1. Fejezet. Hosszútávú regionális éghajlati előrejelzések alkalmazása a Balaton vízminőségi és vízháztartási modellezésében
|
|
- Máté Szekeres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. Fejezet Hosszútávú regionális éghajlati előrejelzések alkalmazása a Balaton vízminőségi és vízháztartási modellezésében Az Európai Uniónak egy többéves, széleskörű összefogással végrehajtott projektje vizsgálta az éghajlatváltozásnak a tavakra gyakorolt hatását. A Climate and Lake Impacts in Europe (CLIME) elnevezésű projekt keretében, hosszútávú előrejelzések tükrében vizsgálták, hogy milyen hidrológiai, vízminőségi és biológiai következmények várhatóak Európa nagyobb tavain, tóvidékein. Minthogy a Balaton egyike volt a vizsgált tavaknak, adott volt a lehetőség a CLIME projekt keretében megszülető kutatási eredmények, illetve előrejelzések közvetlen hasznosítására. A tó vízminőségét meghatározó folyamatok modellezése több évtizedes múltra tekinthet vissza. A különböző tudományos műhelyek által kifejlesztett modellek egyike a japán szakértők közreműködésével elkészített BHTWaQe modellrendszer, amely alkalmas a tó hidrodinamikai, termodinamikai és vízminőségi jelenségeit két dimenzióban, a teljes vízfelületre kiterjedően egyszerre megragadni. A modell elvileg alkalmas arra, hogy segítségével feltételezett éghajlatváltozási szcenáriók következményeit vizsgálni lehessen. Minthogy a modell forráskódjával a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendelkezik, annak lehetőség is fennállt, hogy a modellt gyakorlatilag is alkalmassá lehessen tenni előrejelzett éghajlati helyzetek hatásainak szimulációjára. A következőkben számbavesszük a CLIME projekt eredményeit, azok felhasználhatóságát, ezt követően a BHTWaQe modell lehetőségeit az éghajlati változások leképezésében, végül a jelen fejezet hátralévő része az elvégzett éghajlatváltozási számításokat és ezzel összefügésben a CLIME-ból átvett információkat ismerteti. 1.1 A CLIME projekt Az Európai Unió által kezdeményezett Climate and Lake Impacts in Europe (CLIME) elnevezésű kutatási projekt célja olyan módszerek és modellek kifejlesztése, amelyek segítséget nyújtanak tavak és vízgyűjtőik vízgazdálkodásának, vízminőségvédelmének alakításához, figyelembe véve a jövőbeni klimatikus körülményeket is. Az 1980-as években indult projekt-sorozat utolsó fázisa 2003-ban kezdődött és 2005 decemberében fejeződött be. A projekt vezető intézménye a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (SMHI - Swedish Meteorological and Hydrological Institute), magyar résztvevői pedig a Veszprémi Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem voltak. A projekt négy tematikus programba sorolt 10 munkacsomag köré szerveződött, ezek az alábbiak voltak: Regionális éghajlati hatások - Regionális éghajlat modellek; - Időjárás generátorok. 1-1
2 Integrált tó- és vízgyűjtőmodellek - Foszfát és nitrát; - Oldott szerves szén; - Fitoplankton. Regionális válaszok - Monitoring; - Hosszú távú változások; - Regionális koherencia. Hatáselemzés - Társadalmi-gazdasági hatások; - Döntéstámogatási rendszerek; - Információ terjesztés. A felsoroltak közül ezen a helyen elsősorban az első tematikus program, a regionális hatások modellezésének kérdései tarthatnak igényt részletesebb ismertetésre Regionális éghajlati hatások modellezése Az éghajlatváltozás legfontosabb hatótényezői, mint például az üvegház-hatást elősegítő széndioxid emisszió, elsősorban a globális légköri folyamatok módosításával fejtik ki hatásukat. Éppen ezért a klímaváltozás lokális szintű előrejelzése általában a globális jelenségekből indul ki és abból vezeti le a regionális szinten várható éghajlati következményeket. A CLIME projektben követett gondolatmenet a következő volt: - a globális és a helyi éghajlati, meteorológiai, hidrológiai vízminőségi, stb. folyamatok összefüggésének statisztikai vizsgálata; - a regionális koherencia vizsgálata; - globális éghajlati szcenáriók kiválasztása; - globális éghajlati modellek eredményeinek adaptálása a teljes vizsgált területre; - regionális éghajlati szcenáriók leszármaztatása a globális modellek eredményeiből. Globális és regionális éghajlati összefügések Az éghajlat, illetve egyes rendkívüli meteorológiai események tavakra gyakorolt hatásmechanizmusának (a projekt szóhasználatában: climatic forcing) elemzéséhez a CLIME projekt keretében jelentős erőfeszítéseket tettek a globális és a helyi jelenségek statisztikai összefüggésének tisztázására. A hatásokat a projekt regionális felbontását (Észak-Európa, Nyugat-Európa, Közép-Európa) követve régiók szerint is elemezték. A nagyobb léptékű klimatikus hatásokat az Észak-Atlanti Oszcilláció (North Atlantic Oscillation, NAO) és a Golf-áramlat alakulását jellemző indexekkel (NAOI, GSI) jelenítették meg, és ezeket hozták összefüggésbe a tavak hidrológiai, termális, vízminőségi és hidrobiológiai jelenségeivel. A vizsgált tavi jellemzők között kiemelt szerepet kapott a hozzáfolyás, a vízhőmérséklet, a jégjelenségek (beállás, olvadás időpontja, jégborítás időtartama), a foszfor- és nitrogénterhelés, a tőzeg eredetű, elszíneződést okozó oldott szerves szén terhelés, valamint a fitoplankton alakulása. 1-2
3 Regionális koherencia Ugyancsak vizsgálat tárgya volt az egyes régiókon belüli koherencia, vagyis annak elemzése, hogy adott régión belül a tavakban megfigyelt változások milyen mértékig voltak hasonlóak. Ilyen regionális koherenciavizsgálatok a közép-európai régió tavai (osztrák és svájci alpesi tavak, illetve a Balaton) között meglepően nagy együttmozgást tükröztek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy Európa nagy részén a szélsőséges meteorológiai/klimatikus jelenségek (pl. rendkívüli hófelhalmozódással járó telek, aszályos nyarak) azonos években következtek be. Ugyanakkor az alpesi tavak és a Balaton egyéb meghatározottságai olyannyira különbözőek, hogy a koherencia inkább csak a (párhuzamos) folyamatok irányváltozásait, mintsem mértékét jellemzi. Éghajlatváltozási szcenáriók Tekintettel a Föld éghajlatának globális és az emberi tevékenységek által nagymértékben befolyásolt voltára, az éghajlatváltozás előrejelzése nem nélkülözheti a jövőbeni társadalmigazdasági folyamatok előrejelzését. A hosszú távú éghajlati változások lehetséges okait és a szóbajöhető beavatkozások hatását foglalja össze az a jelentés, amelyet a UNEP és a WMO égisze alatt működő Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) adott ki Special Report on Emissions Scenarios 1 címmel. E tanulmány összefoglalja azoknak a kutatásoknak az eredményeit, amelyek többek között a Föld népessége alakulásának, a gazdasági fejlődés tendenciáinak, a fosszilis energia felhasználásának előrejelzésére történtek, és mindezeket összefüggésbe hozták a globális felmelegedésért elsősorban felelős széndioxid emisszióval. Az emisszió szcenáriók olyan, a XXI. században lehetséges fejlődési vonalakat, feltételezett, de jól körülírt forgatókönyveket jelentenek, amelyek jóllehet egymástól nagymértékben különböznek, azonban egyfajta referenciául szolgálnak az éghajlati kutatások, valamint a politikai döntéshozatal számára. CO 2 kibocsátási szcenáriók 1990 és 2100 között, az 1990 évi kibocsátáshoz viszonyítva. Forrás: IPCC, Special Report on Emissions Scenarios (SRES). 1 IPCC (2000) Special Report on Emissions Scenarios. Nebojsa Nakicenovic és Rob Swart szerk., Cambridge University Press, UK. pp 570. Lásd: 1-3
4 A széndioxid emisszió feltételezett alakulásából számítható a légkör CO 2 koncentrációjának változása, és ez szolgál alapul a globális éghajlat modellekben (Global Circulation Model, GCM) a légköri üvegház-hatás számításához. A CLIME keretében az IPCC A2 és B2 jelű szcenárió családját választották a generálandó éghajlati : - Az A2 szcenárió család egy heterogén fejlődési utat követő, széttagoltabb világot tükröz, és ezzel együtt viszonylag alacsony jövedelemnövekedést. E szerint a Föld lakossága folyamatosan növekszik a XXI. század során. Új technológiák bevezetése kevésbé gyors, mint más szcenáriókban. - A B2 szcenárió család esetében szintén feltételezték a Föld lakosságának növekedését, azonban az A2-nél kisebb ütemben. A szcenárióban érvényesül a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságra való törekvés, emiatt a CO 2 kibocsátás alatta marad az A2 szcenáriókénak. Globális és regionális éghajlat modellek, regionális átszámítás A vizsgálatokhoz felhasznált, a XXI. század második felére ( ) vonatkozó éghajlati szcenáriókat két változatban, két hosszútávú globális előrejelző modell segítségével generálták. Ez a két GCM (Global Circulation Model) az alábbi volt: - HadAM3p (Met Office, Hadley Centre for Climate Prediction and Change, Exeter, UK) - ECHAM4/OPYC3 (Max Planck Institut, Németország) A két modell által szolgáltatott eredmények a főbb meteorológiai jellemzők tekintetében egymástól nagymértékben különbözőek voltak. A jelenlegi állapothoz képest az ECHAM4 modell mutatott nagyobb eltérést. A globális modellekből kapott eredményeket regionális éghajlati modellek (RCM, Regional Climate Model) segítségével számították át helyi regionális léptékre (downscaling). A felhasznált három regionális modell a következő volt: - RCAO-A és RCAO-H (Rossby Centre regional Atmosphere-Ocean model, SMHI - Swedish Meteorological and Hydrological Institute) - HadRM3p (Met Office, Hadley Centre for Climate Prediction and Change, Exeter, UK) Tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás hatásainak modellezésére idősorokra is szükség volt, mégpedig statisztikai szempontból is értékelhető módon, ezért a regionális modellek révén 30 év hosszúságú, a évek éghajlati helyzetének megfelelő meteorológiai adatsorokat generáltak, a vizsgált területen észlelt adatsorok felhasználásával. A regionális átszámítás egy további eszközeként egy, az éghajlati modellezésnél egyszerűbb eljárást, a delta change módszer 2 is felhasználták. Ennek lényege, hogy az előrejelzett állapot jellemzésére a múltban észlelt adatsorokat használják fel, korrekciós tényezőkkel 2 Hay, L.E., R.L. Wilby, and G.H. Leagesley, 2000: A comparison of delta change and downscaled GCM scenarios for three mountainous basins in the United States. Journal of the American Water Resources Association, 36,
5 módosítva azokat. Az additív vagy multiplikatív korrekciós tényezőket az észlelt és a globális vagy regionális modell által szolgáltatott előrejelzett éghajlati jellemzők átlagos és szélső értékei különbségének megfelelően veszik fel. A regionális éghajlati modellek mint a regionális átszámítás eszközei iránt csak mérsékelt bizalom alakult ki a projekt tapasztalatai alapján, többek között amiatt, mert az alkalmazott két modell azonos feltételek mellet egymástól lényegesen különböző eredményeket adott. A projekt résztvevőinek megítélése az volt, hogy egyszerűbb volta és konzisztensebb eredményei a delta change módszert a regionális modellek fölé helyezik. Megjegyzendő azonban, hogy noha a delta change módszer, vagy a hasonló elveket követő más módszerek 3 széles körben használatosak, az éghajlatváltozás többféle következményét, így például a csapadék gyakoriság változását nem tudják visszaadni A CLIME-DSS döntéstámogatási modell A projekt egyik módszertani fejlesztési eredménye volt a Helsinki Egyetem kutatói által kidolgozott, a döntéshozók és adott esetben a nyilvánosság tájékoztatására is alkalmas döntéstámogatási modell, amely az interneten keresztül, interaktív módon is működtethető. (Jelenleg a rendszer csak a CLIME honlapján keresztül és csak a projekt résztvevői számára hozzáférhető, a későbbiekben a Helsinki Egyetem honlapjára kerül át.) A rendszer célja az éghajlati és limnológiai változók (jégképződés és -olvadás időpontja, vízhőmérséklet, oldott szerves szén, algavirágzás, stb.) közötti oksági összefüggések valószínűségi elemzése, illetve az éghajlati változások térképi szemléltetése. A modell funkciói: - Az Európa területére előrejelzett éghajlati változások szemléltetése. (pl. Melyek azok a területek, amelyek jelenlegi éghajlata megfelel adott pont előrejelzett éghajlatának?) - Az egyes tavak vízminőségében előrejelzett változások szemléltetése (Magyarországi tavakra nem vonatkozik adathiány miatt); - A projekt eredményeinek a végfelhasználók számára használható, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhető formában történő összefoglalása. (Grafikus megjelenítés, a változások és az előrejelzés bizonytalanságának érzékeltetése). A JAVA applet formájában elkészített modell egyik praktikus haszna, hogy segítségével könnyen összehasonlíthatóak a különböző regionális klímamodellek által számított, illetve az A2 és B2 éghajlati szcenáriókból adódó térképi eredmények. A döntéstámogatási modell egy jellemző képernyő-képét szemlélteti a következő ábra. 3 Wilby et al.: Guidelines for use of Climate Change Scenarios Developed from Statistical Downscaling Methods. IPCC, August 2004., pp
6 Képernyő kép a CLIME-DSS-ről: A megjelenített térkép a B2 éghajlati szcenárió esetében, az őszi csapadékváltozás területi eloszlását ábrázolja, az RCAO-E regionális éghajlati modell eredményei alapján. A képernyőn látható táblázat a Balaton környezetében érvényes éghajlati jellemzőket mutatja az A2 és a B2 szcenáriók, illetve a kontroll időszak ( ) adatainak feltüntetésével. 1.2 A BHTWaQe modell A Balaton vízminőségének, illetve az azt befolyásoló áramlási és hőháztartási folyamatoknak számszerűsítésére között, a japán kormány támogatásával és japán szakértők munkájával kifejlesztésre és a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. -nél telepítésre került egy számítógépi modell, amely a legtöbb tekintetben felülmúlja a hasonló célú, hazai fejlesztésű modelleket. A programrendszer négy egységből: egy hidrodinamikai, egy termodinamikai és egy vízminőségi modulból, valamint egy grafikus megjelenítő modulból áll. A hidrodinamikai modul segítségével a hozzáfolyás, a vízeresztés, valamint a szél hatására a tóban kialakuló áramlások, a vízfelszín lengése, illetve a hullám-magasság számítható, míg a termodinamikai modul révén a vízhőmérséklet alakulása. A vízminőségi modul elsősorban a Balaton foszfor háztartását követi figyelemmel, mégpedig a víz állapotának romlásában nagy szerepet játszó algafaj, a Cylindrospermopsis raciborskii tápanyag felvételének és szaporodásának biokémiai modellezésével. 1-6
7 A modell magas színvonalát többek között az alkalmazott hatékony matematika algoritmusoknak köszönheti, amelyek segítségével a tóban zajló folyamatokat térben és időben nagy részletességgel képes számítani (a tó területét 7200 egységre bontva, illetve a változásokat akár 10 perces időlépésekkel nyomonkövetve). A programrendszer részét képező, a számítási eredmények képi megjelenítését lehetővé tevő modul nemcsak a modellt használó szakember számára segíti az eredmények kiértékelésében, de a döntéshozók számára is jól áttekinthető módon szemlélteti a vizsgált folyamatok alakulását a tó teljes területén. A Balaton vízminősége térben és időben lejátszódó változásainak mozgófilm-szerű megjelenítése a nyilvánosság tájékoztatására is alkalmas eszköz. A BHTWaQe-modell fő felhasználási területe az előrejelzés, illetve a tó vízminőségéhez kapcsolódó döntések támogatása. 1.3 Éghajlatváltozási számítások a Balaton térségére Jelen munka céljai között kezdettől fogva szerepelt a CLIME projekt eredményeinek a lehetőségek szerinti hasznosítása, annál is inkább, mert a Balaton egyike volt a projekt mintaterületeinek, és ezáltal a projekt eredményeinek potenciális felhasználójaként a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. számára is hozzáférhetővé tették a nem nyilvános kutatási jelentéseket és a kifejlesztett számítógépi programokat. Minthogy a tó vízminőségi folyamatai nagymértékben függnek a meteorológiai feltételektől (léghőmérséklet, szél, besugárzás, csapadék, páratartalom, stb.), ezért a vízminőség előrejelzése a meteorológiai tényezők előrejelezhetőségének mértékéig lehetséges. Feltételeztük, hogy a CLIME projekt keretében előállított hosszú távú, a klimatikus változások feltételezett hatásait is tükröző, napi meteorológiai adatsorok birtokában, a BHTWaQe modell segítségével több évtizedet átfogó időszakra számszerűsíthetőek lesznek a Balaton állapotának változásai. Sajnálatos módon, a projektnek viszonylag kevés eredménye köthető a Balatonhoz. Ennek elsődleges oka a meteorológiai adatok hiánya volt: a projektben az éghajlati modellekhez és statisztikai elemzésekhez felhasznált éves, napi csapadék és hőmérséklet adatsorok beszerzése és a modellező szakemberek rendelkezésére bocsátása a projekt időtartama alatt a magas költségigény miatt nem realizálódhatott. A projekt 2005 végi zárása során derült ki véglegesen, hogy meteorológiai idősorok generálására a CLIME során már bizonyosan nem került sor: sem az idősor szintű éghajlatváltozási számítások, sem a CLIME-DSS döntéstámogatási modell tavi nem terjedt ki a Balaton térségére. Mindössze a főbb meteorológiai jellemzők havi középértékei állnak rendelkezésre, azok, amelyeket a három regionális modell (RCAO-A, RCAO-H, HadRM3p) a kiválasztott két éghajlati szcenárió alapján a teljes vizsgált európai területre kiszámított. Így a feladat tehát nem a BHTWaQe modell input alrendszerének módosítása, a nagymennyiségű (több évtizedes, napi felbontású) adat fogadásához, hanem a rendelkezésre álló eszközök és a CLIME projekt tapasztalatai felhasználásával az előrejelzett meteorológiai adatok előállítása. 1-7
8 1.3.1 A delta change módszer alkalmazása előrejelzett napi meteorológiai adatsorok előállítására A adatgenerálás eszközéül a delta change módszer kínálkozott, amelyhez jó tapasztalatok fűződtek a CLIME projekt során, alapjául pedig a regionális éghajlati modell előrejelzett havi átlagos értékei szolgáltak. Az alábbi táblázatok az általunk kiválasztott RCAO-H regionális éghajlati modell és a B2 éghajlati szcenárió előrejelzett havi értékeit tartalmazzák 4. A csapadékadatok generálása a rendelkezésünkre álló három, meglehetősen eltérő meteorológiai helyzeteket tükröző év, az 1994, 1995 és 1996 évek napi adatainak a táblázatokban található korrekciós tényezőivel történt. A napi csapadékadatok korrekciója az évek, mint kontrol időszak, illetve az előrejelzett évek havi átlagai közötti arányszámokkal, mint szorzótényezőkkel történt. A léghőmérséklet adatok transzformációja hasonlóképp, de additív módon történt. Havi csapadékösszegek, mm Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec Év Kontrol időszak: ,8 33,6 40,4 58,8 50,8 49,2 36,0 32,2 40,3 47,8 71,2 54,9 556,0 RCAO-H B2, ,6 53,5 64,6 67,0 56,2 37,4 32,0 24,8 31,5 51,3 60,4 67,1 597,4 Előrejelzett változás (arány) 1,3 1,6 1,6 1,1 1,1 0,8 0,9 0,8 0,8 1,1 0,8 1,2 1,1 Havi középhőmérséklet, C Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec Év Kontrol időszak: ,9 4,1 7,1 11,1 16,5 20,4 23,1 22,9 17,5 11,1 5,9 3,1 12,1 RCAO-H B2, ,8 5,6 8,6 12,8 18,3 23,3 27,0 27,7 21,4 13,7 8,6 5,3 14,7 Előrejelzett változás (különbség) 1,9 1,5 1,5 1,7 1,8 2,9 3,9 4,8 3,9 2,6 2,7 2,2 2,6 A mérsékeltebb B2 éghajlati szcenárió az évi átlagok szintjén mintegy 10% csapadéknövekedést és 2,6 C hőmérséklet növekedést jelent. 4 Patrick Samuelsson: Climate and Lake Impacts in Europe RCAO and HadRM3p simulation results with focus on CLIME lake sites, CLIME Report EVK1-CT ,
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
RészletesebbenÚj klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés
RészletesebbenKutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Modellezés globálistól lokális skáláig III. 3. lecke
RészletesebbenÚj regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára
Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat 42. Meteorológiai Tudományos Napok 2016. december 6. TARTALOM
RészletesebbenA klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai
A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt 2. konzultációs workshopja 2016. február 19. TARTALOM
RészletesebbenA GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON
FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati
RészletesebbenA Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása
A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton
RészletesebbenA klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei
A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei Hoyk Edit Kovács András Donát Tudományos munkatárs, MTA KRTK RKI ATO MRTT XII. Vándorgyűlés, Eger, 2015.
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenRegionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1
Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés HORÁNYI ANDRÁS Országos Meteorológiai Szolgálat 2005. november 24. 1 TARTALOM Az éghajlati rendszer és modellezése Az éghajlat regionális
RészletesebbenEgyüttműködési tapasztalatok a klímaváltozás s hatásvizsgálatainálsvizsgálatain
Hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. 06. 22. Budapest ********************************************************************************************************** Együttműködési tapasztalatok a klímaváltozás
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenReprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására
Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására Zsebeházi Gabriella, Bán Beatrix, Bihari Zita, Szabó Péter Országos Meteorológiai Szolgálat 44.
RészletesebbenA Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése
Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenCsapadékmaximum-függvények változása
Csapadékmaximum-függvények változása (Techniques and methods for climate change adaptation for cities /2013-1-HU1-LEO05-09613/) Dr. Buzás Kálmán, Dr. Honti Márk, Varga Laura Elavult mértékadó tervezési
RészletesebbenA PRECIS regionális klímamodell és adaptálása az ELTE Meteorológiai Tanszékén
31. Meteorológiai Tudományos Napok Az éghajlat regionális módosulásának objektív becslését megalapozó klímadinamikai kutatások Budapest, 2005. november 24-25. A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenA GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok
KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd
RészletesebbenPalfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló
Palfai Drought Index () A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló A DMCSEE projekt lehetıvé tette egy olyan aszályindex kifejlesztését,
RészletesebbenGLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit
KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés
RészletesebbenA BHTWaQe modell vízminv
A BHTWaQe modell vízminv zminőségi moduljának alkalmazási lehetőségei Vízminőség g modellezés Dr. Kutics Károly K Balatoni Integráci ciós s Kht. felkért szakért rtője K+F Consulting Kft. Siófok 2006. június
Részletesebbenlat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati
RészletesebbenBálint Gábor, Csík András, GauzerBalázs, GnandtBoglárka, HunyadyAdrienn, Lipták Gábor, Varga György
36. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK MTA, BUDAPEST, 2010. NOVEMBER 18-19. Bálint Gábor, Csík András, GauzerBalázs, GnandtBoglárka, HunyadyAdrienn, Lipták Gábor, Varga György VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban
A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenAZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM
AZ ASZÁLY ÉS S A SZÁRAZOD RAZODÁS S MAGYARORSZÁGON GON KECSKEMÉT, 9. OKTÓBER 7. ELSZÍNI VIZEINK ÉS S A KLÍMAV MAVÁLTOZÁS Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGEYTEM VÍZI
RészletesebbenConfederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN
AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenAz éghajlatváltozás hatása a Balaton átlagos évi vízmérlegére
Az éghajlatváltozás hatása a Balaton átlagos évi vízmérlegére Nováky Béla A különféle emberi tevékenységek következtében az ipari forradalmat követően megnőtt az üvegházgázok légköri koncentrációja, az
RészletesebbenÉghajlati információkkal a társadalom szolgálatában
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:
RészletesebbenVízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz
Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés Általános tudnivalók k az INCA rendszerről és s az INCA pályp lyázatról Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA nowcasting
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA klímaváltozás árvízi lefolyásra gyakorolt hatásának integrált modellalapú elemzése a Felső-Tisza vízgyűjtőjére
40. Meteorológiai Tudományos Napok 2014. november 20-21. A klímaváltozás árvízi lefolyásra gyakorolt hatásának integrált modellalapú elemzése a Felső-Tisza vízgyűjtőjére SZABÓ János Adolf (1) - RÉTI Gábor
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1
Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai
RészletesebbenAZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM
AZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, PIECZKA Ildikó, TORMA Csaba, BARTHA Boglár-Enik Enikő, KOVÁCS Gabriella Eötvös s Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, VÁZLAT
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás
Részletesebbenés s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenA klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre
A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre Varga Laura BME-VKKT 2018.11.22 44. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK Mi az a csapadékmaximum-függvény (CSMF)? Csapadékmérések statisztikai feldolgozásán
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei
ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei Zsebeházi Gabriella és Szépszó Gabriella 43. Meteorológiai Tudományos Napok 2017. 11. 23. Tartalom
RészletesebbenHAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
RészletesebbenA jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella
A jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Hungarian Meteorological Service KRITéR
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei
Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Magyar
RészletesebbenAz RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére
Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt nyitórendezvénye 2015. április 27. TARTALOM 1. Motiváció
RészletesebbenA magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége. Szalai Sándor Szent István Egyetem
A magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége Szalai Sándor Szent István Egyetem Szalai.sandor@mkk.szie.hu Az aszály tulajdonságai Természetes jelenség Relatív Vízhez köthető, a normánál kevesebb A vízhiány
RészletesebbenHazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenIvóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál
Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenAz éghajlatváltozás és az aszály
Az éghajlatváltozás és az aszály Szalai Sándor, Lakatos Mónika Szalai.sandor@mkk.szie.hu Lakatos.m@met.hu 1 Definíció Komplex jelenség Nincsen általánosan elfogadott definíciója Relatív jelenség A vízzel
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ
A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ A CarpatClim adatbázis A Kárpát-régió éghajlatának részletes idő- és térbeli vizsgálatára alkalmas
RészletesebbenA klímamodellezés szépségei egy szélmalomharc tükrében
A klímamodellezés szépségei egy szélmalomharc tükrében Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Klímamodellező Csoport Éghajlati Osztály Róna Zsigmond Ifjúsági Kör 2014. október 16. TARTALOM 1. Motiváció 2.
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenBARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest
Klíma ügye(in)k 2017 2017. május 25. Budapest Nemzeti Közszolgálati Egyetem ********************************************************************************************************** Változó éghajlat,
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke
RészletesebbenOsztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén
Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Gribovszki Zoltán Csáki Péter Kalicz Péter Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási
Részletesebben2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
RészletesebbenSTATISZTIKA. Mit nevezünk idősornak? Az idősorok elemzésének módszertana. Az idősorelemzés célja. Determinisztikus idősorelemzés
Mit nevezünk idősornak? STATISZTIKA 10. Előadás Idősorok analízise Egyenlő időközökben végzett megfigyelések A sorrend kötött, y 1, y 2 y t y N N= időpontok száma Minden időponthoz egy adat, reprodukálhatatlanság
RészletesebbenDebrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése
Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina
RészletesebbenVáltozó éghajlat, szélsőségek
Változó éghajlat, szélsőségek BARTHOLY JUDIT Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest Vázlat A közelmúlt detektált változásai Jövőbeli tendenciák és várható következmények Időjárási
Részletesebbenkutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport
A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL
A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom
RészletesebbenKlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk
KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk elvégzésével és reprezentatív adatbázis fejlesztésével Zsebeházi Gabriella, (zsebehazi.g@met.hu) Országos
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról az éghajlatváltozás tükrében
Gondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt műszaki referens
RészletesebbenAz éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében
Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében regionális éghajlati modelleredmények alapján Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter
RészletesebbenDobor Laura I. éves KDI hallgató
A klímaváltozás hatásának vizsgálata a mezőgazdasági szénmérlegre és produktivitásra Dobor Laura I. éves KDI hallgató 2012. Május 31. Témavezetők: dr. Barcza Zoltán, dr. Havasi Ágnes Vázlat Téma jelentősége
RészletesebbenMagyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,
RészletesebbenMeteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban
Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenAZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK
AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK DUNKEL ZOLTÁN OMSz Országos Meteorológiai Szolgálat H-1525 Budapest POB 38, dunkel.z@met.hu Nincsenek öreg emberek,
RészletesebbenOMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz
OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz BIHARI ZITA1, HOFFMANN LILLA1, IZSÁK BEATRIX1, KIRCSI ANDREA1, LAKATOS MÓNIKA1, SZENTIMREY TAMÁS2 1Országos Meteorológiai
RészletesebbenFELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ
RészletesebbenAz adatok értékelése és jelentéskészítés: Az (átfogó) vizsgálati összefoglalás benyújtása
Az adatok értékelése és jelentéskészítés: Az (átfogó) vizsgálati összefoglalás benyújtása Webszeminárium az információs követelményekről 2009. november 30. Valamennyi rendelkezésre álló információ értékelése
RészletesebbenTérinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója
Térinformatikai elemzések A Klimatológusok csoport beszámolója A klimatológusok: Fatér Gábor Péntek Tamás Szűcs Eszter Ultmann Zita Júlia Zumkó Tamás Sávos ütemterv tevékenység hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
RészletesebbenNEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK
Klímaváltozás: NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Bevezetés Edward Lorenz: Az éghajlat az, amire számítunk, az időjárás az, ami bekövetkezik.
RészletesebbenA Kárpát-medence térségére a XXI. századra várható klímaváltozás becslése
A Kárpát-medence térségére a XXI. századra várható klímaváltozás becslése Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Torma Csaba, Hunyady Adrienn Összefoglalás. A globális klímaváltozás regionális hatásainak vizsgálatára
RészletesebbenKircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita
Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály MMT és a MHT együttes előadóülése Budapest, 2019. március 7. Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Az évi középhőmérséklet
RészletesebbenIPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások
40. Meteorológiai Tudományos Napok -- Klímaváltozás és következményei: a globális folyamatoktól a lokális hatásokig 2014. november 20-21. Budapest **********************************************************************************************************
RészletesebbenA NATéR továbbfejlesztése
A NATéR továbbfejlesztése Kajner Péter Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program záróeseménye Budapest, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2017. április 19. A NATéR fejlesztési folyamatának áttekintése
RészletesebbenAz évenkénti hőstresszes napok számának változása Magyarországon a klímaváltozás függvényében
Az évenkénti hőstresszes napok számának változása Magyarországon a klímaváltozás függvényében Solymosi Norbert 1, Torma Csaba 1,2, Kern Anikó 1,2, Maróti-Agóts Ákos 3, Barcza Zoltán 2, Könyves László 3,
RészletesebbenKLÍMAPOLITIKA. Klímaváltozási forgatókönyvek a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához
KLÍMAPOLITIKA Klímaváltozási forgatókönyvek a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához Klimatológiai forgatókönyvek a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához Készítette: Országos Meteorológiai Szolgálat ELTE
RészletesebbenA Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)
A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) Kajner Péter Orosz László Szőcs Teodóra Turczi Gábor Pálvölgyi Tamás Czira Tamás Fancsik Tamás Kovács Attila Rotárné Szalkai Ágnes Mattányi Zsolt
RészletesebbenA projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
AZ EMBERI HŐTERHELÉS VÁROSON BELÜLI ELOSZLÁSÁNAK KIÉRTÉKELÉSE ÉS NYILVÁNOS BEMUTATÁSA HUSRB/1203/122/166 A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenA jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata
A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata Szabó Péter Click to add Text Klímamodellező Csoport Előadás nyári gyakorlatos hallgatóknak OMSZ 2018. 07. 30. Klímaváltozás Népszerű téma (értenek hozzá,
Részletesebben2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat
2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra
RészletesebbenA jövıre vonatkozó éghajlati projekciók
Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás
A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Az adatigény teljesítének alapvető eszköze: Statisztikai klimatológia! (dicsérni jöttem, nem temetni)
Részletesebben