TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT. A környezeti adók hatása és a környezeti számvitel kiemelt kérdései

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT. A környezeti adók hatása és a környezeti számvitel kiemelt kérdései"

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek Tanszék Műszaki menedzsment PhD Program TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT A környezeti adók hatása és a környezeti számvitel kiemelt kérdései KÉSZÍTETTE: MADARASINÉ SZIRMAI ANDREA OKTÓBER

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Absztrakt 1 2. Bevezetés 1 3. A környezetvédelem érdekében alkalmazott szabályozási formák 2 4. A környezeti-adók hatékonyságának problematikája A környezeti adó és az egyéni felelősség kapcsolata A környezeti-felelősség alapú adó-modell Konklúzió a környezeti adózás elméleti ismereteihez Környezetszabályozás kiemelt elemei és tapasztalatai az Egyesült Királyságban és Dániában A főbb környezetei adók célja és hatékonysága az Egyesült Királyságban A környezeti adóreform folyamata Dániában A környezeti-adók tapasztalatai Konklúzió a környezeti adók tapasztalataihoz A környezet és a számvitel kapcsolata A környezeti számvitel nemzetgazdasági szintje Konklúzió a nemzetgazdasági szintű mutatókhoz A környezeti számvitel vállalati szintje A vállalati szintű környezeti számvitel információinak megjelenése a pénzügyi számvitelben Közvetlen szabályozás: normák Közvetett szabályozás: adók Közvetett szabályozás: támogatások, szubvenciók Közvetett szabályozás: szennyezési jogok piaca A környezeti számvitel információkra vonatkozó egyéb szabályok és közzétételi kötelezettségek Konklúzió a vállalati szintű környezeti számvitel pénzügyi számviteli területéhez Összefoglalás 34 Szakirodalom 35 2

3 1. Absztrakt A dolgozat első részében azt vizsgálom, arra keresem a választ, hogy mitől függ a környezeti adózás sikere. Valóban olyan egyszerű, hogy az adó bevezetésre kerül, azt a társadalom, vállalkozások megfizetik, és ezzel a környezet szennyezésének költsége nemzeti szinten fedezetet talált? Milyen tényezők hatnak a környezeti-adó sikerességére? Kizárólag a jó adózási rendszer kialakítása? Megpróbálok rámutatni arra, hogy ennél sokkal bonyolultabb kérdésről van szó. Nem szabad megfeledkezni az adózás elfogadottságának szintjéről, arról, hogy az adó éppen ellenkező hatású lehet a társadalom felfogásában, mint a bevezetésének a célja volt. A rendelkezésemre álló szakcikkek és egyéb szakkönyvek tanulmányozása alapján célom azonosítani az adóhatékonyság lehetséges akadályait, az egyén környezet iránti felelősségének számbavételét az adó mértékének meghatározásához, a környezeti minőség kalkulálhatóságát. Az elméleti ismeretanyag után az Egyesült Királyság és Dánia példája alapján törekszem rávilágítani arra, hogy az elméletben felvetett kételyek és megoldások a gyakorlatban is alkalmazhatóak, elfogadva, illetve kezelve azt a tényt, hogy a kiszámított adatok becsléstartalma és így kockázata magas lehet. A dolgozat második részében a környezetpolitikai gazdasági szabályozók számviteli megjelenésével foglalkozom. Vizsgálatom középpontjában az áll, hogy a pénzügyi számvitel hogyan tudja elősegíteni a környezet-felhasználás költségeinek bemutatását, mérését, a környezeti gazdasági szabályozók milyen hatást gyakorolnak a vállalkozás vagyonára és eredményére, részletesen bemutatva a szennyezési jogok, kibocsátási egységekkel való kereskedelem számviteli aspektusait. 2. Bevezetés A környezet jelentősége és az ezzel kapcsolatos problémák a XX. század második felében tudatosodtak a közvéleményben. Először csak a tudósok körében vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy képesek vagyunk tönkretenni, elpusztítani, lakhatatlanná tenni életterünket, felfigyeltek a gazdasági növekedés, a jelenlegi környezeti tendenciák tarthatatlanságára. A Római Klub és az ő megrendelésükre Meadows és társai által készített A növekedés határai című tanulmány volt az első olyan mű 1972-ben, amikor a szélesebb körben, a politika, a média és a társadalom is tudomást szerzett az ügyről és annak jelentőségéről. A későbbiekben megfogalmazódik a fenntarthatóság eszméje, afféle általános irányelvként, amely kimondja, hogy ne éljük fel a jövő generációk lehetőségeit ma, vagyis a fenntartható társadalom az, amely képes nemzedékeken át fennmaradni, amely elég előrelátó, elég rugalmas és elég bölcs ahhoz, hogy ne ássa alá saját fizikai vagy társadalmi éltető rendszerét. 1 1 Donella és Denis Meadows (2000.) idézi: Szlávik János (2005.) 3

