EGÉSZSÉGES VÁROSOK ATHÉNI NYILATKOZATA JÚLIUS 23. ATHÉNI NYILATKOZAT EGÉSZSÉGES VÁROSOK 1998 június 23.
|
|
- Balázs Gulyás
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EGÉSZSÉGES VÁROSOK ATHÉNI NYILATKOZATA JÚLIUS június 23-án Európa városainak polgármesterei és vezető politikusai Athénban találkoztak az Egészséges Városok Nemzetközi Konferenciáján, ahol megünnepelték az Európai Egészséges Városok mozgalom kezdetének tíz éves évfordulóját, megkezdték a WHO Egészséges Városok projekt III. szakaszát ( ) és elfogadták a jelen Nyilatkozatot. Ez a politikai Nyilatkozat világos és erős elkötelezettséget fejez ki az európai városok részéről az egészség és a fenntartható fejlődés mellett. A Nyilatkozat kiemeli azokat a prioritásokat és kihívásokat amelyekkel a városokban foglalkozni kell, és útmutatást ad arra nézve, hogy a nemzeti kormányok és a WHO hogyan támogathatják a helyi, városi szinten kezdeményezett és az ''egészséget mindenkinek' jelszó alapján végzett tevékenységet. Alulírottak tanúsítják a Nyilatkozat elfogadását és aláírását. Athén, 1998 június 23. Dimitrios Avramopoulos Jo E. asvall Athén polgármestere A WHO Európai regionális igazgatója ATHÉNI NYILATKOZAT EGÉSZSÉGES VÁROSOK 1998 június 23. Preambulum Az Egészséges Városok Konferenciája, amely az európai Egészséges Városok mozgalom egy évtizedét ünnepli, megerősíti ez európai városok önkormányzatát képviselő résztvevők elkötelezettségét amellett, hogy tovább folytatják az egészséget mindenkinek és a fenntartható fejlődés megvalósításáért kezdett tevékenységüket a 21. században is. A városi önkormányzatok szerepe rendkívül fontos akkor, amikor az 'Egészséget mindenkinek' alapelv értelmében az európai városok lakóinak jobb egészségi állapotáért kitűzött célok megvalósításáról van szó. Mint polgármesterek, vagy városunk vezető politikai képviselői, a Világ Egészségügyi Szervezetének képviselőivel együttesen az Athéni konferencia alkalmából megnyitjuk a Harmadik Szakaszt, ami polgárainkat átvezeti az új évezredbe. Hisszük, hogy a helyi szinten szervezett tevékenység lényeges eleme minden országos, vagy regionális egészség-stratégiának, illetve programnak. Az egészség érdekében kialakítandó szektorközi partnerkapcsolatok sokkal könnyebben jönnek létre ezen a szinten. Ugyanakkor könnyebben megvalósítható a közösség részvétele, mozgósítása is. Városaink komoly lehetőséget képviselnek arra, hogy hozzájáruljanak az egészség és az életminőség javításához az európai régióban. A nők, gyerekek és férfiak, ha állampolgárként
2 összefognak, olyan dinamikus erőt alkotnak, amely az innováció és a változások szempontjából nélkülözhetetlen. Hisszük azt is, hogy nekünk, a városi önkormányzat vezetőinek vezető szerepet kell vállalnunk a fenntartható egészség és fejlesztés politikájának megvalósításában, egyesítve demokratikus mandátumunkból fakadó politikai hatalmunkat és egyéni szakmai képességeinket. Fogadjuk, hogy továbbra is elkötelezettek maradunk a regionális és nemzetközi 'Egészséget Mindenkinek' irányelv, a Riói csúcstalálkozó (Napirend 21), A Népesség és Fejlődés Nemzetközi Konferencia, valamint a Pekingi csúcstalálkozó ajánlásainak megvalósítása mellett. Garantáltan részt veszünk helyi akciókkal olyan kezdeményezésekben, mint például az ENSZ Idősek Éve. Az egészség és fenntartható fejlődés alapelvei Mi, polgármesterek, és politikai vezetők fogadjuk, hogy az igazságosság, fenntarthatóság, szektorok között együttműködés és szolidaritás alapelveinek szellemében elősegítjük állampolgáraink, nők, gyerekek és férfiak egészségének javítását. 