TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT. A környezeti adók hatása és a környezeti számvitel kiemelt kérdései

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT. A környezeti adók hatása és a környezeti számvitel kiemelt kérdései"

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek Tanszék Műszaki menedzsment PhD Program TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT A környezeti adók hatása és a környezeti számvitel kiemelt kérdései KÉSZÍTETTE: MADARASINÉ SZIRMAI ANDREA OKTÓBER

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Absztrakt 1 2. Bevezetés 1 3. A környezetvédelem érdekében alkalmazott szabályozási formák 2 4. A környezeti-adók hatékonyságának problematikája A környezeti adó és az egyéni felelősség kapcsolata A környezeti-felelősség alapú adó-modell Konklúzió a környezeti adózás elméleti ismereteihez Környezetszabályozás kiemelt elemei és tapasztalatai az Egyesült Királyságban és Dániában A főbb környezetei adók célja és hatékonysága az Egyesült Királyságban A környezeti adóreform folyamata Dániában A környezeti-adók tapasztalatai Konklúzió a környezeti adók tapasztalataihoz A környezet és a számvitel kapcsolata A környezeti számvitel nemzetgazdasági szintje Konklúzió a nemzetgazdasági szintű mutatókhoz A környezeti számvitel vállalati szintje A vállalati szintű környezeti számvitel információinak megjelenése a pénzügyi számvitelben Közvetlen szabályozás: normák Közvetett szabályozás: adók Közvetett szabályozás: támogatások, szubvenciók Közvetett szabályozás: szennyezési jogok piaca A környezeti számvitel információkra vonatkozó egyéb szabályok és közzétételi kötelezettségek Konklúzió a vállalati szintű környezeti számvitel pénzügyi számviteli területéhez Összefoglalás 34 Szakirodalom 35 2

3 1. Absztrakt A dolgozat első részében azt vizsgálom, arra keresem a választ, hogy mitől függ a környezeti adózás sikere. Valóban olyan egyszerű, hogy az adó bevezetésre kerül, azt a társadalom, vállalkozások megfizetik, és ezzel a környezet szennyezésének költsége nemzeti szinten fedezetet talált? Milyen tényezők hatnak a környezeti-adó sikerességére? Kizárólag a jó adózási rendszer kialakítása? Megpróbálok rámutatni arra, hogy ennél sokkal bonyolultabb kérdésről van szó. Nem szabad megfeledkezni az adózás elfogadottságának szintjéről, arról, hogy az adó éppen ellenkező hatású lehet a társadalom felfogásában, mint a bevezetésének a célja volt. A rendelkezésemre álló szakcikkek és egyéb szakkönyvek tanulmányozása alapján célom azonosítani az adóhatékonyság lehetséges akadályait, az egyén környezet iránti felelősségének számbavételét az adó mértékének meghatározásához, a környezeti minőség kalkulálhatóságát. Az elméleti ismeretanyag után az Egyesült Királyság és Dánia példája alapján törekszem rávilágítani arra, hogy az elméletben felvetett kételyek és megoldások a gyakorlatban is alkalmazhatóak, elfogadva, illetve kezelve azt a tényt, hogy a kiszámított adatok becsléstartalma és így kockázata magas lehet. A dolgozat második részében a környezetpolitikai gazdasági szabályozók számviteli megjelenésével foglalkozom. Vizsgálatom középpontjában az áll, hogy a pénzügyi számvitel hogyan tudja elősegíteni a környezet-felhasználás költségeinek bemutatását, mérését, a környezeti gazdasági szabályozók milyen hatást gyakorolnak a vállalkozás vagyonára és eredményére, részletesen bemutatva a szennyezési jogok, kibocsátási egységekkel való kereskedelem számviteli aspektusait. 2. Bevezetés A környezet jelentősége és az ezzel kapcsolatos problémák a XX. század második felében tudatosodtak a közvéleményben. Először csak a tudósok körében vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy képesek vagyunk tönkretenni, elpusztítani, lakhatatlanná tenni életterünket, felfigyeltek a gazdasági növekedés, a jelenlegi környezeti tendenciák tarthatatlanságára. A Római Klub és az ő megrendelésükre Meadows és társai által készített A növekedés határai című tanulmány volt az első olyan mű 1972-ben, amikor a szélesebb körben, a politika, a média és a társadalom is tudomást szerzett az ügyről és annak jelentőségéről. A későbbiekben megfogalmazódik a fenntarthatóság eszméje, afféle általános irányelvként, amely kimondja, hogy ne éljük fel a jövő generációk lehetőségeit ma, vagyis a fenntartható társadalom az, amely képes nemzedékeken át fennmaradni, amely elég előrelátó, elég rugalmas és elég bölcs ahhoz, hogy ne ássa alá saját fizikai vagy társadalmi éltető rendszerét. 1 1 Donella és Denis Meadows (2000.) idézi: Szlávik János (2005.) 3

4 A környezet, védelmének ügye tartósan előtérbe került, a veszélyre figyelmeztető felhívások és a szélsőséges ideológiák mellett megjelentek a megoldást kereső kutatók, a tényleges elemzések mikro- és makroszinten. A közgazdaságtanban egyes gondolkodók alternatív elméleteket dolgoznak ki, megszületik az ökológiai közgazdaságtan, az öko-számvitel, egyre többen foglalkoznak a felelősség és az etika kérdéseivel. Ugyanakkor még ma sem tudunk egyértelmű, és mindenki által, általánosan elfogadott választ adni arra, hogy a környezet felé fordulásnak, a megújulás iránti igénynek és a környezet iránti felelősségérzet reneszánszának, mint komplex jelenségnek, mi lényege. Gladwin szellemes írásában 2 egy indiai tanmesére építve fejti ki gondolatait. A tanmesében hat vak együttesen szeretné meghatározni, hogy milyen az elefánt. Mindenki más látott benne, attól függően, hogy az elefánt melyik részét tapogatták: aki az ormányát tapintja, annak olyan mint a kígyó, aki az agyarát, dárdaszerűnek minősíti stb. Gladwin szerint a zöldülés, a környezeti-felelősség jelenségét illetően a tudós professzorok is vakok, mert saját szakterületük szemléletét helyezik előtérbe, sőt gyakran fogadják el egyetlen üdvözítő és követendő megközelítésnek. A filozófus, az emberközpontú rendszertől az ökocentrikus rendszer felé való elmozdulást hangsúlyozza, az ökológus az ökoszisztémák épségének megóvását hirdeti, a közgazdász az externáliák internalizálási törekvéséről elmélkedik. A tanmese napjainkra vonatkozó végkövetkeztetése az lehetne, hogy a környezeti kérdések boncolgatásakor nem elegendő a részek elkülönített vizsgálata, analizálása, hanem a környezet rendszerét és hatásait átfogóan kell kezelni, szintetizálni kell. 3. A környezetvédelem érdekében alkalmazott szabályozási formák Az adózási és a számviteli problémák, kérdések feltárása és megvitatása előtt röviden tekintsük át a környezet-politika által alkalmazott gazdasági szabályozási formák közül a legelterjedtebb módszereket. Az ún. Pigou-féle adó szerint a szennyezőre a termeléssel okozott kár alapján vetnek ki adót, úgy tekinthető, mint a szennyezésért fizetendő ár. A Pigou-féle adó mai megfelelője a termékdíj. Ezt olyan termékekre vetik ki, amelyek a termelés, fogyasztás vagy értékesítés folyamatai során veszélyesek a környezetre, környezeti problémákat okozhatnak jellegük vagy mennyiségük alapján. Sokkal hatékonyabb az adó, ha azt nem a termelés egységére 2 Gladwin gondolatai, Vállalati környezet-menedzsment, BKE, 1997, 7. oldal alapján 4

5 vetítik, hanem a szennyezés egységére, ez az ún. szennyezés kibocsátás egységére kivetett adó. Ezen adónál minden szennyező a kibocsátás minden egysége után díjat fizet, ezzel ösztönözve a szennyező anyagok kibocsátásának ösztönzésére a kibocsátót. A támogatások, szubvenciók nyújtásakor a szennyező támogatásban részesül, hogy szennyezést csökkentő intézkedéseket és beruházásokat hajtson végre. A betétdíjak rendszere mindenki által jól ismert: betétdíjat számítanak fel a potenciálisan szennyező termékeknél, amelyet visszatérítenek akkor, ha a terméket visszaviszik a tárolóba, kezelőhelyre vagy az újra-feldolgozó, újra-hasznosító helyre. A betétdíj visszafizetésével a helyes környezeti magatartást jutalmazzák. A szennyezési jogok rendszerének lényege, hogy az imissziós normák megengedhető szennyezettségi szint alapján megállapításra kerülnek a szennyezőre vonatkozó ún. emissziós normák. A szennyezés kibocsátás befolyásolásához az állam a szennyezési jogok értékesítésének módszerét alkalmazhatja. A környezeti felelősségbiztosítás két típusa ismert. A kötelező környezeti felelősségbiztosítás célja, hogy kártalanítsa az olyan károsultakat, akiknek a kártérítés a törvény előírásai alapján jogosan járna, de a kártérítési követelést nincs kitől behajtani, mert a károkozó nem ismert, vagy fizetésképtelen, stb. Az önkéntes környezeti felelősségbiztosítás a veszélyes tevékenységet folytató gazdálkodók környezeti kockázatát csökkenti. A következőkben a fenti gazdasági szabályozók közül kiemelem az adóztatás eszközét, és azt vizsgálom, hogy ez megfelelő hatékonyságú-e a környezetvédelmi célok eléréshez, milyen szempontok vehetők figyelembe az adó kivetésekor, és a gyakorlati tapasztalatok, hogyan támasztják alá a környezeti-adózás elfogadottságát, sikerességét. 4. A környezeti-adók hatékonyságának problematikája 4.1 A környezeti adó és az egyéni felelősség kapcsolata Az adózásnak, mint a környezeti-gazdaságpolitika eszközének az elsődleges célja, hogy a környezet védelmére ösztönözze mind a fogyasztókat, mind az előállítókat, azaz az adó alkalmazása végső soron egy viselkedésre való ösztönzést mutat. Természetesen nem szabad megfeledkezni a költségvetési bevételeket növelő jellegéről sem. 5

6 A környezeti adók típusainak kidolgozásakor a szakemberek, a törvényalkotók számos szempontot figyelembe vesznek: - ösztönző hatás: o a termék költségének-, illetve árának változása az adó bevezetésével csökkentené a szennyező termékek termelését, fogyasztását o új, környezetkímélő technológia bevezetése az adófizetés elkerülése érdekében o adódifferenciálás: a környezetbarát termék ára kedvezőbb o adókedvezmények: technológia újítás esetén adót, adóalapot csökkent - redisztributív hatás: az összegyűjtött adókat, díjakat a szennyező támogatás formájában visszakapja, vagy a szennyező kibocsátások megtisztításának költségeit fedezi - mennyire befolyásolja az adó a jövedelmezőségi, illetve jóléti szintet, stb. 3 Felvetődik azonban az a kérdés, hogy az adórendszer kidolgozásakor, illetve gazdasági elemzések készítésekor mennyire kerül előtérbe a gazdasági szereplők felelősségének kérdése, csak és kizárólag az adózással való kapcsolatuk révén, más szempontokat figyelmen kívül hagyva. Az adók magukba foglalnak egyfajta felelős viselkedést. A környezeti felelősség meghatározható-e függetlenül az adózástól, milyen jellegű a felelősség és az adózás kapcsolata? Érdemes növelni az adókat a környezetvédelem ösztönző hatásának reményében? Számos ország igen speciális adózási rendszert alkotott a környezet-terhelésének megadóztatására, azzal a céllal, hogy az adózás rendszerén keresztül vegyék fel a harcot a szennyezés növekedésével és a szennyező termékek túlzott fogyasztásával szemben. Az adók hatására a fogyasztás és a termelés visszafogottabbá válik, így a környezet terhelése csökken. Ez az érvelés azonban egy olyan elméleten alapszik, ahol a fogyasztó és a termelő kizárólag az állam lépéseire reagál: magas az adó, kevesebbet termelek, fogyasztok. A felelősségteljes viselkedés lehetőségével ezek az elvek nem számolnak. A következőkben bemutatott modellben elkülönítésre kerül a környezeti felelősségteljes viselkedés és az adózáshoz való hozzáállás. A probléma a tapasztalatok szerint az, hogy az egyén azzal, hogy megfizeti az adót, úgy érzi, hogy mentesült a környezeti felelősség alól. 3 A dolgozat gondolatmenetének alapját az Enviromental responsibility versus taxation (D. Bazin, J. Ballet, D.Touahri, Ecological Economics, 2004.) szakcikk feldolgozása jelenti. 6

7 Megfizetem az adót, azaz fogyasztok, és ez környezetszennyezést okoz. Ebben a logikában az adózást úgy kezelik a gazdasági szereplők, mint egy engedélyt a szennyezésre. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az egyén nem felelős. Az egyén korlátokat szab magának a környezetszennyezést illetően, és így ezáltal egy felelős magatartásformát alakít ki és alkalmaz. Ebből már könnyen belátható, hogy a felelős viselkedés egyértelműen különválasztható az adózás hatásától, sőt az adózásnak a felelősséget háttérbeszorító hatása lehet. Levonható-e az következtetésként, hogy az adóemelés a környezet fokozottabb szennyezéséhez, felhasználásához vezethet? Lehetséges, hogy ha a törvényalkotók ezt a viselkedési hatást figyelembe vennék, akkor ez elősegítené a környezet minőségének javulását? Hogyan kezelendő az egyéni felelősség az adó rendszerének kialakításakor, hogy hozzájáruljon a környezet minőségének javításához? 4 A következőkben bemutatott modell újdonsága, hogy a környezeti-felelősséget beépíti a fogyasztási funkcióba. Ennek révén az adózásra vonatkozóan két egymásnak ellentmondó következtetést tudunk levonni: - egyrészt az adó közvetlenül javítja a környezet minőségét, - másrészt közvetett hatása révén előidézi a környezet szennyezésének, felhasználásának növekedését, mivel visszaszorítja a környezet iránti felelősségteljes viselkedést. A modell megpróbál rávilágítani arra, hogy a törvényhozók által magasztalt adózás felelősség-elhárító magatartásra ösztönöz, és hogy a gazdaságpolitikák az adórendszer tervezésekor figyelmen kívül hagyják az egyéni felelősséget. Ezen megállapításokat megvizsgálja a modell a termelés és fogyasztás szempontjából is, és végül arra a következtetésre jut, hogy egy igen magas szintű felelősség az adózást teljes mértékben helyettesíthetné. 5 4 Howarth és Norgaard 1992-ben arra az eredményre jutott, hogy a nemzedékeken át megmutatkozó önzetlenség hiánya utal az állami intervenció szükségességére. 5 Az ember természete alapján igen merész gondolat a környezeti-felelősség olyan mértékű megerősödéséről beszélni, amely az adókat kiválthatná. Azon azonban érdemes elgondolkodni, hogy a környezeti-felelősségünk napjaink természeti katasztrófáinak hatására hurrikánok, földrengések, cunamik, az Antarktisz jegének olvadása mikor mélyül el, mikor válik tudatossá, és ezzel orvosolható-e a mára kialakult helyzet. 7

8 4.2 A környezeti-felelősség alapú adó-modell A modell alapfeltétele egy olyan mértékű adó, amely mellett a környezeti minőség javítása fenntartható, illetve egy olyan szintű felelősség, ami az adózás hatékonyságát csökkenti. A modell központi mutatója az (m t ), ahol α az egyéni felelősség a környezeti minőséggel szemben fogalmat takarja, m t pedig az adó szintjét mutatja meg. Az egyéni felelősség szigorúan pozitív, az adózás szintjétől függetlenül, azaz α(m t )>0 m t, és az adó is szigorúan pozitív, azaz m t >0. A felelősség szintje nulla és 1 között van, azaz α(m t ) ]0,1[. Ha az adó nulla felé tart, akkor a felelősség a maximumához, azaz 1-hez közelít, azaz lim.α(m t )=1, m t 0. Fordítva: ha az adó nagyon magas, akkor a felelősség a minimumához tart, azaz lim.α(m t )=0, m t +. Álljunk meg egy pillanatra ezen gondolatsornál: a fentiek azt jelentik, hogy ha az adó nulla vagy igen alacsony, akkor az egyéni környezeti-felelősség egyre nagyobb. Valljuk be őszintén, ez a megállapítás kissé idealisztikus. Véleményem szerint, ha az adó alacsony, az egyén nem fog a környezete felé nagyobb felelősséggel fordulni, pusztán örül annak, hogy a termék költségében, árában nem jelenik meg többletteher. Nézzük a megállapítás ellenkezőjét: ha az adó magas, akkor a felelősség a minimumához tart. Ez helytállónak tűnik, hiszen az egyénnél érvényesül a megfizettem a környezetszennyezést elv. 6 A modell gondolatmenetét folytatva: a jövőbeni fogyasztás nem pusztán a halmozott megtakarítások függvénye, hanem függ - a bevezetett mutatóban megtestesülő tartalomtól - a környezettel szemben tanúsított egyéni felelősségtől is. Az összefüggés a következőképpen algoritmizálható: Legyen - c a fogyasztás, - t+1 a jövőbeni fogyasztás időpontja, - r az alkalmazott kamatláb, - a tőkeérték amortizációja az adott periódus alatt, és - s t a t időpontban rendelkezésre álló megtakarítások összege: 6 Ezt igazolja például Magyarországon a benzin adójának folyamatos emelése. Az adóemelés ellenére a kereslet nem csökken. Igaz, ez magyarázható a termék jellegével is: nem helyettesíthető termék, árrugalmatlan, valamennyire luxus jószágnak is tekinthető. 8

9 C t+1 = [1- α (m t+1 )] (1+r t+1 - ) s t A felvázolt összefüggés azt mutatja meg, hogy a fogyasztás lineáris kapcsolatban áll az egyéni felelősséggel: a fogyasztás alacsony, ha a környezeti-felelősség magas. Ha feltételezzük, hogy a felelősség változása nullánál kisebb, azaz a környezeti-felelősség romlik, akkor bármilyen adóemelés a fogyasztás növekedéséhez vezet. Ez alátámasztja azt az állítást, miszerint az adó fizetésével az egyén többé-kevésbé megveszi a jogot arra, hogy többet fogyasszon, és így szennyezzen. Néhány új tényező beiktatásával, próbáljuk meg meghatározni a környezeti minőséget. Legyen - b [0,1], a környezet önálló fejlődését, regenerálódását méri, - a környezetszennyezés csökkenésének technológiai faktora, - a környezet olyan jellegű felhasználásának faktora, amelyet az előző generációk fogyasztása okozott - N t a populáció t időszakban A környezeti minőség összefüggése az alábbi: Q t+1= (1-b) Q t + N tm t - N t-1c t (α(m t )) A következő időszak környezeti minősége kifejezhető úgy, hogy az adott időszaki környezeti minőséget multiplikálni kell annak önállóan meg nem újuló részével, ez jelenti a jelenleg rendelkezésre álló környezeti minőséget. Ezt módosítja, növeli a technológiai faktor, a populáció és az adó szorzata, amely a minőség javulásának mértékét testesíti meg. Csökkenti az előző időszak népességének környezet felhasználása, valamint fogyasztása, és az egyén környezeti-felelősségének szintje. Ha ezen összefüggést elosztjuk a populációval, akkor megkapjuk az egy főre jutó környezeti minőséget, ahol (1+n) a népesség növekedésének jelölése: (1+n)q t+1= (1-b) q t + m t - / (1+n)c t (α(m t )) Az egyenletből arra következtethetünk, hogy a környezeti minőség közvetlenül függ az adózástól az m t tényezőn át, de indirekt módon függ az egyén környezeti felelősségének szintjén át a fogyasztás mértékétől. 9

10 Az egy főre jutó környezeti minőség nagyobb, amikor az egyének közötti felelősség magas. Egyensúlyi állapotban az egy főre jutó környezeti minőség állandó: q t+1 =q t = q, ugyanúgy, mint a többi változó: m t =m és c t =c. Az adóemelés hatása a környezet minőségére kikalkulálható az γ β q = m c( α( m)) egyenlet alapján. ( n + b) (1 + n)( n + b) Egyensúlyi állapotban az adóemelés hatása a környezet minőségére q/ m, azaz egyénre jutó környezeti minőség változás és az adóváltozás hányadosa. Az egyenletből látható az adóhatás kettősége: - egyrészről közvetlen pozitív hatása van a környezet minőségére, mert /(n+b)>0, azaz a technológiai faktor arányosítva a népességnövekedés és önálló természeti regenerálódás mutatójának összegével nullánál nagyobb értéket mutat. Az adóemelés hatására a környezetszennyezés csökken. - másrészről van egy negatív közvetett hatása is a környezet minőségére: a környezet előző generációk általi felhasználása a népességnövekedés, a környezet automatikus regenerálódása, a környezeti felelősség változása és a fogyasztás függvényében, mivel a környezeti felelősség változása mutató nullánál kisebb értéket mutat. Az adóemelés hatására az egyén környezeti-felelőssége romolhat, az egyén úgy gondolkozhat, hogy fizet a szennyezésért, így szennyezhet. Ennek következtében a környezet minősége romlik. Meghatározható a felelősségnek az a küszöbértéke, ahol az adó hatékonysága megszűnik: ha a környezeti felelősség változása nagyobb mértékű a technológiai faktor és a környezetfelhasználás faktorának hányadosánál, figyelembe véve a populáció változásának és a fogyasztásnak a korrigáló hatását, akkor a q/ m<0. 10

11 Ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi állapot az adó és a környezet minősége között megszűnik, az előző oldalon ismertetett negatív közvetett hatás olyan erős lehet, hogy a közvetlen pozitív hatás azt nem tudja ellensúlyozni. 7 Végül, gondoljuk végig, milyen általános kapcsolat mutatható ki a felelősség és az adózás között. A lineáris kapcsolat esetében az adóemelés hatására az egyén környezeti-felelőssége kvázi arányosan változik az adóemeléssel, és termelése, fogyasztása is ennek megfelelően alakul. A lineáris kapcsolat a gyakorlatban nem került alátámasztásra, elsősorban a termékek jellege miatt (helyettesíthető vagy sem, inferior, luxus, stb. jószágok). Konkáv kapcsolat esetében a fogyasztás növekedése nagyobb ütemű, ha az adó magas. A környezeti-felelősség eltűnik, a fogyasztó kvázi megvásárolja a szennyezés jogát. Ez a gondolat alapvetően, önmagában vizsgálva igaz lehet, de összességében nem mondható igaznak. Ennek a véglete az lehetne, hogy az adót hiába emelik a környezeti-felelősség elem már elenyésző szerephez jut -akkor is nőne a termelés, fogyasztás. Érezhető, hogy ez nem valós helyzetet teremt: egyrészről a fogyasztást korlátozza a korlátozott jövedelem, és a fogyasztói kosár összetétele, másrészről remélhetőleg a környezeti-felelősség soha nem szűnik meg teljesen. Ha a lineáris és konkáv kapcsolat nem támasztható alá, akkor feltételezzük, hogy a felelősség és az adózás között konvex összefüggés áll fenn, azaz az adózás felelősségre gyakorolt hatása csökken az adózás szintjének növekedésével. Ez nem jelent mást, mint hogy az adó változtatásának hatása a felelősségre akkor nagyobb, ha az adózás alapvetően gyenge szintű, alacsony mértékű. Ha az adó magas, akkor ennek növekedése kismértékben csökkenti a felelősséget. A fentiek alapján megállapítható, hogy a modellben bemutatott összefüggések az adózás és a felelősség között akkor működnek jól, ha az adó viszonylag alacsony. Ha már az amúgy is magas adókat tovább növelik, akkor az egyén reakciója a környezeti felelősséget illetően igen gyenge. 7 Előfordul, hogy az adóemelés hatására a fogyasztás nem csökken, hanem állandó szinten marad. Különösen igaz ez akkor, ha az adó alapvetően magas, akkor már nem befolyásolja lényegileg a fogyasztást. 11

12 Ugyanakkor az egyénre olyan magas pénzügyi terheket ró az adó megemelése, hogy az adófizetés elkerülése a termelés, fogyasztás csökkentésére ösztönzi. Ebben az esetben az adó közvetlen pozitív hatása dominál a közvetett negatív hatása felett, így az adó emelésével a környezet minősége javul Konklúzió a környezeti adózás elméleti ismereteihez A modell alapfeltételezése, hogy az állami beavatkozás a környezeti-adózás alkalmazásával az egyén környezeti-felelősségét csökkenti, így amennyiben a törvényhozók, szabályozók figyelembe vennék e hatást, ez segítséget nyújtana az optimális környezeti minőség meghatározásában. A modell vizsgálja a környezeti minőség elemeit, a környezeti-felelősség és az adózás kapcsolatát. Megállapítja, hogy a felelősség szint és az adó hatással bír a környezeti minőségre, és az adó és a felelősség közötti kapcsolatot is analizálja. E szerint összességében az adózás felelősségre gyakorolt hatása csökken az adózás szintjének növekedésével. Célja a környezeti minőség meghatározásához elméleti hátteret nyújtani úgy, hogy az adóemelés a környezeti minőség javulását eredményezze, és az egyéni környezeti-felelősség jelentősen ne romoljon. 5. Környezetszabályozás kiemelt elemei és tapasztalatai az Egyesült Királyságban és Dániában A dolgozat vezércikkeként felhasznált Környezeti felelősség és az adózás szakcikk központi kérdése éppen az, hogy milyen mértékben és módon választható el egymástól, avagy függnek össze és hatnak egymásra a környezet iránti felelősség érzése, az adófizetés gyakorlata, és ezek hogyan járulnak hozzá s környezet minőségének elvárt javulásához. Az Egyesült Királyság környezetszabályozó főbb eszközeinek és azok hatásának, és a Dániában végrehajtott környezeti adóreform folyamatának és tapasztalatainak áttekintése, valamint az elfogadottságukról szóló kutatások értelmezése alátámasztja az elméletben kifejtett tényezők gyakorlati érvényesülését. 12

13 5.1. A főbb környezetei adók célja és hatékonysága az Egyesült Királyságban Az Egyesült Királyságban 1989-ben alkották meg az ún. Pearce Jelentést (Pearce Report), amely elsőként mutatott be környezetei adókat, mint a környezetvédelmi célok teljesítésének eszközét. A Jelentés támogatta a bevétel-semleges szénadó bevezetését, az általános felmelegedés elleni harc eszközeként. Az 1990-es évek elején a Skandináv országokban bevezették a szénadót, így az Egyesült Királyságban szintén felélénkült a vita e kérdésben. Elsősorban nem a vállalkozások ellenállása volt erős, hanem a társadalomé, az embereké ban végül bevezetésre került az adó: míg ez időpontig a háztartási energia ÁFA mentes volt, addig 1993-tól 8%-ra emelték, majd a későbbiekben 17,5%-ra tervezték emelni. A szegényebb réteg és a nyugdíjasok hatására a kormány kompenzációs csomagot biztosított, amely végül csillapította az adóemelés hatását ben a háztartási energia ÁFA-ját 5%-ra csökkentették, az Európai Unióban alkalmazott minimális mértékre ban bevezették a közúti üzemanyagadó automatikus kiigazításának (eszkalátor) előírását tól 1997-ig minden évben 5%-kal nőtt a benzinadó, majd 1997-ben évi 6%-ra növelték. Az adó és annak emelése sikeres volt a költségvetési bevételek növekedésének szempontjából, de más érdemét nem lehetett feltárni. Nagyon kevés autós volt ennek az automatikus emelésnek a tudatában, az autózási szokásaik nem változtak, nem választottak más autómodellt, vagy olyan lakóhelyet, ahol az autónak a távolságok miatt nincs akkora szerepe ig az olaj ára esett, így az emelés célja ténylegesen az volt, hogy a benzin reál árának csökkenését megakadályozza. Ezt követően az olaj ára emelkedni kezdett, és az adóemelés az áremelkedéssel együtt már éreztette hatását, így erőteljes tiltakozást váltott ki. Ennek következtében 1999 novemberében az eszkalátort eltörölték, azzal a megjegyzéssel, hogy az emelések nem kerülhetők el, de nem automatikusak lesznek, és a tömegközlekedés és útépítés költségeire fordítják majd a többletbevételeket. A későbbiekben úgy módosult a szabályozás, hogy az üzemanyagadót befagyasztották, csak inflációkövető emelkedésre lehetett számítani, és az útadót csökkentették, amely így az üzemanyag árának csökkenéséhez vezetett. Az üzemanyag adó automatikus kiigazítása nem volt bevétel-semleges adó, de hasonlóan a szénadó ÁFA-hoz, tudható volt, hogy az energia adók emelésével szemben a közvélemény, a társadalom igen érzékeny. Újabb bevétel-semleges környezeti adó került bevezetésre 1996-ban, a területszennyezési adó (landfill tax). A bevételt visszaforgatták, csökkentve a munkaadók társadalombiztosítási 13

14 terheit 0,2 %-kal. A területszennyezési adó igen kis érdeklődést váltott ki, az ellene irányuló tiltakozás nem jelentős ban látott napvilágot a Marshall Jelentés, amely többek között kinyilvánította, hogy a gazdaságpolitikai eszközöket hatékonyabban kellene felhasználni a szennyezések, emissziók csökkentése érdekében. Rámutatott a Klímaváltozás Díjának (Climate Change Levy) szükségességére, amelyet 1999-ben hoztak nyilvánosságra, és 2001 Áprilisában lépett hatályba. Az adó az ipari energia-felhasználókra vonatkozott, és a beszedett díj visszaforgatásra került a vállalatokhoz, ismét a munkaadók társadalombiztosítási terheit csökkentve, illetve hatékony energiafelhasználást és megújuló energia alkalmazását támogatva. A vállalkozások, a mezőgazdaság és a public szektor által felhasznált fölgáz, szén és elektromos áram szintén a díj alapját képezte, de az elektromos áram termelőkre nem vetették ki, ahogyan a háztartási felhasználókra sem. A klímaváltozási díj hatására az energia érzékeny iparágak nyeresége jelentősen csökkent óta számos alkalommal átdolgozásra, módosításra került ez a díj: csökkentették a díjat, a megújuló energiákat kivették a díj alól, és az energia-érzékeny vállalatok az adó 80 %-os csökkenését érték el különböző, a szennyezések, emissziók csökkentésére vonatkozó megállapodások megkötésével. A kollektív megállapodás két formája létezett: vagy minden vállalkozásnak azonos célokat kell kitűznie vagy a kollektív célok átrendezhetők különböző célokká a vállaltokra szabva azokat. A megállapodás értelmében a következő négyből egy céllal kellett azonosulni: teljes CO2 kibocsátás, teljes energia felhasználás, CO2 kibocsátás a termelés egy egységére, vagy egy egységre jutó energia felhasználás. Majdnem minden szektor az utóbbi tényezőt választotta célként. Ez lehetővé tette számukra, hogy növeljék a szennyezés kibocsátást, ha nagyobb arányban növelik a termelést, mint ahogyan az energia hatékonyságuk javul ban a kormányzat úgy nyilatkozott, hogy a kitűzött célok megvalósultak, de ennek hátterében az állt, hogy a célkitűzések túlzottan leegyszerűsödtek, végrehajtásuk nem jelentett különösebb erőfeszítést ben nemzeti emisszió kereskedelmi tervet vezetett be a kormány, amely kisebb-nagyobb problémákkal küzdve működik. A Kiotói Egyezmény szerint az Egyesült Királyságnak az évi szinthez képest 12,5 %-kal kell csökkentenie a teljes üvegházhatásból adódó gáz emisszióját. Az Egyesült Királyság szándékai szerint, a Kiotói Egyezményben rögzítetteken túl, 2010-re 20 %-kal csökkentenék a széndioxid emissziót. 14

15 5.2 A környezeti adóreform folyamata Dániában A környezeti adóreform Dániában az 1980-as évek végén kezdődött. A kormány közzétette a nemzeti célkitűzést, amelynek lényege, hogy Dánia az évhez képest 2005-re a CO 2 kibocsátást 20 %-kal csökkenti. Egy összehasonlító tanulmányban felvetették a környezeti adók bevezetésének jelentősségét. Rámutattak, hogy a modern környezeti problémák egyre inkább terjednek, az adminisztratív ellenőrzés egyre bonyolultabb és költségesebb. Erre hivatkozva úgy vélték, hogy a környezeti adókkal egyrészt érvényesülne a szennyező fizet elv, másrészt megfelelő gazdasági ösztönző lehet a szennyezési szint csökkentésére. Az elképzelés a következő volt: - át kell szervezni a jelenlegi energia-adókat, hogy jobban tükrözzék a környezetvédelmi megfontolásokat - be kell vezetni a háztartások és a vállalkozások energiafelhasználására a CO 2 adót. - új adót kell bevezetni a hulladékra, bizonyos csomagolóanyagokra - az adózásban meg kell különböztetni az ólmozott és ólommentes benzin adóját Hasonlóan az Egyesült Királysághoz a kormányzat az átfogó adóreform keretében úgy gondolkodott, hogy az adóreform következménye ne csak fiskális bevételek növekedése legyen amely természetesen nem volt elhanyagolható érdek hanem a munkanélküliség szintjét is lehetőleg csökkentse. Így Dánia ugyanarra a megoldásra jutott, mint az Egyesült Királyság: a környezeti adók bevezetésével a munkavállaláshoz kapcsolódó közterheket csökkentette. A környezeti adók ellen igen erős harcot folytatottak a vállalkozások, azzal érvelve, hogy a nemzetközi versenyképességéből veszíthet a dán ipar, ha az energiaárak jelentősen drágulnak. A tiltakozás ellenére, kitolva a bevezetést, 1992-től a háztartásokra, majd 1993-tól a vállalatokra is bevezették a CO 2 környezeti adót, a szén, olaj, gáz és elektromos áram felhasználása után. A versenyképesség megőrzése érdekében a vállalkozások az általános adómérték 50 %-ának megfelelő összegben visszatérítést kaptak. További visszatérítéshez lehetett hozzájutni a vállalatok energia-intenzitása, érzékenysége alapján, így előfordult, hogy a vállalat támogatás formájában visszakapta az általa befizetett adó teljes összegét. 15

Universität M Mis is k k olol ci c, F Eg a y kultä etem t, für Wi Gazda rts ságcha tudft o sw máis n s yen i scha Kar, ften,

Universität M Mis is k k olol ci c, F Eg a y kultä etem t, für Wi Gazda rts ságcha tudft o sw máis n s yen i scha Kar, ften, Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet 10. Előadás Universität Miskolci Miskolc, Egyetem,

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em

BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em Dr. Szlávik János Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em. www.kornygazd.bme.hu 2008. Ember alkotta tõke A tõke típusai Humántõke (emberi tudás, tapasztalat) Társadalmi, szervezeti

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

A GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.

A GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket. FŐBB MUTATÓK A regionális GDP adatok minősége alapvetően 3 tényezőtől függ: az alkalmazott számítási módszertől a felhasznált adatok minőségétől a vizsgált területi egység nagyságától. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

Részletesebben

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám: Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

A nemzeti kibocsátás mérése

A nemzeti kibocsátás mérése A nemzeti kibocsátás mérése A nemzeti kibocsátás mérőszámai SNA MPS nemzeti hazai nemzeti hazai bruttó - GO - társadalmi termék félnettó nettó GNP, GNI NNP, NNI GDP - társadalmi végtermék NDP - nemzeti

Részletesebben

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II. Gazdasági növekedés II. 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II. 1. A Solow-modell alapján egy nemzetgazdaság életszínvonalának folyamatos emelkedése a technológiai haladásnak és a népesség magas

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

A környezeti költségek megjelenítési lehetőségei a számvitelben

A környezeti költségek megjelenítési lehetőségei a számvitelben Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek Tanszék Műszaki menedzsment PhD Program TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT A környezeti költségek megjelenítési lehetőségei

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A makrogazdasági tevékenység számbavétele 13. lecke SNA (System of National

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak. (makro modell) Vannak kihasználatlat erőforrások. Árak és a bérek lassan alkalmazkodnak. Az, hogy mit csináltunk most, befolyásolja a következő periódusbeli eseményeket. Minden erőforrást felhasználnak.

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Környezetvédelmi adók a gyakorlatban. A környezetszennyezés-szabályozási mátrix

Környezetvédelmi adók a gyakorlatban. A környezetszennyezés-szabályozási mátrix A környezetszennyezés-szabályozási mátrix A szennyezés árának meghatározója állam piac Közvetlen szabályozó eszközök /command and control/ (pl. szabvány) Szennyezési jogok piaca (pl. buborék politika)

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!! Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!! kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet (tőkekínálat) Tőkepiac beruházás KF piaca megtakarítás magatartási

Részletesebben

A szennyezési lánc 2009. 04. 06. 1

A szennyezési lánc 2009. 04. 06. 1 A szennyezési lánc Társadalmi-gazdasági tevékenység Emissziók Immissziók Hatások Mikro és makro szerkezet Transzmisszió Hatások Értékelés Gyógyító Hatás orientált Forrás orientált Szerkezet váltó (megelőző)

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Makroökonómia. 9. szeminárium

Makroökonómia. 9. szeminárium Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben

1. Közvetlen előírások (command-and-control)

1. Közvetlen előírások (command-and-control) KÖRNYEZETI SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK Környezetgazdaságtan A közvetlen előírások és a gazdasági ösztönzők 1.Közvetlen előírások 2.Gazdasági ösztönzők 3.Jogosultságok allokálása 4.Felelősségi szabályok (kártérítés)

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. Forcont Kft

Kiegészítő melléklet. Forcont Kft Adószám: 12167191-2-13 Közösségi adószám: HU12167191 Cégbíróság: Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 13-09-149998 Kiegészítő melléklet Forcont Kft. 2015. Fordulónap: 2015. december

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

Környezettechnológia

Környezettechnológia Tantárgy neve Környezettechnológia Tantárgy kódja KVB1303, KVB1304, KVB1305 Meghirdetés féléve 2., 4., 6. Kreditpont 3+1+2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 1+0, 0+3 Számonkérés módja koll, koll, gy.j. Előfeltétel

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Kiegészítő melléklet üzleti évről

Kiegészítő melléklet üzleti évről Kiegészítő melléklet 2017. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2017. január 1. Beszámolási időszak vége: 2017. december 31. Keltezés: 2018. február 22. Friedler Ferenc elnök 1 I. ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Makroökonómia. 8. szeminárium

Makroökonómia. 8. szeminárium Makroökonómia 8. szeminárium Jövő héten ZH avagy mi várható? Solow-modellből minden Konvergencia Állandósult állapot Egyensúlyi növekedési pálya Egy főre jutó Hatékonysági egységre jutó Növekedési ütemek

Részletesebben

IAS 20 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS KÖZZÉTÉTELE

IAS 20 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS KÖZZÉTÉTELE IAS 20 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS KÖZZÉTÉTELE A STANDARD CÉLJA A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban

Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Zilahy Gyula Tisztább Termelés Magyarországi Központja Budapest, Hungary http://hcpc.bke.hu Lépések a kibocsátások csökkentésének az irányába 1. Csővégi

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Makroökonómia. 4. szeminárium

Makroökonómia. 4. szeminárium Makroökonómia 4. szeminárium 2016. 03. 03. 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! definíció, Igaz-Hamis, kiegészítős feladat számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Környezetvédelmi adók

Környezetvédelmi adók Környezetvédelmi adók Energiaadók az EU-ban A knyvd-i adózás fajtái Értékelési szempontok Ökológiai adóreform Hazai zöld költségvetések Knyvédők és a fiskus ellentéte Ki viseli az adóterhet A megvalósíthatóság

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 18269253-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 11.Pk.60.634/2011/2. a halmozottan sérült gyermekek gyógyulásáért 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 14 Közhasznúsági jelentés

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Globális problémák Fenntartható-e e ez a világ ökológiailag? (Képes-e eltartani a bioszféra 6 md embert és a világgazdaságot?) Nem szenved-e e visszafordíthatatlan károsodásokat k a bioszféra? Képes-e

Részletesebben

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Makroökonómia 1. dolgozatra gyakorló feladatlap 2013. tavasz 1. feladat. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Összes kibocsátás 10000 Folyó termelőfelhasználás

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők) Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, október 3

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, október 3 I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3 TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0019 A Kaposvári Egyetem tudományos képzési tevékenységeinek és szakmai műhelyeinek fejlesztése Számvitel az államháztartásban

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól negyedév Budapest, 19. május 17. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS 2015. február 14. STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos,

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN GDP kritikája Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti Gödöllő, 2017. A területi

Részletesebben

Hogyan számszerűsíthető a kutatás-fejlesztés adóhatása?

Hogyan számszerűsíthető a kutatás-fejlesztés adóhatása? INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT SZOLGÁLTATÁSOK Hogyan számszerűsíthető a kutatás-fejlesztés adóhatása? Tudástár 2018/04 Glósz és Társa Kft. Az adót érintő kedvezmények igénybevételének alapfeltételei Az adót érintő

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. Szakképz.az Emb. és Áll.kh Alapitvány

Kiegészítő melléklet. Szakképz.az Emb. és Áll.kh Alapitvány A tevékenységét 2010-ben kezdte meg. A társaság alaptevékenysége:. A vállalkozás közhasznú alapitványként működik, a törzstőke nagysága 200 ezer Ft. Székhelye: 7100 Szekszárd Rákóczi utca 41. A társaság

Részletesebben

ÉVES JELENTÉS. a Hungast 14. Kft évi energetikai tevékenységéről (kivonat). Budapest, A jelentést összeállította:

ÉVES JELENTÉS. a Hungast 14. Kft évi energetikai tevékenységéről (kivonat). Budapest, A jelentést összeállította: ÉVES JELENTÉS a Hungast 14. Kft. 2017. évi energetikai tevékenységéről (kivonat). Budapest, 2018.05.09. A jelentést összeállította: Domokos Péter energetikai szakreferens Hungast 14_szakreferens_2017_éves

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból Személyközlekedés gazdasági jellemzői4 Externáliák Levelező tagozat 2017 ősz Készítette: Prileszky István http://www.sze.hu/~prile Externáliák Externáliának

Részletesebben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben Gazdasági ösztönzőkközgazdasági eszközök a környezetvédelemben Ökoadók Célok: Környezetvédelmi célok: Szennyezés elkerülés, károk csökkentése Környezetbarátabb megoldások felé terelés Forrásteremtés Károk/intézkedések

Részletesebben

Kiegészítő melléklet üzleti évről

Kiegészítő melléklet üzleti évről Kiegészítő melléklet 2012. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2012. január 1. Beszámolási időszak vége: 2012. december 31. Keltezés: 2013. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS. A Beton Viacolor Térkő Zrt. Készítette: Group Energy kft

2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS. A Beton Viacolor Térkő Zrt. Készítette: Group Energy kft 2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS Készítette: Group Energy kft Bevezető Az energia ésszerű és hatékony felhasználására egyre nagyobb az igény és a törekvés. Mivel az áram és a gáz ára is az utóbbi években

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás

Részletesebben

Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor

Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor Makroökonómia 4. szeminárium 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! Definíció Geometriai feladat Számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok várhatók a ZH-ban is Könyvet

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2011

Kiegészítő melléklet 2011 Adószám: 14603204-1-43 Cégbíróság: Főv. Bíróság mint Cégbíróság Cégjegyzék szám: 01-09-911437 IFUA Nonprofit Partner Közhasznú Nonprofit Kft. 1119 Budapest, Fehérvári út 79. 2011 Fordulónap: 2011. december

Részletesebben

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben