AZ ÉGHAJLATI ÁTLAGOK ÉS A VÁLTOZÉKONYSÁG VÁRHATÓ VÁLTOZÁSAI 17 GCM EREDMÉNYEI ALAPJÁN
|
|
- Krisztina Mészáros
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ ÉGHAJLATI ÁTLAGOK ÉS A VÁLTOZÉKONYSÁG VÁRHATÓ VÁLTOZÁSAI 7 GCM EREDMÉNYEI ALAPJÁN Mika János, Máthé Csongor és Schlanger Vera Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, Kitaibel Pál u.. mika.j@met.hu, schlanger.v@met.hu Babes-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, Clinicilor 5-7, Kolozsvár, Románia Összefoglalás Az IPCC () Harmadik Értékelő Jelentésében szereplő 7 általános cirkulációs modell (GCM) eredményei alapján összesítjük a Kárpát-medence térségére várható hőmérséklet- és csapadékváltozásokat a MAGICC/SCENGEN. szoftver-verzió felhasználásával. Bemutatjuk, hogy e változások hogyan viszonyulnak a 5 5 o N földrajzi szélességek közé eső övezetben, máshol szimulált változásokhoz. Számításaink az átlagok mellett a szórások változására, valamint a modell-eredmények egymás közötti eltéréseire is kiterjednek.. Bevezetés A légkör, a szárazföldek, az óceánok, a bioszféra és a krioszféra alkotta, ún. éghajlati rendszer egyike a valaha modellezett legbonyolultabb, nem lineáris rendszereknek. A figyelembe veendő méretskálák térben a felhőfizikai folyamatok milliméteres léptékétől az Egyenlítő hosszáig; időben a másodperces élettartamú mikro-turbulenciától a sok száz éves óceáni vízkörzésig tartanak. Nem meglepő, hogy mindezt egyetlen klímamodell nem is képes átfogni. A számítógép-kapacitás véges volta mellett, a szélső méretskáláknál számolni kell a megfigyelő rendszer korlátaiból fakadó ismeret-hiánnyal is. Dolgozatunkban mégis e metodika, a közvetlen globális modellezés hazánk térségére vonatkozó eredményeit összegezzük, hiszen világszerte ma még az ezeket kiegészítő, leskálázási eljárások (pl. Mika, ) sem nyújtanak végleges megoldást.. A feldolgozás módszere Az IPCC Harmadik Értékelő Jelentése (IPCC, ) a korábbiaknál behatóbban foglalkozik a regionális sajátosságok becslésével. Az. táblázatban bemutatjuk, hogy hol és milyen térbeli bontásban futtattak kapcsolt általános cirkulációs modelleket. A modelleredményekhez a MAGICC/SCENGEN szoftver újabb,. verziójával (WIGLEY et al., 3) jutottunk. E program, amely a korábbi. verzió (BARTHOLY et al., 5) továbbfejlesztése, s ami fontosabb teljesen új modelleket dolgoz fel, biztosította a 7 modell egységes felbontású kezelését. Az. ábrán vázlatosan bemutatjuk a diagnosztikai szoftver csomag két részének, a globális MAGICC, valamint a regionális eredmények egységesítését végző SCENGEN szubrutinnak a felépítését. A globális rész egy a lassú rendszert (óceán, szárazföld, stb.) egyetlen upwelling termodinamikai hőtartállyal helyettesítő, energia-egyensúlyi modell, amely segít a különféle globális kibocsátási forgatókönyvek egységesítésében, ún. átskálázásában. Ezen azt értjük, hogy minden egyedi modell globális megváltozását annak arányában módosítjuk, ahogyan az aktuális kísérlet éghajlati kényszerei (széndioxid-változás üteme, stb.) nyomán az energia-egyensúlyi modellben létrejövő globális hőmérsékletváltozás aránylik az eredeti modellekben alkalmazott (de a magas költségek miatt ott nem ismételhető) kényszerek hatásától.
2 A SCENGEN pedig nem tesz mást, mint ugyanebben az arányban módosítja minden modell regionális változásait, beleértve a változások lineáris átszámítását a felhasználó által igényelt jövőbeli időpontra. A SCENGEN keretében számításainkat 5 és között, negyedszázadonként végeztük, de hely hiányban (valamint az eredmények linearitására is tekintettel) csak a 5-ös évhez tartozó eredményeket mutatjuk be.. táblázat. A légkört és az óceánt együtt integráló, kapcsolt óceán-légkör modellek listája. L a modellszintek száma. (IPCC, ). Modell Ország Légköri felbontás Óceáni felbontás ARPAGE Franciaország (3,9 x 3,9) L9 (, x,) L3 BMRC Ausztrália (3, x 5,) L7 (3, x 5,) L CCSR/NIES Japán (5, x 5,) L (, x,) L7 CGCM Kanada (3, x 3,) L (, x,) L COLA Egyesült Államok (, x,) L (3, x 3,) L CSIRO Ausztrália (3, x 5,) L 9 (3, x 5,) L CSM Egyesült Államok (, x,) L (, x,) L5 DOE PCM Egyesült Államok (, x,) L (,7 x,7) L3 ECHAM/OPYC Németország (, x,) L9 (, x,) L GFDL Egyesült Államok (,3 x 3,) L (,9 x,) L GISS Egyesült Államok (, x 5,) L 9 (, x 5,) L3 GOALS Kína (,5 x 7,5) L 9 (, x 5,) L HadCM Nagy-Britannia (,5 x 3,) L9 (, x,) L IPSL/CM Franciaország (5, x 3,) L5 (, x,) L3 MRI Japán (, x,) L3 (, x,5) L3 NCAR Egyesült Államok (,5 x 7,5) L 9 (, x,) L NRL Egyesült Államok (,5 x,5) L (, x,) L5.ábra. A MAGICC/SCENGEN. szoftver csomag szerkezete (Wigley et al. 3)
3 3. A vizsgált terület Az általános cirkulációs modellek működésének lényege, hogy a tömeg, az energia és az impulzusmomentum megmaradásán alapuló parciális differenciálegyenleteket a teljes Földre (ráadásul a felszíntől legalább a sztratoszferikus ózon-rétegig terjedő teljes légoszlopra és a kapcsolódó óceáni és szárazföldi rétegekre) egyszerre kell megoldani. Ez óriási információ halmaz, amiben elvesznénk, illetve aminek egy része kívül esik érdeklődési körünkön is. A csak hazánkra érvényes számítások és az átfogható (a felszíni adatok tekintetében akár a MAGICC/SCENGEN-ből a saját számítógépünkön is kinyerhető) teljesség közötti kompromiszszumként a. ábrán látható, 5-5 északi szélesség közötti övezetre gyűjtöttük ki a 7 modellszámítás vonatkoztatott eredményeit. Ezen belül, a közép-európára eső, EU régiót, azon belül hazánkat külön is figyelemmel kísérjük. Az övezeten belüli megnevezésekkel elhatárolt területek nem teljesen önkényesek: elhatárolásukban segített az, hogy az övezeten belül ezek a térségek közel hasonló topográfiával, illetve az óceánok esetében, az áramlási kör egységesen hideg, illetve meleg ágához tartoznak. A térségek eme sajátosságaira az ábraaláírásokban mindvégig utalni fogunk.. ábra. A 5. és az 5. északi szélesség közötti, vizsgált övezet (fent) illetve azon belül az Eu jelű térség, a benne foglalt országokkal, így hazánk területével. Az eredeti modellek -5 km-es felbontását a szoftver egységesen 5x5 fokos hálózatra számítja át (lent). Pa és Pa Csendes-óceán: () hideg ill.() meleg áramlat, Am és Am Észak Amerika: () hegység, () síkság, tavak, At és At Atlanti-óceán: () hideg ill.() meleg áramlat, Eu és Eu Európa: () hegység Alpok, Kárpátok, () síkság, As és As Ázsia: () magasföld, hegység ill. () hegység
4 . Eredmények Elsőként a 3. ábrán bemutatjuk, hogy milyen a megfigyelt és a 7 modell átlagában szimulált jelenkori hőmérsékleti és csapadék-értékek eltérése a vizsgált a 5 5 o N földrajzi szélességek közé eső övezetben. A hőmérséklet esetében, első ránézésre szembetűnik, hogy a modelladatok és a valós értékek között a legjobb egyezés az óceáni térségek felett mutatkozik, sőt az Atlanti-óceán keleti (At) és a Csendes-óceán nyugati (Pa) részén teljes egybeesésről beszélhetünk. A kontinensek felett azonban a modellek felülbecsülnek ( o C körüli mértékben), kivéve Ázsia keleti és Amerika nyugati részét, ahol ennek épp az ellenkezője igaz. A csapadék esetében általában szintén a modellek erős felülbecslését kell megállapítanunk. Teljes egybeesés mindössze Amerika keleti részén figyelhető meg. Egyszersmind, észrevehető, hogy a legjobb közelítés a valós értékekhez az óceáni régiókban mutatkozik. o C A jelenkori éves hőmérséklet alakulása a megfigyelések és a 7 modellszimuláció átlaga alapján.,5 modell adatok megfigyelt adatok mm A jelenkori éves csapadékösszeg a megfigyelések és a 7 modellszimuláció átlaga alapján.,5 modell adatok megfigyelt adatok 3. ábra. A csapadék és hőmérséklet megfigyelt területi átlagértékei az 9 és 99 közötti időszakban, valamint a 7 modell jelen klíma reprodukálása által kapott jelenlegi értékek, ( modell adatok ), a 5. és az 5. északi szélesség közötti 5 x 5 fokos négyzetekben. Pa és Pa Csendes-óceán: () hideg ill.() meleg áramlat, Am és Am Észak Amerika: () hegység, () síkság, tavak, At és At Atlanti-óceán: () hideg ill.() meleg áramlat, Eu és Eu Európa: () hegység Alpok, Kárpátok, () síkság, As és As Ázsia: () magasföld, hegység ill. () hegység A továbbiakban e fejezetben mindvégig a 5-re, azaz (a 7 modell átlagában),3 o C-os globális melegedés esetére kapott eredményeket fogjuk bemutatni.
5 A hőmérséklet 5-re szóló előrejelzésében (. ábra), kirajzolódik az óceánkontinens kontraszt: a szárazföldek melegszenek a leggyorsabban, s ez megfigyelhető az évi középhőmérséklet előrebecslésénél is. Az éves átlagban a kontinensek és az óceánok felett előrejelzett melegedési tendenciák között,5 o C körüli különbség mutatkozik, míg a téli évszakban o C körüli is lehet a különbség. A várható legszolidabb melegedés a hideg Északatlanti áramlat esetében várható, itt, o C az évi átlagos változás. A két nagy óceáni medence közül, ha nem is nagy különbségekkel, de a csendes-óceáni fog várhatóan erősebben melegedni. Összehasonlításul: 5-re a 7 GCM átlagában a globális átlaghőmérséklet,3 o C- kal emelkedik. A hőmérsékleti változások kontinensek közötti összevetéséből kitűnik, hogy mindig Európa melegszik a legkevésbé, a szárazföldi minimum (, o C) is Közép-Kelet-Európára várható. Amerika ebbe az övezetbe eső részén a legnagyobb melegedési mérték a kontinens közepére esik, fokozatos csökkenéssel a két óceán irányában. Hasonló megállapítást tehetünk Ázsiára is, azzal a különbséggel, hogy Európa miatt aszimmetrikussá válik ez a fordított állású parabola. A téli évszakban a legnagyobbak a kontrasztok. Amerika esetében, o C melegedés várható, ami meredeken csökken az Atlanti-óceán központi zónája felé. Eurázsiában nyugatról kelet felé enyhén melegedő trend (,, o C) figyelhető meg. Nyáron a kontinensek felett általában,9 o C melegedést várhatunk. A csapadékösszegek változásából 5-re megfigyelhető (5. ábra), hogy döntően az Atlanti-óceán és Európa nagytérségei a legproblematikusabb térségek, ahol a csapadékösszeg csökkenésére számíthatunk. Az Atlanti-óceán minden esetben a legalacsonyabb értékekkel rendelkezik. A Csendes-óceán térsége ezzel szemben, jóval magasabb változási mértéket jegyez. Télen sehol sem várható csapadékcsökkenés, még az Atlanti-óceán térségében is,-os növekedés várható. A másik két minimum Európában illetve Ázsia és a Csendes-óceán találkozásánál alakul ki. A legerősebb csapadéknövekedés Ázsiában várható, s itt lépnek fel a legnagyobb anomáliák ( ) is. Ezt követi Amerika 3 5 növekedéssel. A nyári hónapokban várható az első két térség csapadék hiányának erősödése (-), ehhez társul Amerika nyugati partvidéke (-3) is. Az évi átlagoknál egyértelmű az atlanti-európai csapadék csökkenése (-,5 -).,,,,,,, Téli átlaghőmérséklet változása 5-re,5,,,,,,, Nyári átlaghőmérséklet változása 5-re,5,,,,,,, Évi átlaghőmérséklet változása 5-re,5. ábra. A hőmérsékletváltozás becslése 5- re 7 GCM alapján, a 5-5. északi szélesség közötti, 5x5 fokos mintaterületeken. Minden térség 5-5 területet foglal magába. Pa és Pa Csendes-óceán: () hideg ill.() meleg áramlat Am és Am É-Amerika: () hegység ill. () síkság és tavak At és At Atlanti-óceán: () hideg ill. () meleg áramlat Eu és Eu Európa: () hegység ill. () síkság As és As Ázsia: () magasföld hegység ill () hegység
6 Téli csapadékösszeg változása 5-re,5 Nyári csapadékösszeg változása 5-re , Éves csapadékösszeg változása 5-re,5 5. ábra. A csapadék változásának a becslése () 5-re 7 GCM alapján, a 5-5. északi szélesség közötti, 5 x 5 fokos mintaterületeken. Minden nevesített térség 5-5 ilyen területet foglal magába. Pa és Pa Csendes-óceán: () hideg ill.() meleg áramlat Am és Am É-Amerika: () hegység ill. () síkság és tavak At és At Atlanti-óceán: () hideg ill. () meleg áramlat Eu és Eu Európa: () hegység ill. () síkság As és As Ázsia: () magasföld, hegység ill. () hegység E számítási eredmények bemutatása után azt azért be kell mutatnunk, hogy az egyes modellek válaszai eléggé eltérnek egymástól. Ehhez voltaképpen kiterjesztettük a hőmérsékleti és a csapadékváltozásokra az IPCC () jelentésében még csak 9 modell-párra bemutatott szembesítést mind a 7 modellre, amit a SCENGEN.-es újabb verziójával feldolgoztunk (. táblázat). A pattern-korrelációkat a 3. északi szélességtől északra eső területre számítottuk ki. Amint ez a táblázatból kitűnik, a csapadék előrebecslésének esetében a különböző modellek lényegese eltérő adatokat adnak. Az alacsony korrelációs együtthatók dominanciájának magyarázata a modellek korlátozott felbontóképessége áll. A csapadék összegek alakulását befolyásoló légköri képződmények a modellekben nem tudnak kialakulni. A csapadékösszegek változása esetében ezért nem alakulnak ki 99-os szinten szignifikáns kapcsolatok, viszont 95-os szinten szignifikáns együtthatók akadnak bőven. A 7 felhasznált modell hőmérsékletváltozásainak térbeli hasonlósága kielégítő. A korrelációs együttható, mely megmutatja, hogy a változások területi eloszlása mennyire hasonló a modell-párok többségében 95-os, 3 esetben 99-os szinten szignifikáns. Előfordulnak ugyanakkor szélsőségesen alacsony korrelációs együtthatók is a hőmérsékletváltozás vizsgált mezőinek területi hasonlóságát illetően. A 7 modellben és a SCENGEN-ben hozzáférhetővé váltak a hőmérséklet és a csapadék napi értékeinek szórás-mezői. E mennyiségek, mint a változékonyságnak egyben a szélsőségek alakulására is utaló mutatói a -7. ábrán láthatók. Amíg a hőmérséklet szórása csak nyáron mutat az övezetben mindenütt egyirányú változást (növekedést), addig a csapadék esetében csak ez az évszak mutat jelentős arányú csökkenő szórású területeteket.
7 . táblázat. Tizenhét különböző klímamodell megváltozás-mezőinek területi korrelációi az 9 és 99 közötti időszakra, Az sárga színnel jelölt, átló feletti értékek a hőmérsékletre, a kék színnel jelölt, átló alatti értékek a csapadékra vonatkoznak. A 99-os szinten szignifikáns együtthatók vastag, a 95-on szignifikánsak dőlt szedésben láthatók. Ez a táblázat az IPCC Harmadik Helyzetértékelő Jelentésében szereplő 9 modell-pár összehasonlításának saját kibővítése. A vizsgált terület a 3. Északi szélességtől északra eső rácspontok. A B C D E F G H I J K L M N O P R A B C D E F G H I J K L M N O P R a hőmérséklet modellek közti korrelációja a csapadék modellek közti korrelációja Modell kód A B C D E F G H Modell neve BMRCD CCCD CCSRD CERFD CSID CSMD ECH3D ECHD M.k. I J K L M N O P R M.n. GFDLD GISSD HADD HAD3D IAP_D LMD_D MRI_D PCM_D W&M_D A szórások övezeten belüli futásában arra számítottunk, hogy valamilyen rendezett különbség fog mutatkozni a szárazföldi és az óceáni területek között. Azonban nem így történt, mert amit vizsgálunk az már nem maga a szórás, hanem csupán annak megváltozása a,3 o C globális melegedés hatására. Ennek az övezeten belüli struktúrája a téli hőmérsékletváltozás hármas hullámszámmal jellemezhető alakzatát leszámítva, jobbára szabálytalan. Magyarország térségében (Eu két négyzete) a hőmérséklet szórása csak nyáron emelkedik pár százalékkal (5-re). A másik három évszakban alig változik. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szélsőségesen magas hőmérsékletű napok nem válnak gyakoribbakká, csupán azt, hogy ennek döntő hányada azért alakul ki, mert maga az átlaghőmérséklet (ami körüli ingadozást a szórással jellemezzük) emelkedik. A napi csapadék szórása ugyanakkor néhány -kal mindegyik évszakban növekszik. Mivel a negatív csapadék nem létezik, ezért biztos, hogy ez a szórásnövekedés csak úgy jöhet létre, hogy megnő a relatíve nagy csapadékú napok gyakorisága, illetve az ilyen napok csapadékhozama. Hangsúlyozzuk, hogy e változások a 7 modell átlagában értendők. Az egyes modellek válaszai e téren is bizonyosan eltérőek, hiszen az átlagok megváltozásában is ezt tapasztaltuk.
8 Hőmérséklet szórásának változása 5-re, tél,5 - - A napi csapadék téli szórásváltozása 5-re,5 - - Hőmérséklet szórásának változása 5-re, tavasz,5 - - A napi csapadék tavaszi szórásváltozása 5-re,5 - - Hőmérséklet szórásának változása 5-re, nyár, A napi csapadék nyári szórásváltozása 5-re, Hőmérséklet szórásának változása 5-re, ősz,5. ábra A hőmérséklet napi szórásának változása 5-re 7 modell alapján. (A felbontást és értelmezést l. a. ábránál.) - - A napi csapadék őszi szórásváltozása 5-re,5 7. ábra A csapadék napi szórásának változása 5-re 7 modell alapján. (A felbontást és értelmezést l. a. ábránál.)
9 5. Diszkusszió A globális klímamodellek korlátozott felbontásuk és ebből fakadó hiányosságaik ellenére fontos eszközei a regionális alkalmazkodási forgatókönyveknek. Írásunkban 7 ilyen, ún. általános cirkulációs modell (angolul: GCM) alapján rajzoljuk fel, hogy milyen hőmérsékleti és csapadék-változások várhatók a 5-5 északi szélesség övezetében, ideértve a Kárpát medence térségét is. A modellfutások eredményeit a MAGICC/SCENGEN program. verziója hozta azonos felbontású és azonos kibocsátási forgatókönyvhöz tartozó alakra. Számításaink a modellek jóságát a jelen klíma reprodukcióján és az egyes modellek közötti eltéréseken keresztül illusztrálják. Magukat a változásokat a 5-ös évre vonatkoztatva mutattuk be. Az eredmények alapján az alábbi következtetésekre jutottunk: A megfigyelt hőmérsékleti és csapadékátlagok az övezeten belül nagy eltéréseket mutatnak. A 7 modell átlagos hőmérsékleti és csapadék becslése meglehetősen eltér a valóságtól. A különbség számos sávban több fok, illetve sokszor tíz százalék nagyságrendű. A jelenkori klímát a modellek közel hasonlóan, azaz csekély, tized fokokban és százalékokban kifejezhető modell-közi szórással reprodukálják. Az évi középhőmérséklet emelkedése a 5-5 N övezeten belül 5-re majdnem mindenhol meghaladja a globális átlagban jellemző,, o C-os változást. Az évi csapadékösszeg változása a közép-európai térség kivételével, mindenütt pozitív. Az aeroszol-részecskék koncentráció-növekedése a modellekben gyengíti mindkét elem változásait. A melegedés hatására éves átlagban mind a hőmérséklet, mind a csapadék szórása erősödik a vizsgált övezetben. Ugyanakkor, amint ezt a bemutatott verifikációs eredmények is megmutatták, hogy a klímamodellek korlátozott felbontása, s emiatt korlátozott fizikai tartalma, ma még nem teszi lehetővé, hogy a Föld egyes térségeire egyetlen lépésben biztos tartalmú feltételes prognózisokat készítsünk. A több lépésben és több párhuzamos eljáráson alapuló, ún. leskálázással készült becslésekről (ideértve a beágyazott modellekkel operáló, fizikai leskálázást is) a 3. Meteorológiai Tudományos Napok tanulmányai (WEIDINGER, ) számoltak be. E megszorítás miatt a hazánkra vonatkozó, modell-becslések bemutatott átlagai is csak első közelítésnek tekinthetők annak érdekében, hogy előjelében és mértében körvonalazni tudjuk a várható változásokat, amiből továbbgondolhatók a főbb alkalmazkodási kihívások is. Köszönetnyilvánítás: A kutatást az NKFP 3A// számú CLIMPAQ program támogatta. Irodalom BARTHOLY J., MIKA J., PONGRÁCZ R., SCHLANGER V. (5): A globális felmelegedés éghajlati sajátosságai a Kárpát-medencében. In: Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon (szerk.: Takács-Sánta A.), Alinea Kiadó Védegylet, Budapest. pp IPCC, (): Climate Change : The Scientific Basis. Contribution of WG I to the Third Assessment Report of the IPCC (Houghton J. T., et al., eds.), Cambridge University. Press, Cambridge, UK., New York, N.Y. USA, p. http//: MIKA J., (): Statisztikus leskálázás nemzetközi körkép, hazai eredmények In: Az éghajlat regionális módosulásának objektív becslését megalapozó klímadinamikai kutatások. (Weidinger T. szerk.), 3. Meteorológiai Tudományos Napok. 5. Budapest, 3-77 WEIDINGER T. (szerk.), (): Az éghajlat regionális módosulásának objektív becslését megalapozó klímadinamikai kutatások. 3. Meteorológiai Tudományos Napok. 5. Budapest WIGLEY, T.M.L, RAPER, S.C., SMITH, S. and HULME M., (): The MAGICC/SCENGEN Climate Scenario Generator: Version.: Techn. Manual, Climatic Res. Unit, UEA, Norwich. WIGLEY et al., (3): MAGICC/SCENGEN.:
GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit
KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenA GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON
FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati
RészletesebbenKutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Modellezés globálistól lokális skáláig III. 3. lecke
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
RészletesebbenÚj klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés
RészletesebbenA klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei
A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei Hoyk Edit Kovács András Donát Tudományos munkatárs, MTA KRTK RKI ATO MRTT XII. Vándorgyűlés, Eger, 2015.
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenReprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására
Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására Zsebeházi Gabriella, Bán Beatrix, Bihari Zita, Szabó Péter Országos Meteorológiai Szolgálat 44.
RészletesebbenA GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok
KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1
Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai
RészletesebbenA PRECIS regionális klímamodell és adaptálása az ELTE Meteorológiai Tanszékén
31. Meteorológiai Tudományos Napok Az éghajlat regionális módosulásának objektív becslését megalapozó klímadinamikai kutatások Budapest, 2005. november 24-25. A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása
RészletesebbenA klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai
A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt 2. konzultációs workshopja 2016. február 19. TARTALOM
RészletesebbenRegionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1
Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés HORÁNYI ANDRÁS Országos Meteorológiai Szolgálat 2005. november 24. 1 TARTALOM Az éghajlati rendszer és modellezése Az éghajlat regionális
Részletesebbenlat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati
RészletesebbenÚj regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára
Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat 42. Meteorológiai Tudományos Napok 2016. december 6. TARTALOM
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenNEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK
Klímaváltozás: NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Bevezetés Edward Lorenz: Az éghajlat az, amire számítunk, az időjárás az, ami bekövetkezik.
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei
Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Magyar
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
Részletesebbenéghajlati kutatások Mika János Tövissi József Tiszteletkonferencia Kolozsvár, november 10.
Regionális éghajlati kutatások kolozsvári együttm ttmőködésben Mika János Tövissi József Tiszteletkonferencia Kolozsvár, 212. november 1. Módszerek (vázlat) MAGICC/SCENGEN 4.1 diagnosztikai modell Szeletelés
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN
A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,
RészletesebbenA jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban
A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenA felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján
A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján Illy Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat A felszínközeli szélsebesség XXI. században
RészletesebbenAZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM
AZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, PIECZKA Ildikó, TORMA Csaba, BARTHA Boglár-Enik Enikő, KOVÁCS Gabriella Eötvös s Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, VÁZLAT
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenNAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN
NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenAlkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,
Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során Dr. Buzási Attila Miskolc, 2019.03.12. Száraz tények színes köntösben I. FORRÁS: BARTHOLY ET AL., 2007 Száraz tények színes köntösben II. FORRÁS:
RészletesebbenA REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Szépszó Gabriella Kutatási és Fejlesztési Főosztály, Numerikus Előrejelző Osztály Meteorológiai Tudományos Napok 2005. november 24-25.
RészletesebbenBARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest
Klíma ügye(in)k 2017 2017. május 25. Budapest Nemzeti Közszolgálati Egyetem ********************************************************************************************************** Változó éghajlat,
Részletesebben2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése
2. melléklet A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése Összeállította: Szépszó Gabriella, Horányi András, Lakatos Mónika Országos
RészletesebbenA klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében
A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében HORÁNYI ANDRÁS (horanyi( horanyi.a@.a@met.hu) Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus
RészletesebbenAz éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében
Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében regionális éghajlati modelleredmények alapján Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter
RészletesebbenA klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre
A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre Varga Laura BME-VKKT 2018.11.22 44. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK Mi az a csapadékmaximum-függvény (CSMF)? Csapadékmérések statisztikai feldolgozásán
RészletesebbenHAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenBUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI Az ALADIN-Climate és a SURFEX-TEB modellek eredményeinek összehasonlító
RészletesebbenEgyüttműködési tapasztalatok a klímaváltozás s hatásvizsgálatainálsvizsgálatain
Hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. 06. 22. Budapest ********************************************************************************************************** Együttműködési tapasztalatok a klímaváltozás
RészletesebbenVáltozó éghajlat, szélsőségek
Változó éghajlat, szélsőségek BARTHOLY JUDIT Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest Vázlat A közelmúlt detektált változásai Jövőbeli tendenciák és várható következmények Időjárási
RészletesebbenÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN- ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS, VALAMINT SZEMLÉLETFORMÁLÁS
RészletesebbenA klímamodellezés szépségei egy szélmalomharc tükrében
A klímamodellezés szépségei egy szélmalomharc tükrében Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Klímamodellező Csoport Éghajlati Osztály Róna Zsigmond Ifjúsági Kör 2014. október 16. TARTALOM 1. Motiváció 2.
RészletesebbenSzéladatok homogenizálása és korrekciója
Széladatok homogenizálása és korrekciója Péliné Németh Csilla 1 Prof. Dr. Bartholy Judit 2 Dr. Pongrácz Rita 2 Dr. Radics Kornélia 3 1 MH Geoinformációs Szolgálat pelinenemeth.csilla@mhtehi.gov.hu 2 Eötvös
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenA hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése
A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése Horányi András,, Csima Gabriella, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Bartholy Judit, Pieczka
RészletesebbenSZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA 2016-os év értékelése éghajlati szempontból
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból Lakatos Mónika, Hoffmann Lilla, Kircsi Andrea Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva: 1870 WMO előzetes
RészletesebbenA klímaváltozás árvízi lefolyásra gyakorolt hatásának integrált modellalapú elemzése a Felső-Tisza vízgyűjtőjére
40. Meteorológiai Tudományos Napok 2014. november 20-21. A klímaváltozás árvízi lefolyásra gyakorolt hatásának integrált modellalapú elemzése a Felső-Tisza vízgyűjtőjére SZABÓ János Adolf (1) - RÉTI Gábor
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenKircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita
Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály MMT és a MHT együttes előadóülése Budapest, 2019. március 7. Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Az évi középhőmérséklet
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenKlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk
KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk elvégzésével és reprezentatív adatbázis fejlesztésével Zsebeházi Gabriella, (zsebehazi.g@met.hu) Országos
RészletesebbenIPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások
40. Meteorológiai Tudományos Napok -- Klímaváltozás és következményei: a globális folyamatoktól a lokális hatásokig 2014. november 20-21. Budapest **********************************************************************************************************
RészletesebbenCsapadékmaximum-függvények változása
Csapadékmaximum-függvények változása (Techniques and methods for climate change adaptation for cities /2013-1-HU1-LEO05-09613/) Dr. Buzás Kálmán, Dr. Honti Márk, Varga Laura Elavult mértékadó tervezési
RészletesebbenÖsszefoglaló Magyarország éghajlatának várható alakulásáról
Összefoglaló Magyarország éghajlatának várható alakulásáról Készült az Országos Meteorológiai Szolgálat és az ELTE Meteorológiai Tanszék regionális klímamodell-eredményeinek együttes elemzése alapján (2010)
RészletesebbenWMO sajtóközlemény. A WMO éves állásfoglalása megerősíti, hogy a 2011-es év a 11. legmelegebb év a feljegyzések
WMO sajtóközlemény A WMO éves állásfoglalása megerősíti, hogy a 2011-es év a 11. legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta. Az előzetes értékelés alapján a 2001-2010-es időszakban felgyorsult az éghajlatváltozás.
RészletesebbenA Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása
A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton
RészletesebbenAz RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére
Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt nyitórendezvénye 2015. április 27. TARTALOM 1. Motiváció
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata
Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP-
A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP- ÖSSZETÉTELE ÉS EREDETE Czuppon György, Bottyán Emese, Haszpra László, Weidinger Tamás, Kármán Krisztina MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet czuppon@geochem.hu
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenA jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata
A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata Szabó Péter Click to add Text Klímamodellező Csoport Előadás nyári gyakorlatos hallgatóknak OMSZ 2018. 07. 30. Klímaváltozás Népszerű téma (értenek hozzá,
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenA jövıre vonatkozó éghajlati projekciók
Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei
ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei Zsebeházi Gabriella és Szépszó Gabriella 43. Meteorológiai Tudományos Napok 2017. 11. 23. Tartalom
RészletesebbenA HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenTérinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója
Térinformatikai elemzések A Klimatológusok csoport beszámolója A klimatológusok: Fatér Gábor Péntek Tamás Szűcs Eszter Ultmann Zita Júlia Zumkó Tamás Sávos ütemterv tevékenység hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben*
A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017
RészletesebbenVIZSGÁLATOK A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS A CSAPADÉKÖSSZEGEK KAPCSOLATÁBAN
MultiScience - XXX. microcad International Multidisciplinary Scientific Conference University of Miskolc, Hungary, 21-22 April 2016, ISBN 978-963-358-113-1 VIZSGÁLATOK A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS A CSAPADÉKÖSSZEGEK
RészletesebbenAz éghajlatváltozás hatása a Balaton átlagos évi vízmérlegére
Az éghajlatváltozás hatása a Balaton átlagos évi vízmérlegére Nováky Béla A különféle emberi tevékenységek következtében az ipari forradalmat követően megnőtt az üvegházgázok légköri koncentrációja, az
Részletesebben1. csoport. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet ( C) Havi csapadékmennyiség (mm)
1. csoport 2. Vizsgáld meg a táblázatban lévő hőmérsékleti és csapadékértékeket! Végezd el a számításokat és válaszolj a kérdésekre! Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet
RészletesebbenOsztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
RészletesebbenÉSZAK- ÉS DÉL-EURÓPA HŐMÉRSÉKLET- ÉS CSAPADÉKVÁLTOZÁSAI A GLOBÁLIS HŐMÉRSÉKLET FÜGGVÉNYÉBEN Szász Csaba 1 Mika János 2 :
ÉSZAK- ÉS DÉL-EURÓPA HŐMÉRSÉKLET- ÉS CSAPADÉKVÁLTOZÁSAI A GLOBÁLIS HŐMÉRSÉKLET FÜGGVÉNYÉBEN Szász Csaba 1 Mika János 2 : Összefoglalás A dolgozat rövid betekintést nyújt egy megújuló tudományág, a paleoklimatológia
RészletesebbenBugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz
Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz 1. Változó éghajlat Válasszátok ki az egyes kérdésekre adható helyes válasz(oka)t! Karikázzátok be a betűjelét!
Részletesebben1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek
1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre
Részletesebbenés s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenA magyar tudomány Achilles-sarka: a klímakutatás
A magyar tudomány Achilles-sarka: a klímakutatás Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály TARTALOM Bevezetés Globális trendek (IPCC) Az éghajlati
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTÉRBELI STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK, ÁTLAGOS JELLEMZŐK ÉS TENDENCIÁK MAGYARORSZÁGON. Bihari Zita, OMSZ Éghajlati Elemző Osztály OMSZ
TÉRBELI STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK, ÁTLAGOS JELLEMZŐK ÉS TENDENCIÁK MAGYARORSZÁGON Bhar Zta, OMSZ Éghajlat Elemző Osztály OMSZ Áttekntés Térbel vzsgálatok Alkalmazott módszer: MISH Eredmények Tervek A módszer
RészletesebbenBulgária és Románia éghajlati sajátosságai és változási tendenciái
Bulgária és Románia éghajlati sajátosságai és változási tendenciái Mika János és Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat H-1525 Budapest, Pf. 38 e-mail: mika.j@met.hu, nemeth.a@met.hu Összefoglalás:
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenMagyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében
Magyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE Áramlások a térgazdaságban Előadó:
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben