Szerzői művekkel kapcsolatos szabadságok Foglalkozási terv 9. évfolyamos tanulók számára

Átírás

1 Szerzői jogok Szerzői művekkel kapcsolatos szabadságok Szerzői jogok Szerzői művekkel kapcsolatos szabadságok Foglalkozási terv 9. évfolyamos tanulók számára időtartam 1x45 1

2 Szerzői jogok Szerzői művekkel kapcsolatos szabadságok 2 A foglalkozás célja Az óra egyrészt a szerzői jog által védett művek különféle felhasználási formáira vonatkozó tudás felelevenítését, másrészt pedig a közkincs fogalmának körüljárását, illetve a szerzői művekkel kapcsolatos legfontosabb szabadságok számba vételét szolgálja. Kerettantervi kapcsolódások A foglalkozás jól beilleszthető a magyar nyelv és irodalom, illetve az informatika tananyagába az alábbi tematikai egységekhez kapcsolódóan: évfolyam Magyar nyelv és irodalom Szövegértés, szövegalkotás (Órakeret: 13 óra) Az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája évfolyam Informatika Infokommunikció (4) (Órakeret: 6 óra) Információkeresés, információközlési rendszerek (4.1) Az információs társadalom (5) (Órakeret: 8 óra) Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai (5.1.) (A szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak. Az infokommunikációs publikációs szabályok. Közkincs. Szabad felhasználás.) Könyvtári informatika (6) (Órakeret: 6 óra) Információkeresési stratégiák, önálló információszerzés. Előkészítés A segédletek megfelelő formában és mennyiségben való kinyomtatása. A házi feladat leadási módjának eldöntése. Szükséges eszközök Tanári számítógép, projektor. Papír, írószer. Segédletek 1. Művek lehetséges felhasználási módjait bemutató totó a tanulói párok számának megfelelő menynyiségben. A totó megoldásai tanári segédlet. 2. A Szerb Antal műveinek szerzői jogi védelem alóli kikerüléséről tudósító információs cédula a párok számának megfelelő mennyiségben. 3. A Wikipédia logója kivetíthető kép formájában. 4. Háttér információk a Wikipédia szabad enciklopédiáról tanári segédlet. 5. A Wikipédia tartalmával összefüggő háromféle vitakérdés összesen annyi példányban kinyomtatva, ahány csoport alakult az osztályban. 6. A házi feladatot leíró lap a tanulók létszámának megfelelő mennyiségben. 7. A szerzői művekkel kapcsolatos szabadságokat bemutató szakmai háttér anyag tanári segédlet. A foglalkozás felépítése I. Ráhangolás Mit tehetek meg és mit nem? A diákok párokat alkotnak. Minden pár kap egy rövid totót, s azt kell megtippelniük, hogy a lapon felsorolt dolgokat megtehetik-e jogszerű módon egy-egy adott művel kapcsolatban, vagy sem. Miután végeztek a lap kitöltésével, az osztály lépésről lépésre megbeszéli, hogy mik voltak a helyes megoldások és miért, s mindenki javítja a saját lapját.

3 Szerzői jogok Szerzői művekkel kapcsolatos szabadságok 3 Szabadon letölthető Szerb Antal Minden pár kap egy cédulát, amin az Országos Széchenyi Könyvtár 2016 januárjában megjelent blog bejegyzésének az a részlete olvasható, amely hírül adta, hogy Szerb Antal művei akkortól kezdve közkincsnek számítanak és elkezdik folyamatosan feltölteni azokat a Magyar Elektronikus Könyvtár állományába. Vajon mi változott a korábbiakhoz képest? A párok értelmezik a hírt, majd ha a diákok nem tudják, a tanár elmondja, hogy a magyar jog értelmében a védett művek felhasználása szabaddá válik szerzőjük halála után 70 évvel. II. Új ismeretek és fejlesztő gyakorlatok Mi számít közkincsnek? Két-két pár négyfős csoportokat alkot. Minden csoport alkot egy definíciót arra vonatkozóan, hogy számukra mit jelent a közkincs fogalma, s leírja azt egy kis papírra. A szóvivők felolvassák a meghatározásokat. A többiek reflektálnak rá: jelzik, hogy mit éreznek azokban a legfontosabb tartalmi elemeknek, s miről gondolják úgy, hogy esetleg hiányzik a definícióból. Végül a tanár összegzi az elhangzottak alapján az osztály közösnek tekinthető értelmezését, s egybeveti azt a fogalom szerzői jogi értelmezésével, amelynek lényegi elemei az alábbiak. A közkincs körébe soroljuk azokat a szellemi termékeket, amelyeken már nem áll fenn, vagy sosem állt fenn szerzői jogi vagy más hasonló jellegű védelem, azaz a felhasználásukhoz nem szükséges a jogosult hozzájárulása. Wikipédia, a szabad enciklopédia A tanár kivetíti a Wikipédia logóját, és megkérdezi a tanulókat, hogy ismerik-e azt. Ezután a melléklet alapján néhány alapvető információt oszt meg velük e világméretű tudásforrásról, amely ugyan jogi értelemben nem tekinthető közkincsnek, de fejlesztői mégsem gyakorolják az őket megillető szerzői jogokat. Minden csoport húz egy olyan vitakérdést, amely gyakran merül fel a Wikipédia tartalmával összefüggésben. Miután kialakították a véleményüket, a szóvivők ismertetik csoportjuk gondolatait a többiek pedig reflektálnak azokra. Megjegyzés: Mindegyik kérdéssel több csoport is foglalkozhat. De is lehetséges, hogy a tanár kiválaszt egyet a három vitatéma közül, és az összes csoport azokhoz gyűjt gondolatokat. Ha van rá idő, a kép kivetítésekor arról is beszélgethetnek a gyerekek, hogy számukra mi mindent fejez ki a Wikipédia logója. III. Lezárás Minden közkincs, ami az interneten van? Az óra lezárásaként arról beszélget az osztály, hogy vajon minden szabadon felhasználható közkincsnek tekinthető-e az interneten elérhető szövegek, hangfelvételek, képek és videók közül. Vajon hogyan lehet megállapítani, illetve eldönteni, hogy egy internetes anyag szabad felhasználásúnak tekinthető-e vagy sem? Házi feladat Az óra végén minden tanuló kap egy lapot, amely a következő találkozásig elvégzendő feladat leírását tartalmazza és mintát ad az információk elrendezéséhez. Keresniük kell az interneten egy-egy szerzői jog által védett, illetve közkincsnek minősülő (nem védett), szabadon felhasználható szöveget, hangállományt, képet és videót. Az így azonosított állományok adatait (megnevezés, forrás, letöltési dátum, a felhasználás jogosultságára vonatkozó információk) elektronikus formában rögzítik és az előzetes egyeztetésnek megfelelően ben küldik el a tanárnak vagy feltöltik azt egy adott közös felületre.

4 Szerzői jogok Szerzői művekkel kapcsolatos szabadságok 4 KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK A TANÁR SZÁMÁRA Ha van rá elegendő idő, és beilleszthető az órába vagy bármilyen más foglalkozásba, érdemes megvitatni a tanulókkal, hogy mit gondolnak a Wikipédia oldalain időről időre megjelenő felugró ablak alábbi tartalmáról. Kedves Wikipédia-olvasó! A lényegre térünk: ezen a héten arra kérjük Önt, hogy segítse a Wikipédiát. Függetlenségünk megőrzése érdekében sosem teszünk oldalainkra reklámot. Ehelyett átlagosan Ft értékű adományokból tartjuk fenn magunkat. Olvasóinknak csak töredéke adakozik. Ha mindenki, aki ebben a pillanatban olvassa ezt, 500 Ft összeget adakozna, adománygyűjtésünk egy óra alatt véget érne. Igen, csak egy csésze kávé árára lenne Öntől szükségünk. Kis nonprofit szervezet vagyunk, de egy vezető weboldal költségeit kell állnunk: szerverekét, alkalmazottakét és programokét. A Wikipédia különleges: olyan, mint egy könyvtár vagy közpark, ahová bárki elmehet tanulni. Ha hasznosnak találja a Wikipédiát, kérjük, szánjon rá egy percet, hogy fenntartsa és megőrizze reklámmentesnek. Köszönjük. ( ) A Wikipedia logójának forrása

5 Szerzői jogok Szerzői művekkel kapcsolatos szabadságok 1 Szerzői jogi totó Páros feladatlap Rövid gondolkodás után döntsétek el, hogy szerintetek megtehetitek-e az alábbi dolgokat jogszerű módon! Vagy azok esetleg sértik a szerzői jog előírásait? Karikázzátok be mindegyik sorban a véleményeteket kifejező jelet! Jelmagyarázat 1 = Az adott cselekvés a szerzői jog szerint megengedett. 2 = Az adott cselekvés sérti a szerzői jog normáit. X = Az adott cselekvés nem tartozik a szerzői jog hatálya alá. 1. Hallgatóként diktafonnal rögzíteni egy nyilvánosan elhangzó tudományos előadást, majd megosztani azt az interneten. 2. Kinyomtatni a megyei kormányhivatal helyi művészeti előadásokkal összefüggő határozatát, és kitűzni azt egy bolt előtti fára. 3. Másolatot készíteni saját célra egy 20 évvel ezelőtt kiadott komolyzenei CD-ről. 4. Fényképeket készíteni saját mobiltelefonnal egy színházi előadáson, külön engedély nélkül. 5. A saját Facebook oldalon közreadni egy olyan hírt, amely korábban a nyomtatott sajtó egy közleményeként jelent meg. 6. Mások szó szerinti gondolatait beépíteni egy saját tanulmány szövegébe idézőjel használata és a forrás feltüntetése mellett. 7. Felvételt készíteni mobiltelefonnal egy szabadtéri koncerten, majd megosztani azt a YouTube segítségével. 8. Fénymásolással sokszorosítani egy már nem kapható könyvet a szerző hozzájárulása nélkül. 9. Egy közösségi rendezvény keretében elénekelni egy más által gyűjtött népdalt. 10. Részleteket emelni át egy folyóirat cikkéből egy saját elemzésbe a szerző nevének megemlítése nélkül. 11. Születésnapi prezentációt szerkeszteni egy jó barát számára az internetről letöltött kortárs festmények felhasználásával. 12. DVD filmekről készített másolatokat árulni fele annyiért, mint amennyi azoknak a bolti ára. 13. Valaki másnak a művét teljesen új formában átdolgozni az eredeti mű alkotójának engedélyével.

6 Szerzői jogok Szerzői művekkel kapcsolatos szabadságok 2 Szerzői jogi totó Páros feladatlap megoldások Rövid gondolkodás után döntsétek el, hogy szerintetek megtehetitek-e az alábbi dolgokat jogszerű módon! Vagy azok esetleg sértik a szerzői jog előírásait? Karikázzátok be mindegyik sorban a véleményeteket kifejező jelet! Jelmagyarázat 1 = Az adott cselekvés a szerzői jog szerint megengedett. 2 = Az adott cselekvés sérti a szerzői jog normáit. X = Az adott cselekvés nem tartozik a szerzői jog hatálya alá. 1. Hallgatóként diktafonnal rögzíteni egy nyilvánosan elhangzó tudományos előadást, majd megosztani azt az interneten Kinyomtatni a megyei kormányhivatal helyi művészeti előadásokkal összefüggő határozatát, és kitűzni azt egy bolt előtti fára. x 3. Másolatot készíteni saját célra egy 20 évvel ezelőtt kiadott komolyzenei CD-ről Fényképeket készíteni saját mobiltelefonnal egy színházi előadáson, külön engedély nélkül A saját Facebook oldalon közreadni egy olyan hírt, amely korábban a nyomtatott sajtó egy közleményeként jelent meg. x 6. Mások szó szerinti gondolatait beépíteni egy saját tanulmány szövegébe idézőjel használata és a forrás feltüntetése mellett Felvételt készíteni mobiltelefonnal egy szabadtéri koncerten, majd megosztani azt a YouTube segítségével. 8. Fénymásolással sokszorosítani egy már nem kapható könyvet a szerző hozzájárulása nélkül Egy közösségi rendezvény keretében elénekelni egy más által gyűjtött népdalt. x 10. Részleteket emelni át egy folyóirat cikkéből egy saját elemzésbe a szerző nevének megemlítése nélkül Születésnapi prezentációt szerkeszteni egy jó barát számára az internetről letöltött kortárs festmények felhasználásával DVD filmekről készített másolatokat árulni fele annyiért, mint amennyi azoknak a bolti ára Valaki másnak a művét teljesen új formában átdolgozni az eredeti mű alkotójának engedélyével. 1

