A környezeti költségek megjelenítési lehetőségei a számvitelben
|
|
- Zsigmond Tamás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek Tanszék Műszaki menedzsment PhD Program TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT A környezeti költségek megjelenítési lehetőségei a számvitelben KÉSZÍTETTE: BŰDYNÉ RÓZSA ILDIKÓ JANUÁR
2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Absztrakt 2 2. Bevezetés 2 3. A napjainkban alkalmazott szabályozások a környezet védelmének érdekében 3 4. A környezet és a számvitel kapcsolata 4 5. Az emissziós jogok számvitele 5 6. A környezet árazása 7 7. A környezeti elemek a számvitelben vagyon és jövedelem 8 8. Összefoglalás 10 Irodalomjegyzék 12
3 1. Absztrakt A dolgozatom első részében azt vizsgálom, hogy a jelenlegi számviteli szabályozásokban milyen módon jelennek meg a környezettel kapcsolatos költségek. Valóban elégséges-e a környezettel kapcsolatos költségeket, mint céltartalékokat, illetve jövőbeni potenciális kötelezettségeket megjeleníteni? Megfelelő-e a vállalatok és az egyes országok számára, hogy a környezettel kapcsolatos szabályokat és előírásokat kizárólag adók és bírságok formájában határozzák meg? Mi a környezet használatának értéke, netán ezen adók és bírságok jövőben megjelenő összege? Megpróbálok rámutatni arra, hogy ennél sokkal összetettebb kérdésről van szó. Nem szabad megfeledkezni az adózásról, mint egy értéket meghatározni kísérlő tevékenységről, azonban az adó meghatározásával a környezeti terhelés értékét közel sem határoztuk meg. A rendelkezésemre álló szakcikkek és szakkönyvek tanulmányozása alapján célom azonosítani a környezeti értékek lehetséges akadályait, az egyén környezet iránti felelősségének számbavételét az adók összegének meghatározásához, a környezeti minőség számszerűsíthetőségét. A dolgozatban a fentieken túl a környezetpolitikai gazdasági szabályozók számviteli megjelenésével is foglalkozom. Vizsgálatom középpontjában az áll, hogy a számvitel hogyan tudja elősegíteni a környezet felhasználás költségeinek bemutatását, mérését, a környezeti gazdasági szabályozók milyen hatást gyakorolnak a vállalkozás vagyonára és eredményére, részletesen bemutatva a szennyezési jogok, kibocsátási egységekkel való kereskedelmének számviteli szempontjait. 2. Bevezetés A környezetvédelem jelentősége, a környezet használatának költsége, valamint az ezzel kapcsolatos problémák a XX. század második felében kerültek egyre inkább a köztudatba. Először csak a környezettel foglalkozó szakemberek körében vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy képesek vagyunk tönkretenni, elpusztítani, lakhatatlanná tenni életterünket, később azonban felfigyeltek a gazdasági növekedés, a jelenlegi környezeti tendenciák tarthatatlanságára. Ennek megfelelően fogalmazódik meg a fenntarthatóság eszméje, mintegy általános irányelvként, amely kimondja, hogy ne éljük fel a jövő generációk lehetőségeit ma, vagyis a fenntartható fejlődés elve, amely az ember jövője szempontjából kívánja létrehozni a gazdaság társadalom - bioszféra hármas élhető fenntartható rendszerét. 1 A fenntartható fejlődés tehát olyan fejlődést jelent, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A környezet védelmének ügye kiemelt hangsúlyt kapott, a veszélyre figyelmeztető felhívások és a szélsőséges jövőképek mellett megjelentek a megoldást kereső kutató tényleges elemzések mikro- és makroszinten. A közgazdaságtanban egyes gondolkodók alternatív elméleteket dolgoznak ki, megszületik az ökológiai közgazdaságtan, az öko-számvitel, egyre többen foglalkoznak a felelősség és az etika kérdéseivel, a jövő generációk felé való elszámolási kötelezettséggel. 1 Szlávik János: Fenntartható környezet és erőforrás gazdálkodás
4 3. A napjainkban alkalmazott szabályozások a környezet védelmének érdekében A számviteli kérdések felkutatása és megvitatása előtt összefoglalóan vizsgáljuk meg a környezetvédelmi politika által alkalmazott gazdasági szabályozási formák közül a jelenleg alkalmazott leggyakoribb módszereket. A legismertebb a Pigou-féle adó, mely szerint a szennyezőre a termeléssel okozott kár alapján vetnek ki adót, azaz úgy tekinthető, mint a szennyezésért fizetendő ár összege. A Pigou-féle adó mai megfelelője a termékdíj. A termékdíjat olyan termékekre vetik ki, amelyek a termelés, fogyasztás vagy értékesítés folyamatai során veszélyeztetik a környezetet, környezeti problémákat okozhatnak jellegük, összetételük vagy mennyiségük alapján. A betétdíjak rendszere általános gyakorlatot követ, betétdíjat számítanak fel a szennyező termékeknél, amelyet visszatérítenek akkor, ha a terméket visszaviszik a tárolóba, kezelőhelyre vagy az újra-feldolgozó, újra-hasznosító helyre. A betétdíj visszafizetésével a helyes környezeti magatartást jutalmazzák. A támogatások nyújtásakor a szennyezést kibocsátó vállalat támogatásban részesül, annak érdekében, hogy szennyezést csökkentő intézkedéseket és beruházásokat hajtson végre. A szennyezési jogok rendszerének lényege, hogy az imissziós normák megengedhető szennyezettségi szint alapján megállapításra kerülnek a szennyezőre vonatkozó emissziós normák. A szennyezés kibocsátás befolyásolásához az állam a szennyezési jogok kereskedelmének módszerét alkalmazhatja január 1-jén lépett életbe az Európai Unió széndioxid kereskedési rendszere, amely a legnagyobb széndioxid kibocsátók számára teszi lehetővé a rendelkezésükre bocsátott emissziókvóták adásvételét. Az Európai Unió még december végén elfogadta Magyarország nemzeti kiosztási tervét az elkövetkező három évben elosztható kvóták mennyiségére és annak ágazatok közötti megosztására vonatkozóan. A környezeti felelősségbiztosítás két fajtája ismert. A kötelező környezeti felelősségbiztosítás célja, hogy kártalanítsa az olyan károsultakat, akiknek a kártérítés a törvény előírásai alapján jogosan járna, de a kártérítési követelést nincs kitől behajtani, mert a károkozó nem ismert, vagy esetleg fizetésképtelen. Az önkéntes környezeti felelősségbiztosítás a veszélyes tevékenységet folytató gazdálkodók környezeti kockázatát csökkenti. Az ún. Corporate Social Responsibility (CSR), azaz a vállalatok társadalmi felelősségvállalása ennek megfeleően két fontos elemre épül az önkéntességre, valamint a szabályozásokon túl vállalt kötelezettségek felvállalására. Foglaljuk össze az 1. számú táblázatban a környezetvédelemmel kapcsolatban napjainkban ismert szabályozási lehetőségeket, közgazdasági eszközöket.
5 Környezeti eszközök Típusai 1. Környezeti díjak, adók: o Kibocsátási vagy környezetterhelési díjak, o Termékdíjak vagy adók, o Betétdíjak (letét visszatérítés) rendszere, o Szolgáltatási, felhasználói díjak, 2. Piaci engedélyek, szennyezési jogok rendszere: o Buborék politika: meghatározzák a szennyezettségi (imissziós) szinteket, o Emisszió kiegyenlítési rendszer: új beruházások csak akkor valósulhatnak meg, ha az így keletkezett újabb szennyezéskibocsátást ellensúlyozza a már meglévő forrásokból származó szennyezéskibocsátás nagyobb mértékű csökkenése. o Emissziós bankügyletek: a cégek akkor nyerhetnek el ilyen hiteleket, amikor az emisszió kisebb, mint amit az érvényben levő technológiai szintek megkövetelnek. o Együttes szennyezéskibocsátás. 3. Támogatások, szubvenciók 4. Önkéntes megegyezések 5. Környezeti felelősségbiztosítás 1. számú táblázat: A közgazdasági eszközök osztályozása 2 4. A környezet és a számvitel kapcsolata A környezeti számvitel a definíciója szerint a számvitel olyan al-ágaként definiálható, amely azokat a tevékenységeket, módszereket és rendszereket foglalja magában, amelyek egy meghatározott gazdasági rendszer környezetvédelmi problémáit vagy a környezetvédelmi tevékenység gazdasági hatásait tartják nyilván, elemzik és jelentésekbe foglalják. 3 A környezeti számvitel nemzetgazdasági elszámolásokat érintő ágát másképpen a természeti erőforrások számvitelének is nevezik. Feladata a természeti erőforrások értékelésének lehetséges módjainak vizsgálata (erdők, halállomány, bányák, vizek, levegő stb.), és ezekről fizikai és gazdasági információk szolgáltatatása. Napjainkban azonban a számvitel kizárólag az adott számviteli szabályok szerinti kimutatásokat jelenti, melyek többségében a bekerülési értéket, illetve bizonyos esetekben melyek nem környezeti illetőségbe tartozó eszközök és források valós értékelési módszert alkalmaznak. 2 Szlávik János: Fenntartható környezet és erőforrás gazdálkodás 3 Schaltegger, idézi: Csutora (2001.)
6 Mi az oka annak, hogy a számvitelben a környezettel kapcsolatos értékek nem kerülnek megjelenítésre? Az okok igen sokrétűek, melyek közül véleményem szerint az alábbi tényezők a legjelentősebbek: a) A neoklasszikus közgazdaságtan azzal a feltételezéssel élt, hogy bizonyos természeti javak korlátlanul rendelkezésre állnak, így - számviteli vonatkozásban - felhasználásuk értékének, az okozott kvázi kárnak, mint költségnek a kiszámítására és a könyvekben való megjelenítésére nem volt igény. b) Kifejezetten nagy problémát jelent az árak, értékek hozzárendelése a természeti javakhoz, ezért a tárgyilagosságot, beazonosíthatóságot, a megbízhatóan mérhető értékeket előíró számvitel részére a megjelenítése nem volt megfelelően biztosított. Azonban, mivel bizonyos jószágok (pl. a levegő, víz) nem árazottak, míg más javak (pl. a fosszilis fűtőanyagok) pedig a rövid távú kínálati viszonyok által befolyásoltak, így nem a ténylegesen, hosszú távon rendelkezésre álló mennyiségeiket veszik figyelembe. Az árak, értékek hozzárendelése ezen javakhoz igen bonyolult lenne, hiszen valós piaci árakkal nem rendelkeznek, nincsenek megszokott tranzakciók, nincs aktív piacuk. A számviteli által kínált információs rendszer hiányosságainak okait feltárva, a továbbiakban azt vizsgálom, hogy a jelenlegi beszámolási rendszerben a jellemzően alkalmazott környezeti gazdasági szabályozó eszközök közül az emissziós jogok elszámolásának rendszere milyen hatás gyakorol az eredményre, vagyonra, illetve a magyar számviteli törvény és a nemzetközi előírások milyen előírásokat alkottak ezen környezeti, környezetvédelmi kötelezettségek, és kockázatok kimutatására. 5. Az emissziós jogok számvitele Az 1992-ben elfogadott, és 1994-ben életbe lépett Éghajlatvédelmi Keretegyezmény, és az ehhez kapcsolódó februárjában hatályossá váló, Kiotói Jegyzőkönyv képzi a globális éghajlatvédelem nemzetközi kereteit, s mutatja be ennek eszközeit, illetve szabályait. A Kiotói Jegyzőkönyvben megfogalmazott elsődleges cél az, hogy az ipari fejlett országok az 1990-es kibocsátásokra vonatkoztatva átlagosan 5,2%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok (elsősorban széndioxid) globális emisszióját. A Kiotói Jegyzőkönyvnek megfelelően a klímaváltozásért felelőssé tett üvegházhatású gázokra egy maximális szennyezési küszöb került meghatározásra. Az ebből adódó szennyezési kibocsátási jogok - emissziós jogok - egységszámát meghatározzák és különböző módszerek alapján árverés, szétosztás, kiigazítás - szétosztják a jelentős széndioxid kibocsátók között. 4 Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EKirányelvet októberében fogadták el, amely 2005-től rendeli el a széndioxid kibocsátás kereskedelmi rendszerének felállítását. A rövid szabályozást érintő áttekintést követően vizsgáljuk meg, milyen módon jelenik meg a számvitelben az emissziós jogok, és a kereskedelem elszámolása. 4 A kibocsátási jogokkal való kereskedelem az első fázisban csakis bizonyos ágazati szektorokban keletkező széndioxid kibocsátására vonatkozik, mint például az energetika területén a 20 MW feletti kapacitású tüzelőberendezésekkel rendelkező vállalkozásokra.
7 Emissziós jognak (kibocsátási jog) nevezik azokat a jogokat, amelyek alapján az adott ország kormánya által engedélyezett környezetszennyezési szintnek megfelelően a vállalkozás kibocsátási egységekhez jutott, térítésmentesen vagy megvásárolva azokat. A jogok szétosztása az elszámolási időszak elején történik, és az elszámolási időszak végén a résztvevőnek a tényleges szennyezőanyag-kibocsátási szintjével azonos számú kibocsátási egységet kell visszaadnia a hatóság számára. A szabályozás alkotói a következő kérdésekre próbálnak választ adni a számviteli szakemberek számára: Felvehető-e az emissziós jog eszközként, a szennyezésből keletkező kötelezettség forrásként, illetve a térítésmentesen kapott jog halasztott bevételként és ráfordításként? Ha eszközként felvehető, illetve aktiválható akkor ez milyen eszköz és milyen értéken kerüljön be a könyvekbe? Ha az emissziós jogokból bevétel elszámolható, illetve az emissziós jogokkal való kereskedelemből való bevétel elszámolható, akkor ez milyen bevétel, és hogyan oszlik meg az időszakok között? Ha büntetést kell fizetni, a magas szennyezési szintek miatt, akkor annak milyen elszámolási feladatai vannak? 5 Az emissziós jogok nyilvántartása a nemzetközi számviteli szabályok szerint a következő módon történik: a vásárolt és az ingyenesen leosztott kibocsátási egységeket immateriális eszközként kell aktiválni. A kibocsátási egységek a bekerülési értéke a leosztáskor érvényes piaci ár. Ha az egységeket valós értéken bocsátották ki, és azok vásárlás útján kerültek a szennyezőhöz, akkor a bekerülési érték a fizetett összeg lesz. Ha a bekerülési érték alacsonyabb, mint a valós piaci érték (például ingyenesen megszerzett egységek esetén), akkor halasztott bevételként, passzív időbeli elhatárolásként kell beállítani a kapott értéket a különbséget - és a felhasználás, illetve értékesítés időszakában kell az eredménybe visszavezetni, az elhatárolást feloldani. Miért az emissziós jogok számvitelét vizsgáltam kiemelten? A vállalat beszámolására gyakorolt hatást vizsgálva az imissziós normák szabályozási sajátosságai alapján - megállapítható, hogy önmagukban a normák nem befolyásolják a vállalkozás vagyoni helyzetét, eredményre gyakorolt hatásuk nincsen. Vagyoni és eredményhatással csak a normák betartásának hatására végrehajtott környezeti, környezetvédelmi beruházások bírnak. A vállalkozási eredményt ugyan rontja annak a bírságnak az összege, amelyet a határértékeket túllépő szennyezők fizetnek. A bírságok azonban olyan alacsonyak, hogy kimutatásukkal a beszámoló nem ad valós képet a környezetszennyezés, a határérték túllépés nagyságrendjéről, és az okozott kár értékéről. Az emissziós jogok rendszerén túl jelenleg a számvitelben a környezettel kapcsolatos költségek, illetve környezeti értékvesztések nem kerülnek kimutatásra. 5 IAS versus US GAAP: Dashöfer. Az emissziós jogok elszámolásának szabályai, Rózsa Ildikó, év
8 6. A környezet árazása Kié a környezet? A válasz egyszerű, mindannyiunké. Nemcsak a miénk, hanem a jövő generációk vagyona is. Mekkora ez az érték? Köztudomású, hogy amihez nem tudunk árakat rendelni, akkor nincsen összehasonlítási lehetőségünk más módszerekhez képest, ott a gazdasági érvek könnyen felülkerekedhetnek. A feladat az, hogy ezeknek a környezeti értékeknek is határozzuk meg ugyanilyen pénznemben az értékbeni megfelelőjét. Így tehát az egyik jelentős probléma a környezet értékének meghatározása, azonban a másik probléma az, hogy kinek a vagyonaként, illetve vagyonfelhasználásaként mutassuk ki ezeket az eszközöket, illetve eszközcsökkenéseket. Vizsgáljuk meg először az értékek meghatározásának lehetőségeit. A környezet értéke felbecsülhetetlen, és ez valóban szó szerint is így van, jelenleg nem tudjuk becsülni. Megközelítő eljárásokkal azonban meghatározható lehet. A környezetértékelési eljárások a következőek lehetnek: Környezetértékelési módszerek 1. Piaci árakon alapuló környezetértékelési módszerek: Típusai Megfigyelt piac és a kapcsolódó javak árai Termelékenységi megközelítés: megfigyeli a környezetminőségben bekövetkező fizikai változásokat, és megbecsüli, hogy ezek milyen különbséget jelentenek a produktumaikként piacra került áruk és szolgáltatások értékében. Költség alapú megközelítés: a helyreállítási vagy helyettesítési költségek, az áthelyezési költségek és a megelőzési költségek meghatározása, Kinyilvánított preferenciák alapján történő értékelési módok Utazási költség módszer Hedonikus környezetértékelés: (hedonikus ingatlanármódszer, hedonikus munkaerőpiaci értékelés) A feltételes értékelés (Contingent Valuation Method, CVM) kikérdezéses módszer. Haszonátviteli módszer (Benefit Transzfer): egy vizsgálati eredménynek egyik helyről való átvitele és egy másik, valamilyen szempontból hasonló területen való alkalmazása. 2. számú táblázat: A közgazdasági eszközök osztályozása 6 2. Feltárt preferenciákon alapuló környezetértékelési módszerek: 6 Szlávik János: Fenntartható környezet és erőforrás gazdálkodás
9 Véleményem szerint a feltárt preferenciákon alapuló módszer lehet a kulcsa az értékek meghatározásának. A kinyilvánított preferenciákon alapuló megközelítés a megfigyelt magatartást értékeli (pl. a javak értéke különböző tulajdonságok összességeként áll össze), a feltárt preferenciákon alapuló megkérdezéses módszer lényege pedig a különböző előnyök és hátrányok feltárása és a fizetési vagy elfogadási hajlandóság mérése. Az emissziós jogok rendszerét példának véve, meg kell határozni egy egységet, amely a viszonyítási alapot jelenti, illetve az értékelés alapjául szolgál. Ki kell alakítani egy skálát, melyen keresztül való meghatározása kérdőíves kutatáson keresztül értéket tud rendelni az egyes környezeti elemekhez. Ezen keresztül meghatározható lehet a levegő, a víz, azaz az alapvető létfontosságú környezeti elemek értéke, valamint a kényelmi funkciókat biztosító környezeti elemek (pl. fűtőanyagok) értéke is. Az egyes vagyonelemek egységnyi értékét ismerve, fel kell térképezni, hogy mekkora készlettel rendelkezünk ezen elemekből, így a mennyiséggel felszorzott egyedi értékek meghatározásán keresztül meg tudjuk mondani például az egyes környezeti elemek összes vagyoni értékét. V i = k i * m i, ahol V = i vagyoni elem összes értéke, k = i vagyoni elem egységnyi kvótájának ára, m = i vagyoni elem mennyisége. A számvitelben, aminek értéke nem mérhető, de potenciális jövőbeni kötelezettséget jelent azt a kiegészítő mellékletben mutatjuk be. Amennyiben azonban mérhetővé teszünk egy meglévő mindenki által elismerten értéket megtestesítő környezeti vagyon elemet akkor a számvitel által is mérhetővé válik. 7. A környezeti elemek a számvitelben vagyon és jövedelem Újból feltéve a kérdést, kié a környezet? A válasz már korábban is triviális volt, mely szerint mindenkié. A közös vagyon azonban nem jelent senkinek egyéni vagyont, ennek megfelelően senki nem érzi saját vagyonának. Amennyiben az értékeket mérhetővé tesszük, azaz a környezeti elemekhez árakat rendelünk, akkor azzal a kérdéssel szembesülünk, hogy ki mutassa ki ezeket a vagyon elemeket eszközként, illetve mivel szemben, hiszen a mérlegnek két oldala van. Környezeti vagyonelemek értéke? 1. számú ábra: A környezeti vagyonelemek mérlegben való kimutatása
10 Véleményem szerint a válasz elsősorban makrogazdasági szinten értelmezendő. Az egyes országok feladata felleltározni a környezetben meghatározott vagyonelemeket, melyeknek mennyiségi meghatározása lenne a fő feladatuk. A környezeti vagyonelemek értékének meghatározása központilag a világon mindenhol egyforma értékkel jelenne meg. Ezáltal a már korábban meghatározott értékekhez az egyes országokban meghatározásra kerülhetne a környezeti vagyonelemek értéke. A kérdés azonban még mindig az, hogy mivel szemben álljon a mérlegben a vagyon értéke. Véleményem szerint a válasz első ránézésre egyszerű: minden ország rendelkezik saját vagyonnal, mely a saját országában található vagyon értékével megegyezik. Ez a saját tőke. Azonban az egyes országok nemcsak saját vagyonukat használják, illetve nemcsak a saját környezeti vagyonelemeik mellett más országok környezeti vagyonelemeit is csökkentik. (Gondoljunk csak az Ausztrália felett kialakult ózonlyukra, vagy az Afrikában kialakuló egyre nagyobb fokú elsivatagosodásra!) Köztudomású, hogy a nagyobb fejlettséggel rendelkező országok nem a saját környezeti vagyonuk terhére gazdálkodnak, a környezetszennyező tevékenységeiket más országban végzik el. Ez a számvitel nyelvén nem más, mint egy kötelezettség. Azok az országok, akik elszenvedik a saját vagyonukban bekövetkező értékvesztést melyet más országok terhelnek rájuk követelést kell, hogy kimutassanak a szennyező ország felé mérlegükben. Ennek megfelelően, a környezeti vagyonnal (és követeléssel) szemben nem más áll, mint az ország saját vagyona (saját tőkéje), illetve az általa más országok környezeti vagyonelemeiben való csökkenés saját részesedése, azaz egy harmadik fél felé való kötelezettség. Makrogazdasági környezeti vagyonmérleg Környezeti vagyonelemek értéke: - levegő, - víz, - fűtőanyagok, - ásványok Más országok által szennyezett vagyon értékvesztéséből származó követelés Saját vagyon Más országokban általunk szennyezett vagyon értékvesztéséből származó kötelezettség 2. számú ábra: A környezet makrogazdasági mérlege A makrogazdasági mérleg évente akár gyakoribb rendszerességgel is elkészítendő, amely az adott időpontban fennálló vagyoni és finanszírozási összetételt fogja mutatni. A vagyoni elemek mellett azonban elkészíthető a makrogazdasági szintű eredménykimutatás is. A vagyonelemekben bekövetkező akár saját, akár harmadik fél által való értékvesztés a tárgyidőszaki eredménykimutatásban jeleníthető meg. (Ennek
11 megfelelően a saját tőkén belül értelmezhetővé válik az eredménytartalék is, amely az eddig felhasznált, értékvesztett eszközök számszerűsítését jelentené.) Az eredménykimutatásban a bevétel kizárólag a más ország által saját vagyonunkat tárgyévben szennyező országtól származó követelésünk változása jelentené, míg az eredménykimutatás ráfordítás oldalán jelentkező tételek a saját vagyonunk tárgyévi felhasználását, valamint a más országban általunk szennyezett vagyoncsökkenésből származó kötelezettség változása jelentené. Ráfordítások Bevételek Saját környezeti vagyonból származó tárgyévi értékvesztés Más országban okozott környezeti vagyon tárgyévi kötelezettség változása Más ország által saját vagyonunkban okozott tárgyévi követelés változása 3. számú ábra: A környezet makrogazdasági eredménykimutatása Az egyes makrogazdasági mérlegek és eredménykimutatások világgazdasági viszonylatban konszolidálásra kerülnek, hiszen az egymással szemben fennálló követelések és kötelezettségek kiszűrésre kerülnek. Ennek eredményeként létrejön egy olyan mérleg és eredménykimutatás, mely a teljes világ számára értékkel látja el egy adott időpillanatra a környezeti vagyonelemeket, és egy periódus viszonylatában mutatja be a bennük való változást, mely jelenlegi ismereteink szerint biztosan veszteséget, negatív eredményt fog mutatni. 8. Összefoglalás A dolgozatomban a környezeti számvitel elsősorban pénzügyi számviteli kérdéseivel foglalkoztam. A dolgozatom elején röviden bemutattam a makroszinten alkalmazott főbb környezeti szabályozásokat. Megvizsgáltam a környezetpolitikai gazdasági szabályozók hatását a vállalkozások vagyonára és eredményére, kiemelten kezeltem a széndioxidkibocsátási-kereskedelem számviteli szabályainak napjainkban kialakuló, ám sokat vitatott számviteli szabályait. A dolgozatom célja az volt, hogy rávilágítsak arra a tényre, hogy a jelenlegi számviteli rendszerekben a környezet jelentősége nem hangsúlyos. A célom az volt, hogy bemutassam, hogy a számvitelben is megjeleníthető a környezet értéke, azonban a mérési, illetve behatárolási (kinek a vagyoneleme és kötelezettsége) problémák miatt jelenleg ezzel a számvitel nem foglalkozik. Amennyiben a mérhetőség biztosítása megtörténik, akkor a számvitel által is kezelhetővé válik a környezet kimutatása mind vagyoni, mind pedig jövedelem értelemben. A környezet számviteli kezelését
12 elsősorban makrogazdasági szinten látom megvalósíthatónak, azonban úgy vélem, hogy makrogazdasági szinten a fenntartható fejlődés biztosításának érdekében ezt a beszámolási formát érdemes lenne megvalósítani.
13 Szakirodalom 1. Szlávik János: Fenntartható környezet és erőforrás gazdálkodás (KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2005.) 2. Csutora Mária Kerekes Sándor: A környezetbarát vállalatirányítás eszközei (KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2004.) 3. Csutora Mária: A vállalati környezeti költségek számbavétele (2001. Tisztább Termelés Kiskönyvtár 2001/III., BKÁE Környezetgazdaságtan és Technológia Tanszék) 4. A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei: Kerekes Sándor Szlávik János, KJK-Kerszöv, Vállalati Környezet-menedzsment, Budapesti Közgazdaságtudoményi Egyetem, Környezetgazdaságtani és Technológiai tanszék, Samuelson, P.A. W.D. Nordhaus: Közgazdaságtan I.-III., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, Birkin, F.: ENVIRONMENTAL MANAGEMENT ACCOUNTING, Management Accounting: Magazine for Chartered Management Accountants, Feb 1996, Vol. 74 Issue 2, p34 8. IAS versus US GAAP: Dashöfer. Az emissziós jogok elszámolásának szabályai, Rózsa Ildikó, év 9. Tóth Mihály: A széndioxidkvóta kereskedelmének számvitele, Számvitel-Adó- Könyvvizsgálat, 2005/4. szám) 10. Environmental responsibility versus taxation: D. Bazin, J. Ballet, D.Touahri, Ecological Economics, 2004.
Kiegészítő melléklet
Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:
RészletesebbenIAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele
IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.
RészletesebbenIAS 20 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS KÖZZÉTÉTELE
IAS 20 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS KÖZZÉTÉTELE A STANDARD CÉLJA A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.
RészletesebbenNemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor
Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2011
Adószám: 18269253-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 11.Pk.60.634/2011/2. a halmozottan sérült gyermekek gyógyulásáért 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 14 Közhasznúsági jelentés
RészletesebbenSzámviteli alapfogalmak I.
Számviteli alapfogalmak I. 1. A számvitel fogalma: a gazdálkodás (a gazdasági tevékenység) rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. 2. A számvitel területei: a törvény
RészletesebbenKonszolidált pénzügyi beszámoló
Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált
RészletesebbenSzámvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái
Számvitel alapjai Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Kötelezettségek Mérleg szerinti eredmény Nyereségadó Osztalék,
RészletesebbenBKV ELŐRE SPORT CLUB KÖZHASZNÚ SZERVEZET. A BKV Előre SC 2010. évi Közhasznúsági Jelentése
BKV ELŐRE SPORT CLUB KÖZHASZNÚ SZERVEZET 2 2. Vezetői összefoglaló A BKV Előre SC elkészítette az egyesület 2010. évi gazdálkodásáról szóló Közhasznúsági Jelentését, a közhasznú eredmény kimutatást és
RészletesebbenKiegészítő melléklet
Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT
RészletesebbenIFRS 5 nap tematika Ipacs Laura
IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura 1. nap (360 perc) 1. IFRS háttere 1.1. Az IFRS (Nemzetközi számviteli szabványok) általános áttekintése, története, elvei 1.1.1. Számviteli rendszerek a világban milyen
RészletesebbenONLINE IFRS KÉPZÉS Tematika 205 perc
ONLINE IFRS KÉPZÉS Tematika 205 perc Tematika: IFRS 15 (vevők) IAS 37 (céltartalék, függő követelés, kötelezettség) IFRS 1 (áttérés) IFRS 8 (működési szegmensek) IAS 10 (fordulónap utáni események) 00:00:00-00:41:00
RészletesebbenNEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS 8 SZÁMVITELI POLITIKA, A SZÁMVITELI BECSLÉSEK VÁLTOZÁSAI ÉS HIBÁK
NEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS 8 SZÁMVITELI POLITIKA, A SZÁMVITELI BECSLÉSEK VÁLTOZÁSAI ÉS HIBÁK Füredi-Fülöp Judit A STANDARD HATÓKÖRE A standardot alkalmazni kell: a számviteli politika
RészletesebbenA konszolidált éves beszámoló elemzése
A konszolidált éves beszámoló elemzése A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készült el. 2005. évtől kezdődően, Magyarország uniós csatlakozásával a
RészletesebbenKiegészítő melléklet 2011
Adószám: 14603204-1-43 Cégbíróság: Főv. Bíróság mint Cégbíróság Cégjegyzék szám: 01-09-911437 IFUA Nonprofit Partner Közhasznú Nonprofit Kft. 1119 Budapest, Fehérvári út 79. 2011 Fordulónap: 2011. december
RészletesebbenEgyszerűsített éves beszámoló mérlege "A" változat
Adószám: Cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Likvid Trade 2010 Korlátolt Felelősségű Társaság 1156 Budapest, Szilas park 2. fszt. 2. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege "A" változat A mérleg
RészletesebbenSzámvitel alapjai. IX. ELŐADÁS Az eredmény megállapítása, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái
Számvitel alapjai IX. ELŐADÁS Az eredmény megállapítása, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Adózott eredmény Kötelezettségek Társasági
RészletesebbenCégjegyzék száma: A társaság adószáma: Dátum (készítés ideje): február 23.
2016. Évi beszámoló Ügyfél neve: Ügyfél címe, telefonszáma: 9024. Győr, Szérűskert u.36. Statisztikai számjele: 2 3 1 7 5 7 6 9 0 3 2 2 5 7 2 0 8 Cégjegyzék száma: 0 8-0 9-0 2 1 4 0 6 A társaság adószáma:
RészletesebbenHajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011.
Adószám: 18715792-1-13 Bíróság: Budapest Környéki Törvényszék Bírósági végzés: 4.13.PK.60.034/2007/4 Statisztikai számjel: Fordulónap: december 31. Beszámolási időszak: január 01- december 31. Gödöllő,
RészletesebbenTARTALOM. 2.1 Aktiválási és passziválási kritériumok A mérlegértékek alapjául szolgáló értékek Az eszközök bekerülési értéke 15
1. FEJEZET / BEVEZETÉS 11 2. FEJEZET / ÁLLOMÁNYBAVÉTELI ÉRTÉKEK 13 2.1 Aktiválási és passziválási kritériumok 13 2.2 A mérlegértékek alapjául szolgáló értékek 15 2.2.1 Az eszközök bekerülési értéke 15
RészletesebbenA környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban
RészletesebbenCash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma
Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített
RészletesebbenEzen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely eltérés esetén az eredeti angol nyelvu jelentés az irányadó.
US GAAP szerinti konszolidált éves beszámolója 2003. és 2002. december 31-én végzodo évekre független könyvvizsgálói jelentéssel együtt Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2011
Adószám: 19011211-2-13 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 378 Magyar Pulmonológiai Alapítvány 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály út 70 2011 Fordulónap: 2011. december 31. Beszámolási időszak:
Részletesebben2012. december 31. adatok E Ft-ban Előző év Tárgyév módosí tásai a b c d e. A tétel megnevezése
Statisztikai jel 1/6. oldal A MÉRLEG Eszközök (aktívák) év l A. Befektetett eszközök 208981 0 216469 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 4678 0 3580 3 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 4 Kísérleti fejlesztés aktivált
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2011
Adószám: 18642304-1-12 Bejegyző szerv: Nógrád Megyei Bíróság, Regisztrációs szám: 615 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1 2011 Fordulónap: 2011. december 31. Beszámolási időszak: 2011. január 01. - 2011. december
RészletesebbenMagyar Kékkereszt Egyesület 1151 Budapest, Alag u évi Közhasznúsági jelentése
Magyar Kékkereszt Egyesület 1151 Budapest, Alag u. 3. 2011. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2012. május 21. elnök A Magyar Kékkereszt Egyesület Közhasznúsági jelentése a 2011as esztendőről 1. SZÁMVITELI
RészletesebbenIFRS Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok
PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 Nappali tagozat SZÁMVITEL MESTERSZAK IFRS Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Tantárgyi útmutató
RészletesebbenHulladékgazdálkodók Országos Szövetsége 1088 BUDAPEST Vas utca 12. II/2.
Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége 1088 BUDAPEST Vas utca 12. II/2. KIEGÉSZITÕ MELLÉKLET 2016. 01. 01. - 2016. 12. 31. I. Általános kiegészítések II. Mérlegtételekhez kapcsolódó kiegészítések III.
RészletesebbenTEVÉKENYSÉGET LEZÁRÓ ÉVES BESZÁMOLÓ
ZALA TAKARÉKSZÖVETKEZET 8900 ZALAEGERSZEG, DÍSZ TÉR 7. Cg.: 20-02-050052 TEVÉKENYSÉGET LEZÁRÓ ÉVES BESZÁMOLÓ 2017. MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS KSH: 10081970-6419-122-20 Cg.: 20-02-050052 Zala Takarékszövetkezet
RészletesebbenKörnyezetvédelmi adók a gyakorlatban. A környezetszennyezés-szabályozási mátrix
A környezetszennyezés-szabályozási mátrix A szennyezés árának meghatározója állam piac Közvetlen szabályozó eszközök /command and control/ (pl. szabvány) Szennyezési jogok piaca (pl. buborék politika)
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI EGYESÜLET évi számviteli beszámoló
KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI EGYESÜLET 2006. évi számviteli beszámoló Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület Budapest, 1063 Munkácsy M. u. 16 KSH szám: 18154630911244101 Kettős könyvvitelt
RészletesebbenHitelintézetek beszámolási kötelezettsége
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R Ü Z L E T I I N F O R M Á C I Ó G A Z D Á L KO D Á S I É S M Ó D S Z E R TA N I I N T É Z E T S Z Á M V I T E L I N T É Z E T I TA N S Z É K Hitelintézetek beszámolási
RészletesebbenMAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.
MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok
RészletesebbenKULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT.
KULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT. 2017. FÉLÉVES JELENTÉS Jóváhagyta a Kulcs-Soft Számítástechnika Nyrt. igazgatósága 2017. augusztus 24-én Vezetőségi jelentés 2017. 1. félév működésének főbb jellemzői:
Részletesebben2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A
RészletesebbenNapsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013.
Bírósági bejegyzés: PK.60.144/2003/4. Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány Kiegészítő melléklet A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához 2013. év Kistelek, 2014.március
RészletesebbenPélda az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására
Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).
Részletesebben1. oldal, összesen: 5
ESZKÖZÖK (aktívák) 1 1. PÉNZESZKÖZÖK 473 635 318 759 2 2. ÁLLAMPAPÍROK 1 985 891 1 884 555 3 a) Forgatási célú 101 336 599 251 4 b) Befektetési célú 1 884 555 1 285 304 5 2/A ÁLLAMPAPÍROK ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZETE
RészletesebbenMÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet
MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856
RészletesebbenMagyar Ipari Karbantartók Szervezete. Társadalmi szervezetek egyszerűsített éves beszámolója
18291740-8230-529-06 Statisztikai számjel Magyar Ipari Karbantartók Szervezete 6723 Szeged, József Attila sgt. 130 Társadalmi szervezetek egyszerűsített éves beszámolója 2013 Keltezés: 2014. március 14.
Részletesebben2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete
Alapítvány a cukorbetegekért 8200. Veszprém Ádám Iván u. 1. 2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Veszprém, 2013. április 26. Reichardt Béláné alapítvány képviselője I.
RészletesebbenHungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31.
1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév 01.
RészletesebbenBME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em
Dr. Szlávik János Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em. www.kornygazd.bme.hu 2008. Ember alkotta tõke A tõke típusai Humántõke (emberi tudás, tapasztalat) Társadalmi, szervezeti
RészletesebbenA SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÁLLAMHÁZTARTÁSI VONATKOZÁSAI. Kézdi Árpád
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÁLLAMHÁZTARTÁSI VONATKOZÁSAI Kézdi Árpád Államháztartási Szabályozási Főosztály Államháztartási Számviteli Osztály Nemzetgazdasági Minisztérium Számviteli törvény 5. Az államháztartás
RészletesebbenEgyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban
2 4 7 3 4 1 9 0 4 7 5 9 1 1 3 1 0 Statisztikai számjel 1 0-0 9-0 3 4 2 7 4 3 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. 12. 31. (év, hó, nap ) Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA
Részletesebben3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI
3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3.1 A vállalkozás eszközei és szerepük a gazdálkodásban A vállalkozás tevékenysége ellátásához felhasznált eszközeit a számviteli törvény a következő csoportokba rendezi:
RészletesebbenKiegészítő melléklet 2017.
Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 14852408-1-42 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-09-923001 Borsika Gyermekközpont Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság 1106 Budapest, Borsika utca 21
RészletesebbenTisztelt Részvényesek!
Tisztelt Részvényesek! A Pannon Váltó Nyrt. Igazgatósága az alábbiakban teszi közzé a 2015. április 30-n 13.00 órakor tartandó közgyűléséhez kapcsolódó tájékoztató anyagokat és határozati javaslatokat:
RészletesebbenKiegészítő melléklet. Forcont Kft
Adószám: 12167191-2-13 Közösségi adószám: HU12167191 Cégbíróság: Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 13-09-149998 Kiegészítő melléklet Forcont Kft. 2015. Fordulónap: 2015. december
RészletesebbenEgyszerűsített éves beszámoló
TÁRSADALMI SZERVEZET MEGNEVEZÉSE: MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG TÁRSADALMI SZERVEZET CÍME: 1124 BUDAPEST, KOROMPAI U. 17. Statisztikai számjel: 19815857911252301 Egyszerűsített éves beszámoló 2015.12.31
RészletesebbenSzámvitel szabályozása
Számvitel szabályozása 1. A számvitel szabályozása Magyarországon (Törvények és Kormány rendeletek) előzmények és a jelen a szabályozás váltás (a számviteli tv.) indoka, céljai, jelentősége a tv. hatálya
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2007.
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. JÚNIUS Adószám: 19011211-2-13 Bejegyzõ szerv: Fõvárosi Bíróság Regisztrációs szám: 378 Magyar Pulmonológiai Alapítvány 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály út 70. Közhasznúsági
RészletesebbenÉves beszámoló összeállítása és elemzése
Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése VI. előadás Cash-flow kimutatás Számviteli törvény 88. (6)
RészletesebbenA számviteli politika meghatározó elemei (nem teljes körűen), illetve alkalmazott fontosabb értékelési eljárások az alábbiak:
HORTENZIA Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány 3170. Szécsény Somogyi B. út 8. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2012. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz I. ÁLTALÁNOS RÉSZ: Az Hortenzia Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány
RészletesebbenEgyszerűsített éves beszámoló mérlege "A" változat
Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 12067778-2-43 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-09-462002 Kun Hulladék Korlátolt Felelősségű Társaság 1211 Budapest, Szállító utca 6 Egyszerűsített éves beszámoló
RészletesebbenKözlemény a CIB Bank Zrt évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról
Közlemény a CIB Bank Zrt. 2005. évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról A CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14., cégjegyzék szám: 01-10-041004,
RészletesebbenKiegészítő melléklet 2014.
Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 14852408-1-42 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-09-923001 Borsika Gyermekközpont Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság 1106 Budapest, Borsika utca 21
RészletesebbenKiegészítő melléklet
Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23998814-2-15 SZ.SZ.B.M. CÉGBÍRÓSÁG 15-09-079577 RID FULL KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG 4531 Nyírpazony, VASVÁRI PÁL út 16. 2013 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2013.
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg
RészletesebbenÉves beszámoló mérlege - "A"
Cégbíróság: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Global NRG Kereskedelmi és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1122 Budapest, Maros u. 12. Éves beszámoló mérlege - "A" A mérleg fordulónapja: 2005.
RészletesebbenCOMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2017. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2018. május 02. A társaság bemutatása
RészletesebbenA szennyezési lánc 2009. 04. 06. 1
A szennyezési lánc Társadalmi-gazdasági tevékenység Emissziók Immissziók Hatások Mikro és makro szerkezet Transzmisszió Hatások Értékelés Gyógyító Hatás orientált Forrás orientált Szerkezet váltó (megelőző)
Részletesebbenstatisztikai számjel cégjegyzék szám. Szegedi Sport és Fürdők Kft Szeged, Temesvári krt. 33.
statisztikai számjel cégjegyzék szám Szegedi Sport és Fürdők Kft. 2011. december 31. BESZÁMOLÓ Keltezés: Szeged, 2012.június 08. vállalkozás vezetője (képviselője) PH. MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)
RészletesebbenSZÁMVITEL MSC 2015/2016
SZÁMVITEL MSC 2015/2016 SZIGORLATI TÉTELEK 2 9. Mit nevezünk a számviteli törvény szerint sajátos számviteli helyzetnek? a) Mutassa be az átalakulás folyamatát, b) Mutassa be az átalakulás során készítendő
RészletesebbenAmerikaiak a Magyarokért Alapítvány. 2011. évi Közhasznúsági jelentés
Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány 2011. évi Közhasznúsági jelentés Címe: 1065 Budapest, Bajcsy Zsilinszky u. 9. Bírósági végzés száma: 61194 Statisztikai száma: 18023099-9499-569-01 Közhasznúság fokozata:
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz
Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Cégjegyzékszám: 1209006301 Óváros tér 15. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30i fordulónapra elkészített,
RészletesebbenKiegészítő melléklet
Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 12246632-2-42 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-09-568583 1163 Budapest, GORDONKA utca 7. 2012 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2012. december 31. 2012. január 01.
RészletesebbenA mérleg, a kettős könyvvitel 5 óra
9. Számvitel tantárgy 93 óra 9.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanuló elsajátítsa a számviteli alapismereteket, megismerje és megtanulja az egyes mérlegcsoportokhoz
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2013.
Adószám: 18125861-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 14.Pk.61.013/2006 1053 Budapest, Ferenczy István utca 28. 5. 4. 2013. Fordulónap: 2013. december 31. Beszámolási időszak: 2013.
RészletesebbenKiegészitő melléklet 2011.
Adószám: 18195376-2-42 Cégbíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cégjegyzék szám: 12.760 'Állat és Ember' Állat és Természetvédő, Kulturális és Szabadidő Egyesület 1151 Budapest, Pisztráng u. 3. Kiegészitő
RészletesebbenHelgertné Dr. Szabó Ilona Kurcsinka Tamásné PÉNZÜGYI SZÁMVITEL. (Mérlegtételek)
Helgertné Dr. Szabó Ilona Kurcsinka Tamásné PÉNZÜGYI SZÁMVITEL (Mérlegtételek) Budapest, 2008 Szerzők: Helgertné Dr. Szabó Ilona (1-3. fejezetek) Kurcsinka Tamásné (4-7. fejezetek) Lektorálta: Dr. Lukács
Részletesebben2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén
2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen
RészletesebbenÉves beszámoló. Csepeli Hőszolgáltató Kft Budapest, Kalotaszeg utca Statisztikai számjel Cégjegyzék száma
Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2011 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- tásai 1 A. Befektetett eszközök 288 472 6 289 281 544 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 3 787 0 2 526 3 Alapítás-átszervezés aktivált
RészletesebbenSZÓBELI SZIGORLATI TÉTELEK SZÁMVITEL TANTÁRGYBÓL 2005/2006. tanév
SZÓBELI SZIGORLATI TÉTELEK SZÁMVITEL TANTÁRGYBÓL 2005/2006. tanév A) ÁLTALÁNOS TÉTELEK 1. A számviteli információs rendszer fogalma, felépítése. A pénzügyi és a vezetői számvitel értelmezése. A számvitel
RészletesebbenA konszolidáció. A vállalat csoport jellemzõi. Konszernek a számvitelben. Jogi függetlenség csorbulása. Anyavállalat. A konszolidációs kör 2008.09.14.
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék A vállalat csoport jellemzõi A vállalkozások kettõs értelemben önállóak A konszolidáció Jogilag
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a évi. egyszerűsített éves beszámolóhoz
1 Kumánia Gyógyfürdő Kft. Cégjegyzék száma: 16-09-013675 5310. Kisújszállás Statisztikai számjele: 23580259-9329-113-16 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2011. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz 2 I. ÁLTALÁNOS
Részletesebben15EB-01. Cégadatok (A) Cégjegyzékszáma: Székhelye:
15EB-01 Cégadatok (A) Cég neve: KOPINT-DATORG KFT Cégjegyzékszáma: 01-09-168162 Székhelye: 1081 BUDAPEST CSOKONAI utca 3. Adószáma: 10777488-2-42 KSH jelzőszáma: 10777488-6209-113-01 (B) Beszámoló aláírására
RészletesebbenA cash flow kimutatás fogalmát a következők szerint definiálhatjuk (IAS 7 Cash-flow kimutatások alapján):
A cash flow kimutatás fogalmát a következők szerint definiálhatjuk (IAS 7 Cash-flow kimutatások alapján): A cash flow pénzeszközök be- és kiáramlását jelenti, ahol pénzeszközök alatt a pénztári készpénzállományt
Részletesebbenközötti időszakról szóló ÉVES BESZÁMOLÓ
22700368-3523-113-01 A vállalkozás megnevezése: A vállalkozás címe, telefonszáma: 1031 Budapest, Nánási út 5-7. B-325. 2016.01.01-2016.12.31 közötti időszakról szóló ÉVES BESZÁMOLÓ Kelt: Budapest, 2017.04.25
RészletesebbenKörnye-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)
ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel
RészletesebbenPANNON-VÁLTÓ Rt. 1998. éves gyorsjelentés. Mérleg adatok 1997. dec. 31.( E Ft) 1998. dec. 31.( E Ft)
PANNON-VÁLTÓ Rt. 1998. éves gyorsjelentés Mérleg adatok 1997. dec. 31.( E 1998. dec. 31.( E A. Befektetett eszközök 777.056 606.959-22 % I. Immateriális javak 1.596 887-44 % II. Tárgyi eszközök 9.455 9.967
Részletesebben15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) BROKERGOLD MAGYARORSZÁG KFT. Cégjegyzékszáma:
Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 02 Cégjegyzékszáma: 05 09 018640 Székhelye: BROKERGOLD
RészletesebbenIGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT
2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E
Részletesebben2009. évi Közhasznúsági jelentése
MÁKVIRÁG VIRÁGAI Gyermekellátási és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Székesfehérvár, Nefelejcs u. 79-1. 8000 2009. évi Közhasznúsági jelentése Székesfehérvár, 2010. május 22.. Pintérné
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2011
Adószám: 19636261-1-43 Bejegyző szerv: Regisztrációs szám: 963989 TOVÁBB ÉLNI EGYESÜLET 1125 Budapest, Sárospatak utca 30 D Közhasznúsági jelentés 2011 Fordulónap: 2011. december 31. Beszámolási időszak:
RészletesebbenMOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE
MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE SZÁMVITELI POLITIKA Érvényes: 2011. január 02. Aktualizálva: 2012. január 02. Készítette: Újhelyiné Bukta Mónika Jóváhagyta: Bukta László elnök A számviteli politika
RészletesebbenElemzés, értékelés 2017.
Adószám: 18256127-2-43 Törvényszék: 01 Fővárosi Törvényszék Bejegyző határozat száma: 16 PK.60914/2001/1 Nyilvántartási szám: 01/01/86227 1212 Budapest, Zsolnai utca 28 2017. Fordulónap: 2017. december
Részletesebbenwww.szamviteltanar.hu
ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS
Részletesebben1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva
Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2013 Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- év tásai 1 A. Befektetett eszközök 268 396 255 285 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1
RészletesebbenKiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz
Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)
RészletesebbenI/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások
I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A Bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2013.
Adószám: 18128204-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12.Pk.60.535/2007 1053 Budapest, Ferenczy István utca 28. 5. 4. 2013. Fordulónap: 2013. december 31. Beszámolási időszak: 2013.
RészletesebbenMérleg- és eredménykimutatás adatok - E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt Éves beszámoló Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat
Mérleg- és eredménykimutatás adatok - E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt Éves beszámoló Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat A beszámolóban szereplő cégnév: E.R.Ö.V. Víziközmû Zrt Beszámolási
RészletesebbenEREDMÉNYKIMUTATÁS I. (függőleges tagolás)
EREDMÉNYKIMUTATÁS I. (függőleges tagolás) A tétel megnevezése Az előző év év(ek) Tárgyév a b d 01. 1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 2 960 398 3 526 440 02. a) rögzített kamatozású hitelviszonyt
Részletesebben