Megújuló energia források magyarországi felhasználása

Átírás

1 Megújuló energia források magyarországi felhasználása Bohoczky Ferenc vezető főtanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

2 Energiapolitikai jogszabályok 21/1993. (IV. 9.) O.Gy. hat. az energiapolitika alapelveiről, stratégiai irányokról, 1107/1999. (X. 8.) korm. hat. hosszú távú Energiatakarékossági Cselekvési Program, villamos energiáról szóló 2001.évi CX. törvény módosítása, a évi LXXIX. törvény, földgázellátásról szóló évi XLII. törvény módosítása, a évi LXIII. törvény, 63/2005. (VI. 28.) O.Gy. hat. az alternatív és megújuló en. hord. elterjesztéséről 2/2005. (I. 13.) és 9/2005. (I. 21.) GKM rendeletek a kötelező átvételi árakról. /56/2002. GKM rend./

3 63/2005. (VI. 28.) O.GY. határozat Megújulóból termelt áram kötelező átvételének és feltételeinek törvényi szabályozása, Egyszerűsített környezetvédelmi engedélyezési eljárás létrehozása, Bio üzemanyagok arányának növelése, 2007-re 2%, 2010-re 4%, Gáztörvény módosítása, a biogáz gázrendszerbe bevezethetősége, Energetikai növény és egyéb mezőgazdasági melléktermék támogatási rendszerének kidolgozása, Energia ültetvények területének növelése érdekében az erdőtörvény módosítása

4 Az energiatakarékosság szükségességének a szempontjai Környezetvédelem EU felzárkózás Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) Külkereskedelmi mérleg Gazdaság világpiaci versenyképessége Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) Költségvetési ráfordítás mérséklés (intézmények) Költségvetési bevétel növelés (ÁFA, SZJA, TB) Munkanélküliség csökkentése Nemzetközi elvárások

5 A hazai megtakarítási lehetőségek kihasználása A termelés energiahatékonyságának növelése A közlekedés energiafogyasztásának racionalizálása Az épületek fűtési energia felhasználásának csökkentése (hőszigetelés) /2002/91/EK Irányelv az épületek energiateljesítményéről/ A megújuló energia hordozók fokozott hasznosítása

6 Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének a szempontjai Környezetvédelem Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) Külkereskedelmi mérleg Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) Munkanélküliség csökkentése Vidék népességmegtartó képességének a növelése Optimális földhasználat Nemzetközi elvárások

7 ENERGIA IMPORT FÜGGŐSÉGÜNK Szén (lignitet is tartalmazza) 25% Kőolaj és termékek 86% Földgáz 81% Villamos energia 17% ÖSSZESEN ~70%

8 Gazdasági fejlődés és energiafelhasználás Magyarországon 140% 130% 120% Maximális értékek: GDP: 116,1%, 1989-ben Energia: 1356 PJ, 1987-ben Vill. en.: 40,7 TWh, 1989-ben 1980=100% 110% 100% GDP 90% Összenergia 80% 70% Villamos energia

9 Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiahordozókat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem újratermelődik, megújul, vagy mód van az adott területről ugyanolyan jellegű és mennyiségű energia kitermelésére.

10 Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek 2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia jelenlegi 14%- os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erősen differenciált arányok szerint) Zöld Könyv: a megújuló energiahordozóknál EU-beli 5,3%- os részarányát 2010-re 12%-ra növelni 2003/30 EK Irányelv a bio motorhajtóanyagokról; 2005 ben 2 %, 2010-ben 5,75 % Magyarország célja: a jelenlegi 3,6%-os megújuló energiahordozó részarány növelése (hosszú távú energiatakarékossági program) a megújulókkal termelt villamos energia 0,8%-os részarányának 3,6%-ra történő növelése (EU elvárás) a 2233/2004. (IX. 22.) Korm. hat. és a 354/2004. (XII. 22.) ill. 42/2005. (III. 10.) Korm. rendeletek alapján 63/2005. (VI.28.) OGY határozat

11 Megújuló energiahordozók hasznosításának növelése Nem csak energiapolitikai kérdés, hanem: - környezetvédelmi, - vidék- és agrárfejlesztési, - fenntartható fejlődést segítő, - energia import csökkentő, -mezőgazdasági területek hasznosítását segítő, - helyi életkörülmény javító, - helyben maradást biztosító, stb.

12 Megújuló energiaforrások használatának szükségessége A környezet szennyezésének (talaj, víz, levegő) csökkentése. Az üvegházi gázok (CO, CO 2, NO x, CH 4, SF 6, stb.) kibocsátásának mérséklése. A fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziója. A természet állapotának további rontása nélküli fenntartható fejlődés megvalósítása.

13 ÜVEGHÁZI GÁZOK JELLEMZŐI ipari forradalmat megelőző CO 2 CH 4 N 2 O CFC-12 koncentráció 280 ppm 700 ppb 275 ppb - koncentráció 1994-ben 358 ppm 1720 ppb 312 ppb 0,27 ppb légköri tartózkodási idő (év) relatív üvegház-gáz hatékonyság változás %

14 A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG Energiafogyasztás (Exajoule/év) egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz kőolaj szén Év

15 Megújuló energiaforrások Stratégiai Terv Program Koncepciója MTA Megújuló Energetikai Technológiák Albizottsága a következő feladatok megoldását helyezi előtérbe: - napenergia építészeti hasznosításának kiterjesztése - napenergia szoláris aktív épület-gépészeti hő-hasznosítás bővítése - napenergia fotovillamos hasznosításának kiterjesztése - hidrogén-energetika és tüzelőanyag-cellás energetikai rendszerek hazai alkalmazásának bevezetése - biomassza energetikai célú hasznosításának hazai bővítése - szélenergia hasznosítás kiterjesztése - vízenergia hazai hasznosításának kiterjesztése - geotermális energia hazai hasznosításának növelése - megújuló energiaforrások mezőgazdasági célú hasznosítása - megújuló energetikai technológiák gazdasági értékelése - oktatás, demonstráció,tájékoztatás, pályázati program koncepció

16 Megújuló energia potenciál MTA Megújuló Energetikai Technológiák Albizottság tagjai által elkészített felmérése alapján: aktív szolár termikus potenciál 48,8 PJ/év mezőgazdasági szolár termikus potenciál 2,6 PJ/év passzív szolár termikus potenciál 37,8 PJ/év szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év 405 e MWp 486 TWh/év vízenergia potenciál ~4000 GWh 14,4 PJ/év Szélenergia potenciál ~ 148 TWh 532,8 PJ/év geotermális potenciál 63,5 PJ/év biomassza potenciál PJ/év Összesen kb PJ/év

17 Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) ,2 4 0, ,2 5 0,03 0,7 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított En.növény term. Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia

18 Megújuló energia felhasználások Megújuló energia fajta Villamosenergia-termelés Hőhasznosítás GWh TJ/év TJ/év Víz energia 205,5 739,80 Szél energia 5,6 20,16 Geotermia 3600 Napkollektor 76 Fotovillamos 0,1 0,36 Tűzifa Egyéb szilárd tüzelő , Szennyvíz tisztítási gáz 22 79, Hőszivattyú 46 Egyéb növényi hull 8750 Hulladék égetés , Összesen TJ/év

19 Megújuló energiaforrások egymás közötti felhasználási aránya Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 3,6 %-kal részesednek az ország összes energia felhasználásából ennek: 78,8 % tűzifa és egyéb biomassza 8,9 % geotermia 8,6 % megújulóból termelt villamos energia 3,4 % biogáz és kommunális hulladék égetés 0,2 % napenergia 0,1 % egyéb

20 Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások osztályozása több módon lehetséges: - fajtánkénti (pl. víz, nap, geotermia, szél, biomassza,), - létrehozható energiafajta szerinti csoportosítás (pl. hőenergia, villamos energia,stb.) - hasznosíthatósága (pl. folyamatosan rendelkezésre álló, rendszertelenül, vagy rendszeresen bizonyos napszakhoz kötődő) Általában energiagazdálkodási szempontból az a hasznosabb, amelyik hő- és villamos energia termelésre alkalmas és megoldható a folyamatos rendelkezésre állása és az igények szerint szabályozható. A megújuló energiaforrások felhasználásának három legfontosabb területe : átalakítás villamos energiává, átalakítás hőenergiává és átalakítás üzemanyaggá.

21 Megújuló energiaforrások (1) A vízenergia a folyók vízhozamától függően elvileg folyamatosan rendelkezésre áll és az igények szerint szabályozható, de csak villamos energia termelésre használható. A szélenergia szintén a kisméretű mechanikai munkát ellátó szélkerekeken kívül - villamos energia előállítását teszi lehetővé, de a rendelkezésre állása kiszámíthatatlan. A napenergia mind hő-, mind villamos energia előállítására alkalmas, de hasznosítási időszaka napszaktól és évszaktól, sőt időjárástól függően változik. A geotermikus energia szintén alkalmas lehet, mind hő-, mind villamos energia előállítására és a rendelkezésre állás is folyamatossá tehető, de a föld belsejéből felhozott termálvizet - ami a hőt hordozza - a környezetvédelmi előírások alapján vissza kell juttatni a megcsapolt rétegbe.

22 Megújuló energiaforrások (2) Magyarországon termelődő biomassza a megújuló energiaforrások domináns tényezője. Hasznosításuk nagyon sok módon lehetséges, alkalmasak mind hő-, mind villamos energia termelésre, rendelkezésre állásuk folyamatossá tehető. Van száraz, folyékony és légnemű biomassza. Jelenleg az ország megújuló energia felhasználásának több mint 85 %-a biomassza alapú. EU által hozott Irányelvek, a csatlakozott országok részére kiadott elvárások teljesítése csak a biomassza alapú energiatermelés jelentős mértékű növelésének segítségével lehetséges. Itt a biomassza hasznosítás összes területét figyelembe kell venni, úgy mint a biogáz termelés áram- és hőtermelési célra, energetikai növénytermelés hő-, villamos energia és motorhajtóanyag előállításra, száraz biomassza hasznosítás tüzelési és villamos energia termelési célra.

23 Alap: a meglévő vagy építendő épület Cél a házban élők komfort érzésének biztosítása - épület külső hőnyeresége - lakás belső hőnyeresége (életmódtól függő) - épület hővesztesége - bevitt energia - fosszilis tüzelőanyag alapú - megújuló alapú - napenergia - biomassza (száraz) -hőszivattyú A bevitt energia minimalizálása az egyik legfőbb szempont.

24 Napenergia hasznosítás Cél: az épületek külső energiaforgalmának csökkentése Passzív hasznosítás (új épületeknél) naptudatos (bioklimatikus) építészet szerinti ház építése, fajlagos fűtési energia igény < 15kWh/m 2 év Passzív hasznosítás (régi épületeknél) épületek szerkezeti átalakítása, hőszigetelése, transzparens falszigetelés Passzív hasznosítás (régi épületeknél) épületek átalakítása, integrált vagy illesztett üvegház csatolása, üvegnél a k<1,8 W/m 2 K Aktív hasznosítás kollektoros levegő kollektor -- folyadék kollektor (egy- vagy kétkörös) -- sík kollektor -- vákuum csöves kollektor -- kombinált rendszerű Aktív hasznosítás napelemes amorf -- egykristályos -- polikristályos

25 Napenergia hasznosítás Területe: lakosság, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás. Módja: használati melegvíz készítés (HMV), épületek fűtése, légtér temperálása medencék vizének temperálása, szárítás, aszalás, levegőztetés, villamos energia termelés

26 Napenergia potenciál Napsugárzás energia hozama 1265kWh/ m 2,év = 4914 MJ/m 2,év Magyarország területe 9,3 millió hektár = 93 x 10 9 m 2 Magyarország területére eső napenergia 457x10 3 PJ Magyarország energia felhasználása 1088 PJ Napenergia/energia felhasználás 420 szoros 1 m 2 napkollektor ~ 500 kwh/év = 1800 MJ/év 4 PJ ~ 2,2 millió m 2 kollektor

27 Napenergia potenciál MTA Megújuló Technológiák Albizottsága elkészített felmérése alapján: aktív szolár termikus potenciál 48,8 PJ mezőgazdasági szolár termikus potenciál 2,6 PJ passzív szolár termikus potenciál 37,8 PJ szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ 405 e MWp 486 TWh/év

28 Egy kis statisztika (1.) Energiafelhasználás 1088,1 PJ év Az energia felhasználásának megoszlása: - lakosság 38,4 % - ipar 34,8 % - kommunális 18,6 % - egyéb 8,2 %

29 Egy kis statisztika (2.) A lakossági energia felhasználás megoszlása: -fűtés 70 % - vízmelegítés 11 % -főzés 15 % - egyéb 4 % Fütés+melegvíz= 81%; lakosság 38,4%= összessenből 31,1% 1088PJ 31,1%-a 338PJ; ezt lehet naptudatos építészettel, napkollektorokkal, napelemekkel és egyéb megújuló energiaforrás hasznosításával csökkenteni.

30 Megújuló energia program átvételi kötelezettség előírásával kedvező pályázási lehetőségekkel, támogatási rendszerrel (kamat-, beruházás-, ártámogatás) adó-visszaigénylési lehetőséggel (nyereség-, jövedelemadó stb.), reális átvételi ár meghatározásával tudatformálással, meggyőzéssel.

31 KIOP az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése Megújuló energiaforrások növelése -energiatermelés hátterének támogatása(pl. begyűjtőrendszerek, alapanyag előállítók stb.) -mezőgazdasági és egyéb termelők támogatása -lakossági és egyéb felhasználók támogatása Energiahatékonyság növelés -önkormányzati fejlesztések(intézmények, épületek) -vállalkozások fejlesztései KERET: ra 4,4 mrdft Benyújtható projektek alsó határa: 125 MFt

32 Elérhető támogatások 1 (differenciált rendszer) Megújuló energiáknál maximális támogatás önkormányzatok, intézmények beruházásainál: -biomassza:50% -geotermia:40% -napkollektoros rendszerek:40% -szélerőművek:25% -fotovillamos berendezések:60%

33 Elérhető támogatások 2 (differenciált rendszer) Megújuló energiáknál maximális támogatás vállalkozások beruházásainál: -biomassza:40% -geotermia:30% -napkollektoros rendszerek:30% -szélerőművek:20% -fotovillamos berendezések:30% -kisteljesítményű vízerőművek: 20%

34 Elérhető támogatások 3 (differenciált rendszer) Energiahatékonyság növelésénél maximális támogatás: -önkormányzati energiatakarékossági beruházások:40% -vállalkozások: 30 % FELSŐ KORLÁT. Max. 300 MFt

35 Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Az Európai Parlament és Tanács szeptember 27-én 2001/77/EK Irányelvet fogadott el a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a belső villamos energia-piacon történő támogatásáról. Az Irányelv kötelezi a tagállamokat olyan nemzeti célelőirányzatok elkészítésére, amelyben, az országok az adottságaikhoz igazodva növelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia középtávú piaci részarányát. Az irányelv célja, hogy a belső villamos energia piacon ösztönözze a megújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulást. Az évi közösségi 13,9% átlagot, 2010-re 22,1%-ra kell növelni.

36 Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Országok 1997 (%) 2010 (%) Belgium 1,1 6,0 Írország 3,6 13,2 Luxemburg 2,1 5,7 Németország 4,5 12,5 Olaszország 16,0 25,0 Portugália 38,5 39,0 Spanyolország 19,9 29,4 Svédország 49,1 60,0 Ausztria 70,0 78,1 Összesen 13,9 22,1

37 Villamos energia adatok Összes felhasználás /TWh/ 39,59 40,41 41,08 2.Bruttó fogyasztás /TWh/ 36,87 37,73 38,32 3.Nettó fogyasztás /TWh/ 32,20 33,33 34,08 4.Import /TWh/ 3,17 4,26 6,94 5.Megújulból termelt /GWh/ 194,60 206,30 266,40 6. Megújuló/nettó /%/ 0,60 0,62 0,78 7. Megújuló/bruttó /%/ 0,53 0,55 0,69 Forrás: MAVIR, GKM

38 Megújulóból termelt villamos energia 2001-ben GWh Részarány % Vízerőműben termelt 186 0,51 Biogázból termelt 7,634 0,02 Szélerőművi termelés 0,919 0,00 Hulladék égető vill. en. termelése 112,476 0,31 Összes megújulóból termelt 307,028 0,84 Összes hazai áramtermelés GWh

39 Megújulóból termelt villamos energia 2002-ben GWh Részarány % Vízerőműben termelt 194 0,54 Biogázból termelt 11,2 0,03 Szélerőművi termelés 1,2 0,00 Összes megújulóból termelt 206,4 0,57 Összes hazai áramtermelés GWh

40 Megújulóból termelt villamos energia 2003-ban GWh Részarány % Vízerőműben termelt 171,0 0,57 Biogázból termelt 18,4 0,06 Szélerőművi termelés 3,6 0,01 Biomassza vill. en. termelése 109,0 0,36 Összes megújulóból termelt 302,0 0,79/0,91 Összes hazai áramtermelés GWh Bruttó fogyasztás GWh

41 Megújuló alapú villamos energia termelés év GWh Részarány btto/meg. (%) Vízerőművi termelés 205,5 0,492 Biogáz alapú termelés 22,0 0,053 Szélerőművi termelés 5,6 0,013 Napelemes 0,1 0,000 Biomassza vill. en. termelése 678,0 1,654 Összes megújulóból termelt 911,2 2,212 Hazai áramtermelés Btto. fogyasztás GWh GWh

42 2005-re várható megújuló alapú villamos energia termelés GWh Részarány % Vízerőművi termelés 180,0 0,43 Biogáz alapú termelés 23,0 0,06 Szélerőművi termelés 7,4 0,02 Napelemes (fotovillamos) 0, Biomassza vill. en. termelése 840,0 2,02 Összes megújulóból termelt 1050,5 3,08/2,53 Várható hazai áramtermelés Várható btto fogyasztás GWh GWh

43 Átvételi kötelezettség alá eső megújuló energiaforrásból előállított villamos energia átvételi árát a /2005. ( ) GKM rendelet határozza meg /56/2002.(XII. 29.) GKM rend. módosítása/ a évi LXXIX. a villamos energiáról szóló évi CX.-t módosító -szeptembertől érvényes törvény alapján (k*23 Ft/kWh) 2005-ben a k=1, ami évenként a fogyasztói árindex értékével növekedik a 0,1MW-os átvételi határ eltörlésre került

44 Kötelező átvételi árak /terv/ időjárás függő időjárás független (Ft/kWh) Csúcs 23 26,12 Völgy 23 23,00 Mélyvölgy 23 9,38 Időjárás független napi átlag 22,47Ft/kWh Időjárás független hétvégi átlag 21,30Ft/kWh Éves átlag 22,10Ft/kWh Cél a mélyvölgy időszak kizárása a villamos energia termelésből (24,33Ft/kWh)

45 Megújulóból megvalósult beruházások Nyírbátor 1,6 MW hő- és villamos energia termelés biogáz 7,5 GWh Inota 1 db 250 kw szélturbina ~ 0,3 GWh Kulcs 1 db 600 kw szélturbina ~ 1,0 GWh Mosonszolnok 2 db 600 kw szélturbina ~ 2,0 GWh Mosonmagyaróvár 2db 600 kw szélturbina ~ 2,0 GWh Erk 1 db 800 kw szélturbina ~ 1,3 GWh Rónafő 1 db 800 kw szélturbina ~ 1,3 GWh Bükkaranyos 1 db 225 kw szélturbina ~ 0,3 GWh Vép 1 db 600 kw szélturbina ~ 1,2 GWh Szapár 1 db 1,8 MW szélturbina ~ 3,6 GWh

46 Jelentősebb biomassza energetikai beruházások Beruházás Évi átlagos faanyag-igény Pécsi Erőmű (49 MW) t/év Kazincbarcikai Erőmű (30 MW) t/év Ajkai Erőmű (30 MW) t/év Távhőtermelés Tata (5 MW) t/év Távhőtermelés Szigetvár (2 MW) t/év Távhőtermelés Mátészalka (5 MW) t/év Üzemi hőellátás Papkeszi (5 MW) t/év Távhőtermelés Körmend (5 MW) t/év Távhőtermelés Szombathely (7 MW) t/év Hő- és villamosenergia-termelés Szentendre t/év Az új energetikai fejlesztésekkel a hazai energetikai célú fafelhasználás a közeljövőben várhatóan t/év (1,2 millió m3/év) mértékben megemelkedik.

47 Biomassza alapon termelt villamos energia megoszlása AES Kazincbarcika 247,3 GWh AES Tiszapalkonya 76,7 GWh Bakonyi Erőmű Ajka 207,0 GWh Pannon Power Pécs 126,0 GWh Mátrai Erőmű Gyöngyösvisonta 15,0 GWh Növényolajgyár Martfű 6,6 GWh Bátortrade Nyírbátor (állattartási biogáz) 7,5 GWh Szennyvíztisztítók (biogáz) 14,5 GWh

48 Távhőszolgáltatásra megvalósult biomassza beruházások Tata 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 23 TJ Szigetvár 2 MW távfűtés biomassza 2200 t/év 23 TJ Mátészalka 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 62 TJ Körmend 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 63 TJ Szombathely 7 MW távfűtés biomassza 8000 t/év 92 TJ Szentendre 9MW+1,4 MW v létesítmény- és távfűtés biomassza t/év; 8GWh 220 TJ Papkeszi 5 MW ipari hő biomassza t/év 120 TJ Összes tüzelőanyag igény t/év

49 Fatüzelésű erőművek I. Szélerőművek erőművek Hulladéktüzelésű erőművek Energianövényt hasznosítók II. Földhő-hasznosító erőművek Kis vízerőművek Naperőművek

50 Az ország összterülete 9,303 millió ha (100,0%) Erdővel borított ,823 millió ha ( 19,6%) Erdővel borított ,572 millió ha ( 16,9%) Összes élőfakészlet ~330 millió m 3 (100%) Éves növekmény ~12 millió m 3 ( ~4%) Éves fakitermelés ~7 millió m 3 ( ~2%) Fa az erőművekhez (terv) kb. 1,0 millió m 3 Fa a Pécsi Erőműhöz (terv) kb. 0,4 millió m 3 Fa a Borsodi Erőműhöz (terv) kb. 0,3 millió m 3 Fa az Ajkai Erőműhöz (terv) kb. 0,3 millió m 3

51 Új biomassza forrás lehetőségek erdőtisztítás kis- és középvállalkozói alapon, erdőtisztítás közmunka alapon, öregfa begyűjtés megszervezése, nád hasznosítás, fás szárú energetikai növénytermesztés, egynyári és évelős növények termesztése, biogáz termelés - szennyvíz tisztítói, - állattartási, - szilárd hulladéklerakói.

52 Megújulóval történő villamosenergia-termelés 2010-ig Új Új kapacitás kapacitással Termelés összesen 2010 termelt GWh/év TJ/év GWh/év TJ/év MW GWh/év GWh/év TJ/év Vízenergia Szélenergia 3,6 13 5, ,5 380 Fotovillamos 0,06 0,2 0,06 0,2 0,14 0,14 0,2 0,7 Tűzifa, fahulladék, , energianövény Hulladéklerakói biogáz Települési szennyvíziszap 16,37 163, biogáz Geotermia Hulladékégetés 67, ÖSSZESEN 368, ,

53 Jelentősebb szennyvíztisztító telepi biogáz lehetőségek(65gwh/év) Szám Tisztítótelep megnevezése Várható terhelés 2010-ig (10 3 LE) Keletkező összes biogáz mennyiség (10 3 Nm 3 /nap) A hálózaton hasznosítható villamos energia mennyisége (MWh/nap) 1 Budapest-Központi ,45 71,13 2 Budapest-Délpest ,88 25,13 3 Budapest-Északpest ,38 22,20 4 Budapest-Délbuda 262 6,55 12,80 5 Debrecen ,65 26,43 6 Miskolc 317 7,92 15,45 7 Pécs 346 8,65 16,86 8 Szeged 230 5,75 11,22 9 Kecskemét 280 7,00 13,64 10 Szombathely 262 6,55 12,80 11 Székesfehérvár 204 5,10 9,95 12 Békéscsaba 204 5,10 9,95 13 Zalaegerszeg 183 4,58 8,94 14 Győr 178 4,45 8,90 15 Pápa 159 3,98 7,75 16 Szolnok 150 3,75 9,44 17 Sopron 148 3,70 6,35 18 Kaposvár 141 3,52 6,00 19 Vác 133 3,32 5,70 20 Siófok 112 2,80 4,60

54 Villamosenergia-termelésre vizsgálható geotermikus kutak Lehetséges hőtermelő kapacitás MW Lehetséges villamosenergia-termelő kapacitás MW Fábiánsebestyén Álmosd 20 4 Tótkomlós 15 1,5 Mélykút 35 5 Tura 15 1,5 Andráshida 10 0,6 Nagyrécse-Pet 20 2 Bajcsa 20 1 Összesen ,6

55 Megújulóból termelt villamos energia teljesíthetősége A évi várható villamos energia felhasználás 3,6 %-a 1600 GWh, ami elérhető a következő forrásokból vízenergia MW 300 GWh geotermia MW 100 GWh szélenergia MW 80 GWh biogáz termelés MW 260 GWh válogatott hulladék égetés MW 400 GWh szilárd biomassza MW 460 GWh A teljesíthetőséghez szükséges beruházási igény Mrd Ft

56 Biomassza alapú villamos energia 1000 GWh erejéig viszonylag nagyobb nehézségek, különösen magas költségvetési támogatások nélkül teljesíthető. A három erőmű 2005-re tervezett faalapú villamos energia termelési értéke ~750 GWh és ezt egészíti ki a többi (víz, szél, biogáz) alapon történő termelés. A további elvárás, mintegy 600 GWh teljesíthetősége azonban könnyen teljesíthető lehetőségeken túl mutat. Ezen igény teljesítéshez szükséges villamos energia termelő kapacitás (pár darab max. 20 MW-os blokk) kiépítése, nem lenne olyan gond, mint a hozzávaló tüzelőanyag biztosítása.

57 Biomassza hasznosítás elősegítése Erdőtörvény módosítása (folyamatban) Földalapú és energianövény termesztési támogatások (ideiglenesen rendezve) Vidékfejlesztési feladatok és a régiókra lebontott részfeladatainak meghatározása, Tudásközpontok létrehozása a feladatok koordinálásának és egyes részeinek kidolgozására, alkalmazott technológiák kifejlesztése, Innovációs, kutatás-fejlesztési feladatok meghatározása és kidolgozása: - termesztés technológia, betakarítás gépesítés, fajta kísérletek - tüzeléstechnológia és berendezés fejlesztés - logisztikai feladatok és az ellátás biztonságának vizsgálata - oktatási, tudatformálási szcenáriók kidolgozása - hazai és EU-s pályázatok előkészítése, kidolgozása

58 600 GWh előállításához a növekmény források szélenergia ~25 MW 42 GWh vízenergia 9 MW 54 GWh geotermia 2-5 MW GWh Fennmaradó rész megtermelhető: az EU által előírt hulladék kezelésből származó anyag hasznosításából (égetés, pirolízis, magas hőmérsékletű gázosítás) biomasszából. -

59 Feladatok El kellene indítani a mezőgazdasági területekre telepíthető fás és lágyszárú energia növények telepítésével együtt a kis- és középvállalkozási, és/vagy közmunka alapon működő erdő-, út menti és elhagyott, gondozatlan területek tisztítási munkálatait, valamint az úgynevezett öregfa begyűjtési programot. Jelentős előrelépési lehetőség lenne a hulladék gazdálkodás területén, a hulladék EU előírások szerinti válogatott kezelése és különböző technológiákkal (pirolízis, égetés, gázosítás) való hasznosítása, valamint a szennyvízkezelés és hígtrágya biogáz-termelésen alapuló ártalmatlanítása.

60 Energetikai növénytermesztés 1. Biomassza alapú energia felhasználás növelésével lehetséges a megújuló energiaforrások hasznosításának megduplázása és az EU megújulóból termelt villamos energia előírásának teljesítése. Fajtái: fás szárú, különböző vágásfordulójú ültetvények telepítése (nemesnyár, fűz, akác, éger, gyertyán, stb.) száraz biomassza szántóföldi termesztésből (energiafüvek, nádféleségek) olajos magvú növények (repce, napraforgó) vetése etanol előállítására alkalmas növények (kukorica, burgonya) ültetése

61 Energetikai növénytermesztés 2. Környezeti hatások: csökkennek a felhasználáskori környezetszennyez-anyag kibocsátások mérséklődnek az eróziós károk rekultiválandó területek (zagytér, meddőhányó) körzetében javuló egészségvédelmi hatások (csökken az allergia, asztma, bőrpanasz), javul a por és CO2 megkötés Szociális hatások: javul a lokális ellátásbiztonság az energiahordozók területén a föld nem marad parlagon, a meglévő munkagépek hasznosulnak munkanélküliség csökken, javul az életkörülmény és létbiztonság

62 Bio motorhajtóanyagok az EU-ban 2003/30/EK Irányelv alapján Biodízel és bioetanol gyártás az EU országaiban az összes motorhajtóanyag felhasználás 0,3 %-át fedezi ben 956 kt termelés» biodízel bioetanol Ausztria t Belgium t Franciaország t t Németország t Olaszország t Spanyolország t Svédország t Többi tagország t t Összesen t t 2005 végéig 2 %-ra, 2010-ig 5,75 %-ra kell növelni a közlekedési bioüzemanyagok arányát.

63 Bio motorhajtóanyag tervek Magyarországon 2003/30/EK Irányelv alapján Bio-motorhajtóanyagok: 2233/2004 (IX. 22) korm. hat 354/2004.(XII.22.) és 42/2005.(III.10.) korm. rend re a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok energiatartalomra vetített részarányára vonatkoztatva el kell, hogy érje 0,4-0,6%-ot; december 31-ig a jövedéki adó visszatérítés érvényben marad; 2010-re a forgalmazott üzemanyagokban a bio-üzemanyagok energiatartalomra vetített részaránya el kell, hogy érje a 2%-ot; Meg kell vizsgálni az elhasznált étolaj-hulladékok biodízel gyártásra történő felhasználásának, a bioetanol közvetlen motorbenzinbe keverésének, valamint egyéb megújuló üzemanyagok felhasználásának általános összehasonlító gazdasági, technikai, környezetvédelmi, vonatkozásait. Megtörtént a 18/2003 (II. 19.) Korm. rend. hatályon kívül helyezése. /zártkörű forgalmazás/

64 Megújuló energiafelhasználások Megújuló energia fajta Villamos energia-termelés Hőhasznosítás GWh TJ/év TJ/év Víz energia ,0 Szél energia ,0 Geotermia , Napkollektor 560 Fotovillamos 2 7,2 Tűzifa Egyéb szilárd hulladék 5400 Szeméttelepi biogáz ,4 290 Szennyvíz alapú biogáz ,0 120 Hőszivattyú 140 Biomassza erőművi , Szemétégetés , Bio hajtóanyagok 6556 Összesen TJ/év

65 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Bohoczky Ferenc vezető főtanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium