1. Fejezet. Hosszútávú regionális éghajlati előrejelzések alkalmazása a Balaton vízminőségi és vízháztartási modellezésében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Fejezet. Hosszútávú regionális éghajlati előrejelzések alkalmazása a Balaton vízminőségi és vízháztartási modellezésében"

Átírás

1 1. Fejezet Hosszútávú regionális éghajlati előrejelzések alkalmazása a Balaton vízminőségi és vízháztartási modellezésében Az Európai Uniónak egy többéves, széleskörű összefogással végrehajtott projektje vizsgálta az éghajlatváltozásnak a tavakra gyakorolt hatását. A Climate and Lake Impacts in Europe (CLIME) elnevezésű projekt keretében, hosszútávú előrejelzések tükrében vizsgálták, hogy milyen hidrológiai, vízminőségi és biológiai következmények várhatóak Európa nagyobb tavain, tóvidékein. Minthogy a Balaton egyike volt a vizsgált tavaknak, adott volt a lehetőség a CLIME projekt keretében megszülető kutatási eredmények, illetve előrejelzések közvetlen hasznosítására. A tó vízminőségét meghatározó folyamatok modellezése több évtizedes múltra tekinthet vissza. A különböző tudományos műhelyek által kifejlesztett modellek egyike a japán szakértők közreműködésével elkészített BHTWaQe modellrendszer, amely alkalmas a tó hidrodinamikai, termodinamikai és vízminőségi jelenségeit két dimenzióban, a teljes vízfelületre kiterjedően egyszerre megragadni. A modell elvileg alkalmas arra, hogy segítségével feltételezett éghajlatváltozási szcenáriók következményeit vizsgálni lehessen. Minthogy a modell forráskódjával a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendelkezik, annak lehetőség is fennállt, hogy a modellt gyakorlatilag is alkalmassá lehessen tenni előrejelzett éghajlati helyzetek hatásainak szimulációjára. A következőkben számbavesszük a CLIME projekt eredményeit, azok felhasználhatóságát, ezt követően a BHTWaQe modell lehetőségeit az éghajlati változások leképezésében, végül a jelen fejezet hátralévő része az elvégzett éghajlatváltozási számításokat és ezzel összefügésben a CLIME-ból átvett információkat ismerteti. 1.1 A CLIME projekt Az Európai Unió által kezdeményezett Climate and Lake Impacts in Europe (CLIME) elnevezésű kutatási projekt célja olyan módszerek és modellek kifejlesztése, amelyek segítséget nyújtanak tavak és vízgyűjtőik vízgazdálkodásának, vízminőségvédelmének alakításához, figyelembe véve a jövőbeni klimatikus körülményeket is. Az 1980-as években indult projekt-sorozat utolsó fázisa 2003-ban kezdődött és 2005 decemberében fejeződött be. A projekt vezető intézménye a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (SMHI - Swedish Meteorological and Hydrological Institute), magyar résztvevői pedig a Veszprémi Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem voltak. A projekt négy tematikus programba sorolt 10 munkacsomag köré szerveződött, ezek az alábbiak voltak: Regionális éghajlati hatások - Regionális éghajlat modellek; - Időjárás generátorok. 1-1

2 Integrált tó- és vízgyűjtőmodellek - Foszfát és nitrát; - Oldott szerves szén; - Fitoplankton. Regionális válaszok - Monitoring; - Hosszú távú változások; - Regionális koherencia. Hatáselemzés - Társadalmi-gazdasági hatások; - Döntéstámogatási rendszerek; - Információ terjesztés. A felsoroltak közül ezen a helyen elsősorban az első tematikus program, a regionális hatások modellezésének kérdései tarthatnak igényt részletesebb ismertetésre Regionális éghajlati hatások modellezése Az éghajlatváltozás legfontosabb hatótényezői, mint például az üvegház-hatást elősegítő széndioxid emisszió, elsősorban a globális légköri folyamatok módosításával fejtik ki hatásukat. Éppen ezért a klímaváltozás lokális szintű előrejelzése általában a globális jelenségekből indul ki és abból vezeti le a regionális szinten várható éghajlati következményeket. A CLIME projektben követett gondolatmenet a következő volt: - a globális és a helyi éghajlati, meteorológiai, hidrológiai vízminőségi, stb. folyamatok összefüggésének statisztikai vizsgálata; - a regionális koherencia vizsgálata; - globális éghajlati szcenáriók kiválasztása; - globális éghajlati modellek eredményeinek adaptálása a teljes vizsgált területre; - regionális éghajlati szcenáriók leszármaztatása a globális modellek eredményeiből. Globális és regionális éghajlati összefügések Az éghajlat, illetve egyes rendkívüli meteorológiai események tavakra gyakorolt hatásmechanizmusának (a projekt szóhasználatában: climatic forcing) elemzéséhez a CLIME projekt keretében jelentős erőfeszítéseket tettek a globális és a helyi jelenségek statisztikai összefüggésének tisztázására. A hatásokat a projekt regionális felbontását (Észak-Európa, Nyugat-Európa, Közép-Európa) követve régiók szerint is elemezték. A nagyobb léptékű klimatikus hatásokat az Észak-Atlanti Oszcilláció (North Atlantic Oscillation, NAO) és a Golf-áramlat alakulását jellemző indexekkel (NAOI, GSI) jelenítették meg, és ezeket hozták összefüggésbe a tavak hidrológiai, termális, vízminőségi és hidrobiológiai jelenségeivel. A vizsgált tavi jellemzők között kiemelt szerepet kapott a hozzáfolyás, a vízhőmérséklet, a jégjelenségek (beállás, olvadás időpontja, jégborítás időtartama), a foszfor- és nitrogénterhelés, a tőzeg eredetű, elszíneződést okozó oldott szerves szén terhelés, valamint a fitoplankton alakulása. 1-2

3 Regionális koherencia Ugyancsak vizsgálat tárgya volt az egyes régiókon belüli koherencia, vagyis annak elemzése, hogy adott régión belül a tavakban megfigyelt változások milyen mértékig voltak hasonlóak. Ilyen regionális koherenciavizsgálatok a közép-európai régió tavai (osztrák és svájci alpesi tavak, illetve a Balaton) között meglepően nagy együttmozgást tükröztek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy Európa nagy részén a szélsőséges meteorológiai/klimatikus jelenségek (pl. rendkívüli hófelhalmozódással járó telek, aszályos nyarak) azonos években következtek be. Ugyanakkor az alpesi tavak és a Balaton egyéb meghatározottságai olyannyira különbözőek, hogy a koherencia inkább csak a (párhuzamos) folyamatok irányváltozásait, mintsem mértékét jellemzi. Éghajlatváltozási szcenáriók Tekintettel a Föld éghajlatának globális és az emberi tevékenységek által nagymértékben befolyásolt voltára, az éghajlatváltozás előrejelzése nem nélkülözheti a jövőbeni társadalmigazdasági folyamatok előrejelzését. A hosszú távú éghajlati változások lehetséges okait és a szóbajöhető beavatkozások hatását foglalja össze az a jelentés, amelyet a UNEP és a WMO égisze alatt működő Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) adott ki Special Report on Emissions Scenarios 1 címmel. E tanulmány összefoglalja azoknak a kutatásoknak az eredményeit, amelyek többek között a Föld népessége alakulásának, a gazdasági fejlődés tendenciáinak, a fosszilis energia felhasználásának előrejelzésére történtek, és mindezeket összefüggésbe hozták a globális felmelegedésért elsősorban felelős széndioxid emisszióval. Az emisszió szcenáriók olyan, a XXI. században lehetséges fejlődési vonalakat, feltételezett, de jól körülírt forgatókönyveket jelentenek, amelyek jóllehet egymástól nagymértékben különböznek, azonban egyfajta referenciául szolgálnak az éghajlati kutatások, valamint a politikai döntéshozatal számára. CO 2 kibocsátási szcenáriók 1990 és 2100 között, az 1990 évi kibocsátáshoz viszonyítva. Forrás: IPCC, Special Report on Emissions Scenarios (SRES). 1 IPCC (2000) Special Report on Emissions Scenarios. Nebojsa Nakicenovic és Rob Swart szerk., Cambridge University Press, UK. pp 570. Lásd: 1-3

4 A széndioxid emisszió feltételezett alakulásából számítható a légkör CO 2 koncentrációjának változása, és ez szolgál alapul a globális éghajlat modellekben (Global Circulation Model, GCM) a légköri üvegház-hatás számításához. A CLIME keretében az IPCC A2 és B2 jelű szcenárió családját választották a generálandó éghajlati : - Az A2 szcenárió család egy heterogén fejlődési utat követő, széttagoltabb világot tükröz, és ezzel együtt viszonylag alacsony jövedelemnövekedést. E szerint a Föld lakossága folyamatosan növekszik a XXI. század során. Új technológiák bevezetése kevésbé gyors, mint más szcenáriókban. - A B2 szcenárió család esetében szintén feltételezték a Föld lakosságának növekedését, azonban az A2-nél kisebb ütemben. A szcenárióban érvényesül a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságra való törekvés, emiatt a CO 2 kibocsátás alatta marad az A2 szcenáriókénak. Globális és regionális éghajlat modellek, regionális átszámítás A vizsgálatokhoz felhasznált, a XXI. század második felére ( ) vonatkozó éghajlati szcenáriókat két változatban, két hosszútávú globális előrejelző modell segítségével generálták. Ez a két GCM (Global Circulation Model) az alábbi volt: - HadAM3p (Met Office, Hadley Centre for Climate Prediction and Change, Exeter, UK) - ECHAM4/OPYC3 (Max Planck Institut, Németország) A két modell által szolgáltatott eredmények a főbb meteorológiai jellemzők tekintetében egymástól nagymértékben különbözőek voltak. A jelenlegi állapothoz képest az ECHAM4 modell mutatott nagyobb eltérést. A globális modellekből kapott eredményeket regionális éghajlati modellek (RCM, Regional Climate Model) segítségével számították át helyi regionális léptékre (downscaling). A felhasznált három regionális modell a következő volt: - RCAO-A és RCAO-H (Rossby Centre regional Atmosphere-Ocean model, SMHI - Swedish Meteorological and Hydrological Institute) - HadRM3p (Met Office, Hadley Centre for Climate Prediction and Change, Exeter, UK) Tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás hatásainak modellezésére idősorokra is szükség volt, mégpedig statisztikai szempontból is értékelhető módon, ezért a regionális modellek révén 30 év hosszúságú, a évek éghajlati helyzetének megfelelő meteorológiai adatsorokat generáltak, a vizsgált területen észlelt adatsorok felhasználásával. A regionális átszámítás egy további eszközeként egy, az éghajlati modellezésnél egyszerűbb eljárást, a delta change módszer 2 is felhasználták. Ennek lényege, hogy az előrejelzett állapot jellemzésére a múltban észlelt adatsorokat használják fel, korrekciós tényezőkkel 2 Hay, L.E., R.L. Wilby, and G.H. Leagesley, 2000: A comparison of delta change and downscaled GCM scenarios for three mountainous basins in the United States. Journal of the American Water Resources Association, 36,

5 módosítva azokat. Az additív vagy multiplikatív korrekciós tényezőket az észlelt és a globális vagy regionális modell által szolgáltatott előrejelzett éghajlati jellemzők átlagos és szélső értékei különbségének megfelelően veszik fel. A regionális éghajlati modellek mint a regionális átszámítás eszközei iránt csak mérsékelt bizalom alakult ki a projekt tapasztalatai alapján, többek között amiatt, mert az alkalmazott két modell azonos feltételek mellet egymástól lényegesen különböző eredményeket adott. A projekt résztvevőinek megítélése az volt, hogy egyszerűbb volta és konzisztensebb eredményei a delta change módszert a regionális modellek fölé helyezik. Megjegyzendő azonban, hogy noha a delta change módszer, vagy a hasonló elveket követő más módszerek 3 széles körben használatosak, az éghajlatváltozás többféle következményét, így például a csapadék gyakoriság változását nem tudják visszaadni A CLIME-DSS döntéstámogatási modell A projekt egyik módszertani fejlesztési eredménye volt a Helsinki Egyetem kutatói által kidolgozott, a döntéshozók és adott esetben a nyilvánosság tájékoztatására is alkalmas döntéstámogatási modell, amely az interneten keresztül, interaktív módon is működtethető. (Jelenleg a rendszer csak a CLIME honlapján keresztül és csak a projekt résztvevői számára hozzáférhető, a későbbiekben a Helsinki Egyetem honlapjára kerül át.) A rendszer célja az éghajlati és limnológiai változók (jégképződés és -olvadás időpontja, vízhőmérséklet, oldott szerves szén, algavirágzás, stb.) közötti oksági összefüggések valószínűségi elemzése, illetve az éghajlati változások térképi szemléltetése. A modell funkciói: - Az Európa területére előrejelzett éghajlati változások szemléltetése. (pl. Melyek azok a területek, amelyek jelenlegi éghajlata megfelel adott pont előrejelzett éghajlatának?) - Az egyes tavak vízminőségében előrejelzett változások szemléltetése (Magyarországi tavakra nem vonatkozik adathiány miatt); - A projekt eredményeinek a végfelhasználók számára használható, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhető formában történő összefoglalása. (Grafikus megjelenítés, a változások és az előrejelzés bizonytalanságának érzékeltetése). A JAVA applet formájában elkészített modell egyik praktikus haszna, hogy segítségével könnyen összehasonlíthatóak a különböző regionális klímamodellek által számított, illetve az A2 és B2 éghajlati szcenáriókból adódó térképi eredmények. A döntéstámogatási modell egy jellemző képernyő-képét szemlélteti a következő ábra. 3 Wilby et al.: Guidelines for use of Climate Change Scenarios Developed from Statistical Downscaling Methods. IPCC, August 2004., pp

6 Képernyő kép a CLIME-DSS-ről: A megjelenített térkép a B2 éghajlati szcenárió esetében, az őszi csapadékváltozás területi eloszlását ábrázolja, az RCAO-E regionális éghajlati modell eredményei alapján. A képernyőn látható táblázat a Balaton környezetében érvényes éghajlati jellemzőket mutatja az A2 és a B2 szcenáriók, illetve a kontroll időszak ( ) adatainak feltüntetésével. 1.2 A BHTWaQe modell A Balaton vízminőségének, illetve az azt befolyásoló áramlási és hőháztartási folyamatoknak számszerűsítésére között, a japán kormány támogatásával és japán szakértők munkájával kifejlesztésre és a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. -nél telepítésre került egy számítógépi modell, amely a legtöbb tekintetben felülmúlja a hasonló célú, hazai fejlesztésű modelleket. A programrendszer négy egységből: egy hidrodinamikai, egy termodinamikai és egy vízminőségi modulból, valamint egy grafikus megjelenítő modulból áll. A hidrodinamikai modul segítségével a hozzáfolyás, a vízeresztés, valamint a szél hatására a tóban kialakuló áramlások, a vízfelszín lengése, illetve a hullám-magasság számítható, míg a termodinamikai modul révén a vízhőmérséklet alakulása. A vízminőségi modul elsősorban a Balaton foszfor háztartását követi figyelemmel, mégpedig a víz állapotának romlásában nagy szerepet játszó algafaj, a Cylindrospermopsis raciborskii tápanyag felvételének és szaporodásának biokémiai modellezésével. 1-6

