PUBLISHING PRINT INTEGRATION

Átírás

1 B1_heidelberg_210x297.pdf :53:46 142/ ÉVF. ÁRA: 500 Ft, DIÁKOK: 200 Ft ISSN T E L PRINT PUBLISHING T FOUNDED M E L L É K L E 1990 & Hungary C M Y CM MY CY CMY K INTEGRATION Meghitt karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kíván a Heidelberg Magyarország Kſt. minden munkatársa! A NYOMTATOTT KOMMUNIKÁCIÓ SZAKLAPJA MAGYARORSZÁGON

2 g n i h s i l b u AzÖni g é ny e i k i e l é g í t é s é he zt ök é l e t e s í t e t tk a r t onc s a l á dok. Af r i s sf a r os t ok ból k é s z ü l tmi nős é g i k a r t on v á l a s z t é k okme g f e l e l ne kame t s äboa r dl e g ma g a s a bb mi nős é g i s z a b v á ny a i na ké se z á l t a l v e r s e ny e l őny hözj u t t a t j á könt aha t é k ony s á g, g a z da s á g os s á g, v a l a mi ntk ör ny e z e t t u da t osg ondol k odá s t e r ü l e t e i ne g y a r á nt. www. me t s a b o a r d. c o m P t rin P &

3 IN OUT BEKÖSZÖNTÕ Kedves Olvasó! Ismét eltelt egy év: a 2013-as. Visszagondolva rá, egyáltalán nem volt könnyû. Az év elején nem gondoltuk volna, hogy a kommunikációs és a grafikai papírok felhasználási mennyisége csökken. A nyomtatott kommunikáció továbbra is várja a fellendülést, szerencsére azonban egyre többen tesznek, teszünk érte. Az elmaradt hurrá optimizmus mellett mégis vannak, akik növekedni tudtak. Megatrendek Tudomásul kell venni, hogy a nyomtatott kommunikáció termékei a nyomtatott kommunikációban érdekeltek számára a legfontosabb. Minden más lobbi csak küzd ellene, sõt, próbálja teljesen megszüntetni. Egy személyigazolvánnyal biztosabban azonosíthatom magamat, mint egy biztonsági kóddal. A könyvek, az újságok tartalmát nem lehet percenként módosítani. Viszont újságírókra és semmilyen szervezetre nem lesz szükség, ha képernyõ elõtt ülve kommenteket kommentálunk. Egy számlára hivatkozni lehet, változtatásának nyoma van, okának lennie kell. Mégis csökkennek az ilyen jellegû hagyományos printtermékek. Sajnos, mint minden szakma, a nyomtatott kommunikáció is elöregedõben van. Talán nem azért kellene évente két évvel tovább dolgozni, hogy a fiatalok éves korukig ne is juthassanak munkalehetõséghez. Természetszerûen az idõsödõ, lendületükbõl és munkavégzõ képességükbõl veszítõk hangja a hangosabb. Az õ elégedetlenségük jobban kihallatszik és nyomja rá a bélyeget az ágazatra. A lendületes, változó jövõkép, a sikerek csendesebben jelennek meg a nyomtatott kommunikáció fórumain. Pedig itt sem kellene elkeserednünk, hiszen az online kommunikációnak és médiának annak ellenére, hogy természetszerûleg növekedni fog a szerepe, még a mai napig nincs üzleti modellje. A printet lehet eladni. Egyértelmûvé válik, hogy az ipar ipari bérmunkát végez. Ennek fonáksága, hogy a legdrágább berendezésekkel kell a legolcsóbb tömegtermékeket elõállítani, hiszen így hatékony. Növekszik a nyomtatott kommunikáció területein a szolgáltatások szerepe. Azonban itt is ügyelni kell a maximális hatékonyságra, és jó terméket már csak jól lehet értékesíteni. Megfelelõ marketing és PR, valamint egyéb szolgáltatások egész sorának integrálásával lehet említésre méltó nyereséget ezen a területen is elérni. Változások szele A nehéz év ellenére 2013-ban is közelebb került a nyomtatott kommunikáció valós helyéhez. Bizonyítják ezt a szakmai vásárok. A Printexpón a látogatók többsége ismeretlen volt, kereste a kézzel fogható termékeket. A PPDexpón a szakma vezetõi össze tudtak fogni más ágazatokkal is. Túljutottak a csak neked mondom el és úgy is letagadom gyakorlaton. Nyíltan osztották meg saját tapasztalataikat, együtt keresték az új utakat. Bebizonyosodott hogy az export plusz feladatot és szervezést jelent, de a növekedés mellett akár a hazai nyereségtartalmat is túl lehet szárnyalni. A jövõben beáll a hagyományos nyomdatermékek szintje. Azonban nem felejthetjük el, hogy az emberiség fennállása óta még soha ennyi terméket nem nyomtattak, sõt, a nyomdaipar öli meg és veszi el más szakmák kenyerét. Minden kedves partnerünknek és olvasónknak jó egészséget, eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendõt kívánunk összefogás mellett Tolnai László és a szerkesztõség Rudolf Messer, Sebestyén Zsuzsa, Sárai Tamás, Ballai József, Garai Péter, Gécs Béla, Fekete Klára, Nagy Zsófia, Nyemcsok László, Szabó László, Tarnóczi László, Tóth Tímea, Zöldi László 142/2013 PRINT & PUBLISHING 3

4 TARTALOM TWO SIDES 6 A nemzetközi helyzet fokozottan melegedik SZÖVETSÉGEK 8 Hess András-díj: Augusztin Jánosné 9 Újabb több milliárdos üzlet államosítása? 10 Erdély nyomdászata megújításra készül OKTATÁS 11 Andor-napi Szimpózium KIÁLLÍTÁS 12 PPDexpo és PPfest: Félig üres vagy félig teli pohár? 12 Fábián Endre: Sikeres PPfest, útkeresõ PPDexpo 13 Dr. Horváth Csaba: Jó az irány 13 Nagy Miklós: Megcsináltuk! 14 Pesti Sándor: Nem volt sikertelen 14 Tolnai László: Köszönet a részvevõknek 15 Printfair 2013, Bécs 15 Fespa Digital, 2014 TRADÍCIÓ 16 A nyomdamûvészet hagyományõrzõi 18 Hincz Gyula, a legszebb Tevan-könyv illusztrátora DESIGN 20 Sappi: fajvédelmi luxus falinaptár, Burgo: The colours of the wind 22 Look Mum, I can do it: Amatõr profizmus MÉDIA 24 Sajtósziget: A pályakezdõ újságírók helyzetérõl 26 Kis magyar sajtótörténetek 28 Indul a Blikk Advent 28 Újabb órapromóciót indított a Ringier 28 Van, ahol már pörög a reklámpiac 29 Ismét divatba jöhet a nyomtatott reklámlevél Kiadó, szerkesztõség és hirdetés: PRINT & PUBLISHING Kiadói Kft Budapest, Podmaniczky u. 31. Postacím: 1392 Budapest, Pf.: 269. Produkciós iroda: H 2120 Dunakeszi, Piroska u. 12. Telefon/fax: 27/ Honlap: -címeink: info@print-publishing.hu editor@print-publishing.hu marketing@print-publishing.hu Ügyvezetõ: Tolnai László Fõszerkesztõ: Rudolf Messer Gyártásvezetõ: Sebestyén Zsuzsanna Termékmenedzser: Sárai Tamás Szerkesztõség és cikkszerzõk: Gécs Béla, Nyemcsok László, Szabó László, Szõdy Macó, Tarnóczi László, dr. Tomszer Miklós, Zöldi László Elõkészítés:Profi-L Nyomdaipari Kft. Nyomtatás: Prospektus Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szentendrei Zoltán Papír: 115 g-os Hello fényes mûnyomó Forgalmazó: Europapier Budapest Kft. NYOMTATÁS 30 Kodak technológiát használ a lengyel naptárgyártó 32 A szlovének ismét a Xeikont választották 33 Új nyomtatók az Mtextõl PLAKATIV 34 Új Dalim szoftververzió 34 Enfocus PitStop Mavericks-kompatibilis 36 Fujifilm XMF work-flow: Online-Print-Job-Management 38 Akronn Indrustries szilikon papírok és fóliák 38 Hexis digitális vinilfólia 39 Brett Martin: transzparens fólia 40 Egyre keresettebb a Flint flexotechnológia BESZÁLLÍTÓK 42 KBA inline hidegfóliázás 44 Müller Martini: Gyógyszeripari termékek 45 Hindustan Times: Több milliós napilap 46 Arctic Paper: új portfólió 47 Mondi: új csomagolópapír 48 Sun Chemical a PEPSO-n 48 Sun Chemical a security printing területén 50 Új Huber UV-festék 50 Új UV-termotinták az Efitõl Szerkesztõségi és hirdetõi képviselet Ausztriában: Verlagsbüro Rudolf K. Messer 4893 Zell am Moos, Oberschwand 15 Tel.: 0043/ 6234/ 7161, fax: messer@salzburg.co.at S rk zt Member to ze es 4 PRINT & PUBLISHING 142/2013

