A Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Átírás

1 A Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Csopak 2016

2 Készítette: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Tel: Fax: Web: Acrida Természetvédelmi Kutató BT Tapolca, Deák F. u. 7. Tel: Fax: Felelős tervező Vers József Vezető szakértők Dr. Bauer Norbert Dr. Kenyeres Zoltán Vers József Közreműködő szakértők Mészáros András Dr. Nagy Lajos Simon Pál Papp Sándor 2

3 Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

4 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Felhasznált irodalom Térképek

5 I. Natura 2000 fenntartási terv 5

6 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Balatonfüredi erdő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjtt) 1.2. Azonosító kód Tervezési azonosítója: 1.3. Kiterjedés Tervezési kiterjedése: terület terület HUBF ,62 ha 1.4 A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek 5130 Boróka (Juniperus communis)-formációk fenyéreken vagy mészkedvelő gyepekben** 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) 6240* Szubpannon sztyeppék 8160*,*** Közép-Európa domb- és hegyvidéki mészkő-törmeléklejtői 8210*** Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel 91G0* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal 91H0* Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek *kiemelt jelentőségű jelölő élőhely ** Az aktuális térképezés során született eredmények alapján a tervezési területen elenyésző a kiterjedése, ezért reprezentativitását javasolt B-ről D-re módosítani. *** Az aktuális térképezés során született eredmények alapján a tervezési területen nem fordul elő, javasoljuk a jelölő élőhelyek közül törölni Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű élőhelytípus: 9180* Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdő *kiemelt jelentőségű jelölő élőhely Jelölő fajok Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) Harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) 6

7 Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) Anker-araszoló (Erannis ankeraria) Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Hegyesorrú denevér (Myotis blythii) Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű fajok Kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Pisze denevér (Barbastella barbastellus) Gyászcincér (Morimus funereus) 1.5. Érintett települések Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) Veszprém megye Balatonfüred 1468,83 42,09 Balatonszőlős 177,08 5,07 Csopak 571,96 16,39 Felsőörs 286,26 8,20 Lovas 246,51 7,06 Paloznak 286,43 8,20 Veszprémfajsz 452,52 12,96 A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed Egyéb védettségi kategóriák A tervezési területbe központi részterületként illeszkedik a Balatonfüredi erdő Természetvédelmi Terület (838,9 ha), a hatályos 103/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet (a Balatonfüredi-erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról) alapján. A tervezési területet a évi XXVI. törvény (az Országos Területrendezési Tervről) alapján az országos ökológiai hálózat magterület övezetét 100,0 %-ban érinti Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv Bauer N. és Kenyeres Z. (szerk.)(2002): Balaton-felvidéki Nemzeti Park II. ütem, Természetvédelmi Kezelési Terv, 3. rész, A tervezési terület Balatonfüred, Csopak, Alsóörs, Balatonalmáditól északra elterülő, északról Hidegkút Veszprémfajsz Szentkirályszabadja 7

8 által határolt részei, Bakonyi Természettudományi Múzeum Zirc, 145 oldal (megbízó: Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) Településrendezési eszközök Balatonfüred, szabályozási terv és HÉSZ - egységes szerkezetben 2014 [18/2004. (VI. 25.) rend.] Balatonszőlős, szabályozási terv és helyi építési szabályzat [5/2006. (IV. 27.) rend.] Csopak Község Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve [16/2003 (XI. 1.) rend.] Felsőörs, HÉSZ és szabályozási terv 2015 [9/2015.(IV.16) rend.] Lovas, szabályozási terv és HÉSZ [1/2012. (III. 2.) rend.] Paloznak, szabályozási terv és helyi építési szabályzat [1/2006. (I. 20.) rend.] Veszprémfajsz Község Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve [11/2005 (XI. 3.) rend.] Körzeti erdőtervek és üzemtervek Az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a körzeti erdőtervek készítésének december 31-ig szóló ütemtervét, a Balatonfüredi Erdőtervezési Körzet esetében ez a dátum A Balatonfüredi Erdőtervezési Körzet erdőtervének készítése A földművelésügyi miniszter 45/2015. (VII. 28.) FM rendelete a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről lezárult. A Körzetterv az Országos Erdőállomány Adattáron átvezetésre került. Az Balatonfüredi erdőtervezési körzet erdőterve hatálybalépésének ideje január Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A tervezési területre vonatkozóan az 513-as számú Balaton-felvidéki Vadgazdálkodási tájegység Vadgazdálkodási Terve az irányadó. A tájegységi vadgazdálkodási terv a tárgyi fenntartási terv készítésének lezárásáig nem került kihirdetésre. A tervezési területen belül a as kódszámú vadászterületen az Öregtölgy Vadásztársaság, a es kódszámú vadászterületen a Balatonfüred és környéke földtulajdonosi közösség, a as kódszámú vadászterületen a Tótvázsony és környéke földtulajdonosi közösség, a as kódszámú vadászterületen pedig az Újkuti Vadásztársaság a vadászatra jogosult. A vadgazdálkodás az egyes vadásztársaságok vadgazdálkodási üzemterve illetve az éves vadgazdálkodási tervek alapján történik Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A tervezési terület a 4-2. Balaton közvetlen vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységhez tartozik. Az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet a 1155/2016. (III.31) Korm. határozat tartalmazza. 8

9 2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége H=nagy M=közepes L=kicsi A területen belül ható veszélyeztető tényezők A04.03 Pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? L 5 Szubpannon sztyeppeket (6240*) veszélyezteti avarosodásuk és cserjésedésük által. B Erdei aljnövényzet eltávolítása L 10 A felújítás alatt álló erdőterületeken tapasztalható általános gyakorlat miatt a pannon cseres-tölgyeseket (91M0) és pannon gyertyános-tölgyeseket (91G0*) veszélyezteti fajösszetételük egyszerűsítése által. A faj szintű értékek közül a csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) és a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) esetében tekinthető veszélyeztető tényezőnek. B Lábon álló és/vagy elfekvő holt faanyag eltávolítása B02.02 Nevelővágások és egyéb tisztítások B Extenzív faanyag-kitermelés (holt faanyag és idős fák területen hagyásával) D01.01 Ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak L 20 Elsősorban az erdőlakó denevérfajok, pl. pisze denevér (Barbastella barbastellus), hegyesorrú denevér (Myotis blythii) valamint a xylofág rovarok, például a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) állományait veszélyezteti. H 50 A pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel (91H0*), a Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal (91G0*) és a pannon cseres-tölgyesek (91M0) élőhelyeket veszélyezteti fajszerkezetének megváltoztatása által, amelyet a fafajok és egyedek szelektálásával kapcsolatos erdőgazdálkodási gyakorlat idéz elő. L 50 A felújítás alatt álló erdőterületeken tapasztalható általános gyakorlat miatt a pannon molyhos tölgyeseket Quercus pubescens-szel (91H0*), pannon cseres-tölgyeseket (91M0) és pannon gyertyános-tölgyeseket (91G0*) veszélyezteti fajösszetételük egyszerűsítése által. L 10 Az illegális technikai sportokhoz és az intenzív turizmushoz kötődő 9

10 F Vadak károkozása (túltartott vadállomány) G Túrázás, lovaglás és nem gépesített járművel végzett tevékenység G Hagyományos gépjárművel végzett tevékenység veszélyeztető tényező, elsősorban a jelölő gyep élőhelyeket és fajokat veszélyezteti, például a szubpannon sztyeppéket (6240*) és a pannon sziklagyepeket (Stipo- Festucetalia pallentis) (6190). M 10 A növényzet és a talajfelszín fizikai károsításán keresztül veszélyezteti a szubpannon sztyeppék (6240*) élőhelyet. A természetes erdőfejlődési, megújulási folyamatok akadályozásával valamennyi jelölő erdei élőhelyet veszélyezteti, de különösen a pannon gyertyánostölgyesek (91G0*), pannon molyhos tölgyesek (91H0*) és a Lejtők és sziklatörmelékek Tilio- Acerion-erdői (9180*) élőhelyeket. A jelölő fajok közül a fenti okokból elsősorban a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) és a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) esetében tekinthető veszélyeztető tényezőnek. L 10 Az ilyen típusú taposás és az annak eredményeként létrejövő eróziós veszély főképp Balatonfüreden és környékén meghatározó idegenforgalom számos célpontja (kilátók, vadaspark, erdei tornapálya, források, bográcsozó helyek) miatt van jelen, elsősorban a jelölő gyep élőhelyeket és fajokat veszélyezteti, például a szubpannon sztyeppéket (6240*) és a pannon sziklagyepeket (Stipo- Festucetalia pallentis) (6190). M 1 Felszínbolygatás és az annak eredményeként létrejövő erózión keresztül elsősorban a szubpannon sztyeppék (6240*) élőhely előfordulásait veszélyezteti. G Terepjáróval végzett tevékenység M 5 A tevékenységből fakadóan kialakuló keréknyomok teljesen növénytelen felszíneket alakítanak ki, melyek mentén a vékony redzina erodálódik. Ez elsősorban a szubpannon sztyeppéket (6240*) veszélyezteti, de zavaró hatása a jelölő növény leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), valamint más érzékeny szárazgyepi fajok esetében is jelentős lehet. G Kalandpark M 1 A Nosztori pihenőnél kialakított kalandpark főként a Natura 2000 gyepekre is káros hatású (szubpannon sztyeppék(6240*) élőhely), a fokozódó taposás és a nem megfelelő gyepkezelés miatt. 10

11 I01 Idegenhonos inváziós fajok jelenléte A területre kívülről ható veszélyeztető tényezők L 1 A bálványfa (Ailanthus altissima) terjedése Balatonfüred térségében a szubpannon sztyeppéket (6240*), a pannon sziklagyepeket (Stipo- Festucetalia pallentis) (6190) és a pannon molyhos tölgyeseket (91H0*) veszélyezteti. E03.03 Inert hulladék L 1 Különféle degradációs hatásokon keresztül a lakott területek közelében előforduló szubpannon sztyeppéket (6240*) és pannon sziklagyepeket (Stipo-Festucetalia pallentis) (6190) veszélyezteti. H05.01 Lakossági szilárd hulladék L 1 Különféle degradációs hatásokon keresztül a lakott területek közelében előforduló szubpannon sztyeppéket (6240*) és pannon sziklagyepeket (Stipo-Festucetalia pallentis) (6190) veszélyezteti. M01.02 Aszály és csapadékmennyiség csökkenés M 5 Az élőhelyek mikroklímájának megváltoztatásán keresztül a pannon gyertyános-tölgyesek (91G0*), a faj szintű értékek közül pedig a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna), és a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), valamint a hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) és a harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) állományait veszélyezteti. E01.01 Folyamatos városiasodás L 10 A településekkel érintkező határterületek folyamatos terhelése tapasztalható, hosszú távon valamennyi jelölő élőhely és faj természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatású, de elsősorban a szubpannon sztyeppéket (6240*) és pannon sziklagyepeket (Stipo- Festucetalia pallentis) (6190) veszélyezteti. E Diszperz (tanyasias) emberi jelenlét L 10 Az egykori zártkertek, szőlőhegyek területével határosan tapasztalható, hosszú távon valamennyi jelölő élőhely és faj természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatású 11

12 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Fő célkitűzések: A területen található erdőssztyepp vegetációs mozaikok, pannon sziklagyepek (6190), szubpannon sztyeppék (6240*), valamint a hozzájuk köthető növény- és állatvilág kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, a gyepfoltok szükség szerinti extenzív legeltetésével, a cserjék mechanikai irtásával és az inváziós növényfajok terjedésének megakadályozásával. Az őshonos fafajokból álló erdőkben a folyamatos erdőborítást biztosító erdőhasználati módok bevezetése. A pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel (91H0*), a pannon gyertyánostölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal (91G0*), valamint a pannon cseres-tölgyesek (91M0), kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása és fejlesztése, különösen az idős állományrészek, faegyedek, valamint holt faanyag mennyiségének növelésével. További célkitűzések: Az erdőgazdálkodás során az erdőszegélyek, illetve az erdők cserjeszintjének kímélete, elsődlegesen a nem vágásos üzemmódú erdők tekintetében. A területen előforduló xilofág rovarfajok (nagy hőscincér, szarvasbogár) és a denevérfajok állományainak fennmaradása érdekében a csúcsszáradt faegyedek, odvas fák kímélete szükséges. A terület technikai sportokkal, turizmussal történő károsításának mérséklése és fokozatos megszüntetése. A terület rendeltetése: A kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű élőhelytípusok és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása. A Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve az ennek megőrzését, fenntartását biztosító gazdálkodás feltételeinek biztosítása Kezelési javaslatok Az előírások megfogalmazása a Natura 2000 terület kijelölésének alapját szolgáló élőhelyek és fajok védelmi és állomány-megerősítési szempontjainak, valamint a gazdálkodói érdekeknek az együttes figyelembevételével történt. A javaslatok rendszere a kezelési egységekhez kapcsolt. A kezelési egységek élőhelyi alapon, aktuális Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) térkép foltjaihoz kötötten kerültek meghatározásra. Ez utóbbi zömmel művelési ág szerinti azonosságot is jelent. Azok az élőhelyfoltok, melyekhez azonos kezelési javaslatok rendelendők egy kezelési egységbe kerültek. Ez gyepek esetében 4, erdők esetében 4, szántók esetében 1 kezelési egység meghatározását jelenti. A tervezés alapjaként kezelt élőhelyfoltokat kölcsönösen megfeleltettük a helyrajzi nyilvántartással és a MePAR-blokkrendszerrel. Az egyes kezelési egységekhez tartozó helyrajzi számok listáját és MePAR-blokk kódokat a b. pont táblázata, a helyrajzi szám szintű keresést biztosító részletes táblázatot az elektronikus melléklet tartalmazza. 12

13 A kezelési egységekhez kötött intézkedések két szinten kerültek meghatározásra. (1) A jogszabályban megadott módon, kötelezően betartandó természetvédelmi kezelési előírásjavaslatok közé csak olyan intézkedések kerültek, melyeket művelési ágtól függően a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet, az érvényben lévő erdőterv rendelet, a évi XXXVII. törvény (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról), vagy a évi LIII. törvény (a természet védelméről) tartalmaz. (2) A támogatási rendszerbe illeszthető speciális kezelési módok és előírás-javaslatok közé kerültek a természetvédelmi célkitűzéseket kiemelt mértékben szolgáló, önkéntes vállaláson alapuló, támogatással járó előírás-javaslatok. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontja alapján jelen fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírás-javaslatok célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírás-javaslatok, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírás-javaslatok a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A már más jogszabály vagy hatósági eszköz alapján létező előírások esetében azok kötelező jellegét értelemszerűen az azt megalapozó jogszabály, vagy hatósági eszköz támasztja alá, jelen fenntartási terv ezekre az előírásokra csak utalást tesz Élőhelyek kezelése Általános, gazdálkodáshoz nem köthető intézkedések A jelen fenntartási terv céljainak elérését nem veszélyeztető, jogszerű, ill. jogerősen engedélyezett tevékenység korlátozás nélkül folytatható. A tervezési területen olyan beruházás, mely a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza nem végezhető. Művelési ág megváltozatása nem javasolt. Ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezése nem javasolt. A tervezési területtel érintkező bányatelkek tervezési területet érintő horizontális bővítése, újabb bányatelek létesítése a tervezési terület magterület besorolása következtében az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény alapján tilos. Új tervezésű elektromos vezetékek tervezése során előnyben kell részesíteni a földkábelek alkalmazását. A tervezési területen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, új nyomvonalú utak kialakítása, földutak stabilizált, vagy burkolttá alakítása nem kívánatos. Kivételt képez a kíméletes erdőgazdálkodás érdekében történő szállítópálya fejlesztése, bővítése. Források és vízfeltörési helyek térségében biztosítani kell a mésztufa képződmények, valamint az azokon előforduló vegetáció védelmét. A tervezési terület szabadon látogatható, de annak gyepterületein közösségi, vagy tömegsport-esemény rendezése, valamint technikai jellegű sporttevékenység (különös tekintettel a crossmotorozásra) folytatása nem kívánatos Gazdálkodáshoz köthető intézkedések 1. Kezelési Egység 13

14 (a) Kezelési egység kódja: KE1 (b) Kezelési egység meghatározása: Kiemelkedően értékes sziklai gyepek és molyhos tölgyesekkel mozaikoló szárazgyepek (elhelyezkedését ld a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek; H2 Felnyíló mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek; H2 H3a Felnyíló mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek, köves talajú lejtősztyepek mozaikja; H2 H3a OC P2b Felnyíló mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek, köves talajú lejtősztyepek, jellegtelen száraz-félszáraz gyepek és galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések mozaikja; H3a OC P2b Köves talajú lejtősztyepek, jellegtelen száraz-félszáraz gyepek és galagonyáskökényes-borókás száraz cserjések mozaikja. Érintett Natura 2000 élőhelyek: 6240* Szubpannon sztyeppék; 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kiemelt jelentőségű élőhelyek fennmaradása érdekében kerülni kell mindenféle beavatkozást, beleértve a gyep vagy a faállomány bárminemű használatát, kivéve a kifejezetten az élőhelyek fennmaradását elősegítő munkákat, illetve az inváziós gyomfajok megjelenése esetén azok eltávolítását. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok Kötelezően betartandó előírások: A kötelezően betartandó természetvédelmi kezelési földhasználati szabályokat a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet, ill. a évi LIII. törvény (a természet védelméről) tartalmazza. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: - Felülvetés nem megengedett (GY01) - Tárcsázás nem megengedett (GY10) - Gyepszellőztetés nem megengedett (GY12) - Kiszántás nem megengedett (GY13) - Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani (GY21) - A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet (GY24) - Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges (GY27) - A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28) - Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges (GY29) - A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30) 14

15 - A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell (GY31) - A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. (GY32) - Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni (GY34) - Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki (VA01) (f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatot nem teszünk. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok az általános részben megtalálhatókon túl nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési javaslatok a tervezési terület kiemelkedő értékét jelentő, pannon molyhos tölgyes bokorerdőkkel mozaikoló pannon sziklagyepek (6190) védelme érdekében kerültek megfogalmazásra, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek hosszú távú fenntartását szolgálják. A 3.1. pont alatt szereplő további célok között szerepel a területek legeltetése, ez azonban erre a kezelési egységre nem vonatkozik: itt szükséges a legeltetés és a kaszálás tiltása (GY21 előírásjavaslat) a döntően dolomit és mészkő alapkőzeten kialakult élőhelyek, valamint a jelölő fajként szereplő leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) állományának megőrzése érdekében. A cserjeirtások időbeli korlátozását (GY29) a területen előforduló védett, illetve közösségi jelentőségű madárfajok például a tövisszúró gébics (Lanius collurio) - állományának fenntartása érdekében javasoljuk. 2. Kezelési Egység (a) Kezelési egység kódja: KE2 (b) Kezelési egység meghatározása: Száraz és félszáraz legelők (elhelyezkedését ld a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: H3a OC Köves talajú lejtősztyepek, jellegtelen száraz-félszáraz gyepek mozaikja; H3a OC P2b Köves talajú lejtősztyepek, jellegtelen száraz-félszáraz gyepek és galagonyáskökényes-borókás száraz cserjések mozaikja; 15

