Főszerepben a deflátor

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Főszerepben a deflátor"

Átírás

1 Főszerepben a deflátor Az államadósság csökkentésének alkotmányban rögzítésével a kormány saját magának állított csapdát. Ha nem módosítja az alaptörvényt vagy halasztja el annak hatálybalépését, ezt a helyzetet csak kormányzati hitelesség további rombolásával tudja megoldani. Választási lehetősége mindössze abban marad, hogy hitelességét inkább a pénzpiacokon vagy inkább a választók körében kívánja erodálni. Az IMF árnyékában egyik megoldás sem tűnik egyszerűnek. A január 1-jétől hatályba lépő új alaptörvény előírja, hogy a mindenkori költségvetési törvénynek biztosítania kell a GDP-arányos államadósság csökkenését mindaddig, amíg ez a ráta nem csökken 50 százalék alá (utána csak az emelkedést kell elkerülni, de ez gyakorlatilag ugyanaz). A nehézségek ott kezdődnek, hogy az alaptörvény szerinti szabály sajnos nem pontosan értelmezhető, mivel a számítási szabályok nem születtek meg. Itt nem magára a GDP-re gondolunk, mivel azt a KSH az Eurostat néhány százoldalas kötelező előírásai alapján anélkül is ki tudja számítani, hogy a magyar alaptörvény alapján majdan megszülető kétharmados törvény ebben további segítséget nyújtana. A gondot inkább az jelenti, hogy az államadósság fogalma nem tisztázott: a gazdaságpolitikai diskurzus egyértelműen a maastrichti adósságot érti rajta (nagyrészt tudattalanul), az államháztartási törvény (Áht) viszont a központi alrendszer adósságát tekinti államadósságnak. A két kategória között jelentős különbség van, mivel a maastrichti adósságkategória tartalmazza az önkormányzatok és a kormányzati szektorba tartozó cégek adósságát, míg az Áht nem. A hatályos konvergencia programban a kormány azt vállalta, hogy 2012-ben a költségvetési hiány nem fogja meghaladni a GDP 2,5 százalékát. Levezethető, hogy adott GDP-arányos költségvetési egyenleg mellett annál nagyobb mértékben csökken az adósságráta, minél gyorsabban növekszik a nominális GDP. (Ehhez feltételezzük egyrészt, hogy a jelenlegi legjobb becslés a 2012 végi HUF/EUR árfolyamra megegyezik a 2011 végére várt értékkel vagyis a kormány sem tudhat semmit az árfolyam várható alakulásáról 2012 folyamán másrészt, hogy a kormányzat pénzügyi eszközeinek (bankbetétek, vállalatokban megszerzett tulajdoni részesedések, stb.) állománya nem fog változni.) Amennyiben 2011 végén az adósságráta 82 százalék lesz (a legfrissebb, szeptember végi adat éppen ennyi volt), akkor legalább 3,14 százalékkal kell nőnie a nominális GDP-nek ahhoz, hogy az adósságráta egyáltalán csökkenjen. Ha esetleg erősödik a forint, vagy bármi más okból mondjuk csak 75 százalék lesz az adósságráta, akkor a csökkenés biztosításához a nominális GDP-nek legalább 3,45 százalékkal kell növekednie. A nominális GDP növekedése két tényezőre, egy mennyiségi változásra és egy árváltozásra bontható fel. A mennyiségi változást nevezik gazdasági növekedésnek. Erről mindenki szokott hallani, ez az, amiről mostanában folyik a vita: valóban el fogja-e érni azt a 1,5 százalékot, amit a költségvetési törvény benyújtásakor a kormány tervezett, vagy sokkal közelebb lesz a nullához, amit egyre több elemző vár. Az árváltozás szóban forgó mércéjéről már sokkal 1

2 kevesebben hallanak. Úgy hívják, hogy GDP-deflátor. Ez is az infláció egy mérőszáma, de nem azonos azzal a mérőszámmal, ami az újságok címlapján ezen a néven megjelenik. Az infláció a tájékozott, de nem gazdasági szakemberek számára egyenértékű azzal a mutatóval, amit a KSH fogyasztói árindex néven havonta közöl. Ezt a mutatót úgy kell számítani, hogy kiválasztunk egy időszakot (mondjuk 2010), megnézzük, hogy Magyarországon átlagosan milyen árukból és szolgáltatásokból mennyit vásároltak ebben az időszakban (ezt nevezik fogyasztói kosárnak), majd kiszámítjuk, hogy egy ilyen fogyasztói kosár mennyibe került 2010-ben és 2011-ben. A két adat hányadosa méri az infláció ütemét 2010 és 2011 között. Egy ilyen fogyasztói kosárban természetesen nagy súllyal szerepelnek importált termékek is (az autóktól a francia sajtokig), tehát ha leértékelődik a forint és emiatt megdrágulnak az importáruk, akkor ez megjelenik az inflációban is. Az árváltozás másik fontos mutatóját nevezik GDP-deflátornak. Ez nem valamilyen fogyasztói kosár, hanem a Magyarországon előállított áruk és szolgáltatások átlagos árváltozását méri, beleértve a beruházásokat, az exportot, sőt a kormányzati tevékenységeket is. Történetesen 2012-re a kormány becslése szerint a GDP-deflátor értéke 2,6 százalék, amiből következik, hogy a 3,14-3,45 százalékos nominális GDP-növekedéshez legalább 0,52-0,83 százalékos reálnövekedési ütem kell. A probléma abból adódik, hogy a már beharangozott új költségvetési törvényben a kormány az eredetihez képest legalább 1 százalékponttal alacsonyabb nominális GDP-t lesz kénytelen tervezni, ezzel tehát az adósságráta csökkentése, így az alkotmány előírásának betartása is veszélybe kerül. Az alábbiakban ezt igazoljuk (a 82 százalékos induló adósságráta feltételezése mellett). Így válik főszereplővé a GDP-deflátor. Tegyük fel, hogy a növekedési ütemre vonatkozó feltételezését a kormány a piaci konszenzus (beleértve az MNB-t és a nemzetközi szervezeteket is) körüli 0,5 százalékra csökkenti. A piaci konszenzus szerint a 0,5 százalékos növekedés mellett a költségvetési hiány meghaladja a 2,5 százalékot, ezért további intézkedéseket kell bejelentenie. Mivel az adótörvényekhez már nem tud nyúlni, marad a kiadási oldal, amelynek lefaragása valamilyen mértékben csak tovább csökkenti a növekedési ütemet. Összességében tehát a piaci konszenzusnál magasabb növekedést hitelesen nem tud tervezni főleg nem az IMF árnyékában. Ez eddig nem újdonság, nagyjából mindenki erre számít. A kormány és az MNB között már a fogyasztói árindex évi értékében is van némi eltérés, de igazán nagy véleménykülönbség a GDP-deflátor értékére adott előrejelzésben van. Kormány MNB fogyasztói árindex 4,2% 4,9% GDP-deflátor 2,6% 5,0% Amint látható, az MNB szerint a GDP-deflátor (5,0) gyakorlatilag megegyezik a fogyasztói árindexszel (4,9), míg a kormány szerint a GDP-deflátor (2,6) sokkal alacsonyabb a saját fogyasztói árindex-becslésénél (4,2). Kérdés, hogy a két mutató különbségében (+0,1 vagy - 1,6 százalékpont) kinek lehet igaza. Lássuk, mi okozhat érdemi különbséget a két mutató értéke között, ha egyszer elvileg mindkettő az infláció -t méri. A GDP-deflátor fentebb ismertetett számítási módjából 2

3 következik, hogy az eltérést három fő tényező alakítja: a külkereskedelmi árak, a beruházások ára és a kormányzati fogyasztás árváltozása. Jó lenne, ha a komoly nézeteltérés tisztázására mind a kormány, mind az MNB nyilvánosságra hozná a GDP főbb összetevőinek deflátorára vonatkozó becsléseit, de addig is lássuk, mely okok játszhatnak szerepet ebben a konkrét helyzetben. Bizonyára sokaknak megfordul a fejében, hogy a kormány már megint trükköz. Ez természetesen már csak azért sem zárható ki, mert a kormánynak érdekében állhat alultervezni az inflációt. Ezt a módszert az előző Orbán-kormány között többször kihasználta, hogy aztán az év közben terv felett befolyó adóbevételeket év végén osztogathassa. Amennyiben most is csupán ez a helyzet, akkor a deflátor megemelése a készülő új makropályában burkolt beismerése lenne annak, hogy az első változat nem volt megalapozott. Nem lenne jó üzenet a hitelességi problémákat egyébként is reflektorfénybe állító mai helyzetben. Komoly esélye van azonban, hogy a kormánynak itt tényleg igaza van. A külkereskedelmi árváltozások akkor tudják eltéríteni a GDP-deflátort a fogyasztói árindextől, ha eltérő az export és az import árváltozása. Ebből a szempontból a forint árfolyamváltozása nem játszik szerepet, mivel az mindkét irányban ugyanúgy érinti a forintban mért árindexeket. Az euróban mért import és export áraknak is eltérően kell alakulniuk. Bár ez gyakran és nagymértékben is meg szokott történni (pl. amikor az olajár egyik évről a másikra megduplázódik), de erre vonatkozóan nem lehet sem a kormánynak, sem az MNB-nek érdemi többletinformációja. A beruházások árváltozása eltérhet a fogyasztás árváltozásától, de a beruházások súlya a GDP-ben viszonylag alacsony (kevesebb, mint 20 százalék) és a két intézmény (kormány és MNB) becslése nem térhet el egymástól túlságosan, ha mindketten makrogazdasági szempontokat érvényesítenek csak. Más a helyzet a kormányzati fogyasztással, amelynek súlya a GDP-n belül jó közelítéssel szintén 20 százalék. Ebbe a kategóriába tartozik nem csak a minisztériumok fűtése és a köztisztviselők fizetése, hanem a teljes oktatás rendszer, az egészségügy, a szociális intézmények és még egy sor állami feladat ellátásának költsége. Ahhoz, hogy valaki a kormányzati fogyasztás mennyiségi és árindexét becsülni tudja, nem csak az egyes szakterületeket kell, hogy ismerje, hanem a KSH által mostanában alkalmazott számítási módszertant is. Ebben viszont egyértelmű információs előnye van a kormányzatnak, miközben nincs (eddig nem volt) érdemi késztetése a becslés torzítására, sőt az sem kizárt, hogy az MNB aprólékos számolgatás helyett ún. technikai feltételezéssel élt. Ahhoz, hogy a fogyasztói árindex és a GDP-deflátor közötti 1,6 százalékpontos eltérést a 20 százalék súlyú kormányzati fogyasztás területére szorítkozva meg tudjuk magyarázni, ötszörös, tehát 8,5 százalékpontos eltérést kell feltételeznünk a két intézmény által megállapított közösségi fogyasztás-deflátor között. Ha pl. az MNB a kormányzati fogyasztás-deflátorának a háztartások fogyasztási árindexét (4,9%) használta technikai feltételezésként, akkor a kormányzati becslésnek -3,6 százaléknak kell lennie. A költségvetési törvény általános indoklásából kiderül, hogy a teljes kormányzati fogyasztás reálcsökkenése 0,5 százalék lesz. A 0,5 százalékos reálcsökkenés és a - 3,6 százalékos deflátor alapján 4,1 nominális csökkenés adódik, ami az 6000 milliárdos nagyságrendű kormányzati fogyasztásra vetítve 250 milliárdos nominális csökkenést jelent. Ekkora nominális csökkenés összhangban lehet a költségvetési törvényjavaslattal, de persze ez csak egy a számos lehetőség közül. 3

4 Mi következik mindebből? Bár az új alaptörvény csak január 1-jén lép hatályba, tehát ebben az értelemben a tervezéskor a kormány figyelmen kívül is hagyhatná az adósságráta csökkentését előíró szabályt, de átmeneti rendelkezés hiányában január 1-je után már csak tartós és jelentős gazdasági visszaesés (vagy rendkívüli állapot) adhatna felmentést a betartás alól. Márpedig év közben az adósságrátát az év eleji induló szint fölé emelő hitelfelvétel (vagy kötvénykibocsátás) törvénytelen, és mint ilyen semmis és/vagy büntetendő. Mit tehet a kormány ebben a helyzetben? 1. Előrehozott hitelfelvétellel már idén év végére olyan magasra emeli az adósságot, hogy utána azt már ne kelljen tovább emelni (gyakorlatilag betétet halmoz fel, amit év közben leépít, és ezáltal elkerüli a bruttó adósság emelkedését). Amellett, hogy az utóbbi időben akadozó állampapír-kibocsátás mellett ez nehezen megvalósítható ás drága megoldás, ez nyilván az adósságráta idei csökkentésére vonatkozó idei csökkentésére vonatkozó eddigi kormányzati kommunikáció megsemmisítését is jelentené. 2. Felvállalja a tartós és jelentős gazdasági visszaesés bejelentését és negatív GDPnövekedéssel tervezi legalább a következő két évet. Ehhez viszont valódi és jelentős, azaz 1% alatti visszaesés lenne a feltétel, ez nyilván az egész kormányzati ciklusra vonatkozó eddigi gazdaságpolitikai kommunikáció megsemmisítését jelentené. 3. Megemeli saját inflációs előrejelzését mind a deflátor, mind a fogyasztói árindex tekintetében, miközben nem tesz semmi olyan intézkedést, amivel ezt magyarázhatná. Ebben az esetben a jelenlegi nagyon gyenge árfolyammal kellene magyaráznia. A magas árfolyamszint tartós fennmaradását hirdetni viszont azt jelentené, hogy a kormány a magyar pénzügyi válsághelyzet tartósságára számít. Ez esetben a kamatfelárak és ezáltal az állam kamatkiadásainak is az eddigi tervek fölé kell emelkednie, tehát további megszorításokra lenne szükség a hiánycél tartása érdekében, ami tovább csökkenti a növekedési ütemet. 4. A konvergencia programban vállaltnál alacsonyabb hiánycélt tűz ki, hogy teljesítse a szakmai érvek ellenére alkotmányba erőltetett saját szabályát. Mivel nyilvánvaló, hogy már a konvergencia programban vállaltak teljesítése is rendkívüli megszorításokat tesz szükségessé, nem valószínű, hogy a kormány ebben az irányban keresné a megoldást. 5. Végezetül elhalaszthatja az adósságráta-csökkentési szabály hatálybalépését, ami nem lenne baj, főleg akkor nem, ha ez a lépés, ennek a szakmai szempontból rendkívül rossz szabálynak a lassú, de végleges elfelejtését és a hatályos költségvetési felelősségi törvény szerinti szabályrendszer gyakorlati érvényesülését is elindítja. Függelék matekosoknak Ha az adósság értéke 2011 végén D1, 2012 végén D2, a hiány nominális értéke 2012-ben d2, a GDP értéke 2011-ben Y1, 2012-ben pedig Y2, akkor az adósságráta csökkenésének feltétele, hogy: ( ) A kormány bevállalt egy GDP-arányos hiányt 2012-re, tehát az α=d2/y2 hányados rögzített (jelen esetben 2,5%). Ezt felhasználva és az egyenlőtlenséget átrendezve az adósságráta csökkenésének feltétele: 4

5 vagyis a nominális GDP növekedési üteme (jó közelítéssel) magasabb, mint a GDP-arányos hiány és az induló adósság hányadosa. Az adósságráta 2011 végi (2012. eleji) értéke nagyjából ismert D1/Y1 =0,82 vagyis 82 százalék.1 Ebből az következik, hogy az adósságráta csak akkor csökken, ha a nominális GDP növekedési üteme (Y2/Y1) legalább 3,14%. 1 Az MNB által közölt pénzügyi számlák szeptember végi adatai alapján. 5

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Tóth G. Csaba: Összefoglaló a magyar költségvetési szabályokról

Tóth G. Csaba: Összefoglaló a magyar költségvetési szabályokról Tóth G. Csaba: Összefoglaló a magyar költségvetési szabályokról A tavaly kiegészített adósságképlettel együtt jelenleg négy különböző nemzeti szintű költségvetési szabály határozza meg a fiskális politika

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Baksay Gergely, MNB, Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóság MKT konferencia 2016. október 20. Érintett témák 1. Költségvetési előrejelzésünk

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI A makroökonómia mutatói, nemzeti jövedelem 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI 1. A fogyasztói árindex egy fix jószágkosár árát követi nyomon az időben. 2. Egy külföldön gyártott, de itthon

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend dr. Bathó Ferenc főosztályvezető Pénzügyminisztérium X. Jubileumi Pénztárkonferencia, Siófok 2007. november 20. Költségvetés

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

Az államháztartási folyamatok kockázatai

Az államháztartási folyamatok kockázatai Az államháztartási folyamatok kockázatai Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. A Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciája Budapest, 2015. október

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról január

Havi elemzés az infláció alakulásáról január Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. január 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Költségvetési szabályok

Költségvetési szabályok Költségvetési szabályok Baksay Gergely, MNB, költségvetési elemzések igazgatója Sopron 2016. szeptember 29. Vázlat 1. A költségvetési szabályok eredete és alapelvei 2. Magyar költségvetési szabályok E

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

A 2015. évi költségvetési törvény kockázatai

A 2015. évi költségvetési törvény kockázatai A 2015. évi költségvetési törvény kockázatai 2015. január 31. Jelen elemzés a Költségvetési Felelősségi Intézet kiadványaként, jelentős részben önkéntesek munkájával készült és nagyrészt a 2010 végén megszüntetett

Részletesebben

TECHNIKAI KIVETÍTÉS ( )

TECHNIKAI KIVETÍTÉS ( ) TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2013-16) 2012. december 19. Jelen technikai kivetítés a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest kiadványaként, jelentős részben önkéntesek munkájával készült és az azóta elkészült

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. januári adatok alapján A végleges számítások szerint 22. januárban 39 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi januári egyenleg 175 millió euró

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS HELYZETE 2013. JANUÁR- 2014. JÚNIUS

A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS HELYZETE 2013. JANUÁR- 2014. JÚNIUS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS HELYZETE 2013. JANUÁR- 2014. JÚNIUS A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS OLVASATA

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról február

Havi elemzés az infláció alakulásáról február Havi elemzés az infláció alakulásáról. február A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

OTP Bank évi előzetes eredmények

OTP Bank évi előzetes eredmények OTP Bank 25. évi előzetes eredmények SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Dr. Csányi Sándor, elnök-vezérigazgató Dr. Spéder Zoltán, alelnök, vezérigazgató-helyettes 26. február 14. A 25. év főbb kihívásai 14/2/26 25. január

Részletesebben

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Költségvetési projekció 2014-2015 Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Tartalom 1. A feladat 2. A módszer 3. A makró előrejelzés 4. A változatlan költségvetés feltétel 5. A költségvetési

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

Államadósság ellenőrzése

Államadósság ellenőrzése Államadósság ellenőrzése Készítette: Pongrácz Éva Szabályozási háttér 2 Magyarország Alaptörvénye Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Az Állami Számvevőszékről szóló 2011.

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Baksay Gergely- Palotai Dániel- Szalai Ákos: Az államadósság alakulása nemzetközi összehasonlításban és az alacsony infláció hatása

Baksay Gergely- Palotai Dániel- Szalai Ákos: Az államadósság alakulása nemzetközi összehasonlításban és az alacsony infláció hatása Baksay Gergely- Palotai Dániel- Szalai Ákos: Az államadósság alakulása nemzetközi összehasonlításban és az alacsony infláció hatása Az előzetes adatok szerint a GDP 76,9 százaléka volt Magyarországon a

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Budapes. Gazdasági Fórum 2011 október 27. Romhányi Balázs A lényeg A magyar költségvetési poli.ka legnagyobb baja, hogy nincs. A költségvetési poli.ka lényege

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

Komlóssy Laura- Vadkerti Árpád: Az újraindított kamatcsökkentési ciklus makrogazdasági hatásai

Komlóssy Laura- Vadkerti Árpád: Az újraindított kamatcsökkentési ciklus makrogazdasági hatásai Komlóssy Laura- Vadkerti Árpád: Az újraindított kamatcsökkentési ciklus makrogazdasági hatásai A Magyar Nemzeti Bank 2012 augusztusában fokozatos kamatcsökkentési ciklus elindítása mellett döntött, melynek

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő Az államadóság kezelése és ellenőrzése Banai Péter Benő 1 Gazdaságpolitikai mozgástér Az eladósodottság, a magas kockázati felárak az adósságcsökkentést teszik prioritássá 2 Gazdasági növekedés, hiány

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

A T/11563 és T/11564 számú törvényjavaslatok költségvetési hatásvizsgálata

A T/11563 és T/11564 számú törvényjavaslatok költségvetési hatásvizsgálata A T/11563 és T/11564 számú törvényjavaslatok költségvetési hatásvizsgálata 2013. június 19. Jelen költségvetési hatásvizsgálat a Költségvetési Felelősségi Intézet kiadványaként, jelentős részben önkéntesek

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. feladat 65.) Keynesi

Részletesebben

A 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezmény és az új lakások áfa-kulcsának csökkentése

A 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezmény és az új lakások áfa-kulcsának csökkentése A 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezmény és az új lakások áfa-kulcsának csökkentése Statikus gazdasági és költségvetési hatásvizsgálat 2016. január 25. 2 Alábbi anyagunkban a 10 millió forint

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19)

TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) 2016. február 4. Jelen technikai kivetítés a Költségvetési Felelősségi Intézet kiadványaként, jelentős részben önkéntesek munkájával készült és az azóta elkészült anyagok

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése A gazdasági növekedés mérése Érték-, volumen- és árindexek 25.) Az alábbi táblázat két egymást követő év termelési mennyiségeit és egységárait mutatja egy olyan gazdaságban, ahol csupán három terméket

Részletesebben

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése 2016. április 20. MAGYAR NEMZETI BANK A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott alapvető feladatai,

Részletesebben

Berta Dávid Kicsák Gergely: A évi alacsony államháztartási hiányhoz a jegybank programjai is hozzájárulnak

Berta Dávid Kicsák Gergely: A évi alacsony államháztartási hiányhoz a jegybank programjai is hozzájárulnak Berta Dávid Kicsák Gergely: A 2016. évi alacsony államháztartási hiányhoz a jegybank programjai is hozzájárulnak 2016-ban historikusan alacsony lehet a magyar államháztartás hiánya, melyhez a Magyar Nemzeti

Részletesebben

TECHNIKAI KIVETÍTÉS ( )

TECHNIKAI KIVETÍTÉS ( ) TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2014-17) 2014. január 31. Jelen technikai kivetítés a Költségvetési Felelősségi Intézet kiadványaként, jelentős részben önkéntesek munkájával készült és az azóta elkészült anyagok

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. augusztus 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti

Részletesebben

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról október

Havi elemzés az infláció alakulásáról október Havi elemzés az infláció alakulásáról 01. október 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 3. évi CXXXIX. tv.) 3. () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSE

ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSE ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSE Állami számvevőszék (ÁSZ): 2003. évi,,üvegzseb törvény alapján minden olyan helyet ellenőrizhet, ahol állami pénz használnak fel. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI): kormány

Részletesebben

Babos Dániel Kicsák Gergely: Historikusan alacsony lehet a hiány 2016-ban

Babos Dániel Kicsák Gergely: Historikusan alacsony lehet a hiány 2016-ban Babos Dániel Kicsák Gergely: Historikusan alacsony lehet a hiány 2016-ban Az MNB szeptemberi Inflációs jelentése alapján idén minden korábbinál alacsonyabb, 1,4-1,5 százalék lehet a költségvetés GDP-arányos

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

Helyzetkép a magyar gazdaságról

Helyzetkép a magyar gazdaságról Helyzetkép a magyar gazdaságról Borsod-Abaúj Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara XLIII. Küldöttgyűlése 213. április 3. Palócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt. palocz@kopint-tarki.hu Az előadás témái Rövid visszatekintés,

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról november

Havi elemzés az infláció alakulásáról november Havi elemzés az infláció alakulásáról 1. november 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank

Részletesebben

2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR január 16.

2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR január 16. 2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 16. Szolgáltatási kibocsátási árak, 2014. III. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág...1 J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

GDP: változás a válság kezdetéhez képest Tárgyév

GDP: változás a válság kezdetéhez képest Tárgyév gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. március 214 szeptemberében és októberében nyolcadik alkalommal került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKK Gazdaság és Vállalkozáskutató ntézet (GV) együttműködésében

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése 3. lecke A gazdasági növekedés mérése Nominális és reál GDP, érték-, volumen- és árindex. Gazdasági növekedés és üzleti ciklusok. Hogyan mérjük a gazdasági növekedést? dinamikus elemzés: hány százalékkal

Részletesebben

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánunk minden kedves Olvasónknak!

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánunk minden kedves Olvasónknak! 1 Tartalom Makrogazdasági és pénzpiaci előrejelzések Makrogazdasági naptár a következő három hétre Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánunk minden kedves Olvasónknak! 2 Makrogazdasági és

Részletesebben