MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK EU elvárások és hazai lehetőségek
|
|
- Gizella Szekeres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK EU elvárások és hazai lehetőségek Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos, az MTA Megújul juló Albizottság g tagja Magyar Ipari Ökológiai TársasT rsaság Budapest, 2010.február r 17. Barabás s Villa Európai Unió energiapolitikája COM(2007)1 Energia nélkül Európa nem működőképes Kihívások éghajlatváltozás, a behozataltól való növekvő függőség, egyre magasabb energiaárak, EU tagállamainak egymásra utaltságából adódó ellátási zavarok kezelése, energiaellátás fenntarthatósága, biztonsága és versenyképessége. 1
2 Európai Parlament február 3-i állásfoglalása az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatáról (2008/2239(INI)) 2., Megerősíti a 2008.január 23-i döntést, hogy 2020-ra három célt kell elérni: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os, illetve nemzetközi megállapodások esetében 30%-os csökkentését, az energiafogyasztás legalább 20%-os csökkentését, és a megújuló energia legalább 20%-os arányának elérését a végső energiafogyasztásban; felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy gazdaságuk energiafelhasználását tegyék a lehető leghatékonyabbá annak érdekében, hogy tevékenyen hozzájáruljanak az éghajlatváltozás 2 Celsius-fokra való csökkentésére irányuló célkitűzés eléréséhez; felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy 2050-ig legalább 80%-kal csökkentsék az üveghatású gázok kibocsátását;{???} felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi érdekelt féllel egyeztetve dolgozza ki a lehetséges energetikai forgatókönyveket, amelyek szemléltetik az említett célkitűzések eléréséhez vezető lehetséges megoldásokat, valamint az azok mögött rejlő műszaki és gazdasági feltételezéseket; A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG Energiafogyasztás (Exajoule /év ) egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz kőolaj szén Év 2
3 ÜVEGHÁZI GÁZOK JELLEMZŐI CO 2 CH 4 N 2 O CFC-12 ipari forradalmat megelőző koncentráció 280 ppm 700 ppb 275 ppb - koncentráció 1994-ben 358 ppm 1720 ppb 312 ppb 0,27 ppb légköri tartózkodási idő (év) relatív üvegház-gáz hatékonyság változás % Szén-dioxid-kibocsátás a világon ban 30,178 Mrd t (+1,8%) nemzetközi szállítás többi fejlődő szén -dioxid -kibocsátás, Mrdt Kína többi átmeneti Oroszország többi fejlett Japán EU-27 (hazánk is) USA Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 59. k. 9. sz p
4 A tíz legnagyobb CO 2 -kibocsátó M t CO2 t CO2 / fő , , ,4 10,2 10,0 10, , ,8 7, Kína USA Oroszország 1,2 Kanada India Japán Németország Nagy- Dél-Korea Britannia Olaszország 0 Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 59. k. 9. sz p. 59. A szén-dioxid-kibocsátás jövője 30 alapeset szén -dioxid -emiszió, Mrdtona tüzelőanyagváltás hatékonyság javulása leválasztás elkerülési eset Forrás: BWK Brennstoff-Wärme-Kraft, 59. k. 3. sz p
5 Európai Parlament február 3-i állásfoglalása az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatáról (2008/2239(INI)) 2., Megerősíti a 2008.január 23-i döntést, hogy 2020-ra három célt kell elérni: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os, illetve nemzetközi megállapodások esetében 30%-os csökkentését, az energiafogyasztás legalább 20%-os csökkentését, és a megújuló energia legalább 20%-os arányának elérését a végső energiafogyasztásban; felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy gazdaságuk energiafelhasználását tegyék a lehető leghatékonyabbá annak érdekében, hogy tevékenyen hozzájáruljanak az éghajlatváltozás 2 Celsius-fokra való csökkentésére irányuló célkitűzés eléréséhez; felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy 2050-ig legalább 80%-kal csökkentsék az üveghatású gázok kibocsátását;{???} felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi érdekelt féllel egyeztetve dolgozza ki a lehetséges energetikai forgatókönyveket, amelyek szemléltetik az említett célkitűzések eléréséhez vezető lehetséges megoldásokat, valamint az azok mögött rejlő műszaki és gazdasági feltételezéseket; A hazai megtakarítási lehetőségek kihasználása A termelés energiahatékonyságának növelése A közlekedés energiafogyasztásának racionalizálása Az épületek fűtési energia felhasználásának csökkentése (hőszigetelés) /2002/91/EK Irányelv az épületek energiateljesítményéről/ A megújuló energia hordozók fokozott hasznosítása 5
6 Megújuló energiaforrások használatának szükségessége A környezet szennyezésének (talaj, víz, levegő) csökkentése. Az üvegházi gázok (CO, CO 2, NO x, CH 4, SF 6, stb.) kibocsátásának mérséklése. A fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziója. A fosszilis tüzelőanyagok árának növekedése. A természet állapotának további rontása nélküli fenntartható fejlődés megvalósítása. Megújuló energiahordozók hasznosításának növelése Nem csak energiapolitikai kérdés, hanem: - környezetvédelmi, - importfüggőség csökkentési, - vidék- és agrárfejlesztési, - fenntartható fejlődést segítő, - energia import csökkentő, - mezőgazdasági területek hasznosítását segítő, - helyi életkörülmény javító, - helyben maradást biztosító, stb. 6
7 Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK Irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról Rögzíti a tagállamok által 2020-ra elérendő célszámokat. Magyarország 13 %. Rögzíti a bioüzemanyagok 10 %-s kötelező arányát és számítási metodikáját. A felhasználás növekedés elősegítésére támogatási rendszerek vizsgálata (távhő, hűtőenergia, villamos energia,stb.). Oktatás, információ, helyi, regionális tájékoztatási kötelezettség. Jelentési kötelezettség 2011.december 31-ig, majd kétévente előrehaladási jelentés. Meghatározza a nemzeti cselekvési tervek egységes formanyomtatványát /C(2009)5174/ Összefoglalva az ellátásbiztonság és fenntarthatóság terén a két közösségi jogszabálycsomag céljai találkoznak: a belső piac fejlődése elősegítheti a fenntarthatóságot a megújuló energiák részarányának növelése hozzájárulhat az ellátás-biztonsághoz Előttünk álló feladat a jogharmonizáció: Belső energia-piaci csomag: 2011.március Megújuló irányelv: december 7
8 ELLÁTÁSBIZTONSÁG-ENERGIA IMPORT FÜGGŐSÉGÜNK import% struktúra% ( felhasználás ) Szilárd ( szén és tűzifa) 20% 10,9% Kőolaj és termékek 86% 25,7% Földgáz 81% 43,9% Villamos energia(primer) 17% 15,1% Megújuló - 4,4% ÖSSZESEN ~67%(79%) 100% Stratégiai cél Az új magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja az, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését. 8
9 Ellátásbiztonság Cél Részterületek Az energiaellátás folyamatosságán ak és biztonságának fenntartása és javítása. Energiaforrás-struktúra Energiaimport diverzifikáció Stratégiai energiahordozó készletek Infrastruktúra fejlesztések Lakosság ellátása, szociális felelősség Versenyképesség Cél Részterületek Az energetika járuljon hozzá hazánk versenyképességének növekedéséhez. Liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU belső energiapiacába Energiaárak Technológiai előrehaladás és K+F 9
10 Fenntarthatóság Cél Részterületek Fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése. Energiahatékonyság, energiatakarékosság Megújuló energiaforrások Éghajlatváltozás: energia- és klímapolitika összefüggései Az energia- és közlekedéspolitika összefüggései A Megújuló Energia Cselekvési Tervet június 31-ig le kell adni az EU felé. Energiatakarékosságot és a megújuló energiaforrásokat érintő főbb joganyagok 40/2008.(IV. 7.) O.GY. határozat (Magyar Energiapolitika) évi LXXXVI. tv. (villamos energia) évi XL. tv. (gázenergia) # évi LVIII. tv.(bányászat) évi LIII. tv. a környezetvédelemről évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról évi. tv. a környezetvédelmi termékdíjról 273/2007.(X.19) Korm.r. (termelés elősegítés) 109/2007.(XII.23.) GKM. rend. (átviteli szétosztás) 389/2007.(XII.23.) Korm.r. (kötelező átvétel) 2148/2008.(X.31.) Korm.hat. (megújuló stratégia) #A gáztörvény alapján a biogázt a földgáz hálózatba be lehet vezetni, ha a tisztítás során eléri a földgázra vonatkozó szabvány előírásokat. 10
11 Az energiahatékonysághoz kapcsolódó fő dokumentumok 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról 7/2006(V.24.)TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról A Kormány 2019/2008(II.23.) Korm.hat.-tal elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet 17/2008(IV.30.) Korm.hat. Az épületenergetikai feladatok végrehajtási rendjéről 176/2008(IV.30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 264/2008(XI.06.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról ÖSSZES MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ (tartalmazza a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozókat is) 2001 PJ PJ 2007 (2008) % Geotermia 3,6 3,6 (4) 6,4 Napenergia napkollektor napelem 0,06 0 0,1 (0,169) 0,001(0,002) 0 0 Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza) 30,6 45,18 (51,06) 80,7 (79,1) Biogáz 0,13 0,60 (0,91) 1 Vízenergia 0,67 0,76 (0,779 1 Szélenergia 0 0,40 (0,74) 0,7 Bio-üzemanyagok 0 0,84 (6,9) 1,5 ÖSSZESEN 35,1 51,48 (64,54) 91,3 Hulladékégetés 1,3 4,53 (3,86) 8,7 Mindösszesen 36,4 56,0 (66,5)
12 Megújuló energiahordozó-bázisú villamosenergiatermelés Geotermia Napenergia Tűzifa (szilárd biomassza) Biogáz Vízenergia Szélenergia Összesen Hulladékégetés fele Mindösszesen 2001 GWh - 0,06 7 7, ,9 201, (2008) GWh - 0,3 (0,55) 1373 (1766) 44 (69) 210 (213) 110 (205) 1737 (2253) 141(110) 1878 (2363) % Megújulók a végső energiafelhasználásból Svédország Lettország Finnország Ausztria Portugália Észtország Románia Dánia Szlovénia Litvánia Franciaország Bulgária Spanyolország Lengyelország 16% 9,4% 8,7% 7,2% 10,3% 20,5% 25% 18,0% 24% 17,8% 17,0% 23,3% 25% 16,0% 23% 15,0% 15% 20% 23% 28,5% 31% 30% 39,8% 42% 34,9% 34% 38% cél tény 49% 20% Görögország Szlovákia Csehország Németország Olaszország Magyarország Írország Ciprus Hollandia Belgium Egyesült Királyság Luxemburg Málta 1,3% 0,9% 0,0% 3,1% 2,9% 2,4% 2,2% 5,8% 5,2% 4,3% 6,9% 6,7% 6,1% 11% 10% 14% 13% 13% 13% 14% 13% 16% 15% 18% 18% 17% 12
13 Hogyan kell ezt teljesíteni? Fokozatosan és nem csak a villamos energiával. 4,3% 6,47% 7,34% 8,21% villany hő és hideg en. üzemanyag ,95% 13% megújulóból eredő végső energiafelhasználás, PJ (%) 18% 16% 14% 12% Megújuló energiahordozó felhasználások, kötelezettségek, stratégia zöldáram felhasználás összes megújuló felhasználás zöldáram kötelezettség stratégia összes megújuló összes megújuló kötelezettség 15,9% 13,0% 10% 8% 6% 5,3% 5,9% 5,8% 4% 2% 3,3% 4,3% 3,6% 0% 0,7%
14 Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiahordozókat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem újratermelődik, megújul, vagy mód van az adott területről ugyanolyan jellegű és mennyiségű energia kitermelésére. Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások osztályozása több módon lehetséges: - fajtánkénti (pl. víz, nap, geotermia, szél, biomassza,), - létrehozható energiafajta szerinti csoportosítás (pl. hőenergia, villamos energia,stb.) - hasznosíthatósága (pl. folyamatosan rendelkezésre álló, rendszertelenül, vagy rendszeresen bizonyos napszakhoz kötődő) Általában energiagazdálkodási szempontból az a hasznosabb, amelyik hő- és villamos energia termelésre alkalmas és megoldható a folyamatos rendelkezésre állása és az igények szerint szabályozható. A megújuló energiaforrások felhasználásának három legfontosabb területe : átalakítás villamos energiává, átalakítás hőenergiává és átalakítás üzemanyaggá A hulladék egy része olyan energetikai hasznosításra váró anyag ami folyamatosan újra keletkezik és átalakítható a felsorolt formákra. 14
15 Megújuló energiaforrások (1) A vízenergia a folyók vízhozamától függően elvileg folyamatosan rendelkezésre áll és az igények szerint szabályozható, de csak villamos energia termelésre használható. A szélenergia szintén a kisméretű mechanikai munkát ellátó szélkerekeken kívül - villamos energia előállítását teszi lehetővé, de a rendelkezésre állása kiszámíthatatlan. A napenergia mind hő-, mind villamos energia előállítására alkalmas, de hasznosítási időszaka napszaktól és évszaktól, sőt időjárástól függően változik. A geotermikus energia szintén alkalmas lehet, mind hő-, mind villamos energia előállítására és a rendelkezésre állás is folyamatossá tehető, de a föld belsejéből felhozott termálvizet - ami a hőt hordozza - a környezetvédelmi előírások alapján vissza kell juttatni a megcsapolt rétegbe. Megújuló energiaforrások (2) Magyarországon termelődő biomassza a megújuló energiaforrások domináns tényezője. Hasznosításuk nagyon sok módon lehetséges, alkalmasak mind hő-, mind villamos energia termelésre, rendelkezésre állásuk folyamatossá tehető. Van száraz, folyékony és légnemű biomassza. Jelenleg az ország megújuló energia felhasználásának több mint 85 %-a biomassza alapú. EU által hozott Irányelvek, a csatlakozott országok részére kiadott elvárások teljesítése csak a biomassza alapú energiatermelés jelentős mértékű növelésének segítségével lehetséges. Itt a biomassza hasznosítás összes területét figyelembe kell venni, úgy mint a biogáz termelés áram- és hőtermelési célra, energetikai növénytermelés hő-, villamos energia és motorhajtóanyag előállításra, száraz biomassza hasznosítás tüzelési és villamos energia termelési célra. 15
16 Megújuló energiaforrások hasznosítható potenciálja Elméleti potenciál Konverziós potenciál Technikai potenciál Gazdasági potenciál Fenntartható potenciál Fizikailag rendelkezésre álló energiamennyiség" Adott technológiai szinten kiaknázható Strukturális korlátok között reálisan kiaknázható" Társadalmi ökológiai tényezőkkel összhangban kiaknázható potenciál Gazdaságosan kiaknázható potenciál Forrás: Dr. Dinya Megújuló energia potenciál MTA Megújuló Energetikai Technológiák Albizottság tagjai által elkészített felmérése alapján: aktív szolár termikus potenciál 48,8 PJ/év mezőgazdasági szolár termikus potenciál 2,6 PJ/év passzív szolár termikus potenciál 37,8 PJ/év szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év 405 e MWp 486 TWh/év vízenergia potenciál ~4000 GWh 14,4 PJ/év Szélenergia potenciál ~ 148 TWh 532,8 PJ/év geotermális potenciál 63,5 PJ/év biomassza potenciál PJ/év Összesen kb PJ/év 16
17 Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított 30 En.növény term ,6 4 0,18 7, ,02 0,7 Engedélyezett szél. kap-ból Geotermia Biomasza Vízenergia Nap Szél Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) ,36 3,6 0,141,66 50,9 143,4 0,7 6,12 0,70,88 19,55 6, terv Geotermia Biomasza Vízenergia Bio üzemanyag Nap Szél 17
18 Főbb mutatók 160% 150% 140% villamos energia összenergia GDP 130% 1980=10% 120% 110% 100% 90% 80% *: előzetes adat * Egy év alatt, 2009-ben 2008-hez képest: A hazai erőművek villamosenergia-termelése csökkent. 40,0 TWh 36,0 TWh 10,2% A villamosenergia-ellátásban az importszaldó növekedett. 3,9 TWh 5,5 TWh + 41,2% Az összes villamosenergia-felhasználásunk kisebb lett. 43,9 TWh 41,5 TWh 5,3% Paks 15,427TWh, hazai termelés 43%; bruttó felhasználás 37,3%; Előzetes, kerekített számokkal. 18
19 Hol tartunk 2010-ben évi előzetes adatok alapján A gazdasági válság hatása érződik a évi energia felhasználási adatok előzetes értékeiben. A megújuló energiafelhasználás növekedési pályán maradt. Ennek következtében a megújuló részarány várhatóan eléri a 2011-re tervezett arányt. (~ 6,5%) Évek előzetes Változás Összenergia felhasználás 1125 PJ 1040 PJ - 7,55% Vill. energia 43,8 TWh 41,5 TWh - 5,3 % A gazdasági visszaesés utáni fejlődési pálya lehetőségek (%) 145 Optimista szcenárió Realista szcenárió Pesszimista szcenárió
20 A időszaki GDP-energiafelhasználás regresszió figyelembe vételével 2020-ra a következő energiaigény növekményekkel, illetve energia igénnyel lehet számolni: Szcenárió Optimista Realista Pesszimista évi energia igény % [2007. év =100 %] 108,09 % 106,39 % 101,93 % évi energia igény PJ * [2007. év = 1125 PJ] 1217 PJ 1198 PJ 1148 PJ Á Az energiaig ény az energiatakar ékossági intézkedéseket még nem tartalmazza (PJ) 1250 A gazdasági visszaesés utáni energiafelhasználás változási trendek Optimista szcenárió 20% megtakarítás Realista szcenárió 15% megtakarítás Pesszimista szcenárió 10% megtakarítás
21 A gazdasági visszaesés utáni időszak megújuló energiaforrás változási terve Megújuló energiafelhasználás mindösszesen Mindösszesen PJ 49,92 66,5 70,43 104, Bioüzemanyag PJ 0,21 6, ,55 Összesen (bioüzemanyag nélkül) PJ 49,71 59,6 61,43 89,17 115,45 Vízenergia PJ 0,73 0,77 0,77 0,83 0,9 Szél PJ 0,04 0,08 0,16 4,93 6,12 Napenergia (napelem+napkollektor) PJ 0,08 0,16 0,26 0,83 1,32 Geotermikus PJ 3,63 4,0 4,5 7,23 10,52 Biomassza PJ 43,56 51,73 52,03 64,9 80,64 Biogáz+biometán PJ 0,30 0,91 1,76 8,15 12,9 Hulladék megújuló része PJ 1,38 1,95 1,95 2,3 3,05 Napenergia hasznosítás Hasznosíthatóság területei: lakosság, közület, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás. Módja: használati melegvíz készítés (HMV), épületek fűtése, légtér temperálása medencék vizének temperálása, szárítás, aszalás, levegőztetés, villamos energia termelés 21
22 Napenergia potenciál Napsugárzás energia hozama 1265kWh/ m 2,év = 4914 MJ/m 2,év Magyarország területe 9,3 millió hektár = 93 x 10 9 m 2 Magyarország területére eső napenergia 457x10 3 PJ Magyarország energia felhasználása 1150 PJ Napenergia/energia felhasználás 400 szoros 1 m 2 napkollektor ~ 500 kwh/év = 1800 MJ/év 4 PJ ~ 2,2 millió m 2 kollektor Napenergia hasznosítás 22
23 Magyarországi napenergia hasznosítás Jelenleg összesen ~ m 2 napkollektor van hazánkban felszerelve. Lehetőség több millió m 2. Energiatermelése 50 GWh hő = 180 TJ Ez 5,3 M m 3 földgázzal egyenértékű Napelem ~690 kw működik. Lehetőség min. 200 MW. termelése 410 MWh = 1,48 TJ Szélesebb körű elterjedés akadálya a többlet beruházás költségvonzata. A lakások 80,2 %-a földgázzal ellátott! A települések 90 %-ában a földgáz bekötésre került! Magyarországi napenergia hasznosítás Csepel Csalitos utcai Óvoda + 6 közintézmény 23
24 Napenergia hasznosítás Napelemek árának változása dec. és nov. között 125 Watt teljesítmény feletti rendszerek esetén BUDAPEST, XI. KER. ÖNKORMÁNYZAT 20 kwp 24
25 Egy kis statisztika (1.) Energiafelhasználás 1120 PJ év Az energia felhasználásának megoszlása: - lakosság 38,4 % - ipar 34,8 % - kommunális 18,6 % - egyéb 8,2 % Egy kis statisztika (2.) A lakossági energia felhasználás megoszlása: - fűtés 70 % - vízmelegítés 11 % - főzés 15 % - egyéb 4 % Fűtés+melegvíz= 81%; lakosság 38,4%= összesenből 31,1% 1120PJ 31,1%-a 350PJ; ezt lehet naptudatos építészettel, napkollektorokkal, napelemekkel és egyéb megújuló energiaforrás hasznosításával, illetve energia takarékossággal csökkenteni. Kommunális szektor esetén ez mintegy 150 PJ érték. Szükség van egy regionális, vagy kistérségi energetikusi hálózat kiépítésére. 25
26 Szélenergia trend Dr. Tóth T LászlL szló Szélenergia pályázat 410 MW kvóta A Magyar Energia Hivatal augusztus 28-án megjelentette a a széler lerőművi kapacitás-létes tesítési si jogosultságra gra vonatkozó pályázati kiírást. A pályázható szélerőmű kapacitás összes mennyisége 410 MW, amelyből 280 MW az országban lévő 6 hálózati engedélyesből kettőnek (E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az ÉMÁSZ Hálózati Kft.) a területére együttesen, míg a fennmaradó 130 MW az ország többi részére (E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., az ELMŰ Hálózati Kft. és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. együttes területére) vonatkozóan kerül meghirdetésre. Dr. Tóth T LászlL szló 26
27 A magyarországi vízenergia hasznosítás lehetőségei A műszakilag hasznosítható vízerőkészlet nagyságát a korábbi felmérések kb MW és 7 TWh/év nagyágúra teszik. A vízerőkészlet hasznosításának kérdését az alábbiak jellemzik: A vízenergia természeti erőforrásként az állam tulajdona és a hasznosításához szükséges területek (pl. a vízfolyások medre, parti területi, hullámtere) általánosságban az állam tulajdonában vannak. Sem az állam, sem a tulajdonost megszemélyesítő szervezet, sem pedig a kezelési feladatokat ellátó vízügy nem döntött a tulajdonában lévő értékek hasznosításáról és nem rendelkezik tervekkel. A jogszabályok az adott szakterületet nem fedik le teljes körűen és nem alakultak ki a nemzetközi gyakorlatban szokásos koncesszió alapfeltételei. Így ahol megpróbálkoztak bármilyen kis teljesítményű vízenergia hasznosításának engedélyeztetésével akadályokba ütköztek. A jogszabályok hiányában nem védhetők azok a döntések sem, melyeket esetenként a vízügyi szervezet valamelyik perifériális egysége saját hatáskörében hoz. A hazai vízgazdálkodást az ábra jellemzi, Magyarországon átrohannak a vizek nincs energetikai hasznosítás 27
28 Az emberek életminőségét befolyásoló stratégiai elemek Szén készlet Kőolaj készlet Földgáz készlet Ivóvíz készlet Vízgazdálkodással az ivóvíz készletek növelése érdekében cél legyen a bejövő vizek országon belül tartása, energia- és víz gazdálkodás céljából vízerőművek és tározós erőművek építése, árvizek esetére is alkalmas tározó tavak létesítése, aszály esetén a tározó tavakból az öntözés biztosítása, Duna-Tisza csatorna megépítése, a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozása. ^A tavakból az elszivárgás az üledékes kőzeteken keresztül az ország stratégiai ivóvíz készletét növeli. 28
29 Megújuló energiaforrások létesítmények Vízerőművek Kisköre 28 MW Tiszalök 11,4 MW Kesznyéten 4,4 MW Ikervár + Nyugati törpék 3,8 MW Gibárt 0,5 MW Felsődobsza 0,52 MW Kvassay 1,6 MW Nick 2 MW Napjainkban 25 telephelyen üzemel vízerőmű, összesen 56,933 MW beépített teljesítménnyel. A Föld hője Forrás: Dr. Rybach 29
30 A geotermális energiakészleteket, hőtartalmukat tekintve a különböző szerzőktől származó osztályozás szerint sorolják a kis-, a közepes- és a nagy entalpiájú kategóriába. A geotermális készletek osztályozása a hőtartalom szerint Készletek 1. Kis entalpiájú készletek 2. Közepes entalpiájú készletek 3. Nagy entalpiájú készletek Mufler és Cataldi (1978) < > 150 Mélységi hőmérséklet o C Hochstein (1990) < > 225 Benderitter és Cormy (1990) < > 200 Forrás: Dr. Lorberer 30
31 Magyarország hévíztárolói /VITUKI/ I. II. Fatüzelésű erőművek Szélerőművek Hulladéktüzelésű erőművek Energianövényt hasznosítók Földhő-hasznosító erőművek Kis vízerőművek Naperőművek 31
32 Az ország összterülete 9,303 millió ha (100,0%) Erdővel borított ,011 millió ha ( 21,6%) Erdővel borított ,572 millió ha ( 16,9%) Összes élőfa készlet ~340 millió m 3 (100%) Éves növekmény ~13 millió m 3 ( ~4%) Éves fakitermelés ~7 millió m 3 ( ~2%) Fa az erőművekhez Pécsi Erőmű Borsodi Erőmű Ajkai Erőmű Vértesi Erőmű Szakolyi Erőmű kb. 1,55 millió tonna ~ 380 e tonna ~ 300 e tonna ~ 400 e tonna ~ 300 e tonna ~ 175 e tonna Magyarország biomassza potenciálja Számítást végzők MTA Megújuló Energia Albizottsága ( ) Energia Klub (2006.) Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA, 2006.) FVM (2007.) Alsó érték Felső érték PJ / év ,5 260 Szélsőértékek:
33 Biomassza alapú kis fűtő- és erőmű hálózat A kisméretű biomassza tüzelésre, mezőgazdasági és erdészeti hulladékok, illetve termesztett energia növények hasznosításra alapozott erőművek és fűtőművek hármas célt szolgálnak: - hozzájárulnak ellátásbiztonság növeléséhez; - munkahelyeket teremtenek nem utolsó sorban az ország elmaradott - régióiban (pl. szociális zöldenergia program) hozzájárulnak a megújuló energiák hasznosítására vonatkozó EU követelmények teljesítéséhez. A ténylegesen kiépítendő biomassza erőműkkel kapcsolatos döntésnek figyelembe kell vennie a a körzetében rendelkezésre álló, illetve közép távon megtermelhető tüzelőanyagot, figyelembe véve a gazdaságos szállítási távolságot (és elérhető módot); 5-20MW km-en belül. a villamos energia termelő kapacitások beilleszthetőségét a hálózati rendszerbe, a fűtőművi hő hasznosítási lehetőségét a távhőszolgáltatásban, a villamos energia termelés során keletkező hőenergia hasznosítási lehetőségét (co- és trigeneráció, elkerülendő a kondenzációs üzemmód), a gazdaságos tüzelőanyag biztosításhoz, az erőmű, a fűtőmű létesítéshez és működéshez szükséges támogatási rendszer és források biztosíthatóságát. Új biomassza forrás lehetőségek erdőtisztítás kis- és középvállalkozói alapon, erdőtisztítás közmunka alapon, öregfa begyűjtés megszervezése, nád hasznosítás, fás szárú energetikai növénytermesztés, egynyári és évelős növények termesztése, biogáz termelés - szennyvíz tisztítói, - állattartási, - szilárd hulladéklerakói. 33
34 Hulladék vagy melléktermék Növénytermesztési melléktermék (PJ) 169,6 gabonaszalma 67 kukoricaszár 78 napraforgószár 17 repceszár 3 napraforgóhéj 1,9 venyige-nyesedék 2,7 Erdőgazdálkodási melléktermék (PJ) 31 hagyományos tűzifa 24 fűrészipari melléktermékek (kéreg, por, darabos eselék) Fafeldolgozás (PJ) 4 7 faporok, forgácsok, selejt naturfa hull. Lignocellulózok összesen: 204,6 PJ 4 Keletkező hulladékok Megnevezés Potenciál (PJ/év) Almostrágya + 31,5 Hígtrágya + 13,6 élelmiszerip. hull. 0,3 települési szennyvíz ,7 települési szilárd szerves 31,7 kommunális összesen 438,4 + több mint 500 állattartó telep vár megoldást ++ legalább 550 település, ill. település csoport 34
35 Megújuló energiaforrások hasznosításával, energiatakarékossággal elérhető eredmények A meglévő földgáz üzemű berendezések mellé alternatívaként, szilárd tüzelő berendezések üzembe helyezése. Biomassza begyűjtés és helyi kis fűtőművi (0,1-1 MW) hasznosítás, közmunka, vagy kkv alapon. Energia célú ültetvények telepítése, akár saját célú tüzelőanyag előállítás érdekében. Hőszigeteléssel, nyílászáró cserékkel jelentős energia költség megtakarítás. Fűtés szabályzás. 1 0 C hőmérséklet változás 6% energia megtakarítás. Napkollektorok alkalmazásával az évi hmv. szükséglet 60-65%-a előállítható. Önkormányzati épületek, intézmények, lakások. Munkahely teremtés helyi szinten. Adók helyben maradnak. KÖSZÖNÖM M MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Bohoczky Ferenc Ny. vezető főtanácsos Közlekedési, HírkH rközlési és Energia-ügyi gyi Minisztérium 35
Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.
Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa
RészletesebbenBudapest, november 25.
A forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megteremtése (energiatakarékosság és megújuló energiaforrás felhasználás) Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújul juló Albizottság g tagja Budapest,
RészletesebbenENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ
ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK HASZNOSÍTÁSA Bohoczky Ferenc Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ny. vezető főtanácsosa, az MTA Megújuló Energiák Albizottság tagja SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS A VILÁGON
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenBohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési
Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei
RészletesebbenNEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)
NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének
RészletesebbenA biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME
A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME marosvolgyi@asys.hu Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása
RészletesebbenA JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA
PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal
RészletesebbenKIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György
KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban Dr. Szerdahelyi György Az energetika állami szereplői a kormányváltás után 1. A korábbi kormányzat 12+1 minisztériumból
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenA NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenMegújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében
Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia
RészletesebbenMegújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép
Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar
RészletesebbenMegújuló energia források magyarországi felhasználása
Megújuló energia források magyarországi felhasználása Bohoczky Ferenc vezető főtanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energiapolitikai jogszabályok 21/1993. (IV. 9.) O.Gy. hat. az energiapolitika
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenA megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon
A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0
RészletesebbenAz energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár
Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság
RészletesebbenMEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.
MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége
RészletesebbenTóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1
Tóth LászlL szló A megújul juló energiaforrások időszer szerű kérdései Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújv jváros 2006. május m 3. 1 Bevezetés Célok Források: alapvető művek Internet: www.lap.hu www.zoldtech.hu
RészletesebbenVarga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.
Megújuló energetikai helyzetkép különös tekintettel a hazai napenergia-statisztikákra Varga Katalin zöld energia szakértő VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest,
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenAz energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem
Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenTelepülésenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában
Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenHonvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenA megújuló források szerepe a hatékonyan működő villamosenergia-rendszerben
A megújuló források szerepe a hatékonyan működő villamosenergia-rendszerben Dr. Tombor Antal elnök-vezérigazgató MAVIR Rt. GTTSz Budapest, 25. szeptember 2. 1 Nagy ellátórendszerek A megújuló forrásoknak
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövője
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
Részletesebben2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt
RészletesebbenMegújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép
Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenA NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.
SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások
RészletesebbenELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Az EU és a hazai energiapolitikában kezelend azonos kihívások Kihívások:
RészletesebbenMagyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD
Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás
RészletesebbenA geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései
A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenMegújuló energiaforrás hasznosítási elvárások
Megújuló energiaforrás hasznosítási elvárások Bohoczky Ferenc okl. gépészmérnök, okl. gazdasági mérnök MTA Megújuló energiák albizottság tagja Európai Uniós elvárások Az energia ellátás biztonságának megteremtése
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenMegújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként
Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei
Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.
RészletesebbenMagyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök
Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök Felhasznált források: www.mnnsz.hu EPIA Global market outlook for PV 2013-2017
RészletesebbenZöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye
Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.
RészletesebbenA NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
RészletesebbenHeves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen
Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A (megújuló) energia jelen és s jövőj EU stratégia 2007: az energiahatékonys konyság g 20%-os növeln velése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkent
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenZöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon
Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.
RészletesebbenA Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása
A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
RészletesebbenEnergianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenMagyarország Energia Jövőképe
Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A
Részletesebbenenergetikai fejlesztései
Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi
RészletesebbenK+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
RészletesebbenKészítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.
Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési
RészletesebbenMegújuló források integrálása az épületekben Napenergia + hőszivattyú
Megújuló források integrálása az épületekben Napenergia + hőszivattyú Dr. Ádám Béla PhD HGD Kft. ügyvezető igazgató 2016.11.25. Német-Magyar Tudásközpont, 1024 Budapest, Lövőház utca 30. Tartalom HGD Kft.
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások
Részletesebbentanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
Részletesebben"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára
Erdőgazdaságok a megújuló energiák terén Budapest. Május 5-7 Dr. Jung László vezérigazgató EGERERDŐ Zrt. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenA magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében
REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C
MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát
RészletesebbenDr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva
Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában
RészletesebbenMAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag
? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának
RészletesebbenMegújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata
Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)
RészletesebbenSzéndioxid-többlet és atomenergia nélkül
Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet
RészletesebbenA bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban
A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok
RészletesebbenA megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője
A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője Horváth J. Ferenc elnök Magyar Energia Hivatal Magyar Szélenergia Társaság I.Magyar Megújuló Energia Konferencia Budapest, 2006. október
RészletesebbenA HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Dr. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár ENERGIAÁTMENET országos fórum, FUGA
RészletesebbenTéli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei
Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenA zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei
A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere
RészletesebbenMegújuló energia, biomassza hasznosítás
Technológia és termék fejlesztés, megújuló energia Megújuló energia, biomassza hasznosítás Budapest, 2016.09.20. Víg András TechnovaCont kft. Megújuló energia Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiahordozókat
RészletesebbenH E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó
Észak Alföldi Önkormányzati Energia nap Tisztelettel köszöntöm a H E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó résztvevőit Barta István okl. mérnök
RészletesebbenHanda Orsolya sekért felelős s projekt menedzser
Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával
Részletesebbenavagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András
Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés
RészletesebbenEnergiapolitika Magyarországon
Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
Részletesebben