Emlékezés dr. Balogh Ernő ( ) életére és munkásságára születése 120. évfordulóján

Átírás

1 Földtani Közlöny 133/1, (2003) Budapest Emlékezés dr. Balogh Ernő ( ) életére és munkásságára születése 120. évfordulóján ín memory of the 120th anniversary of the birth of dr. Ernő Balogh ( ) RÉTHY Károly 1 Abstract (1 ábra) Tárgyszavak: emlékezés, ásványtan, kőzettan, barlangkutatás Keywords: Commemoration, mineralogy, petrology, speleology Ernő BALOGH was a professor at the Hungarian-language Bolyai University of Cluj. Later he was also the secretary, then president of the Department of Natural Sciences of the Transylvanian Museum Association, as well as the Transylvanian Carpathian Association (EKE). He was editor-inchief of the prestigious journal of the Association entitled "Erdély" (Transylvania). This propagated knowledge about the region. In addition to almost fifty scientific publications, he published over 200 educational articles, and some fiction as well. His life was characterized by extensive and varied scientific activity. In addition to his publications on mineralogy, he wrote significant papers on geology, petrology, speleology and other subjects as well. Összefoglalás BALOGH Ernő a Kolozsvári magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetem professzora, az Erdélyi Múzeum Egyesület természettudományi szakosztályának titkára, majd elnöke, továbbá az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) elnöke és az egyesület színvonalas honismereti folyóiratának az Erdély"-nek főszerkesztője volt. Közel félszáz tudományos közleménye mellett több mint 200 ismeretterjesztő cikke jelent meg, de szépirodalmi műveket is publikált. Eletét gazdag és szerteágazó tudományos tevékenység jellemezte. Az ásványtani publikációi mellett, jelentős földtani, kőzettani, barlangászati és más jellegű tanulmányai is voltak. Bevezetés BALOGH Ernő (1. ábra) a Kolozsvári magyar tannyelvű BOLYAI Tudományegyetem kiváló professzora, az Erdélyi Múzeum Egyesület természettudományi szakosztályának titkára, majd elnöke, továbbá az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) elnöke és az egyesület honismereti folyóiratának az Erdély"-nek főszerkesztője július 24-én született Nagyszalontától délre Erdőhegyen. Elemi és középiskoláját Kőröskisjenőn, Arany János szűkebb-hazájában Nagyszalontán és Debrecenben végezte. S 1901-től a kincses város, vagyis Kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetem hallgatója lett. A fiatal BALOGH Ernő, Kolozsváron a SZÁDECZKY-KARDOSS Gyula professzor által 1890-től vezetett ásvány-földtani tanszéken tanult ban ott nyerte el doktori oklevelét is, 1905-től 1914-ig pedig SZÁDECZKY professzor tanársegédje volt. '1046 Budapest, Dunakeszi u. 6. 3/10.

2 242 Földtani Közlöny 133/1 Az első világháborúban és a hadifogságban eltöltött évek után, 1920-tól 1940-ig mint középiskolai tanár tevékenykedett. Egy rövid ideig Gyergyóban, majd visszatért Kolozsvárra, ahol a Mariánum katolikus leánygimnáziumban volt természetrajz-földrajz és vegytan tanár től pedig - az 1918-ban Szegedre települt, majd 1940 végén, a második bécsi döntést követően a Kolozsvárra visszaköltözött Tudományegyetemen - a földtant tanította. Nem sokkal utána, a barlangkutatásban úttörő BALOGH Ernőt és öt társát, a legfelsőbb tudományos fórum, a professzorok tagjai közé'választotta. Az 1943/44-es tanévtől pedig, már az egyetem rektorainak és dékánjainak a sorában található. Az 1944/45-ös tanév, már a helytállás jegyében folyt, még a magyar kormány el nem rendelte Kolozsvár intézményeinek a kitelepítését. Ami természetesen az egyetemre is vonatkozott. Ekkor a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja, köztük BALOGH Ernő a matematika és természettudományi kar prodékánja, levélben fordultak MISKOLCZY Dezső rektorhoz, hogy az egyetem intézeteivel együtt maradjon Kolozsváron. E határozat értelmében maradt az egyetem továbbra is Kolozsváron, hogy mindenkori hivatásának eleget tegyen. Ennek szellemében és mint a nagy elődök, KOCH Antal valamint SZÁDECZKY- KARDOSS Gyula tanítványa, s több kiváló tudós, mint GYULAI Zoltán, aki a szilárdtest-fizikában, a kristályok vizsgálata terén szerzett elismerést, valamint CHOLNOKY Jenő, PRINZ Gyula, TÜSKE Béla, XANTUS János, PAPP Simon, TÖRÖK Zoltán és TULOGDI János hagyományainak őrzője és munkatársa, 1959-ig aktív szerepet vállalt a BOLYAI János nevét felvett magyar tannyelvű Tudományegyetem megszervezésében és működtetésében ben, amikor a román kommunista párt utasítására a Bolyai Tudományegyetemet összevonták a román tannyelvű Victor BABES nevű egyetemmel, több kiváló magyar professzorral nyugdíjba vonult június 11-én, 87 éves korában halt meg. Tudományos tevékenysége Tudományos tevékenysége gazdag és szerteágazó, mégis mint mineralógust tartják számon. Ugyanis a legtöbb földtannal, kőzettannal és barlangkutatással foglalkozó dolgozatában sokrétű ásványtani utalások találhatók. Több mint 50 tudományos közleménye mellett, 200-nál több ismeretterjesztő cikke jelent meg. BALOGH professzornak az ásványtan, kristálytan, kőzettan, földtan, barlangkutatás és egyéb irányú tudományos munkáival és eredményeivel CSÍKY Gábor az 1972-ben megjelent Balogh Ernő élete és munkássága" című munkájában elég részletesen foglalkozott. S a szakirodalmi munkáinak jegyzékét is közölte. így az általa ismertetett tevékenységeket és tanulmányokat, csak érintőlegesen említem. Már 1904-ben, a pszeudobrookit kristálytani vizsgálataival, egyetemi pályadíjat nyert. Az 1907-ben és 1914-ben megjelent cikkeiben pedig, a porfírkvarcok és a Verespatakról származó kvarcok ikresedésével foglalkozott, három évvel megelőzvén az oxfordi DRUGMAN professzor hasonló eredményeit ban pedig, az erdélyi badeni korú gipszekben található kvarckristályokról közölt átfogó tanulmányt. Ezek megjelenését az egykori lagúnák vizében lerakódott vulkáni tufákkal hozta kapcsolatba. Szerinte, ezek a kvarcok a badeni gipszekbe

3 RÉTHY К.: Emlékezés dr. BALOGH Ernő ( ) életére és munkásságára 143 az anhidrit kicsapódási folyamata során kerültek. A kvarcot tartalmazó gipsz lerakódásokat, pedig a dacittufa jelenlétével hozta összefüggésbe. BALOGH professzor érdeme volt, hogy kimutatta a kalcedon, lutecit, kvarcin és a kvarc genetikai kapcsolatait. О mutatott rá először, hogy a kvarcin nem egy homogén ásvány, hanem lutecit elemekből épül fel, és azt, hogy a kvarc és a lutecit között átmenet mutatható ki. Megfigyeléseit a későbbi kutatások is igazolták. Ennek eredményeként a kvarcint, amiről ma már tudjuk, hogy mikrokristályos kvarc, később törölték az elfogadott ásványfajnevek közül. Más tanulmányaiban a Kolozsvár, Kaján-tó és a Torda környékén található meszek ásványaival foglalkozott. Többnyire az aragonit és a kalcit témái foglalkoztatták. Tüzetes vizsgálatainak eredménye, hogy egy új aragonit formát írt le. Vizsgálatai kiterjedtek még a borbereki felemás" barlang áragonitjának képződésére is. Ami a kutatásai szerint, a környéken lezajlott vulkáni tevékenységgel hozható kapcsolatba. Az első és egyik jelentős földtani tanulmánya 1906-ban jelent meg A Dragán-völgy, Kecskés- és Bulzur-patak közötti részének geológiai viszonyai" cím alatt. Ez a doktori disszertációja volt. Egy 1931-ben megjelent tanulmányában, pedig a kolozsvári Park szanatórium területén végzet fúrás eredményét értékelte. S arra a következtetésre jutott, hogy az eocén és oligocén rétegek, Kolozsvár alatt is jelen vannak, s ugyanolyan kifejlődéssel és dőléssel, mint a felszínen láthatók ben pedig, a Keleti-Kárpátokban található eljegesedési nyomok eredetével foglalkozott. Továbbá a Bodzaforduló vízhálózatának kialakulásával. S kutatásai szerint a Bászka-patak, ami eredetileg a Háromszéki-medencébe ömlött, folyásának irányát csak a pleisztocénben változtatta meg, és fordult dél felé. Más munkáiban a Gyilkostóról, a Rozsály-hegységről és Szolnok-Doboka megyéről írt. BALOGH professzornak egy másik fontos kutatási területe a barlangok világa volt. Romániában ő volt az első, aki a barlangokat ásványtani és kőzettani szemszögből is tanulmányozta. Az elsők között volt, akik arra hívták fel a barlangkutatók figyelmét, hogy a barlangokat és az ott található képződményeket, sok szempontból szükséges vizsgálni. Célja mindvégig az erdélyi és bánsági barlangok felkutatása, tanulmányozása és feltérképezése volt. Ez a kutatási terület végigkísérte egész életét, és nem csupán új irányt vitt a barlangkutatásba, de jelentős eredményei is voltak. Más tanulmányok mellett, 1934-ben a Resica környékén található Komárniki barlangról jelent meg közleménye ben az Aranyos-völgy Szolcsva melletti barlangjában is megfordult, és elkészítette a barlang részletes térképét és tanulmányát. Majd ben a komárniki barlang közelében található Popovati és Cerbului barlangokról készített tanulmányt. Az Ursus spelaeus egy fiatal példányának állkapcsát is itt találta meg és írta le. Más tanulmányában pedig, két barlangban talált ősemberi maradványokról számolt be, és azt is megállapította, hogy a Mustella (nyest) állandó jelleggel jelen volt az erdélyi barlangokban. A barlangkutatással kapcsolatos legjelentősebb műve, az 1969-ben könyv formájában megjelent Cseppkővilág". Ez a mű volt a barlangkutató munkájának kiteljesedése.

4 244 Földtani Közlöny 133/1 Tudomány-népszerűsítő és egyéb írásai, munkái Mint jó pedagógus, sikeresen társította a tudományos kutató tevékenységét az oktató és nevelő munkájával. Már mint középiskolai tanár, hat kiváló geológia és vegytan gimnáziumi tankönyvet írt, amelyeket hosszú időn át sikeresen használtak az erdélyi gimnáziumokban. A természettudományok következetes népszerűsítője volt. Az általa készített több száz fényképet, és tudománynépszerűsítő írásait sikeresen használta erre a célra. Ilyen célt szolgált a magyar nép könyvtára sorozatban, 1926-ban megjelent írása A Föld köpenyege". A jádremetei forrástó című tanulmánya, amit 1942-ben az Erdély" adott közre. Az anyagok változásának visszatérő útjai, ami 1938-ban az Erdélyi Múzeum Egyesület székelyudvarhelyi vándorgyűlésének emlékkönyvében jelent meg. Ilyen továbbá az Erdélyi Múzeum Egyesület természettudományi szakosztályának története és az Erdélyi Múzeum Egyesület háromnegyedszázados története (1938). A fotópályázatokon nyert díjak, a fotókiállításainak sikerei, és az a tény, hogy a Román Tudományos Akadémia kiadásában 1960-ban megjelent Románia Földrajzi Monográfiája I II. című műben közel félszáz képe szerepel, fotográfiai munkásságának egyértelmű elismerését jelentik. Fiatalon több irodalmi jellegű művet is írt. Ilyen Az Aranycipő" című leányoknak írt ifjúsági színdarabja, és a nem sokkal később megjelent Ez az én vérem" című verseskötete, ami a közeljövőben Budapesten is meg fog jelenni. S még Erdélyben is kevesen tudják, írta róla KÓNYA Ádám a Sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum igazgatója, hogy az ÁPRILY Lajos, GYALLAI Domokos és REMÉNYIK Sándor által szerkesztett Pásztortűz"-ben, 1928-ban megjelent A tél művészete" című írás, és Meghal a halál" valamint Motorkerékpáron" című versek szerzője is BALOGH Ernő. Ezenkívül, írt novellákat, és néprajzzal is foglalkozott. Az ilyen jellegű tanulmányai, mint A tulipán hazájában", A tulipán", A mi ősi tulipánunk" és A tulipán ornamentikánk eredete" címmel a kolozsvári Erdélyi Magyar Lányok (1921), Magyar Nép (1922), a Hírnök című lapokban és a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves emlékkönyvében (1929) jelentek meg. Mint tehetséges zenész, és mint a Bolyai Tudományegyetem zenekarának tagja, TÖRÖK professzor és mások mellett, aktív szerepet vállalt a diákság kulturális életvitelének javításában is. Kutatásai és írásai BALOGH Ernőt, a tudóst, pedagógust és romantikus lelkű embert boldoggá tették, mert szerette a fiatalságot, munkáját és Erdélyben szeretettel olvasták írásait. Ahogyan TULOGDI János professzor mondta BALOGH Ernő temetésén: Boldog ember volt, és a természet barátja. Mert neki a természet feltárta titkait, és ő megismerte, s megfejtette azokat". Irodalom - References BALOGH E. 1906: A Dragán-völgy, Kecskés és Bulzur-patak közötti részének geológiai viszonyai. - Doktori disszertáció. Kolozsvár, 29 p. BALOGH E. 1932: A meziádi Czárán barlang. - Erdélyi Múzeum, Kolozsvár, BALOGH E. 1934: A komárniki barlang. - Minerva, Kolozsvár, 22 p. BALOGH E. 1969: Cseppkővilág. - Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 250 p.

5 Retry К: Emlékezés dr. BALOGH Ernő ( ) életére és munkásságára 145 CSÍKY G. 1972: BALOGH Ernő élete és munkássága ( ). - Földtani Közlöny 102/3-4, GAAL Gy.: Egyetem a Farkas utcában. - Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kolozsvár, KEREKES Gy. 1998: Kolozsvári útitárs. - Komp-Press, Kolozsvár, KÓNYA Á. 2002: Balogh Ernő ismeretlen fotográfiái kiállítására írt beszéde. - Kézirat, 1-4. MÉSZÁROS M. 1970: Professoral Ernest Balogh ( ). - Buletinul de Çttinfe Geologice 92, , Bucure ti. MÉSZÁROS M. 1983: Balogh Ernő professzor eleven emlékezete. - Példamutató életpálya. Művelődés 36/4, TULOGDI J. 1969: Balogh Ernő temetésén mondott gyászbeszéde. - Kézirat, 1-2. Kézirat beérkezett: