Önkormányzati jó gyakorlatok

Átírás

1 Ökopolitika az önkormányzatokban képzés háttéranyaga: Önkormányzati jó gyakorlatok Írta: Schmidt Gergő 1

2 Tartalomjegyzék Bevezető...3 Kommunikáció...3 Hulladékcsökkentést eredményező lépések...5 Közösségi kezdeményezések és ezek támogatása...7 Helyi termékek és kereskedelem...8 Zöld közbeszerzés...9 Önkormányzatunk legyen maga is jó példa...12 Hasznos linkek

3 Bevezető Magyarországon a lakosságot érintő környezetvédelmi ügyek 80%-a önkormányzati hatáskörbe tartozó kérdés. Az önkormányzatok környezetvédelmi elkötelezettsége nagyon változó. Sokuk már elismeri, hogy szükségük van saját környezetvédelmi stratégiára, fejlesztésekre a településükön. Sajnos azonban kevesen vannak olyanok, amelyek a környezetvédelemben a pénz megtakarításának lehetőségét vagy a lakosság motiválásának számukra is pozitív hatásait is meglátják. Számos egyéb területen, például európai uniós pályázatokon juthatunk előnyhöz a környezetvédelmi erőfeszítéseink révén. Sokszor érezhetjük azt, hogy a zöldülés témakörében nincs hova fordulnunk kérdéseinkkel az önkormányzaton belül. Ne hagyjuk, hogy a kezdeti bizonytalanság kedvünket szegje: számos civil, környezetvédő szervezet lehet segítségünkre. Szívesen adnak tanácsokat, tartanak előadásokat, ismeretterjesztő rendezvényeket. Éljünk a lehetőséggel: hívjuk meg őket minél több eseményre. Az alábbiakban tehát megmutatjuk, mit tehet az önkormányzat saját településén a környezetvédelem érdekében, illetve azt, hogy ők maguk hogy válhatnak zöldebbé működésük során. A kapcsolódó civil szervezetek elérhetőségeit a dokumentum végén soroltuk fel a teljesség igénye nélkül. Kommunikáció A szemléletformálás mellett a tájékoztatás, az eredmények kommunikálása is rendkívül fontos, fektessünk rá nagy hangsúlyt. Ebben együttműködő partnerek lehetnek: civilszervezetek, művelődési házak, iskolák, egyházak, cserkészek, helyi média, cégek stb. Napjainkban sokszor a közösségi oldalon való megjelenésünk (pl. Facebook, IWIW) hatékonyabb helyszíne lehet a lakosság elérésének, mint a város honlapja, vagy bármilyen más felület. Kulcsfontosságú, hogy mindenhol találjunk olyan civil szervezetet, amelyik szívesen együttműködik velünk környezetvédelmi kérdésekben. Ezért gyakran csupán annyit kell tennünk, hogy felvesszük velük a kapcsolatot. Ugyanakkor fontos partnerként kezelni a civileket, tegyük bele a magunk részét a munkába, hogy valódi együttműködés valósulhasson meg. Az önkormányzatnak is hozzá kell járulnia lehetőségeihez mérten a szervezetek működéséhez, ellenkező esetben hamar elveszíthetünk egy olyan segítőt, amely hiteles, és olcsóbb, mint a forprofit szféra. Civil szervezeti partnerségre jó példa Csór, ahol a település honlapjának zöld rovatát a CSAK (Csóri Alkotó Közösség) szerkesztette a Humusz segítségével. Induljon helyi szinten jól megtervezett közös médiamunka a szereplők (önkormányzat, iskolák, civilek) együttműködésével. Minden műfaj lehetőségeit érdemes kiaknázni: alapinformációkat közlő cikksorozat, riport, interjú jó gyakorlatokról, napi tippek, zöld díj, citromdíj, beszámoló külföldi példákról, az eddigi eredmények ismertetése stb. Különösen nagy szerepe lehet a helyi lakosokkal készített interjúknak, ha az illető részt vesz valamilyen zöld tevékenységben, pl. komposztálásban. Ha saját településünkről számol valaki be a tapasztalatairól, nagymértékben növeli mondandója legitimitását az emberek szemében. 3

4 Több kommunikációs felületet és csatornát kell létrehozni (a lakosság számára is): faliújságok, közösségi hirdetőtáblák, es levelezőlisták, közösségi csoportok rendszeres megjelenésének biztosítása a helyi tévében, rádióban, újságban, beszélgetős klubok kialakulásának segítése erre megfelelő közösségi terek és helyiségek kialakításával. Gyakori megjelenéssel, az elvek és a tények gyakori ismételgetésével lehet célt érni, ha valóban javulást akarunk elérni a településen. Mindehhez fel lehet használni civil és nem civil szervezetek már elkészült anyagait (kiadványok, honlapok, plakátok, matricák, kisfilmek, játékok...stb.), ezeket adaptálni lehet a helyi viszonyokra - amennyiben ez szükséges. Készíttessük el a település honlapjának rendszergazdájával az önkormányzati Zöld hírek rovatot. Ez könnyen kivitelezhető informatikai kérdés, mégis hasznos felületet kaphatunk. Használjuk ki a közösségi honlapok nyújtotta lehetőségeket arra, hogy elérjük a lakosokat, hozzunk létre eseményeket és osszunk meg minél több környezetvédelmi hírt; már itt elkezdhetjük a közvetlen kommunikációt azzal, hogy ötleteket kérünk az emberektől e témában. Biztassuk és ösztönözzük a helyi iskolákat arra, hogy váljanak az országos öko-iskola hálózat részévé, kövessük figyelemmel és tegyük közzé eredményeiket. (lásd Hasznos linkek ) Érdemes továbbá támogatni pl. helyiséggel, hirdetési felülettel az állampolgári csoportok, klubok stb. működését, vitakörök, filmklubok, sportesemények létrejöttét. Ezek hatása legtöbbször csak közép- és hosszú távon mérhető ugyanakkor közösségi élet nélkül helyi kommunikáció csak igen részlegesen vagy egyáltalán nem tud megvalósulni. Lakossági fórumok és állampolgári tanácsok szervezésével, ösztönzésével meg kell teremteni a helyi ügyek megbeszélésének kultúráját. Mindenhol akadnak olyanok, akik önkéntes módon is szívesen kiveszik részüket az ehhez hasonló események koordinálásában, szervezésében. A feladatunk az, hogy őket megtaláljuk; ehhez nyújtanak segítséget a fenti csatornák. A legegyszerűbb, ha kooperálunk egy helyi civil szervezettel. Sokszor már egy helyiség biztosítása is elég arra, hogy zöld tanácsadó irodát vagy információs vonalat tudjanak működtetni az önkormányzat támogatásával. A környezetvédelemben élen járó cégeket, civileket, iskolákat elismerhetjük díjakkal, de azzal is, ha ingyenes megjelenési lehetőséget biztosítunk számukra a település rendezvényein, környezetvédelmi rovataiban. Iskolás osztályokat is bevonhatunk az őket érintő kérdéseknél a döntéshozatalba, így mire felnőnek, tudják mi az az állampolgári tanács vagy lakossági fórum. Ennek révén később nagyobb eséllyel vesznek részt és nyilvánítanak véleményt konstruktív módon. 4

5 Hulladékcsökkentést eredményező lépések A lomtalanításkor kidobott anyagok átlagosan 20-40%-a újrahasználható vagy újrahasznosítható. Egyre több olyan eszköz (bútor, hifiberendezés, távközlési eszköz stb.) jelenik meg a hulladékban, amely kisebb javítás, felújítás után még használható lenne. Érdemes tehát arra ösztönözni a lakosságot, hogy a még használható tárgyaitól ne a lomtalanításkor, hanem az újrahasználat lehetőségét biztosító egyéb csatornákon váljon meg. Ezt akkor fogja megtenni, ha e lehetőségek elérhetősége viszonylag egyszerű. Az önkormányzat ezen feltételek biztosításáért tud tenni. Az alábbiakban olyan szolgáltatásokat sorolunk fel, amelyek működtetésével hulladékcsökkentés érhető el. Általában ezeknek a tevékenységeknek egyéb járulékos hasznuk is van (pl. közösségépítés, helyi munkahely teremtése stb.). Több olyan tárgyat is megveszünk, amelyet tulajdonképpen elegendő lenne alkalmanként kölcsönzőből igénybe venni. A vállalkozói alapon működő kölcsönző szolgáltatások mellett közösségek által fenntartott kölcsönzők is elképzelhetőek, amennyiben ezek működtetését civil szervezetek felvállalják. A gépek (takarítógépek, aprítógép, barkácsszerszámok stb.) kölcsönzése a megelőzés felé mutat, hiszen így a ritkán használt berendezéseket nem kell mindenkinek megvennie. Támogatni kell a javító szolgáltatást végző cégeket, helyi mestereket, akik fel tudják újítani, meg tudják javítani a tárgyakat. Segítségükkel a tárgyak élettartama meghosszabbítható, sok mindent újra lehet használni. Így nem kerül a szemétbe olyan sok veszélyes, problémás anyag sem. Ezzel párhuzamosan népszerűsíteni is kell ezeket a szolgáltatásokat. A könyvtárak, folyóiratokat járató kávéházak mind segítenek csökkenteni a papírfogyasztást, mint ahogy egy jól működtetett teleház is hozzájárulhat az elektronikai hulladékok mennyiségének csökkentéséhez. Mindezt azzal, hogy többen használhatják ugyanazt a terméket. A közösségi színterek, mozik, színházak, élőzenét szolgáltató vendéglátó-ipari egységek segítik az emberi kapcsolatok kialakulását, ellenben csökkentik az otthon felhalmozott szórakoztató eszközök és információhordozók mennyiségét, márpedig ezekből hamar hulladék válik. Támogatni lehet adományfogadó szervezeteket, amelyek megunt, de használható tárgyakat fogadnak, majd közvetítenek rászorulóknak. Ösztönözni lehet adománybolt kialakítását. Az adománybolt lényege, hogy bárki leadhatja megunt, de használható tárgyait, a boltot működtető szervezet pedig ezeket olcsó áron értékesíti. A bevételt a szervezet programjaira forgatják vissza. A bolthelyiség méretétől függően lehet kisebb és nagyobb tárgyakat is fogadni. Egyes nyugat-európai országokban ezeknek már hagyományuk, jól kiépült rendszerük van (ld. pl. a svájci Brockenstube-kat Az adománybolt működhet pénz nélkül is, ilyen esetben a helyi lakosok meghatározott értékű kuponnal rendelkeznek, amelyért tárgyakat vihetnek el (így kiküszöbölhető, hogy valaki rendszeresen nagyobb mennyiségű tárgyra tegyen szert). 5

6 A nagy tömeget vonzó események, rendezvények egyre több hulladékot produkálnak, ezért ezeket kiemelten kell kezelni. A legtöbb problémát az eldobó csomagolások, az egyszer használatos evőeszközök, tányérok, poharak jelentik. A rendező vagy engedélyező szerv előírhatja a részt vevő vállalkozóknak ezek kötelező mellőzését. Egyre nehezebb visszaváltható göngyöleges italokat beszerezni, de még mindig nem lehetetlen. Az olyan rendezvények számára, ahová nem lehet üvegpoharakat vagy göngyölegeket beengedni, léteznek (műanyag) poharakat mosó szolgáltatások (repohár), be lehet vezetni a sajátpohár rendszert (mint a borfesztiválokon), lehet komposztálható tányérokat találni a piacon stb. Újrahasználati központok, illetve ezek hálózata több európai országban kiépült már. A tárgyakat hagyatékokból, lomtalanításból szerzik meg, illetve adományként fogadják. Közös jellemzőjük, hogy javító szolgáltatást is működtetnek (a beérkezett tárgyakat felújítják, megjavítják, ha szükséges). A javító munkára rendszerint tartósan munkanélkülieket képeznek ki, ehhez állami támogatást kapnak. A felújított termékeket olcsóbb áron és/vagy szociális rászorultság alapján értékesítik. Ennek a rendszernek tehát környezetvédelmi és szociális haszna is van. A lakosságban tudatosítani kell a fenti szolgáltatások értékét (pl. civil szervezetek segítségével), illetve amennyiben lehetséges, támogatni kell az ilyen jellegű szolgáltatást üzemeltetőket. Többek között az alábbiakkal: ingyenes helyiség pl. az adománybolt, adományfogadó szervezetek számára; bérleti kedvezmény vagy más kedvezmény a fenti szolgáltatást végző vállalkozásoknak; önkormányzati tulajdonú telephely a tevékenységhez (pl. újrahasználati központ esetében ezt apportként is be lehet vinni a vállalkozásba, ahol így tulajdonrésze lesz az önkormányzatnak); az önkormányzat közhasznú munkásokat alkalmaz a fenti szolgáltatásokhoz; üzemeltetési (normatív) támogatást ad; marketingsegítség megszervezése; a szolgáltatásokról adatbázist készít(tet), és ezeket népszerűsíti (pl. adományfogadó szervezetekről, javító műhelyekről); ingyenes hirdetési felületet biztosít; a települési rendezvényeken biztosítja a fenti szolgáltatások megjelenését (amennyiben ezek témában odaillenek); évente egyszer ingyenes javító napot finanszíroz (pl. megadott javító műhelyekben az aznapi bért az önkormányzat vagy az esemény támogatói állják, a lakosok pedig ingyen javíthatják meg aznap a tárgyaikat ezekben az üzletekben). 6

7 Jogi vonatkozások Amikor az önkormányzat mint településüzemeltető egy rendezvény kapcsán az árusokkal szerződéses jogviszonyba lép, pl. közterület-használati szerződést köt, akkor a szerződéses feltételek között szerepeltetheti, és az egyes szerződő felek számára egyedileg, de kötelező érvénnyel előírhatja, hogy a szolgáltatásukhoz nem használhatnak műanyag és papír poharakat, tányérokat, evőeszközöket. Betétdíjas rendszerű szolgáltatást nem írhat elő, ezt a vállalkozó maga vezetheti be, ha akarja. Példák: Budapesten a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat működtet adományboltot. Az adománybolt működéséről film is készült. Filmek (adományboltról, újrahasználati központról, repohár szolgáltatásról) Cikkek vállalkozásokról és civilekről. Adatbázisok: javítóműhelyek és zöld térkép. Miskolcon a komposztálás előtti gallyaprításhoz használható aprítógép kölcsönző szolgáltatását végzi a Zöld Kapcsolat szervezet (aprítógép kölcsönzés). Az Ökoszolgálat Alapítvány pedig nyílászárók szigeteléséhez ad kölcsönbe ehhez szükséges gépet. Közösségi kezdeményezések és ezek támogatása Környezetvédelmi programunk kizárólag akkor lehet sikeres, ha az önkormányzat minél több érintett csoportot bevon, illetve hagy bekapcsolódni az ezzel kapcsolatos párbeszédbe, tervezésbe és megvalósításba. Ennek egyik módja, hogy közösségi kezdeményezések kialakulását ösztönzi és támogatja, illetve a meglevők működését, fennmaradását segíti. Ezek hatására a programok hatékonysága nagyságrendekkel növekedhet, illetve a konkrét tevékenységek aktivizálhatják a helyi közösség erejét. Ez utóbbi hosszú távon nagy jelentőséggel bír, hiszen a felelős, aktív állampolgárokból álló lakosság nagymértékben tudja javítani a település életminőségét: csökkenti az egymás iránti bizalmatlanságot, növeli a lakókörnyezetért érzett felelősséget és gondosságot, előhozza az emberekben rejlő kreativitást és ezzel helyi megoldások kialakulását segíti elő. Egy, a település életéért felelősséget érző lakóközösségben az önkormányzatnak is könnyebb dolga van. Az alábbiakban néhány közösségi kezdeményezésű programot mutatunk be. 7

8 A cserebere börze lényege, hogy emberek gyűlnek össze azért, hogy felesleges, de még használható tárgyaikat kidobás helyett elcseréljék egymás között. Ez a program a hulladékcsökkentő hatása mellett közösségépítő is. Börzét sokan és sokféleképpen szervezhetnek: kis, informális csoportok, bejegyzett civil szervezetek, iskolák, de láttunk már példát arra is, hogy egy internetes hírportál alkalmazottai szerveztek több alkalommal is ruhabörzét Budapesten. Internetes cserefórumokat lehet létrehozni, illetve a már meglevőket lehet népszerűsíteni. Helyi civilek szervezésében közösen kreatív, a tárgyak javítását tanító szakkörök, műhelyek indulhatnak. (Ilyen például a Zöld Fiatalok cserepiaca Budapest VIII. kerületében vagy a Bringakonyha közösségi kerékpárszerelő műhely.) Játszóterek, közösségi terek felújítását el lehet végezni közösségi munkában: mindenki elhozza a felújításból megmaradt festékeit, ecseteit, és lefestik az elkoszolódott padokat, kerítéseket...stb. Léteznek már közösségi autóhasználatot szervező és népszerűsítő oldalak, ezeket helyi szinten is meg lehet szervezni. Házi komposztálási program civilek szervezésében, ahogy a várpalotai Egészséges Palotáért Egyesület szervezte a helyi szolgáltatóval közösen: tid=3:hirek&itemid=15 Miben segíthet az önkormányzat? ingyenes helyiség biztosításával; a tevékenységek népszerűsítésével, hirdetőfelületek biztosításával; az aktív csoportok munkájának nyilvános elismerésével; együttműködő hozzáállással; ha mindenképpen szükséges pénz a tevékenységhez, akkor pályázati lehetőségek felkutatásával. Helyi termékek és kereskedelem Támogatni kell a helyi termelést és a helyi kereskedelmet, mert így minimális, illetve újrahasználható csomagolás felhasználásával cserélhet gazdát a helyi piacon tej, méz, tojás és több más termék. Csökken a szállításból eredő környezetszennyezés, az embereknek nagyobb rálátásuk van a termékek előállítására. Direkt eladó-vevő kapcsolat alakul ki, így a helyi közösség gazdagodik, hiszen egymástól vásárolnak az emberek. A bevétel a helyi termelők megélhetését segíti. Az önkormányzatnak nincs konkrét eszköze a helyi kereskedelem árukínálatának befolyásolására, de a telephelyengedélyek kiadásánál, az önkormányzati ingatlanok bérbeadásánál érvényesíteni lehet a hulladékgazdálkodási szempontokat. Kedvezményt kaphat az a kereskedő, aki 8

9 hangsúlyosan ügyel az újrahasználható csomagolások forgalmazására, a gyűjtőcsomagolások elkerülésére, a csomagolóanyagok szelektív gyűjtésére stb. Az önkormányzatnak arra is lehetősége van, hogy saját maga szervezzen meg zöldségtermesztést a területein, és az így megtermelt zöldséget a közétkeztetésben tudja közvetlenül felhasználni. Erre már van példa Nagykamaráson. Mit tehet az önkormányzat? Önkormányzati és/vagy civil segítséggel meg lehet teremteni a helyi piac infrastruktúráját. A nyilvános adatbázisokat lehet fejleszteni, amelyből kiderül, hogy ki mit kínál (ld. lentebb a példáknál). Mindezt természetesen úgy, hogy az adózási és a közegészségügyi követelmények betartása ne sérüljön. Az önkormányzat egyéb eszközökkel is támogathatja a helyi piac népszerűsítését, pl. a helyi médiában tájékoztató cikkek és interjúk megjelenését segíti, települési rendezvényeken kedvezményes standot biztosít. Tudatosítani kell a kereskedőkben, hogy kulcsszereplők a város hulladékgazdálkodásában (is), amennyiben rajtuk múlik, hogy mit kínálnak az embereknek. Érdemes számukra külön fórumokat, beszélgetéseket szervezni. Jogi vonatkozások: július 5-én lépett hatályba a 4/2010. (VII. 5.) VM jelű rendelet, mely újra módosította a kistermelői élelmiszer-előállításra és kereskedelemre vonatkozó előírásokat. A jogszabály olyan civil javaslatokat is tartalmaz, melyek a korábbi rendeletmódosításba nem kerülhettek bele. A változás újabb lehetőségeket is nyit a kistermelők számára. Ezekről összefoglaló itt: Betétdíjat jelenleg csak a gyártó vagy a forgalmazó vezethet be a termékre, ezt központilag vagy helyileg előírni nem lehet (ld. 209/2005. Korm. r.). Ugyanakkor az önkormányzat egyes esetekben kedvezményeket biztosíthat azoknak a vállalkozóknak, akik újratölthető csomagolásban forgalmazzák termékeiket. Zöld közbeszerzés Az Európai Unió részéről régi elvárás, hogy a tagállamok valósítsák meg az un. Zöld közbeszerzés gyakorlatát. Ennek az uniós országok többsége már eleget tett, sajnos Magyarországon még nem született meg az erről szóló, kötelező érvényű törvény. Ennek ellenére a közbeszerzést kiíró önkormányzatok és más, állami intézmények jó példával járhatnak elől, és beépíthetnek ilyen jellegű elvárásokat saját beszerzéseikhez. Az alábbiakban ehhez nyújtunk segítséget a lehetőségek, valamint meglévő példák bemutatásával. 9

10 Az Európai Unióban elfogadott definíció szerint zöld közbeszerzés az olyan közbeszerzés, amely során az ajánlatkérők a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait, így az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzik a környezetbarát technológiák és termékek terjedését. Magyarországon a közbeszerzési törvény lehetővé teszi a közbeszerzések során környezetvédelmi szempontok figyelembevételét, de nem kötelez erre. A részletes jogi feltételeket a közbeszerzési törvény tartalmazza ( ugyanakkor érdemes kiragadni egy mondatot a törvény 2009-es módosításából: az ajánlatkérőnek beszerzése megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételére. Mik az ajánlatkérő lehetőségei? Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy olyan ajánlatokat kapjunk, amelyek valódi környezetvédelmi előnyökkel járnak, és amelyeket nem tudnak egykönnyen kikerülni az ajánlattevők, nincs más dolgunk, mint a műszaki leírásban elhelyezni a megkövetelt környezetvédelmi teljesítményre vonatkozó jellemzőket. Ezek vonatkozhatnak a termék gyártására, a keletkező hulladék mennyiségére és minőségére, energiafogyasztásra stb. Általánosan elterjedt az a tévhit, hogy a zöld termékek drágábbak, mint szennyező társaik. Ez szerencsére korántsem mindig igaz, például az újrahasznosított papír sok esetben jelentősen olcsóbb, mint hagyományos társai. Amennyiben félünk a drágább ajánlatoktól, vagy nem vállalhatjuk a közép- és hosszabb távú megtérülés lehetőségét, építsük be a zöld szempontokat a közbeszerzésbe kis súlyszámmal, az árat pedig magas súlyszámmal. Így elkerülhetjük, hogy egy környezetbarát, de drága megoldást kelljen választanunk, mégis jelezzük a piac számára e szempont figyelembevételét is. Érvényesíteni szeretné a zöld szempontokat, de nincsenek ismeretei ezekről? Mi a teendő ilyenkor? A legfontosabb, hogy ne adjuk fel. Számtalan forrásból szerezhetünk segítséget, információt. A törvény nem teszi lehetővé, hogy olyan elvárásokat adjunk meg a beszerzés során, amelyek kizárnak ajánlattevőket és árukat. Például nem köthetjük ki, hogy csak a Der Blaue Engel által minősített termékek felelnek meg. Ennek ellenére nagy segítséget jelent, ha egy meglévő környezetbarát minősítés legyen az a Der Blaue Engel, az Energy Star vagy más kritériumait részben vagy teljes egészében átvesszük, mint saját elvárást. Szintén kizárja a szabályozás az olyan típusú zöld közbeszerzések kiírását, amik azzal a céllal jönnek létre, hogy előnyben részesítsék a helyi vagy nemzeti szállítókat. Azaz, ebben az esetben is érvényes az unió diszkriminációt tiltó szabályozása. A beszerzési osztály egy munkatársát érdemes a témát érintő továbbképzésre, tanfolyamra beíratnia az önkormányzatnak. Megéri az egyszeri befektetés annak érdekében, hogy a 10

11 későbbiekben teljes mértékben kihasználhassuk a zöld közbeszerzés nyújtotta lehetőségeket és előnyöket A szabályozási háttér és a gyakorlati alkalmazást elősegítő dokumentumok: A zöld közbeszerzés kézikönyve: df Válaszok gyakran ismételt kérdésekre: Milyen haszon származik a zöld közbeszerzésből a környezetvédelem mellett? Az önkormányzat vagy intézmény presztízsnövekedése. Előnyök az európai uniós pályázatoknál. Közép- és hosszabb távon jelentős megtakarítás az esetek többségében. Segítséget jelent, hogy az ajánlatkérő az ökocímkével ellátott termékek esetén vélelmezheti a közbeszerzési műszaki előírásoknak való megfelelést. A környezetbarát termékek gyakran különös tekintettel a vegyszer-helyettesítőkre jelentős mértékben kímélik egészségünket, számos megfigyelés bizonyítja, hogy ezek használatával a betegszabadságok száma jelentősen csökken. Számos környezetbarát termékminősítés esetén ergonómiai és más, a használat szempontjából fontos tényezőkre is standardokat alkalmaznak; ezek nagyban hozzájárulnak a dolgozók jó munkahelyi közérzetéhez és hatékony munkavégzéséhez. A Fővárosi Önkormányzat saját zöld közbeszerzési szabályzata az első ilyen törekvés Magyarországon. A fővárosnál azt tűzték ki célul, hogy az Európai Unió vonatkozó törekvéseivel összhangban a közbeszerzések legalább 40%-a tartalmazzon legalább egy környezetvédelmi kritériumot. Ezt biztosítandó alapesetben minden beszerzésnél érvényesíteni kell zöld szempontokat, kivéve, ha az az eljárás sürgőssége miatt nem lehetséges, vagy ha a környezetvédelmi kritériumok teljesítése aránytalanul (20%-nál nagyobb mértékben) megdrágítaná a beszerzést. Ettől eltérő esetekben e kötelezettség alól csak a Környezetvédelmi Ügyosztály adhat felmentést. Érdemes kiemelni a Fővárosi Önkormányzat Közbeszerzési Ügyosztálya, a Magyar Közbeszerzési Intézet és a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) együttműködését a zöld közbeszerzések lehetőségeinek kihasználására a takarítási szolgáltatások területén. A MATISZ-nál külön bizottság foglalkozik a kérdéssel, egyik kiemelt céljuk, hogy a kiírásokban, kritériumok meghatározásában segítséget nyújtsanak az arra nyitott önkormányzatoknak. 11

12 Információk a MATISZ projektről: Milyen szempontokat lehet figyelembe venni egy-egy termékkategória esetén? Vegyünk egy példát, legyen ez egy számítógép beszerzése. Ez esetben az alábbi környezeti tényezők azok, amikre érdemes kitérnünk: bővíthetőség (a hosszabb élettartam érdekében); energiahatékonyság; újrafelhasználhatóság és újrafeldolgozhatóság a könnyű szétszerelhetőség és megfelelő anyagok segítségével; veszélyes anyagok csökkentése; alacsony sugárzás és zajszint; csökkentett csomagolóanyag; a termék visszavételére, környezetbarát hulladékkezelésre vonatkozó garancia. Ilyen termék esetében nagy segítségünkre lehet az olyan műszaki minősítések szempontrendszerének átvétele, mint az Energy Star vagy a TCO 05, amelyeket a honlapjaikon megtalálhatunk. Ez ugyan csak egy termékkategóriára vonatkozó példa, de jól mutatja, milyen sok lehetőség közül választhatók ki a számunkra legfontosabbak. De szolgáltatások, például egy takarítási szolgáltatás kiválasztása esetén ugyanígy kizárhatjuk például az élő szervezeteket, vizeket károsító, allergizáló hatású vegyszereket, illetve itt is kitérhetünk a szolgáltatás során keletkező hulladék mennyiségének és minőségének meghatározására, stb. Önkormányzatunk legyen maga is jó példa Fontos, hogy az önkormányzat maga is jó példával járjon elöl a környezetvédelemben. Ebben a fejezetben megmutatjuk, milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre, ha költséghatékony, mégis jól kommunikálható és példamutató módon akarjuk zöld irodává varázsolni a munkahelyünket. A következőkben igyekeztünk elsősorban azokat a lehetőségeket bemutatni, amelyek azonnal, vagy rövid távon megtérülnek az önkormányzat, illetve a település számára. Így a változtatások költségeinek finanszírozásával sem kell sokat bajlódnunk. Kezdetben a legtöbb dolgozó teherként tekint a plusz odafigyelést igénylő, új szokásokat bevezető belső szabályozásokra, még ha azokat környezetvédelmi célokból hozták is meg. Ez valószínűleg nálunk sem lesz másként, ezért nagyon hasznos, ha a tervek ismertetése mellett 12

13 kikérjük a munkatársak véleményét is, így ami előadásnak indul, interaktív ötleteléssé válhat. Ezek a megbeszélések inspirálóan hatnak a kollégákra, és maguk is részeseivé válhatnak egy alkotó folyamatnak. Amikor eldöntjük, hogy energiafogyasztásunkat csökkenteni fogjuk, elsőként a világítási rendszer átalakításához kezdjünk hozzá. A hagyományos izzóról takarékosra való cserével a világításból fakadó költségeket ötödére lehet csökkenteni ami egy iroda esetében igen tetemes összeg, nem mellékesen pedig ezek élettartama hatszorosa a hagyományos villanykörtékének. A mellékhelyiségekben mozgásérzékelőket szereltethetünk fel, amelynek segítségével megszűnik az égve felejtett lámpákból adódó pazarlás is. Tudatosítsuk a munkatársakban a kérdés fontosságát, helyezzünk ki ismertetőket, matricákat a tárgyalókban, konyhában, bejáratnál, amely a világítás lekapcsolásra hívja fel a figyelmet. Ilyen matricákat például a Humusz nevű civil szervezet készít, amely ismét jó példa lehet a civilekkel való együttműködés lehetőségeire. Gyakran az önkormányzatok is nagy ásványvízfogyasztók. Márpedig a hulladék, így a petpalackok számát valamilyen módon csökkenteni kell. Sokat spórolhatunk, ha a szűrt csapvizet rendszeresítjük, így kancsókból ihatjuk nap mint nap a friss vizet. Hogy senki nek se okozzon problémát a változás, a buborékos ásványvizet szódagéppel helyettesítsük. A vízzel való takarékoskodás érdekében perlátorokat szereljünk be a konyhában és a mellékhelyiségekben egyaránt. Ez az apró és olcsó szerkezet a víz mozgási energiájának segítségével levegővel dúsítja azt. Így amellett, hogy a vizet lágyabb tapintásúvá teszi, egyszerű és költséghatékony módja annak, hogy a vízfogyasztásban körülbelül 40%-os csökkenést tudjunk elérni. A dolgozók figyelmét hívjuk fel arra, hogy amikor csak lehetséges elektronikusan kezeljék a dokumentumokat, és kerüljék a papírfelhasználást. Ha az mégis szükséges, akkor a kétoldalas nyomtatást válasszák, ami már önmagában is akár 50%-os papírfelhasználás-csökkenést eredményezhet. Ennek érdekében akár belső szabályzatot is létrehozhatunk. Fontos, hogy ezt megfelelően kommunikáljuk; ne csak új szabályokat hozzunk, de ismertessük is azok értelmét a dolgozók számára. Ha lehetőség van rá, vonjuk be a kérdések megvitatásába a lehető legtöbb dolgozót, és ez ne merüljön ki csupán egy zöld ötletládában. A jövőben eszközbeszerzésnél részesítsük előnyben a kétoldalas nyomtatásra alkalmas gépeket, ahol pedig már van ilyen, ott a kétoldalasság legyen az alapértelmezett beállítás. Fokozatosan rá kell szoktatni az alkalmazottakat, hogy elektronikusan intézzék a belső levelezést, és az átállást az elektronikus iktatás bevezetésével is támogatni kell. A fentiek mellett papírdobozokat helyezhetünk el az asztaloknál és a nyomtató-fénymásolóknál az irodai papírhulladék számára. Ennek szelektív gyűjtésével szintén jó példát mutat az önkormányzat. A recepción, a veszélyes hulladéknak számító szárazelemek számára gyűjtőedényt helyezzünk el. 13

14 Példa: Az önkormányzatokhoz hasonlóan az iskolák is rendkívül költségérzékenyek, ezért a Szegedi Tudományegyetem eredményei kellően meggyőzőek lehetnek számunkra. Amikor az egyetem úgy döntött, hogy csatlakozik a Zöld Iroda versenyhez (lásd,,hasznos linkek ) azt a célt tűzte ki maga elé, hogy apró lépések mentén haladva minden tőlük telhetőt megtesznek munkatársaik környezettudatos szemléletformálásáért, felhívják a figyelmet arra, hogy már kevés odafigyeléssel is nagy eredményeket lehet elérni az energiatakarékosság terén. A közel három hónapon keresztül zajló versenyben az SZTE részéről több mint 80 ember közel m2-en vett részt, programot dolgoztak ki és valósítottak meg az a papírfelhasználás csökkentése, az irodatechnika fejlesztése, zöldítése, a rendezvények környezetbarát módon történő szervezése, a tudatformálás, az energiatakarékosság- és tudatosság és nem utolsósorban a munkahelyi légkör javítása terén. Mégis a legfontosabbak az energiatakarékossági beruházások voltak, amelyekkel végül helyezést is elértek. Sajtóközleményüket így zárják: Nagyon büszkék vagyunk a díjra, de még büszkébbek a tényleges eredményekre, hiszen az intézkedések nagymértékben csökkentik a környezeti terhelést. A program egybenpozitív példát mutatott a munkatársaknak abban a tekintetben is, hogy ilyen zöldprogramok indítása alternatívája a megszorításoknak: a zöldprogram bevezetett intézkedéseitől havi szinten 1-1,5 milliós megtakarítást várunk, mely éves szinten 3-5%-os energiafelhasználási javulást jelent a 25 ezer négyzetméteres Központban. Hasznos linkek A Humusz Szövetség (régebbi nevén Hulladék Munkaszövetség) 14 magyar környezetvédő szervezet szövetségeként működő független társadalmi szervezet, mely 1995 óta küzd az erőforrások pazarlását természetesnek tekintő termelés, szolgáltatások és fogyasztás ellen elsősorban a hulladékgazdálkodás megelőzés, hasznosítás és ártalmatlanítás területén. A REC saját kezdeményezésű projektjei között olyan témakörökkel foglalkoznak, mint: Környezetvédelmi oktatás és képességfejlesztés; Információ és tájékoztatás; Civil szervezetek és helyi önkormányzatok támogatása; Környezetvédelmi jogalkotás és alkalmazás; Társadalmi részvétel a környezetvédelmi döntéshozatalban; 14

15 Települési környezetvédelmi programok elkészítése; Környezeti menedzsmentrendszerek bevezetése; Környezeti jelentések készítése. Az Ökoszolgálat Alapítvány Magyarország első lakossági környezeti tanácsadó irodája. Pozitív alternatívák felmutatásával igyekeznek tenni a környezettudatos életmódra való nevelésért. Minden, ami komposztálással összefügg. A Magyar Közbeszerzési Intézetet (MKI) az egyre hangsúlyosabban megfogalmazódó igény hozta létre, amely szerint szükség van egy olyan szakmai oldalra a közbeszerzésekkel, annak versenyjogi vetületeivel foglalkozók vagy az iránt érdeklődők számára, mind ajánlatkérői, mind ajánlattevői oldalról, ahol valóban szakmabelieknek van lehetőségük gyakorlati információk széles körben történő megismerésére, átadására, kapcsolattartásra. A KÖVET Egyesület egyik legnépszerűbb, 1999-ben kidolgozott eszköze a Zöld Iroda Program, melynek keretében számos kis- és nagyvállalat, különböző méretű intézmény és civil szervezet irodájában honosodott meg a környezetkímélő és emberbarát irodai működés, valamint a munkatársak tudatformálása. Az ökoiskolákról bővebben. Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata: a lakosság, a nyilvánosság tárgyilagos tájékoztatásán túl, adatbázisok frissítése, tájékoztató kiadványok, tematikus füzetek, szórólapok megjelentetése, rendezvények (előadások, fórumok, sajtótájékoztatók, kiállítások stb.) szervezése a hálózat főbb tevékenységi köre. 15