FATÉRFOGAT BECSLÉS E TUSKÓ K ALAPJÁN

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FATÉRFOGAT BECSLÉS E TUSKÓ K ALAPJÁN"

Éva Papné
5 évvel ezelőtt
Látták:

630*53 FATÉRFOGAT BECSLÉS E TUSKÓ K ALAPJÁN DR. KOLLWENTZ ÖDÖN A gyakorlatban fel-fel merül az a kívánság, hogy az erdőből kitermelt fa térfogatát utólag állapítsuk meg.

1 630*53 FATÉRFOGAT BECSLÉS E TUSKÓ K ALAPJÁN DR. KOLLWENTZ ÖDÖN A gyakorlatban fel-fel merül az a kívánság, hogy az erdőből kitermelt fa térfogatát utólag állapítsuk meg. Ez az igény legtöbbször az erdei lopásokkal kapcsolatban jelentkezik, amelyet csask akkor lehet teljesíteni, ha a területen a tuskók megtalálhatók, és még elegendő áv-ó fa is van. Tarvágás esetén pedig akkor, ha a letermelt terület mellett (közel) azonos korú és termőhelyű, valamint azonos fafajú állomány található. A talajban maradt tuskók alapján és a lábon álló fák segítségével lehet a kitermelt fák fatérfogatát megközelítően megállapítani. A fafajonként összeállított fatömegtáblák (fatérfogattáblák) a fák mellmagassági átmérőjének és magasságának a függvényében tartalmazzák az egyes fák fatérfogatát. A tüskökhöz tartozott és kitermelt fák mellmagassági átmérőit nem ismerjük. Ezért a fatömegtáblák (fatérfogattáblák) csak akkor alkalmazhatók, ha az egykori fák mellmagassági átmérőit becsülni tudjuk. Ennek érdekében vizsgálni kellett a tuskóátmérő és a mellmagassági átmérő közötti kapcsolatot. Ugyanazon állományon és fafajon belül a vizsgálat során a két átmérő között szignifikáns kapcsolat nem volt megállapítható. Így pl. 41,5 cm-es tuskóátmérője volt egy 26,5 cm-es és egy 31 cm-es melhnagassági átmérőjű fának. A nagy eltérés miatt ezt a szóródást az eljárás kialakításánál tekintetbe kellett venni. A kialakított becslési eljárás adatfelvételi (terepi) és adatfeldolgozási (irodai) munkákból áll. Adatfelvételi munkák A kitermelt fák tushóinak felvétele A tuskók vastagságát (átmérőjét) a gépi fakitermelésnél szokásos a talajfelszíntől 10 cm-re, két irányban, kéreggel együtt cm-es pontossággal mérővesszővel mérjük meg. Ha a tuskó 10 cm-nél magasabb, úgy vastagságát 10 cm magasságban (ugyancsak két a legvastagabb és a reá merőleges irányban) átlalóval mérjük. A bemért tuskókat jól láthatóan meg kell jelölni. Az álló fák adatainaik a felvétele A tuskóátmérők és a mellmagassági átmérők közötti kapcsolat megállapítása végett eltérően a gyakorlatban szokásos két adat: mellmagassági átmérő és famagasság megállapításán kívül még a fa tuskóátmérő jenek a megmérése is szükséges. Amennyiben az iparifa mennyiségének a megállapítására is szükség van, úgy ezt a famagasság mérésekor (egész méteres pontossággal) i s meg kell becsülni. A megfelelő pontosság eléréséhez legalább törzs adatait

2 kell meghatározni. Ezeket is a megfelelő rovatokkal készített Felvételi jegyzőkönyv"-be a helyszínen bevezetjük. Az átmérőket cm-es, a famagasságokat 0,5 m-es, az iparifa hosszakat egész méteres pontossággal mérjük, illetve becsüljük. Az adatok feldolgozása Magassági görbe szerkesztése A Felvételi jegyzőkönyv"-ben az álló fákra vonatkozó adatok átlagolása után a mellmagassági átmérő és a magasság kapcsolatát ábrázoló, a szakkörökben jól ismert magassági görbe megszerkesztésére kerül sor. Erről olvassuk le az álló fák mellmagassági átmérőihez tartozó kiegyenlített magasságokat, amiket a Felvételi jegyzőkönyv"-be jegyzünk fel. Az egyes fáknál mért és a grafikusan megállapított magasságok között 0 4 m közötti eltérések is adódnak (plusz mínusz irányban). A rendelkezésre álló adatokkal a felvételezett álló fák fatérfogatait jegyzőkönyvben rögzítjük a mért és a grafikusan kiegyenlített magassággal kiolvasottakat. Az általam vizsgált eredmények azt mutatják, hogy az egyes törzseknél található magassági eltérések a fatérfogat végeredményében kiegyenlítődnek (0,2%-os eltérés!). Az átmérőgrafikonok szerkesztése A kitermelt fák tuskóinak megfelelő mellmagassági átmérő meghatározásához az álló fák tuskóátmérőit és a hozzájuk tartozó (mért) mellmagassági átmérőket is egy koordinátarendszerben ábrázoljuk, ahol az abszcisszára a (mért) tuskóátmérőket, az ordinátára a (mért) mellmagassági átmérőket hordjuk fel, és az adatokat kiegyenlítjük (1. ábra). Erről bármely tuskóátmérőhöz tartozó (valószínű) mellmagassági átmérőt leolvashatjuk és viszont. Az álló

1. A tuskóátmérő és a mellmagassági átmérő kapcsolata Községhatár: Korpád; Tag, erdőrészlet: 46 D; Fafaj: Lucfenyő Mért értékek I j e o 1 v á s o t t é r t é k e k Sor mell- mért tuskó- a mért

3 1. A tuskóátmérő és a mellmagassági átmérő kapcsolata Községhatár: Korpád; Tag, erdőrészlet: 46 D; Fafaj: Lucfenyő Mért értékek I j e o 1 v á s o t t é r t é k e k Sor mell- mért tuskó- a mért ímellmagas - a mért tuskóát.mészám tuskó ma gasr. átmérchöz sági é'-mérőhöz rőnek megfelelő J egyzet tartozó tartozó meilmagsssági átmérő mellmagas- tuskó magas átmérőhöz tarsáei átmérő átmérő ság tozó magasság c e n t i m é t e r m é 1. e r / c ,o 3o,o 26,2 44,4 26,2 25,0 2 29,5 2o,o 21,1 27,4 22,3 23,o 3 32,o 21,5 22,7 3o,o 23,1 23,7?2,o 25,5 22,7 36,7 24,8 23,7 5 5o, o 3o,5 33,3 45,2 26,3 26,8 é 43,o 28, 5 29,1 42,o 25,8 25,9 7 26,5 17,5 19,5 23,1 2o,8 22,o Álló fák 9 2o, 5 p 49,5 29,o 33,o 33,o 21,o 49,5 28,2 26,7 22,6 26,7 22,9 ra vonatlo 41,o 3o,o 28,0 44,4 26,2 25, , o 18,o 2o,4 24,o 21,1 22,6 kozó ada 12 44,5 29,o 3o, o 42,9 25,9 26, ,o 24,o 25,6 34,2 24,8 tok 14 i9,5 25,5 27,1 36,8 24,8 25, ,5 28,8 46,9 26,5 25, ,o 28,2 46,1 26,4 25,7 17 J 6' o 3o,o 3o,9 44,4 26,2 26, , 5 26,5 28,2 38,4 25,2 25, ,o 4o,5 4o,4 62,1 27,7 27,6 2o 31,3 24,o 34,2 24,3 23, ,o 16,o 16,8 2o,6 19,8 2o, ,5 14,o 14,8 17,1 18,2 19,1 <- > 16,o 13,o 13,3 16,3 17,7 17, ,5 16,o 14,: 2o,6 19,5 18,2 fáknál erre a kapcsolatra vonatkozó adatok feljegyzésére szolgál az 1. táblázat, amelynek oszlopaiba a mért értékek, a 4. és 5. oszlopaiba a leolvasott értékek kerülnek. Ugyanezen táblázat 6. és 7. oszlopainak adatait a magassági görbéről értelemszerűen leolvashatjuk. A 2. és a 3. oszlopok adatait a 4. és az 5. oszlopokéval összevetve, azok erős szóródása tapasztalható. Ezért a mért és a leolvasott tuskóértékeknek a további grafikus kiegyenlítése szükséges. A tuskóátmérők adathelyesbítése Az 1. táblázat 2. és 5. oszlopainak adatait szintén koordinátarendszerben ábrázoljuk, az abszcisszára az álló fák mért tuskóadatait, az ordinátára ezek mellmagassági átmérőihez (az 1. ábráról) leolvasott tuskóátmérők értékeit hordjuk fel, megszerkesztve ezek kiegyenlítő vonalát (2. ábra). Erről olvassuk le a helyesbített tuskóátmérő értékeket, amelyeket a 2. (rekonstrukciós) táblázat megfelelő 3. oszlopába jegyzünk fel. A kitermelt fák fatérfogatának számítása A fatérfogat kiszámítását a 2. (rekonstrukciós) táblázaton végezzük. A táblázat oszlopait az 1. táblázatból, továbbá az 1. és a 2. ábrákról leolvasott adatokkal kell kitölteni. Ezek birtokában a fatérfogat számítására már a fatömegtáblákat (fatérfogattáblákat) alkalmazhatjuk.

4 cm 65-4H 18 «36 ~X, ~it 2 ~hí *6 X)» SS 62 cm* tied tuskááimérv 2. ábra. A mért tuskóátmérők és a mellmiagassági átmérőkhöz tartozó kiegyenlítő tuskóátmérők kapcsolata Az iparifa becslése Amennyiben az iparifa mennyiségének az ismeretére is szükség van, úgy minden egyes általunk felvett álló fánál az iparifának alkalmas részt is meg kell becsülni (méteres pontossággal). Ezeket a Felvételi jegyzőkönyv"-ben az e célra tervezett oszlopba jegyezzük be. A becsült iparifa-hosszból csak kétféle választékot: rönköt és egyéb iparifa-választékot képezzünk, amelyek hosszmegoszlását és középátmérőit a sudarlósság figyelembevételével (fmkint cca 1 cm) állapítjuk meg. A számítások elvégzése a 3. táblázaton történik. Az iparifaválasztékok köbtartalmának a megállapítása után az egyes választékok (rönk, egyéb iparifa) százalékos megoszlását számítjuk. Ezekkel a százalékokkal kell a talajban talált tuskókhoz tartozott összes fatérfogatot rönk, egyéb iparifa, tűzifa és hulladék választékok szerint szétosztani. Az eljárás pontosságát a mért és a kiegyenlített tuskóértékekhez tartozó mellmagassági átmérőkkel és magasságokkal végzett ellenőrző számítások, továbbá a becsült és a kitermelt fatérfogatok közötti csekély +3% + 5%-os eltérések is igazolják. Az eljárás számítógépes ellenőrzése is azonos eredményt adott. Ez a gyors és kellően pontos eljárás bírósági szakértői vélemény megadására is alkalmazható.

2. A kitermelt fák tuskóméreteinek helyesbítése és a fatérfogat számítás Községhatár: Korpád; Tag, erdőrészlet: 46 D; Fafaj: Lucfenyő Sorszám 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 A kitermelt fák mért a 2.

5 2. A kitermelt fák tuskóméreteinek helyesbítése és a fatérfogat számítás Községhatár: Korpád; Tag, erdőrészlet: 46 D; Fafaj: Lucfenyő Sorszám A kitermelt fák mért a 2.ébre- ól helyesbített 17,5 15,o 16,5 42,5 15,5 18,0 24,5 22,o 19,o 39,o 34,o ,5 16,5 42,8 15, ,7 22,3 19, tüskéinek mért helyesbített átmérő jéhez tartozó átlag mellmagassági átmérője A kitermelt átlag mellmagassági átmérő jéhe z tartozó magasság fék átlag mellma gassági átmérő je gassé- mellmagas- Kag-i át-néw, ki kerpki centiméter cm.hl , ,3 16,S 15,o 26, P Í3,8 14,o , , 3 14,9 io c , ,9 13,7 28, ,7 18,4 16,9 15,1 26,9 23,9 18,1 17,1 23, ,6 21, , ,o , ,5 17,5 18,5 21 2o Összesen: Az összes /5,o64 m'/fatérfogatból: rönk: 47 %'2,38o m 3 kereken 2,4 m 3 egyéb iparifa: tűzifa és hulladék: 21 %=l,o63 m 3 " 1,1 m 3 32 %=1.621 m 3 " 1,6 m 3 együtt loo,o64 m kereken 5,1 in Biológiai védekezés a kullancs ellen. Érdekes tanulmány jelent meg a Waldhygiene januári számában arról, hogy az erdei hangyák hogyan befolyásolják a környezetükben élő emlősök kullanccsal való fertőződését. A vizsgálatot nyulakkal végezték. A kísérleti területet hangyabolyok közelében jelölték ki, míg a kontroll céljára szolgáló, elkerített területeken nem voltak hangyabolyok. A kullancspopuláció szezonális dinamikája mindkét területen hasonló volt. A populációs függvénygörbét egy nagyobb, kora nyári maximum és egy alacsonyabb, őszi maximum jellemezte. Az erdei hangyák aktív időszakában (ápr. okt.) a kullancsfertőzés szintje szignifikánsan magasabb volt a kontrollterületen. A megfigyelések szerint a hangyák által termelt sav, az emlősök bundájára kerülve, gátolja a fertőződést. A kísérleti nyulak egy részét hangyasavval lefújták és azt tapasztalták, hogy ezek az állatok 5 napig nem fertőződtek kullanccsal. A kilencedik nap után érték el a kísérleti területen élő többi nyúl átlagos fertőzöttségi szintjét. Ezzel szemben a kezeletlen nyulak a kontrollterületen már egy nap után fertőzöttek voltak. Azokra a kullancsokra, amelyek már szívással megkötődtek az állaton, a hangyasav hatástalan volt. Mindez a hangyák, hangyabolyok fokozott védelmét is igényli. (Ref.: Szemereyné Szontágh Rita)

3. Az iparifa fatérfogat számítása Sor összes Rönk Egyéb ípariía Összes szám iparifa bosszú közép fatérfo hosszú közép fatérfo- fatérhossz sága átmé gata sága átmé t ;ata fogat rőbe rője méter ca m?

6 3. Az iparifa fatérfogat számítása Sor összes Rönk Egyéb ípariía Összes szám iparifa bosszú közép fatérfo hosszú közép fatérfo- fatérhossz sága átmé gata sága átmé t ;ata fogat rőbe rője méter ca m? m cm köbméter o, o, o o, o , , o,lo o, o 6 23 o, o, o,5s o,71o o,4o7 lo 12 0,113 o, 52o , o, o, ,124 0, o o,o ,5 0,156 o,25o lo o, ,169 0, o,l6l 12 2o lo 25 o,491 lo 15 0,177 0, ,5 o,2? ,136 0,42" ,5 o,3o ,5 0,172 o, o, ,5 0,o9S o, o,637 lo 15 0,177 o rs o, ,5 0,181 o, o, c,147 o,5o , ,153 1,512 2o o, ,192 o, ,152 o, ,186 0, lo 0,115 0, ,131 0,181 I Cssze jen: 8, ,813 12,o36 Az összes /17,7 mvfatérfogstból 46,5 % rönk * 21,6 % e^yéb iparifa 31,9 % tűzifa és hulladék Szélviharok a Magas-Tátrában inkább az átmeneti évszakokra tavasz, ősz jellemzőek, de előfordulnak télen és nyáron is. Az és évek között az első komoly szélvihar októberében volt. Törte, zúzta az erdők jelentős részét. Az északi és északnyugati szél elérte a 150 km/óra sebességet. A éves fáknak közel 70%-át tönkretette. Nagy kár keletkezett az erdei-, vörös-, valamint jegenyefenyő állományokban. A tönkretett famennyiség elérte a 100 ezer köbmétert, nagyimértékben megromlott az erdők állékonysága. Ebben az évben érte el tetőpontját a szúkárosítás is. Az november 2-ről 3-ra virradó éjjelen erős északi és északnyugati szél támadta meg a Magas-Tátra déli részét. Itt mértek 164 km/óra szélsebességet, az alacsonyabban fekvő területeken km/óra volt a sebesség. Az idősebb faállományok szinte teljesen tönkrementek, de a szél nem kímélte a fiatalabb fákat sem. Károk keletkeztek a lakóházakban, gyárakban és a közlekedési hálózatban is. A szúkárosodás megelőzésére szúfogót" használtak ETOKAP vegyszerrel. Ez eredményesen meggátolta a szú elszaporodását, 1985-től népességük már csökkenő irányzatú októberében és decemberében volt még nagyobb szél-vihar decemberében újra a védett terület Tátralomnic, Kézsmárk szenvedett viharkárt. (LES Ref.: Pálos P.)

Hasonló dokumentumok

é é ó ó ó é ö é é é ó é é é é é é é é é é é é é ú ó é ó ö é é ó é ö é ó é éú é ú ó é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö ó é ö é é é é ű é ö ö ü é ö é Í

é é ó ó ó é ö é é é ó é é é é é é é é é é é é é ú ó é ó ö é é ó é ö é ó é éú é ú ó é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö ó é ö é é é é ű é ö ö ü é ö é Í é ü é ö é é é ú Í ö é Íó ö ü é ü é ö é ó é ü ö ö ü é ö é é é ö ú ö é é ó ú é ü é ö é é é é é é é é é é ö ü é ö é é é ö ú ö é é é ö é Ö é ü ö é é ö ö é é é é é é é é é é ü é ú ó é é ú ú é ó ó é é é ó ö