Nro. 4. ' Iii'dő It' Bétából, KéddenfJanüáríuV- 14 dik "napján; íft 17-dik* esztendőben, -

Átírás

1 Nro. 4. ' Iii'dő It' Bétából, KéddenfJanüáríuV- 14 dik "napján; íft 17-dik* esztendőben, - Nagy Britannia.", soka 1 elkezdődendő.-parlarrfenltimi gyűlés'. eleibe mitsoda jovallásokat fognakv Minis- Hértzeg Wellington December' 2Óo'i-- trrek a' nagy' szükségnek- eiliárittatására kan-, estve Lord ArthurHtll Generálissal>- nézve terjeszteni. -'Némellyék úgy ítélnek, London n ellett* az első posta statzióra Dar- hogy-' kii löm bk ülöm b>.ki mellesek, gazdái. fordba -megérkezvén? megérkezéséről azon- - kodások fognak behozat ta'tn'i.- - A*'Miuisfe. nal -.fairt adatott Ministtr. Los&- Castléreúgh-'_- rekkel ellenkező ".résznek- egy írója ellenna a', ki éppen ekkor-a\ maga falusi jo- lían úgy' vélt kediki, hógy vagy 35 mi Ilid '.szagában North- Crayban-tartózkodott ^ ki-v font' Sfe'rlin'gekét' (valami 15b millió foriuis-'tebát-z>e?it/onía tüstént bércdúlíán", 's á' tok'at) fognak ismét költsön-venni^'s ezek- Hértzeghez menvén j véllé.sokáig: tanátsko-' nekjintrressét a' Sinkíngfúftduira (azados* zott.'' A*'- rjertzeg-egyenestua'. mégá fő ha--, s?g', kivésítéséfe-tataroztatott, tőkepénznek di-szállásárol Cambray városából jött'! vala kassájára) fogják Igazítani.'--' Londonba,.'s.már- Januárius' - t ső napjára... A''Régens Princz ki a' Glarencei Iíerviradó éjjel -Páriába vsszsza érkezett; vala-, tzeggel 'még Brightonbán lakik, megparanhogy-a' Frantzia Királynál az* új esztendei tsólta-, hogy azon I OO fönt Sterlingek beipompás Udvarlásokéin; jelen 'lehessen?- JLtyi- v -'.Iyetr meilyeker az Vdvár <Brighfónban az donba lett érkezése után> DeceniLer'2j-. di- oda való szegények között karátsónra ki-' kén Ministeriális gyűlésbe*ment, a' mely- szokott osztatni, most 25b fontra' szaporitbén jelen voltak ^Liverpool,* Bathurstj Cast- t?ák, -*s ezen summából 2O0 fonton hust, lercagh,. 'Sidmouth's Meleille, Canniug,-Van- 5p-neo pedig kenyeret vegyenek 's jgyosz-*' ' siti art-, es több mások;. Gondolják-,' hogy "* szák-ki a' szegények között. Azok a' széa'- Frantzia. Orszá^lószéknek ' ezen - ország' gényekj kik a' Pritíc?'' konyhájáról* hétennéhány d^partameutjeit 'elfoglalva tartóidé- ként* háromszor kapnak ételt, 25o Familiákgen 'seregek'' kévesitteiése -eránt nyilatkoz- - bol állanak, 's ezeknek'' fejeket,' vagy intátott kiv n>íága, volt légyen ezen Kabiné.' kább V hasokát, áta Íjában" valami looore ti tariátskozásnak a'-tárgya. > A'taháts után; ' < vagy '1200'ra' lehet' számlálni. \ Brigbtonha vtne At}ív Hertzeg Tf'eWhgtoni'* A' Glasgowi lakosok' kérő levelét, me!-- Vott a' Régíus Princznél a' maga tisztele- - lyet : ők a' Párlaméntumnák ' reformáltatásá-' téf megtévén', onnét Álai>a- éi. Freemantle'' ra' nézve a' Re'gens Pririözhez készítették, már nevű* Generálisokkal. 28-dtkban' Paris ' felé 18,000,azt pedig i meilyet 1 - hasonló czélviszsza indi'ilt.. zással a' Párlamenttim' két'házához készí- 1 Most ez a' kérdev forog-fenn-legtöb- - telték; már 2ö,ooo emberek írták ; alá. bét vabihi'nt köz beszédben úgy a' Londoy A' 'Nöttíngham'' városából érkezett Ie» ni- újságkvelekben isy hogy. valyonsa' nem- ; * yekk ismét- egy igeü rúttsélekédetről em* ' )(A

2 lekéinek,.meltyet-olt a» Ludditák, December' a2-dikén estve elkövettek. Egy Cu- Tcy nevű takáts a' feleségével 's egy rokonával a" szobában ülvén ;, az ajtón. kepogattakj'scurcy azt előrvevaló vigyázatlanságból megnyittatván, két roszsz ember oda belépett, Curcyra reá rohant, *s egy pistolyal reá lőtt, de szerentsére őtet a' golyóbisba' szeme alatt, tsak gyengén sértette-mtg, 's eszekbe vévén a'gonoszok, hogy a' szomszédok a' lármát meghallották, elszaladtak.megesmérni nem lehetett őket, mert az ábrazaxjokat fekete fátyollal bevonták volt. Ezekről a' Ludditákrol, név szerént a'.nottinghanaiakrol, ily, tsudálafos okoskodást olvastunk nem régen, a' Londoni, 's ezek után a' nállunk is közkezeken 'forgó ujságlev.elekben : A' tudósító, a' ki ezen -tzikkelyt a' Londoni újságokban a'múlt November a9-dikén kiadta, Írásának miudjárt elején maga megjegyzi, hogy ez, a' mit ő ír, talám a' Német földön oly tsudálátosnak fog tettzeni," hogy talám hitelt sem fognak néki adni: ",jazon emberebnek, (úgy mond) kik íéjtzakának idején elváltoztatott öltözetben -ide-tova kóborlanak, a' házakba erőszakosan berontanak, a' drága műhelyeket öszsze törik, 's az ezeknek segedelmekkel, virágzóvá lett manufaktúrái szerzeményeket semmivé teszik, 's a' mi több, még gyilkolnak is ha ellenek.állanak az ilyen embereknek u leg romlotlabblegveszedelmesebb gonoszóknak kell lenni! így gondolkoznak talám némellyek, a' kik a' Nottinghamban és több más városokban néhány esztendőktől fogva folyó történeteket hallják 's olvassák: de megtsalják magokat. A' Ludditáh 's kiváltképpen az ő ügynevezett Fe- 1 kete Biztossága, Nottinghamban, megszűnés nélkül folytatják ezt a' munkát; a' Magistratus* tudtával közönségesen járnak széllyel; önként való adományokat gyűjtenek öszsze a' magok élelmekre a' közönségeslevelek a' Magistratusnak ezen gon- dotlansága vagy-szántszándékkal való vaksága ellen heveseu kiáltoznak: a' Magistratus azonközben az efféle kiáltozásokra stnuni 'mozdulást Kern teszen. 0 nem magyarázhatja-ki magát arra nézve, bogy miéit t»elekszi ezt: de tudja a' Nottinghami nianu. fakturiita, ennek az okát. A' Ludditaka' manufaktúrának, átaljában v< vén nem cly nagyon veszedelmesek, mint közönségesen mondatik. Igaz az, hogy az új módi maschioáknak Lehozaftatása által a' manufafctúristák nyertek annyit, hogy a' portékát hamarabb készíthetik 's oltsóbban adhatják: de roszszabbak is ám ezek a' portékák, miut a' régiek voltak, 's elvesztették jó manufaktúráinknak hitelességét._ A' Ludditák ellenségeskedése éppen tsak ezen új módi maschiuák ellen van intéztetve, azért, hogy hamar és oltsóért, de annyival roszszabban is dolgoznak. Azok az emberek, kik az úgy nevezett Ludditák közzé tartoznak, vagy őket koi njányozzák, nem elvetemedett go-. noszok, hanem munkás, tsendes indulatú, 's jámbor emberek, 's kiknek bűneik nem annyira a' szívből mint inkább a' főből veszik származássokat, minthogy próbatételei- : két, mellyekre adták magokat, érdemre méltónak 's jóra czélzónak tartják lenni. Hogy erről meggyőződjön az ember, tsak anuak a' Ludditának levelét olvassa-el, a' kit netit régen Leicesterben megöltek. Ó ezt, a'maga megölettetését megelőzött estve azután itta, hogy a' felesége és négy gyermekei, kik két napoktol fogva nálla voltak, tőlle butsat vettek volna. A' l.-vél ez: " Kedves Feleségem I Kevés óráknak eltelése után megszűnők lenni. Kedvesem! kötelességem hozza magával, hogy utolsó óráimban arra kérjelek, hogy törekedjél azon istenben való békességre, mellyet az én pannárn le nem irhát,' és nyelvem ki' nem mondhat.. Reménlem Kedvesem, hogy te az én. kedves gyermekeimet az isten' féllelrríére és szeretetére fogod tanítani., mert így oly barátra fogsz találni, a* ki néked az életnek minden kísérleteiben 's a' hajál' óráján is, a' te lelkedet min-

3 den földi kintseken felyűl cmtélő vigasztalást nyújt. Kedves Felese'gem, ma délután «gy Ur vala nállam, a'ki engem' látni kivaut. E' nékem a' te és gyermekeid' számotokra egy font Sterlinget ajándékozott, '& nékem megígérte, hogy ezen pénzel egygyütt ezt a' levelet is; maga fogja kezedbe adni, 's azonleszen, hogy még többet is tehessen, segedelmetekre. Nem kétlem, hogy te és gyermekeim kedves társalkodó barátra találtok az én édes anyámban. Bizakodva reménlem,, hogy ő az én kedves kisdedeimnek, a' kik néhány óramúlva árvákká lesznek, jó annyok és gondviselőjük fog lenni.' Kedves Felségem J. ezek hozzád az én utolsó szavaim: Aldjon-meg és védelmezzen ezen a'világon tégedet's az én kedves gyermekeimet a' Mindenható, 's a' jövendő világra el<fre készittsen-el benneteket 1 Ez az imádsága a' te haldokló férjednek» már. öszsze is gyűlt volt a' sokaság ; 's hogy semmi rendetlenség ne történhessek, a' katonai és politziai előrevaló vigyázásbéli készilietek, is jó módon megletetve voltak: de mind ezekre nem lett semmi szükség, minthogy az alatt míg Hu u t az Orátori székből a' néphez deklamált,, egy nagy zápor esso tánxadván., ez az orátor' tüzit nem soká nagyoq. meghülepiteue, 's halgatóit nagy. részint haza kergette. Brightanban a' szegénység* karitsonyi: megvendégeltetése az újabb leyelekszerént gazdagpbban esett-ki, mint feljebb említők;30oo szegények kaptak eleséget, a' melly 9 5 P O font igen jó marhahúsból, és lo,o0o> két fontos czipóbol állott. Sok egyéb, névszerént megnevezett szegény Famíliáknak is osztottak, húst, kenyeret és zöldséget. - Ugyan akkor Londonban a' Sant Jamesi parochiában is 6000-szegényeknek adíak eledelt. A' Régens Princz 24 személyekre való asztalt adott ugyan akkor, 's Tbwle Jámesnek.. Terhes bűnnel vádoltatván, majd-két Göncért is volt hálla, melyben tsak.a' híres hónapokig ült -ez a' Towle. Jámes nevű, 3a Ha end<l szerzeményeit jádzották. esztendős idejű, takáts legéoy, á' Leiccsteri. A' Wolwichi kikötőhelybén. vasm3tskákon.álló két Orosz Fregátoknak, Aíar- fogházban. Fogságának ideje alatt ki nem esett a' szájából tsak egy szó is,, a' melly cellusnak és Philadelphiának, tisztjeik,,. fétsak távolról is jelentette volná azt, hogy., nyes innepléssel tisztelték a' Marcellmon. tselekedetéaek hibás voltát: érzi vagy bánnya. A' Luddistákrol egy szó«nyilatkozta-, szárjuk' születése, napját, melyre-nem December' 24-dikéu a' magok Felséges Csá tsak. tást sem tett, akar mint foggattáfc. A' halálos ítélet' felolvastalásának ideje eljővén, tisztjeik,, hanem a' Wolwichi és környé ázott lévő szárazi és tengeri seregeknek, azt nagy. tsendességgel halgattaj magát a?, ki nevezetesebb lakosok közzűl is- sokak fogházban örökké tsendesen viselte j, 's végezetre a' vesztő helyre felviteltetvén r meghivattattak. Az asztalok szép Urnákkal (vedrekkel) voltak körülvétetve 's olaj; ő volt az. első, ; ki a' maga halálos énekére reá és borastyán fa koszorúkkal féiékesittetve. kezdett. í A'hajó' nagyobb padlása, melynek hoszszab9 lábnyoinnyi,, tántzoló szálává valavál- A'Londoni Polgármesterhez még most is oly sok levelek érkeznek az ifiú. Wat- tatya. Fenn égy által-íátszó figura,. a' Régens Princzeí és Sándor Csásárt, mint ditsős* 8 onr ól, hogy minden nap' néhány font Sterling postapéuzt kell értek fizetni, annyira, hogy már még a' T í ra e s is zúgoronázni. Az arbótzfák borostyán és Olaj ség' istene, borostyán koszorúval látszott kolódva ir ezen. szerntelenkedésröl.. A' levelek., többire mind hamissak. szobába a' Császár' borostyán koszorús fejű: ág koszorúkkal, kötöztettek körűi. A'nagy A' híres Hunt December' 20-dikán mejj képe vala helyheztetve. A' több apró r Bristolban egy népgyűlést akart tartási; szobák minden félé frissítő szerekkel szou v *

4 gált-ak".;' A.\ tántz 9-tzedfélórakor kezdódött-el, 's reggeli 5-kor végződött; egy órakor asztalhoz űtek a' vendégek, a' kik2oozan voltak. Ennek a' bálnak minden, fényessegeit'ide leirui bajos lenne.,ívi i k ló s Orosz Császári Nagy Hertzeg, á' ki most Angliának és Skotzíának. bejárásában foglalatoskodik, Dée..22 -' dikéu Edinburgban a',92-dik Reguláris 's a':6-diít Kir. Dragonyos Regementekkel mustrát tartatott. Azután az ott lévő nevezetesebb intezeteket nézegette-meg, mind ezek. után fényes ebédét adott á' szállásán, melyre az ott lévő főbb katona és tengeri tisztek 's nevezetesebb lakosokat.hivatta-,meg. Glasgon felé vette ;útját. 'Onnét. A' Sárga'hideglelés a'.napnyúgotí tengereken, "'s már még némely Anglus. hajókon is, nagyon.uralkodni:,kezdett, és sok kárt teszen..].."'.-.. Hová lett. Sidncj- 'í ezen kérdésen hagytuk vala el a',közelebbi M. Kurír-, ben a' B o na p a r t e, Doktor. W a r d e n, és.kapitány :B ea ty kőzött-való beszélgetést. -- B e a t. y : Ez a' d erek (felel.b e a t y) most Néniét országon vagy/parisban tartózkodik. 0, mint a'. jgenerálisl.ur is-tudhatja, egy jovaliást adott, vala be.a'bétsi Congressusuak, az Afrikai partokon lakó tengeri tolvajüknakikiirtatásokra. fipnaparrc: Valósággal gyalázatjára is-szolgát minden üurópai Hatalmasságoknak, -hogy -ezt az igassá^talanságot.megszenvedik. i Banoparlcjiak ezen nyilatkoztatása szerént (így- folytatja írását -'Warden)'voéíetn hitelesnek lenni-játszik az, a' mit, mint tsak beszédet hallottam^ hogy : Bonaparte vaz ő Konzulsága alatt Anglia és Frantziaőrszág között fennállott rövid békességnek -idejében oly ajánlást tétetett volnj Generális Andreossy által az Angliai országlószékuck, hogy Angla és Frantzia ország gyökerestűt irtsák-ki az Afrikai partokou lévő tolvaj fészkeket, 's hogy Frantzia Ország seregeket, Anglia pedig tengeri ésmiudeu egyéb készületei et adjon ezen czé!r.*i. BTogy at Angliai o.'száglóbzék akkor ezen ajánlást el nem fogadú, gnndolhatókéjpen fundamen. tumos okaiujk kellett.arra lenni ; a? az. után Angüa és Frantzia országok között ". nem soká ismét.kiütött.hadakozái okozhat* - ta-, hogy ^Bonaparte.azután ezen ajánlást többé meg nem.újította. Dc ő maga ezen tárgyról többet semmit nem szollván, az 1 Angliai arttlleriárol boti-átkozott hoszszú beszélgetésbe, melyről igen örömest Játszott.'beszélleni', -,, s jhogy az..ágyúzó tudomány' különös kifejezéseiben, minthogy Anglus nv"lv«n heszélleit, vahuír hibát ne ejtsen, : toimátsolónak Gróf Las Co sast. is oda szollította. Nagyon szíikségesuek mondotta lenni, hogy a' Pattantyús tiszteknek készülő Kadétok, a' Mathesisnek, Physikáná!',- és.cheii'iának fuudamentümus megtanula- V-sára -.szoríttassanak. -Azon tsudálko/.ott,.hogy a'.mezőn >.való--tsatajiba, iií' f<inl'>-. - ágyukat is visznek.az Anglusok. Ugy látj.-szik',-hogy ő-még nem esméri égés?, való-' -sága nzerént a' ini pattantyusi állapotunkat. -'.Mindeneknek juthat eszekbe, hogy ^Bonaparte kiszállással fenyegette -Augliátaí' r.l805-dik esztendőben. ' A' mennyire, tsak én emlékezhetek, alikor ezt a' próbatételt. tsaknem.mindenek egészszen végrehajtlut'atlanuak lenni tartották, 's.azért neiri i».nagyon féltek náüunk. tőlle. Most ellenben erről is szó.lévén, azt mondotta Bona- -parte,\hogy. néki valóságos,féltetele volt légyen "/..avkiszállás. En,-:úgy moill, két száz ezer embereket gyűjtöttem v»l a öszsze tenger partjainkon,''s tulajdon ma*,gam szermélyesen akartam vezérleni az evtpedítziőt; 's^hár melly - veszedelmesnek e' 3 vakmerőnek látszott.is lenni iá* -próbatételt tsikugysn még is jól-riiegfontoliatva volt e* a' plánum5~h ha végrehajtódott volna, ez által egyszerremindent megnyertünk volna/" Azokkal az apró tsajkákkal (így feleltem én) mellyekkel Generális Uramék ezt az expeditziőt akarták tenni, tsakugya 0 nem meszsze mentek volna, azért, mer*

5 tsak egy akkora; Anglus hadi hajó, iríilyen ra) nem soká szabadon botsáttatván,'"frantzia országba viszsza tért, 's magát meg ez á' Nordhumberland, azokra reájok evezvén, egyszereibf n ö t v en t is a' tenger' ölte). feuekire - nyomott volna.,, Jol van, Egy más alkalmatossággal.. (itt -ismét felelt (Bonaparte., ; de tudni kell "ám, Warden folytatja Írását) az ünnón gyilkosságról -besséllgetvén egygyütt, legkissebb hogy előbb bogy sem-mi erre az expeditziórá kiindultunk.volna, az Anglus Linea szépítés nélkül kimondtuk Bouaparténak, hajóknak, vagy típpenmind,-vagy keve's híján mind ki kellett-volna -takarodni azan i ni azon, 's uem -tudják^ megfogni az okát hogy Angliában nem tudnak eléggé bámul- gliai Kanálisról. -AzAnglus bajóknak ezen, annak, hogy miért nem ölte ő meg magát Kanálisból való kitsalattatása pedigúgyesett -inkább,'hogy sem - Szint -Ilona szigetere volna.meg, ibogy A.dmirális*V i 1 len ve, a* ^hozatta tni engedte? - " Nem, nesn! (felelt Frantzia és Spanyol öszszetsatolt hajós seregekkel,, evezését eke{ésbői Martiniqüe ságig teiyességgel- nem halad az én Rom»i ^Bonaparte hideg vérrel) az öunön gyilkos felé vévén, vagy két tartalék-hajós; tsoportok pedig lesbe állván,»vü 1 eneu vej bi...a'' PáriáméntumNalső háza' nevezetes; tagja- gondolkodásom^' -Ezen' beszélgetésünkre zonyos távolságra, éjtzakának idején sutját. nakvw h i tbr e.ádn á k önnön gyilkossága megváltoztatta, '& Európa felé 'viszsza térdén,a' i.kanálisba: beevezett'volna., 'midőn l parte nagyon - magasztalván, sokat benzétszolgáltatott alkalmatosságót kh 'Bona-» 'tán azénapró.hajókbolálló tsoportjaim, - lett nevezetesen azon - tálantoniárol, - rneily j/. üstendei, Düukircbeni, és Boulogiiei, szerént a' leg buzgóbb hazafiságot -a' maga *s egyéb szomsiéd kikötőhellyekből ekkor. '-hazája'ellenségei eránt való nemes gondolkodással megegygyeztetni tudta. A' mipedigazt egyszerre kievezvén,-jltjókat egyenesen Cha-.tamnah.vettek 's a' seregeket <oda kitévén, < iíleti,íhogy egy ilyen ember a' tulajdon márga', gyilkosává tudott lenni, arról ékképpen mi onnét.utunkat egyenesen Lo n d o nn á k szolíott: - Egy ilyen tiszta gondolkodású vettük -volna. "Hanem Admirális"fö//e«cuf<?, -embert tsák-pbysikai-okok, talám az Angliái nedves és ködös klima, ioditbattatták Európa felé való viszszaevezése-közben Anglus Admirálisí 'a/c?frré/ szembe találkozott, Önnön.gyilkosságra; a' ti Novembertektől,,'s ettől, szerentsetlen módon, egy -jó forma iüram, kitelik, hogy ily szereritsétlenségenyakontsapást kapott, -melly miatt a' Fer~ -ket okozzon ; oly bypochondriakussá teszi azembert, hogy idővel életére is reá roli kikötőhelybe futni kéntélenittetett. Itt, parantsolatot kapott tőllem, ' hogy á' tengerre -Jualadék néikűl^ismét kievezvén az ún. A'mi engem' illet, én az önnön gyilkosságot 'legborzasztóbb bűnnek tartom, eleibe--sirattatott eiőhbeni plánum szerént melynek mentésére legkissebb ügyes fundamentumot is nem lehet találni. A' ki a doigozzék: de ő é* bellyett -Kadiksba ment, "pedig.-' már ezt.menydörgéshez hasonlító Szeréntsetlensegéknek elhoidozására elegen hangon mondotta Bonaparte így tői lem akár.napkeleti Jlndiuba elmehetett -volna, mind egy lett volna! Azonnal útnakis indítottam én Kadiks egy tisztet, hogy a' vezérséget vegye-el tőlle: hanem ő markét nappal ennek oda érkezése előtt, onnétlismét kievezett vala, Vennék következése lett a\trafalgari ütközet." (Erről a' Vil- Icneuvvöl tudjuk az akkori újságlevelekből, hogy a' Trafalgari ütközet után, mint hadi fogoly Angliába vitetett, a' honnét (parolá dő lelki erővel nem bír, bátor szívd emberié az? Az életnek minden viszontagságaival szembeszáilani tudni, akár melly neműek és nevú'ek legyenek is, 's mindenikkel megviaskodni tudni, ebben e's tsak egyedül ebben találom én fel,az igaz hérosi bátorságot. (<,,'S hát az úr Doktor Uram {"így «zol- Iított-rneg engem' Bonaparte, az önnön gyilkosságról egyszeriben úgy elugordváíj, miv*~

6 tanúit. " A' mi a' practicus fogásokat, illeti, mond Bonaparte, talám mag is tsak alkalmatosabbak arra a' Frantziák? - Warden : Ok a^ praxisban tsupa tapasztalásbúi tsinálnak mindent; semmi tudományos (theoreticus) esmerettségek nintsen. Azonközben ők magok, affelől is gondoskodtak már eléggé, hogy nékünk Anglusoknak is lehessen elegendő praxisunk. B'oaaparte-ezt a' vágást jol elértvén, nevetett egy keveset réá, 's azzal ily kérdésre ugrott áital: Ki a' leguagyobb Orvos Londonban?" Nél*em ez a' kérdés (felelt War- : den) olyan reméntelen, hogy én erre telyességgel nem felelhetek. Londonban oly aok nagy Doktor van, hogy bajos volnfi köztök az első Matadort megnevezni; - Ma egygyik van módiban ; holnap a" másik nyeri-meg a' közönséges bizodalmat. Megtörténik, hogy valamelyik egy, két, sőt károm esztendeig is megmarad a' módiban: ba nem is affelől beszéllgettüak volna) hány azonban, b3 valamelyiket legjobb orvosnak pácienseket segíthetett eddig, az életről nevezném, m,"-gtórtéuhetna, hogy legalább a' temetőbe által?" Warden: Tudva, negyvencollegái ellen télinek ig tss.v^talansá. Uram, és száuttszándékkal egygyet sem. got. Már a' seborvosok felől jobban tudnékitélui. Bonaparte: Én úgy Ítélek, hogy a' Doktor,,Átaljában mit szokott az Urak urak nem mindenkor esmérik, sőt gyakran nál fizetni egy pitziens az Orvosaink?" megtarténhettk, hogy éppen nem is E' mindenkor a' betegnek rangjától 'a tehetősségétöl esmérik-meg a' nvavaját, következésképpen szokott függeni.,,ue men nem mindenkor alkalmiztathatják a' nyire mehet a' legnagyobb afféle summa, beteghez.az orvosságot. Példának okáért,, mellyet valamelly Orvos a' maga tett szol mikor az Urnák valamelly pátziense megkalt, gálatiért kaphat? 14 Én ezt valósággal neai tálált-é az úr némelykor okot nem tudhatom ; seoa.ni ilyen maghatározott»*rra,, hogy ezt kérdje magától: Valyonnem summi nem jut eszembe;, uénely orvos egy jobb lett volna-é eret nenvvágatnad, vagy pár esztendő alatt Orlyva vigyonn teszea J»a nem vágatott az Ur, nem jobb lett volna-é eret vágatnod? '«Há t erre mit gondol szert, a' mellyb-31 úgy megélhet, hogy minden másoktol való fii?* nélkül élhet. De az Ur: A' Frantziák jobb sehorvosok-é, vagy ez nem közönséges történet; hogy valaki pedig az Anglusok?" Warden: Tsalhatatlanűl ilyen boldoggá lehessen, a' m<"llett, hogy az Anglusok; -Bonaparte: Miért?" taaúlt ember, még az is megkívántatik, hogy. Warden: Azért, hogy a' tanulás 1 módja nagy hírű, és hatalmas pártfogói (diliére) nálluuk jobb, mint a'.frantziáknál. Nálnagy ' lünk jobb a' Systema; és arról, a' ki nálluuk legyenek. Mikor a' Slálm' szolgálatai mellett megeshetik, a' szárizon is gyógyít az orvosi megvísgáltatást oly módón az ur, úgy-é? " Némelykor megkér» kiállja, hogy az Orvosi hivatalra felvetettetik, már'erről fél lehet-tenni, högysjőtskán nek a' barutaim, hogy hetejj ;iket látogassam-meg. Jol fizetik-é ilyenkor az unt?" - Azóita, hogy a' Királyt szolgálom, soha semmit el nem vettem tőllök. Ily jól fizeti az urat a' Királya? " " Esztendőnként 2-20 font Sterlinget (valami 2200 forintot) kapok tőlle: Egész életiben tengeri szolgálatot tett az Ur?" Többnyire örökké > 29 esztendőktől fogva pedig szakadatlanul. " Kap - é utólj ára penziót?" Igen. Iia 6 esztendeig szolgaiván ekkor elbotsátanak, azután napjában holtig 3 forintot, egész esztendőre valami^ 0 tallért kapok. De ennél többet nem is kapok ám, ha tsak 36 esztendeig nem szolga' tam. -" Nékem e' nem látszik jó mérséklésnek.lenni." "Nékem se'; de azért még sints okom a' panaszolkodásra, minthogy a' mikor beállottam, ezt nékem tudtomra-adták, 's- arra, hogy szolgáljunk, bennünket Angliában nem kénszeritenek. Nemigen drága-é az Uraknak az élet itt Szent Ilona szigetén?. De nagyon i*

7 drága; 10 tallérnál kevesebbel tnrgélni le- nek gyalogsága 38,5SO, a' lovassága pedig Letétien égy idegennek. - Hát az Ur hogy 5op emberekre pótoítatik. él-meg kevesebbel?" Egy magát igen Bordeaux városában, bizonyos Randán jól bíró 's a' mellett igen jó ember vett-le nevű ifiú embert, a' ki magát a' Bonaparte' inagákoz : kü)ö«ríben nékem is hajós kosz- Helytartójának 's Organizátor'Kormányoton kellene éiném. Az ármádatartás zónák nevezte,;'* a* Bonaparte' szamára kakétségkívül cagyoii sokba keiül az Urak' lonakat verbuált, December 19-dik napján, Országlószékének? " - Igaz; hanem mód- más néhányakkal egygyütt, elfogtak. ;Az jának is kell lenni tartására, különben nem első kikérdeztetésben azzal mentette magát tarthatná.,,a' szárazon, való seregek ké- Randon, hogy tsak azért tsinálta a' katotségkívül töble kerülnek, mint a' tenge- naverbuálást, hogy annál jobban kitanulriek?" titm tudnám miért; az ő bel- hassa, kik legyenek az Országlószek'ellen* lyeíknek sok vóltoztatátáért-é? így van ez ségek a' tengeri seregekkelis. <,,Átaljában yé- A'M on ilö r ilyen rajzolatot adott-ki vén az Urak. uáfcugyan többet tartanak; a' ezen öszízeeskűvésröl: «" Egy gyáva ifiú, magok tengeri, mint szárazi seregeikről, a* ki l8l3baú egy szabad seregnél szolúgy-é?" l(.az az, hogy a'mi hgprobál- gált, 1814-ben hiba szigetére vette útját, tabb *s legtermészetilb oltalnezó bástyánk, "s onnét azután viszsza jővén vámosságot ka-" a' mi tengeri erőnk : de tagadhatatlan do- pott, a'mellyért esztendőnként tocofrank log, hogy szárazi armadáink is szép és nem fizetést vett, de hivatalából nfm soká elűkevesebtet érő győzedelmi koszorúkra tették zetettjjsorttvawtfvárosábanszánakozásra méltó érdemesekké magokat; tsak az egywat,- mesterkedésbe avatta magát's azt legnagyobb terlooi ütközetnek megn'yerésiéit iitm ügyetlenséggel végezte, el. A* neve Ron* adhat nékiek elég bálát Anglia? Ezen don\ ki is a' békételeneket felkeresvén, kárszókra tsak egy hangot sem felelt Bonapar- tyákat osztogatott-ki, '» katonákat vtrluált te ; de kedvetlenséget sem mutatott legkis- a'bonaparte 's az ő Helytartója számára, sebbet is, hanem egészszen más dologról Helytartónak'saz organizatzió'kormányozókerdett kérdezősködni Warden Ur hol jának magát nevezte. Az elöljárók a'dolog fe- 'tanúlt? " lől tudósittak, hanem Kondonnak, az ő el- ' ' " kezdett munkája' folytatására időt enged- Frantzia Ország. t e k_ végre Dec. 19-dikén főbb társaival A' Király fényes pompával a' thrónu- együtt elfogták. Ez egy a4 *sztetidőt, tűin s szálában fogadta-el Dec. 30-dikán, a' datlan és szegény ifiú. A' Császári Kiots-' Kir. testőrző, a' Helvétus testőrző, a' regu- bői.eonsokat (pénznofákat) osztogatott;ki ' láris, '» a' Nemzeti őrző seregek' főbb tiszt- Mész pénz adományért. Mikor elfogták nem jeiknek, az új esztendőhöz \aio' szerentsél- volt egy tallérja; szállása' bérével '* ebéd. tető kívánságaikat. Ezen Frantzia és Hel- jével is adós volt. Úgy adta-ki magát,bogy vétus testőrző tisztek egymásnak megtisz- ő Aly Bey, a'bonaparte'mamelukja. Ett telesére vagy köszöntésére való veudégsé- azért tselekedte, hogy a' katonákat eltsábitgeket ikarván adni, a' Király' testvérének hassa. Mint látszik egy takáts,és egynemtettzéséböl a'szegénységnek segítségére for- zeti őrző seregbéli Sappcur (kapás, katona) ditották az ezen vendégségekre szánt súm- voltak az elsők, kiket gyáva tsábitása által mát. A' Királynak egy Dec. 12-dikén költ meg, tudott tsalni, 's a' többi, mint feljebb rendelése szerént a'párisi, valóságos szol- summásan irtuk." gálatra fordíttatható, nemzeti őrző sereg- '

8 Hazai Dolgok: és, egyéb Toldalékok.; Jjet s.' forinton.vnni 5 dé a' kik eló'r'e fizetnek ar- Ó Gs.-K Felsége kegyelmesen méltoz- ra, ev a' pénzt a" Cs. K. MMtolczt P01U. tátott Óvári, és. S Z >utmik\ősi GrófPón - - 'hivatalhoz- meg-'tiildik, azok 1 fl. 20 krajtg.já f z nwpomuk János urat, Királyi Magyar zárokon kapják azl;* Helytartó Tahátsnál szolgáló Concipis- Hu Hasonlóképpen elkr'szűlt a v nyomta.-' tat, Cs.K. Camerariussá nevezni.. A. Cseh ofszági Rendek' küldöttjét Bá'- tás alá: ;,A'> Muszka'Birod ^om Vezérjeiróli. (Uuoibu->), és Császárjairól, annak kezdetitől séebcrgi- Jíennigcr Kár.oiy<Gs. K 4. -Camerarius fogva egész a' mostan uralkodó Sán«urat és utánna következő niaradekaíf, d ór Császárig.. Ez a' munlca a' Magyar az ő tulajdon.maga' és öseí' érdemeikre való; Országi dolgokhoz hozzákoptsoltitott magyar tekintetből, M a gy a r.*0 ; r s zági iridigqnaltussal nyelven, a'. mellyen még.. eddig soha ki méltóztatott megajándékozni:, ő» nem: adódott, vola,. a' leghitelesebb- könyv Cs, K; Felsége.; szerzőkből általam = öszszes7.edeltrtvén; ila-- A'.Cs eh országi.rendeknek Küldöttjei,^ gyarúü ugyan :a'-> Pa'wlo \v n a Ci. nei czegaszszony az oda, való.nemesi- Rendnekszámos Se'tsben kedviért, ki a' Magyar nyelv meg lévő egyéb tagjaival.egyetemben, Gróf Kello-j tanulására, törekedett.- Ez a'-.'munka is 2. wratíf&butg Grófaakvezérlése-alatt.a' mült. forinton kél; de a' kinyomtattatást az eb'irevaló, fizetésekkel előmoidúóknak szombaton. avfels.; Udvarhoz, felmenvén ;. 1 fl-'on, mind azokkal a' fényes pompázásakkál tár 2o:,kr on> adatik... Az. előfizetési-jövő Feb* tottáka', Félzéges Urunk : és Aszszonyunk- ruárius. l-_o-napjáig Jeliét megtenni*:, menyegzői azerentséltetőv tiszteletitételjéketj;', Minthogy mind a' - két'munka -Magyar' 's uyújtották-be Felséggs Aszszonyünkuák a'. OrSzágoüsmég.eddig.ki nem adódott sohaj szokott; ményegz r ői;iajándékot, mellyekket; annyivéb nagyobb ' bizodalommal viseltetik már* ennekelőtte, mint akkor megírtuk, az.i a' Szerző <a' tudományokat betsülö 's elő- Alsó Austriai 's egyéb; Nemesi., Rendek.ha-' 1 mezditani.kívánó, Közönségnek ezen két ritsonló. J alat}ivaíqí-.hodó.lássokat tettek; v ka foglalatú-' könyv elterjedésének gyámo-. Túdomány-osiDólgok.c littatásához... Költ MiskóitzonDecemher 18--' Tudtára, adatik azolvarsá Pübliküm-i dikáp, l8l6-iaak hogy evkét, < már^a* Kir, Censurán ál» De'bsy Antal, taj esett Munka,[ nem, soká,közre botsáttatik: Advocatus és Szerző. úgymint;! \,?J?.lJásZíKürt^. Ennek :ez- elsőírészébén H.'i d e t e s. j, a',kür^ régi, és* ritka voliárólv 's 'mi Báráttságosant.-kéretik - és "- meghivatik nemű jégéről } a' fi-dik, részében, a' reá meit* > Hálli Pál Ur; ne terheltessék?'mostani lakászett { figaráte'-. Zsidó s Egyiptomi,, Gö>Őg és- sa helyét írásban, hír üti adni.? Az e' felől Rcjmairégiségekből, valamint^'.póétákbóh szólló levelet* ne sajnálja minél hamarább és,históriából,.véfeíeit,ímugyarázatjátólóíé^ a'..magyar, Kürir íróihoz Y-tásítni, e'szerént:- szén.szó.. Ezt.<a'vs mnn! kát--2.,részben E'g- T Pro Ma g y a r Ku ri r. genbírger könyváron urnái. Pesten ^ehetv2;5 " A/v-z. -Ur. számára ' ' Jan^difctoapián*,Szézíforint^Hüszaspénzert/ Váltátzédulábán^l -i/v forintot,, ^egy.csaszan, aranyért,'^./ív; _ Eg r Hollandus* aranyért^ fl - kr l^rí? «rvf«-. WO forint,húszas i{ pénzért^válutzédulában^isc forintot,, eg*cs.aszan.aranyertr^.fl.^ir,. _ Egjr^HóllaHdus,aranyért L fl,s M. ^ P / ^ i Q O ^ ^ u ^ ^ ^ VaÍt6Üalláb^o Wforintéu: egy Hollahduh Arány érte fl.^