Az éghajlatváltozás hatása a Balaton átlagos évi vízmérlegére
|
|
- Katalin Zsanett Mezeiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az éghajlatváltozás hatása a Balaton átlagos évi vízmérlegére Nováky Béla A különféle emberi tevékenységek következtében az ipari forradalmat követően megnőtt az üvegházgázok légköri koncentrációja, az elmúlt év alatt a Föld globális légköri hőmérséklete 0,6 C-kal emelkedett. Az üvegházgázok kibocsátása, és ezzel együtt a globális hőmérséklet várhatóan tovább növekszik a jövőben (IPCC 2001), ami a globális és regionális éghajlat változásához vezet. Hazánkban várható, hogy a hőmérséklet valamennyi évszakban emelkedik, a csapadék a téli időszakban nő, a nyári időszakban csökken, összességében az éghajlatunk mediterránosodása lehetséges (Mika 1999). Az éghajlat változása hatással van a hidrológiai adottságokra. A tanulmány azt vizsgálja, hogy adott éghajlati forgatókönyvekből kiindulva, a lehetséges éghajlatváltozás milyen hatással lehet Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tavának, a Balaton átlagos évi vízmérlegére. 1. A Balaton és jelenlegi vízmérlege A Balaton az ország nyugati felében, a Dunántúlon helyezkedik el. Átlagos vízfelülete 600 km 2, átlagos vízmélysége 3,3 m. A tó vízgyűjtője 5775 km 2, amelynek 45%-át a Zala folyó vízgyűjtője teszi ki, 55 %-án további 30 állandó és 20 időszakos vízfolyás osztozik. A Balaton vízgyűjtője a tó felületének 8,65-szorosa. A tóból egyetlen vízfolyás távozik, a Siócsatorna. Természetes körülmények között a tó vízszintje erősen ingadozott. Az ingadozás mérséklése érdekében a Sió-csatornán zsilipet építettek, aminek segítségével a tóból távozó vízmennyiség szabályozható. A szabályozás célja a tó vízszintjének adott értékek közti tartása oly módon, hogy a nyári üdülési idényben az ingadozás mértéke lehetőleg ne haladja meg a 30 cm-es tartományt. A tó vízháztartása jelenleg tehát mesterséges. A tó vízbevételét a tófelületre hulló csapadék (P) és a vízgyűjtő hozzáfolyása (R i ) adja, míg vízkiadását a tófelületi párolgás (E) és a Sió-csatornán történő vízeresztés (R o ). Az évi csapadék és a hozzáfolyás a 20. században csökkenő tendenciát mutat. A tó vízbevételének és a tófelületi párolgásnak W = P + R i E (1) különbsége a természetes vízkészlet-változás, szintén csökkenő tendenciát mutatott, egészen 2003-ig (1.ábra). A természetes vízkészlet-változás értékei a harmadik évezred első éveiben negatívok voltak, aminek következményeként a Balaton vízszintje számottevően csökkent, jóllehet a Sió zsilipje zárva volt (Varga 2005). A Balaton átlagos évi vízmérlege az időszakban a következők szerint alakult. Az átlagos évi csapadék 612 mm volt, a vízgyűjtőről érkező átlagos évi hozzáfolyás 103 mm, ami a tó vízfelületére átszámítva 891 mm-nek felel meg, így a tó teljes vízbevétele 1503 mm. Az átlagos évi tófelületi párolgás 889 mm, a Sió-csatornán leeresztett vízmennyiség 614 mm volt. A tó hozzáfolyása megközelítően biztosította a tófelületi párolgást, a tófelületre hulló csapadék a leeresztést. A Balaton teljes vízbevételének 60%-a párolgással, 40%-a kifolyással távozott.
2 1. ábra A természetes vízkészlet-változás (Varga 2003) Valamely tó vízháztartását legátfogóbban a vízháztartási jelleggörbék írják le. A vízháztartási jelleggörbék azt fejezik ki, miként változ(ná)nak a vízmérleg (vízmennyiségben kifejezett) elemei a tófelület feltételezett változásával (Szesztay 1959). Nyilvánvaló, hogy a tófelület feltételezett csökkenésével a tó felületére hulló csapadék és onnan elpárolgó vízmennyiség is csökken, ezzel szemben a hozzáfolyás a vízgyűjtőről nő. A vízháztartási jelleggörbékről leolvasható az a tófelület, amelynél a párolgás egyenlő a teljes vízbevétellel, azaz a teljes vízbevételt a párolgás tartja egyensúlyban és ezért a tóból nincs kifolyás. Ez a tófelület az egyensúlyi tófelület. A Balaton időszakra számított egyensúlyi tófelülete 1500 km 2, ami 2,5-szerese a tényleges tófelületnek. Az egyensúlyi tófelület maga is éghajlatfüggő, az évekre számított értéke 1730 km 2 (Szesztay 1959), míg a viszonylagosan száraz időszakra 1300 km 2 (2. ábra) (Nováky 2005). Rövidebb időszakokra az egyensúlyi tófelület megközelítheti a vízszabályozással lényegében rögzített tényleges tófelületet. Ilyen, néhány éven keresztül tartó állapot a múltban is előfordult, ilyenkor a tó kifolyása erősen lecsökkent vagy megszűnt, csökkent a tó vízcseréje, és átmenetileg romlott a tó vízminősége. 2 ábra A Balaton vízháztartási jelleggörbéi 2. Az éghajlatváltozás hatásvizsgálatának módszere 2.1 Az éghajlati forgatókönyvek
3 Az éghajlati hatásvizsgálatok az éghajlati forgatókönyvekből indulnak ki. Sokféle éghajlati forgatókönyv létezik attól függően, hogy az éghajlat modellezése a társadalmigazdasági fejlődés milyen pályájával, és azokhoz kapcsolódva az üvegházgázok milyen kibocsátási forgatókönyvével (SRES-forgatókönyv, SRES emissziós szcenárió) számol, továbbá milyen éghajlati modellt (GCM-modell) használ. A globális éghajlati forgatókönyvek értékelésére Ruosteenoja et al. (2003) összehasonlították a négy lehetséges SRES forgatókönyvből (A1, A2, B1, B2) kiinduló, a hét legfejlettebb éghajlati modellel (CCR/NIES, CGCM2, CSIRO Mk2, ECHAM4/OPYC3, GFDL R30, HadCM3 és NCAR DOE PCM) készített 28 globális éghajlati forgatókönyv eredményeit három időtávlatra. A globális éghajlati forgatókönyvek a világot 32 régióra osztják fel. Európát két régióra osztották, Észak- és Dél-Európára, a szélességi kör mentén (1. táblázat). Dél-Európa magában foglalja a teljes mediterrán térséget, és Afrika északi partjait. 1. táblázat Éghajlati forgatókönyvek (Ruosteenoja et al nyomán) Hőmérséklet változása, C Csapadék változása, % D-F M-M J-A S-N D-F M-M J-A S-N Észak-Európa ,5-2, (-5) - 8 (-4) (-10) , (-21) Dél-Európa (-8) - 6 (-10) - 7 (-25) - 26 (-10) , ,5-5,5 1,5 4,5 (-16) - 8 (-15) - 0 (-42) - 20 (-30) , ,5 8 (-16) -12 (-31) - 5 (-60) - 22 (-32) - 0 D-F - december-február, M-M március-május, J-A június-augusztus, S-N szeptember-november Európára valamennyi éghajlati forgatókönyv a hőmérséklet emelkedését jelzi előre minden évszakban, csapadék tekintetében a legtöbb forgatókönyv a téli időszakban növekedést, más évszakokban csökkenést jelez előre. Az előre jelzett változások mértékében az egyes éghajlati forgatókönyvek között jelentős eltérések vannak, a csapadék esetében gyakran még a változás előjelét tekintve is (1. táblázat). A bizonytalanság az időtávlat növekedésével növekszik. Dél-Európára például a június-augusztus hónapokra az éghajlati forgatókönyvek az egyes időtávlatra 1-3 C, 1,5-5,5 C, illetve 2-9 C határok között jelzik előre a hőmérséklet emelkedését, az időszak csapadéka 2025-re egyes forgatókönyvek szerint 25%-kal csökken, más forgatókönyv szerint ugyanilyen mértékben nő. A Balaton vízmérlegének éghajlati hatásvizsgálatában az A2 és B2 SRES forgatókönyvből kiinduló HadCM3 éghajlati modellel készült globális éghajlati forgatókönyvet használtuk fel. Rövidebb időtávlatra, 2025-re felhasználtuk az ECHAM4 éghajlati modellel készült éghajlati forgatókönyvet is (2. táblázat). Az átlagos évi változásokat az egyes évszakokra előre jelzett változások átlagaként számítottuk. A hőmérsékletnek és a csapadéknak a HadCM3 és ECHAM4 éghajlati modellekkel 2025-re készített előrejelzéseivel jól egyeznek az Országos Meteorológiai Szolgálat által a globális melegedés alacsonyabb fokozatára készített hazai előrejelzései, amelyek az évi középhőmérséklet 1-2 C növekedésével, és az évi csapadék 10%-os csökkenésével számolnak (Bartholy et al. 2005). A globális melegedés magasabb fokozatában jelentős eltérések mutatkoznak a csapadék hazai előrejelzései, illetve a HadCM3 és ECHAM4 éghajlati modellekkel készített előrejelzések között: az utóbbiak csökkenést, a hazai éghajlati forgatókönyvek 30%-ig terjedő növekedést jeleznek előre (Bartholy et al. 2005).
4 2.táblázat A Balaton vízmérlegének hatásvizsgálatához felhasznált éghajlatváltozási forgatókönyvek Éghajlati SRES modell D-F M-M J-A S-N D-F M-M J-A S-N D-F M-M J-A S-N Hőmérséklet változása, C HadCM3 A B ECHAM4 A B Csapadékváltozás, % HadCM3 A B ECHAM4 A2 A B2 B D-F - december-február, M-M március-május, J-A június-augusztus, S-N szeptember-november 2.2 Az éghajlati hatásvizsgálat módszere Az éghajlati hatásvizsgálatban a vízmérleg elemeket mind a jelen, mind a jövő éghajlatára ugyanolyan módszerrel állítottuk elő. A tófelületre hulló csapadékot a jelenlegi éghajlatra az időszak észlelt értékei alapján számítottuk, a jövőbeli éghajlatra elfogadtuk az éghajlati forgatókönyvekben előre jelzett értékeket. A tófelületi (potenciális) párolgást a múltbeli észlelési adatok alapján szerkesztett E w = 191T 0.66, (2) empirikus képlettel (Nováky 1994) számoltuk mind a jelenlegi, mind a jövő éghajlatra. A (2) képletben T az átlagos évi középhőmérséklet, E w a számított tófelületi párolgás. A képlet szerkesztéséhez 65 év észlelt hőmérsékleti értékeit és a tó vízfelületi párolgásának Meyer-képlettel számított értékeit használtuk fel. Az éghajlati hatásvizsgálatban az átlagos évi középhőmérsékletet a jelen éghajlatára az időszak észlelt értékeiből számítottuk, a jövő éghajlatára elfogadtuk az éghajlati forgatókönyvekben előre jelzett értékeket. A vízgyűjtő lefolyását (a tóhoz való hozzáfolyást) mind a jelen éghajlatra (3. ábra), mind a jövő éghajlatára számítottuk egy egyszerű felépítésű térben osztott éghajlat-lefolyás modellel. A lefolyás modellezése során a Balaton vízgyűjtőjét 144 cellára (grid) osztottuk. Az átlagos évi csapadék és évi középhőmérséklet térképeinek digitalizálásával számítottuk az átlagos évi középhőmérséklet (T grid ) és csapadék (P grid ) cellánkénti értékeit az időszakra. Az átlagos évi lefolyás cellánkénti értékeit az R grid = P grid exp[-λe w, grid /P grid ], (3) empirikus összefüggéssel számítottuk. A képletben E w, grid a (2) empirikus képlettel számolt potenciális párolgás, λ - modellparaméter, amelyet az időszak észlelt lefolyás értékei alapján arányosítottunk be. A λ arányosításához (kalibrálásához) felhasznált lefolyás értékek a Zala három vízhozam-mérő állomásának (Zalabér, Zalaegerszeg, Zalaapáti) lefolyás értékei voltak. A λ paraméter értéke 1,55-re adódott. A három vízhozam-mérő állomáson az átlagos évi lefolyás időszakban észlelt értékei 117, 113 és 118 mm, míg a modellezett értékek 122, 151 és 114 mm voltak. A lefolyás számított és észlelt értékei
5 közötti eltérés a legmegbízhatóbbnak tekinthető Zalaapáti állomásra 3%. A teljes vízgyűjtő lefolyás modellezett értéke a cellánkénti lefolyás valamennyi cellára számított értékének területi átlagaként számítható. Jelenlegi éghajlati állapot ( ) Lefolyás, mm ábra A modellezett átlagos évi lefolyás a Balaton vízgyűjtőjében (jelenlegi éghajlat, ) Az éghajlati hatásvizsgálatban feltételeztük, hogy az átlagos évi középhőmérséklet és csapadék változása valamennyi cellára azonos lesz és egyenlő az éghajlati forgatókönyvben előre jelzett értékekkel, továbbá feltételeztük a (2) és (3) empirikus képletek, valamint a λ paraméter stabilitását. Az éghajlati hatásvizsgálatban használt (3) egyenlet az eredeti R = Pexp[-r/LP] (4) Budiko féle képlet módosított változata. Az eredeti Budiko-képletben r a sugárzási egyenleg, L a párolgás rejtett hője, r/l az elméletileg lehetséges párolgás, r/lp az ariditási tényező. Az elméletileg lehetséges párolgást a (3) módosított Budiko-képletben a vízfelületi párolgás értékével jellemeztük. A Budiko-képlet az átlagos évi lefolyás számítására és térképezésére egyik leggyakrabban használt képlet (Rees et al. 1997). Az átlagos évi hőmérséklet, csapadék és lefolyás modellezett értékeit felhasználva a Balaton vízmérlegét és vízháztartási jelleggörbéit előállítottuk a választott éghajlati forgatókönyvekre.
6 3. Eredmények A Balaton vízmérlegének és az egyensúlyi tófelületnek az éghajlati forgatókönyveknek megfelelő új éghajlatra előre jelzett értékeit a 3. táblázatban összegeztük. 3. táblázat Az éghajlatváltozás hatása a Balaton vízmérlegére és az egyensúlyi vízfelületre Időtáv SRES GCM P tó R vgy R tó P tó +R tó E tó R ki R ki /E tó F egy A2 HadCM ECHAM B2 HadCM ECHAM A2 HadCM B2 HadCM A2 HadCM B2 HadCM P tó a tóra hulló csapadék (mm), R vgy és R tó hozzáfolyása a vízgyűjtőről és a tófelületre átszámítva (mm), E tó a tófelület párolgása, R ki a tóból való kifolyás (vízeresztés), (mm), F egy egyensúlyi vízfelület, km 2 Rövidebb időtávra, 2025-re az éghajlati hatásvizsgálatot minden éghajlati forgatókönyvre elkészítettük. Az éghajlati hatásvizsgálat szerint az átlagos évi középhőmérséklet 1,3-2,0 C-os növekedése a vízfelületi párolgás 8-12%-os növekedéséhez vezet, míg a tófelületére hulló átlagos évi csapadék várhatóan 3-8%-kal csökken. A párolgás növekedése és a csapadék csökkenése a vízgyűjtő lefolyásának csökkenéséhez vezet. A lefolyás csökkenésének mértéke az A2 SRES forgatókönyvből kiindulva mind a HadCM3, mind az ECHAM4 éghajlati modellel, továbbá a B2 SRES forgatókönyvből kiindulva az ECHAM4 éghajlati modellel előre jelzett éghajlatváltozás esetén közel azonos, 27-29%. A B2 SRES forgatókönyvből kiindulva a HadCM3 éghajlati modellel előre jelzett éghajlatváltozás esetén a lefolyás csökkenése ugyanakkor 41% (4. ábra). B2 SRES, HadCM3, 2025 B2 SRES, HadCM3, 2050 Lefolyás, mm ábra A Balaton vízgyűjtő modellezett átlagos lefolyása a B2 SRES-forgatókönyv esetén A tó kifolyása az éghajlati forgatókönyvek többségénél a jelenlegi 38-44%-ára csökken, de a legkedvezőtlenebb éghajlati forgatókönyv esetén a jelenleginek 13%-ára. A teljes vízbevétel 78-80%-a távozik párolgással, a legkedvezőtlenebb esetben a 92%-a,
7 szemben a mai 60%-os aránnyal. A tó egyensúlyi felülete a jelenlegihez képest lecsökken jellemzően 950 km 2 körüli értékre, ami mintegy 1,5-szerese a tényleges tófelületnek. A tó vízcseréje számottevően csökkenhet, ami negatív hatással lehet a tó vízminőségére. Hosszabb időtávlatra a számításokat csak a HadCM3 éghajlati modellel készített éghajlati forgatókönyvekre végeztük el, mindkét SRES forgatókönyvre. A 2050-es időtávlatra végzett éghajlati hatásvizsgálat a két SRES forgatókönyvre hasonló eredményeket ad, a tó párolgása 17%-kal növekszik, a tóra hulló csapadék 10-13%-kal, a tó vízgyűjtőjéről érkező lefolyás 51-54%-kal csökken (4. ábra). A csökkenő lefolyás, azaz a tó hozzáfolyása nem lesz elegendő, hogy egyensúlyozza a tó felületének megnövekvő párolgását, ezért a tó egyensúlyi vízfelülete számottevően, 12-22%-kal csökken, a Balaton zárt, lefolyástalan tó lesz. A 2075-re még kedvezőtlenebbül alakulhat a tó vízháztartása. A B2 forgatókönyvből kiindulva a csapadék (következésképpen a vízgyűjtő lefolyás) növekedése jelezhető előre a 2050-eshez képest. A csapadék növekedés aligha ellensúlyozhatja a tófelület megnövekvő párolgását, ezért az egyensúlyi vízfelület tovább csökkenhet és a jelenlegi 56%-át teheti ki. Még nagyobb változás lehetséges az A2 forgatókönyv esetén. Az átlagos évi középhőmérséklet 5 C növekedése a tó párolgását 30%-kal is növelheti, és ez a csapadék 28%-os csökkenésével együtt a Balaton egyensúlyi vízfelületének jelentős csökkenéséhez vezet. Az új egyensúlyi vízfelület 120 km 2, a jelenlegi alig 20%-a lehet (5. ábra). A tó lefolyástalan zárt tóvá alakulhat, amelynek jelenlegi vízszintje mesterséges beavatkozás nélkül nem tartható Egyensúlyi tófelület, km Jelenlegi Időtávlat A2 B2 SRES forgatókönyvek 5. ábra A Balaton egyensúlyi vízfelületének változása különböző éghajlati és SRES kibocsátási forgatókönyvek esetén 4. Megvitatás Az éghajlati hatásvizsgálat számos különböző eredetű bizonytalanságot rejt magában, ezért a bemutatott eredményeket óvatosan kell fogadnunk. A bizonytalanság növekszik az időtávlat hosszával. Bizonytalan, miként folytatódik az üvegházgázok kibocsátása a harmadik évezredben, melyik SRES forgatókönyv valósul meg. Rövid és közepes időtávon a SRES forgatókönyvből eredő bizonytalanság kisebb, hosszabb távon azonban meghatározó lehet. A bizonytalanság másik forrása az előrejelzéshez használt éghajlati modell bizonytalansága. Jelentős különbségek vannak a különböző éghajlati modellel végzett hőmérsékleti és
8 csapadék előrejelzésekben, főként a GCM-en alapuló előrejelzések és a GCM-ből hazánkra (Magyarországra) leskálázott értékek között. A bizonytalanság további forrása az éghajlatlefolyás modell bizonytalansága. Nehéz megmondani, hogy a jelen éghajlatra sikeresen alkalmazott modell hogyan viselkedik az éghajlat változása esetén, nehéz, szinte lehetetlen a modell stabilitását igazolni (verifikálni) az új éghajlatra. Mindezen bizonytalanságok csökkentése alapvető feladat a jövőben. A bizonytalanságok ellenére is mondhatjuk, hogy a Balaton térségében az éghajlat melegebbé és szárazabbá válása a jövőben a tó vízháztartási viszonyainak jelentős romlásához vezethet, ami ezért a tó különböző célú hasznosításában jelentős kihívást jelent. Irodalom Arnell, N.W., 2004: Climate change and global water resources: SRES emissions and socio-economic scenarios. Global Environmental Change. Vol. 14, No1. Bartholy, J., Mika, J., Pongrácz, R., Schlanger, V., 2005: A globális felmelegedés éghajlati sajátosságai a Kárpát-medencében. in Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon (szerk.: Takács-Sánta András). Alinea Kiadó - Védegylet IPCC, 2001: Climate Change 2001: The Sientific basis. Contribution of Working Group ( to the Third Assessment Report of the Intergovermental panel of Climate Change (Houghtoun J.T. et al.. eds.), Cambridge University Press, Cambridge, UK and New York, USA, 881 Mika J., 1999: A hazai vízgazdálkodási stratégia alakításánál figyelembe vett éghajlati szcenáriók. (alapozó tanulmány). A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései (szerk.: Somlyódy L.). Stratégiai Kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Budapest Nováky, B. 1994: A Balaton természetes vízkészlet-változásának éghajlati összefüggései. A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése. Siófok, május I. kötet Nováky B., 2005: A Balaton vízpótlása és az éghajlat, in A Balaton (szerk.: Szlávik L..). Vízügyi Közlemények (különszám), Rees, H.G., Croker, K.M., Reynard, N.S. and Gustard, A (1997.: Estimation of renewable water resources in the Europian Union. In FRIEND 97, Regional Hydrology: Concepts and Models for Sustainable Water Resource Management, IAHS Publ Ruosteenoja, K., Carter, T.C., Jylha, K., Tuomenvirta, H, 2003: Future climate in world regions: an intercompariosn of model-based projections for the new IPCC emissions scenarios. The Finnish Environment, 644. Helsinki. Somlyódy L., 2005: A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni?, in A Balaton (szerk.: Szlávik L..). Vízügyi Közlemények (különszám) Szesztay K., 1959: Tavak és tározómedencék vízháztartási jelleggörbéi. Földrajzi Értesítő, 2 Varga, Gy. 2005: A Balaton vízháztartási viszonyainak vizsgálata,, in A Balaton (szerk.: Szlávik L..). Vízügyi Közlemények (különszám), 2005.
A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása
A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról az éghajlatváltozás tükrében
Gondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt műszaki referens
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról
Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt
RészletesebbenOsztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén
Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Gribovszki Zoltán Csáki Péter Kalicz Péter Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenÉghajlatváltozás és a felszíni vizeink
21. ÁPRILIS 22 A FÖLD NAPJA A Föld jövőjét érintő legfontosabb problémák rangsora 1. A Föld energia- és nyersanyagkincse 2. Víz 3. Talaj 4. Föld és élet 5. Éghajlatváltozás 6. Természeti katasztrófák 7.
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei
A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei Hoyk Edit Kovács András Donát Tudományos munkatárs, MTA KRTK RKI ATO MRTT XII. Vándorgyűlés, Eger, 2015.
RészletesebbenÚj regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára
Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat 42. Meteorológiai Tudományos Napok 2016. december 6. TARTALOM
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON
FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati
RészletesebbenA jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban
A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai
A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt 2. konzultációs workshopja 2016. február 19. TARTALOM
RészletesebbenGLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit
KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés
RészletesebbenSzélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában
Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában Varga György 1 Kravinszkaja Gabriella 2 Bevezetés A Balaton és közvetlen környezete mint kiemelkedő jelentőségű nemzeti kincs hosszú ideje áll a szűkebb szakmai
RészletesebbenA GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok
KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenVízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz
Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK
Részletesebbenlat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM
AZ ASZÁLY ÉS S A SZÁRAZOD RAZODÁS S MAGYARORSZÁGON GON KECSKEMÉT, 9. OKTÓBER 7. ELSZÍNI VIZEINK ÉS S A KLÍMAV MAVÁLTOZÁS Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGEYTEM VÍZI
RészletesebbenA Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása
A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György hidrológus, vízrajzi referens, c. egyetemi docens varga.gyorgy@ovf.hu Dr. Nováky Béla hidrológus, ny. egyetemi docens novaky.bela@gmail.com
RészletesebbenA Kárpát-medence extrém hőmérsékleti paramétereinek XX. századi tendenciái
A Kárpát-medence extrém hőmérsékleti paramétereinek XX. századi tendenciái Pongrácz Rita, Bartholy Judit Összefoglalás. Cikkünkben a napi maximum-, minimum- és középhőmérsékletek alapján definiált extrémindexek
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA METEOROLÓGIA SZEREPE AZ ÁRVÍZ OKOZTA PROBLÉMÁK ELKERÜLÉSÉBEN
A METEOROLÓGIA SZEREPE AZ ÁRVÍZ OKOZTA PROBLÉMÁK ELKERÜLÉSÉBEN Csík András Varga György Országos Vízügyi Főigazgatóság AZ ÁRVÍZ ÉS A METEOROLÓGIA KAPCSOLATA 1. Védekezés (Időjárásjelentés) 2. Megelőzés
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenÚj klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenAlkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,
Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során Dr. Buzási Attila Miskolc, 2019.03.12. Száraz tények színes köntösben I. FORRÁS: BARTHOLY ET AL., 2007 Száraz tények színes köntösben II. FORRÁS:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
RészletesebbenAszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk
Drought and Water Scarcity Management System DWMS Operatív Aszály- és Vízhiány Kezelő Rendszer MHT Vándorgyűlés Aszály-monitoring műhelymunka Debrecen 2016. Július 6-8. Az aszály definiálása Aszály (WMO):
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenCSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN
CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN Dr. Buzás Kálmán c. egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék LIFE-MICACC projekt LIFE 16 CCA/HU/000115 Lajosmizse, 2019. június 19. Csapadékvíz
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
Részletesebbenés s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
RészletesebbenBARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest
Klíma ügye(in)k 2017 2017. május 25. Budapest Nemzeti Közszolgálati Egyetem ********************************************************************************************************** Változó éghajlat,
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
Részletesebben1. Fejezet. Hosszútávú regionális éghajlati előrejelzések alkalmazása a Balaton vízminőségi és vízháztartási modellezésében
1. Fejezet Hosszútávú regionális éghajlati előrejelzések alkalmazása a Balaton vízminőségi és vízháztartási modellezésében Az Európai Uniónak egy többéves, széleskörű összefogással végrehajtott projektje
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenBalatoni Vízügyi Kirendeltség Vízrajzi Csoportja -------------------------------------- A BALATON ÉS A TÓRÉSZEK HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİINEK MEGHATÁROZÁSA -------------------------------------- SIÓFOK
RészletesebbenMeteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.
Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
RészletesebbenNEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK
Klímaváltozás: NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Bevezetés Edward Lorenz: Az éghajlat az, amire számítunk, az időjárás az, ami bekövetkezik.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAz RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére
Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt nyitórendezvénye 2015. április 27. TARTALOM 1. Motiváció
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenBálint Gábor, Csík András, GauzerBalázs, GnandtBoglárka, HunyadyAdrienn, Lipták Gábor, Varga György
36. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK MTA, BUDAPEST, 2010. NOVEMBER 18-19. Bálint Gábor, Csík András, GauzerBalázs, GnandtBoglárka, HunyadyAdrienn, Lipták Gábor, Varga György VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási
RészletesebbenReprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására
Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására Zsebeházi Gabriella, Bán Beatrix, Bihari Zita, Szabó Péter Országos Meteorológiai Szolgálat 44.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Komárom-Esztergom megyei Mérnöki Kamara Tatabánya, 2019. március
RészletesebbenAZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM
AZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, PIECZKA Ildikó, TORMA Csaba, BARTHA Boglár-Enik Enikő, KOVÁCS Gabriella Eötvös s Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, VÁZLAT
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Somogy megyei Mérnöki Kamara Kaposvár, 2019. május 14. TÉMAKÖRÖK
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
RészletesebbenSZÉLSŐSÉGEK A BALATON 2000-2003. ÉVI VÍZHÁZTARTÁSÁBAN. Varga György 1 Pappné Urbán Judit 2. 1. A Balaton hosszúidejű vízszintváltozásai
SZÉLSŐSÉGEK A BALATON 2000-2003. ÉVI VÍZHÁZTARTÁSÁBAN Varga György 1 Pappné Urbán Judit 2 1. A Balaton hosszúidejű vízszintváltozásai A Balaton napjainkig folyamatosan meglevő, egységesen összefüggő vízfelülete
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Modellezés globálistól lokális skáláig III. 3. lecke
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. május Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Részletesebben2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. április 1. Meteorológiai értékelés Nagyon meleg és száraz áprilison vagyunk túl, térségünkben mindössze 10-20 mm csapadék hullott le, ami a szokásosnak mindössze
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenBenyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Hidrológiai modellezés a Fehértó-majsaifőcsatorna vízgyűjtőjén Benyhe Balázs Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Bevezetés Aszályok a Kárpát-medencében: növekvő gyakoriság növekvő intenzitás Kevés objektíven
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebbenhalálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava
Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenFöldi radaradattal támogatott csapadékmező-rekonstrukció és vízgazdálkodási alkalmazásai
Földi radaradattal támogatott csapadékmező-rekonstrukció és vízgazdálkodási alkalmazásai SZABÓ János Adolf (1) Kravinszkaja Gabriella (2) Lucza Zoltán (3) (1) HYDROInform, Hidroinformatikai Kutató, Rendszerfejlesztő,
RészletesebbenA klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre
A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre Varga Laura BME-VKKT 2018.11.22 44. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK Mi az a csapadékmaximum-függvény (CSMF)? Csapadékmérések statisztikai feldolgozásán
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenA Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás
A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás Nők a Balatonért Egyesület VGT munkacsoport A Balaton átlag a 2015. évi Víz világnapon: 119 cm A Balaton és a vízgyűjtője A Balaton különleges természeti kincsünk.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
RészletesebbenHAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
Részletesebben