4 A környezet, védelmének ügye tartósan előtérbe került, a veszélyre figyelmeztető felhívások és a szélsőséges ideológiák mellett megjelentek a megoldást kereső kutatók, a tényleges elemzések mikro- és makroszinten. A közgazdaságtanban egyes gondolkodók alternatív elméleteket dolgoznak ki, megszületik az ökológiai közgazdaságtan, az öko-számvitel, egyre többen foglalkoznak a felelősség és az etika kérdéseivel. Ugyanakkor még ma sem tudunk egyértelmű, és mindenki által, általánosan elfogadott választ adni arra, hogy a környezet felé fordulásnak, a megújulás iránti igénynek és a környezet iránti felelősségérzet reneszánszának, mint komplex jelenségnek, mi lényege. Gladwin szellemes írásában 2 egy indiai tanmesére építve fejti ki gondolatait. A tanmesében hat vak együttesen szeretné meghatározni, hogy milyen az elefánt. Mindenki más látott benne, attól függően, hogy az elefánt melyik részét tapogatták: aki az ormányát tapintja, annak olyan mint a kígyó, aki az agyarát, dárdaszerűnek minősíti stb. Gladwin szerint a zöldülés, a környezeti-felelősség jelenségét illetően a tudós professzorok is vakok, mert saját szakterületük szemléletét helyezik előtérbe, sőt gyakran fogadják el egyetlen üdvözítő és követendő megközelítésnek. A filozófus, az emberközpontú rendszertől az ökocentrikus rendszer felé való elmozdulást hangsúlyozza, az ökológus az ökoszisztémák épségének megóvását hirdeti, a közgazdász az externáliák internalizálási törekvéséről elmélkedik. A tanmese napjainkra vonatkozó végkövetkeztetése az lehetne, hogy a környezeti kérdések boncolgatásakor nem elegendő a részek elkülönített vizsgálata, analizálása, hanem a környezet rendszerét és hatásait átfogóan kell kezelni, szintetizálni kell. 3. A környezetvédelem érdekében alkalmazott szabályozási formák Az adózási és a számviteli problémák, kérdések feltárása és megvitatása előtt röviden tekintsük át a környezet-politika által alkalmazott gazdasági szabályozási formák közül a legelterjedtebb módszereket. Az ún. Pigou-féle adó szerint a szennyezőre a termeléssel okozott kár alapján vetnek ki adót, úgy tekinthető, mint a szennyezésért fizetendő ár. A Pigou-féle adó mai megfelelője a termékdíj. Ezt olyan termékekre vetik ki, amelyek a termelés, fogyasztás vagy értékesítés folyamatai során veszélyesek a környezetre, környezeti problémákat okozhatnak jellegük vagy mennyiségük alapján. Sokkal hatékonyabb az adó, ha azt nem a termelés egységére 2 Gladwin gondolatai, Vállalati környezet-menedzsment, BKE, 1997, 7. oldal alapján 4

5 vetítik, hanem a szennyezés egységére, ez az ún. szennyezés kibocsátás egységére kivetett adó. Ezen adónál minden szennyező a kibocsátás minden egysége után díjat fizet, ezzel ösztönözve a szennyező anyagok kibocsátásának ösztönzésére a kibocsátót. A támogatások, szubvenciók nyújtásakor a szennyező támogatásban részesül, hogy szennyezést csökkentő intézkedéseket és beruházásokat hajtson végre. A betétdíjak rendszere mindenki által jól ismert: betétdíjat számítanak fel a potenciálisan szennyező termékeknél, amelyet visszatérítenek akkor, ha a terméket visszaviszik a tárolóba, kezelőhelyre vagy az újra-feldolgozó, újra-hasznosító helyre. A betétdíj visszafizetésével a helyes környezeti magatartást jutalmazzák. A szennyezési jogok rendszerének lényege, hogy az imissziós normák megengedhető szennyezettségi szint alapján megállapításra kerülnek a szennyezőre vonatkozó ún. emissziós normák. A szennyezés kibocsátás befolyásolásához az állam a szennyezési jogok értékesítésének módszerét alkalmazhatja. A környezeti felelősségbiztosítás két típusa ismert. A kötelező környezeti felelősségbiztosítás célja, hogy kártalanítsa az olyan károsultakat, akiknek a kártérítés a törvény előírásai alapján jogosan járna, de a kártérítési követelést nincs kitől behajtani, mert a károkozó nem ismert, vagy fizetésképtelen, stb. Az önkéntes környezeti felelősségbiztosítás a veszélyes tevékenységet folytató gazdálkodók környezeti kockázatát csökkenti. A következőkben a fenti gazdasági szabályozók közül kiemelem az adóztatás eszközét, és azt vizsgálom, hogy ez megfelelő hatékonyságú-e a környezetvédelmi célok eléréshez, milyen szempontok vehetők figyelembe az adó kivetésekor, és a gyakorlati tapasztalatok, hogyan támasztják alá a környezeti-adózás elfogadottságát, sikerességét. 4. A környezeti-adók hatékonyságának problematikája 4.1 A környezeti adó és az egyéni felelősség kapcsolata Az adózásnak, mint a környezeti-gazdaságpolitika eszközének az elsődleges célja, hogy a környezet védelmére ösztönözze mind a fogyasztókat, mind az előállítókat, azaz az adó alkalmazása végső soron egy viselkedésre való ösztönzést mutat. Természetesen nem szabad megfeledkezni a költségvetési bevételeket növelő jellegéről sem. 5

6 A környezeti adók típusainak kidolgozásakor a szakemberek, a törvényalkotók számos szempontot figyelembe vesznek: - ösztönző hatás: o a termék költségének-, illetve árának változása az adó bevezetésével csökkentené a szennyező termékek termelését, fogyasztását o új, környezetkímélő technológia bevezetése az adófizetés elkerülése érdekében o adódifferenciálás: a környezetbarát termék ára kedvezőbb o adókedvezmények: technológia újítás esetén adót, adóalapot csökkent - redisztributív hatás: az összegyűjtött adókat, díjakat a szennyező támogatás formájában visszakapja, vagy a szennyező kibocsátások megtisztításának költségeit fedezi - mennyire befolyásolja az adó a jövedelmezőségi, illetve jóléti szintet, stb. 3 Felvetődik azonban az a kérdés, hogy az adórendszer kidolgozásakor, illetve gazdasági elemzések készítésekor mennyire kerül előtérbe a gazdasági szereplők felelősségének kérdése, csak és kizárólag az adózással való kapcsolatuk révén, más szempontokat figyelmen kívül hagyva. Az adók magukba foglalnak egyfajta felelős viselkedést. A környezeti felelősség meghatározható-e függetlenül az adózástól, milyen jellegű a felelősség és az adózás kapcsolata? Érdemes növelni az adókat a környezetvédelem ösztönző hatásának reményében? Számos ország igen speciális adózási rendszert alkotott a környezet-terhelésének megadóztatására, azzal a céllal, hogy az adózás rendszerén keresztül vegyék fel a harcot a szennyezés növekedésével és a szennyező termékek túlzott fogyasztásával szemben. Az adók hatására a fogyasztás és a termelés visszafogottabbá válik, így a környezet terhelése csökken. Ez az érvelés azonban egy olyan elméleten alapszik, ahol a fogyasztó és a termelő kizárólag az állam lépéseire reagál: magas az adó, kevesebbet termelek, fogyasztok. A felelősségteljes viselkedés lehetőségével ezek az elvek nem számolnak. A következőkben bemutatott modellben elkülönítésre kerül a környezeti felelősségteljes viselkedés és az adózáshoz való hozzáállás. A probléma a tapasztalatok szerint az, hogy az egyén azzal, hogy megfizeti az adót, úgy érzi, hogy mentesült a környezeti felelősség alól. 3 A dolgozat gondolatmenetének alapját az Enviromental responsibility versus taxation (D. Bazin, J. Ballet, D.Touahri, Ecological Economics, 2004.) szakcikk feldolgozása jelenti. 6

7 Megfizetem az adót, azaz fogyasztok, és ez környezetszennyezést okoz. Ebben a logikában az adózást úgy kezelik a gazdasági szereplők, mint egy engedélyt a szennyezésre. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az egyén nem felelős. Az egyén korlátokat szab magának a környezetszennyezést illetően, és így ezáltal egy felelős magatartásformát alakít ki és alkalmaz. Ebből már könnyen belátható, hogy a felelős viselkedés egyértelműen különválasztható az adózás hatásától, sőt az adózásnak a felelősséget háttérbeszorító hatása lehet. Levonható-e az következtetésként, hogy az adóemelés a környezet fokozottabb szennyezéséhez, felhasználásához vezethet? Lehetséges, hogy ha a törvényalkotók ezt a viselkedési hatást figyelembe vennék, akkor ez elősegítené a környezet minőségének javulását? Hogyan kezelendő az egyéni felelősség az adó rendszerének kialakításakor, hogy hozzájáruljon a környezet minőségének javításához? 4 A következőkben bemutatott modell újdonsága, hogy a környezeti-felelősséget beépíti a fogyasztási funkcióba. Ennek révén az adózásra vonatkozóan két egymásnak ellentmondó következtetést tudunk levonni: - egyrészt az adó közvetlenül javítja a környezet minőségét, - másrészt közvetett hatása révén előidézi a környezet szennyezésének, felhasználásának növekedését, mivel visszaszorítja a környezet iránti felelősségteljes viselkedést. A modell megpróbál rávilágítani arra, hogy a törvényhozók által magasztalt adózás felelősség-elhárító magatartásra ösztönöz, és hogy a gazdaságpolitikák az adórendszer tervezésekor figyelmen kívül hagyják az egyéni felelősséget. Ezen megállapításokat megvizsgálja a modell a termelés és fogyasztás szempontjából is, és végül arra a következtetésre jut, hogy egy igen magas szintű felelősség az adózást teljes mértékben helyettesíthetné. 5 4 Howarth és Norgaard 1992-ben arra az eredményre jutott, hogy a nemzedékeken át megmutatkozó önzetlenség hiánya utal az állami intervenció szükségességére. 5 Az ember természete alapján igen merész gondolat a környezeti-felelősség olyan mértékű megerősödéséről beszélni, amely az adókat kiválthatná. Azon azonban érdemes elgondolkodni, hogy a környezeti-felelősségünk napjaink természeti katasztrófáinak hatására hurrikánok, földrengések, cunamik, az Antarktisz jegének olvadása mikor mélyül el, mikor válik tudatossá, és ezzel orvosolható-e a mára kialakult helyzet. 7

8 4.2 A környezeti-felelősség alapú adó-modell A modell alapfeltétele egy olyan mértékű adó, amely mellett a környezeti minőség javítása fenntartható, illetve egy olyan szintű felelősség, ami az adózás hatékonyságát csökkenti. A modell központi mutatója az (m t ), ahol α az egyéni felelősség a környezeti minőséggel szemben fogalmat takarja, m t pedig az adó szintjét mutatja meg. Az egyéni felelősség szigorúan pozitív, az adózás szintjétől függetlenül, azaz α(m t )>0 m t, és az adó is szigorúan pozitív, azaz m t >0. A felelősség szintje nulla és 1 között van, azaz α(m t ) ]0,1[. Ha az adó nulla felé tart, akkor a felelősség a maximumához, azaz 1-hez közelít, azaz lim.α(m t )=1, m t 0. Fordítva: ha az adó nagyon magas, akkor a felelősség a minimumához tart, azaz lim.α(m t )=0, m t +. Álljunk meg egy pillanatra ezen gondolatsornál: a fentiek azt jelentik, hogy ha az adó nulla vagy igen alacsony, akkor az egyéni környezeti-felelősség egyre nagyobb. Valljuk be őszintén, ez a megállapítás kissé idealisztikus. Véleményem szerint, ha az adó alacsony, az egyén nem fog a környezete felé nagyobb felelősséggel fordulni, pusztán örül annak, hogy a termék költségében, árában nem jelenik meg többletteher. Nézzük a megállapítás ellenkezőjét: ha az adó magas, akkor a felelősség a minimumához tart. Ez helytállónak tűnik, hiszen az egyénnél érvényesül a megfizettem a környezetszennyezést elv. 6 A modell gondolatmenetét folytatva: a jövőbeni fogyasztás nem pusztán a halmozott megtakarítások függvénye, hanem függ - a bevezetett mutatóban megtestesülő tartalomtól - a környezettel szemben tanúsított egyéni felelősségtől is. Az összefüggés a következőképpen algoritmizálható: Legyen - c a fogyasztás, - t+1 a jövőbeni fogyasztás időpontja, - r az alkalmazott kamatláb, - a tőkeérték amortizációja az adott periódus alatt, és - s t a t időpontban rendelkezésre álló megtakarítások összege: 6 Ezt igazolja például Magyarországon a benzin adójának folyamatos emelése. Az adóemelés ellenére a kereslet nem csökken. Igaz, ez magyarázható a termék jellegével is: nem helyettesíthető termék, árrugalmatlan, valamennyire luxus jószágnak is tekinthető. 8

9 C t+1 = [1- α (m t+1 )] (1+r t+1 - ) s t A felvázolt összefüggés azt mutatja meg, hogy a fogyasztás lineáris kapcsolatban áll az egyéni felelősséggel: a fogyasztás alacsony, ha a környezeti-felelősség magas. Ha feltételezzük, hogy a felelősség változása nullánál kisebb, azaz a környezeti-felelősség romlik, akkor bármilyen adóemelés a fogyasztás növekedéséhez vezet. Ez alátámasztja azt az állítást, miszerint az adó fizetésével az egyén többé-kevésbé megveszi a jogot arra, hogy többet fogyasszon, és így szennyezzen. Néhány új tényező beiktatásával, próbáljuk meg meghatározni a környezeti minőséget. Legyen - b [0,1], a környezet önálló fejlődését, regenerálódását méri, - a környezetszennyezés csökkenésének technológiai faktora, - a környezet olyan jellegű felhasználásának faktora, amelyet az előző generációk fogyasztása okozott - N t a populáció t időszakban A környezeti minőség összefüggése az alábbi: Q t+1= (1-b) Q t + N tm t - N t-1c t (α(m t )) A következő időszak környezeti minősége kifejezhető úgy, hogy az adott időszaki környezeti minőséget multiplikálni kell annak önállóan meg nem újuló részével, ez jelenti a jelenleg rendelkezésre álló környezeti minőséget. Ezt módosítja, növeli a technológiai faktor, a populáció és az adó szorzata, amely a minőség javulásának mértékét testesíti meg. Csökkenti az előző időszak népességének környezet felhasználása, valamint fogyasztása, és az egyén környezeti-felelősségének szintje. Ha ezen összefüggést elosztjuk a populációval, akkor megkapjuk az egy főre jutó környezeti minőséget, ahol (1+n) a népesség növekedésének jelölése: (1+n)q t+1= (1-b) q t + m t - / (1+n)c t (α(m t )) Az egyenletből arra következtethetünk, hogy a környezeti minőség közvetlenül függ az adózástól az m t tényezőn át, de indirekt módon függ az egyén környezeti felelősségének szintjén át a fogyasztás mértékétől. 9

10 Az egy főre jutó környezeti minőség nagyobb, amikor az egyének közötti felelősség magas. Egyensúlyi állapotban az egy főre jutó környezeti minőség állandó: q t+1 =q t = q, ugyanúgy, mint a többi változó: m t =m és c t =c. Az adóemelés hatása a környezet minőségére kikalkulálható az γ β q = m c( α( m)) egyenlet alapján. ( n + b) (1 + n)( n + b) Egyensúlyi állapotban az adóemelés hatása a környezet minőségére q/ m, azaz egyénre jutó környezeti minőség változás és az adóváltozás hányadosa. Az egyenletből látható az adóhatás kettősége: - egyrészről közvetlen pozitív hatása van a környezet minőségére, mert /(n+b)>0, azaz a technológiai faktor arányosítva a népességnövekedés és önálló természeti regenerálódás mutatójának összegével nullánál nagyobb értéket mutat. Az adóemelés hatására a környezetszennyezés csökken. - másrészről van egy negatív közvetett hatása is a környezet minőségére: a környezet előző generációk általi felhasználása a népességnövekedés, a környezet automatikus regenerálódása, a környezeti felelősség változása és a fogyasztás függvényében, mivel a környezeti felelősség változása mutató nullánál kisebb értéket mutat. Az adóemelés hatására az egyén környezeti-felelőssége romolhat, az egyén úgy gondolkozhat, hogy fizet a szennyezésért, így szennyezhet. Ennek következtében a környezet minősége romlik. Meghatározható a felelősségnek az a küszöbértéke, ahol az adó hatékonysága megszűnik: ha a környezeti felelősség változása nagyobb mértékű a technológiai faktor és a környezetfelhasználás faktorának hányadosánál, figyelembe véve a populáció változásának és a fogyasztásnak a korrigáló hatását, akkor a q/ m<0. 10

11 Ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi állapot az adó és a környezet minősége között megszűnik, az előző oldalon ismertetett negatív közvetett hatás olyan erős lehet, hogy a közvetlen pozitív hatás azt nem tudja ellensúlyozni. 7 Végül, gondoljuk végig, milyen általános kapcsolat mutatható ki a felelősség és az adózás között. A lineáris kapcsolat esetében az adóemelés hatására az egyén környezeti-felelőssége kvázi arányosan változik az adóemeléssel, és termelése, fogyasztása is ennek megfelelően alakul. A lineáris kapcsolat a gyakorlatban nem került alátámasztásra, elsősorban a termékek jellege miatt (helyettesíthető vagy sem, inferior, luxus, stb. jószágok). Konkáv kapcsolat esetében a fogyasztás növekedése nagyobb ütemű, ha az adó magas. A környezeti-felelősség eltűnik, a fogyasztó kvázi megvásárolja a szennyezés jogát. Ez a gondolat alapvetően, önmagában vizsgálva igaz lehet, de összességében nem mondható igaznak. Ennek a véglete az lehetne, hogy az adót hiába emelik a környezeti-felelősség elem már elenyésző szerephez jut -akkor is nőne a termelés, fogyasztás. Érezhető, hogy ez nem valós helyzetet teremt: egyrészről a fogyasztást korlátozza a korlátozott jövedelem, és a fogyasztói kosár összetétele, másrészről remélhetőleg a környezeti-felelősség soha nem szűnik meg teljesen. Ha a lineáris és konkáv kapcsolat nem támasztható alá, akkor feltételezzük, hogy a felelősség és az adózás között konvex összefüggés áll fenn, azaz az adózás felelősségre gyakorolt hatása csökken az adózás szintjének növekedésével. Ez nem jelent mást, mint hogy az adó változtatásának hatása a felelősségre akkor nagyobb, ha az adózás alapvetően gyenge szintű, alacsony mértékű. Ha az adó magas, akkor ennek növekedése kismértékben csökkenti a felelősséget. A fentiek alapján megállapítható, hogy a modellben bemutatott összefüggések az adózás és a felelősség között akkor működnek jól, ha az adó viszonylag alacsony. Ha már az amúgy is magas adókat tovább növelik, akkor az egyén reakciója a környezeti felelősséget illetően igen gyenge. 7 Előfordul, hogy az adóemelés hatására a fogyasztás nem csökken, hanem állandó szinten marad. Különösen igaz ez akkor, ha az adó alapvetően magas, akkor már nem befolyásolja lényegileg a fogyasztást. 11

12 Ugyanakkor az egyénre olyan magas pénzügyi terheket ró az adó megemelése, hogy az adófizetés elkerülése a termelés, fogyasztás csökkentésére ösztönzi. Ebben az esetben az adó közvetlen pozitív hatása dominál a közvetett negatív hatása felett, így az adó emelésével a környezet minősége javul Konklúzió a környezeti adózás elméleti ismereteihez A modell alapfeltételezése, hogy az állami beavatkozás a környezeti-adózás alkalmazásával az egyén környezeti-felelősségét csökkenti, így amennyiben a törvényhozók, szabályozók figyelembe vennék e hatást, ez segítséget nyújtana az optimális környezeti minőség meghatározásában. A modell vizsgálja a környezeti minőség elemeit, a környezeti-felelősség és az adózás kapcsolatát. Megállapítja, hogy a felelősség szint és az adó hatással bír a környezeti minőségre, és az adó és a felelősség közötti kapcsolatot is analizálja. E szerint összességében az adózás felelősségre gyakorolt hatása csökken az adózás szintjének növekedésével. Célja a környezeti minőség meghatározásához elméleti hátteret nyújtani úgy, hogy az adóemelés a környezeti minőség javulását eredményezze, és az egyéni környezeti-felelősség jelentősen ne romoljon. 5. Környezetszabályozás kiemelt elemei és tapasztalatai az Egyesült Királyságban és Dániában A dolgozat vezércikkeként felhasznált Környezeti felelősség és az adózás szakcikk központi kérdése éppen az, hogy milyen mértékben és módon választható el egymástól, avagy függnek össze és hatnak egymásra a környezet iránti felelősség érzése, az adófizetés gyakorlata, és ezek hogyan járulnak hozzá s környezet minőségének elvárt javulásához. Az Egyesült Királyság környezetszabályozó főbb eszközeinek és azok hatásának, és a Dániában végrehajtott környezeti adóreform folyamatának és tapasztalatainak áttekintése, valamint az elfogadottságukról szóló kutatások értelmezése alátámasztja az elméletben kifejtett tényezők gyakorlati érvényesülését. 12

13 5.1. A főbb környezetei adók célja és hatékonysága az Egyesült Királyságban Az Egyesült Királyságban 1989-ben alkották meg az ún. Pearce Jelentést (Pearce Report), amely elsőként mutatott be környezetei adókat, mint a környezetvédelmi célok teljesítésének eszközét. A Jelentés támogatta a bevétel-semleges szénadó bevezetését, az általános felmelegedés elleni harc eszközeként. Az 1990-es évek elején a Skandináv országokban bevezették a szénadót, így az Egyesült Királyságban szintén felélénkült a vita e kérdésben. Elsősorban nem a vállalkozások ellenállása volt erős, hanem a társadalomé, az embereké ban végül bevezetésre került az adó: míg ez időpontig a háztartási energia ÁFA mentes volt, addig 1993-tól 8%-ra emelték, majd a későbbiekben 17,5%-ra tervezték emelni. A szegényebb réteg és a nyugdíjasok hatására a kormány kompenzációs csomagot biztosított, amely végül csillapította az adóemelés hatását ben a háztartási energia ÁFA-ját 5%-ra csökkentették, az Európai Unióban alkalmazott minimális mértékre ban bevezették a közúti üzemanyagadó automatikus kiigazításának (eszkalátor) előírását tól 1997-ig minden évben 5%-kal nőtt a benzinadó, majd 1997-ben évi 6%-ra növelték. Az adó és annak emelése sikeres volt a költségvetési bevételek növekedésének szempontjából, de más érdemét nem lehetett feltárni. Nagyon kevés autós volt ennek az automatikus emelésnek a tudatában, az autózási szokásaik nem változtak, nem választottak más autómodellt, vagy olyan lakóhelyet, ahol az autónak a távolságok miatt nincs akkora szerepe ig az olaj ára esett, így az emelés célja ténylegesen az volt, hogy a benzin reál árának csökkenését megakadályozza. Ezt követően az olaj ára emelkedni kezdett, és az adóemelés az áremelkedéssel együtt már éreztette hatását, így erőteljes tiltakozást váltott ki. Ennek következtében 1999 novemberében az eszkalátort eltörölték, azzal a megjegyzéssel, hogy az emelések nem kerülhetők el, de nem automatikusak lesznek, és a tömegközlekedés és útépítés költségeire fordítják majd a többletbevételeket. A későbbiekben úgy módosult a szabályozás, hogy az üzemanyagadót befagyasztották, csak inflációkövető emelkedésre lehetett számítani, és az útadót csökkentették, amely így az üzemanyag árának csökkenéséhez vezetett. Az üzemanyag adó automatikus kiigazítása nem volt bevétel-semleges adó, de hasonlóan a szénadó ÁFA-hoz, tudható volt, hogy az energia adók emelésével szemben a közvélemény, a társadalom igen érzékeny. Újabb bevétel-semleges környezeti adó került bevezetésre 1996-ban, a területszennyezési adó (landfill tax). A bevételt visszaforgatták, csökkentve a munkaadók társadalombiztosítási 13

14 terheit 0,2 %-kal. A területszennyezési adó igen kis érdeklődést váltott ki, az ellene irányuló tiltakozás nem jelentős ban látott napvilágot a Marshall Jelentés, amely többek között kinyilvánította, hogy a gazdaságpolitikai eszközöket hatékonyabban kellene felhasználni a szennyezések, emissziók csökkentése érdekében. Rámutatott a Klímaváltozás Díjának (Climate Change Levy) szükségességére, amelyet 1999-ben hoztak nyilvánosságra, és 2001 Áprilisában lépett hatályba. Az adó az ipari energia-felhasználókra vonatkozott, és a beszedett díj visszaforgatásra került a vállalatokhoz, ismét a munkaadók társadalombiztosítási terheit csökkentve, illetve hatékony energiafelhasználást és megújuló energia alkalmazását támogatva. A vállalkozások, a mezőgazdaság és a public szektor által felhasznált fölgáz, szén és elektromos áram szintén a díj alapját képezte, de az elektromos áram termelőkre nem vetették ki, ahogyan a háztartási felhasználókra sem. A klímaváltozási díj hatására az energia érzékeny iparágak nyeresége jelentősen csökkent óta számos alkalommal átdolgozásra, módosításra került ez a díj: csökkentették a díjat, a megújuló energiákat kivették a díj alól, és az energia-érzékeny vállalatok az adó 80 %-os csökkenését érték el különböző, a szennyezések, emissziók csökkentésére vonatkozó megállapodások megkötésével. A kollektív megállapodás két formája létezett: vagy minden vállalkozásnak azonos célokat kell kitűznie vagy a kollektív célok átrendezhetők különböző célokká a vállaltokra szabva azokat. A megállapodás értelmében a következő négyből egy céllal kellett azonosulni: teljes CO2 kibocsátás, teljes energia felhasználás, CO2 kibocsátás a termelés egy egységére, vagy egy egységre jutó energia felhasználás. Majdnem minden szektor az utóbbi tényezőt választotta célként. Ez lehetővé tette számukra, hogy növeljék a szennyezés kibocsátást, ha nagyobb arányban növelik a termelést, mint ahogyan az energia hatékonyságuk javul ban a kormányzat úgy nyilatkozott, hogy a kitűzött célok megvalósultak, de ennek hátterében az állt, hogy a célkitűzések túlzottan leegyszerűsödtek, végrehajtásuk nem jelentett különösebb erőfeszítést ben nemzeti emisszió kereskedelmi tervet vezetett be a kormány, amely kisebb-nagyobb problémákkal küzdve működik. A Kiotói Egyezmény szerint az Egyesült Királyságnak az évi szinthez képest 12,5 %-kal kell csökkentenie a teljes üvegházhatásból adódó gáz emisszióját. Az Egyesült Királyság szándékai szerint, a Kiotói Egyezményben rögzítetteken túl, 2010-re 20 %-kal csökkentenék a széndioxid emissziót. 14

15 5.2 A környezeti adóreform folyamata Dániában A környezeti adóreform Dániában az 1980-as évek végén kezdődött. A kormány közzétette a nemzeti célkitűzést, amelynek lényege, hogy Dánia az évhez képest 2005-re a CO 2 kibocsátást 20 %-kal csökkenti. Egy összehasonlító tanulmányban felvetették a környezeti adók bevezetésének jelentősségét. Rámutattak, hogy a modern környezeti problémák egyre inkább terjednek, az adminisztratív ellenőrzés egyre bonyolultabb és költségesebb. Erre hivatkozva úgy vélték, hogy a környezeti adókkal egyrészt érvényesülne a szennyező fizet elv, másrészt megfelelő gazdasági ösztönző lehet a szennyezési szint csökkentésére. Az elképzelés a következő volt: - át kell szervezni a jelenlegi energia-adókat, hogy jobban tükrözzék a környezetvédelmi megfontolásokat - be kell vezetni a háztartások és a vállalkozások energiafelhasználására a CO 2 adót. - új adót kell bevezetni a hulladékra, bizonyos csomagolóanyagokra - az adózásban meg kell különböztetni az ólmozott és ólommentes benzin adóját Hasonlóan az Egyesült Királysághoz a kormányzat az átfogó adóreform keretében úgy gondolkodott, hogy az adóreform következménye ne csak fiskális bevételek növekedése legyen amely természetesen nem volt elhanyagolható érdek hanem a munkanélküliség szintjét is lehetőleg csökkentse. Így Dánia ugyanarra a megoldásra jutott, mint az Egyesült Királyság: a környezeti adók bevezetésével a munkavállaláshoz kapcsolódó közterheket csökkentette. A környezeti adók ellen igen erős harcot folytatottak a vállalkozások, azzal érvelve, hogy a nemzetközi versenyképességéből veszíthet a dán ipar, ha az energiaárak jelentősen drágulnak. A tiltakozás ellenére, kitolva a bevezetést, 1992-től a háztartásokra, majd 1993-tól a vállalatokra is bevezették a CO 2 környezeti adót, a szén, olaj, gáz és elektromos áram felhasználása után. A versenyképesség megőrzése érdekében a vállalkozások az általános adómérték 50 %-ának megfelelő összegben visszatérítést kaptak. További visszatérítéshez lehetett hozzájutni a vállalatok energia-intenzitása, érzékenysége alapján, így előfordult, hogy a vállalat támogatás formájában visszakapta az általa befizetett adó teljes összegét. 15

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

A környezeti költségek megjelenítési lehetőségei a számvitelben

A környezeti költségek megjelenítési lehetőségei a számvitelben Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek Tanszék Műszaki menedzsment PhD Program TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT A környezeti költségek megjelenítési lehetőségei

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Dr. Szemlér Tamás Egyetemi docens, dékán BGF Külkereskedelmi Kar Gazdasági teljesítménymérések sokoldalú megközelítése A Budapesti Gazdasági Főiskola 14. tudományos

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária Dr BME Pénzügyek Tanszék Általában az adó- illetve társadalombiztosítási elvonási rendszer két külön, egymástól független rendszerként jelenik meg, kettőjük kölcsönhatását alig, vagy nem elemezték eddig

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Hatások értékelése Bevezetés Téglás Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés gondolatisága és gyakorlata mellett, ezért vállalta,

Részletesebben

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a Vállalkozások lk á k adózása (MSC levelező hallgatók részére) (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás rendjéről szóló tv., SZJA, TA, ÁFA törvény Vizsga: Félórás vizsga az elméletből

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23998814-2-15 SZ.SZ.B.M. CÉGBÍRÓSÁG 15-09-079577 RID FULL KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG 4531 Nyírpazony, VASVÁRI PÁL út 16. 2013 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2013.

Részletesebben

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7.

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. Seneca A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Fellegi Miklós PhD, Miskolci

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 3 6 2 0 2 7 5 6 0 2 4 1 1 3 0 1 0 1-0 9-8 6 4 6 9 7 a vállalkozás megnevezése 1196 BUDAPEST KISFALUDY UTCA 181. a vállalkozás címe, telefonszáma 2005.12.09.-2005.12.31. Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A közpolitikai, kormányzati és közszolgálati hatékonyság nemzetközi modelljei Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím:

Részletesebben

Környezetgazdaságtan 2007/2008. II. félév

Környezetgazdaságtan 2007/2008. II. félév A Vízililiom-metafora Környezetgazdaságtan 2007/2008. II. félév Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Befedett felszín 100 % 80 60 40 20 0 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 napok 2008. 02. 06. 1 2008. 02. 06. 2

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Alapítvány a cukorbetegekért 8200. Veszprém Ádám Iván u. 1. 2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Veszprém, 2013. április 26. Reichardt Béláné alapítvány képviselője I.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

2008-évi. Közhasznú jelentés

2008-évi. Közhasznú jelentés EU-MENTOR Integrációt Segítő, Szervező és Szolgáltató Kht. 6000 Kecskemét, Ilona utca 8. 2008-évi. Közhasznú jelentés Fordulónap: 2008. december 31. Beszámolási időszak: 2008. január 01. - 2008. december

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához A Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. (továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum A jól-lét mérése Lorem Ipsum Dr. Koós Bálint Dr. Nagy Gábor: A jól-lét mérése és modellezési lehetőségei a hazai és nemzetközi szakirodalom és a most folyó TÁMOP kutatás tükrében TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén 1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN Gyakran felmerül, hogy a piac és az állam egymást kizáró intézmények. Neves közgazdászok között is találkozhatunk hasonló nézetet vallókkal (Pl. A.Smith, M. Friedman).

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Eredmény kimutatás 48. lecke Eredmény kimutatás Fogalma: a

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

A konszolidáció. A vállalat csoport jellemzõi. Konszernek a számvitelben. Jogi függetlenség csorbulása. Anyavállalat. A konszolidációs kör 2008.09.14.

A konszolidáció. A vállalat csoport jellemzõi. Konszernek a számvitelben. Jogi függetlenség csorbulása. Anyavállalat. A konszolidációs kör 2008.09.14. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék A vállalat csoport jellemzõi A vállalkozások kettõs értelemben önállóak A konszolidáció Jogilag

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat I. rész: Az szja Személyi jövedelemadó Személyeket, és nem háztartásokat adóztat. Béradóként inkább bevételt, mintsem jövedelmet adóztat (bár vannak erős ellenpéldák

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Új Köztársaságért Alapítvány 1132 Budapest, Victor Hugo u. 11-15. Kiegészítő melléklet 2015.

Új Köztársaságért Alapítvány 1132 Budapest, Victor Hugo u. 11-15. Kiegészítő melléklet 2015. -1- Adószám: 18623857-1-41 Bíróság: Fővárosi Törvényszék Bírósági végzés száma: 83.Pk.60.1479/2014/5-I. 1132 Budapest, Victor Hugo u. 11-15. 2015. Beszámolási időszak: 2015.április 01. - 2014. június 30.

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

www.pwc.com IFRS-ek változásai 2013. november 6. Könczöl Enikő

www.pwc.com IFRS-ek változásai 2013. november 6. Könczöl Enikő www.pwc.com IFRS-ek változásai 2013. november 6. Könczöl Enikő Napirend Áttekintés Jelent/közeljövőt érintő változások: IFRS 13 Valós értékelés IAS 19R Munkavállalói juttatások Egyéb változások Konszolidációs

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Magyar Credit Management Szövetség 1112 Budapest, Eper utca 33. Adószám: 18208605-1-43 Nyilvántartási száma: 14175 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2012.12.31 Készült a FORINT-Soft Kft. Kiegészítő mellékletszerkesztő

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2012. MÁJUS 7. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök: ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok Szabó Gergely partner Ernst & Young Az előadás tartalma és a hozzátartozó dokumentáció általános jellegű

Részletesebben

Suliprogram. Vizsgakövetelmények

Suliprogram. Vizsgakövetelmények Suliprogram Vizsgakövetelmények az Egységes Európai Gazdasági Oklevél - EBC*L (angolul: European Business Competence* License, németül: Wirtschaftsführerschein ) vizsgához 2006. TÉMAKÖR: Mérleg összeállítás

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügytan II.

Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügytan II. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Pénzügytan II. tárgyból Az Intézetbe történő beérkezés legkésőbbi határideje 2009. február 26.

Részletesebben

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének előadása Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2012. szeptember 29. Hogyan segíti az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját?

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Első lecke A döntéshozatal

Első lecke A döntéshozatal Első lecke A döntéshozatal Tanári útmutató Te döntöd el, úgy gondolkozol-e, hogy segítsd önmagadat a boldogulásban és a sikerességben, vagy ezzel ellentétesen. Naponta hozunk döntéseket életünk különféle

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra)

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) VÁLLALATI PÉNZÜGYEK III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár Részvény: olyan lejárat nélküli értékpapír, amely a társasági tagnak: 1) az alaptőke

Részletesebben

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban Az elmúlt időszak tapasztalatai felhívták a figyelmet a hitelintézeti szektorban az intézményvédelmi

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2014.

Kiegészítő melléklet 2014. Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 14852408-1-42 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-09-923001 Borsika Gyermekközpont Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság 1106 Budapest, Borsika utca 21

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

A zöldszámvitel elméleti és gyakorlati kérdései. A fenntartható fejlõdés

A zöldszámvitel elméleti és gyakorlati kérdései. A fenntartható fejlõdés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék A zöldszámvitel elméleti és gyakorlati kérdései Dr. Pál Tibor A környezetvédelem Globális környezeti

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet Fordulónap: 2014. december 31. Beszámolási időszak: 2014. január 1. - 2014. december 31. Szabó és Szilágyi Számítástechnikai Rendszerház Éves beszámoló 2014. Kelt: Budapest, 2015-05-31..

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet Cég neve: Időszak: I. Az -én alakult

Kiegészítő Melléklet Cég neve: Időszak: I. Az -én alakult Cég neve: Időszak: I. Az -én alakult II. A számviteli politikája alapján III. Mérleget érintő kiegészítések 1. oldal Cég neve: Időszak: Az Immateriális javak és a Tárgyi Eszközök alakulása IV. Eredményt

Részletesebben

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Mérnök-közgazdász képzés TÉMA 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Mérnök-közgazdász képzés TÉMA 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy szervezetben 3 Vezetési stílusok egy szervezetben 4 A vezetői döntések megalapozásának korszerű

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

A VÁLLALATI KÖRNYEZETI MENEDZSMENT OKTATÁSÁNAK

A VÁLLALATI KÖRNYEZETI MENEDZSMENT OKTATÁSÁNAK A VÁLLALATI KÖRNYEZETI MENEDZSMENT OKTATÁSÁNAK KORSZERŰ MEGKÖZELÍTÉSE ZILAHY GYULA A Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének egyik fontos működési területe a vállalatok

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2015. MÁJUS 14. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben