Segédlet termésgyűjtemény készítéséhez

Átírás

1 Általánosan Segédlet termésgyűjtemény készítéséhez A termésgyűjteményben csak az alábbi listán található száraz termések lehetnek. A gyűjteménynek nyolc termést kell tartalmaznia a növények nevének, a termések típusának és a készítő nevének feltüntetésével. A nyolc termés között kötelezően szerepelnie kell az akác hüvely termésének, a csörgőfa tok termésének és a bálványfa lependék termésének, a többi öt termés a listából szabadon választható. A termések maguktól is lehullanak a földre, akár onnan is begyűjthetők. Ha a fáról szeded le, vigyázz, hogy ne okozz felesleges sérülést a fának! (Ne ágastól szedd le a termést!) Bálványfa lependék termés park Búza szemtermés bolt Bükkfa makktermés erdő Csörgőfa felfújt tok termés park Fehér akác hüvely termés park Gyertyán makkocska termés erdő Hársfa tok termés park, erdő Hólyagfa felfújt tok termés erdő Juharfa ikerlependék termés park, erdő Kőrisfa lependék termés park, erdő Kukorica szemtermés bolt Lepényfa hüvely termés park Napraforgó kaszat termés bolt Platánfa makkocskás terméságazat park Szilfa lependék termés park Szivarfa toktermés park Tölgyfa makk termés erdő, park Vadgesztenye tok termés park Forrás: David More, Alastair Fitter: Fák, Fürkész könyvek, Gondolat kiadó, 1990 Simon Tibor, Csapody Vera: Kis növényhatározó, Tankönyvkiadó, 1986 Simon Tibor, Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti tankönyvkiadó, (erdőtársulások) (bükkfa virágúak) (hüvelyesek) (szappanfavirágúak) 1

2 TERMÉSEK fehér akác lepényfa juhar kő ris hüvelytermés ikerlependék szil lependék bálványfa búza kukorica platánfa gyertyán bükk tölgy szemtermés makkocskásterm.ág. makkocska makk szivarfa hárs vadgesztenye csörgő fa hólyagfa napraforgó tok felfújt tok kaszat 2

3 Amiket a városi parkokban megtalálsz, vagy akár egy villamos megállót lesétálva az Üllői úton A fehér akác észak-amerikai fafaj. Magyarországra 1710-ben kerül parkfának. Őshonos, természetszerű elegyes erdeinkben nemkívánatos fafaj. Itt a gyors és agresszív terjedése okozhat károkat, különösen a fiatal erdőkben, ahol a lassan növő főfafajokat (tölgyek, bükk) gyorsan felülnövi, kiszorítja. Nitrogéngyűjtő baktériumaival túltáplálja a talajt. Levelei páratlanul szárnyaltak. Fehér, mézelő virágai ehetők, áprilisban-májusban nyílnak. Barna hüvely termései laposak. Első ránézésre összetéveszthető a japánakáccal (vagy pagodafával), de ennek sötétebb zöldek és keskenyebbek a levelei. Sárgásfehér virágai július-augusztusban nyílnak.termése éretten is zöld hüvelyű, húsos, befűzött. Mivel jól tűri a várost, nagyon gyakori. A lepényfa is észak-amerikai fa. Törzsén elágazó töviscsomók találhatók. Levelei egyszeresen (vagy mimózaszerűen, kétszeresen) párosan szárnyaltak. Hosszú csavarodó barna hüvelyterméseiről, már messziről felismerhető. A juhar nemzetséget több faj alkotja. A termésgyűjteményben nem kell megadni, pontosan melyik fajról van szó, elég a (nemzetség) juhar megnevezés. A nyolc darabos gyűjteményben akárhány juharfajt teszel, az csak egynek számít. (Szorgalmi feladatként természetesen gyűjthetsz több juharfajt is, érdemes ebben az esetben a leveleket lepréselve a termés mellé helyezni.) A korai juhar levelei fényszöldek, mélyen ötosztatúak, öblösen karéjosak, finoman kihegyesedők. Párosával összenőtt, hosszúszárnyú, ún. ikerlependék termései 150 fokos szögben állnal, szétesve, pörögve messze szállnak. Nevét a kora tavasszal tömegesen megjelenő pompás sárgás-zöld virágzatáról kapta. Kedvelt parkfa, utcasorfa, de az utcák száraz levegőjét nehezen tűri. 3

4 A hegyi juhar a szurdokerdők jellemző fája. Levelei ötosztatúak, finoman karéjosak vagy fogazottak, sötétzöldek, a besülyedő erektől ráncos felszínűek. Termése csüngő fürtökben érik ezért sok helyen fürtös juharnak is nevezik. A tatár juhar levelei ép, tojásdadhosszúkás, hegyesedő, gyengén, korai juhar hegyi juhar karéjos-fűrészes szélű. A termés szárnyai hegyesszögben állnak, ősszel vöröslők. Városi parkokban igénytelensége miatt a mezei juharnak sok változatát, különösen gömb koronájú változatát ültetik. Nevében a mezei szó nem csak azt jelenti, hogy közönséges, szinte mindenütt előfordul, hanem arra is utal, hogy a legelők gyakori fái. Igen szapora, pionír jellegű fafaj. A nyírrel, rezgőnyárral együtt a felhagyott erdőterületeken megjelenő erdő első fái. Levelei mélyen ötosztatúak, alul pelyhesek; ősszel aranysárga színt öltenek. Ikerlependék termésének szárnyai csaknem egyvonalban, 180 fokos szögben állnak. A kőrislevelű juhar vagy más néven mezei juhar kőrislevelű juhar zöldjuhar észak-amerikai fafaj, Európába 1688-ban került. Jól tűri a légszennyezést. levele szárnyasan összetett. Ikerlependék szárnyai sarlósan összehajlók. A szil nemzetséget több faj alkotja. A termésgyűjteményben nem kell megadni, pontosan melyik fajról van szó, elég a (nemzetség) szil megnevezés. A nyolc darabos gyűjteményben akárhány szilfajt teszel, az csak egynek számít. A leggyakoribb szilfaj a mezei szil. Erdőkben ritka vendég. Számos változatát nemesítették ki a kertészek, ezeket sor és díszfaként ültetik. Levelei részaránytalanok. Az ovális lependék közepében található a kis makkocska. 4

5 A hárs nemzetséget több faj alkotja. A termésgyűjteményben nem kell megadni, pontosan melyik fajról van szó, elég a (nemzetség) hárs megnevezés. A nyolc darabos gyűjteményben akárhány hársfa fajt teszel, az csak egynek számít. A hársak virágai a hosszúkás, épszélű fellevélhez csatlakoznak, kellemes ilatúak. A levelek szív alakúak. A kislevelű hárs levelei ritkán nagyobbak 7 cm-nél, az érzugokban kislevelű hárs nagylevelű hárs barnás-vörhenyes szőrpamat van. Terméseik simák, gömbösek,, a bibeszál maradványaképp kis hegyes szálban végződnek. Megérve a kis fellevélszárnyon forogva, a széllel messzire jutnak. A nagylevelű hárs levelei elérhetik a 15 cm-t, az érzugokban fehéres szőrpamat van, az ereken elálló szőrők találhatók.. Termése erősen bordás. Az ezüsthárs levele fonákán fehéren-ezüstösen molyhos, az érzugokban nincs szőrpamat. A kőris nemzetséget több faj alkotja. A termésgyűjteményben nem kell megadni, pontosan melyik fajról van szó, elég a (nemzetség) kőris megnevezés. A gyűjteményben akárhány kőrisfajt teszel, az csak egynek számít. Leggyakoribb kőrisfajok a magas és a virágos kőris. magas kőris virágos kőris Nemcsak parkokba, hanem elegyes erdőkben is találkozhatsz kőrisekkel. Leveleik páratlanul összetettek. Lependék termése keskeny. A vadgesztenye fényesbarna magja szúrós zöld burokban fejlődik. Sajnos az aknázó moly gyakran tönkreteszi ezt a szép díszfát. 5

6 A bálványfa kínai eredetű, jól tűri a városi körülményeket, igénytelen fa. Levelei fél méternél is hosszabbak, összetettek. A magvak a lependék termés közepén fejlődnek, sokáig zöldek, majd rózsásak vagy élénkpirosak. A szivarfa Észak-Amerikából származik. Levelei szív alakúak. A téli kopasz fákon feltűnő, hoszú csüngő termései a szivarok vékony, hártyásszárnyú magvak tömegét rejtik. (A tok megtört végén meggyújtva szivarszerűen ég el.) A tél során felpattanó tokok a szél útjára engedik hártyásszárnyú, repítőszőrős magvaikat. A csörgőfának páratlanul szárnyalt fűrészesszeldelt levelei vannak. Felfújt három részes toktermései a szélben zörgő hangot adnak. A termés kezdetben zöld, éretten vöröses barna. Kínai eredetű, a 16. században került Európába. Leggyakoribb a közönséges vagy juharlevelű platán, de találkozhatunk keleti platánnal is. Kérge általában sárga, barna és szürke árnyalatoktól mozaikos, de akadnak már teljesen lehámlott csaknem fehérszürke, sima törzsűek is. Levelei hegyes csúcsúak, 3-5 osztatúak. A termős virágcsoportokból nagy, gömbös terméscsoportok fejlődnek, melyek ősszel a szél útján terjedő, repítőszőrős kis résztermésekre hullnak szét. 6

7 Vidéki rokonoknál vagy boltokban fellelhető termések A napraforgó nagy tányér alakú virágzatában érik be a kaszat termés, mely nem más, mint a közkedvelt szotyi. A kukorica virágai egyivarúak. A porzós virágok a növény szárának csúcsán címert alkotnak. A termős virágok, a burokleveles torzsavirágzatok oldalt helyezkednek el. A torzsavirágzat végén selymes szálak kötegeiként jelennek meg a hosszú bibeszálak ez a bajusz. A szemtermések a vastag torzsán 6-12 sorban állnak. (A termésgyűjteménybe nem kell egy egész torzsa, elég néhány szem szemtermés.) A búza a kalászos füvek közé tartozik. Szemtermése van. A búza csíra vitaminokban gazdag, egészséges táplálék érdemes kipróbálni a csíráztatását és félrerakni pár szemet a termésgyűjteményhez. (A vetőmagok nem alkalmasak csíráztatásra, a készen kapható búzacsíra nem jó a termésgyűjteménybe!) 7

8 Amiket inkább az erdei séta alkalmával érdemes keresned A gyertyán ritkábban parkokban is előfordul. Mint a tölgyesek és a bükkösök elegyfája általánosan elterjedt. Levelei feltűnően eresek és élükön kétszeresen fogasak. Nagy háromkaréjos felleveleik védelmében fejlődnek az apró termések. A makkocskák a fellevelek szárnyán pörögve, a széltől sodorva terjednek. A termésgyűjteménybe a jellegzetes fellevéllel együtt rakd be! A bükk a hegyekben méter között egyeduralkodó, a tölgy és fenyőerdő szintje között találjuk. Kérge világítóan szürke és sima. Levelei kissé hullámos szélűek, pillás (finom szőr) élűek. A lombkorona jó zár, ezért aljnövényzete csak a lombfakadás előtt gazdag. A lágytövises termés felnyílásakor az elhajló négy kupacslevél közül válnak szabaddá a parányi, fényesbarna, háromélű, csúcsos makkok. A makk héjától megfosztva ehető. Egy kupacsban 2-3 makk található. A termésgyűjteménybe a kupaccsal együtt kell berakni. A tölgyek nemzetségét több faj alkotja. A termésgyűjteményben nem kell megadni, pontosan melyik fajról van szó, elég a (nemzetség) tölgy megnevezés. A nyolc darabos gyűjteményben akárhány tölgyfajt teszel, az csak egynek számít. (Szorgalmi feladatként természetesen gyűjthetsz több tölgyfajt is, érdemes ebben az esetben a leveleket lepréselve a termés mellé helyezni.) Az uralkodó tölgyfaj a kocsányostölgy, a kocsánytalan tölgy és a csertölgy. A kocsányos tölgy kérge sötétszüre, mélyen bordázott, levelei rövid nyelűk, mélyen karéjosak, válluknál jellemzően fülecskések, levélválluk cimpás. Termései a makkok hosszú nyélen, kocsányon pikkelyes csészeszerű kupacsban fejlődnek. 8

9 A kocsánytalan tölgy levél válla a hosszú levélnyélre futó, míg a kocsányos tölgyé cimpás. A kocsánytalan tölgynél (mint a neve is mutatja) a termés nehezen észrevehető rövid kocsányon ül. Kérge repedései folyamatosabb lefutásúak, mint az elöző fajnál. kocsányos tölgy kocsánytalan tölgy cser tölgy molyhos tölgy A csertölgy törzse mély bordáktól szántott, jellemzők rá a vörösbarna bordaközi csíkok. Az első évben csak hosszúkás pikkelylevelektől védett makkkezdemények fejlődnek, melyek a második évben érnek hosszú kupacspikkelyektől borzas, nagykupacsú, 2-4 cm hosszú fényesbarna makká. A molyhos tölgy kis- vagy közepes termetű fa. Nevét a hajtásai és a levelei fonákjának molyhosságáről kapta. Kérge keresztirányban is repedezik, morzsolható. A makkok tojásdad alakúak, alig egy centiméteresek. Mivel makkja ehető, nagy éhinségek idején a bakonyi falvak népe gyakran fogyasztotta. A tölgyfák parkok díszei is lehetnek, így akár ott is találkozhatsz velük. A hólyagfa üde, árnyas erdők cserjeszintjében él. Levele összetett. Felfújt tokterméséről könnyen felismerhető. Mogyorós hólyagfának is nevezik. 9

10 Latin névmutató és tartalomjegyzék Bálványfa Ailanthus altissima 6 Búza Triticum aestivum 7 Bükkfa Fagus 8 Csörgőfa Koelreuteria paniculata 6 Fehér akác Robina pseudo-acacia 3 Gyertyán Carpinus betulus 8 Hársfa Tilia 5 Hólyagfa Staphylea pinnata 9 Juharfa Acer 4 Kőrisfa Fraxinus 5 Kukorica Zea mays 7 Lepényfa Gleditsia triacanthos 3 Napraforgó Helianthus annuus 7 Platánfa Platanus 6 Szilfa Ulmus 4 Szivarfa Catalpa bignonioides 6 Tölgyfa Quercus 9 Vadgesztenye Aesculus hippocastanum 5 10