írta alá). Makó, Marcali komplex kistérségekként jött létre. A miskolci kistérségben a nagyvárosok és térségeik speciális tulajdonságait

Átírás

1 Szeptemberben a kormány elfogadta a közszolgáltatások modernizációját tartalmazó reformtörekvéseket, amelyeket négy pontban határozott meg: 1. A közigazgatás területi rendszerének a korszerûsítése (kistérségek, régiók). 2. A területfejlesztés korszerûsítése. 3. A szolgáltató állam kiépítése, azon belül az elektronikus kormányzás és ügyintézés elterjesztése, a központi közigazgatás átalakítása, a közigazgatási hatósági eljárások újraszabályozása. 4. Az önkormányzati finanszírozási reform megvalósítása. A KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Az IDEA-munkacsoport három, részletes programjavaslatot készített, amelyekben meghatározta a közigazgatási szolgáltatások alapjait. Az errôl szóló dokumentumokat országszerte szakmai, társadalmi körben vitatták meg, polgármesterek és jegyzôk közremûködésével. A Belügyminisztérium koordinálásában elkészült a kistérségi intézmények szabályozását tartalmazó törvényjavaslat, azzal a céllal, hogy komplex kistérségi társulások alakuljanak. * Kapcsolódó írásunk a nyolcadik oldalon. Számvetés Januárban a belügyminiszter értékelte a tárca elmúlt évi munkáját. Beszámolójában az egyik legfontosabb feladatként a teljes közigazgatási-közszolgálati reformot jelölte meg, hallhattunk a minisztérium jogalkotási, törvény-elôkészítési folyamatban betöltött szerepérôl, az önkormányzatok gazdálkodásáról. Megtudhattuk, hogy a riogatások ellenére egyetlen önkormányzat sem ment csôdbe és a 2002-es béremelések fedezetét is teljes mértékben megkapták A kormány rendeletben fogadta el az új kistérségi lehatárolást, mely 168 kistérséget tartalmaz. Elkészült a területfejlesztési törvény. Elkezdôdött a decentralizáció, több mint 20 milliárd forint sorsáról térségi szinten döntenek. A régiók közötti pénzek elosztását a kormányrendeletben szabályozta. A belügyminisztériumi hatáskörbôl regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe került többek között a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatása, az Állami Támogatású Bérlakás Program. A Regionális Fejlesztési Tanácsok meghatározott jogszabályok alapján dönthetnek a hatáskörükbe utalt pénzeszközök felhasználásáról. Hat kistérségben modellkísérletek kezdôdtek. Baja, Makó, Marcali komplex kistérségekként mûködnek; Tabon közoktatási, Zalaegerszegen speciális pénzügyi kistérségi együttmûködés jött létre. A miskolci kistérségben a nagyvárosok és térségeik speciális tulajdonságait vizsgálják a szakemberek. A közigazgatás modernizációjáról több alkalommal tartottak egyeztetést az önkormányzati érdekszövetségekkel, a Kiss Péterrel közösen aláírt nyilatkozatot a hetek közül hat érdekszövetség támogatta (a Gémesi György nevével fémjelzett Magyar Önkormányzatok Szövetsége nem írta alá). A KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOKRÓL A miniszter asszony értékelése alapján a közigazgatási hivatalok jelentôs mértékû, jó minôségû munkát végeztek: részt vettek a reformprogram kidolgozásában, a közigazgatási hivatalok készítették el a kistérségi lehatárolásokat. A hivatalok szervezésében bonyolították le a modernizációs törekvésekrôl szóló társadalmi vitákat. Tavaly a hivatalok egyik legjelentôsebb feladata az önkormányzati jogharmonizáció áttekintése volt. * Becslések szerint, a teljes önkormányzati joganyag több mint 50 százalékát sikerült áttekinteni. (Ez egy átlagos becslés, nagyvárosoknál 70 százalék fölötti). A probléma a kistelepüléseknél van, ahol a jogharmonizációs folyamatok áttekintése rendkívül körülményes feladat. AZ OKMÁNYIRODÁKRÓL Lamperth Mónika hangsúlyozta: a közigazgatási reform egyik legfontosabb célja az, hogy emelje a polgároknak nyújtott szolgáltatások minôségét. Ehhez az okmányirodák mûködését korszerûsíteni kell. Fontos, hogy az okmányirodák szolgáltatásai minôségben és mennyiségben is fejlôdtek. Folytatódott az okmányirodák kihelyezése a bevásárlóközpontokba, vidéken a közlekedési csomópontokhoz. A minisztérium szakemberei azt állítják, hogy az új irodák beváltották a hozzájuk fûzött reményeket, mert az államigazgatási szolgáltatások közelebb kerültek az állampolgárokhoz. Tavaly öt új okmányirodát nyitottak. A szolgáltató állam megteremtésének célja az is, hogy interneten keresztül lehessen idôpontot kérni ügyintézés céljából. Ebben a programban eleinte tizenhárom okmányiroda vett részt, mára már több mint negyven. Az okmányirodák zökkenômentesen, igaz, jelentôs várakozási idôvel, több mint 1,4 millió útlevelet cseréltek ki, az 6 ÖN KOR KÉP január február

2 elvégzett ügyek száma meghaladta a 11 milliót, ez 40 milliárd forint bevételt jelentett az államnak. AZ ÖNKORMÁNYZATOKRÓL A belügyi beszámoló szerint a korábbi riogatásokkal ellentétben 2003-ban egyetlen egy település sem ment csôdbe, a 2002-es béremelések fedezete teljes mértékben az önkormányzatok rendelkezésére állt. Az elemzôk szerint ezt támasztja alá az a tény is, hogy tavaly csökkent az önhikisek száma. A polgármesteri törvény alapján a polgármesterek illetménye is növekedett ban cél- és címzett támogatásokra együttesen több mint 56,5 milliárd forint jutott. 107 beruházás céltámogatásokból, 55 beruházás címzett támogatásokból valósult meg. A 2003-as évet nézve majdnem 8,4 milliárd jutott céltámogatásokra és nem egészen 4,7 milliárd forint a címzett támogatásokra. (2002-ben 11,9 milliárd forint jutott céltámogatásokra és 2,4 milliárd forint címzett támogatásokra.) 2003-ban négy település kapott városi rangot: Kaba, Nyékládháza, Albertirsa és Bábolna. NAGYOBB BERUHÁZÁSOK Egészségügyi A Fôvárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház rekonstrukciója, több mint 6 milliárd forint a beruházás összértéke. Kazincbarcikai Városi Kórház modernizálása, több mint 2,6 milliárd forint a beruházás összértéke (2,6 milliárd a támogatás). Kaposi Mór Megyei Kórház rekonstrukciója, 3,6 milliárd forint a beruházás összértéke (3,5 milliárd támogatás). Kultúrát támogató Székesfehérvári Vörösmarty Színház. A beruházás összértéke 3,6 milliárd forint, ebbôl a támogatás mértéke 3,36 milliárd forint. Oktatást, képzést támogató Makói Erdei Ferenc Szakközépiskola. A beruházás összértéke több mint 1,4 milliárd forint, melybôl a támogatás 1,36 milliárd forint. Szociális Kaposvárott a Siketek Iskolája. A beruházás teljes költsége meghaladja az 1,4 milliárd forintot, ebbôl 1,36 milliárd forint a támogatás. Idôsek otthonának építése Bonyhádon. A beruházás 1,1 milliárd forintba kerül, melybôl 1,02 milliárd forint a támogatás. A helyi és a kisebbségi önkormányzatok teljes bevétele 2002-ben állami támogatások, normatíva 871 milliárd forint. önkormányzatok saját, tôke jellegû, felhalmozási egyéb bevételei 882 milliárd forint. Az önkormányzatok összes bevétele 1753 milliárd forint volt ban állami támogatások, normatíva 1131 milliárd forint önkormányzatok saját, tôke jellegû, felhalmozási egyéb bevételei 1254 miliárd forint. Az önkormányzatok összes bevétele 2385 milliárd forint volt. Kistérségi megbízottak Alackerné Vincze Katalin; Babos Lászlóné Gyomaendrôd; Balics Elemér Csorna; Balogh László Eger; Balogh Gabriella Mezôkovácsháza; Bagó József Csesztreg; Barabás Péter Debrecen; Baranyai Konrád Sándor Sopron; Barkóczy József Tab; Bernáth András Tapolca; Bodnár Erika Pécs; Bonyhádi Szilvia Veszprém; Bori Attila Nagykáta; Boros Szilvia Szentes; Buczkó Ferenc Pécs; Bunchák Gábor Dabas; Burján Emese Eszteregnye; Csáki Miklós Monor; Cselik Mária Magdolna Kalocsa; Csernus Ferenc Tiszakécske; Csige János Tata; Csordásné Pindur Renáta Mór; Dr. Csörnyei László Pécs; Deák Ibolya Kulcs; Dénes Anita Salgótarján; Ducsai Attila Sátoraljaújhely; Egyed Árpád Nagyatád; Engárd Ferenc Budapest; Fábián Zoltán Kazincbarcika; Fekete Béla Csaba Püspökladány; Fejes János Eger; Fódi Károly Jánosháza; Ferenczi László Farád; Fogl András Kiskunmajsa; Fodor Csaba Mórahalom; Farkas Brigitta Sümeg; Gál Tamás Bócsa; Dr. Gárdos László Nyírbátor; Dr. Gerôné Ladányi Anna Dunakeszi; Guitprechtné Molnár Erzsébet Türje; Dr. Gundy György Veresegyház; Gyetvay Gábor Gersekarát; Dr. Halmai Gyula Mezôkövesd; Hajdú Miklós Baja; Harkainé Lajkó Erika Jánoshalma; Hetlinger Zoltán Bicske; Dr. Hetzer Bernadette Barcs; Hollósi László Kadarkút; Horváth Péter Üröm; Horváth Vilmos Szombathely; Hosszú András Marcali; Hubai Imre Ózd; Huszti Levente Zalaszántó; Hutvágnerné Kasper Judit Zirc; Igaz Sándor Zalahaláp; Dr. Jancsurák Sándor Edelény; Janowszky Sándor Orosháza; Kácsor Péter Kistelek; Dr. Kármán Ferenc Vác; Kelemen Szabolcs Szécsény; Kertész István Mátészalka; Kiss Csaba Kenderes; Kiss Zsuzsanna Szerencs; Klucsik Éva Enying; Koller Zoltán Sellye; Kovács Edina Nyíregyháza; Kovács János Nádasd; Kovács Tibor Makó; Kôrösiné Bódi Judit Hajdúnánás; Kôrösy Gáborné Hajdúszoboszló; Dr. Kulcsárné Kovács Katalin Sárbogárd; Lakosné Németh Erika Sásd; Lamos István Baktalórántháza; Lándori Gyuláné Esztergom; Látkóczki Bálint Balassagyarmat; Lovász László Csongrád; Lucskai Endre Körmend; Magyar Endre Fehérgyarmat; Markó Melinda Lengyeltóti; Máthé Zsolt Kisújszállás; Medve Erzsébet Gödöllô; Meixner Gábor János Szekszárd; Mezô József Gyöngyös; Miklósi Attila Békéscsaba; Molnár János Polgár; Molnár József Gerjen; Molnár László Martfû; Murányi Norbert Mezôkövesd; Dr. Nacsa János Gödöllô; Nagy Noémi Heves; Nácsa Balázs Tiszavasvári; Naszvadi Balázs Dombóvár; Odorics Zoltán Csaba Rábakecöl; Oltvári Tibor Balatonfenyves; Olvasó György Csurgó; Dr. Orbán Péter Gyál; Palotai Sándor Jászkarajenô; Pál Károly Várpalota; Pálffy Viktor Újfehértó; Pálinkás Szilvia Szigetszentmiklós; Pappné Ignácz Katalin Encs; Patócs Tamás János Székesfehérvár; Peigelbeck Rita Hatvani; Petruch Andrea Tatabánya; Péter János Hajdúböszörmény; Pozsgai Balázsné Gyôr; Rácz Imre Hódmezôvásárhely; Radnai István Jánoshalma; Ratkai Imre Szeged; Rába László Kôszeg; Reviczki László Pásztó; Seprenyi Rita Dorog; Sibak András Tapolca; Simon Zoltán Csönnyeföld; Sinka Sándor Rétság; Sipos László Tarpa; Ifj. Sógorka Miklós Súr; Szabó János Rétalap; Szabó Perpétua Kercaszomor; Szabóné Dosztály Tímea Záhony; Dr. Szebényi Noémi Veszprém; Szeibert Edéné Pécsvárad; Szenczyné Witzl Éva Tamási; Szente Imre Balatonszabadi; Szilágyi Péter Berettyóújfalu; Szilágyiné Holczer Anikó Balmazújváros; Szívós László Okány; Szkircsák István Sárospatak; Szôkéné Hajduk Andrea Pakod; Szôkéné Vörös Rozália Kunszentmiklós ; Takács László Bonyhád; Takács László Kunszentmárton; Tarjányi Dezsôné Kiskunfélegyháza; Tassi József Viktor Oroszlány; Tálos László Pápa; Tánczos Mihály Szombathely; Téttry Rita Jákfa; Tolnai Zoltán Kunmadaras; Tóth Csilla Szigetvár; Tóth Gergely Ajka; Tóth J. Sándor Miskolc; Tóth Rebeka Bábolna; Vajda János Szentendre; Varga Gábor Törökbálint; Varga Gizella Dunasziget ; Varga Mihály Füzesabony; Varga Tamás Tiszaújváros; Vargáné Dukát Éva Békéscsaba; Vágnerné Farkas Mária Gárdony; Versegi László Jászberény; Végh Gábor Csenger; Végh Gyula Bátonyterenye; Virág Tamás Szeged; Voloncs László Fony; Weiszenberger László Kiskunhalas Forrás: Közigazgatási kalendárium január február ÖN KOR KÉP 7

3 Vízgazdálkodási Több mint 7,9 milliárd forint összköltséggel épül Jászberény térségében egy szennyvízközmû. A beruházáshoz több mint 3,8 milliárd forint támogatást kapott a térség. A beszámoló szerint tavaly a Lamperth-forintok több mint 2,35 (I.-VI. ütem) milliárdot jelentettek. Ebbôl 686 kedvezményezett önkormányzat próbálta megoldani a pénzügyi zavarokat. (A nagyobb városok közül Csurgó, Ózd és Salgótarján részesült ilyen támogatásban) májusában alakult meg az Önkormányzatok EU Információs Központja. A központ elsôszámú feladata az önkormányzatok tájékoztatása a településeket érintô uniós ügyekrôl, pályázati-, továbbképzési lehetôségekrôl. Az információs központ több mint 2000 önkormányzattal áll rendszeres kapcsolatban. Önkihibôl a települési önkormányzatok 2003-ban több mint 15,5 milliárd forintot kaptak, Bérkihibôl majdnem 7 milliárd forint jutott. (2002- ben 16,7 milliárd forint volt az önkihi, a bérkihi, még nem létezett.) JOGALKOTÁS A minisztérium által kezdeményezett, fontosabb törvények és határozatok: Az Országgyûlés elfogadta a helyi önkormányzatok évi új címzett támogatásáról szóló törvény módosítását; a köztisztviselôk és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítását; a társasházakról szóló törvényt; a fôvárosi önkormányzat LAKÁS- ÉS ÉPÍTÉSÜGY A szakterületek hatékonyabb képviselete, az egységes szakmai irányítás megteremtése érdekében létrejött az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal. A lakáspolitikával összhangban elkészült a 15 éves Nemzeti Lakásprogram. A hivatal hangsúlyt helyezett a lakóépületek állagának megóvására, a leromlott mûszaki állapotú épületek helyreállítására, valamint új lakóházak építésére. A Széchenyi-terv keretében a bérlakás-program kisebb módosításokkal folytatódott, bizonyos elemekben bôvült. A benyújtott pályázatok száma növekedett, ban meghaladta a négyszázat. A települési önkormányzatok tavaly százalékos állami támogatást kaptak bérlakásépítésre. Ahhoz, hogy a szükséges önerôt biztosítsák, több önkormányzat hitelt vett fel: a törlesztéshez az állam nyújtott kamattámogatást, a vissza nem térítendô támogatás mellett. Új projektek is indultak, ilyen a panelprogram és a termofor kémények felújítását célzó támogatási rendszer. és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényt az európai parlamenti választások menetét szabályozó törvényt. A Belügyminisztérium 26 kormányrendelet és 15 kormányhatározat kidolgozásában vett részt. A belügyminiszter 45 BM -rendeletet és további 13, társminisztériumokkal közösen alkotott együttes rendeletet, illetve 16 utasítást adott ki. A belügyminisztériumi felmérés szerint, az önkormányzatok jogharmonizációs feladatainak teljesítését elemezve, a feladat végrehajtása látszólag megyénként más képet mutat. Ennek oka az, hogy egy-egy kérdést eltérôen értelmeztek a választ adók. A jogharmonizáció aktuális helyzetének megítélésekor fôként a helyi rendeleteket vették figyelembe, és nem kapott hangsúlyt a helyi jogszabályok vizsgálata. A jogharmonizációs feladatok teljesítése település típusonként más képet mutat. A megyei (fôvárosi) önkormányzatok többségénél a (fô)- jegyzô irányításával, a szakapparátus folyamatosan végzi a munkát, a helyi jogszabály-nyilvántartások naprakészek, és elektronikusan is megtalálható a joganyag. A deregulációs programot nem mindenhol hajtották végre (pl. Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén), de a jogharmonizációs feladat teljesítése folyamatos, a rendeletek felülvizsgálata jól halad, a készültség százalékos. Már vannak olyan megyék, ahol befejezték a jogharmonizációt (a Hajdú-Bihar, Vas, Zala megyei önkormányzat). A megyei jogú városoknál, nagyobb városoknál, és a fôvárosi kerületi önkormányzatoknál is tudatosan végzik a munkát. A jegyzôt felkészült szakértôk segítik. Az önkormányzatok többségénél már megtörtént a dereguláció, a rendeleteket egységes szerkezetbe foglalták, naprakészek és többségében elektronikusan is nyilvántartottak. A helyi jogszabályokat folyamatosan felülvizsgálják, a központi szervek által elfogadott jogszabály-módosítások által elôírt rendeletalkotási, illetve módosítási kötelezettségüknek határidôben eleget tesznek, és jó ütemben haladnak az eredeti jogalkotási hatáskörükben elfogadott rendeletek felülvizsgálatával. A készültség itt is százalékos, és már több helyen befejezôdött a feladat végrehajtása (ilyen például: Gyôr). A kisvárosokban már nem ilyen kedvezô a kép. A végrehajtás felelôse itt is a jegyzô, de az önkormányzatnál gyakran egyedül próbál megbirkózni a feladattal. Intézkedési terv készítésére ritkán kerül sor, de itt is található minta értékû program (mint például Makón). A kisvárosok többségénél a dereguláció megtörtént, vagy folyamatosan halad. Az egységes szerkezetû jogszabályok nyilvántartása naprakész, de nem minden településen vezetnek elektronikus nyilvántartást. A magasabb szintû jogszabályok által elôírt feladatokat legtöbb esetben teljesítették, de a saját elhatározásból alkotott rendeleteik felülvizsgálata nehezebben megy. A kisvárosoknál a készültség 50 százalékra becsülhetô, de vannak olyan városok, ahol befejezték a jogharmonizációt (ilyen például: Mohács, Kiskôrös, Sarkad, Nyékládháza, Pannonhalma, Lôrinci, Esztergom, Veresegyház, Dunaföldvár). A kisváros esetén arra is van példa, hogy még el sem kezdték az említett feladatok kivétel a magasabb szintû jogszabályok által elôírt módosítások végrehajtása felülvizsgálatát (ilyen például: Sásd, Bácsalmás, Fertôd, Hajdúdorog, Tokaj). A községekben nagyobb az elmaradás. A megyék többségében vannak olyan községi önkormányzatok, ahol megfelelôen halad a munka, de ezek inkább csak kivételek. Arra több példa van, hogy bevallottan meg sem kezdték a feladat teljesítését. A feladatot gyakorlatilag mindenhol csak a jegyzô végzi, ez különösen körjegyzôség esetében jelent alacsonyabb hatékonyságot. Külön ütemtervet elvétve készítettek. Jogszabály-nyilvántartással szinte valamennyi önkormányzat rendelkezik, de nem minden esetben naprakészek. Gyakrabban fordul elô az elektronikus nyilvántartás hiánya, és sok helyen még nem történt meg a helyi joganyag egységes szerkezetbe foglalása sem. A dereguláció folyamatos, több helyen található hatályos tanácsrendelet is, legtöbbje a helyi általános, illetve összevont rendezési tervekrôl rendelkezik. A városokhoz képest gyakrabban fordul elô, hogy az önkormányzatok hiányos ismeretekkel rendelkeznek a harmonizálandó jogterületekrôl. A feladat végrehajtása azonban a községekben is folyamatos. Elsôsorban a helyi rendeletek magasabb szintû jogszabályokhoz igazítása történt meg, az eredeti jogalkotási hatáskörükben elfogadott rendeletek felülvizsgálata sok helyen még hiányzik. A készültség százalékra becsülhetô, van olyan önkormányzat, (Hidas, Apostag, Alcsútdoboz, Kakasd) amely befejezte. 8 ÖN KOR KÉP január február

4 ESÉLYEK ÉS LEHETÔSÉGEK Romák társadalmi integrációja Európában európaiként Köszöntöm az Önkorkép olvasóit. Magam is rendszeresen figyelemmel kísérem a lapban megjelenô írásokat, tanulmányokat, tudósításokat. Bár az Önkorkép tipikusan réteglap, véleményem szerint önkormányzati jellege miatt a maga területén az egyik legfontosabb médiumnak tekinthetô. A Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekért felelôs politikai államtitkáraként részben emiatt is tartom fontosnak, hogy hangsúlyozottan nem teljes körûen röviden ismertessem a tisztelt olvasókkal: mit tartok említésre érdemesnek a 2003-as évbôl, és melyek azok a feladatok, amelyek megvalósítását 2004-ben a legfontosabbnak vélem. A kormányzati roma integrációs program központi elemei: helyi együttmûködések támogatása, aktív felkészülés az NFT és az uniós csatlakozás nyújtotta lehetôségek kihasználására, hatékony monitoring rendszer kidolgozása és folyamatos mûködtetése. Másfelôl azt is fontos szempontnak tartom amit a romák integrációjáról szólva, miniszterelnök úr több alkalommal is kihangsúlyozott, hogy a romák valós társadalmi integrációja nem lehetséges széles körû társadalmi, intézményi támogatás nélkül. Bizonyára egyetértenek velem abban, hogy az önkormányzatok e tekintetben (is) az egyik legfontosabb partnerei a kormánynak ban a korábbi évek sikeres programjai folytatódtak, újabb programok indultak, illetve történt néhány koncepcionális változás is, hatásuk leginkább 2004-tôl kezdôdôen lesz észlelhetô. A korábban indult és jelentôsen bôvült sikeres programok közül elsô helyen kell megemlíteni a roma tanulók ösztöndíj programját, amelyet a Magyarországi Cigányokért Közalapítványon keresztül valósít meg a kormány. Az alap-, és középfokú, illetve felsôfokú tanintézményekben tanuló roma gyermekek és fiatalok tanulmányait a kormány ösztöndíjjal támogatja. Közülük is kiemelném azokat az általános iskolába járó gyermekeket, akik legalább 4,5-es tanulmányi eredményükkel kiérdemelték az emelt összegû Czinka Panna ösztöndíjat. A tervek szerint az ösztöndíj program tovább folytatódik, a jövôben tervezzük a rászorultság elvének fokozatos érvényesítését, illetve a minél jobb tanulmányi eredmények elérésének ösztönzését. Itt kell megemlítenem, hogy június 24-én a Parlament Felsôházi termében rövid ünnepség keretében köszöntöttük a végzôs Czinka Panna ösztöndíjas tanulókat és azt az öt iskolát, ahol kiváló szakmai munka folyik egyik legjelentôsebb roma politikai eseményének a június 29-e és július 1- je között Budapesten megrendezett Romák a bôvülô Európában, a jövô kihívásai címû nemzetközi konferenciát tartom. A konferencia eredményeként meghirdetett Roma integráció évtizede program tíz közép- és kelet- európai országa december 17-én Budapesten tartotta az Irányító Bizottság alakuló ülését. A Világbank, a Soros Alapítvány, valamint az Európai Unió aktív részvételével meg- A közelmúltban, Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy közöljük a szerkesztôségünkbe eljuttatott írását. Mint ahogy az majd a sorokból is kiderül, fontos számára, hogy a helyi önkormányzatok településpolitikusai tájékoztatást kapjanak a hivatal munkájáról január február ÖN KOR KÉP 9

5 hirdetett programnak 2015-re jelentôs áttörést kell eredményeznie a romák integrációja terén. Természetesen több más jelentôs, 2003-ban megvalósult programról, eseményrôl is be tudnék számolni de a legfontosabbnak ezt a két programot tartottam. A legjelentôsebb elôrelépés: elkészült a Romák társadalmi integrációját elôsegítô kormányzati program. Ez a program összefogja és meghatározza az egyes minisztériumok és országos hatáskörû szervek romák integrációjával kapcsolatos feladatait. Természetesen a célok megvalósításához a települési és a területi önkormányzatok aktív együttmûködése is elengedhetetlen feltétel lesz. Az elmúlt hetekben sok támadás érte a kormányt és személy szerint engem is amiatt, hogy a költségvetési törvényben nincsenek meg a roma programhoz rendelt források. Tehát nincs pénz a programra ben, néhány hónappal az Európai Unióhoz történô csatlakozás elôtt mindenkinek romáknak és nem romáknak is fel kell ismernie és ki kell használnia az új lehetôségeket. A Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaira biztosított csaknem 2 milliárd euró a forrása a jóléti fejlesztéseknek. A romák integrációja érdekében 2006-ig olyan jelentôs források vonhatók be, mint korábban még soha. Még a legóvatosabb becslések is két év alatt Az alábbi táblázatból látható az ösztöndíjasok száma és az ösztöndíjra fordított kormányzati forrás növekedése: Tanuló szám Összeg (E Ft) 2000/ /2001 I milliárd forintra teszik a közvetlenül roma integráció érdekében felhasználható összeget. Ez természetesen együttmûködést igényel a helyi önkormányzatok, a civil szervezetek és a gazdasági társaságok között. A helyi önkormányzatok számára, a korábban indított programok folytatása mellett, a telepfelszámolás és a komplex telep-rehabilitációs program elindulása a legjelentôsebb. Ez hosszú ideig tartó és nem könnyû feladat. Megvalósítása egyaránt érdeke a kormánynak, az önkormányzatoknak éppen úgy, mint telepen élô romáknak és nem romáknak. A közös érdekek helyi felismerése és a valóban modern, környezetbarát lakókörnyezet megteremtése a cél. A több száz telep felszámolása, átalakítása több száz önkormányzatot fog érinteni, és több százezer ember életkörülményei válhatnak Európában európaivá. Természetesen 2004-ben csak néhány modell-program kezdôdik. Az elsô valós eredmények majd a 2001/ /2002 I 2002/ /2003 I 2003/ program teljes beindulását követôen 2006-tól lesznek láthatók, akkor már a telepek százalékán érdemi munkának kell folynia annak érdekében, hogy 2015-re a munkálatok befejezôdhessenek. Hangsúlyozni szeretném, nem célunk Patyomkin települések létrehozása, hiszen csak valós és tartós eredmények elérésével kerülhetünk közelebb Európához. Az önkormányzatokat és a közigazgatást érintô másik lényeges program a roma gyakornoki rendszer kidolgozása és elindítása. A program célja, hogy a közigazgatásban minél nagyobb számban jelenjenek meg megfelelô képzettségû és képességû roma ügyintézôk, hivatalnokok, akik természetesen nemcsak a romák ügyeivel foglalkoznának, hanem részt vennének az ügyintézésben is. Végezetül engedjék meg, hogy a 2004-es év tervezett és a fentiekben kiemelt feladatai mellett kérjem együttmûködésüket, a mindennapok során felmerülô feladatok közös megoldásához is. Mint ahogy magam is felajánlom támogatásom minden olyan kezdeményezéshez, amely a romák társadalmi integrációját célozza. Teleki László A felvétel a 2003-as Czinka Panna ösztöndíj átadásakor készült 10 ÖN KOR KÉP január február