizonyos százalékának arányában van meghatározva. Ez a százalékarány jelenleg a bruttóbér 14,25%-át teszi ki. A szabadságilletmény a szabadságdíjból, mely a bruttóbér 11,4%-ának mértékében a szabadságnapok alatt bér helyett fizetendő és a kiegészítő szabadságpénzből, mely a bruttóbér 2,85%-át teszi ki (= a szabadságdíj 25%-a) tevődik össze. A szabadságilletmény kiszámolásának képlete: A bruttó bérösszeg 14,25% -a = szabadságilletmény A bruttó bérösszeg tartalmazza a kifizetett szabadságilletményt is, ezért ezt rendszeresen be kell számolni a bruttó bérösszegbe. Díjazás a munkáltató által A munkáltató a szabadságilletményt közvetlenül a munkavállalónak fizeti, amikor neki németországi foglalkoztatása ideje alatt szabadságot engedélyezett. A kifizetés időpontja a munkavállaló részére A munkáltató a szabadságilletményt a szokásos bérezéssel együtt juttatja a munkavállalónak, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig. Szabadságilletmény, ha a munkavállaló nem igényli teljes szabadságát (arányos szabadság) Amennyiben a munkavállaló felgyűjtött szabadságát (szabadságigényét) csak arányosan igényli, a munkáltató neki minden egyes szabadságnapra egy napidíjat kell fizessen. Több szabadságnap esetén a napidíjat az engedélyezett szabadságnapok számával kell megszorozni: 18

19 Az arányos szabadság kiszámolásának képlete: szabadságjogosultság = napidíj szabadságnapok napidíj igényelt szabadságnapok = szabadságilletmény 3. példa: A munkavállaló a 2012-es naptári év folyamán összesen 8 szabadságnapot és 1.200,00 EUR szabadságilletményt gyűjtött fel. Most 2 szabadságnapot szeretne igényelni. Mennyi a neki arányosan kiszámolandó szabadságilletmény? 1.200,00 EUR = 150,00 EUR 8 150,00 EUR 2 = 300,00 EUR A 2 szabadságnapra a munkáltató 300,00 EUR szabadságilletményt kell kifizessen munkavállalója részére. Többszöri szabadságigénylés egy naptári éven belül További foglalkoztatással növekedik a megkeresett bruttóbér és a foglalkoztatási napok száma. Így értelemszerűen a folyó naptári évben a munkavállaló szabadságnapokra és szabadságilletményre vonatkozó jogosultsága is magasabb lesz. Az így megnövekedett összjogosultságból le kell vonni a már korábban engedélyezett arányos szabadságot. Így számoljuk ki a még fennmaradó igényelhető szabadságjogosultságot. Amennyiben a munkavállaló nem igényeli a teljes maradék szabadságát, hanem újra csak arányosan érvényesíti jogosultságát, ebben az esetben a maradék szabadságra is egy új napidíjat kell kiszámolni. Az új napidíj is megszorzandó az újonnan engedélyezett szabadságnapokkal. Többszöri arányos szabadság kiszámolásának képlete: megmaradt szabadságjogosultság = napidíj megmaradt szabadságnapok napidíj engedélyezett szabadságnapok = szabadságilletmény 19

20 A 3. példa folytatása: A munkavállaló a 2012-ben megszerzett szabadságjogosultságából 2 nap szabadságot igényelt és ezekre 300,00 EUR szabadságilletményt kapott. Időközben ebben a naptári évben összesen 130 foglalkoztatási napot töltött németországi építkezésen és ,00 EUR bruttóbért (beleértve a szabadságilletményt) keresett. Most szeretne még további 6 nap szabadságot igényelni. Mennyi az a szabadságilletmény, amelyet a munkáltatónak erre a 6 nap szabadságra a munkavállaló számára fizetnie kell? a) Elsőként a jelentésben bemutatott összbruttóbér alapján a teljes naptári évre vonatkozó szabadságilletményt kell kiszámolni. a ,00 EUR 14,25%-a = 1.628,06 EUR A munkavállaló a naptári évben összesen 1.628,06 EUR szabadságilletményre jogosult. Ebből az összegből már 300,00 EUR-t igénybe vett ,06 EUR - 300,00 EUR = 1.328,06 EUR A munkavállaló még rendelkezésére álló szabadságilletményének összege erre a naptári évre tehát 1.328,06 EUR. b) A felgyűjtött szabadságnapokat is újra kell számolni a naptári évre. 130 = 10,83 / lefele kerekítve A munkavállaló tehát a naptári évben összesen 10 nap szabadságra jogosult. Ez a 10 szabadságnap csökken a már igénybe vett 2 nappal = 8 A munkavállaló a 2012-es évben még 8 nap szabadsággal rendelkezik. c) Mivel a munkavállaló nem kívánja az összes megmaradt szabadságnapját igényelni, megint csak egy arányos szabadságról van szó, melynek szabadságilletményét a napidíj segítségével számoljuk ki. Ezt az új napidíjat kell beszorozni az újonnan engedélyezett szabadságnapok számával ,06 EUR = 166,01 EUR 8 166,01 EUR 6 = 996,06 EUR A munkavállaló a ben újonnan engedélyezett 6 nap szabadságra munkáltatójától 996,06 EUR szabadságilletményt fog kapni. 20