Mératcsoportos szerfabecslés és választék tervezés

Átírás

1 Mératcsoportos szerfabecslés és választék tervezés DÉRFÖLDI ANTAL Az általánosan ismert fatömegbecslési eljárások elsősorban a bruttó összes fatömeg meghatározására alkalmasak. A mellmagassági vastagsági fokonként számított bruttó fatömeg pedig csak igen tág határok között ad lehetőséget az iparifa, és ezen belül egyes választékok becslésére. A termelhető a fahibákon választékokat kívül elsősorban a vastagsági méretek határozzák meg, ezért feltétlenül ismernünk kell a bruttó fatömegen belül legalábbis, néhány vastagsági méret (középátmérő) szerint a rendelkezésre álló és különböző választékok előállítására alkalmas anyagot. Ezen kíván segíteni Fekete Zoltán: Erdészeti kísérletek" évi 1 2. száimában ismertetett választékbecslési eljárása. Ö a mellmagassági átmérőből tapasztalati törzsméret-táblázattal kiszámítható törzs középátmérő alapján vastagsági osztályok szerint egy hosszban határozta meg a szerfát. Ez azonban nem alkalmas részletes választéktervezésre. Tovább ment dr. Kollwentz Ödön (az Erdő p.), aki két méretcsoportra bontva, 9 22 cm és 23 cm felett állapította meg a szerfának alkalmas mennyiséget, de egyedi szerfabecsléssel. Ezeken a kezdeményezéseken elindulva dolgoztam ki az ún. több méretcsoportos szerfabecslési eljárást, amit az Erdészeti Kutatások sz.-ban p. részletesen ismertettem. Az azóta lefolytatott vizsgálatok ennek átdolgozását indokolták. Mielőtt az eljárást ismertetném, lássuk dióhéjban a méretcsoportos szerfabecslés elméleti alapjainak lényegét. Ismeretes, hogy a törzsátmérő a fa csúcsa felé vékonyodik, tehát a famagaiság különböző hányadaiban a törzsrészekből más-más méretű iparifaválaszték állítható elő. A különböző magasságokban a törzs mérete törzsalaksorral számítható és így megtervezhető a választék. Ez történik az egyedi szerfabecslés során, a munka azonban hosszadalmas és költséges. Egyszerűsíteni csak úgy lehet, ha gyorsan meghatározható vonatkozási alapot teremtünk, amelyre a választéktervezés elfogadható biztonsággal támaszkodik. Elgondolásom az volt, hogy ha meg tudom állapítani a kitermelésre kerülő állományban különböző középátmérő terjedelemben az ún. vastagsági méretcsoportokba eső fatömeget, akkor bázist teremtettem olyan választékok megtervezéséhez, amelyek e vastagságok mérethatárain belül vannak. Felvetődhet azonban az az aggály, hogy a faegyedenként változó alkotóvonal következtében más-más lesz az egyes vastagsági méretcsoportokba eső fatömeg. Ez igaz. Azonban az egyes választékok hosszúsága és főleg vastagsága meghatározott határok között ingadozik. Ugyanez érvényes a törzsrészekben a vastagsági méretcsoportokra is, amit a kísérleti felvételek igazoltak. E kettő között a nagy számok kiegyenlítődése adta lehetőségen belül olyan korreláció van, ami választéktervezéshez alapul szolgálhat. Fő feladat volt tehát meghatározni egyrészt az ún. vastagsági méretcsoportok terjedelmét, másrészt azokat a független változókat, mint vonatkozási alapokat amelyek függvényében a vastagsági méretcsoportokba eső fatömeg megjelenik. Az első esetben az egyes iparifa választékok gyakoriságát vizsgáltuk, azok mérethatárainak vonatkozásában. így el a követekező hat vastagsági méretcsoporthoz: jutottunk I = 6 11 cm; II = cm: III = cm; IV V VI cm; cm; 35 cm felett

2 A második követelmény kielégítését az alábbi megfontolásokra alapítottuk: a törzsrészben a vastagsági méretcsoportok fatömege függ a mellmagassági átmérőtől, a törzs hosszúságától és alkotó vonalától. Ez utóbbi, mint ismeretes, a fafajnak megfelelően elsősorban a famagasság függvénye. E három független változóval összeállítandó táblázatok igen terjedelmesek lettek volna, ezért törzshányad" képzéssel ahol h" a törzsrész, H" a famagasság, lehetővé H vált egyes vastagsági méretcsoportokra eső fatömegek alakulásában mutatkozó törvényszerűségeket két független változóval kimutatni. Egy-egy törzsben a különféle méretcsoportokba eső fatömegek vizsgálatát a V =hi dkitt hu dlrfltt dk VI71 alapján végeztük. Az egyes törzsek 1,0 m-es szakaszos felvételét az I VI. méretcsoportoknak megfelelően összegeztük, majd különböző törzshányadok (0,3 0,5 0,7) esetében és 2 cm-es di,3 vastagsági fokonként vizsgáltuk először a törzsrész, majd az összes bruttó f atom éghez vizonyítva az egyes méretcsoportok fatömegének %-os alakulását. KtT-ből 4017, bükkből 3286 db törzset dolgoztunk fel. A törvényszerűség az 1. ábrából határozottan megállapítható. Kiegyenlítések és interpolációk segítségével állítottuk össze, a di,3 és a törzshányad függvényében a méretcsoportos szerfaszázalék táblázatokat. Eddig elkészült kocsánytalantölgyre, bükkre és ez évben kész lesz a cserre is. -63.t/7. CS tn Q7 t/i Q8 t/i \ Aso SO' ÍO 0 1. ábra: Vastagsági méretcsoportok százalékos megoszlása, a törzsrészben 0,3 0,5-0,7 törzshányadok esetében magassági osztályra való tekintet nélkül. Fafaj: bükk. Ezek előrebocsátása után a többméretcsoportos szerfabecslési eljárás lényege abban foglalható össze, hogy nem választékokat becsülünk, hanem külső felvételekből kapott adatok alapján meghatározott mulatók di,3, törzshányad, darabszám segítségével táblázatokból állapítjuk meg a különböző iparifa választékok előállításához vastagsági méretcsoportonként rendelkezésre álló bruttó faanyagot. A kitermelendő fák felvételét általában törzskiszámlálássai, a fatömegszámítást fatömegtáblákkal esetleg helyi fatömeggörbékkel végezzük. Az iparifa választékokra alkalmas anyagot a törzsrész és az ágrészek szolgáltatják. Mennyiségét mindkét esetben hat vastagsági méretcsoportra

3 l/a táblázat Bruttó összes fatömeghez viszonyított méretcsoportos összevont szería-százalék táblázat Fafaj : UT!Ia a törzshán\ a d Méretcsoport k-ben kéreg nélkül 0,20 0,25 0,30 0,40 0,45 0,50 [ 0,55 0,35 j 0,60 0,65 0,70 0,75 0,80 akkor a szerfára alkalmas törzsrészben a mcs. szerinti fatömeg cm j jel k. 0 cm %-os megoszlása 10 I I I II ' I II III I II III I II III IV I II III IV II III IV V II III IV V II III IV V II III IV V II III IV V III IV V VI III IV I V VI III IV V VI IV V VI

4 1/a táblázat Bruttó összes fatömeghez viszonyított méretcsoportos összevont széria-százalék táblázat H a a t ö r z s ián y a d Méretcsoport k-ben kéreg nélkül 0,20 0,25 0,30 0,35 0,40 0,45 0,50 0,55 0,60 [ 0,65 0,70 0,75 0,80 Fafaj : ktt cm jel k.0 cm akkor a szerfára alkalmas törzsrészben a mcs. szerinti fatömeg megoszlása %-os 44 IV V VI IV V VI IV V VI IV V VI bontva határozzuk meg. A törzsrész méretcsoportonkénti fatömeget mellmah gassági átmérő és törzshányad H függvényében kidolgozott táblázatokkal, az összes bruttó fatömeghez viszonyított %-os mutatók alapján, míg az ágrészekből előállítható széria anyagot vagy külső felvételek során végzett tételes becsléssel, vagy tapasztalati adatok alapján összeállított táblázatokkal állapítjuk meg. A mellmagassági vastagsági fokonként méretcsoportonként számított törzsrész fatömeget összeadva és hozzáadva méretcsoportonként az ágból termelhető szerfa mennyiségét, megkapjuk a vágásra kerülő, különféle iparifa választékok előállításához rendelkezésre' álló bruttó szerfa anyagot vastagsági méretcsoportonkénti bontásban. Ha ebből kivonjuk a későbbiek szerint tárgyalt módon a törzsrészből a tűzifába eső mennyiséget, valamint a fakitermelési apadékot és a kéregmennyiséget, nettó volumenben kapjuk a méretcsoportonkénti anyagot. A szük határok közé szorított vastagsági méretcsoportok nettó m 3 mennyiségi ismeretében kell egyrészt a népgazdasági szükségletnek, másrészt az állomány minőségének megfelelően a választék tervezést 2. felvételi adatok feldolgozására: bruttó fatömeg és szerfaanyag meghatározására, *- elvégezni. A többméretcsoportos szerfabecslési eljárás három fő részre tagozódik: 1. külső felvételekre, 3. választéktervezésre. 1. Külső felvétel A felvételezés megkezdése előtt tájékozódnunk kell a felvételre kerülő erdőrészlet határairól, a terepviszonyokról, a vágásra kerülő fatömeg fafajonkénti mennyiségéről, hozzávetőleges darabszámáról, hogy jól szervezhessük meg a becslési munkákat. A külső felvételt öt-hét tagból álló munkacsapattal végezzük attól függően, hogy a jelölés a felvétellel egyidőben történik-e,

5 1/b táblázat Bruttó összes fatömeghez viszonyított méretcsoportos összevont szerfa-százalék táblázat Fafaj : Bükk H a a t ö r z s ián y a d Méretcsoport k-ben kéreg nélkül 0,20 0,25 0,30 0,35 0,40 0,45 0,50 0,55 0,60 0,65 0,70 0,75 0,80 cm jel k. 0 cm akkor a szerfára alkalmas törzsrészben a nics. szerinti fatömeg %-os megoszlása 10 I I II I II I II III I * II III I II III IV I II III IV I II III IV II III IV V II III IV V II III IV V II III IV V II III IV V III IV V VI III IV V VI III IV V VI

6 di,3 k-ben 1/b táblázat Bruttó összes fatömeghez viszonyított méretcsoportos összevont szcrfa-százalék táblázat Fafaj : Bükk H a a t ö r z s h á n y a d Méretcsoport kéreg nélkül 0,20 0,25 0,30 0,35 0,40 0,45 0,50 0,55 0,60 0,65 0,70 0,75 0,80 cm jel k. 0 cm akkor a szerfára alkalmas törzsrészben a mcs. szerinti fatömeg %-os megoszlása 42 IV V VI IV V VI A IV V VI IV V VI IV V VI V VI V VI ' V l VI V ' VI V VI V VI V I VI VI VI VI továbbá, hogy a terepadottság milyen áttekintést és mozgékonyságot tesz lehetővé. Minél nehezebb a terep, annál nagyobb létszám szükséges. Csapatvezető: Christennel méri a fa- és törzsrész magasságokat a jegyzőkönyvvezető által bemondott esetekben, egyidejűleg ellenőrzi a törzsminősítést, a kieső darabok és az ágból a szerfa becslését. Csak fahasználatban jártas dolgozót bízhatunk meg ezzel a feladattal. Jegyzőkönyv vezető: Jegyzi a rovatok sorrendjében bekiáltott adatokat (di,3, h, H, kieső darabok, ágból szerfa). Figyelmezteti a csapatvezetőt a fa- és törzsmagasság mérésére. Mlalozók: 1 3 fő. Csakis fakitermelésben jártas dolgozókat alkalmazzunk. Mérik a di,3,-t, minősítik a törzset, becsülik a kieső és az ágból termelhető"szerfadarabokat. Fehér krétával jelet tesznek a bemért fára. Rúdhordó: 4 m-es rúd hordozására mozgékony, fiatal dolgozót alkalmazunk.

7 Ágból előállítható" szerfa anyag tervezési mutatószámai d V3 = 14 cm-től Fafaj : tölgy 2/a táblázd Ö sszes bruttó fatömeghez viszonyítva vastagság n méretcsoportonként és összesen Mellmag. 0 terjedelem, cm I. II. III. IV. V. vastagsági méretcsoportban I. II. III. IV. V. vastagsági méretcsoportban I. II. III. IV. V. vastagsági méretcsoportban öszszes öszszes Öszszes 0/ /o 0/ /o 0/ /o Törzshányad, terjedelem 0,4. 0,6 Törzshányad terjedelem : 0,4 0, ,42 0,27 0,21 0,18 0,57 0,67 0,68 0,67 0,13 0,40 0,55 0,62 0,18 0,39 0,57 0,03 0,06 1,12 1,52 1,86 2,10 0,36 0,22 0,15 0,13 0,49 0,57 0,57 0,55 0,08 0,34 0,48 0,55 0,10 0,30 0,47 0,02 0,93 1,23 1,52 1,74 i Törzshányad terjedelem : 0,5 0,6 Törzshányad terjedelem : 0,5 0,7 Törzshányad terjedelem : 0,5 0, ,36 0,23 0,19 0,18 0,36 0,56 0,58 0,59 0,06 0,37 0,53 0,59 0,11 0,36 0,59 0,03 0,56 0,78 1,27 1,69 1,98 0,31 0,18 0,15 0,14 0,32 0,48 0,48 0,46 0,05 0,28 0,44 0,53 0,08 0,28 0,43 0,02 0,68 1,02 1,37 1,60 0,31 0,17 0,14 0,13 0,32 0,46 0,45 0,43 0,05 0,26 0,43 0,49 0,07 0,26 0,41 0,02 0,64 0,96 1,30 1,50 Törzshányad terjedelem : 0,6 0,7 Törzshányad terjedelem : 0,6 0, ,10 0,08 0,08 0,07 0,16 0,33 0,39 0,36 0,20 0,36 0,40 0,15 0,27 0,02 0,26 0,65 0,98 1,12 0,10 0,07 0,07 0,06 0,15 0,34 0,35 0,33 0,19 0,32 0,36 0,14 0,24 0,02 0,25 0,64 0,88 1,01 \

8 Ágból előállítható szerfa anyag tervezési mutatószámai 2/h táblázat d U3 = 20 cm-től Fafaj : tölgy Összes bruttó fatömeghez viszonyítva vastagsá gi méretcsoportonként és összesen Mellmag. 0 terjedelem cm I. II. III. IV. V. vastagsági móretcsop.-ban I. II. III. IV. V. vastagság i méretcsop.-ban I. II. III. IV. V. vastagsági móretcsop.-ban Öszszes öszszes öszszes /o /o 0/ /o Törzshányad' terjedelem 0,4--0,6 Törzshányad terjedelem 0,4--0, ,40 0,32 0,26 0,20 1,00 0,91 0,81 0,70 0,40 0,70 0,82 0,90 0,20 0,47 0,84 0,96 0,07 0,09 2,00 2,40 2,80 2,85 0,24 0,21 0,17 0,15 0,65 0,62 0,56 0,50 0,27 0,50 0,60 0,66 0,18 0,25 0,54 0,70 0,06 1,34 1,58 1,92 2,07 Törzshányad terjedelem : 0,5--0,6 Törzshá n yad terjedelem : 0,5--0,7 Törzfthányad terjedelem. 0,5 0, ,25 0,24 0,24 0,20 0,57 0,67 0,70 0,74 0,26 0,61 0,82 0,90 0,20 0,46 0,83 0,85 0,09 0,11 1,28 1,98 2,68 2,80 0,20 0,16.0,15 0,14 0,47 0,48 0,46 0,44 0,20 0,45 0,57 0,60 0,15 0,24 0,50 0,75 0,07 1,02 1,33 1,72 2,00 0,16 0,14 0,13 0,12 0,45 0,43 0,41 0,38 0,18 0,40 0,50 0,60 0,14 0,21 0,44 0,55 0,05 0,93 1,18 1,52 1,70 Törzshányad terjedelem : 0,6--0,7 Törzshányad terjedelem. 0,6 0, ,09 0,06 0,05 0,33 0,28 0,23 0,20 0,27 0,32 0,40 0,16 0,20 0,03 0,46 0,62 0,76 0,87 0,09 0,05 0,03 0,32 0,22 0,18 0,14 0,05 0,22 0,25 0,36 0,13 0,18 0,03 0,46 0,49 0,60 0,74

9 1 Ágból előállítható széria anyag tervezési mutatószámai i\a táblázat = 14 cm-től Fafaj: Bükk Összes bruttó fatömeghez viszonyított vastagsági méretcsoportonként és összesen Össz- szes Mellmag. 0 terjed., cm I. II. III. IV. ' V. VI. vastagsági méretcsoportban I. II. III. IV. V. VI. vastagsági méretcsoportban I. II. III. IV. V. VI. vastagsági méretcsoportban Öszszes Összszes /o % /o Törzshányad terjedelem: 0,4 0,6 Törzshányad terjedelem : 0,5 0, ,07 0,45 0,22 0,74 0,06 0,43 0,19 0, ,05 0,58 0,85 0,22 1,70 0,62 0,78 0,14-1, ,03 0,49 0,90 0,68 0,32 2,48. 0,03 0,57 0,84 0,01 0,27 2, ,03 0,40 0,89 1,00 0,74 0,02 3,08 0,03 0,48 0,79 0,93 0,64 0,01 2,88 Törzshányad terjedelem : 0,5 0,6 Törzshányad terjedelem : 0, 5 0,7 Törzshányad terjedeh m : 0,5 0, ,05 0,38 0,16 0,59 0,38 0,16 0,58 0,37 0,10 0, ,55 0,75 0,13 1,48 0,54 0,72 0,12 1,42 0,53 0,70 0,11 1, ,03 0,50 0,80 0,63 0,27 2,23 0,03 0,49 0,78 0,58 0,23-2,11 0,03 0,48 0,70 0,55 0,20 2, ,02 0,40 0,74 0,92 0,63 2,75 0,02 0,40 0,71 0,90 0,59 2,00 0,02 0,39 0,69 0,87 0,50 0,03 2,56 Törzshányad t erjedelem : 0, i 0,7 Törzshányad terjedelem : 0,6 0, ,03 0,35 0,10 0,48 0,03 0,31 0,10-0, ,03 0,53 0,65 0,08 1,29 0,02 0,50 0,01 0,08-1, ,02 0,48 0,72 0,53 0,18-1,93 0,02 0,47 0,68 0,48 0,15-1, ,38 0,63 0,95 0,47 0,03 2,46 '. 0,37 0,62 0, ,02 2,38

10 Ágból előállítható szerfa anyag tervezési mutatószámai d u t = 20 cm-től Fafaj : Bükk 31b táblázat Összes bruttó fatömeghez viszonjltva vastag sági méretcsoportonként és összesen Ösz- szes MeHmag. 0 terjed., cm I. II. III. IV. V. VI. vastagsági méretcsoportban I. II. III. IV. V. VI. vastagsági méretcsoportban I. II. III. IV. V. VI. vastaga ági méretcsoportban öszszes Öszszes % % % Törzshányad terjedelem : 0,4 0,6 Törzshinyad terjedelem : 0,5 0, ,07 0,68 0,44 0,03 1,22 0,07 0,66 0,37 0,02 1,12 ' ,05 0,69 1,04 0,45 0,05 2,28 0,05 0,65 1,00 0,42 2, ,03 0,55 1,00 0,96 0,52 3,10 0,03 0,53 0,96 0,94 0,48 0,02 2, ,02 0,47 0,90 1,02 0,87 0,08 3,36 0,02 0,45 0,88 1,00 0,82 0,06 3,24 Törzshányad terjedelem : 0,5 0,6 Törzshányad terjedelem : 0,5 0,7 Törzshányad terjedelem : 0,5 0, ,06 0,58 0,40 0,02 1,06 0,05 0,58 0,36 0,01 1,00 0,05 0,58 0,34 0,01 0, ,60 0,81 0,39 0,05 1,89 0,57 0,81 0,37 0,05 1,84 0,56 0,79 0,35 0,05 1, ,03 0,48 0,79 0,85 0,45 0,03 2,63 0,02 0,48 0,79 0,84 0,43 2,59 0,02 0,47 0,78 0,83 0,41 0,03 2, ,01 0,44 0,71 0,98 0,69 0,08 2,91 0,02 0,42 0,74 0,90 0,64 0,07 2,84 Q,02 0,41 0,74 0,93 0,61 0,07 2,78 Törzshányad terjedelem : 0,( 0,7 Törzshányad terjedelem : 0,6 0, ,55 0,32 0,92 0,54 0,30 0,02 0, ,03 0,53 0,64 0,47 0,03 1,70 0,03 0,51 0,57 0,46 0,03 1, ,02 0,44 0,71 0,93 0,33 0,02 2,45 0,02 0,41 0,69 0,98 0,28 0,02 2, ,01 0,40 0,63 1,10 0,48 0,10 2,72 0,01 0,40 0,62 1,09 0,46 0,10 2,68

11 Ha a jelölés a becsléssel egy menetben történik, a jelölőknek (1 2 fő) a felvételezők előtt s tőlük függetlenül kell dolgozniok. Fafajonként hozzávetőleges darabszám ismerete azért szükséges, mert a törzsszámtól függ a felvétel módja. Ahhoz, hogy a felvett adatok reprezentánsak legyenek, egy bizonyos gyakoriság már elégséges. Ezért másképp végezzük a

12 külső felvételt 200 db-ig, 600 db-ig é s 600 db-on felül. (A körülbelüli darabszámot megállapíthatjuk, ha a vágásban kijelölt 8 10 fa megmérésével (di,3, H) meghatározzuk 1 db fa átlagköbtartalmát és ezzel osztjuk az erdőrészben kitermelni tervezett fatömeget.) A méretcsoportos szerfabecsléskor is meg kell tartani a törzskiszámlálásra

13 a vonatkozó, általánosan ismert előírásokat. A technológia attól függ, hogy 200 db-ig, db, vagy 600 db-ot meghaladó a felveendő törzsszám. A tervezés pontossága érdekében minden esetben a szerfát és csak tűzifát adó törzseket elkülönítve vesszük fel. A pontosság további fokozása érdekében a szerfát adó törzseket felvehetjük I III. minőségi osztályba sorolással is, csupán a 2.

14 oszlopot kell arányosan megosztani. Az I III. minőség szerinti darabszám ismerete támpontot ad az összevontan meghatározott vastagsági méretcsoportokban a pontosabb és biztosabb választéktervezéshez. (Kezdő becslők a felvételt feltétlenül törzsosztályozással végezzék.) 200 db-os törzsszámot meg nem haladó vágásokra az 1. sz. munkalapot (4. táblázat) használjuk. Minden szerfát adó törzset a törzsrész hosszúsági adatával jegyezzük fel di, 3 -nak megfelelő 2. oszlop kis kockájába, a csak tűzifát adó fát szokásos módon a munkalap 3. oszlopába írjuk. Famagasságot azonban csak minden 5. fa esetében mérünk, illetve minden belépő sorozat első fájánál. A törzsrészből tűzifába eső darabokat, ha ilyen a mért fán megállapítható ugyancsak minden fa esetében számbavesszük. Egyszerűség kedvéért hosszát 1 méterrel, középátmérőjét pedig dj,3-hoz viszonyítva 1 cm-es fm-enkénti sudarlósággal számítjuk ki és jegyezzük a 8. oszlopba az átmérőnek megfelelő vízszintes sorba. Az ágból a szerfa meghatározása történhet vagy tételes felvétellel, vagy táblázat segítségével. Az első pontosabb. Tételes felvétel során a koronában levő szerfa anyagé 1 vagy 2 méteres hosszban történik. Hosszúság és középátmérő meghatározást szembecsléssel végezzük és a 12. oszlopba jegyezzük fel. Ágból szerfa rovatba jegyezzük fel a csak tűzifát adó törzsekből alsórendű választékok előállítására alkalmas 1 2 méteres darabokat is. Ezeket azonban meg kell jegyezni kettős felvétel elkerülése érdekében. Például a vonalka fölé tett ponttal jeleztük a gyakoriságot. Néhány darab esetén éz elhanyagolható. Nagyobb mennyiség esetében azonban ezeknek megfelelő fatömeget a tűzifából le kell vonni. A felvétel és bekiáltás sorrendje: fafaj, di, 3, törzshossz, kieső darab átmérője és ágból szerfa átmérője. Pl. tölgy", 34", 8", kieső 27 (ha még egy kieső van kieső 18"), ágból szerfa kettő 14". Ezek után, ha esedékes, mérjük a famagasságot A 200 db-ot meghaladó törzsszámú vágásokban a 2. sz. felvételi munkalapot (5. a. és b. táblázat) használjuk. A kijelölt fákat a szokásos fatömegbecslési eljárás szerint 2 cm mellmagassági fokonként vesszük fel, elkülönítve a szerfát (2. oszlop) a csak tűzifát adó törzsektől (3. oszlop). A törzshányadok dl, 3 -.kénti megállapítására törzsrész és famagasság méréseket kell végezni, mégpedig törzsszámnál minden 5., 601 db-ot meghaladó törzsszám esetében minden 10. fánál. A kieső darabokat és az ágból kikerülő szerfát az előzőkben tárgyaltak szerint becsüljük és jegyezzük fel az 1., illetőleg 2. sz. munkalapon. Iker-törzsű fát, ha a földtől mérhető távolságban van, két külön törzsként kéli kezelni. Ha nem mérhető, az erősebbet vesszük önálló törzsnek, a gyengébbet pedig ágból szerfaként becsüljük. A külső munka során a törzs minősítését annak megközelítésekor a di,3 mérése előtt végzik az átlalozók. Amikor a bemérendő fához közel jutnak, majd mérik, szemléletüket véglegesítik, esetleg módosítják. A törzsmagasságok mérése, kieső darabok, illetve ágból előállítható szerfa becslése ad több munkát. E többlet-munka azonban csak a 200 db számot el nem érő vágások esetében számottevőbb a,,h"-nak minden fa esetében történő mérése miatt. Gondos végzése viszont megtérül tervezésünk realizálása során. A felvételezést első olvasásra egyesek talán bonyolultnak tartják. Üzemi kísérleteink során azonban meggyőződtünk, hogy gyorsan elsajátítható. Munkaidőigényessége csupán 8 10%-kal több, mint a közönséges fatömegfelvétel, miután bizonyos esetekben 1 3 adattal többet kell mérni vagy becsülni és feljegyezni.

15 2. Adatok feldolgozása Az adatok feldolgozása két menetben történik. Első menetben az 1. ill. a 2. munkalapokon elvégezzük a törzsszám összegezéseket, di,3-ként a fa- és törzsrész magasságok átlagszámításait külön a szerfát, külön a tűzifát adó törzsek esetében (4. 5. oszlop). Elvégezzük továbbá a tűzifába kerülő kieső darabok és az ágból a szerfa fatömeg számítását. A számítás menete a munkalapok oszlopaiból érthető. Magyarázatra szorul a munkalap 2. oldal 11. és a 15. oszlopa. Ide a 10. és 14. oszlopok adatai méretcsoportonkénti összegezéssel kerülnek. A méretcsoport képzésénél figyelemmel kell lenni a következőkre: a méretcsoport határok kéreg nélküli átmérőkre vonatkoznak, a felvétel során pedig kéregben vettük fel az egyes darabokat. Ezért a méretcsoportnak megfelelő és a fafajra jellemző kéregvastagságot figyelembe kell venni, ami azt jelenti, hogy bükk 6. táblázat ZsyS^jíjgng, AEű. 3 SIMMMMAP FATŐMES-, ES IPAXifA BECSÜS felehmgozmsahoi írcfés/ef: * s "i

16 esetében minden méretcsoportban általában 1 cm-rel, a VI. méretcsoportban, ha az adott körülmények ezt indokolják 2 cm-rel, tölgy esetében az I III. méretcsoportban 2, a IV. VI. méretcsoportban 3 cm-rel megnövelt átmérővel kell a kéregnélküli méretcsoport fatömeget számítani. A második menet a tulajdonképpeni fatömeg és szerfa anyag fatömegének számítása a 3. sz. munkalapon (6. táblázat) történik. Ez két részre tagozódik, az első részében a bruttó fatömeg számítást (1 10. oszlopok), a második részben a nettó iparifa ( oszlopok) és tüzifaanyag meghatározását végezzük. A munkalap 1 3. oszlopába az 1., ill. 2. munkalap 1., 4. és 5. oszlopának adatait kell átmásolni. A 4., 5., 6. oszlopokba a felvételi munkalap 4. és 5. oszlopai alapján 1. munkalap esetében a számított, 2. munkalap esetében milliméter papíron grafikusan kiegyenlített fa-, és törzsmagasságot írjuk kikerekítési szabály szerint egész méterben. Ha a tűzifát adó törzseket, azok számottevő mennyisége miatt külön vettük fel, külön tüzifa-famagassági görbét is szerkesztünk. A tűzifát adó törzsek famagasság görbéje általában 10 30%-kal alatta van a szerfát adó törzsekének. A oszlop kitöltése magyarázatra nem szorul. A 8. és 10. oszlop összegezésével kapjuk a bruttó összes fatömeget (a' - -b' = c'). A oszlop újszerű. Itt történik a szerfa választékok anyagának meghatározása. Kitöltésére nem adok bővebb magyarázatot, a fejrovatban erre utalás van. A 11. oszlop di,3 fokonként a törzshányadot, H tartalmazza, ami nem más, mint a 6. és 4. oszlop hányadosa 0,20 0,80-ig 0,05 pontossággal. Lényeges mutató, mert a di,3-al együtt adja a szerfa % táblázatból (1. a és b táblázat) megfelelő % számokat, vagyis a 8. oszlopban kiszámított összes bruttó fatömegből szerfát adó bruttó törzsrész vastagsági méretcsoportonkénti megosztását. E százalékszámokkal beszorozva a 8. oszlop adatát, abszolút számokban kapjuk a keresett értékeket. Elvégezve minden di,3-ban a számításokat, összegezés után megkapjuk a becsült és kitermelésre kerülő fák törzsrészbe eső méretcsoportok szerinti bruttó fatömeget. A nettó szerfa-anyag és tűzifa számítását a 3. sz..munkalap alsó részén az ott előírt menet szerint végezzük. Az ágból szerfát, illetve a kieső darabok méretcsoportonkénti fatömeget az 1. ill. 2. munkalap 11. és 15. oszlopából vesszük át. A nettó fatömeg meghatározása érdekében a termelési apadékot és szerfa esetében még a kéreg mennyiséget is le kell vonni. A levonásokat a 7. táblázatban megadott mutatók szerint végezzük. A termelési apadék mutatóját a szerfakihozatal alapján határozzuk meg, a vonatkozási alap pedig a bruttó szerfa a Fakitermelési fatömeghiányok tervezési mutatószámai 7. táblázat Fakitermelési veszteség terjedelme becsült összes bruttó fára vonatkoztatva ha a szerfa ebből kihozatal együtt szer tűzifárfára 0/ becsült összes bruttó csak szerfára vonatkoztatva Vastagsági méretcsoport jele csak tűzifára Kéregapadás Kocsánytalan tölgy Bükk kéreg szórás kéreg szórás cm % ,55 5,30 5,00 4,70 4,35 1,75 1,00 2,00 2,10 2,20 3,80 * 3,40 3,00 2,60 2,15 (4,60) 5 (3,94) 4 (3,66) 4 (3,35) 3 (3,05) 3 (5,65) 6 (6,25) 6 (6,85) 7 (7,40) 7 (8,15) 8 I II III IV V VI ± 2,79 ± 2,56 ± 1,69 ± 1,44 ± 1,18 ± 1, ± 1,48 ± 1,47 ± 1,29 ± 0,89 ± 0,73 ± 0,62

17 és bruttó tűzifa anyag fatömege külön-külön. A kéregszázaléknak fafajon belül méretcsoportonkénti ismerete lényegesen pontosabb számítást tesz lehetővé. Elvégezve a munkalapon feltüntetett számításokat, rendelkezésre áll a nettó összes szerfa anyag méretcsoportonként és a nettó tűzifa. Az ágból kikerülő szerfa meghatározása történhet táblázatokkal is. A 3. feldolgozási munkalap di,3 és törzshányad előfordulásai alapján meg kell állapítani ezek határértékeit és a vonatkozó táblázatból (2 a, b vagy 3 a, b táblázat) ezekhez legközelebb eső mutatókkal kell megszorozni a bruttó fatömeget. Így megkapjuk az ágból előállítható szerfa anyag mennyiségét méretcsoportonként. Mint a bevezetőben már említettem, a kapott értékeknél sokkal pontosabb a tételes becslés. A vonatkozó vizsgálatok alapján feltétlenül megállapítható di,3 és a törzshányad terjedelem közötti korreláció, de csak Egy-egy vágásban nagy eltérések ( %) adódhatnak (2 3. ábra). általánosságban. a >s IS n?/ í x> / I '* ta M te W - : $ 6 +V..-;*» SS WEBA* 2. ábra: Ágból szerfa vizsgálata di,s függvényben törzshányadonként. OS $ S $ 9 ajr 3. ábra: Ágból szerfa százalékos alakulása törzshánya.donként az összes bruttó fatömeghez viszonyítva Ezt a nagy eltérést ellensúlyozza az, hogy általában az ágból termelhető szerfa anyag a bruttó fatömeghez, de még a törzsrész fatömegéhez viszonyítva is kevés. 3. A választékok megtervezése A fakitermelési terv egyik legfontosabb bizonylata lesz a jövőben az ún. A", B" és C" lap. Az A" lap az erdőrészlet (erdészet, erdőgazdaság) kitermelési terve,,,b" lap a vágásszervezési terv. E kettő az üzemi részlettervhez szolgáltatja az alapadatokat, a,,c" lap mint eddig a fahasználatok nyilvántartása, a leszámolás összesített alapokmánya. A 3. számú munkalap,,c' ", g" és,,g' " sorainak bruttó, és nettó végszámai kerülnek az A" lap első részébe (8. táblázat). A szerfa anyag méretcsoportonkénti ismeretében az iparifa választékok tervezése az,,a" lap 2. részén történik.

18 Á.,1-2. Az, erxíőrészlet^kitermejésre kije/ő/t és óecsü/tfatő/ne gémké&néása rmtags^t cwporitakraes a tervezett fará/asztékokra fafajok szer int* Miami frt0gs>zsb$ég: &&ijp»eíp faz<t&aefár<. r*%tst <f4* /*%s^,«w>. A.t, Vastagság* Csoportok fafa/onkéat Össiesm fafajo/f cm T 8 A J m fáim í M re Ű~J S-tt &' $ t?-f$ % f -fe 4* a» W-'M *é V l «s «> te 4' /«# á'stjrr A* ** eé 8S Tvzifb ti «7^ * *9 * T íf #$ ««i rr r* /3l 4S - 4. & Tervezett fará/asztékok fiie tám$t ÖSSZ. ti - ~ i.ö se m F» isiópfatpiiítee/irf _» _ _ _ - Bányafa as a s Bányafa - ~_, "PiitórfS' ' : $ _ 'Söfangafíss#/~fa xivó&a$ _. ia/*a$tfa _ _ A'srmé/ rikffit -sí - Fagyartmafyfisr 0,3 t rí - i,<flshí, «_ fpari fa asuesen - - Q Yasiaif ii/íifa as 21 m at $ - %*: <* T "BriMe ^Jfiö"vg ests TffWi tfs kdgás/a/) ata&tfsíívíwyí-ge* ft)sa4i I t - Szűk mérethatárokban ismerve a szerfaanyagot, nem jelenthet nehézséget az iparifa választékok tervezése. Ha ismerjük azok méretét és minőségi előírásait, a népgazdasági szükségletet, valamint a kitermelésre kerülő faanyag minőségét, akkor azokból a méretcsoportokból tervezzük meg az egyes választékokat, amelyek a követelményeknek legjobban megfelelnek. Méreteiben és minőségé-

19 ben átfedő választékok esetén irányadónak kell tekinteni sorrendben: a népgazdasági szükségletet, a választék értéksorrendjét, a faegyedek minőségét és a helyi igényeket. Pl cm-es méretcsoportból tervezhető bányafa, II. o. fűrészrönk, mint fő választék és természetesen feldolgozási rönk. A megosztás a tervező feladata attól függően, hogy mire kell a súlyt helyezni. A helyes arányt az állomány minősége fogja megszabni. Itt hasznosíthatók igen jó eredménnyel az elmúlt évi adatokból készült.helyi statisztikai mutatók. Az,,A/2" kitöltése, tehát a tervezés az előadottak alapján elvégezhető ugyan, de használni. áttekinthetősége érdekében ajánlatos a 4. munkalapot (9. táblázat) 9. táblázat r é t e l.2. 3 \ 4 if 4 JL F a t Ő m e> ^TT~' M M j IX 5 1 <?-// Z2-/5 /ő/<?\ Osi- 7erv~ szes S&/7Í m ér el cs o p <o r tüan tfeltd Iparifa iszerfa) alapanyag a ő, munkalap " 1 ' ,0 Z$/ 9,3 SIS G20 EöőőA ;. 2 : l eme//parj ra/if< zo ZO ZO 3 fűrészrönk iá mo 2(5 ŐQl 4 fthijalga/ás.' rón/f ZS 3.ő QS 44 13/2 5 PtíMrfa Z8 3/1 3, / Papírfa - \u 4/ \ Amennyiben a vékony tűzifa (1 5 cm) bizonyos részéből szériát kívánunk előállítani, ennek megfelelően a vékony tűzifára eső mennyiséget csökkentjük és a 0 5 méretcsoportba írjuk. Ugyanúgy kell eljárni, ha vastag tűzifából rostfát szándékozunk termelni. Ebben az esetben a tűzifát a tervezett... mennyiséggel csökkentve át kell vezetni a szerfa megfelelő méretcsoport fatömegéhez. A farostként előállítandó anyag méretcsoportonkénti megállapítása csakis becslés alapján történik. történik. A tűzifa tervezés értelemszerűen a munkalap c' g' vízszintes sorai szerint Az így megtervezett választék csak előterv. Az erdészet a kerületek, az erdőgazdaság az.erdészetek szerfa anyagát és választék előtervét összegezi. Ezzel az erdőgazdaság rendelkezésére állanak azok az irányszámok, amelyek alapján az OEF-hez a fakitermelési választék tervét felterjesztheti. Az erdőgazdasági összesítők alapján elkészíthető az országos szerfa anyag kimutatás vastagsági méretcsoportonként, s ez objektív alapul szolgál a választékterv esetleges módosítására. A részletes fakitermelési terv elkészítése csakis a jóváhagyott keretszámok után történik, amikor is az előírt választékok a vastagsági méretcsoportok ismeretében visszabonthatok erdészetekig és közvetlenül a vágás előtt a vágásig. megkezdése