CSONGRÁD MEGYEI KÖNYVTÁROS

Átírás

1 CSONGRÁD MEGYEI KÖNYVTÁROS évf szám

2 CSONGRÁD MEGYEI KÖNYVTÁROS Közművelődési, felsőoktatási, iskolai és szakkönyvtárosok híradója Készült a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával évfolyam 1/4. szám 2

3 E számunk munkatársai BAJUSZ JÁNOSNÉ, a Somogyi-könyvtár munkatársa BARTOS ÉVA dr., a Könyvtári Intézet osztályvezetője BOGNÁR DOROTTYA szabadkai diák FODOR MÓNIKA, a Somogyi-könyvtár munkatársa FUCHSZNÉ BENÁK KATALIN, a mindszenti Keller Lajos Városi Könyvtár igazgatója G. SZABÓ LENKE, a Szentesi Városi Könyvtár Kht. igazgatója JUGOVITS ILDIKÓ, a Somogyi-könyvtár munkatársa KALÁSZ ARANKA, a makói József Attila Városi könyvtár munkatársa KOVÁCS BETTINA, a hódmezővásárhelyi Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola munkatársa KREUTZER ANDREA, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tanácsos főkönyvtárosa KUKKONKA JUDIT, a Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményének munkatársa MOLNÁR MÁRIA, a Somogyi-könyvtár munkatársa NAGY ENIKŐ, a Szentesi Városi Könyvtár Kht. munkatársa NAGYNÉ FÉLIX ANNA, a hódmezővásárhelyi Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola munkatársa Szerkesztőbizottság Barátné dr. Hajdu Ágnes, Cs. Bogyó Katalin, Fuchszné Benák Katalin, G. Szabó Lenke, Horváth Varga Margit, Klukovitsné Paróczy Katalin dr., Mátó Erzsébet, Molnár Mária, dr. Sáráné dr. Lukátsy Sarolta, Sikaláné Sánta Ildikó, Soós Csilla, Szűcs Ildikó, Szűcs Julianna, Veres Gyuláné. Szerkesztő Rátkai Erzsébet A szerkesztő munkatársa Fodor Mónika Felelős kiadó Szőkefalvi-Nagy Erzsébet Kiadja a Somogyi-könyvtár, 6720 Szeged, Dóm tér 1-4. Számìtógépes szövegszerkesztés: Ambruzs Pálné, Fodor Mónika, Rátkai Erzsébet Sokszorosìtotta a Bába és Társai Kft., Szeged Felelős vezető: dr. Majzik István ISSN X 3

4 T A R T A L O M G. Szabó Lenke: Szentes Kistérség könyvtári ellátásának koncepciója 5 M Ű H E L Y Kalász Aranka: Olvasói és könyvtárhasználati szokások Makón 11 M Ó D S Z E R Fuchszné Benák Katalin: Viselkedéskultúra Hódmezővásárhely és térsége éves korosztálya körében 21 F Ó R U M Molnár Mária: Esélyegyenlőség biztosìtása a megyei könyvtárosok és a könyvtárhasználók számára 31 Bartos Éva: Esélyek és hátrányok a könyvtári ellátásban 35 Kreutzer Andrea: Tapintható gyűjtemény. Látás- és mozgáskorlátozottak foglalkozásai a Hadtörténeti Múzeum könyvgyűjteményében 41 Fuchszné Benák Katalin: Keller Lajos emlékezete és a 100 éves népkönyvtár 50 B E M U T A T J U K Nagy Enikő: Hangoskönyvtár a Városi Könyvtár Kht.-ban (Szentesen) 57 E M L É K E Z Ü N K Jugovits Ildikó: Ilikéhez 61 I S K O L Á K B Ó L Nagyné Félix Anna Kovács Bettina: A hódmezővásárhelyi Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola könyvtári munkája 63 K Ö Z Ö S S É G I É L E T Bajusz Jánosné: Beszámoló a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesületének évi munkájáról 79 Bognár Dorottya: Kincskeresés 84 K R Ó N I K A (Fodor Mónika) 86 Í R Á S O K K Ö N Y V T Á R A I N K R Ó L (Kukkonka Judit) 138 4

5 G. Szabó Lenke Szentes Kistérség könyvtári ellátásának koncepciója A Könyvtár-ellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) célja Biztosìtja a kistérség településein élők számára a hatékony és minőségi könyvtári ellátást, ezáltal megteremtve a kistelepülések lakossága számára az ìrott és elektronikus információkhoz való közvetlen vagy közvetett hozzáférést, elősegìtve ezzel az itt élők életminőségének javulását, az esélyegyenlőség megteremtését oly módon, hogy a könyvtári szolgáltatás utazás nélkül elérhetővé váljon a kistérség valamennyi településén élő lakosság számára. A nyilvános könyvtári feladatok kistérségi társulás által történő ellátásának szakmai és hatékonysági minimum feltételeit és követelményeit a következők szabják meg: A KSZR minden tagjának naprakészen, elektronikus formában kell nyilvántartania a kistérség nyilvános könyvtári állományát, az állományra vonatkozó állapotot (hozzáférhető, kölcsönözhető, stb.). Lehetővé kell tenni az elektronikus formában történő kölcsönzési igény bejelentését, közvetlen csatlakozást az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerhez, a szállìtást igénylő teljesìtések bonyolìtását. Biztosítani kell a feladat ellátásához szükséges szélessávú internetet, számìtástechnikai eszközöket, szoftvereket, az igényelt könyvek szállìtásához szükséges infrastruktúrát, a könyvtári szakmai feladatokat ellátó személyeket, a feladatok megszervezését, koordinálását, könyvtári szolgáltató helyet, megfelelő nyitvatartási időt. A helyzet ismeretében a célok megvalósìtása érdekében egy olyan szolgáltatási struktúra kialakìtását kezdjük meg, mely a kistelepülések lakói számára is helyben elérhetővé teszi a könyvtári rendszer szolgáltatásait. 5

6 Első lépésként olyan fejlesztéseket tervezünk, melyek lehetővé teszik a magyar könyvtári rendszerhez és az ODR szolgáltatásaihoz történő csatlakozást, felkészìti a könyvtárost a használatra, szakmai programok, képzések során megtanìtják a könyvtári szolgálatot teljesìtőket az információkeresés és szolgáltatás alapjaira, a kistelepüléseken pedig beindìtjuk a felhasználóképzést. A könyvtárak a jelenlegi helyzetben nem rendelkeznek a dokumentum-beszerzéshez szükséges forrásokkal, a Városi Könyvtár állománya pedig tartósan nem alkalmas a kistérség teljes ellátására. Mìg a nagyobb települési könyvtárakban szakképzett könyvtárosok dolgoznak, s biztosìtott ha minimális szinten is - a folyamatos állománygyarapìtás, a minőségi könyvtári ellátáshoz és a megfelelő dokumentum illetve információszolgáltatás biztosìtásához jelentős támogatásra szorulnak. A kisebb települések könyvtárai sem állományukat, sem a szolgáltatást tekintve (rövid nyitva tartás, részmunkaidős, könyvtári végzettséggel nem rendelkező dolgozók, stb.) nem képesek az elvárásoknak megfelelő könyvtári ellátást biztosìtani. E településeken bár az önkormányzat erejéhez mérten támogatja, fontosnak tartja a könyvtár fenntartását - a végső megoldást esetleg jelenthetné egy magas szintű mozgókönyvtári ellátás, ezt azonban kistérségi szinten nem tartom megvalósìthatónak. A kistérségi könyvtári ellátás jelenlegi szintű fejlesztését úgy tervezzük, hogy a KSZR későbbiek során kialakìtandó további szintjei a létrehozandó, regionális szintű ellátó rendszerbe beintegrálhatók, s egy estleges mozgókönyvtári ellátás esetén is hasznosìthatók legyenek, tehát nem válnak fölösleges beruházássá, nem jelentenek pénzkidobást. A feladatellátás módja, szükséges eszközök A térségben kialakìtandó KSZR elsősorban a szolgáltatás minőségi javìtását célozza. A Városi Könyvtár Kht. a helyzet ismeretében a fentebb meghatározott célok és szempontok figyelembevételével az alábbi szolgáltatások biztosìtását tartja reálisnak és megvalósìthatónak: 1. A kistérség nyilvános könyvtári állományát kezelni tudó közös könyvtári rendszer kiépítése és működtetése: A kistérség könyvtári állományának közös feldolgozását, kezelését a HunTéka integrált könyvtári rendszerben kìvánjuk megvalósìtani. A régió városi könyvtárai (Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes) még 1995-ben kötött együttműködési megállapodásuk értelmében egyeztetik, összehangolják tevékenységüket. Közösen döntöttek először a Tinlib, majd az ezt felváltó HunTéka integrált könyvtári szoftver megvásárlása mellett. A Városi Könyvtár Kht ban már megvásárolta a szoftvert, megkezdődött az adatbázis feltöltése. 6

7 A HunTéka rendszert sok egyéb más meggondolás mellett az elosztott katalogizálás támogatására fejlesztették ki, amely ily módon ideálisan alkalmas a kistérséghez tartozó könyvtárak állományának elektronikus feldolgozására. A KSZR-be a HunTéka három modulját, a katalogizáló modult, a nyilvános katalógus (OPAC) modult és a kölcsönzési modult célszerű bevonni. (A későbbiek során szóba jöhet az ún. szerzeményezési modul integrálása is). A rendszer használata mellett az alábbiak szólnak: A HunTéka képes kezelni a rendszer működtetéséhez szükséges munkafolyamatokat (katalogizálás, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, OPAC). Hazai fejlesztésű szoftver, korszerűsìtése, testre szabása biztosìtott. Forgalmazója a MTA SZTAKI, amely önmagában is garanciát jelent a minőségre és megbìzhatóságra. A szoftver fejlesztői vállalják a rendszerfelügyeletet. A Városi Könyvtár Kht. megvásárolta a szoftvert, jelenleg az adatbázis feltöltése folyik tehát rendelkezünk megfelelő tapasztalattal. A Könyvtár Kht. szervere működteti a rendszert, tárolja az adatbázist. Nincs különleges hardver igénye. 2. A rendszer működtetése: Az adatbázist és a rendszert kezelő szerver elhelyezését, felügyeletét a Városi Könyvtár biztosìtja, mìg a teljes rendszerfelügyeletet a HunTéka szoftver fejlesztői, a szegedi székhelyű ikron Kft. látja el. Ebben a konstrukcióban a kapcsolódó könyvtárak dolgozói informatikai végzettség nélkül is képesek a HunTéka használatára. Első lépésben a Városi Könyvtár (és a Városi Gyermekkönyvtár) állománya kerül feldolgozásra, ezt követően a települési könyvtárak állományát csak honosìtani kell. Megszervezzük a rendszer betanìtását, folyamatos szakmai, módszertani segìtségnyújtást biztosìtunk a felhasználóknak (személyesen, ben). A Városi Könyvtár szakemberei rendszeres kiszállásokon, illetve szükség szerint segìtséget nyújtanak a használathoz, az adatfeldolgozáshoz. 3. A dokumentum-ellátás megszervezése: A könyvtári integrált rendszer tájékoztatást nyújt a kistérség dokumentum-ellátásáról, lehetővé téve, hogy a lakosság a rendszerben lévő teljes 7

8 állományból kölcsönözzön és a dokumentumokat lakóhelyén vehesse át. A szolgáltatás beindulásáig -ben, telefonon, faxon vagy postai úton kérhetők dokumentumok a rendszerből. Azokon a településeken, ahol az ODR használata még nem megoldott, illetve nincs a faladat ellátására alkalmas személy, a Könyvtár Kht-n keresztül vehetik azt igénybe. A megfelelő szintű dokumentum-ellátáshoz elsősorban az új könyvek biztosìtására célszerű egy olyan központi gyűjtemény kialakìtása, melyből ez az igény biztosìtható. E gyűjtemény kialakìtására saját forrás nincs a rendszerben, többletforrások bevonása szükséges. Az érintettekkel egyeztetve lehetővé tesszük a közös dokumentum beszerzést. Ebben az esetben a dokumentumok megvásárlását és feldolgozását helyi igény alapján a Városi Könyvtár végzi, ìgy mód nyìlik a beszerzések térségi szintű összehangolására, a kedvezőbb áron történő beszerzésre. 4. A hálózatból igényelt dokumentumok kiszállítása, a rendelésfelvétel és a kiszállítás koordinálása, lebonyolítása: A dokumentumok eljuttatása a kérő könyvtárhoz, valamint a módszertani látogatások önálló gépkocsi üzembe helyezését egyelőre nem indokolják, a feladatot postai úton, illetve a kistérségi társulás más szolgáltatásait végző gépkocsik, illetve bérelt gépkocsi igénybevételével célszerű és gazdaságos megoldani. A települések elhelyezkedése lehetővé teszi több könyvtár összekapcsolását, ehhez a nyitvatartási idők összehangolása és útiterv megrajzolása szükséges. Az ellátandó feladatok havonta legalább egy kiszállást tesznek indokolttá valamennyi könyvtárba. 5. Folyamatos szakmai támogatás, továbbképzések szervezése, módszertani segítségnyújtás az információs, tájékoztató munkában, tájékoztató feladatok megoldása, EU tájékoztatás biztosítása: A könyvtár Kht. a kistérségi könyvtárak rendelkezésére bocsátja teljes tájékoztató apparátusát és EU gyűjteményét. Kérdéseket elfogadunk e- mail-ben, telefonon, faxon is. Az elsődleges cél azonban, hogy a helyben szolgálatot teljesìtő kollégákat készìtsük fel az internetes tájékoztatásra, megismertetjük a módszertanát, a tájékoztatás legfontosabb helyeit, a legfontosabb információforrásokat. 8

9 6. Felhasználóképzés a kistérségi települések lakosai számára a Városi Könyvtárban illetve megfelelő infrastruktúra esetén az adott településen: A Városi Könyvtár Kht. rendszeresen szervez olyan 20 órás tanfolyamokat, melyek a számìtógép alapfokú használatát, valamint az internet használatot tanìtja meg az érdeklődőknek. Eddigi tanfolyamainkat pályázati támogatás segìtségével 1000 Ft/fő költséggel szerveztük. Felkészült, oktatásban jártas kollégáink az általuk kidolgozott és kipróbált tematika alapján végzik a felhasználók képzését, melyet igény esetén kiterjesztenek a kistérség teljes lakosságára. A tanfolyamokat a településeken, illetve a Városi Könyvtárban tartjuk. 7. A települések helyismereti, helytörténeti anyagainak digitalizálása, elérhetővé tétele az interneten - beépítése a Digitális Emlékezet projektbe: Fontos feladat a helyi közösségek számára különösen az kulturális örökségünk megőrzése, helyismereti információk, dokumentumok gyűjtése, helyi értékeink digitalizálása. Az információs technikák és különösen az internet térhódìtásával megnövekedett az igény korszerű internetes tartalmak, szolgáltatások létrehozására, közvetìtésére. Különösen fontos ez azért is, mert egyre nagyobb szerepet kap egy város, egy régió megìtélésében az, hogy milyen információk jelennek meg róla a világhálón, mennyire teszi vonzóvá, érdekessé a települést a világ számára, s legalább ennyire fontos az is, hogy ezek az információk pontosak és naprakészek legyenek. E feladatot valósìtja meg a Digitális Emlékezet elnevezésű program, mely Szentes és térsége értékeinek feltérképezését, digitalizálását, és hozzáférhetővé tételét tűzte ki célul. 8. Kapcsolattartás a könyvtárosokkal, könyvtári dolgozókkal. Rendszeres továbbképzések, tájékoztató tevékenység: Ahhoz, hogy a térségben érezhetően javuljon a könyvtári ellátás, szükség van egyrészt a folyamatos módszertani segìtségnyújtásra, arra, hogy naprakész ismereteink legyenek a térségben működő könyvtárakról, hogy folyamatosan segìtsük, támogassuk munkájukat. Rendszeres továbbképzésekkel, egyéni segìtségnyújtással kell felkészìteni a könyvtári dolgozókat arra, hogy hatékonyan tudják használni a magyar könyvtári rendszer szolgáltatásait, az internetes forrásokat. Havi rendszerességgel tervezünk látogatásokat a könyvtárakba. 9

10 9. Segítségnyújtás rendezvények szervezéséhez: Előadások, kiállìtások, irodalmi programok, gyermekfoglalkozások szervezéséhez és lebonyolìtásához ajánljuk fel segìtségünket. Várható eredmények A kistérség valamennyi lakosa számára elérhetőek lesznek a könyvtári rendszer szolgáltatásai: a könyvtári szolgáltatás utazás nélkül elérhetővé válik a kistérség valamennyi településén élő lakos számára, a térség valamennyi könyvtárának állományát egységes számìtógépes rendszer kezeli, a dokumentumok a rendszeren keresztül bárki számára kölcsönözhetőek, a kölcsönzési igény elektronikus formában is bejelenthető, közvetlen kapcsolódás az ODR-hez, a kért dokumentumok a lakóhelyen átvehetők, valamennyi szolgáltató hely számára biztosìtott az internet elérés, a Városi Könyvtár Kht. szolgáltatásai a térségben élők számára közvetlenül is elérhetővé válnak, Digitális Emlékezet program: helyismereti, helytörténeti dokumentumok, anyagok digitalizálása, elérhetővé tétele a világhálón, közös közhasznú adatbázis épìtése, szakmai, módszertani segìtség a könyvtárosoknak, ezzel is elősegìtve a könyvtári szolgáltatás minőségének javìtását. 10

11 M Ű H E L Y Kalász Aranka Olvasói és könyvtárhasználati szokások Makón A vizsgálat módszere, a kérdőív bemutatása A felmérést kérdőìves módszerrel végeztük. A kérdőìv zárt és nyitott kérdéseket egyaránt tartalmazott, ìgy az olvasók saját véleményüket is kinyilvánìthatták. A kérdőìveket önállóan töltötték ki az olvasók. Aki viszont eligazìtást igényelt, annak természetesen segìtettünk. Értékelés a számok alapján 1. Honnan jut hozzá az információhoz az olvasó? Itt több válasz is megjelölhető volt. Legtöbben a könyvtári könyvekből, folyóiratokból tájékozódnak a világ eseményeiről, közérdekű információkról. 131 fő jelölte be ezt a választ. A második helyre került a TV-ből, rádióból való tájékozódás (125 fő). A harmadik leggyakoribb válaszadás a saját könyv és folyóiratból való információhoz való hozzáférés (90 fő). 76 fő a könyvtári Internetet jelölte be, s csupán 29 fő az otthoni Internetet, mint az információhoz való hozzájutás forrását. 2. Mióta látogatja ezt a könyvtárat? Erre a kérdésre négyféle válasz közül lehetett választani, s rendkìvül örvendetesnek találom, hogy a véletlenszerűen megkérdezett olvasók 61%-a, 122 fő azt ìrta, hogy több mint 5 éve. Volt, aki megjegyezte, hogy 40 éve tagja a könyvtárnak. Tehát, törzsolvasónk sok van. 20 fő, a megkérdezettek 10%-a jár 3-5 éve a könyvtárba, 34 fő, a válaszolók 17%-a pedig 1-3 éve. 1 éve 24 fő, (12%) tagja a könyvtárnak. 3. Milyen rendszerességgel jár a könyvtárba? Naponta 37 fő jár be a megkérdezettek közül, ez 18,5%, az olvasók egyötöde. Havonta 62 fő jár rendszeresen (31%), tehát a látogatók egyharmada. A felmérés 2003 októberében volt. (A szerk.) 11

12 Leggyakoribb a hetente bejárók száma, ezt 86 fő ìrta, a megkérdezettek 43%-a. A válaszadók több mint 90%-a törzsolvasó, napi, heti, vagy havi gyakorisággal látogatja a könyvtárat. Gereben Ferenc országos felmérése szerint 1995-ben, de a korábbi felmérések szerint is, a havi könyvtárlátogatás a leggyakoribb az olvasók körében. A makói József Attila Városi Könyvtár olvasói a könyvtárba járás rendszerességét tekintve felette vannak az országos átlagnak. 4. Látogat-e más könyvtárakat is? 110 fő (55%) nem látogat más könyvtárat a miénken kìvül. 90 fő (45%) viszont több könyvtárat is használ. Iskolai könyvtár tagja 55 fő (61,2%). A megyei könyvtárat 32 fő (35,5%) látogatja. Városunkból sokan járnak be a megyeszékhelyre, Szegedre dolgozni, valamint főiskolára, egyetemre tanulni, ìgy a megyei könyvtárat is igénybe veszik egyúttal. 5.Ha látogat más könyvtárakat az olvasó, ezt mi indokolja? A legtöbben a speciális igényeim vannak választ húzták alá: 41 fő, azaz 45,5%. Itt főleg a felsőfokú tanulmányokat folytató diákok látogatják a különböző főiskolai, kari könyvtárakat, ahol a tanulmányaikhoz szükséges speciális irodalmat tudják kikölcsönözni. 6. Ebben a könyvtárban milyen szolgáltatásokat szokott igénybe venni? A könyvek kölcsönzését veszik igénybe a legtöbben, összesen 174 igen választ kaptunk. Utána a sajtótermék olvasása a legnépszerűbb szolgáltatás, ami 99 igen választ eredményezett. 170 féle folyóirat, köztük nyolcfajta napilap, sok szìnes hetilap, s egyéb újság jár a könyvtárba. A régebbi folyóiratokat ki is kölcsönözzük egy hétre. A harmadik legtöbb választ az Internet használata kapta: 97 fő jár ezért a könyvtárba, a megkérdezettek fele. A fénymásolás 64, az információkérés 63 szavazatot kapott. A közép és felsőoktatásban résztvevők részéről megnyilvánuló információs igények nagyon megszaporodtak. A diákokon kìvül a hétköznapi olvasó, a jogi és egyéb ügyekben járatlan emberek részéről is nagy az igény az információszolgáltatásra. Pl.: sokan keresik az autóbusz, a MÁV menetrendet, a CD jogtárat. Mások gyakorlati útmutatót keresnek a különböző házfelújìtási munkákhoz, ötleteket a lakberendezéshez, kertépìtéshez, s ehhez igénybe veszik a sajtót, a fénymásolást, az Internetről való nyomtatási lehetőséget. A rendezvényeken való részvétel 53 igen válasszal szerepel. Könyvtárunk igen sok kiállìtást szervez évente. 12

13 A könyvtárközi kölcsönzés is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. 7. Mennyire elégedett könyvtárunk szolgáltatásaival? 13 jó közepes rossz Szépirodalmi könyvek kìnálata Ismeretközlő művek kìnálata Újságok, folyóiratok választéka CD választéka Számìtógépes szolgáltatás Könyvtárközi kölcsönzés Könyvtárosok segìtőkészsége, szaktudása Milyen szolgáltatások hiányoznak még a könyvtárból? Az olvasók több számìtógépet szeretnének, valamint több szakkönyvet, bűnügyi regényt, bestseller irodalmat. Ezekből a könyvekből vásárolunk ugyan, de a példányszám kevés. Volna igény többfajta folyóiratra, pl.: fotós, motoros, számìtógépes témájúakra is. 9. Milyen gyakran olvas Ön? Rendszeres olvasónak azt tekintettük, aki legalább havi egy könyvet elolvas. Ez a szám a nők körében 81 fő, a férfiaknál 48 fő, összesen tehát 129 fő olvas havi egy, de inkább több könyvet el. Ezt többen ki is hangsúlyozták (heti egy-kettő könyv). Az időnként olvasók negyedévente legalább egy könyvet olvasnak el, öszszesen 61 fő nyilatkozta ezt ( 29 nő, 32 férfi). Szerencsére nagyon kevesen vannak látogatóink közül, akik ritkán olvasnak (6 férfi, s 4 nő). 10. Könyvolvasás a családban A válaszolók majdnem felénél mindenki olvas a családban (86 fő). Részben olvasnak a családban (103 fő), s csak 9 fő nyilatkozta azt, hogy nem olvasnak náluk. Nagyon örvendetes, hogy a családok is olvasnak, hiszen az olvasóvá nevelés itt kezdődik, nem az iskolában. Ha már az egyik szülő olvas, jó példát mutat gyermekének. Ha sokat mesél neki, s nem a villanypásztorra (a televìzióra) bìzza csemetéjét, akkor később is igényelni fogja az olvasást. Amikor pedig iskolába kerül és megtanul olvasni, remélhetőleg maga is betűfalóvá válik.

14 11. Milyen témájú könyveket olvas legszívesebben? Az ismeretterjesztő irodalom vezet 131 igennel (57 férfi, s 74 nő). Tehát a praktikus, hasznos könyvek iránti érdeklődés a legnagyobb. Nagy az igény az ezoterikus irodalom iránt is. Főleg Müller Péter, Szepes Mária ìrásai népszerűek. A különböző természetgyógyászati könyvek iránti kereslet is megnőtt, az emberek egyre inkább hajlanak a természetes gyógymódokkal foglalkozó könyvek olvasására. Második helyen a szépirodalom áll 131 szavazattal. Ez azt mutatja, hogy a könyvtár hagyományos kölcsönző, szórakoztató funkciójának még mindig nagy szerepe van. Sok ember csak a kölcsönző pultig jön be a könyvtárba, s a visszahozott könyvekből válogat csupán, (itt a legnépszerűbb bestseller, bűnügyi, kalandos könyvek találhatóak), illetve kér könyvet az általa kedvelt témájú irodalomból. A harmadik helyen, de jelentősen leszakadva a másik kettőtől az útleìrások állnak 61 szavazattal (28 férfi, 33 nő). 12. Legkedvesebb írója Jókai Mór Márai Sándor Írók Wass Albert Steel King Ady Endre Mikszáth Merle Moldova Rejtő Petőfi Müller Péter Hamvas Béla Remarque Follett Dosztojevszkij Cook Az első helyen régi kedves nagy ìrónk Jókai Mór áll. Őrá tìz ember adta szavazatát. A második helyen Márai Sándor ìró található, a harmadikon, pedig Wass Albert

15 Örülök neki, hogy az első helyeket értékes ìrók foglalják el. Az utóbbi években nagyon népszerűvé váltak Márai Sándor és Wass Albert könyvei. Sokszor példányszámban sem győzzük kielégìteni az igényeket, pl.: Wass Albert verseskötete szinte állandó hiánycikk a polcon, pedig több példányt is vásároltunk belőle. 13. Egy lakatlan szigetre milyen könyvet vinne magával? Erre a kérdésre eléggé változatos válaszok születtek. Legtöbben mégis a Bibliát választanák. Talán úgy gondolják, ott lenne idő alaposan áttanulmányozni. A bölcsek azt mondják, a Bibliában minden kérdésre ott van a válasz, csak meg kell keresni. Egyes emberek a kedvenc regényüket vinnék magukkal, hogy újraolvashassák. Mások praktikus kézikönyveket, pl.: hajóépìtési szakkönyvet, túlélési kézikönyvet, növényhatározót. Van, aki nyelvkönyvet, szótárat választana útitársul. Megint mások klasszikus versesköteteket olvasgatnának. Az erre a kérdésre adott válaszok nagyon hasonlìtanak több országos felmérés adataihoz. Gereben Ferenc 1947-es, és 1985/86-os felmérése szerint szintén a Biblia a listavezető, amit magyar klasszikusok követnek, de praktikus kézikönyveket éppúgy emlìtenek, mint bestseller könyveket. 14. Honnan szerzi be olvasmányait? Erre a kérdésre több választ is alá lehetett húzni. 169 fő a könyvtárt jelöli meg elsődleges beszerzési forrásul. Nálunk viszont második helyen a vásárlás áll 133 igennel. Ismerőseim, barátaim között végzett rögtönzött közvélemény kutatásom alapján megnőtt a könyv becsülete, amióta ilyen drága lett. Ismét szìvesen veszik jelesebb alkalmakra, ballagásokra, névnapra, karácsonyra. Nagy Attila szerint a tv is olvastat. Csak több klasszikus és kortárs művet kellene filmre vinni, mint ahogy hajdan Szabó Magda, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Fekete István regényeiből készültek tv-filmek, s utána az olvasási kedv is megnőtt. 15. Van-e házi könyvtára, s ha igen mekkora? Sajnos nem mindenkinek van házi könyvtára, pedig szerintem minden kisgyermeknek vesznek néhány könyvet a rokonok, szülők, barátok. S ezt csak gyarapìtani kellene később. A legtöbben (77 fő) a kötet közötti könyvtárat jelölték meg sajátjukként. 58 fő a 300 kötet feletti, s 57 fő a 100 kötet alatti könyvtárat vallja a magáénak. 15

16 16. A házi könyvtár összetétele Ahogy a 11. kérdésnél, itt is az ismeretterjesztő irodalom vezet, 128 olvasó nyilatkozta azt, hogy a könyvtára ilyen fajta könyvekből áll. Második helyen a szakkönyvek állnak. Ezek a könyvek főleg a férfiolvasóknál foglalnak el központi helyet. A nőknél az első helyen áll a klasszikus szépirodalom, ami az összesìtésben a harmadik. A második helyen állnak az ismeretterjesztő, s harmadik helyen a szakkönyvek. Tehát, mìg a nők a szépirodalmat preferálják, a férfiak inkább a praktikum felé hajlanak olvasmányválasztásukban. Mind a két csoportnál egyformán negyedik helyen áll a szórakoztató irodalom, (férfi 40, nő 67) s erősen lemaradva az ötödik helyen a modern szépirodalom (férfi 18, nő 30). 17. Milyen napilapokat olvas rendszeresen? A legtöbb olvasó a helyi újságot, a Délvilágot olvassa könyvtárunkban (145 szavazat). A második legnépszerűbb lap a Blikk cìmű bulvárlap (70 igen). Ez nem túl örvendetes, de tudomásul kell venni, hogy erre is van igény. A harmadik helyen 44 szavazattal a Népszabadság áll, majd ezt a Magyar Nemzet követi 39 igennel. 18. Milyen újságokat szokott olvasni a könyvtárban? Nagyon kedvelik a Nők Lapját (15 emlìtés), a Kiskegyedet (9 igen), a Tinát (6). A lakberendezéssel foglalkozó folyóiratok is rendkìvül olvasottak. A politikai hetilapok közül a Demokrata (14), s a Heti Válasz (14) a listavezető. Egy másik nagyon népszerű folyóiratcsoport a természetgyógyászattal foglalkozó lapok választéka. Megint más szempontból népszerű a Déli apró, ami a Dél-Alföld fontos hirdetőújságja. A kedd reggeli megjelenéstől folyamatosan sorba állnak érte az olvasók (lakás, munka, társkeresés, autó és egyéb cikkek adásvétele). 19. Elégedett-e az idegen nyelvű folyóiratokkal? Egy német s egy angol nyelvű hetilap jár a könyvtárba. 126 olvasó elégedett ezzel a választékkal, 23 nem. 20. Az életkor szerinti csoportosítás: A kérdőìvet véletlenszerűen osztottuk ki az október hónapban betérő olvasók körében. A legtöbben a év közötti korosztály tagjai (71 fő). Úgy látszik, hogy nálunk nem érvényesül az a tendencia, hogy a középkorúak nem olvasnak. A másik népes csoport a év közötti korosztály szorosan az előző nyomában. Ők is nagyrészt még tanulnak, s ìgy szükségük van a könyvtárra. 16

17 21. A válaszoló neme: férfi, nő? 114 nő és 86 férfi a válaszolók nemek szerinti megoszlása (57% nő, 43% férfi). Nemcsak a mi könyvtárunkban, de országos adatok szerint is a nőolvasók aránya a magasabb a férfiakénál év végén 1099 férfi, s 1793 nőolvasónk volt. 22. A legmagasabb iskolai végzettsége? A felmérésben részt vett olvasók fele (97 fő) középiskolai végzettséggel rendelkezik. Másik jelentős részük főiskolai végzettséget szerzett (60 fő). 22 fő a szakmunkásképzőt, 21 fő pedig az általános iskolát fejezte be. Régóta ismert tény, hogy az iskolai végzettség emelkedésével nő az olvasási aktivitás. 23. Foglalkozása? Köztudomású, hogy az iskolázottság és a foglalkozás erősebben befolyásolja az olvasási teljesìtményeket, mint az életkor. Jelen minta alapján a szellemi foglalkozású olvasók vannak legtöbben a könyvtárban (az olvasók mintegy harmada). Náluk igény mutatkozik a könyvtár gyakori használatára foglalkozásuk és képzettségük alapján. A másik jelentős csoport a nyugdìjasoké (egy ötöde a mintának). Sok szabadidővel s kevesebb pénzzel rendelkeznek, mint az aktìv dolgozók, s társaságot is jelent a könyvtár a magány ellen. A középiskolai tanulók és a felsőfokú intézmények hallgatói összesen 25%-t tesznek ki. 24. Jelenlegi lakhelye megegyezik-e könyvtárunk székhelyével? A település nagyságrendjével általában véve nő az olvasók aránya és az olvasás intenzitása. Olvasóink nagy része helyben lakik, de magas a környékbeli községekből bejárók száma is. Összegzés, értékelés A makói József Attila Városi Könyvtárban 2003 őszén a következő kép tárul elénk az olvasói szokásokról: A beiratkozott olvasók nagyobb része nő, tehát a nők jobban szeretnek könyvtárba járni, mint a férfiak. Országos felmérések szerint ez másutt is ìgy van. Életkorukat tekintve a középkorúak vezetnek, ők járnak a legtöbbet a könyvtárba, valamint a diákok. A nyugdìjas korúak is szép számmal képviseltetik magukat nálunk. Ebben különbözünk az országos felmérések adataitól. Nagyon sokan tanulnak a középkorúak közül, az utóbbi évek növekvő 17

18 munkanélkülisége rákényszerìti az embereket arra, hogy szakmát váltsanak, vagy szakmájukon belül új ismereteket szerezzenek. Az iskolai végzettséget nézve a középiskolát végzettek vannak többségben, s utána a felsőfokú végzettségűek. A közép és felsőfokú intézmények hallgatói is szép számmal és rendszeresen jönnek szolgáltatásainkat igénybe venni. Könyvtárlátogatóink jelentős része helybeli lakos, de a környező községekből is jönnek, mert itt nagyobb a választék, ill., mert itt tanulnak, vagy dolgoznak. Az olvasók nagyobbik fele öt évnél régebben látogatja könyvtárunkat. Tehát törzsolvasók. Rendszeres olvasónak tekinthetjük a minta 90 %-át (naponta, hetente, havonta jönnek). Más könyvtárat nem látogat az olvasók fele. Aki pedig látogat, az szükségből teszi, de elmondásuk szerint jobban szeretnek hozzánk jönni. A speciális igények általában a tanuláshoz szükséges kötelező irodalmat jelölik. Az információhoz a legtöbben a könyvtári könyvekből, folyóiratokból jutnak, a tévén, rádión kìvül jelentős még a könyvtári Internet használók köre. A könyvtári szolgáltatásokon belül még mindig vezet a hagyományos könyvkölcsönzés s az újságolvasás, de szorosan a nyomukban ott az Internet használat, s a fénymásolás, valamint az információkérés. A könyvtárközi kölcsönzést is egyre többen veszik igénybe. Szolgáltatásainkat elenyészően kevesen ìtélik rossznak (mindössze 5 fő a 200 főből), a nagy többség jónak, ill. egy kisebb hányad közepesnek tartja. Ez utóbbiak főleg az újságválasztékot és az ismeretközlő művek választékát bìrálják. Itt példányszám problémával nézünk szembe, több példány kellene a kurrens lapokból, s a kapós könyvekből. A CD választékot a használók fele ìtéli közepesnek. Mivel ezt a tìpust még nem túl régen gyűjtjük, talán nem tudjuk az összes felmerülő igényt kielégìteni. A könyvtárosokkal viszont szinte mindenki maradéktalanul elégedett, s ennek nagyon örülünk. Az olvasás gyakoriságára vonatkozó kérdésnél a többség a rendszeres vagy időnkénti olvasást választotta, csupán 5 % aki ritkán olvas. A családban is legalább részben olvasnak, ha nem is minden családtag. Az olvasásra való nevelés bizony itt kezdődik, s nem az iskolában, vagy a könyvtárban. Milyen témájú könyveket olvasnak legszìvesebben? Ez teljesen az egyéntől függ, de vezetnek az ismeretterjesztő, s a szépirodalmi könyvek. A legkedvesebb ìróknál első helyen régi klasszikusunk Jókai Mór áll, őt követi Márai Sándor felvidéki ìrónk, majd Wass Albert erdélyi ìrónk. Úgy érzem, erre az első három helyezettre büszkék lehetünk, mert valódi irodal- 18

19 mi értéket közvetìtenek. Több klasszikus is szerepel még a felsorolt nevek között, sőt néhány bestseller ìró is, ezt a mai kor hozta magával, de annak örülök, hogy nem az első helyeken találhatók meg ez utóbbiak. S ebben az országos átlag fölé emelkedtünk, mert egy 1996-os felmérés szerint Magyarországon a bestseller tìpusú olvasmányok vannak többségben. A lakatlan szigetre nálunk is a Bibliát vinnék a legtöbben magukkal, mint az országos felmérések alapján. Ezután a klasszikusok és a praktikus kézikönyvek következnek népszerűségben. Az olvasmány beszerzésre vonatkozó kérdésre a legtöbben a könyvtárt jelölték meg elsődleges beszerzési forrásul. Második helyen a vásárlás áll nálunk, országos adatok szerint viszont a családi és baráti könyvtárak használata nőtt meg. A házi könyvtárak átlagosan 100 kötet felettiek, sőt sok a 300 kötet feletti is. Témájuk szerint az ismeretterjesztő és a szakkönyvek vezetnek, valamint a klasszikus szépirodalom, tehát elsősorban értékes műveket gyűjtenek az emberek. A szórakoztató irodalmat, valamint a modern szépirodalmat kevesebben vásárolják. Napilap-olvasásban a helyi Délvilág vezet, ezért jön be a legtöbb olvasó. Több példány kellene ebből és a Magyar Nemzetből, mert főként erre a kettőre várnak az emberek. A hetilapok közül a képes női lapok (Nők Lapja, Tina, Kiskegyed) a legkapósabbak. Szeretik még a lakberendezéssel foglalkozó újságokat, valamint a női divattal, kézimunkával foglalkozó folyóiratokat (Lakáskultúra, Otthon, Szép Lak, Burda, Praktika). A politikai hetilapokból a Demokrata és a Heti Válasz a listavezető. A természetgyógyászattal foglalkozó havi folyóiratok legnépszerűbbje az Elixìr, az Ideál és a Természetgyógyászat. Az idegen nyelvű folyóirat választékkal 126 olvasó elégedett, 23 nem. Talán egy francia nyelvű jó lenne még, ugyanis francia nyelvtanìtás van a városban. Manapság divat hibáztatni a gyorsan terjedő számìtógépes kultúrát, az olvasási szokások megváltozásának okaként. A számìtógép-használat a felmérések szerint nem lehet oka az olvasás iránti érdeklődés csökkenésének. A év végén a felnőtt népesség negyede használt számìtógépet, az Internet használók aránya pedig alig érte el a 10 %-ot. A számìtógéphasználók zöme a közepes gyakorisággal olvasók közül kerül ki. Az olvasáskultúrában is új világ köszönt ránk. Számolnunk kell azzal, hogy csökken a hagyományos értékek, a klasszikusok szerepe, s egyre nagyobb lesz nálunk is a bestseller olvasmányok népszerűsége. A határon túli magyarság egyelőre még ellenáll ennek a tendenciának, s jelen felmérés alapján talán még a mi olvasóink is, (egy részük legalábbis) de az országos 19

20 felmérések szerint az anyaországi magyarok olvasmányszerkezete a könynyebb ìrások felé halad. Hogy mi várható a távolabbi jövőben? Erre a választ nem tudom megadni, csak nagyon remélem, hogy ez a folyamat lassìtható, talán megállìtható, ha vissza nem is fordìtható! Terveim szerint öt év múlva jó lenne ezt a felmérést megismételni már az új könyvtárban, újabb és jobb szolgáltatásokkal felvértezve, s remélem akkor a jelenleginél is elégedettebb könyvtárlátogatókról számolhatok be. A makói klasszicista stìlusú városháza (fotó a város honlapjáról) 20

21 Fuchszné Benák Katalin M Ó D S Z E R Viselkedéskultúra Hódmezővásárhely és térsége éves korosztálya körében A Nemzeti Kulturális Alapprogram kiírására született Gyermekprogramok című pályázat és a program értékelése Gömbalakú énem: az otthonom Ha kitekintek a résen A tarka világot látom Örvénylésben (Weöres Sándor) A program résztvevői Vásárhely és térsége Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent és Székkutas településeinek éves korosztályú gyermekei. Térségünkről Hódmezővásárhely és térsége mint kistérségi társulás Csongrád megyében helyezkedik el. A négy települést magába foglaló térség igen nehéz körülmények között próbál az itt élő lakosság részére megfelelő életteret biztosìtani. A térség fő húzóereje Hódmezővásárhely, melyet paraszt Párizsnak is neveznek jelentős művészetpártoló és művészeknek otthont adó, s meghatározó művészeti élete miatt. A Kutasi puszta, a mártélyi Tisza holtága, a mindszenti élő Tisza, a föld mélyén rejtőzködő hévizei, mint természeti kincsek, adományul szolgálnak az itt boldogulni kìvánó embereknek. A nehéz paraszti élet, az egyre nagyobb erőtétel megedzette az itteni embereket, akik megtanulták, a természet adta kincs csak akkor válik boldogulásukra, ha megfelelő tudást szereznek melléje. Örökségünk a nehéz, szorgalmas munkával keresett kenyerünk. Hagyományainkat generációról generációra örökìtjük, mely egyre nagyobb próbatétel elé állìt bennünket. Ezért tartjuk olyan fontosnak, hogy a múlt értékeit s napjaink veszendő értékeit megmentsük, melynek egyik kis gyökere a viselkedéskultúránkban keresendő. 21

22 A térség könyvtáraival bìzunk abban, hogy az általunk megálmodott programot e pályázat támogatásával sikerül megvalósìtanunk, melyben terveink szerint közel 700 fő gyermek vehet majd részt. Célunk, hogy a viselkedéskultúra legkritikusabb korosztályát bevonva a programokba, megerősìtsük abban a hitben, hogy a mai rohanó, mármár embertelennek mondható világban is jó érzéssel tölthet el bennünket, ha odafigyelünk társainkra, s a mindennapi életben alkalmazva a foglalkozásokon tapasztaltakat örülhetünk az egymásra való odafigyelésnek, tapintatnak és megértésnek, mint a szeretet apró kis megnyilvánulásainak. Közvetett úton segìtséget szeretnénk adni azoknak a kamaszoknak, akik maguk tallóznak az információ erdejében, hogy rátaláljanak korosztályuk számára egy olyan útmutatóra, mely hasznos lehet elmélkedésükben. A gyerekek által készìtett ajánló bibliográfia ugyanis az eligazodást kereső kamaszoknak kìván segìtséget adni, melyhez az interneten könnyen hozzá lehet majd jutni. Várható eredmény Jártasság a viselkedéskultúrában Magabiztosság a társadalmi életben A csoportmunka iránti készség megerősìtése Korunk információhordozói által biztosìtott lehetőségek kihasználása A médiumok szerepének fontossága, kezelése a mindennapi és közéletben Az empátia, tolerancia elmélyìtése Az összefogás érzetének erősìtése A kulturált emberfő, kulturált társas érintkezés iránti igény felkeltése Viselkedéskultúra Projektünk azért ezt a cìmet kapta, mert minden programunk a viselkedéskultúránkhoz kapcsolódik. Ehhez egy keretjátékot gondoltunk ki, melynek kidolgozásában minden település könyvtárosa, sőt néhány kamasz is részt vett. Keretjáték Az egyik kedves barátunk születésnapját közösen ünnepeljük meg. Ezért elhatározzuk, hogy meghívjuk - ajándékként - egy elegáns étterembe, ahonnan az estebédet követően közös színházlátogatásra megyünk. Ahhoz azonban, hogy jól sikerüljön a nem mindennapi estebéd az elegáns étteremben, s hogy ne érezzük kìnosan magunkat a szìnházban, kellőképp fel kell készülnünk. Nemcsak a testünket kell ünneplőbe öltöztetnünk, hanem a lelkünket, elménket is. 22

23 Joggal mondhatja bárki, hogy elég költséges formáját választottuk a viselkedéskultúra tárgykörének tanulmányozásához. Lehetséges. Nem szabad azonban elfelejtenünk, olyan világban, egy olyan nehéz körülmények között élő térségben lakunk, ahonnan csak keveseknek adatik meg, hogy egyszer is eljussanak egy elegáns étterembe, egy igazi szìnházba. Ezek a kamaszok e téren sajnos igen keveset kaphatnak a családjuktól. Mégis mi motivált bennünket, amikor ezt a keretjátékot találtuk ki? Egyszerű. Mindennapi munkánk során tapasztaltuk a kamaszok érzékenységét, vágyát, s félelmét. Igen, félelmét, ha az általános iskolai tanulmányaikat követően elmennek középiskolába, távolabbi városokba, vajon meg tudnak-e felelni a társas viselkedés követelményeinek? A kamaszok, az ifjúság jövőjét mindenképp meghatározza a viselkedés, a társadalomba való beilleszkedés alapvető szabálya, mely segìt eligazodni a labirintusban. Ezért gondoltuk, hogy fontos lehet velük közösen felépìteni egy olyan ismeretanyagot, mely róluk szól, az ő szemszögükből közelìti meg ezt a rendkìvül érzékeny területet. Különös hangsúlyt fektettünk a foglalkozások előadóinak kiválasztására. Nem elég, hogy jó szakemberek legyenek, rendkìvül fontosnak tartottuk, hogy olyan személyek legyenek, akik megértik ennek a generációnak a gondját, együvé tudnak válni velük. A projekt megvalósìtásában főként pedagógusok, művészek segìtenek. Módszerek a keretjáték megvalósításához Kiscsoportos foglalkozások (egyén és csoport együttműködése) Kutatómunka Vetélkedő Kiállìtás szervezése Játék Kirándulás Fórum A könyvtár által biztosìtott eszközökkel (könyvek, katalógusok, sajtótermékek, CD-ROM, internet ) az egyéni és kiscsoportos ismeretszerzés lehetőségeinek legszélesebb körű megismerése a kutatómunka hatékonnyá tétele érdekében. 1 1 A pályázatban megfogalmazott és elfogadott tétel 23

24 Ütemterv Tevékenység Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. 1. Előkészítés Pályázat elkészìtése Projekt megvalósìtásának részletes kidolgozása, pályázati eredményesség, támogatás figyelembevételével Felkérés, időpont egyeztetése az előadókkal Felhìvások elkészìtése Felhìvások közzététele A térség önkormányzataival, vállalkozóival folyamatos kapcsolattartás és a felajánlott támogatások valóra váltása 2. Projekt megvalósítása Jelentkezések elfogadása a projektben való részvételre A gyermekek felkészìtése, információ gyűjtése 1-2 Foglalkozások településenként Kiállìtás rendezése 24

25 Vetélkedő Kirándulás (születésnapi estebéd és szìnházlátogatás) CD-ROM, honlap, ajánló bibliográfia elkészìtése 3. Összegzés Fórum, viselkedéskultúránk (éttermi és szìnházi viselkedésünk ) elemzése, megvitatása 4. Projekt elszámolása Költségvetés és szöveges beszámoló elkészìtése Az ütemtervben a piros jelzésű időszakok eltérnek az eredetileg tervezett időpontoktól. Ezt elsősorban az idő rövidsége tette indokolttá, egyrészről a program megvalósìtási időszaka rövidült le a pályázat ìrásos viszszaigazolásának kézhezvételétől, másrészről a szìnházi előadás időpontja és a darab kiválasztási ideje meghatározó volt. Az ütemtervből is látható, hogy programunk az eredeti elgondolásnak megfelelően került megvalósìtásra. 1. INFORMÁCIÓGYŰJTÉS A VISELKEDÉSKULTÚRA KÖRÉBEN A cél olyan könyvek, folyóiratok, cikkek, honlapok, CD-ROMok, videofilmek, helytörténeti anyagból fényképek, meghìvók gyűjtése volt, melyek a viselkedéssel, illemszabályok alkalmazásával foglalkoznak. Azokhoz a kiadványokhoz, melyeket kézbe tudtak venni, ajánlást készìtettek a résztvevők, és 1-5-ig minősìtették, hogy mennyire ajánlják saját korosztályuknak. Azon kiadványokhoz nem került annotálás, melyeket internetről vagy egyéb forrásból gyűjtöttek. A négy településen összegyűjtött könyveket, kiadványokat a mindszenti könyvtárban foglaltuk egységes szerkezetbe. Ezt az ajánló bibliográfiát ezer példányban készìtettük el, hogy az adott korosztályhoz a települések pol- 25

26 gármesterein keresztül jusson el. Azért választottuk a bibliográfiák szétosztásának ezt a módját, mert azt tapasztaltuk, a polgármesterek figyelemmel kìsérték a térségen belüli közös munkánkat, igyekeztek támogatást nyújtani, s ezért köszönetünk egyik jeleként nekik szerettük volna átadni közel három hónap munkájának eredményét. Másrészt úgy ìtéltük meg, ha a polgármesterek látják, hogy közösen nemcsak jól érezzük magunkat, hanem tartalmas tevékenységre is képesek vagyunk, a jövőben is nagy figyelmet fordìtanak nehéz helyzetük ellenére a könyvtárakra. 2. INFORMÁCIÓGYŰJTÉS A SZÍNHÁZLÁTOGATÁS TÉMAKÖRÉBEN A cél olyan könyvek, folyóiratok, cikkek, honlapok, CD-ROMok, videofilmek, helytörténeti anyagból fényképek, meghìvók gyűjtése volt, melyek a szìnházi darabbal, szerzővel, magával a szìnházművészettel, az adott város szìnházával való megismerkedéssel, jegyrendeléssel, utazás szervezésével foglalkoztak. A térség könyvtárosaival közösen döntöttük el, hogy mely darabot tekintsük meg a szegedi Nemzeti Szìnházban. Sajnos igazán kamaszoknak szóló darabot nem találtunk, ezért kénytelenek voltunk megalkudni, s kicsit nagyobb előkészìtő munka árán Gorkij: Az éjjeli menedékhely c. alkotását választottuk. Éppen ezért lehetővé tettük a gyerekek számára, hogy a dobozszìnházakat saját elképzelésük szerinti darab bemutatásával készìtsék el. Volt itt mesejáték, de megjelent Rómeó és Júlia is több változatban. A doboz-szìnházakat kiállìtottuk és jutalmaztuk. A bìráló bizottság elnöke Lelkes István festőművész volt, aki egyben a kiállìtás megnyitását is elvállalta, mely nagy megtiszteltetés volt számunkra. 3. ÖNISMERETI FOGLALKOZÁS Almásiné Szaszkó Edit drámapedagógus vezetésével Itt cél volt, hogy a kamaszok nyìljanak meg, s a foglalkozás végeztével legyenek készek társaik, ill. a társadalom más korosztályai felé bizalommal fordulni. A várható eredmény: megerősìteni a kamaszokat az összetartozás és bizalomépìtésben. Próbálják saját személyiségüket és társaik személyiségét jobban megérteni. Erősödjön bennük az önbizalom, melyet nagyobb mértékben tudnak a külvilág felé közvetìteni, hogy azt mások is könnyebben tudják elfogadni. A megvalósìtás folyamán a gyermekek meglepően érdeklődők és befogadóak voltak, elmondásuk szerint jó lenne az iskolában többször, akár rendszeresen is hasonló foglalkozásokat tartani. 26

27 4. VISELKEDÉS ÉS ILLEMTAN dr. Halák László ìró, pedagógus vezetésével Célunk volt a kamasz és felnőtt, egyén, csoport és társadalom közötti kommunikáció, viselkedés megfelelő szintre hozása. Várható eredmény: a kamaszok legyenek képesek az előadó nagyszerű személyiségének következtében az őszinte, felszabadult kommunikációra, hogy akár éttermi, akár ünnepi rendezvényen a korosztályukat foglalkoztató problémákat tudják felvetni, s együtt keressék a helyes utat viselkedésükben. A foglalkozásokon kialakult közvetlen kapcsolat nagyban elősegìtette a kamaszokat, hogy kényesnek tűnő kérdésekben is bátran kérdezzenek. 5. GASZTRONÓMIAI ÉS TERÍTÉSI SZOKÁSOK Mocsári Ernő pedagógus bemutató foglalkozásában A cél az volt, hogyha egy étterembe vagy szállodába kerülnek a program résztvevői, határozottak legyenek, s jártasak az alapvető szokásokban, tudják alkalmazni az ìrott és ìratlan szabályokat a mindennapi életük során is. Várható eredmény: nemcsak az étteremben, esetleg szállodában, szìnházban tudják, fogják majd alkalmazni a foglalkozásokon elsajátìtott ismereteket, hanem otthon, saját családjuk körében is. Ezzel sok-sok család jut értékes és kellemes, hasznos információhoz gyermekeik által. A foglalkozásokon látottakat, hallottakat nagy figyelemmel kìsérték a gyerekek, részesei voltak a bemutatónak, melyről képek is tanúskodnak. 6. VETÉLKEDŐ Fuchszné Benák Katalin könyvtáros, kulturális menedzser vezetésével A cél, hogy a vetélkedőn kellemes hangulatban, játékos formában a foglalkozáson hallottak alapján önállóan is képesek legyenek alkalmazni az új ismereteket. Várható eredmény: a közös születésnapi köszöntés, ajándékozás, étkezés, szìnházlátogatás alkalmával kulturáltan és kellő illendőséggel viseltessenek önmagukkal szemben éppúgy, mint társaikkal, megőrizve az ünnepi pillanat varázsát. Ne tartson bennünket senki sem nagyképűnek, de a közel száz gyermek részvételével zajló vetélkedő a legkisebb település, Mártély faluházában csodálatos volt! Az estébe nyúló programnak nemcsak gyermek résztvevői voltak, hanem sok-sok felnőtt kìsérte figyelemmel, mi is tartozhat a 27

28 viselkedéskultúra körébe, s hogyan oldják meg a csapatok a nagy izgalommal várt feladatokat. 7. ÜNNEPI VARÁZS A LEGJOBBAKNAK: KÖZÖS ÉTTEREM ÉS SZÍNHÁZLÁTOGATÁS Akár a mesében, mi is elérkeztünk a hetedik próbatételhez. Kutattunk, megbeszéltünk szabályokat, kijavìtottuk elméleti hibáinkat, vitatkoztunk némely előìráson, s most eljött a nagy pillanat. A valóságban kellett számot adnunk mindarról, amit az elmúlt hetekben tanultunk. Mindezt úgy, hogy felveszik videóra, amit az összegző foglalkozáson meg is fogunk vitatni. Nem könnyű feladat! A Szeged Étterem rendezvényszervezője a legnagyobb komolysággal tette feladatát, a francia terìtést, felszolgálást. A dìszteremben csodálatosan megterìtett asztalnál ülésrend szerint foglaltak helyet a gyerekek. Felköszöntöttük az egyik kislányt, Szabó Ildikót, aki épp előző nap töltötte be a 13. évét. A megilletődött gyerekek kezdetben kissé visszafogottan, később azonban egyre oldottabb hangulatban vettek részt a gyakorlati vizsgán. Amikor a desszerthez értünk, s fellobbant az égő Gundel palacsinta lángja, lett ám móka és kacagás, de mindez a jó ìzlés határain belül! A szegedi Nemzeti Szìnházban Szerdahelyi József főigazgató úr külön kìsérőt biztosìtott számunkra. A gyerekek dicséretet kaptak példás magatartásukért, melynek mi felnőttek is nagyon örültünk. Mondtuk is: nem véletlen! Ezek a mi gyerekeink! Tudják, mi illik! S jót kacagtunk. 8. ÖSSZEGZÉS Székkutason tartottuk a záró rendezvényt, ahol több szakember mellett még a Vásárhely és Térsége Területfejlesztési Társulás elnöke, Vìgh Viktor polgármester úr is megtisztelt jelenlétével bennünket. Mindenki nagy izgalommal várta a videofilmet. Dr. Halák László kedves szavai elfeledtették velünk a szorongást, s mint egy kedves, szép emléket láttuk viszont az ünnepi varázslatról készült filmet, melyet Gyugel Gabriella készìtett. Halák tanár úr szerint nagyon illedelmesen viselkedett mindenki. Meg is jegyezte, ez egy rendkìvül jól nevelt, illemtudó társaság, amelyről példát vehet bárki! Nagy meglepetés volt számunkra, hogy Halák László megajándékozott mindannyiunkat az Aludj szépen kisvirág c. könyvével, melynek üzenete a szeretet. Megállapodtunk abban, hogy ezután minden évben meg kellene rendezni ezt a programot, mert nemcsak a viselkedés, személyiségünk fejlesztése terén hasznos, hanem azért is, mert együtt lehetünk más települések 28

29 hasonló korú gyerekeivel, akiket hasonló kérdések foglalkoztatnak, s ìgy könnyebben össze is tudunk barátkozni. A program szervezőinek és előadóinak köszönetünk jeléül virággal és könyvvel kedveskedtünk s felidéztük azokat, akik anyagi támogatásukkal lehetővé tették, hogy részesei lehessünk ennek a kellemes és hasznos programnak. Ezt követően a házigazda, Székkutas ajándékaként megszeltük a hatalmas tortát, melyen felirat hirdette: Viselkedéskultúra Szakmai összegzés A mindszenti Keller Lajos Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény vállalta a lebonyolìtói szerepkört. Minden intézmény könyvtárosa igyekezett lehetőségeihez mérten a lehető legtöbbet segìteni a program sikeres megvalósìtása érdekében. Minden településen más körülmény diktálja a mindennapi munka intenzitását, egyáltalán a lehetőséget. Ezért is lehetséges a személetbeli különbség gyermekek és felnőttek körében is. Nagy kihìvás volt számunkra e program megvalósìtása, a könyvtárak közötti együttműködés összehangolása. Ezen intézménytìpus keretén belül is többször kellene élni az együttműködés, közös program megvalósìtásával. A pályázatot kiìrók részéről is felül lehetne vizsgálni e támogatási lehetőséget. Mi ugyanis nagyon boldogok voltunk, hogy közös programunkkal nyertünk támogatást, s akkor még nem gondoltuk, milyen igaza volt az általunk nagyra becsült és köztiszteletnek örvendő szakembernek, aki azt mondta: szegények, nem tudjátok még, milyen fába vágtátok a fejszéteket! Ma már tudjuk, nehéz fába vágtuk a fejszénket! Ha nem lettek volna az intézmények, települések vezetői ilyen segìtőkészek, bizony bele is csorbulhatott volna a fejszénk a nehéz fába. De mindenhol akadtak segìtők, akiknek az együttes cél volt a fontos! Meggyőződésem, nem volt hiábavaló ez a program sem, melyről a gyerekek gondolatai és a foglalkozások képei mesélnek. Szinte kivétel nélkül minden intézmény részéről elhangzott, hogy igen nehéz volt épp a különbözőség miatt a program egységes megvalósìtása, ennek ellenére szeretnénk a jövőben is együtt dolgozni, mint ahogy azt az együttműködési megállapodásunkban is megfogalmaztuk. A zárás után érkezett köszönő mondatok a program sikerét jelzik. Mocsári Ernő tanár úrnak köszönjük, hogy betekintést nyerhettünk a mindennapi és ünnepi étkezési, gasztronómiai szokásainkba Fuchszné Benák Katalinnak köszönjük a lehetőséget, azt a sok-sok élményt, amit kaptunk, és amitől gazdagabbak lettünk az illem rögös útján 29