Munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek"

Átírás

1 Munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek I. MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS Mi a munkavédelmi szabályozás tárgya? A munkavédelmi szabályozás tárgya az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési, eljárási, hatósági, intézményi stb. feltételeinek, kérdéskörének az általános, részletes, illetve helyi (munkahelyi) rendezése. A munkavédelmi törvény szerint a munkavédelem fogalma: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi (munkahigiénés és/vagy foglalkozás-egészségügyi) követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkavédelem fogalma tehát a következő tartalmi elemekből áll: a) szakmai tartalma: munkabiztonsági és/ vagy munkaegészségügyi; b) jogi feltétel: szervezett munkavégzés; c) normatív érvényesülési területe: konkrét követelmények megfogalmazása (ezek a munkavédelemre vonatkozó szabályok); törvénykezési, szervezési, intézményi előírások (ideértve a közigazgatás irányító, ellenőrző tevékenységét is); d) gyakorlati érvényesülési területe: a fenti követelmények, előírások végrehajtása. A munkavédelem szakmai tartalmát illetően két nagy, egyenértékű területre tagozódik: a munkabiztonságra és a munkaegészségügyre. A munkaegészségügy szintén két területet ölel fel: a munkahigiénét és a foglalkozás-egészségügyet. A munkabiztonság alatt a műszaki biztonsági, megelőzési követelményeket (tárgyi és személyi, magatartási feltételeket) értjük, amelyek célja a munkabalesetek megelőzése, tárgya pedig a veszély, a veszély/kockázat kezelése. A munkaegészségügy szakterülete az ártalom/kockázat meghatározása, csökkentése vagy megszüntetése, célja a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók megelőzése. A munkavédelmi törvény követelményrendszere, tárgyi hatálya a szervezett munkavégzésre vonatkozik. Szervezett munkavégzésnek tekintendő: a) a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban végzett munka; b) a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során végzett munka; c) az önkéntes jogviszonyban végzett munka; d) a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka; e) valamint a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munka akkor, amikor egy munkahelyen különböző munkáltatók alkalmazottai egyidejűleg dolgoznak, és a munkavégzésüket össze kell hangolni, elkerülendő a munkakörnyezetben tartózkodók veszélyeztetését. Az egyedül dolgozó egyéni vállalkozók általában nem tartoznak a törvény hatálya alá, azonban ebben a konkrét esetben munkahelyük, munkavégzésük a törvény hatálya alá tartozik, és a hatóság jogosult ott ellenőrzést végezni. A munkavédelmi törvény célja pedig, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Ennek érdekében a parlament (vagy más jogalkotó) az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit a törvényben (jogszabályban) meghatározza. Mit jelent a munkavédelmi jogszabály kategória? Jogszabály az állam által erre feljogosított szerv kihirdetett kötelező erejű szabálya (normája), amelynek végrehajtását az állam szankciórendszerével, kényszer útján is biztosítja. Érvényes a Munkavédelmi ismeretek 1

2 Munkavédelmi ismeretek jogszabály, ha szabályszerű rendben és formában (törvény, rendelet) alkották meg, és az előírt módon kihirdették (pl. Hivatalos Közlöny). Érvényes és hatályos a jogszabály, ha kihirdetését követően, az előírt időponttól (hatályba lépés) kötelező a végrehajtása. A jogszabály jellegét a fő szabályozási tárgya (témája) határozza meg. Ha a jogszabály az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit szabályozza döntően, akkor az kifejezett munkavédelmi jogszabály (ez feltétlenül érvényesül a munkavédelmi törvény felhatalmazására kiadott jogszabályok esetében). Vannak olyan jogszabályok (illetve jogszabályok olyan elkülöníthető részei, a joghelyek), amelyek a munkavédelemnek csak egyes részkérdéseit szabályozzák, tehát tárgyuk eleve más (érintőleges munkavédelmi jogszabályok vagy joghelyek). A munkavédelemre vonatkozó szabályok lényegében gyűjtőkategória, a munkavédelmi jogterület, de a jogrend is egységes tartalommal használja, értelmezi. Mit jelent a munkavédelemre vonatkozó szabályok gyűjtőfogalom? A munkáltatónak működése során meg kell felelnie valamennyi munkavédelmi előírásnak és gondoskodnia kell, hogy a munkavállalók is betartsák az előírt szabályokat. A munkavédelmi előírások rendszere a következőképpen épül fel: a) az alapvető szabályokat a munkavédelmi törvény foglalja össze; b) a részletes szabályok a Munkaügyi, Társadalmi és Családügyi Minisztérium, Oktatási és Kutatási Minisztérium és a Közegészségügyi Minisztérium, valamint más szakminisztériumok által kiadott végrehajtási rendeletekben találhatók; c) más külön jogszabályok is tartalmazhatnak munkavédelmi jellegű előírásokat (pl. az energiatörvények, eljárási törvények, munkajogszabályok, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló rendeletek); d) egyes veszélyes tevékenységekre az illetékes minisztériumok szabályzatokat adhatnak ki (pl. ISCIR); e) elsősorban műszaki biztonsági előírásokat, határértékeket nemzeti szabványok tartalmaznak. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a munkáltató rendelkezése (pl. munkavédelmi szabályzat, egyedi utasítás, mentési terv) is. A jogirodalom és gyakorlat munkavédelemre vonatkozó szabálynak tekinti a munkaeszközök műszaki dokumentációját (használati és kezelési tájékoztató, gépkönyv, kezelési utasítás, karbantartási utasítás, stb.). A munkavédelemre vonatkozó szabályok fogalom alá tartozó előírások közös tulajdonsága, hogy megtartásuk kötelező, azaz jogi felelősség terheli a végrehajtásban érintett személyt. Teljesítésüket az állam is ellenőrzi, illetve megsértésük esetén belső vagy hatósági (bírósági) eljárásban megállapítják a felelősséget és az indokolt szankciót. Ez az összes érintett jogágban, meghatározott joghátrányok tekintetében érvényesül (munkajog, szabálysértési jog, büntetőjogi felelősség, a társadalombiztosítás ellátást visszakövetelőmegtagadó jogosítványai, stb.). Mi a nemzeti szabvány szerepe a munkavédelmi követelmények között? A nemzeti szabvány amely műszaki, technológiai megoldásokat, paramétereket, határértékeket stb. tartalmaz sajátos jogi természetű követelmény, hiszen általában önkéntes alkalmazású. Munkavédelmi jogszabály (elsősorban biztonsági szabályzat) hivatkozhat nemzeti szabványra: ez esetben a szabványnak megfelelés egyben a jogszabályi követelményeknek megfelelést jelenti és a szabványtól eltérő megoldás alkalmazásánál vitás esetben bizonyítani kell, hogy az alkalmazott megoldás kielégíti a jogszabály előírását. Természetesen a létesítő, üzemeltető alkalmazhat a szabványtól elkülönült más megoldást, de a jogszabályban előírt egyenértékű biztonsági, egészségvédelmi színvonalat biztosítania kell. Az eltérő megoldás megfelelőségét az alkalmazónak kell bizonyítania vitás esetben. Mi tartozik a munkáltatói rendelkezés körébe? Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a jogszabályok és a szabványok keretein belül a munkáltató határozza meg. Ez lehet átfogó, szabályzatszerű (pl. munkavédelmi szabályzat), vagy egyedi szabályzat (pl. egyéni védőeszköz juttatás), utasítás, terv (pl. mentési terv), de lehet egyedi, alkalomszerű utasítás konkrét munkavégzésre vonatkozóan. Ide tartoznak a műszaki dokumentációk, amelyeket a munkáltató ad át a munkavállalónak (többnyire a gép műszaki dokumentációjaként pl. gépkönyv, használati tájékoztató) azzal, hogy az abban foglaltakat megtartani köteles. Fontos szabály a munkáltatói rendelkezések, de általában a munkavédelemre vonatkozó szabályok közlésének körében, hogy a munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait. Mi a műszaki dokumentáció? A munkavédelemre vonatkozó szabályok körében (mint a munkáltató rendelkezése a munkavégzés 2

3 vonatkozásában) a műszaki dokumentáció alatt a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó leírásokat, tájékoztatókat, utasításokat értjük, amelyeket a gyártó (forgalmazó) vagy az üzemeltető meghatároz, és megtartásuk kötelező a munkatevékenység (gépkezelés, technológiai művelet) során. A műszaki leírás mellett személyi feltételeket, egyéni védelmi módokat, fontos vizsgálati eljárásokat, karbantartási feladatokat, kezelési parancsokat tartalmaznak, ideértve a rendkívüli helyzetben követendő eljárásokat is. A műszaki dokumentáció lehet: gépkönyv, használati utasítás (rendszerint a gyártó/forgalmazó biztosítja), kezelési utasítás, karbantartási utasítás, technológiai utasítás, műveleti utasítás és nem utolsósorban minőségirányítási dokumentáció (pl. kézikönyv, eljárás) is. Mi a Munkavédelmi Szabályzat? A munkáltató úgy is rendelkezhet e körben, hogy általános, átfogó szabályzatban rendezi a munkavédelem feladat- és hatáskörét a munkavállalók, vezetők között. A szabályzatban célszerűen rögzíthetők az ügyrendi, eljárási szabályok és felelősségek, ami a munkáltató számára a munkavédelmi tevékenység irányítását szervezetté, követhetővé, áttekinthetővé teszi. A szabályzatban rögzítik az egyes eljárások (műszaki vizsgálatok, kockázatértékelés, balesetvizsgálat stb.) menetét és felelőseit, meghatározza az egyéni védőeszköz-juttatást, az alkalmazási feltételeket, a speciális magatartási szabályokat, az érdekképviselet működését és más, a munkáltató tevékenységi körébe tartozó speciális biztonsági, egészségvédelmi feladatot. Mi a következménye a munkavédelemre vonatkozó szabályok megszegésének? A munkáltató felelőssége a törvény alapján abban nyilvánul meg, hogy a munkáltató köteles a munkavédelmi szabályokat megtartani és megtartatni. A munkáltató felelőssége a) általános, mivel az kiterjed a munkavédelmi követelmények egészére a foglalkoztatás alatt; b) elsődleges, a munkavállalói felelősség (kötelezettség) mellett, attól függetlenül önállóan érvényesül; c) objektív, a működés tényén alapul, azaz a munkáltató vétkességétől, szándékától, pénzügyi és egyéb helyzetétől függetlenül általánosan felel vállalkozásánál, intézményénél a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása tekintetében. Ez érvényesül akkor is, ha munkavédelmi szolgáltató látja el a feladatait (legfeljebb annak hibás teljesítéséből eredő kárát polgári jogi úton érvényesítheti azzal szemben). A munkáltató felelőssége három irányban érvényesül: a) a munkavállaló irányába: a munkáltató köteles az információ átadására, a védőeszközök biztosítására, a személyi feltételek megteremtésére, eljárási, szervezési és intézkedési feladatokra, továbbá általános kárfelelősséggel is tartozik a munkavállalónak; b) a hatóságok irányába: a munkáltató köteles tűrni a hatósági eljárást, segíteni az ellenőrzést és abban együtt kell működnie, végre kell hajtania a hatósági intézkedéseket; c) a külső személyek irányába: ideértve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyeket, akik kockázatnak lehetnek kitéve, vagy más munkáltatókat, amikor azokkal össze kell hangolniuk a munkavégzést a biztonság érdekében, továbbá azokat a személyeket, akiknek a munkáltató kárt okozott a munkavédelmi szabályok megszegésével. II. A MUNKÁLTATÓ KÖTELESSÉGEI Milyen általános követelményeket köteles a munkáltató figyelembe venni? A munkáltatónak együtt kell működnie a munkavállalókkal az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni: a veszélyek elkerülését, a nem elkerülhető veszélyek értékelését, a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdését, az emberi tényezőket a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és a munkafolyamat megválasztásánál, a műszaki fejlődés eredményeit, a veszélyes tényező kiváltásának lehetőségét kevésbé veszélyessel vagy nem veszélyes tényezővel, olyan átfogó és egységes megelőzési stratégia kialakításának szükségességét, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására, a kollektív műszaki védelemnek az egyéni védelemmel szembeni elsőbbségét. A munkáltató köteles a munkavállalókat megfelelő munkautasításokkal ellátni, különös tekintettel arra, hogy a munkavállaló kapjon információt a munkavégzés szabályairól, ide értve az üzemeltetési dokumentációt és a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat is. Munkavédelmi ismeretek 3

4 Munkavédelmi ismeretek Melyek a munkáltató legfontosabb kötelességei? A munkáltató köteles: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében munkabiztonsági és a munkaegészségügyi szaktevékenység ellátására megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyt biztosítani; a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, b) munkavállalói létszámhoz igazodóan c) elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és d) szakképesítési feltételekkel e) köteles munkavállalót kijelölni vagy f) foglalkoztatni, g) e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani. a jogszabályban meghatározottak szerint, a munkavédelmi üzembe helyezéshez; a soron kívüli ellenőrzéshez; a munkaeszköz, anyag, technológia, munkafolyamat megválasztásához; a munkakörnyezet kialakításához; az egészségkárosodást megelőző tevékenységhez; a hatásos védelem megteremtéséhez; az elsősegélynyújtás szervezeti kialakításához; minden munkavállaló egészségi alkalmasságának vizsgálatához; a kockázatértékeléshez; a megelőzési stratégia kialakításához és az egyéni védőeszközök juttatási rendjének kialakításához foglalkozás-egészségügyi szolgálatot biztosítania (szerződéssel vagy alkalmazással); a szükséges tájékoztatást és utasításokat kellő időben megadni a munkavállalónak; a szükséges tájékoztatást megadni a munkavédelmi szakembernek, foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak, munkavédelmi képviselőnek; rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket; a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére; új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egész ségre és biztonságra kiható következményeit; őket tájékoztatni arról, hogy a mun ka végzés sel kapcsolatos munkáltatót terhelő feladatokat ki látja el; tájékoztatni a munkabiztonsági szakembert és a foglakozás-egészségügyi szolgálatot, valamint a munkavédelmi képviselőt a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről, valamint a hatósági ellenőrzések megállapításairól; intézkedni arról, hogy a munkavállalók tájékoztatást kapjanak a munkahelyen fellépő súlyos és közvetlen veszélyeztetésről, beszüntessék a munkát és haladéktalanul biztonságos helyre távozzanak; a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munkavégzés biztonságával kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni; intézkedni arról, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel; intézkedni veszélyhelyzet esetére, különösen a kiürítés módjára, valamint arra, hogy legyenek kijelölt és felkészített személyek a védelmi-veszélyelhárítási feladatok ellátására, álljanak rendelkezésükre a feladatuk biztonságos ellátásához szükséges egyéni védőeszközök; munkabaleset és foglalkozási megbetegedés esetén az előírásoknak megfelelően eljárni; biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotukat, a szükséges tisztításukat, karbantartásukat, pótlásukat; a változó körülményekhez igazodóan megtenni a szükséges intézkedéseket a munkakörülmények javítására; a nemdohányzók védelme érdekében megfelelő légcserével kialakított dohányzóhelyek (helyiségek) kijelöléséről. A munkavédelmi feladatokat ellátó személy feladatai különösen: a) a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése; b) az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése; c) közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében; d) közreműködés mentési terv készítésében; e) a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása; f) közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében, a munkavédelmi oktatásban; g) az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása; h) a munkabalesetek kivizsgálása; i) a külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok teljesítésében való közreműködés (ilyen például a 4

5 biztonsági és egészségvédelmi koordinátor az építési munkálatokban, a robbanásvédelmi dokumentáció és vizsgálat elkészítése a potenciálisan robbanásveszélyes munkahelyeken); j) a munkaegészségügyi feladatok teljesítésében szükség szerinti közreműködés. III. A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI Melyek a munkavállalók alapvető munkavédelmi kötelességei? a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni. A munkára képes állapot megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a munkavállaló rendelkezik-e a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismeretekkel; b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni; c) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja; d) a munkaviszonyban vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat a törvényes munkaidőn belül elvégezni. Továbbá a munkavállaló köteles: a munkavédelmi feladatokat ellátó személlyel és a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködni; a munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse; a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni (az erre vonatkozó utasítás előírásai szerint, ha ilyen van), azt a rendeltetésnek megfelelően és a munkáltató utasítása (kezelési utasítás) szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni (karbantartási utasítás szerint). A rendelkezés lényeges eleme az elvárhatóság, ami a munkavégzéshez szükséges ismeretek meglétét feltételezi; a munkaeszközök tekintetében a szükséges ismeretek forrása a gyártói (forgalmazói) dokumentáció (használati utasítás, gépkönyv), amelynek követése az üzemeltető munkáltatónak is érdeke a garancia megtartása és a biztonságos használat miatt. Egy-egy munkafolyamatra, munkaeszközre vonatkozóan a munkáltató saját hatáskörben is kiadhat utasításokat (technológiai, kezelési, karbantartási, műveleti), célszerűen a gyártói dokumentáció alapul vételével, de kiegészítve azt a helyi sajátosságokból adódó intézkedésekkel. A munkavállalónak a munkaeszközön elhelyezett figyelmeztető feliratokat is követnie kell. A feliratok jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az egyes gépekre kidolgozott harmonizált nemzeti szabványok már következetesen előírják, hogy a rendeltetésszerű használat mellett lehetséges veszélyekre, tiltásra vonatkozóan feliratokat kell elhelyezni a gépen a kezelőtérben, illetve a veszélyforrásnál; a számára kiadott egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és tőle elvárható módon azt tisztítani; a munkaterületen a rendet, a fegyelmet és a tisztaságot megtartani. Ez a három tényező fontos elemei a biztonságos munkakörülmények humán oldalának, hiányuk számos munkabalesetnél játszott szerepet; a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges is me reteket elsajátítani (munkavédelmi oktatás, beta nítás során), és azokat a munkavégzés során alkalmazni. A munkavégzéshez szükséges ismeretek fontos forrásai a munkáltató által kiadott munkautasítások. Az ismeretek megszerzésének további forrásai a betanítás, a képzés és a munkavédelmi oktatás; a részére előírt orvosi, meghatározott körben pályaalkalmassági vizsgálatokon részt venni; a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart a tőle elvárható módon megszüntetni vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. Az esemény észlelését azonnal követő jelentés teremti meg a gyors intézkedés lehetőségét, amelylyel adott esetben további balesetek és a veszélyeztetés kiterjedése megelőzhető, illetve a gyors orvosi beavatkozás a súlyosan sérült személy életét mentheti meg. A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkabalesetek kivizsgálása során számos esetben megállapították, hogy kényelmi szempontból, vagy teljesítménykényszer által vezérelve a gépkezelő kiiktatta, hatástalanította a gép biztonsági berendezését, aminek következtében súlyos munkabaleset következett be. IV. MUNKABALESETEK KEZELÉSE Mi a munkabaleset és a súlyos munkabaleset? Munkabalesetnek számít (a 319/2006-os munkabiztonságról és munkaegészségügyről szóló törvény előírásai szerint): Munkavédelmi ismeretek 5

6 Munkavédelmi ismeretek a) a vállalatnál és/vagy az egységnél a munkaadó engedélyével látogatást tevő személyek által elszenvedett baleset; b) az állami vagy közérdekű feladatokat teljesítő személyeket ért baleset, az országon belüli vagy az ország határain kívüli kulturális illetve sporttevékenységek keretében e feladatok teljesítése alatt és miatt elszenvedetteket is ideértve; c) szervezett kulturális és sporttevékenységek keretében, e tevékenységek végzése idején és miatt elszenvedett baleset; d) bármely személy által a saját kezdeményezésére emberélet megmentése céljából kifejtett valamely cselekedet nyomán elszenvedett baleset; e) bármely személy által a saját kezdeményezésére a köz- és magánvagyont fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása céljából kifejtett valamely cselekedet nyomán elszenvedett baleset; f) a munkafolyamattal kapcsolatban nem álló tevékenység okozta baleset, amennyiben ez a jogi személy székhelyén vagy a munkaadói minőségű magánszemély lakhelyén, illetve az ezek által szervezett más munkahelyen a munkaidő alatt következik be és nem róható fel kizárólag a balesetet szenvedőnek; g) az útvonalon elszenvedett baleset, ha az utazás a dolgozó lakhelyétől a munkaadó által megszervezett munkahelyig vezető, valamint fordított irányú szokványos útvonalon és időben történt; h) a jogi személy székhelyéről vagy a magánszemély lakhelyéről a munkahelyre vagy egyik munkahelyről a másikra való, munkafeladat teljesítése céljából való utazás ideje alatt elszenvedett baleset; i) az áldozat besorolása szerinti jogi személy székhelyéről vagy magánszemély lakhelyéről, vagy az ezek által megszervezett bármely más munkahelyről, más jogi vagy magánszemélyhez munkafeladatok végzése céljából tett utazás, az utazás szokványos ideje alatt elszenvedett baleset; j) a munka kezdete előtt vagy befejezése után elszenvedett baleset, ha az áldozat átvette, vagy átadta a munkaeszközöket, a munkahelyet, a berendezést vagy a felszerelést, ha a személyes ruházatát, az egyéni védőfelszerelést vagy a munkaadó által rendelkezésre bocsátott bármely más felszerelést cserélte le, ha a fürdőszobában vagy a mosdóban volt, vagy akkor, ha a munkahelyéről a vállalatból vagy az egységből való kijárat fele vezető úton volt, és fordítva; k) a szabály szerinti szünetek idején elszenvedett baleset, ha ez a munkaadó által megszervezett helyeken történt, valamint az e helyek felé és a visszafelé vezető szokványos úton történt; l) a román munkaadók vagy magánszemélyek munkafeladatok teljesítésére az ország határain kívülre küldött dolgozói által a kiszállási okmányban feltűntetett időközben és útvonalon elszenvedett baleset; m) a más ország területén román jogi személyek és külföldi partnerek között aláírt szerződések, egyezmények vagy a törvényben előírt más feltételek között munkálatokat és szolgálatot végző román személyzet által, a szolgálati feladatok teljesítése ideje alatt és miatt elszenvedett baleset; n) szakképzési, átképzési vagy a szakmai továbbképzési tanfolyamokat végző személyek által a gyakorlati időszakkal járó tevékenységek végzése idején és ezek miatt elszenvedett baleset; o) természeti jelenségek vagy katasztrófák, mint például vihar, hóvihar, földrengés, áradás, talajcsuszamlás, villámcsapás (villámütés) kiváltotta baleset, ha az áldozat munkafolyamatban vagy szolgálati feladatai teljesítése közben volt; p) valamely személy eltűnése munkabaleset feltételei között és olyan körülmények fennállásával, amelyek az illető elhalálozására engednek következtetni; q) a szolgálati feladatait teljesítő személy által erőszakos cselekmény következtében elszenvedett baleset. A balesetek osztályozása: a) legalább 3 naptári napig tartó ideiglenes munkaképtelenséget okozó balesetek, b) rokkantságot okozó balesetek, c) halálos balesetek, d) kollektív baleset, ha ugyanabban az időben és ugyanazon okból legalább 3 személy szenved balesetet. Bármely eseményt a munkahely vezetője, vagy a bekövetkezéséről tudomást szerzett bármely más személy azonnal köteles közölni a munkaadóval, aki a maga során köteles közölni: a területi munkafelügyelőséggel, a biztosítóval a munkabalesetekkel és a foglalkozási betegségekkel kapcsolatos biztosításról szóló utólagosan módosított és kiegészített 346/2002 számú törvény szerint az ideiglenes munkaképtelenséggel, rokkantsággal vagy elhalálozással járó eseményeket, ezek igazolása után, a bűnüldöző szervekkel, az esetnek megfelelően. 6

7 Az események vizsgálata kötelező, és az alábbiak végzik: a) a munkaadó az ideiglenes munkaképtelenséget okozó események esetében, b) a területi munkafelügyelőségek (rokkantság, elhalálozás, kollektív baleset stb. esetén), c) a Munkafelügyelőség (különleges esemény, pl. robbanás esetén), d) a közegészségügyi hatóságok (foglalkozási, szakmai betegségek esetén). Oltóhatások: hűtőhatás, mely a tűz fészkében és annak környezetében a hőmérsékletet csökkenti; fojtóhatás, melynél az égő anyagot nem éghető gáz-, gőz- vagy ködfelhőbe, esetleg szilárd vagy habréteg takaróba burkolják, így megakadályozzák, hogy levegő jusson az égési térbe; kémiai oltóhatás, amely a lángban lévő aktív gyökök és szabad atomok láncreakció-mechanizmusát megszakítja. Tűzvédelmi alapismeretek Égés: az éghető anyag és az oxigén hőfejlődéssel járó (exoterm) reakciója, melyet füst- és/vagy lángképződés kísér. Az égés feltételei: éghető anyag, égéshez szükséges oxigén, égéshez szükséges hőmérséklet, a három feltétel egyidejűleg egy térben való megléte. Tűz (tűzeset): égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz. A tűz elleni védekezés fő feladata: a tűzesetek megelőzése (megelőző tűzvédelem), a tűzoltási feladatok ellátása (mentő tűzvédelem), a tűzvizsgálat (felderítő tűzvédelem), valamint ezek feltételeinek biztosítása. Tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység. Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása. Tűzvizsgálat: a tűzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányul. Ha az égés feltételei közül akár csak az egyik feltételt is megszüntetjük valamilyen módon, akkor az égés megszűnik, illetve nem tud létrejönni. A tűzoltó készülékek A tűzoltó készülékek alkalmazásának célja a kezdeti tüzek gyors és hatékony eloltása. A tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az üzembe helyezéskor felszabadított vagy az oltóanyagtartályba belenyomott (sűrített) hajtóanyag nyomása az oltóanyagot irányíthatóan lövelli ki, és amely meghatározott nagyságú vizsgálati tűz eloltására alkalmas. A tűzoltó készülékek oltóanyaguk szerint lehetnek: Porral oltó tűzoltó készülékek: oltóanyaga por alakú szilárd anyag, mely elsősorban éghető folyadékok, gázok, valamint villamos feszültség alatt álló berendezések tüzeinek oltására, újabb típusai szilárd anyagok tüzeinek oltására alkalmazhatók. Vízzel oltó tűzoltó készülékek: oltóanyaga elsősorban szilárd éghető anyagok tüzeinek oltására alkalmas víz vagy vizes oldat. Habbal oltó tűzoltó készülékek: oltóanyaga vízhabképző anyag keveréke, mely elsősorban éghető folyadékok és lánggal vagy parázslással égő szilárd anyagok tüzeinek oltására alkalmas. Szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek: oltóanyaga élelmiszeripari tisztaságú szén-dioxid, mely elsődlegesen éghető folyadékok és gázok tüzeinek oltására alkalmas. A tűzoltó készüléket címkével, adattáblával vagy beütéssel és felülvizsgálva jelöléssel kell megjelölni. A címke a készülék ábrás és szöveges kezelési utasítását tartalmazza. Az adattáblán vagy a beütésen olvasható a gyártási év és a próbanyomás időpontja. A felülvizsgálva jelölést öntapadós kivitelben helyezik el a tűzoltó készüléken. A felülvizsgálva jelölésről lehet megállapítani a készülék utolsó és következő esedékes karbantartásának időpontját. A készenlétben tartónak havonta ún. ellenőrző vizsgálatok végrehajtásáról kell gondoskodni, Munkavédelmi ismeretek 7

8 Munkavédelmi ismeretek melynek során ellenőrizni kell, hogy a tűzoltó készülék: a tervezett telepítési helyen van, látható, a használat nem ütközik akadályba és a tűzoltó készülékkel szemben állva a magyar nyelvű használati utasítás olvasható, a használati utasítások sértetlenek, valamennyi nyomásmérő vagy jelzőműszer működőképes, a tűzoltó készülék zárt, ép, hiánytalan szakszerű szerelvényekkel ellátott. A készenlétben tartó szükség esetén köteles gondoskodni a hiányosságok kijavításáról. A tűzoltó készüléket, eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Az elhelyezett tűzoltó eszközök alkalmazásának fontos feltétele, hogy az ott dolgozó személyek tudják az elhelyezési helyüket, és készségszinten ismerjék kezelésüket. Tűzjelzés Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a sürgősségi esetek felügyelőségének (egységes segélyhívószám: 112). A tűzjelzést, riasztást biztosítani kell egyrészt a létesítményen belül tartózkodók részére, másrészt a tűzoltóság felé. A tűzoltóság felé történő tűzjelzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a tűzeset, káreset pontos helyét (címét), mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, emberélet veszélyben van-e, a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát. Az épületekben, helyiségekben és szabadtéren még átmenetileg sem szabad ELTORLASZOLNI: a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, a hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket. LESZŰKÍTENI: a közlekedési utakat, ajtókat, ajtónyílásokat, kiürítési utakat. A helyiségekben (raktárakban, irodákban stb.) csak olyan fűtési rendszer használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. Az ügyvezető, az intézményvezető, a felhasználó és az alkalmazott fontosabb kötelezettségei a 307/2006-os, a tűz elleni védekezésről szóló törvény előírásai alapján: a) írott rendelkezések útján megállapítja egysége tűzvédelmének szervezési módját és az egyénekre háruló felelősségeket, továbbá módosulások esetén aktualizálja ezeket, és az alkalmazottak, a felhasználók, illetve bármely érdekelt személy tudomására hozza; b) biztosítja az egységben fennálló tűzveszélyek azonosítását és felmérését, és összehangolja a tűzvédelmi intézkedéseket a kockázatok természetével és szintjével; c) kéri és megszerzi a törvény szerinti tűzbiztonsági véleményezéseket, engedélyeket és biztosítja a kibocsátási alapként szolgáló feltételek betartását; amennyiben a véleményezéseket vagy az engedélyeket érvénytelenítették, azonnal elrendeli az illető építkezési munkálatok felfüggesztését, illetve az illető építmények vagy berendezések működésének vagy használatának beszüntetését; d) a törvény feltételei között lehetővé teszi a tűzmegelőzési vizsgálatokat és ellenőrzéseket, rendelkezésre bocsátja az igényelt dokumentumokat és információkat, és semmiképpen sem akadályozza vagy nehezíti meg az ellenőrzések lebonyolítását; e) sürgősségi esetekben lehetővé teszi a beavatkozási gépjárművek vízzel való ellátását; f) megszerkeszti, állandó jelleggel frissen tarja és megküldi a felügyelőségnek a törvény szerint veszélyesként besorolt, tevékenysége során bármilyen formában felhasznált készítmények jegyzékét, megjelölve a következőket: fizikai-kémiai tulajdonságaikat, azonosító kódjaikat, az egészségre és a környezetre esetlegesen gyakorolt kedvezőtlen hatásukat, az ajánlott védőeszközöket, a beavatkozási és elsősegély-nyújtási módszereket, az oltásra, semlegesítésre vagy fertőtlenítésre használandó anyagokat; g) kidolgozza a tűzvédelmi utasításokat, és megállapítja a munkahelyen az alkalmazottakra háruló feladatköröket; h) ellenőrzi, hogy az alkalmazottak ismerik-e és tiszteletben tartják-e a tűzvédelmi utasításokat, és figyelemmel kíséri, hogy az egységbe bejutó, kívülálló személyek tiszteletben tartsák a figyelmeztető táblák révén megfelelően jelzett tűzvédelmi intézkedéseket; i) a 12. cikk (2) bekezdésének megfelelően lét- 8

9 rehozza a felügyelőség véleményezésével a magán (létesítményi) sürgősségi szolgálatot, biztosítva ennek működését a hatályos szabályozásoknak megfelelően, illetőleg szerződést köt más önkéntes vagy magán sürgősségi szolgálattal, mely operatívan és hatékonyan közbe tud lépni tűz esetén; j) biztosítja a beavatkozási tervek kidolgozását és aktualizálását, továbbá feltételeket biztosít ezek bármely pillanatban történő alkalmazására; k) kérésre a felügyelőség erői számára lehetővé teszi az egységébe való, felderítés, kiképzés és gyakorlatozás célú behatolást, és részt vesz a szervezett taktikai beavatkozási gyakorlatokon és küldetéseken; l) képesített szakszemélyzet igénybevételével biztosítja a tűzvédelmi eszközök használatát, felülvizsgálatát, karbantartását és javítását, a tervező által szolgáltatott útmutatásoknak megfelelően; m) biztosítja a magán sürgősségi szolgálat felkészítését és kiképzését beavatkozási műveletekre; n) biztosítja a tűzvédelmi műszaki eszközöket és az egysége működéséből eredő sajátos kockázatok elleni védőfelszereléseket, valamint az elsősegélynyújtáshoz szükséges gyógyszereket, ellenszert, és ezeket térítésmentesen a segítségül hívott erők rendelkezésére bocsátja; o) megállapítja és megküldi termékei szállítóinak, forgalmazóinak és felhasználóinak az ezekkel kapcsolatos, sajátos tűzvédelmi szabályokat és intézkedéseket, amelyek összhangban állnak a termékek felhasználásakor, kezelésekor, szállításakor és raktározásakor fennálló kockázatokkal; p) bármely eszköz igénybevételével azonnal értesíti a felügyelőséget a kirobbant, és a saját erőből, illetve a saját erővel elfojtott bármely tűzesetről, 3 munkanapos határidőn belül pedig elkészíti és megküldi a felügyelőségnek a beavatkozási jelentést; q) egységében kizárólag a törvény szerint engedélyezett tűzvédelmi műszaki eszközöket alkalmaz; r) ellát a tűzvédelem területén törvénnyel megállapított más feladatkört. A legfontosabb tűzvédelmi és munkavédelmi előírások: 319/2006 törvény a munkabiztonságról és munkaegészségügyről; a 228/1997-es rendelet a specifikus munkavédelmi normák jóváhagyására a nagykultúrák, szőlőművelés, gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés, ipari növények, valamint a vegyszerek mezőgazdasági alkalmazására vonatkozóan; 307/2006 törvény a tűz elleni védekezésről; a 163/2007-es rendelet az általános tűzvédelmi normák jóváhagyására; a 712/2005-ös rendelet, módosítva a 786/2005- ös rendelettel a személyzet sürgősségi esetekre való kiképzésére vonatkozóan; 481/2001 törvény a polgárvédelemről. Munkavédelmi ismeretek 9

10

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

Munkavédelmi Szabályzat

Munkavédelmi Szabályzat ... (társaság neve)... (adószám) Munkavédelmi Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. Munkavédelmi szabályzat célja...3 2. Társaság bemutatása...4 3. Munkavédelmi szabályzat

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges

Részletesebben

A munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,

Részletesebben

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelem Tűzmegelőzés Tűzoltás Tűzvizsgálat Az égés feltétele Oxigén Gyulladási hőmérséklet Éghető anyag Az oxigén szerepe az égésben A levegő oxigéntartalma 21 % 21-18

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről

Részletesebben

A munkavédelmi törvény követelményrendszere, tárgyi hatálya a szervezett munkavégzésre vonatkozik.

A munkavédelmi törvény követelményrendszere, tárgyi hatálya a szervezett munkavégzésre vonatkozik. 1 ÁLTALÁNOS MUNKAVÉDELMI ISMERETEK 8.1.1 MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS Mi a munkavédelmi szabályozás tárgya? A munkavédelmi szabályozás tárgya az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés személyi,

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkavédelmi oktatási tematika Összeállította: Lantos 72 Kft. Lantos György 2145 Szilasliget, Lázár Vilmos u. 27. Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkavállalói részére A munkavédelem A munkavédelem a szervezett

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

BEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők:

BEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők: BEMUTATKOZÁS Az ENVIRIDIS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KERESKEDELMI BT. segítséget nyújt a munka- és tűzvédelemről, a kémiai biztonságról, környezetvédelemről és a telepengedélyeztetés rendjéről szóló törvényekben

Részletesebben

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete hazánkban. Az NMH MMI tevékenysége a szabályozásban és a célellenőrzések megszervezésében, figyelembe véve az e területen bekövetkezendő változásokra. MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

Munka- és tűzvédelmi oktatás. hallgatók részére

Munka- és tűzvédelmi oktatás. hallgatók részére Munka- és tűzvédelmi oktatás hallgatók részére A munkavédelem mindenki feladata! A munkavédelem nem egy külön tevékenység, azt a tanulás közben kell csinálni! 2 A munkavédelem feladata: megvédeni a veszélyektől

Részletesebben

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.

Részletesebben

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D.

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. 1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Az előadás tartalma Jogszabályi hátterek A Tűzvédelmi Szakvizsgáról Országos Tűzvédelmi Szabályzat Égéselmélet Alapvető tűzoltási módok Tűzoltó készülékek Palackok kezelése Robbanóképes közegek, robbanásvédelem

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

Tűzvédelmi Szabályzat

Tűzvédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Kunmadarai Repülőtér területére Mentők 104 Tűzoltóság 105 Rendőrség 107 Értesítési telefonszám 06 30 7037616 2013 Kunmadarasi Repülőtér 042 hrsz. Tűzvédelmi Szabályzata Rendkívüli

Részletesebben

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI 20. Egy szabadban megtartott, főzőversennyel egybekötött rendezvényükön az egyik csapat ásványvizes műanyagpalackban tárolta a folyékony mosogatószert, amiből az egyik csapattag véletlenül ivott. A hirtelen

Részletesebben

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben]

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A munkavédelmi jogszabályok célja, hogy szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkvégzés

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. május 27-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. május 27-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Békés Város Önkormányzata Intézményeinek munkavédelmi helyzetéről Előkészítette: Gál András osztályvezető Ilyés Péter környezetvédelmi referens Véleményező bizottság: Műszaki Osztály

Részletesebben

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének

Részletesebben

Teendők munkabaleset esetén

Teendők munkabaleset esetén Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely

Részletesebben

A bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi.

A bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. Közigazgatási határozatok felülvizsgálata A munkaügyi jogvitákon kívül a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a munkaügyi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II. A munkavégzés tárgyi feltételei I. A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá

Részletesebben

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN

MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN A MUNKAVÉDELEM SZEREPLŐI Állam Munkáltató Szerződés, Munkautasítás Munkavállaló MUNKAVÉDELMI HATÓSÁG Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága 2012.

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata dr. Nagy Károly osztályvezető Munkahigiénés Osztály Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység

Részletesebben

Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén. Budapest, 2012. május 8.

Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén. Budapest, 2012. május 8. Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén Budapest, 2012. május 8. Törvényi szint: Alaptörvény, biztonsággal kapcsolatos egyéb törvények Korm. r. szint: Miniszteri r. szint:

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói követelményrendszer 18. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS, valamint a BEKÖVETKEZETT

Részletesebben

A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE. 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok

A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE. 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE TÖRVÉNYI SZINT ALKOTMÁNY 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) KORMÁNYRENDELETI SZINT MINISZTERI RENDELETI Munkaügyi Népjóléti (eü.-i)

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. munkavégzés személyi feltételei I. A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani

Részletesebben

tartás1 (2. függelék) Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket újratöltésre - vissza kell juttatni a gyártóhoz

tartás1 (2. függelék) Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket újratöltésre - vissza kell juttatni a gyártóhoz Az új OTSZ: 9/2008(II.22) ÖTM rendelet Tűzoltó készülékekről: 6 Élettartam és selejtezés. 6.1. A tűzoltó készülékek, és alkatrészek élettartama a következők kivételével nem haladhatja meg a 20 évet: a)

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Magyarországon a versenyszféra

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti

Részletesebben

Készítette: Galla Gyula

Készítette: Galla Gyula I. A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása. II. A munkáltatók kötelezettségei és feladatai az új munkabaleseti jegyzőkönyv. III. A munkavédelmi képviselők jogai és kötelezettségei a munkabalesetek kivizsgálásának

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

A munkavédelmi törvény követelményrendszere, tárgyi hatálya a szervezett munkavégzésre vonatkozik.

A munkavédelmi törvény követelményrendszere, tárgyi hatálya a szervezett munkavégzésre vonatkozik. 1 ÁLTALÁNOS MUNKAVÉDELMI ISMERETEK 8.1.1 MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS Mi a munkavédelmi szabályozás tárgya? A munkavédelmi szabályozás tárgya az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi,

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT 2 Tartalomjegyzék I. FEJEZET... 4 Hatályba léptetés... 4 Munkavédelmi szabályzat célja, feladata... 4 A Munkavédelmi szabályzat hatálya... 4 II. FEJEZET...

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel [Vastag betűvel az 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), vékony betűvel

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben [A vastag betűs szedés az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szövege, a normál

Részletesebben

156. sz. Ajánlás. a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről

156. sz. Ajánlás. a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről 156. sz. Ajánlás a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

1 / 56 2013.07.02. 14:08

1 / 56 2013.07.02. 14:08 1 / 56 2013.07.02. 14:08 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2013.07.01 44 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ TŰZMEGELŐZÉS A hőtermelő berendezések és a bútorok, éghető anyagok között tartsuk meg a biztonságos távolságot! Ha gázszagot érzünk, ne csengessünk, ne kapcsoljunk villanyt, azonnal

Részletesebben

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. A LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről 2012.VII.1. - 2013.VI.30. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről 2012.VII.1. - 2013.VI.30. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1. oldal 1993. évi XCIII. törvény 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2012.VII.1. - 2013.VI.30. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit

Részletesebben

Pro School Service Nonprofit Kft. / biztonságszervezés / 0712-06 modul/ 2 vifea. segédlet

Pro School Service Nonprofit Kft. / biztonságszervezés / 0712-06 modul/ 2 vifea. segédlet 1 Biztonságszervezői alapismeretek 0712-06 modul 2-es (szóbeli) vizsgarész Egy megjelölt intézmény tűzvédelmi szempontból való felmérése, tűzvédelmi szabályzat készítése vázlatosan Tűzvédelem tervezés,

Részletesebben

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzoltóság integrációja a Katasztrófavédelembe Polgári védelem: - települések veszélyeztetettségi besorolása - önkéntes és köteles polgári védelmi egységek létrehozása

Részletesebben

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA I. KATONAI HATÓSÁGI KONFERENCIA Balatonkenese, 2012. május 8 9. BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA Készítette: Fóti Zoltán vezető tanácsos HM Hatósági Hivatal Veszélyes Katonai Objektum

Részletesebben

3140-10. Általános műszaki és munkavédelemi feladatok. Szóbeli

3140-10. Általános műszaki és munkavédelemi feladatok. Szóbeli 3140-10 Általános műszaki és munkavédelemi feladatok Szóbeli 10. november 1. Ön egy cég alkalmazásában áll. A munkavédelmi törvény egyértelműen meghatározza a munkáltató és a munkavállaló munkavédelemmel

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 1 / 43 2012.05.30. 16:58 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben [A vastag betűs szedés az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.)

Részletesebben

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Bármilyen tevékenységet is végzünk, mindenki ki van téve valamilyen

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Azokon a munkahelyeken,

Részletesebben

Munkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében

Munkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében Dr. H. Nagy Judit főosztályvezető NMH MMI Munkavédelmi Főosztály A bekövetkezett balesetek időpontja 25000 20000

Részletesebben

Országos Idegtudományi Intézet

Országos Idegtudományi Intézet 1. oldal: összesen: 64 Iktatási szám: Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06... Főigazgató Főigazgató gazdasági helyettese 2 2. oldal: összesen: 64

Részletesebben

felülvizsg lvizsgálatalata

felülvizsg lvizsgálatalata Tűzoltó készülékek forgalmazása, karbantartása, tűzoltt zoltó vízforrások felülvizsg lvizsgálatalata Tűzvédelmi szolgáltat ltatók k szakmai továbbk bbképzése 2013. június 5-6. 5 Szabados László tű. őrnagy

Részletesebben

73 Kutatás, fejlesztés Kivéve: 73.2 Humánkutatás, fejlesztés. 90 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

73 Kutatás, fejlesztés Kivéve: 73.2 Humánkutatás, fejlesztés. 90 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei 1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak

Részletesebben

KECSKEMÉTI FŐISKOLA. Munka és Tűzvédelmi oktatás Hallgatók Részére

KECSKEMÉTI FŐISKOLA. Munka és Tűzvédelmi oktatás Hallgatók Részére KECSKEMÉTI FŐISKOLA Munka és Tűzvédelmi oktatás Hallgatók Részére A MUNKAVÉDELEM MINDENKI FELADATA! A munkavédelem feladata a tanuló, dolgozó embert megvédeni veszélyektől és ártalmaktól! MUNKAVÉDELEM

Részletesebben

Ex Fórum 2010 Konferencia. 2010. június 8. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1

Ex Fórum 2010 Konferencia. 2010. június 8. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1 1 Zónabesorolást csak A Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes és B Tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt területeken kell végezni? Az OTSZ 5. Melléklet II. Fejezet 2.8.-2.13. pontjai

Részletesebben

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és

Részletesebben

S z o l n o k i F ő i s k o l a. Munkavédelmi Szabályzat

S z o l n o k i F ő i s k o l a. Munkavédelmi Szabályzat S z o l n o k i F ő i s k o l a Munkavédelmi Szabályzat 1 PREAMBULUM A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a Főiskola munkavédelmi feladatellátásához a munkavédelemről szóló 1993. évi

Részletesebben

NÁDASDY-VÁR PINCEKLUB TŰZRIADÓ TERV 1

NÁDASDY-VÁR PINCEKLUB TŰZRIADÓ TERV 1 NÁDASDY-VÁR PINCEKLUB TŰZRIADÓ TERV 1-2010- Sárvár, 2010. szeptember 6. Tűzriadó Tervet jóváhagyom: Intézményvezető 1a módosított 30/1996 (XII.6.) BM rendelet 4. -a alapján. Tűzjelzés: 1) A helyszíntől

Részletesebben

2004. évi XI. törvény. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról

2004. évi XI. törvény. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 2004. évi XI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 1. -ának (1) bekezdése helyébe a következő

Részletesebben

Használati szabályok Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat

Használati szabályok Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat Használati szabályok Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat Nézzük meg az előzményeket! 2/2002 (I.23.) BM rendelet Ellenőrzés, javítás: Olyan műszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, amelynek

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről 1

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről 1 Hatály: 2011.I.1. - 1. oldal 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

Részletesebben

OKTATÁSI TEMATIKA- KONYHAI KISEGÍTŐ

OKTATÁSI TEMATIKA- KONYHAI KISEGÍTŐ OKTATÁSI TEMATIKA- KONYHAI KISEGÍTŐ MUNKAVÉDELEM 1. A munkába állás feltételei: Előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat A munkába állás napján, a munkakezdés előtt munka- és tűzvédelmi oktatás 2. A munkavállalók

Részletesebben

I. - ÚJ OTSZ előírás a Tűzvédelmi

I. - ÚJ OTSZ előírás a Tűzvédelmi TŰZVÉDELMI ÉS MUNKAVÉDELMI MEGBÍZOTT KÉPZÉS Tisztelt Asszonyom/Uram! Bizonyára már Ön is értesült a kollégáktól illetve a médiából, hogy a tűzvédelem területén 2015. március 5-től új korszak kezdődött,

Részletesebben

dr. Tóth Katalin tű. főhadnagy Főigazgató-helyettesi Szervezet

dr. Tóth Katalin tű. főhadnagy Főigazgató-helyettesi Szervezet Főigazgató-helyettesi Szervezet A Červinka-Czech Republic s.r.o által gyártott és forgalmazott P6Če típusú 6 kg töltetű ABC porral oltó tűzoltó készülékkel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárás dr. Tóth

Részletesebben

Az E.ON Csoport munkavédelmi helyzete, aktuális kérdések

Az E.ON Csoport munkavédelmi helyzete, aktuális kérdések Az E.ON Csoport munkavédelmi helyzete, aktuális kérdések Munkavédelmi szervezet Szabályozások Munkavédelmi szakember képzés Vezetői képzés H&S Stratégia támogatás MEBIR támogatás Munkavédelmi oktatások

Részletesebben

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az új munkavédelmi törvény 4/3 1 4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az Mvt. új fogalmat vezetett be: Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel A törvénynek (Mvt.) és a MüM rendeletnek az EU csatlakozáskor hatályos szövege.

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 1993. évi XCIII. törvény 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 A 2013.1.1. és 2013.2.28. között hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet tel

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat I MUNKAVÉDELMI ÜGYREND

Szervezeti és Működési Szabályzat I MUNKAVÉDELMI ÜGYREND Az iskola biztonságos munkakörülményei és az alkalmazottak egészsége érdekében az alábbi igazgatói utasítást adom ki a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként. I MUNKAVÉDELMI ÜGYREND 1. A munkavédelmi

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY MUNKA-, TŰZ- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK 2015 TÁMOP-2.2.7-B-2-13/1-2014 0004 Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések

Részletesebben

Beszállítói Fórum. Százhalombatta, 2010. december 20. Varga Attila Finomítás FF és EBK

Beszállítói Fórum. Százhalombatta, 2010. december 20. Varga Attila Finomítás FF és EBK Beszállítói Fórum Százhalombatta, 2010. december 20. Varga Attila Finomítás FF és EBK Tartalomjegyzék Védőeszköz Leválasztótranszformátor EBK Kiskönyv Tűzvédelmi szakvizsga Védőeszköz Védőeszköz Védőeszköz

Részletesebben

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. AZ EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

TŰZVÉDELMI OKTATÁS ANYAGA Pedagógusok; gyakorlati oktatók; irodai alkalmazotti dolgozók részére

TŰZVÉDELMI OKTATÁS ANYAGA Pedagógusok; gyakorlati oktatók; irodai alkalmazotti dolgozók részére TŰZVÉDELMI OKTATÁS ANYAGA Pedagógusok; gyakorlati oktatók; irodai alkalmazotti dolgozók részére A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Tv. 22. -ban, valamint

Részletesebben

Munka,- és tűzvédelmi jogszabályok változásai. Munkavédelem

Munka,- és tűzvédelmi jogszabályok változásai. Munkavédelem Munka,- és tűzvédelmi jogszabályok változásai Munkavédelem Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Cím: 1106 Budapest, Fehér út 10. Postacím: 1476 Budapest, Pf. 75. 1993. évi XCIII.

Részletesebben

114. sz. Ajánlás. munkavállalóknak az ionizáló sugárzás elleni védelméről

114. sz. Ajánlás. munkavállalóknak az ionizáló sugárzás elleni védelméről 114. sz. Ajánlás munkavállalóknak az ionizáló sugárzás elleni védelméről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE

1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE 1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE 1428-06/1 AZ ÉLELMEZÉSI ÜZEMRE VONATKOZÓ MUNKAVÉDELMI, ÉRINTÉSVÉDELMI, BALESET- ÉS TŰZVÉDELMI, VALAMINT A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ

Részletesebben

Orosz Ádám. Munkavédelmi szabályzat

Orosz Ádám. Munkavédelmi szabályzat Orosz Ádám Munkavédelmi szabályzat TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA...3 SZABÁLYZAT CÉLJA...3 TERÜLETI HATÁLYA...3 SZEMÉLYI HATÁLYA...3 IDŐBENI HATÁLYA...4 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK, BESOROLÁSOK...4

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben. (Hatályos:2011.08.01.

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben. (Hatályos:2011.08.01. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben (Hatályos:2011.08.01.) [ vastag betűs szedés az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.)

Részletesebben

HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSEK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYZATA

HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSEK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYZATA MARTONVÁSÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Polgármesteri Hivatal 2462 Martonvásár, Budai út 13. sz. HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSEK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYZATA Hatályos: 2010. július 1. napjától HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSEK

Részletesebben