16 L2a P2b OC Cseres-kocsánytalan tölgyesek, galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések és jellegtelen száraz-félszáraz gyepek mozaikja; L2a P8 Cseres-kocsánytalan tölgyesek és vágásterületek mozaikja; L2a P8 RC Cseres-kocsánytalan tölgyesek, vágásterületek és őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők mozaikja; OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek; OC H3a P2b S4 Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek, köves talajú lejtősztyepek, galagonyáskökényes-borókás száraz cserjések és erdei- és feketefenyvesek mozaikja; OC P2b Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek és galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések mozaikja; OC S4 Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek, erdei- és feketefenyvesek mozaikja; P2b OC Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések és jellegtelen száraz-félszáraz gyepek mozaikja; RB P2a Puhafás pionír és jellegtelen erdők és üde és nedves cserjések mozaikja. Érintett Natura 2000 élőhelyek: 6240* Szubpannon sztyeppék; 91M0 Pannon cseres-tölgyesek (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egységbe sorolt területek extenzív mezőgazdasági hasznosítása javasolt, mivel a természeti értékek fennmaradását lehetővé teszi, illetve biztosítja. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok Kötelezően betartandó előírások: A kötelezően betartandó természetvédelmi kezelési földhasználati szabályokat a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet, ill. a évi LIII. törvény (a természet védelméről) tartalmazza. Bizonyos önkéntesen vállalható előírás-javaslatok esetén a évi XXXVII. törvény VI. fejezet (az erdőt károsító hatások elleni védekezés) Védelem a tűz ellen alfejezetében található 65. és 66. betartása is kötelező. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: - Tárcsázás nem megengedett (GY10) - Gyepszellőztetés nem megengedett (GY12) - Kiszántás nem megengedett (GY13) - Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás (GY22) - A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet (GY24) - Felülvetés nem megengedett (GY01) - Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges (GY27) - A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28) - Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges (GY29) - A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30) - A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a 16

17 meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell (GY31) - A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. (GY32) - Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni (GY34) - A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges (GY44) - Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható (GY57) - Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges (GY117) - Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki (VA01) (f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatot nem teszünk. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok az általános részben megtalálhatókon túl nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési javaslatok a tervezési terület kiemelkedő értékét jelentő szubpannon sztyeppék (6240*) védelme érdekében kerültek megfogalmazásra, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek hosszú távú fenntartását szolgálják. A területek extenzív legeltetése hozzájárul az élőhely fenntartásához, lassítja, illetve megakadályozza a cserjésedést. Szükséges ugyanakkor a legeltetés korlátozása a viszonylag gyenge hozamú gyepek túllegeltetésének elkerülése érdekében. Az időszakos cserjeirtás elvégzésére a fentiekkel együtt is szükség lehet, azonban a terület fajgazdagságának megtartása érdekében annak szigorú az előírás javaslatokban részletezett szakmai irányításával és ellenőrzésével különös tekintettel a borókás formációk védelme érdekében. A kezelési egységben található gyepek égetése az itt élő jelölő fajok pl.: lápi tarkalepke (Euphydrias aurinia) állományának megőrzése miatt csak fokozott szakmai felügyelet mellett lehetséges, illetve a faj előfordulási helyein mind a spontán, mind pedig a kezelési célú égést/égetést kerülni kell. A szórók és vadetetőhelyek működtetése esetén azok környékén a gyep jelentős túlhasználata, taposása, és ezek következményeként gyomosodása kezdődik meg, ezért javasoljuk a VA01 kódszámú javaslat betartását. Az erdőtervi területen található gyepek hasznosításának is az extenzív legeltetés lenne a legmegfelelőbb módja, ezt azonban a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé. 3. Kezelési Egység (a) Kezelési egység kódja: KE3 17

18 (b) Kezelési egység meghatározása: Jellegtelen, másodlagos gyepek (elhelyezkedését ld a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: D34 Mocsárrétek; OB Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok; RB P2a OB Puhafás pionír és jellegtelen erdők, üde cserjések mozaikja. Érintett Natura 2000 élőhelyek: 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei. (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egységbe sorolt területek extenzív mezőgazdasági hasznosítása javasolt, mivel az a természeti értékek fennmaradását lehetővé teszi, illetve biztosítja. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok Kötelezően betartandó előírások: A kötelezően betartandó természetvédelmi kezelési földhasználati szabályokat a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet, ill. a évi LIII. törvény (a természet védelméről) tartalmazza. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: - Felülvetés nem megengedett (GY01) - Vegyszeres gyomirtás nem megengedett (GY02) - Kiszántás nem megengedett (GY13) - Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás (GY22) - A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet (GY24) - A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell (GY31) - A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani (GY32) - Legeltetési sűrűség 0,4-0,6 állategység/ha (GY42) - Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható (GY57) - A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani (GY99) - Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani (GY103) - Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105) - Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges (GY117) 18

19 (f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatot nem teszünk. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok az általános részben foglaltakon túl nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési javaslatok a kaszálók fajgazdag élőhelyeinek hosszú távú megőrzését, fenntartását szolgálják ahogyan a legeltetés is, a legtöbb területrész vonatkozásában különös tekintettel a sarjú legeltetésére. 4. Kezelési egység (a) Kezelési egység kódja: KE4 (b) Kezelési egység meghatározása: Magassásos rétek, spontán kialakult fűz- és nyárligetek (elhelyezkedését ld a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: B5 Nem zsombékoló magassásrétek; RB P2a Puhafás pionír és jellegtelen erdők és üde és nedves cserjések mozaikja. Érintett Natura 2000 élőhelyek: Nincs érintett élőhely. (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egységbe tartozó területek gazdasági hasznosítása nem folyik, fenntartásuk nem igényel beavatkozást. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok Kötelezően betartandó előírások: A kötelezően betartandó természetvédelmi kezelési földhasználati szabályokat a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet, ill. a évi LIII. törvény (a természet védelméről) tartalmazza. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: - Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani (GY21) (f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatot nem teszünk. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: 19

20 A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok az általános részben foglaltakon túl nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A javaslatok a kezelési egység területén található vizes élőhelyek, források és környezetének fenntartása érdekében, elsősorban az ott élő kétéltű- és hüllőfajok, valamint az ott költő madárfajok, továbbá a hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) és a harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) élőhelyeinek védelme érdekében készültek. A kezelési egységben található természetes bokorfüzesek és puhafás ligetek nem igényelnek kezelést, illetve kezelésük veszélyeztetné az ott található védett és fokozottan védett fajokat. 5. Kezelési egység (a) Kezelési egység kódja: KE5 (b) Kezelési egység meghatározása: Szélsőséges termőhelyeken álló molyhos tölgyesek (elhelyezkedését ld a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: M1 Molyhos tölgyes bokorerdők; M1 H4 H2 Molyhos tölgyes bokorerdők, erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok és felnyíló mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek mozaikja; M1 L1 Molyhos tölgyes bokorerdők, mész- és melegkedvelő tölgyesek mozaikja; L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek; L1 S4 Mész- és melegkedvelő tölgyesek valamint ültetett erdei- és feketefenyvesek mozaikja. Érintett Natura 2000 élőhelyek: 91H0* Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel; 6210* Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei; 6240* Szubpannon sztyeppék. (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kiemelt jelentőségű élőhelyek fennmaradása érdekében kerülni kell mindenféle beavatkozást, beleértve a faállomány bárminemű használatát, kivéve a kifejezetten az élőhelyek fennmaradását elősegítő munkákat, illetve az inváziós gyomfajok megjelenése esetén azok eltávolítását. Biztosítani kell a folyamatos erdőborítást, őshonos fafajok esetében az egészségügyi fakitermelés is mellőzendő. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok Kötelezően betartandó előírások: Az erdőtervezett erdőrészletekre vonatkozó kötelező érvényű előírásokat a körzeti erdőterv, továbbá a évi XXXVII. törvény (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról), ill. a évi LIII. törvény (a természet védelméről) tartalmazza. 20

21 A gyep hasznosítású területfoltokra a művelési ág megváltoztatásáig a kötelezően betartandó előírásokat a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet tartalmazza. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: - Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt) (E08) - A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével (E09) - Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével (E10) - Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén többségében legalább 20 cm átmérőt elérő álló és/vagy fekvő holtfa folyamatos fenntartása (E21) - Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában (E38) - A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészleten belül csak kötélpálya, facsúszda, lófogat, állati erővel vont közelítő kerékpár, szán vagy a rakomány emelve történő közelítésére alkalmas más eszköz használata (E42) - Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a tájhonos fafajok tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. (E61) - Kórokozók és kártevők elleni vegyszeres védekezés kizárólag indokolt esetben (pl. lakott terület közelében, közegészségügyi okokból, esetleg felújítás alatt álló erdőterületeken, magtermő állományokban) történő elvégzése (E74) - Kártevők elleni védekezésnél kímélő technológiák és célirányos kijuttatás (területi lokalizáció, időszak megválasztása: életciklushoz kötött kijuttatás) alkalmazása. (E75) - Egészségügyi fakitermelés elhagyása az erdő fennmaradását, egészségi állapotát jelentősen veszélyeztető erdővédelmi ok kivételével (E94) - A közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átmeneti, örökerdő vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra való áttérés. (E03) - A természetvédelmi szempontból értékes gyepterületekkel érintkező állományok esetében a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett szélességben erdőszegély kialakítása (E78) - Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében időbeli korlátozás alkalmazása (E80) - Faanyag mozgatása csak kemény (száraz vagy fagyott) talajviszonyok mellett. (E81) - A hagyásfák, hagyásfacsoportok fenntartása a fák természetes pusztulásáig (E85) - A talajszinten odúval rendelkező fák kivágása magas tuskó visszahagyásával, az odú megőrzésével (E95) - A területen szóró, vadetető, sózó nem létesíthető (VA03) A jelenleg gyep hasznosítású illetve művelési ágú területrészekre a KE1 kezelési egységben megfogalmazott előírás-javaslatok érvényesítendők. (f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatot nem teszünk. 21

22 (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok az általános részben megtalálhatókon túl nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: Kis gazdasági jelentőségű, ugyanakkor rendkívül sérülékeny, nehezen megújuló, de kimagasló természetvédelmi értékű élőhelyek. A kezelési egységben található faállományok mesterségesen nem újíthatók fel, természetes felújulásuk is igen hosszú, évtizedeket igénybe vevő folyamat lenne. A hasznosítással járó beavatkozások a terület igen gazdag és ugyanakkor értékes lágyszárú növenyzetét, talaját veszélyeztetnék, ezért kerülendők. Több közösségi jelentőségű, odvas, holt fa jelenlétét igénylő rovar és emlősfaj [hegyesorrú denevér (Myotis blythii), pisze denevér (Barbastella barbastellus)] jelenléte indokolja az egészségügyi termelések mellőzését is [pl.: nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), szarvasbogár (Lucanus cervus)]. Az igen sérülékeny élőhelyen kerülendő a nagyvadállomány koncentrálása, ezért szerepel a szóró, vadetető létesítésének tilalmára vonatkozó javaslat. 6. Kezelési egység (a) Kezelési egység kódja: KE6 (b) Kezelési egység meghatározása: Mész- és melegkedvelő tölgyesek, cseres kocsánytalan tölgyesek (elhelyezkedését ld a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: J5 RB Égerligetek, puhafás pionír és jellegtelen erdők mozaikja; K2 J5 RB Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, égerligetek és puhafás pionír és jellegtelen erdők mozaikja; K2 RC Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők mozaikja; K2 RC S1 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők és ültetett akácosok mozaikja; K2 RC S4 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők és erdei- és feketefenyvesek mozaikja; K2 RD Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, tájidegen fafajokkal elegyes jellegtelen erdők és ültetvények mozaikja; L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek; L1 P8 RC Mész- és melegkedvelő tölgyesek, vágásterületek és őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők mozaikja; L1 RC Mész- és melegkedvelő tölgyesek és őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők mozaikja; L1 RC P2b S4 Mész- és melegkedvelő tölgyesek, őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők, galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések és erdei- és feketefenyvesek mozaikja; L1 S4 L2a Mész- és melegkedvelő tölgyesek, erdei- és feketefenyvesek és csereskocsánytalan tölgyesek mozaikja; L2a P8 Cseres-kocsánytalan tölgyesek és vágásterületek mozaikja; 22

23 L2a P8 RC Cseres-kocsánytalan tölgyesek, vágásterületek és őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők mozaikja; L2a RC Cseres-kocsánytalan tölgyesek és őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők mozaikja; L2a RC P2b S4 Cseres-kocsánytalan tölgyesek és őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők, galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések, erdei- és feketefenyvesek mozaikja; L2a RC S1 Cseres-kocsánytalan tölgyesek és őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők és ültetett akácosok mozaikja; L2a RC S4 Cseres-kocsánytalan tölgyesek és őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők, erdei- és feketefenyvesek mozaikja; L2a S4 Cseres-kocsánytalan tölgyesek, erdei- és feketefenyvesek mozaikja; P2b OC Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések és jellegtelen száraz-félszáraz gyepek mozaikja; P45 L2a RC Fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek, cseres-kocsánytalan tölgyesek és őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők mozaikja; RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők; S4 Erdei- és feketefenyvesek. Érintett Natura 2000 élőhelyek: 91M0 Pannon cseres-tölgyesek; 91H0* Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel; 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Pandion, Alnion incanae, Salicion albae); 91G0* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a kíméletes, folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok javasoltak az itt előforduló jelenlegi állapotukban is magas természeti értéket képviselő élőhelyek és fajok megőrzése érdekében. A jelenleg homogén korösszetételű erdőállományok esetében a gazdálkodás során javasolt a mozaikosan változatos koreloszlás és ezáltal változatos térszerkezet kialakítása, így egyszerre biztosítható az erdőállományok magasabb hozama, jobb egészségi állapota és állékonysága, valamint fajgazdagsága is. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok Kötelezően betartandó előírások: Az kötelező érvényű előírásokat a körzeti erdőterv, továbbá a évi XXXVII. törvény (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról), ill. a évi LIII. törvény (a természet védelméről) tartalmazza. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: - A közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átmeneti, örökerdő vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra való áttérés. (E03) - Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt) (E08) - A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével (E09) 23

24 - Állománynevelés során a nyiladékok és az állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során az idegenhonos növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) - A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m 3 /ha álló és/vagy fekvő holtfa jelenlétének biztosítása (E16) - Természetes, természetszerű és származék erdőkben a tarvágás mellőzése (E33) - Fahasználatok során a kitermelt faanyag vonszolásos közelítésének mellőzése. A faanyagot rövid fában, emelve kell közelíteni. (E35) - Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában (E38) - A mikroélőhelyek fenntartása (E39) - Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása (E57) - A környező gyepterületek védelme érdekében az idegenhonos fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. (E69) - Kórokozók és kártevők elleni vegyszeres védekezés kizárólag indokolt esetben (pl. lakott terület közelében, közegészségügyi okokból, esetleg felújítás alatt álló erdőterületeken, magtermő állományokban) történő elvégzése (E74) - Kártevők elleni védekezésnél kímélő technológiák és célirányos kijuttatás (területi lokalizáció, időszak megválasztása: életciklushoz kötött kijuttatás) alkalmazása. (E75) - A hagyásfák, hagyásfacsoportok fenntartása a fák természetes pusztulásáig (E85) - A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét lehetőség szerint be kell keríteni. A kerítéseket legkésőbb az utolsó tisztítási munka elvégzését követő egy éven belül le kell bontani. (VA02) (f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatot nem teszünk. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok az általános részben foglaltakon túl nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési javaslatok a tervezési terület kiemelkedő értékét jelentő, változatos erdei élőhelyek és az ott előforduló védett, fokozottan védett növény- és állatfajok megőrzése érdekében kerültek meghatározásra. A kezelési egység területén többségében értékes, természetközeli fajkészletű és jó természetességi állapotú erdőállományok találhatók, melyek kíméletes használata esetén a közösségi jelentőségű élőhelyek, valamint a védett, fokozottan védett fajok fennmaradása biztosított. A gazdasági hasznosítás során kíméletes, az élőhely talajára, lágyszárú növényzetére és állatvilágára a lehetőség szerinti legkisebb károsító hatást kifejtő módszereket kell alkalmazni, illetve a gazdálkodás térbeli és időbeli rendjének meghatározása során az élőhely értékeire, azok fenntartására figyelemmel kell lenni. A felújítóvágások során szükséges a megfelelő méretű mikroélőhelyek háborítatlan visszahagyása, hogy ezekből az 24

25 élőhely a teljes területen helyre tudjon állni a fiatal erdő növekedése során, fajkészlete ezekből visszatelepülhessen. A mikroélőhelyek fenntartása érdekében a hagyásfa-csoportok, mikroélőhely céljából visszahagyott állományrészek a továbbiakban fakitermelési és anyagmozgatási tevékenységgel nem érinthetők. A területen élő védett, fokozottan védett illetve közösségi jelentőségű állatfajok fennmaradása érdekében szükséges a megfelelő mennyiségű odvas illetve holt fa visszahagyása [pl.: nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), gyászcincér (Morimus funereus), skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus), szarvasbogár (Lucanus cervus), kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), közönséges denevér (Myotis myotis), pisze denevér (Barbastella barbastellus)]. Bizonyos előírás-javaslatok a kisebb területfoltokon jelenlévő akác továbbterjedésének megakadályozását, ill. a telepített erdei- és feketefenyvesek őshonos fajokból álló állományokká történő spontán átalakulását kívánják elősegíteni. A nagyvadállomány megfelelő szintjének tartása, illetve beállítása fontos tényezője a közösségi jelentőségű élőhelyek hosszú távú fenntartásának, ezért szerepel a javaslatok között az erre vonatkozó is. 7. Kezelési egység (a) Kezelési egység kódja: KE7 (b) Kezelési egység meghatározása: Patakvölgyek gyertyános-tölgyesei, törmeléklejtő- és szurdokerdei (elhelyezkedését ld a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: J5 RB Égerligetek, puhafás pionír és jellegtelen erdők mozaikja; K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek; K2 J5 RB Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, égerligetek és puhafás pionír és jellegtelen erdők mozaikja; K2 RC Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők mozaikja; K2 RC S1 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők és ültetett akácosok mozaikja; K2 RC S4 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők és erdei- és feketefenyvesek mozaikja; LY2 LY4 Törmeléklejtő-erdők és tölgyes jellegű sziklaerdők, tetőerdők; LY2 LY4 S4 Törmeléklejtő-erdők és tölgyes jellegű sziklaerdők, tetőerdők, valamint erdeiés feketefenyvesek mozaikja; RB P2a Puhafás pionír és jellegtelen erdők üde és nedves cserjések mozaikja; S2 Nemes nyárasok; S2 RB Nemes nyárasok, puhafás pionír és jellegtelen erdők mozaikja. Érintett Natura 2000 élőhelyek: 9150 A Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön; 9180* Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői; 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Pandion, Alnion incanae, Salicion albae); 91G0* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal. (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: 25

26 A kezelési egység területén a kíméletes, folytonos erdőborítást biztosító erdőművelés javasolt az itt előforduló jelenlegi állapotukban igen magas természeti értéket képviselő élőhelyek és fajok fennmaradása érdekében. A gazdálkodás során elsődleges szempont az erdőállományok természetességének javítása, és ezen keresztül hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. A kezelési egységben található élőhelyek a klímaváltozás miatt kiemelten veszélyeztetettek, fennmaradásuk érdekében szükséges a folyamatos erdőborítás, sziklai élőhelyek, törmeléklejtők esetében a teljes bolygatatlanság biztosítása, továbbá a völgytalpi vízfolyások folyamatos ökológiai vízkészletének biztosítása. Az élőhelyek fajgazdagságának fenntartása érdekében az álló- és fekvő holt fa arányát javasoljuk növelni, a gazdálkodás során pedig kiemelt figyelmet kell fordítani a talaj védelmére. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok Kötelezően betartandó előírások: Az kötelező érvényű előírásokat a körzeti erdőterv, továbbá a évi XXXVII. törvény (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról), ill. a évi LIII. törvény (a természet védelméről) tartalmazza. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: - A közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átmeneti, örökerdő vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra való áttérés. (E03) - Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt) (E08) - A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével (E09) - Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével (E10) - Állománynevelés során a nyiladékok és az állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során az idegenhonos növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) - A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m 3 /ha álló és/vagy fekvő holtfa jelenlétének biztosítása (E16) - Természetes, természetszerű és származék erdőkben a tarvágás mellőzése (E33) - Fahasználatok során a kitermelt faanyag vonszolásos közelítésének mellőzése. A faanyagot rövid fában, emelve kell közelíteni. (E35) - Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában (E38) - A mikroélőhelyek fenntartása (E39) - Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása (E57) - A környező gyepterületek védelme érdekében az idegenhonos fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. (E69) 26

27 - Kórokozók és kártevők elleni vegyszeres védekezés kizárólag indokolt esetben (pl. lakott terület közelében, közegészségügyi okokból, esetleg felújítás alatt álló erdőterületeken, magtermő állományokban) történő elvégzése (E74) - Kártevők elleni védekezésnél kímélő technológiák és célirányos kijuttatás (területi lokalizáció, időszak megválasztása: életciklushoz kötött kijuttatás) alkalmazása. (E75) - Faanyag mozgatása csak kemény (száraz vagy fagyott) talajviszonyok mellett. (E81) - A hagyásfák, hagyásfacsoportok fenntartása a fák természetes pusztulásáig (E85) - Egészségügyi fakitermelés elhagyása az erdő fennmaradását, egészségi állapotát jelentősen veszélyeztető erdővédelmi ok kivételével (E94) - A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét lehetőség szerint be kell keríteni. A kerítéseket legkésőbb az utolsó tisztítási munka elvégzését követő egy éven belül le kell bontani. (VA02) (f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatot nem teszünk. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok az általános részben foglaltakon túl nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési javaslatok a tervezési terület kiemelkedő értékét jelentő, változatos erdei élőhelyek és az ott előforduló védett, fokozottan védett növény- és állatfajok megőrzése érdekében kerültek meghatározásra. A kezelési egység területén többségében értékes, természetközeli fajkészletű és jó természetességi állapotú erdőállományok találhatók, melyek kíméletes használata esetén a közösségi jelentőségű élőhelyek, valamint a védett, fokozottan védett fajok fennmaradása biztosított. Ugyanakkor kiemelt jelentőségű a folyamatos erdőborítás, a változatos kor- és fafajösszetétel, ezen keresztül a változatos térszerkezet biztosítása. A gazdasági hasznosítás során kíméletes, az élőhely talajára, lágyszárú növényzetére és állatvilágára a lehetőség szerinti legkisebb károsító hatást kifejtő módszereket kell alkalmazni, illetve a gazdálkodás térbeli és időbeli rendjének meghatározása során az élőhely értékeire, azok fenntartására figyelemmel kell lenni. A mikroélőhelyek fenntartása érdekében a hagyásfacsoportok, mikroélőhely céljából visszahagyott állományrészek a továbbiakban fakitermelési és anyagmozgatási tevékenységgel nem érinthetők. Egyes állományokban indokolt lehet a teljes érintetlenség biztosítása. A területen élő védett, fokozottan védett illetve közösségi jelentőségű állatfajok fennmaradása érdekében szükséges a megfelelő mennyiségű odvas illetve holt fa visszahagyása [pl.: nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), gyászcincér (Morimus funereus), skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus), nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), közönséges denevér (Myotis myotis), pisze denevér (Barbastella barbastellus)]. 8. Kezelési egység (a) Kezelési egység kódja: KE8 27

28 (b) Kezelési egység meghatározása: Egykori legelőerdők, fás legelők területén kialakult értékes, vegyeskorú erdők (elhelyezkedését ld a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: L2a Cseres-kocsánytalan tölgyesek; L2a RC Cseres-kocsánytalan tölgyesek és őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők mozaikja; L2a RC S4 Cseres-kocsánytalan tölgyesek, őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők, erdei- és feketefenyvesek mozaikja; P45 L2a RC Fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek, cseres-kocsánytalan tölgyesek és őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők mozaikja; P45 P2b OC Fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek valamint galagonyáskökényes-borókás száraz cserjések és jellegtelen száraz-félszáraz gyepek mozaikja. Érintett Natura 2000 élőhelyek: 91M0 Pannon cseres-tölgyesek. (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egységbe tartozó erdők változatos kor- és fafajösszetételű, helyenként a természetes erdőket megközelítő térszerkezetű, igen fajgazdag és értékes élőhelyek. A gazdálkodás során fontos megőrizni ezt az adottságot, javasolt a folyamatos erdőborítást biztosító szálaló üzemmód alkalmazása, valamint az idős faegyedek, illetve a holtfa magas arányának megtartása. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok Kötelezően betartandó előírások: Az kötelező érvényű előírásokat a körzeti erdőterv, továbbá a évi XXXVII. törvény (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról), ill. a évi LIII. törvény (a természet védelméről) tartalmazza. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: - Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt) (E08) - A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével (E09) - Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével (E10) - Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m 3 /ha, kifejezetten vastag (többségében 30 cm mellmagassági átmérő feletti) odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák kijelölése és folyamatos fenntartásának biztosítása (E22) - Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában (E38) 28

29 - Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése (E61) - Kórokozók és kártevők elleni vegyszeres védekezés kizárólag indokolt esetben (pl. lakott terület közelében, közegészségügyi okokból, esetleg felújítás alatt álló erdőterületeken, magtermő állományokban) történő elvégzése (E74) - Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják (E75) - Egészségügyi fakitermelés elhagyása az erdő fennmaradását, egészségi állapotát jelentősen veszélyeztető erdővédelmi ok kivételével (E94) - A Natura 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében (E01) - A körzeti erdőtervezés során a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra való áttérés (E03) - A természetvédelmi szempontból értékes gyepterületekkel érintkező állományok esetében a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett szélességben erdőszegély kialakítása (E78) - Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében időbeli korlátozás alkalmazása (E80) - Faanyag közelítése csak fagyott vagy száraz talajon (E81) - A hagyásfák, hagyásfacsoportok fenntartása a fák természetes pusztulásáig (E85) - A talajszinten odúval rendelkező fák kivágása magas tuskó visszahagyásával, az odú megőrzésével (E95) (f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén az élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés tárgykörébe tartozóan szükséges volna a Veszprémfajszi legelőerdő mint kiemelt gazdálkodástörténeti részterület rekonstrukciója. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok az általános részben megtalálhatókon túl nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési javaslatok a kezelési egységben található változatos korosztály-összetételű és kedvező térszerkezetű erdők igen kedvező természeti állapotának megőrzését szolgálják. az idős fákat is tartalmazó területen számos közösségi jelentőségű rovar és emlősfaj jelenléte indokolja a holt fa magas arányának biztosítását [pl.: nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), szarvasbogár (Lucanus cervus), pisze denevér (Barbastella barbastellus)]. 9. Kezelési egység (a) Kezelési egység kódja: KE9 29

30 (b) Kezelési egység meghatározása: Szántók, vadföldek (elhelyezkedését ld a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek; T1 Egyéves nagyüzemi szántóföldi kultúrák, vadföld. Érintett Natura 2000 élőhelyek: Nincs érintett élőhely. (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egységben szántóföldi művelés, illetve gyümölcstermesztés folyik, mely nem veszélyezteti a közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeket. Művelési ág megváltoztatása szántóból gyeppé támogatható. A szántóföldi művelés során szükséges a szomszédos élőhelyeken előforduló jelölő fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vétele. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok Kötelezően betartandó előírások: Jelenleg nincsenek érvényben Natura 2000 területen található szántókra vonatkozó kötelező előírások. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: - A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni (SZ09) - A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni (SZ15) - Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők (SZ67) (f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatot nem teszünk. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok az általános részben foglaltakon túl nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési javaslatok azt szolgálják, hogy a zárványként értékesebb élőhelyek közé ékelődő, intenzívebben kezelt területeken folyó gazdálkodás a lehető legkisebb mértékben veszélyeztesse a környező élőhelyek életközösségeit. 30

31 10. Kezelési egység (a) Kezelési egység kódja: KE10 (b) Kezelési egység meghatározása: Bányák, utak, roncsolt felszínek (elhelyezkedését ld a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: P2b OC Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések és jellegtelen száraz-félszáraz gyepek mozaikja; U11 Út- és vasúthálózat; U6 P2b OC Nyitott bányafelületek, galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések és jellegtelen száraz-félszáraz gyepek mozaikja; U6 Nyitott bányafelületek; U4 Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók; U11 OC Út- és vasúthálózat és jellegtelen száraz-félszáraz gyepek mozaikja. Érintett Natura 2000 élőhelyek: Nincs érintett élőhely. (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz köthető javaslatok az általános részben foglaltakon túl nem kerültek megfogalmazásra. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok Kötelezően betartandó előírások: Az általános részben megtalálhatókon túl további kötelezően betartandó előírások nincsenek. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: Az általános részben megfogalmazottakon túl további javaslatokat nem tettünk. (f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatot nem teszünk. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok az általános részben foglaltakon túl nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: Kezelési javaslatok nem kerültek megfogalmazásra. 31

32 Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés A KE8 kezelési egység területére vonatkozóan tettük az élőhelyrekonstrukció körébe tartozó javaslatot (Veszprémfajszi legelőerdő mint kiemelt gazdálkodástörténeti részterület rekonstrukciója). Ezen túl az erdők hasznosítása során a folyamatos erdőborítást biztosító módszerek mind nagyobb arányban történő alkalmazásával jelentősen növelhető lenne az erdőállomány fajgazdagsága, természetessége és természeti értéke, a Natura 2000-es jelölő élőhelyek állapota Fajvédelmi intézkedések Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Állományainak megőrzése érdekében a faj élőhelyein kerülni kell a túlzott legeltetést és taposást. Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) A faj megőrzése élőhelyének megőrzésével biztosítható. A kevésbé veszélyeztetett lepkefajok közé tartozik. Hernyói ősszel főleg árvacsalán vagy csalán, tavasszal többnyire szeder, vagy málna leveleken táplálkoznak, ezért a fajvédelmi szempontból fontos az erdei aljés szegélynövényzet legalább mozaikos megtartása. Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) A faj összetett fejlődésmenete miatt állományai fokozottan érzékenyek az élőhelyek megváltozására. Magyarországon a kartszbokorerdei ökotípusának állományai sok helyütt visszaszorulóban vannak. Élőhelyein lehetőség szerint kerülni kell a vadállomány koncentrált jelenlétét, valamint az intenzív taposást. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) A faj elsősorban üde gyepekhez kötődik, ezért állományait főképp az élőhelyének vízellátottságát, növényzetszerkezetét befolyásoló hatások (lecsapolás, kiszárítás, intenzív gazdálkodás, intenzív területkezelés) veszélyeztetik fajvédelmi szempontból ezek elkerülendők. Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) Fajvédelme elsődlegesen élőhely-megőrzéssel, a lárvák fő táplálkozási helyét jelentő kökény (Prunus spinosa) és galagonya fajok (Crataegus spp.) egyedeinek megtartásával biztosítható. Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) és Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) A fajok állományainak védelmét a vegyes korú erdőrészletek fenntartása, tarvágások mellőzése, idős faegyedek kímélete, sérült és kidőlt fák helyszínen hagyása biztosíthatja. Hegyesorrú denevér (Myotis blythii) A faj védelme szempontjából kiemelten fontos a lábonálló és/vagy elfekvő holt faanyag megtartása az erdőterületeken Kutatás, monitorozás A közösségi jelentőségű élőhelytípusok Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) alapján végzett monitorozása javasolt (jelölő élőhelyek kiterjedésének monitorozása tízévente ismételt élőhelytérképezéssel). Indokolt volna a jelölő fajok közül a leánykökörcsin 32

33 (Pulsatilla grandis), a csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria), a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna), a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax), a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) és a hegyesorrú denevér (Myotis blythii) állományméretének rendszeres nyomon követése hároméves gyakorisággal, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) mintavételi módszertana, ill. a Bauer (2008) által javasolt módszer szerint. A tervezési területhez tartozó új mintavételi hely felvételét az országos monitorozó program mintavételi helyei közé nem javasoljuk. 33

34 Mellékletek

35 3.2.5.a. A tervezési terület kezelési egységeinek térképe

36 b. A kezelési egységekhez kötött intézkedések hrsz és MePAR megfeleltetése Kezelés Érintett ingatlanok (hrsz.) i egység KE1 Balatonfüred 0128; 0131/1; 0131/2; 0131/3; 0131/4; 0131/5; 0132/2; 0134; 0136; 0137/1; 0137/3; 0139/12; 0139/15; 0139/2; 0139/3; 0139/6; 0139/7; 0146/6; 0150/1; 0150/1-6; 0152/2; 0155; 0156; 0186/6; 0187/1; 0188/1; 0188/11-12; 0188/17; 0188/18; 0189/2; 0189/5; 0190/1; 0190/8; 148/1; 148/5; 148/10; Paloznak 0978; 0993 KE2 Balatonfüred 0140/1; 0142/1; 0142/3; 0142/4; 0142/5; 0146/6; 0148/13; 0152/2; 0156; 0157; 0169/1; 0170/1; 0170/2; 0174/2; 0175; 0176; 0177/2; 0178/2; 0183; 0185/10-16; 0186/4; 0190/8; 0190/10-12; 0190/14; 0190/16; 0190/17; 0190/19; 0190/27-30; 0190/35; 0190/7-8; Balatonszőlős 053/3; Csopak 050/5; 055/1; 060; 064; 072/2; 073/1-16; 073/18; 094/3; 096; Felsőörs 0109/1; 084/1; 085/12-15; 085/33; Lovas 071/3; 073/6; 076/1; 076/3; 076/4; 086/1; 087; 089; 091; Paloznak 0905; 0914; 0932; 0933; ; ; 0978; 0979; 0981; 0983; 0984; 0990; 0993; 0994/2; 0996; 0998; Veszprémfajsz 074/1; 074/2; 047/11; 076; 077; 079/1; 080; 081 KE3 Balatonfüred 0158/4-5; 0169/1; 0169/9; 0169/33; 0171/19; Balatonszőlős 053/3; Csopak 064; 065/4; Felsőörs 0109/1; 085/10-29; 085/31; 085/3-6; 085/10; 085/36-42; Lovas 036/15-17; 042/2-3; 044/2; 047/2-6; 079; Paloznak KE4 Balatonfüred 0169/9-27; 0171/3-17; 0171/19; Felsőörs 085/16-21; Lovas 086/1; Paloznak ; 0975; 0978 KE5 Balatonfüred 0128; 0131/1; 0131/2; 0131/3; 0131/4; 0131/5; 0132/2; 0134; 0136; 0137/1; 0137/3; 0138; 0139/4; 0139/15; 0139/6; 0139/7; 0140/1; 0142/3; 0142/4; 0142/6; 0144/3; 0144/4; 0144/5; 0145; 0146/6; 0148/7; 0148/12; 0148/13; 0150/8; 0150/9; 0152/1; 0152/2; 0155; 0156; 0161; 0165; Érintett MEPAR-blokkok X02TT-R-12; XEYCJ-E-12; XHYCJ-H-12; XJVYJ-2-12; XK7RJ-7-12; XM8TT-M-12; XMA0T-V-12; XX40R-X-12; XYFTT-6-12; XYLDT-W-12; XYR6T-V-12 X02TT-R-12; X02TU-T-12; X040Q-X-12; X08TT-Y-12; X1LDT-X-12; X77LQ-W-12; X7J0Q-L-12; X7Q0Q-T-12; X8ELR-6-12; X8LDQ-4-12; X9LDR-6-12; XAVTR-W-12; XD2TR-5-12; XD7LR-4-12; XDFTR-K-12; XDTDR-H-12; XDULR-Q-12; XDY6Q-E-12; XEYCJ-E-12; XF0KJ-N-12; XF56Q-N-12; XF6DQ-W-12; XF7LQ-5-12; XF8TQ-D-12; XFDDQ-4-12; XFNTR-U-12; XH6DQ-X-12; XH6KJ-W-12; XK0KJ-R-12; XK6KJ-Y-12; XK7RJ-7-12; XW2TR-N-12; XWK6R-K-12; XX2TR-P-12; XX40R-X-12; X56R-6-12; XX6DR-E-12; XYELT-X-12; XYFTT-6-12 X02TT-R-12; X08TT-Y-12; XAVTR-W-12; XD2TR-5-12; XD7LR-4-12; XE6DR-W-12; XF7LQ-5-12; XKELR-H-12; XW0DT-7-12; XW1LT-F-12 X02TT-R-12; XD2TR-5-12; XD7LR-4-12 X02TT-R-12; X02TU-T-12; X040Q-X-12; X08TT-Y-12; X0NTT-D-12; X7J0Q-L-12; X7Q0Q-T-12; X8ELR-6-12; X8J0Q-M-12; X8LDQ-4-12; X9LDR-6-12; XA1LQ-T-12; XAVTR-W-12; XD2TR-5-12;

37 KE5 0166/4; 0177/15; 0177/6; 0178/1; 0183; 0186/3; 0186/6; 0187/1; 0187/2; 0188/1; 0188/1; 0188/1-15; 0188/17-18; 0189/1-7; 0189/7; 0190/1; 0190/8; 087/1; Balatonszőlős 053/3-4; Csopak 040; 050/5; 050/6; 063; 064; 087/1; 087/2; 089; 094/2; 094/3; 096; 0117/3-5; Felsőörs 082; 098; 0109/1; Lovas 038/27; 049; 071/1; 071/2; 073; 074; 075; 077; 078; 086/1; 086/2; 087; 089; 091; Paloznak 0902; 0908; 0912/1; 0912/2; 0978; 0979; Veszprémfajsz 074/1; 074/3; 076; 079/2 XD7LR-4-12; XDTDR-H-12; XDULR-Q-12; XDY6Q-E-12; XE6DR-W-12; XEYCJ-E-12; XF0KJ-N-12; XF6DQ-W-12; XF7LQ-5-12; XFDDQ-4-12; XFLKJ-9-12; XFNTR-U-12; XH6DQ-X-12; XH6KJ-W-12; XHYCJ-H-12; XK0KJ-R-12; XK7RJ-7-12; XMA0T-V-12; XWK6R-K-12; XX40R-X-12; XYELT-X-12; XYFTT-6-12; XYK6T-N-12; XYLDT-W-12; XYR6T-V-12 KE6 Balatonfüred 0128; 0131/1-5; 0132/2; 0134; 0137/3; 0139/9; 0139/10; 0139/11; 0140/1; 0142/1; 0142/3; 0142/4; 0142/6; 0144/1; 0145; 0146/6; 0150/1; 0150/9; 0152/1; 0153; 0155; 0156; 0157; 0158/2; 0158/4-5; 0161; 0165; 0166/2; 0166/3; 0166/4; 0169/28; 0169/3; 0169/34; 0169/5; 0173; 0174/1; 0174/3; 0174/6; 0175; 0177/6; 0177/14; 0177/15; 0178/1; 0178/2; 0179; 0180; 0180/32; 0180/4; 0180/6-10; 0180/21-22; 0180/31; 0180/33-35;0183; 0185/15; 0185/23; 0185/2-4; 0186/2; 0186/3; 0186/6; 0187/1; 0189/3; 0189/4; 0190/1; 0190/4; 0190/6; 0190/8; Balatonszőlős 053/2; 053/3; 053/4; Csopak 0102/1; 0104; 0105; 0106; 0109/1-2; 0110/1; 0110/4-9; 0111/1; 0111/2; 0111/ /1-14; 0114/3-10; 0117/3; 0117/4; 0117/5; 040; 048; 049/1-4; 049/18-30; 049/24; 049/26-32; 049/6; 049/13; 049/14; 049/16; 049/17; 050/5; 050/6; 053; 055/1; 055/2; 060; 063; 064; 065/4; 072/1; 072/2; 072/3; 073/1; 073/18; 073/2-16; 075/1; 076/6; 077; 087/1; 087/2; 089; 092; 094/1; 094/2; 094/3; 095; 096; Felsőörs 082; 084/1; 085/15-44; 098; 0101; 0109/1; Lovas 047/1; 036/4-27; 038/5; 038/7; 038/15-27; 041; 042/2-3; 044/2; 047/2; 049; 070/2; 071/1; 071/4; 071/5; 072; 073; 074; 075; 077; 078; 079; 086/1; 086/2; 087; 089; 091; Paloznak 0902; 0903; 0905; 0907; 0908; 0910; 0912/1; 0912/2; 0913; 0914; 0931; 0947; 0973; 0975; 0976; ; 0983; 0984; 0992; 0993; 0994/1-2; 0994/2; 0996; ; Veszprémfajsz 074/1; 074/2; 074/3; 075; 076; 077; 078; 079/1; 079/2; 085/1; 085/2; 085/3 X02TT-R-12; X02TU-T-12; X040Q-X-12; X08TT-Y-12; X0NTT-D-12; X5VTQ-P-12; X656Q-D-12; X6X0R-1-12; X77LQ-W-12; X7J0Q-L-12; X7Q0Q-T-12; X8ELR-6-12; X8J0Q-M-12; X8LDQ-4-12; X8MLQ-C-12; X9LDR-6-12; XAVTR-W-12; XCELQ-8-12; XD2TR-5-12; XD7LR-4-12; XDFTR-K-12; XDTDR-H-12; XDULR-Q-12; XDY6Q-E-12; XE6DR-W-12; XEYCJ-E-12; XF0KJ-N-12; XF56Q-N-12; XF6DQ-W-12; XF7LQ-5-12; XF8TQ-D-12; XFDDQ-4-12; XFLKJ-9-12; XFNTR-U-12; XH6DQ-X-12; XH6KJ-W-12; XHYCJ-H-12; XK0KJ-R-12; XK1LT-4-12; XK6KJ-Y-12; XK7RJ-7-12; XMA0T-V-12; XWK6R-K-12; XX40R-X-12; XYELT-X-12; XYFTT-6-12; XYK6T-N-12; XYLDT-W-12; XYR6T-V-12 37

38 KE7 Balatonfüred 0134; 0140/1; 0142/1; 0155; 0156; 0158/5; 0166/3; 0166/4; 0166/5; 0169/10; 0169/5; 0183; 0184; 0185/15; 0185/23; 0186/3; 0186/6; 0190/1; 0190/6; 0190/7; Balatonszőlős 053/2; 053/3; 053/4; Csopak 0117/2; 0117/4; 0117/5; 050/5; 050/6; 063; 064; 087/1; Felsőörs 0101; 0109/1; 0109/2; 082; 084/1; 085/41-42; 098; Lovas 071/1; 071/5; 072; 073; 074; 075; 079; 086/1; Paloznak 0902 KE8 Veszprémfajsz 079/1; 047/6; 047/7; 047/; 047/11; 081; 084 KE9 Balatonfüred 0127; 0156; 0157; Csopak 049/4-12; 049/15-16; 051/3; 051/12; Lovas 01; 033/6-7; 034; 036/1-5; 037; 038/2-17; 039; 040; 041; 076/3; Paloznak 0914; ; ; ; ; 0938; ; ; ; ; ; Veszprémfajsz 085/2 KE10 Balatonfüred 0132/1; 0133; 0137/3; 0137/4; 0138; 0139/13; 0141; 0142/1; 0142/4; 0144/1; 0145; 0146/6; 0148/7; 0148/13; 0151; 0154; 0161; 0165; 0167; 0168; 0169/2; 0169/29; 0182; 0184; 0185/24; 0190/7; 0190/8; 0191; Csopak 047; 048; 050/2; 050/3; 050/5; 050/6; 054; 064; 071; 074/4; 095; 097; 0102/1; 0117/2; 0117/5; Felsőörs 093; 0100; 0103; Lovas 042/3-7; 043; 044/1; 087; 070/2; 090; Paloznak 0904; 0906; 0909; 0911; 0981; 0982; 0983; 0993; 0995; 0998; Veszprémfajsz 047/8; 047/11; 080; 082; 083/3; 085/3 X02TT-R-12; X02TU-T-12; X08TT-Y-12; X0NTT-D-12; X1LDT-X-12; X7Q0Q-T-12; X8ELR-6-12; X8J0Q-M-12; X8LDQ-4-12; X9LDR-6-12; XAVTR-W-12; XCELQ-8-12; XD2TR-5-12; XD7LR-4-12; XDTDR-H-12; XF0KJ-N-12; XF7LQ-5-12; XF8TQ-D-12; XFLKJ-9-12; XH6KJ-W-12; XHYCJ-H-12; XK7RJ-7-12; XWK6R-K-12; XYELT-X-12; XYFTT-6-12; XYR6T-V-12 X040Q-X-12; X5DDQ-T-12; XF56Q-N-12 X8ELR-6-12; XA0DU-N-12; XCELQ-8-12; XDFTR-K-12; XE6DR-W-12; XF56Q-N-12; XH6KJ-W-12; XRLDR-N-12; XYR6T-V-12 X02TT-R-12; X02TU-T-12; X040Q-X-12; X0NTT-D-12; X77LQ-W-12; X7J0Q-L-12; X8ELR-6-12; X8J0Q-M-12; X8LDQ-4-12; X9LDR-6-12; XAVTR-W-12; XD2TR-5-12; XD7LR-4-12; XDULR-Q-12; XE6DR-W-12; XEYCJ-E-12; XF56Q-N-12; XF7LQ-5-12; XFDDQ-4-12; XFLKJ-9-12; XH6DQ-X-12; XH6KJ-W-12; XHYCJ-H-12; XK0KJ-R-12; XK7RJ-7-12; XMA0T-V-12; XX40R-X-12; XYELT-X-12; XYFTT-6-12; XYR6T-V-12 38

39 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében A tervezési terület egésze a Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területhez tartozik, így fenntartásával kapcsolatban alapvetően a 275/2004 (X. 8.) Kormányrendelet az irányadó. A tervezési területbe központi részterületéként illeszkedik a Balatonfüredi erdő Természetvédelmi Terület (838,9 ha). A tervezési területet az országos ökológiai hálózat magterület övezetét 100,0 %-ban érinti. A tervezési területen előforduló védett fajok és természeti értékek alapján a természet védelméről szóló évi LIII. törvény előírásai is vonatkoznak a területre. A terület erdei zömmel vágásos (66 %) és átalakító (16 %) üzemmódúak, de a faanyagtermelést nem szolgáló (9 %) és a szálaló (2 %) üzemmód is jelen van. A tervezési terület erdei zömmel talajvédelmi (49 %) és természetvédelmi (24 %) rendeltetésűek, az erdőrészletek 19 %-ban faanyagtermelő az elsődleges rendeltetés. Elsődleges rendeltetések közül előfordul még a határrendészeti-nemzetbiztonsági, a parkerdő, a településvédelmi, a partvédelmi és a Natura Utóbbi részaránya 0,02 %. A terület legnagyobb erdőgazdálkodója a Bakonyerdő Zrt. Balatonfüredi Erdészete (53,7 %). A további állami gazdálkodókkal (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, BM Csopak, VERGA Zrt., Veszprémfajszi Önkormányzat) együtt az állami tulajdonú erdőterületek részaránya 58 %. Erdőterületeken a rendezetlen gazdálkodási viszony részaránya 5 %, a magántulajdon részaránya 37 %. A gyepterületeken extenzív gazdálkodás folyik, ez a nagyobb kiterjedésű száraz gyepekben juhlegeltetést, néhány üdébb völgyben pedig gépi, illetve kézi kaszálást jelent Agrártámogatások Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A tervezési területen az egyszerűsített területalapú támogatásra (SAPS) kijelöltek között a 269/2007 sz. Kormány rendelet betartása mellett a következő MePAR-blokkok területére eső földrészletek szerepelnek támogatható területként: X02TT-R-12; X08TT-Y-12; X1LDT-X-12; X7Q0Q-T-12; X81LU-U-12; X9LDR-6-12; XA0DU-N-12; XA1LQ-T-12; XCELQ-8-12; XD2TR-5-12; XDFTR-K-12; XE6DR-W-12; XE7LR-5-12; XEYCJ-E-12; XF7LQ-5-12; XF8TQ-D-12; XFDDQ-4-12; XH6DQ-X-12; XH6KJ-W-12; XHYCJ-H-12; XJ0KJ-Q-12; XJVYJ-2-12; XK0KJ-R-12; XK1RJ-1-12; XK6KJ-Y-12; XK7RJ-7-12; XKELR-H-12; XM8TT-M-12; XMA0T-V-12; XPMLR-U-12; XPNTT-4-12; XRLDR-N-12; XW0DT-7-12; XW1LT-F-12; XW2TR-N-12; XWK6R-K-12; XX2TR-P-12; XX40R-X-12; XX56R-6-12; XX6DR-E-12; XYFTT-6-12; XYR6T-V-12; XYX0T-U-12 [feltételek a 22/2013. (IV. 8.) és a 23/2013. (IV. 9.) VM rendeletekben]. Jelen támogatási időszakban a VP Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések című illetve a VP Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések című források elérhetők. A tervezési terület gyepterületein az agrár-környezetgazdálkodási támogatás horizontális célprogramjai, valamint egyes részterületeken a kedvezőtlen adottságú területek (KAT 20) után járó támogatások igénybe vehetők [61/2009. (V. 14.) FVM rendelet]. A Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz erdő-környezetvédelmi kifizetések pályázhatók február 16. napjától február 15. napjáig a (VP azonosító jelű) felhívás keretében. 39

40 VP Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások című felhívásra ig nyújtható be támogatási igény. VP Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások című keretre február 28-ig nyújtható be támogatási igény Javasolt agrártámogatási rendszer A Natura 2000 terület természeti értékeinek megőrzése és fejlesztése a fennálló támogatási rendszerek használatával, ill. azok egyes elemeinek bővítésével biztosítható. A tervezési területen a fenntartási terv célkitűzéseinek elérése érdekében a támogatások igénybevételi szintjének növelése szükséges, de az élőhelyek jellegéből adódóan ennek esetleges elmaradása sem veszélyezteti alapvetően a terület jelölő értékeinek fennmaradását. Gyepek esetében a területalapú támogatáson túl az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok extenzív gyepgazdálkodás vagy ökológiai gyepgazdálkodás célprogramjainak lehetőségeit is javasolt igénybe venni, zonális, ill. Magas Természeti Értékű Területek programok kialakítása nem szükséges. A tervezési terület erdőtervezett, magántulajdonban lévő erdőterületein javasolt a VP Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések igénybevétele Pályázatok A tervezési területen KEHOP/KEOPROP vagy Interreg pályázatok megvalósítása nem folyik. A tervezési területen közötti időszakban Természetvédelmi kezelési eszközök a Natura 2000 területek tölgyerdeinek sruktúrális és szerkezeti biológiai sokféleségének növelésére című (Life4OakForests, LIFE16 NAT/IT/ kódszámú) pályázat végrehajtása folyik. A projekt végrehajtója a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Egyéb A fenntartási terv megvalósításához egyéb eszköz (állami tulajdonú terület haszonbérbe adása, közmunka program, önkéntesek stb.) bevonása nem szükséges A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kötelező, illetve javasolt kommunikációs eszközök közül a honlap, a hirdetmény, a levélbeli megkeresés, valamint a fórum eszközöket használtuk. Az állami erdőgazdálkodó, valamint egy civil szervezet aktívan élt a nyílt tervezés nyújtotta lehetőségekkel. A magán erdőgazdálkodók részéről mérsékeltebb volt az érdeklődés. Alkalmazott kommunikációs eszközök Időpont Levelek/ hirdetmények/ résztvevők száma Címzettek Honlap db honlap önkormányzat, gazdálkodók, tulajdonosok, vagyonkezelők, területhasználók, lakosság, civil szervezetek, érdeklődők Igazolás típusa redi-erdo 40

41 Alkalmazott kommunikációs eszközök Időpont Levelek/ hirdetmények/ résztvevők száma Címzettek Igazolás típusa levél gazdálkodók visszaigazolás, elküldött e- mail, hivatalos vélemény levél civil szervezetek visszaigazolás, elküldött e- mail levél hatóságok, államigazgatási szervek Önkormányzati közzététel Lakossági gazdafórum és hirdetmény önkormányzat, gazdálkodók, tulajdonosok, vagyonkezelők, területhasználók, lakosság résztvevő gazdálkodók, tulajdonosok, vagyonkezelők, területhasználók, lakosság visszaigazolás, elküldött e- mail, hivatalos vélemény VE/UT/NS/A/463/1/2016 VE-09D/EOH/ /2016 KTF-11432/2016,35906 VE-V/001/977-2/2016 VEG/001/ /2016 VEF/001/ / /2/2016 önkormányzati igazolások, tértivevény 2/148-1/2016/ÁH 1/3992/2016 1/51-49/ / /1-35/ /2016 jelenléti ív és emlékeztető Levél levél gazdálkodók feladóvevény Levél levél civil szervezetek feladóvevény Terepbejárásra gazdálkodói igény hiányában nem került sor A kommunikáció címzettjei Ld és táblázatokban. 41

42 Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetési folyamatban 14 szervezet vett részt, közülük 6 tett érdemi észrevételt. Az érdemi észrevételek mindegyikét figyelembe vettük, a szükséges módosításokat megtettük. A módosítások a fenntartási terv lényegi elemeit (kezelési egységek kialakítása, intézkedési javaslatokkal kapcsolatos stratégiák, konkrét intézkedési javaslatok) kis mértékben sem érintették. Véleményező Vélemény, javaslat Tervezői válasz Átvezetés, módosítás Hatóságok, államigazgatási szervek Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi Módosítási javaslatot nem tett. Választ nem igényel. Nem szükséges. és Örökségvédelmi Hivatala Balatonfüredi Járási Hivatal Járási Véleményt nem küldött. Választ nem igényel. Nem szükséges. Építésügyi Hivatala KH Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály Felhívja a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági tevékenység folytatása során, a nitrátérzékeny területeken, az 59/2008 FVM rendelet alapján a Helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásait be Választ nem igényel. Nem szükséges. Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága kell tartani. Az új körzeti erdőterv hatálybalépésének ideje január 1. Elfogadva. Pontosítás megtörtént. A KE2 kezelési egység bizonyos foltjai erdőtervi területen találhatók, Részben elfogadva. így a legeltetésre vonatkozó javaslatok jogszabályba ütköznek. Ezért az említett részterületeken a legeltetésre tett kezelési javaslatok mellőzését kérik mind az (e), mind a (h) pontnál. A KE2 kezelési egység égetésre tett önkéntesen vállalható előírásjavaslatai miatt kérik feltüntetni a évi XXXVII. törvény VI. fejezet (az erdőt károsító hatások elleni védekezés) Védelem a tűz ellen alfejezet megfelelő paragrafusainak feltüntetését a kötelezően betartandó előírásoknál. Elfogadva. Az (e) pont esetében az eredeti szöveget/véleményt fenntartjuk. A (h) pont esetében zárómondatként beszúrásra került: Az erdőtervi területen található gyepek hasznosításának is az extenzív legeltetés lenne a legmegfelelőbb módja, ezt azonban a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé. Kiegészítés megtörtént.

43 Véleményező Vélemény, javaslat Tervezői válasz Átvezetés, módosítás Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága A KE5 kezelési egység (d) pontja esetében véleményük szerint az érintett jelölő erdei élőhely védelme általánosságban nem indokolja a faállomány bárminemű használatának kerülését. A tervezése során a Natura 2000 elővizsgálati dokumentációba az alábbiak kerültek: Egészségügyi termelés csak az 5 m 3 /ha molyhos tölgy holtfa visszahagyása mellett végezhető; Fekvő és álló holtfa 5 m3/ ha mértékig visszahagyandó; A talajfelszín mindennemű károsítása tilos; A terület 5%-os mértékéig hagyásfacsoport kijelölése szükséges. A KE5 és KE8 kezelési egységek önkéntesen vállalható előírásjavaslatai közül az E04-et törölni javasolják (a kötelezően betartandó előírások között nevesített törvényben ez szerepel). A KE5 kezelési egység E10-es számú javaslata kapcsán álláspontjuk azonos a fent, a (d) pont kapcsán tettekkel. A KE5 kezelési egység E21-es intézkedésénél javasolják az 5-10 m 3 /ha holtfa megadását. A Natura 2000 fenntartási terv a kezelési egységekre vonatkozóan a gazdálkodó önkéntes vállalásaira tesz javaslatot, míg a körzeti erdőtervben foglalt korlátozások kötelező érvényűek. A fenntartási tervbe azok a természetvédelmi szakmai ajánlások kerülnek, melyek elsősorban a terület természetességi állapotának fenntartását vagy javítását, az ott található természeti értékek megmaradását célozzák, míg a körzeti erdőterv elsősorban a gazdálkodás lehetőségeit határozza meg. Elfogadva. Szintén azonos a fentivel. A mondat a kötött intézkedésjavaslati rendszerből került Nem szükséges. A kért törlés megtörtént. Nem szükséges. Nem szükséges. 43

44 Véleményező Vélemény, javaslat Tervezői válasz Átvezetés, módosítás átemelésre, ezért nem módosítható. Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága A KE5 kezelési egység E38 intézkedése kapcsán javasolják, hogy a tervezett szöveg módosításra kerüljön, még pedig olyan formában, 45/2015. (VII. 28.) FM rendelet 4. (7) - (9) bekezdésében megfogalmazottakat vegye figyelembe. Javasolják továbbá, hogy a megfogalmazás tartalmazza a mikroélőhelyeket tartalmazó hagyásfacsoportok összevonhatóságát több érintett erdőrészlet esetén akár külön részletben is. A KE5 kezelési egység E94 intézkedése kapcsán javasolják, hogy a tervezett szöveg módosításra kerüljön, még pedig olyan formában, hogy a 45/2015. (VII. 28.) FM rendelet 4. (10) bekezdésében megfogalmazottakat vegye figyelembe. A KE5 kezelési egység (h) pontjában szereplő, Több közösségi jelentőségű, odvas, holt fa jelenlétét igénylő rovar és emlősfaj jelenléte indokolja az egészségügyi termelések mellőzését mondat kapcsán javasolják, hogy a tervezett szöveg módosításra kerüljön, 45/2015. (VII. 28.) FM rendelet 4. (10) bekezdésében megfogalmazottakat vegye figyelembe. A KE6 kezelési egység (d) pontjában folytonos erdőborítást biztosító erdőművelés javasolt helyett folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok javasoltak megfogalmazás kerüljön. A KE6 és KE7 kezelési egységek (e) pontjában szereplő E33 intézkedés kapcsán: A 45/2015. (VII. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének pontja rögzítette a Balatonfüredi erdő- tervezési körzet esetén milyen esetekben alkalmazható tarvágás. Kérik ennek figyelembe vételét. A KE6, KE7 és KE8 kezelési egységek E38 intézkedése kapcsán ugyanazt javasolják, mint a KE5 kezelési egység esetében. A KE8 kezelési egység E22-es intézkedésénél javasolják az 5 m 3 /ha holtfa megadását. A mondat a kötött intézkedésjavaslati rendszerből került átemelésre, ezért nem módosítható. A mondat a kötött intézkedésjavaslati rendszerből került átemelésre, ezért nem módosítható. Álláspontunkat és a leírtakat fenntartjuk. Elfogadva. A rendeletben megfogalmazott előírások és a jelen tervben szereplő javaslat nincs ellentmondásban egymással. Ld. fent A mondat a kötött intézkedésjavaslati rendszerből került Nem szükséges. Nem szükséges. Nem szükséges. Módosítás megtörtént. Nem szükséges. Ld. fent Nem szükséges. 44

45 Véleményező Vélemény, javaslat Tervezői válasz Átvezetés, módosítás átemelésre, ezért nem módosítható. Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltség Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság A KE8 kezelési egység E94-es intézkedése kapcsán javasolják, hogy módosításra kerüljön, még pedig olyan formában, hogy a tervezett szöveg 45/2015. (VII. 28.) FM rendelet 4. (10) bekezdésében megfogalmazottakat vegye figyelembe. Az üzemtervezett kifejezés helyett kérik az erdőtervezett, erdőtervi, Országos Erdőállomány adattárban szereplő, Adattári, körzettervben szereplő kifejezések használatát. A mondat a kötött intézkedésjavaslati rendszerből került átemelésre, ezért nem módosítható. Elfogadva. Nem szükséges. A kért módosítások megtörténtek. Véleményt nem küldött. Választ nem igényel. Nem szükséges. Megállapítja, hogy a fenntartási terv nem tartalmaz olyan a termőföldet érintő változásokat, melyek során előzetesen fölvédelmi eljárást kell lefolytatni. Választ nem igényel. Nem szükséges. Véleményt nem küldött. Választ nem igényel. Nem szükséges. Megállapítja, hogy a terv a közlekedési területekre vonatkozó intézkedéseket nem tartalmaz. Javasolja a tervezési területen található utak megnevezésének (országos közút, helyi közút stb.) ingatlannyilvántartási felülvizsgálatát. Véleménye szerint a pontban a bányák bővítésére, kialakítására vonatkozó megszorítást célszerűbb volna olyan feltételrendszerhez kapcsolni, melynek vizsgálata során a bányászati tevékenység hatásainak vizsgálata eredményez egy olyan jogszabályi kritériumrendszerrel való összeegyeztethetőséget, amely a tervezési terület és azt befoglaló természetmegőrzési terület viszonyát egyértelműen feltárja. A felvetés nem tartozik a terv kompetenciájába. A megszorítás a magterületi besorolásból adódik. Nem szükséges. Nem szükséges. Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Véleményt nem küldött. Választ nem igényel. Nem szükséges. Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Elfogadva. A veszélyeztető tényezők közé javasolja felvenni az illegális területfoglalásokat és beépítéseket, melyek a határos belterületek és zártkertek irányából érkezhetnek és melyekkel kapcsolatban egy pontos határfelmérést és kijelölést szükségesnek tart. A veszélyeztető tényezők közé bekerült az E és az E

46 Véleményező Vélemény, javaslat Tervezői válasz Átvezetés, módosítás Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szükségesnek tartja a Veszprémfajszi legelőerdő mint kiemelt gazdálkodástörténeti részterület rekonstrukcióját. Elfogadva. A KE8 kezelési egységhez, mint élőhelyrekonstrukciós javaslat, beépítésre került Gazdálkodók Bakonyerdő Zrt. Balatonfüredi Erdészete A terv Körzeti erdőtervek és üzemtervek pontjánál kérik Elfogadva. Pontosítás megtörtént. pontosítani az erdőtervekre vonatkozó hatálybalépéseket. A terv Körzeti erdőtervek és üzemtervek pontjába a következőt szükségesnek tartja beépíteni: A körzeti erdőtervezés az egyeztetési folyamatok mentén figyelembe veszi, és előzetes hatásbecsléssel értékeli a körzeti erdőterv NATURA területeket érő hatásait, így az erdőgazdálkodás alapját képező erdőterv határozat kielégíti a 275/2004 (X.8.) Korm. rendelet előírásait. Kérik a Általános, gazdálkodáshoz nem köthető intézkedések pont esetében A tervezési területen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, új nyomvonalú utak kialakítása, földutak stabilizált, vagy burkolttá alakítása nem kívánatos. kitételt az alábbi mondattal bővíteni: Kivételt képez a kíméletes erdőgazdálkodás érdekében történő szállítópálya fejlesztése, bővítése. A 3.1. fejezet További célkitűzések: részének első mondta az alábbi módon kerüljön kiegészítésre: Az erdőgazdálkodás során az erdőszegélyek, illetve az erdők cserjeszintjének kímélete, elsődlegesen a nem vágásos üzemmódú erdők tekintetében. Elfogadva. Elfogadva. Elfogadva. A kért kiegészítés megtörtént. A kért kiegészítés megtörtént. A kért kiegészítés megtörtént. Magángazdálkodók Nem érkezett észrevétel. Választ nem igényel. Nem szükséges. További célcsoportok Lakosság Nem érkezett észrevétel. Választ nem igényel. Nem szükséges. Civil szervezetek (Fenntartható Élet és Környezet Egyesület) Hiányolják a kezelési irányelvek kidolgozásakor figyelembe vett fajok közül a Vertigo moulinsiana és Vertigo angustior csigafajokat, illetve azt, hogy más, a nagy szarvasbogárhoz és nagy hőscincérhez hasonló igényű fajok miért nem szerepelnek a tervi részben (pl. gyászcincér). A terület adatlapjának frissítése az alapdokumentáció összeállítását követően történt. A Vertigo moulinsiana és Vertigo angustior fajok belekerültek a kezelési irányelveket meghatározó fajok közé, a gyászcincér pedig a javasolt jelölő fajok közé. 46

47 Véleményező Vélemény, javaslat Tervezői válasz Átvezetés, módosítás Civil szervezetek (Fenntartható Élet és Környezet Egyesület) Civil szervezetek (Fenntartható Élet és Környezet Egyesület) Civil szervezetek (Fenntartható Élet és Környezet Egyesület) A mésztufás források miért nem szerepelnek a gazdálkodásra vonatkozó intézkedés-javaslatokat meghatározó értékek között? A Natura 2000 területen is jelentkezik a környező ingatlanokhoz köthető szemételhelyezés. Mit lehet ez ellen tenni? Hogyan lehetne a Natura 2000 terület határait módosítani? Rossz területeket kivenni, másokat betenni? Azok élőhelytérképen ábrázolható, kezelési egységbe vonható jelölő, vagy egyéb élőhely formájában nincsenek jelen a területen, ezért megvédésükre irányuló megjegyzésként lehet utalni. Gazdálkodáshoz nem köthető, összességében alárendelt problémaként jelentkezik. A tervben veszélyeztető tényezőként szerepel. A terv kompetenciájába nem tartozó, a területkijelölés folyamata hivatalosan lezárult, törlésre csak a vonatkozó Bizottsági útmutatás alapján, bizonyos feltételek fennállása, valamint a Bizottság hozzájárulása alapján kerülhet sor. A tervezési területen ez nem indokolt, és nagyobb változtatások nem is várhatók. A Általános, gazdálkodáshoz nem köthető intézkedések fejezetbe az alábbi módosított mondat került: Források és vízfeltörési helyek térségében biztosítani kell a mésztufa képződmények, valamint az azokon előforduló vegetáció védelmét. Nem szükséges. Nem szükséges. 47

48 Véleményező Vélemény, javaslat Tervezői válasz Átvezetés, módosítás Civil szervezetek (Fenntartható Élet és Környezet Egyesület) Más irányból nem érkezett érdemi észrevétel. A völgyek növényzetének védelme érdekében is fontos lenne a területen az élővizek jelenlegi állapotának megtartása. Elfogadható. A KE7-es kezelési egység (d) Gazdálkodáshoz nem köthető általános kezelési javaslatainak vonatkozó mondata az alábbiak szerint módosult: A kezelési egységben található élőhelyek a klímaváltozás miatt kiemelten veszélyeztetettek, fennmaradásuk érdekében szükséges a folyamatos erdőborítás, sziklai élőhelyek, törmeléklejtők esetében a teljes bolygatatlanság biztosítása, továbbá a völgytalpi vízfolyások folyamatos ökológiai vízkészletének biztosítása. 48

49 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

50 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok Éghajlati adottságok A tervezési terület a Balaton-felvidék és kismedencéi kistáj része. A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz (de már a mérsékelten nedves határán). Az évi napfényes órák összege közötti (nyáron ~800, télen ~190). Az évi középhőmérséklet 10 C körüli. Az utolsó tavaszi fagyok leginkább április 8 és 12 között, míg az első ősziek beköszöntése október körül legjellemzőbb. Az év legmelegebb napján sokévi átlag szerint 33,5-34,0 C-ig melegszik a levegő; a téli abszolút minimumok átlaga -14,0 C körüli. Az évi csapadékmennyiség 600 mm, a vegetációs időszaké mm. A hótakarós napok átlagos száma körüli, az átlagos maximális hóvastagság ~20 28 cm. A terület ariditási indexe 1,04 1,08 körüli. A leggyakoribb szélirány az É-i, az átlagos szélsebesség 3 m/s (Dövényi 2010) Vízrajzi adottságok A tervezési területnek a Balaton felé van lefolyása, mely a nagyobb völgyek számottevőbb vízfolyásaiba (Hidegkúti-Séd, Séd/Kéki-patak, Csopaki-séd, Lovasi-patak) szedődik össze. Vízhiányos terület különösen a nyár végén és ősszel. A vízfolyásokat időszakos vízszállítás mellett 8 m 3 /s körüli vízhozam jellemzi. A tervezési területen nagyszámú forrás található (fontosabbak: Balatonfüred: Bereki-forrás, Kereszthegy alatti-forrás, Koloska-völgyi felső Tóforrás, Koloska-völgyi kis források, Nosztori-völgy felső Ny-i forrás, Völgyszorosi-forrá; Felsőörs: Szentkereszthegyi-forrás, Királykúti-völgy II.-forrás, Savanyúkút-forrás), vízhozamuk változó zömmel alacsony. A területen a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú talajvíz mennyisége nem számottevő, összefüggő, 4 6 méteren lévő talajvízszint csak a völgyekben van. A régióban a talajvíz keménysége 35 nk körüli, a szulfáttartalom 60 mg/l alatti, a nitrát sok helyen koncentrálódik. A rétegvíz mennyisége csekély. A térségben az artézi kutak száma kicsi, mélységük a 100 métert alig haladja meg, de termelt vízmennyiségük számos helyen jelentős (Dövényi 2010) Talajtani adottságok A dolomitfelszíneken köves-sziklás váztalajok, illetve fekete és barna rendzinák vannak jelen. A bevágódó völgyek talajainak zöme is rendzina, ill. váztalaj, de az összefolyásos területekben, vápákban kissé hizlalja a rendzinákat a lerakott lejtőhordalék talaj. Az összefüggő erdőfoltok alatt barna erdőtalaj található, de a vastagabb termőrétegű rendzinákon már jelentkeznek erdő jellegű genetikai folyamatok (kilúgzás, gyenge agyagosodás). Az alacsonyabb lejtőkategóriák mellett elsősorban a barna erdőtalajok többé-kevésbé kilúgozott változatai, szép kifejlődésű Ramann-féle barna erdőtalajok és agyagbemosódásos barna erdőtalajok fordulnak elő. A patakos völgytalpakon általában kolluviált talajok találhatók, nem nagy vastagságban (10 60 cm). 50

51 1.2. Természeti adottságok A terület növényföldrajzi szempontból Dunántúli-középhegység flóravidék (Bakonyicum) területén a Balatonicum flórajáráshoz tartozik. A Balaton-felvidéken, a Balatonfüredtől Balatonalmádiig húzódó déli hegyvonulaton található Magyarországon a legtipikusabb szubmediterrán vegetáció. A táj geomorfológiai sokféleségének köszönhetően az extrém meleg déli lejtőktől, a zárt, hűvös, sziklás völgyeken át, a fennsíkokig és a kiszélesedő patakvölgyekig igen változatos felszínek jellemzik a tájat. A dolomit és mészkő alapkőzet uralkodik, amelyen fiatalabb laza üledékek (lösz, alluvium, lejtőhordalék stb.) változó vastagságú foltokban van jelen. A terület növényvilágának fajgazdagsága kimagasló. Kiemelést érdemel a molyhos tölgyes, karsztbokorerdő, lejtősztyep, sziklagyep élőhelymozaik, valamint a sziklás termőhelyű karszterdők, ahol szobányi területeken növényfaj előfordulása sem ritka, közöttük védett növényfajok sorával. Védett növényfajok tekintetében e Natura 2000 terület szintén kimagasló értékkel bír, a védett növényfajok száma meghaladja a százat. A területen ismerték fel korábban, hogy a molyhos tölgyes ("Orno-Quercetum"=Vicio sparsiflorae-quercetum pubescentis) a Balaton-felvidéken zonális erdőtársulásként is jelen van. A vizsgált terület déli vonulatán plakor szituációban is molyhos tölgyes erdők állnak, de meg kell jegyezni, hogy itt a talajtani adottságok a köves-sziklás rendzinák alapján edafikusnak kell tekinteni a molyhos tölgyes jelenlétét. A napjainkra nagyrészt beépített lankás déli lejtőkön és a Balaton menti hegylábon valóban zonális molyhos tölgyesek feltételezhetők. A fennsíki részeken, a Balatonfüredi-erdő TT északi, északnyugati harmadában a cserestölgyes (Fraxino orno-quercetum cerris) a jellemző, zonális vegetációtípus. A cseres és molyhos tölgyes ma észlelhető határa nagyjából megfelel a természetes termőhelyi (talajtani és klimatikus) határnak (persze kisebb cseresített molyhos tölgyes termőhelyek vannak). A legtipikusabb cseres-tölgyesek a jobb talajú fennsíki és lankás térszíneken állnak. Azt is meg kell jegyezni az erdőhasználatok tekintetében is jelentős különbségek vannak. A jobb termőhelyű cseresek, vágásos, fatermelési célú állományokként bolygatottak, ellenben a gyengébb termőhelyű molyhos tölgyesek között gyakoriak a jó természetességű állományfoltok. A cseres-tölgyes erdők jellemző növényfajai a középhegységben általánosan jellemző fajokon túl, a fehér pimpó (Potentilla alba), a vitéz bükköny (Vicia cassubica), a cserlevelű saláta (Lactuca quercina), a nagyvirágú (Viola riviniana) és a csodás ibolya (Viola mirabilis). Ritka, de leginkább a cseresekben jelenik meg az epergyöngyike (Muscari transilvanicum). A molyhos tölgyesek megkülönböztető fajai közül a Haller sás (Carex halleriana), a bajuszoskásafű (Piptatherum virescens), a pusztai szélfű (Mercurialis ovata), a pilisi bükköny (Vicia sparsiflora) és a bokros koronafürt (Hippocrepis emerus) érdemel kiemelést. A területen a mélyebb völgyekben alakul ki gyertyános-tölgyes (Corydalido pumilae- Carpinetum) élőhely. Termőhelyeinek egy részén atipikus, cseresített állományok találhatók, de a gyepszint mezofil fajai segítségével a gyertyános-tölgyes határai még egyértelműen térképezhetők. A gyertyános-tölgyesek néhány jellemző, a cseres-tölgyes termőhelyeken hiányzó növényfaja a területen: kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), kapotnyak (Asarum europaeum), pézsmaboglár (Adoxa moschatellina), ujjas sás (Carex digitata). Több völgyben előfordul a farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia), a dunai csillagvirág (Scilla vindobonensis) és a májvirág (Hepatica nobilis). A terület ritka montán növénye a bókoló fogasír (Dentaria enneaphyllos). Növényföldrajzi szempontból jelentős a kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum) előfordulása, amely elsősorban a Balatonfüred körüli gyertyánostölgyesekben él, de cseresekben és sziklás erdőkben is megjelenik. Különösen a meredek, sziklás lejtőkkel jellemezhető dolomitterület völgyeiben alakulnak ki elegyes-karszterdők és törmeléklejtő-erdők (Fago-Ornetum, Primulo veris-tilietum cordatae). 51

52 Az ilyen termőhelyek jelentős részén történt feketefenyvesítés. A karszterdők, sziklás erdőkben a mezofil és szárazerdei fajok keveredése jellemző, jó élőhelyjelző fajai a területen a fehér sás (Carex alba) és a dombi ibolya (Viola collina). Sziklakibúvások körül, nagysziklás részeken több ponton előfordul a terpedt koronafürt (Coronilla vaginalis), a dunai berkenye (Sorbus danubialis), a pannon berkenye (Sorbus pannonica), a piros és fekete madárbirs (Cotoneaster integerrimus, C. niger). A felsőörsi Kopasz-hegyen és lovasi Atya-hegyen egy Bakony-vidéki bennszülött berkenye-faj (Sorbus udvardyana /S. pelsoiensis/ sensu Németh) szép populációja él, az északra néző, erdős sziklás lejtőn. A területen csak a Koloska-sziklán él a szirti ternye (Aurinia saxatilis) reliktum populációja. Dombhátakon szigetszerűen és a meredek déli lejtőkön igen jellemző a területen a cserszömörcés-karsztbokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis) kialakulása. Ez a vegetációtípus hazánkban itt a leggazdagabb szubmediterrán fajokban. Ez az élőhely az érintkező lejtősztyep (Chrysopogono-Caricetum humilis, Festuco valesiacae-stipetum capillatae, Salvio-Festucetum sulcatae /fragmentálisan/), félszárazgyep (Sanguisorbo minoris- Brometum erecti, Polygalo majoris-brachypodietum pinnatae) sziklagyep (Seselio leucospermi-festucetum pallentis, Stipo eriocauli-festucetum pallentis) és zárt molyhos tölgyes foltokkal terület kiemelkedő természeti értékének tekintendő. Ehhez az élőhelykomplexhez kötődik a védett fajok túlnyomó része is. A Natura 2000 fajok közül a magyar gurgolya (Seseli leucospermum) a terület néhány sziklagyepjében, a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) a déli vonulat bokorerdő-lejtősztyep élőhelyein fordul elő. E xerotherm gyepek és erdők néhány jellemző növényfaja a területen: őszi csillagvirág (Prospero elisae), vetővirág (Sternbergia colchiciflora), ezüstös útifű (Plantago argentea), apró nőszirom (Iris pumila), de a száraz gyepek, bokorerdők védett fajainak sora igen hosszan folytatható. Bokorerdőkben szinte általános a területen a vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) és a gérbics (Limodorum abortivum), igen ritka orchideafajok is jellemzőek, így pl. Holub-bangó (Ophrys holubyana), majomkosbor (Orchis simia). Növényföldrajzi szempontból igen jelentős a számos pontos előforduló nizzai zörgőfű (Crepis nicaensis). A szélesebb völgyek régi irtásain kaszált és legeltetett gyepek is találhatók, itt mocsárrétek, kaszálórétek, üde cserjések, kisebb magassásosok és nádasok is hozzájárulnak a terület élőhelyi és faji sokféleségéhez. A tervezési terület méretéből és számos részterületen mutatkozó jó természetességi állapotából adódóan változatos, értékes, a Balaton-felvidék állatföldrajzi vonásait leképező faunával bír. A védett pókfajok közül a Péter-hegyről ismert a magyar aknászpók (Nemesia pannonica), a meleg dolomitlejtőkön többfelé előfordul a bikapók (Eresus kollari), a Sárkány-völgyből és a Malom-völgyből ismert a tölgyestorzpók (Atypus affinis). A tervezési területen előforduló egyenesszárnyú fajok közül a terület sziklagyep-bokorerdő mozaikjaiban leginkább jellemző, tipikus Balaton-felvidéki melegkedvelő színezőelemként ismert kis hegyisáskát (Pezotettix giornae) és németszöcskét (Rhacocleis germanica) kell kiemelni. Különösen gazdag a terület bogárfaunája, melynek legfontosabb értékeit természetesen az erdőterületeken általánosan elterjedt, Natura 2000 [nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)], továbbá a lokális előfordulású kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) és skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) fajok jelentik. Mellettük az erdőterületek tipikus védett fajai még a gyászcincér (Morimus funereus) és a kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus). A védett futóbogarak közül a nagyobb völgyekben (Sárkány-völgy, Kékivölgy, Király-kúti-völgy, Malom-völgy) jellemzően előfordul a bőrfutrinka (Carabus coriaceus), a selymes futrinka (Carabus convexus), a ligeti futrinka (Carabus nemoralis), a dunántúli kékfutrinka (Carabus germari exasperatus), az aranypettyes futrinka (Carabus hortensis) és a mezei futrinka (Carabus granulatus). A gyászbogarak közül ki kell emelni a 52