7 A modell magas színvonalát többek között az alkalmazott hatékony matematika algoritmusoknak köszönheti, amelyek segítségével a tóban zajló folyamatokat térben és időben nagy részletességgel képes számítani (a tó területét 7200 egységre bontva, illetve a változásokat akár 10 perces időlépésekkel nyomonkövetve). A programrendszer részét képező, a számítási eredmények képi megjelenítését lehetővé tevő modul nemcsak a modellt használó szakember számára segíti az eredmények kiértékelésében, de a döntéshozók számára is jól áttekinthető módon szemlélteti a vizsgált folyamatok alakulását a tó teljes területén. A Balaton vízminősége térben és időben lejátszódó változásainak mozgófilm-szerű megjelenítése a nyilvánosság tájékoztatására is alkalmas eszköz. A BHTWaQe-modell fő felhasználási területe az előrejelzés, illetve a tó vízminőségéhez kapcsolódó döntések támogatása. 1.3 Éghajlatváltozási számítások a Balaton térségére Jelen munka céljai között kezdettől fogva szerepelt a CLIME projekt eredményeinek a lehetőségek szerinti hasznosítása, annál is inkább, mert a Balaton egyike volt a projekt mintaterületeinek, és ezáltal a projekt eredményeinek potenciális felhasználójaként a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. számára is hozzáférhetővé tették a nem nyilvános kutatási jelentéseket és a kifejlesztett számítógépi programokat. Minthogy a tó vízminőségi folyamatai nagymértékben függnek a meteorológiai feltételektől (léghőmérséklet, szél, besugárzás, csapadék, páratartalom, stb.), ezért a vízminőség előrejelzése a meteorológiai tényezők előrejelezhetőségének mértékéig lehetséges. Feltételeztük, hogy a CLIME projekt keretében előállított hosszú távú, a klimatikus változások feltételezett hatásait is tükröző, napi meteorológiai adatsorok birtokában, a BHTWaQe modell segítségével több évtizedet átfogó időszakra számszerűsíthetőek lesznek a Balaton állapotának változásai. Sajnálatos módon, a projektnek viszonylag kevés eredménye köthető a Balatonhoz. Ennek elsődleges oka a meteorológiai adatok hiánya volt: a projektben az éghajlati modellekhez és statisztikai elemzésekhez felhasznált éves, napi csapadék és hőmérséklet adatsorok beszerzése és a modellező szakemberek rendelkezésére bocsátása a projekt időtartama alatt a magas költségigény miatt nem realizálódhatott. A projekt 2005 végi zárása során derült ki véglegesen, hogy meteorológiai idősorok generálására a CLIME során már bizonyosan nem került sor: sem az idősor szintű éghajlatváltozási számítások, sem a CLIME-DSS döntéstámogatási modell tavi nem terjedt ki a Balaton térségére. Mindössze a főbb meteorológiai jellemzők havi középértékei állnak rendelkezésre, azok, amelyeket a három regionális modell (RCAO-A, RCAO-H, HadRM3p) a kiválasztott két éghajlati szcenárió alapján a teljes vizsgált európai területre kiszámított. Így a feladat tehát nem a BHTWaQe modell input alrendszerének módosítása, a nagymennyiségű (több évtizedes, napi felbontású) adat fogadásához, hanem a rendelkezésre álló eszközök és a CLIME projekt tapasztalatai felhasználásával az előrejelzett meteorológiai adatok előállítása. 1-7

8 1.3.1 A delta change módszer alkalmazása előrejelzett napi meteorológiai adatsorok előállítására A adatgenerálás eszközéül a delta change módszer kínálkozott, amelyhez jó tapasztalatok fűződtek a CLIME projekt során, alapjául pedig a regionális éghajlati modell előrejelzett havi átlagos értékei szolgáltak. Az alábbi táblázatok az általunk kiválasztott RCAO-H regionális éghajlati modell és a B2 éghajlati szcenárió előrejelzett havi értékeit tartalmazzák 4. A csapadékadatok generálása a rendelkezésünkre álló három, meglehetősen eltérő meteorológiai helyzeteket tükröző év, az 1994, 1995 és 1996 évek napi adatainak a táblázatokban található korrekciós tényezőivel történt. A napi csapadékadatok korrekciója az évek, mint kontrol időszak, illetve az előrejelzett évek havi átlagai közötti arányszámokkal, mint szorzótényezőkkel történt. A léghőmérséklet adatok transzformációja hasonlóképp, de additív módon történt. Havi csapadékösszegek, mm Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec Év Kontrol időszak: ,8 33,6 40,4 58,8 50,8 49,2 36,0 32,2 40,3 47,8 71,2 54,9 556,0 RCAO-H B2, ,6 53,5 64,6 67,0 56,2 37,4 32,0 24,8 31,5 51,3 60,4 67,1 597,4 Előrejelzett változás (arány) 1,3 1,6 1,6 1,1 1,1 0,8 0,9 0,8 0,8 1,1 0,8 1,2 1,1 Havi középhőmérséklet, C Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec Év Kontrol időszak: ,9 4,1 7,1 11,1 16,5 20,4 23,1 22,9 17,5 11,1 5,9 3,1 12,1 RCAO-H B2, ,8 5,6 8,6 12,8 18,3 23,3 27,0 27,7 21,4 13,7 8,6 5,3 14,7 Előrejelzett változás (különbség) 1,9 1,5 1,5 1,7 1,8 2,9 3,9 4,8 3,9 2,6 2,7 2,2 2,6 A mérsékeltebb B2 éghajlati szcenárió az évi átlagok szintjén mintegy 10% csapadéknövekedést és 2,6 C hőmérséklet növekedést jelent. 4 Patrick Samuelsson: Climate and Lake Impacts in Europe RCAO and HadRM3p simulation results with focus on CLIME lake sites, CLIME Report EVK1-CT ,

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM AZ ASZÁLY ÉS S A SZÁRAZOD RAZODÁS S MAGYARORSZÁGON GON KECSKEMÉT, 9. OKTÓBER 7. ELSZÍNI VIZEINK ÉS S A KLÍMAV MAVÁLTOZÁS Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGEYTEM VÍZI