1. Igazságosság Az egészség területén városokban és városok között található hatalmas egyenlőtlenségek a nemek, etnikai csoportok között nemcsak sértik az emberi méltóságot hanem veszélyeztetik a társadalom stabilitását, és fékezik a gazdasági teljesítményt is. Politikailag elkötelezzük magunkat arra, hogy csökkentjük az egyenlőtlenséget a városokon belül és a városok között, az egészséget mindenki számára elérhetővé tesszük és lényegesen javítjuk a veszélyeztetett lakosság egészségét. 2. Fenntarthatóság A sűrűn lakott városok és vonzáskörzetük kiemelt fontosságú területek, ahol a környezeti, gazdasági, szociális és egészségi célkitűzésekkel kapcsolatos irányelveket együttesen kell megvalósítani. Mivel elköteleztük magunkat az európai 'Egészséget Mindenkinek' mozgalom, valamint az Európai városok Chartája a Fenntartható Fejlődésért ( az Aalborg-i Charta) mellett, feltétlenül támogatjuk az egészség és fenntartható fejlődés alapelveinek megvalósítását. Ezek a politikai keretek kölcsönösen megerősítik egymást, közelebb hozzák egymáshoz az egészséggel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célokat. A fenntartható fejlődés összekapcsolja az oktatás, infrastrukturális fejlesztés (beleértve a közlekedést és közérdekű fejlesztéseket) irányelveit, támogatja a vállalkozásokat, munkahelyet teremt (a férfiak és nők egyenjogúsága alapján) növeli a jólétet és óvja a környezetet. Helyi szinten de globális megalapozottsággal fenntartjuk a különböző populációkat, olyan ökológiai szemlélettel a környezet igényeire érzékenyen valósítjuk meg a fejlődést, segítve a gyengéket, elősegítve a nemek és fajok egyenrangúságát, javítva a városlakók életminőségét. 3. A különböző szektorok együttműködése Az egészség megőrzésére tett erőfeszítések akkor a leghatékonyabbak, ha a különböző szektorok szervezetei együtt tudnak működni és tanulnak is egymástól. Az egészség mindenki ügye. Garantáljuk politikai támogatásunkat minden olyan tevékenységhez, amely felszabadítja az egészség érdekében tevékenykedők és érintettek energiáit, hogy a férfiak, nők, gyerekek és kisebbségi csoportok sajátos igényeit is ki lehessen elégíteni. Vállaljuk, hogy az önkormányzati programokban maximálni törekszünk az egészség területén megjelenő többletértéket, ennek érdekében rendszeresen kiértékeljük tevékenységünk egészségre gyakorolt hatását. A helyi önkormányzat minden részlege fontos szerepet játszhat az egészséggel kapcsolatos program és a fenntartható fejlődés megvalósításában. 4. Szolidaritás Az egyenlőtlenségek csökkentéséhez, az európai összetartozás erősítéséhez, és a világ többi részével kialakított kapcsolatok fejlesztéséhez erősebb kollektív erőfeszítésre van szükség. Az
3 ''Egészséget mindenkinek' világméretű igény, és mindannyian készek vagyunk megtenni minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy az Egészséges Város mozgalom valóban globális legyen, és hozzájáruljon a világ békéjéhez. Politikai kötelezettséget vállalunk a városok és régiók nemzetközi szolidaritása mellett, hogy kölcsönösen támogatjuk egymást, megosztjuk forrásainkat, tudásunkat információinkat és tapasztalatainkat. Városi vezetők az egészségért és a fenntartható fejlődésért A WHO Egészséges Városok projekt harmadik szakasza kiváló alkalom arra, hogy tanuljunk az elmúlt tíz év tapasztalataiból, melyeket a városi tervezés és akciók során szereztünk. Ma már sokkal jobban értjük, hogy a városi környezetben hogyan határozzák meg a szociális és gazdasági feltételek az egészséget, illetve, hogy milyen különbségek vannak a nemi, életkori és etnikai hovatartozás szerint. Tudjuk, hogy az egészség sohasem lehet egy politikai párt, vagy szakma kizárólagos ügye. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az egészség az alapvető értékek és városunk legfontosabb terveiben fontos helyet kell, hogy kapjon. Ezen felismerések segítségével olyan helyi stratégiákat fogunk megvalósítani, amelyek biztosítják az egészséget és a fenntartható fejlődést a 21. században is. Megteremtjük a változás előfeltételeit, és városunk nevében vállaljuk, hogy az egészség érdekében kívánatos módon cselekszünk, a partnerkapcsolatok és infrastruktúra segítségével változásokat kezdeményezünk, integrált tervezéssel, hálózatok építésével járulunk hozzá az egészség megőrzéséhez és a fenntartható fejlődéshez. A városok határain túl, a falusi területeken, falvakban, megyékben, régiókban is terjesszük az 'Egészséget Mindenkinek' filozófiáját. 1. Vezetés és aktivizálás Ígérjük, hogy az igazságosságot, egészséget és fenntartható fejlődést központi értékként kezeljük városunk jövőképének kidolgozásakor. Politikai elkötelezettségünk és vezető helyzetünk a garancia arra, hogy összekapcsoljuk és megvalósítjuk az Egészséget Mindenkinek és a helyi Napirend 21 (Agenda 21) programokhoz kapcsolódó stratégiákat, különös figyelmet fordítva a nők és kisebbségi csoportok nagyobb szerepet kapjanak a vezetéésben. Mozgósítjuk a lakosságot és a forrásainkat az Egészséges Város céljainak megvalósítására, és széles körben bevonjuk a helyi közösségeket. 2. A változtatáshoz szükséges partnerkapcsolatok és infrastruktúra Támogatjuk az egész várost átfogó stratégiai szövetségek létrehozását az egészség és fenntartható fejlődés érdekében, bevonva az állami, önkéntes és magán szektorokat egyaránt. Egy ilyen együttműködésben szükség van más intézmények bevonására is, például az egyetemekre. Megfelelő háttér struktúrákat alakítunk ki, amellyel koordinálni és segíteni lehet az Egészséges Város projekt céljainak megvalósításáért folyó munkát. A helyi népegészségügyi infrastruktúra megfelelő szintű fenntartása révén biztosítani kell azt, hogy az egészséggel kapcsolatos ismeretek hozzáférhetők legyenek. 3. Integrált tervezés az egészség és fenntartható fejlődés érdekében A témákhoz kapcsolódó szakismeretek felhasználásával olyan városi egészségfejlesztési irányelveket, stratégiákat és terveket fogunk kidolgozni, amelyek fő célkitűzése az egészség szociális, környezeti és gazdasági szempontból meghatározó tényezőinek javítása, a rész célok kitűzése, és ütemterv felállítása az egészségi állapot javítására, amellett, hogy elismerjük a város életében található különböző szektoroknak, és a változás minden tevékeny részesének a sajátos közreműködését. Kiemelten foglalkozunk a következő témákkal: - a gyermekek és fiatalok, a nők, az etnikai kisebbségi csoportok és idős emberek egészséggel kapcsolatos szükségletei; - a szegénység és az egészség közötti kapcsolat; - a veszélyeztetett lakossági csoportok szükségletei;
4 - a dohányzásból, a kábítószer és alkohol fogyasztásból, a környezetszennyezésből és erőszakból fakadó veszélyek; valamint - más, a várostervezéssel, ökológiai menedzsmenttel, szociális támogatással kapcsolatos problémák. 4. Hálózatok Különösen elkötelezzük magunkat a WHO Egészséges Városok projekt III. szakasza mellett, vagy mint a projekt résztvevője, vagy mint az országos hálózat tagja. Helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten is aktív tagként igyekszünk hozzájárulni a stratégiai szövetségeknek az "Egészséget Mindenkinek" és a "Fenntartható Fejlődés a 21. században is" mozgalom keretében végzett munkájához. Együttműködünk a városok problémáinak megoldásán fáradozó nemzetközi szervezetekkel. Aktívan támogatjuk az Európai Városok Kampány-t, és más fontos hálózatok, illetve egyesületekkel együttműködve további lehetőségeket teremtünk az Egészséges Városok projekt céljainak előmozdítására, az Egészséget Mindenkinek és a fenntartható fejlődés megvalósítására. 5. Megfigyelés és értékelés Az Egészséges Városok filozófiájának elfogadása nyomán megszervezett tevékenységek hatását rendszeresen figyelemmel kísérjük annak érdekében, hogy maguk a folyamatos és az eredmények is a célok tükrében kerüljenek kiértékelésre. Az Egészséges Városok projekt fontos szerepet játszott az egészség meghatározó tényezőinek feltárásában, és további jelentős szerepe lesz abban, hogy az egészség területén tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentésének hatásos módszereit közreadjuk és népszerűsítsük, valamint abban, hogy mindenki számára javítsuk az élet minőségét. Más szereplők tevékenysége A városok nem tudnak elszigetelten tevékenykedni. Az Európai Régióban, a tagállamok nemzeti és regionális kormányzatai kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Befolyásuk van a modernizáció ütemére és fenntarthatóságára, az iparosításra, valamint a városi fejlődés modelljeire. Ugyancsak ők határozzák meg az egészség törvényhozási és pénzügyi kereteit. Mindezek alapján felhívást intézünk az Európai Régió nemzeti kormányaihoz, arra kérve őket, hogy: (a) ismerjék fel a nemzeti egyészség politika helyi dimenzióinak fontosságát, valamint azt, hogy a városok jelentős mértékben hozzájárulhatnak az Egészséget Mindenkinek és a Napirend 21 programokhoz kapcsolódó országos stratégia megvalósításához; (b) az egészség országos stratégiájának kidolgozásakor az egészség helyi feltételeinek elemzésében és kezelésében használják fel a városok tapasztalatait és tanulságait, a szektor-közi szemléletet alkalmazásával; (c) vizsgálják meg, hogy hogyan lehetne további forrásokat mozgósítani, ezzel is segítve az Egészséget Mindenkinek és a fenntartható fejlődés elveinek megvalósítását (d) koordináló és kapacitás teremtő szerepvállalással támogassák az egészséges városok nemzeti hálózatát; (e) ösztönözze a helyi önkormányzatok képviselőit arra, hogy vegyenek részt a WHO vezető szerveinek összejövetelein és más fontos nemzetközi fórumokon, melyeket tagállamok részvételével szerveznek. Örömmel értesültünk arról, hogy a WHO létrehozta a Városi Egészség Európai Központját, és a következő kéréseket intézzük a WHO Európai Regionális Irodájához: (a) vállaljon vezető szerepet és nyújtsanak stratégiai támogatást az Egészséges Városok projekt III.
5 szakaszához ( ) kapcsolódó munkákban (b) az európai régió Egészséges Városok mozgalmának tagállamaiban járuljon hozzá a kapacitás bővítéshez, és a hálózatok fejlesztéséhez, különösen ott, ahol még új a mozgalom, mint például a Független Államok Országaiban, és a Balkán régió országaiban; (c) nyújtson szakmai segítséget és útmutatást a jobban integrált városi egészségterv kidolgozásához, az értékeléshez és figyeléshez; (d) segítse elő és ösztönözze a helyi akciók elemeinek fejlesztését a WHO minden szakmai területén, és (e) segítse elő a szektorok és helyszínek kölcsönös együttműködését, valamint a helyi és nemzeti kormányzatok tapasztalatainak, szakismereteinek összehangolását. Meggyőződésünk, hogy a helyi, regionális és nemzeti kormányzatok valamint a WHO közös erőfeszítése olyan változásokat képes előidézni, amelyek jelentősen javítják a városlakók egészségét és jólétét. A WHO EURÓPAI REGIONÁLIS IGAZGATÓJÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Az itt aláírt Nyilatkozat jelentős lépés abba az irányba, hogy erősítsük elkötelezettségünket az Egészséget Mindenkinek stratégiájának megvalósítása mellett a 21. században, helyi, városi szinten az egész európai régióban, kihangsúlyozva ugyanakkor az Egészsége Városok mozgalmának világméretű jelentőségét. Ezennel ünnepélyesen fogadom, hogy a WHO Európai Regionális Irodája teljes erővel támogatni fogja a projektben résztvevő városokat, az egészséges városok hálózatait és együtt működik velük annak érdekében, hogy a WHO Egészséges Városok projekt 3. szakaszát megvalósíthassák. Azt is vállalom, hogy ezt a Nyilatkozatot a WHO Európai Regionális Szervezetén belül mindenhová eljuttatom, és a Főigazgató figyelmébe ajánlom. Jo E. Asvall a WHO európai regionális igazgatója 1998 június 23.
A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGES VÁROSOK ZÁGRÁBI NYILATKOZATA. Egészség és egészségi egyenlőség minden szakpolitikában
AZ EGÉSZSÉGES VÁROSOK ZÁGRÁBI NYILATKOZATA Egészség és egészségi egyenlőség minden szakpolitikában Jelen nyilatkozat európai városok politikai vezetőinek tiszta és erős elkötelezettségét fejezi ki, az
RészletesebbenSEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban
SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági
RészletesebbenFeladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár
Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő
RészletesebbenEURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenURBACT VÁROSTALÁLKOZÓ
URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ MAGYAR VÁROSHÁLÓZATI KAPCSOLAT KIALAKÍTÁSA AZ EU VÁROSI AGENDÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS ÉRDEKÉBEN MAJORNÉ VÉN MARIANN LECHNER TUDÁSKÖZPONT Városhálózatok Európában, Olaszország ANCI -
RészletesebbenVégső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért
Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései
RészletesebbenA szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt
A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák
Részletesebben... 51... 51... 52... 52 2
1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenJövőkép, Küldetés, Stratégia és Értékek
Jövőkép, Küldetés, Stratégia és Értékek Jövőképünk Vezető szerepet kívánunk betölteni a bevonatok területén, mindenkor kiváló minőségű, innovatív és fenntartható megoldásokat kínálunk, amelyekben ügyfeleink
RészletesebbenVÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenA szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenEDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés
EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és
RészletesebbenFEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály
FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods
Részletesebben106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA
106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË
RészletesebbenVÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM
VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁS - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK Budapest, 2016. 06. 07. FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁS - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK BESZÉGLETÉS A 2014-2020 IDŐSZAK VÁROSI
RészletesebbenAZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenTowards Inclusive Development Education
Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak
RészletesebbenCSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében
CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
Részletesebben15571/17 ea/ms 1 DG C 1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 11. (OR. en) 15571/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. december 11. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 14446/17 Tárgy:
RészletesebbenA SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI
A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI SIKA EGY VILÁGSZINTŰ BESZÁLLÍTÓ ALAPELVEI ÉS HAGYOMÁNYAI Több mint 100 évvel ezelőtt a jövőbe látó feltaláló, Kaspar Winkler megalapította Svájcban a Sikát, mely mára sikeres
RészletesebbenSzakértelem Elkötelezettek
MINŐSÉGPOLITIKA ALAPVETŐ ÉRTÉKEINK Értékeink alapját az oktatás, a kutatás és a gyógyítás terén egyaránt az egyetem 650 éves hagyománya képezi, amely képes a folyamatos megújulásra. Szakértelem abban,
RészletesebbenA CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenA Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe
A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe Szerkesztette Grafikai koordináció Vállalati Kommunikáció Jóváhagyta Assicurazioni Generali S.p.A. Igazgatósága Milánó, 2011. december 16. Bevezető Az elmúlt
RészletesebbenHorizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség
Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenGÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE
GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2017. március 23-ai ülésére Tárgy: Javaslat a Gödöllő Európa Kulturális Fővárosa 2023" című pályázaton való elindulás megerősítésére, valamint
RészletesebbenFenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei
Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei EMH konferencia, Kecskemét, 2012.05.24. Gertheis Antal Városkutatás Kft. A prezentáció a Rupprecht Consult anyagainak felhasználásával
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat
RészletesebbenSzerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között
Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között (Részletek) 2. cikk A Szerződő Felek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési
RészletesebbenÚj utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás
Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenTájékoztatás a SPARK programról
Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène
RészletesebbenVedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.
Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!
RészletesebbenÚj szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés
Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000
RészletesebbenTÁMOP pályázatok szakmai megalapozása
TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,
RészletesebbenKulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében
Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenMiskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
RészletesebbenA KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI
A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI Gaál Zoltán Kőszeg, 2017. január 21. A TRIPLE HELIX MODELL Egyetemek Kutatóintézetek Kormányzat Üzleti szféra A kutatás módszertana Szakirodalmi áttekintés Dokumentum- és tartalomelemzés
Részletesebben11238/16 gu/kb 1 DGC 1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 18. (OR. en) 11238/16 COAFR 220 CFSP/PESC 618 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. július 18. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:
RészletesebbenA társadalmi vállalkozások EU s támogatása : áldás vagy átok? A NESsT álláspontja és tapasztalata Közép Kelet Európában
A társadalmi vállalkozások EU s támogatása : áldás vagy átok? A NESsT álláspontja és tapasztalata Közép Kelet Európában Varga Éva, NESsT Társadalmi Vállalkozások Napja Budapest, 2012. jún.8. www.nesst.org
Részletesebben187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
RészletesebbenKormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.
Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
RészletesebbenAz Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről
Peti Wiskemann Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről
RészletesebbenA Bagázs Közhasznú Egyesület gyerekprogramjainak koncepciója 2019.
A Bagázs Közhasznú Egyesület gyerekprogramjainak koncepciója 2019. Filozófiánk A Bagázs gyerekprogramjait azzal a meggyőződéssel alakítottuk ki, hogy a szegregátumban élő gyerekek különösen veszélyeztetett
RészletesebbenA társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram *
DOKUMENTUM A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * Az Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés, különös tekintettel a 137(2) cikk második
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
RészletesebbenEU / UNDP projekt a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának, mint a harmonizáció, versenyképesség és szociális kohézió eszköze, felgyorsítása az EU hat új tagállamában és két tagjelölt országban 2007.
RészletesebbenBiológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -
Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési
RészletesebbenA fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila
A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete Varga Attila varga.attila@ofi.hu Fenntartható Fejlődési Célok Az ENSZ 193 tagállama 2015. augusztus 2-án megállapodott a Fenntartható Fejlődési Célokban.
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenA Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december
A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai
RészletesebbenTÉZISEK ÉS AJÁNLÁSOK
Országos Könyvtári Konferencia (2012. november 22-23.) Könyvtárak a társadalom megújulásáért. Fejlesztés, fenntarthatóság, esély Budapest, Országos Széchényi Könyvtár TÉZISEK ÉS AJÁNLÁSOK Az Országos Könyvtári
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenSzekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Bevezető Magyarország Kormánya stratégiai célként fogalmazta meg az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének erősítését. Az
RészletesebbenAkadálymentesség biztosítása és az egyetemes tervezés lehetőségei Magyarországon A közbeszerzés szerepe az egyetemes tervezés érvényesítésében
Akadálymentesség biztosítása és az egyetemes tervezés lehetőségei Magyarországon A közbeszerzés szerepe az egyetemes tervezés érvényesítésében FÖLDESI ERZSÉBET Wednesday, April 12, 2017 1 A MINDENKI SZÁMÁRA
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenKONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési
Részletesebben5 A kockázat-megelőzés és katasztrófakezelés ,50 euró, amelyből ,12 euró ERFA támogatás
ROHU-72 Határon átnyúló rendszer a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség és vészhelyzetek kockázatkezeléséért 5 A kockázat-megelőzés és katasztrófakezelés 5/b Egyedi kockázatok kezelését, katasztrófákkal
RészletesebbenA magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája
A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája Zúgó Liliána Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EU szomszédos partnerországok Európai szomszédságpolitika - felülvizsgálat
RészletesebbenÉLETMŰHELY. Mi a program célja?
ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük
RészletesebbenNemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés
Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
Részletesebben3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás
3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenA területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
RészletesebbenA KÖNYVTÁRAK ÉS KÖNYVTÁROSOK ÚJ KIHÍVÁSAI EGY NEMZETKÖZI WORKSHOP TÜKRÉBEN
A KÖNYVTÁRAK ÉS KÖNYVTÁROSOK ÚJ KIHÍVÁSAI EGY NEMZETKÖZI WORKSHOP TÜKRÉBEN GERENCSÉR JUDIT, a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtára vezetője, az MKE főtitkára 50. MKE Vándorgyűlés Jogi Szekció, Keszthely
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.
KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján
RészletesebbenTÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK
7 régió, 1 cél: a társadalmi vállalkozások ökoszisztémájának erősítése Európai Uniós regionális politikai döntéshozók számára kialakított szakpolitikai diagnosztikai rendszer segítségével. Az utóbbi években,
RészletesebbenProjekt címe: LIFE TreeCheck:
Projekt címe: LIFE TreeCheck: A városi hőszigetek hatásainak minimalizálása zöld területekkel PROJEKT HELYSZÍNEK: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, valamint: Ausztria, Belgium és Németország
RészletesebbenTransznacionális programok
Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális
RészletesebbenA program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program működtetése Európai Bizottság kialakítás és működtetés EACEA Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség
RészletesebbenA stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.
A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),
RészletesebbenA településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható
A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének
RészletesebbenAz egészségi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos európai uniós tevékenységek
Az egészségi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos európai uniós tevékenységek Charles Price Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság (DG SANCO) Budapest 2009. december 3. Szolidaritás
Részletesebbenemlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;
A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenSZAKMAISÁG FRISSESSÉG INNOVÁCIÓ
SZAKMAISÁG FRISSESSÉG INNOVÁCIÓ SZÖVETSÉG TECHNOLÓGIAI VÍZ NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉLETCIKLUS SZEMLÉLET EGYÜTTMŰKÖDÉS INNOVÁCIÓ IVÓVÍZ CSATORNÁZÁS VÍZELLÁTÁS TECHNOLÓGIA ÉRTÉKET KÉPVISELÜNK TUDÁSTRANSZFER
RészletesebbenA program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós
Részletesebben