A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK HELYZETE VESZPRÉM MEGYÉBEN TANULMÁNY KÉSZÍTETTE: ATHANASSOFF IBOLYA VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK HELYZETE VESZPRÉM MEGYÉBEN TANULMÁNY 2007. KÉSZÍTETTE: ATHANASSOFF IBOLYA VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT"

Átírás

1 A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK HELYZETE VESZPRÉM MEGYÉBEN TANULMÁNY 27. KÉSZÍTETTE: ATHANASSOFF IBOLYA VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés A tanulmány elkészítésének célja Jogszabályi háttér...4 A csatornába bocsátott szennyvizek minőségének meg kell felelnie a mindenkor hatályos közcsatornába bocsáthatóság feltételeinek. Jelenleg hatályos a 24/21. (X. 26.) Kormány rendelet a csatornabírságról Fogalmak: Általános információk a folyékony hulladék helyzetéről Szennyvízelhelyezési, és tisztítási módszerek Közműves szennyvíztisztítás Egyedi szennyvíz elhelyezés Szennyvíztisztító és szennyvízszikkasztó rendszer Természet közeli szennyvíztisztítás Természetes vízi élőhelyek Épített vízi élőhelyek Veszprém megyei szennyvíz elhelyezési lehetőségek A keletkező szennyvíz mennyisége és minősége A folyékony hulladék jelenlegi helyzete Veszprém megyében Az önkormányzatoktól és a vízművektől beérkezett adatok feldolgozása Összesített statisztikai adatok A keletkező folyékony hulladék számítással becsült főbb adatai A folyékony hulladékot fogadó szennyvíztisztító telepek, előkezelő telepek: Folyékony hulladék szállítását ellátó cégek és vállalkozók: Megállapítások A közműhálózatra rákötött lakások, üdülők, ingatlanok A szolgáltatott víz, a közműcsatornán elvezetett szennyvíz és a folyékony hulladék mennyisége Talajterhelési díj, talajterhelési díjat fizető ingatlanok, talajérzékenységi szorzó Támogatás igénylése Közszolgáltatás szervezése a csatornával nem rendelkező településre, településrészre Használaton kívüli, felhagyott szennyvízgyűjtők felülvizsgálata Folyékony hulladék lerakásának helye Folyékony hulladék szállítására jogosult szállítók A csatornázás várható befejezése Javasolt intézkedések Adatszolgáltatás: A közműhálózatra rákötött lakások, üdülők, ingatlanok A szolgáltatott víz, az elszállított szennyvíz mennyisége Talajterhelési díj, talajterhelési díjat fizető ingatlanok, talajérzékenységi szorzó Támogatás igénylése Közszolgáltatás szervezése a csatornával nem rendelkező településre, településrészre Használaton kívüli, felhagyott szennyvízgyűjtők felülvizsgálata Folyékony hulladék lerakásának helye Folyékony hulladék szállítására jogosult szállítók Mellékletek Térképek Táblázatok Grafikonok...39

3 3 1. Bevezetés Magyarországon a lakosság mintegy 98 %-a él közműves ivóvízellátásba, 58 %-a közműves szennyvízelvezetésbe bevont területen. A szakmailag optimális állapot a 7 % körüli lenne. A hiányosságok felszámolására fejlesztés program indult el. A kormány elfogadta a 227/1996. (VII. 24.) Korm. határozattal Magyarország 21-ig szóló települési szennyvízelvezetési és - tisztítási programjának irányelveit. A program a hazai csatornázottsági mutató %-ra való növelését rögzítette, a gazdaságosan nem csatornázható területeken mintegy %- ban egyedi szennyvízelhelyező közmű berendezések elterjesztését irányozta elő. Az Európai Közösség a 2 fő lakos alatti településekre vonatkozóan nem írja elő a csatornázás követelményét. Azzal kapcsolatosan sem foglalt állást, hogy a 2 főnél nagyobb településeket milyen mértékig kell csatornázni. A kormány megbízásából a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 26. december 2.-án hivatalosan benyújtotta az európai bizottságnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv 15 operatív programját, köztük a Környezet és Energia Operatív Programot (KEOP) közötti időszakra szóló dokumentációit. E szerint folytatni kell a Nemzeti Települési szennyvízelvezetési és Tisztítási Program végrehajtását a szennyvízgyűjtő és kezelő rendszerek, létesítmények - beleértve a folyékony hulladékkezelő műtárgyakat is építését, a meglévő szennyvíztisztítók és szennyvízgyűjtő rendszerek korszerűsítését, a szennyvíziszapkezelés, hasznosítás fejlesztését. A csatornázatlan és a különösen érzékeny területen elhelyezkedő településeken, illetve településrészeken, ahol a szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezés nem jöhet szóba, biztosítani kell a megfelelő települési folyékony hulladék elszállítását tengelyen történő szállítással) és kezelését, valamint a hasznosítás fejlesztését. Az egyes projekteknél, illetve egyes településeknél, településrészeknél a megvalósítandó műszaki beavatkozásokat (egyedi szennyvíz-elhelyezés vagy csatornázás, hagyományos vagy természet közeli szennyvíztisztítás) gazdaságossági és környezetérzékenységi vizsgálatok alapján kell eldönteni. A tanulmány készítésénél felhasználtuk Veszprém megye környezetvédelmi programját, annak 26. évi felülvizsgálat, Veszprém megye hulladékgazdálkodási tervét, az önkormányzatoktól beérkezett kérdőíveket, a vízművek által megküldött adatokat. 2. A tanulmány elkészítésének célja Veszprém megye környezetvédelmi programjának 26. évi felülvizsgálatának hulladékgazdálkodási fejezete szerint Veszprém megye területén becsült t/év folyékony hulladékmennyiséget valamilyen, túlnyomórészt szakszerűtlenül épített és üzemeltetett, egyedi szennyvízkezelő, tároló, szikkasztó berendezésbe vezetik, ahonnan annak legnagyobb része elszivárog, szennyezve, veszélyeztetve a felszín alatti vizeket. A tengelyen beszállított mennyiség megyei szinten t/év, nem éri el a keletkező mennyiség 1%-t sem.

4 4 A tanulmány célja, hogy feltárjuk a szippantott szennyvíz elhelyezés rendezetlenségének okait, segítséget nyújtsunk az önkormányzatoknak a környezetvédelem e problémás területén, és a megállapítások alapján javaslatokat tegyünk, kezdeményezzük a szükséges intézkedések megtételét. 3. Jogszabályi háttér A szennyvíz elhelyezéssel, csatornázottsággal, folyékony hulladékkal kapcsolatosan több jogszabály jelent meg. A jelenleg hatályos főbb jogszabályok az alábbiak: Jogszabályok 4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról A rendelet előírja, hogy a szolgáltatóknak a rendelet mellékletében, hogy milyen műszaki, közegészségügyi és egyéb feltételeket kell be tartaniuk. 2/1985 (II. 16.) EüM - ÉVM együttes rendelet a települési folyékony hulladékok tárolásának, ártalmatlanításának és hasznosításának közegészségügyi szabályairól A rendelet külön előírja a folyékony hulladék ártalmatlanítás közegészségügyi szabályait, az ártalmatlanító telepekre vonatkozóan. 2. évi XLIII. törvény a települési szilárd és folyékony hulladékról A törvény a szerint a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn. A közszolgáltatás kiterjed a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására is. 2. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól. Az önkormányzat képviselő-testülete külön-külön határozza meg az általa szervezett, a települési szilárd és folyékony hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díját. Az egységnyi díjtétel települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén az engedélyezett szennyvíz szikkasztás esetén az elszállításra kerülő folyékony hulladék egységnyi térfogatásnak kezelési díja. Az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének számításánál az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni.

5 5 5/21. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól módosítás: 28/23. (XII. 1.) Korm. rend. A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. A rendelet szabályozza a szennyvízelvezető művel összegyűjtött és szennyvíztisztító műben tisztított szennyvíz, illetve kezelt szennyvíziszap mezőgazdasági területre történő kijuttatását, illetve felhasználásának szakmai feltételeit, ideértve a gyűjtött és kezelt települési folyékony hulladékok mezőgazdasági felhasználásának feltételeit is. Tisztítatlan szennyvíz, nyersiszap, valamint a kezeletlen települési folyékony hulladék vagy más kezeletlen iszap a mezőgazdaságban nem használható fel. Termőföldön szennyvíziszap nem tárolható. A felhasználásra kijelölt mezőgazdasági területre csak az azonnal felhasználható és bedolgozható szennyvíziszap mennyiség szállítható ki. Amennyiben a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával összefüggő munkafolyamatok szervezése ezt indokolja, a 3. f) pontja szerinti, hatóságilag engedélyezett gyűjtőtároló létesíthető. A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés üzemeltetője köteles nyilvántartást vezetni a telepen keletkező szennyvíz, szennyvíziszap mennyiségéről, azok minőségi jellemzőiről, az alkalmazott iszapkezelés módjáról, a szennyvíz, illetve a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról. 213/21. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről A jogszabály 15..-a szerint az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkezett vagy onnan származó települési folyékony hulladékot jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások illetve hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, és az annak begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni. 16..: szerint a leürítő helyen elhelyezhető folyékony hulladék mennyiségét és minőségét, az ürítés módját, időpontját a jegyző a közcsatorna üzemeltetőjével történt egyeztetés alapján határozza meg. A folyékony hulladék leürítésére igénybe vehető szennyvíztisztító telepet az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség határozza meg a szakhatóságok, az üzemeltető és a jegyző véleményének a kikérése után. 16/22. (IV. 1.) EüM. rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről A rendelet szerint a települési folyékony hulladék kitermelése és elszállítása kizárólag erre a célra engedélyezett, zárt rendszerű, gépi üzemeltetésű, csepegés és szóródásmentes, bűz és szaghatást kizáró célgéppel végezhető. A leürítőhely a közegészségügyi hatóság véleményének a figyelembevételével jelölhető ki. A közműpótló létesítményekkel kapcsolatosan a szakhatósági állásfoglalásokat a városi intézet adja ki, az e jogszabályban meghatározott iratok alapján.

6 6 26/22. Korm. rendelet a Nemzeti Települési szennyvíz-elevezetési és tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvíz-elevezetési agglomerációk lehatárolásáról A rendelet szerint a szennyvíz-elvezetési agglomeráció a Program tervezési alegysége. A Nemzeti Megvalósítási Program része minden 2 LE-nél nagyobb település. Ahol e gyűjtőrendszerek létrehozása nem indokolt, - mert nem járna környezeti előnyökkel, vagy túlságosan költséges lenne a megvalósításuk,- azonos szintű környezetvédelmi rendszereket kell alkalmazni. Azok a vízbázis védelmi célprogramba bevont települések, melyek a szennyvíz-elevezetési agglomerációk körén kívül esnek, környezetvédelmi és gazdaságossági indokoltság esetén önálló szennyvízrendszert alkothatnak. 23. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról A törvény célja volt, hogy új alapokra helyezze és rendezze a környezet méltányolható mértékű használatát, ennek érdekében gazdasági szabályozó eszközöket vezettek be. A környezetterhelési díjakkal terhelt tevékenységek köre kiterjed a vizeket, a levegőt, és a talajt terhelő kibocsátásokra. A talajterhelési díj egységdíjának mértékét a törvény 12 Ft/m 3 ben határozta meg. A törvény 11.. alapján a talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztárolót is, alkalmaz. A törvény 24.. szerint a talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az állami adóhatóság és az illetékes önkormányzati adóhatóságok látják el. A 26.. alapján a települési önkormányzatok rendeletben állapítják meg a talajterhelési díjjal kapcsolatos intézkedéseket. A talajérzékenységi szorzó mértéke a törvény szerint: A település közigazgatási területére vonatkozó, a felszínalatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó: Helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás hatálya alá tartozó talajterhelés esetén Kevésbé érzékeny területen: 1, Érzékeny területen: 1,5 Fokozottan érzékeny területen: 3, Vízjogi engedély hatálya alá tartozó területen: Kevésbé érzékeny területen: 1,1 Érzékeny területen: 2, Fokozottan érzékeny területen: 5, A csatornába bocsátott szennyvizek minőségének meg kell felelnie a mindenkor hatályos közcsatornába bocsáthatóság feltételeinek. Jelenleg hatályos a 24/21. (X. 26.) Kormány rendelet a csatornabírságról.

7 7 4. Fogalmak: Települési folyékony hulladék: A szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely - emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, - a nem közüzemi csatorna és árokrendszerekből, valamint - a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Folyékony hulladék ártalmatlanítás: a folyékony hulladék környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést kizáró fizio-kémiai vagy biológiai módszerrel. Folyékony hulladék leürítő hely (a továbbiakban leürítő hely): közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája, illetőleg szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya. Kezelt iszapok: biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan iszapok, melyek szennyezőanyag tartalma e rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken (a továbbiakban: szennyvíziszap); Közműpótló létesítmény: Közműpótló létesítmény a 16/22. (IV. 1.) EüM. rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló jogszabály szerint a közcsatornával el nem látott településen keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére szolgáló, az ingatlanon elhelyezett (vízzáróan vagy anélkül kialakított) műtárgy vagy akna. Környezetterhelési díj: a környezethasználó környezetterhelési díjat köteles fizetni a környezeti elemekbe juttatott szennyező anyagok után, így a levegőben, a vízben, a talajban okozott szennyezésért, a környezetterhelésért. A fizetendő környezetterhelési díj meghatározott anyagokra, energiafajtákra vagy ezek csoportjára külön, a kibocsátott anyag vagy energia mennyiségével arányosan meghatározott. Talajterhelési díjfizetési kötelezettség: a környezetterhelési díjról szóló 23. évi LXXXIX. törvény 11. -a alapján talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztárolót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát ez év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 9. naptól terheli. A (2) bekezdés szerint nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki a külön jogszabályok szerinti egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban levő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente megvizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 2 %-al a 25. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket.

8 8 A 12.. szerint a talajterhelési díj alapja: a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. A (3) bekezdés szerint a talajterhelési díj mértéke 12 Ft/m 3. A 14.. szerin a talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, melyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. A törvény 2. -a alapján a kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről, továbbá a díjvisszaigénylésről évente, a tárgyévet követő év március 31.-ig tesz bevallást. A kibocsátó negyedévenként nettó díjelőleget megállapítja és bevallja. A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható. A 21.. szerint a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat a környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. A települési önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételt a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel, különösen a csatornázás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos védelme. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a törvény szerint megállapított talajterhelési díj 5 %-át 26.-ban, 27. évben a 75 %-t, 28. évben a 9 %-t, 29. évtől 1 %-át köteles megfizetni. Egyedi szennyvízkezelés: az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, melyek 1-25 lakosegyenértéknek (főnek) megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Ezek lehetnek: egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények, az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések és az egyedi zárt szennyvíztárolók. Egyedi szennyvízelhelyezés: az egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményekből elszivárgó vagy elfolyó, valamint az egyedi szennyvíztisztító kisberendezésekből elfolyó tisztított szennyvizeknek a külön jogszabály szerinti földtani közegben vagy felszíni vízben történő elhelyezése; Egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), mely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított.

9 9 Egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), mely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére tisztítására szolgál, a közműves szennyvíz Az egyedi elvezetéssel és tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebomlását energia bevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: oldómedence, kavics/homokszűrők, melyek lehetővé teszik a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén a növényzet és a talaj élővilágának számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezését. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), mely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére és szállítására szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energia bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár földtani közeg a befogadó.

10 1 5. Általános információk a folyékony hulladék helyzetéről A Környezeti Operatív Programban foglaltak szerint a Csatlakozási Szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése érdekében Magyarországon 1746 településen, mintegy 783 Mrd Ft értékű fejlesztést terveznek megvalósítani a 2 LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációk esetében. Ennek érdekében a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és Tisztítási Program szerint folytatódik a szennyvízgyűjtő és -kezelő rendszerek, létesítmények - beleértve a folyékony hulladék költséghatékony és környezetbarát egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények alkalmazását. A csatornázatlan és különösen érzékeny területen elhelyezkedő településeken, illetve településrészeken, ahol a szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezés nem jöhet szóba, biztosítani kell a megfelelő települési folyékony hulladék elszállítást (tengelyen történő szállítással) és kezelést, valamint a hasznosítás fejlesztését. A települési folyékony hulladék keletkezését, mennyire csak lehet, redukálni szükséges, a keletkező hányad szennyvíztelepi fogadását pedig ki kell alakítani. Az országban több, mint 16 település nem rendelkezik szennyvízgyűjtő hálózattal, a csatornázott települések peremrészei ezekhez hasonlóan helyi szikkasztó berendezéseken keresztül juttatja a talajba szennyvizét. A Nemzeti Szennyvízelvezetési Program ig 87 %-os ellátottságot irányoz elő. A szippantatással gyűjtött és tengelyen szállított szennyvíziszap előkezelése és elhelyezése hosszú távra megoldandó feladat. A felmérések szerint Magyarországon az egy lakos, illetve LEÉ által kibocsátott szennyvíz átlagos mennyisége kb. 85 l/d. Jelenleg kb. 2,9 millió ember szennyvize kerül a talajba, s ez hosszú távon is 1 millió főt érint majd. A tisztítatlan szennyvíz a talajba és az élővizekbe jutva súlyos környezeti károkat okoz, többek között elszennyezi a sérülékeny vízbázisokat, mely nem engedhető meg. A Csatlakozási Szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése érdekében 27-től meg kell valósítani a 2 LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációk esetében. Ezek területén a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésőbb 28. december 31-ig a 1 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken, a nitrogén- és foszforeltávolítás egyidejű biztosításával. 21. december 31-ig a 15 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén december 31-ig a 2-15 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén. A program szerint a települési folyékony hulladékok hasznosítását fejleszteni kell a 2 LE feletti körben. A települési folyékony hulladék keletkezését, amennyire csak lehetséges redukálni szükséges, a keletkező hányad szennyvíztelepi fogadását pedig ki kell alakítani, és 28-ig olyan helyzetet akarnak teremteni, hogy az ellenőrizetlen illegális szennyvízelhelyezés teljes mértékben megszűnjön.

11 11 A közelmúltban 27. évi határidővel a kis településeket kiszolgáló szippantott szennyvizeket fogadó,- tároló gödrök (7 db) bezárását rendelték el. A tisztítótelepi fogadási lehetőség általában nagyobb szállítási távolsággal, drágán képesek a folyékony hulladékot odajuttatni. A csatornázatlan települések kiszolgáltatott feltételek mellett kénytelenek a hulladéktól megszabadulni. A szippantott szennyvíz szennyezőanyag tartalma többszörösen meghaladja a közműves csatornahálózaton elvezetett szennyvízét. A nem szennyvíztisztító telepekre szállított települési folyékony hulladékot a megfelelő előkezelést követő természet közeli tisztítási technológiák alkalmazása során lehet legegyszerűbben ártalmatlanítani. A természet közeli tisztítási eljárások jól kombinálhatóak a mezőgazdasági, illetve erdőgazdasági szennyvíz-hasznosítással. A célok eléréséhez szükséges támogatandó tevékenységek: A 2 LE feletti agglomerációk esetén Új szennyvízgyűjtő rendszerek/szennyvíztisztító telepek építése A meglévő szennyvízgyűjtő rendszerek / szennyvíztisztító telepek fejlesztése, bővítése Az építéshez/fejlesztéshez kapcsolódó hálózatrekonstrukció Szennyvíztisztító telepek építéséhez/ bővítéséhez kapcsolódóan a szennyvíziszap megújuló energiaforrásként történő hasznosítását célzó térségi és települési beruházások Természet közeli szennyvíztisztítás megvalósítása Települési folyékony hulladék fogadás, szállítás és tisztítás/ártalmatlanítás feltételeinek megteremtésére szolgáló fejlesztések megvalósítása (pl. települési folyékony hulladék fogadó műtárgy, hulladékgyűjtő jármű) Iszapkezelő létesítmények építése szennyvíztelepeken vagy térségi szennyvíziszap hasznosító telepek létrehozása Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását célzó beruházások Közcsatornával gazdaságosan el nem látható települések, településrészek környezetbarát és költség hatékony, szakszerű egyedi szennyvízkezelésének megoldása/fejlesztése Egyedi szennyvízkezelési rendszerek telepítése Települési folyékony hulladék elhelyező telepek lezárása, rekultiválása Szennyvízgyűjtő rendszerek / szennyvíztisztító telepek üzemeltetéséhez kapcsolódó beszerzések (pl.: csatornatisztító jármű) Gazdaságossági és környezetérzékenységi vizsgálatok szerint egyes projektek egyszerre tartalmazhatnak csatornázási, egyedi szennyvíz elhelyezési, ritkább esetben települési folyékony hulladékkezelési elemeket. A szennyvíztisztítás hagyományos műszaki megoldásai mellett számításba kell venni a természet közeli szennyvíztisztítás lehetőségét. Az alternatívák közötti választás amennyiben teljesíti a jogszabályi előírásokat hosszú távú költséghatékonysági szempontok alapján történik.

12 12 6. Szennyvízelhelyezési, és tisztítási módszerek A keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos igények és az EU települési szennyvízkezeléséről szóló irányelvének határidőre történő teljesítéséhez programok állnak rendelkezésre: a 25/22. (II. 27.) Korm. rend. szerinti Nemzeti Települési Szennyvíztisztítási Program (1 program) a 174/23. (X. 28.) Korm. rend. szerinti, a közműves szennyvízelvezető és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja (2. program). A napjainkban megszokott közműcsatorna és szennyvíztisztító telep rendszerének környezetbarát alternatívái lehetnek az alábbiak: a közcsatornával ellátott területek természetközeli szennyvíztisztítási módszerei, valamint a nem csatornázott területek korszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményekkel történő szennyvíz ártalmatlanítási módszerei. A két alternatív közös jellemzője, hogy a szennyvíz szennyezőanyag tartalma mindkét esetben a talaj víz - növény közegében, elsősorban a természetben található mikroorganizmusok segítségével bomlik le és a lebomláshoz nincs szükség külső energia bevitelére. Szakmai indokok alapján a természetközeli szennyvíztisztítást az 1. program, a korszerű egyedi szennyvíz-elhelyezést a 2. programhoz tartozónak tekintik Közműves szennyvíztisztítás A közüzemi, városias szennyvíztisztítás legjobb technikája évtizedek óta az úgynevezett eleveniszapos tisztítási rendszer. Ennek a biotechnológiájú eljárásnak a lényege, hogy a szennyvíz levegőztetésével olyan mikroorganizmus tömeget hozzanak létre, mely kis fajtaszámmal, nagy egyedszámmal jellemezhető, és képes a szervezetébe beépíteni a szennyvízben levő tápanyagokat, így a szenet, nitrogént, foszfort. A tisztítási folyamat jól karbantartható a beton és fém műtárgyakban, gépészeti berendezésekkel. A berendezések méretválasztéka nagy, az egy családra méretezett rendszertől a több százezer főre tervezett nagyüzemig minden megtalálható. A szennyvíztisztító telepek mindaddig jól működnek, míg a szennyvíztisztító telepekre érkező szennyvíz megfelel a jogszabályban leírt határértékeknek. Az energia és közműszolgáltatások díjának, köztük a víz és csatornadíj növekvő tendenciája miatt a lakosság törekszik a víztakarékosságra, melyek következtében a változatlan szennyezőanyag tömeg csökkent vízmennyiségben jelenik meg, a szennyvíz töményebb, a szennyvíztisztító telep kevésbé működik hatékonyan.

13 Egyedi szennyvíz elhelyezés Azokon a településeken, illetve településrészeken, ahol az egyedi szennyvízkezelés nem alkalmazható, ott a szennyvizek szakszerű kezeléséről, gyűjtéséről, tisztításáról és ártalommentes kezeléséről vagy szennyvízelvezető-hálózat és szennyvíztisztítás megvalósításával, illetőleg egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, illetve zárt szennyvíztároló létesítésével kell gondoskodni, a Települési Szennyvízkezelési Program keretében. A 3.. (7). bekezdés szerint az új egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) megvalósításával egyidejűleg, a Települési Szennyvízkezelési Program keretében gondoskodni kell a korábban épített szakszerűtlen egyedi létesítmények (építmények) felszámolásáról, illetőleg környezetszennyezést nem okozó hatásáról. A KEOP szennyvízkezelés fejezete szerint a csatornázatlan és különösen érzékeny területen elhelyezkedő településeken, illetve településrészeken, ahol a szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezés nem jöhet szóba, biztosítani kell a megfelelő települési folyékony hulladék elszállítását (tengelyen történő szállítással) és kezelését, valamint a hasznosítás fejlesztését. A települési folyékony hulladék keletkezését, amennyire csak lehet, redukálni szükséges, a keletkező hányad szennyvíztisztító telepi fogadását ki kell alakítani. A 2. program szerinti, a közcsatornával gazdaságosan el nem látható területek, települések és településrészek egyedi szennyvízkezelésének három fő technológiai és műszaki szempontból elkülöníthető megoldási lehetősége van, melyek az alábbiak. a korszerű egyedi szennyvíz-elhelyezés kislétesítményekkel, a szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazása, a zárt tárolóban való gyűjtés és elszállítás (települési folyékony hulladék) A felsorolt lehetőségek közül hazánkban elsősorban az egyedi zárt szennyvíztároló alkalmazásának gyakorlata terjedt el, melynek több környezetvédelmi és gazdaságossági problémát okozott. Így az un. sörösüveg szindróma, a szippantó autók illegális leürítése, a szennyvíztisztító telepek befogadó képességének korlátozottsága, a lakosság számára nehezen megfizethető szállítási terhek jelentkezése. Emiatt e megoldás jövőbeni támogatása csak olyan helyen indokolt, ahol az egyedi szennyvíz elhelyezés a fokozott vízbázis védelem miatt nem oldható meg (pl. a kiemelten érzékeny felszín alatti vizek területén) Szennyvíztisztító és szennyvízszikkasztó rendszer A közműpótló szennyvízrendszer a házi szennyvizet tisztítja kis mértékben és szikkasztja el. A hagyományos és jól bevált módszer két fő részből áll, az előtisztítást végző oldómedencéből és az utótisztítást, szűrést és szikkasztást végző szikkasztóból. Az oldómedencébe vezetett szennyvíz ülepíthető szennyeződése a fenékre süllyed, a könnyebb térfogatsúlyú anyagok a felszínre emelkednek. A fenékre került anyagokat anaerob (oxigén nélküli) baktériumok bontják, rothasztják metángáz képződés mellett. A gázbuborékok iszapszemcsékhez tapadva a fedőréteghez úsznak, majd a gázbuborékok eltávozása után az iszapszemcsék újból a fenékre süllyednek.

14 14 Napi 1 m 3 szennyvízmennyiséghez legalább 3 m 3 -es oldómedence szükséges. Az oldómedencének a technológia miatt legalább két aknásnak kell lennie. Az első kamra a hasznos térfogat kétharmadát teszi ki. Az ilyen egyszerű oldómedencékben a szennyvíz legalább 3 napot tartózkodik, a tisztítási hatásfok szerves anyagra vonatkozóan 6-7 %, lebegő anyagra 7-8 %. A hatásfokot tovább lehet javítani az űrtartalom, valamint a kamrák számának a növelésével. Az oldómedencékben előtisztított szennyvíz a szikkasztórendszerben elszikkad. A szikkasztás jó működésének feltétele a szennyvíz megfelelő ülepítése és előtisztítása. Az egykamrás oldómedence nem megfelelő, legyen bármilyen nagy. A házi szennyvíztisztítókkal ezért van sok gond. Mivel általában nem ismerik a házi szennyvíztisztító - szikkasztó rendszerek működési elvét, elterjedt megoldás, hogy olyan szennyvízaknát készítenek, mely a hatóság felé vízzáró, de az egyszerű sörösüveges fenéklyukasztásos módszerrel a szennyvíztisztító medencéből szikkasztó akna lesz, és elszennyeződik a környezet. Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések tulajdonképpen a nagyüzemi szennyvíztisztítók kicsinyített másaként továbbfejlesztett mása az eleveniszapos biológiai lebontáson alapuló előre gyártott zsebtelepek, alapvető tulajdonságuk, hogy a szennyezőanyag lebontást külső energia bevitel segítségével végzik. Elterjedésük nem vált be sem nemzetközi, sem hazai viszonylatban. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények olyan, a fejlett országokban általában alkalmazott rendszerek, melyeknek a szennyvíztisztító és elhelyező szerepe a talajban lejátszódó biológiai, kémiai és fizikai folyamatokon alapul. A szennyvízben levő szennyező anyagok lebontása ebben az esetben nem igényel külső energia bevitelt Természet közeli szennyvíztisztítás A természet közeli eljárások kialakítása egyszerű, tájba illeszthetők, energiaigényűk csekély, üzemeltetésük olcsó és nem igényesek. A kedvező tulajdonságaik miatt a természet közeli szennyvíztisztítási módszerek alternatívái lehetnek az energiaigényes, hagyományos szennyvíztisztítási eljárásoknak. A természet közeli szennyvíztisztítási eljárásoknak már hosszú hagyománya van, alkalmazásukat széles körű megfigyelések, tapasztalatok támasztják alá. A beruházási költségek 25-5 %-al alacsonyabbak, az üzemeltetési költségek a töredékét teszik ki az ún. városi rendszereknek. A természet közeli szennyvíztisztítási eljárások a szippantott szennyvizek tisztítására is megfelelőek, és alkalmazkodnak a szennyvízmennyiségek szezonális ingadozásaihoz is Természetes vízi élőhelyek A természetes vízi élőhelyek azok a területek, melyek meglévők, és csekély műszaki beavatkozással szennyvízkezelés vagy utókezelés céljából igénybe vehetők. Alkalmazásuk esetén a szennyvíznek legalább a mechanikai előtisztítása szükséges. A tisztítási hatásfok erősen függ a víz tartózkodási idejétől, törekedni kell a minél hosszabb tartózkodási időre. Előnyük, hogy gépi berendezek nem szükségesek a működésükhöz, villamos energiaigényük nincs, építésük egyszerű, üzemeltetési igényük olcsó.

15 Épített vízi élőhelyek Az épített vízi élőhelyek a természetes rendszerek jó tulajdonságait biztosítják, további előnyük, hogy a kedvező természetes folyamatok a tervezéssel felerősíthetőek, a tisztítás hatékonysága fokozható. Két fajtájuk, a szabad vízfelszínű és a felszín alatti rendszerek fejlődött ki. A szabadfelszínű rendszerek általában párhuzamos medencékből vagy csatornákból állnak, jó vízzáró mederrel és telepített vízi növényzettel. A vízmélység kicsi, általában,1-,6 m. Az előtisztított szennyvizet folyamatosan bocsátják a rendszerre, és a tisztítás az alatt az idő alatt zajlik, amíg a víz lassan átáramlik a növényzet szárai és a gyökérzet között. Az egyenletes áramlást a sekély vízmélység, a kis áramlási sebesség, a növényzet szára és a növényi törmelék együttes hatása biztosítja. A települési szennyvizek tisztítása esetén a kapacitás tartomány,5-5 m 3 /nap vízmennyiség (3-4. lakosegyenérték lehet). Felszín alatti átfolyású rendszerek esetében a rendszert úgy alakítják ki, hogy a víz ne jelenjen meg a felszínen. Ezek is medencékből vagy kazettákból állnak, a medencék azonban töltve vannak különböző szerkezetű homokkal, kaviccsal, kőzúzalékkal, mely megtámasztja és melybe a gyökérzet behatol. E rendszerekben is azok a fizikai, kémiai és biológiai folyamatok mennek végbe, mint a vízfelszínű áramlási rendszerekben, azzal a különbséggel, hogy felszín alatti rendszerekben a tisztításban résztvevő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) nem a növényzet szárára és levélzetére tapadnak, hanem a gyökérzet és a töltőanyag felületére. A növényes szűrőmező anyagának megválasztása fontos tényező, a kisebb szemcseméretű anyag jobb tisztítási hatásfokot nyújt. A rendszer előnye, hogy gépészeti berendezés telepítésére, villamos energiára igény nincs, állandó felügyeletet nem igényel, zárt kivitele miatt lakott területtől 1-3 m-re is elhelyezhető, nincs bűz és szaghatás. Hátránya a nagyobb területigény. Mindkét rendszer közös vonása a növényzettel való betelepítés. A növényi választék a nád, sás, káka, gyékény. E növények mindegyike világszerte elterjedt, mert jól alkalmazkodnak minden klímához, tűrőképességük nagy Veszprém megyei szennyvíz elhelyezési lehetőségek A Veszprém megyei felszín alatti vizek közül a karsztvíz a legfontosabb, védelme stratégiai feladat, hiszen az ivóvízellátás döntő része erre a vízkészletre támaszkodik. A karszt sok helyen fedetlen, ezért a vízkészlet nagyon érzékeny a felszíni eredetű szennyeződésekre. Veszprém megyében nagy kiterjedésű területen van nyílt karszt, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló 7/25. (III. 1.) KvVM rendelet alapján a megye nagy területe fokozottan érzékeny. A területi érzékenység miatt ezért itt csak közműves és az egyedi zárt szennyvízgyűjtés engedhető meg, a fenti szakirodalom alapján említett más szennyvízgyűjtési és tisztítási módszerek, a szennyvízszikkasztó és a természet közeli szennyvíztisztítás nem megvalósíthatóak.

16 16 7. A keletkező szennyvíz mennyisége és minősége A keletkező szennyvíz mennyisége nagy valószínűséggel kiszámítható, a vízfogyasztás alapján becsülhető a 4/1995. (XII. 22.) KT. rend. szerint. Külön átalány mennyiség van meghatározva a lakó és üdülőingatlanokra, a közegészségügyi intézményekre, az oktatási intézményekre, a kulturális létesítményekre, a vendéglátás, üdültetés létesítményeire, a sportpályákra, zöldterületek locsolására, közterületek tisztántartására. Keletkező szennyvízként az ivóvízfogyasztás 8-9 %-a vehető számításba. A telken keletkező összes szennyvíz mennyiségét a telken élők száma és a figyelembe vett fajlagos víz mennyiség szorzata adja meg. Például a komfortos lakásban átlagos színvonalon élő család napi vízfogyasztása hazánkban 1-15 l/nap/főre tehető, egy átlagértéket figyelembe véve ez 12 l/fő. A keletkező szennyvíz 4 fős családnál,48 m 3 /nap. A vízfogyasztás közegészségügyi intézménynél, ha mosoda is üzemel 6 l/nap, szakorvosi rendelőintézeteknél orvosi munkahelyenként 17 l/nap. Oktatási intézmény zuhanyozóval 6 l/nap, konyha éteremmel 12 l/nap, kétcsillagos szálloda ágyanként 9 l/nap, iroda 3 l/m 2 /nap, locsolás 3 l/m 2, stb. A települési folyékony hulladék gazdag bomló szerves anyagokban és az esetek nagy többségében rothadt állapotú. A fekáliából eredően nagy a fehérje és fehérje bomlástermék tartalma, zsírok és szénhidrátok is találhatók benne. Emulzióképző hatását nagyobb mennyiségben jelenlevő szintetikus mosószerek idézik elő. Szervetlen anyagokat, elsősorban oldott sókat is tartalmaz. Jellegénél fogva megtalálhatók benne a különféle kórokozók. 8. A folyékony hulladék jelenlegi helyzete Veszprém megyében Az el nem vezetett szennyvíz sorsa a környezetvédelem egyik legkevésbé átlátható fejezete. A jog szabályoz, amit az önkormányzatok megpróbálnak betartani. Ahol nincs csatorna, ott szivárgásmentes tárolót kell építeni, mely megoldás a Balaton térségében csak átmeneti lehet. Az önkormányzatok által szervezett közszolgáltatást elvileg kötelező igénybe venni, a települési folyékony hulladékot a kijelölt lerakó/leürítő helyre vagy kezelő telepre kell vinni. Veszprém megye jelentős ivóvíz szolgáltatói, vízművei és egyben közcsatorna üzemeltetői szolgáltatási területükön vállalnak szállítási feladatokat. Ehhez rendelkeznek a szükséges gépparkkal és szállítási engedélyekkel. Nagyobb inhomogenitást mutatnak az egyéni formában működő szállítók, felmerül a gyanú, hogy néhány vállalkozónak nincs engedélye. Azonban a szippantós autók illegális ürítése már lecsengő stádiumban van, jelentős számú a saját, illetve a közterületre (vízárok) történő kijuttatás búvárszivattyúval. A települések jelentős része nem tesz eleget kötelező feladatainak, nem rendelkeznek folyékony hulladékokra vonatkozó közszolgáltatói szerződéssel. A jogszabály előírása szerint a településeknek feljogosítással rendelkező szolgáltatót kell kijelölni a települési folyékony hulladék szippantatására, aki a hulladékot csak szippantott szennyvizet fogadó szennyvíztisztító telepre szállíthatja. Az engedéllyel rendelkező szállító szervezetek/vállalkozók általában a legközelebb eső kijelölt szennyvíztelepi, ritkábban szennyvízcsatorna hálózati leürítési pontokhoz viszik a szippantott folyékony hulladékot.

17 17 A program felülvizsgálata megállapította, hogy a keletkező szennyvíz döntő részének a kezelése nem dokumentált, nem ismert. Veszprém megyében nem került kialakításra a települési hulladék jogszabályi követelményeinek megfelelő gyűjtő, kezelő és ártalmatlanító rendszere. Az elmúlt évtizedekben használt környezetszennyező helyek használatát a Környezetvédelmi hatóság 21. december 31.-vel betiltotta, és a rekultiválást elrendelte. 22.-től csak szippantott szennyvizet fogadó szennyvíztisztító telepekre szállítható a szennyvíz kezelésre. A helyi önkormányzatok fontos feladata a nem csatornázott településeken a szennyvízgyűjtés és kezelés ellenőrzése, a jogszabályi követelmények megteremtése és ezek betartatásának ellenőrzése. A Veszprém megyei környezetvédelmi program 26. évi felülvizsgálatának 3.3. Hulladékgazdálkodási fejezete szerint 23. ban becsült adatok alapján a megyében keletkezett folyékony hulladék mennyisége t/év volt. A csatornára rá nem kötött lakások becsült vízfelhasználásából számított mennyiséghez viszonyítva ez kb. 1 %-ot tesz ki. A nem csatornázott területeken a települési folyékony hulladékok gyűjtésének és ártalmatlanításának a szabályozása még a nagyvárosokban is kritikus. A vonatkozó jogszabály előírja, hogy erre a feladatra feljogosítással rendelkező szolgáltatót kell kijelölni, és a szolgáltatás igénybevételét helyi rendeletben kötelezően elő kell írni. Ez a jogszabályi követelmény jelenleg maradéktalanul egyetlen településen sem teljesül. A folyékony hulladék elhelyezése a csatornával nem rendelkező településeken nehezen megoldható, hiszen más önkormányzatok által megépített, amúgy is túlterhelten üzemelő telepeken nem elterjedt a piaci alapú szennyvízbefogadás. Saját részre tartják fenn a csekély szabad kapacitást, nem járulnak hozzá a beszállításhoz. Amennyiben jelentősen emelkedne a szennyvíztisztító telepeken a beszippantott szennyvíz mennyisége, komoly problémák jelentkeznének e telepek működésében. Ennek a következménye, hogy a megye területén keletkező folyékony hulladék kb. 1 %-ról állapította meg a Veszprém megyei környezetvédelmi program felülvizsgálata, hogy a jogszabályi követelményeknek megfelelően kerül gyűjtésre és ártalmatlanításra. Ezt a mennyiséget szennyvíztisztító telepen ártalmatlanítják, a döntő rész kezelése azonban nem ismert, valószínűsíthető, hogy szabálytalanul elszikkasztják, kiöntözik, ami a megye területének érzékenységét figyelembe véve megengedhetetlen. A kommunális szennyvíziszap előkezelése, kezelése egyes telepeken történik, a többi esetben a szennyvíziszap a veszprémi, vagy mencshelyi komposztáló telepre kerül beszállításra, illetve a hulladéklerakó telepeken kerül lerakásra. Mezőgazdasági hasznosításra az erre szakosodott vállalkozók szállítják el és végzik az iszap kihelyezését. A kommunális szennyvíziszapok esetében - Veszprém és Mencshely kivételével gyűjtési körzetek nincsenek kijelölve Az önkormányzatoktól és a vízművektől beérkezett adatok feldolgozása A folyékony hulladékkal kapcsolatos problémák, az okainak feltárása érdekében megkerestük a megye önkormányzatait és a közmű üzemeltetőket, kérdőíven adatokat kértünk. A kérdésekre valamennyi szolgáltató, valamint az önkormányzatok közel 8 % -a, 169 válaszolt.

18 18 Vízvezeték hálózatot működtetnek az alábbi szolgáltatók 217 településen: 1. Bakonykarszt Zrt. Veszprém, 119 településen 2. DRV Zrt. Siófok, 53 településen 3. Pápai Víz és Csatornamű Zrt. Pápa, 32 településen 4. Épgépszolg Kft. Budapest, 7 településen 5. Épszolg Kft. Márkó, 1 településen 6. Vaszar, Takácsi, Gecse Közműberuházó és Üzemeltető Kft., Vaszar 3 településen 7. Vasi Vízmű Zrt. Szombathely, 1 településen 8. Fejérvíz Zrt. Székesfehérvár, 1 településen 9. Sümegprágai Vízmű, Sümegprága, 2 településen 1. Vászoly községi Vízmű, Vászoly, 1 településen Szennyvízcsatorna hálózatot működtetnek az alábbi szolgáltatók 119 településen: 1. Bakonykarszt Zrt. Veszprém, 54 településen (65 településen nincs csatorna) 2. DRV Zrt. Siófok, 4 településen (11 településen nincs csatorna) 3. Pápai Víz és Csatornamű Zrt., 18 településen (1 településen nincs csatorna) 4. Épszolg Kft., 1 településen A kis szolgáltatók területén 12 településen nincs csatorna, a megyében összesen 119 településen van csatorna hálózat, 98 településen nincs. Megosztott a közműszolgáltatás 5 település, Bazsi, Csajág, Küngös, Nemesszalók, Sümegprága, Vászoly esetében. Pl Csajágon és Küngösön a vizet a DRV Zrt. szolgáltatja, a szennyvízelvezetés feladatait a Bakonykarszt Zrt. látja el. Néhány önkormányzat saját vízművet épített ki, az elfogadhatóbb vízdíjak reményében, így Márkó, Vaszar (Gecse és Takácsival együtt), Sümegprága, Vászoly.

19 Összesített statisztikai adatok Az alábbi statisztikai táblázat az önkormányzatoktól és a vízművektől kapott adatok alapján került összeállításra. Szám Megnevezés Összeg 1 Állandó népesség száma (fő): Közüzemi ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások : Közüzemi ivóvíz hálózatba bekapcsolt üdülők száma (db Közüzemi ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások és üdülők száma összesen (db): Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások : Közcsatorna hálózatba bekapcsolt üdülők : Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások és üdülők száma összesen (db): Szennyvízgyűjtő hálózattal ellátott területen a be nem kapcsolt lakások Szennyvízgyűjtő hálózattal ellátott területen a be nem kapcsolt üdülők : Szennyvízgyűjtő hálózattal ellátott területen a be nem kapcsolt lakások és üdülők száma összesen (db) Szennyvízcsatornázott utcákban a folyékony hulladék gyűjtővel rendelkező ingatlanok Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (m 3 /év) Egyéb szolgáltatott víz mennyisége (m 3 /év) Összes szolgáltatott víz mennyisége (m 3 /év) Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyiség (m 3 /év) Közcsatornán elvezett egyéb szennyvíz mennyisége (m 3 /év) Közcsatornán elvezetett összes szennyvíz mennyisége (m 3 /év) Az elszállított folyékony hulladék mennyisége összesen (m 3 /év) A nem csatornázott településrésze(ke)n az ingatlanok : A talajterhelési díjat fizető ingatlanok : A befizetett talajterhelési díj összesen (Ft): Ft/m 3 támogatás igénylése folyékony hulladék ártalmatlanítására (m3): Települési folyékony hulladék ártalmatlanítására elnyert összeg (Ft): Önkormányzat, mely nem szervezett közszolgáltatást Önkormányzat, mely szervezett közszolgáltatást Önkormányzat, a közszolgáltatás szervezése folyamatban van 8 1. sz. táblázat

20 A keletkező folyékony hulladék számítással becsült főbb adatai Sorszám Megnevezés Összeg 1 A lakásokból származó folyékony hulladék mennyisége (m 3 /év) Az üdülőkből származó folyékony hulladék (m 3 /év) A lakásokból és üdülőből származó folyékony hulladék összesen (m 3 /év) 4 Csatornázatlan területen maradó, ismeretlen sorsú folyékony hulladék 5 Csatornázott területen maradó, ismeretlen sorsú folyékony hulladék 6 A lakásokból és üdülőkből származó, településről el nem szállított folyékony hulladék (m 3 /év) 7 Be nem szedett talajterhelési díj a szennyvízcsatorna hálózatba be nem kötött lakások után (Ft/) 8 Be nem szedett talajterhelési díj a szennyvízcsatorna hálózatba be nem kötött üdülők után (Ft/) 9 Be nem szedett talajterhelési díj a szennyvízcsatorna hálózatba be nem kötött lakások és üdülők után összesen (Ft/) sz. táblázat 8.4. A folyékony hulladékot fogadó szennyvíztisztító telepek, előkezelő telepek: Sorszám Telep neve Kapacitás m 3 /nap 26.-ban fogadott iszap m 3 /év Kihasználtság % 1 Ajka Balatonfüred ,2 3 Balatonfűzfő ,1 4 Devecser Révfülöp ,8 6 Tapolca 1 329,9 7 Sümeg ,3 8 Szápár 5 9 Várpalota Veszprém Zirc 1 3 Összesen: ,6 (átl.) 3. sz. táblázat

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról

Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról Zalakomár Község Önkormányzata a környezetterhelési díjról szóló 2003.

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Hatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

Hatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Pacsa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2004. (IX.7.) sz. önkormányzati rendelete / 5/2005.(VI.15.), 4/2012.(II.29.) rendelettel egységes szerkezetbe/ Hatályos 2012. március 1-től A TALAJTERHELÉSI

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2.

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2. Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselőtestület)

Részletesebben

Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2004. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1 a talajterhelési díjról

Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2004. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1 a talajterhelési díjról Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2004. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1 a talajterhelési díjról (egységes szerkezetben a módosítással) Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

Újudvar község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004.(XII.1.) számú rendelete Talajterhelési díjról

Újudvar község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004.(XII.1.) számú rendelete Talajterhelési díjról Újudvar község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004.(XII.1.) számú rendelete Talajterhelési díjról Újudvar község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX.

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete szeptember 6-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete szeptember 6-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. szeptember 6-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete talajterhelési díjról szóló rendelet megalkotása Előadó: Horváth

Részletesebben

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN Murakeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2004. (VII. 1.) számú önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Murakeresztúr Község Önkormányzat

Részletesebben

Gelse Község Önkormányzata Képviselő-testület 13/2012.(V.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. A talajterhelési díjról

Gelse Község Önkormányzata Képviselő-testület 13/2012.(V.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. A talajterhelési díjról 1 Gelse Község Önkormányzata Képviselő-testület 13/2012.(V.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A talajterhelési díjról Gelse Község Önkormányzatának Képviselő- testülete (továbbiakban: képviselő testület) a helyi

Részletesebben

Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2004. (VI.29.) sz. önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról

Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2004. (VI.29.) sz. önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2004. (VI.29.) sz. önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló

Részletesebben

JÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 17/2006.(XII.27.) RENDELETE. A talajterhelési díjról. ( egységes szerkezetben)

JÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 17/2006.(XII.27.) RENDELETE. A talajterhelési díjról. ( egységes szerkezetben) JÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 17/2006.(XII.27.) RENDELETE A talajterhelési díjról. ( egységes szerkezetben) Jászszentandrás Község Önkormányzata a környezetterhelési díjról szóló

Részletesebben

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE A HELYI VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI JOGKÖRBE TARTOZÓ SZENNYVÍZELHELYEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL SZÓLÓ 34/2004.(XII. 23.) RENDELETÉNEK A 2/2005.(I.

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról.

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. 1 Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Környezetterhelési

Részletesebben

A rendelet hatálya. Talajterhelési díjfizetési kötelezettség

A rendelet hatálya. Talajterhelési díjfizetési kötelezettség Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő testületének 31/2004. (IX. 14.) Önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról A Solymár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselőtestülete. 17/2012. (V. 04.) önkormányzati rendelete

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselőtestülete. 17/2012. (V. 04.) önkormányzati rendelete Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2012. (V. 04.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre

Részletesebben

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról 4 Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2005.(II.03.) számú rendelete a talajterhelési díjról Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

I. Fejezet A rendelet hatálya

I. Fejezet A rendelet hatálya Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 48/2004.(VI.18.) rendelete a talajterhelési díjról (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) 1 Budapest Főváros

Részletesebben

A rendelet hatálya. Átalány megállapításának szempontjai. Kedvezmény, mentesség. A díj bevallása, befizetése

A rendelet hatálya. Átalány megállapításának szempontjai. Kedvezmény, mentesség. A díj bevallása, befizetése Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (III.21.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Püspökmolnári Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (VI. 01.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (VI. 01.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (VI. 01.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Jánoshalma település Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2005. (I.27.) rendelete a talajterhelési díjról

Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2005. (I.27.) rendelete a talajterhelési díjról 1 Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2005. (I.27.) rendelete a talajterhelési díjról Egyek Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

D:\munkák\város\egys\a talajterhelési díj helyi szabályairól.doc

D:\munkák\város\egys\a talajterhelési díj helyi szabályairól.doc /5 KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 36/2004. (VI.25.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díj helyi szabályairól az 5/2005. (I.28.). a 63/2005. (XII.6.) 2 és a 20/2009. (IX.30.) 3 egységes szerkezetben

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 18/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL.

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 18/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 18/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. (A módosításokkal: 4/2005. (III. 18.) önkormányzati rendelet 4/2012. (II. 09.) önkormányzati

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

Biharkeresztes Város Képviselő-testületének

Biharkeresztes Város Képviselő-testületének Biharkeresztes Város Képviselő-testületének 8/2008. (II. 7.), 5/2012. (III. 2.) önkormányzati rendelettel módosított 11/2005. (III. 24.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Biharkeresztes Város

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 7/2006. (III. 29.) _R E N D E L E T E_ A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. (egységes szerkezetben)

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 7/2006. (III. 29.) _R E N D E L E T E_ A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. (egységes szerkezetben) AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 7/2006. (III. 29.) _R E N D E L E T E_ A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL (egységes szerkezetben) 1.) A rendelet hatályba lép: 2007. január 1-jén. 2.) A 19/2006. (XII. 13.) számú rendelet hatályba

Részletesebben

Készült a 2012. március 7. napján tartandó képviselő-testületi ülésre.

Készült a 2012. március 7. napján tartandó képviselő-testületi ülésre. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI A L P O L G Á R M E S T E R E ÖNKORMÁNYZATÁNAK Készült a 2012. március 7. napján tartandó képviselő-testületi ülésre. Tárgy: Javaslat a talajterhelési díjról szóló rendelet

Részletesebben

Újudvart Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2012.(XII.1.) Önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról

Újudvart Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2012.(XII.1.) Önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Újudvart Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2012.(XII.1.) Önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Újudvar Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

Részletesebben

I. fejezet. A rendelet hatálya

I. fejezet. A rendelet hatálya Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének a talajterhelési díj helyi szabályairól szóló 32/2011. (X.26.), 48/2008. (XII.12.), 6/2007. (II.23.), 31/2005. (IX.14.), 47/2004.

Részletesebben

(Tervezet) A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Répcelak Város közigazgatási területére. Talajterhelési díj fizetési kötelezettség

(Tervezet) A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Répcelak Város közigazgatási területére. Talajterhelési díj fizetési kötelezettség ELŐTERJESZTÉS a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelvezetéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatás és eljárási szabályokról szóló rendelettervezethez Tisztelt

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

1. 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Baja Város szennyvíz-közcsatorna hálózattal ellátott területére.

1. 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Baja Város szennyvíz-közcsatorna hálózattal ellátott területére. Baja Város Önkormányzata Képviselő-testületének A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvíz-elhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjról Baja Város Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

Decs nagyközség Képviselő-testületének

Decs nagyközség Képviselő-testületének Decs nagyközség Képviselő-testületének 13/2004.(IX.1.) számú r e n d e l e t e A talajterhelési díj megfizetésének szabályairól 1 (egységes szerkezetbe foglalva a 24/2009. (XI.26.) és a 10/2013. (V.03.)

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete. A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete. A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzat Képviselőtestülete a környezetterhelési

Részletesebben

a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról

a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról BIRI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (XII.15.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Biri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról

Részletesebben

Kővágótöttös község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007./VII.30./ számú rendelete a talajterhelési díjról

Kővágótöttös község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007./VII.30./ számú rendelete a talajterhelési díjról Kővágótöttös község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007./VII.30./ számú rendelete a talajterhelési díjról Kővágótöttös község Önkormányzatának Képviselő-testülete A környezetterhelési díjról szóló

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 13/2004. (VI. 29.) r e n d e l e t e

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 13/2004. (VI. 29.) r e n d e l e t e SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 13/2004. (VI. 29.) r e n d e l e t e a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról Sárospatak Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 5/2013. (II.13.) számú rendelete. A talajterhelési díjról

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 5/2013. (II.13.) számú rendelete. A talajterhelési díjról Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 5/2013. (II.13.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ A talajterhelési díjról Füredi János sk. polgármester dr. Fazekas István sk. jegyző Módosítva:

Részletesebben

TENK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 1/2009. (II. 16.) számú rendelete a talajterhelési díjról. I. Fejezet

TENK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 1/2009. (II. 16.) számú rendelete a talajterhelési díjról. I. Fejezet TENK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 1/2009. (II. 16.) számú rendelete a talajterhelési díjról Tenk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX.

Részletesebben

Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013 (III.07.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról

Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013 (III.07.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013 (III.07.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés

Részletesebben

A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése

A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 1 / 4 2016. 05. 02. 13:00 Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014 (XII.5.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és

Részletesebben

1. A rendelet hatálya 1..

1. A rendelet hatálya 1.. 1 Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014.(VII. 02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Jászboldogháza

Részletesebben

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.

Részletesebben

Celldömölk Város Önkormányzata 28/2013. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete

Celldömölk Város Önkormányzata 28/2013. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete Celldömölk Város Önkormányzata 28/2013. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete közszolgáltatásról Celldömölk Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Velem Község Önkormányzat Képviselőtestületének. 2014. május 21-i ülésének 4. napirendi pontjához

ELŐTERJESZTÉS. Velem Község Önkormányzat Képviselőtestületének. 2014. május 21-i ülésének 4. napirendi pontjához ELŐTERJESZTÉS Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. május 21-i ülésének 4. napirendi pontjához Tisztelt Képviselő-testület! Velem Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi vízgazdálkodási

Részletesebben

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 25/2004. (IX. 30.) r e n d e l e t e a talajterhelési díjról 1/2005. (II.07.) számú és a 23/2005. (IX. 19.) számú módosító rendeletével Egységes

Részletesebben

1/2009.(I.26.) számú rendelet

1/2009.(I.26.) számú rendelet 1/2009.(I.26.) számú rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2009. (IX.10.) számú rendelettel, a 34/2011. (XII.23.)

Részletesebben

Uzsa Település Önkormányzata Képviselő-testületének. 8/2006. (IV. 26.) Kt. rendelete. a talajterhelési díjról 1

Uzsa Település Önkormányzata Képviselő-testületének. 8/2006. (IV. 26.) Kt. rendelete. a talajterhelési díjról 1 Uzsa Település Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (IV. 26.) Kt. rendelete a talajterhelési díjról 1 Uzsa Település Önkormányzata Képviselő-testülete A környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 4/2014. (I.29) önkormányzati rendelete

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 4/2014. (I.29) önkormányzati rendelete Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 4/2014. (I.29) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról

Részletesebben

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 20/2004.(VII.23.) rendelete. a talajterhelési díjról

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 20/2004.(VII.23.) rendelete. a talajterhelési díjról Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2004.(VII.23.) rendelete a talajterhelési díjról Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003.

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (V. 8.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról. 1.

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (V. 8.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról. 1. Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (V. 8.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló

Részletesebben

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2013 (...) önkormányzati rendelete

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2013 (...) önkormányzati rendelete 4 Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2013 (...) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Szuhakálló

Részletesebben

Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2005. (VI. 23.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról

Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2005. (VI. 23.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2005. (VI. 23.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról A 8/2013. (III. 28.) és 1/2014. (I.31.) önkormányzati rendelet módosításával

Részletesebben

Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2015.(XII.1.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról. 1. A rendelet hatálya

Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2015.(XII.1.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról. 1. A rendelet hatálya Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2015.(XII.1.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Kápolnásnyék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról

Részletesebben

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 18/2004. (X. 01) sz. rendelete

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 18/2004. (X. 01) sz. rendelete Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 18/2004. (X. 01) sz. rendelete A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási

Részletesebben

A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá.

A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. Szátok Község Önkormányzat Képviselő testületének 12/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról. Szátok Község Önkormányzatának Képviselő testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés

Részletesebben

Pusztaottlaka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete. 1. Általános rendelkezések

Pusztaottlaka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete. 1. Általános rendelkezések Pusztaottlaka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2006./V.02./Ör. r e n d e l e t e

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2006./V.02./Ör. r e n d e l e t e 1 NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2006./V.02./Ör. r e n d e l e t e a talajterhelési díjról Nyírmada Nagyközség Önkormányzata a környezetterhelési díjról szóló 2003.évi LXXXIX.

Részletesebben

38/2007. (XII.10.) rendelete egységes szerkezetbe foglalt szövege

38/2007. (XII.10.) rendelete egységes szerkezetbe foglalt szövege Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL SZÓLÓ a 20/2009. (IX.25.) és a 28/2013. (VI.24.) rendelet által módosított 38/2007. (XII.10.) rendelete egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. ( ) sz. rendelete a talajterhelési díjról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. ( ) sz. rendelete a talajterhelési díjról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. (03. 07.) sz. rendelete a talajterhelési díjról (A 7/2006. (02.22.) számú és a 44/2007. (12.28.) számú módosító önkormányzati rendeletekkel egységes

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya Pátka Község Önkormányzata 2/2014 (II.5.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Pátka Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének 32/2008.(XII.15.) ÖR-el módosított 14/2004.(VII.1.) RENDELETE A talajterhelési díjról I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL (Az 1/2005. (II.25.)

Részletesebben

A rendelet hatálya. A közszolgáltatás tartalma, területe

A rendelet hatálya. A közszolgáltatás tartalma, területe Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (III.03.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatatásra Bocskaikert

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Értelmező rendelkezések

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Értelmező rendelkezések Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14 /2015. (VI.15.) önkormányzati rendelete A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Tiszasas Község Önkormányzatának

Részletesebben

Nagymaros Önkormányzat Képviselő-testületének. /2014. (...) önkormányzati rendelete

Nagymaros Önkormányzat Képviselő-testületének. /2014. (...) önkormányzati rendelete Nagymaros Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. (......) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról

Részletesebben

Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 34/20041.(X1.25.) rendelete a talajterhelési díjról és a helyi környezetvédelmi alapról.

Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 34/20041.(X1.25.) rendelete a talajterhelési díjról és a helyi környezetvédelmi alapról. Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 34/20041.(X1.25.) rendelete a talajterhelési díjról és a helyi környezetvédelmi alapról. Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő Testülete a környezetterhelési

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya

A rendelet célja és hatálya Egyházasrádóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Egyházasrádóc

Részletesebben

Márkó Község Önkormányzatának 9 /2010. (VIII.18.) számú rendelete a talajterhelési díjról

Márkó Község Önkormányzatának 9 /2010. (VIII.18.) számú rendelete a talajterhelési díjról Márkó Község Önkormányzatának 9 /2010. (VIII.18.) számú rendelete a talajterhelési díjról Márkó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvén 26. (4)

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése Cece Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (II.10.) önkormányzati rendelet-tervezete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Cece Nagyközség

Részletesebben

2. Általános rendelkezések A közszolgáltatás ellátásának rendje 3. 4.

2. Általános rendelkezések A közszolgáltatás ellátásának rendje 3. 4. Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2015.(VIII.03.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Budakeszi Város

Részletesebben

A rendelet célja A rendelet hatálya 2.

A rendelet célja A rendelet hatálya 2. Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (III.31.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Röszke Község

Részletesebben

I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja. Fogalmi meghatározások. II. Fejezet

I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja. Fogalmi meghatározások. II. Fejezet TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK A TELEPÜLÉSSII HULLADÉKKAL KAPCSSOLATOSS HULLADÉKKEZELÉSSII KÖZSSZOLGÁLTATÁSSRÓL ÉSS A KÖZTERÜLETEK TIISSZTÁN TARTÁSSÁRÓL SSZÓLÓ 26/2004..((V.. 27..))

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. A talajterhelési díj mértékének meghatározása 3. (4) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m3 (Köt. 12.

Rendelet hatálya 1. A talajterhelési díj mértékének meghatározása 3. (4) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m3 (Köt. 12. Pusztazámor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2004. (VII. 09.) Ör. sz. rendelete a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéséhez kapcsolódó talajterhelési díjról

Részletesebben

Talajterhelési díj bevallása, ügyintézése

Talajterhelési díj bevallása, ügyintézése Talajterhelési díj bevallása, ügyintézése Ügyintéző: Otoltics Gyuláné Ügyintézés helye: Fadd Nagyközség Polgármesteri Hivatala Adó Iroda Fadd, Dózsa György utca 12. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő: 8 00-12

Részletesebben

1. Rendelet célja. 2. Értelmező rendelkezések. 3. A közszolgáltatás tartalma, a közszolgáltatással ellátott terület határai

1. Rendelet célja. 2. Értelmező rendelkezések. 3. A közszolgáltatás tartalma, a közszolgáltatással ellátott terület határai Kistelek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (I.29.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásokról Kistelek Város

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. (III.7.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. (III.7.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. (III.7.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról (A 7/2006. (II.22.), a 44/2007. (XII.28.), a 39/2013. (IX.23.) és a 44/2016. (X.28.)

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (II. 11.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 11/2014. (IV.30.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 11/2014. (IV.30.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (IV.30.) Önk. r e n d e l e t e a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Nagykálló

Részletesebben

Rimóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013.(XII.06.) önkormányzati rendelete

Rimóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013.(XII.06.) önkormányzati rendelete Rimóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013.(XII.06.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Rimóc Község

Részletesebben

A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2012. (II.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

I. Fejezet. Bevezető rendelkezések

I. Fejezet. Bevezető rendelkezések Nagyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2011. (IX. 22.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Nagyhegyes Község Önkormányzatának

Részletesebben

Fogalom-meghatározás. Közszolgáltatással kapcsolatos feladatok

Fogalom-meghatározás. Közszolgáltatással kapcsolatos feladatok Kunsziget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelete a nem közműves háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatási díj megállapításáról Kunsziget Község Önkormányzatának

Részletesebben

Borsodszirák községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003./IV. 15./számú rendelete

Borsodszirák községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003./IV. 15./számú rendelete Borsodszirák községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003./IV. 15./számú rendelete A települési folyékony hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról.

a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról. TOKORCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2002./XII.13/ SZÁMÚ RENDELETE a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról. Egységes szerkezetben a 16/2004(XII.17,

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Seregélyes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2015.(XII.28.) önkormányzati rendelete A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Seregélyes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. Rendelet hatálya. Eljárási szabályok. A talajterhelési díj alapja, mértéke, egységdíja

A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. Rendelet hatálya. Eljárási szabályok. A talajterhelési díj alapja, mértéke, egységdíja Mikepércs Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011. (VI.06.) számú KT. rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Mikepércs Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014.(V.08.) önkormányzati rendelete a nem közművet összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Mágocs Város Önkormányzatának

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete. A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete. A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzat Képviselőtestülete a környezetterhelési

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat képviselő-testületének 29/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat képviselő-testületének 29/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat képviselő-testületének 29/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Orosháza Város Önkormányzat

Részletesebben

A rendelet hatálya. A közszolgáltatás ellátásának rendje

A rendelet hatálya. A közszolgáltatás ellátásának rendje Füzesgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről és ártalommentes elhelyezéséről Füzesgyarmat

Részletesebben

A rendelet hatálya 1.

A rendelet hatálya 1. Lábatlan Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 22/2004. (IX. 22.) számú rendelete a talajterhelési díjról egységes szerkezetben a 11/2005. (IV.27.) sz. ör. rendelettel Lábatlan Város Önkormányzatának

Részletesebben

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 8/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E. a talajterhelési díjról.

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 8/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E. a talajterhelési díjról. Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete 8/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E a talajterhelési díjról. Egységes szerkezetbe foglalta Berta Sándorné körjegyzı Zalaszántó község Önkormányzatának

Részletesebben