7 Szerzői jogok Szerzői művekkel kapcsolatos szabadságok 3 Szerb Antal művei szabadon Részlet az Országos Széchenyi Könyvtár blogjából január 27. Szabadon letölthető Szerb Antal-művek 71 évvel ezelőtt ezen a napon szabadult fel az auschwitz-birkenaui haláltábor, és ugyanezen a napon halt meg a balfi munkatáborban Szerb Antal (szül.: Budapest, május 1.) író, irodalomtörténész. Az 1920-as és 1930-as évek fordulóján jelentkező ún. esszéíró nemzedék [ ] legjelentékenyebb tagja tól már közkincsnek számítanak Szerb Antal művei, melyeket folyamatosan töltünk fel a Magyar Elektronikus Könyvtárba. Részlet az Országos Széchenyi Könyvtár blogjából január 27. KÉRDÉS: Vajon mi változott? Szabadon letölthető Szerb Antal-művek 71 évvel ezelőtt ezen a napon szabadult fel az auschwitz-birkenaui haláltábor, és ugyanezen a napon halt meg a balfi munkatáborban Szerb Antal (szül.: Budapest, május 1.) író, irodalomtörténész. Az 1920-as és 1930-as évek fordulóján jelentkező ún. esszéíró nemzedék [ ] legjelentékenyebb tagja tól már közkincsnek számítanak Szerb Antal művei, melyeket folyamatosan töltünk fel a Magyar Elektronikus Könyvtárba. Részlet az Országos Széchenyi Könyvtár blogjából január 27. KÉRDÉS: Vajon mi változott? Szabadon letölthető Szerb Antal-művek 71 évvel ezelőtt ezen a napon szabadult fel az auschwitz-birkenaui haláltábor, és ugyanezen a napon halt meg a balfi munkatáborban Szerb Antal (szül.: Budapest, május 1.) író, irodalomtörténész. Az 1920-as és 1930-as évek fordulóján jelentkező ún. esszéíró nemzedék [ ] legjelentékenyebb tagja tól már közkincsnek számítanak Szerb Antal művei, melyeket folyamatosan töltünk fel a Magyar Elektronikus Könyvtárba. Részlet az Országos Széchenyi Könyvtár blogjából január 27. KÉRDÉS: Vajon mi változott?

8 Szerzői jogok Szerzői művekkel kapcsolatos szabadságok 4

9 Szerzői jogok Szerzői művekkel kapcsolatos szabadságok 5 Információk a Wikipédia szabad enciklopédiáról Tanári segédlet A Wikipédiát 2001-ben alapította Jimmy Wales és Larry Sanger. A szervezet, illetve a program honlapja: A Wikipédia többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett világhálós (webes) világenciklopédia. A rendszert egy floridai központú nonprofit szervezet, a Wikimédia Alapítvány üzemelteti. Szerkesztését önkéntes közösség végzi. Cikkei bármilyen nyelvre szabadon lefordíthatók. Az angol nyelvű változat szócikkeinek száma 2015 novemberében elérte az 5 milliót. Ezzel ez a világ legnagyobb enciklopédikus műve. Ekkor 291 különböző nyelvű változatban volt elérhető, s a teljes rendszerben 38 millió szócikk volt olvasható, illetve szerkeszthető. A szócikkeket ma több mint 39 millió felhasználó szerkeszti világszerte. A magyar változat már 2001 szeptemberében megszületett, és 2003-ban nyerte el mai formáját. A Wikipédia három legfontosabb sajátossága: Tartalmi típusát tekintve enciklopédia, illetve egyre inkább azzá kíván válni. Bárki által szabadon szerkeszthető. Nyílt tartalmú, és szerző jogi szempontból a Creative Commons elvei vonatkoznak rá. Ez azt jelenti, hogy az alkotók lemondanak a rendszerben elhelyezett művekkel kapcsolatos jogaikról. Ők maguk ugyanakkor nem használnak fel olyan forrásokat, amelyek szerzői jogi védelem alatt állnak. A Wikipédia oldalait napszaktól függően másodpercenként felhasználó keresi fel. Világszerte több mint szerver szolgálja a forgalmat. Forrás: (A letöltés időpontja: )

10 Szerzői jogok Szerzői művekkel kapcsolatos szabadságok 6 Vitakérdések A Wikipédia működéséhez kapcsolódóan Lehet-e pontos és megbízható információforrás a Wikipédia, ha ilyen sokan szerkesztik és se hivatalos irányítója, se hivatalos ellenőre nincs a közös munkának? Hogyan növelhető ilyen feltételek között az enciklopédiában megjelenő információk megbízhatósága?? Lehet-e pártatlan és részrehajlásoktól mentes a Wikipédia, ha bárki szerkesztheti és hivatalosan senki nem gondoskodik a pártatlanságáról, s nem is felügyeli ezt? Hogyan érhető el mégis, hogy az enciklopédia szakmai és politikai értelemben kiegyensúlyozott legyen?? Vajon nem torzítja-e az enciklopédia által közvetített tudás tartalmát, hogy a szerkesztők nagy része az úgynevezett digitális bennszülöttek köréből kerül ki? Nem válik-e a tartalom ettől egyoldalúvá? Hogy lehet biztosítani, hogy a tartalom kiegyensúlyozott legyen??

11 Szerzői jogok Szerzői művekkel kapcsolatos szabadságok 7 Közkincs vagy nem? Önálló feladat Keress az interneten összesen 8 olyan adatállományt, amely besorolható az alábbi kategóriákba, és add meg hozzájuk kapcsolódóan az alábbi információkat! Készíts egy hasonló táblázatot wordben vagy excelben ahogy megbeszéltétek. Töltsd fel a táblázatot az információkkal és juttasd el a tanárodhoz olyan módon, ahogy ebben az órán megegyeztetek. Szabadon felhasználható közkincs A szerzői jog által valószínűleg védett forrás szöveg kép hang videó szöveg kép hang videó

12 Szerzői jogok Szerzői művekkel kapcsolatos szabadságok 8 9. Szerzői művekkel kapcsolatos szabadságok A szerzői jog ugyan erős védelmet biztosít a szerzőnek, de ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen mindig minden körülmények között az ő engedélye lenne szükséges a mű felhasználásához. Azokat az eseteket, amikor el lehet tekinteni a szerzőtől való engedélykéréstől, a szerzői jog szabályai pontosan meghatározzák. A legnyilvánvalóbb helyzet az, amikor a nagyon régi művekhez már nem kell a szerző vagy a szerző örökösének engedélye: ha egy mű szerzőjének a halálától már eltelt 70 év, akkor az közkincsbe kerül és minden további nélkül fel lehet használni. Ilyenek például a Petőfi-versek, vagy a Himnusz zenéje. Egy másik igen fontos terület, ahol nem kell a szerző engedélye a felhasználáshoz, a szabad felhasználásoké. Ezeknek általában valamilyen kiemelkedően fontos társadalmi céljuk van, amiatt kerül korlátozásra a szerző engedélyezési, rendelkezési joga, hogy ezek az érdekek érvényesülhessenek. A szabad felhasználások közül talán az egyik legfontosabb a magáncélú többszörözés. Ilyennek minősül, ha a saját CD-nkről készítünk egy második példányt annak érdekében, hogy ne csak a CD-lejátszón, hanem akár a telefonunkon is tudjuk hallgatni. Ide tartozik egy fájl letöltése is valamely internetes szolgáltatásból, fontos azonban megjegyezni, hogy a fájlcserélő rendszerekből való letöltés nem esik szabad felhasználás alá. A tanulást, az iskolai foglalkozásokat is segíti több szabad felhasználás. Ilyen az, amikor az iskolai könyvtár másolja le a művet akár azért, hogy a régi, sokat használt példányt már ne kelljen kölcsönözni, mert az tönkrement. Szabadon másolhat a tanár is könyvrészleteket, újság és folyóiratcikkeket az osztály létszámának vagy a vizsgán résztvevők létszámának megfelelően. A tankönyvek megírását is segítik szabad felhasználások, így az idézés (ld. 8. Foglalkozás), vagy az átvétel, amikor idézésnél hosszabb terjedelmű műrészletek kerülnek összeválogatásra egy kötetbe (ilyen például az irodalmi szöveggyűjtemény). Bár a mű előadása főszabály szerint a szerző engedélyét igényli, szabad felhasználás az iskolai oktatás keretében zajló előadása a műnek (pl. amikor az irodalomórán egy dráma valamely jelenetét adják elő a diákok), és ide tartoznak az iskolai ünnepélyek is (tanévnyitó, tanévzáró, karácsonyi ünnepség), de nem tartozik ide a szalagavató. Mindezekhez tehát nem kell a szerző engedélye és díjat sem kell értük fizetni.