J/5369. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség évi tevékenységéről

Átírás

1 J/5369 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség évi tevékenységéről

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 4 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység A nyomozás felügyelet, a vádelőkészítés és az ügyészségi nyomozás A vádhatósági tevékenység A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete A magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi tevékenység Közigazgatási jogi ügyészi tevékenység Magánjogi ügyészi tevékenység Magánjogi és közigazgatási jogi szakági vizsgálatok A katonai ügyészség tevékenysége A büntetőjogi katonai ügyészi tevékenység A magánjogi és a közigazgatási jogi katonai ügyészi tevékenység Az ügyészség kapcsolata az Országgyűléssel; a kodifikációban való részvétel Az ügyészség és az Országgyűlés kapcsolata A jogalkotással kapcsolatos tapasztalatok Az ügyészség nemzetközi tevékenysége Nemzetközi kapcsolatok Jogsegély-ügyek Az Eurojust magyar nemzeti tag tevékenysége Az ügyészség személyügyi helyzete Az ügyészség személyügyi helyzete Az ügyészek képzése, továbbképzése Az ügyészségi informatika Az ügyészség működésének gazdasági feltételei Az ügyészek tudományos tevékenysége és az Országos Kriminológiai Intézet; az ügyészségi kommunikáció Az ügyészek tudományos tevékenysége 62

3 Az Országos Kriminológiai Intézet Az ügyészségi kommunikáció 64 Függelék: Statisztikai táblák és ábrák

4 4 Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság Alkotmánya 52. -ának (2) bekezdésében, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 89. -ában foglaltak szerint a Magyar Köztársaság ügyészsége évi működéséről a következő beszámolót nyújtom be: 1. Az ügyészi szervezet Az elmúlt évek során történt változtatások (a fellebbviteli főügyészségek létrejötte, az ügyészségi nyomozó hivatalok nyomozó ügyészségekké való átalakítása, a fővárosban a büntetőjogon kívüli feladatok ellátására külön törvényességi felügyeleti ügyészség létrehozása) eredményeként az ügyészség szervezete stabilizálódott, a kialakult szervezeti keretek megfelelően biztosítják az ügyészi feladatok ellátását. A Legfőbb Ügyészség irányítása alá az 5 fellebbviteli főügyészség mellett 21 főügyészség tartozik, a fővárosban és a megyékben 137 helyi ügyészség működik. A hatályos rendelkezések szerint a helyi ügyészségek járnak el azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás nem utal más ügyészi szerv hatáskörébe, illetőleg ellátják az ügyészségi nyomozásokkal kapcsolatos feladatokat. A helyi ügyészségek intézik az ügyek túlnyomó részét, így az ügyészek munkaterhe is ott elsősorban a fővárosi kerületi ügyészségeken és a megyeszékhelyeken működő városi ügyészségeken a legnagyobb. A katonai ügyészi szervezet az egységes ügyészi szervezet integráns része; azt a Katonai Főügyészség és az alárendeltségében működő Katonai Fellebbviteli Ügyészség, továbbá az 5 területi katonai ügyészség (Budapest, Debrecen, Győr, Kaposvár, Szeged székhellyel) alkotja, amelyek egyenként több megyére kiterjedő illetékességi területükön főügyészségi jogkörben járnak el. A katonai ügyészek, katonai ügyészségi titkárok és katonai ügyészségi fogalmazók a Magyar Honvédség tényleges állományába tartozó hivatásos katonák, akik azonban az irányítás rendszere folytán tevékenységükben függetlenek az e szervezeten kívüli katonai hierarchiától. Ennek biztosítéka, hogy a katonai ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész irányítja egyik helyettesén, a katonai főügyészen keresztül. Az ügyészi szervezethez tartozik a Magyar Ügyészképző Központ, amely a Legfőbb Ügyészség keretében elsősorban az ügyészségi fogalmazók képzését és a jogi szakvizsgára való felkészítését végzi, valamint nem ügyészi szervként az ügyészség tudományos és kutató intézménye, az Országos Kriminológiai Intézet.

5 5 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység Az ügyészi szervezet fő tevékenységi területét a büntetőjogi feladatok ellátása képezi. A bűnüldözési valamint a büntető igazságszolgáltatási tevékenység körében az ügyészség nyomozást végeztet és nyomoz, felügyeli a más hatóság által végzett nyomozás törvényességét, törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, ellátja a vádemelés közhatalmi jogkörét, a bírósági eljárásban képviseli a vádat, továbbá felügyeli a büntetésvégrehajtás törvényességét. A büntetőjogi szakterületen végzett tevékenység mennyisége a évben iktatott és elintézésre váró ügyek számában is tükröződik, amely volt, 8,1%-kal több mint az előző évben (2006: ) A nyomozás felügyelet, a vádelőkészítés és az ügyészségi nyomozás A bűnözésre vonatkozó évi adatok A statisztikai mutatók évről évre alátámasztják a magyarországi bűnözés utóbbi évek átlagában megmutatkozó stagnálását. Ezen általános megállapítást a következő számadatok bizonyítják. A beszámolás tárgyát képező évben bűncselekmény vált ismertté. A korábbi években ismertté vált bűncselekmények számához képest a változás jelentéktelen, azaz a beszámolás évének adatai is a korábbi prognózist igazolják, amely szerint a bűnözés emelkedése megállt. Az előző évinél kevesebb volt az ismertté vált bűnelkövetők száma (2006: ; 2007: ). Jelentőségénél fogva említést kell tenni a szeptember-október hónapban történt budapesti eseményekkel kapcsolatos büntetőeljárási intézkedésekről, hiszen ezek megtételére túlnyomó többségben, 2007-ben került sor ben a demonstrációkhoz kapcsolódó rendzavarásokkal kapcsolatos bűncselekmények miatt további 75 személyt hallgattak ki gyanúsítottként (2006: 227), továbbá 16 ismeretlen személlyel szemben is eljárás indult. Ezen kívül a beszámolás évében a feljelentést egy ügyben elutasították. A évben 118 terhelttel szemben vádemelésre került sor (a megelőző évvel együtt összesen 143), amelyek alapján 106 vádlottal szemben első fokon, 13 vádlottal szemben másodfokon van folyamatban bírósági eljárás, 15 vádlottal szemben első fokon, míg 9 vádlottal szemben másodfokon született jogerős ítélet. 164 gyanúsítottal szemben az ügyészség, 6 gyanúsítottal szemben a nyomozó hatóság szüntette meg a nyomozást. Vádemelés elhalasztására 4 terhelttel szemben került sor.

6 6 A rendőri intézkedések miatt a beszámolás évében további 23 feljelentés (2006: 156) érkezett, amelyből 2 ügyben került sor feljelentés elutasítására. Az ismertté vált rendőrök közül 2007-ben 32 személyt hallgattak ki gyanúsítottként. A rendőrök ellen folytatott eljárásokban 38 személlyel szemben vádemelésre került sor, amelyek alapján 28 vádlottal szemben első fokon, míg 10 vádlottal szemben másodfokon van folyamatban bírósági eljárás. Jogerős ítélet még nem született. A nyomozó ügyészség 150 ügyben, 12 gyanúsítottként kihallgatott személlyel szemben, továbbá a tettes ismeretlen volta miatt szüntette meg a nyomozást. Nyomozási szakban még 2 ügy van folyamatban, amely 3 gyanúsítottat és egy ismeretlen elkövetőt érint. A bűnözés szerkezet szerinti megoszlása a Büntető Törvénykönyv (az évi IV. törvény, a Btk.) rendszeréhez igazodva az általa védett jogtárgy szerint alkotott bűncselekményi csoportokat öleli fel. A statisztikai adatokat az Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika 1 regisztrálja, amely kiterjed a büntetőeljárással érintett minden cselekményre és személyre, illetőleg a hozzájuk kapcsolódó lényeges adatokra. A személy elleni bűncselekmények száma a beszámolás évében volt. Ezek száma lényegesen több mint a megelőző évben (2006: ). A legsúlyosabb személy elleni bűncselekmény, az emberölés ezen belül is a befejezett emberölés száma csökkent, 2007-ben 154 volt. Hosszabb időre nézve folytatódott a csökkenő tendencia (2004: 208, 2005: 164, 2006: 174). E bűncselekmény kísérlete közel azonos számban fordult elő, mint a megelőző években. A tárgyévben 141 ilyen cselekmény történt. A vagyon elleni bűncselekmények évtizedek óta meghatározzák a bűnözés szerkezetét, e bűncselekmény csoport teszi ki az ismertté vált bűncselekmények nagyobbik hányadát ben ilyen bűncselekmény vált ismertté, ez az összes bűncselekmény 64,7%-a. A tárgyévben ez kb. tizenhatezer bűncselekménnyel több, mint a megelőző évben (2006: ), az elmúlt évek átlagához képest azonban kiugró változást nem jelent. A vagyon elleni bűncselekmények körében legnagyobb arányban a lopás, a csalás, illetőleg a szerzői, vagy szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok megsértése fordult elő. A lopások száma a megelőző évihez hasonlóan alakult: lopást követtek el (2006: ), valamelyest csökkent a szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének száma, amely a tárgyévben volt (2006: ). Kiugróan nőtt azonban a megelőző évhez és a korábbi évek átlagához képest az ismertté vált csalások száma, amely az elmúlt évben volt (2004: , 2005: , 2006: ). E nagy mértékű növekedést ahogy az már korábban is tapasztalható volt az egyegy elkövető által több száz, vagy akár ezer sértett megtévesztésével elkövetett csalások megvalósítása okozhatta január 1-jétől: Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS)

7 ben közlekedési bűncselekmény vált ismertté. A megelőző év adatával összehasonlítva ez ismét növekedést mutat (2006: ), amely a közlekedési fegyelemnek a megelőző évek átlagában mutatkozó romlását támasztja alá (2004: , 2005: , 2006: ). A közlekedési bűncselekmények között jelentős arányt képvisel a járművezetés ittas vagy bódult állapotban, ezek száma 2007-ben volt. Az elmúlt évben (2006: ) személyi sérüléssel járó baleset történt, (2006: 1.173) járt halálos eredménnyel, amelyben ember veszítette életét, személy súlyos, míg könnyű sérülést szenvedett. A személyi sérüléssel járó balesetek 13,3%-át ittasan okozták. A balesetek oka az elmúlt évben is nagyrészt a gyorshajtás volt (25%). Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények körébe tartozó bűncselekmények száma a megelőző öt év átlagában csökkent, ez a tendencia a tárgyévben is folytatódott. Az elmúlt évben ilyen bűncselekmény vált ismertté. A bűncselekmény-csoporton belül az embercsempészés 2003 óta csökkenő tendenciát mutat és ez folytatódott a beszámolás tárgyát képező évben is, míg hasonló számban fordult elő a hivatalos személy, közfeladatot ellátó személy és hivatalos személy támogatója elleni erőszak (928). Nem mutat lényeges változást az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények alakulása sem ben ilyen bűncselekmény történt. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények száma az elmúlt két évben kedvezően változott, 2007-ben is tapasztalható, hogy az ide tartozó bűncselekmények száma az előző évhez képest csökkent; 350 ilyen bűncselekmény vált ismertté (2005: 958, 2006: 480). Indokolt azonban megjegyezni, hogy e bűncselekmény-csoport esetén a legmagasabb a latencia. A közrend elleni bűncselekmények csoportja több erőszakos, illetőleg a társadalomra fokozottan veszélyes bűncselekményt foglal magába. Az e bűncselekmény-csoport nagyobbik hányadát kitevő okirattal kapcsolatban elkövetett és ismertté vált bűncselekmények magas száma a lakosság biztonságérzetét, a közrendbe vetett bizalmát kevéssé befolyásolja. A beszámolás tárgyát képező évben ilyen bűncselekmény vált ismertté. Örvendetes, hogy a korábbi emelkedő tendencia megtorpanni látszik (2004: , 2005: , 2006: ). A tárgyévben garázdaság vált ismertté, ez alig kevesebb, mint a megelőző évben (2006: 9.680), mégis az utóbbi évek csökkenő tendenciáját tükrözi (2004: , 2005: ). Az okirattal kapcsolatban elkövetett bűncselekmények száma amely magába foglalja a köz- és magánokirat-hamisítást, illetőleg az okirattal visszaélést is volt 2007-ben. Ez megfelel a korábbi évek ezer között mozgó átlagának.

8 8 Pozitív irányú változás tapasztalható az ismertté vált kábítószerrel viszszaélés tekintetében, hiszen a korábbi határozott emelkedés megszakadt, a évben ilyen típusú bűncselekmény vált ismertté, és ez lényegesen kevesebb, mint a korábbi években (2004: 6.675, 2005: 7.622, 2006: 6.729). A közegészség elleni bűncselekmények közül ismét emelkedett a közvéleményt is nyugtalanító a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezését megvalósító bűncselekmények száma. A beszámolás évében 521 ilyen bűncselekmény vált ismertté (2004: 386, 2005: 210, 2006: 427). A regisztrált gazdasági bűncselekmények száma (14.021) megtörve az előző évek trendjét 2007-ben jelentős mértékben csökkent és a megelőző évinek 78,5%-ára esett vissza (2004: , 2005: , 2006: ). Ennek a bűncselekmény kategóriának a szerkezeti változásai közül különösen kedvező tény az államháztartás bevételi oldalát sértő adócsalás számának (1.653) a megelőző évekhez és a tavalyihoz képest is számottevő, 18,4 %-os csökkenése (2004: 3.113, 2005: 2.661, 2006: 2.025). Az új évezredben a vámbűncselekmények számának csökkenő tendenciája figyelhető meg. Különösen megváltozott a vámbűnözés iránya és jellege (struktúrája) Magyarországnak az Európai Unióhoz csatlakozását követően, mivel az országhatáron belépő áruforgalomban vámbűncselekmény elkövetési tárgya az uniós belső vámhatárok megszűntével már csak a nem közösségi áru lehet. A szabad árumozgás büntetőjogi hatását tényszerűen mutatja az, hogy míg a megelőző két esztendőben ezer körüli volt a vámbűncselekmények száma, addig ez 2007-ben 320-ra mérséklődött, ami a kriminalitás 70%-os javulását jelenti (2004: 1.817, 2005: 1.032, 2006: 1.069). A gazdasági bűncselekmények körében a fizetőeszközök biztonságához fűződő kiemelkedő társadalmi érdek folytán jelentős a pénzhamisítás miatti eljárások figyelemmel kísérése. Az ismertté vált bűncselekmények száma az ezredforduló után a évet kivéve nagymértékben emelkedett, így például a pénzhamisítás elkövetőinek száma közel négyszeresére nőtt. A pénzhamisítás elkövetői (183 fő) között már magasabb a büntetett előéletűek (40%) és a visszaesők (5%) aránya is, mint az egyéb gazdasági bűncselekményeknél. A pénzhamisítás mellett egyre gyakoribbá válik a készpénzkímélő gazdasági törekvések és a modernizáció eredményeként mindinkább elterjedő készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatos bűnözés. A készpénzhelyettesítő fizetési eszközök hamisítására, jogosulatlan felhasználására és az ezekkel kapcsolatos jogtalan előnyszerzésre törekvő bűnelkövetők körében gyakori a társas, a bűnszövetségben, esetenként bűnszervezetben megvalósított elkövetés, e bűncselekményeket nem ritkán külföldi elkövetők részvételével valósítják meg. A készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatos bűncselekmények a gazdasági bűncselekmények struktúrájában a legmaga-

9 9 sabb esetszámot képviselik, 2006-ban 3.689, 2007-ben ilyen bűncselekményt regisztráltak. A piacgazdaság működésének anomáliáira mutat a gazdálkodó szervezetek fizetésképtelenségével összefüggésben elkövetett és a hitelezői követelések kielégítését részben, vagy egészben megvalósító csődbűntettek száma. A csődbűncselekmények száma 2007-ben mérséklődött, a évi 330-ról 243-ra, az ún. csalárd bukás elkövetési magatartásával viszont az előző évi 20 bűncselekmény helyett 38-at valósítottak meg. A csődbűncselekmények törvényi szabályozásában és ennek következtében elnevezésében, struktúrájában és számában is jelentős változások következtek be június 1. napját követően a Büntető Törvénykönyvet és más büntetőjogi tárgyú törvényeket módosító évi XXVII. törvény rendelkezéseinek hatályba lépésével. A felszámolás eredményének meghiúsításával elkövetett, (más néven adminisztratív) csődbűntettet a évi XXVII. törvény kiemelte a hitelezői érdekeket védő csődbűncselekmény tényállásából és június 1. napjától hasonló szabályozással a számvitel rendje megsértésének vétségeként iktatta a törvénybe. A jogszabályi változás következtében a évben regisztrált adminisztratív csődbűntett száma 2007-ben 569-re csökkent, ez a kedvező esetszám azonban a felszámolási eljáráshoz kapcsolódó bűnelkövetések számának mérséklődését csak részben igazolja, mert közel ugyanilyen nagyságrendben nőtt a számvitel megsértése miatti bűncselekmények száma (2006: 639, 2007: 1.255). Kedvező tényként állapítható meg, hogy az áru hamis megjelölésének bűntette miatt a korábbi évben ismertté vált 631 bűncselekmény 2007-ben 398-ra csökkent. A büntető ügyekben eljáró hatóságok megalapozott feltételezése szerint azonban ez a szám a jogterület magas látenciája miatt nem tükrözi ezeknek a versenytársak érdekeit közvetlenül sértő bűncselekményeknek a piaci áruforgalomban képviselt arányát. A szervezett bűnözésnek, a gazdálkodás tisztessége és a pénzintézetek megbízhatósága, törvényes működése elleni támadásainak jelzője a pénzmosás bűncselekménye. A évben is csekély számú szándékosan elkövetett pénzmosás vált ismertté; szándékosan elkövetettként 7, gondatlan vétségként 6 ilyen bűncselekményt regisztráltak, ami az előző évivel gyakorlatilag megegyező kriminalitásra mutat, és jól tükrözi a nehezen bizonyítható bűncselekmény elkövetőinek eredményes leplezési tevékenységét. A gazdasági bűncselekményekkel érintett összeg a tárgyévben 54,3 milliárd forint volt, amely magasabb, mint az előző három évben kimutatott kár (2004: 35,7 milliárd forint, 2005: 29,9 milliárd forint, 2006: 43,6 milliárd forint).

10 10 A gazdasági bűncselekmények számának csökkenése mellett hasonlóan örvendetes tény a gazdálkodással összefüggő bűncselekmények számának az előző évi ról ra való mérséklődése Az ügyészségi nyomozás Az ügyész a kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben, valamint a nyomozó hatóságtól magához vont eljárások esetében maga teljesíti a nyomozást. Ez utóbbira csak kivételesen kerülhet sor, ezért az ügyészségi nyomozás jellemzően a kizárólagos hatáskörébe utalt bűncselekmények ügyében végzett nyomozás. A kizárólagos hatáskörbe utalt nyomozásokat a Központi Nyomozó Főügyészség, illetőleg a megyékben és Budapesten működő helyi nyomozó ügyészségek végzik. Az ügyészségi nyomozó szervekhez 2007-ben a megelőző évhez képest 3,5%-kal több feljelentés érkezett. Az elrendelt nyomozások száma 3.955, a befejezetteké volt. (Az utóbbi szám a tárgyidőszakban befejezett a korábbi évről áthúzódó nyomozásokra is vonatkozik). Az ügyészségi nyomozások eredményessége 64%, míg a felderítési mutató 62,3% volt. A Központi Nyomozó Főügyészség a központi ügyészségi nyomozó szerv, melynek illetékessége az ország egész területére kiterjed, hatáskörének törvényi kereteit a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (Be.) ügyészségi nyomozásról szóló rendelkezései jelölik ki. A teljes részletességű szabályozást a legfőbb ügyész utasítása tartalmazza. A Központi Nyomozó Főügyészségen a nyomozást kizárólag ügyészek teljesítik. Törvényi felhatalmazás alapján a legfőbb ügyész, a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, illetőleg a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztályának vezetője a hatáskörébe nem tartozó ügy nyomozására is kijelölheti a Központi Nyomozó Főügyészséget. Az elsődlegesen a hivatali bűncselekmények és a korrupció elleni harc céljaira létrehozott főügyészség hatásköre az országgyűlési képviselők, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyek, a bírák, ügyészek, ügyészségi nyomozók, a rendvédelmi szervek magasabb beosztású munkatársai által elkövetett nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmények, a felsoroltak sérelmére, vagy a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett bűncselekmények, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a külföldi hivatalos személy elleni erőszak, a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények nyomozására terjed ki. A Központi Nyomozó Főügyészségre az elmúlt évben 491 ügy érkezett, amely lényegében azonos az előző évi érkezéssel (501). Az érkezett ügyek közül 252 érdemi bűnügy (feljelentés), 239 az egyéb ügyérkezés. A főügyészség a büntető feljelentések közül 130-at (38-at feljelen-

11 11 tés kiegészítés után) döntően bűncselekmény hiánya miatt elutasított. A feljelentés elutasításáról rendelkező határozatok ellen 92 ügyben érkezett panasz, a panasznak a Legfőbb Ügyészség 6 esetben helyt adott és a nyomozást elrendelte, a többi ügyben a panaszt elutasította. Nyomozás elrendelésére 29 ügyben (8 esetben feljelentés kiegészítés után) került sor. A nyomozott ügyek közül 31 esetben a főügyészség a nyomozást megszüntette, 13 ügyben vádat emelt. A lefolytatott nyomozások túlnyomórészt hivatali, illetve korrupciós jellegű, vagyon elleni, közlekedési bűncselekmények, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítások, illetve hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt folytak. Megszüntető határozat ellen 13 esetben jelentettek be panaszt, ezeket a felettes Legfőbb Ügyészség alaptalannak találva elutasította. A főügyészség 13 ügyben 34 személlyel közöttük kettő bíróval, egy ügyésszel és egy országgyűlési képviselővel szemben emelt vádat. A nyomozó ügyészségek a tárgyévben eljárást befejező intézkedést tettek. Ebből esetben a feljelentést elutasították, esetben a nyomozást megszüntették, esetben vádemelésre került sor. További 357 esetben a nyomozás egyéb módon fejeződött be. A nyomozó ügyészségek eljárásában 261 a személy elleni, 190 a közlekedési (ebből 74 ittas járművezetés), 126 a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni, 653 a közrend elleni, 42 a gazdasági, s 319 a vagyon elleni bűncselekmények körébe tartozott A nyomozás törvényessége feletti felügyelet Az ügyész közvádlói jogállásának lényege, hogy a vádemelés feltételeinek megállapítása kizárólag az ügyész döntési joga, amely meghatározza az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság kapcsolatát és feladataikat. Az ügyész a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozását felügyeli. E felügyelet magában foglalja a feljelentés elutasításának jogát, a nyomozás teljes ellenőrzését, a nyomozásra vonatkozó utasítás adásának, az iratok megtekintésének, a nyomozati cselekményen történő részvételnek, a nyomozás során hozott határozatok megváltoztatásának, hatályon kívül helyezésének, a nyomozó hatóság által folytatott nyomozás megszüntetésének, megszüntetésre utasításának, a nyomozó hatóság által megszüntetett nyomozás folytatásának, a nyomozás során bejelentett jogorvoslatok elbírálásának jogát. Az ügyész kényszerintézkedéseket kezdeményez, azok tárgyában határoz, dönt az állam büntetőjogi igényéről. Kiemelt jelentőségű a kényszerintézkedések törvényességének biztosítása. Az ügyész büntető-eljárásjogi szerepének megerősödését nem csak a felsorolt nyomozáshoz kapcsolódó jogainak szélesedése tükrözi. Számos olyan intézkedést is hatáskörébe utalt a Be., amelynek megtétele korábban a nyomozó hatóság jogköre volt.

12 12 A nyomozás eredményeként hozott ügyészi döntésekben is megnyilvánul az ügyész fokozott felelőssége, mert eldönti, hogy az eljárás vádemelés nélkül fejeződjék be, vagy a vádemeléssel az eljárás tárgyát képező cselekményt a bíróság bírálja el. A vádemelés alternatíváinak köre a Be.-t módosító évi LI. törvény rendelkezése folytán január 1-jétől a közvetítői eljárással bővült, amelynek eredményessége esetén az ügyész az eljárást a törvényben meghatározott esetben megszünteti. Feljelentés alapján vagy nyomozásra kerül sor, vagy a feljelentést el kell utasítani. A nyomozó hatóság azon okok miatt utasíthatja el a feljelentést, amelyek megítélése nem jelent nehézséget. A feljelentést elutasító határozatot a nyomozó hatóság az ügyésznek megküldi. A évben feljelentést elutasító határozat érkezett az ügyészségekhez (2006: ). A nyomozó hatóság rendeli el a nyomozást, amennyiben a feljelentést nála teszik meg, vagy maga észleli a bűncselekmény gyanúját, kivéve, ha az elbírálás tárgya olyan bűncselekmény, amelynek a nyomozása az ügyész kizárólagos hatásköre. A beszámolás évében a nyomozó hatóság általa elrendelt nyomozásról értesítette az ügyészt (2006: ) ben nyomozást felfüggesztő határozat érkezett az ügyészséghez (2006: ). A jelentős mértékű csökkenést az eredményezte, hogy július 1-jei hatállyal a Be. nem nyomozást felfüggesztő, hanem nyomozást megszüntető okként szabályozza azt az esetet, amikor az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható. Ez a következő pontban ismertetett, a nyomozás megszüntetésére vonatkozó határozatok statisztikai mutatóira is magyarázattal szolgál. A évben a nyomozás megszüntetések száma volt, ez közel a duplája a 2006-ban a nyomozó hatóság által hozott nyomozást megszüntető határozatok számának (2006: ); ennek oka elsősorban az elkövető kilétének ismeretlensége volt. Az ügyészség az év folyamán összesen határozatot vizsgált meg. Ez összesen 14%-kal több mint 2006-ban (2006: ). A nyomozó hatósági határozatok túlnyomó többségét határozatot, a határozatok 98,1%-át az ügyész tudomásul vette, határozat esetében az annak alapjául szolgáló iratokat bekérte. Az iratok megvizsgálása alapján esetben (0,4%) a határozatot megváltoztatta, esetben (0,4%) pedig a határozat megváltoztatása nélkül egyéb intézkedést tett. Az ügyésznek a Be.-ben meghatározott, a nyomozással összefüggő feladatai ellátására vannak olyan eszközei, amelyeket a legfőbb ügyész törvényi felhatalmazás alapján kiadott utasítása tartalmaz. Ilyen a fokozott ügyészi felügyelet, amelyre a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás kötelezi az ügyészt. Fokozott ügyészi felügyeletet kell gyakorolni, ha a nyomozás tárgyát képező ügy ténybeli, jogi megítélése vagy a bűncselekmény bizonyítása bonyolult, ha az ügyész a nyomozás során törvénysér-

13 13 tést, mulasztást vagy a nyomozás eredményességét veszélyeztető körülményt észlel, továbbá ha a nyomozás, illetve a terhelt személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedés elrendelése óta hosszabb idő eltelt. Más fontos ok pl. a bűncselekmény súlyossága is szükségessé teheti a fokozott felügyelet gyakorlását. A fokozott felügyelettel figyelemmel kísért ügyekben az ügyész a hozzá bármely okból megküldött, illetőleg az ismétlődően megkért iratokat teljes terjedelmükben vizsgálja meg, majd széles körű intézkedési lehetőségek sorával biztosítja a nyomozás szakszerű és időszerű folytatását. Az ügyész a bizonyítás szempontjából meghatározó jelentőségű nyomozási cselekményeknél jelenlétével is hatékonyan segíti a felügyelet céljának elérését ben az ügyészségek ügyben (2006: 6.889) jelentettek be fokozott felügyeletet és ezt követően érdemi intézkedést tettek (2006: 9.747). A Be. mind a nyomozó hatóság, mind az ügyész határozata ellen panaszjogot biztosít annak, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz. A panasz elbírálására, ha a határozatot a nyomozó hatóság hozta, az ügyész, ha az ügyész hozta, a felettes ügyész jogosult június 1-jétől a 62/2006. (XI. 23.) AB határozatnak megfelelés érdekében a Be a szerinti jogorvoslat ellenvetés helyett panaszként került szabályozásra. Ez azt jelenti, hogy az érintett panasszal támadhatja mind a nyomozó hatóság, mind az ügyész a vádemelési szakasz sajátosságainak megfelelően csak az ügyész intézkedését, vagy intézkedésének elmulasztását is. További jogorvoslati lehetőség, hogy egyes kényszerintézkedések (házkutatás, lefoglalás, motozás) esetén az ügyésznek a panaszt elutasító határozata ellen felülbírálati indítvánnyal a nyomozási bíróhoz lehet fordulni. A évben az ügyészségekhez nyomozó hatósági határozat elleni panasz érkezett (2006: 9.592). Ebből panaszt a gyanúsítás ellen, panaszt a feljelentést elutasító határozat ellen, 91 panaszt a nyomozást felfüggesztő, panaszt a nyomozást megszüntető határozattal szemben jelentettek be panasz sérelmezte az őrizetbe vételt, 612 panasz érkezett a házkutatás, panasz a lefoglalás miatt, pedig egyéb okból került bejelentésre. Az ismertetett adatokból megállapíthatóan ugrásszerűen 166 %-kal nőtt a nyomozó hatóság eljárását érintő összes elintézésre váró panaszok száma, amely mögött az említett garanciális jellegű jogszabályi változás (ellenvetésből panasz) húzódik meg. Erre utal, hogy az összes elintézésre váró panasz több mint felét, 55,2%-át a gyanúsítás ellen bejelentett panasz teszi ki, továbbá az egyéb panaszok száma az előző évihez képest 100,6%-kal nőtt. A panaszok ügyészi elbírálását a következő adatok jellemzik: A gyanúsítás ellen bejelentett panasz 1,8%-ának (260-nak) adott helyt az ügyész, amely arra enged következtetni, hogy objektív és kellően ellenőrzött adatok birtokában került sor a terheltekkel szemben a megalapozott gyanú közlésére.

14 14 A feljelentést elutasító határozat elleni panaszból az ügyész 769- nek (33,7%) helyt adott, ez az arány a megelőző évinél nagyobb (2006: 32,6 %), ám a nem számottevő különbség ellenére is elgondolkodtató, hiszen a feljelentés kiegészítés július 1-jei bevezetése körültekintőbb döntést tett volna lehetővé a nyomozó hatóság számára. A nyomozó hatóság nyomozást felfüggesztő határozata ellen 91 panasz érkezett (2006: 518). Az ügyész 18 panasznak helyt adott (19,8%), ami az előző évi 35,7%-os eredményre vezető aránynál lényegesen kedvezőbb. A tárgyévben panasszal támadott nyomozást megszüntető határozatok száma (2006: 3.165). Az ügyész (28,8%) panasznak helyt adott, ez az arány magasabb az előző évinél (2006: 26,8%), és ahhoz hasonlóan viszonylag magas. A beszámolás évében bűnügyi őrizet ellen jelentettek be panaszt (2006: 1.662), amelyből az ügyész 47-nek (2,9%) helyt adott. Ez az előző évihez képest is csekélyebb arány (2006: 4,4%) azt mutatja, hogy a nyomozó hatóságok megalapozottan intézkedtek. A házkutatás ellen bejelentett panaszok száma 612 (2006: 599) volt, amiből az ügyész 9 panasznak (1,5%) adott helyt (2006: 2,8%). A lefoglalással kapcsolatban panaszt jelentettek be (2006: 927), amelyből az ügyészi elbírálás során 99 (9,4%) bizonyult eredményesnek (2006: 8,6%). Az ügyésznek a vádemelés előtti eljárása során hozott határozatai, intézkedései, illetőleg intézkedéseinek elmulasztása ellen is panasznak van helye (ez utóbbi kettő ellen a beszámolás évének második felétől). A évben 7.716, az alsóbb fokú ügyészség határozatának felülvizsgálatát indítványozó panaszt iktattak, amelyből 902 panasznak (11,7%) adtak helyt, panaszt elutasítottak, esetben pedig egyéb intézkedésre került sor. Az ügyész a nála tett feljelentést maga bírálja el, kivéve, ha a feljelentés kiegészítését a nyomozó hatóságra bízta. Ebben az esetben sem válik a nyomozó hatóság feladatává a feljelentés elbírálása, ha azt az ügyész magának tartja fenn. A évben a tárgyidőszak első napján elintézetlen 66 üggyel együtt összesen feljelentést kellett elbírálni, az év utolsó napján 104 feljelentés maradt elintézetlen. Az ügyészségen tett összes feljelentések számának emelkedése változatlan (2006: , 2007: ). A feljelentés alapján az ügyész (60,9%) esetben nyomozást rendelt el, esetben (10,6%) a feljelentést elutasította, esetben (10,7%) a feljelentés kiegészítéséről döntött. Az elrendelt feljelentés kiegészítés alapján további 432 esetben rendelt el az ügyész nyomozást, ezért ez utóbbi mennyisége összesen A feljelentés kiegészí-

15 15 tése 641 esetben a feljelentés elutasításához vezetett, ezért azok összes száma: A feljelentés alapján tett egyéb intézkedésre esetben (17,8%) került sor. A biztosíték intézményének célja, hogy kisebb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetése esetén a külföldön élő terhelt távollétében is folytatható legyen az eljárás, amennyiben a terhelt a várható vagyoni jellegű szankciót fedező biztosítékot letétbe helyezi. A biztosíték letétbe helyezéséről a terhelt kérelmére az eljárás vádemelés előtti szakaszaiban az ügyész, azt követően a bíróság dönt. A évben előterjesztett 280 kérelemnek az ügyész 254 esetben helyt adott, 23 kérelmet pedig elutasított. A beszámolás évét megelőző évhez képest (2006: 457 kérelem), az előterjesztett kérelmek számában 38,7 %-os csökkenés tapasztalható. Az előzetes letartóztatásról mint személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedésről kizárólag bíróság dönthet, alkalmazásának szükségességét illetően azonban a nyomozó hatóság és az ügyész is rendelkezik mérlegelési jogkörrel. A kényszerintézkedés elrendelésére és meghosszabbítására a büntetőeljárás vádemelési szakaszában csak az ügyész indítványa alapján kerülhet sor. Az előzetes letartóztatás ügyészi indítványozására rendszerint a nyomozó hatóság tesz előterjesztést. A évben esetben érkezett előterjesztés az ügyészségekre a gyanúsított előzetes letartóztatásának elrendelésére. Ebből az ügyész esetben (83%) indítványozta a kényszerintézkedés elrendelését, további 108 esetben pedig nyomozó hatósági előterjesztés nélkül, így összesen indítványt terjesztett elő a nyomozási bírónál (2006: 5.302). A bíróság esetben (92,1%) elrendelte az előzetes letartóztatást, 125 esetben lakhelyelhagyási tilalmat, további 70 esetben pedig a terhelt házi őrizetét rendelte el. A év első napján 1.669, utolsó napján terhelt volt előzetes letartóztatásban. Az ügyész törvényi kötelezettsége annak biztosítása, hogy az előzetes letartóztatás az elkerülhetetlenül szükséges időre korlátozódjék. Az előzetes letartóztatásokból 822 legfeljebb egy hónapig, egy és három hónap közötti ideig, három és hat hónap közötti ideig tartott, és csak 128-nak (2,6%-nak) az időtartama haladta meg az egy évet. Az év során terhelttel szemben került sor előzetes letartóztatás melletti vádemelésre, letartóztatottal szemben az ügyész, 213 letartóztatottal szemben a bíróság szüntette meg a kényszerintézkedést. A személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések közül legnagyobb számban az őrizetbe vétel elrendelésére került sor június 1-jétől, ha a bíróság elé állításnak a Be. szerinti feltételei, és az őrizetbe vétel általános feltételei egyaránt fennállnak, a terhelt őrizetbe vétele kifejezetten a bíróság elé állítás (gyorsított eljárás) céljából is elrendelhető.

16 16 Az elmúlt évben terhelt őrizetbe vételére került sor (2006: 7.790). A bíróság 305 terhelt esetében lakhelyelhagyási tilalmat, 113 terhelt esetében házi őrizetet, 13 terhelt esetében, pedig ideiglenes kényszergyógykezelést rendelt el Az ügyész eljárása a nyomozás befejezése után A nyomozás befejezését követően ha a nyomozást a nyomozó hatóság nem szünteti meg az iratokat az ügyésznek küldi meg, aki vádat emel, vagy a Be.- ben szabályozott más jogintézmények mellett dönt január 1-jétől lehetősége van az ügyésznek a vádemelés szakaszában az ügy közvetítői eljárásra utalására is, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Ezek fennállása esetén is ügyészi mérlegelést igénylő feladat azon további kérdések megítélése, amelyek a közvetítői eljárás kimenetelét meghatározzák. A nyomozást követő intézkedések közül a legjelentősebb a vádemelés. A évben a nyomozó hatóságtól vádemelési javaslattal érkezett és vádemelésre váró, befejezett nyomozások együttes száma volt, az előző évről átkerült elintézetlen üggyel együtt ügyet kellett a vádemelésre alkalmasság szempontjából megvizsgálni. A ügyből ügyben (59,6%) az ügyész vádat emelt, ügyben (13,5%) a nyomozást megszüntette, ügyben (3,7%) a vádemelést elhalasztotta, 67 ügyben (0,1%) a nyomozást felfüggesztette, és ügyben (1,2%) az ügyet közvetítői eljárásra utalta. A vádemelések összessége a következők szerint alakult: ügyben az ügyész vádiratot nyújtott be, ügyben a terheltet bíróság elé állította, tárgyalás mellőzésére ügyben tett indítványt, 349 ügyben pedig a tárgyalásról lemondással, nyilvános ülésen bírálta el a bíróság a vád tárgyává tett cselekményt. A nyomozás megszüntetésére irányuló javaslattal megküldött ügyek száma összesen volt. Az ügyész ebből esetben (79,7%) a nyomozást megszüntette, 275 ügyben vádat emelt, 72 ügyben a vádemelést elhalasztotta, 5 ügyet pedig közvetítői eljárásra utalt. A nyomozást ugyancsak 5 ügyben függesztette fel. A vádemelési javaslatok és ügyészségi nyomozás befejezések folytán szükséges intézkedésekre esetben (84,5%) 30 napon belül, esetben (15,4%) 30 és 60 nap között, 103 esetben (0,1%) 60 napon túl került sor. A Be. kivételesen nagy terjedelmű ügyben az ügyész számára lehetővé teszi a legfeljebb 90 napos ügyintézési határidőt is. Ennek túllépésére egy esetben sem került sor.

17 17 Hasonló a nyomozás megszüntetésére irányuló javaslattal érkezett ügyek elintézési határideje is; az e tárgyban érkezett ügyben esetben (88,1%) 30 napon belül, esetben (11,8%) 30 és 60 nap között, 18 esetben (0,1%) pedig 60 napon túl került sor az ügyészi intézkedésre. A beszámolási időszak utolsó napján az összes elintézésre váró ügyből (vádemelési + megszüntetési javaslat) ügy elintézése maradt 2008-ra. A közvetítői eljárás bevezetése tovább szélesítette azon elterelő intézmények körét, amelyek a bírósági út igénybevétele nélkül az ügyészre hárítják az eljárás terhét, hiszen a közvetítői eljárás tipikus előfordulása a büntetőeljárásnak a bírósági eljárást megelőző szakasza. A beszámolás évében 833 közvetítői eljárása irányuló kérelmet utasított el az ügyész, terhelt esetében került sor közvetítői eljárásra utalásra, amelynek eredményességére tekintettel, 635 terhelttel szemben az ügyész az eljárást megszüntette. A közvetítői eljárás után 35 terhelttel szemben a vádemelés elhalasztására, 169 terhelttel szemben pedig vádemelésre került sor. (A bíróság a beszámolás évében 377 terhelt esetében utalta közvetítői eljárásra az ügyet). A bírósági út elkerülésének további eszközei a nyomozás megrovás alkalmazásával történő megszüntetése, a vádemelés mellőzése és elhalasztása. Vádemelés elhalasztására 2007-ben személlyel szemben került sor (2005: 8.606, 2006: 8.008). A vádemelés elhalasztásának csökkenését a közvetítői eljárásra utalás mint új jogintézmény alkalmazása eredményezhette A fiatalkorúak bűnözése A évben 3,3%-kal mérséklődött ( ről re) a bűnelkövető fiatalkorúak száma, a csökkenés a nem büntethető gyermekkorú elkövetők körében elérte az 5%-ot (2006: 3.565, 2007: 3.387). Az elmúlt évben a fiatalkorúak részvételével 5,6%-kal kevesebb bűncselekményt követtek el, mint egy évvel korábban (2006: , 2007: ), a gyermekkorúak vonatkozásában ezzel szemben 10,8%-os növekedés volt tapasztalható (2006: 6.502, 2007: 7.204). A latencia mindkét elkövetői körhöz tartozók esetében egyaránt vélelmezhető, így feltehető, hogy az ismertté vált kiskorú elkövetők és az általunk megvalósult bűncselekmények számának országos alakulása a tényleges helyzetnél kedvezőbb képet mutat. A gyermekkorúak és fiatalkorúak devianciájában nem történt lényeges változás az elmúlt évben, bűnözésük intenzitása a bűnelkövetői arányokra, valamint a bűnözés szerkezeti összetételére figyelemmel továbbra is magasnak tekinthető.

18 18 A kiskorúak bűnözésének struktúrája változatlanul nem mutat szignifikáns eltérést a felnőttkori bűnözéshez képest. A tizennyolc év alattiak kriminalitását meghatározó vagyon elleni bűncselekmények mellett a korábbi években tapasztalt kedvezőtlen jelenségek továbbra is megfigyelhetőek voltak; az élet elleni bűncselekményeket, a rablásokat, a testi sértéssel járó bűncselekményeket, a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekményeket pedig gyakran nagyfokú agresszivitás, esetenként kifejezetten kegyetlen végrehajtási mód jellemzi. A személy elleni bűncselekmények körében nőtt a fiatalkorú részvételével elkövetett emberölések száma (2006: 17, 2007: 24), a gyermekkorúak pedig csaknem 50%-kal több testi sértést valósítanak meg, mint egy évvel korábban (2006: 187, 2007: 279). Figyelemre méltó, hogy az elmúlt évben tovább folytatódott a fiatalkorúak által elkövetett felderített kábítószerrel visszaélések számában 2006-ban először tapasztalható csökkenés (2006: 830, 2007: 429). A évben 13,4%-kal csökkent azon gyermekkorúak száma, akik sérelmére bűncselekményt követtek el (2006: 5.276, 2007: 4.568), a fiatalkorú sértettek száma lényegében a korábbi évekhez hasonló volt (2006: 8.394; 2007: 8.417). A beszámolási időszakban 1,3%-kal kevesebb kiskorú veszélyeztetésének bűntette jutott a hatóságok tudomására, mint egy évvel korábban (2006: 1.809, 2007: 1.785). Fiatalkorúak ügyeiben az ügyészségre országosan elintézésre váró vádemelési javaslat érkezett (2006. évben ); ezek csaknem 86%-át 30 napon belül feldolgozták. A megvádolt fiatalkorúak száma a megelőző évhez képest 11,3%-kal mérséklődött (2006: 7.360, 2007: 6.527), ezen belül hasonló arányban csökkent a bíróság elé állítottak száma (2006: 413, 2007: 364). A gyermek- és ifjúságvédelmi szakterületi ügyészek 149 ügyet utaltak közvetítői eljárásra, 821 ügyben pedig a vádemelés elhalasztását alkalmazták, amikor a cselekmény súlya és az elkövető személyi körülményei a bíróság előtti felelősségre vonást nem indokolták A vádhatósági tevékenység Az ügyészi szervezet tevékenységének a közvélemény megítélése szempontjából egyik leghangsúlyosabb területe az ügyész büntetőbíróság előtti tevékenysége. A beszámolási időszakban a évhez képest a jogerős ügydöntő határozattal elbírált ügyek és az azokkal érintett terheltek száma némileg mérséklődött: (2006: ) ügy, (2006: ) terhelt. A jogerősen elbírált ügyek száma kismértékben csökkent a fiatalkorú terheltek ese-

19 19 tében is, a évi ügyről re. Ugyanakkor számos nagy terjedelmű, bonyolult ténybeli és jogi megítélésű ügy került elbírálásra, amelyek egy része a közvélemény érdeklődésének középpontjában állt. A harmadfokon jogerősen elbírált ügyek száma változatlanul nem volt számottevő; a másodfellebbezések 60 ügyben, 72 terheltet érintettek. Az ügyészi álláspont bíróság előtti személyes képviselete meghatározó jelentőségű. Ezért az ügyészek a törvényben előírt kötelező eseteket jóval meghaladóan, változatlanul nagy számban (2007: 62,1%, 2006: 62,3%) vettek részt a bíróságok első fokú tárgyalásain. Emelkedett (2007: 84,6%, 2006: 84,3%) azon másodfokú tárgyalások, illetve a kötelező részvételt nem igénylő nyilvános ülések (2007: 20,2%, 2006: 18,9%) száma is, amelyeken az ügyészek szükségesnek ítélték álláspontjuk szóbeli kifejtését. Az ügyészek 2007-ben is megkülönböztetett figyelmet fordítottak az eljárás egyszerűsítését és gyorsítását szolgáló jogintézmények alkalmazására. A fiatalkorú elkövetők esetében az életkori sajátosságok folytán különösen fontos szempont a büntetőeljárás gyors befejezése. A beszámolási időszakban (2006: 8.226) terhelt a jogerősen elítéltek 7,45%-ának (2006: 8%) ügyét bírálták el bíróság elé állítás keretében. Tárgyalás mellőzésével (2006: ) terhelt az összes terhelt 25,2%-a (2006: 25,8%) ügyében született jogerős ügydöntő határozat. Ez az eljárási forma rendszerint alkalmasabb a fiatalkorúakra előírt speciális büntetési cél elérésére is, mint a gyakran elhúzódó eljárásokban a tárgyalás nevelő hatása. A fiatalkorúak ügyészei a vádemelések csaknem 20%-ában (1.148 ügyben) tettek tárgyalás mellőzésére indítványt. A tárgyalásról lemondás és a terhelt távollétében lefolytatott eljárások eredményeként felelősségre vont terheltek száma az elmúlt év adataival lényegében egyezően változatlanul nem számottevő (0,5%, illetve 0,4%). A büntetési nemek megoszlása évek óta alig változott. Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtott elkövetők száma (a tárgyévben 14, 2006-ban 17) a kisebb csökkenés ellenére is azt jelzi, hogy 2007-ben is számos kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmény elbírálására került sor. Pénzbüntetést a terheltek 44%-ával (2006: 43,2%), szabadságvesztést 30,1%-ával (2006: 29,9%) szemben szabtak ki bíróságok. A végrehajtandó (2007: 33,5%; 2006: 33,4%) és a próbaidőre felfüggesztett (2007: 66,5%; 2006: 66,6%) szabadságvesztések arányának alakulásában nem történt számottevő változás. Az önállóan alkalmazott mellékbüntetések, illetve intézkedések gyakorisága tovább csökkent (2007: 18,9%; 2006: 20,2%), ugyanakkor bár kevéssel,

20 20 de emelkedett (2007: 6,2%; 2006: 5,7%) azoknak a terhelteknek a száma, akikkel szemben a bíróságok közérdekű munka büntetést szabtak ki. Az ítélkezési gyakorlatban a fiatalkorú vádlottakkal szemben irányadó büntetéskiszabási szempontok, a büntetés sajátos céljaira is figyelemmel, rendszerint megfelelően érvényesültek. Határozott tartamú szabadságvesztés kiszabására, a korábbi évekhez hasonlóan a fiatalkorú terheltek 27,2%-ával (2006: 26,4%) szemben került sor, amelyből a végrehajtás felfüggesztésének aránya 77%-os volt. A fiatalkorú terheltek legnagyobb részét (3.459 főt) a bíróság próbára bocsátotta, míg 191 (2006: 199) terheltet javító intézeti nevelésre kötelezett, azonban a különösen súlyos élet elleni bűncselekményt elkövető fiatalkorúakkal szemben érvényesült a törvény szigora: a bíróságok esetenként a törvényi maximumot elérő, illetve azt megközelítő szabadságvesztést szabtak ki. Az ügyészek által bejelentett fellebbezéseknek az összes fellebbezéshez viszonyított aránya a korábbi évekhez hasonlóan alakult (2007: 37%; 2006: 38%). A másodfokú bíróságok, a korábbi év adatait el nem érően, a terheltek 33,3%-ával (2006: 36,2%) szemben szabtak ki súlyosabb büntetést vagy intézkedést. Ennek ellenére az ügyészek következetessége a bíróságok által kiszabott joghátrányok értékelése terén töretlen, mivel a büntetés súlyosítását célzó, amúgy is magas perorvoslatok száma tovább emelkedett (2007: 75,7%; 2006: 74,5%). Az ügyészek a büntetés enyhítése végett 46, felmentés érdekében 35 terhelt javára jelentettek be fellebbezést (2006: 42, illetve 49 terhelt). A másodfokú ügyészek által fenntartott ügyészi fellebbezések 58,4%-a, míg a harmadfokú eljárásban az ügyészi fellebbezések kétharmada (65,7%) bizonyult eredményesnek. A bíróságok a jogerős ügydöntő határozattal elbírált ügyek 80,7%-ában az ügyészi indítvánnyal egyező érdemi döntést hoztak. A váderedményesség a évben is kedvezően alakult (2007: 96,7 %; 2006: 96,8%). A fiatalkorúak ügyében a váderedményesség 98,3% (2006: 98,6%) volt. A felülvizsgálati ügyek száma változatlanul számottevő, lényegében nem változott. A Legfelsőbb Bíróság 359 ügy (2006: 378) iratait küldte meg nyilatkozattétel végett a Legfőbb Ügyészségre, amely a vádlottak és védők által előterjesztett 271 indítvány 7,4%-át támogatta, míg a főügyészségek által benyújtott (2007: 88; 2006: 92) indítványok 79,5%-át tartotta alaposnak. A Legfőbb Ügyészség hivatalból 6 ügyben kezdeményezett felülvizsgálati eljárást.

21 21 A Legfelsőbb Bíróság a tárgyévben is magas arányban, az ügyek 91,4%- ában (2006: 91,5%) osztotta a Legfőbb Ügyészség álláspontját. A törvényesség érdekében jogorvoslati eljárás iránti kezdeményezések száma 2007-ben tovább csökkent. A beszámolási időszakban 61 ügyben (2006: 72) érkezett rendkívüli jogorvoslat benyújtása iránti kérelem a legfőbb ügyészhez. A kezdeményezők megoszlásának aránya azonban lényegében változatlan. A vádlott vagy védő kérelmére 45, a bíróság tájékoztatása alapján 4, míg a főügyészségek előterjesztésére 8 ügyben indult meg az eljárás. A jogintézmény keretei és korlátai azonban a tárgyévben is csekély számú, mindöszsze 3 (2006: 5) jogorvoslati indítvány bejelentésére biztosítottak lehetőséget. Az egységes jogalkalmazás biztosításának klasszikus eszköze a jogegységi eljárás. A beszámolási időszakban a legfőbb ügyész egy jogegységi indítványt terjesztett elő, és a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának elnöke által megküldött 3 jogegységi indítványra tett nyilatkozatot. Perújítási eljárás kezdeményezésére változatlanul csekély számban, mindössze az ügyek 1,8%-ában (2006: 1,6%) került sor. Az összesen perújítási ügyből esetben a terheltek és védők indítványára indult meg az eljárás. Az ügyész az előző évi adatokat lényegesen meghaladóan, 112 ügyben (2006: 77 ügy) hivatalból kezdeményezte az eljárás megindítását. A büntetőbírósági tevékenység területén lefolytatott szakági vizsgálatok az ügyészi munka színvonalának emelését célozták. A büntetőbírósági szakterületen meg kell említeni a év első félévében jogerős ügydöntő bírósági határozattal befejezett ügyekben folytatott vizsgálatot: a Btk ában meghatározott gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása vétségével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot, különös figyelemmel a büntető anyagi jog rendelkezéseinek módosítására, valamint a háttérjogszabály értelmezésére. A vizsgálat alapján amely egyébként a vádképviseleti tevékenységet alaposnak, és eredményesnek értékelte szükségessé vált a következők előírása: az ügyészek körültekintőbben döntsenek abban a kérdésben, hogy az elkövetőt a bűnösség melyik formája terheli a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt, és a vizsgált ügyekhez képest gyakrabban tegyenek indítványt foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazására. A évben jogerős bírósági határozattal befejezett közlekedési bűncselekmények miatt indított bűnügyekben folytatott vizsgálat a vádemelések és az ügyészi indítványok megalapozottságára irányult. A vizsgálat célja a közlekedési balesettel érintett járművezető terhére rótt szabályszegés és a bekövetkezett eredmény közötti okozati összefüggés, illetve az objektív felelősség érvényesülésének feltárása volt.

22 22 A vizsgálat megállapítása szerint a bíróságok általában osztották az ügyész álláspontját. A csekély számú felmentő ítélet meghozatala jellemzően arra vezethető vissza, hogy a bíróságok a bizonyítás anyagát általában a büntetőeljárás tárgyalási szakában beszerzett bizonyítékokra figyelemmel az ügyésztől eltérően értékelték. A gyermek- és ifjúságvédelem területén a büntetőeljárások gyors lefolytatásához fűződő alapvető törvényességi érdekre figyelemmel, a fellebbviteli és megyei főügyészségek megvizsgálták a fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárások időszerűségét, különös tekintettel az előzetes letartóztatásban lévő fiatalkorúak büntetőügyeire. A vizsgálat megállapítása szerint az időszerűség összességében nem volt megfelelő. A soronkívüliség követelménye gyakran nem érvényesült, és az időmúlás több ügyben is hátrányosan befolyásolta az alkalmazható joghátrányok megválasztását. Mindezek azonban eseti kivételtől eltekintve ügyészi mulasztással nem voltak összefüggésbe hoztatók A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete A büntetés-végrehajtási szervek tevékenységének jogszerűsége, ezáltal minősége alapvető feltételként befolyásolja a szankcionálás eredményességét. A törvényességi és jogállami követelményekből a büntető felelősségre vonás harmadik fő szakaszában sem engedtünk, a szankciók és kényszerintézkedések tényleges tartalmát képező jogfosztás, jogkorlátozás mégpedig a törvényben meghatározott mértékben, módon és határig ekkor realizálódik ténylegesen. E sajátos ügyészi törvényességi felügyelet során egyrészt érvényt kell szerezni a fogvatartottak, felelősségre vonás hatálya alatt állók jogainak, hogy sajátos helyzetükben ne érje őket több hátrány, mint amit a törvény előír; másrészt gondoskodni kell a többi ember, a társadalom többi tagja jogainak védelméről azáltal, hogy akit elítéltek, vagy más felelősségre vonási forma alatt áll, azon a kiszabott büntetést valóban hajtsák végre. A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi (a továbbiakban röviden: bv.) ügyész a jogérvényesüléshez járul hozzá ellenőrzéseivel, vizsgálataival, tényfeltárásaival és más alkotmányos jogkörei gyakorlásával, a végrehajtás egész folyamatának törvényes keretek között tartását segítve. Ez a feladat a jövőben is megköveteli a rendszeres, de a soron kívüli, szükség szerint az azonnali ellenőrzést, vizsgálatot, adott esetben a haladéktalan jogi (bűnügyről lévén szó: büntetőjogi vagy büntetés-végrehajtási jogi) intézkedési jogosultságot; minden bűnüldöző, igazságszolgáltató, végrehajtó, igazságügyi igazgatási szerv irányába az indítványozási jogosultságot. Ezek együttes megléte biztosítja a törvényességi felügyelet elvárható funkcionálását. A személyes szabadsággal összefüggő esetleges törvénysértések, mulasztások megszüntetése konkrét esetekben egy jogállamban azonnal intézkedést igényel. Ezt biztosítja a bv. ügyészek vizsgálati és intézkedési jogköre, amivel

23 23 az utóbbi években is kitartó következetességgel éltek. Vizsgálatok és ellenőrzések végzésével feltárták a jogszabálysértéseket és a megszüntetésük, valamint a megelőzés érdekében is határozottan felléptek. Az elmúlt évi a személyes szabadságkorlátozás végrehajtására kiterjedő bv. ügyészi vizsgálatok többek között a felügyelet hiányosságára, a nem megfelelő biztonság veszélyére hívták fel a figyelmet. Kiemelték, hogy az egy felügyelőre jutó magas fogvatartotti létszám fokozott biztonsági kockázatot jelent és a személyi állomány igénybevételének mértékét is jelentősen megnöveli, ami kihat a bánásmód törvényességére, az ún. rendkívüli események számának fennmaradására is. A fogva tartási helyeken a rendszeres, a soron kívüli, szükséges esetben a haladéktalan jelenlét (pl. súlyosabb következményű rendkívüli esemény alkalmával), az ügyészi intézkedési jogosultság gyakorlása (pl. több esetben büntető-, fegyelmi eljárás stb. kezdeményezése) hozzájárult az érintett intézmény elvárható jogállami funkcionálásához, illetve szükséges esetben ennek helyreállításához. Ilyen fogva tartási helyek a büntetés-végrehajtási intézetek, a rendőrségi és az idegenrendészeti fogdák, az előállító helyiségek. A büntetés-végrehajtási intézetek telitettsége 128%-ra az előző évekhez képest több mint 10%-kal csökkent, igaz, ez még mindig az agresszivitást, rendkívüli eseményeket keletkeztető zsúfoltságot jelent. A csökkenés egyik oka az új alternatív szankciók bevezetése, a korábbiak gyakoribb alkalmazása, a közérdekű munka büntetésüket töltők évről évre növekvő száma, továbbá az előzetes letartóztatás alternatíváinak alkalmazása. Az elmúlt évben tovább csökkent a letartóztatott fiatalkorúak száma is (341-ről 328-ra), ami a fogva tartás okainak a törvényben előírt szigorúbb meghatározásával van összhangban. A bv. ügyészek havonta kétszer, ezen túlmenően a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészek negyedévente vizsgálták a rendőrségi fogdákban és a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott fiatalkorúak előzetes letartóztatása végrehajtására vonatkozó speciális rendelkezések megtartását is. A büntetés végrehajtásával kapcsolatos kezdeményezések száma, a szakterület ügyérkezése évről-évre emelkedett; az utóbbi öt évben országos átlagban volt. Amennyiben ezt a 34 bv. ügyész között megosztjuk, országos átlagban évenként ügy jut egy-egy bv. ügyészre, ami egy főre vetítve 127 üggyel többet jelent, mint öt évvel ezelőtt (megjegyezve, hogy 11 bv. ügyész a szakági munkájával összeegyeztethető más szakági munkát is végez). Az ügyforgalomban az átlagos növekedés közel 6%-os. A tárgyév végére csökkent a hat hónapnál hosszabb ideje tartó előzetes fogva tartással járó ügyek száma. A büntetés-végrehajtással kapcsolatos nevesített intézkedést igénylő kezdeményezések száma mint az utóbbi három évben folyamatosan ben is 2,7%-os emelkedést mutat az előző évi höz képest (6.061). Az

24 24 előző évivel szemben 2,9%-kal több bv. ügyészi intézkedés történt. Az egyéb kezdeményezések száma 3%-kal nőtt, 2007-ben volt. Tovább nőtt a bv. bírói tárgyaláson vagy meghallgatáson való bv. ügyészi részvétel száma, ről re (3,2%). Ezáltal a bv. ügyészek erősítették a bv. bírói határozatok megalapozottságát, elősegítették az időszerűséget. A feltételes szabadságra bocsátási ügyekben a bv. bírói eljárásban való részvétel re emelkedett. Az előző évivel közel azonos számú bv. bírói határozat érkezett a főügyészségekre (18.400), a bv. ügyészek 131 ügyben fellebbezést jelentettek be, amelyek eredményessége jelentősen javult. A évben a bíróság előtti büntetés-végrehajtással kapcsolatos jogerősen befejezett ügyek száma volt, ami 0,4%-kal több a évinél. A jogszabályi változások hatására (nemcsak a bv. intézet tehet előterjesztést a bv. bíróhoz, hanem az elítélt és a védője is) a feltételes szabadságra bocsátás már említett emelkedése mellett az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásával, illetve megszüntetésével kapcsolatos ügyek száma is nőtt (36,6% és 137,5%). Ugyanakkor a végrehajtási fokozat enyhítése (2.370) mindössze 3,6%-os éves emelkedést mutat az előterjesztésre jogosultak megháromszorozódása ellenére is. A büntetés-végrehajtással kapcsolatos, a fogvatartott vagy hozzátartozója, illetve védője által külön írásban benyújtott panaszok, kérelmek és bejelentések száma 2007-ben volt, azonos az előző évivel. Ezek közül 30,9%- nak helyt adott a bv. felügyeleti ügyész, 32%-ot pedig elutasított, a többi ügyben egyéb intézkedést tett. Panaszok, kérelmek és bejelentések intézése során a bv. ügyészek fogvatartottat hallgattak meg, ami a évinél 19,6%-kal több. A bűnügyeiken túlmenően családi jogi, munkajogi, polgári jogi, társadalombiztosítási jogi és még több jogághoz tartozó ügyben kérték a bv. ügyész felvilágosítását, intézkedését, vagy kérelmüknek és feljelentésüknek az illetékes szervhez továbbítását. Az intézeti élettel kapcsolatban a legtöbb kérelem más bv. intézetbe szállításra irányult, a legtöbb panasz az elhelyezési körülményekkel volt kapcsolatos, a bejelentések és feljelentések többsége a bánásmód miatt történt. A bv. ügyészi vizsgálatok száma az összes (tehát nemcsak a bv. intézetek, rendőrségi fogdák) volt, amelynek egynegyedét az előre tervezett vizsgálatok képezték. Az összes vizsgálatból 616 (3,3%-os csökkenés) a fogva tartó intézetben elkövetett bűncselekménnyel, 625 pedig (1,1%-os csökkenés) bv. intézetben vagy rendőrségi fogdában történt más rendkívüli eseménnyel volt kapcsolatos. A vizsgálatok alapján a bv. felügyeleti ügyész 171 esetben utasítást adott a jogszabályi rendelkezés betartására, 75 vizsgálat alkalmával jelzéssel és 5 vizsgálatot követően pedig rendelkezéssel élt, alkalommal észrevételt

25 25 tett, 42 vizsgálat eredményeként büntető és 5 vizsgálat eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett. Tovább tart a közérdekű munka büntetésüket töltő elítéltek számának évről-évre történő emelkedése. Nőtt az új munkahely vagy munka kijelölése, valamint a végrehajthatóság megszűnésének megállapításával kapcsolatos ügyek száma is, ami a többletfeladatokon kívül arra enged következtetni s ezt a szakági tapasztalatok is alátámasztották, hogy a végrehajtási feltételek még nem megfelelően szervezettek, biztosítottak. Tovább nőtt a közérdekű munka végrehajtásával kapcsolatos kezdeményezések száma, ra (1,9%-kal emelkedett), és 27%-kal több a szabadságvesztésre átváltoztatások száma is, erre irányuló ügyészi indítványnak adott helyt a bv. bíró. A pénz fő-, és mellékbüntetés végrehajtásának helyzetét elemezve többször volt tapasztalható, hogy a büntetés végrehajthatóságának elévülési idejét egymástól eltérően állapították meg. A mellékbüntetés (közügyektől, foglalkozástól, járművezetéstől eltiltás, kitiltás és kiutasítás) hatálya alatt egy-egy napon állók száma éves viszonylatban országosan több mint 30 ezer fő; nem csökken, sőt, növekedést mutat. Törvényességi vizsgálati tapasztalataink szerint a mellékbüntetések végrehajtásának feltételei még nincsenek biztosítva, azonban a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló új törvény tervezetében már biztató kezdeményezések vannak. A büntetőjogi intézkedések körében a kényszergyógyításra kötelezettek, valamint a kábítószeres bűncselekményekkel érintett fogvatartottak elhelyezésére, kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések végrehajtásának törvényessége tárgyában tartott vizsgálat többek között feltárt a végrehajtás időszerűségét befolyásoló, a végrehajtó szerveken kívül álló adminisztratív hiányosságokat. Az utóbbi tízéves időszakban évről-évre nőtt a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló felnőtt korúak száma. Az új szervezet és központi irányítás nemcsak a hatékonysági, hanem a törvényességi követelmények teljesítésében is együttműködött az ügyészséggel. A büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelése, tárolása, nyilvántartása, megsemmisítése, az elkobzás végrehajtásának a nyomozó hatóságoknál végzett törvényességi vizsgálata során a szakági ügyészek által feltárt hiányosságok megszüntetése nemcsak a végrehajtásban közreműködő szervek, de a jogalkotó intézkedését is igényelné. A kijelölt javítóintézetekben az illetékes főügyészségek folyamatosan ellenőrizték az intézetek működésének törvényességét és az intézeti rendtartás érvényesülését. A tapasztalatok szerint a javítóintézetekben a végrehajtás törvényessége biztosított, a fogva tartottak jogai, a védőkkel, a hozzátartozókkal való kapcsolattartás megfelelő.

26 26 A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Bűnügyi Nyilvántartó Hatóságnál (BNYO) kérelem elbírálásának törvényességét, valamint 54 bírósági mentesítés és az év folyamán a köztársasági elnök által gyakorolt 24 egyéni kérelem nyilvántartásba vételét felügyeltük. 3. A magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi tevékenység A magánjogi és a közigazgatási jogi szakágban az ügyészség tevékenységét jelentősen befolyásoló jogszabályi változásra a évben nem került sor. A közigazgatási szakterület törvényességi felügyeleti funkciója az elmúlt évben is túlnyomórészt a Legfőbb Ügyészség éves vizsgálati terve alapján folytatott a törvénysértések miatt indokolt és az állampolgárok széles körét érintető vizsgálatok, elemzések, kisebb részben pedig az állampolgárok és jogi személyek kérelmeinek intézése útján érvényesült. A törvényességi felügyeleti tevékenység fontos területe az ügyészséghez benyújtott kérelmek elbírálása. Az ügyészség iránti bizalmat mutatja, hogy egyes kérelmezők kifejezetten utalnak arra: más szervekben a bizalmuk megingott, ügyük jogszerű és részrehajlástól mentes elbírálását az ügyészségtől várják. Új feladatot jelentett a szabálysértési jogsegélyről szóló július 15. napján hatályba lépett évi XXXVI. törvény alapján indult jogsegély-ügyek intézése. A magánjogi ügyészi közreműködésre az elmúlt évben is elsősorban azokon a területeken volt szükség, ahol nincs ellenérdekű fél, vagy már nincs olyan jogosult, aki a törvénysértés megszüntetése érdekében felléphetne. Ennek megfelelően az ügyészi tevékenység továbbra is az alapítványok, egyesületek bírósági nyilvántartásba vételét elrendelő végzések elleni fellebbezésekre, továbbá a már nem működő alapítványok, egyesületek megszüntetésére és a bírósági nyilvántartásból való törlésére vonatkozó keresetekre koncentrálódott. Az ügyészség a jogegységi eljárásaiban történő közreműködéssel segítette a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító munkáját. Az elmúlt évben a Legfelsőbb Bíróság részéről kezdeményezett 7 polgári, illetve közigazgatási tárgyú jogegységi indítványra tettünk észrevételt Közigazgatási jogi ügyészi tevékenység A szabálysértési ügyekben a törvényességi felügyeleti tevékenység számszerűségi mutatóinak meghatározó részét az elmúlt évben is a közlekedési ügyek jelentették. A szabálysértési hatóságok tevékenységének folyamatos ellenőrzése részben a hagyományos ügyészi eszközökkel, (vizsgálatok, utóvizsgálatok, vizsgálat kezdeményezések) részben pedig a konkrét ügyekben a szabálysérté-

27 27 si megszüntető határozatok törvényességének elemzése, ügyészi jogorvoslati jogkörök ellátása, valamint a személyes szabadságot korlátozó intézkedések jóváhagyása révén valósult meg. A szabálysértési hatóságként eljáró jegyzők eljárásaiban a jogszabálysértések jellemzően eljárási jogi természetűek voltak, de nem elhanyagolható az anyagi jogi jogszabálysértések száma sem. (Az egyik megyében például a 29 helyi önkormányzatnál, 95 ügyre vonatkozóan elvégzett ügyészi vizsgálat számszerűen 79 eljárási és egy anyagi jogi jogszabálysértést tárt fel, ami azt jelenti, hogy a vizsgált eljárások 83%-a esett törvényességi kifogás alá!) A rendőrségi szabálysértési hatóságok, valamint a helyszíni bírság kiszabására feljogosított hatóságok eljárása törvényességének vizsgálatai, elsősorban a marasztaló határozatok végrehajtásával kapcsolatos eljárási, nem ritkán a kiszabott büntetés végrehajtását lehetetlenné tevő, elévüléshez vezető mulasztásokat tártak fel. A beszámolási időszakban országos szinten tovább emelkedett az ügyészségeknek megküldött szabálysértési eljárást megszüntető határozatok száma ben összesen megszüntető határozat törvényességét ellenőrizték az ügyészségek, a szabálysértési ügyekkel kapcsolatos kiemelt ügyészi intézkedések száma 26,6%-kal emelkedett, e körben intézkedést kellett tenni. Az ügyészséghez 2007-ben összesen panaszt terjesztettek elő a szabálysértési eljárásban hozott intézkedések ellen. Hagyományos ügyészi feladat a szabálysértési ügyekben a személyes szabadságot is érintő elővezetések elrendelése törvényességének értékelése. A szabálysértési hatóságoktól 2007-ben összesen előterjesztés érkezett. (Az előző évhez viszonyítva ez 13%-os emelkedést jelent.) Az ügyészség ügyben jóváhagyta az elővezetést, esetben azonban erre különböző okok miatt nem kerülhetett sor. Általánosságban a szabálysértési tárgyú törvényességi kérelmek némi csökkenést mutatnak, közlekedési szabálysértésekkel kapcsolatban viszont az előző évinél mintegy 7%-kal több törvényességi kérelmet nyújtottak be Az ügyészi szervek a környezet védelmét, több mint egy évtizede a tárgykört szabályozó törvények megjelenése óta, kiemelt feladatként kezelik. A környezet- és természetvédelmi jogszabályokban biztosított ügyészi jogkör gyakorlása nem kampányjellegű, média-szereplést célzó feladat. E tevékenységünk részét képezi a felügyelőségek határozatainak törvényességi szempontú ellenőrzése is. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségektől ben lényegében azonos számú határozat érkezett, mint az előző évben (4.148, illetve 4.021). Az ezek nyomán tett törvényességi felügyeleti intézkedések szá-

28 28 ma viszont 34%-kal nőtt. A kötelező, bírságoló határozatok nyomán az ügyészek 100 esetben bocsátottak ki a kötelezettek felé teljesítésre való felhívást, illetve nyújtottak be keresetet a bírósághoz. (A környezetvédelmi magánjogi intézkedések többsége a jogellenes vízszennyezés, hulladék-elhelyezés és zajártalmak megszüntetését célozta, továbbá közel 14 millió forintnyi természetben okozott kár megtérítésére irányult.) A törvényességi felügyeleti munkának fontos területe az önkormányzati, illetve más hatósági tevékenységet folytató szervek eljárásai és határozatai törvényességének ellenőrzése. Kiemelkedő ügyészi feladat a fogyasztóvédelmi felügyelőségek határozatainak törvényességi ellenőrzése, törvényi felhatalmazás alapján kereset benyújtása az ellen, akinek jogszabálysértő tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentős kárt okoz. A fogyasztóvédelmi felügyelőségtől 2007-ben közel 60%-kal több határozat érkezett, mint 2006-ban (az vel szemben 8.165), ami az ügyészi intézkedések hasonló mértékű emelkedését eredményezte. Az ügyészségek 67 esetben szólították fel a kereskedőket a fogyasztók széles körét érintő jogsértések miatt azok megszüntetésére, és 32 keresetet nyújtottak be, jellemzően multinacionális kereskedelmi cégek ellen a fogyasztói jogokat sértő magatartástól eltiltás végett. A törvény az ügyészt arra is feljogosítja, hogy az egyoldalúan kikötött tisztességtelen feltételeket tartalmazó általános szerződési feltételeket (az ún. blanketta-szerződéseket) megtámadja. A fogyasztók érdekeit sértő, tisztességtelen feltételeket tartalmazó szerződések megtámadása iránt az ügyészek az elmúlt évben is több keresetet nyújtottak be, jellemzően ingatlanforgalmazással, hitelnyújtással, lízingbe adással foglalkozó cégek ellen. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) az ismételt idézés ellenére távolmaradó személy rendőri elővezetését lehetővé teszi. Ez a kényszerintézkedés ügyészi jóváhagyással foganatosítható. Közigazgatási ügyekben 2007-ben elővezetésből 147 esetben tagadtuk meg a jóváhagyást törvénysértés miatt. A törvényességi kérelmek száma emelkedett, 2006-ban 4.133, 2007-ben törvényességi kérelem érkezett. A kérelmek alapján óvás, 311 felszólalás, 181 jelzés benyújtására került sor. Az ügyészek 96 ügyben felelősségre vonást kezdeményeztek. A kérelem esetben nem volt megalapozott és elutasításra került. Elutasítás esetén az ügyészek gondot fordítottak arra, hogy a kérelmezőnek küldött értesítés jogilag megalapozott, meggyőző és közérthető legyen.

29 29 A tágabb értelemben vett környezetvédelmi jellegű törvényességi kérelmek száma 2007-ben (410) lényegében azonos az előző évivel (448). Változatlanul a legtöbb az építésügyi tárgyú (324) beadvány. Jellemzően a fővárosban és Pest megyében sérelmezik az építésügyi hatóságok határozatait az építeni engedélyezett létesítmény káros környezeti, illetve a műemléki értékeket veszélyeztető hatásai miatt. A évben benyújtott törvényességi kérelmek közül kiemelést érdemelnek a vadászati hatóságok eljárásait sérelmező kérelmek, amelyek többsége a haszonbérlet, elő-haszonbérlet tárgyában meghozott hatósági határozatokkal volt kapcsolatban Magánjogi ügyészi tevékenység A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (Ctv.) alapján a cégek nyilvántartását és a működésük feletti törvényességi felügyeletet a megyei (fővárosi) bíróság, mint cégbíróság látja el. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás egyoldalú, nincs benne ellenérdekű fél. A Ctv. a közhitelesség és a törvényes működés alapjainak biztosítása érdekében a bejegyző végzés ellen az ügyész számára biztosít keresetindítási jogot. Az ügyész a bejegyzési és a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó végzést a közzétételtől számított 30 napon belül megtámadhatja mind a végzés, mind a bejegyzés alapjául szolgáló iratok jogszabálysértő volta miatt. A cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránt a cégbejegyző végzés közzétételétől számított hat hónapon belül indíthat pert az ügyész szeptember 1-jétől bővült az ügyész jogköre, a közhitelesség védelme érdekében a törvényben meghatározott okokból kérheti a hivatalbóli bejegyzések törlését, továbbá annak megállapítását, hogy valamely közhatalmat gyakorló szerv a hivatalból bejegyzendő adatok körében adattovábbítási kötelezettségének nem tett eleget. Az ügyészi közreműködés másik nagy területe a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásában való közreműködés. A Ctv. az ügyészt általános eljárás-kezdeményezési joggal és az eljárásban félként történő részvétel jogával ruházza fel. Az ügyész hivatalból vagy kérelemre akkor kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást, ha a cégjegyzékbe bejegyzett adatok törvénysértők, a cégjegyzéki adatok, vagy a létesítő okirat hiányosak, illetve ha a cégek nem tartják be a működésükkel kapcsolatos szabályokat. Ha az ügyész valamely kizáró ok folytán a törvényességi felügyeleti eljárásban félként nem vehet részt, bejelentéssel élhet a cégbíróság hivatalbóli eljárásának megindítása

30 30 iránt, pl. a fantomizálódott cégek esetében kezdeményezheti a megszűntnek nyilvánítási eljárás megindítását. A cégügyekben kezdeményezett cégtörvényességi eljárások száma szinte azonos az előző évivel (2006-ban 1.030, 2007-ben 1.024). Cégbejegyző végzés ellen 66 ügyészi kereset benyújtására került sor. Több kérelmező kérte a gazdasági jog területére vonatkozó jogszabályokat alkalmazó közigazgatási szervek, így pl. a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal határozatainak felülvizsgálatát A Ptk. és az egyesülési jogról szóló évi II. tv. (Etv.) rendelkezései alapján az ügyészség feladatkörébe tartozik az alapítványok és a társadalmi szervezetek működésének törvényességi felügyelete. A törvényi kötelezettség mellett fontos társadalmi igény is a civil szervezetek törvényes működésének biztosítása. A civil szervezetek számos területen közérdekű feladatokat látnak el, a közhasznúként nyilvántartott szervezetek adó és egyéb kedvezményekben részesülnek, a közalapítványok jelentős költségvetési támogatást kapnak. Jogos igény tehát, hogy ezeknek a szervezeteknek a működése, gazdálkodása átlátható legyen, tevékenységük valóban a közérdekű célok megvalósítását szolgálja. A civil szervezetek törvényes működésének alapfeltétele, hogy a törvény előírásainak megfelelő létesítő okirattal kerüljenek nyilvántartásba vételre. Az ügyészség a bejegyző végzések elleni fellebbezéssel igyekszik kiküszöbölni a létesítéssel kapcsolatban feltárt jogsértéseket és egyéb hiányosságokat. A nyilvántartásba vételt elrendelő végzések ellen az ügyészek 2007-ben 402 fellebbezést nyújtottak be. Az ügyészség hivatalból vagy kérelemre évek óta rendszeresen vizsgálja az alapítványok, társadalmi szervezetek működésének törvényességét. A vizsgálatok száma az alapítványoknál csökkent (2007-ben 627, 2006-ban 981), a közalapítványoknál pedig emelkedett (2007-ben 136, 2006-ban 69). A társadalmi szervezeteknél ugyancsak kisebb mértékű csökkenés volt (2007- ben 1.246, 2006-ban 1.531). A vizsgálat számos esetben nem volt lefolytatható, mivel a vizsgálni kívánt alapítvány, egyesület már nem működött. A vizsgálat eredményeként az alapítványokhoz, egyesületekhez benyújtott intézkedések száma (2006-ban: 2.969) volt. Ezen belül 242 óvás, felszólalás, 16 figyelmeztetés, 718 jelzés benyújtására került sor, az ügyészek 18 esetben kezdeményeztek felelősségre vonást. Az ügyészség 528 alapítvány, 957 egyesület ellen nyújtott be keresetet, többségében a szervezet megszűnésének megállapítása iránt. E mellett az ügyészség 173 egyéb eljárást (pl. közhasznúsági nyilvántartásból való törlést, átsorolást) kezdeményezett.

31 31 A civil szervezetek működésével kapcsolatos törvényességi kérelmek száma jelentősen megnőtt az elmúlt évben. Az alapítványok, közalapítványok működését sérelmező beadványok száma 2007-ben 277, 2006-ban 153 volt. A társadalmi szervezetek, sportági szakszövetségek, pártok, egyházak, köztestületek, közhasznú társaságok működésével kapcsolatban 510 (2006-ban 363) törvényességi kérelem érkezett. Nagyobb számban érkeztek közérdekű ügyészi kereset benyújtására irányuló kérelmek. Ezek jelentős részénél azonban a közérdek sérelme nem volt megállapítható A Csjt. a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében keresetindítási jogot biztosít az ügyész számára. Ha az apa a rendelkezésére álló határidőben nem nyújt be keresetet, utóbb kizárólag az ügyész támadhatja meg az apaság vélelmét. A kereset benyújtására rendszerint olyan esetekben kerül sor, ha a vérszerinti apa előreláthatóan teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz és ezzel biztosítható a gyermek rendezett családi közösségben való nevelése. Az ügyészek 54 keresetet nyújtottak be az apaság vélelmének megdöntése iránt. A Ptk. más jogosultak mellett az ügyészt is feljogosítja arra, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel elmebeli állapota, szellemi fogyatékossága, vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt nem rendelkező személy vagyoni és személyiségi jogai megóvása érdekében a gondnokság alá helyezés iránt pert indítson. Az elmúlt évben 84 ilyen per indítására került sor Magánjogi és közigazgatási jogi szakági vizsgálatok A magánjogi és közigazgatási jogi szakági tevékenység egyik legfontosabb területe a szakág által folytatott országos és helyi vizsgálati tevékenység. Országos vizsgálatot tartottunk az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos, területi és helyi szerveinél annak megállapítására, hogy a Szolgálat környezet-, település- és élelmezés-egészségügyi hatósági jogkörben végzett engedélyezési, ellenőrzési, bírságolási tevékenysége megfelel-e a jogszabályok előírásainak. Az ügyészi vizsgálat első- és 420 másodfokú ügyre terjedt ki. A vizsgálat nyomán a törvénysértő, megalapozatlan határozatok ellen 38 óvást, az eljárási hiányosságok, mulasztások, jogszabálysértő gyakorlat miatt 91 felszólalást, a kisebb súlyú hiányosságok okán 51 jelzést nyújtottunk be. Ugyancsak országos vizsgálatot folytattunk az üzletek működésével kapcsolatos jegyzői hatósági eljárások törvényessége tárgyában, különös tekintettel a szakhatóságok közreműködésére, valamint a szabálytalan működés jogkövetkezményeinek alkalmazására.

32 32 A 870 hatóságnál elvégzett vizsgálat leglényegesebb tapasztalata, hogy a szakhatóságok közreműködésére vonatkozó rendelkezések valamelyikét szinte minden kereskedelmi hatóság megsértette, továbbá, hogy a hatóságok többsége ellenőrzési kötelezettségének nem tett eleget. A vizsgálatok alapján 317 óvás, 706 felszólalás, 415 jelzés, 2 figyelmeztetés benyújtására, 5 esetben pedig adóhatósági eljárás kezdeményezésére került sor. A biztonságos élelmiszerek forgalmazásához fűződő társadalmi érdek, a jogsértő cselekmények megelőzése és felderítése iránti társadalmi igény megkívánja a rendszeres fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzést. Ezen hatóságok élelmiszer-ellenőrzési, fogyasztóvédelmi szabálysértési eljárásainak és a helyszíni bírságolásainak törvényességét országos vizsgálat keretében ellenőriztük. Az összesen 40 ügyészi intézkedésre (8 óvás, 18 felszólalás, 13 jelzés, 1 büntetőeljárás kezdeményezése) többek között bírság összegének téves megállapítása, megalapozatlan határozathozatal, fogyasztóvédelmi és minőségvédelmi bírság téves elhatárolása, vétlen személy szabálysértésért történő törvénysértő marasztalása és számos más eljárási jogszabálysértés miatt került sor. Főügyészségi vizsgálatok foglalkoztak a helyi hulladékgazdálkodási tervkészítési kötelezettség elmulasztásával és az elhagyott hulladékokkal kapcsolatos jegyzői eljárásokban történt mulasztásokkal. Helyi vizsgálatot folytattunk többek között a szociális ellátások, a termőfölddel kapcsolatos hatósági (földhivatali) eljárások törvényességének tárgyában is. A Legfőbb Ügyészség vizsgálati terve alapján a főügyészségek utóvizsgálatot folytattak az önkormányzati fenntartású alapfokú oktatási intézményeknél annak megállapítása érdekében, hogy a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó alapvető rendelkezések tárgyában 2003-ban lefolytatott vizsgálat során tett ügyészi intézkedések hogyan hatályosultak. Az utóvizsgálat azokra az intézményekre terjedt ki, amelyekben a korábbi vizsgálat törvénysértéseket tárt fel, az alapvizsgálattal érintett 567 iskolából 536 iskolára. A tapasztalatok szerint a vizsgált intézmények döntő többségénél az ügyész által javasolt intézkedéseket megtették. Ennek ellenére csupán három megye volt, amelynek területén a kifogásolt hiányosságok megszűntek. A megyék többségében azonban a hiányosságok részben ismétlődtek. Az utóvizsgálat több, elsősorban a jogszabályi változásokból adódó törvénysértő pl. a pedagógusok besorolásával, az iskolák tagintézménnyé válásával stb. kapcsolatos mulasztást is feltárt, ennek következtében a jogszabálysértések és egyéb hiányosságok miatt 664 ügyészi intézkedést (127 óvást, 355 felszólalást, 179 jelzést) kellett benyújtani, 2 esetben pedig fegyelmi eljárást kezdeményeztünk.

33 33 A Legfőbb Ügyészség vizsgálati terve alapján a főügyészségek elemezték az ügyész által Ctv. alapján kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárások tapasztalatait. A vizsgálat lefolytatását indokolta, hogy a július 1. napjával hatályba lépett új Ctv. több az ügyészi eljárás-kezdeményezést érintő változást hozott. A vizsgálat során megállapítható volt, hogy a jogszabályi környezet változása az ügyész által kezdeményezett eljárások száma tekintetében lényeges változást nem hozott. A vizsgált július június 30. közötti időszakban eljárás kezdeményezésére került sor, az elbírált indítványok túlnyomó részét a cégbíróság megalapozottnak találta. Saját kezdeményezésű feladatként az ügyészségek 763 alapítványnál, közalapítványnál, társadalmi szervezetnél végeztek vizsgálatot. A vizsgálatok során feltárt törvénysértések, mulasztások megszüntetése végett a vizsgált szervekhez közel intézkedést nyújtottak be. Az intézkedések túlnyomó része eredményes volt A gyermek- és ifjúságvédelmi-törvényességi tevékenység központjában évben is a gyermekek védelméről a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény végrehajtásának ellenőrzése állt. Ebben a körben több főügyészség saját hatáskörben végzett vizsgálatot, melyek eredményeként intézkedés történt. A főügyészségek a beszámolási időszakban is megvizsgálták a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése tárgyában hozott gyámhivatali határozatok törvényességét. Ennek kapcsán több intézkedést tettek, például azért nyújtottak be óvást, mert megállapítást nyert, hogy a gyámhivatal törvénysértően kötelezte a jogosultat a megelőlegezett gyermektartásdíj visszafizetésére. Arra is volt példa, hogy a főügyészségnek felszólalásban kellett felhívnia a jegyzőt arra, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíjról, annak kamatáról és a folyósítással felmerült költségekről negyedévente tájékoztassa a kötelezett lakóhelye lakóhely hiányában a tartózkodási helye szerinti jegyzőt a hátralékos összeg adók módjára történő behajtása végett, illetve arra, hogy a végrehajtási eljárást az adós valamennyi fellelhető vagyonára kíséreljék meg. A gyermek- és ifjúságvédelmi szakterületen folytatott más vizsgálatok a törvényességi kérelmek elbírálásán túl zömmel az egyéb gyámhivatali eljárásokra és határozatokra, a fiatal- vagy gyermekkorúak szabálysértési ügyeire, a szociális gyermekintézményekben elhelyezett gyámhatósági beutaltak térítési díjára és családi pótlékának felhasználására irányultak.

34 34 4. A katonai ügyészség tevékenysége 4.1. A büntetőjogi katonai ügyészi tevékenység A katonai ügyészség büntetőjogi feladatait a büntetőeljárási törvényben a katonákra vonatkozó eltérések figyelembe vételével, az általános szabályok szerint látja el. A Be ának (1) bekezdése értelmében, ha a nyomozást nem a katonai ügyész végzi, nyomozó hatóságként az illetékes parancsnok (vezető) jár el. A kisebb súlyú katonai vétségek esetében a parancsnokok által folytatott nyomozások felett a katonai ügyészség felügyeletet gyakorol, illetve azok nyomozását a hatáskörébe vonhatja. A területi katonai ügyészségek a kizárólagos vádhatósági jogkörüket az első fokon eljáró fővárosi és a kijelölt további négy (Csongrád, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, valamint Somogy) megyei bíróság katonai tanácsai előtt gyakorolják. A fellebbezéssel és egyéb rendkívüli perorvoslatokkal érintett bűnügyekben országos hatáskörrel a Katonai Fellebbviteli Ügyészség teljesíti a vádhatósági feladatokat. A katonai ügyészi nyomozások felett a felügyeletet illetve a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága előtti, rendes és rendkívüli perorvoslati feladatokat a Katonai Főügyészség látja el. A Btk ának (1) bekezdése szerint katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, valamint a Rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, akiknek katonai bűncselekményei (Btk. XX. Fejezet) miatt katonai büntetőeljárásnak [Be (1) bekezdés a) pontja] van helye. Meg kell jegyezni, hogy január 1-jéig ilyen, büntetőjogi értelemben vett katonák voltak a már megszűnt Határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagjai is. A Be a (1) bekezdésének b)-c) pontjai alapján az elmúlt évben a katonai büntetőeljárás hatálya a katonai bűncselekményeken kívül kiterjedt a Magyar Honvédség tényleges állományú tagjai által elkövetett bármely bűncselekményre, a Határőrség hivatásos és szerződéses, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai által a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett más köztörvényi bűncselekményeire is. A katonai büntetőeljárás hatálya kiterjed továbbá a szövetséges fegyveres erő tagja által elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó, szolgálattal össze nem függő köztörvényes bűncselekmények elbírálására is [Be a (1) bekezdésének d) pontja]. Ebben az esetben azonban a katonai büntetőeljárás során a NATO-val, illetve a tagállamaival kötött nemzetközi jogállási egyezmények speciális joghatósági és kölcsönös bűnügyi együttműködési szabályait is alkalmazni kell. A katonai büntetőeljárásban a polgári személy bűntársak büntetőjogi felelőssége kizárólag szoros személyi vagy tárgyi összefüggés esetén is csak

35 35 akkor bírálható el, ha az eljárás elkülönítése egyébként nem lehetséges [Be (3) bekezdés]. Ugyancsak katonai büntetőeljárásnak van helye akkor, ha a (magyar) katona büntetőjogi fogalma alá tartozó személy a feljelentett katonai bűncselekményt (Btk. XX. fejezet) szövetséges fegyveres erő katonájával szemben, így például külföldön állomásozó békefenntartó alakulat tagjaként követi el (Btk. 122/A. ). A katonai ügyészi szervezet felkészültsége és a bűnözési struktúra bemutatott változásai miatt meg kell említeni, hogy a Magyar Honvédségen kívüli fegyveres testületek gyakorlatilag a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény 1. -ának (1) bekezdésében nevesített valamennyi rendvédelmi szerv esetében a jelenlegi katonai büntetőeljárási hatáskörök kiterjesztésével, a szolgálattal össze nem függő köztörvényes bűncselekmények esetén is lehetőség nyílna a büntetőeljárások eddigieknél gyorsabb, ezáltal ésszerűbb határidőn belül történő befejezésére. A tárgyévben a katonai ügyészségekre új büntető feljelentés érkezett, amely 1,7%-kal volt több az előző évi adatnál (2006-ban is 2,1%-os emelkedés volt). A feljelentettek száma összesen fő volt, amely 14,8%-os emelkedést mutat. A területi katonai ügyészségek az előző évről folyamatban maradt 286 üggyel együtt büntető feljelentés ügyében jártak el, amelyek 87,5%-át eredményesen be is fejezték. Az év végén még befejezetlen 257 bűnügy 2,5 havi ügyérkezés átlagának felel meg. Ez a mutató az előző évinél az emelkedés ellenére 28 üggyel kevesebb. A katonai büntetőeljárásban ismertté vált bűncselekmény elkövetését állapították meg, amely 8,8%-os emelkedés az előző év adatához képest (1.742). Az 541 ismertté vált katonai bűncselekmény az összes bűncselekmény 28,5%-a volt, míg a tárgyévben a bűncselekmények 71,5%-a (1.355) volt köztörvényes bűncselekmény, amely 15,5%-os emelkedést jelent a korábbi évhez viszonyítva. A tárgyévben a nyomozások eredményeként összesen Ft kár okozását állapították meg, amelynek 17,3%-a térült csak meg az eljárások során, szemben az előző évi 41,3%-os megtérülési aránnyal. Az előző évhez képest 2,2%-kal csökkent az érdemi befejezésekkel érintett elkövetők száma (1.043). Közülük 244 eredetileg is ismeretlen volt, de 143 gyanúsított kilétét a nyomozás során sikerült felderíteni. A felderítési mutató a 2006-os 69%-ról 58,6%-ra csökkent. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a kizárólag a katonai ügyészek által nyomozott ügyekben a felderítési mutató 81,8%.

36 36 Az ismert, vagy ismertté vált 942 elkövető közül 337 olyan katona elkövető vált ismertté, aki a Magyar Honvédség tényleges állományában teljesített szolgálatot. Ezen elkövetői kör terhére az összes bűncselekmény 45,8%-át, tehát 868 bűncselekmény elkövetését állapították meg. Ez az adat a évihez képest 19,9%-os emelkedést mutat. (24%-os növekedés volt a köztörvényes bűncselekményeknél, míg a katonai bűncselekményeknél 7,4%-os csökkenés.) A 127 határőr elkövető 324 bűncselekményt követett el, amely mintegy felével volt több az előző évi bűncselekmények számánál (218). A rendőr elkövetők száma 204-ről 237-re növekedett, így arányuk a 19,1%-ról 22,7%-ra változott. A rendőrök által elkövetett bűncselekmények száma a korábbi csökkenés után most 240-ről 307-re növekedett. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai ellen tett feljelentések száma kismértékben növekedett, a tárgyévben 152 személy ellen 176 bűncselekmény (2006-ban 141 fő ellen 185 bűncselekmény) elkövetése miatt tettek feljelentéseket. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó 5 személy ellen 6 bűncselekmény miatt indult eljárás, ez a évi eljárások fele. Szövetséges külföldi katona terhére még 2006-ban indult bűnügyben egy esetben állapították meg a múlt évben bűncselekmény elkövetését (egy szlovén katona rongálás vétsége miatt ügyészi megrovásban részesült). A büntetőjogi értelemben vett katonával együtt bűncselekményt elkövető polgári személyek száma akik esetében a büntetőeljárások elkülönítése nem volt lehetséges 131 fő, az elkövetők 12,6%-a volt. Terhükre 215 esetben állapították meg a bűncselekmény elkövetését. (2006-ban 146 személy esetében 364 bűncselekményt állapítottak meg.) A tavalyi adat a 2006-os évhez képest 40,9%-os csökkenést jelent. A katonai ügyészségek ügyet fejeztek be, amely 6,9%-os emelkedés a évi üggyel szemben. Ebből 111 ügyben a feljelentés elutasításáról hoztak határozatot, a többi ügyben pedig lefolytatták a nyomozást. Ez 7,4%-kal több a évinél. A nyomozások száma 114-gyel volt több, mint az előző évben. 271 ügyben történt áttétel vagy egyesítés, így azokat statisztikai szempontból nem lehetett külön értékelni. Az áttételek száma 25,1%-kal emelkedett. Itt kell megemlíteni, hogy a rendőrség és a határőrség integrációjával kapcsolatosan január 1-jén összesen 20 volt határőr ügyét kellett áttenni más hatósághoz.

37 37 Az ügyek 67,7%-ában, ügyben folyt kizárólagos ügyészi nyomozás. Ez 12,2%-os emelkedés a korábbi évhez viszonyítva. A nyomozások során 414 esetben a katonai ügyészek a helyszínen is eljártak. 167 ügyben (a nyomozott ügyek 10,8%-ában) a parancsnok önállóan végezte a nyomozást. Ez enyhe csökkenést mutat az előző évhez viszonyítva. Más hatóság folytatta le 8 ügyben a nyomozást, majd tette át az ügyet katonai hatáskörbe. Az ügyész, a parancsnok vagy más nyomozó hatóság egymást váltva 324 ügyben, az ügyek 21%-ában folytatott nyomozást. A területi katonai ügyészségek a nyomozásokat az ügyek 79,3%-ában a két hónapos törvényi alaphatáridőn belül befejezték. Ez az arány 2006-ban 83,9% volt. A hat hónapon túli nyomozások száma 27 ügy, az ügyeknek csupán az 1,7%-a, és ezen ügyek többsége (15 ügy) is más hatóságtól, hosszabb nyomozást követően került áttételre a katonai ügyészségekre. Összességében megállapítható, hogy a katonai ügyészség három hónapon belül befejezte az ügyek 86,7%-át. A külföldön állomásozó magyar kontingenseknél 16 ügyben kellett nyomozást elrendelni összesen 16 bűncselekmény miatt, amelynek fele katonai, másik fele köztörvényi bűncselekmény volt. A mobil katonai ügyészi csoportnak a tárgyévben nem kellett külföldön nyomozási cselekményt végrehajtania. A személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések az előző évi 40 helyett 47 gyanúsítottat érintettek. Közülük 34-en (2006-ban 33-an) előzetes letartóztatásban voltak, 7 gyanúsított csak őrizetben volt, 6 gyanúsított pedig lakhelyelhagyási tilalom alatt állt. Az előzetes letartóztatással érintett terheltek ügyeiben a katonai ügyészek minden esetben soron kívüli eljárással törekedtek arra, hogy az elrendelt kényszerintézkedéseket a lehető leghamarabb megszüntessék. Ezt támasztja alá az, hogy a katonai ügyészek az előzetes letartóztatást az érintett gyanúsítottak 61,8%-a esetében már a nyomozás során megszüntették. Hat hónapon túli előzetes letartóztatásra 2 esetben került sor. Kiemelendő a kényszerintézkedések indítványozási gyakorlatának törvényessége és megalapozottsága. A katonai ügyészek kényszerintézkedés elrendelésére tett indítványát a bíróságok egyetlen alkalommal sem utasították el. A tárgyévben az előző évi 52%-hoz képest 62,5%-ra nőtt a nyomozás megszüntetések aránya. Az nyomozott ügyben a nyomozás megszüntetésére 215-tel több, összesen 965 esetben került sor, és ebből 447 esetben a bizonyítottság, míg 518 esetben a büntetőjogi felelősség hiánya miatt. Ez jelentős emelkedés a évi adatokhoz képest. (A bűncselekmény-hiányos megszüntetéseknél 176-tal több ügy volt.) Büntethetőséget kizáró okból 12 ügyben 14 fő esetében határoztak, 5 ügyben pedig felfüggesztették a nyomozást.

38 38 Csökkent a vádemelés elhalasztások száma, csak 4 ügyben 5 gyanúsított esetében álltak fenn azok a feltételek, amelyek alapján ezt a jogintézményt alkalmazni lehetett. Fegyelmi eljárásra 36-tal több, 78 katonai vétséget elkövető gyanúsított ügyét utalták vissza. További 35 gyanúsítottal szemben ügyészi megrovás alkalmazása történt, míg 2006-ban 57 ilyen intézkedés volt. A területi katonai ügyészségek nyomozás felügyeleti feladataiknak a tárgyévben is maradéktalanul eleget tettek. Tevékenységük eredményeképpen 22 esetben ügyészi jelzés benyújtására, 11 esetben vizsgálat kezdeményezésére került sor, 104 elkövető ellen pedig fegyelmi eljárást kezdeményeztek. A évben 343 nyomozás felügyeleti ügy érkezett a Katonai Főügyészségre a évi 257-tel szemben, ezekben 440 határozatot hoztak. Megállapítható, hogy a katonai ügyészi eljárások törvényessége kiegyensúlyozott, javuló tendenciát mutat, hiszen a megemelkedett számú határozatok ellenére is 2007-ben csak 35 esetben kellett a panasznak részben vagy egészben helyt adni (2006: 39 eset). A területi katonai ügyészségek 552 ügyben, a nyomozott ügyek 35,8%- ában 810 terhelt ellen emeltek vádat. A évhez képest ez jelentős csökkenés, mert akkor 623 ügyben, a nyomozott ügyek 43,6%-ában történt vádemelés. A vádlottak közül 90 tiszt, 107 zászlós, 346 tiszthelyettes, 113 tisztes, 68 hallgató és 86 polgári személy volt. A legjelentősebb emelkedés az előző évi 3 főhöz képest az ún. nyelvvizsga ügyek folytán a hallgatóknál történt. A korábbi évhez hasonlóan, kismértékben, de ismét csökkent a bíróság elé állítások száma. 90 bűnügyben 106 vádlottal szemben alkalmazták ezt az eljárási formát (a évi 111 üggyel és 122 fő vádlottal szemben). Tárgyalás mellőzésével 130 vádlottal szemben jártak el, amely növekedést mutat, mert aránya a évi 7,7%-ról 18,9%-ra növekedett. A tárgyalásról összesen 10 vádlott mondott le a tárgyévben, 5 a vádemelés előtt, 5 pedig a vádemelés után. Az illetékes katonai tanácsok 733 vádlottal szemben hoztak határozatot, ebből tárgyaláson 476 ügy volt, amely 677 vádlottat érintett. Az első fokú eljárásban a váderedményesség a jogerős és nem jogerős ügyek összességében 94,3% (a jogerős ügyekben 92,4%) volt, ez az előző évhez képest csekély mértékben emelkedett. A katonai ügyészek 415 tárgyaláson, a tárgyalások 87,2%-án vettek részt.

39 39 A katonai tanácsok összesen 48 vádlottat mentettek fel, míg 10 terhelttel szemben megszüntették az eljárást. A tárgyévben szabadságvesztés büntetést, mint a legsúlyosabb büntetési nemet az elmarasztalt vádlottak 19,6%- ával (133 vádlottal) szemben szabtak ki. Az előző évben az arány pontosan ugyanennyi volt. A szabadságvesztés végrehajtását az ügyek 81,2%-ában felfüggesztették, míg az előző évben a felfüggesztett szabadságvesztések aránya 75,5% volt. 25 vádlott ítélete végrehajtandó szabadságvesztés volt, arányuk az előző évhez képest 24,5%-ról 18,8%-ra csökkent. A Tököli Büntetés-végrehajtási Intézetben kialakított Katonai Büntetésvégrehajtási Intézetben letöltendő szabadságvesztésnek továbbra is van létjogosultsága, de ennek ellenére a korábbi évhez hasonlóan csak három vádlottal szemben szabtak ki ilyen szabadságvesztés büntetést. A kiszabott szabadságvesztés büntetésekhez képest a büntetések zömét most is a pénz-főbüntetések tették ki, az előző évi 470 után a tárgyévben 484 vádlottal szemben szabtak ki ilyen főbüntetést. Arányuk az összes elmarasztalt vádlott számához viszonyítva az elmúlt évhez képest 66,3%-ról 71,5%-ra növekedett. Mindezekből megállapítható, hogy a büntetéskiszabási gyakorlat ismét enyhült. Önálló mellékbüntetésre a tárgyévben mindössze 8 vádlottat ítéltek, míg 2006-ban 97 ilyen elítélt volt. 49 vádlottat, az elmarasztaltak 7,3%-át intézkedésben részesítették. Katonai ügyészi fellebbezésre 70, míg védelmi fellebbezésre 92 vádlott esetében került sor. Együttes fellebbezés 37 fő esetében történt. Itt meg kell jegyezni, hogy a Budapesti Katonai Ügyészség nyújtotta be a fellebbezések 80,4%-át. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség tevékenységének alapvető ügyfeldolgozási és eredményességi mutatói a fellebbviteli főügyészségekkel összehasonlítva is megállják a helyüket. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség után a Katonai Fellebbviteli Ügyészség dolgozta fel a legtöbb ügyet. Az ítélőtábla katonai tanácsa elé döntően 8 vagy 15 napon belül (az ügyek 95,3%-ában) készítették el az ügyészi indítványokat. A büntetőjogi tevékenység körében a Katonai Főügyészség ügyészei vizsgálták a területi katonai ügyészségek nyomozati és vádképviseleti tevékenységét. Így sor került a személyi szabadság korlátozásával járó kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi tevékenységnek, a sértetti jogok érvényesülésének, a kijelölt megyei bíróságokon működő katonai tanácsok előtt első fokon jogerőre emelkedett határozattal lezárult ügyekben végzett ügyészi vád-

40 40 képviseleti tevékenységnek, az állam- és szolgálati titkot tartalmazó bűnügyek iratkezelési gyakorlatának ellenőrzésére, valamint Budapesti Katonai Ügyészség általános vizsgálatára A magánjogi és közigazgatási jogi katonai ügyészi tevékenység A magánjogi és a közigazgatási jogi katonai ügyészi tevékenység keretében a katonai ügyészi szervezet a tárgyévben összesen 503 vizsgálatot tartott (ebből 237-et a központi terv, míg 266-ot a helyi tervek alapján), amelyekből az ügyészi vizsgálatok száma 494, az utóvizsgálatok száma 4, míg a vizsgáltatások száma 5 volt. A központi terv szerint a fegyelmi eljárások és a kártérítési eljárások törvényességét 237 esetben vizsgálták a katonai ügyészek 87 különböző fegyveres testületnél. A területileg illetékes Budapesti Katonai Ügyészség erre kijelölt ügyésze havi rendszerességgel hajtotta végre a katonai büntetés-végrehajtásra kijelölt intézetben fogvatartottak jogaival kapcsolatos, jogszabályok által előírt ellenőrzési kötelezettségét. A Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalása magával hozta annak igényét, hogy a nagyobb létszámú, külföldön szolgálatot teljesítő kontingenseknél is sor kerüljön ügyészi törvényességi vizsgálatra, így a mobil katonai ügyészi csoport május között 8 témakörben folytatott átfogó törvényességi felügyeletet az Magyar Honvédség KFOR Század, Peč (Koszovó) alakulatnál. 5. Az ügyészség kapcsolata az Országgyűléssel, a kodifikációban való részvétel 5.1. Az ügyészség és az Országgyűlés kapcsolata Az ügyészség alkotmányos helyzetéből adódóan a legfőbb ügyész és az Országgyűlés kapcsolatának alapvető szabályait az Alkotmány rögzíti. A hatályos jogszabályok szerint a legfőbb ügyész tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés ülésein, ahol az általános szabályok szerint az országgyűlési képviselők interpellációt és azonnali, szóbeli, írásbeli kérdést intézhetnek hozzá. A korábbi évekhez képest az országgyűlési képviselők feltételezhetően az Alkotmánybíróság 3/2004. (II. 17.) AB határozatában foglaltak folytán az előző évhez hasonlóan 2007-ben is kevesebb interpellációt, illetve kérdést intéztek a legfőbb ügyészhez. A Magyar Köztársaság ügyészsége alkotmányos helyzetének Alkotmánybíróság általi értelmezése hozzájárult ahhoz, hogy az ügyészség kiegyensúlyozottan, nyugodtan, csak a szakmai kérdésekre koncentrálva végezze tevékenységét 2007-ben is.

41 Interpellációk és kérdések A évben az Országgyűlésben négy interpellációt intéztek a képviselők a legfőbb ügyészhez. Herényi Károly kettő alkalommal: Hol tart a Baumag és a többi ingatlanbefektetési szövetkezet ügyében az eljárás? és Miért hallgat az ügyészség a móri ügyben? címmel. Egy alkalommal Balog Zoltán Miért késik a felelősségre vonás és a vizsgálat? címmel. Szintén egy alkalommal Balla György Szembe mer-e szállni a magyar igazságszolgáltatás a Veres Klánnal? címmel. Két esetben (Herényi Károly) az interpellációra adott választ az Országgyűlés elfogadta. Két esetben (Balog Zoltán, Balla György) a benyújtott interpelláció nem hangzott el. A évben három esetben intéztek azonnali kérdést a legfőbb ügyészhez. Gusztos Péter kettő alkalommal: A Magyar Gárdáról és Újra a Magyar Gárdáról! címmel. Karsai Péter egy alkalommal Nem gondolja-e, hogy feladata van a Gripen-ügyben, legfőbb ügyész úr? címmel. Az azonnali kérdések és a válaszok az Országgyűlésben mind a három esetben elhangzottak ben szóbeli kérdést négy esetben intéztek a legfőbb ügyészhez. Dr. Répássy Róbert: Mi az oka a tavaly szeptemberi és októberi eseményekkel összefüggésben meggyanúsított rendőrök elleni büntető eljárások elhúzódásának?, Balogh Zoltán: Miért késik a felelősségre vonás és a vizsgálat, Bíró Ildikó: Visszaélt-e hivatali hatalmával a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter?, Balla György: Szembe mer-e szállni a magyar igazságszolgáltatás a Veres Klánnal? címmel. A kérdések és a válaszok az Országgyűlés ülésein elhangzottak. A évben a legfőbb ügyész 6 esetben írásbeli választ adott az országgyűlési képviselők kérdéseire. Három alkalommal Révész Máriusz: Kaszab Csaba volt kőbányai szocialista alpolgármester ügyében történt-e vádemelés, vagy még mindig nyomoznak?, Kaszab Csaba ügyében tárgyalás nélküli eljárás keretében hirdetett ítéletet a bíróság? és Hol tart a nyomozás Andráska Gergely volt szocialista politikus ügyében, akit korrupciós pénzek átvétele közben értek tetten 2005 tavaszán? címmel. Egy alkalommal Deutsch-Für Tamás: Milyen nyomozások vannak folyamatban a népszavazásokkal kapcsolatos adatvédelmi jogsértések ügyében? címmel. Szintén egy alkalommal Herényi Károly: Folyik-e büntetőeljárás március 15-ei tojásdobálás ügyében? címmel. Ugyancsak egy alkalommal Ecsődi László: Vesztegetési vétséget követett-e el? Elkövette-e Gaskó István a nagy nyilvánosság előtt a vesztegetés vétségét? Ha elkövette, Legfőbb Ügyész Úr utasítja-e az ügyészséget a vizsgálat megindítására címmel.

42 Az Országgyűlés egyes bizottságainak eljárásához kapcsolódó ügyészi tevékenység január 25. Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága. Katona Kálmán (MSZP) Tájékoztató a közelmúltban az Európai Unió más országaiból engedély nélkül Magyarországra szállított, és itt tárolt hulladék okozta károkról, és a jövőben hasonló esetek elkerülése érdekében teendő kormányzati intézkedésekről. (KORB-1/2007., KORB-18/ szám.) A Legfőbb Ügyészség részéről részt vettek: dr. Varga Erzsébet osztályvezető ügyész, dr. Barta Márton osztályvezető ügyész március 7. Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága. Az ügyészség évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/ szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása. A Legfőbb Ügyészség részéről részt vettek dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész, dr. Bonomi Nóra Katalin legfőbb ügyész helyettes, dr. Barta Márton osztályvezető ügyész, dr. Ettig Antal ezredes, legfőbb ügyészségi ügyész és dr. Dávid Tamás legfőbb ügyészségi ügyész. A bizottság a beszámolót egyhangúlag általános vitára javasolta május 17. Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága. Az igazságszolgáltatás reformjának tíz éve címmel megtartott nyílt napon dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész előadást tartott október 17. Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága. A október 23-i utcai eseményekkel kapcsolatos vizsgálatok értékelése. Az ügyészség részéről részt vettek: dr. Belovics Ervin legfőbb ügyész helyettes, dr. Ihász Sándor fővárosi főügyész és dr. Falvai Zolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője A mentelmi jog felfüggesztésének indítványozása Az Országgyűléssel való kapcsolat fontos eleme az országgyűlési képviselők alkotmányban biztosított mentelmi jogának az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló évi LV. törvényben és a Házszabályban szabályozottak szerinti felfüggesztésére irányuló eljárás. Mentelmi jog felfüggesztésére 2 országgyűlési képviselővel, 2 bíróval és egy ügyésszel szemben került sor. Szabálysértési üggyel kapcsolatban a beszámolási időszakban összesen 5 kérelem érkezett az ügyészséghez mentelmi jog felfüggesztése iránt. Ezek közül kettőben országgyűlési képviselők (80 országgyűlési képviselő az ún. kordonbontási ügyben, egy pedig közlekedési szabálysértési ügyben), háromban pedig bírók voltak érintettek. A 80 országgyűlési képviselő esetében a mentelmi jogról való önkéntes lemondás miatt a mentelmi jog felfüggesztése iránt előterjesztésre nem került sor, a többi ügyben az előterjesztés megtörtént.

43 A jogalkotással kapcsolatos tapasztalatok A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló évi V. törvény (Ütv.) 5. -ának (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze többek között törvény alkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését javasolhatja a törvénykezdeményezésre jogosultnál; a Kormánynál, a minisztereknél, országos hatáskörű szervek vezetőinél jogszabály kibocsátását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti; törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet tervezetére pedig törvényességi szempontból előzetesen észrevételt tesz. E kérdéskörben ki kell emelni, hogy az utóbbi években a kormányülés napirendjén szereplő jogszabályok tervezetét az előterjesztők a Legfőbb Ügyészség részére nem mindig küldik meg véleményezésre, annak ellenére sem, hogy a Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat 22. pontja szerint jogszabály megalkotására irányuló előterjesztések előkészítésénél a jogalkotásról szóló törvény előírásaira kell figyelemmel lenni. A jogalkotásról szóló évi XI. törvény (Jat.) szerint a Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak a miniszterek, továbbá az érdekelt társadalmi szervezetek és érdek-képviseleti szervek. A törvény 28. -a kogens szabályként úgy rendelkezik, hogy a törvény és a kormányrendelet tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a legfőbb ügyésznek. Az Ütv. a jogalkotási törvényhez képest speciális szabályként vonja legfőbb ügyészi véleményezési körbe a miniszteri rendelet tervezetét is. A hatályos kormányügyrend is nehezíti az egyeztetést, amikor úgy rendelkezik, hogy az előterjesztés tervezetének közigazgatási egyeztetésre és a miniszteri rendelet tervezetének véleményezésre bocsátásáról a kormányprogrammal való összhang, az időszerűség, továbbá a jogi, szakmai és pénzügyi feltételek meglétének, a társadalmi partnerekkel történő egyeztetés menetrendje megfelelőségének, valamint jogszabálytervezetek esetében a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terheire gyakorolt hatásának előzetes vizsgálatával, az előterjesztő javaslata alapján a Miniszterelnöki Hivatalban szervezett, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a pénzügyminiszter által kijelölt vezetőkből álló munkacsoport dönt. Évek óta következetesen jelezzük: kodifikációs szempontból aggályos az is, hogy nem érvényesül a Jat ának rendelkezése. Nevezetesen: a vélemény-nyilvánítás határidejét a tervezet előkészítőjének úgy kell megállapítania, hogy a véleményező megalapozott véleményt adhasson és azt a tervezet elkészítésénél figyelembe lehessen venni. Változatlanul gyakoriak az igen rövid, egy-két napos határidők, ami a hivatkozott törvényi előírással, továbbá a korrekt szakmaiság követelményével egyaránt ellentétes, a megalapozott észrevétel tételét gyakorlatilag lehetetlen-

44 44 né, a jogszabály-észrevételezést formálissá teszi. A sürgősséget gyakran semmi nem indokolja, amit az is mutat, hogy a rövid határidővel kért észrevétel után a jogszabály újabb tervezete többnyire hónapok múlva kerül ismételt egyeztetésre. A jogalkotás minőségét az is rontja, hogy az egyeztetett törvénytervezet és a benyújtott törvényjavaslat lényeges elemekben eltér. Ilyen esetekben a tervezet új hibalehetőségeket hordozhat magában, amelyek kiküszöbölésére a Jat. által véleményezésre feljogosítottaknak a megváltozott tervezet ismeretének hiányában már nincs lehetőségük, ez pedig a jogbiztonság sérelmével jár Az elmúlt évben a jogalkotók 818 jogszabálytervezetet küldtek meg véleményezésre. Ezek közül 215 tervezetre tettünk észrevételt. A tervezetek észrevételezése mellett a Legfőbb Ügyészség részt vesz jelentősebb törvények (kódexek) előkészítésére létrehozott bizottságok munkájában, továbbá egyeztetéseken. A készülő új Polgári Törvénykönyv előkészítésében való részvétel során az ügyészség számos javaslatot, észrevételt tett. A jogszabály-véleményezés tárgykörében kiemelt feladatot jelentett a Ket. átfogó felülvizsgálata, hiszen ez a törvény alapvetően meghatározza az ügyészség közigazgatási szervek tevékenysége feletti törvényességi felügyeletét is. A hatályos szabályozás szerint például a hatóság törvénysértő végzése ellen ügyészi óvás nem nyújtható be, és ez nagymértékben akadályozza a törvénysértések megszüntetését célzó, az Ütv.-ben meghatározott feladataink ellátását. (A Ket. módosítását előkészítő eljárás során közel 30 észrevételt tettünk.) 6. Az ügyészség nemzetközi tevékenysége 6.1. Nemzetközi kapcsolatok Az ügyészi szervezet pozitív nemzetközi megítélésének erősítésére a évben is különös figyelmet fordítottunk. Az ügyészség nemzetközi tevékenysége különböző formákban és szinteken valósul meg, így vezetői szintű és alsóbb (megyei) szintű két- és többoldalú kapcsolatok, nemzetközi szervezetek, intézmények tevékenységében, továbbá szakmai tanácskozásokon, konferenciákon és külföldi oktatási célú programokon való részvétel útján. Az Európai Unió tagállamaival meglévő jó kapcsolatainkon túl az elmúlt évben a tagjelölt országokkal és az Európán kívüli országokkal történő kapcsolatokra is hangsúlyt helyeztünk. A vezetői szintű kapcsolatok részben bilaterális találkozók, részben konferenciákon való részvételek formájában valósultak meg. Szlovákia legfőbb ügyészének meghívására a legfőbb ügyész vezetésével delegáció látogatott Pozsonyba; a találkozó során az együttműködés aktuális kérdéseit, így az Európai Unió tagállamai közötti bűnügyi jogsegélyről szóló

45 45 egyezmény és az Európai elfogatóparancs alkalmazásának gyakorlati tapasztalatait vitatták meg. A Német Szövetségi Köztársaság szövetségi legfőbb ügyészének meghívására a legfőbb ügyész Lipcsében tett rövid látogatást. A megbeszélésen kitértek a két legfőbb ügyészség közötti kapcsolatra és az együttműködés aktuális kérdéseire. A Román Köztársaság legfőbb ügyészének a meghívására kétoldalú találkozóra került sor Brassóban. A találkozó jól illeszthető azon törekvésünkbe, hogy a szomszédos államok ügyészségeivel történő szakmai és személyes kapcsolatokat erősítsük. A megbeszélések során szóba került az ügyészek jogállása és hatásköre, a büntető szakági ügyészek feladatköre, továbbá a határmenti ügyészi kapcsolatok erősítésének lehetősége. A román fél felvetette a kétoldalú kapcsolatok erősítése érdekében egy legfőbb ügyészi megállapodás szükségességének a gondolatát. Az ügyészség Európán kívüli országokkal történő kapcsolatai tekintetében a legfőbb ügyész által vezetett delegáció Örményországban tett látogatást. Az ügyészi szervek közötti kapcsolatok erősítése és a jogsegély-ügyek ügyintézésének elősegítése céljából együttműködési megállapodás aláírására került sor. A Brazil Szövetségi Köztársaságból fogadtuk a legfőbb ügyész által vezetett delegációt. A kétoldalú megbeszéléseken az együttműködésről, különösen a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelem területén tehető közös fellépés lehetséges formáiról folytak tárgyalások. A Magyar Köztársaság Ázsiával kapcsolatos politikájába illeszkedően került sor a Kínai Népköztársaság Jogi Társasága küldöttségének a fogadására, majd meghívásukra részt vettünk a Kínában megszervezett Jogi Együttműködés II. Regionális Fórumán. A Kínai Jogi Társaság, amelynek elnöke a korábbi legfőbb ügyész helyettes, azzal a céllal kezdeményezte az elmúlt évben a Jogi Együttműködés Regionális Fórumát, hogy a régióhoz tartozó államok, valamint Európa és a régió államai között párbeszédet teremtsen a gazdasági együttműködés jogi hátterének megismerése céljából. A Fórumon a legfőbb ügyész a hozzászólásában kiemelte, hogy az Urumqi Nyilatkozat az együttműködéshez kiváló keretet ad és ennek szelleme az európai államokkal történő együttműködéshez is alapul szolgálhat. Hangsúlyozta, hogy a jogi együttműködés erősítésére minden lehetőséget ki kell használni annak érdekében, hogy a gazdasági élet szereplőit a jogszerű tevékenységükben megfelelően tudjuk támogatni és az esetleges jogsértések esetén a szükséges intézkedéseket megtehessük. Álláspontja szerint a Fórum e célok elérését kiválóan szolgálta. Az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóságának támogatásával (TAIEX) és a Szász Tartományi Legfőbb Ügyészség szervezésében 2007-ben Drezdában került sor a X. Nemzetközi Ügyészi Fórumra, amelyen legfőbb ügyész által ve-

46 46 zetett delegáció képviselte a magyar ügyészséget. A szakmai megbeszélések eredményességét a magyar ügyészek a terrorizmus büntetőjogi szabályozása, az internet felhasználásával elkövetett gyermekpornográfia tapasztalatai és a korrupció elleni hatékonyabb fellépés tárgyában megtartott előadások segítették. A szervezők felkérték a legfőbb ügyészt, hogy a évi XI. Nemzetközi Ügyészi Fórumnak a Magyar Köztársaság ügyészsége legyen a házigazdája. A megtisztelő felkérést elfogadva a rangos ügyészi eseményre szeptemberében Budapesten kerül sor. A legfőbb ügyész és helyettesei 2007-ben is több alkalommal fogadtak magas rangú külföldi igazságügyi vezetőt, így a román, orosz és litván alkotmánybíróságok küldöttségeit, a litván Legfelsőbb Bíróság küldöttségét, az albán Igazságügyi Minisztérium delegációját, valamint a lengyel parlament küldöttségét. Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló május 29-i egyezmény lehetővé teszi a közvetlen eljárási jogsegély alkalmazását, amelynek következében az alsóbb (megyei) szintű két- és többoldalú kapcsolatok jelentősége felértékelődött. Az évente hagyományosan megszervezett találkozókon túl, minden új kezdeményezést támogattunk. Megyei szinten vettünk részt a Romániai Magyar Jogásznapok rendezvényen, továbbá Besztercebányán került sor megyei szintű, kétoldalú találkozóra. A nemzetközi szervezetek, intézmények tevékenységében az elvárásoknak megfelelően és magas szakmai színvonalon, az ügyészség érdekeinek a szem előtt tartásával e körben az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága (Moneyval), az OECD Korrupció Ellenes Munkacsoportja és az Európa Tanács Korrupció Ellenes Államok Csoportja (GRECO) által végzett vizsgálatokban is vettünk részt. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét fokozottan szem előtt tartjuk, az OLAF-al megfelelő a szakmai kapcsolatunk. Az EU tagállamok legfőbb ügyészeinek 2007-ben Portorozsban megrendezett konferenciáján a legfőbb ügyész helyettese által vezetett küldöttség képviselte a magyar ügyészséget. A konferencia témaköre egyrészt az igazságügyi szervek számára nagy munkaterhet jelentő vétségek hatékonyabb ügyintézése és a környezetvédelem büntetőjogi eszközei voltak. A korábban csak az Európai Ügyészek Konferenciájának szervezéséért felelős, majd az ET Miniszteri Bizottságának intézményesített tanácsadó testületévé vált Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsában a jelentős létszámcsökkentés ellenére megtartott alelnöki pozíció pozitív megítélésünk jelzéseként értékelhető. A tárgyévben az ügyészség tagként csatlakozott az Ügyészek Nemzetközi Egyesületéhez. Szervezeti tagok az egyes államok ügyészi egyesületei, illetőleg

47 47 legfőbb ügyészsége, vagy igazságügyi minisztériuma, valamint szervezeti tag az Eurojust is. A szervezeti tagok minden esetben a legmagasabb szervezeti szinten képviseltetik magukat, így a legfőbb ügyész, igazságügyi miniszter vagy a nemzeti ügyészi egyesület vezetője útján. A legfőbb ügyész, az ügyészi hivatás etikai szabályai részeként, közleményben közreadta az Ügyészek Nemzetközi Egyesületének az ügyészek szakmai felelősségéről, valamint az ügyészek alapvető jogairól és kötelességeiről szóló alapelveit. A szakmai tanácskozások, konferenciák által szerezhető tapasztalatok, a külföldi képzések előnyeinek kihasználása, valamint a nemzetközi tudományos életben való részvétel érdekében a szakmai szempontok és a szűkülő pénzügyi lehetőségeink mérlegelésével biztosítottuk az ügyészek, titkárok, fogalmazók külföldi rendezvényeken való részvételét. A évben 128 fő képviselhette külföldön a magyar ügyészséget Jogsegély-ügyek A határokon átnyúló bűnözés elleni eredményes fellépés hatékony nemzetközi együttműködést igényel. Az Európai Unió tagállamai által 2000-ben kötött, a évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, november 23-án hatályba lépett egyezmény, amelynek december 1. napjától már 22 EU tagállam a részese a feljelentések és az eljárási jogsegélykérelmek intézése terén megteremtette a területileg illetékes hatóságok közvetlen együttműködésének lehetőségét. Ezért ma már valamennyi főügyészségen működik a nemzetközi jogsegély-ügyek intézésére kijelölt ügyész. E törvény új jogsegélyformákat is meghatározott: megengedi közös nyomozócsoport felállítását, az ellenőrzött szállítások engedélyezését, azt, hogy fedett nyomozó engedély alapján másik tagállam területén is eljárhasson. Lényeges az a változás is, hogy a megkeresett állam a megkereső kifejezett kérésében megjelölt eljárási szabályok és formai előírások szerint teljesíti a megkeresést. A Schengeni Információs Rendszer évi CV. törvénnyel történt bevezetése az elfogatóparancs, a nemzetközi személy- és tárgykörözés területén a bűnügyi jogsegély tekintetében is részben új helyzetet teremtett. A évben az előző évinél (5.626) kevesebb, külföldi állampolgár bűncselekménye vált ismertté. Leggyakrabban közrend elleni (2.300), vagyon elleni (2.187) és gazdasági (935) bűncselekményt követtek el. A bűncselekmények mintegy 40%-a a fővárosban, közel 20%-a Győr-Moson- Sopron megyében vált ismertté. A bíróságok 286 nem magyar állampolgárt helyeztek előzetes letartóztatásba, személlyel szemben vádemelésre került sor. A külföldi állampolgárságú sértettek száma volt. A külföldi állampolgárokat a hazánkban elkövetett bűncselekmény miatt általában Magyarországon vonják felelősségre, de 27 ügyben a büntetőeljárás átvételét kezdeményeztük és 141 esetben a külföldi állam igazságügyi főhatóságánál feljelentést tettünk.

48 48 A jogsegély különböző formái közül az eljárási jogsegély a leggyakoribb. Az eljárási jogsegélykérelmek többsége tanú kihallgatására, okiratok, banki információk, számlaforgalmi adatok közlésére, biztosítási intézkedésre irányult ben 512 ügyben kértünk eljárási jogsegélyt, esetben a határozat kézbesítése végett fordultunk külföldi hatósághoz. Külföldi hatóságtól a Legfőbb Ügyészséghez 316, a főügyészségekhez 819 eljárási jogsegélykérelem érkezett. Ennek keretében változatlanul gyakran kérik azt, hogy az eljárási cselekmény elvégzésénél a külföldi bűnügyi hatóság képviselője jelen lehessen, ezt rendszerint engedélyezzük. A személyes tapasztalaton alapuló információkat a külföldi hatóságok tagjai a büntetőeljárás későbbi szakaszában jól tudják hasznosítani. A jogsegélykérelmeket tárgyuktól és terjedelmüktől függően rendszerint egy-hat hónap közötti időben teljesítjük, a késedelmet nem tűrő ügyekben az intézkedés soron kívüli. A jogsegélykérelmek teljesítése során a hatóságok arra törekszenek, hogy a szolgáltatott bizonyítási eszközök a megkereső államban folytatott eljárások során, jogszerűen felhasználhatók legyenek Az Európai Unió tagállamai közötti szabálysértési jogsegélyügyek eljárására, számának alakulására jelentős hatást gyakorolt a július 15-én hatályba lépett, a szabálysértési jogsegélyről szóló évi XXXVI. törvény ben a szabálysértési jogsegély keretében központi hatóságként a Legfőbb Ügyészség összesen 37 ügyet intézett. Ebből 20 esetben külföldi hatóság Németországból 8, Ausztriából 4, Svájcból 3, Franciaországból, Belgiumból, Szlovéniából, Szlovákiából 1-1, Lichtensteinből pedig (ugyanabban az ügyben) 2 megkeresésére jártunk el. Leginkább a külföldön szabályszegést elkövető magyar állampolgár ellen folyamatban levő eljárásban tanúmeghallgatás, az elkövető személyazonosságának megállapítása érdekében, majd az elkövető meghallgatása iránt, illetve a külföldi hatóság előtt folyamatban levő eljárásban az elkövetéshez használt gépjármű üzemben tartójára vonatkozó adatkérésben, illetve eljárás iratainak kézbesítésében kértek segítséget. Az eljárási jogsegély nyújtását csupán 2 esetben utasítottuk el, mert a megkereső külföldi hatóság részére a teljesítésre nem volt törvényes lehetőségünk ben a magyar szabálysértési hatóságok 17 esetben éltek a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresésének lehetőségével. A kérések elsősorban Magyarországon szabálysértést elkövető, eljárás alá vont személyek külföldi hatóság általi meghallgatására, tanú meghallgatására, határozat kézbesítésére, illetőleg gépjármű üzemben-tartójára vonatkozó adatkérésre irányultak. A magyar hatóságok kérelmeivel kapcsolatosan több esetben hiánypótlásra kellett felhívnunk a kérelmezőt, és csak annak teljesítését követően tudtuk továbbítani a jogsegélykérelmet. A szabálysértési hatóságok ez irányú gyakorlati munkájának segítése érdekében az Országos Rendőr-főkapitánysággal több alkalommal egyeztettük szakmai elvárásainkat.

49 Az Eurojust magyar nemzeti tag tevékenysége Az Ütv. 3. -a (2) bekezdésének j) pontja értelmében a Magyar Köztársaságnak a Eurojustban való részvételével kapcsolatos feladatokat az ügyészség teljesíti. Az Eurojust magyar nemzeti tagját az EU csatlakozáskor a legfőbb ügyész nevezte ki, és kiadta az Eurojust létrehozásáról szóló 2002/187/IB határozat hazai végrehajtására a 2/2004. (ÜK. 2.) LÜ utasítást. A magyar nemzeti tag a legfőbb ügyész közvetlen alárendeltségében működik. Az Eurojust öt éve létrehozott, Hágában működő állandó igazságügyi együttműködési szerv, amely a maga nemében egyedülálló nem csupán Európában, de világméretekben is. A 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés 69/E. cikke szerint az Eurojustból jöhet létre az Európai Ügyészség. Az Eurojustban minden tagállam egy nemzeti taggal képviselteti magát. A 27 nemzeti tag alkotja az Eurojust legfőbb szervét, a Kollégiumot, amelyben minden nemzeti tagnak egy szavazata van. Az Eurojust elnökét és két helyettesét a Kollégium választja három évre a jelöltségüket bejelentő nemzeti tagok közül. Hatáskörét büntetőügyekben Kollégiumként teljes ülésben vagy nemzeti tagjai útján gyakorolja. A nemzeti tagok akik tagállamuk magas beosztású ügyészei a nemzeti joguk alapján rájuk ruházott nemzeti ügyészi hatáskört is gyakorolhatják nemzeti területükön. Közülük többnek Hágában helyettese és egy vagy több asszisztense is van, némelyeket saját tagállamuk által kiküldött, EU által fizetett nemzeti szakértők is segítik. A magyar nemzeti tag mellett 2007-ben első ízben működött rövid ideig nemzeti szakértő. Egyébként egyetlen hágai segítsége a titkára, aki az EU adminisztratív személyzetéhez tartozik. Az Eurojust célja a határokon átnyúló, komoly tárgyi súlyú bűncselekmények miatt indult büntetőügyek európai dimenziókban, több tagállamra kiterjedő kezelése, nyomozásának és vádhatósági üldözésének EU szintű koordinálása és segítése, összességében a tagállamok igazságügyi együttműködésének javítása, beleértve a jogsegély- és egyéb kérelmek teljesítésének sokoldalú megkönnyítését is. Az Eurojust a tagállamoknak ajánlásokat és javaslatokat tehet, amelyeket azok követnek. Ha ezt nem tennék (amire eddig nem volt példa), annak indokait kötelesek lennének az Eurojusttal közölni. Nemtagállamokat, illetve a Bizottságot érintő büntetőügyekben szintén közreműködik. Kulcsszerepe van a terrorizmus elleni igazságügyi együttműködésben, továbbá hatáskörrel bír az európai elfogatóparancs, a közös nyomozócsoport kérdéseiben és egyéb ügyekben. Szoros és sokoldalú kapcsolatot tart fenn a Tanáccsal, a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel, illetve a soros EU elnökséggel. A bűnügyi tárgyú EU jogalkotás előkészítésében aktívan közreműködik, a tervezetek brüsszeli tárgyalásán részt vesz, azokról szakmai véleményt nyilvánít. Keretein belül működik a kétoldalú igazságügyi kontaktusokat szolgáló Európai Igazságügyi Há-

50 50 lózat (EJN) titkársága. Kiemelt partnerei az Europol és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). A 27 nemzeti tagból álló Kollégium kiszolgálását mintegy 130 fős EU adminisztratív személyzet végzi. A személyzet operatív irányítását az adminisztratív igazgató látja el, a Kollégium felügyelete alatt és döntéseinek megfelelően. Következésképpen a Kollégium nem csupán jogi kérdésekkel foglalkozik, hanem az Eurojust 27 fős igazgató tanácsa is. Mint ilyen, a közel 160 főből álló szervezet irányításával és működésével kapcsolatos, a lehető legváltozatosabb kérdéseket tárgyalja és dönt azokban. A legfőbb ügyész összhangban az EU gyakorlattal 2007-ben látogatást tett az Eurojustnál és plenáris ülés keretében találkozott a Kollégium nemzeti tagjaival, köztük az elnökkel. Kíséretében volt a büntetőügyekben illetékes legfőbb ügyész helyettes, illetve az Eurojust magyar nemzeti levelező. A látogatásnak igen jó visszhangja volt. Az Eurojust történetében a év sok tekintetben mérföldkő. A tagállamok igazságügyi hatóságai által az Eurojust elé terjesztett ügyek száma első ízben haladta meg az ret. Ez pontosan ügy, ami az előző évhez képest ismét jelentős, 40%-os emelkedést mutat. Ezen ügyekben százat megközelítő koordinációs értekezletre is sort került. Másfelől a működés első öt évének tapasztalatai és eredményei alapján eljött a számvetés ideje is, így igen intenzív munka folyt az Eurojust jövőjéről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről és irányairól az áttörés éve volt az Eurojust magyar ügyészek általi igénybe vétele terén is. A korábbi év stagnálása után 2007-ben az Eurojust elé terjesztett magyar ügyek száma 133%-kal nőtt. Ez azt jelenti, hogy magyar kezdeményezésre 42 üggyel foglalkozott az Eurojust, szemben a évi 17 ügygyel. E növekedéssel Magyarország a 10. helyet foglalja el a 27 tagállam között, míg 2006-ban a 20. helyen állt. A 42 ügynek közel fele kettőnél több tagállamot érintett, illetve az Eurojust-átlagnál bonyolultabb volt. Ez a számbeli növekedésen túl látványos minőségi javulást is jelez. A magyar ügyészek elsősorban a kiemelt, komoly tárgyi súlyú gazdasági és pénzügyi bűncselekmények miatt folyó ügyekben vették igénybe az Eurojust segítségét. Sikeres hágai koordinációs értekezletre is ilyen magyar ügyben került sor, a külföldön különféle helyszíneken tartandó házkutatások, lefoglalások és kihallgatások összehangolt, gyors foganatosítása érdekében. A Magyarországgal szemben beterjesztett ügyek száma ugyancsak nőtt, azonban korábbi túlsúlyuk megszűnt. A évi 27 üggyel szemben 2007-ben 41 ügyben kérték más tagállamok a magyar igazságügyi hatóságok intézkedését az Eurojuston keresztül. Az általunk és a velünk szemben beterjesztett ügyek kiegyensúlyozott, 42:41 aránya Svédországgal, Portugáliával és Csehországgal együtt Magyarországot azon négy tagállam egyikévé teszi, amelyeknek mérlege pozitív, következésképpen az Eurojustnak egyértelműen haszonélvezői vagyunk.

51 51 Megjegyzendő, hogy az egyes tagországoknál rendkívül nagy eltérések vannak az általuk, illetve a velük szemben beterjesztett ügyek száma között. A magyar 42:41 arány igen kedvező voltát szemlélteti pl. Spanyolország 22:226, Lengyelország 18:100, Olaszország 61:164, Belgium 30:131 és Hollandia 70:162 arányú negatív mérlege. Hágai koordinációs értekezletre egy általunk kezdeményezett, és öt velünk szemben kezdeményezett ügyben került sor. A koordinációs értekezleteken való részvételt az Eurojust finanszírozza tagállamonként 2 hazai (ügyész, nyomozó) résztvevőnek, továbbá kérésre tolmácsolást biztosít a nemzeti nyelvre. Az Eurojust Kollégiuma hetente legalább két alkalommal tartott teljes üléseinek a magyar nemzeti tag 2007-ben is aktív résztvevője volt és számos esetben sikerült álláspontját, illetve konstruktív kezdeményezéseit elfogadtatnia. A Kollégium döntés-előkészítő és javaslattevő szervei a különböző munkabizottságok, amelyek a következők: elnökség; adminisztráció; adatvédelem; külkapcsolatok; emberkereskedelem; terrorizmus; Europol; OLAF; európai elfogatóparancs; Európai Igazságügyi Hálózat; az EU intézményekkel való kapcsolattartással, illetve azok releváns jogalkotási kezdeményezéseivel és tervezeteivel foglalkozó Brüsszel munkabizottság; konkrét ügyek és teljesítmény menedzsment; pénzügyi és gazdasági bűncselekmények. A magyar nemzeti tag az utóbbi három munkabizottságban tevékenykedett, a Kollégium külön hozzájárulásával, mivel alapesetben csak két munkabizottságban lehet részt venni. A magyar nemzeti tag november és június között a pénzügyi és gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó munkabizottság elnöke volt, míg a Brüsszel munkabizottságban tető alá hozta az Eurojust és az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat között 2008 elején aláírt megállapodást. A Kollégium, illetve annak elnöke a magyar nemzeti tagot az Eurojust képviseletében 2007-ben is számos találkozóra, tárgyalásra és egyéb rendezvényre delegálta. Az Eurojust Kollégiumának tagjaként a nemzeti tag rendszeresen találkozik a Tanács Főtitkársága és a Bizottság illetékes képviselőivel ben ismét látogatást tett az Eurojustnál Franco Frattini, a Bizottság alelnöke és igazság- és belügyekért felelős biztosa, illetve Brüsszelben is fogadta a nemzeti tagokat. Az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) ügyészségi kontaktpontja az Eurojust nemzeti tag közvetlen hazai munkatársa, így a két EU mechanizmus hazai szinten koordinált, felesleges átfedésektől és megkettőződésektől mentes ben a hazai ügyészek, illetve más tagállamok kontaktpontjai 78 ügyben kérték az ügyészségi EJN kontaktpont segítségét. A közte és a nemzeti tag közötti folyamatos konzultáció és kiegészítő jelleg jelentőségét mutatja,

52 52 hogy az EJN kontaktponthoz terjesztett ügyek közül 2007-ben 14-ből lett Eurojust ügy, de arra is volt példa, hogy a nemzeti tag a hozzá terjesztett ügyet az Eurojust helyett az EJN révén látta adekvát módon elintézhetőnek. 7. Az ügyészség személyügyi helyzete Az ügyészség személyügyi helyzete december 31. napján a Magyar Köztársaság ügyészségének engedélyezett ügyészi létszáma fő volt. A központi költségvetés a évre új ügyészi álláshelyeket nem biztosított, így az engedélyezett ügyészi létszám január 1. napjával nem változott. Főügyészségi igények alapján azonban több esetben került sor nyomozói álláshelyek ügyészi álláshellyé alakítására. Ennek eredményeként az engedélyezett ügyészi létszám a 2007-es esztendő során összesen 7 fővel növekedett, amelyre figyelemmel december 31. napján fő volt. Az ügyészi státuszok számának emelésére saját forrásból, oly módon került sor, hogy az ügyészség engedélyezett összlétszáma mégis változatlan maradt. A betöltött ügyészi létszám december 31-én 1.580, míg a betöltetlen 86 volt. Ez közelítőleg 5,2%-os létszámhiánynak felel meg, amely az előző évekhez mérten tovább csökkent (a létszámhiány 2004-ben 9,5%, 2005-ben 8,5%, 2006-ban 7,9% volt). Az ügyészek tekintetében a szolgálati viszony keletkezésének (a kinevezésnek) és megszűnésének aránya közelítőleg megfelel a korábbi esztendő hasonló adatának. 73 ügyészi kinevezésre a vizsgált időszakban 38 szolgálati viszony megszűnés jutott. (2004-ben 91 kinevezésre 34 megszűnés, 2005-ben 99 kinevezésre 57 megszűnés, 2006-ban 85 kinevezésre 42 megszűnés esett.) Az ügyészi kinevezés megszűnése az esetek 63%-ában természetes okból vagy nyugdíjasként határozott időre foglalkoztatott ügyészek kinevezési idejének lejártával következett be, amely az ügyészi szervezet megfelelő munkaerőmegtartó képességére utal. Az ügyészségi titkárok esetében a fluktuáció csökkenése, az ügyészségi fogalmazók vonatkozásában azonban annak jelentős növekedése tapasztalható. A pálya elhagyása több dologgal is összefüggésbe hozható. Ezek közül kiemelést érdemel a fogalmazói javadalmazás mértéke, továbbá az, hogy az előrejutás nehezen kiszámítható (a titkári működés sok esetben kitolódik) ben 84 titkári kinevezésre egy megszűnés jutott, ez az arány 2004-ben 88/1, 2005-ben 95/4, 2006-ban pedig 107/6 volt. Ezzel szemben 2007-ben 25 fogalmazói kinevezésre 11 megszűnés jutott, amely extrémnek tekinthető. A kinevezett és megszűnéssel érintett fogalmazók aránya 2004-ben 56/7, ben 86/3, 2006-ban 32/7 volt. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a pályakezdő jogászok körében az ügyészi pálya iránti érdeklődés évek óta változatlanul nagy. A tárgyévben 230 érvényes pályázat érkezett a 22 meghirdetett fogalmazói álláshelyre. (Ez az arány 2004-ben 527/54, 2005-ben 550/80, 2006-ban 452/40 volt.)

53 53 A beszámolási időszakban 128 ügyészi (beosztotti és vezetői) álláshely vonatkozásában jelent meg pályázat, amelyre elsősorban ügyészségi titkárok és ügyészi gyakorlattal rendelkező jogászok pályáztak. A más területen dolgozók köréből 16-an jelentkeztek több meghirdetett álláshelyre. Eredménytelen pályázati felhívás nem volt. Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló évi LXXX. törvény rendelkezései a évben több alkalommal is módosultak. A változások kétségtelenül előrelépést jelentenek az európai elvárásoknak való megfelelés, bizonyos szempontból pedig az ügyészségi alkalmazottak javadalmazása vonatkozásában, az ügyészi életpálya-modell terén azonban sajnálatos módon továbbra sem eredményeztek pozitív irányú elmozdulást. A beszámolási időszakban az ügyészség fegyelmi helyzetében számottevő változás továbbra sem volt érzékelhető, bár az utóbbi években a fegyelmi eljárások számában enyhe növekedés figyelhető meg. A 2007-es évben 21 ügyészségi alkalmazottal szemben indult fegyelmi eljárás, 17 a hivatali kötelesség megszegése, 4 a hivatás tekintélyének megsértése miatt. A kiszabott fegyelmi büntetések körében nőtt az enyhébb szankciók alkalmazásának aránya A katonai ügyészi szervezet munkaköri jegyzéke szerinti 182 fős létszámból az ügyészi létszám 77 fő volt és ebből 67 ügyészi álláshely volt betöltve. Év végére az évközi kettő nyugdíjazás következtében a létszám 65 főre csökkent, mely 15,5 %-os létszámhiánynak felelt meg. A katonai ügyészek ennek ellenére ha nehezen is, de a korábbi évek színvonalának megfelelően jól látták el feladataikat. Hivatástudatuk, áldozatkész munkájuk átsegítette őket az esetenkénti túlterheltségből adódó nehézségeken. A katonai ügyészi szervezeten belüli létszámmozgás elsősorban a vezető ügyészi állományt érintette; a vezetői álláshelyek 1/3-ában történt változás. A kiválasztás a törvényi előírásoknak megfelelően pályázat útján történt. A kinevezett új vezetők éves szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkeznek, mely garancia a zökkenőmentes, színvonalas további munkavégzésre. A katonai ügyészi szervezet fegyelmi helyzete a 2007-es esztendőben is a korábbi éveknek megfelelően kiváló volt. (Az év folyamán egyetlen ügyészszel szemben kellett kisebb súlyú szakmai mulasztás miatt eljárást folytatni.) Ahogyan a katonai ügyészek esetében, úgy a fogalmazók, titkárok esetében sem beszélhetünk fluktuációról. A korábbi években pályázat útján a katonai ügyészi szervezethez került a létszám 14%-át jelentő fiatalok kivétel nélkül a pályán maradtak és jövőjüket is itt képzelik el Az ügyészek képzése, továbbképzése Az ügyészi állomány mintegy 75%-a, ezen belül a fogalmazók 90%-a részese volt a szervezett továbbképzés valamely formájának.

54 ben a képzés súlypontját az ügyészi utánpótlás felkészítésére helyeztük. Működésének második évébe lépett a fogalmazók és titkárok intézményes képzésének keretét alkotó Magyar Ügyészképző Központ (MÜK), amely a tárgyév augusztus 1-jétől már a Legfőbb Ügyészség személyügyi, továbbképzési és igazgatási főosztályán belül működik. A MÜK az eddigi, bevált oktatási rendszerre épült. A fogalmazókat a területi ügyészi szerveknél továbbra is instruktorok segítik a joggyakorlat során a szakmai ismeretek, jártasságok megszerzésében. Egységes tematika és program alapján történik a szakvizsgára való felkészítés, a szakmai elméleti képzés ben a központi fogalmazóképzés már két évfolyam számára párhuzamosan történt. Az első évfolyam (150 fő) befejezte a programot és megkezdte a jogi szakvizsga letételét, a következő évfolyam 35 hallgatója pedig megkezdte a tanulmányokat. Az intézményes képzésben részt vevő fogalmazók a főügyészségeken tartott beszámolókon adtak számot a tananyag elsajátításáról. A jövőben az ügyészségi fogalmazók közül már csak azok szakvizsgázhatnak, akik elvégezték a tanfolyamokat. Az oktatási tevékenységet az ügyészi szervezet és az Országos Kriminológiai Intézet (többségében az egyetemeken is oktató) nagy szakmai tapasztalattal és elméleti felkészültséggel rendelkező vezetői és munkatársai díjazás nélkül látták el. Megállapítható, hogy a négy féléves összesen 320 oktatási órából álló intézményes, központi szervezésű tanfolyamsorozat sikeres és eredményes, mert biztosítja az egységes szemlélet kialakítását, erősíti a hivatástudatot és az ügyészi szervezethez való kötődést. Az eredményességet alátámasztják a szakvizsga eredmények, továbbá az ügyészségi fogalmazók nemzetközi és hazai pályázatokon, vetélkedőkön elért kiváló eredményei. A MÜK keretében megkezdődött a titkárok szervezett képzése, amelynek célja a gyakorlati, kriminalisztikai, retorikai ismeretek átadásával felkészíteni a titkárokat az ügyészi hivatásra. Összesen 70 büntető szakterületi titkár részesült képzésben. Az ügyészek számára rendezett központi tanfolyamok, konferenciák változatlanul a szervezet irányításának egyik fontos eszközét képezik, továbbá hozzájárulnak az új jogszabályok megismertetéséhez és az egységes gyakorlat kialakításához. 12, három-öt napos tanfolyamot tartottunk, összesen 500 ügyész részvételével. Többek között a büntető szakterületi főügyészhelyettesek, a nemzetközi ügyintézéssel megbízott ügyészek, a büntetésvégrehajtási törvényességi felügyeleti szakügyészek, a nyomozó ügyészségek vezetői, a magánjogi és közigazgatási jogi vezetők és szakügyészek számára. Felújítottuk a három egyhetes szakaszból álló kriminalisztikai tanfolyamot is, az eredményes vizsgáról 50 ügyész kapott bizonyítványt. A saját szervezésű rendezvényeken kívül nagy számban vettek részt ügyészek belföldi és külföldi rendezvényeken. A külföldi képzési programokban 60 ügyész, titkár, fogalmazó képviselte a szervezetet. Minden olyan lehetőséget felhasználtunk, amelyet más, főként európai uniós országok képzési intézményei ajánlottak fel. Az ügyészség ugyanis az Igazságügyi Képzés Eu-

55 55 rópai Hálózatának, továbbá az Európa Tanács képzési hálózatainak tagjaként, valamint kétoldalú kapcsolatai alapján tájékoztatást kap minden fontos oktatási programról, amely nemcsak meghívást, de esetenként költségmentességet, illetve redukált részvételi költséget is jelent. A legfontosabb témák: a korrupció, kábítószer-bűnözés, nemzetközi bűnügyi együttműködés, terrorizmus elleni harc. A külföldi képzési lehetőségek igénybevételének feltétele a magas szintű idegennyelv-tudás. Az idegennyelv-tudási arányok tovább javultak; az ügyészi állomány 52,2%-a, ebből a titkárok 81,5%-a, a fogalmazók 95%-a rendelkezik legalább középfokú nyelvvizsgával igazolt idegennyelv-tudással. Az emelkedés egy év alatt szinte minden kategóriában közel 3%. Az uniós tagságunk szempontjából fontos néhány további adat: 517 az angol, 380 a német és 57 a francia nyelvvizsga. Előrelépés történt a nyelvtanulás hivatali támogatásában: munkaidő-kedvezménnyel, illetve a jogi szaknyelvi tanfolyamokon részbeni tandíjátvállalással támogatjuk mintegy 60 ügyészségi alkalmazott angol és német nyelvtanulását. A szakmai továbbképzés része az ügyészek posztgraduális tanulmányainak támogatása is. Az egyetemek jogi, illetve közgazdasági karainak keretében működő posztgraduális szakokon 388 ügyész, titkár az ügyészi állomány több mint negyede szerzett eddig szakjogász oklevelet. Ebből gazdasági büntetőjogi szakjogász 146, Európa jogi szakjogász 99, környezetvédelmi szakjogász 44, kriminalisztikai szakjogász pedig 8 fő A katonai ügyészségi alkalmazottak képzése önképzése a szakmai továbbképzésekre, a szakjogász képzésre, és az idegen nyelv tanulására szorítkozik. A folyamatos és rendszeres szakmai tanfolyamok, továbbképzések igazodtak a jogszabályi változásokhoz, az egységes joggyakorlat kialakításához, az ügyészi munka eredményességéhez és színvonalának emeléséhez. A katonai ügyészek több mint 50 %-a részesült ilyen irányú képzésben. A 2007-es esztendőben szakjogász és nyelvi képzésen összesen az állomány 13 %-a vett részt. A 65 fős létszámból 12 főnek van szakjogász oklevele, 46-an rendelkeznek valamilyen szintű idegen közülük többen kettő vagy több nyelvvizsgával. 8. Az ügyészségi informatika A hatékony igazságszolgáltatáshoz nélkülözhetetlen a gyors, megbízható, illetve folyamatos szervezeten belüli és társszervi információcsere; az ezt segítő informatika ma már alapvetően beépült az ügyészség munkafolyamataiba. Az ügyészségen jelentős költségigénye miatt szakaszosan megvalósuló létesítési és fejlesztési munka eredményeként egy minden telephelyet érintő, országos táv-adatátviteli hálózat (Praetor Net) működik. A hálózat útján érhető el az ügyészségi Informatikai Központ, illetve annak szolgáltatásai.

56 56 A szolgáltatások kiterjednek a gyors információ-átadást biztosító elektronikus levelezésre, az Internet elérésére, az ügyészségi munkát támogató adatbázisok, nyilvántartások lekérdezésére. Az ügyészi szervezet szinte minden érdemi tevékenységet végző tagja rendelkezik olyan számítógéppel, amely a munkáját támogató alkalmazások, adatok on-line elérését biztosítja. Mintegy ügyészségi alkalmazott saját munkaállomásán keresztül, jogosultságainak megfelelően éri el az ügyészségi informatikai hálózat meghatározott szolgáltatásait. A rendszer felügyeletét jellemzően ügyészségi informatikusok látják el, de emellett az összetett, több ezer gépet és számos alrendszert magába foglaló hálózat folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása érdekében eszközfelügyeleti, javítási, karbantartási, valamint táv-adatátviteli szolgáltatásokat nyújtó cégeket is igénybe veszünk ben az informatikai beruházásokra, fejlesztésekre rendelkezésre álló 440 millió forintos keret felhasználásával maximális adatbiztonság eléréséhez naprakészen aktualizáltuk a hálózat védelmét és biztonságát garantáló rendszereinket, frissítettük a szolgáltatásokat biztosító központi rendszereket, munkaállomásokat; a jogszabályi változásokat követve fejlesztettük ügyviteli, nyilvántartó és statisztikai rendszereinket; korszerűsítettük a pénzügyi, gazdálkodási funkcionális terület informatikai támogatottságát; egységes informatikai jogosultság-kezelő rendszer kialakítását kezdtük meg; elindítottuk az ügyészségi elektronikus dokumentumkezelő rendszer bevezetését; megkezdtük a évi ügyészségi informatikai stratégia kidolgozását. A tárgyévben a munkaállomások, valamint a hozzájuk kapcsolódó alkalmazások szinten tartásához szükséges cseréket is megindítottuk. Ezen eszközök zömének erkölcsi és fizikai avulása elérte azt a szintet, amikor napi problémává vált, hogy a külvilággal is kapcsolatot tartó központi rendszerek korszerűsítése és az új beszerzések során telepített frissített technológiák nem voltak képesek együttműködni a hálózat régen beszerzett eszközeivel. A hálózat leromlásának elkerülése céljából a következő években jelentős számú gép-, illetve monitorcserét kell lebonyolítani. Az ügyészi szervezet feladatai ellátásához nélkülözhetetlen információkhoz való közvetlen hozzáférés lehetőségeinek kiszélesítése érdekében folyamatosan zajlik a társszervekkel történő táv-adatátviteli kapcsolatok kiépítése is, amellyel más hatóságok adatbázisaihoz törvényes és szükséges hozzáférések biztosíthatók. Valamennyi ügyészségi szervezeti egységnél lehetőség van az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság nyílt

57 57 adatfeldolgozó rendszeréből, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Fogvatartotti Rendszeréből, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Cégnyilvántartó Rendszeréből történő lekérdezésre. A évben teljessé vált a rendőrség által kifejlesztett NETZSARU ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszerhez való csatlakozás. Ennek segítségével követhetőbb a nyomozó hatóságok nyomozási tevékenysége, közvetlenebb az ügyész által gyakorolt nyomozás felügyelet, a nyomozások eredményesebbek, hatékonyabbak lehetnek. A tárgyévben megkezdtük a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központtal való elektronikus adatcserét biztosító technikai és jogi feltételek kialakítását. Az ügyészségi feladatok hatékonyabb ellátását részben vásárolt szoftverek segítik; ugyanakkor a szervezet sajátosságai, a jogszabályi környezet változásainak naprakészen történő követésének szükségessége a saját fejlesztésű alkalmazói rendszerek folyamatos fejlesztését igénylik. Az ügyészségi informatikai alkalmazások fejlesztését 2007-ben is alapvetően meghatározták az ügyészségi Informatikai Stratégiai Tervben kitűzött részfeladatok, különös tekintettel az Integrált Nyilvántartási és Adatbáziskezelő Rendszer lépcsőzetes megvalósítására. Az ügyészség működteti a büntetőeljárással érintett terheltek adatait tartalmazó az ügyészségi ügyviteli adatokat feldolgozva létrehozott adatbázist, az összefüggések felderítését végző rendszert. Ennek kiemelkedő fontosságát mutatja, hogy felhasználásával az ügyészség évente több tízezer személy vonatkozásában szolgáltat adatot a törvényi felhatalmazással rendelkező katonai és polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése nyomán. A magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú információs rendszere (a MAKÖR) bevezetése óta az ügyészi tevékenység e területének nyilvántartása egységesebbé vált, a évtől már az előző évhez viszonyított, korábban nem tapasztalt részletezettséggel tudtunk statisztikai adatokat előállítani. Az ügyészség központilag ellenőrzött és jóváhagyott információs rendszerei részesei a Kormány Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programjának (az OSAP-nak), papír alapú kiadványokon, illetve elektronikus formában is megjelentetve a bűnözés, a bűnüldözés, a vádképviselet, az ügyészségi ügyforgalom aktuális adatait. A közvélemény mellett tájékoztatást adtunk az Országgyűlés elnökének és alelnökeinek, az Alkotmánybíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökeinek, az Országgyűlés bizottságainak, a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak, valamint az országgyűlési biztosoknak.

58 58 Az ügyészség a közérdekű információk szolgáltatásának törvényes kötelezettségét teljesítve a honlapján ( az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény által előírtakon túlmenően továbbra is folyamatosan közzéteszi a tapasztalatok szerint leginkább közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásokat, statisztikai adatokat. Az ügyészség folyamatosan szolgáltatott statisztikai adatot szervezeten kívülről érkező eseti megkeresésre. Ezek zöme minisztériumok, társszervek részére történt adatközlés, de ugyancsak jelentős a tudományos kutatásokhoz, illetve a média részére adott adatok aránya. Az ügyészség delegált képviselői részt vesznek a bűnügyi statisztika megújítását célzó munkacsoport munkájában. A évben a rendszer szabályozása új alapokra került, a legfőbb ügyész egyetértésével az igazságügyi és rendészeti miniszter kiadta az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika részletes szabályait tartalmazó rendeletet. A tárgyévi informatikai tárgyú nemzetközi együttműködésünk kapcsán kiemelendő: az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) információs rendszeréhez (AFIS) történő csatlakozás, technikai feltételek, illetve rendszergazda biztosításával; a Schengeni Információs Rendszer (SIS) magyar munkacsoportjában való részvétel; az EUROSTAT Statistics on Crime, Victimisation and Criminal Justice munkacsoportjában való nemzeti képviselet; az Information and Communication Technology for the Public Prosecutor s Offices (ICT4PPO) AGIS projektben való részvétel; az European Sourcebook of Crime and Criminal Justice Statistics 2006 kiadvány összeállításában való közreműködés. 9. Az ügyészség működésének gazdasági feltételei 9.1. Az ügyészi szervezet szakmai feladatainak ellátására 2007-ben fejezeti szinten ,0 millió forint eredeti előirányzat állt rendelkezésre, amely 169,7 millió forinttal, 0,6%-kal alatta maradt az előző évi előirányzatnak. A kiadási előirányzat csökkenéséből 12,7 millió forint a támogatásnál, 157,0 millió forint pedig a saját bevételnél jelentkezett. A bevétel csökkenése alapvetően az államháztartáson belüli bevételi jogcímek változásával függ össze, ennek alapján a fejezetek közötti pénzeszköz átadás bevételi jogcím helyett előirányzat átadással történik. A tárgyév folyamán, a különböző jogcímeken végrehajtott előirányzat módosítások következtében a módosított előirányzat ,9 millió forintra emelkedett. Az előirányzat változásban két tényező bírt döntő jelentőséggel: a évi előirányzat maradvány (813,5 millió forint) igénybevétele, a évi központi költségvetés céltartaléka terhére, a év után járó 13. havi illetmény július-december hónapokra járó részének kifizetéséhez biztosított 813,9 millió Ft-os pótlólagos támogatás.

59 ben az Országgyűlés hatáskörében a fejezetnél nem történt előirányzat módosítás. A Kormány hatáskörében 813,9 millió Ft, felügyeleti szerv hatáskörében 53,7 millió forint, intézményi hatáskörben pedig 924,7 millió forint előirányzat módosítás történt. A fejezetnél 2007-ben a működési kiadások részben az infrastruktúra bővülése, részben az inflációs hatások miatt történt növekedése ellenére a kiegyensúlyozott gazdálkodási feltételeket egész évben sikerült biztosítani. Egyre nagyobb hangsúlyt kapott a gazdálkodásban a napi működés zavartalan felté- teleinek megteremtése, az előző évek fejlesztéseinek eredményeként megvalósult informatikai eszközellátottság szinten tartása, a birtokba vett új épületek modern infrastruktúrájával együtt járó megemelkedő üzemeltetési költségek megfelelő biztosítása. A gazdálkodási feltételek kialakításánál elsősorban a fejlesztési források felhasználásának ütemezésénél a fejezet érvényesítette a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban Kvtv.) 52. -a (4)bekezdésének az előirányzat maradvány képzésére vonatkozó előírásait. A Kvtv. előírásainak megfelelően a fejezet a maradványtartási kötelezettségének eleget tett, a évi előirányzat maradvány összege 843,3 millió Ft-ra teljesült. A fejezet által képzett fejezeti egyensúlyi tartalék összege 963,7 millió forint volt. A Kvtv a (1) bekezdésének a) pontja alapján az előirányzat teljes összege az intézményi beruházások előirányzatán került igénybevételre. A évben rendelkezésre álló forrás szerkezete az előző évekhez képest alig változott, a kiadások forrását mintegy 96,8%-ban a tárgyévi támogatás, kisebb mértékben az előző évi előirányzat maradvány igénybevétele (2,7%) és mindössze 0,5%-ban a saját bevétel biztosította. A beszámolási időszakban rendelkezésre álló támogatási előirányzat a Magyar Államkincstár által 100%-ban finanszírozásra került. A felhasznált előirányzatból az előző évekhez hasonlóan 86,3%-ot a személyi jellegű kiadások és a kapcsolódó járulékok alkottak, mindössze 4,6% jutott a fejlesztésre, 9,1% pedig az üzemeltetési kiadásokra került felhasználásra. Személyi juttatásra ,0 millió forintot fordítottunk, amelyből ,5 millió forint volt a rendszeres személyi juttatás, 5.308,1 millió forint a nem rendszeres személyi juttatás, és 191,4 millió forint a külső személyi juttatás. Illetményemelésre 2007-ben nem került sor. A Kvtv. 4. -ának (8) bekezdése alapján a központi költségvetési céltartalékból a fejezet 813,9 millió forint többlettámogatásban részesült, a július-december hónapokban, hat havi részletben kifizetett tizenharmadik havi juttatásra. Az előrehozott ti-

60 60 zenharmadik havi juttatás az éves rendszeres személyi juttatásokhoz viszonyított nagyságrendje 4,4% volt. A nem rendszeres személyi juttatásokon belül 1.492,1 millió forintot jutalomra, 431,3 millió forintot jubileumi jutalomra fordítottunk. Az ügyészségi szolgálati törvény alapján biztosítottuk a ruházati költségtérítést, mintegy 306,9 millió forintos, a közlekedési költségtérítést 119,3 millió forintos öszszegben, de az adómentes értékhatár figyelembevételével étkezési hozzájárulást is nyújtottunk 227,8 millió forint összegben. Az ügyészségi alkalmazottak lakáshoz jutásának feltételeit 2007-ben 70,0 millió forint kamatmentes munkáltatói kölcsön folyósításával támogattuk. Összesen 72 fő részesült átlagosan 972 ezer forintos kölcsönben. Dologi kiadásokra 2.723,9 millió forint felhasználás történt, amely 86,2 millió forinttal haladja meg az előző év felhasználását. Bár a felhasználás növekedése az előző évhez képest lassult, de jól érzékelhető az áremelkedés mellett a fejlesztésekkel évről-évre bővülő új, vagy felújított épületek magasabb komfortjával járó, magasabb üzemeltetési költség is. Jelentős összegeket kell fordítani a szakmai anyagok és nyomtatványok beszerzésére (11,7%), de a kommunikációs szolgáltatások (telefon, telefax, internet, ügyészségi országos számítógépes hálózat üzemeltetése, stb.) is jelentős 13,2%-os részt képviselnek a dologi kiadásokon belül. A fejezet vagyonmérlege alapján a befektetett eszközök nettó értéke a beszámolási időszak végén ,2 millió forint volt, amely 153,2 millió forinttal haladta meg az előző időszak záró értékét. A vagyonváltozáson belül az ingatlanok értéke az év közben megvalósult beszerzések és rekonstrukciók nyomán 493,3 millió forinttal emelkedett, kisebb összeggel, 10,1 millió forint értékben ugyancsak emelkedett a járművek értéke, de valamennyi más eszközcsoport nettó értéke csökkent. Az egyéb eszközcsoportok csökkenése összesen 350,2 millió forint volt, amely jellemzően a gépeknél, ezen belül is a számítástechnikai eszközöknél volt a legnagyobb mértékű, az elszámolt értékcsökkenést el nem érő összegű tárgyévi eszközbeszerzések elmaradása miatt. Év végén a befejezetlen beruházások állománya 440,0 millió forint, a folyamatban lévő felújítások állománya pedig mindössze 1,0 millió forint volt ben a fejezetnél felhalmozási kiadásokra 344,9 millió forintos eredeti előirányzat állt rendelkezésre, amelyet az év közbeni előirányzat változások elsősorban a fejezeti egyensúlyi tartalék fejlesztési célra történő, valamint az előző évi előirányzat maradvány igénybevétele 2.062,2 millió forintra módosítottak. Központi beruházás előirányzata a fejezetnek nem volt, a tárgyévben mindössze az előző évi 0,2 millió forintos előirányzat maradvány összegének igénybevételére került sor. Intézményi beruházásra fordítható előirányzat

61 61 100,9 millió forint volt, amelyet az év közbeni előirányzat változások 1.853,6 millió forintra emeltek. Felújításra mindössze 100,0 millió forinttal rendelkezett a fejezet, amely az évközi módosításokkal 165,5 millió forintra emelkedett. Egyéb intézményi felhalmozási kiadásra 144,0 millió forint állt rendelkezésre, amely az év közbeni átcsoportosításokkal 42,9 millió forintra módosult. A felhalmozásra rendelkezésre álló forrást 100%-ban lekötöttük. A munkák ütemezésénél a fejezet szem előtt tartotta az előirányzat maradványképzési kötelezettséget, ezért egyes munkák véghatáridejét a év első félévére ütemezve a felhalmozási kiadásoknál 758,5 millió forintos maradvány keletkezett ben a fejezetnél a következő jelentősebb beruházások történtek: Beruházás értéke (millió forintban) Győri Fellebbviteli Főügyészség építésének befejezése 232,5 Szegedi Fellebbviteli Főügyészség rekonstrukciója 343,0 Bács-Kiskun Megyei Főügyészség épületének rekonstrukciója 84,3 Csongrád Megyei Főügyészség új épületének rekonstrukciója 50,0 Szombathelyi Városi Ügyészség és Nyomozó Ügyészség új épületének rekonstrukciója 43,0 Fehérgyarmati Városi Ügyészség épületének megvásárlása 85, A katonai ügyészség évi költségvetési előirányzata, az évközi és évvégi jelentős összegű, összességében 155 millió Ft-os előirányzat módosítással fedezetet nyújtott a katonai ügyészség személyi állománya rendszeres és nem rendszeres juttatásainak, járandóságainak kifizetéséhez. A munkaadókat terhelő járulékok központi befizetéséhez szükséges fedezet év végére előirányzat módosítással ugyancsak rendelkezésre állt. A dologi, a logisztikai ellátás és napi feladatok terén a tárgyévben is az előző évhez hasonlóan jelentősen érződött a honvédelmi tárcát érintő állami megszigorítás, szigorú takarékosság, a fejezeti kötelező tartalékképzés, ami a katonai ügyészséget is érintette. A tárgyévben költségvetési forrás hiánya miatt továbbra sem sikerült megoldani a tovább öregedő (8-10 éves) szolgálati gépjárművek cseréjét, pedig ezek rendszeres, üzemképes karbantartása egyre költségesebb. Ugyancsak elmaradt a évben is a számítástechnikai eszközpark megújítása, amely már a kor követelményeinek nem felel meg, és továbbra sem valósulhatott meg két katonai ügyészségnél a már évek óta ígért irodabútorzat cseréje.

62 Az ügyészek tudományos tevékenysége és az Országos Kriminológiai Intézet; az ügyészségi kommunikáció Az ügyészek tudományos tevékenysége Az ügyészek megbecsült résztvevői a jogi tudományos közéletnek. A Jogtudományi Közlönyben, a Magyar Jogban, az Európai Jogban és más szakmai tudományos folyóiratokban rendszeresen jelennek meg cikkeik, tanulmányaik. Nemzetközi, elsősorban európai tudományos műhelyeknek is vannak magyar ügyész közreműködői. Számos ügyész szerzője szakkönyvnek, egyetemi tankönyvnek, felsőfokú oktatási kiadványnak. Az ügyészek közül hatan rendelkeznek tudományos fokozattal, 30 ügyész, titkár, fogalmazó pedig Ph.D megszerzését célzó szervezett továbbképzésben vesz részt. Az egyetemek állam- és jogtudományi karain, a Rendőrtiszti Főiskolán és más felsőoktatási intézményekben és posztgraduális szakokon közel 70 ügyész oktat. Az ügyészségi ifjúsági szakmai tudományos konferencián elhangzott előadások, a Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazott művek, a külföldi szemináriumokról, konferenciákról írt értékelések az ügyészségi intranethálózaton hozzáférhetők az adott témával foglalkozni kívánó kollégák számára Az Országos Kriminológiai Intézet Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) a Legfőbb Ügyészség tudományos és kutató intézeteként átfogóan foglalkozik a bűnözés okainak, a megelőzés lehetőségeinek, valamint a bűnözés és bűnüldözés aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseinek vizsgálatával és elemzésével. Az Intézet munkáját segítő és ellenőrző Tudományos Tanácsban a Magyar Tudományos Akadémia, az egyetemek jogi karai és a bűnüldözésben érintett főhatóságok magas rangú képviselői foglalnak helyet. Az Intézetben végzett kutatások eredményeit és az itt kidolgozott anyagokat a különböző főhatóságok rendszeresen használják. Az Intézet kutatói közül jelenleg kilencnek (36%) van tudományos fokozata. Két kutató akadémiai doktor, hét pedig kandidátusi, illetve Ph.D fokozattal, míg négy kutató habilitált egyetemi tanári fokozattal is rendelkezik ben további tíz kutató vett részt Ph.D képzésben. A kutatók hagyományosan közreműködnek a különféle felsőoktatási intézmények munkájában. Az említett négy habilitált egyetemi tanár mellett egy személy címzetes egyetemi és aktív főiskolai tanár, további két intézeti vezető egyetemi docens. Rajtuk kívül még további öt kutató oktat rendszeresen hazai felsőoktatási intézményben. Az OKRI kutatások eredményei különösen a Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett kutatások körében a Legfőbb Ügyészség kodifikációs és jogértelmezési tevékenységében hasznosulnak. Mindemellett a bűnügyi tudományok elméleti teljesítményét is gazdagítják, különösen a kriminál-prevenció és a kriminálpolitika területén. Említésre érdemes az egyetemi, főiskolai oktató munkában, valamint a posztgraduális képzésekben történő hasznosulásuk is.

63 63 A kutatók a tárgyévben összesen 74 publikációt jelentettek meg, ebből ötöt idegen nyelven. (Utóbbiak közül három külföldön jelent meg.) A publikációk között egy monográfia és három könyvfejezet szerepel. 55 tanulmány tudományos szaklapban jelent meg, 11 értekezés a Kriminológiai Tanulmánykötetben, illetve négy tudományos cikk különböző konferenciai kötetekben. A tudományos közéletben való jelenlétet jelzi a jelentős konferencia részvétel. Az Intézet kutatói a évben 207 alkalommal vettek részt különböző konferenciákon és szakmai fórumokon. Ezeken összesen 112 előadást tartottak, amelyekből 18 hangzott el idegen nyelven. A tárgyévben az Intézetben összesen 34 kutatás zajlott, ezek több mint négyötöde (85%) be is fejeződött. A teljesség igénye nélkül a következő főbb kutatásokat említjük meg: A közlekedési jogalkalmazás egységességének és hatékonyságának vizsgálata. A kriminalisztikai praxis és az elmélet az új Be. tükrében. Statisztikai elemzés az utazó bűnözés struktúrájának és dinamikának megismerésére. A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásának hatékonysága I. Vádhalasztás és bűnismétlés. A vádelhalasztás eredményessége és feltételei a 2006-os év során: aktafeldolgozás, különös tekintettel a megelőzés és az individualizálás szempontjaira. A feljelentés elutasításának, a nyomozás megszüntetésének jellemző okai a környezetkárosítás bűntette miatt, illetve a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésével kapcsolatos büntetőügyekben. Az agresszió jogi és pszichológiai kezelése a fogva tartási helyeken. Az életfogytig tartó szabadságvesztés empirikus és jogösszehasonlító vizsgálata. Az erőszakos bűnözés trendjei az ERÜBS adatok alapján. Az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek statisztikai elemzése az ERÜBS adatai alapján. A magántőke bevonása a börtönök építésébe és fenntartásába (PPP program). Az ügyészségi szervezet és az ügyészségi funkciók vizsgálata I. Az ügyész diszkrecionális jogköre és a vádelemelés mellőzése. Az igazságügyi szakértők a büntetőeljárásában. Az óvadék a Be.-ben és a gyakorlatban. Az Európai Unió 3. pillére: alkotmányos aggályok a kölcsönös bizalom elvével szemben. A büntetés jogának és céljának alapkérdése. A visszaeső bűnözés struktúrája és dinamikája az ERÜBS adatai alapján ( ). A nemzetközi migráció kockázati tényezői Európában (migrációs tendenciák, európai válaszok a határokon átlépő bűnözésre, az EU migrációs stratégiája, a magyar migrációs hatóságok tevékenysége). A környezeti szabálysértések és bűncselekmények vizsgálata a környezetvédelmi szakhatóságok tevékenységén keresztül. Média és igazságszolgáltatás.

64 64 Közbiztonság-politika és rizikótársadalom. A vagyon elleni és a gazdasági bűnözés az ERÜBS adatai alapján. Az OKRI nemzetközi kapcsolatai több szinten és különféle formában valósulnak meg. Az Intézet hagyományosan jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező kutatóhely. Az egyik legrégibb és legjobban működő kapcsolat a freiburgi Max-Planck Intézethez fűződik, amellyel immár évtizedek óta jól működik a tapasztalat- és információcsere, a közös konferenciák szervezése, és az MPI számos esetben fogad OKRI kutatót ösztöndíjasként. Az Intézet nemzetközi reputációját a külföldi konferenciákon való megjelenés mellett a határokon átívelő kutatások alapozzák meg. Az elmúlt évek során számos nemzetközi vizsgálatban bizonyította az OKRI, hogy ezekben képest helyt állni, és alkalmas arra, hogy egy erős, regionális szerepet is betöltő kutatóhellyé váljon. A tárgyévben fejeződött be az összes EU tagállam kutatási együttműködésével lezajlott látens fiatalkori bűnelkövetés sajátosságainak vizsgálata (International Self-report Study). A kutatók jelentős része tagja vagy tisztségviselője egy vagy több tudományos, illetve a tudományos munkával összefüggő szakmai szervezetnek. Például: EU European Commission [emberkereskedelem]; EU Commission AGIS Bizottság, Managing Committee; ET CDEG; EU COST A21 Management Committee; ET jogi divíziós szakértői testület, WHO Gyermekbántalmazás Megelőzési Munkacsoport, UNICEF Gyermekvédelmi és Gyermekbántalmazás elleni Munkacsoport; International Society of Criminology, Scientific Committee; EU Crime Prevention Network kapcsolattartó Az ügyészségi kommunikáció A 2007-es évben az ügyészség számára legfontosabb eredmény a közmegítélés szempontjából hogy minden hónapban stabilan a második helyet foglalta el az Alkotmánybíróság mögött a jogi intézményekbe, illetve a rendészeti szervekbe vetett bizalom tekintetében, megelőzve a bíróságokat is. Az ügyészség bizalmi indexe elérte az 59%-ot, amelyet a móri-ügy fordulata miatti általános bizalomvesztés sem tudott 52% alá vinni, hogy aztán visszaálljon az 56-58%-os szintre (forrás: Medián). Egy másik közvélemény-kutató cég adatai szerint az ügyészség bizalmi indexe magasabb az Európai Unióénál, a NATO-énál, az állampolgári jogok biztosaiénál, a civil szervezetekénél, az önkormányzatokénál, és nagyságrendekkel magasabb az egyházakénál, a Kormányénál, az Országgyűlésénél és több mint a duplája a pártokba vetett bizaloménak (NRC június ). A jogi intézményekbe vetett bizalom érezhetően megcsappant március elején, feltételezhetően amiatt, ahogy a sajtó reagált az évezred bűncselekményének nevezett móri-ügyben történt fordulatra, nevezetesen arra, hogy mégsem a Kaiser Ede Hajdú László páros követhette el a kilenc ember életét követelő bankrablást.

65 65 A évi őszi zavargások és azok rendőri kezelése nem hatottak ki az ügyészségbe vetett bizalomra, mivel a Budapesti Nyomozó Ügyészség alapos munkával minden Magyarországon fellelhető felvétel beszerzése iránt a sajtó segítségét is kérve igyekezett felderíteni mind a civilek, mind a rendőrség egyes tagjai által elkövetett bűncselekményeket. Sikerült a közvéleménnyel megértetni az azonosítások nehézségeit, amelyet közel fél év múlva a bíróságok ugyanezen tartalommal megerősítettek. Az ügyészség két ízben is tartott sajtótájékoztatót a témában: a büntetőjogi szakágat irányító legfőbb ügyész helyettes, a fővárosi főügyész, a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője, valamint a Budapesti Katonai Ügyészség ügyésze részvételével. A másik kiemelt sajtóérdeklődésre számot tartó ügy E. Zsanett esete, akit feljelentése szerint öt rendőr igazoltatott, majd ketten megerőszakolták és pénzt is kértek tőle. Az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség járt el és alapos nyomozás után, az erőszakos közösülés tekintetében bűncselekmény, míg a vesztegetés tekintetében bizonyítottság hiányában szüntette meg az eljárást. Az eljárás megszüntetésének okait a fővárosi főügyész részletesen kifejtette a sajtó számára. Ki kell emelni, hogy a Fővárosi Főügyészség az említett ügyek kommunikálása során a nyomozások minden fázisáról pontosan és gyorsan tájékoztatott. Hasonlóan jelentős ügy az elmúlt évben Bács-Kiskun megyében kipattant ún. Zuschlag-ügy, amelyben szintén elsöprő erejű volt a sajtó érdeklődése. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség sajtószóvivője a hatályos jogszabályoknak és a sajtó tájékoztatására vonatkozó legfőbb ügyészi utasításnak maradéktalanul megfelelve tájékoztatta a közvéleményt. A média nagy érdeklődése már-már az ügyészi munkát is megnehezítette, így az év vége felé a sajtó tájékoztatása is csak a legszükségesebb nyomozati cselekményekre szorítkozott. A Kulcsár ügyhöz hasonló kaliberü ügy sem csökkentette a jogszerű és szakszerű tájékoztatásnak is köszönhetően az ügyészségbe vetett bizalmat, amely az év végére ismét megközelítette a januári 59%-os szintet. Az ügyészség a évben négy alkalommal tartott sajtótájékoztatót: az előző évi munka összefoglalásáról, az Ügyészek Napja alkalmából, az őszi zavargások miatti eljárásokról, valamint a Nemzetközi Katonai Büntetőjogi Konferencia keretében. Az elmúlt évben hét legfőbb ügyészi, ún. nagy-interjú -ra került sor a különböző médiumokban (MTV: 3 alkalommal, Duna Tv: 2 alkalommal és a Közméltóság, valamint a Komplex Magazinban). Végül említést érdemel a magyar katonai igazságszolgáltatás 300. évfordulójának alkalmából, harminchárom ország, mintegy hatvan küldötte részvételével tartott konferencia, amelyet a legfőbb ügyész, tizenhat éve, mint katonai főügyész hívott életre. A katonai igazságszolgáltatás jövője mellett, áttekintették az utóbbi évtized nemzeti jogfejlődésének irányait, valamint a külföldi tartós katonai szerepvállalások tapasztalatait is.

66 66 Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, hogy az ügyészség az Európai Unió keretében 2007-ben is megfelelt azoknak a kihívásoknak, amelyek elé az állandó és új feladatok, valamint a bűnözés változásai állították. Kérem, hogy beszámolómat fogadják el. Budapest, április 30.

67 Függelék Statisztikai táblák és ábrák a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének az ügyészség évi tevékenységéről szóló országgyűlési beszámolójához

68 TÁBLAJEGYZÉK 1. sz. tábla Az ügyészségi ügyforgalom alakulása az években 2. sz. tábla Az ügyészi szervezet tevékenységének fontosabb mutatói az években 3. sz. tábla A főügyészségek ügyforgalma a évben 4. sz. tábla Az ismertté vált bűncselekmények számának alakulása az években 5. sz. tábla Az ismertté vált bűnelkövetők számának alakulása az években 6. sz. tábla A büntetett (nem visszaeső, visszaeső, különös és többszörös visszaeső) előéletű bűnelkövetők számának alakulása az években 7. sz. tábla A külföldi állampolgárságú bűnelkövetők számának alakulása az években 8. sz. tábla A nyomozó hatóságok határozatai elleni panaszok az években 9. sz. tábla Az ügyészségi határozatok elleni panaszok az években 10. sz. tábla Az elsőfokú bíróság érdemi határozata ellen bejelentett fellebbezések alakulása az években 11. sz. tábla A bűnelkövetők, a fiatalkorú bűnelkövetők, valamint a gyermekkorú elkövetők számának és gyakoriságának alakulása az években 12. sz. tábla Ügyészi törvényességi vizsgálatok az években 13. sz. tábla Az ügyészi törvényességi vizsgálatok alapján benyújtott és elbírált kiemelt intézkedések az években 14. sz. tábla Ügyészi törvényességi vizsgálatok eljáró ügyészségek szerint a évben 15. sz. tábla Szabálysértésekkel kapcsolatos ügyészi tevékenység a években

69 16. sz. tábla Elővezetések ügyészi jóváhagyása az években 17. sz. tábla Törvényességi kérelmek száma és megoszlása az években 18. sz. tábla Törvényességi kérelem alapján tett kiemelt ügyészi intézkedések az években 19. sz. tábla Az ügyészek által a magánjogi ügyekben tett érdemi intézkedések az években 20. sz. tábla Az ügyészek által a magánjogi ügyekben tett intézkedések az ügy tárgya szerint a évben 21. sz. tábla Felelősségre vonás kezdeményezése a magánjogi és a törvényességi felügyeleti tevékenység során az években 22. sz. tábla Jogszabálytervezetek észrevételezése az években 23. sz. tábla A katonai büntetőeljárásban ismertté vált bűnelkövetők számának alakulása az években 24. sz. tábla A katonai büntetőeljárásban az ismertté vált bűncselekmények számának alakulása az években 25. sz. tábla A katonai büntetőeljárásban az elsőfokú bírósági tárgyaláson kifejtett ügyészi tevékenység az években 26. sz. tábla A váderedményesség alakulása a katonai büntetőeljárásban az években 27. sz. tábla A katonai ügyészségi nyomozások időtartama az összes ügy %-ában az években 28. sz. tábla A magánjogi és közigazgatási jogi tevékenység alakulása a katonai ügyészségi eljárásban az években 29. sz. tábla Ügyészek, fogalmazók és titkárok számának és nemek szerinti arányának alakulása az években 30. sz. tábla Ügyészek életkor szerinti megoszlása a évben 31. sz. tábla Az egyes költségvetési előirányzatok alakulása (millió Ft, %) a években

70 ÁBRAJEGYZÉK 1. sz. ábra Ügyforgalom és trend az elmúlt 10 évben 2. sz. ábra Az ismertté vált bűncselekmények számának alakulása az években 3-4. sz. ábra A bűncselekménycsoportok megoszlása a években 5. sz. ábra Fokozott ügyészi felügyeleti tevékenység a években 6. sz. ábra Ügyészségi nyomozások adatai a években 7. sz. ábra Az Eurojust elé terjesztett ügyek száma a évben 8. sz. ábra Az ügyészek, titkárok és fogalmazók számának alakulása az években (betöltött létszám)

71 A statisztikai adatok forrásai 1. A 2. sz. összefoglaló tábla a 2-5. pontban felsorolt forrásokból tartalmaz adatokat 2. A 7/1992. Legf. Ü. utasítással bevezetett büntetőjogi számítástechnikai bázisú ügyviteli rendszer (OSAP nyilvántartási szám); 1., 3., 8-9. sz. táblák 3. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban nyilvántartott egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer (OSAP nyilvántartási szám); 4-7., 11. sz. táblák 4. A 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás a Vádképviseleti Informatikai Rendszer bevezetéséről (OSAP nyilvántartási szám); 10., sz. táblák 5. Az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről szóló 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás 2. (1) bekezdésében foglaltak szerinti ügyviteli tevékenység, valamint a 3/2005. (ÜK. 2.) LÜ utasítás a magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú ügyviteli rendszerének bevezetéséről; 1., 3., sz. táblák 6. A 9/1987. Legf. Ü. utasítással a katonai ügyészi eljárásban bevezetett statisztikai rendszer; , sz. táblák 7. Az ügyészi szervezet 2/1995. (ÜK. 1.) LÜ utasítással bevezetett, számítástechnikán alapuló személyügyi és továbbképzési nyilvántartási rendszere; sz. táblák 8. Az ügyészség éves költségvetése és zárszámadása; 31. sz. tábla

72 1. sz. tábla Az ügyészségi ügyforgalom alakulása az években E b b ő l Év Magánjogi és Ügyforgalom 1 főre jutó Büntetőjogi közigazgatási jogi összesen ügyérkezés s z a k t e r ü l e t szám % szám % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0

73 2. sz. tábla AZ ÜGYÉSZI SZERVEZET TEVÉKENYSÉGÉNEK FONTOSABB MUTATÓI AZ ÉVEKBEN Büntetőjogi szakterület Év Fokozott ügyészi felügyelet 1,2 Nyomozás eredményesség Vádemelések száma (személyek) Bíróság elé állítások (személyek) Váderedményesség A 30 napon belül elintézett vádemelési javaslatok száma 3 Bv. felügyeleti ügyek , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Év Magánjogi és közigazgatási jogi szakterület Közigazgatási jogi vizsgálatok Közigazgatási jogi intézkedések összesen 4,5 Magánjogi eljárások I. félévében a bejelentések számát, a II. félévben a bejelentések és ügyészi tevékenységek számát tartalmazza től a bejelentések és tevékenységek együttes számát tartalmazza től a vádemelési javaslatok és ügyészségi nyomozás befejezések együttes számát tartalmazza január 1-jétől az elzárások alkalmazásának korlátozása csökkentette az elővezetések számát március 1-jétől tartalmazza a szabálysértésekről szóló évi LXIX. tv. által megállapított ügyészi tevékenységek számát.

74 3. sz. tábla A főügyészségek 1 ügyforgalma a évben E b b ő l Magánjogi és Ügyforgalom összesen Büntetőjogi Terület közigazgatási jogi s z a k t e r ü l e t szám % szám % szám % Főváros , , ,0 Baranya , , ,3 Bács-Kiskun , , ,3 Békés , , ,2 Borsod-A-Zemplén , , ,1 Csongrád , , ,4 Fejér , , ,9 Győr-M-Sopron , , ,4 Hajdú-Bihar , , ,2 Heves , , ,8 Jász-N-Szolnok , , ,9 Komárom-Esztergom , , ,0 Nógrád , , ,6 Pest , , ,0 Somogy , , ,3 Szabolcs-Sz-Bereg , , ,2 Tolna , , ,2 Vas , , ,6 Veszprém , , ,7 Zala , , ,5 Fővárosi Fellebbviteli Főü , , ,0 Debreceni Fellebbviteli Főü , ,6 72 6,4 Győri Fellebbviteli Főü , , ,6 Pécsi Fellebbviteli Főü , ,3 41 9,7 Szegedi Fellebbviteli Főü , ,7 66 9,3 Összesen , , ,6 1 Nem tartalmazza a Központi Nyomozó Főügyészség adatait.

75 4. sz. tábla Az ismertté vált bűncselekmények számának alakulása az években E b b ő l Ismertté vált bűncselekmények A bűncselekmény elkövetője Év ismeretlen maradt szám = 100% szám arány % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0 5. sz. tábla Az ismertté vált bűnelkövetők számának alakulása az években Év Bűnelkövetők száma = 100% , , , , , , , , , ,9

76 6. sz. tábla A büntetett (nem visszaeső, visszaeső, különös és többszörös visszaeső) előéletű bűnelkövetők számának alakulása az években Év Büntetett előéletű összesen = 100% , , , , , , , , , ,2 7. sz. tábla A külföldi állampolgárságú bűnelkövetők számának alakulása az években Év Külföldi bűnelkövetők száma = 100% , , , , , , , , , ,1

77 8. sz. tábla A nyomozó hatóságok határozatai elleni panaszok az években A nyomozó hatóságok határozatai elleni panaszok Év Összes elintézésre váró panasz feljelentést elutasító nyomozást felfüggesztő megszüntető gyanúsítás 1 bűnügyi őrizet házkutatás lefoglalással kapcsolatos egyéb szám = 100% határozat elleni panasz elleni panasz panasz , , , , , , , , , , Az évi XIX. tv a értelmében július 1-jétől május 31-ig a gyanúsítás elleni panasz: ellenvetés.

78 9. sz. tábla Az ügyészségi határozatok elleni panaszok az években Év Összes elintézésre váró panasz szám = 100% másodfokon elbírált panasz 1 egyéb panasz , , , , , , , , , , A és évek adatai tartalmazzák a nyomozási határidő meghosszabbítása ellen bejelentett panaszokat is.

79 10. sz. tábla Az elsőfokú bíróság érdemi határozata ellen bejelentett fellebbezések alakulása az években Vádlottak, akiknek A f e l l e b b e z é s Év ügyében fellebbezés volt ügyészi kölcsönös nem ügyészi szám = 100% vádlott % vádlott % vádlott % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0

80 11. sz. tábla A bűnelkövetők, a fiatalkorú bűnelkövetők, valamint a gyermekkorú elkövetők számának és gyakoriságának alakulása az években Év Ismertté vált bűnelkövetők szám = 100% lakosra Fiatalkorú bűnelkövetők jutó bűnelkövetők száma szám arány % = 100% fiatalkorú Gyermekkorú elkövetők száma lakosra jut szám = 100% , , ,2 100, , , , , ,8 89, , , , , ,0 86, , , , , ,7 90, , , , , ,6 90, , , , , ,9 81, , , , , ,5 95, , , , , ,1 94, , , , , ,1 87, , , , , ,4 84, , ,6

81 12. sz. tábla Ügyészi törvényességi vizsgálatok az években Év Összesen szám = 100% Központi államigazgatási szervek Önkormányzati hatóságok Nem önkormányzati helyi ter. közig. szervek Gazdálkodó szervek Szabálysértési hatóságok Alapítványok Társadalmi szervek , , , , , , , , , , Egyéb szervek

82 13. sz. tábla Az ügyészi törvényességi vizsgálatok alapján benyújtott és elbírált kiemelt intézkedések az években Év Kiemelt intézkedések száma összesen 1 Óvások E b b ő l szám = 100% s z á m a Figyelmeztetések Figyelmeztetések Összesen Óvások A tárgyidőszakban elbírált intézkedések Felszólalások ebből eredményes Összesen Felszólalások Jelzések ebből eredményes Összesen ebből eredményes Összesen Jelzések ebből eredményes , , , , , , , , , , től tartalmazza a felelősségre vonások számát is.

83 14. sz. tábla Ügyészi törvényességi vizsgálatok eljáró ügyészségek szerint a évben Ügyészségek Összesen Önkormányzati hatóságok Nem önkormányzati helyi ter. közigazgatási szervek Gazdálkodó szervek Szabálysértési hatóságok Alapítványok Társadalmi szervek szám % Főváros 259 5, Baranya 191 4, Bács-Kiskun 275 5, Békés 58 1, Borsod-A-Zemplén , Csongrád 157 3, Fejér 182 3, Győr-M-Sopron 254 5, Hajdú-Bihar 194 4, Heves 145 3, Jász-N-Szolnok 319 6, Komárom-Esztergom 217 4, Nógrád 116 2, Pest 328 6, Somogy 242 5, Szabolcs-Sz-Bereg 326 6, Tolna 71 1, Vas 334 7, Veszprém 136 2, Zala 244 5, Fővárosi Fell. Főü. 0 0, Debreceni Fell. Főü. 0 0, Győri Fell. Főü. 0 0, Pécsi Fell. Főü. 0 0, Szegedi Fell. Főü. 2 0, Legfőbb Ügyészség 2 0, Összesen , Egyéb szervek

84 15. sz. tábla Szabálysértésekkel kapcsolatos ügyészi tevékenység 1 a években Év Szabálysértési hatóság megszüntető határozata Panasz elutasítása Panasz alapján határozat hatályon kívül egyéb helyezése sz. tábla Elővezetések ügyészi jóváhagyása az években Év Ügyek száma E b b ő l szám = 100% jóváhagyás megtagadás , , , , , , , , , , Az Sztv-ben nevesített ügyészi tevékenységhez kapcsolódó érkezések. 2 A táblázat az adatokat az évi LXIX. törvény alapján március 1-jétől tartalmazza.

85 17. sz. tábla Év Törvényességi kérelmek száma és megoszlása az években szám = 100% alapítványi ügy Az érkezett törvényességi kérelmek tárgy szerinti megoszlása társadalmi szervezeti ügy adó, pénzügy építésügy szabálysértési ügy termőföld 1 egyéb közigazgatási ügy , , , , , , , , , , egyéb : telek, földügy.

86 18. sz. tábla Törvényességi kérelem alapján tett kiemelt ügyészi intézkedések az években Év Összesen 1 szám = 100% Óvás Felszólalás Figyelmeztetés Jelzés , , , , , , , , , , től tartalmazza a felelősségre vonások számát is.

87 19. sz. tábla Az ügyészek által a magánjogi ügyekben tett érdemi intézkedések az években Év Összes intézkedés szám = 100% kereset, fizetési meghagyás kibocsát. indítvány egyéb eljárás kezdeményezése E b b ő l perbe lépés, fellépés fellebbezés II. fokú fellépés egyéb intézkedés , , , , , , , , , ,

88 20. sz. tábla Ügyészségek Az ügyészek által a magánjogi ügyekben tett intézkedések az ügy tárgya szerint a évben Intézkedések szám % Apasági perek Családjogi perek Gondnokság Alapítványok Társadalmi szervek E b b ő l Kötelmi jogviszonyból eredő Cégügyek Környezet- és természet védelem Fogyasztóvédelem Főváros , Baranya 888 3, Bács-Kiskun , Békés 541 2, Borsod-A-Zemplén , Csongrád 738 2, Fejér 607 2, Győr-M-Sopron 720 2, Hajdú-Bihar , Heves 515 2, Jász-N-Szolnok 770 3, Komárom-Esztergom 882 3, Nógrád 643 2, Pest , Somogy 867 3, Szabolcs-Sz-Bereg 757 3, Tolna 220 0, Vas 622 2, Veszprém 845 3, Zala , Fővárosi Fell. Főü , Debreceni Fell. Főü. 74 0, Győri Fell. Főü , Pécsi Fell. Főü. 45 0, Szegedi Fell. Főü. 67 0, Legfőbb Ügyészség , Összesen , Egyéb

89 21. sz. tábla Év Felelősségre vonás kezdeményezése a magánjogi és a törvényességi felügyeleti tevékenység során az években kezdeményezése összesen szám = 100% magánjogi Felelősségre vonás törvényességi felügyeleti módja 1 tevékenység során büntető fegyelmi szabály- sértési kártérítési , , , , , , , , , , sz. tábla Jogszabálytervezetek észrevételezése az években Észrevételezett jogszabályok E b b ő l érdemi észrevétel Év szám = 100% szám % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , : a törvényességi felügyeleti tevékenység adatai.

90 23. sz. tábla A katonai büntetőeljárásban ismertté vált bűnelkövetők számának alakulása az években Év Bűnelkövetők száma = 100% , , , , , , , , , ,7 24. sz. tábla A katonai büntetőeljárásban az ismertté vált bűncselekmények számának alakulása az években E b b ő l Ismertté vált Év bűncselekmények A bűncselekmény elkövetője ismeretlen maradt szám = 100% szám arány % , , , , , , , , , , , , , , , ,5 58 3, , ,3

91 25. sz. tábla A katonai büntetőeljárásban az elsőfokú bírósági tárgyaláson kifejtett ügyészi tevékenység az években A tárgyaláson az ügyész Év Első fokon tárgyalt ügyek részt vett nem vett részt szám = 100% szám % szám % , , , , , , , , , , ,0 67 7, , , , , , , , , , , , , , , , , , ,8

92 26. sz. tábla A váderedményesség alakulása a katonai büntetőeljárásban az években Év Eredményes vádemelések aránya %-ban , , , , , , , , , ,4

93 27. sz. tábla A katonai ügyészségi nyomozások időtartama az összes ügy %-ában az években Év A nyomozással befejezett ügyek 1 hónapon belül 1-2 hó között E b b ő l 2-3 hó között 3-6 hó között 6 hónapon túl ,0 37,4 5,2 5, ,3 36,1 4,8 4,4 0, ,7 38,0 5,2 7,0 2, ,9 39,2 7,0 8,3 1, ,6 42,3 6,0 10,0 2, ,3 41,9 5,3 8,8 1, ,8 44,5 6,7 8,2 1, ,5 47,5 6,2 9,8 1, ,9 50,0 5,6 9,0 1, ,9 44,4 7,4 11,5 1,7

94 28. sz. tábla A magánjogi és közigazgatási jogi tevékenység alakulása a katonai ügyészségi eljárásban az években Év Ügyészi vizsgálatok és intézkedések -Számuk Óvások Felszólalás Figyelmeztetés Intézkedés Összesen: Törvényességi kérelmek -Számuk Áttétel Óvás Figyelmeztetés Egyéb Elutasítás Jogi ismeretterjesztő előadások -Számuk Résztvevők fő Ügyészi fogadóórák -Számuk Résztvevők fő Fegyelmi és egyéb értekezletek -Számuk Jogszabálytervezetek észrevételezése -Számuk

95 29. sz. tábla Ügyészek, fogalmazók és titkárok számának és nemek szerinti arányának alakulása az években Év Főállású ügyészek 1 szám = 100% Fogalmazók, titkárok szám Ügyészek Fogalmazók, titkárok = férfi nő férfi nő 100% szám % szám % szám % szám % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,3 1 A statisztikában főállás elnevezés alatt az engedélyezett létszám terhére foglalkoztatott ügyészségi alkalmazott értendő.

96 30. sz. tábla Ügyészek életkor szerinti megoszlása a évben 1 Ügyészségek Ügyészek száma 30 év és az alatt év között év között év között év között 60 év és felette szám % szám % szám % szám % szám % szám % Ügyészségek összesen Legfőbb Ügyészség , , , , , , , , , , , ,7 Más ügyészségek , , , , ,4 80 5,4 1 A december 31-i állapot.

97 31. sz. tábla Az egyes költségvetési előirányzatok alakulása (millió Ft, %) a években Megnevezés Index % előirányzat teljesítés előirányzat teljesítés előirányzat teljesítés előirányzat teljesítés előirányzat teljesítés 2007/ 2006 előirányzat 2007/ 2006 teljesítés Személyi juttatás ,5 104,1 Munkaadót terhelő járulék ,6 102,5 Dologi kiadás ,5 103,3 Pénzeszköz átadás ,8 14,1 Felújítás ,0 177,0 Egyéb intézményi beruházás Központi beruházás ,4 72, Összesen ,4 97,7

98 1. sz. ábra Ügyforgalom és trend az elmúlt 10 évben Ügyforgalom összesen Lineáris (Ügyforgalom összesen)

99 2. sz. ábra bcs Az ismertté vált bűncselekmények számának alakulása az években

100 A bűncselekménycsoportok megoszlása a években 3. sz. ábra A évben: ivbcs Vagyon elleni 10% 61,1 Közrend elleni 19, a jó, % miatt levéve Közlekedési 4% 5,1 Személy elleni 3,8 5% Egyéb 10,4 20% 61% Vagyon elleni Közrend elleni Közlekedési Személy elleni Egyéb 4. sz. ábra A évben: ivbcs Vagyon elleni 64,7 Közrend elleni 8,0% 17,9 Közlekedési 4,0% 5,4 Személy elleni 4 Egyéb 5,4% 8 Összesen: 17,9% 64,7% Vagyon elleni Közrend elleni Közlekedési Személy elleni Egyéb