MÉSZETTUD0^ K. negyedü: természettudományi szaküléséről, április 28-án.
|
|
|
- Zita Soós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 T ÁRSULAT^ V S-T E R MÉSZETTUD0^ K negyedü: természettudományi szaküléséről, április 28-án. A választmány megbízásából összeállítja: HŐGYES ENDRE, titkár. A szakelnök távollétében a gyűlést Abt Antal vezeté. Egyed Mózes előterjesztést tett ily czimen: néhány adat a testek olvadása, oldása- és forrásához. Szilárd vagy merev halmazatu anyaghoz kellő hőmenynyiséget vezetve annak tömecsmozgása mindig erélyesebb és a részecsek közötti összefüggés folyton lazább lesz, mig végre a tömecsvonzás uralma legyőzetve, a tömecsek eddigi egyensulyhelyzetüket elhagyják és a test merev állapotból átmegyen cseppfolyóba. Ezen átmenet, mi elméletileg véve nem más, mint az erélynek a vonzó erők feletti túlsúlyra jutása, az olvadás és a hőfok, melynél az történik, az anyag olvadási mérséklete vagy olvadáspontja. Az olvadás alatt felvett meleg, melyet régebben rejtett vagy lappangó hőnek tartottak, ma jobban olvadási melegnek neveznek, munkává alakúi át. Az anyagok olvadási mérséklete és melege úgy, mint forrpontja és gőzölgési bőjének ismerete a tudományban és a gyakorlati alkalmazásnál egyaránt jelentékeny lévén, azokat nem egy észlelő határozta meg, részint a régiek megvizsgálása, részint pontosabb adatok nyerése végett. Ezen előterjesztésnek is czólja, azon kísérleti meghatározásokból, melyeket az előterjesztő Páál Gáborral a kolozsvári egyetem természettani intézetében tett az olvadási, oldási és forrási hőtüneményekhez tartozó néhány adatot szolgáltatni. 1.) Az olvadáspont meghatározására Póhl által ajánlottal elvben megegyező eljárást alkalmaztak. Vékony üvegcsövet, melynek egyik vége finom csúcsba kihúzva, beforrasztatott, érzékeny hőmérővel együtt kettős-fúratu kaucsuk-dugóban állványhoz erősítettek, melynek karjáról függélyesen ért le viz- vagy olaj-fürdőbe. Minthogy a tiszta víz üveghengerben volt melegítve s e közben keverve, távcsővel mind az üvegcsőbe dobott és ennek csúcsában fennakadott anyag olvadása észlelhető, mind a neki megfelelő hőmérsék leolvasható volt. A módszer segélyével, melytől ugy a Bergsmann, mint a Bouis Ballot-é keveset különbözik, a következő eredményekre jutottak : Az anyag neve Salicylsav Fehérviasz Sárga (méh) viasz Gyertya viasz Stearin Spermacet Thymol Parafin Fagygyu Szappan Vaj Carbolsav (salicon) Lágyulás. Olvadáspont A mint e rövid táblázatból kitűnik, vannak olyan testek, melyeknél az átmenetel folyós halmazatba fokozatosan történik. Ezeknél olyan közbeeső állapot létezik, melyet nyúlósnak nevezünk, melyben az anyag részint a szilárd, részint a folyós testek tulajdonságait mutatja. Minthogy ezen adatok korábban találtakkal összeegyeznek, azért helyesek az olvadásra nézve kísérletekkel kimutatott ezen törvények: a) Valamely anyagnak halmazata, legalább állandó külső nyomás alatt, kizárólag bizonyos hőfoknál változik meg; b) ezen mérséklet, mely az egyes testekre nézve igen külömböző, az olvadási folyamat közben változatlan marad. Ezeket a második rovat igazolja. E törvények alól a sóoldatok sem képeznek kivételt. A mint Dufour s előbb Rüdorff vizsgáló-
2 dásaiból kitűnt, tiszta vizbó'l és konyha-sóból keletkező oldat fagypontja a. jég olvadási pontján alól esik. És a jelzett törvényeket kizárólag ugyanazon só egyenlő mennyiségét tartalmazó oldatok követik. E nézet helyessége megvizsgálására Dr. Abt Antal tanár ur szives utasításai nyomán, melyek több kísérletük sikerét biztositák, következő eljárást használtak. Az oldatot tartalmazó és állványhoz erősített kaucsuk-tölcsérbe állított lombikot körül vette két klgr. hó és egy klg. konyhasó keveréke, mely a szoba 6" C mérséklete mellett 21 C hideget adott s mely hűtésre szolgált. E berendezés azért szükséges, mert állásközben a hóból kiolvadott víz a hőmérséket 0 C-hoz közelebb hozta volna; igy azonban a tölcsérből az aláhelyezett tálba folyván, a keverék mérséklete mindenütt állandó maradt. Az állvány második karjáról az oldatba függőlegesen álló hőmérő ért le, melyről a hőfok távcsővel volt leolvasva, mi közben az oldat folyton kevertetett. Rüdorff a megfagyódást hógomoly bedobása által segité elő. Kísérletüknél ez azért maradt el, hogy kitűnjék, vájjon a jegeczképződés gyorsítása nem folyik-e be a fagypontra. A következő táblázat a kísérleti eredményeket és összehasonlítás végett a Rüdorff által találtakat is foglalja magában. Az oldat részei mennyisége Fagypont Konyhasó Viz e é' 1 gr. 100 CC -0,6 ^0,7 2-1,2 1, ,8 6 3,6-4,2 8-4,8 5,6 10,. 6,0 E táblázatban e a Rüdorff, e' pedig az előterjesztő által talált fagypontot, a vett konyhasó mennyiségének megfelelően fejezik ki a C-féle skála szerint. Ha a konyhasó mennyiségét m-mel jeleljük, ugy e viszony: - jelenti az 1 gr. só által okozott csökkenését a fagypontnak. És pedig Rüdorff kísérlete szerént éá 0,6 az előterjesztő által talált értékekből ^rz 0,7. E kicsiny különbség annak tulajdonítandó, hogy Rüdorff a megfagyódást gyorsítván, hő keletkezett, mi a mérsékletet emelte. Igaz ugyan, hogy a behajított hógomoly kicsiny volt, de mégis nem elég nagy volt-e az alkatrészek viszonyának megzavarására? Előterjesztő Rüdorff észleletei eredményeit, melyek szerint a keletkező jég leveles, eres szerkezetű és a só belőle egészen kiválik, pontosaknak találta. Hogy az utóbbi tünemény jelentkezzék, az oldatot folyton keverni kell; mert ellenkezőleg erős lehűtés mellett a viz kivül kezd megfagyni, miért sókiválás nem történik. A jég barnás-szürke Dufour a feloldott anyagnak tuiajdoniti? után ez teljesen kifagy, benmaradott li 5- ta szintüneménynek tartható. A közölt számok további u., ^.áonlitása egy a sóoldatokra nézve jellemző viszonyra vezet, melyet Rüdorff ily alakban fejezett ki: sóoldatok fagypontjának a 0"-on alóli csökkenése az oldat százalékos só tartalmával arányos; mit a konyhasón s némely szerves anyagokon kivül még hét sóoldatra talált érvényesnek, miáltal azon nézetét igazolta, miszerint különböző százalékos sótartalmú oldatok fagypontja ugyanazon sónál is különböző. Nairne előtt, ki tengeri vízből, ennek megfagylalásávál, első-készített ivóvizet, tudtán kivül nyilvánult ezen törvény. S ezt szem előtt tartva, Ermann és Parrot szerént, tengervízből italt lehet készíteni. Olvadási hő azon melegmennyiség, melyet az olvadásponttal egyenlő hőmórsékü anyag sulyegysége felhasznál, midőn állandó mérsékletnél a csepp-folyós állapotba általmegy. E mennyiség meghatározására a Black által alkalmazott indirect módszer következőben áll. Egy klg. 0" C viz és egy klgr. 100 C viz keveréke 50" C; továbbá 1 klgr. 100 C viz és 1 klgr. 0 C jég keveréke 10,5" C mérsékü. E szerént e két keverék meleg mennyiségének különbsége egyenlő a két klgr. viz mérsékletét 39,5 C-val nevelő hőmenynyiséggel. Ez az olvasztási munkát végezte. Következőleg egy klrg. jég megolvasztására annyi meleg szükséges, mi két klgr. viz mérsókét 39,5" C-val emeli. Ez pedig 79 caloria, ha hő egységül azon melegmennyiséget elfogadjuk, mely 1 klgr. vizet 0 C-ról 1 C-ra melegít. Ezen elvet követte előterjesztő egy kísérletnél azon különbséggel, hogy egy klgr. helyett mindenkor 0,5 klgr. vett. Igy találta, hogy azon meleg mennyiség, mely egy klgr. 0 -ú jeget 0 -ú vizzé változtat, 79,3 cal. A kísérlet alatt a levegő hőmérséke 4-6 n C volt. A viz olvadási melegét direct módszerrel először Wilke határozta meg. Kísérletéhez használt edénybe (calorimeter) megmért mennnyiségü és hőmérsékü vizet öntött. Ebbe elaprózott, lemért súlyú jeget dobván, észlelte a végső hőmérséket. Miután kiszámitá a calorimeter kezdetbeli és végső hőmennyiségének különbségét, ezt a jég olvasztásra elhasznált és az igy keletkezett 0 -ú viznek a végső hőmérsékig való felmelegítésére igényelt hőmenyiségek összegével egyenlőnek vet-
3 te. Ez által az olvadási meleget találta meg, számításba hozván a calorimeter vízértekét is. Olyan víztömeg, mely a calorimeterrel egyenlő Í időn ennek a hőmérsékére felmelegszik, bw "mennyiséget használ fel, mely vízérteknek neveztetik. Ha ezt valamely testre nézve ismerni kell, ugy a kísérleti meghatározása következőleg történili. A testet higanyfürdőben bizonyos t hőfokra felmelegítve és így hűtővízbe merítve, ennek a kezdetleges c 0 és a végső t' mérséklete hőmérőről leolvastatik. Az ezen adatokból alakitható egyenlet: w (t-t') =p (t'-t 0 ) vagy - = p ( ^ > melyben p a hűtő viz súlyát és w a vízérteket jelenti, az utóbbi kiszámítására szolgál. E szerint a hűtő edény által a kísérlet kezdetén és végén tartalmazott hőmennyiség különbsége egyenlő a testben volt és a lehűlés után is benne maradott hőmennyiségekből képezhető különbséggel. A kísérlettel kimutatott érték pontossága egyszerű számítási eljárással ellenőrizhető ; mert a test súlyából és fajmelegéből nyert szorzat, melyet e képlet tüntet elő: w uc, szintén a vízértekkel egyenlő. Itt u a test súlya és o a fajmelege, vagyis azon hőmennyiség, mely a test súlyegységének hőmérsékét l -kal növeli. Wilke ekkópen a vizértóket meghatározván és a hűtő viz súlyához adván: az első kísérlete alapján, melyhez jeget használt 72,4 és a másodikból, melyet hóval végzett, 72,0 hőegységre tette a viz olvadási melegét. Hasonló kísérletek mellett Laplace és Lavoisier 75, ellenben De la Provostaye és Desains száraz jég alkalmazásával 72,2; továbbá Regnault újabb kísérletekkel és a kihűlési törvény tekintetbevételével 79,25; végre Person az utóbbihoz közelítő eljárással 79,25 hőegységnek találták a viz olvadási melegét. Előadó a közölt módszert követve, négy kísérletet végezett, különböző hó-, illetőleg jégmennyiséget vévén. Az utósó kettőhez kettős falazatú calorimetert használt; az első kettőhez pedig rosz hővezető anyagba burkolt edényt alkalmazott. A négy kísérleti eredmény számtani középértéke 79,248 hőegység, mely a Regnault és Person-féle értékkel igen közel egyenlő. Egy másik eljárás, mely szerint a többi testek olvadási melege megmérhető, azon hőmennyiség meghatározásán alapszik, mely a merevüléskor szabaddá lesz. Ez a Person által alkalmazott keverési mód. Szerinte a megvizsgálandó testből egy lemért súlyú részt, mely olvadás után előbb bizonyos hőfokra hevittetett, meghatározott súlyú és hőmérsékü vizet tartalmazó calorimeterbe kell adni és ennek a végső mérsékletét észlelni. Azon különbség, melyet a calorimeter kezdet és végső hőmennyisége mutat, egyenlőnek vehető a test által az olvadáspontig, ettől a végső hőmórsékig való lehűlésénél vesztett hőmennyiségek és az olvadási meleg összegével. Ezen elv szerint előadó találta az ón olvadási melegét 14,340 hőegységnek az ólom 5,329 a carbolsav 10,954 a thymol 23,014 a salicylsav n 11,488 A kísérlethez belől ónozott sárgaréz edényt használván, ennek vízértekét kísérleti uton 5,419 gr.-nak találta. 2.) Az említett módszerekben, melyeket alkalmazva a test halmazata megváltozik, felismerhető azon közös vonás, hogy az anyag megolvasztására munkaszert (ágens) igényelnek. Azért olyan kísérleti eljárásoknak tekinthetők, melyekkel az olvasztás hevítés által történik. De a szilárd test hevítés nélkül is hozható cseppfolyós állapotba; következőleg az olvasztás leirt nemén kivül, melynél a tömecsek erélyét meleg fokozza, más is van, a melyhez munkaszer szükséges ugyan, de azt nem a kísérletező, hanem a test környezete szolgáltatja. Ezt vegyfolyam általi olvadásnak, ismeretesebben oldásnak nevezik, mi két különböző halmazatu szilárd és cseppfolyós-test összehozásakor megy végbe. S ha igaz az, hogy a test munkaszert a környezettől von el, következtethető, hogy ezen olvadás hidegelőidézéssel jár, s így a testek p. o. a sók vízben való feloldása hőmérsékcsökkenést okoz. Ennek észlelésére, főképen pedig a vegyfolyamnak, mely különböző sók feloldásakor jelentkezik, az összehasonlítása végett dr. Abt Antal tanár ur utasításai nyomán előadó a következő módszert alkalmazta: Jó meleg vezető fém (ezüst) csészébe, melyet hő villanyos oszlopra helyezett, vizet öntve, bevárta a hőmérsék kiegyenlítését, mit a galvanometertű bizonyos foknál nyugalomba jutása jelzett. Ekkor a vizbe sót hintve, olyan villanyáram keletkezett, mely a tűt, hideget mutatva, kitérítette. Minthogy ezen kísérletei őszi évszakba estek, midőn a légmérséklet gyors ingadozásokat szenvedett, a hőkiegyenlités bajosan következett be; azért
4 csupán következő, nem nagy számú anyaggal tehetett kísérletet, melynek eredményét e táblázat foglalja magában: A test neve: A hömérsék a kiegyenlítéskor. Az oldás okozta kitérés galv. fokban. Konyhasó 12 C. 90 Czukor Légenysavas kálium 12,5 107 Légenysavas nátrium 12,5,, 125 Ezen adatokból első áttekintésre kitűnik, hogy a kísérlet alá vett testek közül a konyhasó legkisebb, a légenysavas nátrium legnagyobb hideget idézett elő, következőleg utóbbinál a vegyfolyam s igy a hő elhasználás is legerélyesebb volt. Minthogy a hatásból megbecsülhető azon meleg mennyisége, mely azt létre hozta, azért vonatkoztatta valamennyit azon villanyáram erejére, melyet a légenysavas nátrium által felhasznált meleg okozott. Igy találta, hogy a konyhasó, midőn oldódása által a tűt-90 -ra kitérítette, a légenysavas nátriumnál ^=0,72-szer kissebb erejű áramot keltett. S ha elfogadható, hogy azon áram-erő, melyet a különböző sók egyenlő mennyisége által az oldás közben felhasznált meleg fejleszt, a kitéréssel egyenes arányban áll: következik, hogy a hőmennyiség is a kitéréssel arányos. Ezen meleg az oldással járó munkát végzi. Noha a használt anyag mennyisége ugyanaz, 1 gr, mégis megfontolást igényel az a körülmény, miszerint a 3,6 gr-nyi viz hőállapota, tehát a kiegyenlítési mérséklet mindenik testnél nem egészen azonos. E feltétel teljesítése pedig nélkülözhetetlennek látszik, ha a kísérlettől pontos eredményeket várunk. 3.) Az olvasztással nyert vagy közönséges mérsékletnél folyós anyag lógnemüvé alakitható melegítés által. Ezen átalakulást, mely a külső nyomás- és a tömecsvonzásnak a tömecserély általi legyőzésében áll, miközben tehát a meleg belső és külső munkát végez, gőzölgésnek nevezik. Tartós melegítésre az egész folyós tömegben gőzök képződnek, melyeknek felemelkedése miatt a folyadék élénk mozgásba jut, forrásba jön. Az a hőfok, melynél ez történik, a forrpont. Ennek kipukatolására előadó olyan módszert választott, melynél a gőzből lecsapódott folyadékot egészen és tisztán visszakapta s igy azt a felförralás után újra vizsgálhatta. Az anyagot egyik végén beforrasztott üvegcsőbe adta és ezt kettösfuratú kaucsukdugóval fedte bé. Az egyik nyilasba érzékeny hőmérő, a másikba egy a hűtőedénynyel összeköttetésbe hozott gőzvezető cső volt alkalmazva. A hevviz- vagy olajfürdő szolgált. Midőn a k' gőz a hőmérőt körülfogta, akkor a vagyis azon hőfokot, hol a hőméi y további hevítés mellett is helyt marad, ui,_.,vei le-: olvasta. Kisérleteivel a következő eredményeket nyerte : Az anyag neve: Forrpont Thymol 230 C Salicylsav 200,5 Carbolsav Onchlorid Bensin 80 Eczet-aether 72,7. Alkohol (abs) 76,7. Szénkéneg 46,5. Kénaether Viz 35, A mint e néhány adat is bizonyítja, ugyanazon testre nézve, legalább állandó kölső nyomás alatt, a forrpont változatlan. Ha a folyadék a forrpont mérsékét felvette, ugy a további hevítés csupán gőzképződést létesít. Ebből következtethető, hogy a folyadékok gőzzé való átalakulásuknál meleget használnak el. Azon hőmenynyiséget, mely a forrponttal egyenlő hömérsék ü folyadék egy súlyegységet gőzzé változtatja, gőzölgési melegnek nevezik. Ennek a kísérleti meghatározásával sokan foglalkoztak, legtöbben a lehütött gőzből szabaddá lett meleg mennyiségét mérvén meg. Nem is említve Black, Irvin, Watt, Rumford gróf, Ure, különösen pedig Despretz kísérleti eljárását, kiváló figyelemre méltó a Brix által tervelt módszer, melyet a természettani intézetben a viz gőzölgési melegének a meghatározásánál előterjesztő is követett. Ezen eljárásnál azon göreb, a melyben a viz olajfürdővel melegittetik, a calorimeter kigyózó csövének felső végével áll összeköttetésben. Az utóbbit hűtő YÍZ veszi körül, mely az áthatolt gőz hűtésére szolgál és a lecsapódását okozza. A gőzből keletkezett vizet egy a calorimeter talpa közelében a kigyózó esőhez forrasztott edény fogja fel. S miután igy a viz a forrpontról a végső hőmérsékig lehűl, a kísérlet végén egy elzárható nyíláson által eltávolítható. A calorimeter fedőjében három nyílás van; egyikbe hőmérő, a másikba keverő van helyezve; a harmadikon azon nyitott csövecske megy keresztül, melyen át a gőz a külléggel érintkezik, ugy hogy a gőz folyton a külső légnyomás alatt képződik. A kezdet és végső hőmérséket távcsővel leolvasva és
5 Büt-t- 0?en adatokhoz még az átpárolt viz mennyiségét, 'Mm a calorimeter vízértekét meghatározva, a ',J meleg (x') a következő képlet szerint ki- SZÍ, m(f-t 0 ) m'c (t-f), : m' melyben m a gőzzé átalakult folyadék súlyát, c annak fajmelegét, t a forrpontját, m a calorimeter vízértekét, t' a végső és t a calorimeter kezdetleges mérsékletét jelenti. A környezet befolyását és a calorimeternél bekövetkezni szokott hőveszteséget előadó a Rumford által alkalmazott fogással kerülte ki az által, hogy kísérlet kezdetén a hűtővíz mérsékletét a környezeténél annyival kisebbnek, a mennyivel a végső hőmérséket a környezeténél nagyobbnak vette. A hőforrásból eredő sugái-zás zavaró hatását ernyő akadályozta meg. A hővezetés miatti szükséges javításokat a kísérlet tartamából (i) az üveg külső hővezető képességéből (h), a kigyózó csőbe zárt görebrésznek a felületéből (o) s annak közép hőmérséke (3) és a levegő mérsékletéből (T) számította ki. Ezekből a gőzölgési meleg javított értékének (x) a kifejezésére a következő képlet alakitható. x = = x, + i(*-)oh. 1 m melyben x' és m'-nek a fennebb jelzett jelentése van. Minthogy előadó a kísérleteihez jókora nagy calorimetert használt, ezen ok miatt a vízérteknek a közölt módszer szerinti meghatározása nem sikerült, a kísérlet és számítás különböző eredményt adván. Azért dr. Abt Antal tanár ur utasításai után a calorimetert először bizonyos hőfokra hűtötte le, és ekkor meghatározott mérsékletü vízbe merítette, észlelvén a hőmérséki csökkenést. E szerint a vízértek, vagyis azon hőmennyiség, mit az edény a közben, hogy bizonyos hőmérsékre felmelegszik, felvesz, meghatározható. Az így felkeresett vízérteket 71,27 grm.-nak találta, mi a kiszámítottál 71,19 gr. jól megegyezik. Ennek tekintetbe vételével, a számítás eredménye két észleletből 537,1 caloria, mi a viz gőzölgési melege. Előadó a többi általa megvizsgált anyagnál Andrews módszere nyomán járt el, melynek egyes részei Favre és Silbermann kísérletéből vannak átvéve. A sárgarézből készített, belől ónozott calorimeterben kigyózó üvegcső volt alkalmazva. S mig Andrews a kísérlet alatt a calorimeterhez fedőt nem használt, addig előterjesztő ezt igénybe vette, ki kerülvén e irfellett azon külhatásokat is, melyek a kísérletet zavarják. A calorimeter 4,756 gr.-nyi előre meghatározott vízértekét számításba véve, a következő eredményekre jutott: A test neve. tíözölgési meleg. A vizhez viszonyítva. Kénaether 90,868 "0,1682 Szénkéneg 86,654 0,1613 Eczetaether 145,200 0,2703 Alkohol 206,739 0,3849 Bensin 107,290 0,1997 Salicylsav 62,632 0,1166 Carbolsav 54,375 0,1012 Thymol 41, Onchlorid 46,130 0,0858 Öszszehasonlitva ezen adatokat azokkal, melyeket Andrews talált: eltérés mutatkozik. Ennek oka a kísérlet egyes részeiben történt czélszerübb berendezésen kívül az, hogy előterjesztő a számításaihoz a fennebb közölt forrpontokat fogadta el és a fajhőt, több testre nézve, mint a hőmérsék fügvényét, a Regnault által adott tapasztalati képlet szerint számította ki, azon hőmérsékre vonatkozva, melynél a kísérlet történt. Csupán a carbolsav, a thymol és a salicylsav fajmelegét határozta meg Kopp ismeretes módszere szerint. Ezen kísérletek eredménye a következő: A szilárd carbolsav^fajmelege A folyós szilárd thymol folyós szilárd salicylsav folyós 0,64807 cal. 0,8786 cal. 0,2388 cal. 0,8674 cal. 0,44805 cal. 0,7679 cal. Előadó tudomása szerint ezen három testnek olvadási, gőzölgési és fajmelege nem volt még eddig közölve. Ezen észleleti adatok közlése után előterjesztő még megjegyzi, hogy a forrpont és a gőzölgési meleg közt bármely viszonyt kimutatni, mint az előtte kísérletezőknek, ugy neki sem sikerült. A szakülések és természettudományi estélyek programmja az 1876-ik évre. Jan. PélörT Mart. April. Octob. Nov. Dec. Természettudományi estélyek: Orvosi szakülés Természettudományi szakülés
6
MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN Térfogati hőátadási tényező meghatározása fluidizációs szárításnál TDK
DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.
DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:
Teodolit. Alapismeretek - leolvasások
Teodolit Alapismeretek - leolvasások A teodolit elve Szögmérő műszer, amellyel egy adott pontból tetszőleges más pontok felé menő irányok egymással bezárt szögét tudjuk megmérni, ill. egy alapiránytól
Everlink Parkoló rendszer Felhasználói és Üzemeltetési útmutató
Everlink Parkoló rendszer Felhasználói és Üzemeltetési útmutató Kiemelt magyarországi disztribútor: LDSZ Vagyonvédelmi Kft. I. fejezet Általános ismertető Az EverLink a mai követelményeket maximálisan
ú ú ü ű ü ü ú ú ü ű ü ü ú ú ü ü Í ű ű ü ü ü É ú ü ü ü ú ú ú ü ú ű ü ú ü ü Í ü ű ü ü ü Á ű ú ú ü ú Í ü ú Í ú ü ü Í ű Í ü ü É ü ü ü ú ü ü ü ü Í ú ü ű Á ü ü ú ú ü Í ü ű Í ú ú ü ü ü ú ü ű ú ú Á Í Í ú Í Í Í
ú ü Ü ó í Í í ű ő ő í í í ű ő ó ő ő ő ő ú ő ő í í ó ó ó ó ű ő ő í í ű ü ő ó ő ő ő ó í ő ő ő í ő í ó ü Íí ő ü ű ő ó ő í ő ő ő ó ű ó ó ű ő ő ő ű í ő ú ő ü ó ó ő ó ű ő Ó ü ó ő ű ű ű ő ó ű ő ű ő í ó ű ő ő
ő ő Í ű ő ő ű ő ő ű ő ő É Á ű ő ű ő ő ő ü Á ü ő ű ő ő ő ü ü ő ű ő ő ü ő ú ő ő ő ű ü ő ü ő ü ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ü ő ő ő ő ű ü ű Í Í ő ü ő Í ü ő ü ő ü ü ü ő ü ű ő ü ü ü ü ü ü ü ő ú ü ő ű ő ő ü ü ü ő ő ő
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET. 2013/14. 1.
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK M1 TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET 013/14. 1. félév 1. Elméleti összefoglaló A folyadékáramlásban lévő,
A fiatal bor pinczekezelése.
A fiatal bor pinczekezelése. A bor kezelésénél egyik fontos dolognak tartom: a fıerjedésen keresztülment mustnak, illetıleg az abból származott fiatal bornak az utóerjedésen való helyes keresztülvitelét,
1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, az élet-
Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 10.1:2015.07.15.
1 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. FOGALMAK... 3 3. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK... 4 4. KIÜRÍTÉS... 5 4.1. Általános feltételek... 5 4.2. Elrendezési megoldások, feltételek a kiüríthetőség igazolására... 7
A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az eljárás megindítása A panaszos negyven szülő társa nevében fordult panasszal Hivatalomhoz a
5. Mérés Transzformátorok
5. Mérés Transzformátorok A transzformátor a váltakozó áramú villamos energia, feszültség, ill. áram értékeinek megváltoztatására (transzformálására) alkalmas villamos gép... Működési elv A villamos energia
GÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére
GÉNIUSZ DÍJ - 2006 EcoDryer Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére Működési ismertető Mezőgazdasági Technológia Fejlesztő és Kereskedelmi
Velem községi Önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciója. Horváth Miklós polgármester
E L Ő T E R J E S Z T É S Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. december 13-ai testületi ülésére Tárgy: Előterjesztő: Összeállította: Melléklet: Velem községi Önkormányzat 2011. évi költségvetési
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 8. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 8. (OR. en) 5895/16 ADD 1 MAR 31 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. február 5. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
É ü ü ü ü ü ú ü ű ü ű ú ű ü ú ü ű ü ü ü ű É ü ű ű Í ú ü ű Í ú ű ü ü Í ú É É ú Á Á É Á Á Á Á Á Á Á É Á Á Á ú Á É É ű Á Á ű Á Á Á É Á Á Á ú Ó É É Ó ú ű É É Á ú Ó ü ű ü ú Í ű ú ű ű ű ű ű ű ú Í ű ü ű Í ű ü
SolarHP 43 50 MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK
SolarHP 43 50 MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK MŰSZAKI INFORMÁCIÓ A SZERELŐ ÉS A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA 2015.11.17. - 2 - Tartalom 1. Bevezetés... 3 1.1. Általános tudnivalók... 3 1.1.1. A gyártó felelőssége...
Á Í Ü Ü Á ü Ü Á Á Í Ü Íú Í Ü Ű Í ü ü Í ű ú ú ü ü ü ú ú ű Á É Á Í ú ü ú ü ü Í Í ú Í ú Á É Ő Á ű ű ú ű Í ű ü ű ú ű ú ú Í ü ü ú É ű ü Í Í ú ú Í Ü Ő Á É Á ú ű ú ü Ú Í ü Í ú Í Í ú ú ű ú Í ú ű ű ü ü ü ú ü ü
A 2011/2012. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. I.
Oktatási Hivatal A 11/1. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható.
ő ő ó ő ó ó ő ő ó ú ó ú ó ő ő ő ó ő ő ő ő ó Á ő Í ó ü ő ó ő ű ó ó ő ő ő ú ő ő ő ü ő ü ó ő ő ü ő ő ő ü ó ó ő ő ó ő ő ü ó ó ü ő ü ő ü ő ő ő ü ő ó ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Í ó ó ő ó ő ü ő ú ü ő ő ó ő ú ő
AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE. Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához
Vetor László Richard AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához A tansegédlet felépítése A bemutatón belül az RD-33 hajtómű
Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Szöghézag és a beépítésből adódó szöghiba vizsgálata
Á É Á Á É ű ű Í É ű Í É Í ű Ü Í Ü Ü Í Í Í Í Í ű ű ű Í ű Í ű ű É ű Í Í É Í ű ű ű É ű ű Í ű ű ű Í ű ű Í Í É ű Á ű ű ű ű ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í Í Í É Í Í Í Í ű ű Í ű Á ű ű É Í É Í Í Í É É ű Í Í ű ű ű ű Í ű
ú Í Ú É Á É É ú ú ü ü Í ÍÍ Á Í Í ú É Í ú ú Í Í ű ú ú ú ú ú ú ü ú Í ú Ö ü ú Í Í ü Í Í É ű ú Í Í Á ú Á Í ú ü Í ú Í ü Í Í ü Í ú Í Í Í Í ú Í Ú Í ü Í ü Í ú Ó Í ü Í É ú É ú Í ü Í ú ú ú ú Í ü ú Í ü ü É Í Í ú
ÚTMUTATÓ A 1553NY JELŰ NYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ A 1553E JELŰ EGYSZERŰSÍTETT BEVALLÁST VÁLASZTÓ ADÓZÓK RÉSZÉRE
ÚTMUTATÓ A 1553NY JELŰ NYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ A 1553E JELŰ EGYSZERŰSÍTETT BEVALLÁST VÁLASZTÓ ADÓZÓK RÉSZÉRE Az egyszerűsített adóbevallás az önadózásnak egy formája, amely lehetőséget nyújt arra, hogy
ó ű ü É ü ü í É ő É ü ü í ű ő í í ő ő ő ő í ő í ó ú ő ú ü Í ó ü ó í ü í ü ü ú ő ü í ü í ü ü ü Ü É É Ö ü Í í í ú ű ű ü í ú ó í í ó ü ű í ü Ü ü ő í ő ó ü í ó ü ü ű ü ú í ü ű ü ő ó ő í ü ú í ű ó ü ú ő Í ú
ó Á Á É ó ó ó ó ű ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü Í ű ó ű ú ü ű ó É ó ű ó ó ű ó ü ű ó ó ü ü ó ó ó ó Í ü ó ó ü ó ű ú ó ó ó ü ó ü ú ű ó ú Í Ú ű Í Ö ó Á Á Á Á É Á Á Á É ó ó ó ó ú ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó ó
Ü Ü Ü Ü É í Ú ő í Ó ő ő ő Ó í Ó ő í í ő ő ő ő ő Í ő ő Ó ő Ó ő í í Ó í Í ő ő í ő ő É Ó í í ő ő í í ő Ó í ő ő Ó Ó í Í ő Óí ő Ü Ü Ü Ű Ó í Ó ő ő Ó Í ő Ó í ő ő í í Ó Ó í í Ó Ó ő í ő Ó Ó ő í ő í ő ő í ő ő ő
ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű
ú ú í í í í í ó ű í Ö Ú ó ő ő Ö í ó Ó ü Ó Ö í ó Ö íí í ó ó óó ó ó Ó ú ú ú í í ó í ő ó ó ú ú ú ú ó ó ó ó ú ú ő ó í ó ó Ü ú í ü í ü ű í Ü ú í ű í Ú í í í ú í ü Í ű í ü í í ü ú ü í í Í ó ó ó ú Í í ó ú í í
Pannonhalma Város Önkormányzat.../2010. ( II...).rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről I.
Pannonhalma Város Önkormányzat.../2010. ( II...).rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
ő ő ű í ú ő ü ü ü ú ü ü ő ü ü ü ü Ó Ő Ö Ú Í Á Ű Ó É É Á É ü ü ő ü í ő ő í í í ő ő ű í ú ú í ü ú í Á Ö í ő ő ű í ú ű í ő ő ű í ú Ő Ó Ö Ú Í Á ÍŰ Ó É É Á É ű í í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő í í ü í Ö í í ú
Ü Ü ó ó É í í É ó í ó ü ú ó ó í ú í ó ó í í ó ű í ó ú ü í ú ó í ü ó ó í í ü ó í ü ű ú Ö í ü ű ó í ú ű ó í Í ü ó Í ü ó ú ü ú í ü í ű ó í ü ü ü ü ó í Í ű ű í ü Í ű ó í ó ó ü ó ü ó ű ü í ű ó ü ó ó í í ü í
Í Í Ö Ó ü Ö É ü Ü Í Ú Ü Ü Ö Ü Ü ú Ü ú ú Ü Ü Ú Ú ű ű ú Í ú ü É ü ü ü ü ü ü ú Ü ü Ü Ü Ü Ü ú ü Ü Ü Ü Í ü Ü Ü Ü ú Ü Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ü ü Í ü ű ü ü ú Ü Ü ű Ü Ü ú ü Í ű ű ü Ü ű ü É Ü Ü ü ú Ü ú ű ü ú ú Ü ú Ü Ú
Ü É Ű É Á ó ó ó ó ó ó ü ű ű Í ó ű ü Ö ó ó ü ó ű ü Ö í ó ü ü í ü í ó ó ű ó ó ü ű í ó í ű ű ű ű í ű ű í í í í ü ü í í í ü ü í ü í ó ó í ó í í ó í ű ü ű ű ó ú í ó ó ű í ó ü ú ű ü ü Í ü ü í ű ű ü í ü í ű ó
ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó
ó Ö ü Ö ü í ó ó ü í ó í í í ó í ú ú í í ó í Ú ü í ü Á ü í ú ó ó ó ó ü ü ü Ö í Ü í ü É ó ü ó í í ó í í ú ó ü ó í ó í ü É í í ü ü Ö í Ö ü ó í ó ó ó Á ó ü í Á ó ú ú ú ó ó í ü ü Ö Ö ü Ó í í í ó ó ó ü í ó ú
ő ű í ő ú ő ü ő ő ő ü ü ü ü ü í Ü í í Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő ő íí í ú í ü ű í ő ő í Ö í Í Ü É í í ő Í Á ő ő ő Ő ő ú ú Ö Ö ú í ő ő ő ő ű í ő ú í ü í ű í É í í Ü ű í ő Ú ű í É í í Ü ű í ő ő ű í ő ú ü ÍÍ í ő
Í Í ú ú ü Í ű Á ú ü ü Á Ú Ó Á ü ü ü Í ü ú ú ú ú ú ü Í ú ü ü Á ú ű ü ü ú Í ü Á ű ü ü É Á ü ü ü Á ü Á Á ü ü Á Ö ü Ö ű Ú Í ú ú Ö Ö Ú ú ü Í Ö ű Ö Ü ú Ö ü Í ü Ü Ö ü É Ö ű Ü ú Á ü ű ű Í Í ű Í ú ú Ó Í É Í Á ü
Á Á Á Ú ű í í ÁÁ É í Í í Ö Ö É Ü Ó Ó í ű Á É í í É É É É É É É É Ő É É É É Ó í É Á ú ú ú ú ü ű í ü ű É ü í í ú í ú Á Í Á Á Á Í ű í Á Á Á í Á Á Ö Á í ü ű í í ü í í Ö ü í Á Á Á ü ű í í í í Í űí í Á Á Á ű
ó ü Ó Ö ü ő ű ó ó ó ő ő í ő ó í ü ő ő ő ő ő ő í ó ű ő ő ó ő ó í ő ó ó ü ő ő ű ő ő ó ó ó ü Á ó ő Á Ó ü ő Á Ú ü ő ú ő í ű í ó Ú ő í í Ö Ü ő ű Ü Ő í Ó ű ő ő ő ó í ó ő Ü ó ő ő ő Ő ő í ó ű ő í ó ő ó ú ű ü Ő
Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó
ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú
ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ű ü ü ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ű ü ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ú ü Ö ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ű ő ő ő
Í ű é ó ú Á ö ő ö é é é á é é ó ú ő ö é ó é á é é é é é é é ó á É É ü ő é é ó á á í á ó á é á ó á é é ü ó é ü ö ó ú ö é ö á ű á í é é é ü é é é ö á á á é ó é é ü á ü á á ú á á á á é é é é ü é é é ó é á
ó Ö Ö ü Í Í ó ü í ó í í ü Í ü ü í ó í ú ó í ó í ó ó ü í Á Á í Ó É í Ó ó Ó í Í í í ó í ó Í ó ü ü Ö ü ó í Ó ű Ó ó ó ü í ó í í Ó ú ó ó ó ó ü í ü Í Í ú í Í Ó ó í ü üó ó ü ó í ó ú í ü í Ó Í í Í í ó ó Á ó ó
á á Á Á É É ÉÉ ú í Á Á É ö É Á Á á á é á é á Ű é á á é ő á á á é ú ő ő é á ó é é á í á ó á é ő é á á á é ó í á á ü é é á é á á é á á ó é é ö é Ü Ö Ö á á é é í é ú á ö é ö é é á á é á á é é ő á ő ő á é
í á í ö ö ö é ú é ö é ö ü é ö é é é á é á ü á ó á é Íí ő ő é ü é á á á ó ó ú ö é áíű ő ő é ö ó é í é é é á á é í á á ó é á ó é ü á é é Í í é ü ő ő é á é ü ú ó á é ű ő é ő ő ö ű ő ő á á á á í é é é á á
Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í
Ú Á É í ő í ó ó ó í ö í ö ö ö í ö ö ö ö ö Ú ö ó ö ö ö í ö í ő ö í í ő ö ú ö ó ö í Á í ó ő ú í ő ő ú í í ó ő í ó ó í í ő ó ó ó ő ó ó ő ü í ü ó ü ő ó ő ó ü í ó í ő É ö ö ö ő ü ő óí ö ű ö ü ó ö ö ő í ó í
ű í í ü ü ü ü ü ü ü í í ü ü í í ű í ú ű í í í Á í ü É í í Ö Ö É ú ú ú í Á Ö ű í ú ú í í í í í ü ű í ü í Ö ú ű í ű í É í í ü ű í í ű í ú ű í í í í í ü í í Ö í ú í Í ú í ű í í ú ú í í ü ü ü í ú í É ÍÖ Ü
Ó Ú ü ü ó í ó í ó ó Ó É Ü Ö ü ü Ö ü ó í ó ü Ö ü ü Á ó ó Á ó ó Ö Ö ó í ü í ü Ö ű ű ü Ö ó ó í Ó ó ó Ö Ó Ö Ó ó ú í ü Ö í ó í í ó ü Ö Ö í Ó Ó Ó ó í Ö í ó í ü ó ó ó Ö ó í ű ó í ó ű ú ü ó Ó í í ó ó í ú ü ű ű
ő Ö ő í í ó ó ó ú ő ó ó ü ő ö ő ő ó ó ü ó í ő ö ö ö ó ő ó ö ö ő ó ó ó ó ö É ó ó ű ö ü ő ó ó ú ó í ó ő ó ó ő ú ó í í í ó í í ő ó ó ő ü É É Á Á É É ó ő ö ő ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ü ó í ö ó ó ő ú ő ó í ő ö ő
Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü
Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó
Ó Ú Ö É Ö Á Ú Ó É Ö É É Ö Á Á É ö ü ö í ö ö ő ó ö ö ő ő ö ó ö ű ő ő ö ö ű ö í ő í ű ö ü ű ö ó ö í ó í ű ó ű ö ő Á Á í ú ő ö ö í ó ú ó ú ó ú ó ú ó í ó í í ó ö ö Ö í ó ő ú ő ó ú Ö ű ő ö ö Á Á Ó ó í ó ó ö
Á ö í Ö ó í ö ú ó ü ö ö í í ö ö Í ö ö ö ö í ö í ó ö í í É Á Ó í ú íí Ó É Ű ó ó ű ó ú É É ó í ü í ó ó í ű ó ö ó í ó ű í ó ö ó ú í í ü Á ú í ö í ó ú ö ó ó í í ó í í ü ö ú ű ú ü ó ó í í ü ö ú Í ó ó ó í ü
ö Ü Á Á Á Á Á Á É ö ü Á Á Á ö Á Í É Á Á ö ü ő ú ő ü ö ü ő ö ü ö ü í Á í ö ö ü í Ö ú ö ö ü ő Ö Ü Ö í í ö ö ö í í ú ö ő ü ü É ő É ő Á Á Á É É ü ű ö ő ű ú ú Á Á Á É É ü í ü ö í í í í ü ö ö ő Ö Ö í ü ö í í
í ő ü í ú É ó ő ő ö í ó Í ú í ő ü í ú ü ő ó ó ő ő ő ő ó ö ö ü ö ö ó ö ó í ö ö í ő Ö Ö Ö ő ó ő ő ő ö ő Í ó ő ó Ó ő ó ö ö ú ú ö ö ú ö í ő Á Ö ő ő ó í ő ü í ú ü ő ő ő ő ő ó ö ú Ö ú ú í ö í ó ó Ö ö ő ö ó ú
ű ö ú É Í Á ü É ó ű ö ú ú ő ó ó ö Í ő ó ó ó ó ó ö ó ő őí ö í ö ő ö ő Á Á É őí ő ü őí ü Á ó Á í í ó Á ó ó í ó ó ő Á É ö Ú ő ü Ö ó ö ó ö ö í Á ö ő ő ó ó ó ó ö í í í ú ó í ö ö ő ő ő Ö ő í ö ó ó ö í ö ö ő
É Ó É É É Ó É Ú Á Á É É ó É Á Á ó É Á Á É ú É Á Á ó ő ü ő ü ő ó ó óú ö ó ó ó í ő ő ő í í ő ú ő ű ö ü ö ú ü ő ö ő ü ó ő ő í ö ő í ú ü ő ö í ő ő ü ő ó ú ó ő ö ú ű ö ő ó ú ü ó ó ü ó ő ó ő ő ő óó í ő ú ó ő
Ö É É É É Á ü é ü ö ó é é ú é ő ú ö ö é ú é ő é í é é ó ü ü ó é ő í ó ó ű é é é é ő é é é ó ő ö ő ö ó ú ó é é ű í é ó ó é é é é é é é ő ó é é ő é ó é é öü ő é é é é ó é ő é ö é é í é ó ő ó é é é ü ó ú
ő ű ő ö é ö é é ő ü é é ö ü ó Ó Ö é ü é ö é Ö é ő ü é ű ő é é ö ó é Á é ő é é ő í ő ö ö ö ű ö é ő ő ő é ü é é í ő é ő ú é ő ó ó é í é ő ü é ü ó ü é ő ü é ő ü ö ő ü ü í é ü ő ő ö é Á é ő é é ő ü ő ő é é
ő ü ö í é é é é ő ő ő í ő ő ő ó é é é é ü ö é é ő é í ő ó ó é ü ö ő é é é í é ö é ű ö é éé ő ü é éé ő é ó í í é é í ú é é ö í é é é é é é ú é é é ú é í ó ű ö ő ö ó ü ő ó ö é é é é é éü ö ű é é ü ő ó é
ö ó ü ö ó ü í ó ó É ó ö ö ó ó ó ö ö ü É ü í ü ó í ö í ó ü ú ü ú Á Ó í ó í ö ö ó ó ó í ö ö í ó ó ó í ü ó É ó ó ó í É ú ü ö ű ó ó í ó ú Ó ú ó ó ö ö ú í ú ű ö í ó ű ü ü í ü ü í ó ü í ó í Á ó ó ú ó í ó ö ö
Á ú ó ú ó őí ö ó ő ő ö ű ú ő ó ű ú ö ö ő ő ö ó ü ö ü ü ó ö ő ö ő ő ü ö ö ü ő ó ö ö ó ő ö ó ó ö ö ö ő ő ö ó ő ő ö ó ő ó ő ő ú ő ó ú ó ő ő ó ö ű ö ó ő ő ö ö ó ő ü ö ő ő ó ó ü ó ö ü ö ö ú ő ő Á ő ő ő ő ő
Á Á ü ö Ő é ü ö é é é ü ö ö ö ó ü ü ü é ü ö ö é Á ö ö ö é é é é é í é í ó é ó é ó ó ö ü ö í é ü ü é ö ü í ö é é ü é ó é ö é é ü é é ü é ü ü ü é ö ü é é ü ö ö ó ö ó í üí ö é é Á ú ö é é ü ú ó ö ó ö í í
É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú
Á Á Ő É Íő á á ö Í á Í ó ó ó á á á á á ó ö ő á ő ő á á ú á ó á á ő á ó á á ó ö ö á Á ő ó á ő á ö ó á ú Í É á Í á á ó á É á á Í ö á á á ó Í ő á ó á á ú á ó á ó ó ó ú á ú á ű á ű á ó ű á á ő á á Í á ó á
Á Ö É É É É Í Ü Ő Ü Ő É ó ő ó ó ű í ó ő í í ó ö ö ö ú ú ü í ü ü ő ő ü ú Á ő ú ú í ó Ü ö ő í ő ú ö ó ú ö Ö í í ó í í ő í ü í Á Ö Ö í ü ü ő Ü ő ú ő ú Ő ü ő ú Ú ő í ő ó ű í ő ó ő ú ö ő ü Ü ő ú ő ő ő ó ö Ő
Á Ö É Ö Á É Ü É é ü é é ö é ö é ö é é é ö Í ó ó ó ö ü é ó ó ó é ó ó ó é ö é é é ó é é é ö Í ó ú Íü é ö é é é ö ö ö é é ü é é ö é é ó ü é ó ú é ü é ü é ó ó ó é é é ö é é ó ó é ü ó é é ö é é é é Í ó ó Í
ö ó ö ó ő ö ú ő í ó É Ü ü ó ó í ö ö ó Á ő ö ó ő í ü ú ö ö í ó ó í ö ó ó Ő Ű í ö ó ü ü ó ő ó ő ő ó í ó ó ó ó ú ó ö ó ö ö ö ó ü ó ü íő ó ó ó í ó ö ö ó ö í ő ű ú ö ö ó ü ú ó ő ó ó í ö ő ő í í ö ö í ó ő ó
ű í ö ű ö ű í ö í í ö ó ó ü ó ó ö ó ö ó ó ó ó ó Á ó ó ö ö ö ö ú ö ö ü ú í ö ü í ó í ű í íö ö ö ö ü ó ű ö ó ú ó ö ó ű ű ó ó ö ö ö ü ü ó ó ö ú É ö ö ö ö í ö ó ó ö ú í ö í ó ö ö ó í ó ü ü ü í ó í ö ö ó ü
Á Á Ő Í É É ó É ü ö í ő ő ő ű ő ó ő á ü á á á ó á á ő É ó ó ü á á á ó ó í á Á ó ű ő ó ü ö ó ö ö ő ö ó ú á á öó ő ó öí ő á í á ő á ö ö ó ö ő ű ö á ú ö ó ó ó á ü ö ö ü ó ö ó í ö ü á í á á í Í ü í íí ö í
Ö Ú Á É É Í Á Ü Á É Ö Ö ő Ö Ö Ö É Ó Ö Ö Ó Ö Ö Ö Á Ű É É Ó Ó Ó Ö Ó ő Í ő Ó Ö Ö Ö Í Ö Ú Ó Ó Ó Ö Ö Ó Ó Í Í ö ú ö ű ö Á ö Í ő Á ö ü ö ö ü ö ü ö Ú ö Ö Ö Ö ő ő ő Ó ő ö Ö ÍÍ Ö Í Ö Ö Í Ö Ö Í Í ő Ö ö ő ő ú ö ü
ő ő ő ő ő ő ő ő ő ú ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ü Ó ő ő Í ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ú ő ű ü ú Á ő ü Ö ü ő ő ő ü ő ü ú ü ú ő ü ű ő Á ő Ó ú ü ő ő ő Ö ő ü ő ő ü ő ü ő ü ő ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő
Á Á É ó ú ó ő ö ü ő ó ó ö ö ö ő ó ó ó ő ö ü ő ó É Á ő ó ö É ó ú ö ű ú ó ú ö ő ó ú ó ó ó ó ú Ú ő ú ó ü ó ü É ő ő ő Ö ő ö Á ó ö ó ö ó ö ó Á ő ö Í ó ő ó ó ó ő ő ó ü ó ó ó ö ö ó ö Á ü ú ó ő ő ó ó ü ó É Ö Á
í í í ö í ő ö ö ő ö ö í ű ő ö í í Ö í í í ő í í ö í í í ú Ö Á í í í í í Ö í í ö í í ő í í ö ű ö í ö í í ö í í í í ö ü í Ö É É ö í Ö ő Ö í í ő ü ő Ö ő Ö ő ö Á Á Á Á É É É Á Ö ő Ö ú ö í ú ű ú í Ö ü ú Ö ő
í ú ő ö ö í ö ö ö ó ó ú Ó ó í ó ó ú ó ü í í ö í ú ú í ó í ő ú ö ó í í ó ö ő ó í ó í ó í ó ó ú ü ő ó ó í í ő í ú í ó ő ö ö ő ó ó ö Á ö ó ó ű ó ó ó ó í ö ó ö ú ó ó ó ó ü ö ö ű ú ö Ó ü ü í Á ó í ö ő ő í É
É Á í Á Á É Í É É É É Á í ó ö ö ü ú íű ö ö ö ő ö ö ö ö ű ó ő ó ö ö ú í ó ö ő ó ő ó ó ó Á ó í ő í í í ö ü ó ö ő ő ó ó ű öó ó ö í ó ö ö ú ú í ü ó ó ö ö ö ó ö ó ó ó í í ó ó ö ó ő ö í ű ó ü í ö ü ö íí ö ü
Á Á É ö ó ö ü ó ú ű ö ú ó ü ö ü ú ú ö ö ű Ü ö ö ű í ó ű í í Ö í ű ű í ű ű í Í í ó ű Ű ű í Ö Ö Á Á Ű ú ö Ő ű ü í Ö í Ő ű ű Ú ó Ö ű í ö ű í ü ö ü ö É ö ö ű ü í Ú í í ö Ő ó ó Ö ó í Í ö ö ó Ö ű ó Í í í ö ö
É É É ú ú í ü ú Ó ú í Á Ö É Ő É í í í ú Á Í í ü ö ú ö ö í ö ü Áö í ö ö í ö í í ü í É Ü Ú É ú Í É É É Í í Á É í í í ü ü Í Ó í í í ú ÍÁ Í í í í í É í ö í ö Ü í Í í íí Í Í Á ú É É Á í É É í í í í Í É ö Í
Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í
É Ő É ö ó ó Ó Ö Ó ő ő ő ő ó ó ő ő ó ü ő ó ó ü ö ö Ó ó í í ú ó í ú ó í ü í ő ó ő ő í ö ü í Ó ó í ú ó í ú ó í ü ó ő ö ő ú ö ű ü ő ő í ó í ó í ő ó ő íü ö í ő ő ű ő ú ö ő ö ó ö ó ó ö ö ő ó ó ö ő ő ü ó ö ű
ú ö Á ö Á Á ő ö ö ő ö ő ű ő ü ú ö ő ő ú ö ö ő ű ő ü Ó ö ö ü ö ú ö ü ü ü ő ö ö ú ü É ő ö ő ő ö ű ú Ü ő ő Á É ő ű Ü ő ő Ű ö ő ű ő ü ű ö ü ö ő ő ő ő ő ö ü ü ő ü ö ö ő ü ö ö ő ö ő ö ö ü ö ü ő ö ő ü ö ö ő ü
Ő Ö ü ö ö ü ó ü ü ö Ö ó ó ó í ü ö ö ö ü í í ü ü í ö ö í í Ó ö Ó Ó Ő ü ű ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í ö ú ö í ó ü ü ö í í ü ü ü ó í ü ú ö ó ö í ü í ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í í Ü í í Ő í ü ö í
ö Ö ü ő í Ü ö Á Ü Ü ő ő ő ő ü ű í ő ű Ó í ú ü í í ő í í ű ő ú í ö ő Ü ö ö í ú ö ő í ő í í ő Ü ú ő í ő í ü ő ü ő ö ö ö ő ő ú ü ü ő ü ü í ú í ő ő ü ő í ü ö ö ű ü ű ü ő í ü ú ő ö ü ü ő ő ő ö ő í í ő ő ú ő
É É Á Í ü ó ó ö ö ó ó ó ű ö ü í ü ü ü ó ó ó ö ó ó Í ö ó Í Á Á É Á í Í ö ó ó ü ó í ö ö ü ö ü ö í í Í í ü í í ó ó í ö í ö ö ó í ö ö í ó ö ö í ú ö ü ö ó ü ó É í ö ü ö í ó ó ö í ó ö ó ó ó ö ü ö ó ó í ö Í ö
í Í Ő í Ü ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó Á Ó Ü í í ó í Ó Ü í Ó Ó í ó ó ő ő í Ó í Í í Ő í ó í Ó ö ó ó Ö ó ó Á Á ó Á ó É ő í í ő í Í í í í í ó ó ó í Ó Á ö Ö í í É Ő Á ó Á Á É Í É ó í ő í ő Ó ó ó í ó ő ó ó í ó ő Ó ő í
ő ö ő Ö ő ü ó ő ő ő ú ó ő ó ó ü ő ő í É ö ó í ó ó ú í í í ő ó í ö í ü ö ő ö ü ó ö ü ó Á ó ö í ó ó ú ó ó í ó ö ó ü í ő ú í ő ö í ő Á Á ő ő ő í í ő í ő í ó í ó ú ő ő ó ö ő ó í ő ö ő ő ü ó ö í ü ó ö í ö ő
ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö
ö ü ú ö Á ü ö ö ö ö ö É ű ű ö ö ö ö ü ö Ó É Á Á Í Á Á ü ö ű ü ü ű ü ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö ö Á ű ű Á ö ö Á ö ü ü ü ü ü ö ü ö ö ö ö ö ü Í É Ü É Á
Ó Á Ö É Ö Á É Ü É üü ő ő ö Í ó ü ő ő ő ó ü ö ő É ó ó ő ő É ÍÍ ó ó ő ó ó Í ő ó ő ő ö ó É ó ó ő Íő Ő Ö ö ö óí ő Í ó ó É ó ö ö Í ő Íó ó Á ő ö ö ö Í ő Íű ü ő ő ő ö ő ö ö É ü ú Í Í ó ü ö ő ö ő Í ü ü ó ó ó ü
ö ű ö ú ö ú ü ü ü ü ü Í Í Ü ö ü Ü ü ö ö ű ú ű É Ö Á Í ö ö Í ü ö ö ö ö ö Í Ó Ó Á ö ö Í Í ö ö Ú Úö ö úö Á ö ö ű ö ú Íü ű Í ü ű Í ü ú ű ű É ö Ü ű ö ö ű ö ú Íü ű Í ü Í ö ú Í ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ö Í ö ű ö ú
ó ú ó é é ü ü é é é ó ü ö ó ó ó ó ó ö ö í í ó é ü é Ü é ő ü ó í ó é ő ü ö é é ö é é é é ö é é ó ö é é ö ö ö é é ő é é ö é ö é í é ö í é ó í é é í ö é ó ü é ö é ö é é é ö ö é é é ó ü ö é ő ö é ó é ö ú é
ö é ü Ö é ü é ú é ó ü é é Ü é é ü í é é é Ó í é É ó ű é é é é ö ö é í ó Íö é é ü é é é ü é ü é ó ö ű é ú ó Í é é Í ú ú é é ó é í é é Í ó ó ó é ó ö é ű ö é é Í ó é Á Á ö ű é ú ó é é ö ú í ü ö ű é ö é Í