5 P & t rin s i l b u P g n i h

6 TWO SIDES A nagy átverés show avagy a nemzetközi helyzet fokozottan melegedik Nem, kedves Olvasó, nem Virág elvtárs tért vissza, valamelyik internesönel trendi lengvidzs verzsön öko-biznisz konglomerátum szélszmenedzsereként, csupán velünk járatják a bolondját. Impozáns kifejezések médiától hangos frázispuffogtatásai közepette jól hangzó, a kreatív team által lehetõleg ángliusul megalkotott szóvirágok eregetésével próbálnak zavarba hozni bennünket, a nagy pofára esés azonban elõbb, vagy utóbb, de elkerülhetetlenül bekövetkezik. Kiderül, hogy így is leszerepelnek, de legalábbis emberükre akadnak a papír személyében, ha bátorkodhatom kifejezni magamat ezzel a csodás képzavarral. HÁT EZ ÍGY, EBBEN A FORMÁBAN NEM IGAZ! Talán a kedves Olvasónak is volt már része abban a bizonyos AHA-élményben. Tudják, kicsit olyan ez, mint amikor Sztari papa rosszul beállított hallókészülékével kénytelen megtapasztalni, ahogy az a bizonyos sokat emlegetett tantusz* fülsiketítõ robajjal a padlóra esik. * (Tantusz = régen az utcai telefonfülkékhez használatos érme. Bármennyire is hihetetlen, de a mobiltelefon elõtt is volt élet és távolsági kommunikáció) Na, szóval képzeljük magunk elé annak a megrökönyödött környezetvédõ aktivistának az elképedéstõl megnyúlt képét, aki életében most szembesül azzal elõször, hogy ha nem is csapták be teljesen, de az, amit eddig õnéki mondottak okos emberek, az úgy, abban a formában nem teljesen igaz. Nemcsak a növekvõ légszennyezés, de a papírgyártás alapanyagául szolgáló fából kinyerhetõ cellulóz is arra késztet bennünket, hogy elõször az erdõk háza táján nézzünk körül. Azt mondod: a papírgyártás folyamatosan pusztítja az erdõket?! Azt mondom: Az európai erdõk területe 30%-kal növekedett 1950 óta, jelenleg minden évben annyival növekszik, mint London területének négyszerese! Másként kifejezve: az erdõk területe Európában több mint másfél millió futballpálya méretével növekszik minden esztendõben. (Egy futballpálya területe 7300 m 2 ) Ráadásul, hogy tetézzük a bajt, tegyünk rá még egy lapáttal! Sok más iparággal szemben, a papírgyártás és az erdõgazdálkodás szakemberei már régen rájöttek annak a gondolatnak a bölcsességére, mely szerint fenntartható fejlõdés helyett sokkal inkább fenntartható erõforrásokra van szüksége az emberiségnek. Az erdõgazdálkodás és a papírgyártás, mivel megújuló forrással dolgozik, fenntartható iparágak! Éppen ezért roppantul elgondolkodtató kell legyen mindannyiunk számára az alábbi néhány tényadat: Az ENSZ FAO esõerdõkkel foglalkozó jelentésébõl (World Rainforest Movement) kiderül, hogy az erdõirtások 90%-át a nem fenntartható mezõgazdasági tevékenységek okozzák. Az élelmiszer-ipari és mezõgazdasági tevékenységeket vizsgáló FAOSTAT 2011-ben a következõt állapította meg: A világszerte kivágott fák 55%-át használják energiatermelésre, 25%-át pedig építkezésre. Egyéb iparágakban is felhasználásra kerül, viszont a papíripar csupán 11%-ot használ közvetlenül, ezenfelül akár 7%-ot is hasznosíthat építészeti hulladékból. És akkor arról, a manapság már nemzetközi elvárásról, hogy a papírgyártás alapanyagául szolgáló cellulóz ún. certifikált, azaz minõsített erdõkbõl származzon, még egy árva szó nem sok, annyit sem ejtettünk. Vajon a bolygó sorsáért aggódó öntevékeny és önjelölt környezetvédõ, amikor odaírja a villanyposta üzenete végére, hogy eszedbe ne jusson kinyomtatni, van errõl az egészrõl valamilyen halványlila segédfogalma? Szerinted, kedves Olvasó? Szerintem se. Maradjunk ennyiben! Hogy is mondta annak idején a tévé ügyvédje? Ne hagyja magát becsapni, átverni, megkárosítani! Szabó László 6 PRINT & PUBLISHING 142/2013

7 t n i r P P & g n i h s i l ub

8 SZÖVETSÉGEK Akikre büszkék vagyunk! Hess András-díjazottak, 2013 (IV.) Idén hetedik alkalommal került átadásra a díj, amelyet a Nyomda- és Papíripari Szövetség tagjai alapítottak azzal a céllal, hogy társadalmilag is elismerjék a szakmánkban folyamatosan kiemelkedõ teljesítményt nyújtó kollégákat, akik munkájukkal a szakma presztízséhez, az adott vállalkozás sikeréhez jelentõsen hozzájárulnak. Sorozatunk befejezõ része következik. Augusztin Jánosné Kiegyensúlyozott nyugalom AVeszprémtõl 16 kilométerre fekvõ Hárskúton született és él a mai napig Augusztin Jánosné, Ancsa. Budapesten járt gimnáziumba, és emellett versenyszerûen sportolt, kosarazott. Érettségi után visszatért, és kéziszedõként a Veszprémi Nyomdában tanult, amelynek akkori igazgatója Stelczer Ferenc volt. Repró fotográfus szeretett volna lenni, ezért ennek a szakmának is számos fortélyát kitanulta. Nem meglepõ hát, hogy montírozóként tevékenykedett a nyomdában, majd pedig a veszprémi Mozi Nyomdában is. Nagyon szép és érdekes feladat volt ez. Nehéz, bonyolult, igényes munkákat készítettünk, nem ritkák voltak az 5-6-szoros beforgatások sem. Nagyon szerettem ezt a tevékenységet. Szentendrei Zoltán elõször megrendelõként járt a Mozi Nyomdában, majd megvásárolta és beolvasztotta saját vállalkozásába, a Prospektus Gmk-ba, melynek jogutódja a Prospektus Nyomda. A dolgozók közül mindenkit átvett. A számítógépes formakészítés egyre nagyobb térhódítása miatt a nyomdai reprodukciós fotózás, montírozás és hagyományos nyomóformakészítés egyre egyszerûbbé vált, kikoptak az igényes, bonyolult munkák, ugyanakkor mennyiségileg is csökkent. Ekkor Augusztin Ancsa szakmát váltott, termékmenedzser lett. Munkahelye támogatásával menedzsertanfolyamot is elvégzett Augusztin Jánosné az ünnepélyes díjátadón Szentendrei Zoltán ügyvezetõ, dr. Horváth Csaba elnök és dr. Peller Katalin fõtitkár társaságában Budapesten. A Prospektus Nyomdában eltöltött 20 év nagy részét már termékmenedzserként dolgozta. Természetesen meg kellett tanulni a számítógép kezelését is. Megkönnyíti a munkát a számítógép, de nagyon gondosan, mindig oda kell figyelni. Egyetlen rossz adat bevitele automatikusan végigmegy a teljes rendszeren. Ancsa számára ez a munka is nagyon érdekes volt, hiszen minden megrendelést az elejétõl a végéig, a teljes elkészülésig végig kellett kísérni. Az elõkalkulációtól kezdve az utókalkulációig mindennel foglalkozni kellett, kivéve a számlázást. Ugyanakkor érintõlegesen figyelni kellett a vevõket, hiszen az a jó megrendelõ, aki 8 PRINT & PUBLISHING 142/2013

9 fizet. Augusztin Jánosné kitûnõ kapcsolatot alakított ki mind a kollégákkal, mind a megrendelõkkel. Szinte baráti viszony született a régi törzsmegrendelõk többségével. Ez nem véletlen, hiszen például a Hajó magazin 25 éve a Prospektus Nyomdában készül. Nagyon jó a kapcsolat Szelényi Károly fotómûvésszel is. Természetesen stresszhelyzetek is kialakultak, de ezeket a legegyszerûbben és leggyorsabban oldották meg. Augusztin Jánosné élt a 40 éves munkaviszony betöltését követõ nyugdíjazási lehetõséggel, és idén szeptemberben nyugdíjba ment. Azóta is rendszeresen visszajöhetek dolgozni. Munkámat kolléganõ veszi át, õt is segítem. Az élet szép Negyven év nyomdaiparban töltött munka után Ancsa továbbra is szívesen jár be dolgozni a Prospektus Nyomdába, amikor szükség van rá. Azonban Hárskúton is gyorsan telik az idõ. A baráti közösség összejár, kerti sütögetések között sokat beszélgetnek. A rózsakert is munkát és örömet nyújt. Nagyon szeretek olvasni, saját SZÖVETSÉGEK kis könyvtáram van. Nagyon szeretem a háborús könyveket, a krimiket, a mozgalmas regényeket. Továbbra is imádom a sportot. A kézilabdameccseket azonban most már csak nézem. Augusztin Jánosnénak két családos lánya van, akik 35 és 36 évesek. A számítógépes grafikai tervezések kapcsán mindketten kapcsolatba kerültek a nyomdaiparral. A kisebbik kint él Amerikában, a nagyobbik pedig Hárskúton. Három fiú unokával igazán sokat lehet játszani. Ancsa Amerikában élõ lányával és unokájával skype-on, Facebookon tartja a kapcsolatot. Az élet szép. Újabb többmilliárd forintos üzlet államosítása? Amédia híradásokban egyelõre ugyan csak a tankönyvkiadás központosításáról esik szó, pedig a szeptember 20-i 1662/2013. (IX.20.) Kormányhatározat a tankönyv-elõállítás várható központosítását is beharangozta, és egyúttal meg is teremtette a jogi lehetõséget az államosításra. A következõképpen fogalmaz ugyanis: ki kell alakítani az egységes elveken és követelményeken alapuló, nem piaci elven mûködõ, állami feladatként ellátandó és központi irányítású köznevelési tankönyvfejlesztés és tankönyv-elõállítás rendszerét. Egyáltalán nincs ésszerû magyarázat eme kormányhatározatra, hacsak az nem, hogy egy összességében közel 4 milliárd forintos üzlet lenyúlásáról van szó valamelyik vazallus számára fogalmaznak nyomdászberkekben. A Nyomda- és Papíripari Szövetség mint a hazai nyomdaipar munkaadói érdek-képviseleti szervezete pedig megdöbbenten fogadta a határozatot, hiszen számos ok és érv szól az ellen, hogy központosításra kerüljön a tankönyvgyártás. A Szövetség elnöksége a teljes szakma nevében határozottan tiltakozik az elképzelés ellen. 1. A hazai nyomdaipar az elmúlt évek erõteljes fejlesztéseinek köszönhetõen mind szakmai, mind technológiai felkészültségében, mind kapacitását tekintve messzemenõkig alkalmas jelenleg is a tankönyvgyártás igényeinek határidõben, magas minõségben és a mindenkori megrendelõ számára kedvezõ áron történõ kielégítésére. 2. Míg a tankönyvkiadás, azaz a tartalom tekintetében a központosított ideológiai megközelítés esetleg védhetõ kormányzati akarat a sokféleség ellen, a tankönyvek elõállítása ideológiamentes ipari, gyártási folyamat, így a határozatban megfogalmazott egységes elv értelmezhetetlen az elõállítás tekintetében. 3. Az egységes követelmények -nek való megfelelés a nyomdaipari technológiák standard voltából fakadóan eleve adott a tankönyvgyártással foglalkozó nyomdák esetében. 4. Végezetül pedig sajnos a nem piaci elv szerint való mûködés kritériuma, azaz a nonprofitság is lassanként teljes egészében igaz a könyv-, illetve tankönyvgyártó nyomdákra, hiszen a kialakult versenyhelyzet következtében a vállalási árak jelenleg is rendkívül nyomottak, sõt: megkockáztatható, hogy alacsonyabbak, mint egy nonprofit, és központi költségvetésbõl vagy egyéb forrásból sem támogatott nyomdaüzem vállalási árai lennének. 5. Eme kormányzati szándék megvalósulása szinte teljes mértékben ellehetetleníti annak a nyomdának a mûködését köztük például a 450 éves múlttal rendelkezõ Alföldi Nyomdáét, vagy éppen Dabasi Nyomdáét, Dürer Nyomdáét, Kaposvári Nyomdáét stb., amelyek meghatározó tevékenysége a tankönyvgyártás. 6. De a fent említett vállalatokon kívül is számos nyomda foglalkozik kisebb-nagyobb mértékben tankönyvgyártással, tehát a központosítás, az államosítás az ágazatban széles körû egzisztenciális veszélyeztetettséget okoz, és több ezer munkahely megszûnéséhez vezethet. Mindezt nem nézheti tétlenül a Nyomda- és Papíripari Szövetség, ezért minden eszközt megragadunk annak érdekében, hogy a tankönyv-elõállítás tekintetében olyan megoldás szülessen, amely az ágazat számára is elfogadható fogalmazott dr. Horváth Csaba elnök, majd hozzáfûzte: Ugyanakkor örvendetesnek tartjuk, hogy a kormányzat jogosnak és támogatandónak tartja a Magyar Nyomdatermék védjegy használatára jogosult nyomdáknak a tankönyvgyártásban való kizárólagos részvételét. Ez azért is fontos, mert azt mutatja, hogy nemzeti érdeknek tartja a hazai nyomdaipar piaci létezését. Ennek tükrében pedig fõleg nem érthetõ a tankönyvgyártás központosításának esetleges szándéka. További információ: Dr. Peller Katalin fõtitkár Nyomda- és Papíripari Szövetség peller@fedprint.hu Telefon: Honlap: 142/2013 PRINT & PUBLISHING 9

10 SZÖVETSÉGEK Erdély nyomdászata megújításra készül Tizenkét éve tizenkét alapítóval jött létre az Erdélyi Nyomdász Szövetség. Szakszövetségnek indult, amiben a nyomdászszakma problémáit tudták megbeszélni. Egyre nagyobb bõvülés jellemezte a fölfelé ívelõ idõszakot, volt, hogy a taglétszám meghaladta a hetvenet is, ekkor merült fel a regionális szervezõdés lehetõsége. Lépniük kellett egy új szakmajegyzék ügyében, és magát a nyomdászszakmát is a gazdasági kormányzat számára fontos ágazatként kellett elismertetni. A legnagyobb problémát a szakképzés hiányosságai jelentették és jelentik a mai napig is Romániában. Ott ugyanis negyven évvel ezelõtt megszûnt a nyomdászok felsõfokú képzése, és szakközépiskolai képzésért is Bukarestbe kellett utazni. Az Erdélyi Nyomdász Szövetség a helyzet orvoslására Kolozsvárott megpróbálkozott a szakképzés beindításával. Központi költségvetési támogatás híján maga a szövetség fizette a tanárok bérét, csakhogy ezt néhány év elteltével már nem tudták tovább fölvállalni. A szervezet bukaresti elismertetéséért és az ahhoz szükséges támogatások megszerzéséért ma már Erdély Nyomdaipari Szövetség néven küzd, és változás az is, hogy ma már az ágazati érdekek érvényesítése helyett a tagvállalatok képviseletét látják el, és az ottani papíripari szövetséggel készülnek konföderációra a hatékonyabb érdekérvényesítés érdekében mondja Dávid István, az Erdély Nyomdaipari Szövetség elnöke. Romániában jelenleg 900 nyomdát tartanak nyilván, ezekben összesen fõt foglalkoztatnak. A jelenleg 54 tagot számláló Erdélyi Nyomdász Szövetség tagvállalataiban 2300 körüli a munkavállalók száma, az õ szakképzésüket most egy sikeres uniós pályázattal próbálják biztosítani. Öt központtal indul képzés mintegy kétezer fõ számára, ebbõl Erdélyben két város lesz a bázis: Kolozsvár és Brassó. Az oktatás a tavaszon indulhat el, a pályázat másfél évre biztosítja a finanszírozást. Dávid István jó lehetõséget lát a magyar nyomdászszakmai együttmûködésekben, kapcsolatfelvétel a magyarországi és a romániai szövetségek között informális úton már megtörtént, a szereplõk jól ismerik egymást. Mint mondta, a romániai nyomdászatot kettõsség jellemzi. Egyrészt az, hogy aki teheti, a legkorszerûbb technológiával dolgozik, mások viszont a régi gépeket használják és a szakképzés hiánya miatt a régi szakemberek átadott tudására építve küszködnek. Románia mindössze 20 százalékát használta fel az európai uniós támogatásoknak, ennek ellenére több nyomda is élt a fejlesztési lehetõségekkel, a beruházások jobbára a nagyobb vállalatokra jellemzõek. A szektorban kimagasló eredményeket elsõsorban a csomagolóanyaggyártók értek el. Tarnóczi László Névjegy: Dávid István Dávid István Brassó környéki, hétfalusi csángó családba született, anyai ágon a földmûvelés, apai ágon a gépészszakma adta a kenyeret a felmenõinek. Öccse fafeldolgozó darurendszerekkel kereskedik és a gépeket szervizeli. Dávid István a brassói egyetem elektromérnökiszakán végzett, majdnyomdaipari ismereteketaz Egyesült Államokban, AlabamábanSoros-ösztöndíjjal tanult. Dolgozott informatikusként, informatika tanárként, fia dizájner. Az egyik vállalkozása dobozgyártással foglalkozik, a másik speciális csomagolórendszereket gyárt Hétfaluban. A kartonanyagokat feldolgozó üzemet 1000 négyzetméteresrõl 4000 négyzetméteresre növelték az elmúlt hat évben, és a másik üzem munkaterületét is megduplázták. Korszerû gyártósorokkal fölszerelt üzemeioptimáliskörülményeket biztosítanak a gyártáshoz, a terv most ezen beruházások profittá váltása. Ami pedig Dávid István további ambícióitilleti, azok a romániaiszakképzés fellendítésére vonatkoznak, közremûködésével ugyanis várhatóan jövõ tanévben mesterképzés indul a Bukaresti Egyetemen. 10 PRINT & PUBLISHING 142/2013

11 OKTATÁS Andor-napi Szimpózium Arangos eseményt Czégény Gyula tankerületi igazgató nyitotta meg, majd Tálas Csabának, a gimnázium és szakközépiskola intézményvezetõjének köszöntõje után a Békéscsabai Jókai Színház két fiatal mûvésze: Tatár Bianka és Vadász Gábor emelték mûsorukkal az esemény színvonalát és hangulatát. A szakmai részben elsõként Jakubász Péter a Heidelberg Magyarország képviseletében tartott érdekes elõadást Legújabb trendek a nyomdaiparban címmel. A hallgatóság általa megismerhette az Anicolor festékezõ rendszerû berendezés mûködési elvét és elõnyeit. Õt követte Molnár Szabolcs, az Eurojet Kft. igazgatója Hogyan kommunikálunk mi? címû elõadásával. A résztvevõk megtudhatták, hogy a sikeres vállalkozás alapja a jó ügyfélkapcsolat, a marketing és a sikeres kommunikáció. Dr. Nagy Béla a Nyomdaipari vállalkozások szerzõdései címû elõadásában kifejtette, milyen nem várt következményeket okozhat egy pontatlan szerzõdés. Lakos László a Canon Magyarország Kft. részérõl Új dimenziók a nyomtatásban: Océ Arizona táblanyomtató címmel tartott érdekes, élvezetes elõadást. Hallgatóságának figyelmét nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is igyekezett magára irányítani, ugyanis megkérte a fiatalokat, üljenek az elsõ sorokba, helyet cserélve a meghívott elõadókkal és a szakma idõsebb kollégáival. Az elõadássorozatot dr. Koltai László, az Óbudai Egyetem dékánhelyettese zárta A nyomda-, papír- és csomagolóipari oktatás lehetõségei és kérdõjelei címû elõadásával. Ebben megerõsítette, hogy szükség van a nyomdaiparban is a jó szakemberekre. Az elõadások között a szimpózium résztvevõi az iskola kiadványszerkesztõ képzésében oktatott diákok által készített slide-show-kat tekinthették meg. Egyöntetû volt a vélemény: ez a nap mindenkit megerõsített abban, hogy jó nyomdásznak lenni, és érdemes ezt a szakmát választani hivatásnak. Ny. L. Nyomdászképzés Békéscsabán 1964-ben indult el a nyomdászképzés a Rózsa Ferenc Gimnáziumban. Az elõdintézmények közül a Tevan Andor Gimnázium és Szakközépiskola, mely nyomdaipari szakközép- és szakmunkásképzõként jött létre, 1978-ban lett önálló intézmény. A könyvkötõképzés szakközépiskolai képzéssé alakult át, 1987 õszén elindult a gimnáziumi, majd 1994-ben a rendészeti gimnáziumi képzés. Ezzel kialakult a négy párhuzamos osztályból álló, érettségire felkészítõ képzési rendszer. A gimnáziumi osztályokban érettségizett tanulók többsége a felsõoktatási rendszerben folytatta tanulmányait. Anyomdaipari szakközépiskolából kikerült gépmesterek, kiadványszerkesztõk az ország sok nyomdájába vitték el a képzés jó hírét. A nyomdásztanítványok a szakmai tanulmányi versenyek eredményes szereplõi. A 2005-ös összevonás után vette fel az intézmény Szent-Györgyi Albert nevét. 142/2013 PRINT & PUBLISHING 11

12 KIÁLLÍTÁS PPDexpo és PPfest Félig üres vagy félig teli pohár? Sikeres PPfest, útkeresõ PPDexpo Fábián Endre, a Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesület elnöke nagyon hasznosnak ítélte meg a PPfest rendezvényt. Ez a gyûjtõfogalom foglalja magában a konferenciákat, a pódiumbeszélgetéseket és a szimpóziumokat. Ezek nagy száma miatt a látogatók gyakran nehéz döntési helyzetbe kerültek, hiszen választaniuk kellett az esetlegesen egy idõben zajló vagy egymást átfedõ rendezvények között. Joggal állítható, hogy ilyen magas szintû szakmai rendezvénysorozat még nem, vagy csak nagyon-nagyon régen volt Magyarországon. Különösen örvendetes az is, hogy a rendezvényre Budapesten került sor, hiszen az utóbbi öt-tíz évben a szakmai megmozdulások többségének vidéki városok adnak helyet. A konferenciák, a szakmai elõadások, illetve a pódiumbeszélgetések magas színvonalúak voltak, lehetõséget adtak a szakma résztvevõinek a konzultációkra, gondolataik egymással történõ megosztására. Nem mondható el ez a nagy siker egyértelmûen a PPD Expo kiállításról. Ezen belül a nyomdaipar nagyon jól, vagy sokkal jobban képviseltette magát, mint a csomagolóanyag- és -eszköz-gyártás. Sajnos a papíripar teljes mértékben távol maradt. Nyomdaipari oldalról a gép- és technológiai beszállítók kitettek magukért, hiszen nagy számban vettek részt. Döntõ többségük mûködõ berendezéseket is bemutatott. A hagyományos nyomdagépgyártás mellett erõs volt a kötészeti berendezések forgalmazóinak jelenléte. Kisebb mértékben ugyan, de képviseltették magukat a digitális technológiák forgalmazói. Távol maradtak az alap- és segédanyagok kereskedelmi képviselõi. A csomagolóanyag- és -eszköz-gyártás szerényebb részvételt produkált. Hiányzott a hullámkarton- és doboztermékeket gyártó vállalkozások többsége. Az anyagés segédeszközgyártók és -forgalmazók is távol maradtak. Az ipari vállalkozások hiánya megmutatkozott a látogatói oldalról is. A PPDexpo látogatói között nagyon kevés volt a végfelhasználó. Összességében mégis minden szempontból sikeresnek tekinthetõ a PPDexpo és PPfest. Lehetõséget nyújt arra, hogy kiértékelése után jelentõs döntések szülessenek. A szakmai rendezvény fõ szervezõje a Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesület volt. Úgy érzem, bizonyos fokig kicsit magunkra maradtunk a szervezésben. Nagyobb támogatást kérünk és várunk el a társszervezõktõl. Technikai oldalról tekintve a vásárszervezõ Expositor Kft.-vel történõ együttmûködés pozitívan mûködött. Minden a megfelelõ idõben rendelkezésre állt. A megkötött szerzõdés alapján ez az együttmûködés hosszú távú. APapír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesület nonprofit szervezet. A PPDexpo egyik célja az volt, hogy alacsonyabb költségszinten kerüljön megrendezésre. Ezt a célkitûzést is teljesített a szakmai kiállítás, hiszen a kiállítási terület nagyságától függõen 6-8 milliós költséghelyet kétmillió forintból is kellõ színvonalú részvételt lehetett biztosítani. Kis standok esetében az összköltség akár ezer forintra is csökkenthetõ volt. Mégis több potenciális kiállító távol maradt, sõt, hivatkozott arra, hogy egy kiállítási megjelenésnél nem elsõdleges szempont az ár. Az is megjegyzendõ, hogy nemzetközi szinten is bajban vannak a kiállítások, az internetes kereskedelem és információszerzés lényegesen csökkenti mérhetõ hatékonyságukat. Bebizonyosodott, hogy a szakma igényli a magas színvonalú konferenciákat, fórumokat, pódiumbeszélgetéseket. Ezeket a jövõben is folytatni kell. A kiállítás sorsáról valószínûleg 2014 elsõ negyedévében születik döntés, vagyis hogy kell-e PPDexpo, s ha igen, akkor egy- vagy kétéves ciklusonként. Ennek oka, hogy minden 12 PRINT & PUBLISHING 142/2013

13 szervezõnek, valamint a résztvevõknek ki kell értékelni az elsõ kiállítást. A fõszervezõk, a Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesület, a Nyomda- és Papíripari Szövetség, valamint a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség társadalmi szervezet, ahol a tagság hozza meg a döntéseket. Ezeket kell egyeztetni, és együttes álláspontot kialakítani. El kell dönteni, hogy szükség van-e a kiállításra, ha igen, milyen gyakorisággal és milyen formában. Elképzelhetõ az is, hogy akár vállalkozási alapra kell helyezni a kiállítást a jelenlegi nonprofit szervezéssel ellentétben. Jó az irány Dr. Horváth Csaba, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke, az Óbudai Egyetem Médiatechnológiai Intézetének vezetõje szerint beigazolódott az elképzelés helyessége: az iparnak erre van szüksége. Véleménye szerint a koncepció, miszerint a PPDexpo mint kiállítás és a PPfest mint a kísérõrendezvények összessége megfelelõ keretet biztosít az igények lefedéséhez. Az eltelt 6-8 év legszínvonalasabb szakmai rendezvénye született meg abból a szempontból, hogy ezt a kezdeményezést látogatta meg a legtöbb döntéshozó. Az elsõ rendezvény természetesen magában hordozza gyermekbetegségeit is, melyek a tapasztalatok felhasználásával javíthatók. Kevés idõ állt rendelkezésre a szervezéshez, kevés volt az információ. A sok bizonytalansági tényezõ ellenére mindenki számára világossá vált, hogy az ötlet és megvalósítása jó, helyes az irány. Maga a kiállítás számos gépforgalmazó részére sikeres volt, hiszen kiállított berendezéseik nagy részét eladták. Ennek ellenére növelni kell a kiállítók létszámát. A kiállítók többsége, ha nem is generált közvetlenül eladásokat, de kapcsolatokat tudott kialakítani, ápolni tudta azokat. Számos kísérõrendezvény különbözõ helyszíneken zajlott. A jövõben biztos, hogy koncentrálni kell a rendezvények helyét, a kiállítási terület közelében kell azokat megrendezni. Legnagyobb dicséret illeti az Expositor Kft. szervezõ munkáját, hiszen észre sem lehetett venni õket, és ez a legnagyobb dicséret. Minden a helyén volt, minden idõben, pontosan mûködött. Megcsináltuk! Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyamozgatási Országos Szövetség fõtitkára is az elõzõekben nyilatkozókhoz hasonlóan saját véleményét osztja meg olvasóinkkal. A CSAOSZ sem alakított még ki hivatalos állásfoglalást. Ennek érdekében kérdõívet is összeállítottak, és ezenfelül személyes beszélgetéseket folytatnak a részvevõkkel és a látogatókkal. Mégis megállapítható: Kipróbáltuk, megmutattuk, meg lehetett csinálni, megcsináltuk! Természetesen ki kell értékelni az eseményt, és számos döntést kell hozni a jövõre nézve. KIÁLLÍTÁS Minden elsõ kiállítás egy próbakiállítás. A szervezõk nem akartak profitot realizálni, ezért költségoldalról jelentõsen alacsonyabb összegek jelentkeztek. Technikai oldalról az Expositor Kft. is minden mûszaki feltételt és lebonyolításhoz szükséges eszközt rendelkezésre bocsátott. Természetesen, ha több kiállító vett volna részt, akkor a rendelkezésre álló összeg is nagyobb lehetett volna. És jutott volna más dolgokra, mint például a közlekedõ útvonalak szõnyegezésére. Csupán ez az egy tétel mintegy 1,5 millió forint többletkiadást igényelt volna. Mind a szakmai sajtó, mind pedig a kiállítók mozgósították a szakmát. Ennek eredményeként látogatók is voltak, és nyilvánvalóan a felmérésekbõl ki fog derülni, hogy közülük mennyien voltak a döntéshozók, döntés-elõkészítõk, és mennyi volt a nézelõdõk részaránya. A jövõre nézve valószínûleg jobban kell mozgósítani a végfelhasználókat, a köztes felhasználókat, vagyis magukat a vevõket. Teljes iparágak maradtak távol, mint az élelmiszer-, a gyógyszer- vagy az autóalkatrész-gyártó ipar. El kell dönteni, hogy a nagy nemzetközi kiállítások mellett szükség van-e kisebb hazai kiállításokra, azok milyen idõszakonként kerüljenek megrendezésre és milyen idõközökben. Valószínûleg a Budatranspack a jövõben is megrendezésre kerül. El kell dönteni, hogy célszerû-e azonos évben, õsszel megrendezni mind a kettõt. Elképzelhetõ lenne, hogy az egyik kiállításnak egy tavaszi idõpontot kellene választani. Megállapítható, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a kiállítás szakmai érdeklõdése jó volt. Annak ellenére, hogy többen nem voltak hajlandók áldozni sem a részvételre, sem pedig a látogatásra. Ugyanakkor a kivárás mellett hangosan kritizálnak is. Lehet, hogy ezen is változtatni kellene. > 142/2013 PRINT & PUBLISHING 13

14 KIÁLLÍTÁS > Nem volt sikertelen Pesti Sándor, a PNYME ügyvezetõ igazgatója szerint nem volt sikertelen a kezdeményezés. Természetesen azon lehet vitatkozni, hogy mennyire volt sikeres. Egy azonban biztos: arra jó volt, hogy tovább lehet gondolkozni, meg lehet határozni a jövõ irányait. Szinte biztosan kijelenthetõ, hogy ilyen formában évente nem lehet megrendezni a kiállítást. Annak ellenére, hogy mûködõképes. Jó gondolat volt a fesztivál és a kiállítás programjainak öszszekapcsolása. Kiállítói részrõl sok résztvevõ már a zárás napján is elégedett volt. Megjegyzendõ azonban, hogy a nyomdák és a csomagolóanyag-gyártó ipar nagy része látogatóként sem jelent meg. A szakmai sajtó kiemelten foglakozott a PPDexpóval és a PPfesttel. Gyakorlatilag a szakma minden részvevõje tudott róla. Mégis többen arra hivatkoztak, hogy annyi más dolog történt, ezért maradtak távol. Tökéletes munkát végzett a kivitelezõ Expositor Kft., például a nyitás elõtti hétfõ délután jelentkezõ utolsó kiállítónak kedd reggelre teljesen kész standot biztosított. Számos tanulság vonható le a rendezvény kapcsán, elemezni kell azt is, hogy miért éltek viszonylag kevesen a rendezvények adta lehetõségekkel. A PNYME elnöksége még decemberben foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, és 2014 elsõ negyedévében alakítja ki a rendezvény jövõjét illetõ elképzeléseit. Köszönet a részvevõknek Tolnai László, a P&P ügyvezetõje köztudomásúan kiállításpárti. A P&P, mint ahogy számos cikkébõl kiolvasható, hisz a kiállítások létjogosultságában, miszerint ezek az új információszerzés mellett a megmérettetés és a piaci verseny szükséges formái. Mindezek mellett alkalom nyílik közvetlen kapcsolatok teremtésére, ápolására. A P&P másképp pozícionálta a Hungexpo által szervezett Printexpót és Budatranspackot, valamint a PPDexpót. Aszakmai kiállítók számát tekintve mindkét szervezõ esetében közel azonos számú kiállító vett részt. Mindkét szervezõ mûszakilag gyakorlatilag kifogástalan körülményeket teremtett. Más típusú volt viszont a két kiállítás látogatóközönsége. A Hungexpo esetében a látogatók közel kétharmada új és eddig ismeretlen érdeklõdõ volt. Szinte keresték a kézzel fogható dolgokat. A PPDexpo kiállítói több mûködõ gépet és megoldást prezentáltak. Alátogatói kör kizárólagosan szakmainak tekinthetõ. Ebbõl adódóan családias és jó hangulat alakult ki. Külön köszönetet szeretnénk mondani a P&P által szervezett pódiumbeszélgetések részvevõinek. Ezek a beszélgetések elérték céljukat, a részvevõk túlléptek az eddigi sablonokon, õszintén felvállalták véleményüket, és minden feltett kérdésre nyíltan, akár részletekbe menõen is válaszoltak. Olyan információk és tanácsok hangoztak el, amelyeket általában nem szokás leírni. Konkrét tapasztalatokat, megoldási sémákat ismertettek a részvevõk. Joggal állíthatjuk, hogy nagy figyelem kísérte a beszélgetést, de meg kell jegyezni azt is, hogy csak a beszélgetõpartnereket sikerült kellõen provokálni, a közönség az érdeklõdésen túl nem vett aktívan részt a párbeszédben. Jól bizonyítja a részvevõk nyíltságát és érdeklõdését, hogy az egyórás nyilvános pódiumbeszélgetést további kétórás egyéni beszélgetéssel folytatták a P&P standján, amihez természetesen bárki csatlakozhatott. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a szakmának szüksége van ilyen fórumokra, de létjogosultságukat nem egymás megölését célzó konkurenciaharccal, hanem az ágazatok szolgálatával kell hogy bizonyítsák. Külön köszönetünket fejezzük ki a részvevõknek: Domokos Lajos, a Teleschola igazgatója, Dr. Gáspár István, a Klubháló.hu fõszerkesztõje, Gergely Árpád, Bigprint Kft. üzletfejlesztési igazgatója, Jelinek Gábor, a Díjbeszedõ Nyomda vezérigazgatója, Komlósi Gábor, a Komlósi Oktatási Stúdió igazgatója, Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke, Lakatos Viktor, az InfoPress Nyomda ügyvezetõje, Marik Sándor, a nyíregyházi Kelet-Magyarország nyugalmazott fõszerkesztõhelyettese Máté Szilvia, a BD Expo ügyvezetõje, Dr. Horváth Csaba, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke, Szentendrei Zoltán, a Prospektus Nyomda ügyvezetõje, Varga Szilárd, a Pauker Nyomda kereskedelmi igazgatója. 14 PRINT & PUBLISHING 142/2013

15 KIÁLLÍTÁS Printfair 2013, Bécs Gyakorlatilag ingyen, névleges térítés ellenében bocsátotta a Graphische a kiállítók rendelkezésére a területet. Mintegy hatvan kiállító élt a lehetõséggel. A látogatók vonatkozásában a hivatalos állásfoglalás csupán annyit közöl, hogy az elõzõ évinél valamivel többen tekintették meg a rendezvényt. A legtöbb látogató szerdán délben volt, ekkor teljesen megteltek a folyosók. A kiállítók között szinte minden kereskedõ képviseltette magát, és az elõzõekhez képest új cégek is megjelentek, mint az Alphaset, a Böttcher, a Fedrigoni, a Lector, a Trotec, a Werner Graphics Systems. Különösen örvendetes volt, hogy Európa más kiállításaitól eltérõen, itt a hagyományos gépgyártók is képviseltették magukat. A kiállítók közt ott volt a Heidelberg, a KBA, a manroland is. Akülföldi gyártók között a Zechini és a C.P. Bourg is feltûnt. Adigitális technikát a Trotec, az OKI képviselte, de a Xerox európai premierként mutatta be D136-os fekete-fehér, digitális rendszerét. Mind a kiállítók, mind a látogatók kevésbé eufórikusan nyilatkoztak az ágazat jelenlegi helyzetérõl, de mindenki örült a fõiskolai találkozásnak. Fespa Digital, 2014 Neil Felton, Fespa CEO szerint az eddigi kiállítók 23%-a új résztvevõ. Ez nagy bizalmat jelent a Fespa iránt, amely évrõl évre nagyobb nemzetközi súlyt kap a kiállítók és látogatók nagy száma, valamint a rendezvény minõsége miatt. A kiállítók között megtalálható az Elitron, az Esko, a Fotoba, a Zünd, az Orafol, azonban a digitális nyomtatásnál a textilnyomtatás iránti érdeklõdés tûnik a legnagyobbnak. A Fespa Digital kiállítás keretében rendezik meg az European Digital Press Association (EDP), vagyis az európai digitális újságok szövetségének díjátadóját. A május 21-i ünnepségen a digitális gépek, készülékek, szoftverek, anyagok legjobb termeléstechnológiai fejlesztéseit ismerik el a szövetség tagjai. További részleteket weboldalunkon találhatnak az EDP Awards 2014 jelölésérõl és tematikájáról. 142/2013 PRINT & PUBLISHING 15

16 TRADÍCIÓ A nyomdamûvészet hagyományõrzõi A szakmai hagyományok ápolása, bemutatók szervezése és dokumentálás az utókor számára alapvetõen ezekkel a célkitûzésekkel indult egy éve a Hagyományõrzõk és Szakírók Társasága munkája. Az azóta eltelt rövid idõ alatt a célok mit sem változtak, s a gyökerek életben tartásával, a nyomdászat fejlõdésének nyomon követésével az egyetemes írott és kulturális örökség védelméhez járulnak hozzá. A magyarországi nyomdászat története mint ismert Hess Andrással kezdõdött 1473-ban Budán, a Chronica Hungarorum kiadásával. Persovits József a Magyar Betûmûvészek címû új kötetében, amely az ólombetûktõl a digitális világig kíséri végig a hazai szakma nemzetközi eredményeket is felmutató nyomdai mûvészeit, szintén innen indul. A nyomdászat gyökerét kutató bölcsész, Kovács Miklós nem csak amiatt kutatta Abády Benedek munkásságát, mert a nyomdamûvészhez hasonlóan maga is abádszalóki származású és az élete jó ideje akárcsak Abádyt Szegedhez köti. Kötetébõl kiderül, hogy a Sylvester János testamentumát 1541-ben kinyomtató Abády óriási tettet hajtott végre azzal, hogy épp Buda elfoglalásának évében terjesztette a magyar nyelvû írást és járult hozzá a keresztény hit fennmaradásához. Heltai Gáspárral együtt így megalapozták a reformáció idején a magyarnyelvûséget, ami a nemzetté válás alapjának is tekinthetõ. Amikor végveszély fenyegette az országot, õk a magyar nyelvû könyvészet alapjait tették le, s ezzel múlhatatlan érdemeket szereztek fogalmazott a szerzõ. Hozzátette: Abády a Visztula-menti Athénnek is nevezett Krakkóban tanulta ki a nyomdászatot, a Jagelló Egyetemen néhány évet bizonyítottan tanult, s még ezen túl is esztendõket töltött a királyi városban, s a nyomdában ahol dolgozott, a huszonnégy megjelent magyar mûnek majd mindegyike a keze nyomát magán viseli. Az írásaival lapunkat is színesítõ Persovits József új kötetében közli Misztótfalusi Kis Miklós eredeti kurzíváit, bemutatja az 1785-ben Marosvásárhelyen nyomdát alapító, kiváló betûmetszõ, Kapronczai Nyerges Ádám, vagy a Margaret Antikva betûtípust elkészítõ Nagy Zoltán fáradozásait, és azt is, hogy Misztótfalusi Kis Miklós munkájának eredményére hogyan épített és fejlesztetett ki korszerû betûtípusokat az Elsõ Magyar Betûöntöde. Nyomdászsorsok és kultúrtörténeti érdekességek sora elevenedik meg az ólomvilágban, de nem kevésbé érdekesek a nyomdászatban új fejezetet nyitó digitalizálás mesterei és munkái sem. Minden bûn az ólombetûvel kezdõdött vallja Persovits, s hûségesen követi a kalligráfia jeles személyiségeinek és munkájuk eredményének sorsát a napjainkba vezetõ úton. Ugyanis amikor megnyitunk a számítógépen egy Word-dokumentumot, s kiválasztunk egy betûtípust, nem is jut eszünkbe, hogy emögött a tipográfia és könyvmûvészet megannyi mesterének munkáját is láthatjuk, és nem kis büszkeséggel tölthet el minket, hogy közülük többen magyarok. Igaz, némelyek már a nyugati világban, vagy a tengerentúl hasznosították tudásuk. A nyomdászatot tanult, egykori kéziszedõ, Gécs Béla Nyomdászattörténeti töredékek címû munkájából megismerhetjük a hazai nyomdaipar további érdekességeit. Húsz év gyûjtõmunkájának összegzése ez, aminek egyes részleteit a 16 PRINT & PUBLISHING 142/2013

17 TRADÍCIÓ hasábjain már láthatta az olvasóközönségünk. Kiderül ebbõl az is, hogy nem csak mûalkotásnak tekinthetõ gyönyörû könyvek fûzõdnek a nyomdamûvészek nevéhez, de számos találmány is. Így az írógép vagy a ceruzagyártás is. A 150 példányban készült könyvet kereskedelmi forgalomba nem hozzák, viszont bekerül majd egyebek közt a budapesti Tanmûhely könyvtárába, a hazai nyomdászattal foglalkozó eddig megjelent mintegy kétezer kötet közé. Ott lesz a helye Timkó György: A magyar nyomdagépgyártás története címû munkájának is, amely ugyancsak mostanság látott napvilágot. Ebbõl kiderül az is, hogy bár viszonylag késõn, az 1840-es években kezdõdött Magyarországon a nyomdagépek gyártása, volt idõ, amikor hat európai országba szállítottunk nyomdagépeket, Hollandiába és még a nyomdászat bölcsõjének tekintett Németországba is. -czy- 142/2013 PRINT & PUBLISHING 17

18 TRADÍCIÓ Hincz Gyula, a legszebb Tevan-könyv illusztrátora A legnagyobb elismerés a Pro Arte érdemérem, melyet Ortutay Gyula közoktatási miniszter adományozott a Tevan-nyomdának. Tevan Andor a háború után, 1947-ben kezdett hozzá új könyve, Anatole France: Nyársforgató Jakab meséi címû nagyszabású munka elõkészítéséhez. Ezt a munkátidézi fel e sorok írója, aki több mint harminc éve levélben kereste meg a Nyársforgató látványos, mûvészi illusztrációit rajzoló Hincz Gyulát, kérve a nevezetes könyv elõkészítésének mûhelymunkáira való visszaemlékezésre. A Nyársforgatóról szólva meg kell emlékezni a könyvet készítõ nyomdászok munkájáról. A kézi szedést, az eredeti 18. századi matricáról öntött Didot antiqua betûkkel, Ancsin János, Dencsi Sándor, Fercsik János, id. Svecz András szedték és tördelték. Az illusztrációk fekete szín kliséit a budapesti Sokszorosító Kliségyár készítette. A magasnyomással készült könyvet, Orvos András fõgépmester irányításával, Streit János és Kendra György nyomtatták a klasszikus gutenbergi könyvnyomtatás magas szintjén kivitelezve. Akönyv kötése Kner Erzsébet munkája. Ára: 88 Ft. Dicsérõ méltatások egész sora jelent meg az 1948-as karácsonyi könyvpiac legszebb könyvérõl. Gécs Béla Egy, a könyv illusztrációt méltató szerint: Hincz Gyula, a kitûnõ rajzoló ezekben az illusztrációkban felülmúlta önmagát, megalkotta remekét, s a magyar illusztráló mûvészetet egyszeribe a legnagyobb modern franciáké mellé ha itt-ott nem fölé? lendítette 18 PRINT & PUBLISHING 142/2013

19 TRADÍCIÓ Tevan Andor személyére, a kiváló mûvészre való visszaemlékezés megemlékezés lesz, annál is inkább, mert magam is ritkán hallok róla, holott õ könyvmûvészetünk oly alkotó személyisége, aki példaként érdemli a kiemelést, munkásságáról való megemlékezést. Magam is kis részese voltam egyik mûve, a Nyársforgató Jakab meséi létrehozásában. Mielõtt azonban róla szólnék, meg kell emlékeznem az Amicus kiadóról: Reiter Lászlóról és Lehel Ferencrõl. Több éves viszony alakult ki köztem és közöttük, valamint Pogány Kálmánnal, Kozma Lajossal. Õk vetették fel azt a gondolatot, hogy foglalkozzam könyvillusztrációval is. Általuk kerültem ismeretségbe Tevannal. Keleti Artúrnak Tevannal való közös munkája ismert volt. Talán ban kezdtünk hozzá a realizáláshoz és 1947-ben már teliben voltunk. Ez egy hármas munkabizottság volt Tevan, Keleti és én. S hármunk közös együttmûködése, szoros munkája eredményeképpen született meg Tevan mûve: a Nyársforgató. Tevan volt a szellemi vezér, a formaalkotó, kritikus mûvész és munkakormányos, kivitelezõ. Biztos ítéleteinek alá kellett vetni magunkat, annak hangsúlyozásával, hogy minden javaslatot mérlegelt, meghallgatva, megvitatva, adott esetben elfogadva, magáévá téve az õ szerény minden kis részletet is megfontoló okosságával, avval a hivatást vállaló célból, hogy mûve minél tökéletesebb, könyvmûvészet fejlesztése érdekében kifogástalanabb legyen. Ez akkor nem volt könnyû. Vállalni új viszonyok között a könyvmûvészet formaadás talpra állítását. E mûnél természetesen a megjelenítési forma az elsõ a Tevan koncepciónál (Keleti Heltay G.: Bölcs Aesopus) korszerûbb (France-ibb) megfogalmazást kívánt meg. Szabadosabb tipográfiát nyitottságot, több játékosságot új szabályrendszer fölépítését, színes illusztrációkat. Tevan dolgozott ki, közös megbeszélés alapján az alapformára épített minden lapot oldalpárt az illusztrációk nagyságrendjéig színadás tendenciáig az elõadás technológiáját is beleértve. Többször jött fel Pestre tanácsadásra, konzíliumra Keletivel és velem. A színes alap linódúcokat maga metszette ki s küldte el a betördelt oldalak levonatait az illusztrációkkal. A terv alapvonásaiban meghatározott volt, s mégis az alkotás folyamatában rugalmas, készséges az újabb ötletek beépítésére. Így a Tevan koncepció az állandóan folyamatosan eleven alkotói munka lett. Színpróba válogatásai, formai meggondolásai és alapmetszetei kifogástalanok voltak s esetenkénti korrektúra kérései alaposan indokoltak. A mû hibátlan egysége nemcsak irányító ellenõrzõ, tervezõ, nyomdai hanem, mint említettem közvetlen metszõ és nyomdai személyes munkája eredményeként született meg. Úgy vélem és minden bizonnyal úgy is volt e mûvéig is, mint Tevan-i Tradíció. Amûvészi és ipari munka ilyen egysége volt ez. Nem egy részletpróbát s próbanyomatot, melyet õ készített ma is kegyelettel õrzõk, s gyönyörködöm az általa meghatározott koncepció és ipari keresztülvitel szépségében, mint könyvmûvészetünk ma is példamutató mûben. Tevan mesterrel való kapcsolatom késõbb, pesti funkciójában is fennmaradt. A mester halálával sokat veszítettünk. Szeretettel és mély tisztelettel gondolok rá, úgy, mint alkotómûvészre, s mint kivételes emberre, személyiségre júli 25. Hincz Gyula Tevan Andor ( ) Tevan Andor dedikálása Keleti Artúr ( ) 142/2013 PRINT & PUBLISHING 19

20 DESIGN Sappi: fajvédelmi luxus falinaptár, 2014 Minden állatfotónál más és más felületnemesítést használtak Nyomathordozóként a Sappi különösen fehér cellulózkartonja, az Algro Design Duo szolgált. Grafikai különlegességet jelent a fotók elhelyezése és visszaadása. A képeken 12, kihalófélben lévõ állatfaj látható életterükben, tökéletesen boldog harmóniában. A gyönyörû állatfotókat neves fotómûvészek készítették. A kiadványt a TiPP 4 Verlag gondozta, és az esseni Druck- und Medienhaus Druck- 20 PRINT & PUBLISHING 142/2013

21 DESIGN partner végezte a nyomdai munkálatokat. A 12 veszélyeztetett faj képeinek mindegyikét más-más, nem szokványos nyomatnemesítési eljárással készítették el. A naptársorozatnak ez a harmadik évadja. Mint az elsõ két kiadás esetében, a naptár készítõi a teljes bevételt a veszélyeztetett fajok megmentésére ajándékozzák ben és 2013-ban mintegy 40 ezer euró bevételt az ugandai hegyi gorillák, a namíbiai gepárdok és a keleti-tengeri delfinek megmentésére ajánlották fel. Az elõzõ évben tervezett naptár elnyerte a Printstar 2013 kitüntetést is. Minden hónap két naptárlapból áll. A felsõ az Algro Design Duo 250 g/m 2 -es, ezen látható az állat képe. Az alsó ív Sappi Magno bulk szintén 250 g/m 2 súlyú. Itt látható a naptárrész és egy információs szöveg a veszélyeztetett állatról, valamint a fényképész ismertetése és a fotó keletkezésének körülményei. A naptár lapjait a Druckpartner és a TiPP 4 alumíniumspirál helyett nyers nyírfatartóval rögzítette. Ebbõl könnyedén kiemelhetõk az egyes nyomatok, majd pedig külön-külön is bekeretezhetõk. Minden állatfotónál más és más felületnemesítést használtak. Ezek között megtalálható az eukaliptuszlevelek illata a koalamedve motívumnál, vagy az irizáló, lakkozott jégkristályok a farkas motívumnál. A koralloknál parciális, finoman tapintható struktúralakkozás észlelhetõ. A méhek bundás részeit 3D-hatást keltõ, relief prégelés kelti életre. Nagyon hatásos az UV-fényes lakkozás a fekete üveglapon, melyen egy gekkó ül. The colours of the wind Alessandro Sanna világhírû illusztrátor 1975-ben született. Ismert írók, mint David Grossman, Italo Calvino, Gianni Rodari, Beppe Fenoglio, Cervantes és Lewis Carroll könyveihez készített illusztrációkat ben nyerte el az Andersendíjat, neves nemzetközi újságoknak dolgozik, mint például a New York Times, a The New Yorker, a Vanity FairFrance vagy az olasz Il Corriere della Sera. A naptárt Burgo Respecta satin 250 g/m 2 -es papírra nyomtatták. A borítólap Prisma Silk 2SC, 500 grammos kartonra készült. Mindkét papírfajta FSC-minõsítésû. 142/2013 PRINT & PUBLISHING 21