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Az éghajlatváltozás hatása a Balaton átlagos évi vízmérlegére

Az éghajlatváltozás hatása a Balaton átlagos évi vízmérlegére Az éghajlatváltozás hatása a Balaton átlagos évi vízmérlegére Nováky Béla A különféle emberi tevékenységek következtében az ipari forradalmat követően megnőtt az üvegházgázok légköri koncentrációja, az

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A BHTWaQe modell vízminv

A BHTWaQe modell vízminv A BHTWaQe modell vízminv zminőségi moduljának alkalmazási lehetőségei Vízminőség g modellezés Dr. Kutics Károly K Balatoni Integráci ciós s Kht. felkért szakért rtője K+F Consulting Kft. Siófok 2006. június

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés Általános tudnivalók k az INCA rendszerről és s az INCA pályp lyázatról Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA nowcasting

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1 Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai

Részletesebben

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Gribovszki Zoltán Csáki Péter Kalicz Péter Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

A Kárpát-medence térségére a XXI. századra várható klímaváltozás becslése

A Kárpát-medence térségére a XXI. századra várható klímaváltozás becslése A Kárpát-medence térségére a XXI. századra várható klímaváltozás becslése Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Torma Csaba, Hunyady Adrienn Összefoglalás. A globális klímaváltozás regionális hatásainak vizsgálatára

Részletesebben

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK DUNKEL ZOLTÁN OMSz Országos Meteorológiai Szolgálat H-1525 Budapest POB 38, dunkel.z@met.hu Nincsenek öreg emberek,

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

IPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások

IPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások 40. Meteorológiai Tudományos Napok -- Klímaváltozás és következményei: a globális folyamatoktól a lokális hatásokig 2014. november 20-21. Budapest **********************************************************************************************************

Részletesebben

KLÍMAPOLITIKA. Klímaváltozási forgatókönyvek a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához

KLÍMAPOLITIKA. Klímaváltozási forgatókönyvek a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához KLÍMAPOLITIKA Klímaváltozási forgatókönyvek a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához Klimatológiai forgatókönyvek a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához Készítette: Országos Meteorológiai Szolgálat ELTE

Részletesebben

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC

Részletesebben

LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE

LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 2, Leelőssy Ádám 1 1 ELTE Meteorológiai Tanszék 2 BMGE Fizika Intézet LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE Meteorológiai Tudományos Napok Budapest,

Részletesebben

Miért van szükség szuperszámítógépre?

Miért van szükség szuperszámítógépre? ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Miért van szükség szuperszámítógépre? avagy a korlátos tartományú időjárás-előrejelző és éghajlati modellek számításigénye Szintai Balázs Informatikai és Módszertani Főosztály

Részletesebben

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a Éghajlatv ghajlatváltoz ltozás, időjárási széls lsőségek Bozó Lászl szló MTA lev. tag Országos Meteorológiai Szolgálat lat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro )Meteorol )Meteorológiai

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. A Projekt fő célkitűzései 3. Csatlakozott

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

KELL-E FINOMHANGOLNI FEDDEMA MÓDSZERÉT AHHOZ, HOGY AZ ALPOK ÉGHAJLATÁNAK MEZOLÉPTÉKŰ SZERKEZETÉT JELLEMEZHESSÜK?

KELL-E FINOMHANGOLNI FEDDEMA MÓDSZERÉT AHHOZ, HOGY AZ ALPOK ÉGHAJLATÁNAK MEZOLÉPTÉKŰ SZERKEZETÉT JELLEMEZHESSÜK? KELL-E FINOMHANGOLNI FEDDEMA MÓDSZERÉT AHHOZ, HOGY AZ ALPOK ÉGHAJLATÁNAK MEZOLÉPTÉKŰ SZERKEZETÉT JELLEMEZHESSÜK? Takács Dominika, Ács Ferenc, Breuer Hajnalka ELTE Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,

Részletesebben

Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba

Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba O R I E N T G A T E H Á L Ó Z A T Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba Az OrientGate projekt alapvető célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos tudásanyagot felhalmozó közösségek

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Rába ökológiai rehabilitáció

Rába ökológiai rehabilitáció Előadók: Ficsor Johanna és Gaál Róbert Nagycenk, 2010. 09. 14. ProRaab(a) ProRaaba és OPENWEHR Együtt a a Rábáért Rába ökológiai rehabilitáció Kiindulási helyzet Magyar - Osztrák Vízügyi Bizottság Közös

Részletesebben

Éghajlatváltozás és a felszíni vizeink

Éghajlatváltozás és a felszíni vizeink 21. ÁPRILIS 22 A FÖLD NAPJA A Föld jövőjét érintő legfontosabb problémák rangsora 1. A Föld energia- és nyersanyagkincse 2. Víz 3. Talaj 4. Föld és élet 5. Éghajlatváltozás 6. Természeti katasztrófák 7.

Részletesebben

A klímamodellezés nemzetközi eredményei

A klímamodellezés nemzetközi eredményei A klímamodellezés nemzetközi eredményei Kovács András Donát Bevezetés Napjaink egyik legfőbb kihívása a klímaváltozáshoz és az ahhoz kapcsolódó komplex hatásokhoz való alkalmazkodás. Az elmúlt évtizedben

Részletesebben

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

A KLÍMA ÉS A TERÜLETHASZNOSÍTÁS VÁLTOZÉKONYSÁGÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI A TISZA MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Horváth Szilvia Makra László Mika János 1

A KLÍMA ÉS A TERÜLETHASZNOSÍTÁS VÁLTOZÉKONYSÁGÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI A TISZA MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Horváth Szilvia Makra László Mika János 1 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A KLÍMA ÉS A TERÜLETHASZNOSÍTÁS VÁLTOZÉKONYSÁGÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI A TISZA MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN Horváth Szilvia Makra László Mika János 1 Bevezető Az éghajlat

Részletesebben

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE Major György 2013. Október Vázlat 1. Bevezetés 1.1 A meteorológia szerepe: napsugárzási adatsorok, napsugárzás mérések más meteorológiai

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

Hazai mitigációs lehetőségek egyes kérdései az üvegházgáz-kibocsátások terén

Hazai mitigációs lehetőségek egyes kérdései az üvegházgáz-kibocsátások terén Hazai mitigációs lehetőségek egyes kérdései az üvegházgáz-kibocsátások terén Prof. Dr. Molnár Sándor Matematikai és Informatikai Intézet Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar KLÍMAVÁLTOZÁS- ENERGIATUDATOSSÁG-ENERGIAHATÉKONYSÁG

Részletesebben

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme.

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme. EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme.hu TAVI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZEREK Tókezelık operatív feladatai:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt eredményei Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. Főbb eredmények 3. Döntéstámogató rendszer 4. A hősziget-hatás

Részletesebben

Válság és előrejelzés

Válság és előrejelzés Válság és előrejelzés Magyar Statisztikai Társaság 2009. október 15. Dr. Gáspár Tamás Tudományos főmunkatárs ECOSTAT 1998. augusztus A globális kapitalizmus válsága 2000. szeptember Nem omlott össze a

Részletesebben

A KRITéR projekt: A klímaváltozás hatása a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra. Bihari Zita, Országos Meteorológiai Szolgálat

A KRITéR projekt: A klímaváltozás hatása a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra. Bihari Zita, Országos Meteorológiai Szolgálat A KRITéR projekt: A klímaváltozás hatása a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra Bihari Zita, Országos Meteorológiai Szolgálat Főbb adatok A projekt időtartama: 2015.04.30.-2015.12.31. A projekt költségvetése:

Részletesebben

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Móring Andrea, Nagy Andrea, Németh Ákos, Szentimrey Tamás Éghajlati Osztály Országos

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

Új kihívások a mennyiségi csapadékelőrejelzéseknél

Új kihívások a mennyiségi csapadékelőrejelzéseknél Új kihívások a mennyiségi csapadékelőrejelzéseknél Dr. Bonta Imre bonta.i@met.hu Országos Meteorológiai Szolgálat Áttekintés Jelenleg használt modellek Az EPS technika új szemléletet hoztak az előrejelzésekben

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Az E-PRTR adatok minőségbiztosítása és. E-PRTR konzultáció Budapest 2009. június 2-3

Az E-PRTR adatok minőségbiztosítása és. E-PRTR konzultáció Budapest 2009. június 2-3 Az E-PRTR adatok minőségbiztosítása és minőségértékelése Fehérváry Ákos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztály E-PRTR konzultáció Budapest 2009. június 2-3 A tagállamoknak

Részletesebben

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2011. május 3-5. A munka résztvevői

Részletesebben

Nap és szélenergia kutatás és oktatás konferencia

Nap és szélenergia kutatás és oktatás konferencia Nap és szélenergia kutatás és oktatás konferencia Támogatók: Szervezők és közreműködők: MTA MTB Légköri Erőforrás Albizottság MMT Légkördinamikai Szakosztály MMT Éghajlati Szakosztály MMT Nap- és Szélenergia

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában

Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában Varga György 1 Kravinszkaja Gabriella 2 Bevezetés A Balaton és közvetlen környezete mint kiemelkedő jelentőségű nemzeti kincs hosszú ideje áll a szűkebb szakmai

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA Unger János Gál Tamás Gulyás Ágnes unger@geo.u-szeged.hu tgal@geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan 2014. november 20-21. 40. Meteorológiai

Részletesebben

AZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK. Ihász István

AZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK. Ihász István AZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK Ihász István Országos Meteorológiai Szolgálat, 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1. e-mail: ihasz.i@met.hu Bevezetés Az Országos Meteorológiai

Részletesebben

A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere

A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere Ihász István Országos Meteorológiai Szolgálat Módszerfejlesztési Osztály 2015. március

Részletesebben

CSAPADÉKINDEXEK VÁRHATÓ TRENDJEI KÖZÉP-KELET- EURÓPÁBAN AZ ENSEMBLES SZIMULÁCIÓK KORRIGÁLT NAPI CSAPADÉKÖSSZEGEI ALAPJÁN

CSAPADÉKINDEXEK VÁRHATÓ TRENDJEI KÖZÉP-KELET- EURÓPÁBAN AZ ENSEMBLES SZIMULÁCIÓK KORRIGÁLT NAPI CSAPADÉKÖSSZEGEI ALAPJÁN CSAPADÉKINDEXEK VÁRHATÓ TRENDJEI KÖZÉP-KELET- EURÓPÁBAN AZ ENSEMBLES SZIMULÁCIÓK KORRIGÁLT NAPI CSAPADÉKÖSSZEGEI ALAPJÁN PROJECTED TRENDS OF PRECIPITATION INDICES IN CENTRAL/EASTERN EUROPE USING BIAS-CORRECTED

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

NAGYCSAPADÉKOK ÉS ASZÁLYOK: MIRE SZÁMÍTHATUNK? Kis Anna, Sábitz Judit, Pongrácz Rita, Bartholy Judit

NAGYCSAPADÉKOK ÉS ASZÁLYOK: MIRE SZÁMÍTHATUNK? Kis Anna, Sábitz Judit, Pongrácz Rita, Bartholy Judit NAGYCSAPADÉKOK ÉS ASZÁLYOK: MIRE SZÁMÍTHATUNK? Kis Anna, Sábitz Judit, Pongrácz Rita, Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A e-mail: kisanna@nimbus.elte.hu,

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése a Sió vízgyűjtőjére

Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése a Sió vízgyűjtőjére MTA VEAB Biológiai Szakbizottság, Vízgazdálkodási Munkabizottsága Előadóülés, 2015. február 10., Győr Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése

Részletesebben

Tudáshálózatok kialakulása és regionális fejlődés egy integrált modell alkalmazásának tapasztalatai a magyar régiók esetében Sebestyén Tamás,

Tudáshálózatok kialakulása és regionális fejlődés egy integrált modell alkalmazásának tapasztalatai a magyar régiók esetében Sebestyén Tamás, Tudáshálózatok kialakulása és regionális fejlődés egy integrált modell alkalmazásának tapasztalatai a magyar régiók esetében Sebestyén Tamás, Hau-Horváth Orsolya, Varga Attila Szerkezet Motiváció Irodalom:

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella

Részletesebben

TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés)

TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés) TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE (Zárójelentés) Az EU talajvédelmi stratégiáját előkészítő szakértői tanulmányok a talaj víz általi erózióját a legjelentősebb talajdegradációs folyamatnak tekintik, ami a legnagyobb,

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETÉBEN Témavezetők: Konzulensek: Szarvas Gábor, Budapest Airport Zrt. Dr. Weidinger Tamás, ELTE TTK Meteorológiai

Részletesebben