53 tipikusan a Balaton-felvidéken elterjedt cirpelő gyászbogár (Enoplopus velikensis) számos ismert előfordulását a tervezési terület erdőterületein, valamint a védett magyar gyászbogár (Pedinus hungaricus) Tamás-hegyről ismert állományát. A kisebb lejtőszögű, dúsabb szárazgyepeken és azok környezetében a védett bogárfajok közül jellemző a hosszúcsápú szalmacincér (Calamobius filum), a hengeres szalmacincér (Theophilea subcylindricollis) és a pompás virágbogár (Cetonischema aeruginosa) előfordulása. A bogárfaunához hasonlóan gazdag a terület lepkefaunája. A nyílt száraz gyepekben az olyan Balaton-felvidéken elterjedt fajok, mint a fecskefarkú lepke (Papilio machaon) és a kardoslepke (Iphiclides podalirius) mellett ki kell emelni a sziklai fehérlepke (Pieris ergane) állományait. Utóbbi a Balaton-felvidéken elsősorban Csopak és Balatonfüred térségének fontos színező eleme, a Bakonyvidéken nagy kiterjedésű, összefüggő élőhelyei a Veszprém Várpalotai-fennsíkon találhatók. A Tamás-hegy térségéből ismert a Natura 2000 lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) szárazgyepi alakja. A száraz gyepek cserjésedő foltjai, illetve erdőszegélyekkel képzett sávjai jelentik a fő élőhelyét a Natura 2000 sárga gyapjasszövőnek (Eriogaster catax). A völgyek üde erdőszegélyei olyan általánosabb elterjedésű védett lepkefajok megtelepedésének kedveznek, mint a kék lonclepke (Limenitis reducta), a kis apollólepke (Parnassius mnemosyne), a dolomit-kéneslepke (Colias chrysotheme), a nagy színjátszólepke (Apatura iris) és a kis színjátszólepke (Apatura ilia). Ugyancsak a tervezési terület erdős völgyeiben jellemzők az üde erdők lágyszárú növényzetén fejlődő, Natura 2000 csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) előfordulásai. A Koloska-völgy térségéből ismert a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) állománya. A Nosztori- és a Koloskavölgyből ismert a Natura 2000 nagy tűzlepke (Lycaena dispar) előfordulása. A tervezési terület részterületeinek zöme nem alkalmas számottevő szitakötő-együttes kialakulásához. Az olyan foltok azonban, mint például a Koloska-forráshoz kapcsolódó vízterek, vagy a Tódi-mocsár, jelentős mértékben gazdagítják a lokális faunát. Koloska-forrás térségéből védett faj egyelőre nem került elő, a Tódi-mocsár területén viszont fejlődik a védett lápi acsa (Anaciaeschna isosceles) és a pataki szitakötő (Orthetrum brunneum). A tervezési terület ugyan általános vonatkozásban mérsékelten vízhiányosnak tekinthető, egyes részterületei alkalmas kétéltűek fejlődéséhez. Ennek megfelelően olyan gyakoribb fajok, mint a pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), a barna varangy (Bufo bufo) és az erdei béka (Rana dalmatina) rendszeres és általános előfordulása mellett a Malom-völgyből ismert a Balatonfelvidéken ritkának számító mocsári béka (Rana arvalis wolterstorffi). A hüllő közül különösen gyakori a területen a fürge gyík (Lacerta agilis) és a zöld gyík (Lacerta viridis). A tervezési terület kiterjedése, élőhelyi változatossága, jelentős mértékű erdőborítottsága gazdag madárvilágnak teremt megtelepedési lehetőséget mind táplálkozás, mind fészkelés vonatkozásában. Az állandó és lokálisan költő fajok közül kiemelendő az itteni erdőterületeken jellegzetes és gyakoribb fekete harkály (Dryocopus martius) és közép fakopáncs (Dendrocopos medius) Natura 2000 fajok, valamint a cserjések területén elterjedt, szintén Natura 2000 tövisszúró gébics (Lanius collurio). A további, természetvédelmi szempontból fontosabb fajok közül a Robogó-völgy és a Koloska-völgy térségében fészkel a fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster), valamint a Koloska-völgyben a fokozottan védett holló (Corvus corax). Az emlősfauna természetvédelmi szempontból legjelentősebb tagjai az idős erdőfoltokhoz kötődő Natura 2000 hegyesorrú denevér (Myotis blythii) és nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus). Az Á-NÉR/Natura 2000 térkép élőhelyeinek területi és százalékos adatai Á-NÉR Á-NÉR név Terület Terület Natura 2000 kód (ha) (%) kód B5 Nem zsombékoló magassásrétek 1,48 0,04 D34 Mocsárrétek 1,76 0, G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek 0,12 0,

54 Á-NÉR Á-NÉR név Terület Terület Natura 2000 kód (ha) (%) kód H2 Felnyíló mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek 0,91 0,03 *6240 H2 H3a Felnyíló mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek Köves talajú lejtősztyepek 4,39 0,13 *6240 H2 H3a OC P2b Felnyíló mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek Köves talajú lejtősztyepek Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Galagonyáskökényes-borókás száraz cserjések 68,37 1,95 *6240 H3a OC Köves talajú lejtősztyepek Jellegtelen szárazfélszáraz gyepek 1,61 0,05 *6240 H3a OC P2b Köves talajú lejtősztyepek Jellegtelen szárazfélszáraz gyepek Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések 4,22 0,12 *6240 J5 RB Égerligetek Puhafás pionír és jellegtelen erdők 8,16 0,23 *91E0 K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek 89,37 2,55 *91G0 K2 J5 RB Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Égerligetek Puhafás pionír és jellegtelen erdők 5,06 0,14 *91G0 K2 RC Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők 42,74 1,22 *91G0 K2 RC S1 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Ültetett akácosok 3,18 0,09 *91G0 K2 RC S4 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Erdei- és feketefenyvesek 22,80 0,65 *91G0 K2 RD Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Tájidegen fafajokkal elegyes jellegtelen erdők és ültetvények 0,53 0,02 *91G0 L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek 666,42 19,03 *91H0 L1 P8 RC Mész- és melegkedvelő tölgyesek Vágásterületek Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők 46,16 1,32 *91H0 L1 RC Mész- és melegkedvelő tölgyesek Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők 32,87 0,94 *91H0 L1 RC P2b S4 Mész- és melegkedvelő tölgyesek Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Galagonyás-kökényesborókás száraz cserjések Erdei- és feketefenyvesek 63,58 1,82 *91H0 L1 S4 Mész- és melegkedvelő tölgyesek Erdei- és feketefenyvesek 210,54 6,01 *91H0 L2a Cseres-kocsánytalan tölgyesek 734,47 20,98 91M0 Cseres-kocsánytalan tölgyesek Vágásterületek Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők 386,07 11,03 91M0 L2a P8 RC L2a RC L2a RC P2b S4 L2a RC S1 L2a RC S4 Cseres-kocsánytalan tölgyesek Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők 120,85 3,45 91M0 Cseres-kocsánytalan tölgyesek Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Galagonyás-kökényesborókás száraz cserjések Erdei- és feketefenyvesek 5,63 0,16 91M0 Cseres-kocsánytalan tölgyesek Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Ültetett akácosok 28,25 0,81 91M0 Cseres-kocsánytalan tölgyesek Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Erdei- és feketefenyvesek 161,96 4,63 91M0 Cseres-kocsánytalan tölgyesek Erdei- és feketefenyvesek 118,25 3,38 91M0 L2a S4 LY2 Törmeléklejtő-erdők 13,86 0,39 *9180 LY2 S4 Törmeléklejtő-erdők Erdei- és feketefenyvesek 21,70 0,62 *9180 LY4 Tölgyes jellegű sziklaerdők, tetőerdők 11,69 0, LY4 S4 Tölgyes jellegű sziklaerdők, tetőerdők Erdei- és feketefenyvesek 14,32 0,

55 Á-NÉR Á-NÉR név Terület Terület Natura 2000 kód (ha) (%) kód M1 Molyhos tölgyes bokorerdők 36,23 1,03 *91H0 M1 H4 H2 Molyhos tölgyes bokorerdők Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Felnyíló mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek 65,11 1,86 *91H0 *6210 *6240 M1 L1 Molyhos tölgyes bokorerdők Mész- és melegkedvelő tölgyesek 98,05 2,80 *91H0 OB Jellegtelen üde gyepek 10,57 0,30 OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek 29,97 0,86 OC H3a P2b S4 Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Köves talajú lejtősztyepek Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések Erdei- és feketefenyvesek 12,08 0,34 OC P2b Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Galagonyáskökényes-borókás száraz cserjések 65,84 1,88 Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Erdei- és OC S4 P2b OC P45 L2a RC P45 P2b OC feketefenyvesek 0,49 0,01 Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek 13,12 0,37 Fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők 124,84 3,57 91M0 Fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek 65,60 1,87 91M0 Puhafás pionír és jellegtelen erdők Üde és nedves cserjések 10,51 0,30 RB P2a RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők 4,09 0,12 S2 Nemesnyárasok 0,33 0,01 S2 RB Nemesnyárasok Puhafás pionír és jellegtelen erdők 0,24 0,01 S4 Erdei- és feketefenyvesek 6,15 0,18 T1vf Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák/vadföld 27,79 0,79 U4 Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók 7,26 0,21 U6 Nyitott bányafelületek 0,19 0,01 Nyitott bányafelületek Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések 7,72 0,22 U6 OC P2b U11 Út- és vasúthálózat 18,67 0,53 U11 OC Út- és vasúthálózat Galagonyás-kökényes-borókás 5,37 0,15 *kiemelt jelentőségű jelölő élőhely A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) A 6240* Szubpannon sztyeppék A 91G0* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal 91H0* Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel A 91M0 Pannon cseres-tölgyesek A 5130** Boróka (Juniperus communis)-formációk fenyéreken vagy mészkedvelő gyepekben A B (»D) 8160* Közép-Európa domb- és hegyvidéki mészkő-törmeléklejtői B (törlendő) 8210 Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel B (törlendő) 55

56 Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 6210* Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei új D 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei új D 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) új D alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 9150 A Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei új D mészkövön *kiemelt jelentőségű jelölő élőhely ** Az aktuális térképezés során született eredmények alapján a tervezési területen elenyésző a kiterjedése, ezért reprezentativitását javasolt B-ről D-re módosítani. Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 9180* Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői új C Élőhely neve: Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) Élőhely kódja: 6190 (néhány előfordulása korábban 8210-ként került rögzítésre) Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Meredek déli lejtőkön, bokorerdő tisztásokon és nagyobb sziklabúvások körül fordulnak elő. ld térkép Natura adatlap alapján 34,9 ha, élőhelytérkép alapján 0,12 ha, az eltérés oka az adatszolgáltatás módszertani különbsége (korábban becslés, jelen tervben részletes térképezés). Az árvalányhajas nyílt sziklagyepek uralkodnak, a deres csenkeszes, még nyíltabb típus általában csak néhány tíz négyzetméternyi foltokban jelenik meg. Növénytársulástani besorolás szerint a sziklagyepek Stipo eriocauli-festucetum pallentis (Zólyomi 1958) Soó 1964 és a Seselio leucospermi- Festucetum pallentis Zólyomi (1936) 1958 asszociációhoz tartoznak. Néhány sziklagyepben a magyar gurgolya (Seseli leucospermum) is előfordul. A nyílt sziklagyepek számos további, a terület csaknem egészén elterjedt védett fajok többel között az ezüstaszott (Paronychia cephalotes), a sulyoktáska (Aethionema saxatile), a pézsmahagyma (Allium moschatum), a kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis), az árlevelű len (Linum tenuifolium), az apró nőszirom (Iris pumila), a sárga kövirózsa (Jovibarba hirta) és a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon). A Németh-Seregélyes szerinti besorolás alapján az állományok többsége jó (4) természetességi állapotú. A tervezési terület szinten közepesen, bizonyos részterületeken jelentősebben veszélyeztetett. Az ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak használatához, elsősorban azonban ezek állandó áthelyeződéséhez kapcsolható taposási és eróziós károk, a túrázás, lovaglás és más, nem gépesített járművel végzett közlekedés hasonló hatásai, terepjáróval végzett tevékenység veszélyezteti.. 56

57 Idegenhonos inváziós növényfajok, elsősorban a bálványfa (Ailanthus altissima) gyakori jelenléte és helyenkénti, foltokban tömeges, terjedése is veszélyezteti. Inert hulladék valamint lakossági szilárd hulladék elhelyezés is érinti. A folyamatos városiasodás és a diszperz(tanyasias) emberi jelenlét ugyancsak veszélyeztető tényezőként jelentkezik. Élőhely neve: Élőhely kódja: 6240* Szubpannon sztyeppék Élőhely előfordulásai a területen: Déli kitettségű hegyoldalakon, cserjésekkel, molyhos tölgyesekkel mozaikoltan fordul elő.ld térkép Élőhely kiterjedése a területen: Natura adatlap alapján 178,48 ha, élőhelytérkép alapján 101,21 ha, eltérés oka adatszolgáltatás módszertani különbsége (korábban becslés, jelen tervben részletes térképezés). Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: A területen köves talajú lejtősztyepek, jó és löszös talajú lejtősztyepek egyaránt jellemzőek. Az élőhely a H2 és H3a Á- NÉR élőhelyek egymással és cserjésekkel mozaikoló állományokban, leginkább a délies lejtőkön, leggyakrabban molyhos tölgyesek és bokorerdők kisebb-nagyobb tisztásain jellemző. Növénytársulás szinten a Festuco valesiacae-stipetum capillatae Sillinger 1930 és a Chrysopogono-Caricetum humilis Zólyomi (1950) 1958 azonosítható. A gyepek domináns gyepképző fajai a vékony csenkesz (Festuca valesiaca), a barázdált csenkesz (Festuca rupicola), a lappangó sás (Carex humilis), a pusztai árvalányhaj (Stipa joannis), az élesmosófű (Chrysopogon gryllus), a szürke fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) és a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata). Védett növényfajokban igen gazdag élőhely, jellemző fajai például a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a vetővirág (Sternbergia colchiciflora), a kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis), a selymes peremizs (Inula oculus-christii), a hengeresfészkű peremizs (Inula germanica), a selymes boglárka (Ranunculus illyricus), a pusztai árvalányhaj (Stipa joannis), a csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima), a fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), az árlevelű len (Linum tenuifolium), az apró nőszirom (Iris pumila), az őszi csillagvirág (Prospero elisae), a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), a nyúlánk sárma (Ornithogalum brevistylum), a vitézvirág (Anacamptis pyramidalis), a gérbics (Limodorum abortivum), a homoki vértő (Onosma arenaria) és az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris). A ritka védett fajok közül meg kell említeni a Holuby-bangót (Ophrys holubyana) és a majomkosbort (Orchis simia). Az állományok többsége a Németh-Seregélyes szerinti besorolás alapján jó (4) természetességi állapotú, de előfordulnak közepes (3) természetességi állapotú foltok is. Fennmaradásuk szempontjából igen kedvező az a mozaikos élőhely-szerkezet, amelyben előfordulnak. A cserjésekkel, xerotherm tölgyesekkel váltakozva megjelenő sztyeprétek ellenállóbbak lehetnek a klímaváltozás okozta negatív hatásoknak. A tervezési terület szinten közepesen, bizonyos részterületeken jelentősebben veszélyeztetett. A tájhasználat teljes hiánya, a pásztorkodás felhagyása, a legeltetés hiánya az élőhely hosszabb távú becserjésedését eredményezné. A túllegeltetés viszont szintén az élőhely 57

58 diverzitását és hosszabb távon fennmaradását veszélyeztetné. Az ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak használatához, elsősorban azonban ezek állandó áthelyeződéséhez kapcsolható taposási és eróziós károk, a túrázás, lovaglás és más, nem gépesített járművel végzett közlekedés hasonló hatásai, terepjáróval végzett tevékenység veszélyezteti. Idegenhonos inváziós növényfajok, elsősorban a bálványfa (Ailanthus altissima) gyakori jelenléte és helyenkénti, foltokban tömeges, terjedése is veszélyezteti. Inert hulladék valamint lakossági szilárd hulladék elhelyezés is érinti. A folyamatos városiasodás és a diszperz(tanyasias) emberi jelenlét ugyancsak veszélyeztető tényezőként jelentkezik. A folyamatos városiasodás és a diszperz(tanyasias) emberi jelenlét ugyancsak veszélyezteti. Élőhely neve: Élőhely kódja: 6440 Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely kiterjedése a területen: Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei A felsőörsi Malom-völgyben és Koloska-völgyben az alsó szakaszon, a völgytalp síkján, régi erdőirtás eredetű, de évszázadok óta gyepként hasznosított területen itt-ott még felismerhetők mocsárrét-állományok, ld térkép 1,76 ha Élőhely jellemzése: Cönotaxonómiailag részletesen nem tanulmányozott mocsárrétek, mocsárrétfoltok ismerhetők fel a területen. réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa), réti csenkesz (Festuca pratensis), fehér tippan (Agrostis alba) egyaránt előfordul egyes foltokon típusalkotóként. A terület mocsárrét foltjainak jellemző kísérőfajai általános mocsárréti elemek: szürke aszat (Cirsium canum), fekete nadálytő (Symphytum officinale), pelyhes selyemperje (Holcus lanatus), kúszó boglárka (Ranunculus repens), réti boglárka (Ranunculus acris), hosszúlevelű mentha (Mentha longifolia), indás pimpó (Potentilla reptans), libapimpó (Potentilla anserina), réti füzény (Lythrum salicaria), réti bolhafű (Pulicaria dysenterica). Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: A Németh Seregélyes szerinti besorolás alapján közepes (3) természetességű állományok. Erősen veszélyeztetett. A Koloska-völgyben az állományokat a kaszálás hiánya, a felsőörsi Malom-völgyben a túllegeltetés veszélyezteti. Élőhely neve: Élőhely kódja: 91E0* Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése: Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) A felsőörsi Malom-völgy alsó szakaszán, ld térkép 8,16 ha Cönotaxonómiailag részletesen nem tanulmányozott égerligetek találhatók a területen. A felsőörsi Malom-völgy alsó szakaszán a patak mentén található égeres (és égeres-füzes) állományok részben RB Á-NÉR kategóriával azonosíthatók. Különlegesebb karakterfajuk nem jellemző a területen, általában általános 58

59 Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: mocsári és üde erdei fajok jellemzők a gyepszintben, pl. mocsári gólyahír (Caltha palustris), mocsári sás (Carex acutiformis), közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris), podagrafű (Aegopodium podagraria), réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), réti angyalgyökér (Angelica sylvestris), szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana). A Németh Seregélyes szerinti besorolás alapján közepes (3) természetességű állományok. Veszélyeztetett. Az eutrofizáció és ezzel összefüggésben a gyomosodás, invazív gyomok tömeges megjelenése veszélyezteti. Élőhely neve: Élőhely kódja: 91G0* Élőhely előfordulásai a területen: Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal A Pécsely feletti völgyekben és a Barnag és Pécsely közötti platón. ld térkép Élőhely kiterjedése a területen: Natura adatlap alapján 69,79 ha, élőhelytérkép alapján 163,68 ha, eltérés oka az adatszolgáltatás módszertani különbsége (korábban becslés, jelen tervben részletes térképezés) Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Enyhe északi lejtőkön tipikus gyertyános-tölgyesek (Corydalo pumilae-carpinetum) állnak. A völgyi állományok mezofil karaktere kifejezett. A lombkorona szinteket a gyertyán, a kocsánytalan tölgy, a vadcseresznye, a kislevelű hársa, a barkóca berkenye és gyakran minden bizonnyal erdészeti hatásra a cser alkotja. A terület gyertyános-tölgyeseinek gyepszintjében a legfontosabb Fagetalia elemek az erdei varfű (Knautia drymeia), a kapotnyak (Asarum europaeum), a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), az erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides), az erdei tisztesfű (Stachys sylvatica), a sárga árvacsalán (Galeobdolon montanum), az erdei gombernyő (Sanicula europea) és a pézsmaboglár (Adoxa moschatellina). Az élőhely területén általánosan elterjedt az odvas keltike (Corydalis cava), a bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides), a hagymás fogasír (Dentaria bulbifera), a sárga tyútktaréj (Gagea lutea), a tavaszi lednek (Lathyrus vernus), a csalánlevelű harangvirág (Campanula trachelium), az egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora) és az erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum). Több völgyben előfordul a farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia), a dunai csillagvirág (Scilla vindobonensis) és a májvirág (Hepatica nobilis). A terület ritka montán növénye a bókoló fogasír (Dentaria enneaphyllos). Növényföldrajzi szempontból jelentős a kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum) előfordulása, amely elsősorban a Balatonfüred körüli gyertyános-tölgyesekben él. Még előfordulnak a Németh-Seregélyes szerinti besorolás alapján jó (4) állapotokat mutató állományai, de közepes (3) és gyenge (2) természetességi állapotú, erősen átalakított foltjai is jellemzőek. Nagy mértékben veszélyeztetett, a Balaton-felvidéken ökológiai igényeinek határán, extrazonális szituációkban megjelenő élőhely. 59

60 Veszélyeztető tényezők: Élőhely neve: Élőhely kódja: Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése: Az erdészeti gyakorlatban elterjedt eljárások szerint az erdei aljnövényzet eltávolítása, a nevelővágások és egyéb tisztítások, az extenzív faanyag kitermelés módja a fajösszetétel és az erdőszerkezet megváltoztatása, egyszerűsítése által veszélyezteti. A vad károkozása (túltartott vadállomány) a természetes erdő-fejlődési folyamatok gátlásával veszélyezteti. Az aszály- és csapadékmennyiség csökkenés hatása különösen jelentős, a fenti, az erdőgazdálkodási gyakorlatból és a túltartott vadállományból adódó veszélyeztető tényezők hatásával kölcsönösen erősítik egymást. Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel 91H0*(néhány foltja 6210*-el hibridként) Délies kitettségű lejtőkön és sziklás hegytetőkön, gyepekkel mozaikosan fordulnak elő.ld térkép Natura adatlap alapján 1570,33 ha, élőhelytérkép alapján 1197,38 ha, az eltérés oka az adatszolgáltatás módszertani különbsége (korábban becslés, jelen tervben részletes térképezés). A terület pannon molyhos tölgyesei túlnyomórészt értékes állományok. Egy részük zonális szituációban áll. Állományai jellemzően a tetőkön, enyhe délies lejtőkön, sekélyebb rendzina talajokon fordulnak elő. Számos altípus megfigyelhető, ezek eltérései egyrészt geomorfológiai (lejtőszög, kitettség), ill. vegetációszerkezeti (érintkező tásulások) alapon nyugszanak, differenciálódásukban ugyanakkor jelentős részben a korábbi és jelenlegi területhasználat is fontos tényező. Növénytársulástani megközelítésben a típusok túlnyomórészt az Orno-Quercetum (=Vicio sparsiflorae-quercetum pubescentis) asszociáció variánsaiként értékelhetők. A cserszömörcés-karsztbokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis) legtipikusabb és leggazdagabb hazai állományai a Balatonfüredtől Balatonalmádiig húzódó déli hegyvonulaton állnak. Erősen kidomborodik a típusok szubmediterrán karaktere (pl. cserszömörce tömegessége a cserjeszintben). Az állományok számos folton fajgazdagok, heterogén szerkezetűek és igen értékesek. Az élőhely jellemző fajai a Haller sás (Carex halleriana), a bajuszoskásafű (Piptatherum virescens), a pusztai szélfű (Mercurialis ovata), a lappangó sás (Carex humilis), a déli szentperje (Hierochloe australis), a bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollis), a piros gólyaorr (Geranium sanguineum), az erdei gyöngyköles (Buglossoides purpureo-coerulea), a tavaszi kankalin (Primula veris), az orvosi salamonpecsét (Polygonatum odoratum), a borzas repkény (Glechoma hirsuta), a bablevelű varjúháj (Hylotelephium maximum), a magyar repcsény (Erysimum odoratum), a bérci here (Trifolium alpestre) és még számos xerotherm elem. Az élőhely jellemző védett növényfajai az ibolyás gérbics (Limodorum abortivum), a vitézvirág (Anacamptis pyramidalis), a bíboros kosbor (Orchis purpurea), a bokros koronafürt (Hippocrepis emerus), a pilisi bükköny (Vicia sparsiflora), a sárga koronafürt (Coronilla coronata), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a nagyezerjófű (Dictamnus albus), a tarka imola (Centaurea triumfettii agg.), a pázsitos nőszirom (Iris graminea), a tarka nőszirom (Iris variegata), a koloncos lednek (Lathyrus lacteus), a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) és a hosszúlevelű madársisak (Cephalantera longifolia). 60

61 Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: A Németh-Seregélyes szerinti besorolás alapján általában jó (4) és közepes (3) természetességi állapotú állományok jellemzőek. Jelentős mértékben veszélyeztett. Az erdészeti gyakorlatban elterjedt eljárások szerint a nevelővágások és egyéb tisztítások, az extenzív faanyag kitermelés módja a fajösszetétel és az erdőszerkezet megváltoztatása, egyszerűsítése által veszélyezteti. A vad károkozása (túltartott vadállomány) a természetes erdő-fejlődési folyamatok gátlásával veszélyezteti. Idegenhonos inváziós növényfajok, elsősorban a bálványfa (Ailanthus altissima) gyakori jelenléte és helyenkénti, foltokban tömeges, terjedése is veszélyezteti. Élőhely neve: Élőhely kódja: Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Pannon cseres-tölgyesek 91M0 ld térkép Natura adatlap alapján 1395,85 ha, élőhelytérkép alapján 1754,05 ha, az eltérés oka az adatszolgáltatás módszertani különbsége (korábban becslés, jelen tervben részletes térképezés). Az állományok lombkoronaszintjében rendszerint a Quercus cerris dominál. Állandó kísérőfaj a virágos kőris (Fraxinus ornus), jellemző a molyhos tölgy (Quercus pubescens) és kísérőfajként más szárazerdei fafajok is, így például a mezei juhar (Acer campestre), a vadkörte (Pyrus pyraster) és a barkóca berkenye (Sorbus torminalis). Újabban Fraxino orno- Quercetum cerridis néven meg is különböztették a Balatonfelvidéken is jellemző cseres-tölgyeseket. A cserjeszint a kevésbé bolygatott állományokban igen fejlett, a gyakori egybibés galagonya (Crataegus monogyna), fagyal (Ligustrum vulgare) és húsos som (Cornus mas) mellett számos cserjefaj alkotja. A közönséges boróka (Juniperus communis) is gyakori cserjefaj, gyakorisága feltehetően a korábban jellemző erdei legeltetéssel hozható összefüggésbe. A gyepszint általában jóval homogénebb, mint a molyhos tölgyesekben, ez egyrészt természetes, másrészt az intenzívebb erdészeti használattal hozható összefüggésbe. A gyepszint típusalkotó fajai az egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora), a ligeti perje (Poa nemoralis) és a csomós ebír (Dactylis glomerata) (degradált állományokban). A cseresek állandó kísérőfajai a baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia), a felemáslevelű csenkesz (Festuca heterophylla) és az ernyős margitvirág (Tanacetum corymbosum). A cseres-tölgyes erdők jellemző növényfajai a középhegységben általánosan jellemző fajokon túl a fehér pimpó (Potentilla alba), a vitéz bükköny (Vicia cassubica), a cserlevelű saláta (Lactuca quercina), a nagyvirágú ibolya (Viola riviniana) és a csodás ibolya (Viola mirabilis). Az élőhely jellemző védett növényfajai a bíboros kosbor (Orchis purpurea), a tarka nőszirom (Iris variegata), a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) és a hosszúlevelű madársisak (Cephalantera longifolia). Ritka elem az epergyöngyike (Muscari transilvanicum). A Németh-Seregélyes szerinti besorolás alapján jó (4), közepes (3) és gyenge (2) természetességi állapotú állományai egyaránt előfordulnak a tervezési területen. Ezen belül az elmúlt évtized 61

62 Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: intenzívebb erdőgazdálkodása következtében nagyon megritkultak az értékes, középkorú és idősebb állományok. A veszélyeztető tényezők az élőhely minőségét károsan befolyásolják, de összességében nem veszélyeztetett. Az erdészeti gyakorlatban elterjedt eljárások szerint az erdei aljnövényzet eltávolítása, nevelővágások és egyéb tisztítások, az extenzív faanyag kitermelés módja a fajösszetétel és az erdőszerkezet megváltoztatása, egyszerűsítése által veszélyezteti.. Élőhely neve: Élőhely kódja: 5130 Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Boróka (Juniperus communis)-formációk fenyéreken vagy mészkedvelő gyepekben A Koloska-völgytől keletre egy nagy kiterjedésű, régi, legeltetett irtásterületen található borókásodó cserjésszárazgyep mozaik. A Nosztori pihenőtől keletre a Nagymezőn, a tervezési területen belül is találhatók olyan természetes cserjések, amelyek erősen borókásodnak. Elenyésző kiterjedése miatt reprezentativitását javasolt B-ről D-re módosítani. A térképezés léptéke mellett nem került ábrázolásra. A borókás gyepeknek egyedi fajkészlete nincs, a fajösszetételt az aktuálisan cserjésedő gyep határozza meg. A Németh-Seregélyes szerinti besorolás alapján jó (4) természetességi állapotú állományok. Jelenleg nem veszélyeztetett. Nem ismert. Élőhely neve: A Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön Élőhely kódja: 9150 Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely kiterjedése a területen: A terület dolomitvölgyeiben a csúcsok és völgyperemek meredek északi, északkeleti kitettségű lejtőin fordulnak elő tölgyes jellegű elegyes-karszterdő állományok. Ezek többnyire a Fago-Ornetum marginális állományainak értékelhetők, de kis területen a Veratro nigrae-fraxinetum orni tetőerdő is felismerhető. ld térkép 26,01 ha Élőhely jellemzése: Elegyes-karszterdő (Fago-Ornetum Zólyomi (1950) 1958) állományok egyaránt megjelennek a terület meredek, északias kitettségű lejtőin, sziklás völgyeiben. Gazdag állományai találhatók a balatonfüredi Koloska-völgyben, a csopaki Nosztori-völgyben, a lovasi Atya-hegy, a Királykúti-völgy, valamint a felsőörsi Kopasz-hegy, Malom-völgy térségében. A terület sziklás karszterdeiben, törmeléklejtő-erdeiben a legjellemzőbb fafajok a kislevelű hárs (Tilia cordata), a virágos kőris (Fraxinus ornus), a barkóca berkenye (Sorbus torminalis), a mezei juhar (Acer campestre) valamint szálanként a környező tölgyesek egyéb fafajai. Több ponton a bükk (Fagus sylvatica) is előfordul. Cserjeszintjük fajgazdag, jellemző elemei a virágos kőris (Fraxinus ornus), a húsos som (Cornus mas), a bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus), a cserszömörce (Cotinus coggygria), a mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata), 62

63 Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: az ükörke lonc (Lonicera xylosteum), az ostormén bangita (Viburnum lantana) és a sóskaborbolya (Berberis vulgaris). A karszterdők gyepszintjében a fehér sás (Carex alba) állandó elem, gyakori védett faj a dombi ibolya (Viola collina). A karszterdőben és a törmeléklejtő-erdei típusban is a száraz tölgyes és gyertyános-tölgyes fajok nagyfokú keveredése jellemző a gyepszintben. Jellemző elemek pl. a tavaszi kankalin (Primula veris), a borzas repkény (Glechoma hirsuta), a kereklevelű szélfű (Mercurialis ovata), az erdei szélfű (Mercurialis perennis), a széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium), az orvosi salamonpecsét (Polygonatum odoratum), a májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis), a fekete zászpa (Veratrum nigrum), valamint az odvas és apró keltike (Corydalis cava, C. pumila). Gyakoriak a feketefenyvesített állományok. Az élőhely jellemző védett fajai közül kiemelést érdemel a még a fehér sás (Carex alba), a bokros koronafürt (Hippocrepis emerus), a hóvirág (Galanthus nivalis) és a turbánliliom (Lilium martagon). Sziklakibúvások körül, nagysziklás részeken több ponton előfordul a terpedt koronafürt (Coronilla vaginalis), a dunai berkenye (Sorbus danubialis), a pannon berkenye (Sorbus pannonica), valamint a piros és fekete madárbirs (Cotoneaster integerrimus, C. niger). A felsőörsi Kopaszhegyen és lovasi Atya-hegyen egy bakony-vidéki bennszülött berkenye-faj (Sorbus udvardyana /S. pelsoiensis/ sensu Németh) szép populációja él, az északra néző, erdős sziklás lejtőn. A területen csak a Koloska-sziklán él a szirti ternye (Aurinia saxatilis) reliktum populációja. Általában erdészeti kezelés által nem érintett, a Németh- Seregélyes szerinti besorolás alapján jó (4) természetességi értékeket mutató erdőállományok. A feketefenyvesített foltok képe kevésbé természetszerű, de gyepszintjük ezeknek is sok esetben gazdag. Közepes mértékben veszélyeztetett. Klímaváltozás hatásai (főképp a szárazodás), illetve az érintkező erdőállományokban történő vágásterületek kialakítása veszélyezteti. Jelentős létszámú nagyvad-állomány a taposás, bolygatás révén veszélyeztető tényezőként említhető. Élőhely neve: Élőhely kódja: Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése: Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői 9180* (ennek területébe értendők a korábban 8160*-ként rögzített kis foltok is, de ez a 8160 élőhely korábbi félreértelmezéséből fakad, ez az élőhelytípus Magyarországon nem fordul elő.) Változó kitettségben, sziklás, törmelékfolyásos lejtőkön, sziklás völgytalpakon jellemző az előfordulásuk, ld térkép 35,56 ha A törmeléklejtő-erdő állományok cönotaxonómiailag a dolomit törmeléklejtő-erdő (Primulo veris-tilietum cordatae (Isépy 1968) Borhidi 1996) asszociációval azonosíthatók. Jellemző fafajai a kislevelű hárs (Tilia cordata), a barkóca berkenye (Sorbus torminalis), a magas kőris (Fraxinus excelsior), a mezei juhar (Acer campestre), valamint szálanként a környező gyertyános-tölgyesek egyéb fafajai (gyertyán, korai juhar, 63

64 hegyi juhar). Cserjeszintjük változóan fejlett, karakterfaja a mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata), zavartabb állományokban a fekete bodza (Sambucus nigra) tömeges. A gyepszint jellemző elemei a tavaszi kankalin (Primula veris), a borzas repkény (Glechoma hirsuta), az erdei szélfű (Mercurialis perennis), a széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium), az odvas keltike (Corydalis cava) és az apró keltike (Corydalis pumila). Gyakoriak a feketefenyvesített állományai. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Általában erdészeti kezelés által nem érintett, a Németh- Seregélyes szerinti besorolás alapján jó (4) természetességi értékeket mutató erdőállományok. A feketefenyvesített foltok képe kevésbé természetszerű, de gyepszintjük ezeknek is sok esetben gazdag. Kis mértékben veszélyeztetett. Klímaváltozás hatásai (főképp a szárazodás), illetve az érintkező erdőállományokban történő vágásterületek kialakítása veszélyezteti. Jelentős létszámú nagyvad-állomány a taposás, bolygatás révén veszélyeztető tényezőként említhető A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete Faj név Populáció (A-D) II Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) C II, IV Magyar gurgolya (Seseli leucospermum) D Jelölő faj Faj neve: Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Irányelv melléklete: II Faj előfordulásai a területen: ld térkép Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: A populáció mérete jelentősen nem változott, a kijelöléskor csak a Tamás-hegyen élő populáció egy részét ismerték. Azóta a faj a Natura 2000 terület több pontján előkerült. A jelenlegi tájhasználati jellemzők mellett nem veszélyeztetett. Az állományt potenciálisan a taposás mértékének növekedése veszélyezteti, de ez elsősorban a Tamás-hegy kereszt körüli gyepfoltjára igaz. A leánykökörcsin előfordulások jelentős része turisztikai szempontból nem frekventált élőhelyfoltokon található. Faj neve: Irányelv melléklete: Magyar gurgolya (Seseli leucospermum) II, IV Faj előfordulásai a területen: ld térkép Állománynagyság (jelöléskor): 500 Állománynagyság (tervkészítéskor):

65 Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Az állomány mérete nem változott számottevően. A faj hosszú távú megőrzésének kilátásai, speciális, önfenntartó élőhelyeinek (dolomitsziklagyepek, sziklafüves lejtősztyepprétek) köszönhetően jók. A jelenlegi tájhasználati jellemzők és a védett terület határának állandósága esetén nem veszélyeztetett. A terepjáróval végzett tevékenység taposási, eróziós károk okozásával veszélyezteti, A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete Faj név Populáció (A-D) II, IV Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) C II, IV Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) C II Hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) C II Harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) C II Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) C II, IV Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) C II, IV Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) C II, IV Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) C II, IV Hegyesorrú denevér (Myotis blythii) C II, IV Anker-araszoló (Erannis ankeraria) C II Lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) D II, IV Közönséges denevér (Myotis myotis) D Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete Faj név Populáció (A-D) II, IV Gyászcincér (Morimus funereus) új B II, IV, V Kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) új C II, IV Skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus) új C II, IV Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) új C Jelölő fajok Faj neve: Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) II A tervezési terület vizes élőhelyein fordul elő, Magyarországon a vízállásos gyepekben országosan elterjedt. P jelen van 500 (célzott vizsgálatokon alapuló becslés) 65

66 Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: A lokális állományok előfordulási viszonyai részletesen nem ismertek. Közepes mértékben veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: Mind élőhelyeinek háborgatása, mind kiszáradása által veszélyeztetett. Faj neve: Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) II A tervezési terület vizes élőhelyein fordul elő, Magyarországon viszonylag gyakori. P jelen van 500 (célzott vizsgálatokon alapuló becslés) A lokális állományok előfordulási viszonyai részletesen nem ismertek. Közepes mértékben veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: Mind élőhelyeinek háborgatása, mind kiszáradása által veszélyeztetett. Faj neve: Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) II, IV Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Polifág hernyója főként üde erdők lágyszárú növényzetén fejlődik, a tervezési terület erdős völgyeiben általánosan elterjedt (célzott vizsgálatokon alapuló becslés) Az előforduló állományok stabilak. Nem veszélyeztetett. A faj állományai általában nagy egyedszámúak, kis mértékben érzékenyek, ezért veszélyeztető tényezője nem ismert. Faj neve: Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) II, IV A Koloska-völgy üde gyepein fordul elő. P jelen van. P jelen van A lokális állomány egyedszáma az általános trendeknek megfelelően csökkenő tendenciát mutat. Nagy mértékben veszélyeztetett. A vad károkozása (túltartott vadállomány), valamint az aszály és csapadékmennyiség csökkenés következtében a vízellátottság romlása, állományainak kipusztulásához vezethet. Faj neve: Irányelv melléklete: Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) II 66

67 Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): 500 Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: A Nosztori- és a Koloska-völgy üde gyepein fordul elő (célzott vizsgálatokon alapuló becslés) Az előforduló állományok stabilak. Kis mértékben veszélyeztetett. Elsősorban az aszály és csapadékmennyiség csökkenés miatt jelentkező hatások, a növényzet vertikális szerkezetének, a gyepek vízellátottságának drasztikus megváltozása veszélyezteti. Faj neve: Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) II, IV Fő tápnövényeit, a kökényt (Prunus spinosa) és galagonya fajokat (Crataegus spp.) tartalmazó cserjések, erdőszegélyek területén fordul elő, szórványosan. P jelen van (célzott vizsgálatokon alapuló becslés) Az előforduló állományok stabilak. Kis mértékben veszélyeztetett. Az erdőgazdálkodásban elterjedt gyakorlat szerint az erdei aljnövényzet eltávolítása veszélyezteti. Faj neve: Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Anker-araszoló (Erannis ankeraria) II, IV A terület felnyíló, jó állapotú molyhos tölgyes bokorerdeiben jellemzően előfordul. P jelen van (célzott vizsgálatokon alapuló becslés) Az állomány egyedszámában számottevő változás nem ismert. Közepes mértékben veszélyeztetett. A virágos kőrishez (Fraxinus ornus) és a molyhos tölgyhöz (Quercus pubescens) kötődő fajként az élőhelyein történő erdészeti beavatkozások az állományokat veszélyeztető tényezőnek tekinthetők. Erdőművelés intenzitásának növekedése, molyhos tölgyes bokorerdőkben mindennemű erdészeti munka elvégzése is ide sorolható.. Faj neve: Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) II, IV Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: ld térkép (célzott vizsgálatokon alapuló becslés) Az állomány egyedszámában számottevő változás nincs (a korábbi adat feltehetően erősen alábecsült volt, az aktuális állományadat 67

68 Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Faj neve: Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: meghatározása Merkl & Hegyessy (2008) szerinti módszertannal végzett terepi vizsgálatok és a potenciális élőhely aktuális felületborításának felhasználásával történt. Közepes mértékben veszélyeztetett. Erdőművelés intenzitásának növekedése, de elsősorban a lábon álló és/vagy elfekvő holt faanyag eltávolítása veszélyezteti. Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) II, IV ld térkép P jelen van (célzott vizsgálatokon alapuló becslés) Az állomány egyedszámában számottevő változás nincs, az aktuális állományadat meghatározása Merkl & Hegyessy (2008) szerinti módszertan adaptálásával végzett terepi vizsgálatok és a potenciális élőhely aktuális felületborításának felhasználásával történt. Közepes mértékben veszélyeztetett. Erdőművelés intenzitásának növekedése. Faj neve: Irányelv melléklete: Hegyesorrú denevér (Myotis blythii) II, IV Faj előfordulásai a területen: A terület idős faegyedeket tartalmazó erdei élőhelyein, szórványosan. Állománynagyság (jelöléskor): 100 Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Jelölőnek javasolt fajok 200 (célzott vizsgálatokon alapuló becslés) Az állomány egyedszámában számottevő változás nincs. Közepes mértékben veszélyeztetett A faj állományait leginkább az idős, odvas faegyedek, valamint az álló holtfa eltávolítása veszélyezteti. Ezek az erdőművelés intenzitásának növekedése miatt fennállnak. Faj neve: Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) II, IV, A terület odvas faegyedeket tartalmazó gyertyános-tölgyeseiben, cseres-tölgyeseiben és sziklai bükköseiben elterjedt. Nincs adat (célzott vizsgálatokon alapuló becslés) Az állomány egyedszámában feltehetően számottevő változás nincs. Közepes mértékben veszélyeztetett A faj állományait leginkább az odvas faegyedek eltávolítása, ill. sérülése veszélyezteti. Erdőgazdálkodás jelenléte az idős faegyedet tartalmazó részterületeken. 68

69 Faj neve: Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) II, IV A terület idős faegyedeket tartalmazó üde erdei élőhelyein elterjedt. Nincs adat (célzott vizsgálatokon alapuló becslés) Az állomány egyedszámában feltehetően számottevő változás nincs. Közepes mértékben veszélyeztetett Erdőművelés intenzitásának növekedése. Faj neve: Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Gyászcincér (Morimus funereus) II, IV A tervezési terület idős bükk- és tölgyegyedek tartalmazó erdőrészleteiben általánosan elterjedt. Nincs adat Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Az állomány egyedszámában számottevő változás nincs, az aktuális állományadat Merkl & Hegyessy (2008) szerinti módszertan adaptálásával végzett terepi vizsgálatok és a potenciális élőhely aktuális felületborításának felhasználásával történt). Kis mértékben veszélyeztetett. Erdőművelés intenzitásának növekedése vegyeskorú erdőrészletek eltűnése. Faj neve: Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) II, IV A terület idős faegyedeket tartalmazó erdei élőhelyein általánosan elterjedt. Nincs adat 500 (célzott vizsgálatokon alapuló becslés) Az állomány egyedszámában feltehetően számottevő változás nincs. Közepes mértékben veszélyeztetett A faj állományait leginkább az idős, odvas faegyedek, valamint az álló holtfa eltávolítása veszélyezteti. Ezek az erdőművelés intenzitásának növekedése miatt fennállnak A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név Tudományos név Védettség (V, FV) Jelentőség Holub bangó Ophrys holubyana FV A területen egyetlen ismert kis állománya a balatonfüredi déli hegyvonulat egy sztyeprétfoltján él. Az élőhely és a populáció 69

70 megőrzésének feltétele a háborítatlanság biztosítása. Terpedt koronafürt Coronilla vaginalis V Növényföldrajzi szempontból igen értékes magashegységi elterjedési súlypontú növény. A Dunántúli-középhegység dolomitsziklagyepjeiben egy a mainál hidegebb klímaidőszak maradványnövényeként fordul elő. A néhány évvel ezelőttig csak a Nosztorivölgy szikláiról volt ismert, újabban a terület több pontján jelentős állományai kerültek elő. A Balaton-felvidéken e területtől nyugatra már nem fordul elő. Molyhos körte Pyrus nivalis V Balkáni elterjedési súlypontú faj. A Balatonfelvidéken csak Balatonfüreden ismert faj. Tamás-hegyi populációja a karsztbokorerdő lejtősztyep élőhelymozaik megőrzésével biztosítható. Homoki vajvirág Orobanche arenaria V Növényföldrajzi szempontból értékes, a Balaton-felvidéken igen ritka, eltűnőben lévő faj. Élőhelyei a löszös, ill. homokos talajú sztyeprétek, jelentős Artemisia campestris populációkkal. Ezek a termőhelyek egyre nagyobb mértékben esnek beépítések áldozatául. Minden ismert populáció megőrzésre érdemes. Sziklai ternye Aurinia saxatilis V Növényföldrajzi szempontból értékes előfordulása ismert a területen. Igaz a növényfaj a Balaton-felvidék bazalthegyein gyakori sziklai növény, dolomiton csak négy ponton fordul elő a Bakony-vidéken. A balatonfüredi Koloskasziklán fennmaradt állománya a terület különleges botanikai értéke. Udvardy-berkenye Sorbus udvardyana V A felsőörsi Kopasz-hegy, Malom-völgyre néző északi, sziklás letörésein, valamint a lovasi Atya-hegyen, a Királykúti-völgyre néző, északi sziklás lejtőin él jelentős populációja a területen. ( Sorbus pelsoensis sensu Németh 2015) Németh 2015 szerint a Sorbus pelsoensis, önálló faj, a Sorbus udvardyana leírói szerint a Sorbus udvardyana-val azonos alakok élnek a területen Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás A tervezési területet művelési ág tekintetében az erdőterületek uralják, számottevő mértékben van még jelen a gyep művelési ág. A további, előforduló művelés ágak (kivett, gyep (rét), szántó, fásított terület, gyümölcsös, nádas, szőlő) részesedése rendkívül alárendelt. Művelési ág Részarány (%) Erdő 89,30 Gyep (legelő) 5,43 Kivett 3,77 Gyep (rét) 0,87 Szántó 0,43 Fásított terület 0,10 70

71 Gyümölcsös 0,04 Nádas 0,04 Szőlő 0, Tulajdoni viszonyok Tulajdonosi csoport/ kezelő Kiterjedés (ha) Állami 1899,5 Rendezetlen gazdálkodási viszony 163,9 Magán 1426, Területhasználat és kezelés Mezőgazdaság A tervezési területen a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek kiterjedése, ebből adódóan az ilyen típusú területhasználat rendkívül alárendelt. A gyepterületeken extenzív gazdálkodás folyik, ez a nagyobb kiterjedésű száraz gyepekben juhlegeltetést, néhány üdébb völgyben pedig gépi, illetve kézi kaszálást jelent Erdészet A terület erdei zömmel vágásos (66 %) és átalakító (16 %) üzemmódúak, de a faanyagtermelést nem szolgáló (9 %) és a szálaló (2 %) üzemmód is jelen van. A tervezési terület erdei zömmel talajvédelmi (49 %) és természetvédelmi (24 %) rendeltetésűek, az erdőrészletek 19 %-ban faanyagtermelő az elsődleges rendeltetés. Elsődleges rendeltetések közül előfordul még a határrendészeti-nemzetbiztonsági, a parkerdő, a településvédelmi, a partvédelmi és a Natura Utóbbi részaránya 0,02 %. A terület legnagyobb erdőgazdálkodója a Bakonyerdő Zrt. Balatonfüredi Erdészete (53,7 %). A további állami gazdálkodókkal (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, BM Csopak, VERGA Zrt., Veszprémfajszi Önkormányzat) együtt az állami tulajdonú erdőterületek részaránya 58 %. Erdőterületeken a rendezetlen gazdálkodási viszony részaránya 5 %, a magántulajdon részaránya 37 %. Az aktuális erdőtervben a tervezési terület erdőrészleteire zömmel növedékfokozó gyérítés, felújító vágás végvágása, felújító vágás bontóvágása került előírásra. Egészségügyi termelés a gyenge termőhelyű, illetve lejtős térszínen található erdők területén jellemző. Szálaló vágás nagyobb területre kiterjedően Veszprémfajsz 15-19, 22, 23 erdőtagokban került előírásra. A területen uralkodó alapkőzeteken a Balaton-felvidék elterjedtebb száraz és félszáraz termőhelyű erdők dominálnak, üdébb erdők csak a hűvösebb, zártabb völgyekben fordulnak elő. A gyepes területekkel szomszédos, illetve azokkal mozaikoló xeroterm cserjések és karsztbokorerdő-foltok erdőgazdálkodási szempontból értéktelenek, a mészkedvelő tölgyesek sok helyen rossz növekedésűek. Az elegyes karszterdő fragmentumok, illetve törmeléklejtő állományok mindenütt kis kiterjedésűek, talajpusztulás miatt, illetve természetvédelmi szempontból is kifejezetten véderdőként kezelendők. A tervezési terület erdőállományainak összesített faállomány és kor adatai Faállománytípus % Faállománytípus % Kor % A 0,06 H-E 0, ,01 A-EL 0,06 J 0, ,21 CS 3,93 J-E 1, ,29 71

72 CS-EL 11,98 K 0, ,53 CS-FF 2,95 K-E 1, ,71 CS-KTT 6,57 KST-CS 0, ,50 CS-MOT 34,80 KST-EL 0, ,31 EF-CS 0,16 K-T 4, ,19 EF-F 0,24 KTT-CS 1, ,79 FF 1,01 KTT-CS-EF 0, ,90 FF-CS 1,15 KTT-EL 0, ,56 FF-EL 2,07 MÉ-E 0,08 FF-MOT 2,12 MOT-CS 8,11 GY-E 0,53 MOT-E 1,52 GY-KST-CS 0,11 MOT-KTT 0,50 GY-KTT-EL 0,06 MOT-VK 12,70 Jelmagyarázat: A: akác; CS: csertölgy; EF: erdei fenyő; E: EL, EGYF; EL: egyéb lombosfa; EGYF: egyéb fenyő; F: fenyők; FF: feketefenyő; GY: gyertyán; H: hársak; J: juharok; K: kőrisek; KST: kocsányos tölgy; KTT: kocsánytalan tölgy; MÉ: mézgás éger; MOT: molyhos tölgy; T: tölgyek; VK: virágos kőris Vadgazdálkodás, halászat, horgászat A területen halászati, horgászati tevékenység nem folyik. A tervezési területen belül a as kódszámú vadászterületen az Öregtölgy Vadásztársaság, a es kódszámú vadászterületen a Balatonfüred és környéke földtulajdonosi közösség, a as kódszámú vadászterületen a Tótvázsony és környéke földtulajdonosi közösség, a as kódszámú vadászterületen pedig az Újkuti Vadásztársaság a vadászatra jogosult. A vadgazdálkodás az egyes vadásztársaságok vadgazdálkodási üzemterve illetve az éves vadgazdálkodási tervek alapján történik Vízgazdálkodás A tervezési területen számos forrás és kisebb vízfolyás található. A helyi karsztvízbázisok jelentős vízkivételi helyei találhatók a balatonfüredi Siske- és Kéki-források, a csopaki Nosztori-forrás, valamint a felsőörsi Malomvölgyi vízbázis a tervezési területhez nem tartozó, de azzal érintkező területein. A térség karsztvizes sérülékeny vízbázisainak védőterületi lehatárolása a Csopak Nosztori-forrás és a vászolyi vízbázis kivételével minden esetben megtörtént Turizmus Balatonfüred és Csopak térsége egyike a Balaton jelentős turistaforgalmat bonyolító térségeinek. A tervezési területhez olyan erősen látogatott részterületek tartoznak, mint a Koloska-völgy Koloska-forrás Koloska-szikla térsége, a Tamás-hegy, a Balatoni Élménypark Nosztori, a Királykúti-völgy, a Nosztori-völgy és a Nagy-mező. Az említett területen a kijelölt parkolóktól kezdődően főképp a gyalogos turizmus jellemző. Földutakon erős személygépkocsi és motorforgalom főképp a balatonfüredi Nagy-mezőn és a veszprémfajszi fás legelőn mutatkozik. Az ilyen típusú használat részterületenként változó mértékben elsősorban a jelölő gyep élőhelyeket és fajokat veszélyezteti, például a szubpannon sztyeppéket és a pannon sziklagyepeket. 72

73 Ipar Ipari tevékenység a tervezési területen nem jellemző, a kisebb bányák és kőfejtők száma magas. Ezek zöme felhagyott, működőként kell kiemelni a Balatonfüred I. (Tormánhegy) mészkő védnevű bányatelket, melyen a kitermelés külszíni fejtéssel történik, a bányavállalkozó a Bakonyerdő Zrt. A tervezési terület nyugati határával érintkezik a Balatonszőlős I. (Evetes dülő) mészkő bányatelek Infrastruktúra A tervezési terület keleti harmadán halad át a 73-as számú másodrendű főút. A tervezési terület gyep és erdőterületeit zömmel az erdőgazdálkodáshoz használt, tervezett, kisebb részben spontán kialakult földúthálózat szövi át. 73

74 2. Felhasznált irodalom Bauer N. (2014): A Bakony-vidék szárazgyepjei - Sztyeprétek és sziklagyepek osztályozása és növényföldrajzi karaktere. MTM, Budapest, A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 33, 336 pp. Bauer N. (2011): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez IV. Kitaibelia 15 (1): Bauer N. & Bölöni J. (2010): Növényzet Balaton-felvidék és kismedencéi. In: Dövényi Z. (ed.): Magyarország kistájainak katasztere (Második, átdolgozott és bővített kiadás), MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp Bauer N. & Kenyeres Z. (szerk.)(2002): Balaton-felvidéki Nemzeti Park II. ütem, Természetvédelmi Kezelési Terv, 3. rész, A tervezési terület Balatonfüred, Csopak, Alsóörs, Balatonalmáditól északra elterülő, északról Hidegkút Veszprémfajsz Szentkirályszabadja által határolt részei Bakonyi Természettudományi Múzeum Zirc, 145 p. Bauer N., Mészáros A. & Simon P. (1999): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 4 (1): Bauer N., Mészáros A. & Simon P. (2000): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez II. Kitaibelia 5 (2): Bauer N., Mészáros A. & Simon P. (2004): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez III. Kitaibelia 9 (1): Barta Z. (1998): Újabb adatok a Balaton-felvidék északkeleti részének madárvilágához I. Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 13: Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. Borhidi A. & Sánta A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest Debreczy Zs. (1966): Die xerothermen Rasen Péter- und Tamás-Berge bei Balatonarács. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici 58: Debreczy Zs. (1968): Der Flaumeichen-Hochwald (Orno-Quercetum pannonicum) des Balaton-oberlandes. Acta Botanica Hungarica 14: Debreczy Zs. (1973): A Balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata. Veszprém Megyei Múzeum közleményei 12: Dietzel Gy. (1997): A Bakony nappali lepkéi A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 21., Zirc, 200 p. Dövényi Z. (szerk.)(2010): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest Fekete G. & Zólyomi B. (1966): Über die Vegetationszonen und pflanzengeographischen Charakteristik des Bakony-Gebirges. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici 58: Földművelésügyi Minisztérium (szerk.) (2014): Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez. Budapest (kézirat) Haraszthy L. (szerk.)(2014): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, 934 p. Lichtneckert A. (szerk.)(1997): Csopak története. Veszprém, 729 p. Lichtneckert A. (szerk.)(1999): Balatonfüred és Balatonarács története. Veszprém, 741 p. Merkl, O. & Hegyessy, G. (2008): Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo). In: A madárvédelmi (79/409/EK) és az élőhelyvédelmi (92/43/EK) irányelveknek megfelelő monitorozás előkészítése című Átmeneti Támogatás projekt (2006/ ) Zárójelentése, Nagy F.V. & Dávid L. (2012): Natura 2000 elővizsgálati dokumentáció a körzeti erdőtervezés során az erdőgazdálkodásra vonatkozóan megállapított előírás-javaslatoknak a Kab-hegyi 74

75 Erdőtervezési Körzet területén található Natura 2000 területekre, valamint a kijelölés alapjául szolgáló élőhelytípusok és fajok (állat- és növényfajok) természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásainak értékeléséről. Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Veszprém, 124 p. Tóth S. (2005): A Bakonyvidék és a Balaton-medence szitakötő-faunája (Insecta: Odonata). A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 29., Zirc, 224 p. Tóth S. (2015): A Bakony-vidék és a Balaton-medence herpetofaunája (Amphibia Reptilia). A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 34., Zirc, 236 p. 75

76 3. Térképek 76

77 3.1. Áttekintő térkép 77

78 3.2. Művelési ágak 78

79 3.3. A tervezési terület élőhely-típusainak térképe (jelmagyarázat a következő oldalon) 79

80 3.3. A tervezési terület élőhely-típusainak térképe Jelmagyarázat B5: Nem zsombékoló magassásrétek; D34: Mocsárrétek; G2: Mészkedvelő nyílt sziklagyepek; H2: Felnyíló mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek; H3a: Köves talajú lejtősztyepek; H4: Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok; J5: Égerligetek; K2: Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek; L1: Mész- és melegkedvelő tölgyesek; L2a: Cseres-kocsánytalan tölgyesek; LY2: Törmeléklejtő-erdők; LY4: Tölgyes jellegű sziklaerdők, tetőerdők; M1: Molyhos tölgyes bokorerdők; OC: Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek; P2b: Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések; P8: Vágásterületek; P45: Fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek; RB: Puhafás pionír és jellegtelen erdők; RC: Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők; RD: Tájidegen fafajokkal elegyes jellegtelen erdők és ültetvények; S1: Ültetett akácosok; S2: Nemesnyárasok; S4: Erdei- és feketefenyvesek; T1vf: Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák/vadföld; U4: Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók; U6: Nyitott bányafelületek; U11: Út- és vasúthálózat 6190: Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) 6210*: Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240*: Szubpannon sztyeppék 6440: Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 9150: A Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön 9180*: Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői 91E0*: Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91G0*: Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal 91H0*: Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel 91M0: Pannon cseres-tölgyesek 80

81 3.4. A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) (jelölő Natura 2000 faj) előfordulási helyei a tervezési területen 81

82 3.5. A magyar gurgolya (Seseli leucospermum) (jelölő Natura 2000 faj) előfordulási helyei a tervezési területen 82